HŰTŐBERENDEZÉSEK KÖRNYEZETVÉDELMI MEGFELELEŐSÉGE PROLÓG A magaslégköri ózonréteg védelmében és a légköri üvegházhatás csökkentése érdekében született nemzetközi és hazai jogszabályok a 3 kg-nál nagyobb hűtőközeg töltetű berendezések (ipari, kereskedelmi és komfort hűtőgépek, klímaberendezések, hőszivattyúk) tulajdonosainak rendszeres évenkénti, nagyobb rendszereknél ennél gyakoribb hűtőközeg szivárgásvizsgálatot írnak elő, amit csak arra kiképzett és feljogosított személyek és minősített vállalkozások végezhetnek. Az intézkedés várható környezeti haszna az, hogy megakadályozza, vagy csökkenti az ózonkárosító, ill. üvegházhatást okozó gázok levegőbe jutását, és egyben a hűtő- és klímaberendezések működésének hatékonyága javul. Környezeti kitekintés A rendszer jobb megértése érdekében induljunk ki globális környezetünkből. A légkör sajátos összetétele teszi lehetővé az életfeltételeket a Földön. A légkörbe jutó hatalmas mennyiségű légszennyező anyagtömeg, amely a „civilizált” környezetből származik, az egész bolygó jövőjét érintő változásokat indított és indíthat el. Az élőlények is rendkívül érzékenyen reagálnak a légkör összetételének változására, mert fejlődésük során egy meghatározott összetételhez alkalmazkodtak. A légkörön, a troposzférán belül bioszférának nevezik azt a részt, amelyben fennmaradhatnak az élőlények. Ez a Föld felszínétől addig a magasságig terjed, ameddig a madarak felrepülhetnek, a földfelszíntől lefelé pedig az óceánok mélységéig nyúlik. A bioszférán belül érzékeny egyensúlyban van az emberi, növényi és az állati élet. Az emberek és az állatok a belélegzett levegőből veszik az oxigént, kilégzéskor pedig szén-dioxidot bocsátanak ki. A zöld növények szén-dioxidot vesznek fel, és a fotoszintézis nevű folyamatban - a nap szolgáltatta energia felhasználásával - oxigént bocsátanak ki a levegőbe. Erre a körforgásra minden embernek, állatnak és növénynek szüksége van a fennmaradáshoz. Ezt a természetes légköri egyensúlyt most nagy veszély fenyegeti az emberi tevékenység miatt. Ilyen veszély az üvegházhatás, a globális felmelegedés, a légszennyezés, az ózonréteg vékonyodása, és a savas esők. Az elmúlt 200 évben a világ iparosodása felborította a légkör kiegyensúlyozottságához szükséges gázarányt. A fosszilis energiahordozók: a szén, az olaj és a gáz égése óriási mennyiségű szén-dioxid és egyéb gázok kibocsátásához vezetett, különösen azután, hogy a 19. század végén megjelentek a gépjárművek, majd később a repülők, és nem utolsó sorban a hűtő- és klímaberendezések. A mezőgazdasági módszerek fejlődésével pedig nőtt a légkörbe kerülő metán és nitrogén-oxidok mennyisége is. A légkört alkotó gázoknak kell megakadályozniuk a hőenergia földfelszínről történő túlzott kisugárzását is. E nélkül a Föld olyan hideg lenne, hogy befagynának az óceánok, és minden élőlény elpusztulna. Amikor azonban ezeknek az, úgynevezett üvegház hatást okozó gázoknak a részaránya túlzott mértékben megnő, akkor a kisugárzás is erősen csökken, így földi világunk melegebbé válik. Emiatt a 20. században fél fokot emelkedett a globális középhőmérséklet. A tudósok további hőmérséklet-emelkedést jósolnak, s várakozásuk szerint ez a következő század közepéig 1,5 °C és 4,5 °C közötti érték lesz. Ózonlyukak A sztratoszférabeli ózonréteg azzal véd bennünket, hogy elnyeli a nap ibolyántúli sugarait. Mivel a közelmúltban és napjainkban - aeroszolos flakonokban, hűtőszekrényben, klímaberendezésekben, hűtőrendszerekben, sok tisztítószerben és a polisztirolban - az egész világon elterjedt a klórozott, fluorozott szénhidrogének használata, ezek a gázok nagyobb mennyiségben kerülnek bele a levegőbe, mint azt a légkör elviselhetné. Ahogy felfelé emelkednek, szétbomlanak és kloridionok keletkeznek belőlük, azok pedig megtámadják és szétrombolják az ózonréteget.
Először 1985-ben számoltak be erről a hatásról az Antarktiszon dolgozó tudósok, amikor a déli félteke felett lyuk támadt az ózonrétegben. A kutatók aggódtak, hogy az ózonréteg bolygónk más vidékei felett is megritkulhat, s akkor nőni fog a sugárzás káros szintje. Sajnos tíz évvel később, 1995-ben kiderült, hogy az Arktisz és Észak-Európa egyes részei felett is ózonlyuk tátong. Savas eső Savas eső (kén- és salétromsavas eső) akkor keletkezik, amikor kén-dioxid és nitrogén-oxidok - valamennyi ipari szennyező anyag - vízgőzzel vegyülnek a légkörben. A savas eső megöli a növényeket és az állatokat. Egész erdők pusztultak már ki emiatt. Még rosszabb, ha a savas eső tavakba és folyókba kerül, mert azok továbbszállítják a mérget, és a legapróbb élő szervezeteket is elpusztítják. A légkör természetes egyensúlyának megbomlása csak kárt okozhat a világunknak. A globális felmelegedés miatt várhatóan emelkedni fog a tengerek szintje: ettől a Föld alacsonyan fekvő részei víz alá fognak kerülni. A vízkészletek elszennyeződésének halál, járványok és súlyos betegségek lehetnek a következményei. Megváltoznak a csapadékeloszlás arányai is: hatalmas területek aszályosodhatnak el, abból éhínség támadhat, s ennek rengeteg emberélet lehet az ára. Légszennyezés A légszennyezés olyan anyagoknak a légkörbe jutását jelenti, amelyek káros hatást gyakorolnak az élővilágra vagy a légkörben végbemenő természetes folyamatokra. A légkörbe a szennyező által kijutott anyag mennyiségét emissziónak (kibocsátás, szennyezés) nevezzük. A szennyezettség mértéke, vagyis a károsodás helyén lévő szennyezőanyag-mennyiség, pedig az imisszió (terhelés). Földközeli légszennyezés: A talaj közeli légrétegben él a legtöbb élőlény, tehát ennek minősége az élet szempontjából meghatározó. A természetes légszennyezők közül említést kell tennünk egyes növények virágporáról (allergén hatás) egyes tűlevelűek illatanyagairól (forró területeken szmogot idézhetnek elő) és a vulkánkitörések por- és gázfelhőiről. Lényegesen nagyobb mértékű azonban az ember által okozott légszennyezés. A különböző termelési-szállítási tevékenységek során a légkörbe jutó anyagok mennyisége és minősége rendkívül sokféle lehet. A kibocsátás helye szerint pontszerű és diffúz légszennyezést különböztetünk meg. Néhány jelentősebb szennyezőanyag: Por: Szilárd anyagok néhányszor tíz mikrométer nagyságú szemcséi. A szemcsék nagyságától, fizikai és kémiai tulajdonságaitól függően különböző káros hatásai lehetnek. Köd: Önmagában nem szennyezőanyag, viszont apró cseppecskéi magukhoz kötik a szennyező anyagokat. Füst: Apró szilárd szemcsék, vízpára és kolloidrészecskék keveréke. Szmog (füstköd): Füst, vízpára és egyéb gázok keveréke. Oka lehet a diffúz légszennyezés. Forgalmas nagyvárosokban jön létre, ha a földközeli réteg hidegebb, mint a felette lévő, és nincs elég erős szél. Lehetséges hatásai: fulladásos roham, asztma, tüdő ödéma. Szén-monoxid: Tökéletlen égéstermék. Természetes módon is keletkezhet például egyes mikroorganizmusok és növények anyagcseréjekor, források gázának alkotórészeként, vagy a magas légkörben ibolyántúli sugárzás hatására. Az ember által okozott CO-szennyezés mértéke nagyjából egyenlő a természetes CO-terheléssel, vagyis az ember megkétszerezi a keletkező CO mennyiségét.
Kén-dioxid, kén-trioxid: Porszemcsékre tapadva jut vissza a földfelszínre, részben a levegőben lévő vízzel kénessavat és kénsavat alkotva, a csapadékkal savas eső formájában. Erős maró hatása van. A savas esők hatásai közül a legfontosabbak: erdők pusztulása, a talajok elsavanyodása, a tavak vizének elsavanyodása. Nehézfémek: A légkörbe kerülő nehézfémek többségének forrása a kohászat, hőtermelés építmények, a belsőégésű motorok, a vegyszerek, bányászat, hulladéklerakás. Rendszerint a kibocsátás helyéhez közel jutnak vissza a talajba, nagy területeket szennyezve. Leggyakoribb káros nehézfémek: higany, ólom, kadmium. A szennyező anyagok kibocsátásának mértékét a legtöbb országban korlátozzák, olyan anyagok és technológiák alkalmazását szorgalmazzák, amelyek a légkört kevésbé terhelik. Globális felmelegedés Napjaink egyik legvitatottabb kérdése, hogy a gyarapodó üvegházhatású gázok milyen módon befolyásolják a globális éghajlatot bolygónkon. A vitához szinte mindenki hozzászólt már, és a világ közvéleményének figyelmét a problémára irányították, így ma már elég széles körben tudatosult, hogy éghajlatváltozástól kell tartani, amely súlyos problémák lavináját indítja el. Ami a hosszabb távú globális kilátásokat illeti, ez idő szerint három dolgot tudunk biztosan: • •
•
Tudjuk, hogy az éghajlat nem változatlan (geológiai adatok bizonyítják, hogy a földtörténet során nagyon jelentős változások történtek). Tudjuk, hogy a vízgőz és a különféle "üvegházhatású gázok", köztük elsősorban a szén-dioxid, milyen szerepet játszanak az éghajlat alakításában (ha a légkörben nem volna vízgőz és az említett üvegházhatású gázok is mind hiányoznának, akkor a felszín közeli globális évi középhőmérséklet a jelenlegihez képest kereken 33 °C - kal alacsonyabb volna). Végül tudjuk, hogy az üvegházhatású gázok légköri koncentrációja évtizedek óta állandóan és jelentősen növekszik.
E tények alapján jogos a feltevés, hogy a légköri üvegházhatás fokozatosan erősödik, s hogy ez a felszín közeli globális középhőmérséklet emelkedését vonhatja maga után. De mindez csak feltételezés, mert számos körülmény és bonyolult kölcsönhatás (pl. az aeroszolok, felhőzet és óceánok szerepe) nagy bizonytalanságot okoz... De ettől függetlenül is, az említett feltételezést tudományos szempontból csak akkor tekinthetnénk bizonyítottnak, ha sikerülne kimutatni, hogy a globális melegedés valójában megindult, folyamatban van. Ezért a meteorológusok évek óta árgus szemekkel figyelik a felszín közeli léghőmérséklet globálisan átlagolt értékeinek alakulását. Azt már a 80-as évek elejétől kezdve látni lehetett, hogy ezek az átlaghőmérsékletek évről évre emelkednek. Ugyanakkor az is tény, hogy az eddigi emelkedés nem haladta meg a lehetséges természetes változékonyság mértékét, tehát tudományos szempontból máig sincs perdöntő bizonyítékunk arra, hogy a globális melegedés valóban megindult. Hulladék újrahasznosítás A légkör terheléséhez a hagyományos hulladékmegsemmisítés (égetéses módszer) nagyban hozzájárul. Alternatív megoldásokat kellett keresni, mivel környezetünk és a természetes erőforrásaink kímélése a 20. század második felétől egyre fontosabbá vált. Az el nem kerülhető hulladékot környezetkímélőn kell felhasználni vagy megszüntetni. A törvényhozók és hulladéktermelő szervezetek ezért mind nagyobb követelményeket támasztanak a hulladék újrahasznosításra, kezelésre és értékesítésre - az irányítási rendszerek és elfogadásuk szükségessé vált. Vállaljuk fel ágazatunk reformját! Persze a világot megváltani mi, hűtős- és klímatechnikusok nem fogjuk és nem is tehetjük. Azonban szakmánkat folyamatos támadások érik a környezetvédők felől és „áldásos” tevékenységük eredményeképpen a közvélemény részéről is. Többé-kevésbé biztosan igazuk is van, hiszen tudományos
tény, hogy a hűtéstechnikában alkalmazott vegyszerek nem éppen környezetkímélő tulajdonságaikról ismertek. Mit tehetnénk mi, hűtősök? Egy alternatíva létezik: a) Szüntessük be az ipart! Egy biztos: ebben az esetben a környezetvédők már nem tüzelnének ránk. Viszont a fogyasztói-, viszonteladói-, termelőfelhasználói piacok össztüzet bocsátanának ránk. Tehát ez nem megoldás. b) Szervezzük át tevékenységünket környezetbaráttá! Tegyünk arról, hogy az alkalmazott vegyszerek valóban zárt rendszerben maradjanak, és a természeti környezetbe ne jussanak ki. Igyekezzünk átállni a környezetre kevésbé káros vagy közömbös, alternatív anyagok használatára. Ezért került sor hosszú érdekegyeztető és törvényhozási folyamatokat követően a törvény által előírt szivárgásvizsgálatok kötelező érvényű teljesítési kötelezettségének bevezetésére. A nagy teljesítményű hűtő- és klímaberendezések esetén lényeges, hogy a veszélyes hűtőközeg ne szökhessen el, illetve, ha mégis felfedeznek esetleges szivárgási helyeket, akkor ezeket haladéktalanul meg kell szüntetni. A hazai törvényhozás folyamatában a Hűtő- és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetsége jelentős szakértői és tanácsadói szerepet vállalt. A minősítés és a jogosultság az európai jogszabályok és az Európai KlímásHűtős Szövetség (AREA) által harmonizált elvárások figyelembevételével készült, és már európai szintű elismertetése is folyamatban van. A rendszer alkalmas lesz az EU elvárásainak megfelelő hűtőközeg és hűtőberendezés kataszter felállítására, és a kötelező adatszolgáltatások biztosítására. Hosszú út a szivárgásvizsgálati kötelezettség törvénybe iktatásáig Mint az már a fentiekben elemzésre került, a 20. század végén már nemcsak a véleményvezérek, hanem szinte a teljes közvélemény tudatában volt annak, hogy a légkörrel valami történt, és erre oda kell figyelni. Nem engedhető meg, hogy tovább pusztuljon a Föld légkörében található ózonréteg. Ezért globális érvényű egyezményeket hoztak létre, mint például a Kyotó illetve Montreáli Jegyzőkönyv. Direktívái többek között közvetlenül érintik a hűtő- és klímatechnikai iparágat. Európát tekintve az EU nagyságrendileg meghatározó nyomást gyakorol a környező országokra, illetve ez által világviszonylatban is mérvadónak tekinthető. Többek között a 2037/ODS, F-Gas/GHG, 91/EPBg, EN 378/TEWI, PED, CE, WEEE rendeletek megalkotása jelentette az első aktív lépéseket a globális környezetvédelem irányába. Az EU által meghatározott irányelveket az egyes tagországok saját jogszabályrendszerébe is be kell iktatni: itt jutnak szerephez a környezetvédelemért felelős minisztériumok. Így jöttek létre a fent említett globális rendeletek nemzeti változatai. A minisztérium által megalkotott törvények betartását az országos illetve helyi hatóságok, felügyeletek, rendészetek hivatottak ellenőrizni, illetve kikényszeríteni. Végül a rangsor alsó fokán a hűtő- és klímatechnikai eszközök, berendezések tulajdonosai, üzemeltetői állnak, akik „szenvedő alanyai” a hatóságok jogalkotó tevékenységének. Az egyik oldalon az üzemeltető kötelezett független és minősített szakember által rendszeresen ellenőriztetni berendezéseit. Az érem másik oldalán a technikus szakember áll, aki – annak érdekében, hogy tevékenységét jogszerűen végezhesse – továbbképző tanfolyamon és szigorú vizsgakötelezettségen „esik át”, ráadásul csak akkor végezheti szivárgásvizsgálati tevékenységét, ha megfelelően felszerelt és minősített cég alkalmazottja. Lehet, hogy ez a folyamat és a különféle minősítések megszerzése bonyolultnak, költségesnek és első ránézésre akár feleslegesnek is tűnik. Azonban gondolkodjunk el: ha évtizedek folyamán számolatlanul szöktek a szabadba a mérgező hűtőközegek köbméterei, akkor vajon nem kötelességünk-e mindent megtenni annak érdekében, hogy megállítsuk a tevékenységünk okozta pusztítást? És ha lassan is, de lesz remény a helyzet visszafordítására, a légkör regenerálódására. Szervezeti támogatás A rendeletalkotás szintjeihez hasonlóan a szakmai érdekképviseleti szervezetek is aktívan hozzájárulnak szakmánk fejlődéséhez, környezettudatosságához. Így globális szinten az UNEP, EPA gondoskodnak a megfelelő trendek kialakításához. Őket követik a regionális nemzetközi szervezetek, mint például az AREAS, ECSLA, EPEE, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak az egyes országok nemzeti hűtő- és klímatechnikai szövetségeivel, mint például hazai szinten a Hűtő- és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetsége (HKVSZ).
A HKVSZ rendkívül aktív és eredményes munkát vállal a hazai jogszabályi háttér harmonizálásában, létrehozta és működteti több szinten és kategóriában a személy- és cégminősítési rendszert. Áttekinthető nyilvántartási és adatkezelési rendszert működtet, kiemelkedő eredményeket ért és ér el az oktatás, szakképzés támogatásában. A Hűtő- és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetsége (HKVSZ) 1993-as megalakulása óta szervezi és irányítja a hűtő- és klímaberendezés szerelők szakmai minősítő képzését és nyilvántartását országos, szakmai bázisiskolai hálózatának segítségével. Az elmúlt 11 évben – az ún. zöldkártyás, majd arcképes zöldkártyás tanfolyamok révén – sok ezer szerelő kapott különböző szintű szerelői jogosultságot. A működő rendszerre, annak tapasztalataira alapozva alakította ki a HKVSZ a kötelező tömörség- és szivárgásvizsgálat magasabb szintű személy- és cégminősítési feltételeit és rendjét, figyelemmel a hatályos jogszabályokra, szabványokra, műszaki irányelvekre, európai szintű elvárásokra. A KvVM támogatásával a HKVSZ szervezi, működteti azt a regisztrációs rendszert, amelyben a minősítési kritériumoknak megfelelő vállalkozások „Minősített Szolgáltató”-i jogosultságot, míg a speciális tanfolyamot végzett, alkalmazott szakembereik – arcképes narancssárga kártyával igazolt – tevékenységi jogosultságot kapnak. Így mind a minősített vállalkozások, mind az eredményes vizsgát tevő szakemberek rendelkezni fognak a kötelező szivárgásvizsgálati tevékenység elvégzéséhez szükséges korszerű tudással, szakmai és eszköz háttérrel. A tudományos és lexikális háttér A kutatás-fejlesztés szintjéről indulnak ki a szakmát radikális érintő trendek. Kutatások, vizsgálatok mutattak rá a hűtőközegek környezetterhelő hatásaira, majd elkezdődtek a kísérletek az alternatív anyagok alkalmazására vonatkozóan. Egyre nagyobb teljesítményű és energiahatékony eszközöket, berendezéseket fejlesztenek ki, miközben a piaci igény – az aktív piacformáló marketingtevékenység hatására – rohamosan fejlődik, és ezért egyre összetettebb, nagyobb teljesítményű berendezések, rendszerek megalkotása szükséges. A hűtő- és klímatechnikát ezért egyre magasabb szinten művelik, a tervezéshez, fejlesztéshez, rendszerek installációjához egyre több szaktudás szükségeltetik. Ezért a felsőfokú szakképzés kiterjed a hűtéstechnikára, egyre népszerűbb a szakmérnökképzés, továbbképzés. Mivel a működő háztartási és kereskedelmi berendezések is egyre összetettebbek, egyre nagyobb figyelem és jártasság szükséges a szerelési, javítási, karbantartási munkálatok elvégzéséhez, ezért lényeges, hogy a nemzeti szakképzés és minősítési rendszer színvonalát tekintve egységes legyen. Ezt Magyarországon a HKVSZ maradéktalanul teljesítette az országosan 14 bázisiskolából álló hálózatán keresztül. A HKVSZ hozta létre azt a további minősítési rendszert, amely szakmán belül rangsorolja a különféle szakterületek művelőit. Így a „zöld kártyás” kötelező környezetvédelmi továbbképzés alapján további 6 kategória (A-F) létezik a szakemberek szakmai jártasságának minősítésére. Ezenkívül egyes speciális esetekben további szintű besorolások alkalmazandók a szakmai minőségi kategóriák megállapítására. Ide tartozik többek között a szivárgásvizsgálat és tömörségellenőrzés szakminősítése is. *** A mellékelt ábra leegyszerűsítve tartalmazza a lényeget. Minden szakmatársunk szíves figyelmébe ajánljuk a HKVSZ honlapját (www.hkvsz.hu), amelyen aktuális információt találnak szakmai kérdésekben, és reméljük, hogy egyben kedvet is kapnak, hogy a Hűtő- és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetségének teljes jogú tagjai is legyenek. Figyelem! Az évenkénti szivárgásvizsgálat elvégzését a környezetvédelmi hatóság ellenőrizheti, s a kötelezettség megszegése esetén bírságot szab ki. Az első regionális szintű ellenőrzések már megkezdődtek Baranya megyében.
ÓZONRÉTEG-KÁROSODÁS, ÜVEGHÁZHATÁS, FOSSZILIS-ENERGIA FELHASZNÁLÁS CSÖKKENTÉSE, SZAKSZERŰ HULLADÉKKEZELÉS, ÚJRAHASZNOSÍTÁS ÉS ÁRTALMATLANÍTÁS
EURÓPAI SZINT
Montreál- , Kyotó-jegyzőkönyv & Tsai
GLOBÁLIS SZINT
SZAKMAI SZÖVETSÉGEK
UNEP. EPA,...
SZAKMAI SZERVEZETK
-
-
HKVSZ független szakértők HKVSZ minősített cégek
MINŐSÍTETT SZOLGÁLTATÓK
jogszabályi háttér harmonizálása a személy- és cégminősítési rendszer felépítése, működtetése nyilvántartás, adatkezelés oktatás, szakképzés támogatása szakértők, minősítők, auditorok, akkreditált laboratórium
HŰTŐ- ÉS KLIMATECHNIKAI VÁLLALKOZÁSOK SZÖVETSÉGE
AREA, EPEE, ECSLA,…
TAGORSZÁGI SZINT KvVM 94/ODS –../GHG –.. /EPBg–MSz EN 378 …/PED – … / CE – …/WEEE.
HATÓSÁGOK KTVF, ÁNTSZ ellenőrzés, szankcionálás
TULAJDONOS és a 3kg-nál nagyobb hűtőközeg töltetű, és 12 kW-nál nagyobb hűtő/fűtőteljesítményű készüléke
-
EU-DG Environment 2037/ODS – F-Gas/GHG – 91/EPBg, EN 378/TEWI&.. – PED – CE – WEEE
- szabványmegfelelőség-vizsgálat - tömörségellenőrzés - szivárgásvizsgálat - ártalmatlanítás - energetikai megfelelőség - CE jelölés
SPECIÁLIS SZAKMAI JOGOSULTSÁGOK
A….F jogosultsági kategóriák
SZEMÉLYI, SZAKMAI ALAPJOGOSULTSÁGOK
- OKJ fejlesztés, felnőttképzés, - bázisiskolai hálózat támogatása, - multiplikátor képzés
SZAKMAI KÉPZÉS
BSc, MSc, posztgraduális
FELSŐFOKÚ MÉRNŐKKÉPZÉS
rendszer, rendszerelem, hűtőközeg, műszerek, technológiák, …
KUTATÁS – FEJLESZTÉS
HŰTŐBERENDEZÉSEK KÖRNYEZETVÉDELMI MEGFELELŐSÉGÉNEK FOLYAMATÁBRÁJA ODP/ODS – GWP/GHG – CO2 – COP – TEWI – PED – CE – WEEE
GLOBÁLIS KÖRNYEZETÜNK
