Homoktalajok tulajdonságai
„Ismétlés” a talajok fontosabb fizikai tulajdonságai • • • • • • • •
Térfogattömeg Sűrűség Összporozitás Víznyelő képesség Vízáteresztő képesség Holt víz Hasznos víz Szerkezet
„Ismétlés” a talajok fontosabb kémiai tulajdonságai • • • •
T érték (CEC) Bázistelítettség (B%, V%) Aktuális savanyúság (pH) Rejtett savanyúság – y1 hidrolitos savanyúság: nem permanens töltésekhez kapcsolódik – y2 kicserélhető savanyúság: permanens töltésekhez kötött
Homoktalajok általános tulajdonságai • Ásványi és szerves kolloidokban szegények • Nagy vízáteresztő képesség • Gyenge víztartó képesség • Kis DV • Aszály és erózió érzékenység • Kevés természetes tápanyagkészlet
A homok „eredete” • Nagy része negyedkorban lösszel együtt keletkezett • Folyóvízi szállítás, szél áthalmozta • Jellemző mérettartomány: 0,1-0,3 mm
Homoktalajok szerkezete és pórusviszonyai • Aggregálódásuk csekély: mikro és makro aggregátumok hiánya, többnyire elemi szemcsék jelenléte • Többnyire nagyméretű pórusok • Pórustérfogatuk alacsony (40%) • Térfogattömegük: 1,6 – 1,8 g/cm3 • Tömörödésre hajlamosak
Homoktalajok vízgazdálkodási tulajdonságai • Víznyelő és vízvezető képességük nagy • Felszínre kerülő nedvesség lassan szivárog be • A talajba került nedvesség gyorsan átszivárog • Talajvízből történő nedvesség pótlás csekély • DV: 2-3% • Raktere gyorsan telítődik, de a tárolt vízmennyiség kevés
Magyarország talajainak vízgazdálkodása, és annak okai
Nagy Nagy homok homoktart. tartalom (10,5 10.5% %) Nagy agyagtart. (11%) Nagy agyagtart. 11% Szikesedés Szikesedés(10%) 10 % Láposodás Láposodás (3%) 3%
Jó Kedvezőtlen
Sekély termőréteg termőréteg 8.5% Sekély (8,5 %)
Könnyű textúra11% (11%) Könnyű textúra
Közepes
Agyag-felhalmozódás Agyagfelhalmozódás 12% (12%)
Mérsékelt szikesedés. Mérsékelt szikesedés 3% (3%)
Jó (31%) Jóvízgazdálkodás vízgazdálkodás 31%
Homoktalajok javításának lehetőségei • 1800 – as évek: homokterületek lecsapolása a Nyírség területén • Jelentős területek szabadulnak fel • Lápok → réti talajok • Homokhátak kiszáradtak → mozgásuk intenzívebbé vált • Felhalmozott szervesanyag csökkent
Vetésváltás - zöldtrágyázás • Elővetemény gyökerei behálózzák a talajt • Szerkezet kialakítása • Jelentősen növelik a talaj szervesanyag tartalmát • Jellemző növények: – Csillagfürt – Somkóró – Rozsos szöszösbükköny – Olajretek
Istálló trágyázás • Csekély állatlétszám • Jelentősen csökkenti a savanyúságot
Szalmatrágyázás • Nyers szalmát műtrágyával és vízzel komposztálják, területen műtrágyával szétterítik és alászántják. • Száraz aszályos nyarak, lebomlás nem kedvező a felszínen → tarlóégetés
Műtrágyázás • 60 – as évektől jelentős • Nem helyes műtrágyázás → jelentős talajsavanyító hatás • Felelősség!!!! Érzékeny talaj – növény rendszer • Kimosódásuk jelentős lehet
Meszezés • Jelentősen javul a talajok kémiai állapota (pH, y1) • Nő a kicserélhető Ca tartalom • Oldható N tartalom csökkenése • Felvehető K, P mennyiség nő • Megnövekedett mikrobiális aktivitás • Terméseredmények növekedése
Tőzeges/lápföldes trágyázás • Tőzeget, műtrágyát, istállótrágyát szórnak a felszínre, majd 20 – 35 cm aláforgatják • Jelentősen javul a talajok víztartó képessége
Tartós/réteges homokjavítás • Talajjavításra alkalmas anyag 60 – 45 – 30 cm mélységben leforgatják • 1 cm-es kolloidokban gazdag „csík” létrehozása • Lassú feltáródás • Anyag: istállótrágya, bentonittal/tőzeggel kevert istállótrágya, speciális javító anyagok, komposztok, zöldtrágyanövények
Homoktalajok javítása helyben fellelhető ásványi/szerves anyagokkal • Nagy agyag és szervesanyag tartalmú anyagok használata, pl réti talaj felső 80 cm-es részének bemunkálása homoktalajon, komposzthoz kevert agyagos föld • Jelentős javulás, DE milyen terület hasznosítása a kitermelt anyagok helyén
Homoktalajok javítása hígtrágya, barnaszén, zeolit dezaggregátumokkal • Hígtrágya + tüzelésre alkalmatlan barnaszén/lignit/szalma + zeolit nedvesen ledarálják (dezaggregálják) • Javul a nedvesség gazdálkodás, tápanyag, szervesanyag tartalom, szerkezet
Mesterséges talajjavító anyagok • Szintetikusan előállított talajkondicináló szerek (kalcium hidroxid, vinilacetát, metilészter VAMA, hidrolizált akril nitril HPAN) • Szerkezetképződés • T érték növekedés • Terméstöbblet • Bitumen, gumigyári hulladék • Lebomlásuk nem ismert!!!!!
Homok talajok osztályozása • Váztalajok – Futóhomok – Humuszos homok
• Barna erdőtalajok – Barna föld – Agyagbemosódásos barna erdőtalaj – Podzolos barna erdőtalaj? – Kovárványos barna erdőtalaj
ARENOSOLS (A latin arena - homok szóból)
Durva textúrájú gyengén fejlett ásványi talajok, melyek képződésében meghatározó volt a talajképző kőzet homokon képződtek
Az Arenosolok kiterjedése kb. 400 millió ha, minden égövön megtalálhatók, változatos formákat hozva létre (Namíbia)
FELSZÍNI szint nincs
homokos szövetű talajanyag
ARENOSOLS
Minősítők Prefix qualifiers Lamellic Hypoluvic Hyperalbic Albic Rubic Brunic Hydrophobic Protic Folic Technic Endosalic Endogleyic Fractiplinthic Petroplinthic Pisoplinthic Plinthic Ferralic Haplic
RSG
Arenosols
Suffix qualifiers Ornithic Gypsiric Calcaric Tephric Hyposalic Dystric Eutric Petrogleyic Turbic Gelic Greyic Placic Hyperochric Yermic Aridic Transportic Novic
Lamellic Arenosol (Dystric)
