Horvátok letelepedése írta:Ingrid Klemenšič (2006) 1533- Koljnof Muzika: Vangelis 1492 Čarobnjak: Tisuču petsto trideset tri. Sad sam na takvom mjestu kade su nekada živili ljudi. Ovo mjesto je napušteno. Još i duše ni ovde. Kade su oni ljudi, ki su ovde živili? Umrli su u kugi? Ča će bit s tobom? Neka bit tužna, Ti lipa krajina. Imaš ravnice, brige i potok. Ćedu dojt ljudi simo, ki čedu uviditi lipotu ove krajine. Neka Bog da! -
od strane se čuja turska muzika.
Čarobnjak: Ča čujem? Kakva je to muzika? Čujem jaukanje ljudi? Ki ste vi? Joj, Bože! Ča se je ovde stalo? - Turki naganjaju ljude, svi bižu skroz na pozornici. Nekoliko od njih se shrani u različite nugle. Kad projdu ljudi od pozornice, oni se najdu na jednom mjestu. pita: Prošli su? pita: Jive, si živ? Veli: Hvala Bogu! Veli: Nikada si ne bi mislio, da moramo napustiti našu domovinu. Ovi strašni Turki! Kamo su naše prijatelje otprimili? 2. veli: U Tursku, oni su zarobljeni. Nikada je već nećemo viditi. 3. veli: A kaj smo? Kamo smo došli? Čuda smo putovali, trudan sam. 1. 2. 3. 1.
1.2:veli: I mi smo trudni. Ćemo se sjest simo na brig. 3. veli: Tišina! Čujem ča! Nismo sami! Čarobnjak 1.: Dobar dan! Ne bojte se, mi sma carobnjaki budućnosti. 1.2.3: veli: Čarobnjaki budućnosti? A ča to znači? Čarobnjak 2.: Jako jednostavno. Vidim vašu budućnost. 1.veli: To je jako interesantno, sad smo u takvoj situaciji, da ne znamo kaj smo, ča će bit s nami, kaj ćemo si najt mir i mjesto, da novi žitak osnivamo. Čarobnjak 1.: Došli ste na najbolje mjesto. I ako je napušteno, ovde imate polja, loze, potok, brig i sve ča vam je potribno za žitak. 2. veli: Tomu se i veselimo. A nećedu nas najti Turki? Čarobnjak 2.: Po Vas nećedu dojt najzat, smite si načinjati stane, osnivati familiju. 1.veli: To je dobro! Znamo si doprimiti simo familiju? Čarobnjak 1.: Da nek mirno. 2.veli: Joj, ja si ne znam predstaviti, kako če na ovom mjestu selo bit. Čarobnjak 2.: u tom Vam znam pomoćti. Gledajte nek! -
na platnu idu stari kipiči o Koljnofu
1. veli: Ovo je jako interesantno! Kako lipo če bit naše selo! Čarobnjak 1.: To još ništ ni! Pogledajte film o Koljnofu iz dvitisućitega ljeta. 2. veli: To će bit za petsto ljet! Čarobnjak 2.: Da, da! poglejte nek! 3. veli: To ni za vjerovat! A ča su jačili? Selo u Gradišću? Ča je to Gradišće? Čarobnjak 1.: Gradišće je ona teritorija ča ste vi naselili. Živit ćete u tri zemalj: u Ugarskoj, u Austriji i u Slovačkoj. 1. veli: Onda nismo sami prijatelji! Čarobnjak 2.: Bome, bome! Čuda vas je! 1. veli: Tovaruśi, moramo bit srićni. Imat ćemo lipo selo, miran žitak, lipu budućnost.. Zač si tužan Jive ? 3. veli: Tužan sam kad ne znam, jeli čedu očuvati naśu lipu hrvatsku rič, naśe običaje. Čarobnjak 1.: Neka se bojat ! Ti ćeś imati jednoga potomka ki će se zvat Mate Sinković. On će bit poznati pjesnik i napisat će jednu pjesmu za hrvatstvo. Ćete ju poslušat ? 1.2.3. veli: Da rado ! Mate Śinković: Hrvat sam
Znajte da sam ja Hrvat ! Hrvat su mi Otac i Mat. Hrvat kanim ja živiti, I kod Hrvat umriti.
Vidil sam ja pervi dan, Kod i mali Gradiśčan, Ča uz nimški ocean, Kanim biti slobodan.
2.veli: Joj, kako je ovo lipo bilo. A očuvat ćedu i naśe tance i jačke ? Čarobnjak: Da. I u tom ću Vam pomoćti, pogledajte je. -
Tancosi i tamburaši:
1. Veli: Hvala Ti za pomoć. Veselimo se, da smo našli najbolje mjesto za naš novi žitak. Ovde ćemo bit veseli i srićni ! Publiki:Dragi Ijudi. Željim Vam, da se i vi dobro ćutite u Koljnofu
-
Tamburasi:Ništ mi se ne vidi.
Klemensits Ingrid 1533 – KÓPHÁZA Zene: Vangelis – Amerika felfedezése 1492. Varázsló 1. – Ezerötszázharminchárom. Most egy olyan helyen állok, ahol valaha emberek éltek. Ez a hely most elhagyatott. Egy lélek sincs itt. Hol vannak azok az emberek akik itt éltek? Meghaltak a pestisben? Most mi lesz veled? Ne légy szomorú te szép vidék. Mezőid vannak, dombjaid és patakod. Majd jönnek ide olyan emberek, akik meglátják szépségedet. Adja az isten! (oldalról török zene hallatszik) Varázsló 2. – Mit hallok? Milyen zene ez? Emberek jajgatását hallom? Kik vagytok? Jaj, istenem! Mi történt itt? (törökruhás emberek kergetik a parasztokat, mindenki keresztülfut a színpadon, néhányan elbújnak a sarkokban, amikor a törökök elvonulnak, ők előjönnek és egy helyen találkoznak) 1.menekült – Elmentek? 2.menekült – Jive, élsz? 3.menekült – Hála istennek! 1.menekült – Sosem gondoltam volna, hogy el kell hagynunk a hazánkat. Ezek a szörnyű törökök! Hová vitték a társainkat? 2.menekült –Törökországba, rabul ejtették őket. Sosem látjuk már őket! 3.menekült – De mi hol vagyunk? Hová vetődtünk? Sokat mentünk, fáradt vagyok. 1-2.menekült – Mi is fáradtak vagyunk. Üljünk le ide a dombra. 3.menekült - Csend! Valamit hallok! Nem vagyunk egyedül! Ki az az ember ott? Varázsló 1. – Jó napot! Ne féljetek, én a jövendő varázsmondója vagyok. 1-2-3.menekült – A jövendő varázsmondója? Az meg mit jelent? Varázsló 1. – Nagyon egyszerű. Látom a jövőtöket. 1.menekült – Ez nagyon érdekes, mert most épp abban a helyzetben vagyunk, hogy nem tudjuk hol vagyunk, mi lesz velünk, hol találunk békét és olyan helyet ahol a jövőnket megalapozhatjuk. Varázsló 1. – A legjobb helyre jöttetek. Habár most elhagyatott, van itt minden: mező, rét, patak, domb és minden, ami az élethez kell. 2.menekült – Ennek örülünk. De nem találnak ránk a törökök? Varázsló 1. – Értetek már nem jönnek vissza, építhettek itt házakat, alapíthattok családot. 1.menekült – Az jó! Idehozhatjuk a családunkat is? Varázsló 1. – Persze, nyugodtan.
2.menekült – Jaj, hát el se tudom képzelni, hogy itt egyszer falu lesz! Varázsló 1. – Ebben tudok nektek segíteni. Nézzétek csak! (régi képek láthatók Kópházáról) 1.menekült – Ez nagyon érdekes! Milyen szép lesz majd a falunk! Varázsló 1. – És ez még nem minden! Nézzétek meg Kópházát a kétezres években! 2.menekült – Kétezres? De hiszen az ötszáz év múlva lesz! Varázsló 1. - Bizony, bizony. Nézzétek csak! (új képek láthatók Kópházáról) 3.menekült – Ez hihetetlen! És mit énekeltek? Falu a Várvidéken? Mi az a Várvidék? Varázsló 1. – A Várvidék az a terület ahová ti költöztetek. Három országban fogtok élni: Magyarországon, Ausztriában és Szlovákiában. 1.menekült – Akkor nem vagyunk egyedül, barátaim! Varázsló 1. – Úgy van. Sokan vagytok! 1.menekült – Barátaim, legyünk boldogok! Szép falunk lesz, nyugodt életünk, szép jövőnk. miért vagy szomorú, Jive? 3.menekült – Szomorú vagyok, mert nem tudom, hogy megőrzik-e majd a szép horvát nyelvünket, a szokásainkat. Varázsló 1. – Ne félj! Lesz egy utódod, akit Sinkovits Mátyásnak fognak hívni. Ő híres költő lesz és írni fog egy verset a horvátságért. Meghallgatjátok? 1-2-3. menekült – Igen, szívesen! vers - Sinkovits Mátyás: Horvát vagyok Tudjátok hát, én horvát vagyok! S az apám, az anyám is azok. Horvátként akarok élni S horvátként meghalni. 2.menekült – Jaj, hát ez nagyon szép volt. És megőrzik majd a táncainkat, dalainkat is? Varázsló 2. – Igen. Ebben is segíthetek nektek, nézzétek csak! (táncosok műsora) 1.menekült – Köszönjük a segítségedet. Örülünk, hogy megleltük a legjobb helyet az új életünkhöz. Itt boldogok leszünk és szerencsések! (tamburazene) Fordította: Aratóné Mohos Katalin
