Bodrogkeresztúr
BEFEKTETÉSÖSZTÖNZÉSI STRATÉGIA Szakmai tanácsadó : Vezetési Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 1082 Budapest, Üllői út 66/a II/2. / Honlap: www.vitalpro.hu
Készült az ITD Hungary Zrt.
1061 Budapest, Andrássy út 12. / Honlap: www.itdh.hu a „Befektetőbarát Településekért Program” keretében, az „Elméleti kézikönyv befektetésösztönzési stratégia készítéséhez önkormányzatok részére - gyakorlati útmutatóval” című kiadvány (ITDH 2009. szeptember) ajánlásai alapján
2010. október
lvíz mg.-i c
Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló ........................................................................................ 3 2. Helyzetértékelés .............................................................................................. 3 Oktatás, képzés......................................................................................................................6 Oktatás6 Általános iskolák: Bodrogkeresztúr: Eötvös József Általános Iskola .................................. 6 Véderdő és erdő.....................................................................................................................8 2.1.7 Helyi gazdaság............................................................................................................... 9 Mezőgazdaság..................................................................................................................... 10 Ipar 11 Szolgáltatások......................................................................................................................11 2.1.9. Települési környezet..................................................................................................19 2.1.10. Település legfontosabb fejlesztései ......................................................................... 19 2.2.Befektetésekre várhatóan hatást gyakorló külső tényezők áttekintése .................... 21 2.3.SWOT elemzés ...............................................................................................................21 2.4.Megcélzott befektetői szegmens(ek) azonosítása, kiválasztása ................................. 22 2.5. Versenytárselemzés .................................................................................................... 22 2.6. Összegzés .......................................................................................................................23
3. Befektetésösztönzési célrendszer ................................................................. 23 4. Stratégia végrehajtása és kapcsolódó intézkedések ..................................24 5. Megvalósítás eszközei ................................................................................... 25 5.1. A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek ...25
6. Stratégia végrehajtásának főbb kockázatai ................................................ 26 7. Megvalósítás monitoringja, értékelés és visszacsatolás .............................28 8. Partnerség ..................................................................................................... 28 9
lvíz mg.-i c
1. Vezetői összefoglaló Bodrogkeresztúr elsődleges célja kedvező természeti adottságok által teremtett nem minden napi környezet kihasználásának lehetőségével a településre csalogatni a befektetőket. Stratégiai céljainknak három fő irányvonala van:
helyi mezőgazdasági termékeket feldolgozó élelmiszeripar fejlesztése
Bodrog folyóra épített vizi turizmus kialakítása
munkahelyteremtés
Befektetők alatt kis- és középvállalkozások emberközeli léptékű és mértékű fejlesztéseit értjük:
szeretnénk megőrizni a hagyományos, kézi készítésű manufaktúrális termékelőállítás módszereit, és ebben az irányban fejleszteni az élelmiszeripari tevékenységeket
a település termőföldjein vegyszermentes zöldségek termesztését, geotermikus energiával fűtött üvegházak megjelenését várjuk,
a Bodrog-ártér vízi turizmusának fellendítése, Bodrog kikötő turisztikai célú létesítése
a szőlő feldolgozása során keletkező melléktermékek illetve a tokaji bort felhasználva szintén élelmiszeripari különlegességek készítését is (pl. borecet) a lehetőségek között tartjuk számon
Elsősorban a meglévő borkultúra hírnevére alapozva a turisztika fellendítésén fáradozunk, ehhez szintén várunk segítséget. Az önkormányzat lehetőségeihez mérten, elsősorban meglevő infrastruktúrájával, humán erőforrás kapacitásával tudja segíteni a betelepülni vágyókat, és a helyi vállalkozókat egyaránt.
2. Helyzetértékelés 2.1. Belső tényezők helyzete 2.1.1. Tokaji kistérség bemutatása, helyzetének értékelése A Tokaji kistérség az Észak-Magyarországi régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében helyezkedik el. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyével (Tiszavasvári kistérség), illetve a Szerencsi, Abaúj-Hegyközi és Sárospataki kistérségekkel határos. A kistérségen keresztülhalad a 37. és 38. számú főút, melyek Szerencs-Miskolc illetve Nyíregyháza-Debrecen irányába biztosítják a közúti elérhetőséget, illetve a települések közötti közlekedést. A 2007-ben Miskolcig kiépült M30-as autópálya jelentős mértékben javította a térség összeköttetését a fővárossal illetve a nyugati országrésszel. A Tokaji kistérséghez tartozó 11 település területe együttesen 256 km 2, Borsod-AbaújZemplén megye területének 3,5%-a, ahol a megye lakosságának a területi aránynál kisebb
része, 2%-a, majdnem 14 ezer ember él. A kistérséghez tartozó települések alacsony lélekszámúak, 7 településen 1000 fő alatti a lakónépesség. A Tokaji kistérség egyetlen városa Tokaj, itt él a kistérség népességének egyharmada. A kistérség 2002 óta része a Világörökségi címet viselő Tokaj Hegyaljai Történelmi Borvidéknek. A Tokaji kistérségben a mezőgazdaság jelentősebb szereppel rendelkezik, mint BorsodAbaúj-Zemplén megye gazdaságában. A földrajzi kistájak alapján két jól elkülöníthető részre lehet osztani a kistérség mezőgazdasági tevékenységeit: A Taktaköz mezőgazdaságában a földművelés és az állattenyésztés igen meghatározó tevékenység volt az elmúlt évtizedekben, azonban mára jelentős mértékben lecsökkent a mezőgazdasági vállalkozások száma a térségben. A kistáj vetésszerkezetét a gabonafélék és az ipari növények dominálják. A közelmúltban figyelemre méltó próbálkozások indultak el a biogazdálkodás területén, mely továbbfejlesztésre alkalmas ötlet, befektető-vonzó kezdeményezés lehet. Hegyalja mezőgazdasága a kiemelkedő adottságokkal rendelkező szőlőtermesztésről híres. 2.1.2. Elérhetőség, vonzáskörzethez tartozás Településünk a Tokaji kistérségben, az Észak-Magyarországi régióban, Borsod-AbaújZemplén megyében Tokaj város vonzáskörzetében helyezkedik el. Bodrogkeresztúr a Bodrog folyó jobb partján, a Zempléni hegységnek az Alföldre peremlépcsőkkel leereszkedő déli részén fekszik. Pontos elhelyezkedése: északi szélesség 48.15786° és keleti hosszúság 21.36058°. A községtől mintegy hét kilométerre, délkeleti irányban emelkedik a közismert tokaji Nagy-Hegy, északkeletre pedig a Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet terül el a Bodrog és a Tisza közötti mocsaras síkságon. A terület geológiai felépítésében a vulkáni kőzetek játsszák a legfontosabb szerepet, mint a híres keresztúri építőkövet adó, könnyen faragható riolittufa. Lényeges talajalkotók még a pleisztocén korból származó lösz, mely mezőgazdasági szempontból jelentős, és az agyagos barnaföld, ami kiválóan alkalmas szőlőtermelésre. A település könnyen megközelíthető a Miskolc-SzerencsSátoraljaújhely vasútvonalon, valamint a 37-es és a 38-as közutakon, melyek a község határában keresztezik egymást. Miskolc 48 km, Nyíregyháza 40 km közúton. A község TokajHegyalja egyik legszebb fekvésű települése, mely Tokajtól 6 kilométerre terül el. A Bodrogon jelenleg nem üzemel állandó személyszállításra alkalmas hajójárat, bár a folyó teljes magyarországi szakasza hajózható. Bodrogkeresztúr, azon szerencsés települések közé tartozik ahol mind a szőlőtermesztésre, mind a zöldség- gyümölcs termesztésére alkalmas, jelentős nagyságú területek vannak, továbbá a Bodrog közelsége kiváló turisztikai lehetőségeket rejt magában. 2.1.3. Településközti kapcsolatok A településeknek komoly közös sorsa van, ugyanis 2002. óta a Tokaj Hegyaljai Történelmi Borvidék része a Világörökségnek. Megközelíthetőség szempontjából a településeket a 37-es és 38-as út köti össze, a közúti összeköttetés jó. Sajnos a települések közötti összefogásról nem beszélhetünk a szó szoros értelmében. Közös marketinggel, és közös programokkal a települések és a vidék ismertségét nagy mértékben lehetne növelni. A táj települései önmagukban nem biztos, hogy tudnak elég
látványossággal szolgálni egy hosszabb pihenés esetén, azonban egymást támogatva ez nem lenne akadály. 2000-ben megalapítottuk a föderatív alapokon nyugvó Zempléni Településszövetséget (ZTSZ) Mára az ország egyik legnagyobb önkormányzati regionális szerveződésévé vált 70 települési önkormányzat és számos magánszemély és vállalkozás csatlakozásával. A Szövetség területe öt gazdaságföldrajzi egységre (kistáj) tagolódik Bodrogköz, Harangod, Hegyalja, Hegyköz, Taktaköz. A zempléni térség sokszínűségének hátterében az azt alkotó öt kisrégió változatos adottságai rejtőznek. A térség 70 településének összefogásával működő Zempléni Településszövetség az önállóságukat őrző települések közös jelenét szervezi, alakítja, segíti. A szervezet széleskörű tevékenysége az érdekképviselettől kezdve a gazdaságés társadalomfejlesztési kezdeményezések összehangolásán át a civil szféra és a határ menti együttműködés erősítéséig valamennyi olyan területre kiterjed, ahol a zempléni térség belső erőforrásainak mozgósítására, valamint a társadalmi önszerveződés elősegítésére nyílik lehetőség. A ZTSZ 14 éves története során számtalan programot szervezett, ami azt a célt is szolgálja, hogy a zempléni polgárok, a megye és a tágabb környezet jobban megismerje a szövetséget és annak célkitűzéseit. A kilencvenes évek döntő fordulatot hoztak Hegyalja életében. A társadalmi-gazdasági átalakulással járó válság hatásait ennek a térségnek is át kellet vészelnie, de napjainkban már egyértelmű jelek mutatják, hogy elkezdődött az itt élők számára biztos megélhetést, színvonalas életkörülményeket nyújtó Zemplén és vele együtt a Hegyalja építése. Ebben a munkában kiemelkedő szerepük van az idegenforgalommal és a szőlészettel-borászattal összefüggő fejlesztéseknek, de hasonlóképpen fontos Zemplén kulturális életben betöltött szerepének növelése is. Előbbi a térségben lévő gazdasági potenciál eddigieknél is jobb kiaknázásának a része, utóbbi pedig annak a szellemiségnek az ápolása és gazdagítása, amely évszázadokon át adott európai rangot és ismeretséget Zemplénnek. A Zempléni Településszövetség szoros együttműködést alakított ki a szlovákiai Bodrogmenti Falvak és Városok Társulásával, melynek székhelye Királyhelmec város. Sikeres projektet valósítottak meg a PHARE-CREDO programjának keretén belül a turizmus területén. 2.1.4. Kistérség munkaerő piaca A Tokaji kistérségben a 2001-es Népszámlálási adatok alapján a foglalkoztatottak többsége, 66,9%-a a szolgáltatási jellegű ágazatokban dolgozott. Mezőgazdasági tevékenységet 6,3%uk, míg ipari tevékenységet 26,8%-uk végzett. Jelentős az idénymunkások száma, akik szüret és a szőlőműveléshez kapcsolódó egyéb mezőgazdasági munkák idején dolgoznak csupán. A népesség iskolai végzettségét tekintve a 2001-es népszámlálás eredményei azt mutatják, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében bár folyamatosan javul a népesség végzettség szerinti megoszlása, azonban még mindig elmarad az országos arányoktól. A Tokaji kistérségben az elvégzett átlagos osztálylétszám 2001-es adatok alapján 8,5 osztály, a legkevesebb elvégzett osztállyal (7,5) a taktabáji lakosok, míg a legtöbb osztállyal (9,2) Tokaj város lakosai rendelkeznek. Szintén a városban a legmagasabb a legalább általános iskolát végzettek és az érettségivel rendelkezők aránya.
A tercier szektorban foglalkoztatottak legnagyobb arányban a kereskedelem és a szállítástávközlés gazdasági ágazatokban dolgoznak. A térségben a kereskedelem egyre növekvő jelentőségét igazolják továbbá a 2004-es évtől kimagasló számban megjelenő kereskedelmi vállalkozások (éttermek, borozók, bárok), illetve kereskedelmi és magánszálláshelyet kínáló vállalkozók (lásd később) is. Az aktív korú népességen belül a munkanélküliek száma igen magas a Tokaji kistérségben, a KSH 2007. évi munkanélküliségi adatai szerint arányuk 12,9%, mely az országos átlagnak (6,7%-nak) csaknem duplája. A gazdasági aktivitás és a munkaerő-piaci helyzetkép kedvezőtlen alakulásának oka egyrészt a térségben jellemző negatív demográfiai folyamat (természetes fogyás, elvándorlás), másrészt a helyi gazdaság gyenge teljesítménye, munkahelyteremtő képessége. Igen magas az idénymunkások száma, aki szüret idején szegődnek el a szőlőkbe, azonban a hegyaljai hagyományokat követő foglalkozásokat űzők száma (pl. kádár stb) száma igen csekély. A régi szakmák felelevenítésére nagy igény lenne azonban a térségben kevés a lehetőség ezek elsajátítására. Oktatás, képzés A népesség iskolai végzettségét tekintve a 2001-es népszámlálás eredményei azt mutatják, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében bár folyamatosan javul a népesség végzettség szerinti megoszlása, azonban még mindig elmarad az országos arányoktól. A kistérség oktatási intézményekkel való ellátottsága jó, felsőfokú tanulmányok folytatására azonban nincs lehetőség a kistérségen belül. Középfokú oktatási intézmény a kistérségben csak Tokaj településén található, itt 3 középiskola működik: a Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Középiskola, és a Tokaji Mezőgazdasági Szakképző Iskola A középfokú oktatási intézmények kínálata jól illeszkedik a helyi munkaerőpiaci igényekhez, hiszen több iskola is kínál a mezőgazdaság, a vendéglátás, turizmus és kereskedelem területéhez szükséges megfelelő képesítést. 2.1.5 A kistérség közszolgáltatásai Oktatás Általános iskolák: Bodrogkeresztúr: Eötvös József Általános Iskola Középiskolák (Tokajban): Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Kereskedelmi és Idegenforgalmi Középiskola Tokaji Mezőgazdasági Szakképző Iskola A kistérség iskoláinak képzési kínálata Iskolák Tokaji Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola
Képzések
Szakmacsoportok
gimnáziumi osztályok szakközépiskolai osztályok
Matematika, biológia, nyelvi tagozat, általános tantervű, testnevelés tagozat Pedagógia, szociális szolgáltatások, művészet közművelődés szakmacsoport, informatika, környezetvédelem
érettségi utáni szakképzés
Multimédiafejlesztő, informatikus, hulladékgazdálkodó, energetikai környezetvédő, családpedagógiai mentor
felsőfokú akkreditált képzés Szakközépiskolai képzés
WEB-programozó, bortechnológus kereskedelem-marketing, vendéglátás-idegenforgalom és élelmiszeripari szakmacsoportokban.
Szakiskolai képzés Kereskedelmi és Idegenforgalmi Középiskola
kereskedelem - marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban Nappali tagozatos, érettségit adó képzés Felsőfokú szakképzés
kereskedelmi szakmenedzser, idegenforgalmi szakmenedzser, nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző, európai uniós szakügyintéző, külgazdasági üzletkötő, reklámszervező szakmenedzser.
nappali képzés
agrár szakterület (növénytermesztő gépész szakmával) gazdasági és szolgáltatási szakterület (falusi vendéglátó, szakács, pincér szakmákkal).
Iskolarendszeren kívüli képzések
21 6280 02 Motorfűrész-kezelő 31 6262 01 Fakitermelő 31 5256 03 Nehézgépkezelő 31 7526 02 Szakács 52 7822 03 Vendéglátó üzletvezető I-II. 51 7862 06 Kereskedelmi boltvezető I-II. 31 6203 06 Méhész 31 6206 02 Növényvédő és méregraktár kezelő 31 7822 01 Falusi vendéglátó 31 7862 01 ABC eladó 31 6206 03 Dohánykertész 21 6207 05 Parkgondozó 31 6280 10 Mezőgazdasági gépkezelő (a gép megjelölésével) 32 6201 01 Aranykalászos gazda 21 6201 01 Ezüstkalászos gazda
Tokaji Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium
Forrás: www.tokaj.hu
A középfokú oktatási intézmények kínálata jól illeszkedik a helyi munkaerőpiaci igényekhez, hiszen több iskola is kínál a mezőgazdaság, a vendéglátás, turizmus és kereskedelem területéhez szükséges megfelelő képesítést. A közeljövőben felépülő kistérségi egészségügyi központ, jelentős lépés a térség orvosi ellátásában. 2.1.6.
Településszerkezet
Település területei Ipari gazdasági területek: Az ipari gazdasági területek legoptimálisabb terület a 37-es út melletti terület melynek infrastrukturális adottságai kiválóak. Mellette halad el a 80 C vasúti fővonal. A hiányzó infrastruktúra csatlakoztatása (ivóvíz, szennyvíz, gáz, villamos energia, hírközlés, a
számítógép hálózatot működtetni képes fénykábelek viszonylag gazdaságosan bővíthetők. Az ipari gazdasági területek ütemezetten középtávra, hosszú távra és nagy távra bővíthetők. Fontos továbbá a barnamezős beruházások segítése. Az egykori kerámia gyár területe rehabilitálandó, vagy kereskedelmi-szolgáltató területté alakítható át. E terület potenciális előnybe akkor kerülne, ha a 38-as másodrendű főútvonal elkerülő nyomvonal e térségben közelítené meg BODROGKERESZTÚR belterületét. Kereskedelmi gazdasági területek: Jelenleg nincs kereskedelmi gazdasági terület a térségben, pedig az adottságai jók lennének nagyobb méretű diszkont áruház telepítésére, hiszen fontos közlekedési folyosó halad el a település mellett. Kihasználatlan könnyűszerkezetes épület található a MIBET KFT-től D-re, mely Bodrogkeresztúr közigazgatási területén található. Itt raktárak, építőanyag értékesítő telep létesítésére kedvezőek a feltételek. Különleges területek: A különleges területekhez tartozik jelenleg a temető, illetve a sportpálya. Mindkettő meglévő és megmaradónak tekinthető. A temető körüli 50 m-es védő távolság betartandó. Ahol ez nem lehetséges, ott törekedni kell a hamvasztásos temetkezés elterjesztésére. A sportpálya az iskola mellett található, szintén meglévő, megmaradó. Tervezett különleges területek a szabad strand, a camping, a vízi pályák, a pincék területe. A tervezett úszóműves személyhajó kikötő közelében, vízi pályák és kerékpár kölcsönző létestésére van lehetőség. A pincés terület szintén különleges területnek tekinthető. Javasoljuk, hogy az egész parti sáv területére készüljön részletes szabályozási terv. Véderdő és erdő A tervezett ipari park körül javasolunk kialakítani véderdőket. A település zöldövezeti rendszerében fontos szerepet töltenek be az ún. ökológiai folyosók. A legjelentősebb ökofolyosó a Bodrog folyó, illetve ehhez kapcsolódik két vízmosás, melynek fontos szerepe van a külterületek és a belterület élővilágának összekapcsolásában. Ezen túlmenően a települési környezet fontos átszellőző csatornái. Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. LIV. törvény, mely a legmagasabb szintű jogszabály kimondja, hogy az erdőterületek beépítése nem engedhető meg. (Kivétel az Erdőfelügyelőség hozzájárulásával, az erdő és vadgazdálkodás funkcióihoz szükséges létesítmények elhelyezése). Az erdő területeken a gazdasági cél mellett fokozatosan előtérbe kerül a környezetvédelmi és a jóléti használat Extenzív gazdálkodásra szánt területek (Má-E) A település külterületeinek jelentős része extenzív használatra szánt terület, mivel a Bodrogzugi Tájvédelmi Körzet élővilágának megóvása fokozott védelmet igényel. Intenzív gazdálkodásra szánt területek (Má-I)
Az intenzív területek hosszú távon átminősülnek majd az ipari zónára, ezért a szőlő ültetvények (nagyüzemi táblák) tekintendők intenzív használatú területeknek. Kertgazdasági terület (volt zártkertek területe) /M ke/ A településtől ÉK-re eső kertségek, a régi térképek szerint a volt szőlőhegyek területe. A kertségekben, a felhagyott szőlők területén tájvédelmi okokból nem javasolunk építményeket elhelyezni. A 750 m 2-nél kisebb telkeken legfeljebb lyukpince, terepszint alatti létesítmény építhető eseti elbírálás alapján. Mezőgazdasági üzemi terület (birtoktest központ) /M/ A mezőgazdasági üzemi területek a mezőgazdasági termelés (szőlőtermelés) céljára szolgáló területtől elkülönített olyan területek, melyen a termeléssel kapcsolatos építmények helyezhetők el. Az építmények elhelyezésére telket kell kialakítani. Alapvetően a jelenlegi szövetkezeti majorságok területe, illetve az intenzív gazdálkodásra szánt területen kijelölhető mezőgazdasági rendeltetésű (szőlő termesztő) területek tartoznak ide. A mezőgazdasági üzemi területeken a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó feldolgozói ipari tevékenység megengedhető. E területhez kapcsolódóan lehet kialakítani olyan pinceterületeket, melyek idegenforgalmi céllal is hasznosíthatók. Egyéb területek /EGY/ Ide tartoznak a folyóvizek medre és partja, az állóvizek medre és partja, a közcélú vízlevezető árkok /vízmosások/. E területen a közforgalmi vízi közlekedési építményeken túlmenően csak a vízkárelhárítási, a vízi sport és sporthorgászás céljait szolgáló közösségi építmények helyezhetők el. Betartandó jogszabályok: A vízgazdálkodásról szóló 1995. LVII törvény, valamint a vízi létesítmények elhelyezéséről szóló 123/1977.(VII. 18.) Korm. rendelet. 2.1.7 Helyi gazdaság A Tokaji kistérség gazdasági helyzetét a foglalkoztatottak ágazatai megoszlásán túl jól tükrözi a vállalkozások helyzete is. (A kistérségben 620 működő vállalkozás volt 2005-ben, mely a megye összes vállalkozásának mindössze 1,82%-a. A vállalkozások aránya elmarad a kistérség területi és népességi arányaitól, ezer lakosra mindössze 43 vállalkozás jut.
1. ábra A működő vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint, 2005 100% 80% 60%
T is z a ta rd o s
Ta r c a l
T is z a la d á n y
Ta k ta b á j
Sze gi
S z e g ilo n g
Csobaj
0%
E rd ő b é n y e
B o d ro g k is fa lu d
B o d ro g k e r e s z tú r
20%
B o rs o d -A b a ú j-Z e m To p lék na jm e g y e To k a ji k is té rs é g
40%
Többi nemzetgazdasági ágban összesen Szállítás, raktározás, posta, távközlés nemzetgazdasági ágban (I gazd.ág) Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban (H gazd.ág) Kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ágban (G gazd.ág) Építőipar nemzetgazdasági ágban (F gazd.ág) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gőz-, vízellátás nemzetgazdasági ágakban (C+D+E gazd. ág) Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás (A+B gazd. ág.)
Forrás: KSH adatok (T-STAR adatbázis 2005) alapján saját számítás és szerkesztés
Mezőgazdaság A Tokaji kistérségben, így Bodrogkeresztúron is a mezőgazdaság jelentősebb szereppel rendelkezik, mint Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdaságában. A Hegyaljai kistáj területein a szőlészeti-borászati tevékenység a jellemző. A kistérség megművelhető területeinek közel 8%-a szőlőterület, mely az országos megoszlás 8-szorosát adja. Ez az arány is jól érzékelteti, hogy a szőlészet-borászatnak igen nagy súlya van a kistérség gazdaságában. A Tokaj-hegyalján található szőlőterületek nagysága közel 6000 hektárra tehető, melynek felét korszerűsítették az elmúlt években, illetve közel 2200-2500 hektár területen újratelepítésére került sor. Mindez alátámasztja, hogy az elmúlt évek során kiemelt figyelmet fordítottak a gazdák a fejlesztésekre a szőlőtermelés területén, mely jelentős mértékben javítja versenyképességüket. Bodrogkeresztúr helyzete a mezőgazdaság tekintetében is sajátos, hiszen a kiterjedt szőlő ültetvények mellett, jelentős területet vetnek be évről évre gabona félékkel, és megjelent a zöldség termesztés is az elmúlt évben. Ezen kívül néhány gazda szarvasmarha teleppel rendelkezik, melyek nyersanyagot szolgáltatnak fejlődésnek indult sajtkészítésnek is. Bodrogkeresztúron összesen 49 egyéni vállalkozó, 69 cég, 12 őstermelő található, az iparűzési adóból évente átlagosan 1 milliárd 500 ezer forinthoz jut hozzá az önkormányzat. A település legnagyobb foglalkoztatója az önkormányzat és annak intézményei (45 fő). A gazdasági szektor 5 legnagyobb foglalkoztatója mind borászat. A vállalkozások döntő része a mezőgazdasági szektorból kerül ki, de a Zempléni Hulladékkezelő Közszolgáltató Kht. és a Colas Északkő Bányászati Kft. is jelentősebb számú munkavállalóval rendelkezik (25-35 fő).
A településen 5 jelentősebb szállásadó található: 1. Turistaház: 4 szoba - 42 férőhely, 2. Székely fogadó: 12 szoba - 25 férőhely, 3. Puklus Panzió: 10 szoba - 25 férőhely, 4. Vendégház: 7 szoba - 23 férőhely, 5. Anna fogadó - 3 szoba - 10 férőhely. A szálláshelyek jellemzően apartman-, illetve panzió jellegűek. A település életében a szőlőművelés és borászkodás a meghatározó. Borászatok, jelentősebb pincészetek: Bene Pincészet - Tokajbor-Bene Kft. Bocskai Pince Dereszla Kft Füleky Kft . Gönczy -pince I. Puklus Pincészet Rozgonyi Pince Tokaj Nobilis Szőlőbirtok Ehhez kapcsolódó egyéb tevékenységek: 1. Falusi turizmus, vendéglátás, panziók kb. 150-200 fő ellátására alkalmas 2. Borecetgyártás 3. Kerámia edény gyártás Ipar Az elmúlt évek fejlesztéseit vizsgálva megállapítható, hogy igen komoly beruházások valósultak meg a borászatok technológiai háttér-infrastruktúra javítása érdekében, illetve több új pincészet nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. Együttműködés a helyi szőlőtermesztők között szervezett formában nincs jelen a településen, leginkább személyes ismeretségeikre alapozva segítik egymást a vállalkozók. A kistérségben a borászathoz szorosan kapcsolódó kiszolgáló iparágak jelenléte igen alacsony. A települések közül csak Erdőbényén került említésre a hordókészítés, a vállalkozók többsége, közel 80%-a helyi vállalkozó. A térségben nem található nagyobb kapacitással rendelkező borosüveggyártó cég, a borospalackok beszerzése főként külföldről történik (Németország, Olaszország, Franciaország stb.). Az egyéb kellékek pl.: dugó, kartondobozok, díszüvegek szintén a térségen kívülről érkeznek, mivel termelői kapacitás ilyen termékekre sem áll rendelkezésre a közelben. A kistérség területén, több helyen is nemesfémes ásványi nyersanyagok bányászata folyik. A bányászat mellett néhány fémfeldolgozó és építőipari üzem is jelen van a térségben, azonban ezek nem képviselnek olyan jelentős súlyt, hogy jelentősen befolyásolni tudják a kistérség iparszerkezetét és a kistérségi foglalkoztatottság gazdasági ágazatok szerinti megoszlását. Szolgáltatások Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a szolgáltatói szektor részesedése 8 százalékponttal marad el a hazai átlagtól, és közel 4%-ot teljesít az ország szolgáltatásokból származó össz bruttó
hozzáadott értékéből (2006-os adatok alapján). A szolgáltatói szektor két nagy gazdasági ágazatra a turizmusra és a kereskedelemre osztható. Kereskedelem A Tokaji kistérségben 2002-ről 2007-re a kiskereskedelmi üzletek száma 234-ről 111-re csökkent. Az élelmiszerüzletek száma azonban alig változott (68-ról 64-re csökkent a számuk), melyből arra következtethetünk, hogy az élelmiszerüzletek fennmaradása nemcsak gazdasági, hanem jóléti szempontból is fontos a kisebb települések lakosai számára. Kiskereskedelmi üzletek a térség minden településén, legnagyobb számban Tokajban, Tarcalon, Erdőbényén és Bodrogkeresztúron találhatóak. A kiskereskedelmi egységek ezer lakosra jutó száma a kistérség egészében 12,02 db volt 2007-ben, mely a megyei (13,3) és az országos 16,2 db alatt marad. Az idegenforgalmi szolgáltatóegységek száma a településen jelentős mértékben nőtt 2000-ről 2007-re. Turizmus A településen a turizmus húzóágazatnak számít, a kistérség szinte minden települése rendelkezik valamilyen turisztikai látnivalóval. A természeti értékek közül a legfőbb vonzerőt a természetvédelmi területek, a folyók, az árterek és a holtágak jelentik, melyek jelentős növény- és állatvilággal rendelkeznek. Ez a természeti- és ökoturizmust kedvelő látogatók első számú célpontja. Az épített és kulturális értékek igen nagy számban találhatók meg a kistérségben, ezek között említhetők a helyi jelentőségű várromok, templomok, kastélyok, kúriák, tájházak stb. Mindemellett ide sorolhatók a borturizmus első számú vonzerői, a borospincék, borházak, pincesorok, melyek többsége több száz éve épült. A Tokaji kistérség kereskedelmi szálláshelyei iránt megnyilvánuló - főként belföldi turisztikai kereslet egyre növekszik, melyet a vendégforgalom vizsgálata támaszt alá. A település erőforrásainak legfontosabb elemei természeti erőforrások Bodrog folyó Kopasz hegy egyedülálló termőhelyi adottságok humán erőforrások kiváló települési menedzsment tovább tanuló fiatalok üdülő népesség megjelenése kulturális erőforrások műemlékek fesztiválok
gazdasági erőforrások szőlőtermesztő hagyományok világhírű borkultúra BODROGKERESZTÚR község településfejlesztési koncepciójának fő célkitűzése az életminőség javítása, a munkanélküliség csökkentése, az árvédelem és környezetbiztonság, valamint az ökológiai értékek védelme. A fejlesztési koncepció legfontosabb alapelve, hogy a község nem a befelé fordulást választja, hanem a környező településekkel együttműködve kívánja jövőjét építeni. Mindenekelőtt szükségesnek tartja természeti és építészeti környezetének megóvását. A turizmus fejlesztését fontos célkitűzésnek tekinti, melynek alapjai csodálatos természeti adottságai: a Bodrog folyó, a Bodrog-zugi Tájvédelmi Körzet, illetve Tokaj-hegyalja, mely sajátos kultúrtájjá formálódott az elmúlt századok alatt. A mezőgazdaság fejlesztésének javaslatai : A község külterülete nem nagy kiterjedésű, de e viszonylag kis területen is változatos a területhasznosítás. Bodrogkeresztúr tagja a Tokaj-Hegyaljai történelmi zárt borvidéknek. A település mezőgazdasága szorosan összefügg a szőlőtermesztéssel. Külterületének szőlőültetvényei I. osztályú termőhelyi kategóriába tartoznak. Az ún. Bodrogkeresztúri félmedence részeként, illetve a Kopasz hegy, valamint a Dereszla sok besugárzást kap. A vulkáni eredetű kőzet, valamint a nagy folyók közelsége lehetővé tette a világhírű szőlő kultúra évszázados múltra visszatekintő márkájának megteremtését. Sürgető a szőlő területek rekonstrukciójának végrehajtása. A fagyveszélyes ún. "szoknya" területekről ismét a magasabban fekvő térszínek betelepítése indokolt. A minőségi borokat a nagyüzemi művelési mód kevésbé garantálja. A tőkés, vagy a mikroteraszos kiképzés nemcsak minőségileg jobb, de a vízgazdálkodás szempontjainak és a talajlepusztulás mérséklésének is jobban megfelel. A szőlő feldolgozása és a bor készítése fontos húzó ágazat. A község hosszú távon kapcsolódni szeretne a hazai, valamint az interregionális borút hálózathoz, melynek két fontos akció területe lehet a Dereszla-hegy alatti pince rendszer., illetve valamennyi pince építmény. A szántóföldi növénytermesztésre csak nagyon kis terület áll rendelkezésre, viszont a rideg tartásos legeltető állattartásnak nagy hagyományai voltak egykor a Bodrogközben, melynek a tájápolásban fontos szerepe volt, illetve szükségszerű lenne napjainkban is. A település közigazgatási területén a Lebuj és a Gizella major közelében őshonos háziállat bemutatót szeretne kialakítani a Bodrogzugi TK. Az állatokkal történő legeltetés ökológiailag kedvezőbb, mint a rétek kaszálása, mivel a Bodrogzugi Tájvédelmi Körzet területe egyben fontos madár élőhely. Az ipar fejlesztésének javaslata BODROGKERESZTÚR nem tagja jelenleg a Zempléni Vállalkozói Övezetnek, de adottságai kiválóak az integrációs kapcsolatok erősítésére.
Az idegenforgalom fejlesztése Bodrogkeresztúr hosszútávú stratégiai koncepciójában fontos szerepe van az idegenforgalom és a turizmus fejlesztésének. A szőlészet borászathoz kapcsolódó BORÚT program /melynek gesztora Tarcal, s lényegében az egykor Lengyelországba tartó régi kereskedelmi útvonal állomásaira kíván építkezni/ a helyi fogyasztói piacot fogja bővíteni. A DERESZLA dűlőben az egri Szépasszony völgyhöz hasonló pincefalu létesítéséhez jó adottságok vannak. További lehetőség a település alatt húzódó pincerendszerek hasznosítása. A település idegenforgalmi fejlesztési elképzeléseiben fontos akció terület a folyópart, a töltés építés után visszamaradt tó felület hasznosítása és a vízi sportok fejlesztése. A Lebuj térsége fontos idegenforgalmi centrum továbbra is, ahol a további fejlesztések, camping, török fürdő és egyéb turisztikai létesítmények jelentenek vonzást. Az ökoturizmus fontos húzó ágazat:különleges élőhelyek (pl denevér , illetve hüllő vonulási irányok is megfigyelhetők.) A Lebuj melletti perlit folyás egyedülálló geológiai érték. Ugyanakkor az ősi faluközponthoz kapcsolódóan szükségszerű és sürgető egy úszóműves személyhajó kikötő létesítése. /A faluközpont közelében/. A folyó mellett vízi tábor, vízi pályák, camping, szabad strand létesíthető. Tekintettel arra, hogy ezen területek nagyrészt a gáton kívül, a nyílt árterületen valósíthatók meg, ezért minden létesítmény elhelyezéséhez vízügyi szakhatósági engedély szükséges. Az ökoturizmus akció területe a Bodrogzugi-TK területe, mely Ramsári védelemre kijelölt térség. A terület természeti értékei iránt fokozódik a nemzetközi érdeklődés. Az itt lévő vízi paradicsom területén a Bükki Nemzeti Park madármegfigyelő helyek létesítésével, kutató és környezetfenntartó-környezetápoló táborok, bemutatók létesítésével fogja segíteni a természeti értékek megismerését. További lehetőségek is kiaknázhatók a helyi adottságok függvényében, s ez lehet a falusi turizmus. A jövőbeni fejlődés nagymértékben függ a helyi társadalomtól, a kezdeményezőkészségtől, valamint az innovációs készségtől. A magas munkanélküliség, a kárpótlási és részarány földek visszakapása egyre több embert ösztönöz a mezőgazdasági kistermelésre. A mezőgazdasági dolgozók jövedelme azonban egyre csökken, ezért várható többek között a szőlő ültetvények egy részének részleges felhagyása. A falusi turizmus megvilágítható a vállalkozás oldaláról is. Jelentheti a helyi, sok esetben kihasználatlannak tűnő, vagy el nem adható erőforrások feltárását. A falusi turizmus sok terméket kínál. Egy része mindenki által szabadon felhasználható javakhoz tartozik (jó levegő, természeti látványok), más része közösségi tevékenységet, befektetést igényel. (szabadidős létesítmény, program, hagyomány), míg a harmadik részét maga a vállalkozó teremti meg elsősorban a családra alapozva. (pl. szállás, étkezés, termék eladás). A népességszám alakulása, humán erőforrás A Világörökségi cím elnyerése óta jellemző folyamat, hogy a településen egyre növekszik azok száma, akik az itteni lakóházukat második rezidenciaként, ideiglenes lakcímmel használják. A roma lakosság aránya a teljes lakossághoz viszonyítva nem éri el az 1 %-ot sem. Sajnálatos módon a család intézménye meggyengült, csökken a propagatív korú nők száma és fogy a házasság kötések száma. A halálozások száma meghaladja a születések számát. A fiatalok munkalehetőség hiánya miatt elvándorolnak, a település elöregedik.
Mindezen negatív tendenciák csak egy erős munkahelyteremtő beruházási folyamattal és képzési programokkal fékezhetők le. A kedvezőtlen folyamat azonban nem indokolja a gyors, átgondolatlan beruházások befogadását, hiszen a jövőben várhatóan legnagyobb érték a tiszta környezet és a természet megőrzése lesz. A kultúra területén is elkezdődött az együttgondolkodás és a közös cselekvés. A 2009 januárjában megalakult Közkincs Kerekasztal a kistérségben működő közművelődési intézményeket, kulturális profilú civil szervezetek fogja össze. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatását elnyerve 2009-ben elkészült egy kistérségi értéktár (ez a dokumentum a kistérség látnivalóit, legfontosabb civil szervezeteit és a közművelődési intézmények adatait tartalmazza), több ezer példányos szórólap is utcára került, amely a kistérség legfontosabb rendezvényeit gyűjtötte csokorba és megtörtént a kistérségi közművelődési stratégia alapjainak lefektetése is. Ugyancsak 2009-ben indult el az elnyert „Kistérségi Komplex Kulturális Fejlesztések” pályázatnak köszönhetően egy rendezvénysorozat, amelynek első állomása Bodrogkisfaludon volt. Az események és a Közkincs Kerekasztal az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatásával valósultak meg. Turizmus: A Tokaji kistérségben a turizmus húzóágazatnak számít, a kistérség szinte minden települése rendelkezik valamilyen turisztikai látnivalóval. A természeti értékek közül a legfőbb vonzerőt a természetvédelmi területek, a folyók, az árterek és a holtágak jelentik, melyek jelentős növény- és állatvilággal rendelkeznek. Ez a természeti- és ökoturizmust kedvelő látogatók első számú célpontja. Az épített és kulturális értékek igen nagy számban találhatók meg a kistérségben, ezek között említhetők a helyi jelentőségű várromok, templomok, kastélyok, kúriák, tájházak stb. Mindemellett ide sorolhatók a borturizmus első számú vonzerői, a borospincék, borházak, pincesorok, melyek többsége több száz éve épült. A látnivalók mellett fontos bemutatni a kistérség turisztikai rendezvénykínálatát, hiszen a kínált programok és rendezvénysorozatok jelentős mértékben hozzájárulnak a turisták kistérségbe „vonzásához”. Bodrogkeresztúr nevezetes látnivalói: A legrégebbi épület a római katolikus templom, ami 1220 körül épült. Nevét a szent Kereszt tiszteletére szentelt templomától kapta. Munkaerőpiac A 2001-ben készült népszámlálási adatok jól tükrözik azt is, hogy milyen a kistérség települései között a gazdasági ágak megoszlása. A Taktaköz településein jóval magasabb a mezőgazdaságban dolgozók aránya, mint a szolgáltatási jellegű ágazatokban, révén hogy sem idegenforgalom, sem közfunkciókat ellátó intézmények jelenléte nem jellemző ezen a területen. Ezzel ellentétben, Tokajban és Szegilongon igen magas a szolgáltatási szektorban foglalkoztatottak aránya (mindkét településen több mint 73%).
A foglalkoztatottak megoszlása nemzetgazdasági ág szerint a Tokaji kistérség településein, 2001 100% 80% 60% 40% 20% r d tú u sz 0% fal e s r ki ke g og r o d dr o o B B
e j a y b én so őb C rd E
j g i bá g ilon a t ze eg k S z Ta S
ye ió g en eg s ré m e i z n en g y s ss lé o es zá l án jö p z d s a r r d kga m ss rc la ta ro oé e ö T rs j-Z Ta za za ya g é s ú s t i i s a zá ag T T ki b rs -M ji -A O k a d a k o sz To ors É B
Szolgáltatási jellegű ágazatok Ipar, építőipar Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás
Forrás: KSH, Népszámlálás 2001. (Területi adatok, Borsod-Abaúj-Zemplén megye) adatok alapján saját szerkesztés
A következő ábra a nyilvántartott tartós és pályakezdő álláskeresők településenkénti arányát mutatja be. Jól látható, hogy a tartós (180 napon túl) munkanélküliek aránya kiugróan magas Taktabáj, Erdőbénye és Tokaj esetében, míg a pályakezdő munkanélküliek aránya Bodrogkeresztúr és Erdőbénye esetében a legmagasabb. Tartós és pályakezdő álláskeresők a Tokaji kistérségben, 2007
l a rc a T
g n o li g e z Sj á b ta k a T
j a b o s C r tú z s e r e k g rod dlu oa Bfs i k g ro d o B e y n é b ő d r E
y n á d a l a z s io T rd a t a zj s a ik To T
80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
i g e z S
450 400 350 300 250 200 150 100 50 0
Nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő) 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők aránya % Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők aránya %
Forrás: KSH adatok (T-STAR adatbázis 2007) alapján saját szerkesztés
A regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerinti megoszlása hasonló a megyei, regionális és országos arányokhoz (2007. évi adatok alapján). A települési munkaerő-piaci helyzetének kedvezőtlen helyzetét mutatja azonban, hogy a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező munkanélküliek aránya igen magas, majdnem eléri a 40%-ot. Mindemellett a szakmunkás munkanélküliek száma a második legmagasabb a kistérségben. A legkevesebb munkanélkülit a felsőfokú végzettséggel rendelkezők között regisztrálták. A gazdasági aktivitás és a munkaerő-piaci helyzetkép kedvezőtlen alakulásának oka egyrészt a térségben jellemző negatív demográfiai folyamat (természetes fogyás, elvándorlás), másrészt a helyi gazdaság gyenge teljesítménye, munkahelyteremtő képessége. A Tokaji kistérségben a 2001-es Népszámlálási adatok alapján a foglalkoztatottak többsége, 66,9%-a a szolgáltatási jellegű ágazatokban dolgozott. Mezőgazdasági tevékenységet 6,3%uk, míg ipari tevékenységet 26,8%-uk végzett. Nincs ez máshogy Bodrogkeresztúron sem ahol az idénymunkások száma kiemelkedően magas. Képzettség szintjei Középfokú oktatási intézmény a kistérségben csak Tokaj településén található, itt 3 középiskola működik: a Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Középiskola, és a Tokaji Mezőgazdasági Szakképző Iskola. Tokajban 2005-től, Tarcalon 2006-tól biztosított a középfokú felnőttoktatás. Az intézmények OKJ-s képzései mellett a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Tokaj Városi Kirendeltsége is kínál OKJ-s képzéseket, az elmúlt években pl.: virágkötészeti, biztonsági őr képzésen vehettek részt a munkanélküliek. 2.1.8. Helyi társadalom A kistérség minden településén fogy a népesség, azaz a halálozások száma mindenhol meghaladja a születések számát, mely tendencia egyre inkább felerősödni látszik az elmúlt évek adatait vizsgálva. Súlyosbítja a problémát, hogy a belföldi vándorlási egyenleg is negatív volt a kistérség egészére, mely főként a fiatal, szakképzett fiatalok elvándorlását jelenti a térségben. Népesség száma: 1218 fő Életkor szerinti megoszlás: (0-14) – 127 fő, (15-24) – 166 fő, (25-40) – 246 fő, (41-60) – 378 fő, (61-75) – 184 fő, (76- ) – 108 fő Munkaképes korúak létszáma 825 fő, ebből nyilvántartott munkanélküliek száma 115 fő, a relatív mutató 13.94% A település demográfiai mutatói a kistérségi átlagtól nem mutatnak jelentős eltérést; lassú ütemű, de folyamatos népességcsökkenés jellemző Bodrogkeresztúron is. Ennek oka a település elöregedő korszerkezete és a negatív vándorlási egyenleg.
Éve k
Népess ég
Változás az előző évhez képest
199 7.
1 499 fő
- 54
199 8.
1 502 fő
-3
199 9.
1 465 fő
- 37
200 0.
1 431 fő
- 34
200 1.
1 430 fő
-1
200 2.
1 410 fő
- 20
200 3.
1 386 fő
- 24
200 4.
1 354 fő
- 32
1 329 fő 200 5. Csecsem ő: 1 295 fő 200 6. 1 - 3. év
- 25
200 7.
Bodrogkeresztúr korösszetétele 2005ben
12 fő - 34 17 fő
1 276 3 - 6. éfő v
- 19 40 fő
6 - 14. év
99 fő
14 - 20. év
121 fő
21 - 30. év
172 fő
31 ‒ 55. év
479 fő
56 ‒ 100 év
391 fő
Bodrogkeresztúr népességváltozása 1997 és 2007. között
2.1.9. Települési környezet -
A természeti attrakciók igazán jelentősek ebben a térségben. A térség tengerszint feletti magassága 93 és 300 méter között változik. Ortográfiai szempontból a Tiszától északra haladva először ártári és medenceperemi hordalékkúp síksággal találkozunk, amely a Zempléni hegység hegylábfelszíni területein kialakult hegységelőtéri tagolt dombságba megy át.
-
Domborzat: Tokaj-Hegyalja a Zempléni-hegység délkeleti peremén sajátos kultúrtáj képét mutatja hegyoldalakra feltörekvő szőlőültetvényével.
-
Éghajlat: Az Észak-Magyarországi Régiót alkotó kistájak felszíni tagoltsága miatt a térség éghajlata nagyon változatos. Az évi napfénytartalom 1850-1900 óra, az évi középhőmérséklet a hegység északi részén 6-7 °C. Az évi csapadékmennyiség 650 mm feletti.
-
Vízrajz: A térség forrásokban és felszíni vízfolyásokban gazdag, de a folyók és patakok vízhozama egyenetlen. A Bodrog alkalmas terepe a vízi turizmusnak, vízparti üdülésnek, a Zempléni-hegység patakjai, tiszta vízforrásai a természetjáróknak, kerékpárral, lóval túrázóknak nyújtanak enyhülést a nyári kánikulában.
-
Kiemelést érdemel a Zempléni-hegység területén közei harmincezer hektáron található Zempléni Tájvédelmi Körzet, valamint a tájképi jelentősége miatt a Tokaj-Bodrogzug TK hegyvidéki része, a Nagykopasz-hegy, mely a teljes Zempléni TKT területének 17,3%-át teszi ki és egyben a Zempléni TK fokozottan védett területeinek 30,2%-a is itt található.
-
A tájvédelmi körzetek, tájvédelmi területek illetve természetvédelmi területek magas aránya arra hívja fel a figyelmet, hogy semmilyen fejlesztési koncepció nem hagyhatja figyelmen kívül a természeti értékek megóvását, ezért minden esetben tekintetbe kell venni e tájegységek speciális értékeinek védelmét. A gazdaság-fejlesztési programok kulcsszava és központi elemeként fenntartható fejlődés szempontjait szükséges minden esetben beépíteni a programokba, ellenkező esetben a tájegység elvesztheti egyedülálló arculatát.
-
A Tisza-ártér természetvédelmi terület a Bodrog-Tisza összefolyásnál található TokajBodrogzug Tájvédelmi Körzet tipikus felső-tiszai táj képét mutatja. A Tisza valamikori mederjárása által hátrahagyott morotvák, tavak, nagy kiterjedésű láp és mocsárrétek, bokorfüzesek és a folyókat kísérő galériaerdők jellemzik e tájat. Tavasszal a folyót és a tavak felszínét fehér tündérrózsák borítják.
2.1.10. Település legfontosabb fejlesztései Az önkormányzat által korábban végrehajtott beruházásai az önkormányzat alapvető feladatellátása mellett döntően a turisztikai fejlesztések re koncentrálódtak. A beruházások minden esetben Bodrogkeresztúr kedvező tájképi lehetőségeiből kiindulva próbáltak egy egységes arculatú településképet kialakítani, amely alapot képezhet a turisztikai potenciálok kiaknázására. Mindemellett az önkormányzat a fizikai beruházásain túlmenően – a folyamatban lévő projektjeivel - hangsúlyt fektetett a térségi marketing eszközei által a turizmus ösztönzésére is. Az önkormányzat fejlesztései során kettős célnak kíván megfelelni, egyrészt a turizmus által minél szélesebb célcsoport rétegekhez kívánja eljuttatni szolgáltatásait, másrészt a település lakóinak is élhetőbb körülményeket kíván nyújtani.
A PEA keretén belül megvalósult „Összefogással Tokaj Világörökségért” projekt során 13 Tokaj-hegyaljai település összefogásával 16 projektötlet valósult meg. Ebben a projektben Bodrogkeresztúr Önkormányzata 4 település 5 projektjének (Bodrogkeresztúr: Vízi- és kerékpáros turisztikai információs centrum, továbbá az emeleten rendezvényhelyszín funkció kialakítása, Dereszla-tetőn kilátó létesítése; Szegi: Vízi turisztikai bázis és kiállítótér kialakítása a Bodrog-parton, Szegilong: Tájház kialakítása, Bormúzeum és Borászati Kultúra Háza kialakítása) gesztorálását végezte. A településeken elnyert pályázati forrásokon kívül megemlítendő, hogy a 2007. április 4-én leégett faluház felújítására kapott vis major keretet a település 6 557 205 Ft lakossági támogatással is ki tudta egészíteni.
Projekt összes költsége
Támogatás éve
250 000, Ft
2010
Ravatalozó rekonstrukció
21 487 449,- Ft
2010
Községi konyha rekonstrukció, bővítés
17 960 000,- Ft
2009
Panoráma kilátópont fejlesztés (WC, térvilágítás, fedett pavilon)
5 224 396,- Ft
még nem született döntés
Út- járda rekonstrukció, közvilágítás fejlesztés
71 477 375,- Ft
2010
Bodrogkeresztúr kisléptékű fejlesztése (Közpark, játszótér, ivókút, térfigyelő kamera)
17 177 433,- Ft
2009
Elektronikus információs terminál
1 934 040,- Ft
2007
Helyi táblák
1 435 200,- Ft
2007
7 058 824,- Ft
2007
Faluház újjáépítése
218 410 000,- Ft
2007
Turisztikai Központ kialakítása
110 000 000,- Ft
2006
"Dereszla" Kilátó építése
40 000 000,- Ft
2006
Tornaterem felújítása
122 066 000,- Ft
2006
Ady út rekonstrukció
2 666 078,- Ft
2006
Életszervező központ rekonstrukciója
41 016 723,- Ft
2005
Faluház fűtéskorszerűsítés, elektromos hálózat rekonstrukció
13 085 845,- Ft
2005
Fejlesztés megnevezése 2010. évi Falunap
"Kincses készítés
kommunikációs tájon
szép
információs borok"
film
Bodrogkeresztúr Község Önkormányzatának támogatást nyert fejlesztései
2.2. Befektetésekre várhatóan hatást gyakorló külső tényezők
áttekintése A 37-es és a 38-as számú főútvonalak találkozása, illetve a későbbiek során említésre kerülő Euro folyosók közelsége várhatóan a jövőben új fejlődési potenciált generál. A 38-as főközlekedési út a megyei közlekedéshálózat fejlesztési koncepció szerint elterelésre kerül. A nyomvonal kijelölés még nem történt meg, de várhatóan ez nem fogja érinteni Bodrogkeresztúr külterületét. A térségben környezeti hatástanulmány alapján szükséges kiválasztani egy kereskedelmi kikötő létesítésének optimális helyét, Szükséges továbbá egy Bodrog híd építése is, melynek az Országos Területrendezési Tervben kijelölt legoptimálisabb helye Olaszliszka, Vámosújfalu térsége. A Tokajnál történő hídépítés lehetősége is felmerült, de ennek természetvédelmi szempontból kockázatai vannak. A befektetésekre várhatóan nagy hatást a korábban említett elkerülő út építése gyakorolna, mellyel az itt lakók életminősége nagymértékben javulna.
2.3. SWOT elemzés Erősség - Világörökség=> Tokaji hírnév - Természeti, kulturális látnivalók, - Szőlészet-borászat hagyománya -A szőlőültetvények nagy része megújult vagy korszerűsítésre került -Jelentős mértékben növekedett a szálláshelyek száma - A tokaji márkanév az egyik legismertebb magyar márkanév mind Magyarországon, mind a világon.
Gyengeség - Folyamatos lakosságszám csökkenése, elöregedés. - Munkahelyek hiánya, főleg kvalifikált munkaerő vonatkozásában. - Fiatalokra vonatkozó munkahely-teremtési stratégia hiánya - Közlekedési túlterheltség, elkerülő út hiánya. - Nem kellően szervezett a turisztikai iparágak közötti együttműködés (borászatok, szálláshelyek, vendéglátóhelyek, rendezvényszervezők) - A falusi turizmus nem éri el a nemzetközileg elvárható szintet - A borászathoz kapcsolódó közösségi marketingtevékenység mind kistérségi, mind országos szinten minimális. - Nem épült ki a szőlészet-borászathoz kapcsolódó teljes gazdasági vertikum (pl.: üveggyártás, nyomdaipar, raktározás, szállítmányozás, speciális élelmiszer-
feldolgozói tevékenységek) Lehetőség - A település gazdasági versenyképessége növekedik - A foglalkoztatottsági helyzet javul - A település belső kohéziója erősödik - Az öko-, falusi-, aktív-, és rendezvényturizmus népszerűsége folyamatos növekszik -A borturizmus, borkultúra iránti érdeklődés növekszik. -A szállásadók (különösen a magánszállásadók) körében az idegenforgalmi adó befizetési fegyelem növekszik. - Az országos szintű közösségi marketingben erőteljesebb szerepet kap a minőségi borok marketingje. -A különböző helyi gazdasági ágazatok közötti együttműködések hatékonyabb működést tesznek lehetővé. (mezőgazdasági, turisztikai, borászati együttműködések)
Veszély - A teljes elöregedés - A hasonló turisztikai adottságokkal rendelkező térségek (borvidékek, rendezvényturisztikai központok) dinamikusabban növekednek. - A világörökségi cím elvesztése a környezeti ártalmak folytán. - A gazdasági válság hatására csökkenő befektetői érdeklődés a település iránt. - A képzett munkaerő vándorlása fokozódik a megfelelő minőségű munkahelyek hiánya következtében.
2.4. Megcélzott befektetői szegmens(ek) azonosítása, kiválasztása Bodrogkeresztúr elsősorban a helyi hagyományokra építő kézműves jellegű termékek előállítását szorgalmazza. Továbbá a természeti adottságokat kihasználva turisztikai fejlesztésekhez várja a befektetőket. Elsősorban nagy szaktudást igénylő fejlesztésekhez, kis és középvállalkozások betelepülését reméljük a mezőgazdaság és az idegenforgalom területén. Céljaink között szerepel a Bodrog hajózhatóságának illetve vízi útvonalak létesítése, sajátos turisztikai lehetőségek kiépítése.
2.5. Versenytárselemzés A Tokaji kistérség települései földrajzi és gazdasági adottságai révén sok tekintetben versenytársai lehetnek egymásnak. A borkultúra, a tájegység adottságai remek szőlőtermesztési lehetőséget nyújtanak kivétel nélkül a településeknek. Bodrogkeresztúr tekintetében, Bodrogkisfalud és Erdőbénye településeket említhetjük legfőbb versenytársnak. Mindhárom településen kibontakozóban van egy magasabb szintű kultúrát kiszolgáló, igényességet tükröző turistákat vonzó kezdeményezés. (Erdőbénye ebben a
tekintetben vezető szerepet tölt be, évről évre több fesztivált is rendeznek, ahol egyre több a külföldről érkező turista is.) Bodrogkisfalud ugyanolyan adottságokkal bír, mint Bodrogkeresztúr. Gyakorlatilag a két település összenőtt az idők folyamán. (Többször felmerül a települések egy közigazgatási egységgé történő összevonása) A települések összefogva egy Bodrog-kikötő létesítését szorgalmazzák, illetve a Bodrog ártér megnyitása a turisták előtt szintén közös cél. Tehát a szó klasszikus értelmében nem beszélhetünk versenytársakról. A tájegység települései közös marketing stratégiával és közös turisztikai fellépéssel lépnek fel.
2.6. Összegzés Bodrogkeresztúr magába olvasztja a Hegyaljai szőlő kultúra és a Taktaközi szántóföldi termelés sajátosságait. Célunk a kiváló mezőgazdasági alapanyagok kézzel (manufaktúrális) keretek között történő feldolgozása. Olyan termékskála fejlesztése, mely a Hegyaljai hagyományoknak megfelelő ottani jellegzetes alapanyagokat (pl. szőlő, szőlőmag, kecsketej) használó termékeket sorakoztat fel. A falu szélén a 37-es út közelében termálvizet fedeztek fel, mely kihasználatlan lehetőség a mai napig.
3. Befektetésösztönzési célrendszer Befektetésösztönzési stratégiai céljai: Mezőgazdasági árutermelés és élelmiszer-feldolgozás fejlesztése, manufaktúrális keretek között Turizmus teljesítményének fejlesztése, vízi útvonalak kiépítése a Bodrogon Turizmus szolgáltatási színvonalának fejlesztése. A befektetésösztönzést támogató stratégiai célok: 15-20 éves stratégiai cél (mint a település jövőképe) Bodrogkeresztúr a természeti értékeire, a turisztikai attrakcióira, valamint a helyben termelt és ismert borára, delikát és biotermékeire épülő erős helyi gazdasággal rendelkezik, ahol a lakosság, és azon belül különösen fiatalok helyben találnak munkát.
Környezetkímélő, fenntartható ipar létrehozása
Szőlő- és borágazatra épülő iparágak betelepítése
Termálvíz mg.-i célú hasznosítása
Mezőgazdasági árutermelés és élelmiszer-feldolgozás fejlesztése, manufakturális keretek között
Kiváló mg.-i alapanyagok manufakturális módszerekkel történő feldolgozása
Turizmus szolgáltatási színvonalának fejlesztése
Hegyaljai hagyományos alapanyagokat (pl. szőlő, szőlőmag, kecsketej) feldolgozó termékskála fejlesztése
Turizmus szolgáltatásainak fejlesztése vízi útvonalak kiépítése a Bodrogon
4. Stratégia végrehajtása és kapcsolódó intézkedések 1.
Humán erőforrás fejlesztése:
A falu célja a helyi lakosság általános egészségi állapotának és munkavégző képességének javítása az egészségügyi ellátás magas színvonalon és hosszútávon biztosított, azonban további intézkedéseket kívánnak az egészségmegőrzést és egészséges életmód elterjesztését elősegítő projektekkel kapcsolatos tevékenységek. Alapfokú nevelési és oktatási intézmények stabil humán erőforrás kapacitással és intézményi háttérrel működnek, azonban a nagyfokú elvándorlás miatt az általános iskola létét veszély fenyegeti. Az önkormányzat fontos fejlesztési iránynak tekinti a szakképzés erősítését az átképzés és a felnőttképzés területein. Természetesen a mezőgazdasági és turisztikai szakmák előtérbe helyezésével. A falu önkormányzata törekszik az oktatásszervező intézményekkel képzési együttműködés kialakítására. Igény esetén rugalmasan együttműködik a befektetőkkel és olyan képzési átképzési projektekben vesz részt, amelyek hozzásegítik a befektetőket az új munkahelyek létrehozásához. A falu a K+F érdekében keresi a kapcsolatot hasonló adottságú tájegységekben (pl. Toscana) illetve a mezőgazdasági termékek előállításában nagy tapasztalatokkal bíró országok körében. (pl. Hollandia, Franciaország) 2.
Szervezet- és eszközrendszer fejlesztése:
A befektetésösztönzés részeként az önkormányzat a tokaji Munkaügyi Kirendeltséggel együttműködve segíti a képzett munkaerő felkutatását illetve továbbképzések szervezését. Az önkormányzat minden befektetőnek segítséget nyújt a befektetés teljes lebonyolításában, az engedélyeztetések gyorsításához. A mezőgazdasági kistermelők illetve a saját vállalkozás indításában gondolkodó helyi lakosok számára vállalkozói klub létrehozását tervezzük, melynek keretében mindenki személyre szabottan kaphat tanácsot. Ezen keretek között egymás segítségére is siethetnek a vállalkozók és a borászok. 3.
Marketingtevékenység
A Tokaji név világhírét alapul véve, a minőség jeleként Hegyaljai összefogással tervezzük kidolgozni a Tokaji Kézműves Termékek védjegyét, mely garanciát jelentene a hegyaljai alapanyagokra és a kézi feldolgozásra. A hegyaljai települések közös marketingstratégiával tudnák visszaszerezni a tokaji bor hírnevét, és közös erővel lehet az idegenforgalmat is fejleszteni. 4.
Infrastruktúra fejlesztése
Az önkormányzat célja a magas életminőséget biztosító, vonzó települési környezet kialakítása. Fontos cél a vasút és a Bodrog kapacitásainak jobb kihasználása. A falu törekszik a környezetének folyamatos javítására (pl. rekreációs és kulturális lehetőségek bővítése, életminőség javítása).
A tervezett elkerülő út megépítése a környezet javításának fontos állomása lehet.
5. Megvalósítás eszközei 5.1. A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek Az Testvérvárosi kapcsolatok széleskörű kihasználása, a kulturális együttműködés kiterjesztése a gazdaságfejlesztés és vállalkozásfejlesztés területeire. A falu általános megjelenésének formálása és ismertségének javítása a turisztikai attrakciók bővítésével, különösen a viziturizmus és falusi turizmus területein. LHH térségek számára biztosított magasabb arányú vissza nem térítendő pályázati támogatások igénybevételére alkalmas, munkahelyeket teremtőprojektek fejlesztése/generálása és benyújtása a helyi vállalkozásokkal partnerségben. Együttműködés a szomszédos városokkal és falvakkal a települések közötti úthálózat rekonstrukciójában és az elkerülő utak fejlesztésében. 5.1.1. Adózás A befektetők részére az állam a cégformától, tevékenység jellegét, a foglalkoztatottak számától függően ír elő adófizetési kötelezettséget. Információkat az adókról és az igénybe vehető kedvezményekről csak a tervek pontos ismeretében tud az önkormányzat szolgáltatni (pl. beruházás nagysága, létszámadatok, stb. alapján), melyhez felkészült hivatali apparátus biztosítja a szakmai hátteret. 5.1.2. PR és marketingkommunikáció Bodrogkeresztúr a befektetők megnyerését a következő módszerekkel próbálja elérni: a település honlapján közzéteszi az aktuális befektetési lehetőségeket, tájékoztatja a befektetőket a helyi önkormányzat által nyújtott kedvezményekről, támogatásokról. üzleti kapcsolatépítésre szakosodott szervezetek és ügynökségek alkalmazása; 5.2. Az integrált stratégia kidolgozásával és megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások Polgármester és a település jegyző feladata a stratégiai döntések meghozatala a képviselőtestület bevonásával, de vannak olyan döntések, amelyekhez csupán polgármesteri ellenjegyzése szükséges. Az operatív menedzsment a dolgozók feladata, külön szervezetet nem tudunk létrehozni ezért az önkormányzat dolgozói részfeladatként látják el ezeket a teendőket. A szervezés egy kijelölt menedzser feladata, aki a fejlesztésekért felelős. A monitoring a stratégiai megvalósítás folyamatos nyomon követéséből áll. Feladata az eredmények gyűjtése, összegzése, elemzése és összevetése a stratégiai elképzelésekkel. A monitoringot szintén az önkormányzat dolgozók látják el, külön monitoring részleg létrehozása nem szükséges. Egy fő részmunkaidőben el tudja látni a monitoring feladatokat. Ezen feladatokat ellátó dolgozótól jó elemző és analitikai képesség várható el. Az operatív menedzsmentben résztvevőknek egyrészt a stratégia irányvonalát kell megérteniük, a stratégia célját és eszközeit, és megvalósítás folyamatában szem előtt kell
tartaniuk. A stratégiai menedzsment tagjainak egymás közötti kommunikációja elengedhetetlen. Fontos a jó kommunikációs képesség az összefüggések felismerése, jó tervezői képesség, illetve a falu lehetőségeinek, gyengeségeinek, erősségeinek alapos ismerete. Továbbá előnyt jelent, a gazdasági környezetének a régió gazdasági környezetének és a potenciális befektetőknek az ismerete. A stratégiai menedzsmenttel szembeni elvárás, hogy a stratégiai célokat egyértelműen fogalmazzák meg, és az operatív menedzsment számára végrehajtható legyen 5.3. Településközi koordináció mechanizmusai Természetesen a konkrét telephelyek kialakítása, munkaerő rendelkezésre állása vagy közlekedési kapcsolatok tekintetében a nagyobb városok is egyeztetnek közvetlen szomszédjukkal. Ennek megfelelő formájaként a Többcélú Kistérségi Társulás kínálkozik, tárgya a konkrét projektek megvalósításának módja mellett pl. a rendezési tervek településhatáron átnyúló egyeztetése lehet. A településközi koordináció színtere: a Tokaji Többcélú Kistérségi Társulás ülései és munkaértekezletei. A településközi koordináció mechanizmusai: - a befektetésösztönzési stratégiai célok és beavatkozási területek egyeztetése, a térségi - együttműködésben rejlő szinergiák azonosítása és kihasználása; - pályázati kiírások tekintetében történ_ kölcsönös tájékoztatás és információcsere; - közös gazdaságfejlesztési pályázatok és projektek benyújtására való törekvés; - közös marketing- és PR akciók szervezése és végrehajtása;
6. Stratégia végrehajtásának főbb kockázatai A település 3 fő stratégiai célja 1. A helyi mezőgazdasági termékek feldolgozása 2. Munkahelyteremtés 3. Bodrog folyóra épített vizi turizmus kialakítása. Ezeknek a céloknak a megvalósítását, belső és külső tényezők befolyásolhatják negatívan. Ezen kockázatok feltárása a stratégia megvalósításához nélkülözhetetlen folyamat. A kockázatokat két csoportba sorolhatjuk. Megkülönbözetünk belső és külső kockázatokat: Belső kockázatok: -
a stratégia megvalósítását nehezítő kockázat, mely esetünkben a következő problémákat jelentheti: pl a megfelelő minőségű élelmiszer előállításához, elengedhetetlen a mezőgazdaság korszerűvé alakítása, új eljárások bevezetése.
-
Kockázat az alacsony iskolázottság, melyet fent említett tanfolyamokkal esetleg lehet kezelni.
-
A negatív demográfiai változások nehezítik a stratégiai célkitűzések elérését, mivel a szakképzett munkaerő elvándorol a településről, vagy ingázva más településen keres munkát.
Külső kockázatok: -
szélsőséges időjárás okozta mezőgazdasági kockázatok
-
gazdasági válság hatására csökkent az utazási kedv, mely a befolyásolja a vizi turizmus mértékét
Külső befektetői környezet bizonytalanságából eredő kockázatok -
egy esetleges újabb válság tovább csökkenti a befektetői kedvet a befektetések megvalósítása bizonytalanná válhat
-
A település versenytársainak befektetőt vonzó potenciálja megnövekedhet
Konkrét befektetői döntések kiszámíthatatlanságából eredő kockázatokkal nem számolunk. A fejlesztéshez szükséges források előteremtésének bizonytalanságaiból eredő kockázatok: -
Ezen kockázattípus kevésbé jelentős azonban meg kell említeni, hogy az egyes támogatások megszerzésének korlátai vannak. (pl. szükséges önrész előteremtése és az előkészítéshez szükséges feltételek biztosítása sem minden esetben lehetséges.
-
A stratégiai célokhoz szükséges feltételek biztosítása nem minden esetben lehetséges
-
A stratégiai célokhoz szükséges források időbeli csúszása veszélyeztetheti a stratégiai célok gyors és ütemes megvalósítását.
Együttműködésekből és partneri megállapodásokból fakadó kockázatok: Ezeket kevéssé jelentős kockázatként tartjuk számon, hiszen a település lakói a stratégia elérésének célját magukénak érzik, és a településen belüli borászok és más mezőgazdasági terméket előállítók közötti együttműködés megfelelő, amelyek pozitívan hatnak a stratégiai célok megvalósulására. Hatás Bekövetkezés mértéke, Kockázati érték valószínűsége súly (valószínűség*súly) (0-1) (0-1)
Kockázati tényezők
Várható következmények
Kockázat kezelés módja
Külső befektetői környezet bizonytalanságából eredő kockázatok Versenytársak megerősödése
Befektetői csökkenése
0,4
kedv
0,6
0,4
0,8
Összefogás, partnerkapcsolatok kiépítése más településekkel
0,16
Más településen valósulnak meg beruházások
0.48
Azonnal elérhető Ritkul a befektetői ügyintézés, üzleti érdeklődés szolgáltatások javítása
Konkrét befektetői döntések kiszámíthatatlanságából eredő kockázatok Befektetők érdeklődése csökken
0,4
0,6
0,24
A helyi gazdaság fejlődése lelassul. A fiatalok Proaktív elvándorolnak,nem keresés nő a születések száma.
befektető
Kockázati tényezők
Hatás Bekövetkezés mértéke, Kockázati érték valószínűsége súly (valószínűség*súly) (0-1) (0-1)
Várható következmények
Kockázat kezelés módja
Fejlesztések forrásai előteremtésének, biztosításának bizonytalanságaiból eredő kockázatok Vissza nem Térítendő támogatások rendelkezésre állása Pályázati támogatások rendelkezésre állása
0,6
0,6
0,36
Elmaradnak a tervezett beruházások
0,5
0,6
0,30
Csökkennek a Célzott projektfinanszírozási projektfejlesztés lehetőségek
Pályázatírói csoport létrehozása
Együttműködésekből, partneri fakadó kockázatok
A kockázati értékhatárok a következők: - 0,10-0,40 alacsony - 0,41-0,70 közepes - 0,71-1,00 magas
7. Megvalósítás monitoringja, értékelés és visszacsatolás A stratégia megvalósulásának monitoringja a megfogalmazott hosszú és középtávú befektetésösztönzési célok megvalósulásának nyomon követésére kialakított mechanizmus. A monitoring célja, hogy a folyamatos és ciklikus vizsgálatok rendszere együttesen legyen alkalmas arra, hogy mind a falu vezetése, mind a falufejlesztés célcsoportjai számára folyamatos visszajelzést adjon a befektetési stratégia végrehajtásának alakulásáról és objektív mutatórendszerrel segítse a végrehajtást és a szükséges módosításokat elvégezze. Az eredmények elérésének nyomon követése számszerűsíthető indikátorok segítségével történik, melyek kidolgozása folyamatban van.
8. Partnerség A partnerség célja, hogy meghatározza és bemutassa milyen együttműködéseket célszerű az önkormányzatnak kialakítani a stratégia eredményességének előmozdítása érdekében. A befektetésösztönzési stratégia megvalósítása során az önkormányzat az alábbi partnerséget elősegítő tevékenységekre fókuszál:
Befektetők igényeinek megismerése,
Helyi vállalkozók és betelepülők közötti együttműködés támogatása;
konzultációk, fórumok, szakmai egyeztetések szervezése;
a már betelepült vállakozások és a potenciális betelpülők közötti kommunikáció kialakítása
együttműködés a munkaügyi központokkal a képzések terén
Segítségnyújtás az építési és/vagy környezetvédelmi engedélyek beszerzésében;
A partnerség formái: - Vállalkozói Fórum szervezése, ahol a befektetők, a helyi vállalkozók és az önkormányzat rendszeresen egyeztet - együttműködés javítása a város oktatás intézményeinek és gyakorlati helyeket biztosító vállalkozások munkahelyszínei között; - civil szervezetek alapításának támogatása, számukra források és kedvezmények biztosítása.
