HŐSZIGETELT FALSZERKEZETEK PÁRATECHNIKÁJA
Szatmári Zoltán alkalmazástechnikai mérnök-tanácsadó
Hogyan kerül nedvesség az épületbe 4 tagú családban naponta minimum 8 liter nedvesség keletkezik
75-80 g/fő/nap/h
Könnyű munka 30-60 g/h középnehéz munka 120-200 g/h Nehéz munka 200-300 g/h Zuhanyozás kb. 2600 g/h Kádfürdő kb. 700 g/h Szobanövény 5-10 g/h Szabad vízterület 40 g/m2/h Főzés és házimunka 600-1500 g/h Kicentrifugált mosott ruha száradás közben 50-200 g/h
Hőszigetelés hatása a penészesedésre A hőátbocsátási tényező hatása a belső fal hőmérsékletére
-20°C-os külső hőmérséklet és U=1,4 W/m2K esetén a fal belső hőmérséklete: +13,5°C. -20°C-os külső hőmérséklet és U=0,4 W/m2K esetén a fal belső hőmérséklete: +18,3°C.
Hőszigetelés hatása a penészesedésre hőszigeteléssel megnő a belső fal hőmérséklete penészgombák nem alakulnak ki fagyáspont a hőszigetelésbe tolódik szélsőséges hőmérséklettől védett a falszerkezet A hőszigetelés vastagság hatása a belső páralecsapódásra
10 cm vastag hőszigetelésnél 90%-os belső páratartalom fölött kezdődik meg a párakicsapódás
Levegő nedvességtartalma
Különböző hőmérsékleten maximálisan felvehető nedvességtartalom a relatív páratartalom függvényében
levegő hőmérséklet (°C)
levegő relatív nedvességtartalma, % 50 60 70 80 90 100 nedvességtartalom, g/m3
26
12,20 14,64 17,08 19,52 21,96 24,40
20
8,65
10,38 12,11 13,84 15,57 17,30
14
6,03
7,23
8,44
9,64
10,85 12,05
0
2,43
2,92
3,40
3,89
4,37
4,86
-10
1,08
1,29
1,51
1,72
1,94
2,15
Hőszigetelés lakókonformra gyakorolt hatása A fal belső felületi hőmérséklete és a belső levegő hőm. közötti különbség 2-3°C lehet (optimális mikroklíma, hőkomfort érzet). Szigetelés nélkül a fal belső hőmérséklete alacsony, így az emberi test fal irányába történő sugárzásos hőleadása fokozott lesz (húznak a falak). Ezen a belső levegő fűtéssel történő hőm. emelése nem segít. A belső levegő a hideg falfelületen lehül és lefele áramlik. 0,2 m/s sebességű légmozgás már zavaró. Szigetelés nélküli fal hőmérséklete: 13,7°C Szigetelt fal hőmérséklete: 18,5°C
Falszerkezeteken áthatoló páraáram mennyisége
Egy megfelelően kialakított fal légáteresztő képessége nem lehet nagyobb, mint 0,1 m3/(h x m2 x Pa) A lengyelországi INSTYTUT TECHNIKI BUDOWLANEI (megfelel a magyarországi ÉMI-nek) épületek határoló szerkezeteinek páratechnikai vizsgálata, különböző rétegrendek és hőmérsékleti viszonyok mellett. Kiinduló adatok: többlakásos épület, 4 személy által lakott 65 m2-es lakás, 25 cm vastag tömör fal, össz. falfelület: 30 m2 (ablakok nélkül), 300 g/h pára lakásonként vizsgálva a szigeteletlen, ásványgyapot ill. EPS hőszigetelésű fal különböző légcsere, külső hőmérséklet, nedvességterhelés figyelembevételével történő mérések
5/24/09
Bachl kft
9
5/24/09
Bachl kft
10
A hőszigetelés hatása a páraáram mennyiségére
tömör téglából épült, átlagos lakás külső falain keresztül a teljes páraáram 0,5-3%-a halad át. A külső falak a pára eltávolítását tekintve nem képesek még részben sem átvenni a szellőzés szerepét (az eltávolítandó vízpára mennyisége többszöröse a valós körülmények között a lakás külső falain diffúziós úton áthatoló párának). a páradiffúzió mértéke elsősorban a szellőzés hatásfokától és a helyiségben termelődő nedvesség mennyiségétől függ és csak csekély mértékben a falak hőszigetelésének fajtájától ill. a külső levegő páratartalmától. A helyiségek páratartalmának szabályozásáért nem lehet a külső falakat felelőssé tenni.
Lélegző falak pedig nincsenek! Falak légáteresztő képessége nem lehet nagyobb, mint 0,1 m3/h·m2·Pa 12 l/nap nedvesség 120 m2 belső falfelületnél szigeteletlen falon át távozó nedvesség
külső szigetelésű falon át távozó nedvesség
4 g/m2·h
belső szigetelésű falon át távozó nedvesség
Szorpcióval a belső vakolatban és falazatban átmenetileg tárolt vízmennyiség: 10 g/m2h Az átmenetileg tárolt nedvesség szellőztetés után visszakerül a lakótér levegőjébe.
Külső vagy belső oldali hőszigetelés?
1 2 3
tömör fal kb. 1/3-a használható hőtárolásra külső oldalon hőszigetelt fal akár teljes vastagságában képes hőtárolásra belső oldali hőszigetelésnél csak a belső burkolatban tud tárolódni hő (pl. gipszkarton)
Páraáteresztés falszerkezeteinkben Hőszigetelt falszerkezet páraáteresztő képessége „normál” rendszerelemek használata esetén vakolat (szilikát) µ=12-121 (s=3cm)
sd=µ x s = 0,36 – 3,63 m ragasztó µ=18-50 (s=0,5cm) sd=µ x s = 0,09-0,25 m EPS lap µ=33 (s=5cm) sd=µ x s = 1,65 m fal (agyagtégla) µ=3,1-5,0 (s=38cm)
sd=µ x s = 1,18 – 1,90 m Párával szemben nagyobb ellenállást tanúsíthat a vakolat és a fal, mint az EPS lap.
KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET
