Hőszivattyúk alkalmazási lehetőségeinek elemzése magyarországi családi házaknál

Széchenyi István Egyetem Környezetmérnöki Tanszék 9026 Győr, Egyetem tér 1.

Hőszivattyúk alkalmazási lehetőségeinek elemzése magyarországi családi házaknál Tanulmány az ICON-RES együttműködés keretében 3 munkaprogram

Konzulens: Dr. Tóth Péter Készítette: Unger Klaudia

2005.12.26.

Tartalomjegyzék

1. A víz és talaj, mint hőforrások felhasználásának lehetőségei (talajvíz, síkkollektorok)........ 2 2. Realizálhatósági elemzés monovalens hőszivattyúk alkalmazásáról (piacelemzés, példák, keretfeltételek, követelmények magyar viszonyokban) ..................................................... 11 3. Költségbecslés magyar viszonyokban.................................................................................. 26 4. Gazdaságossági számítás az árak lehetséges alakulásaival a jelenlegi ill. a jövőbeni helyzetben a gáz- és fűtőolajár tekintetében az EU-ban .................................................... 31

1

1. A víz és talaj, mint hőforrások felhasználásának lehetőségei (talajvíz, síkkollektorok) A Kárpát-medence, de különösen Magyarország területe alatt a földkéreg az átlagosnál vékonyabb, ezért hazánk geotermikus adottságai igen kedvezőek. Magyarország KözépEurópában a legnagyobb olyan terület, ahol a földi hőáram jelentősen meghaladja a világátlagot. A Föld belsejéből kifelé irányuló hőáram átlagos értéke 90-100 mW/m2, ami mintegy kétszerese a kontinentális átlagnak. Az egységnyi mélységnövekedéshez tartozó hőmérsékletemelkedést jelentő geotermikus gradiens átlagértéke a Földön általában 0,0200,033 °C/m, nálunk pedig általában 0,042-0,066 °C/m (1. ábra). A fenti termikus adottságok miatt nálunk 1000 m mélységben a réteghőmérséklet eléri, sőt meg is haladja a 60 °C-t (Alföld területe). A hőmérsékleti izotermák 2000 m mélységben már 100 °C feletti hőmérsékletű jelentős mezőket fednek fel. A magas talajhőmérséklet, a hévizek, a legalább 30 °C-os rétegvíz mind kedveznek a hőszivattyús technológiának.

1. ábra: Geotermikus gradiens alakulása hazánkban Hazánkban igen kedvező lehetőségei vannak a hőszivattyúval történő fűtésnek, vízmelegítésnek és a nyári lakáshűtésnek. Legkedvezőbben a földhő használható energiaforrásnak, talajvízből, folyó- vagy tóvízből 50-100 m mély szondákkal kinyerve. A talajvíz és a kőzetek hőmérséklete, szemben a napenergiával, télen sem csökken, segédfűtés nélkül is ellátja feladatát. A folyó- és tóvizek mélyebb rétegeinek hőfoka sem csökken +40 °C alá, mert a mederből áramló földhő nem engedi jobban lehűlni. A földhő fluxusa hazánk felszínén 0,09 W/m2/óra, 100 m mélységben eléri a 0,11 W-ot. 1 km2-en 90 MW nyerhető vele, hazánk egész területén 8100 MW, közel annyi, mint a háztartások összes hőigénye. 2

Annak eldöntésére, hogy alkalmas-e fűtésre a hőszivattyú vagy nem, egy-egy esetben a munkaszám ad támpontot, azaz, hogy a hőszivattyú által leadott energiamennyiség hányszorosa a működtetéshez felhasznált elektromos energiának. Az elérhető munkaszám elsősorban a hőforrás és az előremenő hőmérséklet különbségétől függ. A hőfokkülönbség 1 °C-os csökkentésével 2,5% elektromos energiamegtakarítás jár együtt. A talajvíz a hőszivattyúk működtetésének ideális eleme, mivel egész évben rendelkezésre áll, hőmérséklete pedig viszonylag állandó. Olyan házakban, amelyeknek minden helyiségében padlófűtés működik, csak 35°C-os előremenő vízhőmérsékletre van szükség. Ebben az esetben az éves munkaszám 4, szélsőséges esetben akár 6 is lehet. Még 55°C-os előremenő hőmérséklet mellett is megvalósítható a hőszivattyú monoenergikus alkalmazása. Levegős hőszivattyúk nagyon könnyen telepíthetők, azonban az alacsony forráshőmérséklet miatt a legnagyobb energiaigényű évszakban (télen) is nagyon alacsony a munkaszámuk. Alkalmazásuk olyan épületek esetében is meggondolandó, amelyek fűtésére elegendő a 35°Cos előremenő vízhőmérséklet. Ha ennél magasabb hőmérsékletű fűtővíz is kell, alternatív fűtést célszerű készíteni. Talajkollektor (horizontális kivitel), illetve talajszondák (vertikális, 20-150 m mély kivitel) esetén olyan energiahasznosítási munkaszám érhető el, amely a talajvizes és a levegős készülékek között helyezkedik el. Ebben az esetben olyan fűtések szolgálhatók ki a hőszivattyúval, amelyeknek előremenő vize nem melegebb 45°C-nál. A talajkollektorok új építkezések esetén viszonylag könnyen telepíthetők, hiszen a ház körüli környezet még nem készült el. A talajhő szondás és a talajhő kollektor esetén a hőkinyerési teljesítmény a készülék nagyságától és a talajviszonyoktól függ. A nagy talajvíztartalmú, agyagos talaj az eddigi tapasztalatok szerint kiválóan alkalmas hőforrás, ezzel szemben a homokos talaj nem. Kisebb telkek esetén javasolt a talajhő szonda alkalmazása, mely 50 m mélységig telepíthető. A talajhő kollektornak nagyobb területre van szüksége. A kollektorfelületet 1,2 - 1,5 m mélységben telepítik és 8 kW hőigényre kb. 250 m2 telepítése javasolt. Magyarországon kb. 1,20 méter mélyen a földben még a tél közepén is +4-5°C hőmérsékletet találunk. A hőgyűjtő kollektorok által hőcserélőn közvetített, +4-5°C-os hőmérséklettel „hevített" munkaközeg tízszeres kompresszió következtében +40-50°C-os gázzá válik. Ezt a hőenergiát hőcserélővel kinyerve +40-50°C-os fűtővizet állíthatunk elő. Az elektromos úton végrehajtott „hőszivattyúzás" energiamérlege rendkívül kedvező. Az előállítandó melegvíz hőmérsékletétől függően padlófűtésnél (35-40°C-os előremenő fűtővíz) 1:4-es bevitt, illetve kinyert energiahányadoshoz (az ún. ratiohoz) jutunk, míg radiátoros fűtésnél (45-50°C-os előremenő fűtővíz) 1:3 arányt tudunk elérni. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy egy átlagos (kb. 150 m2-es) családi ház fűtésénél a szükséges kb. 15 kW-os fűtőteljesítmény folyamatos biztosításához 4-5 kW (380 Volton) bevitt elektromos energiára van szükség, ami azt jelenti, hogy az energia 3/4, illetve 2/3 része ingyen van. Tekintettel arra, hogy országunkban jelentős nagyságú lakott területen már kiépült a földgázhálózat, a jövőben nagy szerepet kaphatnak a földgázmotor hajtású hőszivattyúk vagy a földgáz abszorpciós hőszivattyús berendezések. Utóbbiaknak kisebb a karbantartási igényük, biztonságosabb a munkaközegük. Hasonlóan az abszorpciós hűtőgépekhez, nemcsak

3

tüzeléssel előállított hőenergiát igényelhet a hajtáshoz, hanem más hőenergia, például hulladékhő is felhasználható. Ezért sok esetben kedvező lehet a betervezése, és megítélésem szerint nagy jövő előtt áll. A villamos hajtású hőszivattyúkkal szemben elhangzó érv, hogy gazdaságosságukat meghatározza a villamos energiatermelés rossz hatásfoka. Tekintettel arra, hogy a villamosenergia-rendszer rendszerhatásfoka sokat javult, aminek az új technológiák elsősorban a gáz/gőzerőművek - megjelenése lendületet adott, a helyzet nem kedvezőtlen. Az irodalmak szerint ma ez a hatásfok kb. 35%, de a jövőben további jelentős hatásfoknövekedést várhatunk. Ez pedig hazánkban is indokolttá teszi a villamos hőszivattyú használatának elterjesztését. Ha a villamos hőszivattyúk évi átlagos teljesítménytényezője kb. 4, ami persze lehet nagyobb is, pl. hévíz, az átlagosnál nagyobb talajhőmérséklet, épületből távozó levegő, istállóhulladékhő, illetve frisslevegős szellőzés, falfűtés, padlófűtés, kishőmérsékletű radiátoros fűtés esetén, akkor a villamos meghajtású hőszivattyúkkal mintegy 30 x 4 = 120 %-os hőhasznosítás várható (1. táblázat).

Villamos erőmű olajjal Villamos erőmű gázzal Villamos erőmű gázzal, kombi ciklus Olajkazán Gázkazán régi Gázkazán új Gázkazán kondenzációs Villamos hőszivattyú levegőből, talajhőből Villamos hőszivattyú talajvízből Villamos hőszivattyú termál csurgalékból

Veszteség (kWó) 65 60 10 40 30 20 10 60 60 60

Környezeti (kWó) 0 0 0 0 0 0 15 80 120 160

Hasznos (kWó) 35 40 90 60 70 80 105 120 160 200

1. táblázat: 100 kW hőtartalmú fosszilis energiával termelhető hasznos hő Az észszerű megoldás tehát, hogy fosszilis energiahordozókkal üzemeltessünk kombi ciklusú erőműveket fogyasztó helyek közelében. Hazánkban már több ilyen üzemel, legutóbb a Csepeli Erőmű rekonstrukciója történt ily módon (cím: Csepeli Erőmű Kft., 1211 Budapest, Gyepsor utca 1., telefonszám: +3612785440). A termelt hővel elláthatók nagyfogyasztók, távfűtött lakótelepek. A villamos energiával pedig a kombi-távfűtéssel gazdaságosan el nem látható fogyasztók egyedi és telepi, lakótelepi hőszivattyús fűtése oldható meg. Legkedvezőbb hőforrás a talajvíz, melyet hazánkban még a szükségesnél is nagyobb mértékben lelhetünk fel. Ennek hőfoka az évszaktól függetlenül állandó, mert 1-2 méternél mélyebben a légkör hőmérséklete már nem befolyásolja a folyamatosan felfelé áramló földhőt, mely a talajvízben jelenik meg, és lehetővé teszi a földhő elosztását. Célszerű a hőszivattyúval lehűtött talajvizet a termelő kúttól min. 15-20 méterre lévő nyelő kútban elszikkasztani, hogy ne csökkenjen a talajvíz szintje. 1 m3/óra talajvízből 6 kW vehető ki, mellyel egy közepes háztartást lehet fűteni.

4

A Fővárosi Vízművek Halásztelki kúttelepén 1984 óta egy 450 m2-es épületet fűtenek az ivóvízből nyert energiával. A lehűtött ivóvíz visszakerül a hálózatba, ahol útja során a földhő visszamelegíti. A termálvizek minősége (hőmérséklete, nyomása, ásványisó-tartalma, gáztartalma stb.) döntően meghatározza felhasználását, a hőenergia-hasznosítás technológiai folyamatát. A hazai hévizek minősége és mennyisége lehetővé teszi a hévízkútjainak komplex és többlépcsős hasznosítását. A komplex hasznosításon az egyes alkalmazási területek párhuzamos kapcsolását értjük (pl. kommunális hasznosítás mellett ipari hasznosítás), vagy a szezonalitás kihasználását (télen fűtés, nyáron hűtés), de ha a termálvízzel együtt hasznosítható földgáz kerül a felszínre, akkor ez bővíti a komplex hasznosítást. A többlépcsős hasznosításon pedig a felhasználási területek hőmérséklet szerinti sorba kapcsolását értjük (pl. a mezőgazdasági hasznosításnál növényházak fűtése után a távozó víz az intenzív haltenyésztő rendszerbe kerülhet stb.). A felhasznált termálvíz, általában 30-32°C hőmérséklettel kerül a szennyvízcsatornába. Ezekből hazánkban jelenleg kb. 100 MW lenne kinyerhető. Csak a budapesti fürdőkből nyerhetnének 20 MW-ot. Hazánk területén lévő rengeteg hévízkút felhasználás után 30-35°Ckal elfolyó vízéből 5-6-os hatékonysággal lehet fűtésre felhasználható hőt termelni. A Kárpátmedence alján fekvő országunkban talajvíz szinte mindenütt található, melyből 4-es hatékonysággal üzemeltethető a hőszivattyú. Jó példát mutat erre a Harkányi Gyógyfürdő, mely esetében a felhasználás után a kb. 30 °Ckal elfolyó termálvízből 2 db 1100 kW-os hőszivattyúval létesítettek távfűtő művet, mellyel a saját igényén kívül 49 nagyfogyasztót, kórházakat, szállodákat látnak el fűtéssel, használatiés fürdőmedencevíz-melegítéssel. Az alapterhelést, a leadott energia kb. 80%-át a hőszivattyú viszi, de kemény télben rásegítenek a strandidőn kívül kevésbé leterhelt termálvízzel és egy 1700 kW-os gázkazánnal, így a csúcsteljesítmény eléri az 5,4 MW-ot. Nem elhanyagolható hazánkban a tisztított szennyvíz energetikai hasznosíthatósága sem. Csak az Északpesti Szennyvíztisztító Telep elfolyó vízéből 100 MW hő lenne kivehető a környéken lévő fogyasztók számára. A Szekszárdi Húskombinátban egy 500 kW hőteljesítményű hőszivattyú a 22°C-os üzemi szennyvízből nyeri az energiát és a 14°C hőfokú ivóvizet 45°C -ra előmelegíti a kazántápvíz készítéséhez. A budapesti szennyvízből 250 MW kapacitás nyerhető. Az ún. "vízi energiában" szegény hazánk folyói, tavai óriási hőenergiát tárolnak. A Duna legkisebb vízállásánál 1°C hűtéssel 6000 MW nyerhető ki. Ez kb. tízszerese a bősi erőműnek és nem terhelné a környezetet. A Parlament fűtése és hűtése is megoldható lenne ily módon, de ez az energia elegendő lenne a főváros 800 000 lakásának fűtésére is, csak nagy hidegben kellene rásegíteni fosszilis tüzelőanyaggal. A folyók, tavak a legnagyobb hidegben sem fagynak fenékig. Alsóbb rétegeik 4°C alá sosem hűlnek, mert a medret a földhő melegíti. Magyarország egy ritka geotermikus energiakincs birtokában van, az ország területén a geotermikus gradiens értéke duplája a világátlagnak. A kőzethőmérséklet 100 méter mélységben is már jelentős: 10-14°C. A kanadai NORDIC hőszivattyús rendszer terjesztése Magyarországon 2002. évben kezdődött el. A szigetszentmiklósi székhelyű Aqua-Maxima Kft az elmúlt évben több talajhőszondás hőszivattyús rendszert telepített Veszprém megyében. A telepítésre a növekvő érdeklődés azt mutatja, hogy erre a korszerű rendszerre nálunk is igény van.

5

Lakónegyedek korszerű, környezetkímélő hőellátására a legalkalmasabb egy-egy termálkút térségében a geotermális bázisú távhőellátás. Különösen a Dunántúlon nagy az elmaradás e tekintetben pl. a dél-alföldi régióhoz képest. Az építmények fűtése (térfűtés) és használati melegvízzel való ellátása jelentős befolyást gyakorol a háztartások hosszú távú energiafogyasztásra (2-3. ábra).

2. ábra: Végső energiafelhasználás szektorok szerint Magyarországon

3. ábra: Háztartások általános energiafelhasználása Magyarországon. A fűtésre vonatkozó németországi tapasztalatokat mutatja be a 4. ábra. Ennek oszlopdiagramjából egyértelműen kiolvasható a különféle hőszivattyúk használatának energetikai előnye mellett a régi kazán cseréjének szükségszerűsége.

6

4. ábra: Különböző fűtési rendszerek primerenergetikai hatásfoka. Az eddigi kutatási eredmények alapján a hazai műrevaló geotermikus energiakészlet potenciálisan nagynak tekinthető. A termálenergia közvetlen hasznosításának legújabb statisztikai tényadatai (2. táblázat) és strukturális megoszlása jól mutatja azt a hiányt, amely a kommunális fűtési, és az ipari felhasználás arányaira hívja fel a figyelmet. Hőhasznosítási terület

A kitermelt termálvíz mennyisége [M m3/év]

Hasznosítási hőlépcső [oC]

A hasznosított hőmennyiség [GJ / a ( PJ / a )]

A hasznosítható max. hőteljesítmény [MW]

Mezőgazdaság

12,5

34,1

1 785 889 (1,79)

206,67

5,65 Kommunális fűtés és használati melegvíz

26,6

631 671 (0,63)

73,11

Egyéb

3,37

27,4

386 778 (0,39)

44,79

Összesen

21,52

31,1*

2 804 338 (2,81)

324,57

* Súlyozott átlag 2. táblázat: A hazai geotermikus hőhasznosítás tényadatai

7

A Zala megyei mellékelt összeállítás (3-4. táblázat) a hasznosított kutak jellemzőit, a kutakban mért hőmérsékletértékeket és a számított hőmérsékleti mélységlépcső vízhozamot és legfontosabb paramétereket és egyben a potenciális adottságok kínálatát érzékelteti. Hévíztároló típusa Felső homokkő

Kútszám [db]

pannóniai 21

Karbonátos, karsztos 5 tároló

Mélység [m–m-ig]

Vízhozam [m3 / nap]

Vízhőfok [oC]

Sótartalom [g / l]

120 – 1703

8120

30 – 64

1–3

200 – 2752

3500

32 – 99

0,8 – 12

3. táblázat: Zalai régió geotermikus adottságai

Mélység [m]

Hőmérséklet [oC]

Mérések száma [db]

Hőmérsékleti mélységlépcső [m/oC]

500

35,0

8

20,0

1000

59,1

12

20,3

1500

82,0

13

20,8

2000

101,3

29

21,9

2500

113,9

37

24,0

3000

125,3

10

26,0

4000

179,3

9

23,6

4500

186,1

2

25,4

5000

209,0

2

25,1

4. táblázat: Mélybeli geotermikus viszonyok a zalai régióban A Magyarországon felhasznált áram 39,1 %-a atomerőműben, 25,2 %-a szénerőművekben, 33,6 %-a olaj és gáztüzelésű erőművekben kerül előállításra. A megújuló energiaforrások igen alacsony, 2,1 %-os értéket képviselnek. Felmerült a kérdés, hogy nem lenne-e ökológiailag előnyösebb, ha a hőszivattyú működtetéséhez szükséges áram termelésére felhasznált fosszilis tüzelőanyagokat közvetlenül használnánk fel fűtésre? Mint azt a hőszivattyús rendszer energia-diagramja mutatja (5. ábra), a válasz nagymértékben függ az áramtermelés hatékonyságától.

8

5. ábra: Erőművi áram felhasználása esetén, magyarországi és németországi adatokat figyelembevéve. A diagramon jól látszik, hogy a primerenergia-felhasználás csökkentése leginkább az erőművi hatékonyság és a munkaszám növelésével lehetséges. Előbbire a kogenerációs energiatermelés jelent gazdaságos alternatívát, utóbbit a minél hatékonyabb készülékek és a minél nagyobb energiatartalmú környezeti hőforrás felhasználásával érhetjük el. Míg Németországban egyértelműen pozitív a hőszivattyú ökológiai mérlege, addig Magyarországon nem feltétlenül: sokkal környezetkímélőbb hőszivattyút használni a villamos fűtés helyett, viszont a kondenzációs gázkazánok hasonlóan környezetbarát megoldást nyújtanak (6. ábra).

6. ábra: Különböző fűtési rendszerek a primerenergia-felhasználás vonatkozásában (100 kW fosszilis energiából hány kW hasznos hő termelhető)

9

A fenti adatok, diagramok, megállapítások 3,5-ös munkaszám mellett tekinthetőek igaznak, de lehetséges ennél nagyobb hatékonyságú rendszereket is létrehozni, melyek ökológiai mérlege a fentieknél egyértelműen jobb. Ez nem keverendő össze a gazdaságossággal, mert a mai piacgazdaságban sajnos a nagyobb primerenergia-felhasználás sokszor nem jár nagyobb költséggel. (Például a hazánkban szociális-politikai kérdésként kezelt gázárak magas állami támogatottsága mind a hőszivattyú, mind a megújuló energiaforrásokat hasznosító berendezések megtérülési idejét jóval hosszabbá teszi.) A fosszilis tüzelőanyagok kedvező ára, az elérhetőségük, a rendelkezésre állásuk, nagyobb fajlagos energia tartalmuk, korszerű felhasználási technológiájuk értelemszerűen hátráltatja a megújuló energiaforrások hasznosításának gyors növekedését.

10

2. Realizálhatósági elemzés monovalens hőszivattyúk alkalmazásáról (piacelemzés, példák, keretfeltételek, követelmények magyar viszonyokban) Körülbelül 9 millió fűtési hőszivattyú üzemel a Föld országaiban. Üzemük már 6%-kal csökkenti a CO2 kibocsátást. Élenjár az USA és Japán, ahol évente 1-1 millió hőszivattyút gyártanak, de Európában is mindinkább teret nyer, különösen azokban az államokban, melyek importálni kénytelenek a fosszilis energiahordozókat és államilag preferálják a környezetbarát hőtermelést. A hőszivattyúval szemben hazánkban elég nagy idegenkedés tapasztalható. Két ellenvetés gyakori: 1. A hőszivattyú nem megújuló energiaforrás, mert meghajtásához elektromos vagy más energia szükséges, többet vesztünk a réven, mint nyerünk a vámon. 2. Ha figyelembe vesszük az erőművek veszteségeit, már nemzetgazdasági szinten nincs energia-megtakarítás. A hőszivattyú csak ott gazdaságos, ahol a villamos energiát vízi erőművekből nyerik, mint Ausztriában vagy Svájcban. Azonos mennyiségű fosszilis energia felhasználásával azonban a hőszivattyú 2-3-szor annyi hasznos energiát tud leadni, mint bármely más hőtermelő technika. A hazánkban bőségesen fellelhető termálvíz és talajvíz kiváló médium a hőszivattyús hőtermelésre. Csak a vezetékes gáz mai költsége versenyképes a hőszivattyúval. Ez az irreálisan nyomott ár sokáig nem tartható, mert pazarlásra ösztönöz, különösen az energiaigényes iparágakban. A tényleges bekerülési költséget nem az fizeti meg, aki használja, hanem a MOL Rt. más termékeiben kell a ráfordítást fedezni.A mai gázárral szemben nem érdemes viszonylag drága gépet, kutat, szerelést beruházni. De ahol nincs vezetékes gáz, az ország háztartásainak 30%ánál, vagy új lakóház építésénél, már igen. Sajnos hazánkban a kormányzati szervek sem ismerték fel még a hőszivattyú jelentőségét. Néhány évvel ezelőtt az EU-hoz csatlakozni szándékozó országok számára lehetőség volt a hőszivattyú széleskörű ismertetése számára jelentős támogatást kapni. Az Energia Központ feladata volt ennek a megszerzése. Az erre kiirt pályázatot az EGI dolgozata nyerte el, mely azt bizonygatta, hogy hazánkban csak igen speciális esetekben gazdaságos a hőszivattyú, általában nem érdemes foglalkozni vele. Ez a vélemény az uralkodó ma is a hivatalos körökben. Az Energia Központ számos füzetben tájékoztatta a közönséget az energia-megtakarítás különböző lehetőségeiről. A megújuló energiaforrásokat népszerűsítő füzetben hőszivattyúról a hárommondatos tájékoztatás után a következő értékelést adja: "Mivel általában villamos energia kell működtetéséhez, a hazai áramtarifa mellett nem nagyon gazdaságos - hacsak nem villamos fűtés helyett alkalmazzák." Így Magyarország nem is igényelte a széleskörű ismertetéshez kapható EU támogatást melyben szomszédaink részesültek. Ennek eredményeképpen szomszédaink alaposan megelőztek bennünket a hőszivattyús fűtés elterjesztése terén. Ma hazánk az egyetlen állam az EU-ban, ahol nincs hőszivattyúgyártás. Vásárolhatunk hőszivattyút Szlovákiából, Csehországból, Lengyelországból, ezek az országok igényelték az EU támogatást, és ezrével telepítik a hőszivattyúkat. Pl. Lengyelországban a tengerparti városokat hőszivattyús távfűtéssel látják el. 11

A Magyarországi helyzetre jó példa az Energia Központ "A Hazai Geotermikus Energia Hasznosítási Lehetőségei Magyarországon" című korábbi kiadványa is, amelyben megfogalmazza: "A (geotermikus, geotermális, stb.) termálenergia a föld szilárd kérgét alkotó kőzetek belső hője, melynek forrása a magma felől folyamatosan működő hőáramlás." A termálenergia hordozójaként 2002-ig Magyarországon kizárólagosan a mélységi rétegvizeket hasznosították, melyek hőmérsékletük szerint elkülönített részét a termálvizek jelentik. "Termálvíznek Magyarországon a 30°C-nál nagyobb felszíni hőmérsékletű rétegvizeket nevezzük." A szerzők ebben a kiadványban is egyenlőségjelet tettek a geotermikus és termálenergia közé abból az egyértelmű megfontolásból, hogy Magyarországon kizárólagosan a termálvizet hasznosítják energia kinyerésére. A földbe helyezett kollektorokkal és a hozzá kapcsolódó geotermikus hőszivattyúval történő (zárt rendszer) geotermikus energiahasznosításra 2002 előtt csak egyedi esetekben, mikor pl. nem volt gázbevezetési lehetőség, gondoltak, annak ellenére, hogy a környező országokban, ott, ahol a geotermikus adottságok lényegesen kedvezőtlenebbek (Pl.: Svájc, Németország, Belgium, Hollandia) folyamatosan nagy számban telepítenek ilyen hőnyerési rendszereket. Mára ez a helyzet lényegesen megváltozott. Folyamatosan növekszik a zárt rendszerű hőszivattyús geotermikus energia hazai felhasználása. 2003-ban a "Gáztörvényben" szabályozták a zárt rendszerű geotermikus energia, a 30 C° alatti talajhő hasznosításra vonatkozó előírásokat. A Gáztörvény kimondja: „(3) A geotermikus energia felszín alatti kitermelését nem igénylő kinyerésére és energetikai célú hasznosítására, illetőleg a tevékenységhez szükséges létesítmények megépítésére létesítési, üzemeltetésére használatba vételi engedélyt kell kérni a bányafelügyelettől.” A törvények röviden, lakonikusan megfogalmazott passzusait szinte lehetetlen a gyakorlatban értelmezni. Tájékozatlanok a gyártók, a forgalmazók, nem is beszélve a felhasználókról. Egyedül a bányahatóság képviselői értik a szabályozás „földi” részleteit, ők viszont más téren nincsenek képben. Megdöbbentő az a kommunikáció-hiány, ami az eddigiekben szinte hermetikusan elzárta egymástól az engedélyezőt és a telepítő/felhasználót. Az 1993-as törvény megszabta, hogy a földhő kinyerése, azaz hőszivattyú működtetése koncesszióköteles tevékenység. Koncessziót szerezni ugyan lehetett a bányahatóságoktól, de ez Szabados Gábor (a Magyar Bányászati Hivatal elnökhelyettese) szerint is 2-3 évbe telik. Kell hozzá rengeteg engedély, műszaki üzemi terv, felelős műszaki vezető, ki kell jelölni a bányatelket, bányajáradékot kell fizetni stb. Mindezt kevesen járják végig, egy kezünkön meg is tudnánk számolni, hány koncessziót adott ki a bányahatóság az elmúlt tíz évben. Hőszivattyús rendszerek persze működnek az országban, csak illegálisan. Szabados úr évi 50-re, míg a hőszivattyúkkal foglalkozók minimum 100-ra teszik az évente megvalósult rendszerek számát. 2004. január 1-jétől a földhő kinyerése átkerült a liberalizált bányászati tevékenységek közé, azaz egyszerű létesítési és használatba vételi engedély kell csak hozzá. A rendelet hatályába a 10 méter alatti mélységbe fúrt, szondás hőszivattyúk tartoznak, azaz pl. az árkos hőszivattyú nem a bánya-, hanem az építésügyi hatósághoz. A szondák „külalakjára”, milyenségére nincsenek előírások, műszaki irányelvek. A szondás hőszivattyúknál a bányahatóság hatásköre a belépő-kilépő csonknál kezdődik és végződik, azaz a föld feletti berendezések nem engedélykötelesek, magát a hőszivattyút például, ha van bizonylat, nem kell engedélyeztetni. Fontos, hogy a (csonknál) 30 °C alatti kilépő hőfokú hőszivattyúkat szintén nem terheli bányajáradék. Kis t-nél elég a használatba vételnél történő egyszeri mérés.

12

Több hivatalt kell felkeresnie annak, aki bányahatósági-engedély köteles hőszivattyút szeretne telepíteni. A kérelmet a csatolt iratokkal a 4 bányakapitányság egyikénél (aki területileg illetékes) kell benyújtani. A kapitányságok Miskolcon, Szolnokon, Veszprémben és Pécsen vannak, tehát egy budapesti projekthez például Szolnokra kell menni. Itt történik az építési engedélyeztetés, aminek ügyintézési ideje 30 nap. Várhatóan 15-17 szakhatóság engedélyét is be kell szerezni, olyanokét, mint a Nemzeti Örökség Minisztériuma, a Környezetvédelmi, illetve a Honvédelmi Minisztérium. Az engedélyezés összköltsége kb. 25 000 Ft, ami egy nagyobb családi ház esetén kétmillió forintért kivitelezett rendszer díja mellett már eltörpül. Annál inkább megterhelő a hivatali út végigjárása; erre az lehet a megoldás, hogy a gyártó/kivitelező magára vállalja a papírmunkát, szaladgálást. Ez mindenkinek jó, a megrendelőnek természetesen azért, mert mentesül a bürokratikus hercehurcától, a kivitelezőnek azért, mert ha jó kapcsolatot alakít ki a bánya- és egyéb hatóságokkal, akkor gördülékenyen, rutinszerűen végig tudja vinni az ügyeket, és elégedettek lesznek a vevői, a hatóság pedig azért, mert egy profival kell csak foglalkozniuk sok amatőr helyett, olyan profival, aki tudja, hogy mit kell vinnie és tennie. Azért érdemes végigjárni a hivatalos utat, mert a forgalmazónak ill. kivitelezőnek érdeke, hogy tiszta viszonyokat teremtsen, de ugyanígy a megrendelőnek is, mert ugyan a bányahatóságnak nincs apparátusa a tényleges ellenőrzésre, de amint valami probléma merül fel, azonnal intézkednek. Például ha valahol beszennyeződik a talajvíz, addig kutatnak, míg nyomára nem bukkannak a forrásnak – ilyenkor nem számít, hogy nem az a bizonyos hőszivattyú volt az ok, jelenlétére fényt derítenek és jön a büntetés. Német, svájci és cseh példa van előttünk, hogy ne tekintsünk túl távolra határainktól. Ezekben az országokban szakmai szervezetek segítségével kidolgozták a hőszivattyúalkalmazás/telepítés irányelveit. Magyarországon a HKVSZ (Hűtő és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetsége)-en belül nemrégiben alakult meg a hőszivattyús szakosztály, amely szóban már meg is egyezett a bányahatóság képviselőjével a kölcsönös hasznon alapuló segítségnyújtásról. A hőszivattyús rendszerek hazánkban a földgázprogramhoz hasonló idő alatt elterjedhet, és jelentősen hozzájárulhat a környezetvédelmi iparunk fejlődéséhez. Egy új technológia meggyökerezéséhez, elterjedéséhez természetesen soha sem elég a szakemberek elszántsága. Ehhez olyan társadalmi-gazdasági környezet kell, amely kedvez a progresszív kezdeményezéseknek, nélkülözhetetlen az olyan kedvező légkör, ahol ezeket felkarolják és gazdaságpolitikai, pénzügyi eszközökkel is segítik. A kormányzati gazdaságpolitikában több területen látható az a szándék, hogy a kutatás, műszaki fejlesztés, energiatermelés, és -szolgáltatás, valamint a környezetvédelem stratégiai fontosságú területeit pénzügyileg is támogassa. E támogatások között a hőszivattyús rendszereknek is kívánatos lenne helyet szorítani. A hőszivattyús rendszerek elterjedését a Nemzeti Fejlesztési Tervvel is szélesíteni lehetne, mégpedig a hazai hőszivattyúgyártás beindításával, illetve a hőszivattyús rendszerek komplex programjával, tekintettel a rendelkezésre álló erőforrásainkra, az értékesítési területek felvevőpiacára és a primerenergiaimport függőségünkre, ugyanis a primer energia csaknem háromnegyedét importból kell fedezni. A mezőgazdasági szakterületen is folyamatosan növekszik az érdeklődés a hőszivattyú után.

13

Pályázati lehetőségek Magyarországon: 1. Minimum 125 millió Ft nettó beruházási összegtől támogatja a KIOP pályázat a nagy rendszerek megvalósítását. 2. 2004-től a Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódva, további EU pályázati lehetőségek vannak, melyek során együttműködünk kiemelkedő pályázati gyakorlattal rendelkező társaságokkal. 3. 2004-ig az állami támogatás keretein belül az építési költség 30%-a, max. 500 eFt-ra lehetett pályázni. 2002-ben 10 pályázatból 9 nyert. 2004 óta nincs állami támogatás, a 2005-ös lakossági pályázatok még nem kerültek meghirdetésre, várjuk a pályázatok megjelenését Európában a hőszivattyú fejlődése töretlen, különösen Svédországban, Svájcban és Spanyolországban. Az utóbbi években több országban indult meg a fejlődés, pl. Finnországban, Csehországban és Észtországban. Svédországban elősegíti az elterjedést, hogy a gyártást 3 állami vállalat tartja kézben. 2001-ben Spanyolországban 500.000, NagyBritanniában 70.000, Svédországban 35.000, Franciaországban 9.000, Németországban 7.000, Svájcban 6.500, Ausztriában 6 000 db-ot gyártottak. A lakosság arányához viszonyítva Svédország vezet 1.000 lakosra eső 40 hőszivattyúval, őt követi Ausztria. 2001-ben 4,5 millió kormányzati és 1,5 millió kereskedelmi épületet fűtöttek hőszivattyúval. Észak-Európában a fűtési, Dél-Európában az épület hűtését is végző hőszivattyúk vezetnek. Az EU Hőszivattyú Szervezete (EHPA) a jelenlegi fejlődési adatok alapján 2010-re 9 millió hőszivattyú használatára számít. A felújításokkal együtt a gyártás elérheti a 15 millió egységet. Az új lakások 95%-a Svédországban hőszivattyús fűtéssel készül. Ez a szám Svájcban 36%, Franciaországban 5%, Ausztriában 35 %. Az osztrák kormány ill. az önkormányzatok jelentős forrásokat bocsátanak rendelkezésre, elsősorban vissza nem térítendő támogatás formájában annak érdekében, hogy segítsék a környezetbarát és mindenekelőtt környezetkímélő fűtési rendszerek kiépítését. A támogatás a tanácsadáson ill. tervezési segítségen felül - a beruházás 30%-áig terjedő összeggel történhet, családi házaknál maximum 3633,6 € magasságában. Ausztriában 2001. év végéig 160 000 hőszivattyút létesítettek. Hőszivattyú gyártók Osztrák hőszivattyú gyártó cégek • IDM osztrák hőszivattyú gyártó • Ochsner osztrák hőszivattyú gyártó • Oekotherm osztrák hőszivattyú gyártó • KNV osztrák hőszivattyú gyártó • Heliotherm osztrák hőszivattyú gyártó • Neuratherm osztrák hőszivattyú gyártó • Weider osztrák hőszivattyú gyártó Német hőszivattyú gyártó cégek • Junkers német hőszivattyú gyártó • Stiebel-Eltron német hőszivattyú gyártó • Waterkotte német hőszivattyú gyártó • Buderus német hőszivattyú gyártó • Vaillant német hőszivattyú gyártó • Dimplex német hőszivattyú gyártó

14

• alphainnoTec német hőszivattyú gyártó Japán hőszivattyú gyártó cégek • Daikin japán hőszivattyú gyártó • Mitsubishi japán hőszivattyú gyártó Francia hőszivattyú gyártó cégek • Sofath francia hőszivattyú gyártó Amerikai hőszivattyú gyártó cégek • Carrier amerikai hőszivattyú gyártó • York amerikai hőszivattyú gyártó Svéd hőszivattyú gyártó cégek • Thermia svéd hőszivattyú gyártó

Magyarországon hőszivattyúgyártás jelenleg nem létezik, de hőszivattyús rendszerek forgalmazásával, tervezésével és kivitelezésével több cég foglalkozik (5. táblázat).

Forgalmazók

Tervezők

Kivitelezők

Bálken Kft. – Budapest City-Net Bt. Gaiasolar Kft. – Gyermely Geowatt Kft. – Békéscsaba Hév-Sugár Kft. – Budapest Hév-Sugár Kft. – Budapest Hidro-Geodrilling Kft. – Budapest Klimatech Kft. – Veszprém Konstruktív Kft. – Zalaegerszeg Loch és Társai Kft. - Bonyhád Oktoklíma Kft. – Budapest Paleotherm Kft. – Budapest Paulex Kft. – Budapest Stiebel-Eltron Kft. – Budapest Tri-Control Kft. – Budapest Valve-Tech Kft. – Veszprém Wagner Solar Hungária Kft. – Fót

Bálken Kft. – Budapest Biner’95 Kft. – Tatabánya Hév-Sugár Kft. – Budapest Hexaplan Kft.- Budapest Paleotherm Kft. – Budapest Thermo Kft. – Tata Tri-Control Kft. – Budapest

Biner’95 Kft. – Tatabánya Delta-F Fűtéstechnika – Székesfehérvár Dkbau Kft. – Sümeg FGV Kft. – Budapest Gaiasolar Kft. – Gyermely Geosolar Kft. – Budapest Geowatt Kft. – Békéscsaba Hév-Sugár Kft. – Budapest Hexaplan Kft.- Budapest HFJ Mérnöki Iroda Kft. - Szolnok Hidro-Geodrilling Kft. – Budapest Kárpi Novabau –Hegykő Klimatech Kft. – Veszprém Klivent 2000 Kft- Nyíregyháza Szikra Kft. – Budapest Tmarkt Kft. – Pomáz Tri-Control Kft. – Budapest Trio-Contakt Kft. – Győr Valve-Tech Kft. – Veszprém Vetsey Kft. – Tapolca

5. táblázat: Hőszivattyús rendszerek forgalmazásával, tervezésével és kivitelezésével foglalkozó Magyarországi cégek BÁLKEN SVÉD-MAGYAR MÉRNÖKI KFT. Elérhetőség: Cím: H-1093 Budapest IX, Közraktár u. 22/B. Telefon: + 36 1 217 1198, Fax: +36 1 2170040 Mobil: +36 30 961 4036 E-mail: [email protected] Internet: http://www.balken.hu/

15

Tevékenységi kör: A BÁLKEN Svéd-Magyar Mérnöki Kft. az európai hőszivattyúgyártásban élenjáró svéd Thermia cég partnere, akivel jól bevált, megújuló energiaforrásokat hasznosító berendezéseket kínálnak Magyarországon is (ROBUST, EKOMIN, VILLA BAS, VILLA CLASSIC hőszivattyúk). BINER’95 KFT. Elérhetőség: Cím: H-2892 Tata, Zsellér dűlő 6. Postacím: H-2892 Tata Pf.: 259 Telefon: +36 34 586 460 Fax: +36 34 586 461 Email: [email protected] Internet: http://www.biner.hu/ Tevékenységi kör: A Biner'95 Kft. napkollektor, napelem, hőszivattyú, szélgenerátor és melegvizes kandalló tervezésével és kivitelezésével foglalkozik. A cég profilja 1995 óta a megújuló energiaforrások kihasználásával történő épületgépészeti tervezés és kivitelezés. Az egész ország területén vállalnak és külföldön is teljesítenek megbízásokat. Legutóbb, többek között Bad-Füssing német fürdővárosban szálloda, Magyarországon a visegrádi Sílvanus Hotelben az élményfürdő, Egerszalókon szálloda, Dunaszentmiklóson egy Holland érdekeltségű üdülőfalu, Budapesten és vidéki városokban családi házakat, gyógyszertárat, orvosi rendelőt, csokoládé múzeumot, konferencia hajót és éttermeket terveztek és építettek meg megrendelőik részére. CITY NET Kereskedelmi és Szolgáltató BT. Elérhetőség: Cím: H-3561 Miskolc, Felsőzsolca, Kölcsey F. 15. Kapcsolattartó: Molnár Gábor Telefon: +36 20 949 4720 E-mail: [email protected] Internet: www.citynetbt.hu Tevékenységi kör: • Melegvíz-előállítás, fűtésrásegítés, áramtermelés napenergiával • Szilárd biomassza hasznosítás (kazán, faapríték, brikett, pellet stb.) • Hőszivattyú, geotermikus energiahasznosítás DELTA-F FŰTÉSTECHNIKA KFT. Elérhetőség: Cím: H-8000 Székesfehérvár, Budai út 274. Postacím: H-8005 Székesfehérvár Pf.: 14. Tel / fax / üzenetrögzítő: +36 22 503 469 Mobiltelefon: +36 30 956 37 38 16

Email: [email protected] Internet: http://www.delta-f.hu/ Tevékenységi kör: A cég több mint tíz éve ipari méretű megrendelésen át családi házak komplett épületgépészetével is foglalkozik. Családi házak épületgépészetét komplexen kezelve végzik a tervezéssel, kivitelezéssel, engedélyeztetéssel és beüzemeléssel együtt, melybe a geotermikus és napkollektoros hőhasznosítás, klímaszerelés és az ezekhez kapcsolódó szabályozástechnika is hozzátartozik. Referenciákat előzetes egyeztetés után tudnak biztosítani az aktuális térségben. D. K. BAU KFT. Elérhetőség: Cím: H-8330 Sümeg, Kossuth Lajos u 23. (Pf: 93) Mobiltelefon: +36 30 310 2535 Dörnyei Zoltán Fax : +36 87 550 030 E-mail cím: [email protected] Internet: http://www.dkbau.fw.hu/ Tevékenységi kör: Víz-gáz fűtési rendszerek tervezése és kivitelezése, geotermikus hőszivattyúk telepítése. GAIASOLAR KFT. Elérhetőség: Cím: H-2821 Gyermely, Tatai út 25. Telefon: +36 34 570 060 Fax: +36 34 570 061 Mobil: +36 30 996 7675; +36 30 641 5558; +36 30 298 4100; +36 20 884 4534 E-mail: [email protected] Internet: http://www.gaiasolar.com Tevékenységi kör: A cég megújuló energiaforrásokkal kialakított energia rendszerek alkalmazására, tervezésére és kivitelezésére, és ezzel kapcsolatos mérnöki szaktanácsadásra alakult: • Fűtés, klíma, használati melegvíz, villamos energia megvalósítása családi házak részére. • Hőszivattyú-, napelem-, napkollektor-, szél-, és kombinációs hibrid rendszerek tervezése • Kulcsrakész kivitelezés, szerviz, karbantartás • Építészeti, épületgépészeti tervezés – szaktanácsadás • Kiegészítő eszközök forgalmazása A GAIASOLAR jelentős méretű referenciával rendelkezik Magyarországon és külföldön egyaránt.

17

GEOSOLAR KFT. Elérhetőség: Cím: H-1122 Budapest, Krisztina krt. 27. Telefon: +36 1 356 2046, +36 1 355 7462, +36 1 212 1955, Fax: +36 1 214 2868 E-mail: [email protected] Internet: http://www.geosolar.hu/ Tevékenységi kör: Oktatás, tervezés, kivitelezés, forgalmazás. GEOWATT KFT. Elérhetőség: Cím: H-5600 Békéscsaba, Szabó Dezső u. 25. Telefon: +36 66 451 234 Fax: +36 66 452 375 Mobil: +36 20 967 1553 E-mail: [email protected] Internet: http://www.geowatt.hu/ HÉV-SUGÁR KFT. Elérhetőség: Bemutatóterem és iroda: H-1214 Budapest, II. Rákóczi Ferenc u. 195-197. Telefon: +36 1 278 0396 Fax: +36 1 278 0397 Forgó Zoltán: +36 20 424 6910 ([email protected]) Fülöp Ágnes: +36 20 935 5319 ([email protected]) Internet: http://www.hev-sugar.hu/ Tevékenységi kör: A cég 1986-ban alakult, mint épületgépész tervező és kivitelező kft. Munkáik java részét Ausztriában - Bécs és környékén - végezték. 2001-től a környezetbarát fűtési technológiák jelentik fő tevékenységi körüket: • falfűtés -hűtés • hőszivattyús rendszerek • szegélyfűtés • porszívó rendszerek. HEXAPLAN Tervező és Létesítménymenedzselő KFT. Elérhetőség: Cím: H-1025 Budapest, Józsefhegyi u. 13. Kapcsolattartó: Hajdu György Telefon: +36 1 326 0558 18

Fax: +36 1 326 0558 E-mail: [email protected] Internet: http://www.hxp.ini.hu Tevékenységi kör: Hőszivattyús fűtési-hűtési, melegvízelőállítási rendszerek tervezése, kivitelezése, geotermikus energiahasznosítás. HFJ Mérnöki Iroda KFT. Elérhetőség: Cím: H-5000 Szolnok, Vak Bottyán utca 13. Telefon/Fax: +36 56 413 396 Mobil: +36 20 569 5213 E-mail:[email protected] Internet: http://www.hfjkft.hu/ Tevékenységi kör: A HFJ Mérnöki Iroda Kft. 2003-ban alakult. A bányászattól kezdve a korrózióvédelmen át az építőiparig bezárólag a tevékenységek széles spektrumában nyújtanak szolgáltatásokat. Lakossági részben tevékenységük elsősorban építőipari, épületgépészeti tevékenységekre, valamint a STIEBEL-ELTRON kiemelt partnereként klímaberendezések, elektromos és gázkészülékek forgalmazására, szerelésére, beüzemelésére, garancián belüli és túli szervizelésére, valamint hőszivattyúk, napkollektorok tervezésére, forgalmazására és kivitelezésére terjed ki. HIDRO-GEODRILLING KFT. Elérhetőség: Cím: H-1141 Budapest, Zsigárd u.21. Telefon: +36 1 221 1458 Fax: +36 1 422 0004 Mobil: +36 20 972 9663 Mobil: +36 20 539 1337 E-mail: [email protected] Internet: http://www.hidro-geodrilling.hu/ Tevékenységi kör: • Hőszivattyús fűtési, hűtési, melegvízszolgáltatási rendszerek tervezése, engedélyeztetése, pályáztatása, komplett kivitelezése, függőleges zárt szondás, vagy nyitott vízkutas megoldással. • Komplett épületfűtések, hűtések tervezése és kivitelezése: fal, mennyezet, szegély, fan coil fűtési rendszerekkel. • Bányászati-műszaki szakértés, tanácsadás. • Fúrási munkák tervezése, engedélyeztetése, vízkutak fúrása, vízfigyelő monitoring kútrendszerek telepítése. • Egyéb kutatófúrási munkák kivitelezése /kavicskutatás/

19

Az ország területén 2005-ben elvégzett 30.000 méter földszonda fúrásával és 2 MW hőszivattyús teljesítmény beépítésével a legjobb eredményt érték el. GEOWATT KFT. Elérhetőség: Cím: Békéscsaba, Szabó Dezső u. 25. Telefon: +36 66 451 234, +36 66 452 365 Mobiltelefon: +36 20 967 1553 E-mail: [email protected] Internet: http://www.geowatt.hu/ Tevékenységi kör: Fő profil a monovalens geotermikus hőszivattyús rendszerek tervezése és kiépítése (Nordic hőszivattyúk). KÁRPI-NOVABAU KFT. Elérhetőség: Cím: H-9400 Sopron, Ipari Park, Verő J. u. 1. Telefon/ Fax: +36 99 514 518 Mobiltelefon: +36 20 915 4642 E-mail: karpi@ karpi.hu Internet: http://www.karpi.hu/ Tevékenységi kör: A Kárpi-Novabau Kft. célja a megújuló energiákat hasznosító berendezések, technológiák széles körű megismertetése és forgalmazása. KLIMATECH KFT. Elérhetőség: Cím: H-8200 Veszprém, Bányai Júlia u. 10. Raktár: H-8200 Veszprém, Kádártai út. 33. Telefon: +36 88 590 000 Fax: +36 88 590 005 Mobiltelefon: +36 30 217 2177 Raktár tel/fax: +36 88 407 222 E-mail: [email protected] Internet: http://www.klimatech.hu/ Tevékenységi kör: • Inverteres klímatechnika (30 %-os energiamegtakarítás) • Hővisszanyerés (hulladékhő hasznosítása), • Földhő hasznosítás fűtési célra (hőszivattyús megoldás). • Használati melegvíz előállítás (napenergia hasznosítással).

20

KLIVENT 2000 KFT. Elérhetőség: Cím: H-4551 Nyíregyháza-Oros, Szív u 70. Telefon: +36 42 480 384, +36 42 484 214, +36 42 595 614 Fax: +36 42 595 615 E-mail: [email protected], [email protected] Internet: http://www.klivent2000.hu/ Ügyvezető: Kis Péter Tevékenységi kör: A cég épület- és járműklimatizálással valamint az épületgépészet teljes területével, köztük hőszivattyús és napkollektoros rendszerek telepítésével foglalkozik. KONSTRUKÍV KFT. Elérhetőség: Cím: H-8900 Zalaegerszeg, Hock János u. 60. Telefonszám: +36 92 597 020, +36 92 597 011, +36 30 217 8140 Fax: +36 92 597 021, +36 92 597 010 E-mail: [email protected] Internet: http://konstruktivkft-c.cegbongeszo.hu/ Tevékenységi kör: A cég fűtéstechnikával, napelemek, kereskedelmével foglalkozik.

napkollektorok

és

hőszivattyús

rendszerek

LOCH ÉS TÁRSAI KFT. Elérhetőség: Cím: Bonyhád, Rákóczi F. u. 3-5. Telefonszám: +36 74 451 552, +36 74 550 047, +36 20 972 5511 Fax: +36 74 451 552 E-mail: [email protected] Ügyvezető: Loch Gábor Tevékenységi kör: Klímaberendezések és hőszivattyús rendszerek tervezése, értékesítése, kivitelezése, híradástechnikai termékek, parabolaantennák, háztartási gépek értékesítése, szervize. OKTOKLÍMA KFT. Elérhetőség: Cím: H-1139 Budapest, Lomb utca 37-39. Telefon: +36 1 359 9571, +36 1 270 9256 Fax: +36 1 359 9572 E-mail: [email protected]

21

Raktár: Budapest XV. ker., Székely Elek utca 9-11. Telefon: +36 1 306 2846 Internet: http://www.oktoklima.hu/ Ügyvezető: Varga Csaba ([email protected]) Tevékenységi kör: Az Oktoklima Kft. az észak-olaszországi AERMEC márkanevű klímaberendezések, a SIERRA kondenzátorok és hűtőtornyok, illetve a svájci D&T merülő elektródás párásítók kizárólagos magyarországi képviselete. PALEOTHERM KFT. Elérhetőség: Cím: H-1149 Budapest, Nagy Lajos király útja 127. Telefon: +36 1 422 3636 Fax: +36 1 422 3637 E-mail: [email protected] Internet: http://www.paleotherm.hu/ Ügyvezető: Kiss László +36 20 925 4726 Ügyvezető: Fehérvári Gábor +36 20 969 4375 Tervező mérnök: Németh Gábor +36 20 264 4508 Tevékenységi kör: A cég a hőszivattyún alapuló épület fűtési-hűtési rendszer értékesítésére, az értékesítés támogatására, tervezői, kivitelezői, fejlesztői hálózat és összeszerelői bázis megszervezésére, működtetésére létrehozott vállalkozás. PAULEX Kereskedelmi KFT. Elérhetőség: Cím: H-1215 Budapest, Jókai u. 25. Telefon: +36 1 420 9735, +36 1 420 9736 Fax: +36 1 276 4050 E-mail: [email protected] Internet: http://www.paulex.hu/ Tevékenységi kör: A Paulex Kft. tíz éves tapasztalattal bír a skandináv termékek magyarországi importja és értékesítése területén. Az IVT hőszivattyúk kizárólagos hazai importálási jogának megszerzésével a társaság elképzelése az, hogy az országot teljesen lefedő viszonteladói ill. alvállalkozói hálózattal juttassák el a kompletten kivitelezett, beüzemelt hőszivattyús rendszert a családi és társasházakba, valamint a középületekbe, sportlétesítményekbe, szállodákba, továbbá bármilyen helyre, amely fűtést, melegvizet ill. hűtést igényel.

22

STIEBEL-ELTRON Magyarország KFT. Elérhetőség: Cím: H-1036 Budapest, Pacsirtamező u. 41. Telefon: +36 1 250 6055 Telefax: +36 1 368 8097 E-mail: [email protected] Internet: http://www.stiebel-eltron.hu Tevékenységi kör: A Stiebel Eltron már több mint 70 éve fejleszt és gyárt készülékeket és berendezéseket a "melegvíz és meleg otthon" számára. Ez a név azóta is garancia az egyedülálló technikára, az energiatakarékosságra, a környezetvédelemre, a minőségre és a megbízhatóságra. THERMO KFT. Elérhetőség: Cím: Budapest 1122 Krisztina krt. 27. Telefon: +36 1 356 2046, +36 1 355 7462, +36 1 356 4841, +36 1 212 1955 Fax: +36 1 214 2868 Internet: http://www.thermo.hu/index.html Tevékenységi kör: A Thermo Kft. mérnökei az elmúlt években közel 4000 épület épületgépész terveit készítették el. Vállalják hagyományos víz-, csatorna-, gáz-, központi fűtés-, légtechnika-, klíma-, uszodagépészeti-, központi porszívó, padlófűtés-, falfűtés-, mennyezeti sugárzófűtés tervek elkészítését. Specialitásuk: OM Japán napházak tervezése, telepítése, napenergia hasznosítás, földenergia hasznosítás, korszerű, energiatakarékos épületgépész berendezések tervezése, kivitelezése. Az első nap- és földenergiával működő családi házat 1994-ben tervezték és kivitelezték a Budapest mellett lévő fóti hegyoldalban. Az épület és az uszoda együttes területe 250 m2. A talajban elhelyezett horizontális abszorber felülete 800 m2. 6 KW elektromos energia működteti a Stiebel-Eltron hőszivattyút. T-MARKT KFT. Elérhetőség: Cím: H-2013 Pomáz, Határ út 8-14. (Pf.7) Telefon: +36 26 525 500 Fax: +36 26 525 520 E-mail: [email protected] Internet: http://www.tmarkt.hu/ Tevékenységi kör: A T-Markt 1991-ben alakult, öntözőrendszer és garázsnyitó forgalmazás céljából. Kibővült tevékenységi körük ma már geotermikus hőszivattyúk forgalmazását is magába öleli.

23

TRI-CONTROL Mérnöki és Szolgáltató KFT. Elérhetőség: Telephely: H-2800 Tatabánya, Vadász út 141. Levelezési cím: H-2800 Tatabánya, Pf. 187. Várszegi János - hőszivattyús rendszerek Telefon: +36 30 241 0895 Fax: +36 34 552 136 E-mail: [email protected] Internet: http://www.tricontrol.hu/ Tevékenységi kör: • Energiatakarékos fűtési rendszerek (hőszivattyú, napenergia) • Irányítástechnika • Épületgépészet. A cég elsősorban a Thermia, Stiebel-Eltron, Viesmann cégek hőszivattyúinak termékeit is kínálják ügyfeleiknek. Az energiatakarékos fűtési rendszerekhez kapcsolódóan vállalják teljes körű épületgépészeti munkák kivitelezését, padló-, radiátoros- és falfűtési rendszerek valamint hideg-, melegvíz és csatornarendszerek tervezését és kivitelezését is. TRIO-CONTAKT KFT. Elérhetőség: Cím: H-9028 Győr Fehérvári u 75. (Integrál-park) Telefon: +36 96 423 502 Fax: +36 96 526 514 E-mail: [email protected] Internet: http://www.trio-contakt.hu/ Tevékenységi kör: Tevékenységük minden, a klimatizálással kapcsolatos területre kiterjed, lakások, családi házak hűtésére, vagy akár ipari-technológiai létesítmények komplett szerelésére. Szolgáltatásaik között megtalálható többek között a hőenergia és a napenergia hasznosítása is. VALVE-TECH KFT. Elérhetőség: Cím: H-8229 Paloznak, Zrínyi u. 12. Telefon/Fax: +36 87 466 900, +36 20 957 6004 Ügyintéző: Csáki Irén E-mail: [email protected] Internet: http://www.valve.hu/ Tevékenységi kör: A VALVE Bt. épületgépészeti szolgáltatásra, ezen belül az öntözéstechnikára specializálódott cég. 1996. évtől tervezik és szerelik a falfűtési, falhűtési rendszereket megrendelőik részére. 2002-ben kezdték meg legújabb tevékenységüket, a NORDIC geotermikus hőszivattyú rendszerek telepítését. A Geowatt Kft., a kanadai rendszer kizárólagos Kelet-Európa területén 24

forgalmazó cég, által létrehozott dealer hálózata szerződött tagjaként vállalkoznak teljes körű garanciával a rendszer megvalósítására a tervezésétől a kivitelezésig és beüzemelésig. VETSEY KFT. Elérhetőség: Bemutatóterem: H-8300 Tapolca, Juhász Gyula u. 16. Telefon/Fax: +36 87 412 750 Mobiltelefon: +36 30 986 0786 E-mail: [email protected] Internet: http://www.vetsey.hu/ Tevékenységi kör: • splitrendszerű ablak- és mobil- klímaberendezések, kültéri légkondicionálók, légtechnikai rendszerek, szellőztető berendezések, légtisztítók, légfüggönyök • hőszivattyús fűtőrendszerek • vízlágyító berendezések WAGNER SOLAR HUNGARIA KFT: Elérhetőség: Cím: H-2151 Fót, Németh Kálmán út 26. Telefon: +36 27 538 980 Fax: + 36 27 538 981 Mobiltelefon: + 36 20 324 1061 E-mail: [email protected] Internet: http://www.wagnersolarhu.hu/ Tevékenységi kör: A cég napkollektoros hőhasznosító rendszerek, hőszivattyúk, pellet kazánok és kandallók, fatüzeléses, vízteres kandallók forgalmazásával és kivitelezésével foglalkozik. Tevékenységük kiterjed: • díjmentes ajánlatkészítés, rendszertervezés • helyszíni felmérés, teljes épületgépészeti tervezés költségvetés készítéssel • helyszínre történő kiszállítás • teljes körű kivitelezés helyreállítási munkálatokkal együtt • minden nemű épületgépészeti szakmunkák kivitelezése • garanciális javítás és utólagos karbantartás.

25

3. Költségbecslés magyar viszonyokban Hőszivattyú szükséges beruházási költsége a fűtőberendezésig bezárólag Az egyes hőhordozók felhasználásához szükséges valamennyi beruházási igényt figyelembe kell venni, vagyis a gáz esetében a bevezetési, létesítési költséget, az optimális megoldásnál a különleges kéményt, vagy a szilárd tüzeléshez elengedhetetlen tárolók létesítésének költségeit is. Így már nyilvánvaló, hogy a hőszivattyú ára igenis versenyképes a gáz- és villanyfűtés mellett. (Villamos direkt fűtők ára szobánként 10.000 – 30.000 Ft.) Egy 100 m2-es és 20.000 kWó éves hőigényű lakáshoz szükséges gép ára 600-800 ezer Ft. Ehhez jön még 2 - 400 ezer Ft szerelési költség, a talajvizes felhasználásnál még két kút (egyik termeli a talajvizet, a másikban a lehűtött vizet kell elszikkasztani) költsége. Összesen 1-1,5 millió Ft. Ha egy 200 m2-es lakást olajfűtésről átállítunk hőszivattyúra, a beruházási költsége átlagosan 2.000.000 Ft. Hőszivattyús berendezés felállítása Ha a hőforrás levegő: • hőszivattyú, puffertároló, vezérlés, töltőszivattyú, szerelvények, szerelés, 20kW-os egységre átlagár: 1,8-3 m Ft. Ha a hőforrás talajszonda: • hőszivattyú, puffertároló, szondafúrás, vezérlés, töltőszivattyú, szerelvények, szerelés, 20kW egységre, átlagár: 2-3 m Ft. Ha a hőforrás kút: • hőszivattyú, puffertároló, vezérlés, töltőszivattyú, szerelvények, szerelés, 20 kW egységre, kútfúrás nélkül. (A kút vízhozamának 4 m3/h körül kell lennie, fúrási költsége nagy szórást mutat a helytől és a vállalkozótól függően.) Ár: 1,6-2,5 m Ft. Hazai példák 1. 2002 telén újonnan épült házban beüzemelt hőszivattyú Az épület: • pince+garázs szint (fűtés szükségtelen, mert 2/3 részben felszín alatt helyezkedik el) 180 m2, • lakószint 160 m2, kiépítetlen tetőtér. • 38-as porotherm tégla, 6 cm Nikecell hőszigetelés, nagy üvegfelületek (portál), a födémekben 5-10 cm Nikecell. • Padlófűtéssel ellátott rész 130 m2, radiátoros 30 m2, max. előremenő hőmérséklet (radiátorhoz) 38-40°C. A számolt hőveszteség és a használati melegvíz előállítás összesen mintegy 8,5 - 9 kW teljesítményt igényel 22-23 °C belső illetve külső -12 °C-ra számolva, a fűtési idényre vetítve pedig durván 25.000 kWh energiát. (8.5 kW x 24h x 120 nap, persze nincs 120 napon át

26

folyamatosan -12°C, viszont október közepétől április közepéig mintegy 180 nap a fűtési idény/igény) Az éves áramfogyasztás rendre 8000 - 8800 kW között mozog, a telet követő éves villanyszámla alakulása a következő volt: 2002-2003 évben 148.000 Ft 2003-2004 évben 185.000 Ft 2004-2005 évben 216.000 Ft A hőszivattyú vezérelt „éjszakai” árammal is működik. A nappali és a vezérelt fogyasztás megoszlása mindhárom elszámolási időszakban 50-50% körül mozgott. Az áram ára jelentősen emelkedett ebben az időszakban, s közben az ÁFÁ-ját is 25%-ra emelték. Ez a költség a 3 személyes háztartás teljes fogyasztása. Gáz nincs bekötve. A lakás hőmérséklete 23-25 °C. Az első két téli időszak összes áramfogyasztása fűtési szezononként 6600 kWh (6. táblázat). Október November December Január Február Március Április Október-április

2002. 400 kWh 936 kWh 1250 kWh 1352 kWh 1249 kWh 869 kWh 537 kWh 6593 kWh

2003. 400 kWh 991 kWh 1288 kWh 1501 kWh 866 kWh 955 kWh 600 kWh 6601 kWh

6. táblázat: 2002-2003. évi téli időszakok összes áramfogyasztása Télen napi 4 kWh nem fűtési fogyasztást számolva 185 napra (740 kWh), 5860 kWh szükséges fűtésre. A hozzávetőleges jósági tényező: 25.000 / 5860 = 4.26 A hőszivattyú Stiebel-Eltron WPF 13, 3 kW felvett, 13,4 kW névleges leadott teljesítménnyel, 600 l fűtéspufferrel és 300 l használati melegvíz pufferrel. A hőszivattyú forrás-köre zárt hurkú, vertikális furatokba helyezett 2 hurok/furat D=32mm KPE csövekből álló rendszer, 250 folyóméternyi furathosszal. 40W/fm fajlagos elvonható értéket becsülve ez 10 kW össz elvonható teljesítményt ad, ami egyezik a WPF13 hőszivattyú 13,4-3 azaz 10,4 hűtőoldali teljesítményével. Vákuumcsöves napkollektor is üzemel 6 m2 hasznos felülettel. Ez a nyári félévben teljes egészében ellátja a használati melegvíz előállítást, a felesleges hő pedig a fűtésre is rá tud segíteni. A hőszivattyús rendszer 2002-ben mintegy 2 millió Ft-ba került (hőszivattyú, pufferek, földkör, furatok, földmunka stb). Ebben a fűtés (padlófűtés, radiátorok, keringetés) nincs

27

benne, hiszen azt egy gázkazános rendszerben is meg kellett volna csinálni. 15 év távlatában a beruházás megtérül. 2. 2003-ban, családi házban megvalósult hőszivattyús rendszer Cím: Hédervár, Vásártér u. 8. (1. kép) A családi ház alapterülete: 230 m2 (földszint + emelet)

1. kép: Hőszivattyús rendszerrel működő családi ház - Hédervár Tervező és kivitelező cég: TriControl Mérnöki Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 9028 Tatabánya, Vadász út 141. Beruházási költségek: • 1 db Villa Classic 155 típusú hőszivattyú (2-3. kép) (a berendezés tartalmaz egy 150 les használati melegvíztartályt, 6 kW-os pótfűtést, komplett elektromos vezérlést, valamint fűtési és talajkollektor oldali szivattyúkat): 1.717.688 Ft • A hőszivattyú villamos és gépészeti költsége: 50.000 Ft • A beüzemelés és beszabályozás költsége: 45.000 Ft • Padlófűtés csőanyagának ára: 97.500 Ft • Földszinti és emeleti falfűtés ára: 575.500 Ft • Földszinti és emeleti fűtési elosztórendszer (2 db): 100.000 Ft • Szerelési anyagok: 75.000 Ft • A hűtéshez 1 db UPS 25-80-as szivattyú: 69.000 Ft • 3 db falba véshető osztó-gyűjtő szekrény: 48.000 Ft • Munkadíj: 220.000 Ft Az összes beruházási költség 3 millió Ft.

28

2-3. kép: Villa Classic 155 (15, 5 kW) típusú hőszivattyú - Hédervár 3. 1998-ban a T-Markt Mérnöki Iroda telephelyén megvalósult hőszivattyús rendszer Cím: 2023 Pomáz, Határ u. 8-14. Telefon: +3626/525500; +3626/525520 Internet: www.tmarkt.hu

4. kép: Hőszivattyús rendszerrel működő irodaház - Pomáz Pomázon, a T-Markt Kft. telephelyén (4. kép) 1998 óta használnak egy 28kW összteljesítményű (8 kW elektromos, 20 kW a talajból kitermelt energia) berendezést. Kezdetben 220 m2 területet, 2000. év közepétől pedig 350 m2 területet fűtöttek, ill. hűtöttek. A fűtés 200 m2-en padlófűtéssel, valamint fan-coll berendezésekkel történik. Az üzemeltetés fogyasztási adatait egy, a hőszivattyú fogyasztásának mérésére szolgáló villamos fogyasztásmérő óra rögzíti (7. táblázat).

29

7. táblázat: A hőszivattyú üzemeltetésének fogyasztási adatai1998-2002-ig – T-Markt Kft., Pomáz A berendezés kéttarifás villamos mérőn keresztül üzemel, amely az idő 33 %-ában éjszakai tarifával, 66 %-ban nappali tarifával üzemel. A fogyasztás átlagára 2001. évi fűtési szezonig 14,34 Ft/kWh, ill. utána 17,56 Ft/kWh. Beruházási költségek: a) Vízszintes hőnyerő kivitelezési költsége A megvalósított hőnyerő 280 m hosszú, 2,6 m mély árokban kivitelezett 4 csöves rendszer. A beruházás összköltsége saját tervezéssel és saját kivitelezéssel 1.600.000 Ft, melyből a hőszivattyú ára 1.250.000 Ft. Ez a költség nem tartalmazza a normál fűtési rendszernél nagyobb teljesítményű szivattyúk többletköltségét, valamint az épületen belüli hőleadó rendszer (padlófűtés, fan-coil) költségeit. b) Függőleges hőnyerő kivitelezési költsége A fúrás költsége 7.500 Ft/m + áfa, beágyazással együtt. A hőszivattyú megtérülési ideje attól függ, mit váltanak ki a hőszivattyúval. Gázzal szemben 20-30%-os a megtakarítás, olajjal, PB gázzal szemben 100%-os, ez esetben 2-4 év alatt megtérül. Egy kW hőszivattyú teljesítmény beruházási költsége háztartásnál 150-250 eFt, önkormányzati létesítményeknél, nagyobb gépek esetén 40-80 eFt. A napkollektornak kb. ötször, a napelemnek tíz-tizenötször drágább a létesítési költsége. Már egy jó minőségű gázkazán ára is megközelíti a hőszivattyúét.

30

4. Gazdaságossági számítás az árak lehetséges alakulásaival a jelenlegi ill. a jövőbeni helyzetben a gáz- és fűtőolajár tekintetében az EU-ban A megújuló energiarendszerek használata stratégiai és versenyképességi kérdés, különösen, hogy a jelenlegi helyzetben csak tovább növekvő olaj- és gázárakkal lehet számolni. A gázárak támogatása Magyarországon inkább politikai, mint gazdasági kérdés, ami a megújuló energiarendszerek elterjedése ellen dolgozik. Egy megújuló energiát hasznosító beruházás megtérülési ideje elsősorban attól függ, hogy mennyibe kerül a hagyományos, fosszilis energiaforrást hasznosító megoldás. A hőszivattyús rendszernek a földgázos fűtési rendszerrel szembeni hosszú megtérülési idője elsősorban annak köszönhető, hogy a gázárat mesterségesen alacsonyan tartja az állam. A gáz Magyarországon sokkal olcsóbb, mint a nyugati országokban. Míg itthon a gáz köbmétere alig 50 Ft, addig Ausztriában 170 Ft, Németországban pedig 130 Ft. Talán ez is magyarázza, hogy míg Ausztriában eddig hárommillió négyzetméter napkollektort telepítettek, addig Magyarországon csak ötvenezret, pedig nálunk a napsugárzás energiája nagyobb. A megtérülési idő kiszámítása összetett dolog. Beruházási költsége viszonylag nem magas, a világpiaci energiaárakkal szemben csupán 2-5 év a megtérülési ideje. Elterjedése az olajárrobbanások után rohamossá vált, majd ennek elmúltával lelassult, az utolsó 6 évben az olaj és gáz árának emelkedése miatt ismét felgyorsulóban van. Addig viszont, amíg nálunk a gáz ára politikai kérdés marad és az állami támogatások nem jutnak el a környezetbarát technológiát bevezetni kívánó felhasználókig, még sokmilliárd forintot fogunk tanulópénzként megfizetni. Az osztrák kormány a fosszilis energia import csökkentés érdekében támogatja a megújuló energiaforrásokat. 10 évvel ezelőtt kormányprogramba iktatták ezek preferálását. A támogatás többoldalú. Alacsony kamatú, hosszú lejáratú hitelek, adóalap csökkentés, kedvezményes áramtarifa. Ennek eredménye, hogy ma már 1.000 MW hőszivattyú és 300 MW napenergia kapacitás működik Ausztriában, jelentősen csökkent az olajimport és a kibocsátott emisszió. Az EU országaiban kormányrendelet írja elő az áramszolgáltatóknak a kedvezményes tarifa nyújtását hőszivattyús fogyasztók számára. Nálunk az energiaárak jelentősen eltérnek tényleges értéküktől. A földgázé 25-30%-a, a tüzelőolajé kétszerese a valóságosnak. A földgáz esetében ez pazarló használathoz vezet, dezorientálja a fogyasztókat. Igen hasonló a helyzet, mint az ivóvíznél volt. A korábbi kormányok "szociális" indokból mesterségesen alacsony szinten tartották az ivóvíz árát. A tényleges előállítási költségnek kb. 20%-át fizették a fogyasztók, a többit az állam a termelőknek dotálta. Ennek eredménye a mértéktelen ivóvíz pazarlás volt. Az ipari és kertészeti üzemek leállították saját kútjaikat és ráálltak a városi ivóvízre. Ez lakossági vízhiány formájában jelentkezett. Óriási költségű beruházásokkal kellett a fogyasztás növekedésével versenyt futni. Pl. Budapest napi ivóvízfogyasztása a 80-as évekre elérte az 1.350.000 m3-t. Ez több mint kétszerese volt a hasonló lakosszámú és iparú Bécsnek, Milanónak vagy Nyugat-Berlinnek. Miután megszűnt az ivóvíz dotálása és a fogyasztói áraknak kellett a termelés költségeit fedezni, a budapesti ivóvízfogyasztás visszaesett kevesebb, mint felére, napi 5-600.000 m3-re. Ez a folyamat az egész országban hasonló volt. 31

Ez fog a gáznál is történni. Előbb-utóbb kénytelenek leszünk a földgáznak az értékarányos árát bevezetni. Azonnal meg fog szűnni az igény az újabb gázvezeték-fektetésre, több marad a szennyvíz hálózat lemaradásának behozására. Ki fog alakulni lassan az egy vezetékes energiarendszer. A fogyasztó minden igényét az elektromos energia segítségével fogják kielégíteni. Természetesen ez gondot jelentene a gázszolgáltatóknak, mert mint ahogy a vízműveknél történt, kihasználatlanná válna a kapacitásuk, csökkenne a nyereségük, növekedne a nem fizetők száma. De a magasabb ár, szervezési intézkedésekkel kiegészítve, kárpótolná őket. Az alacsony jövedelmű fogyasztók számára súlyos problémát jelentene a földgáz árának világpiaci szintre emelése, de abból a kb. 100 milliárd egy részéből, amit a MOL évente ráfizet a ma már a fogyasztás 80%-át kitevő import-gázra, lehetne a rászorulókat támogatni. Az ország háztartásainak harmada még nincs vezetékes gázzal ellátva. Elektromos ellátás azonban mindenütt van. Ezeken a területeken és az új építkezőknek kellene az EU-hoz hasonlóan olyan kedvezményeket, hiteleket adni, hogy érdemes legyen elektromos meghajtású hőszivattyúval felváltani a drága PB gázt és olajat, a sok kézimunkával és szennyel járó, már nem is olyan olcsó szénfűtést.

7. ábra: A várható tendencia A 7. ábrán a várható energiaár alakulás miatti éves fűtési költség alakulását mutatja. Itt feltételeztük azt, hogy a gázenergia ára az elektromos energia árához képest meredekebben fog nőni egy bizonyos (60%) szintig, utána pedig arányos növekedést mutat. A gázenergia az elektromos energiához képest azonban valószínűleg még ennél is nagyobb mértékben drágul majd. Látható, hogy a gázenergia 60%-os árváltozása esetén a gázos és GHP-s fűtés éves költsége közötti különbség több mint a duplájára fog növekedni s ezzel a megtérülési idő a jelenhez képest jelentősen csökken.

32

8.ábra: Arányos árváltozás A fenti grafikon (8. ábra) vízszintes tengelyén a gázenergia árváltozását ábrázoltuk 10%-os léptékben, a függőleges tengelyén pedig az éves fűtési költséget. A lila vonal a gázkazános rendszer, a sárga vonal a GHP-s rendszer éves költségalakulását ábrázolja. 200 m2-es családiház fűtési költsége (jól szigetelt) Fűtőanyag

Egység

Egységnyi

Tüzelési

Éves költség

[Ft]

[kWó] hatásfok [Ft/kWó] [Ft/év]

tüzelőolaj

liter

152,00

9,22

0,70

23,55

188 410

Fűtőolaj

kg

97,50

11,00 0,70

12,66

101 299

3

31,12

9,03

0,80

4,31

34 463

földgáz nem házt.

m3

27,06

9,03

0,80

3,75

29 967

PB gáz tartályos

kg

125,44

12,80 0,80

12,25

98 000

PB gáz palackos

kg

181,73

12,80 0,80

17,75

141 977

magyar szén

kg

16,00

6,63

0,60

4,02

32 177

import szén

kg

27,00

5,58

0,65

7,44

59 553

éjszakai áram

kWó

10,08

1,00

0,96

10,50

84 000

távfűtés (gázzal)

Ft/m /év 1000,00 9,03

0,74

14,97

119 721

hőszivattyú vizből

kWó

20,94

1,00

4,00

5,24

41 880

hősziv. levegőből

kWó

20,94

1,00

3,00

6,98

55 840

szennyvizből

kWó

20,94

1,00

4,50

4,65

37 227

földgáz háztartásnak m

3

8. táblázat: 200 m2-es családi ház átlagos fűtési költségét a hazánkban használatos energia hordozókkal

33

9. ábra: 1 kWh fűtési energia ára különböző energiahordozók esetében Az alacsony gázárak az áramszolgáltatók számára a piac növekedését hozza, nagyobb kapacitás kihasználást és nyereséget. De nekik kell elsősorban, - mint nyugati partnereik is teszik - a hőszivattyús üzemet kölcsönökkel, vásárlási támogatással és tarifakedvezménnyel elősegíteni. És nem utolsósorban, a széles közönség előtt ma még alig ismert hőszivattyús rendszerről a közönséget tájékoztatni. Ennek kezdeti lépései az ELMÜ, a DÉMÁSZ és DÉDÁSZ egyes kiadványaival megtörténtek. Szükség lenne a különböző érdeklődési körök számára szerkesztett tájékoztató anyagokra. Pl. a gimnáziumok fizika óráján videofilmen mutatni be a hőszivattyú fizikai törvényeit; szakmai kiadványok az építészek, az épület gépészek, az önkormányzati hivatalok műszaki dolgozói stb. számára. Ekkor remélhető, hogy a most felnövő nemzedék már oly természetesnek fogja venni a hőszivattyú üzemét, mint egy svájci vagy kanadai szakember, akinek akkor kell magyarázkodnia, ha az új lakóházba nem hőszivattyús fűtést tervez. Magyarországon a jelenlegi gázárak miatt a földgázzal működtetett rendszerek kiváltásával a költségmegtakarítás - a beruházási költségek miatt - hosszú megtérülést ad. A fűtőolajjal, vagy a PB gázzal működő rendszerek kiváltása hőszivattyúval igen rövid - az energiafelhasználás volumenétől függően 1.5-4 éves megtérülést mutat. Az energia árak - kiemelten a gázár - folyamatos növekedése és az EU csatlakozás utáni várható fokozatos kiegyenlítődése az EU 110-180 Ft/m3 gázárhoz, a geotermikus hőszivattyúk alkalmazásának gazdaságosságát növelik. A hőszivattyúk hazai terjedése ezért folyamatosan növekedni fog. Az energiahordozók ára évről évre emelkedik. Kivétel ez alól a villanyáram, mely évek óta az inflációnál alacsonyabb mértékben nő, ez évben is csak 5%-kal. Ez a tendencia tartósnak ígérkezik. Hazánkban a gáz ára alig egyharmada a világpiaci árnak. Az elmúlt évben a MOL 117 milliárd forintot fizetett rá a gázimportra. Várható a gáz árának további emelkedése, ezzel a fűtési költségek hasonló arányú növekedése, s a hőszivattyús rendszerek megtérülési idejének csökkenése.

34