HORVÁTH ILDIKÓ
Disruptive technológiák oktatása virtuális oktatási környezetben edu-coaching módszerrel
Tézisfüzet
Témavezető: Prof. Dr. Baranyi Péter Széchenyi István Egyetem
Infrastrukturális Rendszerek Modellezése és Fejlesztése Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskola Győr, 2017.
Motiváció és célkitűzések Egyre több tanulmány foglalkozik a 21. században bekövetkező, az információs és tudástársadalom erőteljes kibontakozása nyomán létrejövő informatikai és technológiai fejlődés előrejelzésével. Az előrejelzések a tudományos és a technológiai haladás felgyorsuló szárnyalását jósolják, melynek előjelei ma már kézzelfoghatóak. A következő évtizedekben a tudomány eredményei, a technikai újítások, a disruptive technológiák alapjaiban határozzák meg az emberi élet feltételeit, minőségét. Egyre több új tudományterület jelenik meg, melyek közül az informatikai fejlődés irányait
kutató
Cognitív
Infokommunikáció
(CogInfoCom)
az
infokommunikációhoz való hozzáférés szükségességének jelentőségére hívja fel a figyelmet. Kutatásom a CogInfoCom pedagógiai vonatkozásaira irányul. A globalizálódó gazdaságban a kormányzati vezetők és a piaci szereplők-, az innovációra éhes munkaadók nemzetközi szinten egyre nagyobb számban igénylik a technikai újdonságok oktatási anyagba történő integrálását, az újító, kreatív, probléma megoldó gyártó- és fejlesztőmérnökök képzését. Egyre erőteljesebben jelenik meg az igény a minőségi felsőoktatás kialakítására, ezzel összhangban a műszaki felsőoktatás tananyagtartalmának, alkalmazott oktatási módszereinek felülvizsgálatára, a korszerű technikák minél szélesebb körű alkalmazására és a tudományos fejlesztésekbe való erőteljesebb bekapcsolódásra. A Gartner cég Hype görbéin évről évre több disruptive technológia jelenik meg, így a műszaki felsőoktatás versenyképessége akkor tartható fenn, ha az innovációhoz szükséges többlet tudást ebben a gyorsan változó világban is tudja nyújtani a hallgatóknak. A piacra berobbanó disruptive technológiák hatékony oktatása újfajta pedagógiai módszerek alkalmazását, hatékony időkihasználást, a felsőoktatásban résztvevő CE generációs hallgatók digitális életteréhez illeszkedő technikák, - technológiák alkalmazását igényli a mérnökképzésben. Így választottam dolgozatom témájaként a XX. század végétől egyre nagyobb számban megjelenő disruptive technológiák felsőoktatási tananyagban való 1
megjelenésének vizsgálatát, a Z generációs hallgatóság igényeihez illeszkedő oktatási környezet és módszer kialakítását. Célkitűzés Célom volt, hogy a feltárjam a disruptive technológiák felsőoktatásra gyakorolt hatásait. A disruptive technológiák oktatására alkalmas és egyben a műszaki felsőoktatás CE generációs hallgatóságának igényeit kiszolgáló oktatási környezetet és módszert alkossak meg. Célként fogalmaztam meg a jelenlegi műszaki felsőoktatás kereteinek Cyber oktatási térbe történő eltolását és ezen VR környezet létjogosultságának igazolását. A fenti cél eléréséhez elemeztem a disruptive technológiák felsőoktatásban alkalmazott oktatási környezetre és módszerekre gyakorolt hatásait, vizsgálom, hogy a disruptive (kreatív szétromboló, szétbomlasztó) hatás miként jut érvényre a felsőoktatási környezetben. Válaszokat keresek arra, hogy a jövőben az új technológiák átalakítják-e a felsőoktatás jelenlegi modelljét, leváltják-e a meglévő oktatási módszereket, színtereket. Jelenleg a tananyag középpontjában egy szigorúan behatárolt, a műszaki tudományterületre fókuszáló ismeretanyag található. Keresem azokat az informatikai megoldásokat, amelyek elősegítik a disruptive technológiák oktatását úgy, hogy a fenti ismeretanyagot ötvözik a piaci gyakorlatban megjelenő, nagyrészt projekt alapú és multidiszciplináris ismeretekkel. Mindezt a CE generációs hallgatóság számára elfogadható, - élvezhető oktatási térbe helyezem, ezzel a tudás még hatékonyabb átasását kívánom megvalósítani. A kutatás során alkalmazott módszerek Az elméleti alapok megteremtése érdekében tanulmányoztam a hazai és nemzetközi szakirodalmat. A disruptive technológiákon alapuló disruptive innováció, az innováció-terjedés, a technológiák életciklus elemzési háttere, elfogadás modellek áttekintése mellett az oktatási módszerek és stratégiák tanulmányozásán túl a hazai és nemzetközi oktatásfejlesztési kutatások adták empirikus kutatásaim alapjait. Empirikus kutatásom során az induktív kutatási stratégia mentén a valóságból 2
kiindulva, a kérdőív segítségével gyűjtött adatokat elemezve, összefüggés-feltáró kutatási stratégia alkalmazásával, az adatok közötti összefüggéseket vizsgáltam, majd a kísérleti stratégiát alkalmazva az újító módszer kidolgozása után avatkoztam be a hagyományos pedagógiai folyamatokba. A tézisek igazolásához alkalmazott módszerek tételesen a következők voltak:
Szakirodalmakban fellelehető releváns kutatások eredményei
Kérdőíves felmérések
Disruptive technológiák bevezetésére vonatkozó nemzetközi kérdőív
Z generációs hallgatóság digitális életére vonatkozó kérdőív
Oktatói mélyinterjú
Glenn féle „Jövőkerék” módszer
Edu-coaching módszer kidolgozása
Pilot projekt a disruptive technológiák oktatására
Értekezésemben bemutatott, hogy az edu-coaching módszer a természettudományos ismeretszerzés felfedező tevékenykedtető módszereinek metodikai alapjai között a produktum, az innováció irányába mutat és egyben a tanulási folyamatban a megoldást adja a felvetett problémára. Kutató munkám zárásaként a gyakorlati megvalósításra fókuszáltam. A PTE Műszaki és Informatikai Karán megvalósított pilot projekt keretében a memrisztor oktatási példáján keresztül megmutattam, hogy az edu-coaching módszer jól kombinálható VR oktatási környezetekkel a disruptive technikák hatékony oktatásához szükséges szerkezeti fejlesztés érdekében. Tézisek, eredmények 1.Tézis: [RJ-1], [RC-1], [RC-2], [RC-5], [RC-6] Kimutattam, hogy a disruptive technológiák a felsőoktatási tananyagban fáziskéséssel jelennek meg. Gyakran a Hype görbén jól behatárolhatóan a technikai robbanást követő felszálló ág végén, az elvárási csúcs után, már a 3
leszálló hullámvölgy állapotában találkoznak először a mérnökhallgatók az új technológiákkal. 1.1.Tézis: Megállapítottam, hogy ellentmondás van a felsőoktatásban rendelkezésre álló tanulást segítő technológiák, technikák és a hallgatói gyakorlatban alkalmazott online tanulási környezet között. A megállapítást a Műszaki és Informatikai felsőoktatásban részt vevő Z generációs hallgatók technikai újdonságokhoz való
attitűdjének,
információ
szerzési
szokásainak,
valamint
az
információszerzés 2D-s színtereinek, IKT eszköz ellátottságának, internet használati szokásainak, a tanulási környezettel kapcsolatos elvárásainak, igényeinek vizsgálatával támasztottam alá. 1.2.Tézis: Megmutattam, hogy distruptive technológiák fáziskéséssel való megjelenésének egyik oka a felsőoktatásban és a hallgatói gyakorlatban levő technológiák ellentmondásában vannak. A feltáró módszerek közül első tézisemhez kapcsolódóan két kérdőíves felmérést valósítottam meg. Az első kérdőívben nemzetközi műszaki felsőoktatási intézmények részvételével, a disruptive technológiák felsőoktatási tananyagba történő integrálásának időpontjára, körülményeire és módszereire vonatkozóan kerestem válaszokat. Kérdőívemet a „The Economist Intelligence Unit 2008-as – The future of higher education: How technology will shape learning című, a New Media Consortium által támogatott tanulmány kérdőívére alapozva állítottam össze. A második kérdőíves vizsgálattal releváns információkat kívántam szerezni a PTE Műszaki és Informatikai Karán jelenleg tanuló Z generációs hallgatóság digitális életéről,
IKT
eszköz
ellátottságának,
internet
használati
szokásainak,
információszerzési, - és tanulási szokásainak, valamint a technikai újdonságokhoz, munkaerő piaci elvárásokhoz való attitűdjének vizsgálatával.
Kérdőívem
összeállításához a PTE (TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0016 project 2012) 4
kutatáson kívül a nemzetközi kutatások közül az Európai Unió kezdeményezésére 2011-2012-ben végzett EU Kids online kutatás, valamint az amerikai Common Sence szervezet által használt kutatási kérdőívek szolgáltak alapul. Az attitűd viszgálatokra szolgáló kérdések esetén 5 fokozatú Likert skálát alkalmaztam. Az eredmények kiértékelésére az IBM SPSS Statistics 23 és a Microsoft Excel 2013-as programokat használtam. A Z generációs kérdőív reliabilitása és konziszteciája érdekében a mérési hibát igyekeztem csökkenteni, ennek érdekében figyelmet fordítottam a Sampling error, a Coverage error, a Nonresponse error, valamint a Measurement error kiszűrésére és korrigálására. Következő módszertani elemként a Z generációs hallgatókat tanító oktatók körében mélyinterjús vizsgálatot végeztem, melynek során szintén alkalmaztam nyílt végű, zárt végű és 5 fokozatú Likert skálás kérdéseket, mivel az optimális tanulókörnyezet hiányának okát a műszaki felsőoktatásban jelenleg dolgozó idősebb generációkhoz tartozó oktatóink informatikai felkészültségének, IKT eszközellátottságának vizsgálatával igyekeztem feltárni. Eredmények Reprezentatív kérdőíves felméréssel az 1. tézisben foglaltakat igazoltam, kimutattam, hogy a disruptive technológiák a felsőoktatási tananyagban fáziskéséssel jelennek meg. Gyakran a Hype görbén jól behatárolhatóan a technikai robbanást követő felszálló ág végén, az elvárási csúcs után, már a leszálló hullámvölgy
állapotában
találkoznak
először
technológiákkal.
5
a
mérnökhallgatók
az
új
1. ábra: A disruptive technológiák Hype görbén elfoglalt helye a bevezetés időpontjában
Második kérdőíves vizsgálatom eredményeként elmondható, hogy szignifikáns különbség mutatkozik a műszaki felsőoktatásban jelen lévő Z generációs hallgatók és oktatóik ICT eszköz ellátottsága, internet használati szokásai, digitális élete között. A hallgatók elsődleges eszközként az okos telefont használják, míg oktatóik elutasítják az okos telefon tanórán való használatát. Amíg a fiatalok olyan internetes alkalmazásokat használnak szívesen közös tanulási színtérnek, ahová a belépés korlátozható, csak a közösséghez tartozó társaiknak van lehetőségük a belépésre, real-time kommunikációt biztosítanak, ugyanakkor az írásos kommentek, magyarázatok nem vesznek el. Amíg a hallgatók saját maguk alakítanak ki VR tanulókörnyezetet, addig az oktatók körében ezek az alkalmazások csak részben ismertek, oktatási gyakorlatban nem alkalmazottak. A Z generációs hallgatóság ICT eszköz használata biztosabb, mint az idősebb generációhoz tartozó oktatóiké. A hallgatók praktikus információszerzési és feldolgozási képességeire az ICT-be illesztett cyber térbeli életük fejlesztő hatással van. A technikai újdonságokról gyakran előbb szereznek tudomást, mint az őket oktató kollégák. Vizsgálataim eredményei igazolták az I. tézis állításait.
6
2.Tézis [RC-1], [RC-4], [RC-5], [RC-6], [RC-7], [RC-8], [RC-10], [RC-12] Megmutattam, a Glenn féle Jövőkerék módszer alkalmazásával, hogy az innovatív
mérnökképzésben
a
disruptive
technológiák
bevezetésének
gyorsaságával arányosan fokozódik az oktatás módszertani, stratégiai, szerkezeti és minőségi változása, amely jelentősen segíti a mérnöki innovációt. Továbbá megmutattam, hogy ez az egymásra ható láncolat öngerjesztő folyamattá válhat. 2.1. Tézis: Megmutattam, hogy a disruptive technológiák bevezetése indukálja az internetes tanulási környezet, valamint a kooperatív oktatási módszertanoknak az oktatási stratégiában való fokozott alkalmazását. 2.2.Tézis: Megmutattam, hogy a disruptive technológiák korai bevezetése a tananyagba indukálja az új generációk, különös tekintettel a CE generáció digitális életéhez igazodó oktatási szerkezetek megvalósulását. 2.3.Tézis: Megmutattam, hogy a technikai innovációk indukálják a pedagógiai fejlesztéseket, pedagógiai innovációkat. A trendek, események megértésére, a várható jövőbeli események átgondolására az 1. tézis igazolásánál bemutatott a disruptive technológiák felsőoktatásba történő bevezetésére vonatkozó reprezentatív nemzetközi kérdőívem mellett a „Jövőkerék módszert” (Glenn, 1994) alkalmaztam. A módszer alkalmazásánál figyelembe vesszük a történelmileg befolyásoló tényezőket, a jelenlegi összefüggéseket és a jövőbeni hatásokat, következményeket, tehát az eljárás elősegíti a három idődimenzióban való gondolkodást. A módszer ösztönzi a komplex, evolúciós gondolkodást, hangsúlyozva, hogy a következmények nem egymástól függetlenül külön-külön következnek be, hanem gyakran interaktív sorozatot alkotva jelennek meg. Eredmények 7
2. ábra: A disruptive technológiák oktatásának hatásai - Jövőkerék
A Glenn féle Jövőkerék módszer alkalmazásával megállapítható, hogy a disruptive technológiák bevezetésének gyorsaságával arányosan fokozódik az oktatás módszertani, stratégiai, szerkezeti és minőségi változása A disruptive jövőkerék második ága (az első ághoz szorosan kapcsolódva) alátámasztja a II. tézisben foglalt oktatási minőség változását és a 2.1. és a 2.2. Tézis állításait, mivel a disruptive technológiák korai bevezetése „információ éhséget” indít el a műszaki felsőoktatás rendszerében. A jövőkerék harmadik ága az oktatási stratégia megváltozását mutatta be részletesen. A jövőkerék 3. ága szerint a 2.1. Tézis azon állítása, miszerint a disruptive technológiák bevezetése indukálja a kooperatív oktatási módszertanok fokozott alkalmazását, valamint a 2.3. Tézis állítása, miszerint a technikai innovációk indukálják a pedagógiai fejlesztéseket, pedagógiai innovációkat igazoltnak tekinthető.
8
A hatékony oktatási folyamatok újabb innovációkat eredményeznek. Így igazolódik be a II. Tézis azon állítása, miszerint az egymásra ható láncolat öngerjesztő folyamattá tud válni. 3. Tézis: [RB-1], [RC-3], [RC-4], [RC-8], [RC-10], [RC-11], [RC-12] A distuptive technológiák felsőkoktatásba való bevezetését fel lehet gyorsítani a jelnelgi módszertanokhoz képest. Ennek bizonyitására kidolgoztam az edu-coaching módszert és annak fogalmtá bevezettem a műszaki oktatási szakirodalomba. Eszközeim az optimális módszercsoport kiválasztására, illetve az edu-coaching módszer kidolgozására az oktatási és piaci környezetben alkalmazott tanulási, tanítási és tréning módszerek voltak, amelyek közül azokat válogattam egy csokorba, amelyek a disruptive technológiák felsőoktatási tananyagba történő integrálásának megfelelő, - a jövőkerék módszer által meghatározott szempontokat veszik figyelembe. Elsőként a neveléstörténeti, kiemelten a konstruktivista pedagógia által előtérbe helyezett cselekedtető, tanulásközpontú módszerek („learning by doing”) és a XXI. századi nemzetközi és hazai kutatásainak eredményeként kialakított releváns gyakorlati oktatási módszereket tekintem át Vizsgálom, hogy a „jövő oktatási gyakorlatában” mely módszerek illeszkednek a disruptive technológiák oktatásánál megfogalmazott kitételekhez. Eredmények Az edu-coaching módszer lényegét a célirányos kérdésekkel felépített oktatási keret adja, amellyel működésbe hozzuk a hallgatók önálló gondolkodását. A felvetett problémára történő megoldás kitalálása pedig aktív állapotban tartja a hallgatók gondolkodását, kreativitását a tanulási folyamat során. Az edu-coachingban a megoldásközpontú kérdésekkel segített tanulás módszerét alkalmazzuk, így a Bloom taxonómiában meghatározott kognitív szintek mindegyikét bejárják a hallgatók a tanulási folyamatban, sőt a végeredmény egy produktum, egy modell, egy új termék,
9
vagy ötlet lehet a technológia további hasznosítására, továbbfejlesztésére vonatkozóan.
3. ábra:Edu-coaching helye a tevékenykedtető módszerek metodikai alapjai között A bemutatott edu-coaching módszer olyan munkaforma megteremtésére ad iránymutatást, ami lehetővé teszi a mai technikai fejlődésnek megfelelően a disruptive technológiák minél gyorsabb bevezetését a műszaki felsőoktatásba. A megoldásközpontú szemléletének köszönhetően, alkalmazása nagyban hozzájárul a disruptive technológiák korai szakaszban való sikeres oktatásához, a mérnöki innovációk megértéséhez, tovább fejlesztéséhez, így a 3. tézis igazolást nyert. 4. Tézis: [RJ-1], [RC-1], [RC-2], [RC-3], [RC-4], [RC-5], [RJ-3], [RJ-4] Bebizonyítottam, hogy az edu-coaching módszer digitális valamint kooperatív eszközigényét a VR oktatási környezetek, az eddigi eszközöknél sokkal hatékonyabban, a Z generáció digitális életéhez jól illeszkedően képesek biztosítani és ezzel igazoltam, hogy a disruptive technológiák oktatásához szükséges szerkezeti fejlesztésében kiemelt szerepe van a VR oktatási környezeteknek. 4.1.Tézis 10
Megmutattam, hogy a kooperatív VR tanulási környezet hatékonyan enyhíti a Z-generációs hallgatók digitális élete és a felsőoktatási IKT alapú oktatási képesség közötti ellentétet 4.2.Tézis Bebizonyítottam, projektszemléletű
hogy
a
kooperatív
oktatáshoz
szükséges
VR
környezetek
digitális
biztosítják
eszközöket,
a
egyúttal
igazoltam, hogy hatékony oktatási színteret biztosítanak a disruptive technikák oktatására, valamint képes a Z generációs hallgatóság digitális életét integrálni. 4.3.Tézis Kidolgoztam es implementáltam egy kooperativ VR minta tanuló környezetet a memrisztor edu-coaching típusú oktatására, a tézisben szerplő állítások vizsgálatára és alátámasztására, valamint irányelvként ilyen jellegű oktatási terek tervezéséhez. Ebben a fejezetben a disruptive technológiák felsőoktatási tananyagba történő integrálását az optimális tanulási környezet meghatározása szempontjából vizsgálom. A III. tézisben bemutatott edu-coaching módszer elméleti kidolgozása után a módszer oktatási környezetben való gyakorlati alkalmazására fordítottam a hangsúlyt, figyelembe véve az I. és a II. tézisben tett megállapításokat. A IV. tézis igazolásához eszközeim az alábbiak voltak:
A Cognitive Informatika (CogInfoCOm) kutatási eredményei
A jövő internetének kutatási eredményei
A konnektivista tanuláselméletek
Edgar Dale's Cone of learning (Edgar Dale tanuláspiramisa)
A VirCa, majd a MaxWhere VR oktatási keretrendszerek
Hallgatói interjú
11
A dolgozatban bemutatott pilot projekt tapasztalatai, az I. tézisnél bemutatott Z generációs kérdőív és a pilot projekt zárásakor végzett hallgatói interjúk alapján a IV. Tézis állításai igazolást nyertek. A kutatásból levonható következtetések
Nemzetközi szinten kijelenthető, hogy a disruptive technológiák a műszaki felsőoktatási tananyagban fáziskéséssel jelennek meg. Gyakran a Hype görbe Peak of Inflated Expectation szakaszát követően, a Trough of Disillusionment , vagy a Slope of Enlightenment szakaszában találkoznak először a mérnökhallgatók az új technikákkal.
A disruptive technológiák műszaki felsőoktatási tananyagban való késői megjelenésének egyik oka a jelenlegi felsőoktatásban és a Z generációs hallgatók gyakorlatában lévő technikák, az oktatók és hallgatók generációs különbségéből fakadó digitális élet beli ellentmondásában keresendő.
A disruptive technikák tananyagba történő bevezetésének”gyorsaságával” fokozódik az oktatás módszertani, stratégiai, szerkezeti változása, valamint a korai bevezetés indukálja a CE generáció digitális életéhez igazodó oktatási szerkezetek megvalósulását, a pedagógiai innovációt.
Az edu-coaching módszer olyan módszertani eszközöket foglal magában, ami a disruptive technológiák minél gyorsabb bevezetését teszi lehetővé.
Az edu-coaching módszer digitális és kooperatív eszközigényét a 3D-s VR oktatási környezetek hatékonyan képesek biztosítani.
A kooperatív VR tanulási környezetek hatékonyan enyhítik a Z, majd a CE generációs hallgatók digitális élete és a jelenlegi műszaki felsőoktatás ICT alapú oktatási képessége közötti ellentétet. Képesek integrálni a hallgatók digitális életét és alkalmasak a disruptive technológiák korai szakaszukban történő oktatásási lehetőségét biztosítai. Publikációs jegyzék
[RB-1]
I.Horvath, The edu-coaching method in the service of efficient teaching of disruptive technologies, Springer book chapter, Cognitive Infocommunications and
12
[RJ-1]
[RJ-2] [RJ-3] [RJ-4]
[RC-1]
[RC-2]
[RC-3]
[RC-4]
[RC-5]
[RC-6]
[RC-7]
[RC-8]
[RC-9]
[RC10] [RC11]
computing, in the Series of Topics in Inetelligent Engineering and informatics. Accepted Horváth Ildikó, (2016), The education of disruptive technologies in the innovative engineering training, Australian Journal of Intelligent Information Processing Systems, Vol.14, No.4. pp.31-61. Horváth Ildikó (2016), Duális képzés a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karán, ELEKTROTECHNIKA 109; (4) pp.13-15. Horváth Ildikó: Simulation of a memristor Spark-Gap Model for lightning protection purposes, Technical Gazette 21, 5(2014), pp.1047-1050 Horváth Ildikó, Elmer György (2014): Simulation of Memristor conducting alternating current, Pollack Periodica Volume 9, Number 3/December 2014 pp.7178. Horváth Ildikó, (2016), Disruptive technologies in higher education, 7th IEEE Conference on Cognitive Infocommunications (CogInfoCom 2016), 16-18 October, Wroclaw, Poland Horváth Ildikó, (2016), Digital Life Gap between students and lecturers, 7th IEEE Conference on Cognitive Infocommunications (CogInfoCom 2016), 16-18 October, 2016, Wroclaw, Poland Horváth Ildikó (2016), Innovative engineering education in the cooperative VR environment, 7th IEEE Conference on Cognitive Infocommunications (CogInfoCom 2016), 16-18 October, Wroclaw, Poland Horváth Ildikó, Dr Kvasznicza Zoltán (2016), Innovative engineering training Today’s answer to the challenges of the future, Conference proceedings of the Clute Institute, 2016 International Education Conference Venice, Italy June 5-9. pp.466472. Horváth Ildikó (2016), Társadalmi elvárások és megoldások a műszaki felsőoktatásban, Horizontok és Dialógusok II. neveléstudományi konferencia, 2016. Május 4-6. Pécs, pp.41-42. ISBN:978-963-429-043-8 Horváth Ildikó (2015), Appearance of Disruptive Technology in Higher education of engineering, 11th International Miklós Iványi PhD&DLA Symposium 19-20 October, 2015. Pécs, Abstract Book. 128. p. Horváth Ildikó, Kvasznicza Zoltán (2015), Educational methods assisting the improvement of the competitiveness of sotware engineering education 9th European Conference on Software Architecture (ECSA) 7-11 September 2015. DubrovnikCavtat Horváth Ildikó: A műszaki felsőoktatás versenyképességének javítását segítő oktatási módszerek, III. Interdiszciplináris Konferencia (IDK2014) Pécs, 2014.április 15-17. pp. 119-121. Horváth Ildikó: Memrisztor-szikraköz működésének szimulációja, , III. Interdiszciplináris Konferencia (IDK2014) Pécs, 2014.április 15-17. pp. 265-266. Horváth Ildikó: Konstruktív pedagógiai módszerek a műszaki felsőoktatásban, „Tavaszi Szél 2014” Nemzetközi Tudományos Konferencia, Debrecen, 2014. március 21-23. Ildikó Horváth PBL in Modelling and simulation education, Fiatal Műszakiak Tudományos ülésszaka XIX., Kolozsvár, 2014. március 20-21. pp.193-196.
13
[RC12] [RC13]
[RC14] [RC15]
Horváth Ildikó: Konstruktív pedagógiai módszerek a minőségi műszaki felsőoktatás, a kreatív mérnökképzés szolgálatában, Innováció és kreativitás a tudományban, Kolozsvár, 2013. december 6-7. pp.? Horváth Ildikó and ELMER György :Simulation of membristor conducting alternating currents, 9th International PHD &DLA Symposium Architectural, Engeneering and Information Technology Sciences, Pécs, 2013. október 21-22 pp.60. Horváth Ildikó (2012), Possible applications of Problem Based Learning in Engineering in Tertiary Education, Scince in Practice 2012, Scientific Electrotechnical Conference, Pécs 29-30. October, pp.29-30. Horváth I: Teaching modelling and simulation in electrical engeneering at the BsC level. 9th International PHD &DLA Symposium Architectural, Engeneering and Information Technology Sciences, Pécs, 2013. október 21-22. pp:60.
Gyula Kotek, Zoltán Berente, Attila Schwarcz, Zsolt Vajda1, Janaki Hadjiev, Ildikó Horvath, Imre Repa, Attila Miseta, Peter Bogner: "Effects of intra- and extracellular space properties on diffusion and T2 relaxation in a tissue model" Magnetic Resonance Imaging (15 April 2008, 279-284) (IF:1,92) [J-2] Paljunite A, Kriszbacher I, Vránics I/Horváth I., Kovács E, Szabados S, Boncz I,Hejjel L: Conformation of bleeding quantity measured after heart operations under the effects of certain harmful habits and operative data. Value Health 2009, 12(7):A318 (abstract, IF: 3.009) [J-3] Paljunite A, Hejjel L, Vránics I/Horváth I., Kovács E, Szabados S, Boncz I, Kriszbacher I: Conformation of bleeding quantity measured after heart operations according to meteorological and astronomical factors. Value Health 2009, 12(7):A319 (abstract, IF: 3.009) [J-4] Kriszbacher I, Bonc I, Gazdag L, Matyus A, Vranics I/Horváth I., Csoboth I, De Blasio A, Zsigmond E, Betlehem J, Oláh A, Bodis J: Seasonal, Weekly and Daily Variation of Acute Myocardial Infarction and Transient Ishemic Attack in Hungary. Value Health, 2009, 12(3): A144 IF: 3,387) [J-5] Gazdag L, Boncz I, Farkasne JE, Nemeth K, Kornya L, Vranics I/Horváth I., Gabara K, Kriszbacher I: Time delay of Occurrence of Secondary Malignant Tumors after Primary Breast cancer in theFemale Population of Hungary Between 2003 and 2007. Value Health, 2009, 12(3):A36 (IF: 3,387) [J-6] Gazdag L, Boncz I, Farkasne JE, Nemeth K, Kornya L, Vranics I/Horváth I., Gabara K, Kriszbacher I: The Frequency of Occurrence of Secondary Malignant Tumors Evoling on the Field of Primary Breast Cancer in the Female Population of Hungary Between 2003 and 2007. Value Health, 2009, 12(3):A36. (IF: 3,387) [C-1] V.Horváth Ildikó, Liszt Ferenc, Boncz Imre, Kriszbacher Ildikó, Kovács L.Gábor: Financing of Medical Laboratory in Hungary 2008-2009, ISIRR 11th International Symposium Interdisciplinary Regional Research, Szeged, 2010. okt.13-15. [C-2] V. Horváth Ildikó: Information Technology to Improve the Efficiency of the Diagnostic Imaging, Science in Practice 2009. International Conference- 2009 február 26-27. Pécs,pp:85-90. [C-3] V. Horváth Ildikó, Dr. Bogner Péter :IT Applications for Processing of Maps in Diffusion MR Imaging, Miskolci Egyetem Innovation and Technology Transfer Centre kiadvány (2008) [J-1]
14
