Az önkormányzati pénzügy-gazdasági helyzet teljes körű felmérése és az ezekből levonható következtetések, megoldási irányok, módszerek alapján az összehangolt intézkedés csomagok döntésre történő előkészítése, rövid-, közép- és hosszútávra. 1. Az elkészítendő anyag célja a jelenlegi, becsülhető teljes önkormányzati teher, adósság (szolgálat) + költségvetési hiány teljes felszámolása, megszüntetése a politikai – gazdasági - társadalmi körülmények és a környezet adta lehetőségek alapján. A célt az motiválja, hogy kikerüljünk az adósságszolgálati kényszerekből, feszültségekből és stabilabban, kiszámíthatóan, kézben tarthatóan gazdálkodhassunk. 2. A kialakult adósságszolgálat és a költségvetési hiány okait, pénzügyi kihatásait tárgyilagosan, rendszerezve fel kell sorolni annak érdekében, hogy az okok ismétlődése elkerülhető legyen, mivel ezek esetleges ismétlődése, újratermelődése mellett szinte hiába teszünk bármit, maradunk vagy visszajutunk ugyanebbe az állapotba, azaz saját, önkormányzati hatáskörben nem lesz feloldható a helyzet. Amennyiben ez a felsorolás nem lesz kritikus és önkritikus valamint politikai és személyi érdekektől független, úgy torz képet nyújthat, ami nem alkalmas semmilyen konstruktív következtetésre. Ez a felsorolás is többpártian konszenzusos kell, hogy legyen. 3. A jelenlegi adósság (szolgálat) becsült összege: 3.1. Kb. 1 milliárd forint külső adósság, az 1999 évi költségvetés mellékletében részletezve. 3.2. Kb. 700 millió forint belső, költségvetési hiány illetve bizonytalanság, mely a kiadás megtakarításokkal és a bevételi lehetőségekkel csökkenhet. 3.3. A nullszaldós gazdálkodáshoz hiányzó forrás jelenleg kb. 1.700 millió forint. 3.4. Azért javasolt megcélozni a teljes tehertől való megszabadulást, mert annak részbeni sikere is már eredmény és minél alacsonyabb szintet célozunk meg annál kisebb lehet relatíve az elért eredmény és a problémát csak elodázzuk. 4. A teljes tehertől való megszabadulás esélye nem 100%-os, de amíg nem látunk teljeskörűen, tisztán és nem vizsgáltunk meg minden lehetséges megoldást, addig nincs miről beszélni és csak foltozgatni, próbálkozni lehet. 5. A pénzügyi-gazdasági helyzetünket, a kiadáscsökkentési és bevétel növelési lehetőségeinket, ebből fakadóan az adósságszolgálatot és hiányt feltáró és megoldásokat adó, komplett anyagot el kell készíttetni és az illetékesekkel véleményeztetni. A témában bármilyen jószándékú részanyag, egyes intézmények kiadás elemeinek kiemelése, egyes rész intézmény csoportok összevonása, működtetése, egyes szervezetek bevétel elemeinek növelése, elvonása, stb részmegoldásokat jelentenek, de a döntéshozó képviselőkben nincs egy átfogó kép a teljes helyzetről részleteiben és így a teljeskörű megoldási lehetőségekről, összefüggésekről sem. A helyzet és a döntések megalapozottsága teljeskörű bemutatást, átlátást és a lehető legszélesebb körű megoldások választhatóságát igényli. Enélkül nem születhetnek hosszútávú, megalapozott döntések.
2 6. Az anyag elkészítésében, véleményezésében, a megoldások kidolgozásában a szervezett résztvevők lehetséges köre: 6.1. Önkormányzati képviselők 6.2. Önkormányzati bizottságok 6.3. A Polgármasteri Hivatal szakemberei 6.4. Politikai koalició(k), frakciók 6.5. Országgyűlési képviselők 6.6. Az érintett önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok képviselői 6.7. Az önkormányzat könyvvizsgálója 6.8. Kormányzati és miniszteriális bajai elszármazottak 6.9. Bajai szakemberek 6.10. Lakosság 7. Egy anyag akkor lesz használható, ha az abban foglaltakkal már előre tudjuk, hogy mit akarunk kezdeni. Emiatt meg kell határozni a feltáró és döntés előkészítő anyagok szerkezetét, összefüggéseit és tartalomjegyzékének főbb pontjait. 8. A már megfogalmazott fő célon túl fontos, hogy: Az önkormányzati feladatokat a lehetőségek keretein belül, az igényeknek megfelelően lássuk el továbbra is: a lakosság kiszolgálása minden szempontból, szociális ellátás, egészségügy, oktatás, városüzemeltetés, városfejlesztés, közművelődés, térségi gazdaság- és vállalkozás fejlesztés, a lakosság teherviselő képességének megfelelő terhelés (díjak, adók, szolgáltatások, stb), stb. 9. Az anyag négy fő részre osztható: 9.1. Kiadás csökkentések és azok hatásvizsgálata az eredményre, az abban érintettekre. 9.2. Bevétel (forrás) növelési lehetőségek, a lehető legszélesebb pályákon gondolkodva, realitás vizsgálatokkal, hatásaikkal az eredményre 9.3. A kiadás csökkentések és a bevétel növelések hatása a terheinkre, rövid- közép- és hosszútávon. 9.4. A stabil egyensúlyi helyzet elérését szolgáló döntés előkészítési javaslatok, egységes kiadáscsökkentési, bevétel növelési és időütemezési szerkezetben. 10. Kiadás csökkentési terület feldolgozása 10.1. Általános elvek 10.1.1. A kiadás csökkentések alapja az érintett területek komplex vizsgálata, az önkormányzati intézményrendszert, annak feladatait (önkormányzati funkcióit) és működési költségeit tekintve. Természetesen az önkormányzati gazdasági társaságok is bevonandók a vizsgálatba. A vizsgálatok olyan meglévő, objektív, jogszabályokban előírt, természetes(naturális) és gazdasági mutatókon kell, hogy alapuljanak, melyek minél jobban összehasonlíthatóvá teszik az egyes szervezetek megítélését. 10.1.2. Az elemzések alapjául szolgáló egységes sémák(táblázatok, szempontok, kérdések, mutatók, stb) főbb szempontjait, a hivatali 2006. 02. 16. h:\saját munkatársak\zsebi attila\varhalmi.hu\vam\20060215\cucc\doc\653.doc
3 szakemberek előkészítése alapján, az önkormányzati képviselők illetve az érintett bizottságok minél szélesebb körének kell jóváhagyni, a politikai frakciók bevonásával. Ezzel a módszerrel egyrészt megelőzhetők a felesleges politikai viták és enyhíthetők a szakmai viták is, hiszen szinte minden érintett benne lehet az előkészítésben. 10.1.3. Az egyes önkormányzati feladatokat, intézményenkénti bontásban, az alábbi főbb szempontok szerint célszerű bemutatni: Szakmai területenként, a kötelezően ellátandó feladatokat, a természetes mutatókat, a központi normákat fel kell sorolni röviden, adatszerűen, intézmény csoportonként, indokolt esetben intézményenként). A kiadásokat (és a bevételeket) az alábbi intézményi bontásban kell megjelentetni, például az ezévi költségvetésünk szerkezetében (de ettől célszerű lenne eltérni, hogy még átláthatóbban lehessen elemezni, ha a hivatal szakemberei is megerősítik ezt a szerkezetet: egészségügy, oktatás, közművelődés, városüzemeltetés, stb): 10.1.3.1. Kórház 10.1.3.2. Pszichiátriai beteg otthona, városüzemeltetés, stb 10.1.3.3. Bajai egyesített szociális intézmények (összesen) 10.1.3.3.1. BESZI 10.1.3.3.2. Bajai egyesített bölcsödék 10.1.3.4. Költségvetési intézmények GAMESZ (összesen) 10.1.3.4.1. Költségvetési int. GAMESZ 10.1.3.4.2. Belvárosi napközi otthonos óvoda 10.1.3.4.3. Alsóvárosi napközi otthonos óvoda 10.1.3.4.4. Felsővárosi napközi otthonos óvoda 10.1.3.4.5. Liszt Ferenc zeneiskola 10.1.3.4.6. Udvardi vizuális iskola 10.1.3.4.7. Baja város önkormányzati tűzoltóság 10.1.3.4.8. Baja város közterület felügyelete 10.1.3.4.9. Baja városi kollégium 10.1.3.5. Újvárosi ÁMK 10.1.3.6. Központi általános iskola 10.1.3.7. II. Rákóczi Ferenc általános iskola 10.1.3.8. Dózsa György úti óvoda és általános iskola 10.1.3.9. József Attila óvoda és általános iskola 10.1.3.10. Jelky András szakképző iskola és nevelési tanácsadó 10.1.3.11. III. Béla gimnázium 10.1.3.12. Tóth Kálmán gimnázium és szakközépiskola 10.1.3.13. Bereczki Máté szakképző iskola 10.1.3.14. Türr István szakközépiskola 10.1.3.15. József Attila művelődési központ 10.1.3.15.1. JAMK 10.1.3.15.2. Ifjúsági ház 10.1.3.15.3. Ady Endre könyvtár 2006. 02. 16. h:\saját munkatársak\zsebi attila\varhalmi.hu\vam\20060215\cucc\doc\653.doc
4 10.1.3.16. Polgármesteri Hivatal 10.1.4. Önkormányzati gazdasági társaságok 10.1.4.1. Bajavíz 10.1.4.2. Komszolg 10.1.5. A nem intézménycsoport, hanem intézmény és/vagy önkormányzati feladat specifikus jogszabályi kötelezettségeket, naturális mutatókat az érintett intézményeknél, gazdasági társaságoknál, szervezeteknél kell ismertetni. 10.1.6. Felújitási kiadások (1999 évi költségvetés melléklete) 10.1.7. Felhalmozási és tőkejellegű kiadások (1999 évi költségvetés melléklete) 10.1.8. Működési célú kiadások összesen (1999 évi költségvetés melléklete) 10.1.9. Több évre áthúzódó kötelezettségekkel kapcsolatos kiadások (1999 évi költségvetés melléklete) 10.1.10. A kimutatásokban célszerű az előző négy év tény adatait és a következő négy év prognosztizálható adatait is bemutatni a naturális és szakmai mutatók tükrében, a jelzett szerkezeti felépítésekben. 10.1.11. Egyéb a fentiekbe be nem vont szervezetek, területek 10.2. Az egyes szervezetekre vonatkozó, a jogszabályi-naturális-pénzügyigazdasági-vagyoni helyzetet bemutató adatok, mutatók szerkezete, részben összhangban a költségvetésben szereplő költségnemi bontással, illetve azt kiegészítve, szükség esetén módosítva(rendszerezett táblázatok, szempontok, kérdések, javaslatok, stb): 10.2.1. Jogszabályokból fakadó normák (például a kórháznál az ágyszám, orvosszám, stb; bölcsödénél, óvodánál, iskolánál a csoportlétszámok, közalkalmazottak száma, stb) 10.2.2. Kötelező feladatok felsorolása és naturális mutatói 10.2.3. Nem kötelező, felvállalt feladatok felsorolása és naturális mutatói 10.2.4. Ellátási, kapacitási mutatók az egyes intézmények, szervezetek jelenlegi tárgyi és személyi feltételei alapján. 10.2.5. Működési kiadások (személyi és dologi kiadások) szerkezete részletesen (közvetlen és közvetett költségekkel) 10.2.6. Szervezeti felépítés, szervezeti funkciók, szervezeti egységenkénti létszám 10.3. Az önkormányzat gazdasági társaságaira vonatkozóan értelemszerűen az előzőek, kiegészítve a nyereség orientációval, törzstőke szerkezettel, a kiadásokat biztosító bevétel stabilitása (önkormányzati megrendelések-források és külső megrendelések aránya). 11. Bevétel növelési terület feldolgozása 11.1. Általános elvek 11.1.1. Az önkormányzat bevételeit a költségvetésben szereplő szerkezetben is célszerű vizsgálni, de ennek egyes, meghatározó elemei ki is emelhetők: 2006. 02. 16. h:\saját munkatársak\zsebi attila\varhalmi.hu\vam\20060215\cucc\doc\653.doc
5 11.1.1.1. Intézmények működési bevételei 11.1.1.2. Adóbevételek 11.1.1.2.1. normatív SZJA 11.1.1.2.2. helyi adók 11.1.1.2.3. gépjármű adó 11.1.1.2.4. föld bérbeadás 11.1.1.2.5. egyéb 11.1.1.3. Sajátos folyó bevételek 11.1.1.3.1. Környezetvédelmi bírság 11.1.1.3.2. Egyéb sajátos folyó bevétel 11.1.1.4. Felhalmozási és tőkejellegű bevételek 11.1.1.4.1. tárgyi eszközök értékesítése 11.1.1.4.2. lakások értkesítése 11.1.1.4.3. értékpapír értékesítések 11.1.1.4.4. egyéb értékesítések 11.1.1.5. Állami hozzájárulás 11.1.1.5.1. normatív állami hozzájárulás 11.1.1.5.2. címzett támogatás 11.1.1.5.3. céltámogatás 11.1.1.5.4. központosított előírányzatok 11.1.1.5.5. tűzoltóság 11.1.1.5.6. területfejlesztés 11.1.1.5.7. egyéb 11.1.1.6. Átvett pénzeszközök 11.1.1.6.1. Egészségügyi alaptól átvett pénz 11.1.1.6.2. Egyéb címen átvett pénzek 11.1.1.7. Hitel 11.1.1.8. Előző évi pénzmaradvány 11.2. Intézményi bevételek (központi, önkormányzati, saját) 11.2.1. Az intézményi bevételeket, az összehasonlíthatóság érdekében, azonos elvek szerint kell vizsgálni. Ehhez szempontokat kell kidolgozni, melyből néhány: 11.2.1.1. Az intézményi bevételekkel kapcsolatos jogszabályokat, röviden ismertetni kell vagy intézmény csoportonként és/vagy intézmény specifikusan. 11.2.1.2. Jelenlegi bevételek szerkezete, összege, stabilitása 11.2.1.2.1. Központi normatív támogatások a kötelező feladatokra 11.2.1.2.2. Helyi, önkormányzati támogatás a nem kötelező, felvállalt feladatokra 11.2.1.2.3. Saját intézményi bevételek 11.2.1.2.4. Egyéb bevételek 11.2.1.3. A kötelező feladatok teljesítését nem veszélyeztető saját bevétel növelési lehetőségek vizsgálata, prognosztizálása. A bevétel alapjául szolgáló lehetőség piacképessége, kereslet, árkérdések. 2006. 02. 16. h:\saját munkatársak\zsebi attila\varhalmi.hu\vam\20060215\cucc\doc\653.doc
6 11.2.1.4. A kiadásoknál felsorolt intézmény szerkezetben kell vizsgálni és bemutatni a bevételeket 11.2.1.5. A bevételeket az intézményi kiadásokat tartalmazó táblázatban külön rovatokban (sorokban) kell feltüntetni, a költségvetésnek megfelelő bontásban(és szükség esetén azt kiegészítve). Az intézményi bevételek felhasználását szabályozni kell és az önkormányzati kincstáron keresztül, az elvonás és a visszaosztás arányát kézbentartva. 11.2.1.6. A kimutatásokban célszerű az előző négy év tény adatait és a következő négy év prognosztizálható adatait is bemutatni a naturális és szakmai mutatók tükrében, a jelzett szerkezeti felépítésekben. 11.3. Pályázati lehetőségek 11.3.1. Pályázatok útján elnyerhető céltámogatások esetén az önkormányzati hozzájárulás fedezetét feltétlenül vizsgálni kell, melyet a teljes beruházás különböző arányai határoznak meg (kb. 10-70%). 11.3.2. Pályázatok útján elnyerhető címzett támogatások, melyek nem igényelnek önkormányzati támogatást. 11.3.3. Területfejlesztési pályázatok 11.3.4. ÖNHKIs pályázat, melynek feltételeit a költségvetés tervezésénél figyelembe kell venni, ha egyébként az alkalmasságunk valószínűsíthető 11.3.5. Az egyéb hazai és nemzetközi támogatottságú pályázati lehetőségeket szisztematikusan figyelni kell és hasznosítani, meghatározva a pályázati megjelenési helyeket és az ezzel megbízott személyeket. 11.4. Adóbevételek 11.4.1. Központi adóvisszaosztások szerkezete, meghatározásának alapja, mértéke (itt is az előző négy év és a következő négy év várhatója) 11.4.2. Gépjármű adó 11.4.3. Helyi adók (növelési vonzatai) 11.4.3.1. Adónemenként vizsgálandó, a hatásterülettel együtt 11.4.3.2. Növelése körültekintést igényel 11.4.3.3. Az adó alapjául szolgáló bevételeket (adóalapokat) meghatározza az, hogy európai, hazai szinten is recesszió van 11.4.3.4. Nincs jelentős belföldi kereslet 11.4.3.5. Az összes központi elvonás a gazdálkodó szervezetektől több, mint 80%. Jóllehet ezen belül a helyi adók aránya alacsony, de a túlzott elvonás mértéke miatt a növelése már érezhető. 11.4.3.6. A bajai térség is különösen mélyponton van gazdaságilag, néhány exportra termelő cégtől eltekintve 2006. 02. 16. h:\saját munkatársak\zsebi attila\varhalmi.hu\vam\20060215\cucc\doc\653.doc
7 11.4.3.7.
A szolgáltató (kereskedelmi) tevékenység a meghatározó és nem a termelő, nem az új vagy hozzáadott érték termelő 11.4.3.8. A munkanélküliség jelentős 11.4.3.9. A belföldi és külföldi tőke érdeklődése minimális a térségben 11.4.3.10. A helyi adók növelésének hozama kb. 100 millió forint nagyságrendű 11.5. Gazdasági társaságaink közvetlen bevétel növelési lehetőségei (KOMSZOLG, BAJAVÍZ) 11.5.1. A két társaságnál eltérőek a bevétel és nyereség növelési lehetőségek. 11.5.1.1. Egyrészt a BAJAVÍZ tevékenysége, piaca homogénebb, mivel víz- és a szennyvízkezeléssel foglalkozik, más külső megrendelések vállalása nem jellemző. Itt a bevétel növelést a vonatkozó díjak határozzák meg, aminek a meghatározása önkormányzati hatáskör. A képződő nyerség elvhatósági és visszaforgatási aránya döntés kérdése a szakmai és gazdasági szempontok mérlegelésével. 11.5.1.2. A KOMSZOLG hasonlóan és alapvetően önkormányzati feladatokat valósit meg (részben önkormányzati megrendelésre és önkormányzati finanszírozásban), de lehetősége van más külső megrendelők kiszolgálására is. 11.5.2. A bevétel és nyerség növelésnek kettős célja lehet 11.5.2.1. Egyrészt a társaságok fejlesztését szolgálhatja 11.5.2.2. Másrészt elvonással az önkormányzatot segítheti 11.6. Vagyonhasznosításunk(értékesítésünk), mint bevétel növelési lehetőség 11.6.1. Értékpapírjaink hasznosítását a jellegüktől függően kell vizsgálni, ebben járatos szakemberek bevonásával, de összetételüket és célszerű kezelésüket be kell mutatni. Ide kell sorolni az esetleges és várható központi részvényjuttatást is (például gáz részvények, stb). 11.6.2. Gazdasági társaságokban lévő érdekeltségeinket (törzsbetétek, stb) tételesen számba kell venni, értékviszonyaikat felülvizsgálni, a hasznosításukkal együtt. 11.6.3. Ingatlan vagyonunk pontos számbavétele tételesen, értékösszetételének vizsgálata, jelzálogterhei 11.6.3.1. Forgalomképtelen ingatlanok (hasznosításuk esélye alacsony) 11.6.3.2. Korlátozottan forgalomképes ingatlanok, melyek közül megvizsgálandó, hogy melyek minősíthetők át forgalomképessé 11.6.3.3. Forgalomképes ingatlanjaink tételesen, értékbecsléssel, jelzálog terhekkel 11.6.3.4. Ide kell sorolni az esetlegesen várható központi vagyonjuttatást is 2006. 02. 16. h:\saját munkatársak\zsebi attila\varhalmi.hu\vam\20060215\cucc\doc\653.doc
8 11.6.3.5.
Az önkormányzati gazdasági társaságok jellege és vagyonának nagyságrendje miatti külső tőkebevonások is lehetségesek, ami például az önkormányzat tulajdonrészének értékesítésével (10-70%-ban) jelentősen hozzájárulhat a költségvetési teher csökkentéséhez. Ehhez természetesen előzetes felkészülés és előkészítés szükséges. 11.6.3.5.1. BAJAVÍZ: kb. 1.500 millió Ft 11.6.3.5.2. KOMSZOLG: kb. 250 millió Ft 11.6.3.6. A teljes és komplex vagyonhasznosításra egy önálló szervezetet (KHT, KFT, Rt) kell létrehozni vagy erre alkalmassá tehető, meglévőhöz csoportosítani, ahol meg kell szabni a mozgásteret oly módon, hogy a döntések és az ellenőrzés a képviselő testület kezében maradjanak, megfelelő differenciáltság szerint. A szervezet feladata, hogy a témában járatok szakemberekkel, a piaci viszonyokat figyelembe véve, pénzügyi-gazdasági szempontok alapján képviselje és realizálja az önkormányzat érdekeit. 12. A kiadás csökkentések és a bevétel növelések hatása a terheinkre, rövid- közép- és hosszútávon. 12.1. Az előzőekben kialakult egységes intézményi illetve társasági (szervezeti) táblák, sémák, kérdések, szempontok mellett, azokat az alábbiakkal kell kiegészíteni szervezetenként és/vagy szervezet csoportonként. 12.1.1. Az intézmény által ellátott feladatokból a Baja várost és a környező településeket érintő, becsült regionális arányok(naturális mutatókban és pénzügyi ráfordításokban). A térségi vagy regionális részből milyen mértékű a Baja várost terhelő rész, azaz az a rész, melyet sem a központi támogatások, sem pedig a térség önkormányzatai nem térítenek. 12.1.2. Az intézmény, szervezet által ellátott feladatokra milyen a tényleges igény illetve annak változása az előző négy év tényszámai alapján és milyennek prognosztizálható a következő négy évben, az intézmény kapacitásához viszonyítva. Például oktatásnál a demográfiai adatok alakulása. Egészségügynél a környező települések egészségügyi intézményeinek vonzása (Pécs, Szeged, Kecskemét, Kalocsa, Kiskunhalas, stb). 12.1.3. Az intézmény társulásos vagy egyéb formában való üzemeltetési lehetőségei esélyei. 12.1.4. Az intézmény működésével és működtetésével kapcsolatos előnyök és hátrányok tételes felsorolása. 12.1.5. Az előzőek alapján is, intézményenként és/vagy intézmény csoportonként (egy részeként) a működtetésével kapcsolatos lehetőségek és szelektív vélemények-javaslatok (kiadás 2006. 02. 16. h:\saját munkatársak\zsebi attila\varhalmi.hu\vam\20060215\cucc\doc\653.doc
9 csökkentések, bevétel növelések, átszervezések, összevonások, egyebek) az alábbi csoportosításban: 12.1.5.1. Polgármesteri Hivatal szakemberei 12.1.5.2. Önkormányzati bizottságok 12.1.5.3. Képviselők 12.1.5.4. Politikai frakciók 12.1.5.5. Könyvvizsgáló 12.1.5.6. Országgyűlési képviselők 12.1.5.7. Bajáról elszármazott tisztségviselők 12.1.5.8. Bajai szakemberek 12.1.5.9. Lakosság 12.1.5.10. Főhatóságok, minisztériumok 12.1.5.11. Egyéb esetleg illetékes fórumok 12.1.6. A kiadáscsökkentések és/vagy bevételnövelések szakmai, lakossági, gazdasági, stb. hatásait vizsgálni kell és reálisan bemutatni. 12.2. A kiadás és bevétel nemkívánatos aránytalanságainak megoldására az átmeneti megoldások egyik változta a hitelfelvétel, melyből a rövidtávú (éven belüli) jelenleg is gyakorlat és élni kell vele továbbra is. Közép és hosszútávú hitel felvétele alapos mérlegelés tárgyát kell, hogy képezze: 12.2.1. A jelenlegi adósságszolgálat már olyan mértékű, hogy lehetőleg el kell kerülni, különös tekintettel a közép- és hosszúlejáratú hitelfelvételekre. 12.2.2. Banki szempontból a hitelképességünk relatíve alacsony (talán 100 millió Ft) 12.2.3. A hitel fedezeteként felhasználható szabad ingatlan, értékpapír és más esetleges vagyoni értékű jog nem jelentős illetve más szempontból fontos a tehermentessége. 12.2.4. A gazdasági társaságainkon keresztüli hitelfelvétellel óvatosan kell bánni, mert csak ideiglenes megoldásként szolgálhatnak, megingathatják társaságaink gazdálkodását, fejlesztésikorszerűsítési lehetőségeiket lelassíthatják, megdrágítják a szolgáltatást a lakosság felé. 12.2.5. A jelenlegi adósságszolgálat átütemezésével kapcsolatos tárgyalások előkészítését meg kell kezdeni. 12.3. A létrehozott táblázatokból, adatokból egységes önkormányzati szintű összesítéseket is készíteni kell, a költségvetéshez hasonlóan, a megelőző négy évre és az elkövetkező négy évre vonatkozóan is. 12.4. Az összes tényező figyelembe vételével ki kell dolgozni a működési költségcsökkentési (kiadáscsökkentési) és bevétel növelési lehetőségeket és ezeket rangsorolni, intézményenként és/vagy intézmény csoportonként valamint önkormányzati szinten is. Célszerű az intézkedéseket kategorizálni, mint rövidtávú, középtávú, hosszútávu hatású. Az intézkedéseket a hozzájuk kapcsolódó gazdasági mutatókkal, hatásaikkal együtt kell bemutatni. 2006. 02. 16. h:\saját munkatársak\zsebi attila\varhalmi.hu\vam\20060215\cucc\doc\653.doc
10 12.5. Fel kell készülni arra, hogy a központi források tovább csökkenhetnek és így az önkormányzat saját ráfordításainak nőni kell, ha lesz miből, de ha nem akkor az adósság és a hiány nőhet tovább. 12.6. Az inflációs hatásokkal is számolni kell minden területen, jóllehet esetleg csak kb. 10%-kal. 12.7. A kiadás csökkentéseket oly módon kell szemlélni, mintha nem lenne bevétel növelési lehetőség, hogy a kettő együttese esetleg tartalékképzést is előjelezzen. Elképzelhető ugyanis, hogy a bevétel növelési terv végrehajthatósága vagy eredménye elmarad a tervezettől, a kiadás csökkentésekkel pedig várjuk a bevétel növeléseket és így azokat sem hajtjuk végre. Ezzel a pénzügyi-gazdasági helyzet problémáit konzerváljuk vagy tovább rontjuk és a rendezési folyamatot lelassítjuk. 13. A stabil egyensúlyi helyzet elérését szolgáló döntés előkészítési javaslatok, egységes kiadáscsökkentési, bevétel növelési és időütemezési szerkezetben. 13.1. Az előzőek alapján létrejött szervezetenkénti és szervezet csoportonkénti, egységes szerkezetű táblázatok, sémák, szempontok, kérdések, szelektív vélemények, javaslatok, a jogszabályi mozgástér, az elmúlt négy év trendje, a következő négy év prognózisa alapján, a lehetséges konszenzusokat keresve kell a teljes tehertől (kb. 1.700 millió) való megszabadulást megtervezni, sőt tartalékosan, ha lehetséges. 13.2. Ezen összeállításban javasolt anyagot folyamatosan gondozni (karbantartani és aktualizálni) kell mindaddig, amíg a teher bármilyen mértékben is fennáll. Kampány és ad hoc szerűen nem lehet a problémát kezelni. Célszerű, ha az anyagok naprakész kezelését a Gazdaságfejlesztési valamint a Költségvetési és Pénzügyi Bizottság, a Polgármesteri Hivatal illetékes szakembereivel együtt végzi. Ennek egyik lehetséges pontja az lehet, hogy minden bizottsági ülésnek egyik saját napirendje a téma aktualitásainak megvitatása. 13.3. Egyik legfontosabb szabályként kell kezelni, hogy felhalmozási és tőkejellegű bevételeket (kb. vagyonhasznosítás és értékesítés), a közvetlen vagy közvetett közép- és hosszúlejáratú hitelt valamint az önkormányzat vagyonát (ingatlan, értékpapír, részvények, érdekeltségek, stb) nem lehet működési költségre fordítani, amíg a költségvetési teherből bármennyi is lesz még. Amennyiben ezt nem így tesszük, úgy az évszázados gazdasági törvények alapján, az esetleges „csodavárás” mellett, a vagyonfelélést, az adósságszolgálatnak és a költségvetési hiánynak a növekedését és a visszafordíthatatlan csődhelyzetet érhetjük el. A működési költségeket minél előbb, mindenképp le kell szorítani olyan szintre, hogy az előzőekben felsorolt forrásokból egyáltalán ne kelljen fedezetet biztosítani. 13.4. A fentiekben megfogalmazott területeket érintően feltétlenül szükséges néhány hasonló helyzetben lévő (vagy volt), jól kiválasztott 2006. 02. 16. h:\saját munkatársak\zsebi attila\varhalmi.hu\vam\20060215\cucc\doc\653.doc
11 önkormányzat felkeresése tapasztalatcserére, a megoldási irányokat, egyes módszereket, hatásokat vizsgálva. 13.5. A végrehajtandó intézkedések jogszabályi lehetőségét, alapját előzetesen tisztázni kell, a felesleges munkák elkerülése érdekében. 13.6. Az önkormányzati gazdálkodást a már beindított kincstár működésének kiterjesztésével meg kell szigorítani, az intézményi gazdálkodást naprakészen irányítani. 13.7. Az önkormányzati szervezetek mellé önkormányzati biztosokat kell kijelölni, akik segítik, ellenőrzik a folyamatok megvalósulását. 14. Ezen anyag célszerűen minél szélesebb, érintett körben megvitatandó és a szükséges módosulásokkal jóváhagyandó, mint a végrehajtás fontos lépései is(az anyag összeállításának szerkezete, adatfeltöltés után, kiegészítésekmódosítások, szelektív vélemények-javaslatok, komplex intézkedési terv, döntések, stb) 15. Ezen anyag nem teljes, nem tökéletes és mindenképp csapatmunka keretében lehet életképesen hasznosítani, szükség szerint módosítva, kiegészítve, lebontva, realizálva. 16. A STABIL JÖVŐ SZEMPONTJÁBÓL JELENTŐS KÉSÉSBEN VAGYUNK, NINCS MIRE VÁRNUNK, SEGÍTSÜNK ÖNMAGUNKON, MERT MÁS NEM SEGÍT ÉS A CSODA SEM ESÉLY! A VÁLASZTÓK TŐLÜNK VÁRJÁK A MEGOLDÁST, HISZEN BIZALMAT SZAVAZTAK! EGY ESETLEGES CSŐDBIZTOSSAL MINDANNYIAN MEGBUKHATUNK, PÁRTJAINKAT ÉS SZEMÉLYÜNKET IS MEGBUKTATVA, ERKÖLCSILEG ÉS BELÁTHATATLANUL! Baja, 1999.03.15. Összeállította
Várhalmi Miklós
2006. 02. 16. h:\saját munkatársak\zsebi attila\varhalmi.hu\vam\20060215\cucc\doc\653.doc
12
2006. 02. 16. h:\saját munkatársak\zsebi attila\varhalmi.hu\vam\20060215\cucc\doc\653.doc
