VII. évfolyam /64. szám /2012. április Tel. / Fax: 92/311-342 E-mail:
[email protected] Honlap: gyermekkonyvtar.dfmk.hu Blog:http://tarkaforgokalandozo.blogspot.com Szerkesztő: Tóth Renáta
Bevezető……………...………………………………................................3.oldal Költészet napja…………………………………………………….............4.oldal Kalendárium……………………………………………………………….7.oldal
Jeles napok áprilisban..……………………………………….....................9.oldal
A föld napja…….……………………………………….………...……...10.oldal
Húsvét ünnepe……...................................................................................12.oldal
A Húsvét eredete…….………………………………………...................13.oldal
Készítsük együtt!........................................................................................14.oldal
Ismerkedj meg velem!…………………………………………………...16.oldal
Lepetyelő kicsiknek!……………………………………………………..17.oldal
Lepetyelő nagyoknak!……………………………………………………18.oldal
Viccelődő...................................................................................................19.oldal
Verselgető………………………………………………………………..20.oldal
Kobaktörő………………………………………………………………..21.oldal
2
Kedves Olvasó Lurkók!
A madárfütty is jelzi, hogy végre itt a tavasz. A gyümölcsfák virágba borultak, a nárciszok is kinyíltak. A macskák lustán napoznak a járdákon, élvezik a melengető sugarakat. Biztosan tudjátok, hogy az április nemcsak szeszélyes, de bolondos is. A hónap első napja a bolondok napja címet kapta. Ezen a napon szabad a tréfa, a vicc és a móka. Egy jól sikerült beugratással megviccelhetitek szüleiteket, osztálytársaitokat, barátaitokat. Április a negyedik hónapunk, ekkor ünnepeljük a legnagyobb mozgó ünnepünket, a Húsvétot. De ne feledkezzünk meg a költészetről, a versekről sem, hiszen nagy költőnkre, József Attilára emlékezünk a költészet napja alkalmából. Ez a hónap is bővelkedik ünnepekben és hagyományokban. A természet, a minket körülvevő környezet tisztántartására, megóvására hívja fel figyelmeteket a Föld napja programsorozat, melyet minden év április 22-én ünnepelünk. Szemétgyűjtéssel, faültetéssel szelektív hulladékgyűjtéssel segíthetitek a környezetvédők munkáját. Mindig jusson eszetekbe az a jelmondat, hogy „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan”! Hiszen akkor tesztek a legtöbbet környezetetekért, ha első lépésben magatok körül „takarítotok”.
3
Április
11.
József
Attila
születésnapja.
Ekkor
ünnepeljük minden évben a magyar költészet napját. Ezen a napon országszerte előadásokat, versmondó versenyeket,
felolvasásokat
rendeznek
a
költők
tiszteletére. Az első költészet napi megemlékezést 1964ben
tartották.
A
rendszerváltás
után
a
Magyar
Írószövetség csatlakozott a rendezvényekhez. A költészet napja alkalmából emlékezzünk meg József Attiláról! József Attila hatodik gyermekként született 1905. április 11-én. Pályafutása alatt híres költőkkel és írókkal kötött ismeretséget, megjárta Párizst is. József Attila munkássága csak a költő halála után nyerte el méltó elismerését. Életműve szerves része a magyar kultúrának, verseinek többsége semmit nem vesztett modernségéből, erejéből. A 20. század egyik legjelentősebb költőjének tekinthető, költészete nemcsak saját kora, hanem az egész század alapkérdéseit felöleli. Művészetében a kor lehetséges poétikai eljárásai keverednek. Költészete mindenkit képes megszólítani. A könyvtárunkban megtalálható József Attila gyermekverskötetek: József Attila: Lángos csillag József Attila: Világokat igazgatok: üveggolyókkal játszom József Attila: Altató
4
Szent György hava Tavasz hó
Mint szinte minden hónapnak, az áprilisnak is Romulus adott nevet, mégpedig isteni anyjának, Venusnak etruszk neve (Apru) után. A népi kalendárium Szent György havának is nevezi április havát. A hónap nevének hivatalos magyarázata szerint áprilist Mars isten kedveséről, Venusról, a szerelem és szépség római istennőjéről nevezték el, Venust ugyanis Aperirének is hívták. A név latin szóból származik, melynek jelentése „megnyitni", ami utalás az ekkor kinyíló természetre. Április hava másként Szent György hava, Bika hava, Báránytor hava. A hónaphoz köthető Szent György lovag legendája. György lovag bátran harcolt több csatában is, ám amikor Diocletianus császár üldözni kezdte a keresztényeket, György a császár ellen fordult. Emiatt börtönbe zárták és válogatott kínzásokkal próbálták meg eltéríteni hitétől. De ez nem sikerült. Így kivégezték. A legenda szerint Szent György megölt egy sárkányt, ehhez kapcsolódóan a szobrokon páncélos lovon ül és dárdájával sárkányt döf le. Szent György a lovagrendek támogatójaként és emellett a népi vallásosságban az állattartók, pásztorok védőszentjeként is ismert volt. A mezőgazdasági tavasz kezdete György napja. Április 1. Bolondok napja☺ ☺☺ Április bolondja a népszokás szerint az, akit április elsején rászednek, a bolondját járatják vele. Április elseje a beugratások, tréfálkozások napja.
5
De a bolondok hónapja elnevezés vonatkozik az időjárásra is. A népi megfigyelés szerint az április az „r" betűs hónapok sorába tartozik, „márpedig amelyik hónapban „r" betű van, annak nem kell hinni, mindegyik szeret az ember bőrivel figurázni". Április elseje: hajdan sok népnél évkezdő nap volt, a tavaszi napéjegyenlőséget, az újjáéledő természetet ünnepelték. Amikor a naptárreformmal január elseje lett az év első napja, április első napja "komolytalan" újévvé vált. Virágvasárnap: Húsvét előtti vasárnap. Az iskolás gyermekek ilyenkor barkát mennek gyűjteni, amit a templomban megszentelnek. A szentelt barkát gonoszűzőnek, betegséggyógyítónak tartják, elűzi a jégesőt, megóv a villámcsapástól. Virágvasárnap tartják több palóc községben a kiszehajtást. Fiatal lányok telet jelképező, menyecskeruhába öltöztetett szalmabábut visznek végig a falun, majd vízbe dobják vagy elégetik. A téltemetés az ébredő természet ősi ünnepét, a húsvétot vezeti be. Virágvasárnap után következő hét a Nagyhét. Jézus kereszthalálának ünnepén tartják a legszigorúbb böjtöt, nagypéntek napján. Általános tisztálkodási nap: meszelnek, takarítanak, nagymosást tartanak. A patakban az állatokat is megfürösztik. Sok helyen Nagypénteken nem gyújtanak tüzet. Nagyszombat: Ezen az estén tartják Jézus feltámadásának ünnepét. A tüzet ősi módon - dörzsöléssel, csiholással - újra meggyújtják és megszentelik. Az esti harangszó a böjt befejezését jelenti.
6
Húsvétvasárnap: A kereszténység egyik legnagyobb ünnepe. Ezen a napon tartják a húsvéti határjárást. Ilyenkor az egész falu népe körbejárja a földjeit, kitisztogatja a forrásokat. Sok helyen bált rendeznek.
Húsvéthétfő: A legnépszerűbb húsvéti népszokások: a locsolás, a hímes tojás ajándékozásának ideje. Mindkettő ősi termékenységvarázslásra utal. A tojás eredetileg halotti kultusz kelléke - Jézus újjászületését jelképezi.
Április 24. György napja Európa nagy részén ősi pásztorünnep. Az állatok első kihajtásának a napja. Gonoszjáró nap, ezért a kerítésre, ajtóra tüskés ágakat tesznek, hogy a boszorkányokat távol tartsák. Az állatokat - az ártó szellemek, a rontás elkerülése végett - Szent György napi tűzön hajtják keresztül, hogy a füsttől megtisztuljanak. E nap hajnalán lepedővel szedett harmattal kenyeret sütnek, vagy különböző varázserejű
mágikus
praktikákat
végeznek.
A György-kultusz a sárkánnyal (a gonosszal) viaskodó
szent legendájából származik. Hazánkban igen jelentős ünnep volt. Ez volt a tavaszi gonoszjáró nap, mikor a boszorkányok szabadon garázdálkodhattak.
7
Szent György napja gyakran felbukkan, mint olyan időpont, amikor a boszorkányoknak különösen nagy a hatalmuk. Aki ilyenkor a keresztútra ment, megláthatta a boszorkányokat, akik e nap hajnalán mentek a néphit szerint harmatot szedni. Lepedővel szedték fel a mezőről a harmatot, majd kifacsarták a lepedőt, s az így nyert nedvet megitatták a tehenekkel. Másutt a harmattal együtt a búza hasznát lopták el a boszorkányok másoktól. Közben azonban azt mondogatták: „szedem, szedem, felét szedem”, ezzel jelezve, hogy csak a haszon felére pályáznak, nehogy a hatás nagyon is feltűnő legyen, s kiderüljön a gonoszság. György napja volt a magyarságnál az állatok első kihajtásának legfontosabb időpontja is. Ilyenkor mágikus praktikákkal igyekeztek védeni a legelőre tartó jószágokat. A Zala mentén első kihajtáskor az istállóküszöb mellé belülről láncot, kívülről tojást tettek, ezen kellett a jószágnak átlépnie, s azt tartották, hogy olyan erősek lesznek, mint a lánc, olyan gömbölyűek, mint a tojás. Országos hiedelem szerint, ha György nap előtt fogott gyíkkal megkenegetik a torkukat, megmenekülhetnek a torokgyíktól. Április 25. Márk napja A kukoricavetés és a búzaszentelés napja. A megszentelt búzaszálakat gonoszűzésre használják. Ha ezen a napon pacsirta, fürj vagy béka szól a búzából, az jó termést ígér.
8
9
„Gyilkos üledékek foszlanak a völgyben. Van-e még friss szellő eleven virágból? Vannak-e ép csírák a mérgezett földben? Ó lesz-e még jó íz gyümölcsben, italban? Lesz-e jámbor állat a gyilkos gép helyett? S a megehült pásztor fogja-e mint hajdan, nézni óriás óráját, az eget?" (Babits Mihály: Az Isten és az ördög)
Az első Föld napján, Denis Hayes amerikai egyetemista kezdeményezésére,
1970. április 22-én 25 millió amerikai emelte fel szavát a természetért. Ez a történelmi jelentőségű esemény az Egyesült Államokban – és az ország határain túl is – fontos változásokat hozott: az USA-ban szigorú törvények születtek a levegő és a vizek védelmére. Húsz évvel később a válság jeleit – a bioszféra pusztulását, az ipari szennyezést, az őserdők irtását, a sivatagok terjeszkedését, az üvegházhatást, az ózonlyukat, a veszélyes hulladékokat, a túlnépesedést, a savas esőt, az óceánok szennyezettségét stb. – látva kezdeményezték, hogy az 1990-es években a környezet évtizedeként a közös felelősségre hívják fel a figyelmet. Ennek érdekében Denis Hayes és barátai létrehozták a Föld Napja Nemzetközi Hírközpontot, és havonta küldtek hírlevelet a világ minden országába, hogy a városi tömegfelvonulásoktól kezdve
szabadegyetemi
előadásokig,
faültetéstől
a
hulladékok
újrahasznosításának megszervezéséig, a nemzetközi hírközlési rendszerek bevonásától falusi majálisokig sokféle akcióval ünnepeljék április 22-én a Föld napját a világ minden országában.
10
A Húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadását ünneplik mindenhol a templomokban. A Biblia szerint Jézus – nagypénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Helyettes áldozatával megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. A nyugati kereszténység húsvétja mindig március 22. és április 25. közé esik (beleértve a határokat is). A következő nap, húsvét hétfő is legtöbb keresztény hagyományú államban hivatalos ünnep. Gondolom észrevettétek már, hogy a dátum évről évre változik. Akkor vajon hogyan tudják, mikor kell ünnepelni? A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, azaz nem esnek az év ugyanazon napjára minden évben. Ezt ti magatok is kiszámolhatjátok úgy, hogy megfigyelitek, mikor van az első telihold március 21-e után. Az utána következő első vasárnap lesz a Húsvét. Azért tudják, hogy akkor volt, mert a biblia szerint az ekkor ünnepelt zsidó Peszach első napján tartóztatták le Jézust. Nagyon sok nyelven ma is úgy hívják a húsvétot, hogy Paszcha (görög,orosz), Pascua (spanyol), Páscoa (portugál), Pasqua (olasz), Paque (francia), Pĺsk (svéd), Pĺske (norvég), Paste (román). De a világ minden táján ünnepelnek valamilyen tavaszi ünnepet a nem keresztények is. Mióta világ a világ, az emberek örvendeztek és megünnepelték a tavaszt, a természet megújulását. A leguniverzálisabb szimbólum a tojás, mivel az a termékenységet, új életet juttatja eszünkbe. Szép szokás a tojások színezése, a "piros", vagy "hímes" tojás, már az ősi Babilonban is készítették. Később az egyiptomi templomokat is tojással díszítették ki tavasszal.
11
A húsvéti tojás, mint jelkép A tojás az emberi lét kezdetét szimbolizálja; valószínűleg India és Indonézia a tojás mítoszának a szülőföldje. Ezeken a helyeken úgy vélik, a tojás az ember és a világ teremtését jelképező szimbólum. Keleten
a
tojás
ugyancsak
a
természet
újjászületését jelképezi, ezért is van az Újévi ünnepekkel összekötve. A perzsáknál a festett tojások az újévi ünnepek kedvelt ajándékai, ezeket az ünnepeket a mai napig a „Piros tojás ünnepé”-nek nevezik. A tojás a keresztény vallásban új eszmék szimbólumaként jelent meg, Jézus feltámadásának lett a jelképe. A tojásdíszítés szokása Kelet-Közép Európában a legelterjedtebb. A piros szín részben vallási indíttatású, részben a pogány időkből ránk maradt hagyomány. A piros szín a kezdetektől az élet színe az emberiség számára. A piros színről faluhelyen úgy hitték, hogy elűzi a bajt, a betegséget, ezért a kisgyermek nyakára piros szalagot kötöttek vagy piros gyöngysort akasztottak. A népi mondás úgy tartja, hogy aki tavasszal, még Szent György napja előtt piros lepkét fog, egész évben egészséges lesz. A piros az öröm, a feltámadás színe is.
12
Tojásfestő tippek☺ ☺ Festés természetes alapanyagokkal ☺Barna- főzzünk erős fekete teát, és áztassuk benne a tojást. ☺Bordó- ecetes cékla levében áztassuk a tojást! ☺Kék- az áfonya leve kékre színez. ☺Zöld- csalánt vagy spenótot is használhatunk. ☺Narancs- narancsszörppel fessük be a tojást! ☺Bézs- hagyma levével színezzük be a tojást! Díszítés Mozaik: fessünk be egy tojást több színűre, majd törjük apró darabokra! Fessünk be egy tojást fehérre, és ragasszuk rá mozaikszerűen a festett tojásdarabokat! Tojáskarcolás: Fessünk be egy tojást tetszőleges színre, majd ceruzával vékonyan rajzoljunk rá bármilyen mintát! A mintát karcoljuk bele tű segítségével! Lakkal, vagy zsírozással is fényesíthetjük. Bundás
tojás:
ragasztóval,
A
majd
tojást
kenjük
forgassuk
be
vékonyan
meg
szárított
kókuszreszelékben. A minta variálható, akár lencsébe, búzába is forgathatjuk. Levélminta: A tojásra helyezzünk tetszőleges levelet, majd tegyük bele egy rossz nejlonharisnyába, s áztassuk be festékbe! A levél helye natúr színű marad a tojáson.
13
A tojás kifújásának technikáját bizonyára sokan ismerik: az előzetesen megmosott, megszárított tojás két végén hegyes szerszámmal (ár, zsákvarró tű) lyukat ütünk. Óvatosan akkorára tágítjuk, hogy egy-egy hurkapálca beleférjen. Az egyik lyukba erősen belefújunk, s a tojás tartalmát bögrébe engedjük. Nem árt, ha ennek a műveletnek még jóval az ünnep előtt nekilátunk, s a tojáshéjakat – kis kosárkában tárolva – hagyjuk kiszáradni. A festés történhet tojásfestékkel a hagyományos módon, vagy ún. dekorfestékkel. Ha valaki olyan festéket választ (például tempera), amely elmázolódhat, jó, ha vékony lakkréteggel is befújja a felületet. A festett tojások kerülhetnek dekorációként tálakba, kosarakba, kis faládákba. Ilyenkor a nyílásokat érdemes azonos színű filc vagy kartondarabkával beragasztani. A tojásokat hímzőfonal segítségével akaszthatjuk fel. A madzagot hajtsuk ketté, a szabad végeket hurkoljuk kis selyem masnira, s ragasszuk a tojás felső nyílására! A másik nyílást az előbb említett módon takarjuk el! Ez a függő változat kerülhet a konyhába a függöny elé, de (sűrűn rakva) a vitrázsrúdra is – akár függöny helyett. A „nyuszifa” állításhoz termetesebb üvegpalack vagy váza szükséges. A tojásokat mogyoró, fűz, barka, aranyvessző ágakra is akaszthatjuk. Az összeállítás dísze lehet egy terrakotta nyuszi, kosár, színes vagy natúr tojásokkal. Az apró ajándékzacskókra tojásmintás szalvétából kivágott alakzatot ragasszunk! Ezek rejthetnek bármilyen apró meglepetést. A nagy, zöld vázába rügyeit bontogató ág, aranyvessző kerül, s nyuszifejek teszik a kompozíciót igazán aktuálissá.
14
A kifújt, natúr tojáson hullámkartonból kivágott fülek díszlenek, az arcot fekete, alkoholos filccel kontúrozzuk, s ahol kell (pofa, fogak), fehér festékkel kifestjük. Kockás szalagból készült a nyakkendő, a haj rafiamaradékból. A hurkapálca végét beragasztózzuk, s a nyak felőli nyíláson át betoljuk a fejbe. Ragasztó került a csokornyakkendőre is, ez alulról rögzíti a fejet. Hasonló
módon
ugrándozó
készültek
pingpong-nyuszik
a
búzában
is,
azzal
a
különbséggel, hogy itt első lépésként a két pingponglabdát
kell
összeragasztanunk.
A
kellékeket ábrázoló képen jól látszik, milyen „alaprajzú” lábra ültetjük. A nyuszifarok egy pici körlap az adott színű kartonból. Utolsó lépésként a
szúrószerszámmal
átszúrjuk
az
alját,
s
beledugjuk a hosszabb-rövidebb hurkapálca darabot. Vigyázzunk, a szúrt lyuk ne legyen nagy, mert csak így szorul bele a nyél! Ez a szép, tavaszi ünnep nem ünnep színes virágok nélkül, ugyanakkor a szépen terített asztal sem hiányozhat. Díszítse virág: esetünkben egy cserép nárcisz került a kosár közepébe! A kis cserepek pedig tojástartóként szolgálnak (átmérőjük 3 cm), lehet bennük az ilyenkor hagyományos, főtt „pirostojás”, vagy kifújt tojás, sőt tojásgyertya is. A lényeg, hogy a magunk teremtette szép környezetben, jó hangulatban ünnepeljünk.
15
Jegesmedve – a jégmezők királya Biztosan van köztetek olyan, akinek kedvenc plüssfigurái között ott lapul egy kis fehér medve. A jegesmedve kétségkívül gyönyörű
állat.
Sajnos
egyre
ritkább
a
sarkvidéken, veszélyeztetett állatnak számít. A legtöbb jegesmedve egész életében egyszer sem lép igazi szárazföldre. Az állandóan fagyos jégtáblákon éldegél, úszkál a jeges vízben, miközben élelmet keres magának. Az egyetlen medvefajta, amely kizárólag húst eszik, mivel az északi sarkon nincs növényzet. Főleg fókákra vadászik, de nem veti meg a halat, madarakat, elhullott, partra vetődött delfineket, bálnákat sem. A jegesmedve kitűnően úszik, és sokkal gyorsabban fut, mint az ember. Akár két percig is képes a víz alatt maradni. A jegesmedve az egyik legnagyobb medvefajta. Talpa szőrös, ami abban segít, hogy ne csússzon el a jégen. Biztosan furcsának találjátok, de a szép, fehér állat bőre a bundája alatt koromfekete. Ennek oka, hogy a fekete szín jobban felfogja a napsugarakat. A bundája rendkívül jól szigetel: az összes földi emlős közül az övé a legmelegebb bunda. Ez viszont néha hátrány is, mivel szobahőmérsékleten az állat hőgutát kapna – az állatkertekben ezért folyamatosan biztosítani kell számára a hideg vizet, hogy lehűthesse magát, ha szüksége van rá. A jegesmedve az egyetlen olyan ragadozó, amelyik nem fél az embertől, mindössze ételnek tekinti, mint a fókát. Ezért nagyon veszélyes állatnak tartják. Az eszkimók évezredek óta vadásszák a nagy ragadozót, aminek bundájából készített ruházatuk elég meleg a legkeményebb fagyok elviselésére is. A sarkvidék félelmetes ragadozója ma már veszélyeztetett állatnak számít.
16
Paulovkin Boglárka: Elbújtam – Elbújtam! – hangzik fel innen is, onnan is. Ki találja meg vajon Gurigát, a kisnyuszit? Ajánljuk ezt a könyvet minden bújócskára kész kisgyereknek, és azoknak a felnőtteknek, akik le tudnak kuporodni a kicsik mellé, hogy az ő szemükkel is láthassák olykor a világot.
Autósmesék mai mesemondóktól "Mi ketten" - mondja az öreg kisasszony az öreg autójának Mosonyi Aliz meséjében. "Te meg én." És a kötet egészét sem tudnánk ennél jobban jellemezni: az "autó és én". Hiszen kortárs meseszerzőink legjobbjai Berg Judittól Lackfi Jánoson át Kiss Ottóig és Mosonyi Alizig autókról mesélnek. A gyűjteményes kötetben szerepelnek játékautók, igazi autók, kukásautók, locsolóautók, érző és gondolkodó autók, öreg és megbízható autók, fiatal és szemtelen autók - egy a lényeg: minden mesében az AUTÓ áll a középpontban, és az autó nem szimplán használati tárgy, hanem társ, játékszer, rokon, barát, varázseszköz. Talál magának olvasnivalót mindenki, kicsi és nagy, fiú és lány egyaránt. Sőt, nem csak olvasni-, de néznivaló is akad bőven: az Autósmeséket Rubik Anna mulatságos autósrajzai kísérik.
17
Berg Judit: Rumini Datolyaparton A Szélkirálynő ismét útra kel, és ez az utazás, ha lehet, még az eddigieknél is kalandosabb. Rumini és barátai egy háborúskodás kellős közepébe csöppennek: a dzsungel különös népei állnak harcban a túlélésért. Galléros Fecó régi barátai, a mindenre elszánt ripacsok, a jó kedélyű denevérek, és az igazságtalanul száműzött trónörökös próbálják megmenteni Datolyapartot a végső pusztulástól, és ebben a Szélkirálynő legénysége is segítségükre siet. Vérszívó denevérek, cápák, egy ostoba selyemmajom király és egy titokzatos varázsló is nehezítik egér-tengerészeink küldetését. S hogy a baj még nagyobb legyen, egy kalóztámadás során maga a Szélkirálynő is odavész.
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 6. rész - Ketten December 20-a Reni életének legboldogabb napja, ettől kezdve minden megváltozik. De vajon csak jó értelemben? Vajon meddig tart a váratlanul jött boldogság? És Reninek sikerül-e nemcsak megszerezni, de meg is tartani Cortezt? Mi mindennel kell megküzdenie a saját félelmein, gátlásain kívül? Hisz Cortez a suli legmenőbb sráca, mindenki rajong érte, Reni viszont, legalábbis a saját megítélése és persze Kinga szerint, a "nyomik" táborát erősíti. A 11. osztály második féléve is tele van izgalmakkal, akárcsak a korábbiak: Dave például élete eddigi legnagyobb próbatételén megy keresztül, Kinga még önmagát is felülmúlja egy diszkóban, Corteznek iskolapszichológushoz kell járnia, Reninek pedig váratlan vendég érkezik a születésnapjára...
18
A kisfiút az anyja az iskola kapujában várja, mert ez volt az első napja az iskolában. - Na, és mit tanultatok ma? - kérdezi tőle. - Képzeld anya, ma megtanultam írni! - feleli a kisfiú büszkén. - Igen? Egyetlen nap alatt? És mit írtál? - Azt nem tudom, olvasni még nem tanultam meg.
Pistike elkésik az iskolából reggel. A barátja megkérdezi tőle: - Te, miért késtél el ma reggel? Erre Pistike: - Egy focimeccsről álmodtam, de hosszabbítás volt és tovább kellett aludnom.
- Pistike, addig nem állhatsz fel az asztaltól, amíg meg nem eszed a vacsorát! mondja haragosan az anyuka. - Jaj, de jó, akkor holnap nem mehetek iskolába! A tanár figyelmezteti a diákokat: - El ne mulasszátok 20:50-kor a holdfogyatkozást! A hátsó padból megszólal egy hang: - Melyik csatornán lesz?
Az iskolaorvos kérdezi: - Hány órát alszol, Móricka? - Ötöt, hatot. - Az bizony kevés. És legalább nyugodtan alszol? - Sajnos, nem! Minden kicsengetés előtt felébredek!
19
Zelk Zoltán: Csilingel a gyöngyvirág Csilingel a kis gyöngyvirág. Fehér a ruhája, meghívja a virágokat tavaszesti bálra. Öltözködik az orgona, lila a ruhája, kivirít a kankalin, a szegfű és a mályva. A vadrózsa rájuk nevet, bolondos a kedve, a rigó is füttyent egyet: hej, mi lesz itt este! Táncra perdül a sok virág, illat száll a légben, őrt állnak a gesztenyefák, illemtudón, szépen. A szellő is megfürdik a virágillatárban, s arra ébredünk fel reggel: napsugaras nyár van.
20
21
22
