Hosszútávú településfejlesztési koncepció

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója

Hosszútávú településfejlesztési koncepció 2008- 2013

Készült a KONSTANS 2002 Bt. kivitelezésében, Szár képviselı-testületének felhatalmazásával a Polgármesteri Hivatal megbízásából.

-1-


TARTALOMJEGYZÉK Tervezıi összefoglaló......................................................................................................... 3 Társadalmi-gazdasági helyzetelemzés .................................................................................... 5 1. Településtörténet ............................................................................................................ 6 2. Földrajzi környezet......................................................................................................... 8 3. Szár társadalma, humán erıforrásai ............................................................................. 11 4. A gazdaság és gazdálkodás .......................................................................................... 23 5. Közlekedési infrastruktúra és közmőellátottság........................................................... 34 6. Az önkormányzat kapcsolatrendszere és mőködése .................................................... 38 SWOT Analízis ....................................................................................................................... 39 Településfejlesztési koncepció ............................................................................................... 45 Prioritások, intézkedések....................................................................................................... 55 1. Prioritás: Hosszútávon fenntartható településfejlesztés ................................................. 56 1.1 intézkedés: Hatékony és takarékos településüzemeltetés........................................... 58 1.2. intézkedés: Fenntartható településfejlesztés megalapozása ...................................... 64 1.3 intézkedés: Helyi, térségi, regionális és nemzetközi együttmőködések..................... 70 II. Prioritás: Helyi adottságokra alapozott gazdaságfejlesztés .......................................... 75 2.1 intézkedés: Proaktív befektetés-ösztönzés ................................................................. 77 2.2 intézkedés: Kis- és középvállalkozások fejlesztése.................................................... 80 2.3 intézkedés: Munkahelyteremtés elısegítése............................................................... 88 III. Prioritás: Humán-infrastruktúra és humán szolgáltatások fejlesztése ...................... 94 3.1 intézkedés: Közoktatási és közmővelıdési intézmények ........................................... 96 3.2 intézkedés: Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése, egészségmegırzés ................ 102 3.3 intézkedés: A szociális és gyermekjóléti szolgáltatások fejlesztése ........................ 106 IV. Prioritás: Települési humán erıforrás és humán szolgáltatások fejlesztése ............ 109 4.1 intézkedés: Települési közszféra humán feltételeinek javítása ................................ 111 4.2 intézkedés: Aktív települési közélet támogatása ...................................................... 114 V. Prioritás: Turizmusfejlesztés.......................................................................................... 119 5.1. intézkedés: Települési arculat, imázs fejlesztése, településmarketing fejlesztése .. 121 5.2 intézkedés: A turizmushoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések...................... 126 5.3 intézkedés: Turisztikai termékfejlesztés................................................................... 130 VI. Prioritás: Környezetvédelem és élhetı települési környezet kialakítása .................. 138 6.1 intézkedés: Települési természeti-táji környezet védelme ....................................... 140 6.2 intézkedés: Vonzó települési környezet létrehozása ................................................ 143 I. Melléklet: Veszteségtérkép kiértékelése..................................................................... 149

-2-


Tervezıi összefoglaló A Hosszútávú településfejlesztési koncepció (továbbiakban: Koncepció) a települési szintő fejlesztési programozás alapdokumentuma, amely Szár Önkormányzatának felhatalmazásával, a Polgármesteri Hivatal megbízásából készült el. Szár település Hosszútávú településfejlesztési Koncepciója, hat évet ölel fel, így 2008-tól 2013-ig határozza meg a település stratégiáját, területfejlesztési céljait és a célok megvalósítását szolgáló prioritásokat, intézkedéseket. A koncepció célja, hogy a területfejlesztés ismert eszközeivel hozzájáruljon Szár településszintő fejlıdéséhez, az itt élık életkörülményeinek javításához. Ezért meg kellett határozni, hogy melyek a település fejlıdését leginkább elısegítı fejlesztési irányok, folyamatok. Milyen típusú fejlesztések képezhetik, a településszintő fenntartható fejlıdés fıbb feltételrendszerét. Meg kellett határozni, hogy az elkövetkezendı években melyek a település konkrét fejlesztési feladatai. A felvázolt stratégiai irányok, a viszonylag jól tervezhetı középtávú jövıre kerültek meghatározásra. A Koncepció amellett, hogy átfogó, integráló jellegő stratégia, tartalmazza a fejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket, a prioritásokat, intézkedéseket és az operatív mélységő projektjavaslatokat. Statisztikai adatokra, a primer és szekunder források feldolgozására alapozott helyzetelemzésre és a SWOT analízisre együttesen épít, amelyek feltárták és bemutatták Szár jelenlegi helyzetét, a település legfontosabb szükségleteit, jellemzı problémáit. A programkészítés során alkalmazott módszerek között a tervdokumentumok és a KSH hivatalos adatbázisainak elemzése, polgármesteri interjúkészítés, kérdıíves felmérés, veszteségtérkép felmérés szerepeltek. Az Európai térfolyamatok magyarországi megjelenésével a helyi önkormányzatok szerepe felértékelıdött. A kialakuló új társadalmi, gazdasági teret, a társadalmi folyamatok és gazdasági termelés földrajzi dekoncentrációja jellemzi, felértékelve ezáltal a kedvezı adottságú kistelepülések helyi gazdaságélénkítı szerepét is. Az önkormányzatok központi költségvetéstıl való pénzügyi függése azonban nem enyhült és ez a folyamat valószínősíthetıleg tovább fog erısödni. Ezért fontos szempont, hogy reális, de egyúttal dinamikus fejlesztési célkitőzések kerüljenek megfogalmazása, mert a fejlesztési elképzelések megvalósítását, az önkormányzatok többnyire pályázati források felhasználásával tudják finanszírozni. A települések ma már nem passzív befogadói a területfejlesztési-, gazdaságfejlesztési folyamatoknak, hanem egyre inkább cselekvı részesei. Meg kellett találni azokat a kereteket, ahol a térségi összefogás jelenthet elınyt és azokat a fejlesztési irányokat, amelyek esetében célszerő önálló utakon járni. A fejlesztési dokumentum választ kíván adni mindezen kérdésekre. A tervezési folyamatot követı idıszakban, az elkészült tervdokumentáció társadalmasítására került sor, ezt követıen irányított szakmai fórumon került véglegesítésre a Koncepció. Az irányított szakmai fórumra, meghívásra kerültek a kistérségi, megyei, regionális tervezési -3-

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója szint szakértıi, a tervezési folyamat által érintett civil-, társadalmi szervezetek és gazdasági vállalkozások képviselıi. A koncepció súlyát meghatározza, hogy ezt, a Szár életét és fejlıdését hosszabb távon alapvetıen befolyásoló dokumentum társadalmasítását, a szakmai fórumokon túl a közgyőlés a lehetı legszélesebb, ha lehet, teljes konszenzussal fogadja-e el, hiszen a koncepció hat évre készülı középtávú terv. Az elkészült Koncepció sikerességét segíti, ha: - a település vezetése mindig kezdeményezı marad, folyamatosan figyelemmel kíséri a változó körülményekhez való igazodást; - ha a Koncepció élı marad és a lényeges testületi elıterjesztések a koncepció céljaihoz és prioritásaihoz illeszkednek; - ha Szár község Önkormányzata Képviselı-testületének Gazdasági Programja (2006-2010) és Szár település Hosszútávú Településfejlesztési Koncepciója (2008-2013), mint elfogadott tervdokumentumok fıbb elemeibıl kerülnek levezetésre a megvalósuló szári projektek; - ha tovább erısödik a szári polgárokban a településükkel és annak jövıjével szemben érzett felelısség- és összetartozástudat, - ha tovább erısödnek a civil kezdeményezések, szervezetek és egyre nagyobb mértékben vesznek részt ezen szervezetek, a település ügyeiben, vállalnak közös munkát, egyre többet tesznek a településért, ahol élnek.

-4-


Társadalmi-gazdasági helyzetelemzés

-5-


1. Településtörténet „Száár: német falu, Székesfejér vmegyében, Komárom vmegye szomszédságában, 1108 kath, 3 reform., 12 zsidó lak., kath. Anyatemplommal. Buzája sikeres, szılıhegye kevés; erdeje roppant. F.u. gr. Eszterházy.”1 Szekeresné Burghardt Klára Falutörténet és néphagyomány Száron2 címő könyve alapján követi végig jelen fejezet a település történetét. A község a Vértes és a Gerecse-hegységek közötti fennsíkon fekszik, közel a fı vasút- és közútvonalhoz. Ezen a vidéken az ıskorban is éltek emberek a kıkorszaki nyomok alapján. A temetkezıhelyek pedig azt jelzik, hogy kelták, rómaiak, hunok és magyarok is éltek itt. Szár ısi magyar nyelven Saar, jelentése kör, kopasz; a Megyer törzs szálláshelyéhez tartozott. A falu neve Taksony unokájának, Szár Lászlónak nevére utal, aki 995 körül keresztelkedett meg, és ekkor vette fel a László nevet. Szárnak kopaszsága miatt nevezték. Felesége valószínőleg Premiszláva, I. Vladimir orosz nagyfejedelem leánya. A települést hivatalosan elıször 1337-ben Savol név alatt említik, két földbirtokos peres irataiban. 1347-ben Tisza fia, András volt a község birtokosa, aki azt zálogba adta. 1365-ben írott dokumentum pontosan meghatározza Savol falu elhelyezkedését. A Felchuth-i kereszteslovagok birtokát határolja, Kaplor, Melech-Föld, Tata község, a Székesfehérvártól Bykché-re vezetı út, Zaar-Föld és Borok-Föld mellett. A török uralom idején a falut teljesen megsemmisítették. 1727-ben Gróf Galanthai Esterházy József lett a Tatai uradalom birtokosa. Mint meggyızıdéses katolikus, az itt maradt kálvinista magyarokat részben kitelepíttette, helyükre katolikus németeket és szlovákokat telepített be. 1729-ben kezdıdött a német jobbágyok betelepítése a budai hegységben fekvı Vörösvárról és a Rajna-Majna vidékrıl. Így lett a lakosság túlnyomó részben németajkú. 1734-ig 52 család érkezett, majd újabbak jöttek 1736-37-ben. 1732-re datálható Szár letelepülési szerzıdése a tatai uradalommal. E szerint a szári németek négy év adómentességet és 6 év robotkötelezettség alóli felmentést kaptak, hogy felépítsék házaikat. 1735-ben épült fel a kápolna is, ami aztán leégett, így az elsı anyakönyvek az enyészetté lettek. 1739-ben nagy pestisjárvány pusztított a faluban. Szár lakosságát Veszprém egyházmegyei püspök utasítására térképezték fel 1747-ben. A falu paraszti struktúrájának következtében magas volt a szolgálófiúk és szolgálólányok száma. A plébánia lélekszáma 499 fı volt. 1759-ben megépült a barokk templom és a paplak, a lakosok saját erejébıl, valamint Gróf Esterházy pénzbeli segítségével. A gróf építészmesterét, Fellner Jakabot is segítségül küldte. 1752-ben egy tőzvész pusztított a faluban, ami után az itt élı jobbágyoknak újra fel kellett építeniük házaikat. 1759-ben 886-an laktak itt, fıként földmőveléssel foglalkoztak. A 18. század végén megjelentek a napszámosok, valamint kialakult egy módosabb paraszti réteg. A gazdasági tagozódás a településtagozódásban is megnyilvánult: a pincesorban éltek a 1

Magyarország geographiai szótára; kiadta: Fényes Elek, Pest, 1851.

2

Szekeresné Burghardt Klára: Falutörténet és néphagyomány Száron; Szár, 1990.

-6-

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója napszámosok és a jobbágyok; a fıutcában az elıkelıségek, a polgárok, a mesteremberek és a vagyonosodó parasztok. A szegény parasztok a völgyben laktak. A birtokba vett területeket, földeket, erdıket szigorúan felosztották. 1859-ben a lélekszám 1149 fı. 1892-ben újabb tőzvész pusztította el a szalmával fedett házakat. Ezután kezdtek el tetıcserepet használni az itt lakók. 1942-ben Balogh László tanácselnök összefoglalója szerint Szár község lakossága mezıgazdaságból élt, jelentıs volt az állattartás. A szolgáltatóipar is meghatározó volt, fıként a mezıgazdasági termeléssel összefüggésben, azonban az iparosok nagy része ipari tevékenysége mellett mezıgazdasági termelést is végzett. A II. világháború elıtt a német SS-nek is soroztak be fiatalokat a németajkú lakosságból. A háború ideje alatt a mezıgazdasági munkát nehezítette, hogy a lóállomány több mint felét elvitték, valamint a férfierı is jelentısen csökkent. A katonaságból a besorozottak kétharmada nem tért haza. 1944 végén 3 hónapos álló front alakult ki a Vértes hegység szári szakaszában. Így ugyan nem lıtték rommá a falut, de vagy a németek vittek el sok mindent, vagy az oroszok égettek fel házakat. A lakosságot kilakoltatták Bodmér, Vértesboglár, onnan pedig Alcsútdoboz, Etyek, Tabajd és Vál községekbe. Többen visszaköltöztek, de 1946 tavaszán újra kihirdették, hogy sor kerül a kitelepítésre. A száriakat Dingolfing környékére vitték. Helyükre magyarokat telepítettek Átányról (Heves megye), Iszkaszentgyörgyrıl (Fejér megye), valamint 4 magyar községbıl az akkori Csehszlovákiából. 1948-ban még további 16 családot telepítettek Vérteskozmára, onnan pedig 16 magyar családot hoztak Szárra. Ezek nagy része azonban eladta a házait az áttelepített sváboknak, akik így visszajöttek Szárra. A villanyt 1941-42-ben vezették be, átmenı országút 1942-ben épült. Az új iskolaszárny a 4 alsós terem mellé 1945 után épült. 1968-ban épült a vízvezeték (9,2 km vezeték) és kútrendszer (52 kút). 1970-ben épült 3 orvosi lakás, 2 rendelı, 1971-ben pedagóguslakás, rendır-lakás ás iroda, 1987-ben új iroda. 1980-ban a vasút rekonstrukciója is megtörtént. 1989. január 1-jén Szárliget kivált és önálló tanácsot alapított, ezután a tanács mőködési körébe Szár és Újbarok tartoztak. A tanácsban a nemzetiségiek képviselete biztosított volt. 1989. január 1-jén a lakosság száma 1723 volt. A tanács növelni igyekezett Szár lakónépesség-megtartó képességét, ezért közmőves építési telkeket biztosított a fiataloknak. 75 fıs óvoda mőködött a kilencvenes évek végén, ahol a nemzetiségi nyelvoktatás megoldott volt. Az iskolában 258 diák tanult, ezek közül 178-an tanulták a nemzetiségi nyelvet. A munkalehetıség kevés volt, ezért a lakosság Budapestre, Tatabányára vagy Bicskére járt dolgozni. Mőködött a Mővelıdési Ház és a könyvtár, ez utóbbiban klubok és egyesületek is helyet kaptak (Nyugdíjas-klub, Ifjúsági-klub, Népdalkör, Vöröskereszt, Tőzoltóegyesület). A sportkörben labdarúgó- és asztalitenisz-szakosztály mőködött.

-7-


2. Földrajzi környezet 2.1. Természetföldrajzi adottságok Szár környéke markáns tájegység, a Vértes hegység keleti és a Gerecse DNY-i lejtıibe beülı összefüggı erdıs felület. Ezen tájegység DK-i tömbjén települt a falu, amely a Duna vízrendszeréhez tartozó Sósi ér jobb és bal partját fedi. Jelen fejezet Fejér megye területrendezési tervében3 információkra épül, kivéve a külön megjelölt hivatkozásokat.

található

természetföldrajzi

Szár Fejér megyében a Dunántúli-középhegység (nagytáj), Vértes-Velencei hegyvidék (középtáj), Velencei hegység és környéke (kistájcsoport) Lovasberényi hát kistájhoz tartozik. A Vértes a Dunántúli középhegység jellegzetes, töréses szerkezető sasbércek sorozata. A Velencei-hegység az ország egyetlen önálló ıshegysége, amelynek jellegzetes képzıdményei az ingókövek. A Lovasberényi hát egyike a Vértes és a Velencei hegység között húzódó löszhátaknak. A löszháton a talaj kiváló minıségő. Száron bauxit és dolomitmurva lelıhelyek találhatók. A térségben a talajvíz átlagos mélysége 2-3 m, a löszplatókon 10-30 m, ingadozása nem jelentıs. A Dunántúli-középhegységben helyezkedik el az ország legnagyobb karsztvíz készlete, innen biztosítják nagyrészt a térség ivóvizét. A Dunántúli-középhegység botanikai szempontból legváltozatosabb területe a Vértes. A klíma mérsékelten hővös, mérsékelten száraz. A szélenergia, helyenként a napenergia hasznosítása indokolt lehet. A megye erdısültsége 17,1%, ami valamivel alacsonyabb, mint az országos átlag, a középhegység településeinek közigazgatási területén 50-80% az erdısültség. 2.2. A környezeti elemek állapota Fejér megye területén a levegıminıség megfelelı, kivéve Székesfehérvár, Mór és Dunaújváros településeket, ahol a szennyezıdések ipari kibocsátásból, főtésbıl és közlekedésbıl keletkeznek. A megye 107 településébıl 103-on megoldott a szilárd hulladék rendszeres győjtése, a győjtött hulladék ártalmatlanításában a nyolc térségi lerakó kap kiemelt szerepet. Veszélyes hulladék kezelı telep a megyében nem mőködik, ezen hulladékok ártalmatlanítását a termelık maguk vagy erre szakosodott szervezetekkel oldják meg. Több illegális lerakóhely is található a kistérségben. Szár a tatabányai-REM lerakóhelyen helyezi el hulladékát. Hulladékgazdálkodás szolgáltatója az AVE. A Váli-völgy északi részén fekvı települések szennyvizeit a felcsúti szennyvíztisztító telepen kezelik4. Ezen települések a Csákvár-Alcsútdobozi kisrégióhoz tartoznak.

3 4

Fejér Megye területrendezési terve, VÁTI Kht., 2001, www.vvtft.hu Velencei tó – Vértes Kiemelt Üdülıkörzet Területfejlesztési Programja, VÁTI Kht., 2004.

-8-

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója A kistérség jelentısebb vízfolyásai a Császár-víz, a Váli-víz és a Szent László patak. Ezek a szennyvizeket befogadó felszíni vízfolyások szennyezettek, a Szent-László és a Váli-víz vonatkozásában további romlás is várható, ami a bányamővelések visszaesése miatt bekövetkezı vízhozam csökkenéssel függ össze. A felszín alatti víz állapota szempontjából Szár a fokozottan érzékeny és a kiemelten érzékeny felszín alatti terület besorolásban szerepel a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levı települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint. 2.3. Táj- és természetvédelem A Bicskei kistérség környezetvédelmi helyzete a többi kistérséghez viszonyítva kedvezı, a szennyvízhálózat hiányosságait kivéve. A Vértes karsztvíz tartalékai vízminıség védelem alatt állnak. Szár a Vértesi Tájvédelmi Körzet és az Észak-Vértesi helyi jelentıségő Természetvédelmi Terület részét képezi. A Vértesi Tájvédelmi Körzet a hegység legjellemzıbb értékeit foglalja magában. Többek között jellegzetes növénytársulásairól vagy értékes ragadozó madarairól nevezetes. A szári Fáni-völgy, ahol alhavasi növényfajok honosak, a Vértes fokozottan védett területei közé sorolt. A tájvédelmi körzet bıvítésére, fenntartására és fejlesztésére tett javaslatot a VÁTI Kht. Velencei tó – Vértes Kiemelt Üdülıkörzet területrendezési terve. Emellett a Szár és Újbarok közé esı Zsidó és Ürge-hegy térsége (Naphegy-, Hosszúvölgyi-, Árok- és Sashegy-dőlık) szintén jelentıs tájképi értéket képviselnek. A NATURA 2000 területek kijelölı rendelete, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelete az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területekkel érintett földrészletekrıl Száron kiemelt jelentıségő természetmegırzési területeket (3. sz. melléklet) és különleges madárvédelmi területeket (1. sz. melléklet) határoz meg. A rendelet kiemelt jelentıségő természetmegırzési területnek definiálja az „olyan közösségi szempontból jelentıs természeti értékkel rendelkezı területet, amelyen kiemelt jelentıségő faj állománya, élıhelye vagy kiemelt jelentıségő közösségi élıhelytípus található, és a terület az Európai Unió jogi aktusával történt jóváhagyást követıen jogszabályban kihirdetésre került”. Ide a következık tartoznak Száron: 056/4, 063/5, 076, 077, 079, 080, 081a, 081b, 081c, 081d, 084/1a, 084/1b, 084/2, 084/3, 084/4a, 084/4b, 084/4c, 084/5, 084/6a, 084/6b, 084/6c, 084/6d, 084/6f, 085/1a, 085/1b, 085/2a, 085/2b, 085/3a, 085/3b, 085/3c, 086a, 086b, 088a, 088b, 089a, 089b, 089c, 090, 092/1a, 092/1b, 092/1c, 092/2, 092/3, 093, 094, 095, 096, 097, 098, 099a, 099b, 0100a, 0100b, 0100c, 0100d, 0100f, 0100g, 0100h, 0100j, 0100k, 0100l, 0100m, 0100n, 0100o, 0101, 0102, 0102 Különleges madárvédelmi területnek a jogszabály olyan közösségi szempontból jelentıs természeti értékekkel rendelkezı területet jelöl meg, amelyen közösségi jelentıségő madárfaj, vagy vonuló madárfaj jelentıs állománya, illetve élıhelye található, különös tekintettel a nemzetközi jelentıségő és egyéb vizes élıhelyekre. Ebbe a kategóriába Száron a következı területek sorolhatók:

-9-


056/4, 063/5, 076, 077, 079, 080, 081, 084/1, 084/2, 084/3, 084/4, 084/5, 084/6, 085/1, 085/2, 085/3, 086, 088, 089, 090, 092/1, 092/2, 092/3, 093, 094, 095, 096, 097, 098, 099, 0100, 0101, 0102

- 10 -


3. Szár társadalma, humán erıforrásai A demográfia, a humán erıforrás feltárásának célja a település lakossági összetételének megismerése, az iskolázottság és a foglalkoztatottság feltérképezése. A népesség száma, változása és szerkezete fontos tényezık a településfejlesztési koncepció elkészítésekor, hiszen jelen tanulmány elsıdlegesen a helyi lakosság számára készül. 3.1. Demográfia és humán erıforrások 3.1.1. Népesség Szár lakónépessége 2006-ban 1685 fı, amellyel a Bicskei kistérség 8. legnépesebb települése, lélekszámát tekintve Vértesacsa és Felcsút községekkel sorolható egy csoportba. A kistérség területe 619 km2, 16 települést számlál, amelyek közül Bicske város, a többi 15 település falu. Szár területe 22,63 km2. A Bicskei kistérség a Közép-Dunántúli Régió 16 kistérségének egyike. A régió az ország második legsőrőbben lakott térsége (99 fı/ km2), azonban kistérségei között jelentıs különbségek tapasztalhatók. A Bicskei kistérség népsőrősége 59,7 fı/ km2. 1. táblázat: Bicskei kistérség lakónépességének (fı) száma 2006 év végén Megnevezés

2006 (fı)

Bicske

11 641

Csákvár

5 274

Etyek

4 131

Vál

2 500

Mány

2 374

Vértesacsa

1 759

Felcsút

1 705

Szár Alcsútdoboz

1 685 1 492

Csabdi

1 187

Tabajd

974

Vértesboglár

915

Gánt

857

Óbarok

796

Újbarok

402

Bodmér

226

Forrás: (TeIR) KSH-TSTAR

- 11 -


1. ábra: Bicskei kistérség települései

A régió népességszáma évtizedek óta csökken, ugyanakkor 1990 óta ez a csökkenés az országosnál jóval mérsékeltebb. A Bicskei kistérség egészének és a kistérség települései többségének vonatkozásában növekedést tapasztalhatunk 1990-2001 és 2001-2006 között. 2. táblázat: Bicskei kistérség lakónépességének (fı) alakulása Megnevezés Bicskei kistérség Bicske Alcsútdoboz Bodmér Csabdi Csákvár Etyek Felcsút Gánt Mány Óbarok Szár Tabajd Újbarok Vál Vértesacsa Vértesboglár

1970 (fı)

1980 (fı)

1990 (fı)

2001 (fı)

2005 (fı)

2006 (fı)

1990-2001 (%)

2001-2006 (%)

36 075 9 847 1 889 278 912 4 844 3 475 1 558 1141 2 364 1 010 1 733 1 113 391 2 536 1 966 1018

35 600 11 055 1 651 260 1 002 4 923 3 204 1 593 932 2 097 811 1 639 1 077 374 2 218 1 733 1031

33 905 10 630 1 411 267 1 014 4 898 3 144 1 509 827 1 982 661 1 666 910 341 2 086 1 641 918

36 917 11 673 1 522 253 1 164 5 201 3 546 1 671 857 2 250 791 1 689 940 341 2 348 1 744 927

37 770 11 419 1 503 230 1 198 5 277 4 131 1 724 883 2 376 783 1 696 998 396 2 453 1 756 947

37 918 11 641 1 492 226 1 187 5 274 4 131 1 705 857 2 374 796 1 685 974 402 2 500 1 759 915

8,88% 9,81% 7,87% -5,24% 14,79% 6,19% 12,79% 10,74% 3,63% 13,52% 19,67% 1,38% 3,30% 0,00% 12,56% 6,28% 0,98%

2,71% -0,27% -1,97% -10,67% 1,98% 1,40% 16,50% 2,03% 0,00% 5,51% 0,63% -0,24% 3,62% 17,89% 6,47% 0,86% -1,29%

Forrás: 1970-2001: www.nepszamlalas.hu, a 2005-ös és 2006-os adatok vonatkozásában: (TeIR) KSH-TSTAR A 2. táblázat adatai jól mutatják, hogy a népességszám Száron 1970-ben volt a legmagasabb (1733 fı). A hetvenes években ez 5,42%-kal csökkent. A lakosság elvándorlása a 80-as

- 12 -

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója évektıl megállt, sıt kis mértékő növekedés is tapasztalható (1,65%). 1989. január 1-jén Szárliget kivált és önálló tanácsot alapított. A lakosság száma Száron kis mértékben nıtt a kilencvenes években (1,38%), a 2001-es lakosságszám számottevıen nem változott 2001 és 2006 között. A népességszám-változást a természetes szaporodás és a vándorlási különbözet idézi elı. Magyarországon a nyolcvanas évek elejétıl negatív a természetes szaporodás, vagyis a halálozások száma meghaladja az élve születések számát. A Bicskei kistérségben ez a tendencia a nyolcvanas évektıl a kistérség 14 faluja közül ötben mutatkozott meg. A kilencvenes években azonban Csabdi, Óbarok és Vértesacsa kivételével minden településen csökkent az élveszületések és növekedett a halálozások száma. Száron a nyolcvanas években még néggyel többen születtek, mint ahányan meghaltak; a kilencvenes években azonban 51gyel többen haltak meg, mint ahányan születtek. A vándorlási egyenleg pozitív és növekedı volta ellensúlyozza Száron a természetes fogyást: a nyolcvanas években 23-mal, a kilencvenes években 74-gyel többen települtek be, mint ahányan elköltöztek. A nyolcvanas években az akkori tanács növelni igyekezett Szár lakónépesség-megtartó képességét, ezért közmőves építési telkeket biztosított a fiataloknak. A családok a gyerekek óvodába és iskolába járását meg tudták oldani Száron, azonban mivel a munkalehetıség kevés volt, nem mindenki tudott / akart itt maradni. Ma már a falu a budapesti agglomeráció külsı köréhez tartozik, a kedvezı földrajzi helyzet és a természeti környezet vonzereje miatt költöznek ide az emberek. 3. táblázat: Bicskei kistérség népszaporodás, 1980-2001

Megnevezés Bicskei kistérség Bicske Alcsútdoboz Bodmér Csabdi Csákvár Etyek Felcsút Gánt Óbarok Szár Tabajd Újbarok Vál Vértesacsa Vértesboglár

Természetes szaporodás, ill. fogyás (-) -117 73 21 5 43 11 60 40 -324 5 4 -34 -10 -72 -6 15

Élve Vándorlási születés Halálozás különbözet 1980–1989 4 671 4 788 -1 578 1 396 1 323 -498 201 180 -261 29 24 2 163 120 -31 705 694 -36 440 380 -120 214 174 -124 64 388 219 94 89 -155 203 199 23 135 169 -133 37 47 -23 293 365 -60 255 261 -86 145 130 -128

Természetes szaporodás, ill. fogyás (-) -767 -68 -20 -21 14 -244 -23 -42 -191 1 -51 -74 -3 -71 3 -8

Élve Vándorlási születés Halálozás különbözet 1990–2001 4 485 5 252 3 779 1 412 1 480 1 111 192 212 131 28 49 7 139 125 136 606 850 547 399 422 425 185 227 204 73 264 221 81 80 129 213 264 74 120 194 104 42 45 3 292 363 333 268 265 100 118 126 17

Forrás: www.nepszamlalas.hu

Szár vonatkozásában 2002-tıl 2006-ig a természetes szaporodás és a vándorlási egyenleg alakulását éves bontásban a 4. táblázat mutatja be. A természetes szaporodás negatív tendenciája közel állandó értéket mutatott az elmúlt évek során. A 2004-es év kivételt képez mind a természetes szaporodás, mind a vándorlási egyenleg mérlegében. Mindkét szám pozitív, sıt 25 fıvel többen költöztek a faluba, mint ahányan elmennek. A 2005-ös évben

- 13 -

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója aztán ez a többlet el is vándorolt, majd 2006-ban megint pozitívvá vált az egyenleg. Az önkormányzat tervei szerint a lakópark építése a természetes szaporodást és a vándorlási egyenleget is pozitívan befolyásolhatja. A lakosságszám-növekedés sok szempontból fontos a településnek. A jelenlegi központi támogatási rendszer kistelepülések vonatkozásában fennálló negatív voltát a település önállósága tudná ellensúlyozni a település intézményeinek fenntartásával (óvoda, iskola, orvosi ellátás). Ehhez kívánatos a lakosság számának növekedése. 4. táblázat: Szár település népszaporodás, 2002-2006

Év 2002 2003 2004 2005 2006

Élveszületések Halálozások száma száma 21 25 18 20 23 18 19 27 21 28

Természetes szaporodás, ill. fogyás -4 -2 5 -8 -7

Állandó elvándorlások száma 45 45 29 52 48

Állandó odavándorlások száma 34 32 54 24 52

Vándorlás -11 -13 25 -28 4

Forrás: (TeIR) KSH-TSTAR A korcsoportok arányát bemutató diagram (2. ábra) szerint Szár korcsoport aránya nagyon közel van a kistérség egészének arányaihoz: 16% a 0-14 évesek, 35% a 15-39 évesek, 28% a 40-59 évesek és 19% a 60 év felettiek aránya. Elmondható, hogy a népességnövekedésben érintett 15-39 éves korosztály mutatja a legnagyobb részesedést. Ugyanakkor Száron az öregkorúak (60-x év) száma (332 fı) 2006-ban meghaladta a gyermekkorúak (0-14 év) számát (278). Ez az arány 1990-ben 318 fı volt a 355-höz képest. 2001 és 2006 között az idıskorúak és gyermekkorúak száma a következıképpen alakult: 2001-ben 346 vs. 310 fı, 2002-ben 351 vs. 306 fı, 2003-ban 349 vs. 282 fı, 2004-ben 351 vs. 283 fı, 2005-ben pedig 343 vs. 282 fı volt. Látható tehát, hogy míg a kilencvenes évek elején a 0-14 évesek létszáma 17-tel több volt, mint a 60 év felettieké; addig 2001-ben megfordult az arány, és 36-tal több volt az idıskorúak száma, mint a gyermekkorúaké. A tendencia nem változott 2001 óta, az idıskorúak száma 2002-ben 45-tel, 2003-ban 67-tel, 2004-ben 68-cal, 2005-ben 61-gyel, 2006-ban pedig 54-gyel haladta meg a gyermekkorúak számát. Napjainkban általánosan jellemzı a társadalom elöregedése, ami a település szempontjából a gyermekintézmények és az idıskorúak által igénybevett egészségügyi- és szociális intézmények mőködtetése kapcsán vet fel kérdéseket. Az önkormányzat tervei között szerepel az idısek napközi otthonának megvalósítása, akár a szomszéd településekkel is közösen.

- 14 -


2. ábra: A lakosság korcsoportok szerinti megoszlása a Bicskei kistérség településein, 2006 100%

80%

60%

60-x 40-59

40%

15-39 0-14

20%

té r sé g

l ár B ic

ske i

kis

a

sb o g

sa c s

rte Vé

Vá l

Vé rte

b aj d

r

aro k Ú jb

Ta

S zá

aro k Ób

Má ny

nt Gá

ek F el c sú t

Et y

i

ár ák v Cs

ér

ab d Cs

sk e

dm Bo

B ic

A lc

s út do b

oz

0%

Forrás: (TeIR) KSH-TSTAR Nemzetiségi hovatartozás tekintetében Szár helytörténetébıl fakadóan a német nemzetiségőek száma jelentıs: 373-an vallották magukat németnek a 2001-es népszámlálás idején. A hovatartozást a nemzetiség, a kulturális értékhez, hagyományhoz való kötıdés, az anyanyelv, a családi, baráti közösségben beszélt nyelv válaszlehetıségek legalább egyike szerint határozta meg a Központi Statisztikai Hivatal. Ez a 373 személy a település 2001-es lakosságának (1689 fı) közel egynegyede, 22%-a. A kistérségben ez a legnagyobb német közösség, amellett, hogy Etyeken 143-an, Gánton 193-an, Mányon 110-en, Vértesbogláron pedig 197-en vallották magukat német nemzetiségőnek. Száron még 6 egyéb nemzetiségő ember él a 2001-es adatok szerint (2 görög, 1 örmény, 1 román, 2 szlovák). Kistérségi vonatkozásban a legnagyobb kisebbségi csoport szintén a német (3,5%), ezután következnek a cigány/beás/romani emberek (1,37%), az egyéb nemzetiségőek pedig 0,4%-ban képviseltetik magukat (összesen 162 fı). Száron mőködik német kisebbségi önkormányzat, 2006. október 1-jei mandátummal. Létszáma 5 fı, amelybıl 3 fı a települési önkormányzat tagja is. A kisebbségi önkormányzat fıként kulturális tevékenységet végez, egyéb tekintetben tevékenysége korlátozott forráshiány miatt. 3.1.2. Képzettség és foglalkoztatottság Nagyon fontos szempont a belsı erıforrások elemzésekor a népesség iskolázottsága. A Közép-Dunántúli Régióban a felsıfokú végzettségőek aránya elmarad az országos átlagtól. A 2001-es népszámlálás adatai szerint Közép-Magyarországot nem számítva, a fennmaradó hat régió közül Közép-Dunántúl a negyedik az egyetemi, fıiskolai végzettségő oklevéllel

- 15 -

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója rendelkezık számát tekintve. A régión belül a Bicskei kistérség a középmezınyben helyezkedik el. 3. ábra: A 7 éves és idısebb népességbıl egyetemi, fıiskolai végzettségő oklevéllel rendelkezık száma (fı), 2001

Az alábbiakban megvizsgáljuk, hogy a Bicskei kistérségben miként alakul az általános, közép és felsıfokú végzettséggel rendelkezık aránya. Száron pozitív irányban nıttek a népesség iskolázottsági mutatói az 1990-es és 2001-es népszámlálás közötti idıszakban. 1990-ben 403 fı rendelkezett középiskolai végzettséggel, ez 2001-ben 654-re nıtt. Az egyetemi, fıiskolai végzettséget bírók száma pedig 37-rıl 95-re emelkedett. Szárral lakónépesség tekintetében Vértesacsa és Felcsút községeket tekinthetjük hasonló nagyságrendőnek a kistérségben; az iskolázottsági mutatók Felcsúttal nagyon hasonló arányokat mutatnak, míg Vértesacsához képest Száron és Felcsúton közel kétszer annyi a felsıfokú végzettségőek száma.

- 16 -


5. táblázat: A népesség iskolázottsága (2001)

Megnevezés Alcsútdoboz Bicske Bodmér Csabdi Csákvár Etyek Felcsút Gánt Mány Óbarok Szár Tabajd Újbarok Vál Vértesacsa Vértesboglár

A 7 éves és idısebb népességbıl 0 osztályt végzettek száma 24 703 4 15 89 44 21 76 41 17 13 10 7 33 35 11

A 7 éves és idısebb népességbıl az általános iskola 8. osztályát végzettek száma 412 2 829 58 319 1 505 900 495 271 641 302 455 302 82 731 546 264

A 7 éves és idısebb népességbıl egyetemi, fıiskolai végzettségő oklevéllel 89 808 10 63 315 243 90 29 92 14 95 41 15 109 52 38

A 7 éves és idısebb népességbıl középiskolai végzettségő 547 4 345 107 448 1 923 1 432 586 263 784 191 654 268 153 801 563 341

Forrás: (TeIR)|KSH-NEPSZ A foglalkoztatottság megállapításához az 1990-es és 2001-es népszámlálás adatai adnak támpontot. 1990-ben Szár a 41,36%-os aktív keresı aránnyal a kistérségben a sor végén található, a negyedik legrosszabb adattal, és elmarad a kistérség 44,18%-os arányától is. Ez a mutató 2001-re visszaesett 38,6%-ra. Ugyanakkor a kistérség egésze is romlott az aktív keresık arányának tekintetében ez alatt a 10 év alatt; sıt nagyobb mértékben, mint Szár. Így 2001-ben Szár a kistérség átlagát (38,21%) már meghaladta, és a 6. helyen állt. A népesség elöregedésébıl következik, hogy az eltartottak aránya csökken, ami a kistérségben Bicske, Óbarok, Tabajd, Vál és Vértesacsa kivételével észlelhetı változás 1990 és 2001 között. Ezzel párhuzamosan szinten minden településen nıtt az inaktívak száma (Gánt és Tabajd kivételével). 2001-ben az inaktív keresık aránya a 6. legmagasabb, az eltartottak aránya pedig a 4. legalacsonyabb Száron a kistérség többi településéhez viszonyítva. A munkanélküliek aránya 1990-ben meghaladta a kistérségi átlagot, így a település a középmezınyben helyezkedik el. 2001-re kistérségi tendenciaként tekinthetı a munkanélküliek számának növekedése, ami Száron is bekövetkezik; azonban kisebb mértékben, mint a kistérségi átlag.

- 17 -


6. táblázat: A népesség gazdasági aktivitása, 1990 és 2001 Megnevezés Bicskei kistérség Bicske Alcsútdoboz Bodmér Csabdi Csákvár Etyek Felcsút Gánt Mány Óbarok Szár Tabajd Újbarok Vál Vértesacsa Vértesboglár

Aktív Munkanélküli keresı 1990 44,19% 44,64% 45,07% 38,95% 44,48% 45,86% 46,34% 42,08% 30,23% 44,30% 43,12% 41,36% 40,55% 42,82% 45,25% 44,00% 46,19%

1,14% 1,44% 1,49% 2,62% 0,30% 0,59% 1,27% 0,80% 0,48% 1,82% 0,91% 1,26% 0,55% 1,17% 0,67% 1,04% 1,53%

Inaktív Eltartott keresı

24,55% 30,13% 22,70% 31,22% 23,95% 29,48% 25,84% 32,58% 22,19% 33,04% 24,19% 29,36% 22,81% 29,58% 26,38% 30,75% 38,69% 30,59% 22,15% 31,74% 26,93% 29,05% 27,37% 30,01% 35,60% 23,30% 29,33% 26,69% 25,55% 28,52% 25,17% 29,80% 23,53% 28,76%

Aktív Munkanélküli keresı 2001 38,21% 38,05% 37,58% 38,34% 41,41% 39,86% 41,57% 37,46% 31,04% 36,98% 33,50% 38,60% 33,94% 40,76% 36,67% 36,70% 39,37%

3,05% 3,15% 3,35% 1,58% 2,32% 2,15% 2,31% 2,87% 1,52% 5,11% 3,16% 2,61% 3,30% 2,05% 4,51% 3,33% 3,88%

Inaktív Eltartott keresı

29,63% 29,11% 27,34% 31,46% 31,34% 27,73% 34,39% 25,69% 29,64% 26,63% 31,15% 26,84% 29,10% 27,02% 29,80% 29,86% 36,99% 30,46% 28,18% 29,73% 33,75% 29,58% 32,21% 26,58% 34,36% 28,40% 32,84% 24,34% 28,79% 30,03% 30,10% 29,87% 31,39% 25,35%

Forrás: www.nepszamlalas.hu Meg kell vizsgálni az aktív keresık iskolai végzettségét és ágazati megoszlását, hogy teljes képet kapjunk a foglalkoztatásról (7. táblázat). A település aktív keresıi a kistérségi átlaghoz nagyon hasonló arányban rendelkeznek középiskolai, illetve egyetemi / fıiskolai végzettséggel. Az ágazati megoszlást tekintve mind a kistérség, mind a település viszonylatában megfigyelhetı a Magyarország egészére jellemzı foglalkoztatási struktúraváltás a mezıgazdasági szektorban. A mezıgazdaságban dolgozók aránya ugyanis erısen csökkent, Száron a kilencvenes évek elején ez még 10% volt, 2001-ben nem éri el a 3%-ot; de a kistérségi átlag 20%-os mutató is mintegy a harmadára esett vissza. 1990 és 2001 között az ipari szektor mutatói nıttek, 7-8%-kal mind a kistérségben mind a településen; a tercier szektoré pedig a kistérség vonatkozásában az ipari szektoréval megegyezı mértékben nıtt, Száron pedig közel hasonló értéket mutat. A térségben az ipari, ezen belül a gépipari tevékenységnek, illetve az ehhez kapcsolódó szakmakultúráknak több mint egy évszázados múltja van. A bányászattal kapcsolatos gépipari tevékenységek (gyártás, beruházás, karbantartás, üzemeltetés) a mechanika, gépészet és elektronika széles területein igényeltek nagyszámú felkészült munkaerıt. A település önállóságának kritériuma, hogy a foglalkoztatottak mekkora hányada tud helyben munkát vállalni. A 8. táblázat adatai azt jelzik, hogy 2001-ben a 652 aktív keresı nagy hányada (525 fı) más településre járt dolgozni, helyben 127-en tudtak munkát végezni. Az ingázók aránya régiós szinten 39%, a mutató a 60%-ot is meghaladja a Bicskei és az Ercsi kistérségekben. Az ingázás Székesfehérvár, Tatabánya, Budapest és agglomerációja felé irányul. Száron a 2001-es adatok 80%-os arányt mutatnak. Az otthon maradók jelentıs százaléka a szolgáltatói szektorban tevékenykedett, míg a bejárók a szolgáltatási vagy az ipari szektorban tudtak elhelyezkedni.

- 18 -

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója 7. táblázat: A foglalkoztatottak legmagasabb befejezett iskolai végzettség és összevont nemzetgazdasági ágazat szerint (2001) Végzettség Megnevezés Bicskei kistérség

Összesen

14 105

Szár

652

Ágazat

Általános iskola

Középiskola

Egyetem, fıiskola

4073 28,88% 163 25,00%

8 469 60,04% 415 63,65%

1 563 11,08% 74 11,35%

Mezıgazdaság és Ipar, erdıgazdálkodás építıipar

903 6,40% 18 2,76%

5 193 36,82% 259 39,72%

Szolgáltatási jellegő ágazatok 8 009 56,78% 375 57,52%

Forrás: www.nepszamlalas.hu 8. táblázat: A helyben dolgozó és más településekre eljáró foglalkoztatottak száma (fı) iskolai végzettség és összevont nemzetgazdasági ágazat szerint (2001) Megnevezés

Helyben dolgozó lakónépesség Együtt

Szár

127 Megnevezés Együtt

Szár

525

Érettséginél alacsonyabb

Legalább Mezıgazdaközépiskolai ságban érettségi

Iparban, Szolgáltaépítıiparban tásban

78 49 12 Más településre eljáró lakónépesség Legalább Érettséginél középiskolai alacsonyabb érettségi 326

199

Mezıgazdaságban 6

27

88

Iparban, Szolgáltaépítıiparban tásban 232

287

Forrás: www.nepszamlalas.hu A munkanélküliség Száron is a rendszerváltás után jelent meg, és fokozatosan el is kezdett növekedni a munkanélküliek száma. Míg az 1990-es népszámláláskor 18 férfi és 3 nı, addig a 2001-es népszámlálás idején már 28 férfi és 16 nı volt munkanélküli. A legfrissebb adatok a regisztrált munkanélküliekrıl 2007. 2. negyedévére vonatkoznak (forrás:(TeIR)|OMMK), számuk 31 fı. A 10 évvel ezelıtti, 1997. 2. negyedéves adatokhoz képest, amikor 73 munkanélkülit regisztráltak a településen, ez a szám nem magas. A 31 regisztrált munkanélkülibıl 17-en jogosultak járadékra. Számarányát tekintve tehát nem jelent kiemelkedı problémát a munkanélküliség Száron. 3.1.3. Oktatási, kulturális és mővelıdési viszonyok Száron 2007. augusztus 21-tıl Általános Mővelıdési Központ mőködik önállóan gazdálkodó intézményként. Ez magában foglalja a Napköziotthonos Óvodát, a Romhányi György Általános Iskolát és a Petıfi Sándor Mővelıdési Házat. A településen egy német nemzetiségő óvoda mőködik, 67 férıhelye évek óta magas kihasználtságú. Az óvodába beíratott gyermekek száma 2006-ban 66, 2005-ben 63, 2004-ben 65, 2003-ban 60, 2002-ben 61, 2001-ben pedig 70. Az óvoda pedagógusok száma 6. Egy pedagógusra 11 gyermek jut, ami a térségi átlagnál kicsit magasabb arány. A kistérségben Gánton tud az óvoda pedagógus a legjobban figyelni az óvodásokra (itt 8 gyermek jut egy pedagógusra), Tabajd áll a skála másik végén, ahol viszont 16 gyermekkel foglalkozik egy pedagógus. Száron mutatkozik igény az óvoda bıvítésére, ami egyelıre azonban a hely és forrás hiányában nem megoldható.

- 19 -

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója Az általános iskolai oktatás nemzetiségi két tannyelvő iskolában zajlik. A demográfiai trendek elırevetítik a csökkenı gyermeklétszámot, így az intézményi racionalizálás kérdését. A tanulók és a pedagógusok létszámát 2001-ig visszamenıen a 4. sz. ábra mutatja. A központi támogatások 2007. szeptember 1-tıl csoportlétszámhoz kötöttek. A nemzetiségi oktatás miatt alacsonyabb a támogatáshoz elıírt csoportlétszám, emiatt tudta még az iskola teljesíteni az elvárásokat. Két pedagógus álláshely megszüntetésével kapcsolatban azonban döntést kell hozni várhatóan 2008 elején az új szabályozás miatt. Az iskolában 8 tanterem, 1 politechnika terem és 1 számítógépterem van. A Sportcsarnok tölti be a tornaterem funkcióját. A logopédiai és gyógytestnevelés az óvodában és az iskolában is társulási formában megoldott, Mány központtal. A nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz nyújtott mintegy 14 millió Forint kiegészítı támogatást nyert Száron 2007-ben a Romhányi György Általános Iskola a 8/2007. (II.15.) OKM Rendelet értelmében. 2006-ban az iskola 21 millió Forint kiegészítı támogatáshoz jutott. 4. ábra: Az általános iskolai fıállású pedagógusok és az iskolai tanulók létszáma Száron (fı), 2001-2006 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0

178

18 2001

175

19 2002

151

153

19

18

2003

153 139

2004

17 2005

Általános iskolai fıállású pedagógusok száma

18 2006 Általános iskolai tanulók száma

Forrás: (TeIR) KSH-TSTAR A községben nagy hagyományai vannak a német nemzetiségi kultúra ápolásának. Szekeresné Burghardt Klára Falutörténet és néphagyomány Száron c. könyve feleleveníti a népszokások jellegzetes mozzanatait Száron. A faluban nemzetiségi népdalkör és tánccsoport is mőködik, mindkettı magas színvonalon. Ezen a területen azonban van mit pótolni. A legnagyobb akadálya a megfelelı színvonalú kulturális élet kialakításának a közösségi hely és a szakképzett személyzet hiánya. A Petıfi Sándor Mővelıdési Ház látja el a kulturális feladatokat és mőködteti a könyvtárat, azonban az épület állaga nagyon elavult, nem alkalmas eredeti funkciójának betöltésére. (Idıközben kiderült, hogy az épület felújításra is alkalmatlan, illetve felújítása – csakúgy mint az óvoda esetében – gazdaságosan nem kivitelezhetı.) Szár hivatalos ünnepei és rendezvényei a következık: - Német nemzetiségi néptáncbemutató: január; - helyi május elseje; - Szári Majális és Sporttalálkozó – parasport rendezvény; - 20 -

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója -

Keresztelı Szent János ünnepe, egyben búcsú: június utolsó vasárnapja, László naphoz legközelebb esı vasárnap; Romhányi orvosnap: szeptember elsı vasárnapja, Manréza szervezés; szüreti felvonulás: szeptember valamelyik hétvégéje; Adventi sokadalom, négy adventi vasárnap: hangverseny, kézmőves-vásár, játszóház, kiállítás, terítési verseny, koszorú kiállítás; sördélután minden hónapban egy alkalommal.

A település 2008. évre tervezett eseményeirıl Szár honlapján találhatunk információkat az alábbiak szerint: - 2008. május 1-2-3.: Szári Májusköszöntı - 2008. május 17.: Szári Majális és Sporttalálkozó - 2008. június 28.: Búcsúi Bál - 2008. augusztus 20.: Falunap - 2008. augusztus 20.: Íjászverseny - 2008. szeptember: Szüreti Felvonulás, Fızıverseny és Bál - 2008. december 7., 14., 21.: Advent Száron (kézmőves vásár, kórustalálkozó, hangversenyek kiállítások, játszóház) A Száron mőködı civil szervezetek 90%-ban kulturális tevékenységet fejtenek ki. A Német Nemzetiségi Tánccsoport (Saarer Tanzgruppe) 1998 óta mőködik, a Német Nemzetiségi Népdalkör 1989-ben alakult, az „Ezüst Évek” Nyugdíjas Klubot 1981-ben alapították, a Gaudi Buam együttes 2006 óta, Szár községéért Baráti Kör pedig 12 éve aktív a falu életében. 2008. január 1-tıl a táncegyüttes, az énekkar és a zenekar a Szári Örökség egyesület tagjaként mőködik). A "Vértes" Történelmi Hagyományırzı Ifjúsági Egyesület 2007 nyara óta tevékenykedik, valamint mőködik a településen egy sportegyesület és egy mazsorett csoport. A Szár Községi Sportegyesület 2008-ban ünnepli 100 éves évfordulóját. Tagjai a futball élcsapat és az asztalitenisz csapat, amely 2008-ban felkerült az NB II-be. 3.2. Szociális ellátás, szociálpolitika Az egészségügyi alapellátás (háziorvosi felnıtt és gyermekellátás) az Ekrikoni Bt-vel kötött szerzıdés alapján történik. A járóbeteg szakellátást Bicskén, a fekvıbeteg ellátást Tatabányán a Megyei Kórházban tudják igénybe venni a település lakosai. A fogorvosi ellátást az Assaad Bt. Biztosítja. Az orvosi ügyeleti szolgálat Bicskén mőködik. Az egészségügyi ellátás technikai és infrastrukturális feltételei nem megfelelıek. Az Egészségház épülete elavult, a laboratóriumi ellátáshoz sincsenek meg a feltételek. Az épület felújítására kész terv van, megfelelı források rendelkezésre állása esetén a felújítás elsıdleges prioritás. A településen mőködik gyógyszertár. A védınıi ellátást 1 fı védını végzi. 2005-ben Száron a háziorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma összesen 15 603 volt, ebbıl a rendelésen megjelentek száma 14 237, a lakáson történt beteglátogatás száma 1 366 volt; a 2004-es évhez képest a mutatók mindhárom esetben nıttek (2004-ben összesen 15 001 megjelent és látogatott beteg, amibıl 13 872 rendelésen megjelent és 1 129 meglátogatott beteg). Az 1 fı szociális gondozó a kistérségi társulás alkalmazottaként tevékenykedik Száron. A társulás keretében szervezıdik jelzırendszeres házi segítségnyújtás. A rászorulók meleg étellel való ellátása az iskola konyhájáról házhoz szállítással mőködik. Az Önkormányzat rendszeres szociális segélyt, rendkívüli segélyeket és rendszeres gyermekvédelmi támogatást

- 21 -

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója folyósít a rászorulóknak (ld. 9. sz. táblázat). A lakosság elöregedése miatt idısek napközi otthonának mőködtetése szükséges lehet legalább a téli idıszakban. 9. táblázat: Önkormányzati szociális ellátásban részesülık száma (fı), 2003-2005 Szociális támogatás

2005

2004

2003

Az önkormányzat által nyújtott átmeneti segélyezésben részesültek száma (pénzbeni és természetbeni)

59

49

46

Az önkormányzat által nyújtott, rászorultságtól függı egyéb (pénzbeni és természetbeni) támogatásban részesültek száma

90

91

80

15

27

21

4 2

2 7

2 2

55

61

52

1

4

-

Az önkormányzat által nyújtott rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesültek száma (pénzbeni és természetbeni) Az önkormányzat által rendszeres szociális segélyben részesítettek évi átlagos száma Lakáscélú helyi támogatásban részesültek száma Súlyosan mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatásában részesültek száma Az önkormányzat által nyújtott lakásfenntartási támogatásban részesültek száma (pénzbeni és természetbeni)


- 22 -


4. A gazdaság és gazdálkodás 4.1. Általános jellemzık, versenyképesség A régió operatív programjának helyzetképe szerint a Közép-Dunántúl magyar gazdaságban betöltött szerepe az 1990-es évek elejétıl lényegesen meghaladja területi és lakossági súlyát. Az átalakulás sikerét a program szerzıi szerint az adja, hogy a gazdasági fejlettség mutatóinak értéke és dinamikája tartósan magasabb az országos átlagnál, amihez nemzetközi összehasonlításban is kedvezı foglalkoztatási mutatók párosulnak. 2004-ben a foglalkoztatottak és a gazdaságilag aktívak aránya a 3. legnagyobb (53.7%, illetve 56.9%), a munkanélküliség pedig a 3 legkisebb (3.2%) a Közép-Magyarországot leszámító hat régióhoz viszonyítva. Az egy fıre jutó GDP tekintetében Közép-Dunántúl harmadik a régiók rangsorában, Közép-Magyarország és Nyugat-Dunántúl után, 1 933 000 Ft / fı mutatóval. Az egy lakosra vetített bruttó hazai jövedelem tekintetében is hasonló a régió helyezése, ugyanis egy kategóriába sorolható Nyugat-Dunántúllal, Közép-Magyarország után. A hozzáférhetı adatok alapján az egy fıre jutó bruttó hazai jövedelem tükrében lehet megnézni, hogy a Bicskei kistérség hol helyezkedik el a régión belül. A 6. sz. ábrán látható, hogy a kistérség a régió gyengébb felébe tartozik, 508-530 ezer Ft-tal, szemben a szomszédos Móri vagy Székesfehérvári kistérséggel, ahol ez a szám 649-722 ezer Ft. Tovább lehet bontani az adatokat a kistérségen belül, és amint azt a 7. ábra mutatja, Szár a kistérség erısebb települései közé tartozik, 536-553 Ft közötti értékkel. 5. ábra: Egy lakosra jutó összes belföldi jövedelem Magyarország régióiban, 2004

- 23 -


6. ábra: Egy lakosra jutó összes belföldi jövedelem a Közép-Dunántúl kistérségeiben, 2004

Bicskei

- 24 -

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója 7. ábra: Egy lakosra jutó összes belföldi jövedelem a Bicskei kistérségben, 2004

A Közép-Dunántúli Operatív Program összehasonlítja a régiót a gazdasági potenciál tekintetében, és megállapítja, hogy Fejér és Komárom-Esztergom megyében a legkedvezıbbek a termelési érték és az export mutatói. Elıbbi megyében a Székesfehérvári, a Dunaújvárosi és a Móri kistérség emelhetı ki. Az egy fıre jutó külföldi tıke összege növekvı tendenciát mutat mindkét megyében, és természetesen a nagyvárosok által meghatározott kistérségek haladják meg az átlagot, így az Esztergomi, a Komáromi és a Székesfehérvári. A vállalkozási környezet milyenségére lehet következtetni a vállalkozási aktivitás nagyságából, vagyis az ezer lakosra jutó vállalkozások számából. Friss, összehasonlításra alkalmas adatok a regisztrált vállalkozásokról férhetık hozzá. A Bicskei kistérségben ez a mutató 75 vállalkozás / ezer fı 2001-ben, és közel 80 vállalkozás / ezer fı 2005-ben. Ezek a számok az országos átlag (115 vállalkozás / ezer fı 2001-ben, 120 vállalkozás / ezer fı 2005ben) alatti elhelyezkedést jelentenek.

- 25 -

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója 8. ábra: 1000 lakosra jutó regisztrált gazdasági vállalkozások száma a Bicskei kistérségben, 2001-2005

Ha megnézzük Szár adatait a kistérségen belül, akkor azt látjuk, hogy Bicskét leszámítva 2001-ben a kistérség települései rangsorában a 11., 2005-ben pedig a 10. helyen áll; 2001-ben 55 vállalkozás / ezer fı, 2005-ben 62 vállalkozás / ezer fı értékkel. Szár tehát a vállalkozási kedv tekintetében jelentısen elmarad mind az országos, mind a kistérségi átlagtól. 9. ábra: 1000 lakosra jutó regisztrált gazdasági vállalkozások száma Száron, 2005

- 26 -

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója A gazdasági fejlettség értékelésében a lakók jövedelmi helyzete iránymutató, amit az egy lakosra esı személyi jövedelem-adó alapot képezı jövedelmek nagysága fejez ki. A be nem vallott jövedelmek miatt a számadatok nem teljes pontosságúak. 2005-ös adatok alapján a Bicskei kistérség lakosságának jövedelmi helyzete az elsı egy harmadban helyezkedik el 587 561 Ft átlagos egy lakosra jutó jövedelemalappal az ország kistérségei sorában. A Száron élık kedvezı helyzetben vannak az adatok alapján, mert a kistérség településeinek rangsorában 5. helyen vannak, 616 053 F-tal (ld. 10. táblázat), ami az országos átlagnak megfelelı összeg. 10. táblázat: Egy fıre esı SZJA – alapot képezı jövedelem a Bicskei kistérségben, 2005 Megnevezés

Egy fıre esı SZJAalapot képezı jövedelem (Ft)

Bicskei kistérség Alcsútdoboz Bicske Bodmér Csabdi Csákvár Etyek Felcsút Gánt

587 561 550 996 618 228 495 930 576 190 591 827 679 852 607 577 472 206

Mány Óbarok Szár Tabajd Újbarok Vál Vértesacsa Vértesboglár

524 332 508 839 616 053 484 886 661 880 488 418 502 972 631 326

Forrás:(TeIR)|APEH-SZJA Az innovációs potenciál vonatkozásában a régió gazdasági súlyához viszonyítva a kutatásfejlesztés az országos átlagnál rosszabb mutatókkal rendelkezik.5 A régió három akadémiai szintő kutatóintézete és a Pannon Egyetem jelentik a K+F kapacitások növelésének bázisát. Jellemzı tendencia a régióban a tudásparkok kialakítása, amelybıl az egyik, a Talentis Program a Zsámbéki medence települései közötti együttmőködésre építve kíván innovációs klasztert megvalósítani. 1998-ban alakították meg e célból a Zsámbéki Medence Regionális Területfejlesztési Társulást, amelynek tagjai Fejér megyébıl Bicske, Csabdi, Etyek, Mány és Óbarok, Pest megyébıl Biatorbágy, Budajenı, Herceghalom, Páty, Perbál, Telki, Tinnye, Tök és Zsámbék.6 A program három alappillére az egyetemi és továbbképzı központ, az innovációs központ és a Technológiai Park kis- és középvállalkozások részére. A programmal párhuzamosan infrastruktúra- és területfejlesztés is megvalósul.

5 6

Közép-Dunántúli Regionális Operatív Program, Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács www.talentis.hu

- 27 -

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója 4.2. Gazdaságszerkezet A Bicskei kistérség nem elsıdleges célterülete a Fejér megyébe irányuló fejlesztéseknek Fejér megye területrendezési tervében foglaltak szerint. A mezıgazdaságban sok az egyéni gazdálkodó, a nagyobb gazdálkodások száma csekély. Hiányzik a mezıgazdasági termékeket feldolgozó ipar, a talajadottságoknak megfelelı növények termesztése (pl. gyógynövény). Az ipari termelést 50-60 fıs vállalkozások képviselik. A régióban a nagyvárosok mellett a középvárosok és térségeik hordoznak meghatározó gazdasági funkciót, így Bicske a logisztika terén. A Bicske-M1 Ipari Park és Logisztikai Központ az M1 autópálya 48. kilométerénél, az autópálya két oldalán helyezkedik el. Az ipari park nyugati oldalán vasútállomás, teherpályaudvar, kamionkikötı, vámszabadterület és logisztikai központ funkciójú ingatlan található. A teherpályaudvar - a teljes rekonstrukció után - az 500 m-re lévı Szárliget vasútállomáson keresztül villamos vontatású vasúti kapcsolatot teremt az országos vasúti hálózattal. Az ipari park keleti oldalán kutatásfejlesztés, gyártás és logisztikai központ funkciójú terület található, melyen iroda és üzemcsarnok épület áll rendelkezésre.7 A térségben több mint egy évszázados múltja van az ipari, ezen belül a gépipari tevékenységnek, illetve az ehhez kapcsolódó szakmakultúráknak. A bányászattal kapcsolatos gépipari tevékenységek (gyártás, beruházás, karbantartás, üzemeltetés) a mechanika, gépészet és elektronika széles területein igényeltek nagyszámú felkészült munkaerıt. A rendszerváltást követıen a régió gazdasági szerkezete megújult, a hagyományos ipari termelési kultúrára alapozva korszerő iparágak települtek itt le. 1990 óta Tatabánya és Bicske térségébe számos elektronikai és gépipari üzem települt és foglalkoztat szakképzett munkaerıt, ennek ellenére a mai napig ezrek ingáznak a térségbıl Budapestre. Száron található a Reisser Csavar Kft. telephelye, amit a németországi Reisser Schraubentechnik GmbH és a tatabányai Komárom megyei Állami Építıipari Vállalat (KOMÉP) alapított 1990-ben azzal a szándékkal, hogy a német vállalat kiváló minıségő csavarjait és egyéb kötıelemeit Magyarországon forgalmazza. A rendszerváltozást követıen megszőntek a nagy építıipari vállalatok, így a KOMÉP is, azóta a magyar cég 100 %-os német tulajdonban mőködik. Az elmúlt 17 évben rendkívül dinamikusan fejlıdött a cég, emellett 4 fırıl 46 fıre növelte az állományi létszámát. A kötıelem kereskedelem terén jó piaci pozíciót szerzett, egyes csavarfajtákból pedig piacvezetı. A Kft. képviseli és forgalmazza más német gyártók termékeit; nemzetközi kapcsolatai terén pedig említésre méltóak a dán, holland, belga, olasz, valamint tajwani kereskedelmi cégek. 2001-ben egy 200 millió Ft-os zöldmezıs beruházás keretében Szár községben kialakításra került a Reisser Csavar Kft. új, korszerő telephelye, ahol minden feltétel adott a magasabb szintő munkavégzésre. 2005-ben kibıvítette tevékenységét Szlovákia, Szlovénia, Horvátország területére is.8 Az alábbi táblázaton látható, hogy Száron milyen tevékenységi területen mőködnek vállalkozások. A régióban hagyományos ágazat, az építıipar mellett a kereskedelem és a gazdasági szolgáltatást nyújtó vállalkozások teszik ki a vállalkozások jelentıs részét.

7 8

www.bicskeipark.hu www.reisser.hu

- 28 -

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója 11. táblázat: Regisztrált vállalkozások száma Száron nemzetgazdasági ágazat szerint, 2005 Regisztrált vállalkozások száma kereskedelem, javítás Mezıgazdaság, vadgazdálkodás, erdıgazdálkodás, halgazdálkodás pénzügyi közvetítés szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás szállítás, raktározás, posta, távközlés egészségügyi, szociális ellátás

darabszám 15 7 2 1 6 2

egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Építıipar

6 19

ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Oktatás

29 4

Forrás: (TeIR) KSH-TSTAR 4.3. Telephely feltételek, gazdasági felhasználású területek Szár 1/2006. (II. 25.) rendelete a helyi építési szabályzatról kereskedelmi, szolgáltató területnek sorolja be az alábbi helyrajzi számú ingatlanokat: - A hrsz. 357 ingatlan déli része: a kialakítható legkisebb telekterület 900 m2, a legnagyobb beépíthetıség 50%. - A hrsz. 563 - 572 ingatlanok vasúti fejlesztéssel nem érintett részei: kereskedelmi, logisztikai szolgáltató, épületek elhelyezésére; a kialakítható legkisebb telekterület 7.000 m2, a legnagyobb beépíthetıség 50%. - A hrsz. 02/4 – 02/13; valamint a hrsz. 05/1; 08/1; 081/2; 09/1; 09/2 földrészlet déli vége, ingatlanok: vendéglátó, szálláshely szolgáltató épületek elhelyezésére; a kialakítható legkisebb telekterület 5.000 m2, a legnagyobb beépíthetıség 50%. - A hrsz. 075 ingatlan: lovarda, idegenforgalmi, szálláshely szolgáltató, kereskedelmi vendéglátó épületek elhelyezésére; a kialakítható legkisebb telekterület 20.000 m2, a legnagyobb beépíthetıség 50%. Az ún. különleges területek a következık szerint kerültek lehatárolásra: - A sportpálya területe: a kialakítható legkisebb telekterület 15.000m2, a legnagyobb beépíthetıség 2,0%. - Rekreációs, ligetes parkosított szálláshely szolgáltató, sport- és szabadidı, központ területe: a kialakítható legkisebb telekterület 15.000m2, a legnagyobb beépíthetıség 4,0%. - Nyugdíjas otthon, egészségügyi, szociális, közösségi, szolgáltató épületek elhelyezésére: a kialakítható legkisebb telekterület 10.000 m2, a legnagyobb beépíthetıség 10%. 4.4. A turizmus kínálati elemei A Közép-Dunántúli Régió Magyarország turisztikai kínálatában meghatározó szereppel bír, a természeti környezetnek (Balaton, Balaton-felvidék, Velencei-tó, Bakony, Gerecse, Vértes), a történelmi emlékeknek (királyi városok, kastélyok, apátságok), a kulturális rendezvényeknek (pl. Mővészetek Völgye) és a borvidékeknek köszönhetıen.

- 29 -

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója A Bicskei kistérségben a természeti és épített környezeti értékek turisztikai szempontból nincsenek kihasználva. A fogadóképesség, a szálláshelyek száma is alacsony. A régió operatív programja azt állapítja meg, hogy „a Közép-Dunántúli Régió hazai viszonylatban kiemelkedı, nemzetközi téren számottevı jelentıségő turisztikai fogadóterületekkel rendelkezik, ám nagyobbrészt csak a kiránduló- és tranzitforgalom által érintett, viszonylag gyenge arculattal rendelkezik és a hagyományos turisztikai termékek tekintetében kihasználatlan kapacitásokkal bír, kereslete stagnáló-hanyatló”.9 A szálláshelyek és a vendégforgalom meghatározott helyekre koncentrálódik, azonban vannak olyan kistérségek, amelyek turisztikai szempontból kimondottan fejletlenek. A 12. táblázat mutatja, hogy a Bicskei kistérség a régióban a sereghajtók közé tartozik mind a vendégek, mind a vendéglátó helyek számának alakulásában. Ha pedig megnézzük, hogy a kistérségben hogy alakulnak ugyanezek a mutatók (13. táblázat), látható, hogy a települések többségében létezik ugyan szállásadóhely, vendégek mégsem érkeznek. Bicskét mint várost nem számolva, Alcsútdoboz, Gánt és Etyek tud felmutatni számottevı, Óbarok pedig csekély mértékő idegenforgalmat a vendégek száma alapján. Alcsútdobozon a golf klub, a wellness és konferencia panzió; Gánton kiépített turistautak, igényes fogadó, turistaszállás, vadászház, fogyatékkal élık üdülıje; Etyeken pedig a borvidék és a pincefesztivál a turizmus mozgatórugói. Óbarokon lovasközpont és fogadó mőködik. 12. táblázat: Vendégek és vendéglátóhelyek száma a Közép-Dunántúli Régió kistérségeiben, 2006 Megnevezés Balatonfüredi Balatonalmádi Tapolcai Székesfehérvári Gárdonyi Tatabányai Esztergomi Tatai Veszprémi Komáromi Zirci Pápai Móri Ajkai Dunaújvárosi Sümegi Bicskei Sárbogárdi Dorogi Várpalotai Kisbéri Adonyi Abai Ercsi Enyingi Oroszlányi

Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken 236 181 87 748 57 699 48 131 39 374 37 721 34 484 31 463 29 911 25 564 20 760 20 032 14 514 12 943 12 179 11 778 7 795 1 862 1 231 1 085 1 070 1 041 958 873 254 146

Vendéglátóhelyek száma 604 454 373 659 364 362 378 317 452 261 108 355 118 279 320 85 144 106 206 153 79 81 81 86 70 111

Forrás: (TeIR) KSH-TSTAR 9

Közép-Dunántúli Regionális Operatív Program, Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

- 30 -

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója 13. táblázat: Vendégek és vendéglátóhelyek száma a Bicskei kistérségben, 2006

Megnevezés Alcsútdoboz Bicske Bodmér Csabdi Csákvár Etyek Felcsút Gánt Mány Óbarok Szár Tabajd Újbarok Vál Vértesacsa Vértesboglár

Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken 1 003 4 167

Vendéglátóhelyek száma 8 42

19 21 6 3 9 7 3 5 1 7 5 3

753 1 814 58


Szár a Vértesi Natúrpark egyik települése. A Natúrpark a 2003-ban a Magyar Köztársaság kormánya által elfogadott Velencei-tó–Vértes Kiemelt Üdülıkörzet területfejlesztési koncepció programjain belül kiemelt hangsúlyt kapott, és a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány, mint gesztor segítségével 2005-ben jött létre. A Natúrpark mőködése összhangban van a fent említett területfejlesztési koncepció két fı céljával:

„A Velencei-tó és a Vértes térsége természeti, táji, kulturális környezetének – mint turisztikai vonzerı – megırzése és a környezet-, valamint természetvédelmi érdekekkel összehangolt továbbfejlesztése, továbbá az ország nemzetközi egyezményekben vállalt természetvédelmi kötelezettségeinek maradéktalan betartása. A turisztikai kapacitás minıségi fejlesztése, az üdülıkörzet turisztikai versenypozíciójának megırzése, a hazai és nemzetközi turizmus igényes fogadási feltételeinek fejlesztése, az európai normák szerinti kiegészítése.”10

A Natúrpark honlapja Szár községben a következı látnivalókra hívja fel az idelátogató turisták figyelmét: Természeti értékek

Andalúziai mének (Bartha-tanya) Fáni-völgy

A Fáni-völgy a falu mellett található, ÉNy-i irányú völgy, amelyben a száraz vízmosás csak nagyobb esızések idején telik meg vízzel. Ekkor viszont az áradat pusztító erıvel zúdul végig a völgyön. „A kanyargós völgyben helyenként festıi sziklarészletek gyönyörködtetik a 10

www.vertesinaturpark.hu

- 31 -

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója természetjárót. A mőút a völgyben kanyarogva a Hirczy-emléket érinti. Az emlékmővet a Magyar Munkások Turista Egyesülete állította 1929-ben elhunyt túratársuk, Hirczy Károly emlékére”.11 A Fáni-völgy alhavasi magashegységi ritkaságokat ırzı szurdokvölgy.

Sósi-ér Szent Tamás-hegy és erdı

Épített értékek A település épített környezete nem egységes, elvesztette hagyományos jellegét. Az alábbiakban a megmaradt értékeket tekintjük át.

Csomó-féle ház

Fejér megye településrendezési tervében szerepel Szár az ún. pártás polgárházak lelıhelyeként. „Elsısorban a német nemzetiségő településeken található. Az utcai homlokzatot két oldalra kinyúló, tagozott cseréppel fedett párkány emeli ki, amely felett már a tetı lekontyolt. A tornácos kialakítású épületek bejárata az utcai homlokzatról nyílik. Sok esetben elıkert elhagyásával épült. Ez a megoldás az épületet vizuálisan megszélesíti.”12

Csorda-kút Erdészlak Jubileumi emlékpark Kálvária

„A belterülethez kapcsolódó markáns kistáji egység a Kálvária hegy. A Kálvária-dombot a millennium évében újították fel a stációkkal és a keresztekkel együtt. A domb tetejérıl Nyugat felé kitőnı kilátás nyílik a Nagy-Széna hegy és környékére, illetve a Zuppa tetıre. Kelet felé pedig a Váli-völgy tájait pillanthatjuk meg, de jó szemőek a háttérben a Budaihegység vonulatát, sıt a János-hegyet is felfedezhetik.”13

Nagy-legelıi kutak Présházak Repülı emlékhely

Hetvenöt évvel ezelıtt három világcsúcsot is felállítva repülte át az Atlanti-óceánt Endresz György és Magyar Sándor. Bravúrjuk emlékére július 15-én emlékmővet avattak Bicske határában, Felcsút és Szár között egy kukoricás szélén, a 75 évvel ezelıtti leszállás helyszínén.14

Római katolikus templom és plébánia (1751) Szálláskúti erdészház Tamás-templom romjai Vasúti ırházak

11

http://www.fejer-tura.hu/turaajanlatok.html#h Fejér Megye területrendezési terve, 154. oldal, VÁTI Kht., 2001, www.vvtft.hu 13 www.geocoaching.hu 14 www.honvedelem.hu/hirek/hazai_hirek/egy_magyar_vilagcsucs_evforduloja 12

- 32 -

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója Szár 1/2006. (II. 25.) rendelete a helyi építési szabályzatról tartalmazza az értékvédelem alatt álló ingatlanok felsorolását. Országos védelem alatt áll a Rákóczi utcai Római katolikus templom, barokk stílusú, 175960-ban épült (hrsz. 470), a hozzá tartozó Rákóczi u. 43. sz. alatti Római katolikus plébániaház (hrsz. 471), valamint a Rákóczi u. 23. sz. alatti népi lakóház (hrsz. 460). 2007. októberében leégett a templom gyóntatószéke. Károk keletkeztek a templom berendezéseiben, a falakban és a freskókban. Az építési szabályzat szerint régészeti lelıhelynek a következı ingatlanok minısülnek: „(7) Jelen rendelettel egyidejőleg a következı ingatlanok minısülnek régészeti lelıhelynek: a) Az egykori Úttörıtábortól keletre, az Ágacska-hegytıl délre esı terület, a Szent István Király Múzeum régészeti adattárában 4877/87. szám alatti lelıhellyel. Érintett ingatlanok: hrsz.:074; 071/6. b) A Dózsa György utca 24. szám és a Dózsa Gy. utca fölé magasodó domb, melyet északról a Sósi ér, délrıl a Cigány-árok nevő vízmosás határol. Érintett ingatlanok: hrsz.:071/1; 071/5; 071/6;64; 65; 66. c) Római katolikus templom és környéke. Érintett ingatlanok: hrsz.: 438; 439; 470. d) A Kálvária dombjától keletre, közvetlenül a Kálvária-hegy aljában található bozótos erdıfolt pereménél, a Sósi- érhez lejtı domboldal. Érintett ingatlanok: hrsz.:036/9 a; 037 a. (8) Jelen rendelettel egyidejőleg a következı ingatlanok minısülnek régészeti érdekő területnek: a) Belterület, a r.kat. templom környéke. b) Tervezett temetıbıvítés területe c) Volt Úttörıtábor területe d) Kálvária környéke. e) A belterület északi peremén, a Sósi ér nevő vízfolyás és a vasútvonal közötti gazdasági fejlesztési terület közút melletti 100 méteres sávja f) A közigazgatási terület északkeleti sarkában lévı gazdasági fejlesztés területe g) A belterület északi peremén, a Sósi ér nevő vízfolyás és a vasútvonal közötti gazdasági fejlesztési terület közút melletti 100 méteres sávja h) A közigazgatási terület északkeleti sarkában lévı gazdasági fejlesztés területe.”15 Száron egy presszó, egy kocsma, és két magánszállásadó (Margó panzió, Linda-ház) szolgáltatásait tudják jelenleg igénybe venni az idelátogatók. Saját látnivalóin túl Szár közelsége más turisztikai célpontokhoz kiaknázható lehetıség lenne a település számára: közvetlen közelségben Csákvár, a Zsámbéki-medence települései, kicsit távolabb Tata, Székesfehérvár, Velencei-tó. Összességében elmondható, hogy Száron a látnivalók, a természeti környezet; a közelségében található érdeklıdésre számottevı települések és kirándulóhelyek; a német nemzetiségi hagyományok ırzésére alapozva szükséges a település turisztikai arculatának kialakítása, a turizmus és ezzel együtt a turisztikai kapacitás fejlesztése.

15

Szár Német Kisebbségi Települési Önkormányzat Képviselı-testületének 1/2006. (II. 25.) rendelete a helyi építési szabályzatról

- 33 -


5. Közlekedési infrastruktúra és közmőellátottság 5.1. Elérhetıség Szár község a Budapest Hegyeshalom vasútvonal mentén, Tatabánya és Bicske között félúton, a Vértes lábánál terül el, Magyarország legjelentısebb közúti és vasúti közlekedési útvonalai mellett. Az M1-es Budapest-Gyır Hegyeshalom autópálya illetve a vele párhuzamosan haladó 1-es (volt 100-as) út, az 1-es vasútvonal (Budapest-Gyır-Hegyeshalom) az országot - és ezen belül is elsısorban Budapestet - Nyugat-Európával összekötı legfontosabb utak. Meghatározó lehet a jövıbeni fejlesztés tekintetében, hogy a Közép-Dunántúli Régió szempontjából fontos 811-es közlekedési út, illetve a Bicskét Mórral összekötı út is a község közvetlen közelében halad. Szár könnyen elérhetı gépkocsival, az M1-es autópálya, az 1-es autóút és a 811-es út irányvonalaiban, Budapesttıl 35-50 percre van. Vasúton a Budapest – Gyır vonalon lehet megközelíteni. Szár a Budapest-Oroszlány elıvárosi vasútvonal része, óránkénti vasúti összeköttetéssel Budapestre, a menetidı 50 perc. A Tatabánya-Budapest és a Tatabánya-SzárSzárliget-Újbarokk-Bicske vonalon mőködtet autóbusz közlekedést egy magánvállalkozás, amelyhez az Önkormányzat hozzájárulást fizet. 5.2. Úthálózat Szár Német Kisebbségi Települési Önkormányzat Képviselı-testületének 1/2006. (II. 25.) rendelete a helyi építési szabályzatról 6. paragrafusa 3 kategóriába sorolja a község úthálózatát: - Országos közúthálózat részét képezı utcák - Győjtı utak - Lakóutak Országos közúthálózat részét képezı utcák 8113 sz. út Hrsz.: 436- Móricz Zsigmond utca ÉK-i szakasz. Hrsz.: 438- Rákóczi Ferenc utca Hrsz.: 58- Dózsa György utca Hrsz.: 010, 81310 sz. út Hrsz.: 019, Helyi győjtıutak Hrsz.: 163- József Attila utca Hrsz.: 437- Rákóczi Ferenc utca ÉK-i szakasz Hrsz.: 179- Arany János utca Hrsz.: 831 és a fejlesztési területen ábrázolt építendı út Hrsz.: 308; Hrsz.: 436- Móricz Zsigmond utca DNy-i szakasz; – az utca tervezett DNy-i folytatása. hrsz 043 Hrsz.: 042/10-:/2 ig A Móricz Zsigmond utca nyugati végét a Béke utca déli végével összekötıút a tervben ábrázolt nyomvonalon. Hrsz.: 021;- 645- Ér utca; 546/1- Somogyi Béla utca; és tervezett folytatása a 8113. sz útig.

- 34 -


Lakóutcák Hrsz.: 223- Arany János utca 2. szakasz Hrsz.: 107- Vértes utca; 78- vértes utca 2, szakasz Hrsz.: 382- Béke utca Hrsz.: 621- Bem József utca Hrsz.: 584- Petıfi Sándor utca Hrsz.: 562- kiépítendı új út Hrsz.: 20- kiépítendı új út Hrsz.: 4; 482- kiépítendı új út Hrsz.: 57- kiépítendı új út Az Állami Közúti Mőszaki Információs Kht. TeIR-bıl kinyerhetı 2003-as adatai szerint Száron a helyi közutak 30,7 km hosszából 10 km belterületen, 20,7 km pedig külterületen fut. A gyalogút és járda hossza a településen 11,2 km, kerékpárút nincs. A Vértes térség kerékpáros közlekedése a közutakon folyik. A fejlesztési tervek szerint önálló kerékpárút kiépítése várható. Az utak 100%-ban burkoltak amennyiben épületek mellett haladnak el, egyébként a burkolás mértéke 80%-os. Száron nagy az átmenı forgalom, az úthálózat állapota rossz, a csatornázás ezen a helyzeten tovább rontott. A zöldterületek arány nagy, növelésük nem szükséges. A játszóterek nem EU konformak, valamint számuk növelésre szorul. A temetık állapota megfelelı. 5.3. Gépkocsi ellátottság Száron a személygépkocsi ellátottság 2006-ban 505 db a TeIR KSH adatok alapján, a tehergépkocsik száma 52 db. A személygépkocsik száma 2001 és 2005 között 88 darabbal nıtt. Az utóbbi két évben a növekedés nem volt jelentıs, és nem várható a közeljövıben sem. 5.4. Lakásállomány Száron 2006-ban 576 lakást tartottak nyilván a KSH adatai szerint. Ez tizenkilenccel több, mint a 2001-es népszámlálás idején mért adat (557). A lakások részletes elemzését a népszámlálás során győjtött adatok alapján lehet elvégezni. Mind az 557 lakás lakásként van nyilvántartva, üdülı nincs Száron; azonban a lakások közül kettıt üdülési célra használnak. A lakások 96%-ban lakottak, ami szerencsés mutató, a kistérséginél (93%) magasabb, tehát viszonylag kevés a lakatlan, elhagyatott lakás. Egy lakásban átlagosan 3,16 ember él, ez a mutató kis mértékben magasabb, mint a kistérségi átlag (3 fı / lakás). Száron a lakások fele 1970 után épült, ugyanakkor számottevı a 60 évnél régebben épült lakások száma, a lakások közel egyharmada. A népességszám 1970-ben volt a legmagasabb, a hetvenes években 5%-kal csökkent, majd a nyolcvanas években újra elkezdett nıni; a legtöbb lakás is ebben a két évtizedben épült. A táblázatban jól látható, hogy mind a kistérségi, mind a települési mutató jelentısen csökkent a kilencvenes években. Ez az országos tendencia lenyomata, hiszen a lakásépítés a rendszerváltozást követıen visszaesett a fizetıképes kereslet csökkenése és az állami lakásépítés megszőnése következtében. Jelenleg az önkormányzat támogatja a lakásépítéseket, hozzájárul az építési költségekhez, amennyiben a fiatalok elsı lakásukat építik a községben.

- 35 -

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója 14. táblázat: A lakások megoszlása építési év szerint, 2001 Megnevezés

Összesen –1919

Bicskei kistérség Szár

12 719 557

1920–1944

1945–1959

1960–1969

1970–1979

1980–1989

1990–2001

1 781 14% 43 8%

1 329 10% 53 10%

1 698 13% 71 13%

2 268 18% 126 23%

2 287 18% 112 20%

1 034 8% 37 7%

2 322 18% 115 21%

Forrás: www.nepszamlalas.hu A szári lakások kimondottan nagyobbak, mint a kistérségi átlag. Míg Száron a 100 m2-nél nagyobb lakások aránya 45,1%, addig ez a mutató 25,5% kistérségi viszonylatban. Száron a lakások háromnegyede minimum 80 m2 alapterülető, a kistérségi lakások csak mintegy fele esik ebbe a kategóriába. Az egy lakásra jutó alapterület szintén nagyobb, mint a kistérségi átlag, 95 m2 a 81 m2-hez képest. Ha megnézzük a Szárral hasonló népességszámú településeket, az egy lakásra jutó alapterület Alcsútdobozon 78 m2, Felcsúton 86 m2, Vértesacsán pedig 82 m2, amely mutatók mindegyikét szintén jelentısen meghaladja Szár. 15. táblázat: A lakások megoszlása alapterület szerint, 2001 Megnevezés Bicskei kistérség Szár

–29 30–39 194 1,5% 1 0,2%

515 4,0% 6 1,1%

40–49

50–59 60–79

80–99 100–X

Egy lakásra jutó alapterület (m²)

784 1 299 3 154 3 530 3 243 6,2% 10,2% 24,8% 27,8% 25,5% 14 26 89 170 251 2,5% 4,7% 16,0% 30,5% 45,1%

81 95

Forrás: www.nepszamlalas.hu A lakások komfortosságának és felszereltségének mutatóit szintén a kistérségi átlag és a hasonló népességszámú kistérségi települések (Vértesacsa, Felcsút, Alcsútdoboz) vonatkozásában mutatjuk be. Száron jelentısen meghaladja az összkomfortos lakások 70,2%os aránya mind a kistérség, mind a hasonló települések összkomfortos lakásainak arányát. A komfort nélküli lakások aránya pedig átlagosan 10%-kal alacsonyabb, mint a többi hasonló településé. A szükség- és egyéb lakások száma tekintetében az arányok hasonlóak a kiválasztott településekével, Felcsúté valamivel magasabb. A lakások infrastrukturális ellátottsága nagyon jó, közel 100%-os a vízvezeték-hálózatra való rákötöttség, és magas a szennyvízcsatornára való rákötöttség aránya is. 16. táblázat: A lakások komfortossága, 2001 Megnevezés Bicskei kistérség

Összesen Összkomfortos Komfortos Félkomfortos 12 719

Alcsútdoboz

578

Felcsút

608

Szár

557

Vértesacsa

659

6 838 53,8% 250 43,3% 331 54,4% 391 70,2% 303 46,0%

3 101 24,4% 161 27,9% 123 20,2% 88 15,8% 156 23,7%

Forrás: www.nepszamlalas.hu - 36 -

697 5,5% 40 6,9% 18 3,0% 29 5,2% 55 8,3%

Komfort Szükség- és nélküli egyéb lakás 1 450 11,4% 108 18,7% 86 14,1% 30 5,4% 127 19,3%

633 5,0% 19 3,3% 50 8,2% 19 3,4% 18 2,7%


17. táblázat: A lakások felszereltsége, 2001 Megnevezés

Hálózati Házi vízvezeték vízvezeték

Bicskei kt. Alcsútdoboz Felcsút Szár Vértesacsa

11 607 483 539 549 590

96 12 3 – 3

Meleg folyóvíz 11 027 447 525 515 522

Vízöblítéses WC 10 776 434 493 515 490

Közcsatorna

Házi csatorna

5 516 – 244 397 –

6 238 495 300 153 595

Hálózati gáz 8 211 326 416 379 402

Palackos gáz 3 618 184 157 154 231

Központos főtéssel 7 394 262 377 418 336

Forrás: www.nepszamlalas.hu 5.5. Kommunális infrastruktúra A 2005-ös területi statisztikai adatok 2001-hez képest már azt mutatják, hogy ténylegesen 100%-os a szári lakások ívóvízvezeték-hálózatba történt bekapcsolása, és 83,8% a közcsatorna-hálózathoz való csatlakozás aránya. Elıbbi 100%-os adathoz képest a vizsgált négy település közül csak Vértesacsa marad el, utóbbi adat vonatkozásában viszont Szárt megelızi Vértesacsa. A szennyvíztelep kapacitása azonban Száron kimerült, újabb rákötések nem lehetségesek jelenleg. Ez a már említett lakópark építését és az építési telkek értékesítését gátolja. A gázzal főtött lakások aránya Száron a legmagasabb (76,8%) a vizsgált települések között. Rendszeres hulladékgyőjtésben a lakások mindegyike részt vesz Száron és Felcsúton, 77% Alcsútdobozon és 84% Vértesacsán. 18. táblázat: A kommunális infrastruktúra alapadati, 2005 Közüzemi ivóvízvezetékhálózat hossza Megnevezés (km) Alcsútdoboz 14,1 Felcsút 16,9 Szár 14,1 Vértesacsa 17,4

Közüzemi ivóvízvezetékKözüzemi hálózatba szennyvízcsatorna- Közcsatornahálózatba bekapcsolt bekapcsolt lakások hálózat hossza lakások (%) (km) (%) 100,0 12,8 47,2 100,0 14,9 69,5 100,0 11,2 83,8 95,1 37,0 100,0

Az összes gázcsıhálózat hossza (km) 14,0 17,9 23,8 22,3

Gázzal főtött lakások (%) 59,8 71,3 76,8 69,3

Forrás: (TeIR)|KSH-TSTAR A közszolgáltatásokat önálló gazdasági társaságok látják el. A vízellátást és szennyvízelvezetést végzı Fejérvíz Zrt-nek az önkormányzat is résztulajdonosa. A villamosenergia-szolgáltatást az E.ON, a gázszolgáltatást a TIGÁZ végzi. Szár a tatabányai lerakóhelyen helyezi el hulladékát. Hulladék-gazdálkodás szolgáltatója az AVE. Az illegális hulladéklerakás problémája Szár esetében is valós. Lomtalanításra kétszer kerül sor évente. Szár szennyvizét a felcsúti szennyvíztisztító telepen kezelik.

- 37 -


6. Az önkormányzat kapcsolatrendszere és mőködése Szár a Közép-Dunántúli régió, a Bicskei kistérség tagja. A Velencei-tó Vértes Térségi Fejlesztési Tanács tagjaként a település az ÚMFT által kijelölt rekreációs területhez tartozik. Mivel a település a megyében és a kistérségben is földrajzilag szélsı ponton helyezkedik el, nem tud szervesen beilleszkedni a földrajzi fekvés mentén alakuló társulásokba. A településen közös körjegyzıség mőködik Újbarokkal és Vértesboglárral. (Ez utóbbi település 2008. január 1-én csatlakozott Szár és Újbarok körjegyzıségéhez.). A hivatalt körjegyzı vezeti, az ı munkáját aljegyzı segíti. Rajtuk kívül 8 alkalmazott dolgozik a hivatalban. A polgármester fıállásban látja el feladatát, a képviselıtestület a polgármesterrel együtt 10 tagból áll. A hivatal fı célja a megfelelı pénzügyi gazdálkodás, amit a központi támogatások csökkenése és a település jövedelemtermelı képességének alacsony volta miatt nehéz fenntartani. Az önkormányzat pénzügyi helyzete elsısorban a takarékos gazdálkodásnak és az elhalasztott beruházásoknak köszönhetıen a magyar átlaghoz viszonyítva jónak mondható. Bevételei a helyi adókból, a saját lakásállomány bérbeadásából, a Mővelıdési Ház termeinek valamint a Sportcsarnok eseti bérbeadásából származik. A lakásállomány 7 db elsısorban szolgálati célú lakást jelent. A forgalomképes vagyontárgyakat a belterületi építési telkek és a külterületi mezıgazdasági mővelésre alkalmas területek jelentik. A település saját folyó bevételébıl 2005-ben a TeIR TÁKISZ adatai alapján 18 000 000 Ft-ot tett ki a helyi adó, 8,5 millió Ft keletkezett intézményi tevékenységekbıl, közel 2 000 000 Ft ÁFA bevételbıl, 1,6 millió Ft egyéb sajátos bevételekbıl, a fennmaradó rész pedig kamatbevételekbıl és koncessziós díjakból. A helyi adóból mintegy 10 000 000 Ft-ot az iparőzési adó, 6 000 000 Ft-ot a kommunális adó, a maradékot pedig az építmény- és telekadó tette ki. A településen problémát jelent a behajthatatlan adók mértéke és a nem megfelelı adóbefizetési ellenırzés. A gazdasági programban foglaltak szerint a kommunális adó és az iparőzési adó rendszerét szükséges felülvizsgálni. A pályázati források felhasználása alapvetı fontosságú. Az ágazati és a regionális operatív programok nyújtanak ehhez lehetıséget.

- 38 -


SWOT Analízis

- 39 -


3. SWOT ANALÍZIS A SWOT analízis, a település belsı adottságait és a külsı meghatározottságait, valamint a köztük lévı kapcsolatokat, a bennük rejlı fejlesztési lehetıségeket kívánja feltárni, amely egyben egy táblázatos formában megjelenített gyorsfénykép. Áttekinthetıen jeleníti meg Szár aktuális állapotát, az erıs (Strengths), a gyenge (Weaknesses) pontok elemzésével, diagnosztikájával, valamint a környezeti lehetıségek (Opportunities) és veszélyek (Threats) felderítésével. A dinamikusan változó körülmények arra késztetnek minden települést, így Szárt is, hogy fokozott figyelemmel kövessenek minden lényeges változást. Azt hogy valamely változás vagy tendencia a település környezete körül fenyegetést vagy lehetıséget jelent, ez Szár erısségeitıl illetve gyengeségeitıl függ. Ezen jellemzık megismerése lényeges feladat, a vezetıi döntések meghozatala során. A táblázatokban megjelenített jellemzık, meghatározzák Szár helyzetét, a belsı illetve külsı környezete felé, egyben a fejlesztési stratégia egyik kiindulópontját képezik, feladatuk a koncepció alapjainak lerakása. Az elemzés alapján látható, hogy a fejlesztések során, milyen települési jellemzıket szükséges értéknek tekinteni. Így az analízis egyfajta érték kataszter is. Az elemzés rámutat a stratégia megalkotásához szükséges gazdasági- társadalmi folyamatokra is. A SWOT elemzés során összekapcsoltuk a helyzetelemzést a célok, a prioritások rendszerével, egyúttal iránymutatásként kezeltük a fejlesztési elképzelések rendszerezésében, a fıbb jellemzık kiemelésével. A stratégiai szintő következtetések meghozatalához megfelelı információkat a külsı feltételek és a belsı adottságok együttes számbavételébıl, a település helyzetének elemzésébıl nyertük. A helyzetértékelés megállapításaira alapozva és az analízis által feltárt erısségekre és lehetıségekre építve kerültek kijelölésre a lehetséges fejlesztési területek. Egyúttal a feltárt hiányosságok és veszélyek jelezték a követendı stratégia korlátait. Az elemzés alapján azonosítható jellemzıkre építettük a település projektjeit. Szár erısségei csak lehetıséget jelentenek, melynek projektszintő jövıbeni kihasználása a településen is múlik. A SWOT táblázatban nem minden Szár települést jellemzı állapotleírás került felsorolásra, hanem csak a fontos és karakteres jellemzık, a következı szempontok alapján: meghatározó, domináns jellemzı a település szempontjából vagy karakteresen eltérı (sajátos) a más településeken megszokottól, vagy a változás iránya erıssége a tulajdonság megjelenítését indokolttá teszi a felsorolást, vagy valódi problémát jelent a település számára.

- 40 -


ERİSSÉGEK (Strengths) - Kedvezı földrajzi elhelyezkedés, jó megközelíthetıség (M1, elıvárosi vonat), kedvezı térszerkezeti adottságok, - A környezet állapota és a táji adottságok kiemelkedıen kedvezıek, idillikusak, jellemzı a biológiai sokféleség, a minıségileg jó ivóvízbázis, az egészséges környezet, a sok zöldfelület, az emberléptékő nagyságrend, a környezettudatos helyi közösség, - Értékes, idegenforgalmi szempontból attraktív természeti környezet és a fejlesztések során jól kihangsúlyozható épített környezet, kedvezı településszerkezeti adottságokkal, - Turisztikai látványosságok Szár közelében, - A település léptékéhez viszonyítva, elınyös lakosságszám, a lakosság átlagos egészségügyi állapota és korösszetétele jónak mondható, - Aktív sportélet, kedvezı infrastrukturális adottságokkal, - Jelenleg jól mőködı egészségügyi ellátó rendszer körzeti orvosi és fogorvosi ellátással, gyógyszertárral, - Erıs alapfokú oktató, nevelı bázis és német nemzetiségi oktatás, az idegen nyelvtudás erıs települési kompetenciák, - Viszonylag nagy a lakosság gazdasági aktivitása, a fıváros közelsége következtében, - A település léptékéhez mérten kiemelkedı és diverzifikált telephelykínálat, kedvezı befektetési feltételekkel, - A település további fejlesztéséhez szükséges területfelhasználási lehetıségek adottak, - Környezetszennyezı ipar hiánya, - Hagyományokkal bíró közösségépítı, imázs-értékő rendezvények, kulturális sokszínőség, - Mőködı posta, - Erısödı együttmőködési készség a szomszédos települések részérıl, egy közös térségi, gazdasági erıtér kialakításához, - Ambiciózus és felkészült települési vezetés, jól gazdálkodó, a fejlesztésekre nyitott, kezdeményezı önkormányzat, a fejlıdéshez szükséges erıforrások bizonyos szintő megléte,

- 41 -


Gyengeségek (Weaknesses): - Relatív térségi peremhelyzet, - A szennyvíztisztítás kapacitása korlátos, további fejlesztés elmaradása akadályozza a település fejlesztését, beruházások elmaradását okozhatja, amely komoly pénzügyi és szolgáltatási problémákat okozhat, - Az M1-es autópályához vezetı út rossz állapotban van, kiépítettsége fejlesztésre szorul, - a regionális, megyei és térségi központok elérhetısége kedvezıtlen, - A településen átvezetı közlekedési utak felújításra szorulnak, az átmenı forgalom idıszakosan zajterheléssel jár, - A település közvetlen vasútvonalon helyezkedik el, de kiépített állomással (a megálló felépítmény hiányzik), személyzettel nem rendelkezik, árufuvarozási lehetıség nincs, - A település fejlıdéséhez szükséges nevelési-, közoktatási infrastruktúra fejlesztésre szorul, a bölcsıde hiányzik, az óvoda és iskola fejlesztésének elmaradása veszélyeztetik a nevelés, oktatás színvonalát, - Az egészségügyi ellátás szinten tartása infrastrukturális fejlesztéseket igényel, - A gyermekorvosi rendelés bevezetésre szorul, - A helyi szolgáltató szféra kialakulatlan, fontos szolgáltatások nem jelennek meg a településen, fejlesztésre szorul, ezen belül a kiskereskedelmi ellátás színvonala nem kielégítı, - Hiányoznak a közösségi élet infrastrukturális feltételei, a Mővelıdési Központ létesítménye felújításra szorul, - Tájház, néprajzi múzeum nincs a faluban, - Vis mayor helyzet miatt a templom épülete sürgıs felújításra szorul, - A szociális ellátás fejlesztésre szorul, nincs idısek nappali ellátását szolgáló intézmény, - A település központja a közterületek, a zöldfelületek és a parkolóhelyek vonatkozásában további fejlesztést igényelnek, hiányoznak az EU konform játszóterek, a közterületek közösségi funkciói kiépítetlenek (utcabútorok, köztéri szobrok), - A helyi kis- és középvállalkozások munkahelyteremtı képessége alacsony, versenyképessége nem kielégítı, fejlesztésre szorul (üzleti ismeretek, innovációs készség, stb), - A helyi munkalehetıségek aránya alacsony, a településen mőködı gazdasági vállalkozások nem nyújtanak kellı munkahely kínálatot, a helybennmaradáshoz, - Az adottságokhoz képest alacsony súlyú és kis költési szerkezető idegenforgalom, az idegenforgalmi infrastruktúra alacsony kiépítettségő, a szálláshelykínálat elégtelen, - Tıkehiány a fejlesztések terén, új vállalkozások hiánya gátolja a település megújulási képességét, - Desztináció menedzselés hiányosságai (szálláshelyek és szolgáltatások, identitás- és vonzerıfejlesztés, stb.), - Településmarketing fejlesztésre szorul, új vonzó turisztikai és kulturális programokra (pl. képzımővészeti mőhely, nyári színház) van szükség, - Alulfinanszírozás az intézményekben, az innováció gyengesége az oktatásban, - A település jelenlegi helyzetében nincs stratégia és jövıkép a felsıoktatásban végzett szári fiatalok visszahívására, megnyerésére.

- 42 -


Lehetıségek (Opportunities): - Felértékelıdı település, erısödı befektetıi érdeklıdés új gazdasági tevékenységek elindítására, - Dinamizálódó település következtében, növekedı vállalkozói kedv és vállalkozói aktivitás, - A település megállító-képességének jobb kihasználása, növekvı igény a fıváros közeli vidéki rendezvényekre, kihasználatlan lehetıségek a település rendezvénykínálatában, erısödı figyelem a helyi zene- és néptánc hagyományok iránt, - Elınyıs települési attitőd (nyitottság, befogadó-készség), a korábbi években megteremtett pozitív mentális és kulturális vonzerı felértékelıdése, - Növekvı igény az elérhetı árú turisztikai termékek iránt, pihenı-, nyaralóhelyek iránt (nem harsány, inkább meditatív, passzív turisztikai termékekkel), növekvı igény a falusi turizmus iránt, - Kirándulóturizmus felértékelıdése, új túraútvonalak kijelölése és kerékpárút hálózat fejlesztése iránti növekvı igény, - Felértékelıdı német nemzetiségő oktatás és hagyományırzés, erısödı érdeklıdés a mővészeti alapfokú képzések iránt, - A környezettudatosság és energiaracionalis szemlélet erısödése a társadalomban, fokozódó figyelem a megújuló energiaforrások hasznosítása iránt, - A lakosság pozitív szemléletváltása, segíti a helyi támogatással induló egészségügyi prevenciós projektek hatékonyságát és javítja a lakosság egészségi állapotát. - Kialakítható, feltárható, erısíthetı nemzetközi, testvérvárosi kapcsolatok és együttmőködési lehetıségek, határon átnyúló, szomszédsági kapcsolatrendszerének kiépítése, erısítése, - A település kistérségi szerepkörének erısödése, - Civil szervezetek bevonási lehetısége, a közösségi célok megvalósításába, - A magán- és közszféra együttmőködése szorosabbá válhat, amely a fejlesztések volumenének és sebességének növelését eredményezheti, - A falu felértékelıdésével, a rendelkezésre álló önkormányzati telkek iránt növekvı kereslet, - Jelentıs mértékő, elérhetı Európai Uniós támogatási forrás megpályázása, - MÁV stratégia kedvezı irányú változása (elıvárosi vonalrendszert és kiszolgáló épület telepítése Szárra), az agglomerációs menetrendek kedvezı irányú esetleges változása, 

- 43 -


Veszélyek (Threats): - Erıs függıség, a településen kívül születı nagy horderejő közigazgatási, gazdasági döntésektıl, - Magyarország gyengülı gazdasági teljesítménye következtében és kedvezıtlen gazdaságpolitikája miatt, csökken a térség, ezen belül a település gazdasági vonzereje, kedvezıtlen makrogazdasági környezet, az országos szintő nehézségek meghiúsítják a helyi elképzeléseket, - A kistelepüléseket diszkrimináló támogatási és irányítási politika folytatódik, a település Uniós támogatásokhoz való effektív hozzáférése ellehetetlenül, - A Közép-Dunántúli Régió versenyhátrányba kerül a régiók között, - Állami finanszírozású szolgáltatásokat érintı bizonytalanságok tovább erısödnek (egészségügy, oktatás-nevelés), az önkormányzat központi költségvetési forrásai csökkennek, - A német nyelv nemzetiségi oktatása háttérbe szorul, - Gyengülı vállalkozási kedv következtében nem jönnek létre új szári munkahelyek, gyengül a KKV szektor, - A turisztikai vonzerık nem válnak vonzó termékké. - A demográfiai folyamatok kedvezıtlen irányba fordulnak, gyermeklétszám jövıbeni csökkenése hatást fejt ki az intézmény fenntartásra, - Lakosság túlzott növekedésével elveszti a település mai vonzó formáját, - A település térségi szerepkörének csökkenése, - Térségi összefogás, partnerségépítés kialakulatlan marad, az együttmőködés hiánya a térségi jelentıségı ügyek megoldásában, esetlegesen kialakuló ellenérdekeltségi rendszer, - Civil szervezetek esetleges inaktivitása gátolja a falu fejlıdését. - A tervezett fejlesztések elmaradása és a lakosság érdektelensége, befelé fordulása következtében, alvó faluvá válás folyamata elindul, - A helyi szereplık nem fogadják el a fejlesztési elképzeléseket, azokkal nem azonosulnak, - A lakosság szociális helyzete tovább gyengül, - A település fejlıdésével megjelennek a közbiztonságot rontó jelenségek, - A képzett helyi fiatalok elvándorolnak a településrıl, vagy a felsıfokú képzés után nem térnek vissza, - A takarékos és ésszerő területgazdálkodás elınyeit települési szinten nem ismerik fel, a területfelhasználás pazarlóvá és koordinálatlanná válik, - Jelentıs környezeti, ökológiai veszélyforrások jövıbeni elhárítása, illegális hulladék lerakás elindulásának megakadályozása nem jár sikerrel, a rétegvizek szennyezıdnek, - A mozgásszegény életmód rontja a lakosság egészségügyi állapotát. 

- 44 -


Településfejlesztési koncepció

- 45 -


KONCEPCIÓ 1. A koncepciót meghatározó stratégiai tényezık A stratégia kialakításánál figyelembe kellett venni az olyan környezeti tényezıket és hangsúlyozottan jellemzı sajátosságokat, amelyek kiemelkedıen fontosak és meghatározóak a település továbbfejlesztése szempontjából, ezért nagyon lényeges, hogy a fejlesztési koncepció keretében külön is megfogalmazásra kerüljenek. A település koncepcióját meghatározó stratégiai tényezık, az alábbi hármas rendszerben kerültek lehatárolásra: települési sajátosságok, külsı környezeti tényezık és a fejlesztési alapelvek. 1.1. Települési sajátosságok A települési sajátosságok bemutatásával az alapvetı adottságként jelentkezı jellemzık kerülnek bemutatásra, amely jellemzık érvényesülését minden egyes fejlesztés során célszerő biztosítani a projektjavaslatokban. 1.1.1 Természeti adottságok, a turizmus felértékelıdı szerepe Szár gazdasági fejlıdésének potenciális lehetıségét teremti meg, a település kedvezı földrajzi elhelyezkedésével és kiváló természeti adottságaival szorosan összefüggı lehetısége, az idegenforgalom. Jelenleg az idegenforgalom infrastruktúrája fejlesztésre szorul, a háttér programok, rendezvények lokálisak. Az elkövetkezı idıszak nagy kihívása, hogy sikerül-e egy megfelelı színvonalú és léptékő idegenforgalom feltételeit megteremteni. 1.1.2 Intézményrendszer sajátosságai A településre jellemzı, hogy oktatási és egészségügyi intézményrendszerének fejlettségi színvonala magasabb, a legtöbb hasonló nagyságú magyarországi falunál. A helyi lakosok jogos elvárása, illetıleg a település célzott törekvése, hogy e humán szolgáltatásokat 21. századi színvonalú környezetben nyújtsa a szári intézményrendszer. A Koncepció alapvetése a jelenlegi intézményrendszer fenntartása és további fejlesztése. 1.1.3 A nemzetiségi múlt ápolása, hagyományırzés A nemzetiségi múlt ápolása, a nemzetiségi nevelési, oktatási feladatok maximális figyelembevétele alapvetı jelentıséggel bír a fejlesztési döntések meghozatalakor, illetve a településképet, intézményrendszer fejlesztését és hagyományırzést érintı projektjavaslatok kidolgozásakor. 1.1.4 A meglévı építészeti arculat megırzése, továbbfejlesztése Szár német nemzetiségi múltjának, hagyományainak megırzése, lehetıség szerinti visszaállítása alapvetı jelentıséggel bír a falu identitásának megırzése szempontjából. Sajátossága és értéke az építészetében határozottan tükrözıdı hagyományos falusi jelleg. Ennek megırzése, helyreállítása és továbbfejlesztése azért nagyon lényeges, mert értékösszetevıi ezen eredeti hagyományokra építı építészeti arculattal alkotnak egy olyan elegyet, amely komoly turisztikai vonzerıként jelenhet meg. Fontos azon dolgozni, hogy az itt élık ezen értékeket felismerjék és értékként kezeljék egyéni életvezetésük és fejlesztési döntéseik meghozatalakor, így építészeti jegyeivel a falu ismét egyre fontosabb értékké válik a Száron élık, illetve az ott letelepedni vágyók számára is. Tudatosan kell szabályozni a település terület-felhasználását, és fokozottan érvényesíteni kell az arculat megırzését szolgáló helyi építészeti elıírásokat.

- 46 -

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója 1.2. Külsı környezeti tényezık, jellemzık bemutatása A külsı környezeti tényezık megfelelı azonosítása és súlyozása azért bír jelentıséggel, mert hatásait folyamatosan kifejti a településre, de befolyásolni ezeket a tényezıket, a település nem tudja, adottságként jelentkeznek, figyelembevételük, a település jól azonosítható érdeke. 1.2.1. Az Európai Uniós forrásszerzés lehetısége A forrásszerzés lehetıségei átalakultak és kibıvültek, ezért kulcsfontosságú a fejlesztési elképzelések támogatásalapú megközelítése. A források többnyire a következı két-három évben – várhatóan 2010-ig – kerülnek lekötésre. Ezt követıen a sikeresen kiválasztásra került projektek megvalósítása lesz a fı cél. Lehetıség nyílik arra, hogy a megvalósuló fejlesztések, nagyobb támogatási intenzitású konstrukciókon keresztül jussanak fejlesztési forrásokhoz. 1.2.2. Regionális és térségi együttmőködés A regionális, megyei és térségi együttmőködés figyelembevétele egyes területeken azért különösen fontos, mert a kormányzat jellemzıen, a támogatási források megszerzésének jogosultsági kritériumává vagy elınyt jelentı szempontjává teszi a fenntartói társulások, projekt-szintő konzorciumok létrehozását, ezáltal ösztönözve a hatékony szolgáltatási rendszerek kialakulását. Minden esetben szükséges körvonalazni az önkormányzat szerepvállalását, figyelembe véve hogy a kötelezıen ellátandó és önként vállalt önkormányzati feladatok finanszírozása – az állami normatíva rendszer és adópolitika folyamatos változása miatt –egyre kevéssé finanszírozható. Az önkormányzat és az önkormányzati intézmények fenntartása, üzemeltetése, humánpolitikája folyamatos átgondolásra szorul. 1.2.3. Kedvezı földrajzi és gazdaságpolitikai elhelyezkedés, versenypozíció Szár földrajzi és gazdaságpolitikai elhelyezkedése igen kedvezı. A régió versenypozícióját nagymértékben meghatározza közlekedési infrastruktúrája, a fıvároshoz való viszonylagos közelsége. A kedvezı pozícióból származó elınyök azonban csak akkor használhatók ki – a környezeti szempontok maximális figyelembevétele mellett –, ha megfelelı idıben és megfelelı színvonalon elkészülnek a projektelıkészítı munkálatok, mind a gazdaságilogisztikai ágazat, mind a lakóövezet-településszerkezet, mind a turisztikai ágazat fejlesztésének szempontjából. 1.2.4. Növekvı kereslet a speciális turisztikai termékek iránt Világtendencia a nemzetközi turizmus folyamatos bıvülése, mely tendencia várhatóan tovább folytatódik a következı években, évtizedekben is. Ma már azonban nem elsısorban a hagyományos turisztikai célpontok a népszerőek, hanem azok, amelyek valamilyen kuriózumot, különlegességet tudnak felmutatni. Folyamatosan növekszik tehát a kereslet a speciális turisztikai termékek iránt. Szár kedvezı turisztikai adottságokkal rendelkezik, egyediségét – a különleges földrajzi fekvés mellett – sajátos környezeti adottságai adják. Rendelkezésre állnak az alapok, speciális turisztikai termékek kifejlesztéséhez. 1.3. Fejlesztési alapelvek Bemutatásra kerülnek azok az alapvetı elvek és értékek, amelyek meghatározóak a település fejlıdése szempontjából s érvényesülniük kell a fejlesztések tervezésekor és a stratégia operatív megvalósításakor. A fejlesztési alapelvek iránymutatóak lehetnek akkor is, amikor a rendelkezésre álló önrészt, saját forrást kell felosztani, rangsorolni a fejlesztési lehetıségek között. Így azokat a fejlesztéseket, amelyek nem felelnek meg ezen peremfeltételeknek, nem célszerő önkormányzati szinten támogatni.

- 47 -

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója 1.3.1. A természeti környezet megırzése Szár földrajzi elhelyezkedését tekintve kiemelkedı helyzetben van. Rendkívül értékes, természeti területek ölelik körül. Közvetlen közelében számos környezeti érték található. Ezek a területek eddigiekben mentesültek a károsító tényezıktıl, hatásoktól és jelentıs környezeti értéket képviselnek. Ez az érték meghatározó a település további fejlıdése szempontjából, éppen ezért bármely fejlesztés esetében nagyon lényeges, hogy az adott fejlesztési elképzelés ne bontsa meg a kialakult ökológiai egyensúlyt és lehetıleg a természeti környezet károsítása nélkül valósuljon meg. 1.3.2 Kohézió erısítése, kapcsolatrendszer fejlesztése Szükséges hangsúlyozni a térségi települések egymást kiegészítı szerepét, csökkenteni kell a versenyérzetet, erısíteni kell a hagyományos kapcsolati struktúrát is. A jelen kor társadalmi, gazdasági kihívásai megkövetelik a természetes nyitottságot, valamint azt, hogy a kapcsolatok ne kizárólag a településhatárokon belül alakuljanak ki. A nyitottság fontos követelmény a turizmus fejlesztésének terén is. Lényeges, hogy ez a nyitottság fennmaradjon és tovább erısödjön a jövıben, például a testvérvárosi kapcsolatok intenzív kialakítása, fenntartása során. A kohézió erısítését elısegíti a hagyományırzés, a vallás, az összetartozástudat. Magyarországra sajnálatos módon jellemzı individualizmus és társadalmi jelenségek szinte megölték a régen jellemzı társadalmi értékeket. Európa „szerencsésebb” térségeiben ezen közösségi értékek ma is élık és ebbıl hihetetlen mérető versenyelınyre lehet szert tenni. Az élhetı település kialakításának szerves része a közösség erısödése, az összefogás, az egymás iránti figyelem. 1.3.3 A helyi lakosság, civil szervezetek, vállalkozók bevonása Fejlesztési alapelv, hogy minél szorosabb és eredményesebb együttmőködés alakuljon ki a magán- és a közszféra között. Minden új fejlesztés, projekt elindításakor szem elıtt kell tartani, hogy a helyi lakosság, civil szervezetek, vállalkozók milyen módon vonhatók be a projektek megvalósításába. Részvételük kulcsfontosságú, amelybıl a település csak profitálhat, mivel így egyre többen vesznek részt a falu fejlesztésében, saját tıkebefektetésekkel is. A helyi közösséget a jogszabályok és etikai megfontolások figyelembe vétele mellett pozitív elınyökben, externáliákban kell részesíteni. A gazdaságfejlesztésbıl, a turizmusból származó potenciális elınyök kiaknázása érdekében mind a magán-, mind a közszféra elkötelezett kell legyen, további források megszerzésére. 1.3.4 Fenntarthatóság A kiegyensúlyozott és hosszú távon fenntartható fejlıdés érdekében a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontokat elıtérbe helyezı stratégiát kell megvalósítani. Ez egyfelıl természetes célkitőzés, de más oldalról a támogatási források megszerzéséhez is szükséges, hogy a kitőzött eredményeket hosszú távon, hatékonyan, környezet tudatosan lehessen mőködtetni. A fenntartható fejlıdés alapvetı feltétele, hogy a helyi fejlesztések oly módon valósuljanak meg, hogy azok egyszerre tudják biztosítani a környezeti értékek maximális védelmét és a természeti erıforrások megırzését, a gazdaság és a társadalom harmonikus fejlesztésével. Minden egyes projekt megvalósításakor törekedni kell arra, hogy az elsıdleges célok elérése érdekében ne szenvedjenek hátrányt a környezetvédelmi szempontok. Nem születhet döntés olyan projektek finanszírozásáról, amelyek esetében nem ismeretesek a késıbbi, utókövetési idıszakot érintı üzemeltetési körülmények és feltételek. 1.3.5 Esélyegyenlıség A térség lakóinak bárminemő - különösen koruk, nemük, családi állapotuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk miatti – diszkriminációja ellentétes a tervdokumentáció

- 48 -

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója szellemiségével. Célunk, hogy a gazdaságfejlesztést és életminıség javítást célul kitőzı intézkedések megvalósítása során ne szoruljanak háttérbe az alapvetı emberi értékek megırzéséhez és megerısítéséhez szükséges alapelvek. Ezért a Koncepció vezérlı elve az esélyegyenlıség biztosítása minden célcsoport számára. Kiemelten kezelve a nık, a nemzetiségek, ezen belül a romák, a negyven év feletti munkavállalók, a kisgyermeküket egyedül nevelı és az egyedülálló szülık foglalkoztatási helyzetét, a csökkent munkaképességő lakosok munkavégzési lehetıségeit és az idıs társadalom speciális helyzetét. Így a fejlesztési program végrehajtása is elısegíti egy összetartó, emberibb település kialakítását. 1.3.6 Karakter, exkluzivitás, minıség és tudatosság A fejlesztések során törekedni kell az egyediségre, a megkülönböztetı jellegre. Szár adottságai erre alkalmasak, német nemzetiségi múltja, földrajzi környezete számos potenciális lehetıséget rejt magában. Célul kell ugyanakkor kitőzni, hogy a szári fejlesztések „jó gyakorlatként” mintául szolgáljanak a térségben. Az egymásra épülı fejlesztéseket ésszerő rendszerbe kell foglalni, tudatosan, biztonságosan, fokozatosan kell azokat megvalósítani. A projektek rangsorolásánál kiemelt szempont, a projektjavaslatok tartalmi differenciálásának és a benyújtott javaslatok elızetes minıségbiztosításának kettıs elve. 1.3.7 Hatékony finanszírozás, hozamorientált szemlélet A fejlesztéseket priorizálni szükséges. A projektnagyságok meghatározását, a település erejéhez és az elérni kívánt célokhoz kell arányosítani. Figyelembe kell venni, az országos trendeket, folyamatokat. Az Önkormányzat gazdaságfejlesztési elképzeléseinek megfogalmazásakor a közvetett hozam (helyi adó bevétel növelése) hosszútávú növelési alapelvét is figyelembe kell venni.

2. Illeszkedés az elfogadott fejlesztési koncepciókhoz, programokhoz, tervezési dokumentumokhoz Szár település Hosszútávú településfejlesztési koncepciójának kialakítása, a prioritások és intézkedések meghatározása, lehatárolása során a térségi, megyei, regionális és országos elfogadott fejlesztési koncepciókkal, programokkal, tervezési dokumentumokkal való illeszkedés áttekintésre került. A tervezett projektjavaslatok illeszkednek az operatív programokhoz, kapcsolódnak az ágazati operatív programokhoz, melyek országos szinten nyújtanak forráslehetıséget egy-egy speciális területhez illeszthetı projekt megvalósítására. A koncepció tartalmát tekintve azok az akciók kerültek feltérképezésre, melyek összhangban vannak az Új Magyarország Fejlesztési Tervvel és lehetıvé teszik a különbözı Európai uniós és nemzeti források befogadását.

3. A misszió megfogalmazása Cél, hogy Szár az élhetıség és a versenyképesség egyensúlyát, a fenntarthatóságot emberöltıkre biztosítani tudó jövıképpel rendelkezı település maradjon a tervezett fejlesztések megvalósítása során és azt követıen. Olyan település legyen, ahol a lakók jól érezhetik magukat, elégedettek lehetnek a szolgáltatásokkal és a község életének aktív résztvevıi és alakítói lehetnek. Szár község Önkormányzata Képviselı-testületének Gazdasági Programjában (2006-2010) megfogalmazott küldetését, jövıképét, misszióját az alábbi kifejezés foglalja össze és tükrözi:

- 49 -


„Szár a Vértes kapuja” A település jövıképe mögött húzódó jelmondata: Javuló életfeltételek, új lehetıségek, sikeres együttmőködés Szár fejlıdése érdekében. A stratégia megvalósításának jellemzıi: - a táji adottságokhoz alkalmazkodó diverzifikált gazdaságfejlesztés, - innovatív gondolkodás és együttmőködés a fejlesztések során, valamint - a környezettudatosság amely épít: - a település felértékelıdésére, - a fejlıdés dinamikájára, - a javuló életfeltételekre. A jövıképet olyan fontos stratégiai célként és eszközként kezeljük, amely összeköti Szár lakosságát, valamint intézményeit, civil szervezeteit, lehetıvé teszi a település céljaival és értékeivel való azonosulást, biztosítja a motivációt, erısíti a tartós érdekeltséget és elkötelezettséget a stratégiai célok iránt. A koncepció feladata a helyzetelemzést és a SWOT analízist követı javaslattevı fázisban a közép- és hosszútávon legkedvezıbb fejlesztési irányok részletes kidolgozása, a fejlıdéshez szükséges feltételek meghatározása. Stratégiai cél, Szár fenntartható, differenciált és komplex, hosszú távú fejlesztése. A koncepció fejlesztési elképzelései, akciótervekre, pályázati felhívásokra épülnek. A megvalósuló projektek eredményeképpen, lehetıség nyílik a település komparatív adottságainak és elınyeinek kihasználására.

- 50 -

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója Ábra: Szár település fejlesztésének stratégiai célpiramisa

JELMONDAT Javuló életfeltételek, új lehetıségek, sikeres együttmőködés,

ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI CÉLOK: Vonzó életminıség elérése, környezettudatos fejlesztések, egészséges életmód elısegítése, Uniós lehetıségek kihasználása.

SPECIFIKUS FEJLESZTÉSI CÉLOK: Kiegyensúlyozott településfejlesztés, vonzó életminıség elérése, gazdaságfejlesztés, versenyképesség javítása, turizmusfejlesztés, környezetvédelem, hagyományok és a kulturális értékek megırzése, egészségmegırzés elısegítése, a fenntartható fejlıdés elısegítése, települési karakter megırzése.

- 51 -

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója A Koncepcióban megcélzott általános fejlesztési célok: Váljék a település, - a helyi társadalom hosszú távú igényeit kielégítı, környezettudatos fejlesztést hangsúlyozó, kényelmes, vitalitással teli, vonzó életminıségő lakóhellyé, - hagyományokra építı nemzetiségi, oktatási, valamint kulturális- és idegenforgalmi szempontból központi szerepet betöltı, frekventált településsé, - a térségben nem túl hangsúlyos szerepet betöltı, a fenntartható fejlıdést szem elıtt tartó környezetbarát ipari, turisztikai és szolgáltató beruházások színterévé, - Egészségmegırzı és prevenciós szolgáltatások biztosításával, az egészséges életmód szemlélet támogatójává, -

az Európai Uniós tagságból fakadó fejlıdési lehetıségek megragadása terén példaértékő településsé.

Közvetett célkitőzés egy olyan partnerségi légkör kialakulásának elérése, mely a jövıbeni feladatok szakmai döntéseken és a társadalmi elfogadottságon alapuló teljesítését teszi lehetıvé. A Koncepcióban megcélzott specifikus stratégiai célok:

Kiegyensúlyozott településfejlesztés: Szár legyen elsıdlegesen a száriak otthona, biztosítani tudjon megfelelı életminıséget, megfelelı egészségügyi és szociális ellátást, egészséges, rendezett, igényes települési környezetet és a település erejéhez mérten erıs humán infrastruktúrát. Maradjon élhetı vidéki település, mellyel lakói egyre inkább azonosulhatnak, ugyanakkor megfelelı vonzást gyakoroljon a megcélzott befektetıi körre és a minıségi idegenforgalomra.

Vonzó életminıség elérése: A fejlesztések eredményeképpen a vonzó életminıség települési feltételei alakuljanak ki, hogy kedvezı feltételek mellett lehessen a településen dolgozni, élni és szabadidıt eltölteni, a település épített környezetének és természeti adottságainak harmonikus fejlesztésével és mőködtetésével.

Gazdaságfejlesztés, versenyképesség javítása, turizmusfejlesztés: Kiemelt célkitőzés a helyi vállalkozások versenyképességének javítása, a munkahelyteremtés. Új vállalkozások betelepülésének ösztönzése, a szolgáltatások bıvítése. A turizmus infrastrukturális feltételrendszerének fejlesztése, a látogatók számának növelése, a turizmusból származó jövedelem növelése, oly módon, hogy a fejlesztések kitörési lehetıséget tudjanak biztosítani a falu számára, építve a meglévı és fejlesztendı adottságokra.

Környezetvédelmi szempontok elıtérbe helyezése: A magasabb színvonalú lakókörnyezet megtartása, a természeti, táji értékek megóvása, a területek és a gazdaság fejlesztése miatt esetleg jelentkezı környezeti többletterhelés elkerülése.

Hagyományok és a kulturális értékek megırzése: Célkitőzés, hogy a település fejlesztése során lehetıség szerint központi szerephez jusson a hagyományok ápolása, az egyházi, a sport-, a kulturális és a mővészeti rendezvények megszervezése.

Egészségmegırzés elısegítése: Térségre jellemzı vezetı halálozási betegségek megelızésével, gyógyítási feltételek javításával, az egészséges életmód szemlélet elısegítésével.

A fenntartható fejlıdés elısegítése: Szár fejlıdése legyen gazdaságilag, társadalmilag és ökológiailag egyaránt fenntartható, emberi léptékő, amely a természeti, települési és társadalmi környezetével harmóniában fejlıdik.

- 52 -


Települési karakter megırzése: Szár a fejlesztések során nyerje vissza régi települési karakterét, helyi gazdasága használja ki a tradíciókból és a térségi helyzetbıl adódó lehetıségeket, a meglévı és fejlesztendı területi, infrastrukturális adottságokat, a rendelkezésre álló helyi humán erıforrás erejét.

A felsorolt specifikus célok eléréséhez, sikeres fejlesztéshez szükséges az elképzelések széles körben történı kommunikálása és a településen élı, tevékenykedı szereplık (magánszemélyek, közösségi szereplık, társadalmi szereplık, helyi vállalkozások) közti párbeszéd rendszeressé tétele. A Koncepció hat prioritása, a fı feladatokat fogalmazza meg és jelöli ki. A prioritások intézkedéseken keresztül teljesülnek. A koncepció összesen 16 intézkedést jelöl meg. Az egyes prioritások, intézkedések és projektjavaslatok megfogalmazása és kidolgozása az alábbi egységes szerkezetet követi: A prioritás indoklása: az adott prioritásterület rövid elemzése, bemutatása, szükségszerőségének általános leírása, fıbb problémáinak és szükségleteinek ismertetése. A prioritás célkitőzéseinek ismertetése: a prioritásban megfogalmazott fejlesztések megvalósulásával elérendı legfontosabb kitőzött célok leírása. A prioritás megvalósításának várható hatásai: a prioritás megvalósításával elérni tervezett kimenetek bemutatása, hatásindikátor ekvivalens mutatókkal. Intézkedés indoklása, háttere: A prioritást megvalósító egyes intézkedések bemutatása, háttér elemzése, szükségszerőségének ismertetése. Az intézkedés megvalósításának várható eredményei: Az intézkedések tervezett kimeneteinek bemutatása, eredményindikátor ekvivalens mutatókkal. Projektjavaslatok bemutatása: Projektek indoklása, rövid elemzésük, bemutatásuk, szükségszerőségük általános leírása. A projektek megvalósításának leírása, a megvalósítás várható kimeneteinek bemutatása, outputindikátor ekvivalens mutatókkal. Javasolt projektméretek behatárolása, források azonosítása, projekt típusok leírása.

- 53 -


4. Prioritások és intézkedések közötti kapcsolat A következı táblázat a prioritások és az intézkedések közötti kapcsolatok rendszerét szemlélteti. Táblázat: A Koncepció prioritásainak és intézkedéseinek tervezett rendszere PRIORITÁSOK I. PRIORITÁS: HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ TELEPÜLÉS

II. PRIORITÁS: HELYI ADOTTSÁGOKRA ALAPOZOTT GAZDASÁGFEJLESZTÉS

V. PRIORITÁS: TURIZMUSFEJLESZTÉS

VI. PRIORITÁS: KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS ÉLHETİ TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET KIALAKÍTÁSA

4.1 Települési közszféra 3.1 Közoktatás fejlesztése humán feltételeinek javítása

5.1 Települési arculat, imázs fejlesztése, településmarketing fejlesztése

6.1 Helyi természeti-táji környezet védelme

5.2 A turizmushoz kapcsolódó infrastrukturális (szálláshely és vonzerı) fejlesztések

6.2 Vonzó települési környezet létrehozása

III. PRIORITÁS: IV. PRIORITÁS: TELEPÜLÉSI HUMÁNTELEPÜLÉSI HUMÁNÉS MŐSZAKI ERİFORRÁS ÉS HUMÁN INFRASTRUKTÚRA SZOLGÁLTATÁSFEJLESZTÉSE FEJLESZTÉS INTÉZKEDÉSEK

1.1 Hatékony és takarékos településüzemeltetés

2.1 Proaktív befeketésösztönzés

1.2 Településfejlesztés megalapozása

2.2 KKV-fejlesztés

3.2 Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése

1.3 Helyi, térségi, regionális és nemzetközi együttmőködések

2.3 Munkahely-teremtés elısegítése

3.3 Szociális és gyermekjóléti szolgáltatások fejlesztése

4.2 Aktív települési közélet támogatása

5.3 Turisztikai termékfejlesztés

- 54 -


Prioritások, intézkedések

- 55 -


1. Prioritás: Hosszútávon fenntartható településfejlesztés A prioritás indoklása Szár település hosszú távú fejlıdése érdekében elengedhetetlen a tudatos tervezés és az aktív beavatkozó szerep a helyi gazdaság és a települési társadalom mőködése terén, a természetitáji környezet adottságait és értékeit figyelembe véve. A tudatos településfejlesztés célja, hogy Szár a távoli jövıben is fejlıdı és a településükre büszke polgárok lakóhelye legyen. A települési önkormányzat a helyi lakosok felhatalmazásával legitim módon képes megtenni azokat a szükséges intézkedéseket, melyek a település megfelelı szintő napi mőködéséhez szükségesek. Azonban erkölcsi kötelessége, hogy mőködés során ne csak az aktuálisan szükséges feladatok kerüljenek elvégzésre, hanem olyan intézkedések is megtételre kerüljenek, melyek eredményeikben és hatásaikban csak közép- vagy hosszútávon jelentkeznek a legtöbb lakos számára pozitív módon. A település hosszú távú jövıképének megvalósulása érdekében az önkormányzat elsısorban a településgazdálkodás, -üzemeltetés feladatait végzi el annak érdekében, hogy az eddig elért fejlıdési eredmények megtartásra kerüljenek. Ennek során kiemelt szempont a hatékonyan és takarékosan mőködı településüzemeltetés és a közvagyonnal való felelıs gazdálkodás. A települési közszolgáltatások és közigazgatási eljárások egyre magasabb szinten történı nyújtása, valamint a felelıs településmenedzsment hozzájárul a település vonzerejének növekedéséhez, a lakosságszám gyarapodásához és a helyi gazdaság fejlıdéséhez. A tudatos és térben kiegyensúlyozott településfejlesztés azonban megkívánja a település helyzetének, adottságainak, lehetıségeinek pontos ismeretét és a reális fejlesztési elképzelések kijelölését. Mindezen tevékenységek hatékonyságát alapvetıen befolyásolja az önkormányzat mőködése, a menedzser-szemlélet és projekt alapú gondolkodás elfogadása. A célirányos településfejlesztés fejleményei elsısorban a helyi gazdaság- és települési környezet fejlesztése terén jelentkezhetnek, aminek eredményei középtávon a lakosság elégedettségére is szolgálnak. Az eredményes településfejlesztés nem jöhet létre a benne résztvevık, az érintettek, illetve a tágabb társadalmi-gazdasági környezet szereplıinek együttmőködése nélkül. A településfejlesztés során kiemelt figyelem hárul egyrészt a jövıkép, a fejlesztési elképzelések társadalmasítására, a helyi lakosokkal történı elfogadtatásra és a megvalósításban történı részvétel ösztönzésére. Egyes gazdaságfejlesztési feladatok vagy környezetvédelmi beavatkozások esetében a tágabb, kistérségi, regionális, illetve a legjobb gyakorlatok megismerése érdekében akár nemzetközi együttmőködések létrehozása is szükségessé válhat. Ennek megfelelıen az önkormányzat alapvetı érdeke minden, együttmőködésen alapuló hazai és nemzetközi kezdeményezésben való részvétel és a részvétel feltételeinek megteremtése. Célkitőzések ismertetése: - A települési lakosságszáma növekedjen, - A településen korösszetételében a fiatalok aránya növekedjen, - A településen nyújtott közszolgáltatások köre bıvüljön, - A település fejlesztési együttmőködésekben történı részvétele növekedjen, - A települési önkormányzat által kezdeményezett fejlesztések száma növekedjen - 56 -


Táblázat: A prioritás megvalósításának várható hatásai

Hatásindikátor célkitőzések

MONITORING MUTATÓK -

A települési lakónépessége növekedjen (%)

-

Önkormányzati közszolgáltatások száma növekedjen (db)

-

Önkormányzati részvétellel megvalósuló projektek száma növekedjen (db)

-

Településüzemeltetés költségei csökkenjenek (mFt)

-

A 25 éven aluli népesség aránya növekedjen (%)

Táblázat: A helyi gazdaságfejlesztés prioritás intézkedései

Prioritás: Helyi adottságokra alapozott gazdaságfejlesztés 1. Intézkedés Hatékony és takarékos településüzemeltetés

2. Intézkedés Fenntartható településfejlesztés megalapozása

- 57 -

3. Intézkedés Helyi, térségi, regionális és nemzetközi együttmőködések


1.1 intézkedés: Hatékony és takarékos településüzemeltetés Intézkedés indoklása, háttere A település is piaci környezetben él, bevételbıl gazdálkodik, kiadásai vannak. A választott vezetésének politikai felelıssége mellett az önkormányzat és a polgármesteri hivatal ténykedése jól érzékelhetı módon közvetlenül befolyásolja a lakók mindennapjait kortól és jövedelmi viszonyoktól függetlenül. Az egyre visszafogottabb állami normatív támogatás mellett és azon túl a rendszeres saját bevételi források megteremtése és idıtálló biztosítása elengedhetetlen. Ahhoz, hogy a település a fejlesztési elképzeléseit eredményesen tudja megvalósítani elengedhetetlen, hogy az önkormányzat egyrészrıl mőködését a hatékonyság szem elıtt tartásával megszervezze, másrészrıl birtokában legyen mindazon ismereteknek melyek az eredményes településfejlesztési projektek létrehozásához szükségesek. Az intézkedés várható eredményei - A település gazdálkodása hatékonyabbá válik, - Az önkormányzat komplex hivatali eljárásokat képes elvégezni változatlan létszám mellett, - Az önkormányzati alkalmazottak mentalitása ügyfélorientálttá válik, - A település terv-ellátottsága teljeskörő és folyamatossá válik a tervezés, - A településfejlesztési tevékenysége aktívabb lesz. Táblázat: Az intézkedés megvalósításának várható eredményei

Eredménymutatók


Települési önkormányzat megtakarításainak változása (%),

-

Települési közszolgáltatások költségének változása (%),

-

Települési közszférában alkalmazottak arányának változása (%),

-

Ügyfélre jutó ügyintézési költségek változása (%),

-

Település vagyon értékének változása (%),

-

Önkormányzati kiadványokkal elért lakosság száma (fı)

Tervezhetı projektjavaslatok: 1.1.1 projektjavaslat: Hatékony településmenedzsment Projekt indoklás A településmenedzsment magában foglalja a hatékonyabb önkormányzati irányítás kialakítását, a mőködési költségek csökkentését, a fejlesztési források felkutatásának megszervezését annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló források optimalizálásával és racionális költségvetés megteremtésével lehetıvé tegye a hosszú távú és fenntartható település-üzemeltetést és –fejlesztést.

- 58 -

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója A hatékonyság növelésének másik oldalát a humán erıforrásokkal való szakszerő és motiváló módon történı gazdálkodás jelenti, ahol a megnövekedett kihívásoknak megfelelıen jelentıs humán fejlesztési igények is jelentkeznek. A folyamatok újraszervezése és a munkákat végzık mentalitásának megváltoztatása egyaránt hozzájárul a közszféra megújulásához és szolgáltató jellegének létrejöttéhez. Projekt leírás A projekt legfontosabb része a hosszú távú települési jövıkép kialakítása, annak társadalmasítása és a hozzá tartozó és a helyi elvárásoknak is megfelelı településfejlesztési koncepció, illetve stratégia készítése. Az önkormányzat közremőködik a helyi piacfejlesztésben, ezért a rendelkezésére álló jogi eszközökkel elısegíti a helyi vállalkozások támogatását a versenysemlegesség szem elıtt tartása mellett, elsısorban a közbeszerzési pályázatoknál azonosra értékelhetı pályázatok esetében a településen székhellyel rendelkezı vagy helyi munkaerı foglalkoztató vállalkozások elınyben részesítésével. A projekt keretében kialakuló számítógépes nyilvántartások alapján történik a naprakész követelés-nyilvántartás és –kezelés, ami a kintlévıségek csökkentését szolgálja. Az önkormányzati alapítvány mőködési feltételei a testület hozzájárulásával kerülnek biztosításra, illetve mőködtetéséhez anyagi támogatást nyújthat. Az egyes fejlesztési elképzelések megvalósítása érdekében pályázatok készítése történik, ami a szükséges lobbi tevékenységgel párosulva képes hatékonyan további forrásbevonásra. Befektetık keresése, mecénások, szponzorok felkutatása és érdekében szponzori kör létre a települési közéletben aktív magánszemélyek, vállalkozások és helyi kötıdéső, de elszármazott és identitásukat számon tartó polgárokból. Az önkormányzat aktívan részt vesz a potenciálisan érintett lakosság és vállalkozók részvételével az egyes településlogisztikai folyamatok (pl. közlekedés) szervezésében pl. forgalomcsökkentés vagy gyalogátkelı helyek stb. Javasolt, becsült projektméret: 1-5 m Ft. Források: Önkormányzati költségvetés Projekt típus: kiegészítı projektelem

- 59 -

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója Táblázat: A projektjavaslat megvalósításának tervezett kimenetei

Tervezett kimenetek, outputmutatók


Létrejövı településfejlesztési koncepció és stratégia,

-

Létrejövı települési közalapítvány,

-

Létrejövı szponzori kör (mFt),

-

Közbeszerzéseken nyertes helyi vállalkozók száma (db),

-

Közbeszerzéseken helyben maradó közösségi beruházások összértéke (mFt),

1.1.2 projektjavaslat: Szolgáltató közigazgatás Projekt indoklás Az úgynevezett „szolgáltató" önkormányzat „ügyfeleit" - a település lakóit - csak akkor tudja megfelelıen kiszolgálni, ha fogékony a közösség problémáira. A szolgáltató önkormányzat egy olyan hivatali munkaközösséget jelent, amely mindent megtesz (fıleg a közszolgáltatások területén) annak érdekében, hogy a település lakossága, a választópolgárok a négy éves ciklus végén is bizalmat szavazzanak az önkormányzat vezetıinek. Az ügyfélorientált önkormányzat fontosabb célkitőzései a következık: - az emberek tájékoztatása a helyi önkormányzat politikájáról és tevékenységérıl; - lehetıséget adni a köznek, hogy nézeteit, véleményét kifejezze; - a helyi polgári öntudat ápolása; - a polgárok felvilágosítása jogaikról és kötelezettségeikrıl, valamint az önkormányzat mőködésérıl. A fenti célok érdekében az önkormányzat megszervezi a hivatali munka megfelelı minıségben és a lehetı leggyorsabban történı elvégzését. Ehhez az önkormányzat igénybe veheti az infokommunikációs technológiák nyújtotta elınyöket (pl. elızetes bejelentkezés telefonon vagy interneten) is. Projekt leírás A projekt keretében elsısorban az E-közigazgatáshoz szükséges szoftverek beszerzése, beüzemeltetése, a hivatal dolgozóinak betanítása a szoftver használatára mőködtetése történik. Az E-közigazgatás mőködéséhez szükséges hivatali ügyrend, mőködés szabályozása fokozatosan történik az új eljárások bevezetésével párhuzamosan. Az E-ügyintézéssel egyidejőleg szükséges a lakosság megfelelı tájékoztatása az áttérésrıl és annak következményeirıl, illetve új eljárási módjáról. Ennek szerves részét képezi – fıleg az átállás idején – az ügyfélszolgálat fenntartása, ahol részletes tájékoztatást kaphatnak az ügyfelek. Az E-közigazgatásra történı áttérés nem történhet anélkül, hogy a hivatali (back office) mőködés ne váljon hatékonyabbá. Ezek közé tartozhat a számítógépes nyilvántartások naprakésszé tétele, az ügykezelés és iktatás elektronikus formában történı elvégzése és az ügymenetrıl történı folyamatos visszajelzés a kérelmezı felé. Javasolt, becsült projektméret: 1-50 m Ft. (a kiépítettség fokától függıen) - 60 -


Források: EKOP Közigazgatási szakrendszerek informatikai fejlesztése Projekt típus: kiegészítı projektelem Táblázat: A projektjavaslat megvalósításának tervezett kimenetei



Beszerzett és rendszeresen alkalmazott szoftverek száma (db),

-

Egy számítógépre jutó alkalmazottak száma (fı/gép),

-

E-közigazgatás során elintézhetı ügytípusok száma (db),

-

Idıpont-foglalás lehetısége az önkormányzati ügyintézésben,

-

Települési lakosok elégedettsége az önkormányzati ügyintézéssel (%)

1.1.3 projektjavaslat: A Kisbíró újság kiadása Projekt indoklás A helyi újság a helyi közéleti eseményekrıl híreket juttat el a lakosság széles rétegeihez és aktuális információkkal könnyíti meg a mindennapi életüket, illetve hozzájárul a lakosság és a vállalkozók távlati terveinek a jövıben bekövetkezı körülményekhez történı rugalmas adaptációjához. Projekt leírás A Kisbíróban beszámoló a Képviselı testület üléseirıl, a lakosságot érintı egyéb hírekrıl, fejlesztési elképzelésekrıl, megvalósuló projektekrıl és aktuális kötelezettségekrıl. Az apróhirdetések révén elısegíti a lakosok közötti kapcsolatok kialakulását és felhívja a figyelmet az aktuális társadalmi eseményekre és rendezvényekre. Javasolt, becsült projektméret: 1 m Ft. Források: Önkormányzati költségvetés Projekt típus: önálló projekt Táblázat: A projektjavaslat megvalósításának tervezett kimenetei



Kiadott lapszámok évente (db),

-

Nyomtatott példányszám (db),

-

Terjesztés során ellátott háztartások száma (db),

-

Az újsággal elért lakosságszám (fı),

-

Olvasói visszajelzések száma (db)

- 61 -

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója 1.1.4. projektjavaslat: „Helyi kisokos” kiadása Projekt indoklása Az önkormányzat közvetett helyi gazdaságfejlesztésének egyik lehetséges módja a helyi vállalkozások által nyújtott termékek és szolgáltatások promóciója. A „Helyi Kisokos” kiadvány elsısorban hasznos információkkal látja el a helyi lakosokat a közszolgáltatásokról és egyéb a mindennapi életben hasznosítható ismeretet nyújt pl. telefonszámok stb. Ezt az ismerethalmazt egészíti a ki a kiadvány a „kihez forduljunk, ha szükségünk van valamire” címő kérdés lehetıleg helyben történı megválaszolása érdekében. Projekt leírás A projekt keretében a „Helyi Kisokos” kiadása történik, akár több környezı település összefogásával a lakosság szélesebb körő tájékoztatása, a településen nyújtott szolgáltatások és elérhetı termékek bemutatása, illetve a helyi érdekeltségő vállalkozók tevékenységének megismertetése céljából. Javasolt, becsült projektméret: 0,3 m Ft. Lehetséges források: vállalkozók és magánszemélyek hirdetési díjai Projekt típus: önálló projekt Táblázat: A projektjavaslat megvalósításának tervezett kimenetei



Éves megjelent példányszám (db)

-

Hirdetések száma (db)

-

Érintett lakosság, akik számára eljuttatásra kerül (fı)

-

Hirdetésekbıl származó bevétel a költségek arányában (%)

-

Helyi vállalkozók ismertségének növekedése (%)

1.1.5. projektjavaslat: Helyi kábel televíziós adás elindítása Projekt indoklása A település fejlıdése és a helyi identitás erısítése érdekében a helyi tévé indítása, annak helyi információs csatornává való fejlesztése biztosíthatja a lakosok fokozottabb részvételét a közügyekben. A közéleti események közvetítésén, a közérdekő információk nyújtásán túl a kulturális, oktatási-nevelési és környezetvédelmi szemléletet erısítı tevékenységek és mősorok is szélesebb körhöz jutnak el. A helyi tévémősor biztosítja továbbá, hogy a lakosság az önkormányzat által szervezett eseményekrıl, ill. rendezvényekrıl korrekt információkat kapjon. Projekt leírás A projekt keretében a helyi média fejlesztése és mőködtetése történik a kiépülı kábel tévé hálózaton keresztül, ahol a települési önkormányzat mősoridı vásárlásával vagy a

- 62 -

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója koncessziós szerzıdés feltételévé teszi a közszolgálati mősoridı biztosítását. mősorstruktúra összeállítása során az oktatás-nevelés szempontjai is érvényesülnek.

A

Javasolt, becsült projektméret: 2 millió Ft/év. Lehetséges források: Önkormányzati költségvetés és hirdetések díjai Projekt típus: önálló projekt Táblázat: A projektjavaslat megvalósításának tervezett kimenetei



Létrejövı helyi kábeltelevíziós adás

-

Elérhetıség a települési lakosság arányában (%)

-

Közszolgálati mősorok céljára biztosított mősoridı (óra/hó)

-

Önkormányzati testületi ülésekrıl történı közvetítések száma (db/év)

-

Lakosság tájékozottságának javulása (%)

1.1.6 projektjavaslat: Helyi önkormányzati rendeleti közlöny kiadása Projekt indoklás A települési öntudat és szabálykövetés alapját a helyi döntések és a jogszabályok ismerete teszi lehetıvé, amivel a polgárok legtöbbször csak a figyelmeztetések és a büntetések után szembesülnek. A jogkövetı magatartás kialakulását és fejlesztését is szolgálja a helyi szabályok – és akár „viselkedési” kódex formájában a helyes magatartási szabályok – szélesebb körben történı elterjesztése. Ennek egyik leghatékonyabb formája a közlönyök vagy hírlevelek eljutatása minden egyes lakoshoz. Projekt leírás A projekt keretében elsısorban a települési önkormányzat határozatainak szélesebb körben történı terjesztése történik, ami kibıvülhet a késıbbiekben tematikus (pl. adózási, vállalkozási, mezıgazdasági stb. számokkal az egyes lényegesebb jogszabályok bemutatásával is. Javasolt, becsült projektméret: 0,5 m Ft/év Források: Önkormányzati költségvetés, illetve NCA pályázatok Projekt típus: önálló projekt vagy kiegészítı projektelem

- 63 -




Önkormányzati testületi határozatok száma (db)

-

Éves megjelenés gyakorisága

-

Megjelenési példányszám

-

Terjesztéssel elért lakosságszám (fı)

-

Lakossági visszajelzések a hasznosságról (db)

1.2. intézkedés: Fenntartható településfejlesztés megalapozása Intézkedés indoklása, háttere A településfejlesztés a választott képviselıkön keresztül megnyilvánuló településpolitikai elképzelések folyamatos, gyakorlati megvalósítására, a település "állóeszköz-állományának" bıvítésére, korszerősítésére, a települési értékek megırzésére és helyreállítására irányuló tudatos és spontán (önérdekő) tevékenységek összessége, amelyek alanya az önkormányzat, illetve bármely beruházó (lakosság, vállalkozók) lehet. A hosszú távon fenntartható településfejlesztés mindazon, a településre kiterjedı társadalmigazdasági tervezési és megvalósítási tevékenységek összessége, amelyek a lakosság életminıségének, ellátási és környezeti viszonyainak javítását, a települések gazdaságának, mőszaki-fizikai állományának gyarapodását, folyamatos megújítását, természetes és épített környezetének védelmét szolgálják. Tágabb értelemben a településfejlesztési koncepció célkitőzéseinek megfelelıen az egyes társadalmi-gazdasági, környezeti tényezıkre irányuló komplex fejlesztési tevékenység. A tervszerő településfejlesztés során a település - gazdaságimőszaki bázisa fejlesztésével - alkalmassá válik funkciója teljes körő és magas színvonalú betöltésére, biztosítva a gazdaság és társadalom erıforrásainak hatékony hasznosítását; mérsékli a többi településhez képest anyagi és kulturális színvonalban meglévı különbségeket. A fenntartható településfejlesztés kiindulópontja az adottságokra alapozó és a lehetıségeket kihasználó fejlesztési tervezés. A tervezés nyilvánosságának biztosítása mellett növekedik az elképzelések elfogadottsága, ami a megvalósításban résztvevık számának emelkedését eredményezi. A fejlesztési elképzelések és létrejövı eredmények marketingje visszacsatolást (büszkeséggel tölti el) ad a helyi lakosok számára és további csoportok számára jelent vonzerıt a település. A népesség számának növekedése és az ebbıl származó, illetve a település által nyújtott gazdasági elınyök és életkörülmények nagymértékben járulnak hozzá a település hosszú távú prosperitásához.

- 64 -


Táblázat: Az intézkedés megvalósításának várható eredményei

Eredménymutató k


Létrejött fejlesztések összértéke (mFt),

-

Létrejött munkahelyek száma (db),

-

Települési odaköltözık arányának változása (%),

-

Létrejött új szolgáltatások száma (db),

-

Településen eltöltött vendégéjszakák száma (nap)

Tervezhetı projektjavaslatok: 1.2.1 projektjavaslat: Településfejlesztési tervezés Projekt indoklás A települési jólét, mint cél elérése számos elembıl tevıdik össze, mint a vonzerı, attraktivitás, versenyképesség növelése, amelyek további részcélokká bonthatók. A többszintő (stratégiai és taktikai) célhierarchia három cselekvési síkon jeleníthetı meg: - az új megoldásokat is bemutató fejlesztési törekvések, - a meglévı intézmények, szervezetek hatékonyabb mőködtetésére szolgáló javaslatok, - illetve az ezeket kísérı vagy éppen önálló kommunikációs, promóciós törekvések. A fejlesztés - mőködtetés - kommunikáció hármas olyan vezérfonalként mőködik, mely a “hely-marketing” stratégiai alapját képezi az alábbi ábra szerint.

Forrás: Piskóti István: A régió és településmarketing kockázatai - a célrendszer és stratégiai döntési dimenziók

- 65 -

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója A településfejlesztési tervezés mindazon tevékenységeket jelenti, melyek megteremtik a szükséges kereteket ahhoz, hogy az új beruházások, egyéni és csoportos kezdeményezések konfliktusmentesen beilleszkedjenek a településen kialakult társadalmi-gazdasági interakciók rendszerébe. Akkor hatékony a településfejlesztési tervezés, ha olyan kereteket teremt melyek a létrejövı és a meglévı tevékenységek között szinergiákat és többszörözı hatásokat idéznek elı. Projekt leírás A projekt keretében a következı tevékenységek kerülnek elvégzésre: - Önkormányzati vagyonkataszter létrehozása és naprakész formában tartása az eredményes ingatlan vagyongazdálkodás érdekében; - Önkormányzati pályázat összeállító és - író team létrehozása és mőködtetése a folyamatos pályázatfigyelés biztosítására; - Településrészek, ill. egyéb fejlesztési résztanulmányok elkészíttetése; - Különbözı infrastrukturális fejlesztésekrıl, önkormányzati intézmények fejlesztésérıl, ill. rekonstrukciókról elızetes tanulmányok, költségbecslések, megvalósíthatósági tanulmányok, mőszaki-fizikai tervek, pályázati dokumentációk elkészíttetése, - Települési mőködést segítı pályázatok elkészíttetése; - Településfejlesztési tervek (szerkezeti és szabályozási terv, HÉSZ) készíttetése és folyamatos aktualizálása; - Építési telkek közmővesítésének és értékesítésének elıkészítése; - Helyi védettségek kijelölése és önkormányzati határozatban rögzítése - A település idegenforgalmi fejlesztési tervének, marketing stratégiájának és kommunikációs tervének elkészítése. Javasolt, becsült projektméret: 10-15 m Ft. Források: önkormányzati költségvetés és ingatlanfejlesztıi befektetés Projekt típus: kiegészítı projektelemek Táblázat: A projektjavaslat megvalósításának tervezett kimenetei

Tervezett kimenet, output mutatók


Létrejött településfejlesztési tervek száma (db),

-

Létrejött naprakész ingatlan vagyonkataszter,

-

Benyújtott pályázatok száma (db),

-

Kialakított és közmővesített telkek száma (db),

-

Nyertes pályázatokon megvalósuló projektek értéke (mFt)

1.2.2 projektjavaslat: Településmarketing Projekt indoklás A településmarketing feladata az adott település, kistérség versenyképességének, komparatív elınyeinek, vonzerejének feltárása, és ezek intenzív és hatékony kihasználása a különbözı gazdasági és közösségi humán célok elérése érdekében. Ennek a komplex rendszernek a piacon versenyre kell kelnie más térségekkel, és ki kell vívnia „ügyfeleinek”, a lakosságnak, a

- 66 -

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója letelepült és a potenciális vállalkozóknak, az oda látogatóknak az elégedettségét is. A településmenedzselés tehát nem nélkülözheti a marketing alapú ismereteket és készségeket, amelyekkel a település lehetıségeit feltárhatja, alternatív fejlıdési lehetıségeit megfogalmazhatja, mindezt környezetével célzottan megismertetheti, a célcsoportok döntését befolyásolhatja. A településmarketing egyrészt üzlet, másrészt kommunikáció, amely tartalmazza a helyi egységes arculat kialakítását és az identitás erısítését is. Gazdasági potenciált jelent, ha a település, arculata, küldetése összhangban van egymással. Így alapvetı érdek főzıdik ahhoz is, hogy a település marketingjellemzıit és menedzselését összehangolják. A kommunikáció mind fontosabbá válik a települések számára is. A hitelességhez elengedhetetlen, hogy a különbözı nyilatkozatok, megjelenések, rendezvények koordináltak legyenek idıben és térben is egymással, az eredmények kellı hangsúllyal szerepeljenek a médiákban, s összhang legyen a szavak és a tettek, azaz a mondanivaló és a megjelenés között. A településmarketing segítségével válik Szár település, vonzóvá a befektetık, odaköltözı családosok és a helyi lakosok számára. Projekt leírás A település által közvetíteni kívánt üzenet:”Szár az európai falu”, azonban ennek tartalommal való megtöltése után lehetséges az üzenet hatékony célba juttatása. A projekt keretében meghatározásra kerül, hogy Szár milyen társadalmi (pl. üzleti morál), fizikai (pl. gondozott közterületek) vagy természeti (pl. európai ıshonos cserjék jelenléte) dimenziókban tekinthetı „európai” falunak. Ezek a felismert helyi értékek képezhetik a marketing kommunikáció alapját, amit megfelelı hordozóeszközökkel és elıre megcélzott csoportok felé közvetíteni lehet. A marketing kommunikáció során a következı tevékenységek valósulnak meg: - Közvélemény-kutatás, településidentitás erısítése, településkártya bevezetése. - Településarculat-tervezés, kézikönyv-kidolgozás, arculat (pl. névjegy) megjelenítése. - Kommunikációs stratégia elkészítése, médiaszereplés koordinálása, sajtókapcsolat. - Rendezvények (pl. díjátadás, vásár, kiállítás) szervezése. - Közremőködés a testvér-települési kapcsolatok erısítésében. - Csapatépítı tréning szervezése a településmenedzsment számára. A fenti tevékenységek keretében a következı eszközök kerülnek használatra: - Települési kiadványok, bemutató CD-k, térképek, interaktív honlap fejlesztése stb. - Sajtómegjelenése és egyéb figyelemfelhívó akciók; - Települési figyelemfelhívó és önazonosulást elısegítı táblák és transzparensek; - Direkt marketing akciók természetvédelem vagy turisztika témakörben speciális célcsoportoknak pl. iskolák stb. Javasolt, becsült projektméret: 2-5 m Ft évente Források: Önkormányzati költségvetés és szponzori bevételek, EMVA LEADER pályázatok Projekt típus: önálló projekt

- 67 -


Táblázat: A projektjavaslat megvalósításának tervezett kimenetei



Elkészült marketingstratégia (db),

-

Elkészült közvélemény kutatásokon elért lakosok száma (fı),

-

Kidolgozott településarculat elemei (db),

-

Településmarketing intézkedések száma évente (db),

-

Településmarketing akciók során elért célcsoport létszáma együttesen (fı),

-

Ismertség változása közvélemény kutatás alapján a lakosság releváns csoportjai körében (%)

1.2.3 projektjavaslat: Önálló szári honlap Projekt indoklása Az önálló települési weboldal hasznossága több tekintetben jelentkezik, mint a települési önazonosság jelképe, a lakók és szervezetek közötti kommunikációs csatorna, a külvilág felé történı megjelenés lehetısége, valamint a helyi lakosok életének szervezését megkönnyítı eszköz. A megfelelı igényességgel kivitelezett statikus vagy dinamikus weboldal és az igényeknek, elvárásoknak, illetve a településrıl (közvetve a lakóiról) közvetíteni kívánt képnek megfelelıen kialakított tartalomszolgáltatás együttesen járul hozzá a település sikerességéhez. E tekintetben szinte elvárás az önállóan és megfelelıen kereshetı domain névvel ellátott weboldal. A tartalomszolgáltatás alapkövetelménye az aktualitás és a reprezentativitás a kíváncsiság felkeltése céljából. A jól mőködı, folyamatosan elérhetı és érdemi információkat szolgáltató weboldal nemcsak önmagában, de több győjtıoldalra vagy civilszervezetek oldalára „belinkelve” megtöbbszörözheti a látogatottságát. A weboldal fenntartását és tartalmának folyamatos bıvülését megfelelı látogatottság mellett a reklámbevételek már részben vagy egészében is fedezhetik. A weboldal jelentıs „párbeszédfelület” lehet az önkormányzat és a helyi lakosok közötti párbeszédben, a települési döntésekre vonatkozó véleménykutatások során és az üzleti kapcsolatok alakításában, amennyiben azon például más vállalkozók üzleti ajánlatai vagy apróhirdetések is elérhetık. Projekt leírás A projekt keretében az önálló honlap létrehozása történik, aminek során a következı tevékenységek szükségesek többek között: - Webdesign kialakítása - Tartalomszolgáltatás körének és a weblap struktúrájának felülvizsgálata - Közösségi felületek biztosítása - Települési e-mail cím létrehozása

- 68 -


Hirdetésszervezés a weblapra E-mail küldési lehetıség biztosítása Közérdekő és ügyintézéshez szükséges dokumentumok letölthetıségének biztosítása; Ügyintézési idıpont foglalása; Online vagy offline emlékeztetık a bizottsági ülésekrıl és döntésekrıl stb.

Különösen fontos, hogy minden, valamilyen módon kapcsolatba hozható közösségi portálon megjelenjen a településre utaló kapcsolat szimbóluma (akár link), akár (banner) csere révén is. Javasolt, becsült projektméret: 1-2 millió Ft. Lehetséges források: önkormányzati költségvetés és szponzori hozzájárulások Projekt típus: önálló projekt Táblázat: A projektjavaslat megvalósításának tervezett kimenetei



A honlap „mélysége” (szint),

-

A honlap látogatottságának növekedése (%),

-

A honlapon elérhetı funkciók száma (db),

-

A honlapon szereplı hirdetések átlagos éves száma (db),

-

A honlapon keresztül létrejött idıpont foglalások száma (db)

- 69 -


1.3 intézkedés: Helyi, térségi, regionális és nemzetközi együttmőködések Intézkedés indoklása, háttere Számos olyan civil szervezet tevékenykedik, melynek eredményei jelentısek, és mindamellett, hogy részt vállalnak a problémák megoldásában, a demokratikus társadalom kialakulásában, a település „image"-javításában is jelentıs szerepet játszhatnak. A szervezetek többsége azonban sajnos az anyagi problémákkal, de ugyanakkor menedzselési gondokkal és információhiánnyal is küszködik. Ugyanakkor a civil szervezetek és a helyi önkormányzat közötti jó kapcsolat nem elhanyagolható politikai tıkéhez juttathatja az önkormányzat vezetıségét, mivel sikeres együttmőködés esetén új forrásokat szerezhetnek meg ami érezhetıen javítja a tisztségviselık megítélését is. A hasonló táji-természeti adottságokkal bíró és sok esetben közös problémákkal küzdı települések egymásra utaltságából kisebb térségre kiterjedı együttmőködések jöhetnek létre. A közszolgáltatások nyújtása és a turisztika terén megvalósuló együttmőködések kölcsönös elınyöket nyújtanak minden résztvevınek. Szár számára a település adottságaiból adódóan elsısorban a környezet- és természetvédelmi téren megvalósuló közös gondolkodás jelentheti az alapját a környezı településekkel történı együttmőködéseknek. A létrejövı közös tervezés és megvalósuló projektek jelentıs gazdaságfejlesztı hatásokkal is járhatnak. Szár történelmi múltjából adódóan lehetısége van a nemzetközi együttmőködésekben történı részvételre, elsısorban német nyelvterületen. Az önkormányzat vezetésével létrejövı kapcsolatok nemcsak a kulturális identitás erısítésével, de nem elhanyagolható gazdasági haszonnal járhatnak az üzleti kapcsolatok elısegítése terén. Táblázat: Az intézkedés megvalósításának várható eredményei

Eredménymutató


Együttmőködésekben résztvevı szervezetek száma (db),

-

Együttmőködésekben megvalósuló programok száma (db),

-

Együttmőködésben megvalósult programok által érintett népesség (fı),

-

Együttmőködésekbıl származó üzleti kapcsolatok száma (db),

-

Együttmőködésekben megvalósított projektek összértéke (mFt)

Tervezhetı projektjavaslatok: 1.3.1 projektjavaslat: .Együttmőködés a helyi civilszférával Projekt indoklása Az önkormányzat számára rendkívül fontos a hivatal és a civil szervezetek közötti együttmőködés, azonban a kapcsolat kiépítésének elıfeltétele a két fél rendelkezésére álló erıforrások és eszközök számbavétele, illetve közös célok és a prioritások megállapítása. Minden település sajátos gondokkal küzd, ezért helyben kell választ keresni, kapcsolatteremtı

- 70 -

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója fórumok keretében. A párbeszédnek és az együttmőködési akaratnak mindkét félben meg kell lennie, hiszen közös a célcsoport. Az önkormányzat és a civil szervezetek akkor válnak partnerré, ha ismerik egymás elvárásait: A civil szféra legfontosabb elvárásai Az önkormányzat elvárásai: Folyamatos információ-szolgáltatás a helyi stratégiáról, a tervekrıl, az önkormányzati projektekrıl, stb. A szakbizottsági ülésekre, illetve a helyi költségvetési vitákra a szakterületen már eredményeket elért civil szervezetek meghívása A civil szervezetek szék- és telephely gondjainak megoldása A szervezeteknek ingyenes felületbiztosítás a hirdetıtáblákon Kapcsolatok kialakítása a külföldi vagy testvértelepülések civil szervezeteivel

Közösségi akciók és az egyéni felelısségtudat megerısítése (például köztisztaság terén); Tevékenységi listaajánlat, információk a szervezetek tevékenységérıl Konkrét partnerségi projekt-ajánlatok (fıleg szociális, kulturális, környezetvédelmi területen) Az önkormányzati határozatokra adott megalapozott szakmai reakciók Képzési programjavaslatok a helyi adminisztráció munkatársainak (ismeretek és képességek fejlesztése)

A civil szervezetek többsége a helyi szinten jelentkezı szükségletek kielégítése céljából jön létre, és sok esetben olyan szakembereket tömörít, akik képesek kezelni a problémákat. E személyek bevonása a tanácsadó testületekbe vagy a helyi konzorciumokba, részvételük a tervezésben, a döntések végrehajtásában, valamint az ellenırzésben, meghatározó eleme lehet egy település hosszú távú fejlıdésének. A két szektor helyi szintő együttmőködése jelentıs erıforrásokat mozgósíthat, amelyek megfelelı viszonyrendszerben valós fejlıdési lehetıséget biztosíthatnak a településnek. Az együttmőködésének gyakori formája a különbözı rendezvények közös megszervezése. Az önkormányzatnak elınyös, ha a társadalmi szervezetek vagy csoportosulások felvállalják és elvégzik a munka nagyobb részét. Ilyenek lehetnek a településnapi rendezvények, az egyházi ünnepek, a nemzeti ünnepek, a kulturális rendezvények, a konferenciák, a vásárok stb. Az önkormányzati és a civil szektorok együttmőködésének legjelentısebb gyakorlati megnyilvánulása a partnerségben szervezett projekt, amelyek végrehajtására jó eséllyel lehet pályázni vissza nem térítendı támogatásokat. A potenciális támogatók elvárják, hogy a finanszírozandó projektek bizonyíthatóan bírják a helyi közösség, illetve az önkormányzat támogatását. Elınyben részesítik azokat a projekteket, amelyeknél garanciát látnak a közös döntéshozás és a közös menedzsment elvének érvényesülésére. Ennek legjobb technikai megoldása a helyi projekt-konzorcium létrehozása, amelyben részt vesznek az önkormányzat, a civil szervezetek és a vállalkozói szféra képviselıi. Projekt leírás A projekt keretében megindul a helyi civilszervezetek, vállalkozók és egyházak, vallási közösségek bevonásával történı rendszeres párbeszéd és együttgondolkodás a település jövıjérıl, illetve az aktuális problémákról és a jövıbeni elképzelések megismerése után az együttmőködés lehetséges tématerületeirıl. A meghatározó civil szervezetekkel és egyházakkal történı együttmőködésrıl részletes együttmőködési megállapodás kerül kidolgozásra, ami aláírva a további együttmőködés kereteit jelenti. Ennek lehetséges formái: - A szervezet és egyház képviselıinek meghívása az egyes bizottsági ülésekre; - A civil vagy egyházi rendezvényekrıl híradás a Kisbíróban; - Közös pályázatok kidolgozása;

- 71 -


Az egyházak bevonása a község szociális feladatainak megoldásába pl. önkéntes segítık toborzása, beteglátogatások stb. A szervezet és egyház bevonása a község kulturális életébe, rendezvényeinek megszervezésébe; A szervezet és egyház által rendezett események támogatása, ahova a vállalkozók is bevonásra kerülnek szervezés során.

Az önkormányzat segíthet egy civil „forrás-központ" létrehozásában, melynek révén segítséget nyújthat a közösségi szervezeteknek. A „forrás-központ" segít a szervezetek indulásában és fejlıdésében, jogi és menedzsmenti problémáikban tanácsokat nyújt. Javasolt, becsült projektméret: 5-10 millió Ft. Lehetséges források: Nemzeti civil alaprogram (NCA) és szponzori támogatások Projekt típus: kiegészítı projektelem Táblázat: A projektjavaslat megvalósításának tervezett kimenetei



A rendszeres konzultációkon résztvevı szervezetek száma (db),

-

Együttmőködési megállapodást aláíró szervezetek szám (db),

-

Önkormányzati támogatásban részesülı szervezetek száma (db),

-

Az önkormányzattal közösen szervezett programok száma (db),

-

Az önkormányzattal közös programokon résztvevık száma (fı)

1.3.2. projektjavaslat: Kistérségi együttmőködések ösztönzése Projekt indoklása A kistérségi együttmőködések elindulását lehetıvé tevı 65/2004. Kormányrendelet jogi alapra helyezte a kistérségi fejlesztés elvét. Ennek alapján lehetıségek nyílnak az együttmőködésre az oktatási, szociális, gyermekvédelmi stb. feladatok, illetve a terület- és vidékfejlesztés terén. Szár esetében elsısorban a Vértes natúrparkhoz kapcsolódó közös tevékenységek jelenthetik a településközi együttmőködés alapját. A natúrpark nagy kiterjedéső - általában tájvédelmi - terület, egységes arculattal, amelyben vannak látogatható és a nyilvánosság elıl elzárt területek. A natúrparkok világszerte komplex területfejlesztést valósítanak meg, amelyben kiemelten fontos az érték- és természetvédelem, a vidék- és településfejlesztés és a környezeti nevelés. A natúrpark mőködése során összhangot teremt a természetvédelem és a gazdasági tevékenység között, így alkalmas lehet az úgynevezett szelíd turizmusra, pihenésre és üdülésre. A Vértes natúrpark Bodmér, Bokod, Csákberény, Csákvár, Csókakı, Gánt, Mór, Oroszlány, Pátka, Pusztavám, Szár, Szárliget, Tatabánya, Várgesztes, Vértesboglár, Vértessomló és Zámoly valamint a Fejér és a Komárom-Esztergom megye önkormányzata mellett a Pro

- 72 -

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója Vértes Természetvédelmi Közalapítvány, a Duna Ipoly Nemzeti Park és a Vértesi Erdı Rt. Közremőködésével mőködik. A Vértes natúrparkhoz kapcsolódó együttmőködések elısegítik a fejlesztési elképzelések összehangolását a települések között és ezzel lehetıség nyílik a természeti-táji adottságok kihasználására is. Ez szolgáltató (fıleg szálláshely) tevékenységek kialakulásához járul hozzá és ezzel munkahelyek teremtését segíti elı. Projekt leírás A projekt keretében a natúrpark tervezési munkáiban történı aktív részvétel és ezzel együtt a település adottságaihoz igazodó fejlesztési elképzelések összegyőjtése, a környezı településekkel történı összehangolása és az eredmények disszeminációja történik. Az érintett településekkel együtt tematikus rendezvények és közös ökoturisztikai projektek (pl. erdei iskola) jönnek létre a természetvédelem és környezeti nevelés terén. Javasolt, becsült projektméret: 1-5 mFt Lehetséges források: Önkormányzat költségvetése és Zöld forrás pályázatok Projekt típus: önálló projekt Táblázat: A projektjavaslat megvalósításának tervezett kimenetei



Létrejött natúrparki tervezési szemináriumok (db),

-

Natúrparkhoz kapcsolódó fejlesztési elképzelések (db),

-

Településközi együttmőködési szándéknyilatkozatok (db),

-

Közös projektek más településekkel (db),

-

Natúrparki fejlesztések ügyében tartott lakossági fórumok száma (db)

1.3.3 projektjavaslat: Nemzetközi együttmőködések Projekt indoklása A települési erıforrások bıvítése érdekében érdemes kihasználni az egyes személyek vagy kisközösségek, illetve a településvezetés szintjén létezı kapcsolati-bizalmi tıkében rejlı elınyöket. Ennek forrása a meglévı kapcsolatok felelevenítése és élıvé tétele, valamint az új kapcsolatok tudatos létrehozása. E folyamatban támaszkodni lehet a közös történelmi múltban rejlı azonosságtudatra, közös kulturális örökségre és a vallási kapcsolódásokra is. A település nemzetközi kapcsolatait és együttmőködési készségét elsısorban a német nyelvterület felé tudja tudatosan építeni testvérvárosi/ testvértelepülési kapcsolatok keresésével fıleg üzletfejlesztés és piacépítés szempontjából. További kapcsolatokat jelenthetnek a civilszervezetek és személyek által a közösség javára fordított személyes vagy üzleti kapcsolatok, melyek segítségével ismertebbé válik a település.

- 73 -

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója Projekt leírás A projekt keretében létrejövı legfontosabb tevékenység a testvértelepülési/ testvérvárosi együttmőködések kiépítése és intenzívvé tétele. A hosszú távú megállapodások megkötése elsısorban oktatási, kulturális, turisztikai együttmőködések megszervezésére vonatkozhat, aminek legfontosabb szereplıi az önkormányzat mellett a kisebbségi önkormányzat, a civilszervezetek és az egyházak. A kapcsolatfelvételen túl elsısorban a fiatalabb korosztályok aktív szerepvállalását érdemes ösztönözni, annak érdekében, hogy a késıbbiekben a létrejött kapcsolatok megszilárduljanak. Az idısebb korosztály számára fıleg a piacismeret szempontjából lehet jelentıs a kapcsolattartás, de újabb üzleti lehetıségek bizalmi alapját is megteremtik a közös együttlétek. További lehetıséget jelenthet a helyi közösségek vallási célú utazásai során létrejött kapcsolatok rendszeressé tétele és további tématerületekre (pl. oktatás) történı kiterjesztése is. Javasolt, becsült projektméret: 2 millió Ft/év Lehetséges források: Önkormányzati költségvetés és szponzori hozzájárulások Projekt típus: önálló projekt Táblázat: A projektjavaslat megvalósításának tervezett kimenetei



Létrejött testvértelepülési/testvérvárosi megállapodások száma (db),

-

Megvalósult településközi társadalmi események száma Száron (db),

-

Külföldi utazások szám (db),

-

Nemzetközi együttmőködésben részt vettek száma (fı),

-

Létrejött üzleti kapcsolatok száma (db)

- 74 -


II. Prioritás: Helyi adottságokra alapozott gazdaságfejlesztés A prioritás indoklása Szár település célkitőzése a stabilan mőködı és elsısorban környezetbarát mőködést folytató, helyi kis- és középvállalkozói kör kialakulásának, valamint a meglevı helyi vállalkozások megerısítésének elısegítése. Ehhez a települési székhellyel rendelkezı növekedni, fejlıdni képes, kis- és közepes vállalkozások mőködési feltételeinek megerısítése és ezzel versenyképességük javítása szükséges. A fejlıdı vállalkozások által fizetett iparőzési és egyéb adóbevételek mellett a helyi munkaerı foglalkoztatása jelenti azokat a hatásokat, melyek a prioritást kitüntetett jelentıséggel látják el. A hosszú távú és fenntartható gazdaságfejlesztés hangsúlyos részét képezi a betelepülı ipari, logisztikai vállalkozások telephelyeinek további fejlıdése, illetve újak létrejötte. Ennek érdekében az önkormányzat befektetés-ösztönzési tevékenységet fejt ki, ami a településmarketing keretében megvalósuló befektetési lehetıségek ismertetésén túl telephelyi ingatlanok biztosításával kívánja a település közlekedés földrajzi elınyeit és ipari szakmakultúráját kihasználni. Az önkormányzat, a rendelkezésére álló ingatlanvagyon, településtervezési és vállalkozásfejlesztési jogkörök, kompetenciák birtokában elsısorban a közvetett gazdaságfejlesztés terén fejti ki tevékenységét. A prioritás fıleg olyan fejlesztési elképzeléseket tartalmaz, amelyek – a települési önkormányzat anyagi lehetıségeit figyelembe véve – elsısorban a gazdasági környezet javítását szolgálják. Elsıdlegesen a település elınyeit kínálja a betelepülı, a helyi vállalkozások számára, azok további sikeres mőködése és a helyi gazdaság prosperitása érdekében, míg másodlagosan – bevételeinek és az önkormányzati feladatfinanszírozás figyelembevételével saját – településüzemeltetési – vállalkozásokat is mőködtet, melyekkel a helyi foglalkoztatás szintjére lehet hatással. Célkitőzések ismertetése: - A települési hozzáadott-érték növekedjen, - A településen letelepedı ipari és logisztikai vállalkozások száma növekedjen, - A településen létrejött és helyben mőködı vállalkozások piaci pozíciója javuljon, - A helyi vállalkozások által foglalkoztatottak száma növekedjen, - A tartós munkanélküliek száma csökkenjen Táblázat: A prioritás megvalósításának várható hatásai



Szár településen létrejövı hozzáadott-érték egy foglalkoztatottra (eFt/fı),

-

Az ipari alkalmazásban álló helyi lakosok jövedelmének növekedése (%),

-

A foglalkoztatási helyzet javulása Száron (%),

-

Az ipari vállalkozások nettó árbevételének növekedése (%),

-

Betelepülı vállalkozások száma (db),

- 75 -

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója Táblázat: A helyi gazdaságfejlesztés prioritás intézkedései

Prioritás: Helyi adottságokra alapozott gazdaságfejlesztés 1. Intézkedés Proaktív befektetésösztönzés

2. Intézkedés KKV szektor fejlesztése

- 76 -

3. Intézkedés Munkahely-teremtés elısegítése


2.1 intézkedés: Proaktív befektetés-ösztönzés Intézkedés indoklása, háttere A települési, térségi jelentıségő befektetés-ösztönzés célja Szár gazdasági potenciáljának, valamint a kistérség tıkevonzó képességének erısítése, a mőködı tıke beáramlásának felgyorsítása, munkahelyteremtés, s végsı soron az életszínvonal emelkedésének elısegítése. A települési szintő gazdaságfejlesztésben döntı szerepe van a befektetés menedzsmentnek. Ennek során az önkormányzati gazdaságfejlesztési koordinációs erıfeszítéseket a potenciális beruházások egy meghatározott körére (preferált iparágak, magas hozzáadott értékő funkciók) szükséges koncentrálni. Emellett kiemelkedı jelentıségő a már letelepült vállalkozások további befektetéseinek elısegítése, ezzel a vállalkozások további helyben tartása is. A letelepült vállalkozásokkal történı személyes kapcsolattartás is a bıvítési, fejlesztési szándékok erısítéséhez járul hozzá. A betelepülı vagy a fejlesztések révén tovább erısödı vállalkozások átmenetileg vagy állandó jelleggel szakembereket alkalmaznak, a letelepülési szándékot erısítve, a helyi társadalom értékes humán erıforrásokkal gazdagodik. Táblázat: Az intézkedés megvalósításának várható eredményei

Eredménymutatók


Betelepülı új ipari vagy logisztikai vállalkozások száma (db),

-

Betelepülı vállalkozások összes jegyzett tıkéje (mFt),

-

Korábban betelepült vállalkozások által végzett további beruházások értéke (mFt),

-

Létszámbıvülés a felsıfokú végzettséggel rendelkezı munkavállalók körében a helyi vállalkozásokban (%),

-

Létszámbıvülés az iparban foglalkoztatottak körében (fı),

-

Fejlesztéssel érintett ipari telephelyek száma (db)

Tervezhetı projektjavaslatok: 2.1.1 projektjavaslat: Beruházói út-térkép (investor road map) készítése és publikálása: A beruházási tevékenység adminisztratív megkönnyítése érdekében teljeskörően tájékoztatni kell a beruházni szándékozókat a figyelembe veendı szabályokról és eljárásokról, illetve arról, hogy az ügyek hogyan és milyen idı- és költségvonzatokkal intézhetık el. Ennek alapját az ITDH által kiadott kézikönyvek képezik, amelyek helyi viszonyokra történı adaptálásával lehet elıállítani a településre jellemzı feltételeket is tartalmazó kézikönyvet.

- 77 -


Projekt leírás A projekt keretében az ITDH befektetıi kézikönyveit alapul véve történik a sajátosan helyi körülményekre adaptált kézikönyv elkészítése és papíron, illetve elektronikusan történı publikálása. Javasolt, becsült projektméret: 1-2 m Ft. Források: helyi szolgáltató vállalkozások szponzori hozzájárulása, illetve ITDH támogatása. Projekt típus: kiegészítı projektelem a településmarketing részeként Táblázat: A projektjavaslat megvalósításának tervezett kimenetei



Elkészült és befektetık számára küldött példányszám (db),

-

Írásbeli érdeklıdési szándék a telephelyek megtekintésére (db),

-

Létrejövı szándéknyilatkozatok a betelepülési szándékról (db),

-

Létrejövı szándéknyilatkozatok a telephelybıvítésrıl (db),

-

Betelepülı vállalkozások száma (db)

2.1.2 projektjavaslat: Befektetıi kézikönyv összeállítása Projekt indoklása A kiadvány/prospektus rövid áttekintı jelleggel képet ad a település nyújtotta gazdasági és társadalmi, illetve lakóhelyi elınyökrıl, ami megkönnyíti a vállalkozások számára a telephely választást. A kiadvány versenypiaci elemzést is tartalmaz, a hasonló adottságú településekkel való összevetés segítségével az elınyök erıteljes hangsúlyozásával. Projekt leírás A települési adottságok és statisztikai adatok, illetve további hasonló adottságú településekkel történı összehasonlítások adják kisterjedelmő, de látványos és figyelemfelkeltı kiadvány alapját. Javasolt, becsült projektméret: 1-2 m Ft. Források: helyi szolgáltató vállalkozások szponzori hozzájárulása, illetve ITDH támogatása. Projekt típus: kiegészítı projektelem a településmarketing részeként

- 78 -





Elkészült és befektetık számára küldött példányszám (db),

-

Írásbeli érdeklıdési szándék a telephelyek megtekintésére (db),

-

Létrejövı szándéknyilatkozatok a betelepülésrıl (db),

-

Létrejövı szándéknyilatkozatok a telephelybıvítésrıl (db),

-


2.1.3 projektjavaslat: Telephelyek kialakítása betelepülı ipari/logisztikai vállalkozások számára Projekt indoklása A településszerkezet jövıbeni fejlıdési irányának megfelelıen szükségessé válik az ipari/logisztikai célokat szolgáló területek/telephelyek bıvítése, illetve újak kijelölése a befektetık számára. Ezek közmővesítve lehetıséget adnak további vállalkozások és ezzel újabb munkaalkalmak létrejöttére. E tevékenységek koordinációja megköveteli az ingatlanfejlesztés pályázati úton történı támogatásának forrásszervezését is. Projekt leírás A projekt keretében a Szár 009/2. hrsz telek erdımővelésbıl való kivonása történik, valamint településrendezési tervben átsorolása környezetbarát ipari és szolgáltató tevékenység folytatásának engedélyezése és beruházása céljából. A közmővesítés költségeit ingatlanfejlesztésben mőködı befektetı és/vagy EU társfinanszírozott projekt költségvetése fedezi. Javasolt, becsült projektméret: 30-100 m Ft. Források: KDROP I. 1.11 A konstrukció „Iparterületek fejlesztése” Projekt típus: önálló projekt Táblázat: A projektjavaslat megvalósításának tervezett kimenetei



Rendezett ingatlan területe (ha)

-

Létrejövı iparterület funkcionális területének nagysága (utak nélkül) (ha)

-

Közmővesített telephelyek száma (db)

-

Ipari ingatlan értéknövekedés (mFt)

-

Befektetni szándékozó ingatlanfejlesztık száma (db)

- 79 -

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója 2.1.4 projektjavaslat: Telephely-marketing A településmarketing súlyponti eleme a rendelkezésre álló – lehetıleg közmővesített és ipari vagy logisztikai célra alkalmas – területek, lehetséges telephelyek befektetık számára történı vonzóvá tétele. Ennek alapját település szerkezeti és szabályozási tervének újragondolása, a telephelyként jó adottságokkal rendelkezı területek felmérése, értékelése, adatbázisba foglalása, ajánlása, illetıleg a tulajdonviszonyok rendezésében nyújtott közvetítı szerep jelenti. Projekt leírás A projekt keretében az önkormányzat által tulajdonolt és fizikailag-mőszakilag az ipari vagy logisztikai tevékenységre alkalmassá tett telkek befektetık körében történı népszerősítése történik, a településmarketing részeként. A telephely marketing keretében, bemutató anyagok, multimédiás alkalmazások és a potenciális befektetık számára találkozók és rendezvények tartása szükséges, illetve minden gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos eseményen a település bemutatkozása és képviselete. Javasolt, becsült projektméret: 10-20 m Ft. Források: helyi szolgáltató vállalkozások szponzori hozzájárulása, illetve ITDH támogatása. Projekt típus: kiegészítı projektelem a településmarketing részeként Táblázat: A projektjavaslat megvalósításának tervezett kimenetei



Megjelenések száma üzleti/befektetıi találkozókon (db)

-

Elkészült és befektetık számára küldött kiadványok száma (db)

-

Írásbeli érdeklıdési szándék a telephelyek megtekintésére (db)

-

Létrejövı szándéknyilatkozatok a betelepülésrıl (db)

-

Létrejövı szándéknyilatkozatok a telephelybıvítésrıl (db)

-


2.2 intézkedés: Kis- és középvállalkozások fejlesztése Intézkedés indoklása, háttere A helyi kis- és középvállalkozások elsısorban a helyben lakók számára nyújtanak megélhetési lehetıséget, megerısödésükkel a helyi, települési közéletben játszott szerepük is jelentısebb lehet. Társadalmi szerepvállalásukkal a közösségi élet intenzívebbé tételét, ezzel a település népességmegtartó erejét is növelik. Az intézkedés keretében olyan konstrukciók és/vagy projektek megvalósítása történik, amelyek a helyi vagy kistérségi piacra termelı vagy annak lakosai számára szolgáltatásokat

- 80 -

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója nyújtó vállalkozások versenyképességét segítik elı és ezzel munkahely-megtartó képességüket fokozzák. A tervezett projektek elsısorban a termelıi infrastruktúra, helyi intézmények és együttmőködések létrejöttét segítik elı, illetve az önkormányzat részvételével a helyi KKV üzleti környezet fejlesztése és a vállalkozások közötti együttmőködések élénkítése történik. Táblázat: Az intézkedés megvalósításának várható eredményei

Eredménymutató k


Létrejövı új KKV száma (db),

-

Alkalmazásban állók számának gyarapodása a helyi KKV szektorban (%),

-

Helyi KKV-k tıkeerejének változása a jegyzett tıkét tekintve (%),

-

Teremtett új munkahelyek száma a helyi KKV szektorban (db),

-

Létrejött üzleti kapcsolatok száma (szerzıdés db)

Tervezhetı projektjavaslatok: 2.2.1 projektjavaslat: Inkubációs szolgáltatások fejlesztése Projekt indoklás A jelenlegi vállalkozásfejlesztési eszközök többsége nem alkalmas arra, hogy a kezdı ipari/szolgáltató vállalkozások számára érdemben segítséget nyújtson a kezdeti nehézségek túléléséhez. A kezdı vállalkozások számára a piaci ismertség és üzleti bizalom eléréséig nagyságrenddel nagyobbak a terhek és költségek, mint a már kiépült kapcsolatokkal rendelkezı vállalkozásoknak. A kezdeti idıszak nehézségeinek túlélését szolgálja a vállalkozási inkubáció, ami a kedvezményes telephelyi és üzleti szolgáltatásokon (pl. könyvelés, marketing, PR stb.) keresztül segíti a vállalkozásokat. E szolgáltatásokat az üzleti alapon mőködı inkubátorház mőködtetı szervezete nyújtja a vállalkozások számára meghatározott ideig. Projekt leírás A projekt keretében vállalkozási inkubátorház és szolgáltatások létrehozásának elısegítése történik. A pályázati támogatással létrejövı inkubátorház kezdı vállalkozások számára nyújt üzleti szolgáltatásokat. Javasolt, becsült projektméret: 10-100 m Ft. Források: KDROP 1.1.1 B Vállalkozói inkubáció Projekt típus: önálló projekt

- 81 -



Tervezett kimenet, output mutató


A létrejövı inkubátorház bruttó alapterülete (m2),

-

A betelepülni szándékozó vállalkozások száma (db),

-

A létrejövı üzleti szolgáltatások száma (db)

2.2.2 projektjavaslat: Kiskereskedelmi szolgáltatások fejlesztése Projekt indoklás A település kiskereskedelmi ellátásának jelenlegi helyzete nem tekinthetı megfelelınek, ezért fejlesztésének elısegítése, a szolgáltatások kínálatának bıvítése az egész település érdeke. A településen indokolt további szolgáltatások beindításának támogatása, amit az önkormányzat elsısorban a bérleti díjakon keresztül befolyásolhat. Projekt leírás A projekt keretében elsısorban a kiskereskedelmi szolgáltatások és az ellátás minıségének javítása történik az önkormányzati tulajdonban lévı üzlethelyiség(ek) kedvezményes bérleti konstrukcióban történı kiadásával. További segítséget jelenthet a kereskedelmi egység országos üzletláncokhoz (pl. CBA) történı csatlakozásának elısegítése a szükséges követelményeknek való megfelelés érdekében. Ez jelenthet kedvezményes bérleti díjakat, felújítási és bıvítési költségek beszámítását, illetve további ingatlanok kedvezményes biztosítását. Továbbá kiemelt jelentıségő a postai szolgáltatás mőködésének fenntartása a településen, ami további kedvezmények nyújtását igényli az önkormányzat részérıl. Javasolt, becsült projektméret: 1-3 m Ft bérleti díjkedvezmény Források: Önkormányzati költségvetés Projekt típus: önálló projekt Táblázat: A projektjavaslat megvalósításának tervezett kimenetei



Létrejövı új kiskereskedelmi egységek bruttó területe (m2),

-

Létrejövı új kereskedelmi egységben forgalmazott termékek száma (db),

-

Létrejövı új szolgáltatások száma a településen (db),

-

A kiskereskedelmi egység bérbeadásából befolyt bérleti díj mértéke (Ft),

-

Tevékenységükben bıvülı vállalkozások aránya (%)

- 82 -

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója 2.2.3 projektjavaslat: Helyi Beszerzı és Értékesítı Szövetkezet (BÉSZ) kezdeményezése Projekt indoklás Az alacsony felvásárlási árak ellensúlyozása és a helyi termelık versenyképességének erısítése érdekében célszerő elısegíteni egy helyi vagy térségi termelési, tárolási, feldolgozási és értékesítési lánc kialakítását. A termelık pozíciójának erısítése érdekében „Helyi Beszerzı és Értékesítı Szövetkezet” megszervezésével lehet kiépíteni a termékvertikumot, hogy magasabb hozzáadott értékkel, minıséget és jövedelmet termeljenek a helyi ıstermelık és agrárvállalkozások. Az önkormányzat érdekelt a helyi termelıi összefogások, a BÉSZ létrejöttében és ehhez kezdeményezı szerepben támogató szándékkal viszonyul, azonban a szervezet megalakítása elsıdlegesen az érdekelt vállalkozások feladata. A termelıi összefogás létrejötte esetén az önkormányzat kedvezı telephelyi konstrukcióval ösztönözi a helyi kisfeldolgozó üzem létesítését, ami a település kedvezı logisztikai adottságait felhasználva elısegíti a helyi termékek piacra jutását. A létrejövı szervezet várhatóan jelentıs hatást gyakorol a helyi agrárgazdaság fejlıdésére a költségek csökkentésén keresztül. Projekt leírás A projekt keretében az önkormányzat kezdeményezi a BÉSZ létrejöttét, ahol a helyi mezıgazdasági termelık tároló és értékesítési együttmőködése valósul meg, önkormányzati támogatással, amely elsısorban kedvezı telephely vásárlási konstrukciót jelenthet. Az integráció elsısorban a tájjellegő gyümölcstermékek feldolgozására, a gomba- és zöldségtermékek feldolgozására és hőtı-tárolókapacitás kialakítására vonatkozhat. A szervezettel az önkormányzat együttmőködési megállapodást köt, illetve amennyiben szükséges mőködési támogatással is hozzájárul, de cél középtávon az önfenntartó mőködés elérése. Javasolt projektméret: 10-100 m Ft Források: ÚMVP támogatási programok Projekt típus: önálló projekt Táblázat: A projektjavaslat megvalósításának tervezett kimenetei



A kezdeményezéshez csatlakozott helyi termelık száma (fı)

-

A létrejövı szervezettel együttmőködési megállapodást aláíró szervezetek száma (db)

-

A BÉSZ által kezelt telephely nettó alapterülete (m2)

-

Létrejövı tároló kapacitás (tonna),

-

Létrejövı hőtıkapacitás (m3),

-

Létrejövı új munkahelyek száma (fı)

- 83 -

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója 2.2.4 projektjavaslat: Helyi termékek árusítására alkalmas piac létrehozása Projekt indoklás A településen élı ıstermelık és kisvállalkozók, valamint kézmővesek termékeinek piacra jutását és ezzel megélhetési lehetıségeik növekedését jelenti a mezıgazdasági és iparcikk kereskedelemre alkalmas piac létrehozása. A település központi részén fekvı piac alkalmat adhat a termelık és vásárlók találkozására rendszeres idıközönként, ahol nemcsak áruk, de piaci információk is gazdát cserélhetnek. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a korábban csak családi vagy ismerıs alapon mőködı vállalkozók termékei és szolgáltatásai tágabb vásárlói kör számára is elérhetıvé váljanak. A piactér építészeti megoldásaival elısegítheti a település funkcionális központjának létrejöttét és közösségi teret hoz létre, ami a település vonzerejét is növeli. Projekt leírás A projekt keretében a helyi piac területének kijelölése, szabályozási tervben a piaci funkciók lehetıvé tétele, valamint a szükséges mőszaki-fizikai feltételeinek átalakítása történik az önkormányzat saját beruházásában vagy ingatlan befektetı részvételével. Javasolt projektméret: 10-50 m Ft Források: Az elárusító helyek értékesítése és ÚMVP vidékfejlesztési támogatások Projekt típus: önálló projekt




Kialakításra kerülı piac területe (m2)

-

Létrejövı elárusító helyek száma (db)

-

Piac befogadóképessége (fı)

-

Betelepülı üzletek száma (db)

-

Mozgóárusok számára fenntartott terület (m2)

2.2.5 projektjavaslat: Telephelyek kialakítása betelepülı KKV-k számára Projekt indoklása A településszerkezet jövıbeni fejlıdési irányának megfelelıen szükségessé válhat az kisipari és szolgáltató tevékenységeknek helyt adó területek/telephelyek kijelölése a bıvülı KKV-k számára. Ezek betelepülése lehetıséget ad további vállalkozásoknak újabb munkaalkalmak létrehozására. Projekt leírás A projekt keretében a Szár 014. hrsz telek megosztása történik 4 kisebb telekre, valamint településrendezési tervben átsorolása környezetbarát ipari és szolgáltató tevékenység folytatásának engedélyezése és beruházása céljából.

- 84 -

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója Javasolt, becsült projektméret: 1 m Ft. Források: Önkormányzati költségvetés Projekt típus: önálló projekt Táblázat: A projektjavaslat megvalósításának tervezett kimenetei



Szabályozás szempontjából rendezett ingatlan területe (ha)

-

Létrejövı telke funkcionális területének nagysága (utak nélkül) (ha)

-

Létrejövı telephelyek száma (db)

-

Ingatlan értéknövekedés (mFt)

-

Letelepülési szándéknyilatkozatok száma (db)

2.2.6 projektjavaslat: Szári Iparos Egylet létrehozásának kezdeményezése Projekt indoklás Az önkormányzat érdekelt a helyi identitás erısítésében, a helyi összefogások létrejöttében és ehhez kezdeményezı szerepben támogató szándékkal segítséget nyújt. Az iparos egylet létrehozásának kezdeményezıje az önkormányzat, azonban megalakítása az érdekelt kézmővesek és iparosok feladata. A létrejövı szervezet az önkormányzattal történı folyamatos párbeszéd és rendszeres konzultációk segítségével érdemi befolyással bírhat a helyi gazdaság fejlıdésére. Projekt leírás A projekt keretében az önkormányzat kezdeményezi a Szári Iparos Egylet létrejöttét. A tagságot képviselı szervezet számára lehetıséget biztosít az együttmőködésre és az érdekérvényesítésre az önkormányzati döntéshozatal során. Erre vonatkozóan az önkormányzat együttmőködési megállapodást köt a szervezettel, illetve amennyiben szükséges egyéb módon is segítséget nyújthat annak megerısödéséhez. Javasolt projektméret: 1-2 m Ft Források: Önkormányzat saját költségvetése, illetve ingatlanvagyona Projekt típus: önálló projekt Táblázat: A projektjavaslat megvalósításának tervezett kimenetei

Tervezett kimenetek, outputmut ató


A létrejövı szervezet tagjainak száma (fı), A létrejövı szervezet alapító vagyona (eFt), A létrejövı szervezettel együttmőködési megállapodást aláíró szervezetek száma (db)

- 85 -

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója 2.2.7 projektjavaslat: Vállalkozói információs szolgáltatás létrehozása Projekt indoklás Az önkormányzat érdekelt a helyi vállalkozások közötti együttmőködések és összefogások létrejöttében és ehhez kezdeményezı szerepben támogató szándékkal segítséget nyújthat. A tervezett információs szolgálat célja jelenleg piaci információkkal kevéssé ellátott helyi vállalkozók figyelmét felhívni a lehetıségekre és elısegíteni az új üzleti kapcsolatok létrejöttét. A létrejövı szervezet várhatóan jelentıs hatást gyakorol a helyi gazdaság fejlıdésére és elısegíti új munkaalkalmak létrejöttét. Projekt leírás A projekt keretében az önkormányzat kezdeményezi információs szolgáltatás létrejöttét. Az önkormányzat vállalkozási referense üzleti fórumokat és üzleti találkozókat szervezhet, a vállalkozók részére kereskedelmi adatbázisok elérését biztosítja, ahol az üzleti élettel kapcsolatos információk nyújtására kerül sor. A késıbbiekben cél az önfenntartó mőködés elérése, amit a szolgáltatásra elıfizetı vállalkozások legalább részben fedeznek. Javasolt projektméret: 1-10 m Ft Források: Önkormányzat saját költségvetése és szolgáltatási díjak. Projekt típus: önálló projekt Táblázat: A projektjavaslat megvalósításának tervezett kimenetei



A létrejövı szervezet alkalmazottainak száma (fı),

-

A létrejövı szervezet alapító vagyona (eFt),

-

A létrejövı szervezettel szolgáltatási szerzıdést aláíró vállalkozások száma (db),

-

A szervezet által nyújtott szolgáltatások száma (db)

2.2.8 projektjavaslat: Szélessávú internet hálózat kiépítése/ fenntartása Projekt indoklás A helyi gazdaságfejlesztés nem valósulhat meg csak a helyi piacra termelı vállalkozások fejlesztésével, mivel a helyi vállalkozások versenyképességét nagymértékben befolyásolják a kistérségen kívül létrejövı innovációk és technológiai fejlesztések. E folyamatok nyomon követése érdekében szükséges a vállalkozások számára biztosítani a szélessávú internet kapcsolathoz való hozzáférést, ami segítheti a településen és kistérségen kívüli üzleti lehetıségek kihasználását is. Projekt leírás A projekt keretében a település csatlakozik/ folyamatosan része marad a szélessávú internet hálózati infrastruktúra hálózatához. Ez lehetıséget biztosít a helyi kábeltévé és telefonszolgáltatás beindítására is, amennyiben a pályázó kábelszolgáltató vállalkozás. A

- 86 -

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója kiépítés után lehetségessé válik kereskedelmi banki vagy takarékszövetkezeti bankautomata költség hatékony mőködtetése is. Javasolt projektméret: 10-500 m Ft Források: GOP 3.1.1 Hálózati infrastruktúra létrehozása Projekt típus: önálló projekt Táblázat: A projektjavaslat megvalósításának tervezett kimenetei

Tervezett kimenet, output mutató


Létrejövı hálózat hossza (m)

-

Csatlakozni szándékozó vállalkozások száma (db)

-

Egyéb szolgáltatást igénybe vevı vállalkozások száma (db)

- 87 -


2.3 intézkedés: Munkahelyteremtés elısegítése Intézkedés indoklása, háttere Szár község önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény alapján kötelezı és önként vállalt feladatokat láthat el. Ennek megfelelıen az önkormányzat munkahelyteremtı tevékenységét is elsısorban az általa kötelezıen ellátandó feladatokkal kapcsolatban végzi el. Az önkormányzati feladatok ellátásához szükséges munkaerı – amennyiben az alkalmazási feltételeknek megfelel – elsısorban a településen lakó és élı személyek közül kerül ki. A kötelezıen ellátandó feladatokon kívül az önkormányzat – amennyiben anyagi lehetıségei megengedik – további közhasznú feladatok ellátását vállalhatja. Ezek közül egyes feladatok ellátásához állami támogatásokat vehet igénybe programok finanszírozása és/vagy személyek bérének normatív támogatása formájában. A közhasznú foglalkoztatás a kistérségi vagy a szőkebb helyi közösség számára hozhat létre vagy ırizhet meg táji-természeti értéket. Mind környezeti, mind társadalmi célú feladatok elvégzése érdekében létrejöhetnek a közmunkák, melyek az egyének – és ezzel családjuk munkaerı-piaci reintegrációját is szolgálhatják. Táblázat: Az intézkedés megvalósításának várható eredményei

Eredménymutatók


Településen élı munkanélküliek számának változása (%),

-

Települési munkanélküliek között a tartós munkanélküliek arányának változása (%),

-

Átmeneti jelleggel létrejött munkahelyek száma (db),

-

Állandó munkahelyek létrejötte (db),

-

Aktivitási ráta változása (%)

Tervezhetı projektjavaslatok: 2.3.1 projektjavaslat: Közmunka programok indítása Projekt indoklása A közmunka programokat a tartós munkanélküliek munkaerı-piaci reintegrációja érdekében alkalmazzák. Amennyiben a települési munkanélküliségi szerkezetében a tartós (180 napon túli) munkanélküliek aránya jelentısen növekedik, úgy reálisan szükséges lehet közhasznú foglalkoztatás megszervezése. Projekt leírás A közmunka olyan foglalkoztatási programok indítását jelenti, amelyek a munka és a gyakorlati képzés összekapcsolásával a munkavállalási hátrányok leküzdését, az álláskeresık képzettségi szintjének növelését, készségeik fejlesztését, gyakorlati tapasztalatok

- 88 -

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója megszerzését teszik lehetıvé. A határozott idejő, legalább 3-8 hónapos közmunkaprogram helyi, nemzeti vagy nemzetgazdasági szempontból fontos állami vagy önkormányzati feladat ellátását célozza. Közmunka-támogatásban kizárólag regisztrált álláskeresıket alkalmazó munkáltatók meghatározott köre részesülhet: önkormányzat és társulása(i) önkormányzati vagy állami feladatok ellátására vagy foglalkoztatásra alapított közhasznú társaság (non-profit gazdasági társaság), ha alapítója, és/vagy többségi tulajdonosa önkormányzat vagy társulása központi költségvetési szerv olyan gazdálkodó szervezet, amely állami vagy önkormányzati tulajdon kezelésével, fenntartásával van megbízva. A hagyományos nyári közmunkákon kívül a téli közmunkák is segítik a hátrányos munkaerıpiaci adottságú térségekben a foglalkoztatást. Több közmunka ugyanis a hideg idıben is végezhetı, hasznos a településnek és keresetet jelent a munkanélkülieknek. Például szociális jellegő munkák szervezhetık a településeken, a közmunkások szerepet vállalhatnak az idıs, rászoruló lakosok gondozásában, ételt szállítanak részükre, segítenek a bevásárlásban, takarításban, mosásban, tüzelı elıkészítésében. Szervezhetı közmunka télen állami és önkormányzati közintézmények felújítására, karbantartására, településüzemeltetési, tisztasági feladatokra, illetve a csapadékvíz vagy belvíz csatornák tisztítására, helyreállítására, az utak karbantartására, a szemét összegyőjtésére, elszállítására, a parkosításra. A fentiek alapján közmunkaprogram alapját jelentı lehetséges feladatok a következık: települési köztisztasági feladatok ellátása települési területen átmenı infrastrukturális rendszerekhez (utak, vasút, csatorna stb.) tartozó védısávok rendbetétele erdıterületek mővelésének végzése natúrparki fejlesztési feladatok ellátása ár- és belvíz elleni védekezés stb. A közhasznú foglalkoztatás támogatásának általános szabályai szerint a támogatás mértéke a foglalkoztatásból eredı közvetlen költségek 70 százalékáig terjedhet, és akkor állapítható meg, ha ezzel a foglalkoztatottak létszáma nı. Ugyanazon munkavállaló foglalkoztatása legfeljebb egy évig támogatható. Ha a munkaadó olyan munkanélküli foglalkoztatását vállalja, aki a támogatás iránti kérelem benyújtásakor •

•

a 45. életévét betöltötte o a támogatásnak nem feltétele a statisztikai állományi létszám bıvülése, o a támogatás mértéke a foglalkoztatásból eredı közvetlen költségek legfeljebb 90 százalékáig terjedhet, o a támogatás folyósításának idıtartama másfél évig terjedhet, az 50. életévét betöltötte a támogatás kétévi idıtartamra nyújtható, ha a foglalkoztatásra o egészségügyi-szociális, o mővelıdési, közoktatási, o környezetvédelmi tevékenység keretében kerül sor.

- 89 -

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója Javasolt, becsült projektméret: 50-100 millió Ft. Lehetséges források: Munkaerı-piaci Alap, A nyilvános pályázati rendszerben elérhetı programok egyidejőleg helyi, illetve térségi és országos célok megvalósítását segítik átgondolt, megtervezett és ellenırzött értékteremtı foglalkoztatással. 2008-ban a Munkaerı-piaci Alap az eredeti 2,5 milliárd forintos keretet 4,5 milliárd forintra emelte, így lehetıvé válik a további munkák finanszírozása. Gazdálkodó szervezetek esetében a foglalkoztatás nem terjedhet ki a nyereségérdekelt tevékenységre, program kizárólag az állami vagy önkormányzati tulajdon kezelésével összefüggı feladatok ellátására, elkülönített, nonprofit elszámolással szervezhetı. A támogatás legalább 80 %-ban bérekre és járulékaikra igényelhetı, de a foglalkoztatással és a felnıttképzéssel összefüggı valamennyi alapvetı költségre és juttatásra, kötelezı szolgáltatásra is kiterjedhet. Meghatározott (10%-nál nem nagyobb) hányadát lehet csak a munkavégzést közvetlenül szolgáló eszközök beszerzésére fordítani. A közmunkapályázatok támogatását a 49/1999. (III. 26.) a közmunkaprogramok támogatási rendjérıl szóló kormányrendelet részletesen szabályozza. Projekt típus: önálló projekt vagy kiegészítı projektelem, Táblázat: A projektjavaslat megvalósításának tervezett kimenetei



Létrejött közmunkaprogramok száma (db),

-

Közmunka programokban érintettek száma (családtagokkal együtt) (fı),

-

Közmunka programokban személyenként átlagosan eltöltött idı (nap),

-

Közmunka programok alapján elvégzett munka értéke (mFt),

-

A közmunkaprogramban részt vettek közül a program befejezését követı egy éven belül állást találtak aránya (%)

2.3.2 projektjavaslat: Közhasznú foglalkoztatás Projekt indoklása A településen élı regisztrált tartós munkanélküliek számára az önkormányzat bizonyos közhasznú munkák ellátására munkalehetıségeket szervezhet. Ennek során pl. szociális segítı szolgáltatás vagy települési köztisztasági szolgálat jön létre, ahol elsısorban 45 feletti személyek hosszabb idejő (egy-két éves) és államilag támogatott foglalkoztatására nyílik lehetıség. A foglalkoztatás segíti a hátrányos helyzető személyek foglalkoztatását, ami segít megelızni mentális leépülésüket, javítja a településképet, elfoglaltságot nyújt a kényszerő szabadidı értelmes eltöltéséhez és közvetve a bőnözési hajlandóságot is csökkenti.

- 90 -


Projekt leírás A közhasznú munkavégzés támogatásának célja, hogy a munkaerıpiacról tartósan kiszoruló regisztrált munkanélküliek - rövid idıtartamra - munkalehetıséghez jussanak. A közhasznú munkavégzés támogatása önkormányzatoknak, közhasznú szervezeteknek biztosít támogatást akkor, ha a törvényben meghatározott közhasznú munkát szerveznek és e tevékenység ellátására munkanélkülieket, alkalmaznak. A közhasznú munkát szervezı munkaadó részére a foglalkoztatásból eredı közvetlen költség legfeljebb hetven százalékáig terjedı mértékő támogatás nyújtható akkor, ha: a, a lakosságot vagy a települést érintı közfeladat, vagy az önkormányzat által önként vállalt, a lakosságot illetıleg a települést érintı feladat ellátása, vagy közhasznú tevékenység folytatása érdekében, b, a munkaügyi központ által kiközvetített munkanélküli foglalkoztatását vállalja, munkaviszony keretében úgy, hogy ezzel a foglalkoztatással foglalkoztatottainak létszámát a foglalkoztatás megkezdését megelızı havi átlagos statisztikai állományi létszámához képest bıvíti, és c, a foglalkoztatással nyújtott szolgáltatás ellenértékeként más szervtıl díjazásban nem részesül. Ha a munkáltató 45 év feletti munkanélküli foglakoztatását vállalja, akkor a támogatás mértéke a foglalkoztatásból eredı költségek legfeljebb 90 százalékáig terjedhet. Ezen kívül a munkaügyi tanács meghatározhatja azokat a feltételeket és településeket, ahol a közvetlen költség 90 százaléka is megtéríthetı. A támogatás általában egy évre nyújtható, kivéve 45 év feletti munkanélküli estén legfeljebb másfél évi, illetve 50 év feletti munkanélküli estén legfeljebb kétévi idıtartamra. A támogatás további feltétele, hogy a munkaadó a támogatással érintett, vagy ahhoz hasonló munkakörben, a támogatás folyósítását megelızı három hónapban mőködési körében felmerült okból rendes felmondással (felmentéssel) nem szüntetett meg munkaviszonyt, és vállalja, hogy a támogatás folyósításának idıtartama alatt erre nem is kerül sor. Kirendelés és munkaerı-kölcsönzés alapján történı munkavégzéshez nem adható támogatás. A támogatással kapcsolatos eljárás a munkaügyi központok kirendeltségeinek hatáskörébe tartozik, döntésüket mérlegelési jogkörben hozzák. A közhasznú foglalkoztatás támogatásának általános szabályai szerint a támogatás mértéke a foglalkoztatásból eredı közvetlen költségek 70 százalékáig terjedhet, és akkor állapítható meg, ha ezzel a foglalkoztatottak létszáma nı. Ugyanazon munkavállaló foglalkoztatása legfeljebb egy évig támogatható. Ha a munkaadó olyan munkanélküli foglalkoztatását vállalja, aki a támogatás iránti kérelem benyújtásakor •

a 45. életévét betöltötte o a támogatásnak nem feltétele a statisztikai állományi létszám bıvülése, o a támogatás mértéke a foglalkoztatásból eredı közvetlen költségek legfeljebb 90 százalékáig terjedhet,

- 91 -


•

o a támogatás folyósításának idıtartama másfél évig terjedhet, az 50. életévét betöltötte a támogatás kétévi idıtartamra nyújtható, ha a foglalkoztatásra o egészségügyi-szociális, o mővelıdési, közoktatási, o környezetvédelmi tevékenység keretében kerül sor.

Javasolt, becsült projektméret: normatív támogatás Lehetséges források: Munkaerı-piaci Alap Projekt típus: kiegészítı projektelem Táblázat: A projektjavaslat megvalósításának tervezett kimenetei



Közhasznú munkásként foglalkoztatottak száma (fı),

-

45 év alatti alkalmazottak száma a közhasznú munkakörökben (%),

-

45 év feletti alkalmazottak száma a közhasznú munkakörökben (%),

-

50 év feletti alkalmazottak száma a közhasznú munkakörökben (%),

-

Elvégzett közhasznú munka értéke (mFt)

2.3.3 projektjavaslat: Hátrányos helyzetőek számára mezıgazdasági biotermelés elısegítése Projekt indoklása Egyes hátrányos helyzető személyek és csoportok munkaerı-piaci lehetséges reintegrációját, megélhetését szolgálják a szociális földprogramok. Ennek során a használatukba kapott földterületeken mezıgazdasági tevékenységeket, jellemzıen biogazdálkodás folytatnak egyrészt saját szükségeltre, másrészt piaci eladásra. A gazdálkodás szakember segítségével és szociális munkások családi mentorálásával történik, ahol a szükséges szakismeretek átadásán túl a folyamatos gazdálkodás motivációinak megerısítése is történik. A projekt célja a mezıgazdasági termelésre alkalmas környezetben élı, azonban mezıgazdasági termelésre alkalmas feltételekkel nem, vagy azzal nem elégséges mértékben rendelkezı és azt hatékonyan kihasználni nem tudó, szociálisan hátrányos helyzető családok megélhetését segíteni, életminıségét javítani, önálló egzisztencia teremtési esélyeit növelni. Projekt leírás A szociális földprogramot, mint aktív szociálpolitikai eszközt Népjóléti Minisztérium vezette be 1992-ben, majd a szociális ügyekért felelıs minisztériumok folytatták. A szociális földprogramok célja a szociálisan hátrányos helyzető családok megélhetését segíteni, életminıségét javítani, önálló egzisztenciateremtési esélyeit növelni kedvezményes szolgáltatások, juttatások révén. A lehetséges célcsoportok: - Tartósan munkanélküliek, - Alacsony jövedelmő háztartások,

- 92 -


Sokgyermekes családok, Idısek, Megváltozott munkaképességőek, Romák.

A mőködtetık döntıen települési önkormányzatok vagy azok társulásai, illetve önkormányzatok által létrehozott szociális célú közhasznú szervezetek (alapítvány, közalapítvány, közhasznú társaság). Az 1993. évi III. törvény 47.§-a szerint a családi gazdálkodás támogatása természetbeni szociális ellátás. Az önkormányzat rendeletet alkot a mőködésérıl, a kedvezményezettség feltételeirıl, a résztvevık kötelezettségeirıl, jogairól. A hátrányos helyzető családok egyénileg kötött szerzıdések alapján juthatnak hozzá a program a program által biztosított juttatásokhoz. Támogatható tevékenységek: - Termelést szolgáló juttatások szolgáltatások: földhasználat, ill. bérlet, szaporítóanyag, kemikália, gépi talajmunkák, állattartás támogatása - Termelésszervezés: gépkölcsönzés, termeltetés, értékesítés szervezés, termény feldolgozás, tárolás, szállítás, intenzív termelés vagy háziipar eszközeinek biztosítása - Résztvevıkre irányul szolgáltatások: szaktanácsadás, képzések, rendezvények, közösségfejlesztés, önsegítı csoportok, háztartás és életmód alakítás, termelés, termelési és egyéb célú szövetkezés segítése. A fentiek alapján az önkormányzat termıföldet biztosít a hátrányos helyzetőek számára a mezıgazdasági termelés céljára, amit pályázati források segítségével mőködésben tud tartani. Javasolt, becsült projektméret: 1-5 m Ft Lehetséges források: Terület- és Régiófejlesztési Célelıirányzat (TRFC) Projekt típus: kiegészítı projektelem Táblázat: A projektjavaslat megvalósításának tervezett kimenetei

MONITORING MUTATÓK Tervezett kimenetek, outputmutatók

-

-

A résztvevı családok, személyek aktivitásának megırzésével, képzettségi szintjének emelésével növekszik az esélye munkaerı-piacra való visszajutásra, vagy önálló megélhetés biztosítására. Javul a megélhetési biztonság a hátrányos helyzető rétegek körében A helyi erıforrások hasznosulnak, melyeket a piacgazdaság nem tud hasznosítani. Erısödik a társadalmi tolerancia a hátrányos helyzetőek, mind a roma kisebbség iránt. A kedvezményezett családok szociális gondoskodásra való szorultsági szintje s csökken, az öngondoskodási igénye növekedik.

- 93 -


III. Prioritás: Humán-infrastruktúra és humán szolgáltatások fejlesztése A prioritás indoklása A humán szolgáltatások bıvítése, illetve a meglévı infrastruktúra minıségi javítása a település megújulási képességének eredıje, innovációs potenciálja, és az Új Magyarország Fejlesztési Terv önálló, regionális fejlesztési programokon keresztül megvalósítandó prioritása. Összhangban a programszintő dokumentumokkal – operatív programok, akciótervek – Szár esetében is meg kell határozni a közoktatási, az egészségügyi, szociális- és gyermekjóléti ellátást érintı legfontosabb fejlesztési célokat. Természetesen a programszintő dokumentumoktól függetlenül is fontos a humán infrastruktúra fejlesztése: a jó minıségő szolgáltatások jelenléte népességmegtartási, versenyképességi szempontból is jelentıs elınyhöz juttatja a községet és a térséget, továbbá alkalmas a területi egyenlıtlenségek (szolgáltatás-hiány) tompítására. Kiemelt figyelemmel kell lenni ezért e közszolgáltatások hatékony és gazdaságos megszervezésére, törekedni kell a szervezeti és fizikai integrációra. (többcélú intézmények, fenntartói társulások). A korszerő körülmények között mőködı közintézmények kihasználtságának maximalizálása és gazdaságos üzemeltetési feltételek megteremtése a legsürgetıbb feladat. Az infrastruktúra és eszközfejlesztés ma már elképzelhetetlen a hozzá kapcsolódó tartalmi fejlesztés nélkül, melyet a fejlesztéspolitika is kiemelten kezel, és támogatási rendszereiben is hangsúlyosan megjelenít. A 2007-2013 közötti idıszakban egyetlen infrastrukturális fejlesztés nem valósulhat meg a modern módszereket, technikákat alkalmazni képes humán-erıforrás rendelkezésre bocsátása nélkül. A gazdaságfejlesztési és munkahely-teremtési törekvések mellett Szárnak biztosítania kell, hogy a közfeladatokat korszerő ismeretekkel rendelkezı köztisztviselıi-közalkalmazotti kar lássa el. Bár a község mutatói az álláskeresık számának viszonylatában nem tekinthetık rossznak, mégis fel kell készülni arra, hogy a kistérségi munkamegosztás és mikrotérségi szerepvállalás indukálni fog olyan helyzeteket (igényeket és kötelezettségeket), melyeknek már rövidtávon helyben meg kell felelni. Ilyenek lehetnek a rugalmas munkavállalási szabályok kialakítása, az „ingázás” rendszeressé válása, új önkormányzati vagy civil feladatok/tevékenységek megjelenése. Tartalmi fejlesztési oldalról még egy spektrum jelentıs: a meglévı közintézményekben a jövıben – a hagyományos funkciókon túl – eleddig nem biztosított, innovatív szolgáltatásokat is nyújtani kell. Ez kiemelten fontos a közmővelıdési intézmények tekintetében, melyeknek közösségformáló szerepet kell vállalniuk, mely kiterjed az ismeretszerzés, a kultúra és az oktatás területeire, és egyúttal háttérként szolgál a helyi/térségi társadalmi szervezetek tevékenységéhez, a vállalkozások fejlıdéséhez. Célkitőzések: -

a helyi egészségügyi, közoktatási és közmővelıdési intézmények infrastrukturális fejlesztése, az eszközparkok megújítása szervezés: mikrotérségi feladatok ellátása humán-erıforrás fejlesztés új szolgáltatások létrehozása

- 94 -

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója Táblázat: A prioritás megvalósításának várható hatásai

MONITORING MUTATÓK Infrastruktúra és eszközpark:


- a középületek fajlagos fenntartási költségeinek csökkenése - környezetbarát, zöld megoldások megjelenése a közintézményekben - akadálymentes épületek létrehozása - 21. századi igényeket kielégítı, sokfunkciós, gazdaságos üzemeltetéső eszközök rendelkezésre állása Szervezeti és fizikai integráció: - emelkedik a mikro- és kistérségi fenntartói társulások száma - a szári közintézmények mikro- és kistérségi feladatokat látnak el, a fenntartáshoz a társult tagok arányosan hozzájárulnak Humán-erıforrás fejlesztés: - közalkalmazotti/köztisztviselıi (tovább) képzések - menedzsment, team-munka képzések intézményvezetık számára Új és megújuló szolgáltatások kialakítása: - a helyi/térségi lakosok testi és lelki egészségét szolgáló kapcsolt ellátási formák kereteinek megteremtése (pl. pedagógiai szakszolgáltatások, mentálhigiénés szolgáltatások) - hiányzó szolgáltatások kereteinek megteremtése (pl. gyermekorvos) - integrált szemlélető feladatellátás, csoportos praxisok kialakítása

Az intézkedések ismertetése 1. számú intézkedés

2. számú intézkedés

3. számú intézkedés

Közoktatás-fejlesztés

Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése, egészségmegırzés

Szociális és gyermekjóléti szolgáltatások fejlesztése

A fenti intézkedésekhez kapcsolódó fejlesztéseket a 2008 és 2010 közötti idıszakban meg kell valósítani. Egyfelıl a község a Közép-dunántúli Operatív Program keretében több intézkedés alapján jogosult vissza nem térítendı támogatási forrásra a célok megvalósítására, másfelıl a növekedés (új – várhatóan fiatal, városról érkezı – lakosok megjelenése) a település korösszetételének és igényeinek változásával is jár: ha nem áll rendelkezésre a lehetı legrövidebb idın belül megfelelı humán-infrastruktúra, ha nem dolgoznak Száron korszerő ismerettel rendelkezı szakemberek, a lakosok más települések szolgáltatásait veszik igénybe. Ezáltal a helyi szolgáltatások kihasználatlanok maradnak, az intézmények fenntartása gazdaságtalanná válik, és közép- vagy hosszú távon más formában (más településen) kell megoldani e feladatok ellátását.

- 95 -


3.1 intézkedés: Közoktatási szolgáltatásainak fejlesztése

és

közmővelıdési

intézmények

A szári önkormányzat képviselı-testülete már megtette az elsı lépéseket a szervezeti integráció irányába: 2007. májusában16többcélú intézményt létrehozását határozta el. A döntésnek megfelelıen 2007. augusztus 21-én létrejött a Szári Általános Mővelıdési Központ, így Szár közmővelıdési és közoktatási intézményei egységet alkotnak, szakmai munkájuk és gazdálkodásuk is szorosan összefügg. A többcélú intézmény fenntartása Újbarok községgel közösen valósul meg, a finanszírozás létszámarányosan történik. A feladatellátási helyek infrastrukturális helyzete kifejezetten rossz. Az óvodát 1998-ban, az iskolát 1990-ben újították fel utoljára, de a Mővelıdési Ház felújítása is elodázhatatlan. Az épületek jelenlegi állapotukban alkalmatlanok a kompetencia-alapú nevelés és oktatás folytatására, eszközfelszereltségük rossz, akadálymentesítésük nem megoldott, informatikai ellátottságuk korszerőtlen. Szár kulturális hagyományai és a térségben egyedülálló mérető német kisebbségi közösség megkövetelik, hogy az intézmény mikrotérségi szinten biztosítsa a nemzetiségi oktatás-nevelés kereteit. Elmondható, hogy az intézményegységek közül a Romhányi György Általános Iskola kapacitás-kihasználtsága az elmúlt években 60-70% körül mozgott, mely mutatón – az intézményegység fejlesztésén és az intézményfenntartói társulás kereteinek bıvítésén keresztül – mindenképpen javítani kell. A Napköziotthonos Óvodában a helyzet ellentétes: a 100%-os kapacitás-kihasználtság miatt az infrastruktúra keretei szőkek, ugyanakkor a feladatellátási hely épülete talajmechanikai vélemény alapján nem bıvíthetı. Elsıdleges cél Száron új óvodaépület építése. A közoktatási intézményeknek – elsısorban az általános iskolának – ugyanakkor „nyitottá” kell válniuk: olyan szolgáltatásokat kell biztosítaniuk, melyek teret engednek a többcélú használatnak: a felnıttképzésnek, a felnıtt lakosság önkéntes ismeretszerzési igényeinek. Ezzel párhuzamosan a szári óvodát és általános iskola pedagógusait is alkalmassá kell tenni arra, hogy a kompetencia-alapú oktatást az elvárt szakmai minıségben kiteljesíthessék. Pedagógus-továbbképzésekkel és módszertani reformokkal kell alkalmazkodni a meglévı nevelési és pedagógiai programokhoz, illetve azokat továbbfejlesztve reagálni kell a demográfiai folyamatok által generált várható kihívásokra. Fel kell készülni a sajátos nevelési igényő gyermekek integrált, és a (halmozottan) hátrányos helyzető gyermekek integrációs nevelésére. Különös hangsúlyt kell fektetni a gyermekek idegen nyelvi tudásának korai fejlesztésére, fejleszteni kell szövegértési és kommunikációs készségeiket, teret kell biztosítani a tehetséggondozásnak és a felzárkóztatásnak. Az intézkedés várható eredményei - Az ÁMK fenntartása hatékonyabbá válik (infrastruktúra energiahatékonysága, humánerıforrás kapacitás mobilitása, kapacitás-kihasználtság maximalizálása) - Az intézmények nyújtotta szolgáltatásokhoz mindenki egyenlı eséllyel hozzáfér - Az intézmények mőködése és pedagógiai tevékenysége hangsúlyosan kezeli a környezettudatos szemlélet kialakítását, az egészséges nevelés/oktatás kereteinek megteremtését - A közoktatási intézmények(ben): o eszközfelszereltsége megfelel a nevelési és pedagógiai programban foglalt céloknak, módszertanoknak o infrastrukturális oldalról nagyobb hatékonysággal szolgálják a kulcskompetenciák fejlesztését 16

52/2007. (V.29.) számú határozat

- 96 -


-

o a pedagógusok képzettsége illeszkedik a használt módszertanokhoz, folyamatosan frissülı tudás jellemzi tevékenységüket o felkészülnek a sajátos nevelési igényő és (halmozottan) hátrányos helyzető gyermekek integrált/integrációs nevelésére-oktatására o csökken a lemorzsolódás aránya, a középfokú közoktatási intézményekbe felvettek aránya nı, igazodva a regionális/térségi munkaerı-piaci igényekhez o mőködésük során lehetıvé teszik a szülık rugalmas munkavállalását, felnıttképzések tartását A közmővelıdési intézmény a kulturális szolgáltatásokon túl turisztikai, ismeretszerzési/tanácsadási feladatokat is felvállal A település lakóinak kulturális aktivitása nı, öntevékenységük fokozódik


Eredménymutatók

MONITORING MUTATÓK Közoktatási intézményegységekben: - Az intézményekben tanuló gyermekek átlagos létszámának emelkedése (%) - Integrált nevelésben részesített sajátos nevelési igényő gyermekek számának változása (%) - Integrációs nevelésben részesített (halmozottan) hátrányos helyzető gyermekek számának változása (%) - Az általános iskolából lemorzsolódott gyermekek arányának változása (%) - A fejlesztések eredményeként létrejövı új munkahelyek számának változása (fı) - Akkreditált pedagógus-továbbképzésben részt vett pedagógusok számának változása (%) - A nemzetiségi nevelésben-oktatásban részt vevı gyermekek/tanulók számának változása (fı) Közmővelıdési intézményegységben: -

A fejlesztések eredményeként létrejövı új munkahelyek számának változása (fı) A regisztrált társadalmi szervezetek számának növekedése a településen (%) A regisztrált vállalkozások számának növekedése a településen (%) A mővelıdési házat érintı térségi/regionális kulturális programok számának növekedése (%) Turisztikai attrakciók számának növekedése (%)

- 97 -

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója Tervezhetı projektjavaslatok: 3.1.1 projektjavaslat: A Petıfi Sándor Mővelıdési Ház (Szár, Rákóczi Ferenc utca 102.) integrált fejlesztése Projekt indoklás A szári mővelıdési ház jelenleg klasszikus kulturális-közmővelıdési funkciókat tölt be. A sikeres település-rehabilitáció alapja, ha sikerül megragadni Szár azon immanens magját, mely köré hatékonyan szervezhetı a gazdasági-kulturális élet. A település szerkezete és épített környezete e szempontból rendkívüli adottságokkal bír: a közmővelıdési, közoktatási intézmények rendkívül közel vannak egymáshoz, továbbá a szakmai együttmőködés is kölcsönös az intézmények között. Ráadásul a társadalmi szervezetek és az intézményekben dolgozók között is intenzív a kapcsolat. Ahhoz azonban, hogy Száron pezsgı kulturális élet alakuljon ki, ma már nem elegendı pusztán települési és „csak” klasszikus közmővelıdési funkciókat felvállalni: a mővelıdési házat közösségi térré kell alakítani. A gazdag (nemzetiségi) kultúrkincs, és a természeti környezet, mely a települést körülveszi Szárt a mikrotérség turisztikai központjává teheti. Ezen adottságokat azonban ma még kevesen ismerik, azokat információs csatornákon keresztül kell eljuttatni a célcsoporthoz. A Száron található emlékek feltérképezése és azok akár esztétikai, akár turisztikai – közvetve gazdasági – célú kiaknázása elképzelhetetlen a lakosság aktív közremőködése, bevonása nélkül. A közösségformálás legjobb eszköze, ha ehhez teret biztosít a település. A Mővelıdési Házat alkalmassá kell tenni arra, hogy azt a szári vagy térségi civil (pl. hagyományırzı, „zöld”, vagy településfejlesztést célul kitőzı) szervezetek napi rendszerességgel használhassák, tagjaik önkéntes tevékenységüket megfelelı infrastrukturális háttér mellett végezhessék. Ehhez az önkormányzatnak rendelkezésre kell bocsátania az intézmény helyiségeit, informatikai hátteret kell nyújtania, és ösztönöznie kell a társadalmi szervezetek tevékenységének disszeminációját. A célok elérése végett elengedhetetlen a könyvtári infrastruktúra fejlesztése, elsısorban infokommunikációs és informatikai oldalról. Ugyanakkor a komfortos környezet is elıfeltétele a minıségi munkának: a mővelıdési ház falait, burkolatait meg kell újítani, de a hatékony üzemeltetés megköveteli azt is, hogy a nyílászárók cseréjére, a világítástechnikai rekonstrukcióra, főtéskorszerősítésre is mielıbb sor kerüljön, az esélyegyenlıségi szempontok pedig azt, hogy akadálymentessé váljon. Projekt leírás A Petıfi Sándor Mővelıdési Ház fejlesztése, mely ezáltal, - közmővelıdési központ marad (néprajzi vagy falumúzeum berendezésével, állandó vagy idıszaki kiállítások rendezésével megırzi a népi/nemzetiségi hagyományokat) - társadalmi szervezetek tevékenységének ad otthont (Civil Szervezetek Háza) - tudásközpont szerepet tölt be (Teleház, infopont, honlap üzemeltetés) - alkalmassá válik a kultúra és a turizmus összekapcsolására, a regionális kulturális programokban való részvételre, azok összehangolt és koordinált megvalósítására (fesztiválok) Javasolt, becsült projektméret: 50.000.000,-Ft Források:

Önkormányzati költségvetés

- 98 -

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója KEOP-5 Hatékony energiafelhasználás, támogatás összege: 1.000.000,-Ft500.000.000,-Ft, támogatási intenzitás: 10-50%. TIOP-1.2.3. "Tudásdepó-expressz"- Összehangolt könyvtári szolgáltatások infrastruktúrafejlesztése, támogatás összege 1.000.000,-Ft-100.000.000,-Ft; támogatási intenzitás: 100% Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Tartalomfejlesztés: OKM kulturális programjai

Projekt típus: önálló projekt Táblázat: A projektjavaslat megvalósításának tervezett kimenetei



számítógépes munkaállomások száma (db),

-

internetes kapcsolatok száma (db),

-

akadálymentes felújított helyiségek száma (db),

-

beszerzett hardverek/szoftverek száma (db),

-

felújítással érintett alapterület nagysága (m2)

3.1.2 projektjavaslat: Új Napköziotthonos Óvoda (Szár, Rákóczi Ferenc utca 68.) építése, kapcsolódó eszközbeszerzés Projekt indoklás A szári óvoda szinte egyedülálló a mikrotérségben, ahol a nemzetiségi nevelésre egyre nagyobb igény mutatkozik, egyfelıl a kisebbségi hagyományok megırzése miatt, másfelıl azért is, mert a gyerekek – játékba integráltan – idegen nyelvi alapkészségeket sajátíthatnak el. Ugyanakkor Szár a budapesti elıvárosi vasúthálózat részeként lassanként agglomerációs településsé válik, és a kialakuló demográfiai nyomás fokozódását a lakópark építése is elıre vetíti. Ehhez képest az 1890-es évek végén létesített óvodai tagintézmény 110 éves épülete már az elmúlt években is szők lett (jelenleg kapacitás-kihasználtsága 100% fölötti), ugyanakkor alkalmatlan a gazdaságos átalakításra. Az önkormányzat még 2007. szeptemberében tervezıi állásfoglalást kért arról, hogy megvalósítható-e az óvoda meglévı épületének rekonstrukciója és bıvítése. A talajmechanikai és statikai vizsgálatok alapján készített vázlattervek és elızetes tervezıi költségbecslés azt mutatta, hogy a Rákóczi Ferenc utca 53. szám alatti épület minden igényt kielégítı átalakítása olyan mértékő többletköltséget jelentene, hogy ehhez képest gazdaságosabb egy másik ingatlanon létesíteni egy új, eleve közoktatási célra rendelt épületet. Másfelıl a telek nagysága nem teszi lehetıvé, hogy a bıvítés során megvalósítandó helyiségek méretükben és funkcionálisan megfeleljenek a vonatkozó szakhatósági elıírásoknak.

- 99 -

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója Projekt leírása Miután ismertté vált, hogy az építési hatósági elıírások mentén az egy foglalkoztatóval és tornaszobával történı bıvítés, valamint a meglévı épület komplex felújítása, projekt arányos akadálymentesítése kivitelezhetetlen, az önkormányzat megbízta a tervezıt, hogy készítse el az új, négy foglalkoztatós óvoda engedélyezési tervdokumentációját. A tervezett új épületben helyet kap egy logopédiai szoba, nevelıi szoba, tornaszoba, orvosi szoba, melegítı konyha a szakhatósági elıírásoknak megfelelı mérető és kialakítású öltözık, mellékhelyiségek. Az épülethez a tervek szerint több játszóudvar is szervesen kapcsolódik. A megvalósítás helyszíne: 2066 Szár, Rákóczi utca 68., hrsz.: 313/1. Javasolt, becsült projektméret: 161.000.000,-Ft Források: Önkormányzati költségvetés (33.000.000,-Ft) KDOP-5.1.1. Közoktatási infrastrukturális fejlesztés, támogatás összege: 5.000.000,-Ft-150.000.000,-Ft, támogatási intenzitás: 90%. Tartalomfejlesztés: TÁMOP-3.1.3.-3.1.4 intézkedései. Támogatási intenzitás: 100%. Projekt típus: önálló projekt Táblázat: A projektjavaslat megvalósításának tervezett kimenetei



Akadálymentes új csoportszobák számának változása (db),

-

Akadálymentes egyéb helyiségek számának változása (db),

-

A fejlesztéssel érintett játszóudvarok számának változása (%),

-

A létrehozott számítógépes munkaállomások száma (db),

-

Beszerzett oktatásinformatikai eszközök (hardver) száma (db),

-

Beszerzett oktatásinformatikai eszközök (szoftver) száma (db)

3.1.3… projektjavaslat: A Romhányi György Általános Iskola (Szár, Rákóczi Ferenc utca 41.) infrastrukturális fejlesztése Projekt indoklása A Romhányi György Általános Iskola – ellentétben a Napköziotthonos Óvodával – korántsem mutatott a gazdaságos fenntarthatóság irányába mutató jeleket az elmúlt években. A kétnyelvő kisebbségi oktatást folytató intézmény beiskolázási körzetébıl jelenleg 147-en járnak ide, de elmondható, hogy a szári iskolás korú gyermekek egy része más intézményben tanul (Bicskén, Tatabányán). Ezt a folyamatot csak úgy lehet megfordítani, ha a szári iskola infrastruktúra és eszközparkját megújítja, és módszertani oldalról felvállal olyan alapfeladatokat, melyek vonzóvá tehetik a térségi ellátórendszerben. Az intézmény jelenleg nem mőködtethetı energiatakarékosan: szigetelése elavult, nyílászáróit cserélni kell. A tetıszerkezet rekonstrukcióját mielıbb meg kell valósítani, de elsıdleges cél a HACCP minıségbiztosítási rendszernek megfelelı konyha kialakítása – és a rendkívül sok lépcsı miatt – az épület utólagos akadálymentesítése is.

- 100 -

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója Projekt leírása Az iskola fejlesztését csak komplex módon érdemes megvalósítani. Amennyiben ez nem így történik, az önkormányzat csak saját forrásból fogja tudni megvalósítani fejlesztési célját, melynek kiindulópontja a tanulói létszám növelése kell, hogy legyen. Ezért mielıbb – még 2008-ban – el kell indítani az intézményben a pedagógiai módszertani reformokat, és pedagógus-továbbképzéseket kell szervezni. Az intézményt alkalmassá kell tenni olyan tanulók fogadására is, melyeket korábban esetleg azért kellett elutasítani, mert nem állt rendelkezésre megfelelı végzettségő – pl. fejlesztı – pedagógus. Új tanulási technikák alapjait kell lerakni (pl. kooperatív tanulás, projektmódszer, differenciálpedagógia), melyek csábítóan hatnak, összevetve az iskolát a többi hasonló (térségi) alapfokú közoktatási intézménnyel. Ugyanakkor kiemelten kell kezelni a kulcskompetenciák fejlesztését (pl. idegen nyelvi ismeretek, szöveg- és beszédértés, alapfokú mővészeti ismeretek, informatika), biztosítva a településen tanulók versenyképességét a munkaerıpiacon, tehetséggondozó és felzárkóztató programokon keresztül megakadályozva lemorzsolódásukat. Javítani kell az egészséges nevelés feltételeit is az iskolai sportudvar fejlesztése útján. E projektcél megvalósítására reálisan ezért csak a tervezési ciklus közepén kerülhet sor, melyet egyfelıl indokol az önkormányzat likviditásának fenntartása, illetve az, hogy legkésıbb a 2009/2010. tanévre reális elérni a feladat-ellátási hely tekintetében a 80%-os kapacitáskihasználtságot. Javasolt, becsült projektméret: 100.000.000,-Ft Források: Önkormányzati költségvetés (10.000.000,-Ft) KDOP-5.1.1. Közoktatási infrastrukturális fejlesztés, támogatás összege: 20.000.000,-Ft-250.000.000,-Ft, támogatási intenzitás: 90% TIOP-1.1.1. A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése, A és B komponens, támogatás összege: 500.000,-Ft10.000.000,-Ft, illetıleg 10.000.000,-Ft-700.000.000,-Ft, támogatási intenzitás: 100% KEOP-5. Hatékony energiafelhasználás, támogatás összege: 1.000.000,-Ft500.000.000,-Ft, támogatási intenzitás: 10-50%. Tartalomfejlesztés: TÁMOP-3. prioritásának programjai. Támogatási intenzitás: 100%. Projekt típus: önálló projekt Táblázat: A projektjavaslat megvalósításának tervezett kimenetei



Akadálymentes új tantermek számának változása (db), Akadálymentes egyéb helyiségek számának változása (db), A fejlesztéssel érintett sportudvarok számának változása (%), Kialakított informatikai labor száma (db), A létrehozott számítógépes munkaállomások száma (db), Beszerzett oktatásinformatikai eszközök (hardver) száma (db), Beszerzett oktatásinformatikai eszközök (szoftver) száma (db), Kompetencia-alapú oktatás bevezetése (I/N), Továbbképzéseken részt vett pedagógusok számának változása (%)

- 101 -


3.2 intézkedés: Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése, egészségmegırzés Szár hosszú távú fejlıdésének mérföldköve lehet, ha orvosi rendelıjét mikrotérségi ellátást szolgáló egészségházzá tudja átalakítani. Az építési beruházás megvalósításához az önkormányzat engedélyezési szintő tervekkel rendelkezik. Az épület leromlott állapotú, funkcionálisan nem felel meg az alapvetı követelményeknek: főtése korszerőtlen, a laboratóriumi szakszolgáltatás nem megoldott. Az épületben szolgálati lakások is találhatók, melyek fejlesztését az önkormányzatnak saját forrásból kell megvalósítania. Mivel a település – formálódó térségi szerepvállalása keretében – a védınıi szolgáltatást Vértesboglárral közösen szervezi, a fogorvosi ellátás pedig szintén térségi megállapodás alapján történik (Szárliget, Bodmér és Újbarok részvételével) elengedhetetlen, hogy a háziorvosi szolgálat fejlesztése és a gyermekorvosi ellátás megszervezése úgy történjen, hogy abba a lehetı legnagyobb számú település ellátási területét bevonja a község. Ehhez azonban mindenképp szükséges az elızetes, kölcsönös párbeszéd. Fejlesztéspolitikai szempontból szintén a kormányzati szándékhoz való illeszkedést kell figyelembe venni: mindent el kell követni, hogy Száron területi (mikrotérségi) ellátórendszer alakuljon ki, ugyanakkor arra a szenzitív tényezıre is figyelemmel kell lenni, hogy a többi térségi település is megtarthassa azon szolgáltatásait és – elsısorban az egészségturizmushoz is köthetı – vonzerejét, melyet gazdaságosan és hatékonyan finanszírozni tud. A szári önkormányzat feladata, hogy a már meglévı együttmőködések mélyítésével és újak kialakításával csoportos praxisok szervezıdjenek, a társulásokban, együttmőködésekben a település gesztor szerepet vállaljon, települési egészségi programmal támassza alá és igazolja törekvéseit. Az egészségügyi szolgáltatásokhoz szorosan kapcsolódik az egészségmegırzést szolgáló létesítmények fejlesztése, prevenciós szolgáltatások kereteinek kialakítása. A szári sportcsarnok a közelmúltban épült, állapota jónak mondható, infrastrukturális fejlesztési igénye kimerül egy tároló helyiség kialakításában. Sokkal nagyobb problémát okoz a csarnok kapacitás-kihasználtságának megszervezése. Ennek megszervezésében nagy mértékben kell támaszkodni az Önkormányzati és Területfejlesztési minisztérium Sport Szakállamtitkárságának szabadidıs programjaira. Az iskolai sportudvar fejlesztését iskola felújításával integráltan kell kezelni, az OLLÉ Programiroda halasztott tıketörlesztéső hitelprogramján túl (melynek keretében egy 12*24 mes főtött mőfüves pálya megépítése valósul meg) érdemes vissza nem térítendı támogatás útján a regionális operatív programba becsatornázni ezt a fejlesztési célt. Az óvoda játszóudvarok fejlesztését szintén az intézményegység komplex beruházásával egyidejőleg kell megvalósítani. A települési játszóterek és sportpályák kialakítása, felújítása szintén fontos feladat, sıt, a lakópark „benépesülésével” újabbak létesítésére is igényt formálhatnak a lakók. A köztéri játszóterek fejlesztésének kialakítását az elızı tervezési ciklusban az AVOP keretében támogatták, várhatóan hasonló intézkedés az ÚMVP keretében is rendelkezésre áll majd. A sportpályák tekintetében támaszkodni kell az ÖTM Sportszakállamtitkársága által kezelt (többnyire kistérségi összefogást ösztönzı) Az intézkedés várható eredményei -

Az egészségház fenntartása hatékonyabbá válik (infrastruktúra energiahatékonysága, csoportos praxisok kialakítása, kapacitás-kihasználtság maximalizálása)

- 102 -


-

-

Az intézmény nyújtotta szolgáltatásokhoz mindenki egyenlı eséllyel hozzáfér Az intézmények mőködése hangsúlyt fektet a prevencióra, az egészségtudatos életmódra való ösztönzésre Az egészségügyi intézmény(ben): o eszközfelszereltsége megfelel a települési egészségi programban foglalt céloknak o nagyobb hatékonysággal szolgálják a kulcskompetenciák fejlesztését o felkészülnek a mikrotérségi szintő feladatellátásra o Új ellátási formák jelennek meg (pl. gyermekorvosi szolgáltatás) o Új kapcsolódó szolgáltatások állnak rendelkezésre (pl. mentálhigiénés és egészséges életmód szaktanácsadás, drogprevenció, rekreáció és wellness) o nyitvatartása lehetıvé teszi a lehetı leghosszabb rendelkezésre állást (orvosi és gyógyszerellátási ügyelet) A sportcélú létesítményekben lehetıség nyílik: o Sport és szabadidıs szolgáltatások igénybe vételére (szabadidıs sportrendezvények fiataloknak és idısebbeknek) o Országos tömegsportprogramokba való bekapcsolódásra o Edzıtáborok tartására o Egészségmegırzı programok lebonyolítására A Vértesi Tájvédelmi Körzet közelségének kihasználása o Túrák szervezése o Természetvédelemmel, egészségmegırzéssel foglalkozó társadalmi szervezetekkel való kapcsolat felvétele


MONITORING MUTATÓK - A fejlesztéssel érintett intézményben létrehozott egészségügyi szolgáltatások száma, - A fejlesztések eredményeként létrejövı új munkahelyek számának változása (fı), - szakorvosi óraszám növekedése (óra),

Eredménymutatók

- egészség megırzési kampányok számának növekedése (db/év), - szőrések számának növekedése (db/év), - egészségmegırzı programokban részt vevık számának növekedése a településen (fı), - a sportcélú létesítményekben rendezett programok számának növekedése (db), - sportegyesületekkel, szakági szövetségekkel való kapcsolatok számának növekedése (db), - diagnosztizált krónikus megbetegedések számának csökkenése a településen (db), - a szenvedélybetegségben szenvedık számának csökkenése a településen (fı), - átlagéletkor emelkedése a településen (év)

- 103 -


Tervezhetı projektjavaslatok: 3.2.1 projektjavaslat: A szári orvosi rendelı (Szár, Rákóczi Ferenc utca 70/A) fejlesztése Projekt indoklása A település – formálódó térségi szerepvállalása keretében – a védınıi szolgáltatást Vértesboglárral közösen szervezi, a fogorvosi ellátás pedig szintén térségi megállapodás alapján történik Szárligeten, Bodméron és Újbarokon. A háziorvosi szolgálat fejlesztése és a gyermekorvosi ellátás megszervezése szintén napirenden van. Az egészségház állapota ellenben igen rossz: mind épületgépészetileg, mind épületvillamosságilag teljes rekonstrukcióra szorul. A fogorvosi rendelı ügyféltere nem felel meg a kor követelményeinek, ugyanakkor gyermekorvosi feladatok ellátására alkalmas helyiség sincs az épületben. Az épületben több lakás is található, melyeket magánszemélyek laknak. A lakások megvásárlására jelenleg nincs esély, ezért az önkormányzatnak olyan beruházást kell megvalósítania, mely egyidejőleg e lakások fejlesztését is érinti. Projekt leírása Területi ellátást biztosító többfunkciós egészségház akadálymentes kialakítása, mőszerek, gépek, eszközök, berendezések beszerzésével, csoportos praxisok szervezésével. Javasolt, becsült projektméret: 55.000.000,-Ft Források: Önkormányzati költségvetés (5.000.000,-Ft) KDOP-5.2.1. Az egészségügyi és szociális ellátórendszer fejlesztése, hatékonyságának növelése, A komponens; támogatás összege: 5.000.000,-Ft 60.000.000,-Ft, támogatási intenzitás: 90%. Projekt típus: önálló projekt Táblázat: A projektjavaslat megvalósításának tervezett kimenetei


MONITORING MUTATÓK - Akadálymentes felújított rendelı(k) alapterülete (m2), - Beszerzett új, nagyértékő orvosi eszközök, mőszerek száma (db)

3.2.2 projektjavaslat: A szári sportcsarnok kapacitás-kihasználtságának megteremtése, szabadidısport fejlesztése Projekt indoklása A szári sportcsarnok új épülete tekintetében a legnagyobb problémát a mőködési költségek fedezete jelenti. A többcélú felhasználás korlátai az intézmény rendeltetésében rejlenek, s bár az épület már eddig is többször helyt adott kulturális rendezvényeknek, a település célja az, hogy sport és egészségmegırzési célra használja azt. - 104 -

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója A csarnok épületéhez szükséges építeni egy tároló helyiséget, egyéb infrastrukturális beruházás nem szükséges. A Sportcsarnok esetében nemcsak a tárolóhely bıvítés szükséges, de meg kell oldani a befogadóképesség növelhetıségét (új kijáratok nyitása majd lelátók építése, egyéb közösségi helyek – klubszoba – kialakítása. Jelenlegi állapotában ugyanis a Sportcsarnok nem alkalmas nagyobb rendezvények tartására anélkül, hogy az komoly állapotromlással ne járna. Projekt leírása A csarnok adottságai megfelelnek a szabadidı- és versenysport feltételeknek is. Az általános iskola közelsége lehetıvé teszi, hogy szezonális táborok útján, elsısorban a nyári idıszakban lehetıvé váljon a szabad idıkeretek feltöltése. Ugyanakkor fel kell térképezni, hogy melyek azok a térségi programok melyekbe a község bekapcsolódhat. Ilyenek különösen az ÖTM Sport Szakállamtitkársága által kiírt programok, melyek a lakossági testmozgást, az egészségmegırzı tevékenységeket támogatják. Javasolt, becsült projektméret: programonként változó, 100-500.000,-Ft Források: Önkormányzati költségvetés ÖTM komplex kistérségi táboroztatási program, támogatás összege: várhatóan 200.000,-Ft-400.000,-Ft. ÖTM kistérségi szenior sport program, támogatás összege: 200.000,-Ft-400.000,-Ft. ÖTM a lakossági testmozgás feltételeinek javítása a sportlétesítmények ingyenes használatával , csatlakozás a "Tárt kapus programhoz", támogatás összege: várhatóan max 400.000,-Ft. ÖTM 10.000 lépés program: támogatás formája: eszközbeszerzés. Projekt típus: Kiegészítı projektelem 3.2.3 projektjavaslat: A községi labdarúgó-pálya fejlesztése (fedett lelátó kiépítésével) Javasolt, becsült projektméret: 102.000.000,-Ft. Források: Önkormányzati költségvetés Ollé Programiroda, kedvezményes kamatú, halaszott tıketörlesztéső hitel a Magyar Fejlesztési Bank hitelprogramján keresztül. 3.2.4 projektjavaslat: Biztonságos játszóterek kialakítása Javasolt, becsült projektméret: 2.500.000,-Ft/játszótér Források: Önkormányzati költségvetés várhatóan ÚMVP. Projekt típus: kiegészítı projektelem 3.2.5 projektjavaslat: megszervezése

Rekreációs

és

wellness

- 105 -

szolgáltatások

kialakítása,

térségi

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója Az egészségügyi intézmények tekintetében a tartalmi fejlesztés szintén a szolgáltatás bıvítésben ragadható meg. Mivel Száron egészségügyi alapellátást szolgáló intézmények találhatók, mindenképpen meg kell valósítani olyan kapcsolódó ellátási formák integrációját, mely eddig a településen nem voltak elérhetık. Csoportos praxisokat kell szervezni, illetve olyan szolgáltatások alapjait kell lerakni, mint az iskola-egészségügy, gyógyszertár, gyógyászati segédeszköz bolt, ügyfélszolgálat, illetve az egészséges életmódhoz kapcsolódó rekreáció pedagógia, rekreáció menedzsment, mentálhigiénés szolgáltatások. E szolgáltatások kialakítása nagy mértékben turisztikai potenciált jelenthet a községnek, ugyanakkor tıkeerıs befektetıket igényel. A primer források (veszteségtérképek) feldolgozása ugyanakkor azt mutatja, hogy a település lakói a kérdéskört rendkívül öntudatosan és racionálisan kezelik: nem szeretnék, ha Száron – egyes térségi településekre jellemzı – a környezet túlzott terhelésével járó, „túlburjánzott” szolgáltatások vernének talajt. Az önkormányzat feladata e körben tehát az, hogy olyan településmarketing tevékenységet folytasson, mely a vállalkozók számára (is) érthetıvé teszi, hogy Szár csak a természeti értékeit nem károsító, környezeti szempontból fenntartható szolgáltatásokat/szolgáltatókat lát szívesen. Ugyanakkor ösztönözni és segíteni kell az érdeklıdı befektetıket abban, hogy az ilyen típusú szolgáltatásokhoz forrást találjanak. Fontos önkormányzati feladat ez esetben a pályázati tanácsadás, a naprakész tudással rendelkezı helpdesk megszervezése.

3.3 intézkedés: A szociális és gyermekjóléti szolgáltatások fejlesztése A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások közül az önkormányzat a gyermekjóléti szolgáltatás feladatait Bicske város, Felcsút, Óbarok, Szár, Újbarok községek intézményi társulása (a Bicskei Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat) útján biztosítja, de a szociális ellátás területén a családsegítı szolgálatot és a házi segítségnyújtást is e keretek között szervezi. Az e területekhez kötıdı fejlesztési célok tekintetében ezért továbbra is javasolt a folyamatos információcsere, és a fenntartható költségvetési tervezés.(fenntartói hozzájárulás). Bár Száron jelenleg nincs gyermekjóléti alapellátást biztosító intézmény, a Vértespanoráma lakópark megépítése olyan beruházási igényeket (intézmény/intézményegység létesítése) indukálhat, melyek a gyermekek napközbeni ellátását érintik: bölcsıde, családi napközi, játszóház, gyermekfoglalkoztató létrehozását a településen. Mivel a lakópark területét képviselı-testületi határozat alapján a 2012. december 31-ig kell beépíteni, különösen szükséges ezt megelızıen felkészülni a várható igényekre. Ugyanakkor, amennyiben beteljesülnek a településen a munkahelyteremtést célzó intézkedések, a szülık rugalmas munkavállalását segítı intézmények jelenléte elengedhetetlenné válik. Az önkormányzatnak ezért mielıbb – figyelemmel a demográfiai folyamtokra – fel kell mérnie a szükséglet nagyságrendjét, költségigényét, mérlegelve a fenntarthatósági és szervezeti szempontokat. A 2007-2010. évekre szóló gazdasági programban potenciális – közép-, vagy hosszú távú – feladatként jelentkezik ugyanakkor az idısek napközbeni ellátásának megszervezése (étkeztetés, támogató szolgálat, idısek napközi otthona, közösségi ellátások), melynek létrehozása elsısorban a települési önkormányzat pénzügyi helyzetétıl, valamint a lakosság korösszetételének változásától függ. Ezért e fejlesztési cél megvalósítása is alapos helyzetfeltárást tesz szükségessé.

- 106 -

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója Az intézkedés várható eredményei -

-

Minden gyermekjóléti és szociális intézmény/szolgáltatás elérhetıvé válik a kis- és mikrotérségben gazdaságosan fenntartható szolgáltatások/ellátási formák alakulnak ki (infrastruktúra energiahatékonysága, intézményfenntartói társulások fenntartása/bıvítése, többcélú intézmény) Az intézmény(ek) nyújtotta szolgáltatásokhoz mindenki egyenlı eséllyel hozzáfér Az gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmény(ben): o o o o o

-

eszközfelszereltsége megfelel a nevelési programban foglalt céloknak nyitvatartása lehetıvé teszi a szülık rugalmas munkavállalását nagyobb hatékonysággal szolgálja a gyermekek korai fejlesztését felkészül a települési szintő feladatellátásra kapcsolódó szolgáltatások állnak rendelkezésre (pl. mozgásfejlesztés értelmi képességek fejlesztése, alternatív pedagógiák)

Az idısek napközbeni ellátását biztosító intézmény(ben): o eszközfelszereltsége megfelel a nevelési programban foglalt céloknak o felkészül a települési szintő feladatellátásra o kapcsolódó szolgáltatások állnak rendelkezésre (szabadidıs programok, kulturális utak, stb.)


MONITORING MUTATÓK - Akadálymentes épített intézmények alapterülete (m2), Eredménymutatók

- Gyermekjóléti alapellátással elért lakosság száma (fı), - Gyermekjóléti alapellátásban részesülı gyermekek száma (fı), - Gyermekek napközbeni ellátásával elérhetı gyermekek száma (fı), - Létrehozott új munkahelyek száma (db), - A gyermekjóléti ellátással elért szülık között a munkavállalók számának növekedése (%), - Új szociális alapszolgáltatással elért helyi/térségi lakosság száma (%) 3.3.1 projektjavaslat: A gyermekek napközbeni ellátásának megszervezése: bölcsıde, családi napközi (játszóház, gyermekfoglalkoztató) és idısek napközi otthonának létrehozása Projekt indoklása Jelenleg Száron nem mőködik bölcsıde, legközelebb Bicskén és Tatabányán találhatunk a gyermekek napközbeni ellátását biztosító ilyen típusú intézményeket. A Vértespanoráma lakópark építése után azonban elıfordulhat, hogy drasztikusan megváltozik a település korösszetétele, és megnıhet az élve születések száma. Tekintettel arra, hogy a fiatal munkavállalási korú lakosság jelenleg is aktív Száron, ezért fel kell készülni arra, hogy a

- 107 -

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója munkahelyteremtı intézkedések nyomán kialakul az igény a gyermekek napközbeni ellátására. Várhatóan a gyermekek száma ebben az esetben sem lesz kimagasló, illetve a kisgyermekek száma évek szerint hektikus lehet. Megfontolandó ezért, hogy a település vállalja-e azt, hogy önálló intézményként mőködteti azt. Érdemes ezért szervezeti integrációs formákban gondolkodni: esetleg más intézmény tagintézményeként, vagy többcélú intézmény keretei közt megszervezni ezt az ellátási formát. A demográfiai folyamatok ugyanakkor azt mutatják, hogy indokolt a településen az idısek napközbeni ellátását is megszervezni. A fenti projekt célok közös kezelését az indokolja egyfelıl, hogy szükségességük és helyük a fejlesztési prioritások közt hozzávetılegesen ugyanott találhatók mindkét cél esetében elızetes felmérések szükségesek arról, hogy mekkora igény jelentkezik ezen ellátások megszervezésére, illetve azok fenntartható módon üzemeltethetık-e. A fejlesztéspolitika ráadásul e beruházási célokat egy intézkedés keretében kezeli, és új intézmények létesítését akkor támogatja, ha integrált fejlesztések valósulnak meg, melyek reális igényeken alapulnak, és egyidejőleg kerülnek kialakításra. Projekt leírása Egy maximum 15-20 férıhelyes, egy foglalkoztatós bölcsıde/családi napközi építése (esetleg a régi óvodaépület egy részének hasznosításával, annak felújításával), illetve egy 15-20 férıhelyes idısek napközi otthona kialakítása. Becsült projektméret: összesen 50.000.000,-Ft Források: Önkormányzati költségvetés (5.000.000,-Ft) KDOP-5.2.1 Egészségügyi és szociális ellátórendszer fejlesztése, hatékonyságának növelése B komponens. Támogatás összege: 10.000.000,-Ft150.000.000,-Ft, támogatási intenzitás: 90%. Projekt típus: önálló projekt Táblázat: A projektjavaslat megvalósításának tervezett kimenetei



Új gyermekjóléti alapellátások száma (db), A fejlesztéssel létrejött akadálymentes helyiségek száma (db), Gyermekek napközbeni ellátását nyújtó új ellátások (bölcsıde, családi napközi) száma (db), Gyermekek napközbeni ellátása esetében létrejött új férıhelyek száma (db), A fejlesztéssel létrejött új munkahelyek száma (db), Új szociális alapszolgáltatások (nappali ellátás) száma (db), Új gyermekjóléti alapellátások száma (db), idısek napközbeni ellátását nyújtó új ellátások (bölcsıde, családi napközi) száma (db), kapcsolódó szolgáltatások (étkeztetés, támogató szolgálat) száma (db), Idısek napközbeni ellátása esetében létrejött új férıhelyek száma (db)

- 108 -


IV. Prioritás: Települési szolgáltatások fejlesztése

humán

erıforrás

és

humán

A prioritás indoklása A humán erıforrásnak a gazdaság alanyaként munkaképességgel rendelkezik, annak kifejtésére képes, résztvevıje az értékalkotó folyamatoknak, s munkaerejét más erıforrások kombinációiban fejti ki. Ugyanakkor önmaga is munkatárgy, aki munkaerejének, munkaképességének kifejlesztése, megtartása és bıvítése során sokrétő szolgáltatásokat vesz igénybe, amelyek hatással vannak személyének biológiai és társadalmi állapotára. Annak érdekében, hogy a munkavégzı képességét minél magasabb szintre tudja emelni a humán erıforrások folyamatos fejlesztésére van szükség, amit közösségi szolgáltatások formájában vesz igénybe. Az Európai Unió is kiemelt jelentıséget tulajdonít az oktatásnak és a képzésnek, mivel a foglalkoztatás, illetve a társadalmi-gazdasági fejlıdéshez való hozzájárulás alapjának tekinti a humán erıforrások állapotát. A települési humán erıforrások állapotát több tényezı is befolyásolja, mint az oktatás-képzés szolgáltatásainak színvonala, életkörülmények és a mentális tényezık, mint kultúra, hagyományok, identitás stb. Az egyes tényezık között még további kölcsönhatások lehetnek.

Ahhoz, hogy a humán erıforrások állapota minél inkább megfeleljen az adott kor és mikrotársadalom aktuális igényeinek, illetve alapját képezze a hosszú távú településfejlıdésnek, szükséges, hogy szervezett és aktív beavatkozóként az önkormányzatok odafigyeljenek a település humán erıforrásainak minıségi és mennyiségi vonatkozásaira.

- 109 -

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója Amennyiben szükséges kezdeményeznek olyan beavatkozásokat, melyek hozzájárulnak mind rövid, mind közép- és hosszú távon az emberi erıforrások megfelelı és javuló állapotához. Célkitőzések ismertetése: – – – – –

A települési közszolgáltatások színvonala javuljon A település lakóinak átlagos képzettségi színvonala javuljon A település 18 év alatti lakossága korszerő tudásanyaggal kerüljön ki az oktatásból A település lakóinak identitása erısödjön A település lakói elégedettek és boldogabbak legyenek

Táblázat: A prioritás megvalósításának várható hatásai



Elköltözık arányának csökkenése (%)

-

Települési közszolgáltatásokkal elégedett lakosság aránya (%) A település lakói által elvégzett átlagos osztályszám (osztály)

-

A település fejlıdésével elégedettek aránya (%)

-

Továbbtanulás után hazaköltözött diákok aránya (%)

Táblázat: „Települési humán erıforrás és humán szolgáltatások fejlesztése” prioritás intézkedései

Prioritás: Települési humán erıforrás és humán szolgáltatások fejlesztése 1. Intézkedés

2. Intézkedés

Települési közszféra humán feltételeinek javítása

Aktív települési közélet támogatása

- 110 -


4.1 intézkedés: Települési közszféra humán feltételeinek javítása Intézkedés indoklása, háttere A kilencvenes évek olyan változásokat hoztak, amelyek jelentısen módosították a települések fejlesztéséért – népességmegtartás, a gazdaságfejlesztés, környezeti állapot megırzése stb. – felelıs személyek, szervezetek gondolkodását. A települések nagyobb szabadságot kaptak fejlesztési elképzeléseik megvalósításában, ezzel párhuzamosan a magánszektor megerısödésével, az állami irányítás mérséklıdı befolyása a településfejlesztés és üzemeltetés a közösségi és magánérdekek összehangolásán alapuló gyakorlatának kialakulását indította el. E folyamatban kiemelt szerepet játszik a települési humán erıforrások állapota, azok mennyiségi és fıleg minıségi vonatkozásai. Kiemelt szereppel bírnak a települési közszolgáltatásokat nyújtó személyek képzettségi és mentalitásbeli jellemzıi, amelyek a példaértéken túl a mindennapi közhangulatot is befolyásolják. Amennyiben sikerül a közszolgálati szerepben lévı személyekkel kapcsolatban változásokat elérni a szolgáltató jelleg és közösségtudat terén, úgy jelentıs hatások várhatók az önkormányzat és mőködési eredményességéhez való kedvezı viszonyulást tekintve. A kulturális identitást tekintve az „identitás” szó kifejezi egy ember hasonlóságát vagy összeillıségét, egyéniségét, személyiségét, kulturális és földrajzi származását. Ez az identitás a kulturális összetartozás, a megértés az integráció egyik legfontosabb tényezıje. Az identitás megırzése olyan lelki odatartozást jelent, ami a biztonságérzeten túl további alkotó energiák kibontakoztatásához járul hozzá. A kulturális identitás megırzésével a település vonzerejének fennmaradása és az egymásrautaltság érzésének erısödése történik.

Az intézkedés várható eredményei - a települési közszolgáltatások jobb minıségben kerülnek nyújtásra a polgárok felé - A településen megvalósul az ügyfélbarát közigazgatás - Az önkormányzat kezdeményezı szerepet játszik a humán szolgáltatások szervezésében, partnerségben a civil összefogásokkal - A nemzetiségi és kulturális önazonosság erısödik - A kulturális és mőveltségbeli színvonal emelkedik.


Eredménymutatók


Helyi közigazgatással elégedettek aránya (%)

-

Létrejövı kulturális rendezvények átlagos látogatószáma (fı)

-

Nemzedékek közötti szolidaritás keretében létrejövı kapcsolatok (db)

-

Magányosan élık arányának csökkenése (%)

-

Helyi identitását vállaló fiatalok aránya (%)

- 111 -

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója Tervezhetı projektjavaslatok: 4.1.1 projektjavaslat: Települési közintézmények humán feltételeinek javítása Projekt indoklás Hivatal munkatársainak szakmai és emberi felkészültsége, ügyfélbarát légkör biztosítása elengedhetetlen a modern és szolgáltató szemlélető közigazgatás megteremtése érdekében. Z önkormányzat felé kérelemmel forduló személy joggal várhatja el ügyének szakszerő elbírálását és az ügyintézés során az empátiát és megértést. Ehhez viszont az önkormányzat részérıl szakmailag felkészült és ügyfélorientált viselkedéső ügyintézık szükségesek, aminek meg kell teremteni a humán erıforrás fejlesztési oldalát. Projekt leírás A projekt keretében a sor kerül a köztisztviselıknek és közalkalmazottaknak szükséges és aktuális továbbképzések, tanfolyamok és szakképzési lehetıségek biztosítására, annak érdekében, hogy munkájukat minél magasabb színvonalon legyenek képesek ellátni. A dolgozók motiválása érdekében minden évben kiosztásra kerül a „Legjobb közalkalmazott” kitüntetés, közalkalmazottak és családtagjaik számára közös összejövetelek, szakmai események és a szabadidı közös eltöltésének lehetısége kerül biztosításra, pl. kulturális vagy természetjáró kirándulások. Az Önkormányzatnak biztosítania kell a minıségi általános iskolai oktatás feltételeit, elsısorban a német nemzetiségi oktatást fenntartását. A megalapozott és kedvezı feltételeket kínáló „helyi pedagógus életpálya” program kialakítása a pedagógusok számára hosszútávon tervezhetıvé teszi a helyben maradást. Az iskolarendszerben a diák és tanár elismerések, a tanulmányi versenyek hagyományainak erısítése szükséges települési szinten is; ennek keretében meg kell teremteni az országos és nemzetközi versenyek kiírásának hozzáférhetıségét minden érintett számára, illetve a versenyeken elért eredmények iskolarendszeren kívüli magas fokú társadalmi elismertségét pl. a felkészítı tanárok és a diákok pénzjutalma. Hozzáférhetıvé kell tenni a munkaerı piaci adatbázisokat és egyedi alkalmi vagy állandó munkalehetıségekre vonatkozó álláshirdetéseket, annak érdekében, hogy megvalósuljon elsısorban a végzett diákok könnyebb elhelyezkedése. Ennek érdekében ösztönözni kell a munkáltatók igényeinek megjelenítését az oktatás során. A háziorvosi praxis esetében a cél a megelızı-felvilágosító munka elısegítése. Ennek érdekében olyan információs rendszer felállítása is szükséges, mely elısegíti a lakosság széles körével érintkezı szociális szervezetek dolgozóinak hatékony tájékoztatását valamennyi országos, regionális, megyei, vagy térségi prevenciós programról, illetve e munkájukat egészségügyi, egészséges életmódot elıtérbe helyezı rendezvényekkel segíti. A települési, egészségnapok szervezése során lehetıséget kell biztosítani a szociális ellátó szervezetek bemutatkozására, a szolgáltatásaik “terjesztésére”. Iskolák kulturális szolgáltatásainak biztosítása érdekében támogatni szükséges a szakkörök létrejöttét a szakkörvezetı tanárok motiválásával, a mőködési feltételek javítását, illetve a felszerelések pl. fazekas kemence, korongozó asztal stb. beszerzését.

- 112 -

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója Javasolt, becsült projektméret: 1-3 m Ft. Források: Önkormányzati költségvetés, Nemzeti Civil alapprogram Projekt típus: önálló projekt Táblázat: A projektjavaslat megvalósításának tervezett kimenetei



köztisztviselık és közalkalmazottak számára szervezett programok száma (db/év),

-

egy évben megrendezett egészségnapok száma, résztvevık száma,

-

diákversenyek száma, az elismerések száma, a díjak mértéke (db),

-

létrejött új szakkörök száma (db),

-

végzett diákok elhelyezkedési és továbbtanulási aránya (%)

4.1.2 projektjavaslat: Kulturális identitás erısítése Projekt indoklás A kulturális identitást Szár településen elsısorban a német nemzetiséghez, népcsoportokhoz köthetı, tanult eljárások, tevékenységek jelentik, mindazon tudással, készségekkel és kreativitással együtt, melyek az említett eljárásokat megalapozzák, s amelyek ezen eljárások termékei is. Ezek biztosítják a közösségek számára az elızı nemzedékekhez való folyamatos kötıdés érzését és ennek megırzése, fejlesztése mindig az aktív korú nemzedékek feladata. E tevékenységek elısegítése során az önkormányzat kezdeményezı szerepet játszik annak érdekében, hogy az egyéni és közösségi tudat erısödjön, a települési önazonosság folyamatos legyen a jövıben is. Projekt leírás A projekt keretében a kulturális szolgáltatások fejlesztése valósul meg, melyek egyidejőleg szolgálják a történeti múlt megismerését és a jövı nemzedékek nevelését. Ennek keretében létrejön a helytörténeti és néprajzi győjtemény, ami idıszakos kiállítások formájában mutatja be a település létrejöttét, lakóinak történetét és életmódját. A helyi könyvtár rendezvényei is történelmi önazonosság erısítését szolgálják a nyelvápolás pl. szavalóverseny, a történelmi ismeretek pl. vetélkedık szervezése más nemzetiségi településekkel és a mőveltség terén pl. versenyekre való felkészülés formájában. A zenei rendezvények és a sajátos népszokások átadása is a nemzedékek találkozását és egymástól való tanulást, a kulturális örökség továbbvitelét szolgálja. Javasolt, becsült projektméret: 1-3 m Ft. Források: Önkormányzati költségvetés Projekt típus: kiegészítı projektelem

- 113 -


MONITORING MUTATÓK Tervezett kimenet, output mutatók

-

Létrejövı helytörténeti győjtemény A helytörténeti győjtemény átlagos látogatószáma (fı) Megrendezett mőveltségi és történeti vetélkedık száma (db) Idısek és fiatalok közötti találkozók száma (db) Német nemzetiségi kultúrát bemutató rendezvények száma (db)

4.2 intézkedés: Aktív települési közélet támogatása Intézkedés indoklása, háttere A közösségfejlesztés az egyes személyek olyan társas képességfejlesztését jelenti, amely alkalmazásának hosszú távú eredményeként a polgárok helyi társadalmi beágyazottsága tudatosul, meglévı készségeik megerısödnek, együttmőködésük és szolidaritásuk fejlıdik, illetıleg egyre inkább képesek közösen és önállóan szervezett, általuk elhatározott kulturális/közéleti cselekvésekre. E folyamatban kulcsszerepe van a polgároknak, közösségeiknek és azok hálózatainak, valamint a közösségfejlesztıknek is, akiknek bátorítóösztönzı, informáló, kapcsolatszervezı munkája életre segítheti vagy kiegészítheti, megerısítheti a meglévı közösségi erıforrásokat. A közösségfejlesztés lényege a lokalitásban, a helyi, településszintő cselekvésben és fejlesztésben jelölhetı meg. A közösségfejlesztési folyamat egy településen a lakosság aktivizálásával kezdıdik, majd a problémák felismerésével és azok nyilvánossá tételével folytatódik, melynek során mind többen kapcsolódnak a folyamathoz, és eljutnak a közösségben megfogalmazódó feladatok felismeréséhez, tervezéséhez és közösségi megoldásához. Az intézkedés várható eredményei o A település lakóinak egészségi állapota javul o További társadalmi szervezetek jönnek létre o Települési közösségi kohézió növekedik o A településen élık büszkék a településre o Települési arculat kedvezı változása Táblázat: Az intézkedés megvalósításának várható eredményei

Eredmény mutatók


Várható élettartam növekedése (év) Települési civilszervezetek számának változása (db) Települési identitás erısödése Települési részvétel a közösségi eseményeken növekedik (fı) Elismerést szerzett települési lakosok a sport és a tanulás terén (fı)

- 114 -


Tervezhetı projektjavaslatok: 4.2.1 projektjavaslat: Szabadidı mozgáskultúra fejlesztése Projekt indoklás A nem edzés-szerő mozgáson alapuló szabadidı eltöltésnek, mint pl. a kirándulás, kerti munkák, séta stb., fontos szerepe van a testi-lelki egyensúly megteremtésében, a jó közérzet megırzésében. Az iskolai testneveléshez szorosan kapcsolódik a gyermekek szabadidısportja, mely azonban életszínvonal és kulturáltság kérdése is. A személyes példamutatás, az akaraterı felmutatása példaértékő lehet a gyermekek jövıbeni életesélyeit tekintve. Természeti környezete különösen alkalmassá teszi Szár települést szabadidıs szolgáltatásoknak a lakosság és különösen a fiatalok számára történı nyújtására, ami a jó közérzet biztosításán túl a közösségformáláshoz is hozzájárul. Projekt leírás A projekt keretében az erdei tornapálya kiépítése mellett rendszeres programok szervezésére kerül sor, de nemcsak a fiatalok számára. A szabadidıs eseményeket szervezı ún. animátor személyiségén keresztül tudja mozgósítani a résztvevıket. Amennyiben megteremtıdik kerékpárok kölcsönzésének lehetısége, úgy a terep, illetve a távolsági kerékpáros klub létrejöttével további személyek vonhatók be a tömegsport tevékenységekbe. A településen vagy közelében lévı lovastanyák lehetıséget adnak a gyermekeknek a lovaglás rendszeres oktatására, ezzel életmódjuk természetközelivé tételére. Az idısebb korosztály a települések közötti futball vagy a teremfutball keretében tudja egészségét rendben tartani és a közösségi életet élni. A hétvégeken gyalogtúrák szervezésére nyílik lehetıség a Vértesi Natúrparkba, ahol a környezeti nevelés mellett az egészséges életmód is szélesebb körben kerül bemutatásra. Javasolt, becsült projektméret: 2-5 m Ft/év. Források: Önkormányzati költségvetés Projekt típus: kiegészítı projektelem Táblázat: A projektjavaslat megvalósításának tervezett kimenetei



Rendszeres sporttevékenységet folytatók aránya a településen (%),

-

Sport tevékenységet folytató társadalmi szervezetek száma (db),

-

Sportolási célból a településre látogatók száma (fı),

-

Iskolán kívüli sporttevékenységben résztvevı gyermekek száma (fı),

-

Felnıttek számára szervezett sportesemények száma (db)

- 115 -

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója 4.2.2 projektjavaslat: Hagyományırzı rendezvények Projekt indoklás Hagyomány alatt általában az elıdök örökségébıl azokat a cselekvéseket, dolgokat értjük, amelyeket nemzedékrıl nemzedékre változatlan formában tesznek és készítenek az adott társadalom tagjai szociokulturális öröklés (beleszületik az egyén az adott társadalomba és tovább viszi ısei hagyományait) alapján. A hagyományok az adott társadalom értékrendjét, világszemléletét tükrözik. Az értékek, az archaikus kultúrák védelme ugyanúgy világtendencia, mint a modernizáció. A gyorsan változó, modernizálódó kultúrákban a hagyományırzés létezı és fontos igény, ami az emberek születési helyhez és közösséghez való ragaszkodását fejezi ki. Fizikai megnyilvánulása rendszeres és eseti rendezvények megszervezését és lebonyolítását, a nemzeti ünnepek községszintő megünneplését jelenti, ami a közös társadalmi tudat felidézését és ezzel a települési közösség fennmaradását segíti elı, de nem mellékesen látogatókat is vonzó események is lehetnek, ami modern körülmények között a bevételt és elfoglaltságot is jelent a résztvevı helyi lakosok számára. Projekt leírás Szár településen rendszeresen megrendezésre kerülı hagyományırzı rendezvények és ünnepek: március 15., majális, hagyományırzı búcsú, augusztus 20., Romhányi napok, szüreti felvonulás bál és fızıverseny, október 23., és az ádventi vásár, hangverseny. A projekt keretében az egyes jeles napok alkalmából a település lakói közösen ünnepelnek, amit szabadidıs rendezvények követnek, ahol a helyi termékek kóstolója, kézmőves bemutatók és vásár követ. Javasolt, becsült projektméret: 5-15m Ft. Források: Önkormányzati költségvetés, Szociális és Munkaügyi minisztérium "Élhetıbb Faluért" program és szponzori hozzájárulások Projekt típus: önálló projekt Táblázat: A projektjavaslat megvalósításának tervezett kimenetei



Létrejövı rendezvények száma (db/év),

-

A rendezvényeken résztvevık átlagos létszáma (fı),

-

Rendezvényeken megjelenı kiállítók átlagos száma (fı),

-

Rendezvényeken megjelenı mesterségek átlagos száma (db),

-

Rendezvényekre látogatók száma a települése kívülrıl (fı)

- 116 -

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója 4.2.3 projektjavaslat: Civilszféra megerısítése Projekt indoklás A településen jelentıs eredményeket felmutató szervezetek: Szár Községért Közalapítvány, Saarer Tanzgruppe, Gaudi Buam, Ezüstévek Nyugdíjas Klub, Vöröskereszt, Majorette Csoport, Szári Nemzetiségi Énekkar, Sportegyesület, Szár Községért Baráti Kör, Napsugár Kindergaten Alapítvány, Szár Község Német Kisebbségi Oktatásáért és Kultúrájáért Alapítvány. A településen mőködı civil szervezetek munkája, a civil szféra megerısödése, a civil kezdeményezések a helyben lakó lakosság komfortérzetét növeli, erısíti a közösségi érzést és ezzel is hozzájárul a település potenciális humántıke megtartó készségéhez. A civil szférához kapcsolódó kulturális vonatkozások erısítése a település turisztikai vonzerejét növeli, valamint a településmarketing szerves része. A civilszféra megerısödését a következı módszerek segíthetik elı: - település humán, erıforrásait felmérı és aktivizáló közösségi felmérés; - lakossági cselekvési, fejlesztési tervkészítés; - helyi önszervezı köri mozgalmak kialakítása pl. helytörténeti, településszépítı stb.; - helyi jelentıs személyiségekkel való egyéni és nyilvános, csoportos beszélgetések; - helyi tapasztalat, tehetségek és tudás feltárása és közreadása pl. helyi újságban; Projekt leírás A településen élık életminısége javítása érdekében az önkormányzat ösztönzi a magánterületeken is a rendezett és gondozott virágágyások létrejöttét szaporítóanyaggal és tárolók rendelkezésre bocsátásával, illetve kertészeti mérnök bevonásával tervet készít a település köz- és jellegadó (elsısorban utcafronti) magánterületeinek virágokkal történı beültetésére. A virágokhoz szükséges szaporítóanyag önkormányzati vállalkozásban történı elıállítása foglalkoztatási kezdeményezésként akár további forrásokat vonhat be a termeltetésbe és munkahelyeket is teremthet. A település lakói által végzett munka eredményességét a „Virágos udvar” és az „Év legszebb portája” elismerésekkel lehet ösztönözni. Ezt a tevékenységet, amennyiben ezzel foglalkozó személyek magasabb szinten és rendszeresen mővelik, úgy a létrejövı kertészeti klub az önkormányzat további támogatására is érdemes. A lakópark várhatóan megkezdıdı építkezése és az esetleges beköltözések szükségessé teszik közvetlen kapcsolatok kialakítását a beilleszkedés és a helyi lakossággal való jó kapcsolat kialakítása érdekében. Ennek érdekében lakossági fórumok tartására lesz szükség, ahol lehetıség nyílik a kölcsönös megismerésre és elfogadásra. A beköltözık meghívása és aktív részvételük a helyi rendezvényeken, illetve a szervezésben elısegíti társadalmi integrációjukat és emberi kapcsolataik kialakulását. A szociális ellátás fejlesztésén belül a családsegítés, gyermekjóléti ellátás, házi segítségnyújtás kereteinek felülvizsgálata és fejlesztése történik. Ennek keretében az igények felmérése után a napközi otthon megszervezése történik, amit kiegészít az önkéntesek toborzása és foglalkoztatása. Ezek együttesen segítenek az idısek és betegek életének szebbé tételében és a szociális gondok megoldásában. Javasolt, becsült projektméret: 2-5 m Ft.

- 117 -

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója Források: Önkormányzati költségvetés Projekt típus: kiegészítı projektelem Táblázat: A projektjavaslat megvalósításának tervezett kimenetei



„Virágos udvar” elismerésben részesülık száma (fı/év),

-

Az „év legszebb portája” elismerés,

-

Szociális ellátásban résztvevı önkéntesek száma (fı),

-

A létrejövı kertészeti klub által rendezett események száma (db),

-

A lakóparki lakosok részvételével rendezett események száma (db)

- 118 -


V. Prioritás: Turizmusfejlesztés A prioritás indoklása A turizmus fejlesztés önálló prioritásként történı megjelenítése, a stratégiai elképzelések egyik alappillére. Általánosságban elmondható, hogy Szár nem önálló turisztikai célpont, annak ellenére, hogy erre minden adottsága megvan. Földrajzi elhelyezkedése, az épített környezete és természeti értékei, kulturális öröksége, néprajzi hagyományai révén kiválóan hasznosítható adottságokkal rendelkezik. Ezen adottságok azonban még nem szervezıdtek turisztikai attrakciókká, a turisztikai infrastruktúra kialakulatlan, fejlesztésre szorul. Szár jelenlegi helyzete, elsısorban, a rövid idejő kirándulásoknak, látogatásoknak és a térségi jelentıségő rendezvényeken történı részvételeknek kedveznek. A turizmus dinamizálása érdekében sok a tennivaló, de az erıfeszítések, talán ezen a területen kecsegtetnek a legnagyobb hatással. Legtisztább, a környezet minıségét nem túlzott mértékben terhelı gazdasági ágazatként, fejlesztésének önkormányzati támogatása alapvetı cél. Fejlesztését Szár saját értékeire kell alapozni, a feledésbe merült, háttérbe szorult értékeket azonosítani és megújítani szükséges. A szabadidı eltöltésében a települést választókat, az önkormányzat elsısorban az épített örökség helyreállításával, a környezeti adottságok fenntartásával és a kulturális és szórakoztató programok szervezésével segítheti elı. Hangsúlyosan kell megjeleníteni, a helytörténeti, a kulturális (mővészeti, zenei, nemzetiségi) hagyományokra építı turisztikai termékeket. A települési kínálat kiegészítéseként kell figyelembe venni, s ezáltal a tartózkodási idı meghosszabbítására lehet felhasználni a közvetlen környezeti vonzástényezıket (pl. Vértes). A kultúrtörténeti és természeti táji értékek mellett törekedni kell az épített környezet értékeinek és egyházi emlékek megújítására és azt követıen bemutatására, megırzésére. Az adottságok mellett kihasználhatók a turizmusban jelen levı trendek, például az aktív életmód terjedése, a környezettudatosság, az egyedi igények erısödése. Fı célkitőzés a települési szintő turisztikai termékkínálat bıvítése, a minıségi szolgáltatások fejlesztése és a turizmus fejlesztéséhez szükséges közvetlen szálláshelyek fejlesztése. A települési turisztika dinamizálását azonban jelentıs mértékben infrastrukturális hiányosságok gátolják. A fejlesztés terén legfontosabb cél megteremteni a Szárra látogató vendégforgalom tartózkodási feltételeit, mind a vonzásadottságok, mind a szálláshelyfejlesztés terén. Az infrastrukturális fejlesztések alapozzák meg a turizmus jövedelemtermelı képességét és a foglalkoztatás terén betöltött szerepét, ezért ezen fejlesztések különös jelentıséggel bírnak. Törekedni kell az utazási motiváció összetettségének kialakítására (üdülés mellett egészségi, kulturális célú utazás) önmagában növeli a szálláshely keresettségét, és egyúttal mérsékli a szezonalítást. A turizmus fejlesztése jelentıs mértékben javítja a helyi lakosság életminıségét is. A megszervezésre kerülı programok, rendezvények, fejlesztésre és kialakításra kerülı intézmények (helytörténeti múzeum, kiállítóhely, vendéglátó egységek, sport és rekreációs létesítmények) egyben a szári lakosok szabadidejének kulturált és változatos eltöltését is szolgálják. A falu kiemelkedı látvány elemeinek megırzése, helyreállítása és fejlesztése, rendezett közterületeinek élménye egyben a helyi közösség nyeresége. A turizmusban a szolgáltatók többsége kisvállalkozás, amelyeknek a turisztikai piacon való megmaradásához magas színvonalú szolgáltatásokat kell nyújtaniuk. A turizmus jelentısége túlmutat közvetlen pénzügyi jelentıségén és a gazdaságot érintı hatásán: segíti a belsı perifériák gazdasági felzárkózását, hozzájárul a természeti kincsek és kulturális értékek megırzéséhez és hasznosításához, ezen keresztül elısegíti a gazdasági és társadalmi kohéziót, növeli a lakosság életszínvonalát. - 119 -

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója A megvalósuló turisztikai projekteken keresztül, mind a vendégek száma, mind pedig az egy vendégre esı költésnek növelése szükséges, amely folyamat eredményeképpen növekednek az önkormányzat helyi adóbevételei, Nemzetközi tapasztalatok alapján a vendégek költésének 1%-al való emelése ugyanolyan gazdasági eredményt jelent, mint a látogatók számának akár 10%-al való növekedése. Hosszú távon tehát a vendégek számának növelése helyett, inkább költésének emelése és a tartózkodási idejük meghosszabbítása a cél. Célkitőzések ismertetése: - A prioritás megvalósítása segítse elı a település gazdasági fejlıdését, a fenntartható fejlıdés szempontjai mentén, - Szár váljon minél több vendég kedvelt turisztikai célpontjává, - új eddig nem bevezetett turisztikai szegmensek jelenjenek meg a településen, - járuljon hozzá a természeti kincsek és kulturális értékek megırzéséhez és hasznosításához, - ezen keresztül segítse elı a gazdasági és társadalmi kohéziót, - növelje a lakosság életszínvonalát, - erısödjön a település nemzetközi hírneve, - váljon alkalmassá a megvalósuló fejlesztések eredményeképpen, a vendégek sokoldalú fogadására a település, - a turisztikai szektor fejlesztése pozitívan járul hozzá Szár anyagi jólétéhez, - az idegenforgalomból származó jövedelmek növekedjenek, - új, a turisztikai céloknak is megfelelı imázs kialakítása és eljuttatása a leendı vendégekhez. Táblázat: A prioritás megvalósításának várható hatásai


MONITORING MUTATÓK - A javuló életminıség hatására növekedjenek az átlagbérek a településen (%), - A településen megtermelt jövedelmen belül növekedjen a turisztika aránya (%),

A prioritás célkitőzéseinek megvalósítása érdekében javasolt intézkedések: Táblázat: A turizmusfejlesztés prioritás intézkedései

Prioritás: Turizmusfejlesztés 1. Intézkedés

2. Intézkedés

3. Intézkedés

Települési arculat, imázs fejlesztése, településmarketing fejlesztése

A turizmushoz kapcsolódó infrastrukturális (szálláshely és vonzerı) fejlesztések

Turisztikai termékfejlesztés

- 120 -


5.1. intézkedés: Települési arculat, imázs fejlesztése, településmarketing fejlesztése Intézkedés indoklása, háttere A települési arculat, imázs és a településmarketing fejlesztése önálló intézkedésként történı megfogalmazása, azon felismerést támasztja alá, hogy a turisztikai piacon jelenlévı óriási kínálat megköveteli a kisebb települések, így Szár esetében is a turisztikai termékek koordinált értékesítését és gondozását. A turizmusban érdekelt vagy érdekeltté tehetı szervezetek, szereplık folyamatos azonosítása, „becsatornázása”, összefogásának ösztönzése segíti elı a hosszú távú eredmények elérését. Az összefogás megcéloz minden olyan, a településen mőködı kulturális civil szervezetetet, a falusi vendéglátásban érdekeltté tehetı családot, turisztikai és egyéb szolgáltatót, amely a falu turisztikai fejlıdését segítheti. Ezen feladatok elláthatók önkormányzati kereteken belül vagy önkormányzati tulajdonban lévı non-profit szervezet keretein belül, amely pályázati források sikeres bevonása esetén turisztikai információs pont szerepét is betöltheti. Az intézkedés által megcélzott fejlesztési célok, tevékenységek végrehajtásához, a projektjavaslatok megvalósításához létrehozott menedzsment szervezet feladata lehet a települési szintő turisztikai termékfejlesztés, futó projektek esetében projektmenedzsment, kapcsolattartás, térségi együttmőködés koordinálása, marketing tevékenység és szemléletformálás, oktatás, valamint a turisztikai vállalkozások versenyképességének segítése. Településmarketing koncepcionális alapjainak lerakása, ezen belül a település marketingtervének kialakítása és megismertetése az ágazat helyi és térségi szereplıivel. Szár Arculati kézikönyvének összeállítása, „Szár a Vértes kapuja” márka, védjegy kidolgozása. A kifejlesztett turisztikai termékek esetében minıségbiztosítás megvalósítása (ennek keretében szolgáltatói standardok kidolgozása, elfogadása, alkalmazása). Az intézkedésen belül kiemelt feladat a településkép és a településrıl alkotott kép közvetett alakítása: a régi szári hangulat kialakításának fontos eleme, a Szárra egykor jellemzı településképi egységesség, harmonikus megjelenés újbóli kialakításának elısegítése. Az intézkedés közvetett célja a turisztikai termékek és vonzerık fejlesztésén túl az információk eljuttatása és ezen keresztül a Szárra érkezı vendégek számának emelése. Mindezek megvalósításához célzott marketing projektjavaslatok generálása szükséges. Ma már nem elég kizárólag infrastrukturális fejlesztésekben gondolkodni, a marketing, a reklám tevékenység, a turisztikai információk hatékony eljuttatása a potenciális vendégkörhöz jelentıs költséget jelent, egy kisebb település esetében.

- 121 -



MONITORING MUTATÓK Eredménymutatók

-

Szár ismertségének növelése eredményeképpen növekvı számú vendégérkezések száma (%), Szár ismertségének növelése eredményeképpen növekvı helyi adóbevétel mértéke (%), A településmarketing fejlesztésével kapcsolatban létrejött közvetlen munkahelyek száme (fı), Új partnerségi együttmőködések száma, a turizmusban érdekelt szervezetekkel (db),

Tervezhetı projektjavaslatok: 5.1.1 projektjavaslat: Turisztikai információs és irányító táblarendszer Projekt indoklás A turisztikai információs és irányító táblarendszer, amely Szár, mint összetett turisztikai termék, sajátos egyedi szolgáltatásait, jellemzıit mutathatná be. Egységes, jól elérhetı információkat nyújtva, a település történelmérıl, látnivalóiról, helyi termékeirıl. A táblarendszer kiegészítı információkkal szolgálhatna a falusi szálláshely szolgáltatókról és elérhetıségeikrıl. A táblákat, a település frekventált pontjaira célszerő felállítani. A látogató vendégek közvetlenül és gyorsan megismerkedhetnének a szári emberek múltjával, életével, kulturális eseményeivel. Egy gyorsfényképet kapnának a településrıl. A projektjavaslat építene a település jellemzı kulturális, építészeti értékeire és hagyományaira, az önkormányzat, a vállalkozók, a civil szervezet és a lakosság bevonásával. A tevékenység megvalósítása, a résztvevık számára alternatív és kiegészítı jövedelmet generálhat, hatással van a helyi gazdaság élénkülésére. Elımozdítja a település megismertetését, helyzetbe hozza a családi vállalkozásokat. Projekt leírás Az információs táblák típusai lehetnek: - irányító táblák: a település bevezetı útszakaszain helyezkednének el, céljuk, hogy a turistáknak jelezzék a települést, - információs táblák: nagy felületen, konkrét képi és szöveges valamint részletes piktogramos és szöveges információk, az elérhetı szolgáltatásokról és programokról, helyet kaphatnak a helyi termék elıállító, étkezési lehetıséget vagy/ és szállást kínáló családok, és minden egyéb állandó program lehetıség, - Szárt bemutató táblák: a település idegenforgalmi látnivalói, mint például történelmi értékek, mőemléki látnivalók és különleges természeti, táji vonzerık kaphatnának helyet, A tábláknak az egész településen egységes megjelenésőeknek, tájba illı anyagúaknak és színőeknek, ugyanakkor figyelemfelkeltınek kell lenniük. Javasolt, becsült projektméret: 2- 3 000 000 Ft. Források: - KDOP- 2.1.3 Térségi és helyi turisztikai együttmőködési rendszerek, az információs rendszerek és a marketing fejlesztése,

- 122 -

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója - Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, A turisztikai tevékenységek ösztönzése (Az intézkedés kódja: 313.) Projekt típus: önálló projekt vagy kiegészítı projektelem, Táblázat: A projektjavaslat megvalósításának tervezett kimenetei


MONITORING MUTATÓK - Kihelyezett táblák száma (db), - Együttmőködésbe bevont szolgáltatók száma (db), - Táblákon bemutatott szolgáltatások, termékek száma (db), - Bemutatott állandó szári programok száma (db), - Bemutatott szári nevezetességek száma (db),

5.1.2 projektjavaslat: Turisztikai és kulturális honlap kialakítása és fenntartása, támogatása Projekt indoklás Kiemelt jelentıséggel bír, egy komoly szakmai tartalommal megjelenı, keresı oldalakra beregisztrált dinamikus weboldal. Az Interneten saját települési szintő, komoly turisztikai tartalmat megjelenítı turisztikai honlappal való megjelenéssel a szolgáltatók széles körben megismertethetik potenciális partnereikkel, vendgeikkel tevékenységüket, termékeiket, szolgáltatásaikat. A projekt lényege, hogy az önmagában megjelenésre nehezen képes családi helyi szolgáltatókat helyzetbe hozza és többlet költséggel ne terhelje. A települési honlapba ágyazott és adminisztrációs felület biztosításával aktualizált megjelenésükkel válhat hatékonnyá az internetes jelenlét. A projekt közvetett feladata az informatikai kultúra fejlesztése falusi turizmus szereplıi között. Projekt leírás Egy olyan internet alapú kommunikációra épülı turisztikai honlap létrehozása, amely jól felépített, a felhasználó számára hasznosítható adatbázissal jelenik meg, esetleg több belsı és külsı alrendszert képes egyidejőleg kiszolgálni. Célszerő kiegészíteni a települési szintet legalább nyolc- tíz helyi szolgáltatást kínáló családi vállalkozás bemutatásával. A projekt kulcseleme a fenntarthatóság, az aktuális szakmai tartalmak feltöltése. Statikus honlap fejlesztése esetén szükségszerő a rendszeres, havi idıközönként történı frissítés. A honlap minden felhasználó részére térítésmentes megjelenést biztosít. Szinergikus elemként megjeleníthetık a településsel kapcsolatos további információk, mint például befektetési információk a településrıl. Javasolt projektméret:

500 000- 1 500 000 Ft.

Források: - KDOP 2.2.1 Térségi és helyi turisztikai együttmőködési rendszerek, az információs rendszerek és a marketing fejlesztése, B) komponens: Integrált térségi és helyi turisztikai információs rendszerek fejlesztése, Projekt típus: önálló projekt vagy kiegészítı projektelem,

- 123 -





Létrejövı megújult települési szintő, turisztikai célokat szolgáló honlap,

-

Együttmőködı és a honlapon történı megjelenést vállaló szári helyi szolgáltatást kínáló családi vállalkozás,

-

Honlapon megjelenı, felmért helyi vonzásadottságok bemutatása (db),

-

Honlap látogatottságának növekedése (%),

5.1.3 projektjavaslat: Többnyelvő turisztikai tájékoztató kiadványok és kulturális útikönyvek készítése Projekt indoklás A nyomtatott információs termékek (nyomtatott és elektronikus információk, plakátok, hirdetıtáblák, szórólapok, leporellók, brosúrák), tájékoztató kiadványok, multimédiás CD-k készítése, fontos információhordozó szerepet töltenek be. Az ingyenes terjesztéső turisztikai kiadványok elısegítik a potenciális vendégkör, turisztikai kínálattal kapcsolatos, megfelelı mennyiségő információkkal való ellátását, jelentıs mértékben hozzájárulnak egy adott térségrıl kialakuló pozitív imázs képhez. A turisztikai kiadványokban történı megjelenés minden lehetıségét célszerő megragadni, például többnyelvő turisztikai és kulturális útikönyv vagy a település rendezvényeinek programfüzetbe szervezésén keresztül. A kiadványok hasznosulása, kiosztási jegyzékeken keresztül mérhetı. Projekt leírás Ingyenesen terjeszthetı, vonzerıket bemutató és népszerősítı, legalább kétnyelvő nyomtatott települési kiadványok (prospektus, brosúra, képeskönyv, leporelló stb); tervezésének, elkészítésének, illetve nyomdai kivitelezésének megvalósítása. Többlet információk bemutatása (rendezvények, kiállítások, kirándulási lehetıségek, on-line szállásfoglalás és értékesítés, Üdülési Csekk elfogadóhelyek, hasznos információk). Javasolt projektméret: 60 000- 500 000 Ft. Források: - KDOP 2.2.1 Térségi és helyi turisztikai együttmőködési rendszerek, az információs rendszerek és a marketing fejlesztése, B) komponens: Integrált térségi és helyi turisztikai információs rendszerek fejlesztése, C) komponens: A térségi és helyi idegenforgalmi marketing hatékonyságának javítása

Projekt típus: ismétlıdı, kiegészítı projektelem,

- 124 -




Létrejövı különbözı kiadványok száma (db),

-

Létrejövı kiadványok példányszáma (db),

-

Turisztikai kiadványokban szereplı szolgáltatók száma (db),

- 125 -


5.2 intézkedés: A turizmushoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések Intézkedés indoklása, háttere Szár település kiváló adottságokkal rendelkezik, hogy a turisztika területén komoly eredményeket tudjon elérni. A megfelelı szintő infrastrukturális háttérbázis, mind a szálláshelyek, mind egyéb szolgáltatások területén, azonban kiépítetlen. Az intézkedés indokoltságát támasztja alá, hogy jelenleg nem adottak egy több napot jelentı szári pihenés, nyaralás eltöltésének szálláshely feltételei, hiányzik a település léptékéhez és adottságaihoz illeszkedı szálláshely kapacitás kiépítettsége. Önkormányzati feladatként elsısorban a vonzásadottságok szorulnak fejlesztésre. A szálláshely fejlesztés elsısorban a piaci szektor feladata, de megfontolandó egy önkormányzati vendégház kialakítása, amely a rendezvényekre érkezı fellépı elıadók, mővészek elszállásolását segíthetné. Fenntartása érdekében, pedig része lehetne a települési szálláshelykínálatnak. Ezek az infrastrukturális fejlesztések elmaradásuk esetén, hosszú távon gátolhatják a település fejlıdését. A szálláshely fejlesztések terén az önkormányzat további feladata, hogy ösztönözze magán(falusi turizmus) és kereskedelmi szálláshelyek kialakítását, kapacitás bıvítését és késıbb a szolgáltatási színvonal emelését célzó beruházásokat. Célszerő a differenciált típusú szálláshelyek fejlesztésének ösztönzése, a magasabb színvonalú, komplex szolgáltatásokat nyújtó szállodáktól, panzióktól kezdıdıen az egyszerőbb vendégszobákig bezárólag. (vadászházak, falusi vendégházak, mobil faházak, kerékpáros táborhelyek, kempingek). Mérlegelni kell a magánszektor és önkormányzat összefogásán alapuló esetleges PPP beruházások lehetıségét. A tervezett beruházások befolyásolják az attrakciók fejlesztésének lehetıségeit, hosszú távú fenntarthatóságát. A szálláshelyek települési szintő kapacitása és szerkezete behatárolja a tervezett programok, attrakciók fejleszthetıségét. Táblázat: Az intézkedés megvalósításának várható eredményei

Eredménymutatók


Létrejött új turisztikai vállalkozások száma (db),

-

Létrejött új helyi munkahelyek száma a szolgáltatószektorban (db),

-

Növekvı helyi adó bevételek (Ft),

-

vendégérkezések számának növekedése (%),

-

Az internetes foglalások számának növelése (%),

-

A vendégek tartózkodási idejének meghosszabbodása (%),

-

Kialakított új vonzásadottságok (db),

Tervezhetı projektjavaslatok: 5.2.1 projektjavaslat: Szálláshely fejlesztés Projekt indoklása Szár szálláshely kínálata korlátos, jelenleg kialakulatlan. Nem rendelkezik nagyobb csoportok fogadására alkalmas szálláshely kapacitással. Ezért kiemelt jelentıséggel bír, a kereskedelmi

- 126 -

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója szálláshelyek fejlesztésének ösztönzése, illetve a turisztikai termékkínálat fejlesztése. A vendégforgalom növelése érdekében a turisztikai infrastruktúra fejlesztése elengedhetetlen. Az önkormányzat a legtöbb esetben nem jelenik meg önálló projektgazdaként, hanem a fejlesztéseket ösztönzı „partnerként” jelenhetnek meg. A turisztikai attrakciók, látnivalók, programok mellett elsısorban a szálláshely fejlesztés szükséges ahhoz, hogy a vendégek számára a település vonzóvá váljon és az egynapos turizmus mellett, a hosszabb tartózkodási idejő, magasabb költéső vendégek is egyre nagyobb számban megjelenjenek. A falusi turizmus népszerősége folyamatosan növekszik, ezért fejlesztésének ösztönzésére kiemelt hangsúlyt szükséges fektetni. Projekt leírás Szár település önkormányzata ösztönzi a településen megvalósuló szálláshely fejlesztési befektetıi törekvéseket. Az önkormányzat, mint jogosult pályázó szervezet önállóan is benyújthat projektjavaslatot vendégház kialakítására vagy a magán befektetıkkel társulva úgynevezett „PPP” modell keretében ingatlan apporttal társulhat egy szálloda kivitelezésére. Javasolt projektméret legalább a szükséges minimális paraméterekkel rendelkezı kereskedelmi szálláshely fejlesztési költsége. Javasolt projektméret: konkrét projekt függvényében változhat, Források: - KDOP-2.1.2 Szálláshelyek és a turisztikai termékkínálat értékét növelı egyéb szolgáltatások infrastrukturális és minıségi fejlesztése, (2008.03.17) - Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, 5.3.3.1.3. A turisztikai tevékenységek ösztönzése (Az intézkedés kódja: 313.) - Vállalkozói projektek esetében speciális konstrukciók: „Jeremie”, mikrohitelek, garancianyújtás (GOP) Projekt típus: önálló projekt vagy kiegészítı projektelem


- Szálláshelyek bejelentett vendégágy kapacitásának növekedése a településen (%), - Elinduló új pojektek száma, szálláshelyfejlesztéssel kapcsolatban megkért új építési engedélyek száma (db), - kialakított önkormányzati tulajdonú szálláshely, vendégház vendégágy kapacitása (db),

5.2.2 projektjavaslat: Szabadidı- szórakoztató negyed fogadókörnyezetének létrehozása Projekt indoklása Szár legnagyobb turisztikai attrakcióját a rendezvényturizmus jelentheti. Magyarországon, a nyaralási szokások tekintetében a hosszú nyaralást több, rövidebb utazás követi. A település szerencsés területi adottságainak köszönhetıen rendelkezik egy idıszakos jelleggel mőködı „kulturális vígalmi negyed” számára helyet adó területtel. A rendezvény helyszíne kialakításra - 127 -

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója szorul, de jól hasznosíthatók, a terület adottságai. Ezért egy új, átütı, életképes kezdeményezés kidolgozása szükséges („Mega-Event Plan”), amelyre építve késıbb további elképzelések dolgozhatók ki. A „nagyrendezvénynek” építeni kell a szári sajátosságokra és elképzelésekre, a potenciális országos ismertséggel rendelkezı partnerekre. A rendezvényekre célszerő határon túli résztvevıket is meginvitálni, hogy jó eséllyel határon túl is népszerővé és ismertté váljanak a programok és maga a telepölés, Szár. Cél, hogy középtávon mozgalmas regionális, országos szintő rendezvényeknek, fesztiváloknak helyet adó településsé válhasson Szár. Egy kiemelt nagyrendezvény egyben a település védjegye is lehet. A rendezvények szervezésében a hagyományok hatékonyabb megjelenítése önmagában is dinamikát és jellegzetes arculatot adhat a településnek. A rendezvények tartalommal történı megtöltésére jó lehetıséget kínál a jelenlévı magas színvonalú és sokrétő népzenei kultúra, a jelenlévı világszínvonalú lovasközpont. Projekt leírás A projekt komoly infrastrukturális beruházást feltételez, annak ellenére, hogy a terület adottságai kedveznek a tervezett funkció kialakításának. Szükséges megteremteni tájba illeszkedı módon a parkolási infrastruktúrát, a kiszolgáló létesítményeket (pl. mellékhelyiségek) és legfontosabb projektrészként mobil vagy telepített nézıtér(eket) lelátó(kat). Mindemellett szükséges megteremteni a háttér infrastruktúrát is. A hangtechnikát, a látványos világítási rendszereket. A projekt elıkészítési munkái még nem kezdıdtek el. A projekt befejezését követıen szükség van elhívatott helyi „kulturmendzserek”, több hónapos elıkészítı munkájára, egy komoly nagyrendezvény elıkészítéséhez. Szükséges partneri együttmőködést is kialakítani a helyi vállalkozókkal. Javasolt projektméret: konkrét projekt függvényében változhat, Források: - KDOP-2007-2.1.2, „Szálláshelyek és a turisztikai termékkínálat értékét növelı egyéb szolgáltatások infrastrukturális és egyéb szolgáltatások fejlesztése” Projekt típus: önálló projekt vagy kiegészítı projektelem


MONITORING MUTATÓK - Megtartott települési szintő programok, rendezvények száma (db), - Megtartott nagyrendezvények száma (db), - Nagyrendezvényeken értékesített belépıjegyek száma (db),

5.2.3 projektjavaslat: Helytörténeti és kulturális örökséget bemutató múzeum, kiállítótér létrehozása és mőködtetése Projekt indoklása Szükség van olyan közvetett és komplex hatást kifejtı kulturális létesítmények fejlesztésére, amelyek indirekt módon segítik elı a település idegenforgalmának javítását. A település turisztikai dinamizálásához is szükséges beruházás, egy helytörténeti és kulturális örökséget

- 128 -

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója bemutató múzeum, kiállítótér létrehozása és mőködtetése. A létesítmény mint kiállítótér, idıszaki galéria infrastrukturális feltételeit is biztosítaná.) Projekt leírás A kialakításnál elsıdleges fontossággal bír, hogy a létesítmény fenntarthatóságára tekintettel kell lenni. Mivel jelenleg ilyen létesítmény nem áll rendelkezésre, ezért a település rendelkezik azzal a helyzeti elınnyel, hogy egy új energiatakarékos, környezetbarát, de mégis a kulturális örökség bemutatását külsıségeiben is reprezentáló létesítmény kialakítását tőzze ki célul. Akadálymentesítés, figyelembe vétele, parkolóhelyek kialakítása. Lehetıleg természetes építési anyagok, szigetelıanyagok alkalmazása, hıszigetelı üvegezés, víztakarékossági szempontok figyelembevétele, alkonykapcsoló-idıkapcsoló kombináció lehetıség szerinti beépítése, építési törmelék környezetbarát kezelése és elszállítása. Javasolt projektméret: konkrét projekt függvényében változhat, Források: - KDOP-2.1.1 Kiemelt és integrált vonzerı-, termék- és infrastruktúra-fejlesztések támogatása, A. komponens: Kiemelt, kulturális örökségre épülı vonzerık fejlesztése

Projekt típus: önálló projekt vagy kiegészítı projektelem


MONITORING MUTATÓK - Létrejött létesítmény (db), - A létesítmény látogatóinak száma egy évben (db), - A létesítményben megtartott idıszaki kiállítások száma (db),

- 129 -


5.3 intézkedés: Turisztikai termékfejlesztés Intézkedés indoklása, háttere A települési szintő turizmus megújítása és gazdasági erejének növelése érdekében, hatékony marketing tevékenységeken és turisztikai infrastruktúra kiépítésén kívül, elsıdlegesen turisztikai termékfejlesztésre van szükség. Ez indokolja alapvetıen, az intézkedés prioritáson belüli önálló megjelenését. A speciális turisztikai termékek iránt érdeklıdı látogatók, függetlenül attól, hogy melyik turisztikai terméket választják, feltételezhetıen hosszabb idıt töltenek Száron, a szolgáltatások szélesebb körét veszik igénybe, és közelebbi kapcsolatba kerülnek a helyi lakosokkal, kultúrájukkal, hagyományaikkal. Száron ezt a közelebbi kapcsolatot, elsısorban a természet közelsége biztosíthatja. Ezért kiemelt jelentıséggel bír, hogy a fejlesztés során, a különleges természeti adottságokra és a hagyományokra alapozott termékek fejlesztése kerüljön elıtérbe, úgy hogy a turizmus a lehetı legkisebb káros hatással járjon, mind az épített, mind a természeti értékek vonatkozásában. A fejlesztések során tekintettel kell lenni arra, hogy a fejlesztések ne változtassák meg Szár települési jellegét, ne váljon zsúfolttá, ne veszítse el jelenlegi léptékeit, illetve a kialakítandó turisztikai programok csak idıszakos megterhelést jelentsenek a közösség számára. Kiemelt jelentıséggel bír, hogy a közvetlen turisztikai termékfejlesztés során a település helyi lakosainak a hozzáállását, a turisztikai követelményekhez lehessen közelíteni, harmonizálni. Kulcsszerepe van a lakosság turizmusfejlesztéssel történı azonosulásának. Ezen készségek, képességek fejlesztése is részét kell, hogy képezze az intézkedés megvalósításának. A település turizmusban érdekelt lakosai esetében meg kell célozni a szakmai és idegennyelvi ismeretek javítását, a helyi lakosság, a vállalkozók folyamatos továbbképzési lehetıségeinek elısegítését, különös tekintettel a település-specifikus turizmus fajtákra. Az intézkedés céljainak elérését nagymértékben segítheti, egy aktív turisztikai egyesület mőködése. Szár adottságaihoz igazodó turisztikai ágazatok (pl. falusi-, sport-, kulturális-, vadász-, „vallási”- turizmus, stb.) valós piaci igényeket kiszolgáló komplex fejlesztéseit célszerő elınyben részesíteni. Természetesen a turizmus fejlesztése nem képzelhetı el a tercier szektor vállalkozásainak bıvülése, magasabb színvonalú szolgáltatásai nélkül, ezért a figyelem kiterjesztése indokolt a turizmust kiszolgáló helyi kis- és közepes vállalkozásokra és kezdeményezésekre is. A turisztikai piacszerzés települések és szervezetek közötti közös termékfejlesztése, térségi együttmőködése és koordinációja elınyös helyzetbe hozhatja az együttmőködésben résztvevıket.


Eredménymutató k

MONITORING MUTATÓK - kifejlesztett, kidolgozott új turisztikai termékek száma (db), - Együttmőködésben résztvett szervezetek, szolgáltatók, családok száma (db), - támogatott turisztikai termékek száma (db), - Szár a falusi turizmus modellértékő településévé vált,

- 130 -

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója Tervezhetı projektjavaslatok: 5.3.1 projektjavaslat: Vértes kártya feltételeinek kidolgozása és bevezetése Projekt indoklása Térségi összefogással a térség idegenforgalmának dinamizálása érdekében, célszerő egy turisztikai kedvezményekre jogosító önálló kártyát kibocsátani. A kártyarendszer bevezetése akkor hatékony, ha sikerül egy széleskörő partnerség számára megnyerni, a térség településeit, turisztikai szervezeteit és szolgáltatóit. Ha a kezdeményezést elızetesen támogatók köre eléri azt a kritikus tömeget, hogy a kártya bevezetése várhatóan az egész térség számára kimutatható bevételnövekedéssel jár, akkor érdemes a projektjavaslatot elindítani. Szár koordinálhatná, a kezdeményezés megvalósítását, akár egy önkormányzati alapítású turisztikai egyesületen keresztül, így további kompetenciákhoz juthatna, a turizmus területén. Projekt leírás A jogosultság feltételeinek kialakítása elıtt, célszerő elızetes gazdasági számításokat végezni. A kártya feltételrendszerének kidolgozása összeköthetı egy közös térségi szálláshelyközvetítı honlap fejlesztésével. A kártya javasolt fantázianeve: „Vértes kártya”. Célszerő a szálláshelyen túl további kedvezmények érvényesítésére erıfeszítéseket tenni. Például a Vértes kártyával egy éven keresztül 10-20 százalékos kedvezményt érvényesíthetnek a tömegközlekedés, a vendéglátás vagy az érintett múzeumok szolgáltatásainak árából amennyiben a térségben legalább 2-3 éjszakát eltöltenek. Kártyát kibocsátani csak térségi összefogással érdemes, a lehetséges területi lehatárolásokat a kezdeményezéshez történı csatlakozási hajlandóság alapján érdemes meghúzni. Összetartozó természeti tájegység, turisztikai vonzerık alapján. A projekt fıbb tervezhetı költségelemei, az egységes kártya legyártásának, elıállításának költsége, a kártya promóciójával kapcsolatos költségek, közös térségi szálláshelyközvetítı honlap fejlesztésével és fenntartásával kapcsolatos kötségek. Javasolt, becsült projektméret: 3 000 000 Ft. Lehetséges források: - KDOP-2.2.1 Kiemelt és integrált vonzerı-, termék- és infrastruktúra-fejlesztések támogatása, A. komponens: Kiemelt, kulturális örökségre épülı vonzerık fejlesztése, B. komponens: Integrált térségi és helyi turisztikai információs rendszerek fejlesztése, - Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, 5.3.3.1.3. A turisztikai tevékenységek ösztönzése (Az intézkedés kódja: 313.)

Projekt típus: önálló projekt vagy kiegészítı projektelem,

- 131 -




Kibocsátott turisztikai kártyák száma (db),

-

A kártyarendszerhez csatlakozott szolgáltatók száma Száron (db),

-

A kártyarendszerhez csatlakozott települések száma (db),

-

A kártyarendszerhez csatlakozott szervezetek száma (db),

-

A kártyával igénybevehetı szolgáltatások átlagos kedvezményének mértéke (%),

-

A Kedvezményes kártyát bejelentett módon, honlapjukon megjelenített szolgáltatók száma (db),

5.3.2 projektjavaslat: Népi mesterségek újraélesztése, védjegyezett helyi termékek rendszerének kialakítása, Projekt indoklása Száron még fellelhetı élı hagyományok csak akkor épülhetnek be értékrendszerünkbe, ha mindez feltárásra kerül, az oktatás, nevelés, közmővelıdés részévé válik. A hagyományok, népi mesterségek újraélesztése olyan építı erı, amelynek figyelmen kívül hagyása nemcsak mérhetetlen kulturális veszteséget jelentene, hanem ezen értékek tudása, birtoklása nélkül a település idegenforgalmi adottságai is szegényebbek lennének. A hagyományos népi mesterségek megújítása, fenntartása fontos szempont kell, hogy legyen. A száriak ne csak tudomást szerezzen az elıdök tudásáról, hanem a közmővelıdési, turisztikai programok részeként, civil szervezetek tevékenysége által, hagyományırzı együttesekbe tömörülve, ennek továbbéltetése napi gyakorlat legyen. Projekt leírás A hagyományos népi mesterségek, kézmőves termékek bemutatásához, értékesítéséhez szükséges személyi, technikai és tárgyi feltételek megújítása, munkafolyamatainak rögzítése, illetve a helyi adottságokra, tradíciókra, ismeretekre épülı védjegyezett helyi termékek (élelmiszerek, használati és dísztárgyak) elıállításának a feltérképezése. Új formák kitalálása, formatervezése, elıállításának és értékesítésének beindítása és menedzselése. A kézmővesek termékei közösen kialakított védjeggyel ellátva a térségi marketing eredményes hordozói lehetnek, ezen termékek együttes megjelenése is szorgalmazandó. A helyben elıállított élelmiszerekkel – méz, bor, gabona ırlemény, erdei termék – tovább bıvíthetı a kör. E termékek helyben fogyasztva és ajándék cikként is a térség hírének terjesztését szolgálják. A helytermék alatt a Szár sajátosságai értendıek, így nem szokványos adás-vételrıl beszélhetünk csak. A projekt megvalósítása és továbbélése nagymértékben növeli a település vonzerejét.

Javasolt, becsült projektméret: Igazodva a projekt tartalmához

- 132 -

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója Források: - KDOP-2.2.1 Kiemelt és integrált vonzerı-, termék- és infrastruktúra-fejlesztések támogatása, A. komponens: Kiemelt, kulturális örökségre épülı vonzerık fejlesztése, B. komponens: Integrált térségi és helyi turisztikai információs rendszerek fejlesztése, - Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, 5.3.3.1.3. A turisztikai tevékenységek ösztönzése (Az intézkedés kódja: 313.) Projekt típus: önálló projekt vagy kiegészítı projektelem,




helyi terméknyilvántartásba felvehetı „porták” száma (db),

-

nyilvántartásba vett népi mesterségek száma (db),

-

népi mesterséggel foglalkozó lakosok száma (fı),

-

nyilvántartott helyi termékek száma (db),

-

védjegyezett helyi termékek száma (db),

-

helyi termék elıállítással foglalkozók száma (fı),

5.3.3 projektjavaslat: Hagyományok újraélesztése, a falusi turizmus szolgáltatásfejlesztése Projekt indoklása Nem elegendı, ha a falusi turizmus csak a „magánportákon” megjelenı szállásadásban merül ki, nem hiányozhatnak a falusi életmódot, életérzést bemutató szolgáltatások, programok. Szükséges tehát olyan szolgáltatási háló létrehozása, amely komplexszé teheti a falusi idıtöltést, és igény esetén lehetıvé teszi, hogy a turisták aktívan részt vegyenek a falusi életmódban. A kialakított szolgáltatói standardek állandó szinten tartása, a minıségellenırzés önkéntes alapon történı megteremtése. A projektjavaslat célja továbbá a térségi turisztikai vállalkozások, szolgáltatók együttmőködésének támogatása, az ehhez szükséges informatikai fejlesztések, minısítési, minıségbiztosítási szabványok bevezetésének ösztönzése. E szolgáltatások fejlesztésével Szár a falusi turizmus modellértékő településévé váljon. Projekt leírás Falusi turizmus fejlesztését, a szálláshely fejlesztésén túl, a szolgáltatási paletta színesítésével, a település falusias arculatának erısítésével és a hagyományos falusi tevékenységek felelevenítésével képzelhetı el. Szárnak elı kell segíteni a falusi életmód bemutatását, a helyi hagyományok erısítését, a népmővészeteket és a tájjellegő ételek megjelenítését célzó szolgáltatások fejlesztését (pl. Vendégasztal kialakítása falusi portákon). Az újból meghonosítandó falusi turizmust segítı szolgáltatások, folyamatosan magas színvonala egy egységes és önkéntességen alapuló települési minıségbiztosítási rendszeren keresztül képzelhetı el. A vázolt célok elérését indirekt módon elısegítı projektjavaslaton keresztül képzelhetı el. Javasolt képzési tevékenységek: vendéglátási és idegenforgalmi ismeretek, nyelvtanfolyamok, fızıtanfolyamok. Esettanulmányok kidolgozása, tanulmányutak szervezése a falusi turizmusban élenjáró országokba.

- 133 -


A minıségbiztosítási rendszerhez csatlakozott házak elláthatók egy védnöki táblával, amely tábla a turisták informálását szolgálja és ajánlja a specialitásokat is nyújtó szálláshelyekrıl, vendéglátóhelyekrıl. Javasolt, becsült projektméret: 3- 6 000 000 Ft. Források: - KDOP-2.2.1 Kiemelt és integrált vonzerı-, termék- és infrastruktúra-fejlesztések támogatása, A. komponens: Kiemelt, kulturális örökségre épülı vonzerık fejlesztése, B. komponens: Integrált térségi és helyi turisztikai információs rendszerek fejlesztése, - Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, 5.3.3.1.3. A turisztikai tevékenységek ösztönzése (Az intézkedés kódja: 313.) Projekt típus: önálló projekt, Táblázat: A projektjavaslat megvalósításának tervezett kimenetei


MONITORING MUTATÓK - falusi turizmussal kapcsolatban megvalósított képzési tevékenységeken résztvett lakosok száma (fı), - falusi turizmussal kapcsolatban kidolgozott esettanulmányok száma (db), - védnöki táblával ellátott szállást- és/ vagy szolgáltatást nyújtó házak száma (db), - falusi turizmushoz kapcsolódó, hagyományokhoz illeszkedı új program elemek a település programkínálatában (esemény), - Szálláshelyhez nem kötött, kialakított falusi és agroturisztikai szolgáltatások száma (db), - kialakított szolgáltatói standardok a falusi turizmus területén (db),

5.3.4 projektjavaslat: szári digitális képkönyvtár létrehozása Projekt indoklása A lehetı legszélesebb körben, a legkorszerőbb eszközökkel hozzáférhetıvé tenni a még fellelhetı régi szári fényképeket, életképeket. Felkutatni és feldolgozni a magán- és közgyőjteményekben, könyvtárakban ırzött szári kulturális képörökséget. A digitális web alapú képkönyvtár létrehozása olyan projekt, amellyel a megırzött és felkutatott helyi képörökség digitalizálását és a lehetı legszélesebb körő hozzáférését késıbbi felhasználását támogatja. A projekt közösségformáló szerepe mellett erıs turisztikai szerepet tölt be, mert a létrejövı győjtemény különlegessé teheti a települést és egy erıs versenyelınyt biztosíthat más településekkel szemben. A létrejövı képanyag, késıbb egy komolyabb könyv formájában történı megjelenést is megalapoz. A projekt megvalósítása során, biztosítani kell a szerzıi jogok fenntartását.

- 134 -

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója Projekt leírás A projekt feltételezi helytörténész kutatók, helytörténeti érdeklıdéső fiatalok bevonását a megvalósításba. A projekt költségvetésének tartalmaznia kell a digitális tartalmak meghatározott formában történı konvertálásához és tartalmi feltárásához szükséges kiadásokat, valamint a digitális tartalmak szolgáltatások létrehozását lehetıvé tevı számítástechnikai eszközök beszerzését. A beszerzett számítástechnikai és elektronikai eszközök a település tulajdonában maradnak. Javasolt, becsült projektméret: 4-5 millió Ft., az eszközbeszerzések függvényében Források: - Az Oktatási és Kulturális Minisztérium a „Reneszánsz év 2008” programja keretében meghírdetendı pályázatai, - KDOP-2.2.1 Kiemelt és integrált vonzerı-, termék- és infrastruktúra-fejlesztések támogatása, A. komponens: Kiemelt, kulturális örökségre épülı vonzerık fejlesztése, B. komponens: Integrált térségi és helyi turisztikai információs rendszerek fejlesztése, - Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, 5.3.3.1.3. A turisztikai tevékenységek ösztönzése (Az intézkedés kódja: 313.) Projekt típus: önálló projekt vagy kiegészítı projektelem, Táblázat: A projektjavaslat megvalósításának tervezett kimenetei



Létrehozott digitális képkönyvtár (db),

-

Létrehozott digitális képkönyvtárban található képi anyag száma (db),

-

Felkutatott, eddig nem ismert szári fényképek száma (db),

-

A képkönyvtár látogatottsága (db),

-

Letöltött képek száma (db),

5.3.5 projektjavaslat: Szári Alkotómőhely, Alkotó Tábor létrehozása Projekt indoklása A fıváros közelsége, a táj festıi szépsége, nyugalmat árasztó közege ideális táptalaja lehet egy helyi alkotómőhely, mővésztelep életre keltéséhez. A mővésztelepek jelentısége túlmutat közvetlen hasznosságán. Léte katalizátor szerepet jelenthet a közösségi élet formálásában. A szárra érkezı vendégek pedig egy élettel teli pezsgı kulturális és közösségi életet élı települést találnak Száron. A projekt elindítása része annak a törekvésnek, hogy Szár a kulturális, folklór és alkotó-mővészeti rendezvények gazdag helyszínévé kíván válni. A tábor közvetlen célja egy regionális- országos hírő idıszaki alkotóközösség létrehozása, egy helyben maradó győjtemény megteremtése, gyarapítása, helyi fiatal tehetségek bevonása, gondozása. Lehetıség megteremtése az alkotóközösség munkájába való bekapcsolódásra, új technikák megismerésére, a település hírnevének növelésére. Az Alkotótábor megrendezése több szempontból is fontos. A község számára önmagában is jelentıs kulturális esemény maga a tábor és a kiállítás, az itt maradó képek a község vagyonát gyarapítják, szebbé teszik

- 135 -

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója az intézményeket. Végül egy fontos küldetést is teljesít: esztétikai nevelést ad a falu lakosságának, az érdeklıdı felnıtteknek és gyerekeknek. Projekt leírás A projekttartalom a releváns pályázati kiírások függvényében változhat. A rendelkezésre álló pályázati lehetıségek determinálják a lehetıségeket. Amíg az önkormányzat nem rendelkezik saját szálláshely kapacitással vendégházzal, addig a mővészek elszállásolása a projekt költségvetésének terhére, megoldható magánszállásadással foglalkozó vagy a jövıben magánszállásadással foglalkozni kívánó vendégszeretı helyi családoknál. A projekt javasolt megvalósítási ideje 7-10 nap. A tábor megrendezése során törekedni kell arra, hogy programjában a település számára nyitott mővészeti elıadások, kiállítások helyet kapjanak, célszerő ösztönözni, hogy az érdeklıdık folyamatosan látogassák a nyitott mőtermeket. Záró kiállításon kerülhetnek kiállításra azok a képek, amelyek a szári győjteménybe kerülnek. A győjtemény gyarapítása az alkotómőhely folyamatos célja között szerepel. A képek a falu intézményei, így a Polgármesteri Hivatal, a Mővelıdési Ház, az óvoda, és az iskola falait díszíthetik. Javasolt, becsült projektméret: 7-8 millió Ft. Források: - KDOP-2.2.1 Kiemelt és integrált vonzerı-, termék- és infrastruktúra-fejlesztések támogatása, A. komponens: Kiemelt, kulturális örökségre épülı vonzerık fejlesztése, B. komponens: Integrált térségi és helyi turisztikai információs rendszerek fejlesztése, - Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, 5.3.3.1.3. A turisztikai tevékenységek ösztönzése (Az intézkedés kódja: 313.) Projekt típus: önálló projekt, Táblázat: A projektjavaslat megvalósításának tervezett kimenetei



Megrendezett mővészeti kiállítások, „performance”-k száma (db),

-

Az alkotótáboron résztvett mővészek száma (db),

-

Megrendezett Alkotótáborok száma (db),

-

Megtartott nyitott mővészeti elıadások száma (db),

-

A település számára felajánlott mővészeti alkotások száma (db),

-

A rendezvényeken résztvett látogatók száma (db),

5.3.7 projektjavaslat: Vadászturizmushoz kapcsolódó termékfejlesztés Projekt indoklása A Vértes jellegzetes vadállománya elismert vonzerı, amely jelenlegi állapotának megırzése fontos erdészeti feladat. A térségbe érkezı vadászcsoportok kikapcsolódási lehetıségei jelenleg korlátozottak, holott bevételek és a hosszú távú turizmusra való építés szempontjából meghatározó turistaréteg.

- 136 -


Projekt leírás A vadászati lehetıségek megırzése, a vadállomány gondozása az erdészet feladata, de a vadászatot kiegészítı szolgáltatások és szórakozási lehetıségek, kikapcsolódási lehetıségek biztosítása nagy lehetıséget rejt magában. A vendégek szívesen vesznek részt egyéb programokban is, melyek megtalálhatók a környéken, ezért például örömmel fogadják gasztronómiai rendezvényeket (pl. szabadban elkészített ételek), de program színesítéséként besorolható egy félnapos kulturális rendezvény (múzeum vagy templom látogatása, népmővészeti fesztivál, kirakodóvásár) is. Speciális és hazai viszonylatban újdonságként hathat a lovas vadászatok megszervezése is. Javasolt, becsült projektméret: Illeszkedve a projekt tartalmához Források: - KDOP-2.2.1 Kiemelt és integrált vonzerı-, termék- és infrastruktúra-fejlesztések támogatása, A. komponens: Kiemelt, kulturális örökségre épülı vonzerık fejlesztése, B. komponens: Integrált térségi és helyi turisztikai információs rendszerek fejlesztése, - Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, 5.3.3.1.3. A turisztikai tevékenységek ösztönzése (Az intézkedés kódja: 313.) Projekt típus: önálló projekt, Táblázat: A projektjavaslat megvalósításának tervezett kimenetei


- megszervezett vadászturizmust kiegészítı rendezvények száma (db), - vadász célcsoport részére szervezett önálló rendezvények száma (db), - a rendezvényeken résztvett vadászok száma (db), - a partnerségben résztvevı vadásztársaságok száma (db),

- 137 -


VI. Prioritás: Környezetvédelem és élhetı települési környezet kialakítása A prioritás indoklása A környezetvédelem alapvetı célja az élet komplex védelme, pusztulástól való széleskörő megóvása. A települési környezet védelme a következı elvek mentén megy végbe: - Az egzakt megismerés elve - megbízhatóan csak akkor tudjuk felmérni a környezet állapotát, ha minél több, egzakt paraméterrel jellemezni tudjuk azt. - Az élet tiszteletének és védelmének elve, ami alapját jelenti egy környezeti etika kialakításának és a környezeti nevelésnek. - A károk megelızésének és megszüntetésének elve - A visszaforgatás elve - az anyag- és energiaátalakítási folyamatokban keletkezı hulladékokat különbözı, speciális technológiák segítségével vezethetjük vissza a termelésbe. - A takarékosság elve - Az elıvigyázatosság elve - számos környezeti rendszer jelenleg még nem teljes mértékben feltárt, így viselkedésüket nem tudjuk nagy biztonsággal elıre jelezni. - Az alkalmazkodás elve - célszerőbbnek látszik a környezeti adottságokhoz való alkalmazkodás, a lehetıségek környezetbarát felhasználása. - A fenntartható fejlıdés elve szerint csak olyan fejlıdés mehet végbe, amely a természet értékeinek rombolása nélkül megvalósítható, ha ezzel nem sértjük az elkövetkezı nemzedékek fejlıdési esélyeit. - A környezetvédelem tervszerő alakításának elve - Közösségi felelısség- és kötelezettségvállalás elve - Az egyéni és kollektív társadalmi részvétel elve - javíthatja a hatásfokot bármilyen környezetvédelmi probléma megoldásánál, hiszen a helyi döntések mindig jobban érintik a lakosságot, mint az országos szintőek. - Az együttmőködés elve - környezeti szektor rendkívül összetett, számos szereplıt, társadalmi szférát érint. - Az életminıség javításának elve - a társadalmi fejlıdés elsısorban az egészséges életre ad lehetıséget, másodsorban az emberi igényeket kell minél magasabb szinten kielégíteni. - A távlati gondolkodás elv - Az információk szabad áramlásának elve - A környezeti nevelés-oktatás kiszélesítésének és magasabb szintre emelésének elve A települési környezetvédelmi akcióknak az egészséges környezet feltételeinek biztosítását, a veszélyeztetések kezelését, a természetes értékek megóvását, a fenntartható fejlıdés biztosítását, a különbözı területi szinten jelentkezı környezeti problémák megoldásait kell elısegítenie. Ennek megfelelıen a település természeti állapotának, adottságainak és táji értékeinek megfelelıen kidolgozott beavatkozások helyreállítják a korábban emberi tevékenység által okozott károkat, a helyi szabályozások módosításával és táj-, illetve környezet rehabilitációkkal új élıhelyeket hozhatnak létre ıshonos fajok számára. Mindezen tevékenységek célja nem csak az értékek megırzése, de erıforrásként történı hasznosítása pl. szelídturizmus. Ilyen jellegő beruházások lehet a természeti értékek, táji elemek rendbetétele, tájképmegırzés (például: fasorok, teraszok, felújítása, helyi vízfolyások ökoszisztémáinak, patakmedreknek a helyreállítása, játszóterek, közösségi terek, közösségi használatú zöldfelületek felújítása.

- 138 -

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója A természeti értékek megóvásával és rehabilitációjával szoros összhangban történik a településfejlesztési beavatkozások tervezése, ugyanis a fenntartható településfejlesztés a társadalom és a gazdaság érdekében olyan módon avatkozik be, hogy egyensúlyban maradjanak a települési vonzerık (természet) és a helyi lakosság érdekei. A beavatkozások egy része közvetve a települési tisztaság (pl. kommunális infrastruktúra) megırzését szolgálja, míg más része a helyi lakosok kényelmét, anyagi biztonságát szolgálja. E beruházások és a meglévı települési épületállomány, illetve közterületek együttesen alakítják a település képét, aminek egységessége vagy egyéb jellegzetessége is vonzerıt jelenthet további lakosok vagy tevékenységek számára. Az Európai Unió Tanácsa 1257/1999/EK rendeletében leírtak szerint is a településkép és az épített, illetve természeti környezet, a természeti és a történelmi tájkép és az azt alkotó táji elemek állapota, valamint a közösségi terek adják együttesen azt a keretet, amiben bármely jobbító és értékmegırzı szándékú beavatkozás végbemehet. A településfejlesztés épített környezetben történı beavatkozása elsısorban a funkcionálisan kihasználatlan, a településképet rontó, jelenleg közösségi és gazdasági célokat szolgáló épületek külsı és belsı felújítását, a leromlott állapotban lévı, építészeti értékeket hordozó településszerkezeti egységek, épületek stílusjegye megtartásával történı külsı felújítását, összességében az egységes, rendezett településkép kialakítását szolgálja. A rendezett településkép jellegadó építményei a mőemléki és egyéb kulturális értéket hordozó és helyi védettség alatt álló épületek, építmények, történelmi és régészeti értékek. Célkitőzések ismertetése: - a települési lakosságszám stabilizációja - a lakó- és életkörülmények javítása - településkép és természeti környezet állapotának javítása - a település turisztikai vonzóerejének növelése - az épített, természeti és kulturális örökség megújítása és helyi identitás megırzése, Táblázat: A prioritás megvalósításának várható hatásai



Természeti védettséget élvezı területek nagysága (ha),

-

A tájra jellemzı természeti és épített örökség értékek száma (db),

-

Települési környezetállapottal elégedettek aránya a lakosságon belül (%),

-

Településre beköltözık száma évente (fı),

-

Településen eltöltött vendégéjszakák száma (nap)

Táblázat: „Környezetvédelem és élhetı települési környezet kialakítása” prioritás intézkedése

Prioritás: Környezetvédelem és élhetı települési környezet kialakítása 1. Intézkedés

2. Intézkedés

Települési-táji környezet védelme

Vonzó települési környezet létrehozása

- 139 -


6.1 intézkedés: Települési természeti-táji környezet védelme Intézkedés indoklása, háttere A települési természeti-táji környezet védelmének célja az egészségesebb életfeltételeket biztosító természeti és települési környezet megteremtése az igényelt/tervezett és várható társadalmi, gazdasági fejlıdés mellett, illetve a fenntartható fejlıdés feltételeinek megteremtése a település területén és térségében. A települése egyik megnyilvánulása a nagyobb létszámú lakosság viszonylag kis területen való összezsúfolódása. A természeti erıforrások igénybevétele során történı termelés, szolgáltatás, fogyasztás szennyezı anyagok keletkezésével és kezelésével jár. Ennek formái és jelentısége a következı: - ivóvízkivétel a felszíni és a felszín alatti vizekbıl. - szennyvíz keletkezése, szennyvíztisztítók elégtelen kapacitása. - a szennyvíz elszikkasztása, magas szerves anyag és nitrát tartalommal és higiénés kockázattal. - a tisztított szennyvíz a felszíni vizeket terheli, a szennyvíziszap a talajt, illetve azon keresztül a talajvizet. - megfelelıen megválasztott és elıkészített helyszínre, ellenırzötten és megfelelıen lerakott hulladék kis kockázatot jelent a felszín alatti vizekre. - Egyéb hulladéklerakók: építési törmelék, salak, ipari hulladékok. - Illegális hulladéklerakók esetén hiányzik a terület alkalmasságának vizsgálata, a lerakó szigetelése, melyhez hozzájárul a lerakott anyagok ismeretének hiánya. - Közlekedés (úthálózat, hulladékok: fáradt olajok, autógumi, akkumulátor stb., útsózás) - Település talajának nagy része szilárd burkolattal borított, ami megváltoztatja a vizek lefolyását és beszivárgását. - A felszín borítottsága megváltoztatja módosíthatja a víz felszín alatti útját és minıségét. - Az intenzív területhasználat során gyakoriak a haváriák, melyek gyakran a felszín alatti vizeket veszélyeztetik. A tervezett és települési környezetvédelmi program alapján végbemenı környezetvédelmi tevékenységek hatására javul a helyi lakosok és látogatók életminısége, illetve vonzerıt gyakorolhat további betelepülıkre is. A helyi környezet védelme a vállalkozások számára is vonzerıt gyakorol a környezetére igényes és munkájukat alaposan elvégzı munkaerı ígéretével.

Az intézkedés várható eredményei Az intézkedés keretében megvalósuló beavatkozások eredményeképpen: - Javul a település zöldfelületeinek gondozottsága - Elhatárolásra kerülnek és védelmet kapnak a települési természeti-táji értékek - A település lakói környezettudatosan viszonyulnak környezetükhöz - A település új lakók számára jelent vonzerıt - Települési infrastrukturális ellátottság javul

- 140 -



Eredménymutató k


Rendszeresen gondozott települési zöldterületek nagysága (ha),

-

Települési kommunális hulladék csökkenése (%),

-

Települési szennyezı-források számának csökkenése (%),

-

Települési havária esetek számának csökkenése (%),

-

Gondozott és vonzó tájkép

Tervezhetı projektjavaslatok. 6.1.1 projektjavaslat: Települési védettséget élvezı és zöldterületek fejlesztése Projekt indoklás A települések területének nagy része beépített, vagy burkolt felülető, más területrészeket növényzet fed. A növényzettel fedett területek nagyon sokféle funkciót tölthetnek be, kialakításuk és a növényzet jellege, állományszerkezete ennek megfelelıen különbözı lehet. A növényzettel fedett különbözı rendeltetéső területeknek azonban közös tulajdonsága, hogy a növény-együttesek jelentıs nagyságú asszimiláló, párologtató, zöld levéltömegük következtében sajátos szerepet játszanak a település környezeti adottságainak és viszonyainak alakításában. E közös tulajdonság és sajátos szerepkör miatt a település növényzettel fedett területeit együttesen zöldfelületnek nevezzük. A növények biológiai aktivitása következtében a zöldfelület környezetére nemcsak fizikai, de fiziológiai folyamatok által szabályozottan is hat. Ezért a zöldfelület biológiailag aktív felület, így környezeti hatása lényegesen különbözik a holt, burkolt, beépített, azaz biológiailag inaktív felületekétıl. A zöldfelületnek két típusát különböztethetjük meg: - Termesztési célú zöldfelület alatt a mezı-, kert-, vagy erdıgazdasági módszerekkel mővelt, közvetlen és fıleg gazdasági célú ültetvények összességét értjük. - Kondicionáló célú zöldfelületnek nevezzük az olyan növényzettel fedett területek, ültetvények összességét, melyek az embert részint közvetlenül, részint közvetve érvényesülı közjóléti hatásokkal szolgálják. A közvetett hatású zöldfelület különbözı funkciójú ültetvényeinek közös vonása a kondicionáló szerep. A lakóterületek növényzete pedig közvetlenül és közvetve a településlakót kondicionálja mind fiziológiai, mind pszichológiai értelemben. A zöldterületek alapvetı rendeltetése, hogy a települést és a településlakót kondicionáló zöldfelületi létesítményeknek, közkerteknek, közparkoknak biztosítson helyet. A zöldterületen kialakított un. zöldfelületi létesítmények, a közparkok és kertek, valamint az ezeket kiegészítı és összekapcsoló út- és térfásítások növényzete együttesen alkotja a település zöldfelületi rendszerét. A település zöldfelületének, kertjeinek, parkjainak, védıültetvényeinek rendeltetése többcélú. A növényzetnek a település szerkezetében betöltött szerepe, a települési környezetre gyakorolt hatása a következı szempontok szerint csoportosítható: o ökológiai szerep (mikroklíma) o funkcionális szerep (intézmények része pl. óvoda) o településszerkezeti szerep (pl. zavaró hatások csökkentése)

- 141 -

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója o esztétikai szerep Egyre nagyobb a törekvés a rendezett, ápolt települési környezet megteremtésére. A településkép befolyásolja mind az itt élık, mind az ide érkezık komfortérzetét, jelentıs hatással bír a település idegenforgalmi-üzleti vonzerejére. A parkok, közterek kedvezı lehetıséget teremtenek a lakosság számára a szabadidı eltöltésére, rekreációra azáltal, hogy közösségi terekként is funkcionálnak. Fejlesztésük pozitív hatással bír a város, - helyi lakosság és külsı szemlélık - megítélése szempontjából. Projekt leírás A projekt keretében a következı tevékenységek valósulnak meg: - A potenciális és jelenlegi zöldterületek felmérése, újak kialakításának mérlegelése és a felújítási-gondozási terv elkészítése - Parkosítás a potenciális helyeken (növények ültetése, öntözési infrastruktúra kiépítése és utcabútorok kihelyezése) - A parlagfő fertızöttség felmérése a település kül- és belterületein, figyelemfelhívás a szezonálisan szükséges parlagfő irtásra és a munkák elvégzésének ellenırzése. - Az Emlékpark és Kálvária-domb zöldfelületeinek rendszeres karbantartása. Javasolt, becsült projektméret: 5-10 m Ft. Források: Önkormányzati költségvetés Zöld Forrás (KAC) és EMVA LEADER pályázatok Projekt típus: kiegészítı projektelem Táblázat: A projektjavaslat megvalósításának tervezett kimenetei



Allergén növényekkel borított közterületek és magánterületek aránya (%)

-

Rendszeresen gondozott Emlékpark és Kálvária-domb

-

Létrejövı új parkok területe (ha)

-

Zöldterületeken begyőjtött hulladékmennyiség csökkenése (%)

-

Parkokban kihelyezett utcabútorok száma (db)

6.1.2 projektjavaslat: Környezettudatos hulladékkezelés Projekt indoklás A települési hulladékok összetétele és mennyisége jelentıs mértékben függ az életszínvonaltól, az életmódtól és ezen belül a fogyasztási szokásoktól. A települési hulladékok csoportosítása: - települési szilárd és folyékony hulladékok, - inert (pl. bontási) hulladékok - biohulladékok. A szelektív hulladékgyőjtés megszervezésének az a célja, hogy a települési szilárdhulladékáram veszélyes és hasznosítható összetevıi, valamint a biológiailag lebomló szervesanyag-

- 142 -

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója tartalmú hulladék (biohulladék) minél kisebb arányban kerüljön a lerakóra, történjék meg elıbbiek ártalmatlanítása, utóbbiak hasznosítása. Szelektív győjtéssel a települési szilárd hulladék több, mint felét lehet külön kezelni, majd hasznosítani vagy ártalmatlanítani. A megvalósítás történhet: - hulladékgyőjtı udvar kialakításával (hulladékot a lakos viszi el) - szelektív begyőjtı járattal, - győjtıszigetekkel - utólagos válogatással. Bármely módon is van megszervezve a szelektív győjtés, sikere (minısége) mindig a résztvevık fegyelmezettségén múlik. A lakosok nagyobb hányada közremőködése érdekében minden településen meg kell keresni az igényeket leginkább kielégítı szelektív győjtési módszert. Projekt leírás A projekt keretében a következı tevékenységek valósulnak meg: - kerti hulladéktárolók létesítésére kerül sor önkormányzati segítséggel, illetve a közösségi komposztálás lehetıségének kialakítása, akár mezıgazdasági vállalkozóval együttmőködve. - Kialakításra kerülnek a szelektív hulladékgyőjtés (hulladékgyőjtés, szállítás és esetlegesen a bizonyos mértékő feldolgozás) feltételei vállalkozói részvétellel. - Kijelölésre és esetlegesen vállalkozói részvétellel mőködtetésre kerül az építési hulladék deponálására alkalmas helyszín, illetve az arra alkalmas hulladékrész a különbözı pl. útalapozások során felhasználhatóvá válik. - Szennyvíz-telep kapacitás-bıvítésére kerül sor a megnövekedett lakossági igényeknek megfelelıen. Javasolt, becsült projektméret: kb. 100 m Ft. Források: Önkormányzati költségvetés, Zöld Forrás (KAC) és vállalkozói hozzájárulás Projekt típus: önálló projekt Táblázat: A projektjavaslat megvalósításának tervezett kimenetei



Kihelyezett hulladéktárolók száma (db),

-

Kijelölt építési hulladéktároló hely,

-

Szennyvíz-telep kapacitásbıvülése (%),

-

Komposztálható hulladék mennyisége (t/év),

-

Településen keletkezı kommunális hulladékmennyiség csökkenése (%)

6.2 intézkedés: Vonzó települési környezet létrehozása Intézkedés indoklása, háttere A vonzó épített és természeti települési környezet kialakítása növeli az odalátogató személyekre, helyben lakókra, vállalkozásokra gyakorolt hatásokat, amennyiben azok helyben maradására vagy odaköltözésére ösztönöz. Áttételeken keresztül növeli a helyi adóbevételeket és ezzel csökkentve a munkanélküliséget. - 143 -


Elsısorban a helyben lakó lakosság részére fontos a vonzó települési környezet, mert a hosszú távú és eredményesen mőködı munkahelyek megteremtésével az anyagi biztonság elérése is reális célkitőzéssé válik. A vonzó települési környezet megteremtése nemcsak települési természeti környezet megırzésén és fejlesztésén és az önkormányzat által nyújtott hivatali közszolgáltatásokon keresztül lehetséges, hanem az önkormányzat aktív szerepvállalásával lehetıvé válik olyan fejlesztések elindítása is melyek a hosszú távú hatásokat veszik figyelembe. A kedvezı közlekedésföldrajzi helyzet, meglévı, prosperáló vállalkozások és kitőnı környezetállapot, befogadó társadalmi közeg, illetve a nagyobb városokhoz való közelség mind olyan tényezık, melyek a letelepedésre ösztönöznek. Ennek fizikai keretfeltételeit megteremteni szükséges egyfelıl a lakhatás, másfelıl egyes fizikai körülmények, mint kommunális infrastruktúra (ivóvíz, szennyvíz, gáz, villany stb.), a biztonságos és balesetmentes közlekedés és a szabadidı eltöltéséhez, valamint a rekreációhoz szükséges intézmények. Az intézkedés várható eredményei - A település megítélése jelentısen javul a helyi lakosok körében - A település népszerő kirándulóhellyé válik - A település letelepedési célponttá válik vonzereje révén - A települési egészségállapot javul - A település biztonságosabbá válik Táblázat: Az intézkedés megvalósításának várható eredményei

Eredménymutató k


Településen letelepedı 45 év alatti lakosok száma (fı),

-

Településen elkövetett bőncselekmények számának változása (%),

-

Településre látogató turisták által eltöltött vendégéjszakák száma (nap),

-

Településen rendszeresen sportolók aránya (%),

-

Települési sportrendezvények látogatottsága (fı/év)

Tervezhetı projektjavaslatok: 6.2.1 projektjavaslat: Települési lakótelek parcellázás Projekt indoklás A település népességszámának fennmaradása érdekében célszerő a vonzó települési környezet és az álláslehetıségek miatt betelepülni szándékozó lakosság számára lehetıséget nyújtani az önálló otthonteremtésre. Ennek egyik lehetséges eszköze az új településrészek kialakítására vonatkozó tervezés, ingatlan tulajdonviszonyok rendezése és közmővesítés. Azonban törekedni kell arra, hogy ne alakuljon ki nemzetiségi, társadalmi, jövedelmi és kulturálisan különbözı népesség, a településtıl teljesen elkülönülı lakónegyede. Törekedni kell az újonnan betelepülık társadalmi integrációjára, annak érdekében, hogy cselekvı és aktív tagjai legyenek a helyi társadalomnak.

- 144 -

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója Projekt leírás A projekt keretében lakóházak építésére alkalmas telkek parcellázása történik, amelyek piaci kereslet és értéknövelés érdekében elı-közmővesítéssel kerülnek kialakításra. A kialakításra kerülı telkek mérete és egyéb adottságait az ingatlanfejlesztı szakemberekkel konzultálva és az aktuális piaci kereslet függvényében kerülnek meghatározásra. Javasolt, becsült projektméret: 1-5 m Ft. Források: Önkormányzati költségvetés és ingatlan-befektetı hozzájárulása Projekt típus: önálló projekt Táblázat: A projektjavaslat megvalósításának tervezett kimenetei



Kijelölt építési telkek mennyisége (db),

-

Kijelölt építési telkek átlagos nagysága (m2),

-

Közmővesített telkek aránya (%),

-

Közmővesítés foka,

-

Építési telkek maximális beépíthetısége (%)

6.2.2 projektjavaslat: Felszíni csapadék-elvezetés Projekt indoklás A mindennapi emberi tevékenységgel sajnálatosan együtt jár, hogy a településeken jelentıs mennyiségő szennyezıanyag győlik össze, amit a megnövekedett lefolyás a befogadóba továbbít. A lebegıanyagon kívül nehézfémek és állati ürülékek képeznek jelentıs szennyezıanyag-forrást a városi lefolyásban. További terhelést jelent a ritkább csapadékesemények során bekövetkezı, egyesített csatorna-rendszerekbıl történı átbukás. A csapadékcsatornázási infrastruktúra különbözı elemei: – a csapadékvizet szállító mőtárgyak (folyókák, utcai vízvezetı elemek, nyitott és zárt csatornák, áthúzódó vízfolyások), – a mennyiséget szabályozó mőtárgyak („száraz” és „nedves” tavak, medencék, átmeneti tározók, beszivárogtató létesítmények, stb.), – a vízminıséget javító létesítmények, – záporkiömlı mőtárgyak. A rekreációs és az ivóvíz-ellátási célok szempontjából a vízi ökoszisztémát veszélyeztetı hatások mindkét hasznosítást veszélyeztetik. Az oxigéntartalom csökkenése, vagy az eutrofizáció a horgászati, sportolási célú hasznosítást akadályozza. A tápanyagok és a mérgezı anyagok feldúsulása az ivóvíz-tisztításban okoz nehézségeket, elkerülhetetlen vízminıség romlással és a költségek növekedésével jár együtt. A csapadékvízbıl származó bakteriológiai szennyezés veszélyezteti vagy teljesen lehetetlenné teszi a fürdést a befogadóban Projekt leírás A projekt keretében megvalósul a felszíni csapadékelvezetı rendszer bıvítése és a vizeket befogadó záportározó létrehozása. A rendeltetésszerő használat érdekében szükséges az árkok

- 145 -

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója rendszeres tisztításának megszervezése is szükséges. A záportározó kármegelızı szerepe mellett jóléti vízfelületként is funkcionálhat a kulturált szabadidı eltöltés (pl. pihenés, horgászat stb.) és a vízi sportok számára. Erre vonatkozóan a késıbbiekben üdülıtelkek kialakítása válhat szükségszerővé és vállalkozások is szolgálhatják a vendéglátásra vonatkozó igényeket. Javasolt, becsült projektméret: 30-90 m Ft. Források: Önkormányzati költségvetés, TEKI, EMVA LEADER pályázatok Projekt típus: önálló projekt Táblázat: A projektjavaslat megvalósításának tervezett kimenetei



Kiépített felszíni csapadék-elvezetı rendszer hossza (m),

-

Kiépített felszíni csapadék-elvezetı rendszer kapacitása (m3/óra),

-

Csapadékvíz befogadó kapacitása (m3),

-

Tisztán tartott csapadékvíz-elvezetı rendszer (m),

-

Záportározó befogadóképessége (m3)

6.2.3 projektjavaslat: Közlekedési infrastruktúra fejlesztése Projekt indoklás Szár kitőnı közlekedésföldrajzi adottságai jelentıs gazdaságfejlesztési vonzerıvel bírnak, azonban a megnövekedett forgalom, amennyiben a település lakott részein halad át súlyos környezeti és egészségügyi kockázatokat hordoz. Annak érdekében, hogy a helyi vállalkozások tevékenységsége és lakosok megfelelı életminıség iránti igénye összhangba kerüljön; az önkormányzat felelıssége olyan fejlesztések létrehozása és szabályrendszer bevezetése, ami nem engedi, hogy a gazdaság igényei miatt személy- és gépjármő forgalom jelentıs változásokat hozzon a helyi lakosok egészségi állapotában vagy életesélyeiben. Projekt leírás A projekt keretében megvalósul a település területén lévı autóbusz várók felújítása, illetve a Rákóczi utcai járda fejlesztése. A balesetmentes közlekedés érdekében, amennyiben szükséges forgalomlassító, illetve forgalomelterelı megoldások kialakítására kerül sor. A közlekedésbiztonsági beruházások a gyalogos átkelıhelyek újrafestésével, kivilágításával, sebességradar beépítésével és jelzılámpával tehetık biztonságosabbá. A kerékpáros közlekedés érdekében útvonalak kijelölés és kerékpártárolók kihelyezése lehet szükséges. A helyes közlekedési viselkedés megtanítása érdekében KRESZ park létrehozása lehet szükséges, ahol a fiatalabb korosztályok is elsajátíthatják a közlekedési rendszabályokat. Javasolt, becsült projektméret: 10-50 m Ft. Források: Önkormányzati költségvetés, TEKI, Magyar Autóklub részvétele Projekt típus: önálló projekt

- 146 -




Elkészült járda hossza (m),

-

Elkészült járda felületnagysága (m2),

-

Felújított buszvárók száma (db),

-

Felújított buszvárók egyidejő befogadóképessége (fı),

-

Beépített forgalomtechnikai eszközök száma (db)

6.2.4 projektjavaslat: Közbiztonság javítása Projekt indoklás A közbiztonság a társadalmi együttélés rendjének jogilag szabályozott tényleges állapota. A bőnözés elleni küzdelem kézenfekvı módja a bőncselekmények felderítése és az elkövetık büntetıjogi felelısségre vonása, azonban települési szinten elsısorban a bőnmegelızésre kell fektetni a hangsúlyt. A közbiztonsághoz, a biztonságos élethez való jogot alkotmányos jogként értelmezve mára bizonyossá vált: az állam nem képes minden esetben magas színvonalon garantálni polgárai számára a (köz) biztonságot. A közbiztonság szervezeti, szakmai, pénzügyi feltételeinek megteremtése állami, azaz elsısorban kormányzati feladat, azonban a közbiztonság megteremése érdekében elengedhetetlen a településen is a hatékony eszközrendszer kialakítása. Az ismertté vált bőncselekmények zöme a lakosság vagyoni és személyes biztonságát veszélyezteti az életminıséget kedvezıtlenül befolyásolva. Hatással van a polgárok mindennapi életére, befolyásolja a beruházási szándékot, az idegenforgalmat, meghatározza az egyes települések életminıségét. Az átgondolt bőnmegelızési stratégia hozzájárul a gazdaság fejlıdéséhez, a piac biztonságos mőködéséhez. A bőnmegelızési intézkedések költségeit olyan befektetés, ami hozzájárul a bőnözés okozta erkölcsi és anyagi károk csökkentéséhez. A bőnmegelızésnek hozama a közbiztonság állampolgárok számára érzékelhetı javulása. Projekt leírás A települési közrendvédelmi és közbiztonsági program segítségével a szükséges fejlesztések és tennivalók sorrendje megállapítható és ennek nyomán lehet megkezdeni az együttmőködések kiépítését a polgárıri szerepre vállalkozó személyekkel, illetve lehet biztosítani a körzeti megbízott javuló élet- és munkakörülményeit. A projekt keretében a helyi kábelszolgáltatóval összefogásban kerülne kiépítésre a közterületek rendjét és a vagyonbiztonságot elısegítı térfigyelı kamerarendszer. Ez párosulva a hatékony részletes megelızı-felvilágosító kampánnyal eredményesen csökkentheti a vagyon elleni bőncselekményeket és elriasztó hatása lehet a közterületeken megvalósuló rendbontásoknak. Az élet- és vagyonbiztonság javítását szolgálja az Ér utcai és a vasútállomásra vezetı út, illetve a templom és környékének, illetve az odavezetı út közvilágításának teljeskörő kiépítése és mőködtetése. Az életbiztonságot szolgálja a játszóterek felülvizsgálata és új játszóterek Közösségi szabványoknak megfelelı átalakítása.

- 147 -


Javasolt, becsült projektméret: 10-50 m Ft. Források: Önkormányzati költségvetés, TEKI, kábelszolgáltató cég hozzájárulása Projekt típus: kiegészítı projektelemek Táblázat: A projektjavaslat megvalósításának tervezett kimenetei



Balesetek száma a településen (db) KRESZ park befogadóképessége (fı) Települési közvilágítás a település utcahálózatának arányában (%) Felszerelt térfigyelı kamerák (db) Térfigyelı kamerák lefedettsége a településterülete arányában (%)

6.2.5 projektjavaslat: Sport infrastruktúra fejlesztése Projekt indoklás A vonzó településarculat mellett törekedni kell annak tartalommal, hangulattal való megtöltésére is. Ennek elemeit a sport-, rekreáció- területén megjelenı széles programkínálat és azok megvalósítására lehetıséget adó infrastrukturális feltételek képezik. A szabadidıs rendezvények egyrészt erısítik a lakosság identitástudatát, a programok megmozgatják a lakosságot, javítják a polgárok közösségtudatát, felpezsdítik a város életét. Projekt leírás Megvalósul a sportcsarnok épületén szükséges garanciális munkák elvégzése, valamint további tárolókapacitás kiépítése, valószínőleg konténeres formában. A projekt keretében a sport tevékenységek további ösztönzése érdekében erdei tornapálya épül, valamint az OLLÉprogramból történt kilépés után valószínőleg vállalkozói partnerségben megépül a futballpálya, ami minden korosztály számára lehetıséget a rendszeres sportolásra. Javasolt, becsült projektméret: 30-70 m Ft. Források: Önkormányzati költségvetés, szponzori hozzájárulások, reklámok bevétele Projekt típus: önálló projekt Táblázat: A projektjavaslat megvalósításának tervezett kimenetei



Felújított sportcsarnok alapterülete (m2) Felújított sportcsarnok befogadóképessége (fı) Kiépített erdei torna hossza (m) Létrejövı futballpálya mérete (m2) Létrejövı futballpálya felszereltsége (db)

- 148 -


I. Melléklet: Veszteségtérkép kiértékelése A településfejlesztési tervek készítésének módszertani lehetıségei közül a szári koncepció megalapozásakor ún. szisztematikus módszereket alkalmaztunk. E kötött formák alkalmasak arra, hogy rámutassanak a koncepció alapvetı szerkezetére, arra az idıtartományra, melyet át kíván ölelni, meghatározzák a megvalósítás személyi feltételeit, az alapvetı célt (célokat) és kialakítsák a középtávú program léptékét. A fentiek mentén a Konstans 2002 Bt. tesztek és veszteségtérképek készítésével kívánta elérni azt, hogy létrejöjjön egy fokozatos léptékő, speciális (funkcióorientált) tartalmú koncepció, mely idıszakfelvételt és ahhoz kapcsolódóan megoldási javaslatokat tartalmaz. Elıször azt kellett feltárnunk, hogy a vizsgált településen, Száron adottak-e a feltételek a veszteségtérkép alkalmazására? Munkatársaink úgy ítélték meg, hogy reprezentatív mintavétel alapján lehetıség van ezen eszköz alkalmazására, de csak célzott formában: elsısorban azok megkeresésével, akik a település (köz)szolgáltatatásait ellátják, illetve a helyi közügyek irányítására felhatalmazást nyertek, így azok alakításában aktívan részt vesznek. Ehhez képest kellett tehát kijelölni a vizsgálatirányítót és a válaszadók csoportját. Látni kell, hogy az általános módszertanok alkalmazása nem lehetséges anélkül, hogy a vizsgálati települést ne karakterizálnánk, és standard veszteségtérképeket ne adaptálnánk a helyi adottságokhoz, igényekhez. A Konstans 2002 Bt ennek megfelelıen egy 10 funkciótartományt lefedı veszteségtérkép-hálót készített, az alábbi struktúra szerint:

TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK FOGLALKOZTATOTTSÁG HELYZETE EGÉSZSÉGÜGYI HELYZET OKTATÁSI HELYZET KULTÚRA, REKREÁCIÓ LAKÁS-ÉS INGATLANVISZONYOK TİKEVONZÓ KÉPESSÉG, GAZDASÁG HELYZETE MŐSZAKI INFRASTRUKTÚRA KÖRNYEZETVÉDELEM TELEPÜLÉS- ÉS TÉRSÉGMENEDZSELÉS

A funkciótartományok egyenként átlagosan 10 kérdést tartalmaztak, melyekre a helyi képviselı-testület tagjaitól, a polgármestertıl, a körjegyzıtıl, a közoktatási és egészségügyi, szociális intézmények kijelölt (köz)alkalmazottaitól, és egyes helyi vállalkozóktól, gazdálkodó szervezetektıl vártunk válaszokat. Az információszolgáltatás név nélkül történt, majd a veszteségtérképek összegyőjtését követıen sor került azok kiértékelésére. Ez alapján – ahogyan az a következıkben bemutatjuk – meghatároztuk a készülı koncepció súlypontjait, és megfogalmaztuk megoldási javaslatainkat. A veszteségtérképek kiértékelése A veszteségtérképeken az egyes alszempontok tekintetében a válaszadók 0-8 pontig terjedı súlyszámokat jelölhettek meg. A súlyszámok alapján

- 149 -


8 = kritikus 6 = súlyos 4 = közepes 2 = kis hatású 0 = létezı, de elhanyagolható pontszámokat adhattak a megjelölt – hiányosságként, negatívumként –megjelölt, helyben tapasztalható (vagy nem jellemzı) jelenségekre, tényekre, feltevésekre. A fentiek alapján súlyozott átlagszámítással az alábbi fejlesztési kulcspontok rajzolódtak ki funkciótartományonként. A természeti adottságok funkciótartományban a megkérdezettek többsége úgy vélte, hogy egyedül az jelent súlyos problémát Szár szempontjából, hogy a település nem használja ki a Vértesi Tájvédelmi Körzet közelségébıl fakadó elınyöket (pl. turizmus, vidékfejlesztési/ környezetvédelmi akciócsoportok hiánya, stb.). A fentiek alapján Szár zöld arculatának erısítése olyan beavatkozási területet kell, hogy jelentsen, mely horizontálisan átöleli az egész koncepciót. Alátámasztja mindezt az is, hogy a környezet- és természetvédelem funkciótartományban szintén súlyos problémaként aposztrofálták a válaszadók azt, hogy a községben nincs lehetıség megújuló energiaforrások használatára, a lakosság nem használ energiatakarékos eszközöket, és hogy nincs térségi öko-összefogás, fejlesztési koncepció a környezı településekkel Közepesen súlyosnak mondható a beérkezett válaszok alapján – a fentiekhez kapcsolódóan – a település tekintetében, hogy annak nincs „zöld” arculata, a település marketingje e területen semleges, és nincsenek az ökoturizmus fejlesztésére irányuló ötletek, fejlesztések. Problémaként élik meg ugyanakkor a válaszadók azt is, hogy nincsenek helyi „zöld” civil szervezetek, de a már megtett intézkedések végrehajtásának anomáliáit is érzékelik: sérelmezik, hogy a talajterhelés csökkentésére tett intézkedéseket nem lehet ellenırizni, a szelektív hulladékgyőjtés rendszere nem hatékony, a kihelyezett tároló edényzeteket nem használják a lakosok. Azt is látják ugyanakkor a megkérdezettek, hogy csak környezetterhelı, zöldmezıs beruházásra van lehetıség Száron, mivel nincsenek barnamezıs, rehabilitációra szoruló területek. Ez természetesen egyfelıl elıny, másfelıl azonban hátrány is a jövıbeli elképzelések tekintetében, mindenestre megfontolandó az igény, hogy javítani szükséges az önkormányzat és a környezetvédelmi hatóságok/szervezetek közötti kommunikáción is. A veszteségtérkép-kérdésekre adott válaszok alapján nyilvánvaló – az országos tendenciáknak megfelelıen – hogy a száriak súlyos problémaként élik meg azt, hogy a településen kevés a helyben lévı, tıkeerıs munkaadó, jellemzıen a vállalkozási kedv és a helyspecifikus, hagyományos termékek hiánya, ehhez kapcsolódóan pedig a fogyatékossággal élık munkavállalási lehetıségei is rosszak. A koncepció készítésekor ezért mindenképp olyan gazdaság- és vállalkozásfejlesztési elképzeléseket kell körvonalaznunk, melyek teret engednek a fenti igényeknek. A foglalkoztatottság helyzetén túlmenıen hasonlóan „problémás” területként jelölték meg a válaszadók a település tıkevonzó képességét, gazdasági helyzetét.

- 150 -

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója Súlyos hátrányként érzékelik a helyiek azt, hogy az egy lakosra jutó kormányzati/európai uniós fejlesztési támogatás alacsony kis- és középvállalkozások száma kevés, melyet talán a vállalkozástámogatás hiánya okoz. Úgy gondolják a megkérdezettek, hogy a település szempontjából a jövıben fontossá válható befektetési igények felmérése nem történt meg, és az önkormányzat infrastruktúrája sem korszerő már: hiányzik az e-közigazgatási, e- ügyintézési infrastruktúra. Talán ez az oka annak, hogy az adott pontszámok azt mutatják, hogy többen súlyos problémaként élik meg, hogy a település gazdasági programja nem ismert széles körben. Ha ez így lenne, talán több helyi kezdeményezés érkezhetne az önkormányzathoz, az információk összekapcsolódhatnának. Jelenleg azonban negatívumként rajzolódik ki az, hogy nincsenek a település adottságaira épülı innovatív ötletek, jellemzı a korszerőtlen technológiák alkalmazása, így hiányzik a tıkeerıs befektetıi (kapcsolati) tıke is. Közepesen súlyos a helyzet a megkérdezettek szerint jelenleg a tekintetben is, hogy a telephelyként szóba jöhetı telkek kihasználatlanok, az egy lakosra jutó beruházások száma alacsony. Ezt a problémát mélyíti, hogy rossz a klasszikus infrastruktúra (pl. utak) minısége, és fejletlen az üzleti hálózat is. A fentiek a folyományaként élik meg a válaszadók, hogy a szakképzett munkaerı elvándorol Szárról, de ami rosszabb: a lakosság motivációja is kicsi a továbbképzésre, új ismeretek elsajátítására. Ehhez képest viszonylag kicsi a mozgástér a tekintetben, hogy az álláskeresık számának (vélt) magas arányát csökkenteni lehessen. Ugyanakkor érzékelik a megkérdezettek az oktatás és a kultúra jelentıségét. Ez az a két funkciótartomány, ahol gyakorlatilag majd minden alszempont tekintetében mérhetı az igény a változásra, változtatásra. Mindenki látja, hogy a közoktatási intézmények infrastrukturális helyzete, felszereltsége rossz, illetve azt, hogy a közoktatási szolgáltatásokhoz nem fér hozzá mindenki egyenlı eséllyel (pl. fogyatékossággal élık, hátrányos helyzetőek, sajátos nevelési igényőek). Tisztában vannak a megkérdezettek azzal is, hogy nincs együttmőködés a helyi/térségi közoktatási intézmények között (pl. egységes iskolák, többcélú intézmények kialakításának kezdeményezése, közös programok, kirándulások), és hogy van még mit javítani a két tannyelvő képzés, a nemzetiségi oktatás lehetıségein és feltételein is. A többség úgy gondolja, hogy a családokat markánsabban be kellene vonni a nevelés-oktatás folyamatába, mert ma még nincsenek (elhanyagolható számúak) a közös foglalkozások, nincs érdemi párbeszéd a szülı munkaközösség és az intézmények között, melynek talán oka lehet az, hogy az oktatási intézmények jelen állapotukban alkalmatlanok „közösségi tér” funkció betöltésére. A kívülállók és a közoktatási intézmények dolgozói is úgy érzékelik ugyanakkor, hogy a szári közoktatási intézményekben nevelt/oktatott gyerekek kulcskompetencia mutatói lehetnének jobbak: az idegen nyelv(ek) ismerete alacsony, az alapfokú mővészeti ismeretük nem kielégítı, és ehhez kapcsolódóan a felzárkóztatás és a tehetséggondozás sem mőködik megfelelı színvonalon az intézményekben. Talán jobb lenne a helyzet, ha sikerülne javítani a mővelıdési ház infrastrukturális helyzetén, felszereltségén a közkönyvtár állományának minıségén, informatikai felszereltségén. Ebben az esetben lehetne orvosolni azt a mérhetı igényt, hogy a kulturális rendezvények száma és színvonala emelkedjen, a település „közösségi tereinek” (pl. mővelıdési ház, közoktatási intézmények, sportpálya) állapota javuljon, ezáltal lehetıvé téve azt, hogy a nem

- 151 -

Szár település hosszútávú településfejlesztési koncepciója létezı vagy csak felszínes kulturális kapcsolatokat javítani lehessen a testvérvárosokkal, és a szomszéd településekkel. Ebben talán segíthetne az is, ha sikerülne kielégíteni azt az igényt, hogy az önkormányzat kulturális menedzser, rendezvényszervezı bevonásával nagyobb hatékonysággal szervezze a területet. Az egészségügy és a rekreáció területén elmondható, hogy a megkérdezettek szerint súlyos probléma, hogy magas a káros szenvedélyekkel élık száma a településen, illetve, hogy nincsenek rehabilitációs, rekreációs szolgáltatások (pl. fürdı, wellness, szórakozató létesítmények). Az is jellemzınek tőnik, hogy a helyiek nem veszik igénybe – vagy csak ritkán – a környezı települések rekreációs szolgáltatásait (pl. mert nincs infrastrukturális összeköttetés, a tömegközlekedés alkalmatlan erre, stb.), holott a rokkant nyugdíjasok, „leszázalékoltak” száma magas. A fenti szolgáltatások hiánya más tekintetben is gyengeség: hiányuk esetén nincs lehetıség turisztikailag is hasznosítható kultúrák/szolgáltatások megteremtésére, továbbfejlesztésére sem a településen (pl. borkultúra, lovaskultúra, stb.), melyet gyenge potenciált tovább erısíti az, hogy az orvosi rendelı, fogorvosi rendelı infrastrukturális helyzete, felszereltsége rossz, nincs gyermekorvosi ellátás a településen, és az állategészségügyi szolgáltatások elérése is nehézkes. A mőszaki infrastruktúra állapotával kapcsolatos kérdések tekintetében egyértelmően látszik,hogy a helyiek számára mennyire fontos az elıvárosi vasút léte. Súlyos problémaként élik meg, hogy a vasúthálózat kihasználtsága alacsony, helyi infrastruktúrája (megállóhely és környéke) elhanyagolt, rossz állapotú. Ezt az elérhetıséget befolyásoló, és a befektetéseket hátráltató mutatót a mőszaki paraméterek hiányosságai és organizációs problémák egészítik ki. A helyiek szerint közepesen érzékeny fejlesztési területet jelent a településre bevezetı és belterületi utak burkolatainak rossz, nem megfelelı minısége, a ritka és lassú közúti tömegközlekedés. Látható, hogy fıleg a megyeközpont elérhetısége rossz és idıigényes meglátásuk szerint. A távközlési hálózat technikai jellemzıinek javítását, a verseny kialakítását is fontosnak érzik ugyanakkor a megkérdezettek, a jelenleg elérhetı szolgáltatásokat drágának tartják, és szükségesnek tartják azt, hogy a szélessávú internet kapcsolat több lakásba jusson el. A közmővek állapota tekintetében tisztán látják a válaszadók, hogy az ivóvízhálózat felújításra, korszerősítésre, a szennyvízhálózat pedig továbbépítésre, kapacitásnövelésre szorul.

Ehhez kapcsolódóan azt mutatja a veszteségtérképek kiértékelése, hogy addig, amíg e közmőberuházásokat nem tudja megvalósítani az önkormányzat, a gazdasági és szolgáltató tevékenységre kijelölt területek (építési telkek) kihasználatlanok maradnak, és a potenciális befektetık nem fogják azokat birtokba venni. Szükségesnek érzik a megkérdezettek ezért, hogy az önkormányzat több segítséget (információt) nyújtson az ingatlanfejlesztésekhez (pénzügyi és jogi tanácsok, finanszírozási lehetıségek, kapcsolat felvétel ingatlanirodákkal). Ez azért is fontos, mert a demográfiai helyzethez kapcsolódóan érzékelhetı probléma, hogy a lakásfelújítások és lakásvásárlások száma alacsony, a lakás- és házépítési kedv alacsony, a lakásállomány öregszik. Ezt a hiányosságot tovább fokozza az, hogy a lakások energiahatékonysága rossz, elavult főtési-hőtési technológiák jellemzik.

- 152 -


Turisztikai vetülete e gyengeségnek, hogy a településen nincsenek üdülık, víkend házak, de világosan látszik az a felismert igény is a válaszokból, hogy bár a település elvesztette egységes arculatát, településképét az épített környezet tekintetében, de a jelenlegi állapot megırzését mindenképp fontosnak tartják a helyiek. A településmenedzsment oldaláról az alábbi feladatok rajzolódnak ki: mivel a megkérdezettek szerint súlyos probléma az, hogy a település érdekérvényesítı képessége kicsi a többcélú kistérségi társulásban/regionális fejlesztési tanácsban, ezért a településnek mikrotérségi központtá kell válnia. Ehhez mindenképpen javítani kell a helyi önkormányzat hivatala infrastrukturális állapotán, felszereltségén, és a körjegyzıség mőködésének hatékonyságán (személyi és tárgyi feltételek). Markáns igényként jelenik meg a megkérdezettek oldaláról az, hogy a település kapcsolatot alakítson ki felsıoktatási intézményekkel. A helyi civil szervezetek érdekérvényesítı képességét is elégtelennek tartják, érzékelik, hogy a szervezetek/tagok tudása nem naprakész fejlesztéspolitikai kérdésekben. Mindezt tovább fokozza az, hogy nincs összehangolt kapcsolat a helyi társadalmi szervezetek között, tevékenységük ad hoc jellegő, nem hatékony. Az együttmőködés elégtelensége önkormányzati szinten is érzékelhetı: a válaszadók szerint nincs fejlesztéspolitikai megegyezés, összefogás a térségi önkormányzatok között. Ugyanakkor fontosnak tartják a rendezési terv megújítását, aktualizálását, és szeretnének egy átfogó településfejlesztési koncepciót a település számára.

- 153 -

Hosszútávú településfejlesztési koncepció

Recommend Documents