HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA
2006.
TARTALOMJEGYZÉK CÍMOLDAL……………………………………………………….…... 1. oldal TARTALOMJEGYZÉK……………………………………………….
2. oldal
I.
BEVEZETÉS……………………………………………………….….
3. oldal
II.
A SZOCIÁLPOLITIKA KONCEPCIONÁLIS ALAPJAI, TELEPÜLÉSPOLITIKAI, TÁRSADALOMPOLITIKAICÉLOK……
4. oldal
III.
ALAPELVEK……………………………………………………….…
5. oldal
IV.
A KONCEPCIÓ CÉLJA ÉS TARTALMA……………………………
7. oldal
V.
A KISTÉRSÉG ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE………………….……
8. oldal
V. 1.
A Kistérség…………………………………………………….……….
8. oldal
VI.
SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK HELYZETKÉPE A KISTÉRSÉGI TELEPÜLÉSEKEN ÁLTALÁNOSSÁGBAN…….…..
VII.
27. oldal
SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSOK A KISTÉRSÉGI TELEPÜLÉSEKEN……………………………………………..……..
30. oldal
VII. 1.
Önállóan ellátott alapszolgáltatási feladatok……………………….….. 30. oldal
VII. 2.
Társulásban ellátott szociális alapszolgáltatási feladatok helyzetképe…………………………………………………………..… 48. oldal
VIII.
ÁLTALÁNOS ELVEK A SZOCIÁLIS ELLÁTÓ RENDSZER FEJLESZTÉSI IRÁNYVONALAINAK MEGHATÁROZÁSÁHOZ (STRATÉGIAI CÉLOK)…………………………………………..…..
56. oldal
VIII. 1.
Az ellátó rendszer anomáliái………………………………………...…
56. oldal
VIII. 2.
SWOT elemzés a szociális szolgáltatások fejlesztéséhez……………… 57. oldal
IX.
A HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSI SZÜKSÉGLETEI…………………………………………………..….. 59. oldal
IX. 1.
A Homokháti Kistérség Többcélú Társulása szociális szolgáltatás fejlesztésének várható irányai……………………………………...….
62. oldal
FELHASZNÁLT IRODALOM…………………………………...…...
71. oldal
MELLÉKLETEK…………………………………………………..…..
72. oldal
-2-
I. BEVEZETÉS A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény 92.§ (3) és (4) bekezdése alapján a Homokháti Kistérségi Társulás (továbbiakban: Társulás) Szolgáltatástervezési Koncepciót (továbbiakban: Koncepció) készít. A koncepciót a társult településeken élı szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok megoldása érdekében kell készíteni, melyet, elfogadását követıen a társult települések kétévente felülvizsgálnak és aktualizálnak. Csongrád Megye Közgyőlése elfogadta Csongrád Megye egészére készített koncepcióját, melyet alapul véve készült el a Társulás koncepciója, kiemelve a társulásban ellátandó feladatokra. A szolgáltatás fejlesztés célja, hogy a Társulás biztosítsa azokat az eszközöket – a lakosság részére - amelyekkel a településeken felmerülı szociális problémák leghatékonyabban kezelhetık. Ehhez elsısorban fel kell tárni a problémákat, áttekinteni a Társulásban ellátott közösségi szolgálatot, támogató szolgáltatást illetve jelzırendszeres házi segítségnyújtást. Fontos, hogy képet kapjunk a társult önkormányzatok szociális intézményeinek jelenlegi helyzetérıl, szolgáltatásairól, valamint megfogalmazzuk a következı két év koncepcióját, stratégiáját, operatív programját (cselekvési tervét). Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk következtében a partnerség elve alapján ki kell szélesítenünk az együttmőködést a szolgáltatási szektorokkal, a különbözı civil szervezetekkel, illetve egyházi szolgálatokkal. A szolgáltatási struktúra kialakításánál a mennyiségi növekedése mellett a differenciáltabb, komplexebb, és egyre magasabb színvonalú ellátások megteremtésére van szükség és igény. Ahhoz, hogy a minıségi és mennyiségi fejlesztés érdemben megvalósulhasson stabil és biztonságos finanszírozási, és mőködtetési háttérre van szükség. A Koncepció célja a szolgáltatások alanyainak minimálisan a jogszabályokban meghatározott színvonalú ellátása érdekében megfogalmazott feladatatok következetes végrehajtása, az intézményrendszer fejlesztési irányainak kijelölése, hatékonyabb mőködést biztosító intézményrendszer kiépítésének megtervezése. A szakmai tevékenységet újra kell értelmezni mind az intézmények, mind pedig a társult tevékenységek tekintetében.
-3-
II.
A
SZOCIÁLPOLITIKA
KONCEPCIONÁLIS
ALAPJAI,
TELEPÜLÉSPOLITIKAI, TÁRSADALOMPOLITIKAI CÉLOK Egy adott
térség szociálpolitikájának,
szociális
ellátó
rendszerének
kialakításakor
nélkülözhetetlen azoknak az alapvetı társadalom- és településpolitikai céloknak a meghatározása, amelyek figyelembe vételével lehet kitőzni a szociálpolitika céljait, prioritásait és az ezek megvalósulását biztosító eszközrendszert.
A Homokháti Kistérség Többcélú Társulása társadalom- és településpolitikájának fı célja, hogy a térség minden lakosa otthonának érezze a Homokhátságot, olyan hátterének, amely sokrétő szolgáltatásstruktúrájával szükség esetén megfelelı segítséget is akar és tud nyújtani polgárai számára. Az ezt megjelenítı szociálpolitika és szociális ellátás – túl azon, hogy a törvényekben az önkormányzatok, és társulások számára kötelezıen elıírt feladatokat teljesíti – egyben a települések szociális kohézióját, a helyi társadalmat erısítı hatékony eszköz, amely az egyén és a közösség egymásra utaltságát és egymás iránti felelısségét is megjeleníti, érvényre juttatja. Különösen hatékony és támogatandó eszközei ennek a polgárok részvételét elısegítı civil szervezetek, egyéni és társadalmi kezdeményezések, amelyeket a Kistérség sajátos eszközeivel eddig is támogatott. A társult Önkormányzatok fontos céljuknak tekintik, hogy a térség társadalmi viszonyainak alakításában ne csak a polgárok, hanem a településen dolgozó, mőködı intézmények, cégek, vállalkozások, egyházi és civil szervezetek is aktív részt vállaljanak. Erre számos lehetıség kínálkozott eddig is. Szerte a világon elfogadott gyakorlat, mi több, társadalmi igény, hogy egy-egy településen tevékenykedı gazdálkodó szervezetek bekapcsolódjanak a település gondjainak – különösen a szociális problémáknak – a megoldásába. Ennek módjai például intézmények támogatása, szponzorálása, adományozás, ösztöndíjak nyújtása, foglalkoztatás támogatása, stb. A társult települések Önkormányzatai az eddigiekhez hasonlóan nyitott és együttmőködésre kész minden olyan forprofit és nonprofit szervezettel, amely akár közvetlen tevékenységgel, akár bármilyen más módon támogatni kívánja szociálpolitikai céljainak megvalósítását. A Társulás úgy értékeli, hogy a térségben jól mőködik az eddig kialakított szociális ellátó rendszer. Ezt figyelembe véve a Társulás településpolitikai célnak tartja a meg lévı ellátó rendszer értékeinek, eredményeinek megırzését, és kiindulópontnak tekinti azt a továbbfejlesztés során.
-4-
Végezetül a társulás megerısíti, hogy szociálpolitikájának alakítása során igazodni kíván Csongrád megye szociálpolitikai elképzeléseihez, figyelembe véve Mórahalom város kistérségi vezetı szerepét, és ebbıl adódó kötelezettségeit és lehetıségeit.
III. ALAPELVEK A társadalompolitika, ezen belül a szociálpolitika céljainak megvalósítása, a feladatok, eszközök, módszerek meghatározása olyan általánosan elfogadott alapelvek mentén történhet, amely tekintetében a lehetı legszélesebb körő konszenzus van. A szociális koncepció feladata ezen alapelvek rögzítése, és ezzel a szociálpolitikai cselekvés kereteinek rögzítése. A helyi szociálpolitika gyakorlati alapelveként fogalmazható meg, hogy az ellátás középpontjában a szociális segítségre szoruló polgár áll, akinek elidegeníthetetlen joga, hogy a különféle szociális eljárások során emberi méltóságát, állampolgári jogait maradéktalanul tiszteletben tartsák. •
Minden szociális ellátásra szoruló vagy azért folyamodó polgárnak joga van személyes önállóságára, erkölcsi méltóságának megtartására.
•
A szociális ellátások révén arra kell törekedni, hogy a kistérség területén élı rászoruló lakosok életfeltételei jobbá váljanak, jogaik és érdekeik érvényesítésére képes tagjai legyenek a Homokhátság társadalmának. Az ellátás során tiszteletben kell tartani az egyén autonómiáját, törekedni kell képességeinek megtartására, fejlesztésére.
•
Az ellátások meghatározásában és nyújtásában valamennyi polgár, és különösen az ellátottak aktív részvételére kell törekedni. Ennek érdekében rendszeresen fel kell mérni a meglevı ellátások használatát, a lakosság igényeit és ennek alapján szükség szerint módosítani az ellátások struktúráját.
•
A szociális ellátásokhoz vallási, felekezeti, etnikai, nemi, fizikai és mentális helyzetétıl, életkorától függetlenül mindenkinek joga van. Az ellátást diszkriminációtól mentesen kell biztosítani.
•
A szociális ellátások nyújtása során kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy az ellátását igénybe vevık lehetıség szerint a családban, lakóhelyükön maradva vehessék igénybe az ellátásokat.
-5-
•
Különösen érvényes ez a gyermekekre, fogyatékos személyekre, idısekre kiemelten, ha külterületen, tanyán élnek.
A fogyatékos személyek esetében a következı alapelvek szem elıtt tartása fontos: 1. A prevenció elve: mindent meg kell tenni a fogyatékosságot okozó balesetek és betegségek megelızése érdekében 2. Normalizáció elve. minden fogyatékos személy számára olyan életminták és hétköznapi életfeltételek váljanak elérhetıvé, melyek a társadalom megszokott feltételeinek és életmódjának a lehetı legteljesebb mértékben megfelelnek 3. Az integráció elve: a fogyatékos emberek kapcsolatot tarthassanak fenn más emberekkel a társadalmi, gazdasági intézmények széles körével 4. Az önrendelkezés elve: a fogyatékos emberek megmaradt képességeik és lehetıségeik keretein belül szabadon rendelkezzenek életük alakításáról. 5. A hátrányos megkülönböztetés tilalmának és az elınyben részesítés kötelezettségének elve. 6. A rehabilitáció elve: a fogyatékos embert képessé kell tenni arra, hogy érdemi erıfeszítéseket tehessenek állapotuk és képességeik javítására, vagy azok romlásának megállítására, lassítására. (Csongrád Megye Önkormányzatának fogyatékosügyi programja 2007-2013-ra vonatkozóan.)
A szociálpolitikának a szociális segítségre szoruló polgárok jogai mellett tiszteletben kell tartania a Kistérség polgárainak egyéb jogait és érdekeit is. Ezek közé tartoznak a közélet átláthatóságával és tisztaságával kapcsolatos érdekek; a különbözı döntések – így különösen a támogatási rendszerrel kapcsolatos döntések – nyilvánossága; a források és különbözı pénzeszközök ésszerő, célzott és hatékony felhasználása; a támogatások és ellátások szabályainak stabilitása és kiszámíthatósága. Ugyancsak valamennyi polgár alapvetı érdeke a szociális ellátással kapcsolatos eljárások egyszerősítése, az ellenırizhetıség biztosítása és az ellátások minıségének megırzése.
A szolgáltatások nyújtása során mind a döntéshozóknak, mind a szociális szakembereknek
törekedniük
kell
arra,
hogy
tevékenységük
a
kirívó
esélyegyenlıtlenségek csökkentését, az ebbıl adódó társadalmi feszültségek mérséklését szolgálja, és hozzájáruljon a rászorulók esélyeinek javításához, a társadalom perifériájára szorulásuk megelızéséhez. -6-
IV. A KONCEPCIÓ CÉLJA ÉS TARTALMA A koncepció célja, hogy a Homokháti Kistérség településeinek szociális jellemzıi alapján meghatározza a kistérség szociálpolitikájának, társult feladatainak és szociális ellátó rendszerének fejlesztésének és mőködésének alapelveit, a szociális ellátások biztosítása során érvényesülı
prioritásokat,
és
alapul
szolgáljon
a
szolgáltatástervezési
koncepció
elkészítéséhez, és az esetleges további, a Társulásban ellátandó feladatok meghatározásához. A Koncepció átfogó képet kíván adni a szociális feladatok, szolgáltatások, fejlesztési irányok, kormányzati és helyi szakmapolitikai elvárások megvalósítási elképzeléseirıl, az ehhez szükséges meglévı és hiányzó feltételekrıl, költségekrıl, az elérendı célokról.
A Koncepció az általános helyzetelemzési szakaszban a Kistérség azon paramétereit kívánja bemutatni, melyek a szociális szolgáltatástervezésnél figyelembe kell venni. A Koncepció elıkészítését adatgyőjtés és felmérés alapozta meg. Az elkészített nyersanyagot egyeztettük az önkormányzatok és intézményei szakembereivel, civil szervezetekkel.
A Koncepcióban a Homokháti Kistérségi Többcélú Társulása tagönkormányzatai kinyilvánítják azon szándékukat, miszerint az Alkotmányban rögzített szociális biztonsághoz való jog, a rászorulók szükségleteik szerinti minél magasabb színvonalon történı ellátása, korszerő intézményrendszerrel, megfelelıen képzett, elhivatott szakemberek alkalmazásával, jogszabály szerinti személyi, tárgyi, anyagi feltételekkel valósuljon meg.
-7-
V. A KISTÉRSÉG ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE V. 1. A Kistérség
A Homokháti Kistérségi együttmőködés szervezeti keretei
A kistérség településeinek együttmőködése több, mint 10 éve kezdıdött. A települések vezetıinek részvételével életre hívott Polgármesterek Klubja konzultatív jelleggel a kölcsönös tapasztalatcserét
tette
lehetıvé.
A
folyamatos
bıvüléssel
párhuzamosan
nıtt
az
együttmőködés elmélyítésének igénye is. Ennek eredményeként 1995-ben létrehozták a Homokháti Önkormányzatok Kistérségi Területfejlesztési Egyesületét. Az Egyesület mellett 1996-ban megalakult a területfejlesztési törvény adta képviseleti és érdekérvényesítési lehetıséget kihasználva a Homokháti Önkormányzatok Kistérségfejlesztési Társulása. 1997-ben az önkormányzatok és a gazdasági szféra együttmőködésében megalakult a kistérség önálló gazdasági társasága, a Homokhát Eurointegráció Kistérség- és Gazdaságfejlesztési Szolgáltató Kht. E három szervezet együttesen alkotja a kistérség fejlesztési ügynökségét, amely a programok kidolgozásáért és lebonyolításáért felel. Feladatmegosztásuk szerint a társulás látja el a politikai képviseletet, az egyesület a fejlesztési koncepciók és programok tervezési döntéseit hozza meg, a Kht. pedig a stratégiai programok végrehajtásáért, lebonyolításáért felelıs. Legfiatalabb szervezete a homokháti együttmőködésnek a 2004. áprilisában megalakult Homokháti Kistérség Többcélú Társulása. Az állami ösztönzéssel létrejött kistérségi többcélú társulások feladata, hogy az önkormányzati feladatokhoz plusz forrásokat biztosítsanak, és lehetıséget adjanak arra, hogy a településeken eddig nem, vagy csak kisebb színvonalon elérhetı szolgáltatásokat biztosítson a lakosoknak. A megalakult Társulás szociális, közoktatási és belsı ellenırzési feladatokat lát el a Homokháti Kistérség 9 településén.
A kistérségi iroda körül rendkívül széles szakértıi kör alakult ki, illetve széleskörő a kistérségi civil és non-profit szervezeti kapcsolatháló, mely a térség településeinek szakmai együttmőködését számos területen (infrastruktúra, oktatás, nevelés, egészségügy, pénzügyek, ifjúsági együttmőködés, informatika, agrárium, szociális ellátás,) segíti elı.
-8-
A kistérség elhelyezkedése
A Homokháti Kistérség a Dél-alföldi Régió déli részén, Csongrád megyében, túlnyomórészt Szeged város vonzáskörzetében, a magyar-szerb határ mentén helyezkedik el. A Homokháti Kistérség Többcélú Társulását jelenleg 9 település alkotja: Ásotthalom, Bordány, Forráskút, Mórahalom, Öttömös, Pusztamérges, Ruzsa, Üllés, Zákányszék. A kistérség egyetlen városa Mórahalom, amely központi fekvésénél fogva a kistérségi együttmőködés központja is.
A 9 települést magában foglaló kistérség elhelyezkedése az országban, a Dél-Alföldi Régióban
K EC SK EM É T
BÉKÉS
és Csongrád megyében
Tis z a
B Á C S -K I S K U N
Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési
BÉK ÉSC SA B A
C SO N G RÁ D
(Forrás: Homokháti Kistérség
Kö rö s
a sz T i
a n u D
A NI MÁ RO
SZEG ED Mar os
Stratégiai Programjának S Z E R B IA
felülvizsgálata 2004.)
Forrá sk ú t Ü llé s P us zta m é rg e s
A települések elhelyezkedése a kistérségen belül
R uz sa Öt töm ö s
B ord á n y
Zák án ys zé k
(Forrás: Homokháti Kistérség Agrárstruktúra és Á so t th alo m
Vidékfejlesztési Stratégiai Programjának felülvizsgálata 2004.)
-9-
M ó ra ha lo m
A Homokháti kistérség területi megoszlása Belterület 3%
Külterület 97%
(Forrás: Homokháti Kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Stratégiai Programjának felülvizsgálata 2004.) A kistérség népessége
A Homokháti Kistérség 9 településének közös jellemzıje a kiterjedt külterület, amely térségi átlagban az összes terület 96,9 %-át foglalja el. A külterületen valamennyi település esetében sőrő tanyahálózat alakult ki, amely ma is folyton változó, fejlıdı, átalakuló rendszer. Ennek megfelelıen a külterületi népesség aránya magas, kistérségi átlagban jelenleg 41,5 %. Ez megmutatkozik a népsőrőségi adatokban is: az átlagos népsőrőség kistérségi szinten 49,1 fı/km2, amely országos összehasonlításban nagyon alacsony. Eszerint a kistérség magyarországi és európai összehasonlításban is alapvetıen vidéki térség1. Települési viszonylatban ez azonban nagy szóródást mutat, két szélsı értékét Bordány (87,2 fı/km2) és Öttömös (26,2 fı/km2) képviseli. Megfigyelhetı ebben Szeged közelségének hatása is, a népsőrőség a szegedi agglomerációba tartozó településeken magasabb. A kistérség lakónépessége 2005. évben 39.119 fı. A legnépesebb település Mórahalom (5758 fı, 2005-re vonatkozóan), a legkisebb Öttömös (831 fı, 2005-re vonatkozóan). Kistérségi átlagban a települések lakossága 2919 fı. Elnéptelenedéssel egyik település sem veszélyeztetett2. A városi lakosság aránya a kistérségben alacsony (22 %), és az egyetlen város, Mórahalom is jellegében megırizte a falusi karaktert és életmódot. Életminıség különbség emiatt elsısorban a városi/falusi és a tanyai lakosság között van.
1 2
Viszonyítás és kategória: Magyarország Vidékfejlesztési Tervének tervezete (1999) Viszonyítás és kategória: Dél-alföldi Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Program
- 10 -
M őködı vállalkoz ások nemz et gaz dasági ágak sz erint M (1997-ben) ezı g., vad g., és erd ıg .,
Gazdaságföldrajzi leírás
12%
h alás zat Bán yás zat, feldo lgo zó ipar, v ill. Energ.-, gáz-, hı -, és vízei. Építıip ar
24% 8%
A
kistérség
gazdaságában 4%
hagyományosan
a
mezıgazdaság
a
meghatározó.
11%
Szállítás raktáro zás , po s ta távkö zlés Ing atlan üg yek, bérbeadás , és g azd tev. s egítı s zo lg.
8%
33%
Keres ked. Kö zúti jármő és kö zs züks . cikk jav ít. Szállás h ely s zo lg. v en dég látás
A kistérségben a nyilvántartott
gazdasági szervezetek 83%-a a ténylegesen mőködı gazdasági szervezet. (Forrás: Homokháti
Kistérség
felülvizsgálata
Agrárstruktúra
és
Vidékfejlesztési
Stratégiai
Programjának
2004.) Többségük a kereskedelem, javítás, karbantartás ágazatban
tevékenykedik, de magas a mezıgazdaságban és az iparban mőködı vállalkozások, szervezetek száma is. Az ipari vállalkozások többsége a feldolgozóiparban, így a mezıgazdasági termékfeldolgozás, élelmiszeripar, könnyőipar területén mőködik. A kereskedelem és a szolgáltató szektor döntıen a helyi igényeket szolgálja ki, de a tranzitforgalom és a szerb bevásárló turizmus is hozzájárul az ágazat fejlıdéséhez. Többségben a kisvállalkozások, az
A K e r e s k e d e lm i é s I p a r k a m a r a á l ta l r e g is z tr á l t v á l la l k o z á s o k f o g l a l k o z t a t á s i lé t s z á m s z e r in ti m e g o s z lá s a
1-10 fıt foglalkoztató szervezetek
3% 0%
vannak. 50 fınél több embert foglalkoztató vállalat mindössze
1 0 f ı a la t t 1 0 -5 0 fı k ö z ö tt
Mórahalmon,
Bordányban,
5 0 fı fe le tt
Forráskúton és Üllésen mőködik. 97%
A vállalkozások jelentıs része
kényszervállalkozás. Fejlesztési lehetıségeik korlátozottak. (Forrás: Homokháti Kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Stratégiai Programjának felülvizsgálata 2004.) A vállalkozások árbevétele is ennek megfelelıen differenciálódik. Többségük éves nettó árbevétele nem haladja meg az 5 millió Ft-ot. A vállalkozások számának növekedése ellenére azonban a vállalkozási aktivitás a kistérségben más térségekhez viszonyítva alacsony (1000 lakosra 64 regisztrált vállalkozás jut, mőködı vállalkozásból pedig 53). Ez elsısorban a tıkeszegénységet és a vállalkozási, gazdasági ismeretek hiányát jelzi. Az ipar és a kereskedelem területén kistérségi összehasonlításban Mórahalmon a legtöbb a vállalkozás, Ásotthalmon, Pusztamérgesen és Ruzsán nagyon kevés.
- 11 -
A kistérségben a külföldi tıke részaránya alacsony. Pusztamérgesen olasz beruházásban szárnyas vágóhíd,3 létesült. Sok a kistérség településein bejegyzett szerb tulajdonban, vagy résztulajdonban lévı vállalkozás is, tevékenységük elsısorban kereskedelmi jellegő. A mőködı tıke elsısorban az élelmiszeriparba, kisebb mértékben a könnyőiparba, valamint a kereskedelembe áramlott. Nagysága az országos értéktıl elmarad, amely a megközelítés nehézségével, a elınytelen határmenti fekvéssel és a gazdaság egyoldalúságával magyarázható. Az általános tıkeszegénység korlátozza a vállalkozások beruházásait is. Különösen a mezıgazdaságban esett vissza ebben az évtizedben a beruházások teljesítményértéke. Az 1996-tól megindult növekedésük az országos értéktıl elmarad. A sőrőn lakott külterület a kistérség egyik legfontosabb gazdaságföldrajzi adottsága. A tanya egy olyan sajátos, emberi léptékő lakó és gazdasági egységet valósít meg, amely a világon egyedülálló magyar hagyomány4. Benne a lakó és a gazdasági tér egymás mellett, egymást kiegészítve létezik, amely magában hordozza a környezettel való szerves kapcsolatot, de az attól való elkülönülést is. A tanyai életforma megújulását is hozza a tanyák fokozatos funkcióváltása. Eszerint a tanyák nagyobb szerepet kapnak az egyéni pihenés, üdülés, rekreáció, valamint a falusi-tanyai turizmusban is. Hagyományos gazdálkodási szerepük várhatóan hosszú távon is megmarad, azonban már jelenleg is differenciáltan érvényesül, a korszerő mővelést folytató farmjellegő tanyák mellett nagy számban találhatók egyre romló eszközállománnyal
bizonytalanul
termelı,
a
piaci
ingadozásoknak
sokkal
inkább
kiszolgáltatott tanyai gazdaságok is.
Településszerkezet, közigazgatási rendszer, megközelíthetıség A kistérség települései a térben egyenletesen helyezkednek el, kiterjedt tanyavilággal. Létrejöttük sajátos település- és telepítéspolitika eredménye: a mai települések a környék egykori
városainak
(Szeged,
Kiskundorozsma)
korábban
kiterjedt
tanyavilágából
szervezıdtek tanyaközpontokká, majd községekké. Mindössze Öttömös és Pusztamérges volt korábban is önálló község, de a mai községek - miután az eredeti települések a török hódoltság alatt elpusztultak - esetükben is csak a századfordulón születtek. Mórahalom, 3
Pusztamérges: FOBU Kft. „Az alföldi tanyavilág fennmaradt, részben fejlesztett, részben ısi állapotában továbbélı épületei különös együttesekként állnak ma is elıttünk, némán tanúskodva egy szerves egésszé érett világképrıl, mely csak az Alföldön jöhetett létre és csak a perifériára szorult létezés keretei között maradhatott fenn napjainkig. Eltérıen a magyar falvak nagy részétıl, melyek fejlıdése idegen minták alapján, központi szabályozók által megszabott 4
- 12 -
Zákányszék, Ruzsa és Ásotthalom Szeged-Alsótanya, Bordány, Forráskút és Üllés a korábban önálló Kiskundorozsma egykori határából, tanyavilágából szervezıdött. Benépesedésük is e városokból, zömében a szegényparasztság által történt. Önálló településsé az 1950. évi közigazgatási átszervezés nyomán lettek. Valamennyi falu életképessé fejlıdött, Mórahalom 1989-ben városi rangot kapott. Minden település önálló önkormányzattal, fıállású polgármesterrel és jegyzıvel rendelkezik. A tanyavilág ma is a kistérség legmeghatározóbb településszerkezeti jellemzıje, és fennmaradására hosszú
K ü lt e r ü le t B e lt e r ü le t
távon is számítani lehet. (Forrás: Homokháti Kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Stratégiai Programjának felülvizsgálata 2004.) A kistérség csak közúti kapcsolatokkal rendelkezik. Az 55. út a kistérség legfontosabb közlekedési tengelye. Az egyes településeket Szeged központú, hálózatos közútrendszer köti össze. A közutak minısége javításra szorul. Közúti határátkelıhely jelenleg nincs, de Ásotthalom térségében terveznek kishatárforgalmat lebonyolító határátkelıhelyet. A települések nagy részének Szegedhez kötıdése hagyományosan erıs, különösen a szegedi agglomerációba tartozó települések esetében (Bordány, kisebb részben Mórahalom, Forráskút, Üllés). Ennek legnyilvánvalóbb jele a Szegedrıl való kiköltözés, amely e települések lakóhelyként való felértékelıdését is jelzi. Emellett ma is jellemzı az ingázás. Erısek a kistérségen belüli települési kapcsolatok. Mórahalom központi szerepét városi rangja és központi fekvése alapozza meg, de e funkciót Szegeddel komplementer viszonyban látja el. Önálló mikrocentrum a kistérségen belül Ruzsa, amely Öttömös és Pusztamérges viszonylatában rendelkezik vonzással, illetve Bordány, Üllés és Forráskút alkot mikrotérséget. Folyamatosan bıvülnek a térségközi kapcsolatok is. Az idegenforgalom, a kommunikáció területén együttmőködés van a Kiskunhalasi-, Kiskunfélegyházi-, Kisteleki Kistérséggel, és szakmai, konzultatív kapcsolatot tartunk fenn a Szentesi Kistérséggel.
Infrastruktúra
A szociális szolgáltatások hatékonyságának egyik alapvetı feltétele, a megfelelı infrastruktúra ellátottság. Ez elsısorban a belterületi infrastruktúra (szilárd burkolatú utak, mederben zajlott le. A tanyai építkezés pusztán funkcionális indokokkal nehezen értelmezhetı, noha elemeinek praktikus értéke elvitathatatlan.” (Makovecz Imre)
- 13 -
járdák, kerékpárutak, villamos energia-, víz-, gáz- és telekommunikációs hálózatok) megléte jelenti. A korszerő hulladékkezelés, a csatornázás és a szennyvízkezelés azonban a több településen továbbra sem megoldott. Emellett a tanyás külterület ellátása fokozott terhet jelent az önkormányzatok számára. Kistérségi szinten több kezdeményezés is történt, a külterületi infrastruktúra ellátottságra azonban továbbra is a hiány jellemzı. Ennek oka a mőszaki kivitelezés nehézsége és a rendkívül nagy forrásigény. Az energiaellátás a hagyományos ellátó rendszereken keresztül valósul meg. A kistérség adottságai a megújuló, természetes energiaforrásokon alapuló energiagazdálkodásnak kedveznek. Közülük csak a termálenergia hasznosítására van példa, de ennek aránya is elmarad a lehetıségektıl. A komplex mutatók szerint az infrastruktúra ellátottság Mórahalmon a legjobb, míg a legtöbb ellátási probléma Ruzsán, valamint Ásotthalmon, Bordányban és Forráskúton van. Az infrastruktúra ellátottságban a szegedi agglomeráció hatása nem érvényesül. Az önkormányzati kezeléső utak a kistérségben. 1999. jan. 1. állapot 4% 8% 6%
82%
külterületi burkolt belterületi burkolt külterületi burkolatlan belterületi burkolatlan
(Forrás: Homokháti Kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Stratégiai Programjának felülvizsgálata 2004.) A burkolt utak aránya térségi összesítésben mindössze 12%. Ennek oka a sok külterületi út, amelynek karbantartása is állandó nehézséget jelent. Kerékpárút Bordányban, Forráskúton, Mórahalmon és Üllésen van. A telefonellátás valamennyi településen megfelelı, a bekapcsolt lakások aránya a tanyák miatt alacsonyabb. Ez részben összefügg a külterületi népesség arányával is, Ásotthalmon, Öttömösön, Ruzsán, Zákányszéken a nagy tanyai népesség, az ellátatlan tanyák miatt kevesebb a telefonos lakás. A vezetékes vízhálózatba bekapcsolt lakások arányát ugyancsak nagy mértékben a tanyai lakosság aránya határozza meg, és egy településen sem teljes körő. A legalacsonyabb ez az érték Zákányszéken (42 %), a legmagasabb Pusztamérgesen (72%).
- 14 -
A vezetékes gázellátásban Ásotthalmon alacsony (18%, 2005. 12. 31-ei állapot szerint), ezzel szemben Üllésen 61 %-os a vezetékes gázt fogyasztó lakások aránya. Szennyvízkezelés csak Mórahalmon, Ruzsán és Üllésen valósul meg. A hulladékgyőjtés a települések
többségén
megoldott,
a
hulladéktároló
telepek
azonban
a
korszerő
követelményeknek nem felelnek meg. Ruzsán és Pusztamérgesen 2006-ban uniós szabvány szerint
épült
szennyvíztisztító
hulladékgazdálkodás
esetében
telep is
került
átadásra.
a települések
A
közös
szennyvízkezelés
beruházásában
és
a
megvalósuló
létesítmények jelenthetnek megoldást. 2004-ben elkészült a minden települést magában foglaló közös hulladékgazdálkodási terv. A k is t é r s é g la k ó n é p e s s é g é n e k a la k u lá s a 1 9 7 0 - 2 0 0 2 . k ö z ö t t
Demográfiai helyzet és 31000
folyamatok
30162
30000
A lakónépesség térségi
29000
szinten 1990-93. között
27000
27806
28000
26166
26000
stagnál, 1993. óta lassú ütemben
növekedik.
(Forrás:
Homokháti
25364
25100 25064
24843
25000
25191
25169
26207
26267
25191
24804
24000 23000 1970
1980
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
2000
2001
2002
Kistérség Agrárstruktúra és
Vidékfejlesztési
Stratégiai Programjának felülvizsgálata 2004.) Megfigyelhetı a szegedi agglomeráció településeinek kedvezıbb helyzete, a folyamat azonban más településeken (Ásotthalom, Pusztamérges) is érvényesül. A lakónépesség növekedése elsısorban az odavándorlás eredménye, mely a természetes fogyás és az elvándorlás negatív következményeit térségi szinten kiegyenlíti. A természetes szaporodás/fogyás adatai a kistérségben is tartós népességcsökkenést jeleznek. Az országos és megyei tendenciának megfelelıen alacsony a születések, és magas a halálozások száma. A természetes fogyás mértéke a megyei és országos átlagot kevéssel meghaladja. A pozitív vándorlási egyenleget elsısorban a Szegedrıl való kiköltözés alakítja ki, amely a városhoz közel és távolabb esı településeken egyaránt érvényesül. Erısíti ezt a jelenséget a jelentıs problémákat okozó, szociálisan hátrányos helyzető rétegek tanyákra való kiköltözése is. Ez a folyamat a falvak és a tanyavilág életképességét is bizonyítja, egyúttal azonban az elszegényedés jele is, mert - különösen a tanyákon - az alacsony lakásár, és a ház körüli
- 15 -
mezı- és kertgazdálkodás lehetısége viszi ki az embereket. Emellett jellemzı a fiatal generációk elvándorlása. A lakosság kor szerinti megoszlása kedvezıtlen. Az alacsony születési ráta és a fiatalok elvándorlása miatt az idıskorú lakosság aránya magas. Így több településre az elöregedés jellemzı (öregedési index kistérségi átlagban: 145,63, (2004.évi adat). A külterületi népesség körében ez a folyamat még erıteljesebben érvényesül. A nemek aránya az országos helyzetnek megfelelı, 35 év alatt a férfiak, 35 év felett a nık száma magasabb. A házasság, a válás, az együttélés területén az általános országos, illetve európai tendencia érvényesül. A gyermekvállalási kedv alacsony. Az öngyilkosságok száma évtizedek óta magas, a felmérések szerint az országos és megyei átlagot is meghaladja. A tanyai lakosság körében különösen gyakori. Térségi viszonylatban Ásotthalmon és Forráskúton jelent leginkább problémát. A kistérség népessége nemzetiség és vallás tekintetében homogén. A lakosság egészében magyar nemzetiségő és túlnyomó többségében római katolikus vallású. Ez az egyöntetőség a térség benépesedésekor alakult ki.
Alapvetı szolgáltatások
Banki, pénzügyi szolgáltatások: A kistérség minden településén Öttömös kivételével adottak az alapvetı pénzügyi szolgáltatások. A Magyar Posta Rt. minden településen mőködtet postahivatalt, a Mórahalom és Vidéke Takarékszövetkezet Mórahalmon, Ásotthalmon, és Zákányszéken, a Partiscum XI. Takarékszövetkezet
Üllésen,
Bordányban,
Forráskúton,
Ruzsán
és
Pusztamérgesen
rendelkezik egy-egy bankfiókkal. Az OTP Bank Rt. Mórahalmon és Ruzsán mőködtet önálló bankfiókot. A munkaidın kívüli pénzügyeket telepített bank automatákon intézhetik a térségben élık, jelenleg Mórahalmon, Ruzsán, Ásotthalmon, Zákányszéken és Üllésen élhetnek ezzel a lehetıséggel. A településeken - elsısorban a kereskedelmi és vendéglátóhelyeken, benzinkutakon - elterjedıben van a bankkártyás fizetés meghonosítása, e területen várhatóan komoly elırelépések várhatóak. A biztosítótársaságok is mőködtetnek helyi képviseleteket, több településen túlkínálat van a társaságok illetve szolgáltatásaik tekintetében.
- 16 -
Lakossági szolgáltatások: A lakossági szolgáltatásokat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a paletta nagyon sokszínő. Minden településen számos vállalkozás, magánszemély végez valamilyen szolgáltató tevékenységet, így mindenütt találunk fodrászt, nıi-férfi szabót, varrónıt, autószerelıt, tvrádiószerelıt, mezıgazdasági kisgépszerelıt, teherfuvarozót, mezıgazdasági szolgáltatót, gyógyszertárat, éttermet. Több településen külön fagyizó, cukrászda, pizzéria is mőködik. Megközelítıleg tíz-tizenöt kilométeres vonzáskörzetben minden itt élı számára elérhetı a vízgáz-központifőtés
szereléssel,
épületvillamossági
szereléssel,
szennyvízszállítással,
temetkezéssel foglalkozó vállalkozó is. A nagy szolgáltató cégek önálló hibaelhárító részleget, szervízhálózatot mőködtetnek, amelyek telefonon a nap huszonnégy órájában elérhetık. Minden település közigazgatási területén mőködik üzemanyagtöltı állomás ( Pusztamérges és Öttömös kivételével), amelyek 70%-a 0-24 óráig tart nyitva. Az üzemanyagtöltı állomásokon lehetıség van PB gázpalackok vásárlására és cseréjére is Az elektromos áram, illetve földgáz ellátást regionális cégek, míg az ivóvíz ellátást a települési
önkormányzatok
tulajdonában
lévı
vízmő
társaságok
biztosítják.
A
hulladékszállítást az önkormányzatok vagy saját hatáskörben, vagy társulás formájában, közös céget alapítva oldják meg. A szelektív hulladékgyőjtés bevezetése, a győjtıszigetek létrehozása, illetve a hulladékhasznosítás és tárolás szabályainak szigorodása miatt ezen a téren a jelenlegi szolgáltatások színvonalát emelni kell. A távközlési piacon három társaság van jelen, az Invitel Rt., a Matáv Rt., és 2003. év elejétıl az Elektro-Prompt Kft. Az Invitel Rt. és a Matáv Rt. mind telefon, mind internet hozzáférést biztosít, az Elektro-Prompt Kft. csak internet szolgáltatóként van jelen Bordányban és Zákányszéken. A mikrohullámú technológiára épülı hálózatuk óriási elırelépést jelent a tanyai lakosság a világhálóba való bekapcsolásában. Nyilvános telefonkészülékek tekintetében a kistérség viszonylag jól ellátott, belterületen mind pénzbedobós, mind kártyás készülékbıl megfelelı mennyiség áll rendelkezésre. Külterületen a telefonfülkék hiánya azonban gondot okoz. Ásotthalmon, Bordányban, Mórahalmon, Öttömösön, Ruzsán és Zákányszéken Teleház is mőködik, Forráskúton, Pusztamérgesen és Üllésen Információs Pontok találhatók. Minden településen mőködik e-magyarorszag pont. Mórahalmon található az Aranyszöm Rendezvényház, ahol lehetıség van többek között színházi elıadásokat is megtekinteni. Bordányban, Forráskúton, Mórahalmon, Ruzsán és Üllésen mozi is üzemel.
- 17 -
Az egészségügyi alapellátás valamennyi településen biztosított, Mórahalmon, Ruzsán, Üllésen egyes szakrendelések is elérhetık. E téren Mórahalom térségi viszonylatban központi, Ruzsa pedig Öttömös, Pusztamérges, viszonylatában mikrotérségi szerepkört lát el. A szakrendelésekre azonban nagyobbrészt Szegedre kell utazni. Egy házi orvosra átlagosan 1670 fı jut. Az anya- és csecsemıvédelem mutatói az országos adatoknak megfelelıek. Gyógyszertár Öttömös kivételével ahol kézigyógyszertár van a háziorvosnál valamennyi településen található, az egy gyógyszertárra jutó lakosság száma azonban magas. A sürgısségi ellátást a mórahalmi és a ruzsai mentıállomás látja el, esetkocsi mindkét településen található. Mórahalomon központi orvosi ügyelet van. A mentési idı magas, különösen a tanyákon nehéz ennek megszervezése, amihez a távolság mellett hozzájárulnak a rossz külterületi utak és a tanyavilágban való tájékozódás nehézsége.
A térség foglalkoztatottsági és munkanélküliségi viszonyai, képzési háttér
A foglalkoztatottság alakulása a kistérségben az országos tendenciát követi. A foglalkoztatottak száma az 1990-es években a legtöbb ágazatban csökkent, kivételt a pénzügyi tevékenység, valamint az alapfontosságú intézmények (közigazgatás, oktatás, egészségügy és szociális ellátás) foglalkoztatása képezhet. A mezıgazdasági termelık, egyéni vállalkozások és társas vállalkozások számából következtetve a mezıgazdaság ma is az aktív keresık közel felét foglalkoztatja. A pontos arányt nehéz felmérni, mert sokan csak kiegészítı jelleggel, mellékállásban gazdálkodnak, és magas az ıstermelık száma is. Az önálló mezıgazdasági termelésnek a háztartások többségében szerepe van. A regisztrált munkanélküliek / álláskeresık éves átlagos létszáma (fı) 2000-2005. település 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. Bordány 118 105 113 114 108 142 Őllés 143 98 110 113 125 110 Forráskút 55 85 58 58 63 97 Mórahalom 231 219 220 278 279 299 Ásotthalom 262 255 234 295 298 304 Öttömös 43 44 43 52 50 53 Pusztamérges 72 73 60 70 70 74 Ruzsa 194 214 184 200 203 228 Zákányszék 87 84 90 108 115 126 Kirendeltség 1215 1188 1130 1298 1326 1429 Forrás: Csongrád Megyei Munkaügyi Központ Mórahalmi kirendeltségének adatai
- 18 -
Mindazonáltal a települések aktuális munkaerı-piaci helyzetét talán jobban jellemzik a ráták, a regisztráltak száma (2006. február havi adat) és a lakónépesség (utóbbi 2004-es KSH adat) és a rendszeres szociális segélyben részesülık száma (2003. évi átlag) a két utóbbi adat aránya (%-ban):
Település
Ráta (%)
Regisztrált álláskeresı (fı)
lakónépesség (fı)
Rendszeres arányuk a szociális lakó segélyezett népességhez (fı) (%) Mórahalom: 13,5 275 5783 19 0,3 Ásotthalom: 21,5 337 4179 88 2,1 Bordány: 9,9 137 3139 14 0,4 Forráskút: 10,4 89 2312 21 0,9 Öttömös: 23,1 65 812 17 2,1 Pusztamérges: 19,3 77 1234 24 1,9 Ruzsa: 21,1 233 2709 94 3,5 Üllés: 8,9 123 3224 24 0,7 Zákányszék: 11,0 144 2820 25 0,9 Forrás: Csongrád Megyei Munkaügyi Központ Mórahalmi kirendeltségének adatai Mint a fenti adatokból is kiderült, a legnagyobb a problémák az ország- ill. megyehatáron (a Szegedtıl nagy távolságra levı) településeken jelentkeznek: Ásotthalmon, Ruzsán, Öttömösön és Pusztamérgesen. Ennek számos oka van: a nagy távolság miatt költséges a bejárás a szegedi munkáltatókhoz (amelyek sok esetben elzárkóznak az utazási költségek térítésétıl), az elsı három településen kiterjedt tanyavilág található, ahol a közlekedést az utak állapota is megnehezíti, ráadásul egyes külterületi térségek (pl. Ásotthalom – Kissor) menetrendszerő tömegközlekedése nem biztosítja ill. nagyon leszőkíti a munkába járásnak ezt a lehetıségét (Kirendeltségi szinten a tartós munkanélküliek kb. 60%-a tanyán él). Helyben kevés a munkalehetıség, az is fıleg a mezıgazdaságban (nagymértékben fekete munka) és a feldolgozóiparban – elsısorban szakképzettséget nem igénylı (minimálbéres) munkák. Ehhez egyéb körülmények is hozzáadódnak – településvezetık vállalkozást / munkahely-betelepítést ösztönzı stratégiája, magatartása, a település hagyományai, kollektív tudásszintje (pl. Zákányszék ’önellátó’ magatartásához állítólag az is jelentısen hozzájárul, hogy a rendszerváltás elıtt itt szakszövetkezeti formában folyt a mezıgazdasági termelés – a gazdák sokkal inkább megırizték önállóságukat, de felelısségtudatukat is, a munka nélkül levık viszont nem szívesen válnak alkalmazottá.) Az ipar korábbi 20%-os foglalkoztatása számottevıen nem csökkent. A kereskedelem és szolgáltatás ırizte meg leginkább foglalkoztatási szerepét.
- 19 -
A
kistérségben
vállalkozások
között
a
kisvállalkozások
dominálnak.
Magas
az
önfoglalkoztató jellegő vállalkozások száma is. A lakosság iskolai végzettsége javuló tendenciájú, a megyei és országos adatokhoz képest azonban összességében továbbra is alacsony. Legmagasabb az általános iskolát és a szakmunkásképzıt végzettek aránya. Az alapfokú oktatási intézmények (óvoda, általános iskola) valamennyi településen megtalálhatók.
Középfokú
oktatás
a
kistérségben
Mórahalmon,
Ásotthalmon
és
Pusztamérgesen van. Pusztamérgesen jelenleg egy szakiskolai nappali és egy gimnáziumi esti tagozatos évfolyam van, falusi vendéglátó szak mőködik. A tanulók döntı hányada Szegeden vagy más közeli városban végzi a középiskolát. Felsıfokú képzésre csak a kistérségen kívül nyílik lehetıség. A lakosság szakképzettsége a kistérség gazdasági szerkezetét tükrözi. A szakképzés a kistérségben korlátozott, szakmát elsısorban a szegedi szakképzı iskolákban szereznek. Az idegen nyelvet beszélık köre folyamatosan növekszik. Leginkább a fiatalok beszélnek nyelveket. Elsısorban az angol, a német, kisebb mértékben a francia nyelv tanulása és ismerete jellemzı. A kistérség iskoláiban angolt és németet tanulhatnak a diákok.
Jóléti, jövedelmi viszonyok
A munkabérek növekedési üteme az országos tendenciát követi, de színvonala attól jelentısen elmarad. Így a térségben a magyarországi átlagtól tartósan elmaradó jövedelmek jellemzıek. A bérek a kistérségben is a szellemi foglalkozásúak esetében magasabbak, és gazdasági ágak szerint is különbségek vannak. A mezıgazdaságban az átlagnál alacsonyabb jövedelmek jellemzıek. Ezt mutatják a befizetett személyi jövedelemadó adatai is. A kistérségben az egy lakosra jutó SZJA 2002-ben 43140 Ft/fı volt. A helyi adóbevételben lévı különbségek az adófizetık számának és a települések eltérı helyi adópolitikájának következményei. A vállalkozások megerısödése, a beruházások elısegítése érdekében az önkormányzatok kedvezményeket tartalmazó helyi adó-politikára törekednek. A 90-es években a térségben is megnövekedtek a jövedelmi különbségek, amely a társadalmi rétegek fokozódó elszakadását eredményezte. A lakosság döntı része állandó megélhetési nehézségekkel küzd, az elszegényedésnek látható jelei vannak. Elsısorban a tanyai lakosságot fenyegeti, illetve érte el az elszegényedés. A települések fekvése is eredményez differenciálódást. Eszerint a Szegedhez közeli településeken a megélhetés a jobb munkalehetıségek, a bejárás lehetısége, a könnyebben elérhetı szolgáltatások miatt - 20 -
kedvezıbb. A jövedelmet a háztartások többsége a létfenntartásra, így az alapvetı fontosságú élelmiszerekre, valamint a ház, illetve lakás közmőköltségeinek fedezésére fordítja. A háztartások nem elhanyagolható részében a megélhetést részben, vagy teljes egészében a társadalmi juttatások fedezik. Ez elsısorban az állami rendszerő álláskeresı támogatás, gyermekgondozási díj és segély, családi pótlék, és az önkormányzatok által nyújtott jövedelempótló támogatás, valamint egyéb segélyek. Jövedelempótló támogatásban a lakosság 16%-a részesül, az egyéb különféle jogcímen önkormányzat által nyújtott segélyekben részesülık aránya pedig mintegy 19%. A térségbe költözı családok sok esetben a hátrányos helyzetőek csoportját gyarapítják, amelynek ellátása, az ebbıl keletkezı szociális feszültségek kezelése valamennyi önkormányzatnak komoly nehézséget jelent. Az élet minden területén érvényesül a tanyán élık hátrányos helyzete. A tanyák teljes körő infrastrukturális ellátása nehezen megoldható. A tanyai gyerekek iskolába csak nagy távolságok megtételével járhatnak, ugyanígy nehéz a gyermekvédelmi, az egészségügyi és a szociális feladatok ellátása is. Legnagyobb probléma még ma is a szegénység és az iskolázatlanság. A tanyán élık körében fokozottan jelentkeznek a pszichológiai problémák, a depresszió, öngyilkosság, valamint a másodrendő állampolgárság, az elzártság, a kirekesztettség érzése. Az egykori tanyai közösségek nem éledtek újjá. A tanyák egy része viszont másodlagos otthonként pihenési, illetve gazdasági célokat szolgál. Ilyenkor tulajdonosuk nem lakik kint, a tanyára csak kijár. Jellemzı tendencia a külföldi (svájci, német, osztrák) állampolgárok üdülési célú tanyavásárlása is, amely különösen a kistérség nyugati részében fordul elı. A tanyák komfortfokozata a belterületi lakások mögött elmarad. A belterületen lévı lakások többsége városi életkörülményeket biztosít. Egy lakásra átlagosan 2,2 fı jut. A lakások mérete és közmőellátottsága fıleg a tanyák miatt a megyei és országos adatokhoz képest elmaradást mutat. A tanyák a lakásállomány 47%-át teszik ki. A lakásépítés a 1994. óta átlagosan évi 40-50 ház között mozog. A személygépkocsi ellátottság (270/1000 fı) az országos adatoknak megfelelı. A személygépkocsira mind a mezıgazdasági termelés során, mind a mindennapi életben is szüksége van az itt lakóknak, a tömegközlekedés ezt csak kiegészíti, de nem váltja ki. A tanyán ez szinte létszükséglet, mivel a gyors kapcsolatot biztosítja a külvilággal. A közbiztonság a településeken megfelelı, a tanyavilágban azonban nehezen biztosítható és ellenırizhetı. A határmentiség növeli a közbiztonsági problémákat. Ebbıl adódó jellemzı
- 21 -
bőnesetek a csempészet és az ideiglenes határátlépés is. Rendırırs Mórahalmon mőködik. Minden településen polgárırséget szerveztek a helyi lakosok. A tőzvédelmet az önkéntes tőzoltóság biztosítja, amely valamennyi településen mőködik. Ruzsa Község Köztestületi Önkéntes Tőzoltósága 2005 decemberétıl. A lakosság egészségi állapota az országos tendenciához hasonlóan romlik. A leggyakoribb betegség a mozgásszervi és reumatikus betegségek, de magas az alkoholizmus és a szívmegbetegedések száma is. A megelızés a gyakorlatban még nem érvényesül. Az önkormányzatok kampányszerő szőrıvizsgálatokat kezdeményeznek. Egyelıre kevés a mentálhigiéniás program, és esetleges az egészségre életmódra való nevelés. A sportolás, a rendszeres mozgás elsısorban a gyerekek és a fiatalok körében, zömében az iskolai tanórákon, illetve az iskolában mőködı egyéb sportfoglalkozás keretében jellemzı. Valamennyi településen van sportpálya és valamilyen sportegyesület. A sportolás nagyobb elterjedését nehezíti az is, hogy a településeken a szabadidısport feltételei csak részben biztosítottak.
Civil társadalom
A civil szervezetek jelentısége nagy. Többségük egyesület, elsısorban a védelem, a szociális ellátás és egészségügy, és a sport területén. Növekvı számuk a helyi közösségek önszervezıdı hajlamát mutatják. Civil szervezet valamennyi településen mőködik, közel 3600 fıt (a lakónépesség 14%-a) vonva be ebbe a munkába. C iv il s z fé ra s z a k te r ü le te k s z e rin ti m e g o s z lá s a
s z o c iá lis e llá tá s , egészség o k ta tá s , k u ltú r a
13%
18% k ö r n y e z e t-v é d e le m s p o rt
13% 11% 2% 19% 16%
g y e rm e k - é s ifjú s á g v é d e le m v é d e le m ( p o lg á r ı r s é g , tő z o ltá s , s tb ) ü z le ti, s z a k m a i é rd e k v é d e le m egyéb
8%
(Forrás:
Homokháti
Kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Stratégiai Programjának felülvizsgálata 2004.) - 22 -
A kistérség szociális szolgáltatással társulás által ellátotti csoportjainak helyzete Fogyatékossággal élı népességre vonatkozóan kevés adat áll rendelkezésre. A 2001. évi népszámlálás önkéntes adatszolgáltatás keretében győjtött információt e lakossági rétegrıl. Országosan 577 ezer fıt regisztráltak, az 1990. évi 38 ezer fıvel szemben. Feltehetıen nem ugrásszerő növekedésrıl van szó, hanem az érdekképviseleti szervek közremőködésével végzett felvilágosító munkáról, közvélemény formálásról és jogszabályi változások következményérıl. Csongrád megyében az országos átlaggal azonos mértékben regisztráltak fogyatékos személyeket, a férfi-nı arány 49-51 %. Az országos és megyei helyzetet bemutató statisztikai adatokat a melléklet 1.sz.ábrája alatt feltüntetett táblázatok és grafikonok szemléltetik.
1. sz. táblázat: Népesség fogyatékosság és intézményes ellátás szerint Megnevezés
Csongrád megye Dél-alföldi régió Magyarország összesen fı % fı % fı % fogyatékos személyek 24.590 5,7 95.390 6,9 577.006 5,7 intézmény-ben élı fo- 2.928 2,9 32.415 2,5 203.043 2,1 gyatékos személy (forrás: Mórapartner HEFOP pályázati anyag 2005.)
A fogyatékosság oka: •
54 %-ban betegség,
•
17 %-ban veleszületett rendellenesség,
•
13 %-ban baleset és
•
16 %-ban ismeretlen eredető.
A fogyatékos személyek 86 %-ának egy, 12 %-ának kettı és 2 %-ának három fogyatékossága van.
A 0-14 éves korosztályból Csongrád megyében fogyatékossággal él 1198 fı, amelybıl •
Mozgássérült
163 fı
•
Vak és gyengénlátó
123 fı
•
Siket és nagyothalló
136 fı
•
Értelmi fogyatékos
466 fı
- 23 -
•
Beszédhibás
•
Egyéb
37 fı 273 fı
Kormegoszlás tekintetében a fogyatékossággal élık kormegoszlása eltérı a lakosság egészétıl. Gyermek-és fiatal felnıtt korban a vele született fogyatékosság dominál, késıbbiek során a szerzett fogyatékosságok felé tolódik el a súlypont. Mórahalom és térsége vonatkozásában a települések háziorvosai, házi gyermekorvosai által szolgáltatott adatok, illetve a már mőködı támogató szolgálat nyilvántartása alapján: 3-18 év közötti, speciális felkészítı foglalkozást igénylı, normál tantervő oktatási intézményben nem képezhetı gyermekek száma: •
Mórahalom
2 fı
•
Ásotthalom
10 fı
•
Bordány
5 fı
•
Üllés
3 fı
•
Öttömös
1 fı
•
Zákányszék
2 fı
Fogyatékos gyermek születése a családban két végletes reakciót válthat ki. Mindkét reakciónak ugyanaz a lélektani háttere. Hosszú éveken áttartó feldolgozási folyamatot igényel a fogyatékos baba elfogadása. Az egyik végletes reakció az lehet, hogy a gyermeket szégyelli és rejtegeti a család szőkebb és tágabb környezete elıtt. A másik véglet, hogy a család szinte rabszolgájává válik a fogyatékos gyermeknek, a család mőködési rendszere alárendelıdik a gyermek ellátásának. Mindkét véglet hasonló veszélyt rejt magában: a család izolálódik a barátoktól, rokonoktól, a környezetüktıl. Gyakran a fogyatékos gyermek ellátása miatt egyik vagy másik szülı kiszorul a munkaerıpiacról. Ez az izoláció mind lelkileg, mind anyagilag nehéz helyzetbe hozza a családot. Különösen a súlyosan fogyatékos gyermekek igényelnek folyamatos gondozói jelenlétet, ami nem csupán azzal jár, hogy egy családtag kényszerően kiesik a munkaerıpiacról, hanem erıteljes pszichés megterhelést is jelent. A sokféle többletkiadást csak részben kompenzálják az állam által biztosított források.
- 24 -
A kiesett jövedelmek pótlására a környezı településeken csak a mezıgazdasági munka ad lehetıséget. A fogyatékos gyermeket nevelı családok azonban nem engedhetik meg maguknak a napi 10-12 órás szükséges munkát, a kiskerti növénytermesztés viszont nem biztosít elegendı anyagi pótlást. A Kistérség településszerkezetébıl adódóan a családok eleve izoláltabbak, mint a nagyvárosi családok, például nehezen tudják gyermeküket a megfelelı fejlesztı szakemberekhez eljuttatni. Ez különösen fontos lenne, mivel otthonaikban nem állnak rendelkezésre az ehhez szükséges feltételek sem eszközökben, sem szaktudásban. 2. sz. táblázat: 18 év feletti korosztály adatai a kistérség településein fogyatékosság típusai és nemek szerinti megoszlásban: település Mórahalom Ásotthalom Bordány Zákányszék Öttömös Pusztamérges Üllés
értelmi 14
hallás
látás
4
11
Mozgás
81 9 ffi, 11 nı 3 ffi, 2 nı 7 ffi, 3 nı 2 nı 5 ffi, 10 nı 4 ffi, 2 nı 7 ffi, 3 nı 4ffi, 4nı 15ffi, 9 nı 2 ffi 3 ffi, 2 nı 5 ffi, 8 ffi, 2 nı 1 ffi 1 ffi, 2 nı 2 ffi, 3 nı 3 ffi, 3 nı 4 ffi, 3 nı 3 ffi, 4 nı 3 ffi, 1 nı 2 ffi, 7 nı (forrás: Mórapartner KHT felmérése 2005.év)
egyéb 3
7- beszéd
A fogyatékkal élı felnıttek elhelyezkedése nehezebb, mint ép társaiké, mivel képzetlenebbek és fizikai állóképességük is akadályozza munkába állásukat. Gyermekkori fejlesztésük e két hátrányuk csökkentésében is szerepet játszhat.
Közösségi ellátást igénybevevık helyzete a kistérség településein
A pszichiátriai és szenvedélybetegekrıl is kevés, használható adat van a kistérségre vonatkoztatva.A helyzet érzékeltetésére a 2004.évben a megyei koncepció elkészítéséhez felhasznált települési felmérések adatait felhasználva az alábbi táblázatban kerülnek bemutatásra.
- 25 -
3. sz. táblázat: Pszichiátriai és szenvedélybetegek számának összehasonlítása térségi és megyei szinten Pszichiátriai betegek Száma (fı)
Aránya (%)
Szenvedélybetegek Száma (fı)
Aránya (%)
227 1.3 466 2.7 Mórahalmi Kistérség 5484 1.3 8987 2.1 Csongrád megye összesen (Forrás: Csongrád megyei szociális szolgáltatástervezési koncepció 2004.év) A mellékletekben 2.számú ábra alatt kerültek feltüntetésre a jelenlegi országos és megyei adatok.
Összefoglalva elmondhatjuk hogy , fokozottan nı az e betegség csoportba sorolható esetek száma.Ez többek között visszavezethetı a rra is hogy,Magyarországon is várhatóan erısödnek, a magyar lakosság már jelenleg is kedvezıtlen demográfiai mutatói a közeljövıben még tovább romlanak. Amennyiben a várható élettartam növekszik, kézenfekvı a demenciák megszaporodása. Ezen túl a lakosság elöregedése a mentális zavarok többségének krónikus lefolyása miatt is a mentális egészségproblémák prevalenciájának emelkedését jelzi elıre. A másik kiemelkedı probléma az alkoholizmus okozta társadalmi hatások, melyek a kistérség településein is komoly problémaforrás, illetve a szülık idıszakos italozása, amely rejtett problémák következménye ill. okozója is lehet. Az ebbıl kialakuló családon belüli konfliktusok negatív hatásait nem tudja leküzdeni magában a gyerek, és emiatt az iskolában jelentkeznek ezek a gondok. Ezen túlmenıen nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy ennek a szülıi „példának” milyen demoralizáló hatásai vannak. A negatív életmódminta a nagyobb gyermekeknél magatartásbeli problémákat okoz, illetve sajnos elıfordulhat körükben is az alkohol idıszakos, vagy rendszeres fogyasztása.
- 26 -
VI. SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK HELYZETKÉPE A KISTÉRSÉGI TELEPÜLÉSEKEN ÁLTALÁNOSSÁGBAN 2003-at követıen a helyzetkép megítélését, továbbá a szolgáltatások fejlesztésének tervezését alapvetıen befolyásoló, jelentıs jogszabályi változásokra került sor a szociális szféra, területén. A változások a következı 3 területet érintették: A. a szociális törvény változásai miatt a szociális szolgáltatások rendszere kibıvült és átstrukturálódott, az önkormányzatok feladat-ellátási kötelezettsége megváltozott; B. új jogszabály rendezte a megváltozott munkaképességő munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációját és az akkreditált munkáltatók ellenırzését, továbbá ehhez kapcsolódóan a megváltozott munkaképességő munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatást; C. jelentıs változás, hogy a feladatok gazdaságosabb és hatékonyabb ellátása érdekében -a szociális szféra területén megkezdıdött a szolgáltatások többcélú kistérségi társulások keretein belül történı mőködtetésének ösztönzése.
A. 2005. január 1-tıl a szociális törvény a korábbi szociális alapellátásokat, valamint a nappali ellátást nyújtó intézményeket szociális alapszolgáltatásokként nevesíti. Az alapszolgáltatások körébe a következı szolgáltatásokat sorolja a törvény: falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás •
étkeztetés
•
házi segítségnyújtás
•
családsegítés
•
jelzırendszeres házi segítségnyújtás
•
közösségi ellátások
•
támogató szolgáltatás
• •
utcai szociális munka nappali ellátás
- 27 -
Az önkormányzatok feladat-ellátási kötelezettsége az alábbiak szerint módosult:
1. Az alapszolgáltatások területén: •
Lakosságszámtól függetlenül valamennyi településen kötelezıen meg kellett szervezni biztosítani kellett az étkeztetést és a házi segítségnyújtást;
•
600 fınél kisebb lélekszámú településeken – lakosságszámtól függıen - falugondnoki szolgáltatás szervezhetı; illetve tanyás, külterületi lakott hellyel rendelkezı településeken tanyagondnoki szolgálat szervezhetı.
•
2005. január 1-tıl a családsegítés biztosítása a 2000 lakos feletti településeken, míg a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások megszervezése a 10.000 lakos feletti településeken kötelezı /ezek korábban valamennyi települési önkormányzat kötelezı feladatai voltak /;
•
szintén 10.000 lakos felett kötelezı a jelzırendszeres házi segítségnyújtás mőködtetése is;
•
az utcai szociális munka megszervezése – a korábbi 10.000 lakos helyett – az 50.000 lakosnál több lelket számláló települések számára kötelezı
•
a korábbi differenciált megoldás helyett a jogalkotó a nappali ellátás biztosítását egységesen a 3000 lakos feletti településeken tette kötelezıvé -a hajléktalan személyek, a 18. életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idıs koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, fogyatékos illetve autista személyek közül- legalább egy ellátotti csoport számára.
2. A szakosított ellátások területén: •
Az átmeneti ellátást nyújtó intézmények közül a változtatások az éjjeli menedékhely megszervezését érintették, melynek biztosítása – a korábbi 10.000 lakos helyett - a 30. 000 fınél több lakossal rendelkezı településeken lett kötelezı, ahol ezen túlmenıen fogyatékosok-, pszichiátriai- és szenvedélybetegek, továbbá hajléktalanok átmeneti otthonát is mőködtetni kell.
•
a tartós bentlakásos intézmények mőködtetése továbbra is a megyei önkormányzatok, illetve részben a megyei jogú városok kötelezı feladata maradt.
- 28 -
Amint korábban említettük, a feladatok gazdaságosabb és hatékonyabb ellátása érdekében megkezdıdött a szolgáltatások többcélú kistérségi társulások keretein belül történı mőködtetésének ösztönzése is.
A Magyar Köztársaság 2006. költségvetésérıl szóló 2005. évi CLIII. törvény értelmében azok a többcélú kistérségi társulások igényelhetnek ösztönzı támogatást, amelyek -egyéb feltételek mellett- legalább három közszolgáltatási feladat ellátását vállalják, amelyek közül: a) egy feladat a közoktatási intézményi és szakszolgálati, b) második
feladatként
gyermekvédelmi
a
szociális
szakellátási,
intézményi,
gyermekjóléti
szociális
alapellátási,
alapszolgáltatási,
illetve
egészségügyi
feladatok közül legalább egy feladat ellátandó, c) további egy feladat –amennyiben a többcélú kistérségi társulás a b) pont szerinti feladatok közül csak egyet vállal- a többcélú kistérségi társulásokról szóló törvény 2.§(1) bekezdés szerinti feladatok közül választható.
A többcélú kistérségi társulások az ösztönzı támogatást akkor igényelhetik, ha valamennyi vállalt feladatot 2006. január 31-tıl ellátják.
A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésérıl szóló 2005. évi CLIII. törvény alapján a többcélú kistérségi társulás ösztönzı támogatást igényelhet a szociális törvény szerinti következı szociális alapszolgáltatási feladatok közül legalább három biztosítása esetén: •
családsegítés
•
házi segítségnyújtás
•
jelzırendszeres házi segítségnyújtás
•
közösségi ellátások
•
támogató szolgáltatás
•
nappali ellátás.
A Homokháti Kistérség Többcélú Társulása a közösségi ellátást, támogató szoláltatást és a jelzırendszeres házisegítségnyújtást biztosítja társulásban. A támogató szolgáltatást Ásotthalom, Bordány, a közösségi ellátást Ásothalom, Üllés a jelzırendszeres házi segítségnyújtást Mórahalom gesztor funkciója alatt látja el. Nagyon fontos a már
- 29 -
meglévı gesztor települések támogatása, hogy ezeket a feladatokat hosszú távon is el tudják látni. A többcélú kistérségi társulás ösztönzı támogatásra a szociális intézményi feladatok ellátása körében akkor jogosult, ha biztosítja a személyes gondoskodás keretébe tartozó, a szociális törvény szerinti szakosított ellátást biztosító intézmények közül -2006. január 31-tıl- legalább egy intézmény társult formában történı fenntartását: •
idıskorúak ápolást, gondozást nyújtó otthona
•
idıskorúak vagy fogyatékos személyek gondozóháza
•
pszichiátriai és szenvedélybetegek átmeneti otthona
•
hajléktalanok átmeneti szállása.
A Kistérség a fent említett feladatok közül még nem lát el egyet sem. A helyi önkormányzatokat terhelı, a hiányzó ellátások kiépítésére illetve az elıírt személyi és tárgyi
feltételeknek
megfelelı
szolgáltatások
biztosítására
vonatkozó
kötelezettség
teljesítésének határideje ugyanaz maradt.
VII.
SZOCIÁLIS
ALAPSZOLGÁLTATÁSOK
A
KISTÉRSÉGI
TELEPÜLÉSEKEN VII. 1. Önállóan ellátott alapszolgáltatási feladatok
Az alapszolgáltatások bemutatása során a nem társulásban ellátott feladatok jelenlegi helyzetét általánosságban, fıbb mutatóik mentén kívánjuk jellemezni. A fogyatékosok, szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek ellátása szervesen kapcsolódik a következıkben felsorolásra kerülı alapszolgáltatások feladatokhoz. Ellátásukat csak szerves egységként lehet kezelni a többi feladattal. Fontosnak tartottuk hangsúlyozni a kapcsolódási pontokat, adatokkal alátámasztva.
- 30 -
4. sz. táblázat: A kistérség településein a települések által önállóan ellátott alapszolgáltatási formák összesítı táblázata 2005. év 12. 31. állapot alapján Ellátási formák a kistérség településén Települések Étkeztetés Házi Tanyagond Idısek Családs. segítségny. noki sz. nappali szolgálat ellátása Ásotthalom • • • • • Bordány • • • • • Forráskút • • • • • Mórahalom • • • • • Öttömös • • • Pusztamérges • • • Ruzsa • • • • • Üllés • • • • • Zákányszék • • • • • (Forrás: kistérségi szociális adatszolgáltatási adatlap)
Szociális informác. Szolgálat • • • • • • • • •
Étkeztetés
Az étkeztetés keretében azoknak a rászorultaknak a legalább egyszeri meleg étkeztetésérıl kell a munkanapokon gondoskodni, akik azt önmaguk és eltartottjaik részére szociális helyzetük, koruk, vagy egészségi állapotuk miatt tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. A településen élı fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, hajléktalan személyek vagy szenvedélybetegek részére is lehetıséget kell biztosítani az étkeztetés igénybevételére. A 9 településen 578 ellátottból 46 fogyatékos és pszihiátriai és szenvedélybeteg részesül összesen ezen ellátásból. Várakozót nem tartanak nyílván. (Szemléltetı ábra lsd. Melléklet3. sz. ábra) A településeken, midenhol biztosított az ellátás. Az intézmények határozatlan idejő mőködési engedéllyel rendelkeznek a szakfeladat tekintetében. A szakfeladatokon külön dolgozó nincs alkalmazva, gondozónık, tanyagondnokok segítenek az étel kiszállításában.
- 31 -
5. sz. táblázat: Az étkeztetésben részesülık számának alakulása településenként 2003-2005. évben Kistérség Étkezésben részesülık száma, fı települései 2003. XII. 31. 2004. XII. 31 2005. XII. 31 Ásotthalom 50 56 53 Bordány 22 21 34 Forráskút 13 23 35 Mórahalom 74 80 95 Öttömös 9 13 24 Pusztamérges 15 31 33 Ruzsa 38 40 38 Üllés 186 200 231 Zákányszék 21 24 28 Összesen 428 488 571 (Forrás: kistérségi szociális adatszolgáltatási adatlap) Az ellátást legnagyobb arányban a 7-79 éves korosztály veszi igénybe, majd ezt követi az igénybevételi sorrendben 80 év és ez fölötti illetve a 60-69 éves korosztály. (Lsd. Melléklet 2. sz. ábra)
Házi segítségnyújtás
A házi segítségnyújtás olyan gondozási forma, amely az önmagát saját erıbıl ellátni nem képes igénybevevı önálló életvitelének fenntartását – szükségleteinek megfelelıen - lakásán, lakókörnyezetében biztosítja. A házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról az idıs, pszichiátriai beteg, fogyatékos személyekrıl, valamint szenvedélybetegekrıl, akik állapotukból adódóan önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek. A házi segítségnyújtásban 2005. évben 232 ellátottból 51 fı tartozik fogyatékossági, pszichiátriai illetve egyéb kategóriába (súlyos beteg, rokkant nyugdíjas stb.) (Lsd. Melléklet3. sz. ábra) várakozót nem tartanak nyílván. Az ellátásnak ez az újszerő eleme a gondozásban résztvevıktıl is újabb ismereteket és munkaformákat kíván. A településeken mindenhol megvalósult ellátási forma. A gondozónık napi tevékenysége kapcsán a szociális szakmai feladatok mellett alap– és szakápolási tevékenységet is végeznek az ellátási igényeket figyelembe véve. Ápolják és
- 32 -
segítik az ellátottaik társas kapcsolatait, a mesterséges erıforrások felkutatását és a hozzájutás lehetıségét. Az ellátottak között megjelennek a demens idısek, akiknek az ellátása fokozott szakértelmet igényel. Annak érdekében, hogy minél tovább saját otthonában élhessen az ellátást igénybevevı, szükségessé válhat, hogy a késı délutáni, illetve esti órákban is ellátásban részesüljön az ellátott. Valamint abban az idıszakban (fıleg éjszaka) amikor magára marad szükségessé válhat a gondozás. Ennek megoldására egyrészt a jelzırendszeres házi segítségnyújtás megoldást jelent de szükségessé válhat egy 24 órás folyamatos gondozási szolgáltatás, valamint ügyeleti rendszer mőködtetése. Az intézmények Ásotthalom és Zákányszék kivételével határozatlan idejő mőködési engedéllyel rendelkeznek. (a két település esetében ez 2007. 12. 31-ig szóló határozott mőködési engedély van. Indok: szakmai létszámnorma hiánya.) 6.sz. táblázat: A kistérség településeinek házi gondozásban részesülıinek számszerő mutatói 2003-2005. évben Kistérség Házi gondozásban részesültek száma, fı települései 2003. XII. 31. 2004. XII. 31 2005. XII. 31 Ásotthalom 13 23 21 Bordány 22 21 24 Forráskút 16 18 15 Mórahalom 35 37 39 Öttömös 9 13 13 Pusztamérges 15 31 49 Ruzsa 22 22 26 Üllés 27 25 19 Zákányszék 31 26 26 Összesen 190 216 232 (Forrás: kistérségi szociális adatszolgáltatási adatlap) 7. sz. táblázat: Házi segítségnyújtás során nyújtott segítség típusai illetve azok igénybevételének százalékos megoszlása 2005. évben Segítségnyújtás típusa Orvos által elıírt ápolási, gondozási feladatok ellátása Segítségnyújtás a higiénia megtartásában Bevásárlás, mosás, takarítás
Igénybevételek százalékos megoszlása 3% 4% 37 %
Meleg étel biztosítása
51 %
Ügyintézés, érdekképviselet
4%
Elıgondozásban való részvétel
1%
(Forrás: kistérségi szociális adatszolgáltatási adatlap)
- 33 -
A fenti százalékos arányszámok jól tükrözik hogy, a házi gondozásban a bevásárlás, mosás, takarítás és a melegétel hozzáférésének, kijuttatásában való közremőködés a meghatározó tevékenységi forma. Ezek az ellátási formák 1-2 órahosszát igénybevevı tevékenységi formák. Jól mutatják az adatok, hogy a segítséget inkább az önálló életvitel fenntartása érdekében kérik. 1. sz. diagramm:
Ru zs a
ór ah al om
am Pu sz t
M
ér ge s
m ös Ö t tö
Fo rrá sk út
Zá ká ny sz ék
Ül lé s
Ás ot th al om
180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 Bo rd án y
fı
Étkezést és házi gondozást igénybevevıklakóhyel szerinti megoszlása 2005-ben
település év település
2005 tanya
2005 belterület
A diagramm jól érzékelteti, a fokozott igénybevételt, eltolódva a külterületen élık arányának növekedésével.
Nappali ellátás
A kistérség területén nappali ellátás csak települési szinteken mőködik, idısek nappali ellátása formájában.
Idısek klubjai A nappali ellátás személyek és elsısorban a saját otthonukban élı tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idıs koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek jogosultak. A nappali ellátás biztosítására jelenleg a kistérség területén hét Idısek Klubja mőködik. A szolgáltatás, Pusztamérgesen, Öttömısön nem került bevezetésre. Önként vállalt feladatként szerepel Ruzsa, Zákányszék, közigazgatási területén.
- 34 -
Az idısek klubjára Zákányszék kivételével minden település határozatlan idejő mőködési engedéllyel rendelkezik (Zákányszéken szakmai létszám hiány miatt 2007.12.31-ig szól a mőködési engedély.) Az idısek nappali ellátása a fogyatékosok, ellátásával tud kapcsolódni. A kistérség területén 217 klubtagsággal rendelkezı személybıl 9 mozgás illetve érzékszervi fogyatékos veszi igénybe ezt az ellátási formát. Az idısek klubjának kiemelt feladata az alapvetı higiénés szükségletek biztosításán kívül, a társas kapcsolatok fenntartása, a kulturális kikapcsolódás lehetıségének biztosítása.
2. sz. diagramm: Az idısek nappali ellátását igénybevevık lakóhely szerinti megoszlása a kistérség településein 2005. 12. 31.-i állapot alapján Idıse k nappali e llátásának, e llátotti számának alakulása lakóhe ly sze rinti bontásban 200
180
173
157
fı
150 100 50
30
31
30
0 2003.
2004.
2005.
év külterület (fı)
belterület (fı)
2. diagramm melléklete 2003. 2004. 2005. külterület belterület külterület belterület külterület belterület település (fı) (fı) (fı) (fı) (fı) (fı) Ruzsa 25 25 25 Üllés 30 29 22 Bordány 1 27 1 21 1 20 Zákányszék 5 25 4 26 5 25 Forráskút Mórahalom 14 21 14 21 16 20 Ásotthalom 10 52 11 51 9 45 Összesen: 210 203 188 (Forrás: kistérségi szociális adatszolgáltatási adatlap) A diagramm jól szemlélteti, hogy Ásotthalom kivételével az ellátás területileg egyenlıtlen. A belterületi lakosok egyes településeken sokkal nagyobb arányban tudják igénybe venni ezt a típusú szolgáltatást. A külterületen pedig jóval nagyobb arányban van reprezentálva a célcsoport. Ennél fogva a külterületen élı idıs emberek izolációjának megszüntetésére való törekvés e feladat tekintetében nem tölti be teljesen. A tanyán élı idısek mozgásukban való
- 35 -
korlátozottságuk és a közlekedés akadályoztatottsága miatt hátrányba kerülnek a falu belterületén élı társaikkal szemben.
Családsegítés
A kistérség településein Öttömös és Pusztamérges kivételével mindenhol mőködnek családsegítı szolgálatok. Zákányszék Üllés községgel látja el társulás keretében a feladatot. Zákányszék látja el a gesztor funkciót. Mindegyik településen határozatlan idejő mőködési engedéllyel rendelkeznek e szolgáltatás tekintetében. A családsegítı szolgálatok olyan általános és speciális személyes szociális szolgáltatást nyújtanak, amely a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával hozzájárulnak az egyének, a családok, valamint a különbözı közösségi csoportok jólétéhez és fejlıdéséhez, továbbá a szociális környezetükhöz való alkalmazkodáshoz. Munkamódszere: egyéni esetkezelés, szociális csoport munka, közösségi szociális munka. Az általános segítı szolgáltatás keretében a megelızı tevékenységek körében figyelemmel kísérik a lakosság szociális és mentálhigiénés helyzetét, feltárják a nagyszámban elıforduló, az egyén és a család életében jelentkezı probléma okait és jelzik azokat az illetékes hatóság vagy szolgáltatást nyújtó szerv felé. Veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelı és jelzırendszert mőködtetnek, ennek keretében elısegítik különösen az egészségügyi szolgáltatók,
oktatási
intézmények,
gyermekjóléti
szolgálatok,
valamint
társadalmi
szervezetek, egyházak, magánszemélyek részvételét a megelızésében. A családsegítı szolgálatok az általános segítı szolgáltatás keretében az egyének és a családok életvezetési képességének megırzése, valamint az egyén és a család életében jelentkezı probléma megszüntetése érdekében tájékoztatást adnak a szociális a családtámogatási és a társadalombiztosítási ellátások formáiról, az ellátáshoz való hozzájutás módjáról. A családgondozók szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, segítséget nyújtanak az egyénnek a szociális, a gyermekjóléti gyermekvédelmi ügyek vitelében; meghallgatják az egyén, család panaszát és lehetıség szerint intézkednek annak orvoslása érdekében. Elısegítik a családban jelentkezı krízis, mőködési zavarok, illetve konfliktusok megoldását; ellátják az aktív korú nem foglalkoztatottakra vonatkozó feladatait.
- 36 -
Speciális segítı szolgáltatás keretében Mórahalom városban : Családokat segítı speciális szolgáltatásaik
különösen
a
családok
kapcsolat-építését
szolgáló
közösségépítı,
családterápiás, konfliktuskezelı mediációs programok és szolgáltatások is igénybe vehetıek. 8. sz. táblázat: Családsegítı szolgálatok forgalma a kistérség településein 2003-2005. években Kistérség települései
Családsegítı szolgálatot rendszeresen igénybevevık száma, fı 2003. XII. 31. 2004. XII. 31 2005. XII. 31 Ásotthalom 97 106 121 Bordány 220 282 189 Forráskút 134 127 145 Mórahalom 197 267 211 Ruzsa 0 0 71 Üllés 25 51 70 Zákányszék 22 17 11 Összesen 685 850 859 (Forrás: kistérségi szociális adatszolgáltatási adatlap) Az igénybevétel okait elemezve (a szolgálatok 2005. év statisztikai adatait elemezve) megállapíthatjuk, hogy elsısorban azoknak az egyéneknek és családoknak nyújtott szolgáltatást, akik tartósan kiszorultak a munkaerıpiacról és/vagy jelentıs életvezetési gondokkal küzdöttek. A szolgálatokat leginkább a nyugdíjasok, inaktív keresık és az alacsony jövedelemmel rendelkezı aktív keresık keresik fel.
3. sz. diagramm: Szolgáltatást igénybevevık lakóhely szerinti megoszlása 2005. év. XII. 31 -i állapot szerint Családsegítı szolgálat ellátotti száma 600 504 500 404 fı
400
359
446 355
326
300 200 100 0 2003
2004
2005
év
- 37 -
belterületi lakosok száma (fı) külterületi lakosok száma (fı)
3. sz. diagramm melléklete: 2003. 2004 205. külterület belterület külterület belterület külterület belterület település (fı) (fı) (fı) (fı) (fı) (fı) Bordány 67 143 116 166 74 115 Ásotthalom 40 57 58 48 66 61 Üllés 20 5 20 31 40 30 Zákányszék 15 7 11 6 10 1 Forráskút 72 62 79 48 78 67 Öttömös Mórahalom 112 85 162 105 157 54 Pusztamérges Ruzsa 79 27 Összesen: 685 850 859 (Forrás: kistérségi szociális adatszolgáltatási adatlap) A diagrammot elemezve megállapítható a külterületi lakosság magas igénybevételi aránya a szolgáltatás tekintetében. A szociális tárca által 2003-ban végzett (tanyagondnokok közremőködésével) felmérés alapján a dél-alföldi Homokhátságban. Az elmúlt öt évben 10%kal nıtt a tanyákra kiköltözık száma. Nıtt a Szegedrıl, Romániából, Szerbiából érkezı, szociálisan hátrányos helyzető családok száma, amelyek a központtól és a mőúttól távolabb fekvı, rosszabb állapotú, olcsóbb tanyákat vásárolták meg. Általában azonban egy-két év alatt elfogy az eladott városi ingatlanból származó tartalék, így kellı tıke és a gazdálkodáshoz szükséges szakértelem híján ismét megélhetési nehézségekkel kell szembesülniük A kistérségi társulás 2003-ben készített, a kistérség területére vonatkozó szakmai felmérést, több érintett szektor bevonásával. Céljuk elsısorban az volt, hogy a családsegítı és gyermekjóléti szolgálatok tevékenysége milyen eredményeket ér el a külterületen és milyen módon tudják megoldani a kiterjedt tanyavilágban élık ellátását. Az alábbi szöveges elemzés ennek a felmérés eredményeire támaszkodik.
A családsegítı szolgálatok a törvényben elıírt feladatok ellátását az alábbi táblázatban bemutatott mértékben tudják ellátni. (A szolgálatot ellátók saját tevékenységükre vonatkozó 1-5-ig való értékelésének összesítése. 1: nem kielégítı mértékben-, 5: nagyon jól el tudja látni.)
- 38 -
9. sz. táblázat: A kistérség családsegítı szolgálatainak törvényben elıírt feladatellátási kötelezettségének szolgálatok által megítélt hatékonysága Általános segítı szolgáltatás keretében 1. Megelızés: Figyelemmel kíséri a lakosság szociális és mentálhigiénés helyzetét, feltárja a tapasztalható problémákat és jelzi azt a hatóságoknak, szakembereknek Veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelı és jelzı rendszert mőködtet 2. Az életvitel segítése és a problémák megszőntetése: Tájékoztatás a szociális, családtámogatási és társadalombiztosítási ellátásokról, és az azokhoz való hozzájutás módjáról Szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadás Egyénre szabott segítségnyújtás a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi ügyek intézésében Panaszok győjtése és orvoslása A családokban jelentkezı krízis-helyzetek, mőködési zavarok, ill. konfliktusok megoldása családgondozással 3. Egyéb feladatok: Elısegíti és ösztönzi a humán jellegő civil kezdeményezéseket Szociálisan rászorult csoportok, személyek speciális ellátásában részt vesz (Forrás: kistérségi felmérés 2003)
4
4,5
4,5 4 4,3 4,7 3,7
2,5 4,25
A családsegítı szolgálatok a családi konfliktusok megoldására vonatkozó kedvezıtlen értékelését a feladat nehézsége magyarázza. De a civil szervezıdések támogatását sem tudják kellıen biztosítani.
- 39 -
10. sz. táblázat: A családsegítı szolgálatok az alábbiak szerint mőködnek együtt különbözı szervezetekkel. Milyen hatóságokkal, szakemberekkel áll kapcsolatban mindennapi munkája során? Egészségügyi szolgáltatók Oktatási intézmények Gyermekjóléti szolgálat Magánszemélyek Gondozási központ Társadalmi/civil szervezetek Egyházak Egyéb, éspedig
A szolgálatok arányában 83 83 100 67 50 67 67 önkormányzat, rendırség, postás, polgárırség, gyámügyi ügyintézı, teleház
(Forrás: kistérségi felmérés 2003) A családsegítı szolgálatok több szervezettel, intézménnyel is rendszeres kapcsolatban állnak, az információáramlás többnyire megfelelıen mőködik és az önkormányzat együttmőködési hajlandósága is jó. A családsegítı szolgálatot ellátók fele véli úgy, hogy a külterületi családok ellátását ugyanolyan hatékonysággal el tudja végezni, mint belterületen. Ez azonban az esetekben áll fenn, ha a tanyagondnoki szolgálat kapacitása nagyobb és a szolgálattal való együttmőködés gördülékeny, a szolgálati gépjármő kellı mértékben rendelkezésre áll. Más esetekben a tanyára kijárást a távolságok és a gépjármő hiánya jelentısen korlátozza, ezért a szolgálatot nem tudják kellıen ellátni. A jelzırendszer ez esetben is jól mőködik, a tanyagondnokok és tanyafelelısök is „hozzák” az információt a külterületrıl
A szolgáltatást rendszeres igénybevevı 556 esetbıl 42 szenvedélybeteg, 24 fı pszichiátriai beteg és 16 fı fogyatékos személyt tartanak nyilvántartásban a szolgálat családgondozói. Az esetek többségében életvezetési tanácsot, érdekképviseletet kértek az érintettek. A fenti adatokban a szenvedélybetegek számát nehezen lehet meghatározni. Itt azoknak a személyeknek száma került feltüntetésre, akik felvállalják állapotukat, kezelésben részesültek. Sok a látens esetek száma, akik nem ismerik fel vagy el állapotukat.
- 40 -
Gyermekjóléti szolgáltatások A gyermekjóléti szolgáltatások helyzetérıl is fontos képet kapnunk, hiszen fıleg a tanyás területeken szoros kapcsolatban áll más szociális alapszolgáltatási feladatokkal ( tanyagondnoki szolgáltatás, családsegítı szolgáltatás). A gyermekjóléti szolgálatok a törvényben elıírt feladatok ellátását az alábbi táblázatban bemutatott mértékben tudják ellátni. Itt is a tanyai gyermekek felmérését megcélzó 2001-ben készült kistérségi felmérés adatait használtuk fel. (A szolgálatot ellátók saját tevékenységükre vonatkozó 1-5-ig való értékelésének összesítése. 1: nem kielégítı mértékben-, 5: nagyon jól el tudja látni.)
11. sz . táblázat: A kistérség gyermekjóléti szolgálatainak törvényben elıírt feladatellátási kötelezettségének szolgálatok munkatársai által megítélt hatékonysága Tevékenység
Értékelés A gyermek testi, lelki egészségének, családban történı nevelésének elısegítése Tájékoztatás a gyermekek fejlıdését biztosító támogatási lehetıségekrıl, és a 4,1 támogatásokhoz való hozzájutás segítése A családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a 3,4 mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelızését célzó tanácsadás, valamint annak megszervezése Szociális válsághelyzetben lévı kismamák támogatása, tanácsadás részükre 4,3 Szabadidıs programok szervezése 2,6 Hivatalos ügyek intézésének segítése 4,4 A gyermek veszélyeztetettségének megelızése A veszélyeztetettséget észlelı és jelzı rendszer mőködtetése, a nem állami 4,6 szervek, valamint magánszemélyek bevonásának elısegítése A veszélyeztetettség okainak feltárása és azok megoldására javaslatok tétele 4,2 A rendszerben érintett szervezetek és személyek együttmőködésének 4,6 elısegítése, tevékenységük összehangolása A kialakult veszélyeztetettség megszőntetése Családgondozás keretében a gyermek problémáinak orvoslása, a családban 4,2 jelentkezı problémák ellensúlyozása Családi konfliktusok kezelésének elısegítése, különösen a válás, a 3,7 gyermekelhelyezés és a kapcsolattartásra vonatkozóan Az egészségügyi és szociális ellátás, valamint a hatósági beavatkozás 3,9 kezdeményezése A családjából kiemelt gyermek visszahelyezése Segítség a családi funkciók és gyermeknevelési körülmények biztosításához, 4,3 javításához, a szülı-gyermek kapcsolat helyreállításához Utógondozási szociális ellátás a gyermek visszailleszkedésének elısegítése 3,5 érdekében
- 41 -
Általános kérdések A gyermeket ellátó egészségügyi, oktatási és más intézményekkel való együttmőködés Folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élı gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét Meghallgatja a gyermekek panaszait és intézkedik azok orvoslása ügyében Segíti az iskola gyermekvédelmi feladatainak ellátását Milyen az együttmőködési hajlandóság az önkormányzat részérıl? (Forrás: kistérségi felmérés 2003.)
4,8 4,5 3,6 4,5 4,7
A családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelızését célzó tanácsadás, illetve annak megszervezése alacsony értékének oka elsısorban a szakemberek finanszírozásával, illetve a szervezés jelentıs idıigényével van összefüggésbe. A szabadidı programok szervezésének hiánya szintén hasonló okokra vezethetı vissza. A kialakult veszélyeztetettség megszőntetésére, a családi konfliktusok kezelésére, illetve a gyermek visszailleszkedésének elısegítésére adott alacsonyabb érték a feladat nehézségébıl következik. A gyermekek panaszainak meghallgatása vonatkozásában kapott érték szélsıséges értékek átlaga: míg a legtöbb településen ezt a feladatot nagyon jól el tudják látni, addig két településrıl kapott válasz is elégtelennek értékelte a tevékenységet. (Megjegyzés: ezen a két településen alacsony óraszámba látja el teendıit a gyermekjóléti szakember.) Van olyan település is azonban, ahol a gyerekek panaszládába dobhatják bele problémáikat írott formában.
A veszélyeztetettséget észlelı jelzırendszer mőködésérıl is megkérdeztük a szolgálatokat. A térség 9 településének viszonylatában elmondható, hogy a jelzırendszer jól mőködik.
12. sz. táblázat: Jelzırendszer mőködésének hatékonysági mutatói a gyermekjóléti szolgálatok megítélése alapján Milyen hatóságokkal, szakemberekkel áll kapcsolatban mindennapi munkája során? Egészségügyi szolgáltatók Oktatási intézmények Magánszemélyek Gondozási központ Társadalmi/civil szervezetek Egyházak (Forrás: kistérségi felmérés 2003.)
- 42 -
szolgálatok %-ában 100 100 33 66 33 33
Ezenkívül kapcsolatban állnak a gyámügyi hatósággal, rendırséggel és a polgárırséggel (Ásotthalmon pl. elıfordul, hogy a „veszélyesebb” helyekre a polgárırség segítségével jutnak ki). Ahol van, ott napi kapcsolatban vannak a családsegítı szolgálattal. (Három településen a két szolgálatot teljesítı személye ugyanaz.) A gondozásba vett gyerekekrıl természetesen minden esetben gondozási terv készül, és a környezettanulmányok elkészítése terén sincsenek hiányosságok. A szolgálatok önkormányzattal való együttmőködése, az önkormányzatok viszonyulása a térségben egyértelmően nagyon jó. Az iskolával és az ifjúságvédelmi felelıssel való kapcsolat eredményességérıl a vélemények megoszlanak. Több esetben felmerült, hogy az iskolák együttmőködési hajlandósága gyenge, amit a probléma és problémás gyerekek pedagógusként, pedagógiai szemlélettel való megközelítésével magyaráznak, valamint szerintük kevésbé veszik figyelembe a gyerekek eltérı helyzetét, családi hátterét. A kötelezı feladatok ellátása mellett a gyerekjóléti szolgálatok próbálják kihasználni a pályázati úton finanszírozható projekt jelleggel mőködtethetı tevékenységeket is a gyerekek helyzetének javítás érdekében. Így pályázati forrásból oldották meg például az eszközbeszerzéseken túl olyan klubok, tréningek finanszírozását, mint a kapcsolatügyelet, családok kapcsolaterısítése, fészeképítı, konfliktuskezelı,
önismereti
tréning,
anonim
alkoholisták
klubja,
de
szerveztek
drogprogramot, és nyári tábort, játszóházat a gyerekeknek. De sok más eszközt is alkalmaznak a szakemberek: ruhabörzét szerveznek több településen, álláskeresı klubbot mőködtetnek, és végeztek már például agresszió- és stresszfelmérést is a gyerekek körében. 4. diagramm: A gyermekjóléti szolgálatok által ellátott és a családból kiemelt gyermekek száma (kistérségi felmérés 2001.) 400 350 300
fı
250 ta n y a b e l te r ü l e t
200 150 100 50 0 a la p e ll á t á s b a v e t t g y e rm e k
v é d e le m b e v e tt g y e rm e k
- 43 -
c s a lá d b ó l k ie m e lt g y e r e k
A gyermekjóléti szolgálatot teljesítık a védelembe vétel okaiként elsısorban a szülık alkoholfogyasztását, majd a nem megfelelı mértékő szülıi nevelésre utaló iskolába járás hiányát, a lakókörnyezet minıségét, a szülık elhanyagoló magatartását említették. De megfogalmazódott az elvált szülık problémája, a bőnözés, a családi konfliktus, a bántalmazás és az ezekbıl adódó nevelési problémák, a gyerekek magatartási problémái. A családból való kiemeléshez is ezen okok, helyzetek súlyosbodása vezet. Az alábbi két kördiagram azt mutatja be, hogy a milyen arányban vannak jelen a A gyermekek helyzete a tanyán
Agyermekek helyzete a belterületen
,1 86
7% ,1 97
a gyermekjóléti szolgálatok révén nem érintett gyermekek alapellátásba vett gyermekek védelembe vett gyermekek 4 ,2 10 24 2,
42 1,
% 29 0,
% 12 0,
% 42 2,
a családból kiemelt gyermekek
5. sz .kördiagram: A gyermekek helyzete a belterületen, illetve a tanyán (kistérségi felmérés 2001)
gyermekjóléti szolgálat – illetve részben a gyámügy – ellátásába tartozó gyermekek különkülön a bel- és külterületen az ott élı gyermekkorúak számához viszonyítva A gyermekjóléti szolgálatot teljesítık egyöntető véleménye az adatokat erısíti meg: a tanyán egyértelmően jellemzıbb a problémás családok, a hátrányos helyzető gyermekek jelenléte. Ezért sokkal nagyobb figyelmet kell fordítaniuk e célcsoportra. A jelzırendszer a tapasztalatok alapján, a tanyán is jól mőködik, az információáramlásba bekapcsolódnak a falu- és tanyagondnokok, ahol mőködik a homokháti tanyagondnoki szolgálat, ott a tanyafelelısök is. A gyermekjóléti szolgálatoknak olyan problémás családokon kell segíteniük, mint a már említett „szociális kiköltözık”, az alkoholista szülık, a csonka családok. A leromlott állapotú épületek adta lakáskörülményeket tetézik a higiéniai hiányosságok, a közmővesztettség hiánya, a kis alapterülető, sok esetben fürdıszoba nélküli lakások.
- 44 -
A szegényes társadalmi kapcsolatok, a jó példaként szolgálható baráti társaság hiánya miatt a szülık személetén való változtatás esélye – valamilyen közösségbe való bekapcsolás nélkül csekély. A gyermekjóléti szolgálatot ellátók többségének véleménye az, hogy a tanyai családok esetében több problémát kell megoldaniuk. A tájékozottság hiányából, - vagyis a családok szőkös információs forrásaiból – adódik, hogy hivatalos és egyéb ügyintézésben, vagy egyszerően a napi élet során sokkal több információra, tájékoztatásra van szükségük, mint a zárt faluban élıknek. Nehezen igazodnak el az ügyintézésben, nem ismerik az ügyek menetét, az elıírásokat, esetleg jogszabályokat. De sok helyen olyan alapvetı problémát is orvosolni kell, mint az ivóvíz hiánya. Véleményük szerint szükség van arra, hogy a problémás szülıket fokozottan integráljuk a település társadalmába, pl. az iskolákon keresztül. Szükség van a tanyán jellemzı alacsony képzettségi szint javítására, a munkaerıpiaci reintegrációt elısegítı képzésekre, az életvezetési tanácsadás kiterjesztése. Jelentıs problémák vannak tehát, melyekkel a családsegítı és a gyermekjóléti szolgálatoknak szembe kell nézniük a tanyán élı családok esetében. Ahhoz, hogy a tanyai gyermekek esélyeit növeljük,
az
egészséges
fejlıdéshez
szükséges
feltételeket
biztosítsuk
számukra
mindenképpen szükséges a szolgálatok fokozott támogatása és speciális programok, szolgáltatások Tanyagondnoki szolgáltatás
A Homokháti Kistérség nagy kiterjedéső, sőrőn lakott tanyás külterülettel rendelkezik. Az infrastrukturális és intézményi hiányosságok, az önkormányzatok véges teherbíró képessége miatt mindig komoly problémát jelentett a tanyán élı rászorultak ellátása, szociális problémáik enyhítése. A térségben kidolgozott, s azóta országos mintává vált tanyagondnoki szociális modellprogram ezt a speciális helyzetet igyekezett megoldani. Ennek hatására az 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (megállapította a 2001.évi LXXIX. tv 17.§, hatályos 2003.01.01-tıl) lehetıvé tette a települések számára tanyagondnoki szolgálat bevezetését. Ennek továbbfejlesztésére az Európai Szociális Alap (ESZA) keretében 2004-ben pályázott programnak a rendszerében valósult meg a Homokháti Önkormányzatok Kistérségfejlesztési Társulása koordinációjával 50 halmozottan hátrányos helyzető, tartósan munkanélküli térségi lakos munka-erıpiaci reintegrációja. A célcsoportot tanyafeleısi munkával bízták meg. Ezzel
- 45 -
összhangban megteremtették a tanyagondnoki-tanyafelelısi hálózat kiterjesztésének tárgyi és személyi feltételeit is. A hálózatot kapacitásában bıvíttették, minıségét innovatív módon emelték. A szociális szolgáltatásokat nagyobb mértékben tették elérhetıvé a külterületi tanyai lakosság számára Tanyagondnokok, és a segítségükkel dolgozó, tanyán élı tanyafelelısök gondoskodnak a rájuk bízott körzetben élıkrıl. is. Az ellátandó feladatok sajátos igényeire, szükségleteire adaptált tanyasegítıi tanfolyamon mind az 50 fı részt vett, de a legmotiváltabb résztvevık számára falu- és tanyagondnoki képzés és szociális gondozó és ápoló képzés elvégzését is támogatták. A program keretében segédmotoros és gépjármővezetıi jogosítvány megszerzésére is lehetıséget kaptak. A tanyafelelısi, tanyagondnoki rendszerben megvalósult a célszemélyek teljes, nyílt munkaerıpiaci reintegrációja, illetve munkában tartása. Legalább 62%-uk számára biztosították a továbbfoglalkoztatást. Megteremtésre került a foglalkoztatást megalapozó tárgyi feltételeket is a munkáltató önkormányzatoknál: a tanyát járó emberek speciális kismotort, telefont kaptak, a tanyafelelısi
központok
felszerelése
pedig
számítógéppel
bıvült.
A tanyagondnoki rendszerben résztvevı önkormányzatok, minden évben pályáznak terepjáró gépjármővek beszerzésére. A kistérség valamennyi településén mőködik tanyagondnoki szolgálat. Határozatlan idejő mőködési engedéllyel rendelkeznek, kivétel Bordány 3. Sz. körzete, ahol a tanyagondnok képesítése folyamatban van. 13. sz. táblázat: Kistérség tanyagondnoki szolgálatainak területi lefedettsége 2005.12.31-i állapot alapján Kistérség települései
Helyi önkormányzati rendeletekben kialakított tanyagondnoki körzetek száma (400 fıként)
Külterület lefedettsége a szolgáltatással (% arányban kifejezve) Ásotthalom 5 2019 100 Bordány 3 1071 100 Forráskút 2 831 96 Mórahalom 4 1502 100 Öttömös 1 332 120 Pusztamérges 1 317 126 Ruzsa 2 1236 65 Üllés 3 876 219 Zákányszék 3 1383 87 Összesen 24 9567 96 (Forrás: kistérségi szociális adatszolgáltatási adatlap) - 46 -
Külterületi lakosságszám Az adott településen/fı
14. sz. táblázat: A tanyagondnoki szolgáltatást rendszeresen igénybevevık számszerő alakulása 2003-2005. évben a kistérség településein Kistérség települései
Tanyagondnoki szolgálatot rendszeresen igénybevevık száma, fı 2003. XII. 31. 2004. XII. 31. 2005. XII. 31. Ásotthalom 13 23 21 Bordány 22 21 24 Forráskút 16 18 15 Mórahalom 35 37 39 Öttömös 9 13 13 Pusztamérges 0 9 11 Ruzsa 22 22 26 Üllés 27 25 19 Zákányszék 31 26 26 Összesen 190 216 232 (Forrás: kistérségi szociális adatszolgáltatási adatlap) A számadatok fokozatosan növekvı igénybevételrıl tesznek bizonyosságot. Ennek egyik oka fıként a helyi lakosok növekvı bizalma a szolgáltatás iránt. A tanyagondnok a település ” mindenese”, elsısorban a lakosoké és csak utána a hivatalé. Immár többéves tapasztalat bizonyítja, hogy a tanyagondnoki szolgálat akkor mőködik jól, ha a település népének javára, a szociális ellátási feladatain túl heti rendszerséggel az alapvetı, a közszolgáltatásokhoz, kulturális programokhoz való hozzájutást is elısegíti. Elısegítve ezzel a tanyán élık esélyegyenlıségének javulását. A tanyagondnoki szolgáltatást 2005. évben 680 rendszeresen igénybevevı egyén közül 7 érzékszervi fogyatékos, 28 mozgásszervi fogyatékos, 6 fı pszichiátriai gondozott és 16 fı szenvedélybeteg szerepel 2005. évben. (Lsd. Melléklet 1. sz.. ábra) A tanyagondnoki szolgálat a mozgásszervi fogyatékosokon sokszor nehezen tud segíteni, hiszen a
terepjáró funkcióval rendelkezı jármővekbe a ki és beszállás, tolókocsi,
járókeret elhelyezése sokszor akadályokba ütközik.
- 47 -
VII. 2. Társulásban ellátott szociális alapszolgáltatási feladatok helyzetképe
Jelzırendszeres házi segítségnyújtás
A Homokháti Kistérség valamennyi települése nagy külterülettel, tanyavilággal, többnyire magányosan, izoláltan élı idısödı népességgel rendelkezik. A szociális szolgáltatások között ezért rendkívül nagy jelentıségő a jelzırendszeres házi szociális gondozás kiépítése és mőködtetése. Ebbıl a megfontolásból társulási szerzıdés jött létre Mórahalom központtal 2005. január 1-jével kistérségi település közremőködésével (Ruzsa község nem társult tag.) A
szolgáltatás
technikai
felszerelését
illetve
mőszaki
felügyeletét
a
Raguza–97
biztonságtechnikai és szolgáltató Kft. látja el. Riasztás esetén a szegedi központba fut be a jelzés, és onnan továbbítják tovább a területileg illetékes mobiltelefonra a jelzést. A szolgáltatás határozatlan idejő mőködési engedéllyel rendelkezik. Kistérség településein beindított jelzırendszeres házi segítségnyújtással az idıs és rászoruló emberek a szolgáltatásokhoz egyre szélesebb körben juthatnak hozzá, az ellátottak saját lakókörnyezetükben maradhatnak, s ez által elkerülhetıvé válik, vagy lényegesen kitolódik a szociális otthonokba történı bekerülés. Gazdaságilag is hasznos a bevezetésre került jelzırendszeres házi segítségnyújtás. Az alapszolgáltatás tovább erısödik, lényegesen kevesebb anyagi ráfordítással érhetı el humánus eredmény, mint a lényegesen drágább szociális otthoni elhelyezéssel.
A szolgáltatás szakmai tartalma: •
Az ellátott személy segélyhívása esetén, az ügyeletes gondozónak a helyszínen történı haladéktalan megjelenése a nap 24 órájában,
•
A segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtétele,
•
Szükség esetén további, az egészségügyi és szociális alap- és szakellátás körébe tartozó ellátás kezdeményezése.
A társult települések közigazgatási területén élı bármely idıskorú és/vagy egészségügyi, szociális helyzete miatt rászorult személy igényelheti a szolgáltatás biztosítását.
A szolgáltatás ingyenes a településeken.
- 48 -
A kistérségi társulás területére kiterjedı jelzırendszeres házi segítségnyújtás kialakítását és mőködtetést a költségvetési törvényben meghatározott normatív támogatás biztosítja. Szervezetileg a társult településeken a jelzırendszeres házi segítségnyújtás a szociális szolgáltatástervezési koncepció elvei alapján intézményrendszerük struktúrájába szervesen illeszkedik.
A
házi
gondozás
kiegészítéséként
mőködik,
készenléti
jelleggel.
A
tanyagondnokok általában mindenhol bevonásra kerültek a feladat ellátásába. Ennek a tevékenységének, és ellátási területének kiterjesztésével a szolgáltatás továbbfejleszthetı.
A jelzırendszeres házi gondozás 2006. 01. 01-jétıl jelentıs bıvítésen esett keresztül, jelenleg 141 készülék van kihelyezve.
6. sz. diagramm: A kihelyezett készülékek szám és lakóhely szerinti megoszlása a kistérség településein 2006. 09. 01. állapot szerint
Jelzırendszeres házi segítségnyújtás során kihelyezett készülékek megoszlása települési lakóhelyenként, 2006. szept. 1. állapot
14
belterület (db)
14
külterület (db) 0
0
17
16
30 0 3
0 5
4
4
13
12
Ü llé Zá s ká ny sz ék
9
B or dá ny Fo rr ás kú M t ór ah al om Ö t Pu töm ös sz ta m ér ge s
Á so tth al om
50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0
6. számú diagramm melléklete: település Ásotthalom Bordány Forráskút Mórahalom Öttömös Pusztamérges Üllés Zákányszék Összesen:
2006. szeptember 1. külterület (db) belterület (db) 14 9 17 16 30 14 3 5 13 4 12 4 141
- 49 -
A diagramm jól mutatja, hogy a szolgáltatás igénybevételénél a külterületen élık nagyobb arányban képviseltetik magukat. 15. sz. táblázat: 2005. évben elıforduló segítségkérések fıbb okok szerint segítségkérés oka
segítségkérések száma Pszichés probléma 25 Szomatikus probléma 9 Betegség, rosszullét 20 Krízishelyzet 8 Egyéb okok, higiénés szükséglet miatt 5 Téves riasztás nincs telefon 59 Segítség az esti lefekvéshez Egyéb okok 5 (Forrás: Mórahalom Gondozási Központ)
A táblázatból jól kitőnik, hogy a jelzırendszeres idısgondozás hatásai: •
A jelzırendszer biztonságérzetet nyújt az ellátottnak, a probléma azonnal jelezhetı
•
A segítségnyújtás gyorsabb, könnyebben hozzáférhetı
•
Maradandó egészségkárosodások, indokolatlan halálesetek elızhetıek meg
•
A helyszínre érkezı ellátó rádiótelefon alkalmazásával gyors szaksegítséget kérhet
•
A riasztás esetén a már megismert gondozónıvel találkozhat, bizalomerısítés
•
A jelzırendszer egyszerő kezelhetısége mindenki számára megtanulható
•
Elkerülhetı a végleges, gyakran igen erıs tiltakozást kiváltó szociális intézeti elhelyezés
•
A házi segítségnyújtás szolgáltatásával lefedett terület bıvíthetı, a szolgáltatás színvonala növelhetı.
Az ellátást legnagyobb arányban 70-79 éves és a 80 éven felüli korosztály veszi igénybe. (Lsd. Melléklet4. sz. ábra) A jelzırendszer ellátotti csoportonként a mozgásszervi fogyatékosok és az idıskorúak dominálnak. (Lsd. Melléklet3. sz. ábra)
- 50 -
Támogató szolgáltatás
A
szolgálat
fogyatékos
személyek
önrendelkezésén
alapuló
önálló
életvitelének
megkönnyítése, elsıdlegesen a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítésével, valamint önállóságának megırzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása. A Támogató Szolgálat révén, a fogyatékkal élı ember aktív közremőködésével hozzájárulunk az esélyegyenlıség megteremtéséhez, életminıségük javításához, a személyi szükségleteik kielégítéséhez a fizikai, egészségügyi ellátás, mentális gondozás során. A Támogató Szolgálat tevékenysége a társult kistérségi települések közigazgatási területén mőködik 2005.01.01 óta. Ruzsa nem tagja a támogató szolgáltatásnak. Két gesztor település közremőködésével valósul meg a feladat ellátási kötelezettség. Életvitelszerően tartózkodó valamennyi fogyatékossági csoportba tartozó személyre kiterjed: siketek, nagyothallók, vakok és gyengén látók, értelmi fogyatékosok, mozgásszervi fogyatékosok, autisták, halmozottan fogyatékosok.
16. sz. táblázat: Ellátottak száma az alapszolgáltatás rendszerében Bordány gesztor településéhez tartozó települések és 2005. 12. 31– i ellátottságuk Települések Mozgásszervi Érzékszervi Értelmi Halmozottan Fogyatékos fogyatékos fogyatékos 4 3 0 1 Bordány 4 1 0 0 Forráskút 3 2 0 0 Üllés 1 3 0 0 Pusztamérges 5 0 0 0 Zákányszék Összesen 17 9 0 1 Ásotthalom gesztor településéhez tartozó települések és 2005. 12. 31– i ellátottságuk Települések Mozgásszervi Érzékszervi Értelmi Halmozottan Fogyatékos fogyatékos fogyatékos 14 0 6 3 Ásotthalom 6 0 2 1 Mórahalom 2 0 0 0 Öttömös 22 0 8 4 Összesen Összes kistérség 39 9 8 5 (Forrás: kistérségi szociális adatszolgáltatási adatlap) Bordány esetében a szolgálat határozatlan idejő mőködési engedéllyel rendelkezik. A feladaton alkalmazott dolgozók létszáma 7 fı. Szakképzettek száma 2 fı, folyamatban lévı képzésekben 5 fı részesül, személyi segítı kategóriában szereznek képesítést a Kecskeméten.
- 51 -
A dolgozók munkájukat kirendelési intézkedés kategóriában látják el. Ásotthalom esetében a szolgálat határozott idejő mőködési engedéllyel rendelkezik, ennek oka szakmai létszámnorma hiánya. Jelenleg 5 fı szakképzett dolgozó látja el a feladatot.
A szolgáltatás szakmai tartalma: Tanácsadás, információs szolgálat a fogyatékkal élı személyeket érintı eseményekrıl, szolgáltatásokról,
juttatásokról,
segítségnyújtás
az
illetékes
szakemberrel
való
kapcsolatfelvételben, szükség szerinti ügyintézés, tanácsadás nyújtása. Szállító szolgálat: az alapvetı szükségletek kielégítését segítı szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítsa érdekében áll a fogyatékkal élık szolgálatában. A tanyagondnoki szolgálat illetve a Szegedi székhelyő Támasz alapítvány szolgáltatásait veszik igénybe. Személyi segítés: a személyi segítı segítséget nyújt ahhoz, hogy az ellátást igénybe vevı fizikai, mentális és szociális szükségletei biztosítottak legyenek. A társult települések közigazgatási területén élı bármely fogyatékos személy igényelheti a szolgáltatások biztosítását. A szolgáltatásokat munkanapokon 8–16 óráig lehet igénybe venni. A szolgáltatás biztosítása iránti eljárás az ügyfél és/vagy törvényes képviselıjének kérelmére, az intézmény, a háziorvos javaslatára, szomszédok, ismerısök jelzésére indul. A szolgáltatás szorosan együttmőködik a háziorvosi szolgálattal, civil szervezetekkel, szakápolást, gondozást nyújtó intézményekkel.
17. sz. táblázat: Támogató szolgáltatás során nyújtott segítség típusai illetve azok igénybevételi gyakorisága 2005. évben társult települések összesen Segítségnyújtás típusa Igénybevételek száma Orvos által elıírt ápolási, gondozási feladatok ellátása 340 alkalom Segítségnyújtás a higiénia megtartásában 542 alkalom Bevásárlás, mosás, takarítás 72 alkalom Szállítási szolgáltatás 204 alkalom Ügyintézés, érdekképviselet Folyamatos Szabadidıs tevékenységek közvetítése, szervezése 94 esetben Elıgondozásban való részvétel 14 esetben (Forrás: kistérségi szociális adatszolgáltatási adatlap) Az adatok jól tükrözik, hogy a ápolási, gondozási jellegő feladatok és a személyi higiénia megtartásában való segítségnyújtás a jelentıs. Fontos momentum az ellátási palettában a
- 52 -
szállítási szolgáltatás, melyre egyre nagyobb igény mutatkozik a gesztor településekkel folytatott személyes beszélgetés alapján. 7. sz. diagramm: A szolgáltatást igénybevevık lakóhely szerinti megoszlása 2005. évben Támogató szolgáltatást igénybe vevık lakóhely szerinti megoszlása 2005. évben, 61 fı igénybevételével számolva
36%
belterület külterület
64%
Közösségi ellátás A szolgáltatás célja: az ellátást igénylı személy minél további megtartása az eddigi életterében. Segítség, illetve támogatás nyújtása a kliens és szőkebb környezete részére. Ebben a speciális ellátási típusban a különbözı szociális segítségnyújtáson túl (étkeztetés, segéllyel kapcsolatos ügyintézés), a megkeresı programok, az életviteli készségek fejlesztése, a szabadidı hasznos eltöltésének strukturálása, az ellátott egészségügyi ellátással való kapcsolatának követése, kapcsolattartás más szolgáltatási intézménnyel (munkaügyi központ), re-integráció, illetve a környezetben való megtartás, a pszicho-szociális tanácsadás jelenik meg. A pszichiátriai közösségi ellátás eltér mind feladatában (szoros együttmőködést kíván az egészségügyi ellátással), mind gondozási módszerében a hagyományos ellátási formák alkalmazásától. A szolgáltatás célcsoportjába nem csak a problémával küzdı személy, hanem közvetlen családja is beletartozik. A szolgáltatás személyi feltételei: a gondozó, aki segít a kliens életvezetésében, mentális gondozásában, és a koordinátor, aki a kliens ellátásában résztvevı szolgálatok – elsısorban a területi egészségügyi ellátórendszer) között kooperál, információt cserél, illetve segíti a gondozónı feladatellátását hangsúlyosan a problémamegoldás, a kríziskezelés során, segíti a klienst az ellátás folyamatosságában. A szolgáltatáshoz nélkülözhetetlen megfelelı speciális tudáselemekkel rendelkezni. (A magyarországi ellátórendszer sajátossága az, hogy mind az egészségügyi ellátásban, mind a szociális alapszolgáltatásban végeznek gondozói munkát, tehát e tevékenység kétféle finanszírozásban, kétféle ellátórendszerben mőködik. Még nem alakultak ki a szoros együttmőködést garantáló intézményes formák, és a hatékony együttmőködés kialakítása minden szolgáltató számára nagy kihívás.)
- 53 -
A kistérségen belül Ásotthalom és Üllés látja el a gesztor funkciót. Ruzsa nem tagja a társulásban ellátott feladatoknak. Az intézmények határozott idejő mőködési engedéllyel rendelkeznek a szolgáltatások terén. Az ok a szakmai létszámnorma hiánya. Alkalmazott szakmai létszám: Ásotthalmon: 4 fı szakképzett dolgozó, 1 fı szakképzetlen. A feladatellátást 2 fı részmunkaidıben végzik. Üllésen 3 fı szakképzett dolgozó látja el a feladatot, a társult településeken 4 fı részmunkaidıben, szakképzetlenként tevékenykedik.
18. sz. táblázat: Ellátottak száma az alapszolgáltatás rendszerében Üllés gesztor településéhez tartozó települések és 2005.12.31– i ellátottságuk Települések
Betegség név Mentális zavarok (BNO: F0-9)
Betegség név Szkizofrénia, Paranoid zavarok (F20-29)
Betegség név Depressziós, mániás zavarok ( F 30-39)
Betegség név Szorongás, Pánikzavar (F 60-69)
2 4 5 1 Bordány 2 4 2 1 Forráskút 2 3 6 2 Üllés 1 3 1 Pusztamérges 3 3 4 1 Zákányszék Összesen 9 15 20 6 Ásotthalom gesztor településéhez tartozó települések és 2005.12.31– i ellátottságuk Települések
Ásotthalom Mórahalom Öttömös Összesen Összes kistérség
Betegség név Mentális zavarok (BNO: F0-9)
Betegség név Szkizofrénia, Paranoid zavarok (F20-29)
Betegség név Depressziós, mániás zavarok ( F 30-39)
2 2 7 1 1 5 0 0 2 3 3 14 12 18 34 (Forrás: kistérségi szociális adatszolgáltatási adatlap)
Betegség név Szorongás, Pánikzavar (F 60-69)
1 1 0 2 8
19. sz. táblázat. Közösségi ellátás során nyújtott segítség típusai illetve azok igénybevételi gyakorisága 2005. évben Segítségnyújtás típusa Igénybevételek száma Szakorvos illetve háziorvos által elıírt ápolási, gondozási feladatok 35 ellátása Segítségnyújtás a higiénia megtartásában 40 Bevásárlás, mosás, takarítás 56 Életmódbeli tanácsadás 70 Ügyintézés, érdekképviselet 55 Stresszkezelés, konfliktuskezelés 70 Szabadidıs tevékenységek közvetítése, szervezése 95 Elıgondozásban való részvétel 5 Forrás: kistérségi szociális adatszolgáltatási adatlap
- 54 -
8.sz. diagram: Igénybevevık lakóhely szerinti megoszlása A Homokháti Kistérségben 2005. évben közösségi ellátásban részesült ellátottak lakóhely szerinti megoszlása
45%
belterületi lakosok 55%
külterületi lakosok
Igénybevevık korcsoportos megoszlása (melléklet 2. sz. ábra)
VIII.
SZAKOSÍTOTT
ELLÁTÁSI
FORMÁK
HELYZETE
A
KISTÉRSÉGI TELEPÜLÉSEKEN A kistérség településein, Zákányszéken 16 fıs és Ásotthalmon 33 fıs bentlakásos, ápolástgondozást nyújtó idısek otthona mőködik önkormányzati fenntartásban. Csongrád Megyei Önkormányzat fenntartásában Ruzsán 104 fıs, Mórahalmon 120 fıs idısek otthona mőködik. A mórahalmi intézmény integrált részeként Ásotthalom közigazgatási területén elhelyezkedı fogyatékosok 26 fıs ápoló gondozó otthonával és a mellette elhelyezkedı 2x 12 fıs, azaz 24 fı számára lakóotthoni ellátást biztosító formával. A ruzsai és mórahalmi otthonban is folyik demens ellátás.
20. sz. táblázat: A Homokháti kistérség területén mőködı idıskorúak bentlakásos intézményeiben elhelyezésre várakozók létszáma 2006. 10. 01 állapot alapján Idısek Otthona
Összes várakozók létszáma/ Kistérség területérıl fı várakozók létszáma / fı Gondozási 33 27
Ásotthalomi Központ Mórahalom Idısek Otthona 91 Rúzsai Napsugár Otthon 92 Zákányszéki Gondozási 16 Központ Összes létszám: 232 (Forrás : intézmények adatszolgáltatásai alapján)
- 55 -
38 25 15 105
Zákányszéken mőködı otthon határozatlan mőködési engedéllyel rendelkezik. Az Ásotthalmi Gondozási Központ által mőködtetett otthon határozott idejő mőködési engedéllyel rendelkezik, Oka a határozott idıtartamnak: a lakószobákban nincs biztosítva az egy ellátottra jutó 6 négyzetméternyi lakóterület; nincs kialakítva közösségi együttlétre, tevékenységre, valamint mentális gondozásra alkalmas helyiség; nincs foglalkoztatás szervezı alkalmazva; Mórahalmi intézményegység határozott idejő mőködési engedéllyel rendelkezik 2008 december 31-ig. A határozott mőködési engedély kiadásának indoka a szakképzettségi arány 97 %-os de hiányzik az elıírt szakmai létszám, és nem rendelkezik az elıírt közösségi helyiségekkel. A fenti adatok jól tükrözik, hogy az idısellátás területén hangsúlyosan jelen vannak a bentlakásos elhelyezést nyújtó intézmények, de az országos tendenciákat figyelembe véve ( a 65 éven felüliek aránya 15% a lakónépességen KSH 2006.január 1 adatai alapján) és a magas intézményi elhelyezést igénylık száma alapján további igény mutatkozik ezen ellátási forma irányában.
Fontos
irányként
határozható
meg
ezen
ellátások
összehangolása,
modernizációja az idısellátás területén megjelenı új kihívásoknak megfelelıen. A szubszidiaritás elve alapján biztosítani kell, hogy a fogyatékos személyek is a szükséges szolgáltatásokhoz a lakóhelyükön vagy ahhoz a lehetı legközelebbi településen jussanak hozzá. Pszichiátriai és szenvedélybetegek részére nincs bentlakásos vagy átmeneti elhelyezést nyújtó szakosított ellátási forma a kitéréség területén.
VIII. ÁLTALÁNOS ELVEK A SZOCIÁLIS ELLÁTÓRENDSZER FEJLESZTÉSI
IRÁNYVONALAINAK
MEGHATÁROZÁSÁHOZ
(STRATÉGIAI CÉLOK) VIII. 1. Az ellátórendszer anomáliái
A leíró és elemzı részben bemutatatásra kerültek az ellátórendszer fıbb jellemzıi. Láthatóvá vált, hogy a kistérség meglehetısen széleskörő szociális és gyermekjóléti ellátást biztosít. A
- 56 -
bentlakásos ellátás tekintetében domináns a megyei fenntartásban mőködı intézmények jelenléte. Az ellátórendszerben a következı anomáliák tapasztalhatók: •
jelentıs a hangsúlyeltolódás az ellátórendszer struktúrájában az idıs ellátás területére, igaz a legnagyobb számban reprezentált csoport
•
nem kizárólagosan kistérségi ellátása történik az önkormányzati bentlakásos magas költségekkel mőködı bentlakásos intézményekben (Ásotthalmi és Zákányszéki idısek otthona)
•
Alapellátáshoz jutás nehezítése továbbra is a külterületen az ellátottak magas száma és a távolság miatt. Mentális gondozásra jutó idıintervallum alacsony
•
Közösségi ellátás, nappali ellátás külterületen nem tudott jelentıs mértékben megvalósulni.
•
Hiányzó átmeneti és nappali ellátási formák a fogyatékos és közösségi ellátásban
•
Kistérség szociális intézményei között nincs szakmai információcsere, hiányzik az intézmények munkáját összefogó szakmai koordináció
•
A háziorvosi szolgálat alacsony hatásfokkal mőködik együtt a közösségi és támogató szolgálattal (kistérségi szociális adatszolgáltatási adatlapok alapján)
•
Tárgyi feltételek hiányosságai: akadálymenetesítés, informatikai infrastruktúra hiánya és fejletlensége (kistérségi szociális adatszolgáltatási adatlapok alapján)
A
feltárt
hiányosságok
kiküszöbölése
elengedhetetlen
feltétele
az
ellátórendszer
fejlesztésének. Minderre a lakosság esélyegyenlıségének biztosítása érdekében, a helyben fellépı többletszükségletek kielégítése érdekében lenne szükség.
VIII. 2. SWOT elemzés a szociális szolgáltatások fejlesztéséhez
A szociális ellátórendszer állapota és az ott zajló folyamatok az alábbiakban foglalhatók össze egy SWOT táblában
- 57 -
ERİSSÉGEK Tartós bentlakásos intézményrendszer jelenléte (Mórahalom, Ruzsa megyei fenntartású intézményei) Településeken kiépült szociális alapszolgáltatások rendszere Társulásban ellátott feladatok elfogadása jó a településeken Kiépített és mőködıképes jelzırendszeres gondozás Fokozott részvételi hajlandóság pályázatokon Több területen módszertanság Kezdeményezı készség az intézmények részérıl (innovativitás)
LEHETİSÉGEK Tanyai szolgáltató központok integrált mőködtetése Gyermek és ifjúságvédelmi feladatok térségi szintre történı emelése Térségi szintő egyeztetés, ágazatközi együttmőködés ( tanyagondnok, védını, gyermekjólét stb) A kiépült alapszolgáltatások jó kiindulópontok a speciális alapellátási formák bıvítéséhez Többszektorúság fejlesztése (civil szervezetek, nonprofit szektor) Módszertani illetve modellprogramok feladatellátás felvállalása Önkéntesek bevonása, társadalmi szolidaritás növelése Szeged pozitív agglomerációs hatása erısödik Szomszédos kistérségek közötti együttmőködés erısödik Vidékfejlesztés elıtérbe kerül az EU-ban Helyi lakosság nyitott gondolkodása, pozitív életszemlélete
- 58 -
GYENGESÉGEK Nem a valós igényekre épülı bentlakásos intézmények Az idısellátás jelentıs dominanciával bír más ellátáshoz képest Hiányos tárgyi feltételek Diplomás szakemberek hiánya Non-profit szervetek hiánya A civil szféra alacsony részvételi aránya a szociális szolgáltatásban Hiányzó átmeneti és nappali elhelyezést nyújtó önkormányzati intézmények (szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek) Bentlakásos elhelyezésre várók magas száma Együttmőködés gyenge foka (önkormányzat – intézmény - civil szféra) Településszerkezetbıl adódó hátrányok, tanyás településszerkezet Tanyai vonalas infrastruktúra hiánya, nehezen járható külterületi utak Emelkedik a szenvedélybetegek aránya Növekszik a családsegítı szolgálatoknál a sokproblémás családok száma Gyermekek napközbeni elhelyezésének, helyettes szülıi hálózat kiépítetlensége VESZÉLYEK Az önkormányzatok nem tudják megszervezni határidıre a hiányzó ellátási feltételeket egyes alapellátási formák esetében Saját erıforrások hiánya miatt a pályázati felhívások tartalma erısen befolyásolja a fejlesztési irányokat Szociális szakma gyenge érdekérvényesítı ereje A lefedettségben területi egyenetlenségek Együttmőködési nehézség az egészségügyi szektor szereplıivel Az önkormányzatok forrás hiánya hosszantartó Hagyományos tanyai életforma és értékrend eltőnése az elöregedéssel és új funkciók elıtérbe kerülésével Kiszámíthatatlan állami normatívák
A fenti SWOT táblában feltüntetett erıs és gyenge oldalak, a megfogalmazott lehetıségek és az elkerülendı veszélyek csak kiragadott, de a legfontosabbnak vélt jellemzıi a kistérség ellátórendszerének. Megállapítható az, hogy olyan ellátórendszer kialakítására kell törekedni, amely az önkormányzatok számára – relatíve – gazdaságosan üzemeltethetı, mégis a lehetı legnagyobb hatékonysággal bír. Hosszú távú célként egy olyan ellátórendszer kialakítása és megléte a kívánatos, amely arányos strukturális keretek között képes biztosítani az ellátások „kötelezı”, teljes spektrumát. Szükségesnek látszik a szociális ellátórendszer összehangolása a kistérség településeinek céljainak és stratégiai vonalainak mentén a már meglévı és tervezett alap és szakosított ellátási formák mentén.
IX.
A
HOMOKHÁTI
KISTÉRSÉG
TÖBBCÉLÚ
TÁRSULÁSA
SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSI SZÜKSÉGLETEI A települési önkormányzatnak kistérségi összefogással, mint minden más feladatellátásra kötelezett szervezetnek, ki kell alakítania a segítségnyújtás azon formáit, amelyekkel az igényekhez, szükségletekhez igazodó, korszerő szociális ellátás megvalósítható. Ennek elérése érdekében meg kell határozni azokat a prioritásokat, amelyek a cél megvalósításának irányait is kijelölik.
A célok, célkitőzéseknek a fejlesztési pioritásoknak igazodniuk kell: •
A Nemzeti Fejlesztési Terv 2007-2013 – ig terjedı szakaszához
•
Társadalmi Infrastruktúra Operatív programhoz
•
Dél-alföldi Regionális Operatív Programhoz
•
A Csongrád Megyei Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióhoz
•
Az Országos és Megyei Fogyatékosügyi program 2007-2013 évre szóló elképzeléseihez
•
A társult települések Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióiban meghatározott fejlesztési elképzelésekhez
- 59 -
A fenti alapdokumentumok alapján a szociális szolgáltatások fejlesztésének fıbb célterületei: •
Fokozott
figyelmet
kell
szentelni
a
ellátási
meglévı
formák
folyamatos
monitorizálásának. Korszerő intézményhálózat mőködtetése, mennyiségi bıvítés a várakozók magas és egyre növekvı számára tekintettel. Törekedni kell a család közeli ellátási formák megvalósítására, de szükség szerint fokozott figyelmet kell fordítani egyes speciális ellátási szükségletekkel rendelkezı csoportok igényeire. •
A hiányzó ellátási formák mőködtetési feltételeinek kialakítása és a rászorulók számára történı biztosítása. Szolgáltatásoknak egyénre szabottaknak, szakszerőeknek kell lenniük, figyelembe véve a képességek, készségek fejlesztését, lehetıségek szerint a rehabilitációt kell szolgálniuk, valamint elı kell segíteni az önrendelkezés érvényre juttatását.
•
A
meglévı
intézményrendszerek
egészét
tekintve
elsıdleges
a
jogszabályi
minimumfeltételek megteremtése mind a személyi, mind a tárgyi feltételek biztosítása települési
és
kistérségi
szinten.
A
meglévı
ellátások
szakmai
tartalmának
korszerősítéséhez elengedhetetlen a szolgáltatások színvonalának emelése, a dolgozók szakmai felkészültségének növelése, az intézmények szervezeti-irányítási rendszerének szükség szerinti átalakítása, egy korszerőbb szemléletmód érvényesítése az ellátásban és egy esetleges szervezeti integráció megvalósítása. •
Mindenki számára hozzáférhetı (akadálymentes, érzékelhetı és biztonságos) környezet megteremtése -
A feladatfinanszírozási
rendszer elveinek
érvényesítése,
hatékonyságának
fokozása, a szakmai elvárások maradéktalan teljesítése és az intézményi önállóság (ezen belül a gazdasági) növelése mellett. -
A civil szervezetek társadalmi súlyának növelésével elı kell segíteni a lakosság és
az
ellátottak
igényeinek
fokozott
megjelenését
a
döntéshozatalban.
Közösségfejlesztı programok szervezésével, önsegítı csoportok létrehozásával, a megalakult csoportoknak, egyesületeknek nyújtott konzultációkkal mobilizálni a civil szervezetekben rejlı erıforrásokat. Hálózati együttmőködés kialakítása a civil szervezetek között. •
A szolgáltatások egymásra épülésének elve mentén hatékony kapcsolat- és információs rendszer mőködtetése az állami-kistérségi, kistérségi – önkormányzati valamint a nem
- 60 -
állami szolgáltató között. A lépcsızetesség elve alapján a tényleges állapothoz igazodó szolgáltatásra kerüljön sor, javítani kell a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. •
Társadalmi-gazdasági-területi kohéziós törekvések szem elıtt tartása
•
Komplex térségi szociális programok indítása a halmozottan hátrányos helyzet oldása, az esélyegyenlıség megteremtése érdekében.
•
Elı kell segíteni a rászorultak könnyebb tájékozódását a szociális ellátórendszerben, a szolgáltatásokat ismertté, a rendszert átláthatóvá kell tenni.
•
Fokozott figyelmet kell fordítani az ellátásban részesülık jog- és érdekvédelmének biztosítására, és figyelembe kell venni az ellátást igénylık önrendelkezési jogát.
•
Kiemelt szerepet kell kapnia a fejlesztések során a tanyás területeknek. Az itt élık esélyegyenlıségének növelése speciálisan itt megvalósuló szociális illetve más szolgáltatásokon keresztül. Tanyasi területek szociális problémáinak megoldása a halmozottan hátrányos helyzet enyhítése érdekében. Élhetı tanyák.
•
Halmozottan hátrányos emberek részére komplex fejlesztési program beindítása Marginalizálódott helyzetének
csoportok
javítása
(munkanélküliek,
munkalehetıségek,
fogyatékosok,
speciális
szenvedélybetegek)
foglalkoztatást
elısegítı
munkalehetıségek és közösségi programok által. •
Élhetı vidék megteremtésére irányuló ágazatközi fejlesztések
•
Élethosszig tartó tanulást célzó programok
•
Információs társadalom kiépítése
•
Az Európai Unióhoz való csatlakozás tükrében a szociális szolgáltatások európai szintre emelése feltételeinek megteremtésére mind az államnak, mind a kistérségnek kiemelt figyelmet kell fordítani.
A fentiekben megfogalmazottak alapján, valamint törvényi kötelezettségbıl adódóan a Homokháti Kistérség számára a szociális szolgáltatások fejlesztésének célcsoportjai elsısorban: •
Idıskorúak (kiemelten: demensek, mozgáskorlátozottak, illetve tanyás területen élık)
•
Fogyatékos személyek
•
Pszichiátriai betegek
•
Szenvedélybetegek
•
Speciális ellátást igénylı személyek
•
Külterületen élık
- 61 -
A szociális szolgáltatások fejlesztését alapvetıen két cél mentén kell megszervezni. Az egyik a meglévı ellátási formák minıségi/mennyiségi fejlesztése, a másik a hiányzó szolgáltatások biztosítása. Figyelembe véve a szociális ellátórendszer jelenlegi helyzetét a kistérség területén, a koncepció által átfogott idıszakban a két cél között szakmai szempontokat figyelembe véve, az erıforrások megfelelı arányú elosztása indokolt.
A fejlesztési stratégia kidolgozásához figyelembe kell venni a helyi tendenciákat: A kistérség demográfiai jellemzıit. A kistérség idıskorú lakosságának száma nı, míg a születések száma csökken. Fontos, hogy a fiatalok a településeken maradjanak, hiszen ez a korosztály alkotja az elkövetkezı évek keresıképes rétegét. Ugyanakkor az ún. betelepülık számának gyarapodásából fakadóan át kell gondolni azok "tervezhetıségét" figyelemmel a kistérség más területi koncepcióira figyelemmel. A szolgáltatásokat igénybevevık körét illetve az általuk hozott problémakört. •
A hátrányos helyzető családok, gyerekek, idısek létszámát és arányát.
•
A kistérségben a szenvedélybetegségen belül az alkoholizmus okozta társadalmi, szociális és egészségügyi hatásmechanizmusokat.
•
A térségben országosan is magasnak számító depresszív kórképek számát.
•
A tanyán élık élethelyzetébıl adódó speciális társadalmi gazdasági szükségleteit.
•
A különbözı fogyatékossággal élı személyek speciális igényeit, szükségleteit.
•
A térség gazdasági- foglalkoztatottsági mutatóit. A térség gazdaság – földrajzi helyzetét.
IX. 1. A Homokháti Kistérség Többcélú Társulása szociális szolgáltatás fejlesztésének várható irányai
A legfontosabb általános irányvonal a fejlesztések során: Jogszabályi elıírások teljesítése a társulásban ellátott szociális szolgáltatási feladatok esetében •
Személyi feltételek biztosítása
•
Tárgyi feltételek biztosítása
•
Szakképzettségi feltételek teljesítése
•
Mőködıképesség megırzése
- 62 -
Fejlesztési irányvonalak A kistérségi komplex ellátórendszer-bıvítése
1. Szociális és gyermekjóléti ellátás modernizációja A gyermekszegénységet, a szociális ellátás területi egyenlıtlenségébıl eredı hátrányok csökkenését, a speciális ellátást, igénylıket megcélzó szolgáltatások elérhetıségét javító intézményhálózat fejlesztése. A családsegítı és gyermekjóléti szolgálatok által lefedett területek növelése és szakmai megerısítése. A területen dolgozó szakemberek munkájának összehangolása, a szolgáltatások mőködésének átláthatósága. Olyan integrált központok létrehozása kistérségi szinten, mely a lakosság szükségleteinek függvényében kerülne kialakításra. A kialakítás központjában a gyermekjóléti és szociális feladatok ellátása mellett nevelési tanácsadó, pszichológus, ifjúsági, informatikai/információs illetve ügysegédi, közigazgatási szolgáltatások csatlakozhatnának többek között. Meg kell teremteni a jogi tanácsadás, a pszichológus (gyerek és felnıtt egyaránt) folyamatos alkalmazásának finanszírozási feltételeit. Erre a gyermekjóléti és családsegítı szolgálatot ellátók véleménye szerint óriási szükség van. A létesítés módjáról a kistérségi igények felmérése után, gazdaságossági számítások alapján indokolt dönteni.
2. Idıskorúak speciális igényeihez igazodó szolgáltatások Mind az idısellátás, mind a rehabilitáció területén olyan komplex, integrált rendszert kell kialakítani, amely egyenlı hozzáféréső, megfelelı kapacitású, költség-hatékony és a rehabilitációs hálózat esetében a fogyatékosság, a funkciócsökkenés okozta szükségleteket, illetve az idısellátás során a változó életkori profilok mellett a különleges életkori igényeket is képes kielégíteni A már meglévı bentlakásos elhelyezést nyújtó intézmények esetében integrálás lehetne az egyik járható út. Többlépcsıs kistérségi szociális ellátórendszer hatékony ellátási formájának kialakítása. Innovatív idısgondozás elemeinek megjelenítése, beillesztése a már mőködı intézményrendszerbe. A válaszképesség növelése érdekében meg kell teremteni a korszerő idısellátás helyszíneit, tárgyi és személyi követelményeit.
- 63 -
A létesítés módjáról a kistérségi igények felmérése után, gazdaságossági számítások alapján indokolt dönteni.
3. Közösségi és támogató szolgálat ellátásának illetve minıségének fejlesztése A meglévı alapszolgáltatások színvonalának növelése, az ellátás kiterjesztése. A fogyatékos, pszichiátriai gondozottakról és szenvedélybetegekrıl nappali átmeneti és rehebilitációs intézményi ellátásának kialakítása illetve fejlesztése a lehetıségek figyelembevételével. Olyan, elsı lépésben a gesztor településeken kiépítendı „Mentálhigiénés Gondozási Központ” kialakítása, ahol a gondozottak, gondozók és a civil szervezetek érthetı, ugyanakkor tudományosan megalapozott információkkal történı ellátása, a tevékenységük koordinálása történhetne meg. A már mőködı közösségi ellátás bázisaként mőködhetne, mely lehetıséget és helyszínt biztosítana ezen ellátotti csoportnak is a napközbeni tartózkodásra, közösségi együttlétre, közös programokra. Itt kiemelt szerepet kellene kapniuk a közösségi ellátás érintett csoportjain belül a magas arányszámot képviselı szenvedélybetegeknek. A gondozóközpont keretében
mőködhetne
egy
mobil
krízisszolgáltatás
olyan
multidiszciplináris
munkacsoportban valósítható meg, amelyben szociális munkás (családgondozó munkatárs), pszichológus, mentálhigiénés szakember, közösségi koordinátor, közösségi gondozó vehetne részt az aktuális szükségletnek megfelelıen. Mindezt figyelembe véve indokolt egy átmeneti vagy tartós, bentlakásos intézményi fejlesztés is, mely a fogyatékos személyeket gondozó családtagok tehermentesítését és munkaerıpiacra történı visszatérését célozná meg. Fogyatékosokkal való gondoskodás területén a szállító szolgáltatás kiépítése, megcélozva a tanyai lakosság speciális igényeit. A már folyamatban lévı fogyatékos gyermekek nappali intézményének mőködésének elindítása, hatékony szakmai illetve gazdasági mőködési feltételek biztosítása. Ruzsán község fogyatékkal élı személyeinek bevonása a támogató szolgáltatásba.
4.
Meglévı intézményre épülı szolgáltatás továbbbıvítése, fejlesztése:
Esélyegyenlıség feltételeinek megteremtése
A szociális alapszolgáltatásokkal kapcsolatba kerülı ellátotti csoportok esetében kiemelten a fogyatékossággal élık esetében a közszolgáltatások való egyenlı esélyő hozzáférés - 64 -
biztosítása.
Fontos
a
szociális
intézmények
információs
és
kommunikációs
akadálymentesítésének megoldása. A tanyai lakosság szociális problémái megelızésének, kezelésének egyik kulcskérdése a tanyákon élık esélyegyenlıségének javítása. Ez akkor a leghatékonyabb, ha az érintett lakosság is aktív szereplıje mindennek. Segíteni kell a tanyákon élıket abban, hogy élni tudjanak a demokratikus érdekérvényesítés módszereivel, és közösségi összefogással segítsék egymást, alakítsák jövıjüket. A nemek közötti esélyegyenlıség megteremtése. A nık munkaerıpiacra való visszatérésének elısegítése, társadalomban és a családban betöltött szerepüknek az elismerésén és erısítésén keresztül.
Jelzırendszeres házi segítségnyújtás
Segítségével fenntartható a biztonságos életvitel, megelızhetı a jóval drágább és egyébként indokolatlan intézményi elhelyezés, ugyanakkor gazdaságosabban szervezhetı az ellátást végzı gondozók munkája is. Ezeknél az okoknál fogva fontos a készülék szám növelése, és az ellátotti csoportba célszerő volna bevonni az idıskorúakon kívül a fogyatékosokat krónikus betegségben szereplıket is. Fontos volna a kistérség teljes lefedése a szolgáltatással – Ruzsa község bevonása az ellátási formába.
Szociális információs adatbázis létrehozása – fejlesztése
Családsegítı szolgálatok fejlesztése – a munkaerıpiacról tartósan kiszorult emberek aktivizálásában – informatikai rendszer fejlesztésével- info pontok kialakítása Annak ellenére, hogy a jelzırendszer a legtöbb esetben jól mőködik, és a település többi szociális szakembereivel is hatékony az együttmőködés, szükség van az internetes kommunikáció feltételeinek megteremtése, mind a településen belüli, mind a településen kívüli kapcsolatok tartása érdekében. Ez egyrészt csökkentené a sokszor igen magas telefonköltségeket, valamint jelentıs idıt takarítana meg. De egyben a telefonon félreérthetı, vagy elfelejthetı információknak bármikor utána lehet nézni. Megfogalmazódott az adminisztráció egyszerőbbé tételének szükségessége is. A pontos nyilvántartás vezetésével természetesen mindenki egyetért, de nagyon fontos lenne egy könnyen kezelhetı rendszer bevezetése, melybıl akár tanulmányok készítéséhez, akár
- 65 -
pályázatokhoz – a törvényi szabályozás figyelembevételével – név nélküli statisztikai adatok könnyen lekérdezhetık.
Kistérség szociális térképének elkészítése - Szociális Kalauz kiadása – WEB oldal létrehozása. Hiányzik egy átfogó, a térség szociális paramétereit összefoglaló alapdokumentum, mely a fejlesztések pontos és kiszámítható tervezését elısegítené. Az igénybevevık részére pontos tájékoztatást nyújthatnának a szolgáltatások típusairól, illetve azok igénybevevésének lehetıségeirıl.
Tanyai lakosság élethelyzetét javító szolgáltatások
Tanyagondnoki szolgáltatás továbbfejlesztése, stabil, mőszaki állapotú jármőpark biztosítása a hatékony munkavégzés érdekében. Kiemelten azon településeknek (pl: Pusztamérges) ahol még nem történt meg tanyagondnoki gépjármő beszerzése Tanyai közösségi házak, tanyaházak létesítése. Legfontosabb feladatként, mint közösségi élet színtereként jelenhetnének meg, megoldva a külterületen élık izolációját. Ezen kívül több feladattal is felruházható lenne. (Pl. Tanyagondnoki ügyfélfogadás, orvosi tanácsadás, hitélet gyakorlása,
elsısegélyhely,
tanyai
Internet
pont,
személyi
higiénével
kapcsolatos
szolgáltatások stb.) Tanyán élı idısek nappali ellátása A szociális helyzetelemzési szakaszban kimutatásra került, hogy a külterületen élı személyek alacsony arányban veszik igénybe ezt a szolgáltatási formát. Célszerő volna tanyai közösségi házakat létrehozni, ahol az idısek nappali ellátásával megegyezı szolgáltatásokhoz tudnának hozzájutni.
Kistérségi szinten megvalósuló képzési rendszerek
Képzések két csoportot ölelhetnének fel:
1. ágazatközi szakképzés- szakmai mőhelymunka 2. ellátotti rendszerbe bekerülı munkanélkülieket, fogyatékkal élıket, közösségi ellátásban részesülık
- 66 -
1. Ágazati szakképzés összehangolása
Elırelépést jelenthet az ágazati szakképzés megfelelı összehangolása, melynek érdekében a módszertani intézmény megtette a szükséges lépéseket. Fontos az akkreditált képzıintézményekkel való kapcsolatfelvétel. A szakképzési intézmény szempontjából más irányú felkészülést igényel, hogy a képzést a kistérségi elérhetıség szempontjainak figyelembe vételével az intézményekben, illetve néhány kijelölt, könnyen megközelíthetı intézményben kell megszervezni, hogy a képzésben részesülık minél kevesebb idıt essenek ki a munkából. A befektetett energiák és források minél hatékonyabb visszatérülése érdekében a képzést érdemes lenne többszintővé tenni, így a szociális szakmai képzés ki kell, hogy terjedjen a szociális gondozó és ápoló, a szociális asszisztens, a szociális gondozó és szervezı, valamint a szociális képzések akkreditált formáira. Mindezt természetesen megfelelı elérhetıségben telepítve az intézmények munkatársai számára.
Továbbképzések, belsı szakmai fejlesztések – kistérségi szakmai mőhely: Az intézmények egymás közötti együttmőködés hiánya rengeteg lehetıséget hagy kiaknázatlanul. A kiaknázatlan lehetıségek között kiemelnénk a belsı továbbképzések lehetıségét, a közös esetmegbeszélések, szupervíziós tevékenység, illetve a hasonló tevékenységet végzı intézmények egymás közötti látogatásának, tapasztalatcseréjének biztosítását. Célszerő volna szegedi intézményekkel közös szakmai napokat rendezni, mőhelymunka keretében. Az intézmények közötti kommunikáció a fenntartó szempontjából is fontos, hiszen a külsı szakmai kontroll legkézenfekvıbb bázisa lehet az azonos fenntartási feltételek között mőködı intézmény A szakmai munka elısegítése mellett például az esetmegbeszélések és szupervízió megtartó erejő lehet az egyes intézményekben dolgozók számára, mely a fluktuációval együtt járó veszélyek csökkentésében is szerepet játszhat. Az azonos munkaterületen, de különbözı intézményekben dolgozó szakemberek számára igazodási pontokat, szakmai tapasztalatok, kicserélhetıségét jelenthet a rendszeres találkozás, mely szakmai segítséggel az ellátás színvonalának növekedéséhez, a hatékony szakmai képzés lehetıségéhez vezethet.
- 67 -
2. Az ellátotti rendszerbe bekerülı személyek számára készségfejlesztı, önismereti, álláskeresı tréningek, informatikai képzések, bevezetése lenne célszerő. Munkanélküliségbıl kivezetı, tartós munkanélkülivé válást megelızı komplex foglalkoztatási programok.
Mőködıképesség megırzése
Az uniós támogatásokkal kapcsolatban ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy az Európai Unió kizárólag beruházást, fejlesztést, képzést támogat, mőködést nem. Hosszabb távon tehát úgy kell számolni, hogy az ellátórendszerben uniós támogatással végrehajtott beruházások által létrehozott többlet-kapacitás és többlet-teljesítmény mőködtetéséhez szükséges többletforrásokra az Unióból nem számíthatunk. Így csak azoknak az uniós támogatással megvalósított fejlesztéseknek van értelme, amelyeknek a mőködtetéséhez a források akár a hazai költségvetésbıl, akár más forrásból elıteremthetık.
- 68 -
A fejlesztések forrásai JELZİRENDSZERES HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS Támogatás összege (Ft): 3 080 000
Résztvevı önkormányzatok:
Ásotthalom Mórahalom (gesztor) Öttömös Üllés Bordány Forráskút Pusztamérges Zákányszék
ELOSZTÁS Jelzıkészülékekre Gesztorra esı Jelzıkészülék Lakosságesı rendszertámogatás összege darabszám: szám: felügyeleti díj (Ft): hozzájárulás (Az teljes (Ft/év): támogatás 10 %-a ) 23 4 173 455 400
Összesen:
44
5 767
851 400
3 17 17 16 5 16 141
832 3 263 3 133 2 163 1 212 2 832 23 375
59 400 336 600 336 600 316 800 99 000 316 800 2 772 000
KÖZÖSSÉGI ELLÁTÁSOK Támogatás összege (Ft): 4 200 000
Résztvevı önkormányzatok:
Ásotthalom (gesztor) Öttömös Mórahalom Összesen: Üllés (gesztor) Bordány Forráskút Pusztamérges Zákányszék Összesen: MINDÖSSZESEN
Lakosságszám:
ELOSZTÁS Gesztorra esı Tagönkormányzat támogatás okra esı támogatás összege,a teljes összege, a teljes támogatási összeg támogatási összeg 20 %-a, 80 %-a lélekszámlélekszámarányosan elosztva arányosan (Ft) elosztva (Ft)
4 173
193 600
832 5 767 10 772 3 263 3 133 2 163 1 212 2 832 12 603 23 375
193 600 226 400
226 400 420 000
- 69 -
674 800 134 600 932 600 1 742 000 527 600 506 600 349 800 196 000 458 000 2 038 000 3 780 000 4 200 000
308 000
308 000 3 080 000
TÁMOGATÓ SZOLGÁLAT Támogatás összege (Ft): 7 000 000
Résztvevı önkormányzatok:
Lakosságszám:
Ásotthalom (gesztor) Öttömös Mórahalom Összesen: Bordány (gesztor) Üllés Forráskút Pusztamérges Zákányszék Összesen:
ELOSZTÁS Gesztorra esı Tagönkormányzat támogatás okra esı támogatás összege,a teljes összege, a teljes támogatási összeg támogatási összeg 20 %-a, 80 %-a lélekszámlélekszámarányosan elosztva arányosan (Ft) elosztva (Ft)
4 173
322 600
832 5 767 10 772 3 133 3 263 2 163 1 212 2 832 12 603 23 375
MINDÖSSZESEN
322 600 377 400
377 400 700 000
Mórahalom, 2006. december
Nógrádi Zoltán Homokháti Kistérség Többcélú Társulása elnök
- 70 -
1 124 700 224 300 1 554 300 2 903 300 844 400 879 400 583 000 326 600 763 300 3 396 700 6 300 000 7 000 000
FELHASZNÁLT IRODALOM
1. Társult Települések szociális adatszolgáltatási adatlapjai
2. Társult települések szociális szolgáltatástervezési koncepciója
3. Csongrád Megyei szociális szolgáltatástervezési koncepció 2004.év és annak felülvizsgálati anyaga 2006.év
4. Hátrányos helyzető tanyai gyermekek helyzetének és a családsegítı- és gyermekjóléti szolgálatok mőködési hatékonyságának vizsgálata a Homokhátságon 2003. év
5. TEIR adatszolgáltatási adatok
6. KSH adatbázisa
7. ÁFSZ és a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ Mórahalmi kirendeltségének adatszolgáltatása
8. Csongrád megye Fogyatékosügyi 2007.év- 2013.év programja
- 71 -
MELLÉKLETEK 1. sz. ábra: A fogyatékosok helyzete országos és Csongrád megyei viszonylatban statisztikai adatok tükrében Csongrád megye adatai az országos százalékában
Csongrád megyei megoszlási viszonyszámo k
1 198 2 199 1 666 3 619 5 327 3 884 6 697
4,2% 4,7% 4,4% 4,3% 4,4% 3,8% 4,3%
4,9% 8,9% 6,8% 14,7% 21,7% 15,8% 27,2%
24 590 0,06
4,3%
100,0%
12 047 12 543
4,3% 4,3%
49,0% 51,0%
Magyarorszá Csongrá g d megye Fogyatékos személyek korcsoport szerint 0-14 éves 28 803 15-29 éves 46 798 30-39 éves 37 496 40-49 éves 84 335 50-59 éves 120 900 60-69 éves 102 172 70-x éves 156 502 Fogyatékos személyek összesen 577 006 a népesség százalékában 0,06 Fogyatékos személyek nemek szerint Férfi 282 868 Nı 294 138
Intézetben lakó fogyatékosok száma 45 811 2 928 6,4% 11,9% az intézeti lakók százalékában 0,18 0,20 A 7 éves és idısebb fogyatékos személyek legmagasabb befejezett iskolai végzettés szerint Általános iskola elsı évfolyamát sem végezte el 27 544 1 062 3,9% 4,4% 1-7 évfolyam 152 195 6 442 4,2% 26,5% 8. évfolyam 220 987 9 222 4,2% 38,0% Középiskola 0,0% érettségi nélkül szakmai oklevéllel 58 911 2 660 4,5% 10,9% érettségivel 81 422 3 692 4,5% 15,2% Egyetem, fıiskola stb. 28 430 1 220 4,3% 5,0% Összesen 569 489 24 298 4,3% 100,0% Fogyatékos személyek gazdasági aktivitása Foglalkoztatott 51 806 2 435 4,7% 9,9% Munkanélküli 11 706 510 4,4% 2,1% Inaktív keresı 442 815 18 425 4,2% 74,9% ebbıl: öregségi nyugdíjas járadékos 207 118 8 727 4,2% 35,5% rokkantsági nyugdíjas 196 791 8 319 4,2% 33,8% járadékos Eltartott 70 679 3 220 4,6% 13,1% 72
Fogyatékos személyek a fogyatékosság típusa szerint Mozgássérült 209 931 7 733 3,7% Alsó, felsı végtag hiánya 15 051 561 3,7% Egyéb testi fogyatékos 26 578 1 155 4,3% Gyengénlátó 55 115 2 651 4,8% Egyik szemére nem lát 18 482 757 4,1% Vak 9 443 357 3,8% Értelmi fogyatékos 56 963 2 524 4,4% agyothalló 44 679 1 999 4,5% Siket, siketnéma, néma 8 886 402 4,5% Beszédhibás 7 300 302 4,1% Egyéb 124 578 6 149 4,9% Összesen 577 006 24 590 4,3% Forrás: 2001. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 12. A fogyatékos emberek helyzete, KSH, 2003, Budapest Készítette: Csongrád Megyei Önkormányzat Hivatala, Csongrád megyei TeIR Szeged, 2006. szeptember
73
31,4% 2,3% 4,7% 10,8% 3,1% 1,5% 10,3% 8,1% 1,6% 1,2% 25,0% 100,0%
2. sz.ábra: A pszichiátriai és szenvedélybetegek országos és Csongrád megyei helyzete statisztikai adatok tükrében A gyermek- és ifjúsági pszichiátriai (elme- és ideg-) betegek gondozása
A pszichiátrai (elme- és ideg-) betegek gondozása Megnevezés
Gondozóintézetek száma Betegforgalom, ezer fı Ebbıl: gondozott, ezer
2000 2002 Magyarország 139 1 262 589
2003
2004
Megnevezés
144 1319 585
144 1 364 583
144 1 395 607
130 134 Nyilvántartott gondozottak 762 791 Ebbôl: férfi 46 069 46 532 nı 84 693 88 259 Nyilvántartott gondozottak korcsoport szerint éves 0–19 2 688 2 884 20–54 80 480 81 852 55–64 23 903 25 868
136 816 47 430 89 386
141 488 48 852 92 636
2 938 82 341 27 152
2 984 85 353 28 534
65-X 23 691 24 187 24 385 Gondozásba vett új betegek 22 432 23 081 22 912 Csongrád megye Gondozóintézetek száma 8 8 8 100 Betegforgalom, fı 93 830 98 785 847 Ebbôl: gondozott 37614 32 425 27 098
24 617 22 892
2000 2002 Magyarország
2003
Nyilvántartott 18 048 17 137 18 617 gondozottak Ebbôl: fiú 10 380 9 982 10 703 lány 7 668 7 155 7 914 Nyilvántartott gondozottak korcsoport szerint éves 0– 4 5– 9 10–14 15–19
1 510 5 356 6 147 5 035
1 413 4 570 6 101 5 053
1 633 5 125 6 601 5 258
2004 17 936 10 660 7 276
1 576 4 963 6 469 4 928
Tízezer lakosra jutó nyilvántartott pszichiátriai (elme- és ideg-) betegek számának alakulása
6 101 301 29 049
74
Nyilvántartott gondozottak Ebbıl: Skizofréniás hangulatzavaros epilepsziás személyiségzavar
11 836 13 787 15 301 1 207 3 830 200 297
1 395 4 332 144 425
1 459 4 784 141 424
17 059 -
Megnevezés
Forrás: Magyarország statisztikai évkönyve 2004, KSH, Budapest 2005 Csongrád megye statisztikai évkönyve 2003, KSH songrád Megyei Igazgatósága, Szeged 2004 Csongrád megye statisztikai évkönyve 2004, KSH Szegedi Igazgatósága, Szeged 2005 (KSH-nak az adatokat szolgáltatta az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet az OSAP keretében)
2000 2002 Magyarország
2003
2004
Tízezer lakosra jutó nyilvántartott elme- és idegbeteg
128,2
132,2
135,2
140,1
Tízezer lakosra jutó új elme- és idegbeteg
22,0
22,6
22,6
22,6
353,9
401,5
Csongrád megye Tízezer lakosra jutó nyilvántartott elme- és idegbeteg
Készítette: Csongrád Megyei Önkormányzat Hivatala, Csongrád megyei TeIR, Szeged, 2006. szeptember A regisztrált kábítószer-fogyasztók fıbb adatainak alakulása Magyarország Megnevezés 2000 2002 2003 2004 Az év folyamán elsô alkalommal megjelent új beteg Összesen 4 701 4 717 5 958 5 655 Ebbôl: férfi 3 237 2 921 4 020 4 050 nô 1 464 1 796 1 938 1 605
277,2
316,7
Tízezer lakosra jutó új elme- és idegbeteg 47,4 47,8 59,3 Alkoholisták fıbb adatainak alakulása Magyarország Megnevezés 2000 2002 2003
60,7
2004
Az alkoholisták becsült száma, ezer fı Összesen Ebbôl: férfi nô
75
829 718 718 624 545 527 205 173 191 Nyilvántartott alkoholisták száma
692 514 178
Összesen Ebbôl: férfi nô
Az év folyamán megjelent betegek száma 12 789 12 777 14 993
14 165
8 784 4 005
9 477 4 688
7 544 5 233
9 267 5 726
Az év folyamán megjelentek megoszlása a fogyasztott, fôbb kábítószerfajták szerint, % Opiát típus 38 22 17 Kokain típus 1 1 1 Kannabisz típus 14 14 25 Hallucinogének 2 1 1 Amfetamin típus 8 6 8 Nyugtató típus 15 39 33
14 1 32 1 9 28
Politoxikománia Szerves oldószerek Egyéb kábítószer
16
11
11
12
4 2
4 2
2 2
2 1
Összesen 42 272 35 527 35 072 33 219 Ebbôl: férfi 32 326 26 554 26 296 24 340 nô 9 946 8 973 8 776 8 879 Addiktológiai (alkoholbeteg-) gondozókban nyilvántartott alkoholisták Összesen 41 067 34 483 33 647 31 465 Ebbôl: 20 év alatt 595 450 588 327 20–34 éves 7 088 5 734 5 462 5 437 35–54 éves 24 484 20 438 19 655 18 151 55–64 éves 6 754 6 343 6 517 6 236 65 éves és idısebb 2 146 1 518 1 425 1 314 Tízezer lakosra jutó nyilvántartott alkoholisták számának alakulása
Forrás: Magyarország statisztikai évkönyve 2004, KSH, Budapest 2005 Az adatgyőjtı: 2002-ig Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, 2003-ban Országos Addiktológiai Intézet, 2004-ben Országos Addikrológiai Intézet és Országos Egészségügyi Orvostani Intézet adatszolgáltatása a Készítette: Csongrád Megyei Önkormányzat Hivatala, Csongrád megyei TeIR, Szeged, 2006. szeptember
Megnevezés
2000
2002
2003
2004
Tízezer lakosra jutó nyilvántartott alkoholista Magyarország Csongrád megye
76
42,2 42,5
33,8 28,4
33,5 26,4
31,2 17,2
3. sz. ábra: Alapszolgáltatásokat igénybevevık ellátotti csoportonkénti összetétele 2005. 12. 31. állapot szerint (forrás: kistérségi szociális adatszolgáltatási adatlap) MELLÉKLETEK: 100% 90% 80% 70%
fogyatékos
60%
ps zichiátriai beteg
50%
szenvedélybeteg egyéb
40%
idıs kori 30% 20% 10% 0%
fı
fı
fı
fı
étkeztetés (9település)
házi seg. nyújt. (9település)
családsegítı szolg. (7település)
idıskori egyéb szenvedélybeteg pszichiátriai beteg fogyatékos
támogató szolg. (8 település)
fı
fı
közösségi ellátás (8település)
idısek klubja
fı
étkeztetés (9település) fı 532 8 5
házi seg. nyújt. (9település) fı 181 12 4
családsegítı szolg. (7település) fı 173 301 42
támogató szolg. (8 település) fı 22 -
közösségi ellátás (8település) fı 13 2
6 27
9 26
24 16
4 49
44 2
77
fı
jelzırendszeres tanyagondnoki házi seg. nyújt. szolgálat
idısek jelzırendszeres klubja házi seg. nyújt. fı fı 198 129 2 2 4 9
1 16
tanyagondnoki szolgálat fı 600 23 16 6 35
4. sz. ábra: (forrás: kistérségi szociális adatszolgáltatási adatlap) Szociális allapszolgáltatások igénybevételének korcsoportos megoszlása a Homokháti Kistérség településein 2005. évben 100% 90% 80%
0-18 év
70%
19-39 év 40-59 év
60%
60-69 év 50%
70-79 év
40%
80 év felett
30% 20% 10% 0%
fı
fı
étkeztetés (9település)
80 év felett 70-79 év 60-69 év 40-59 év 19-39 év 0-18 év
fı
házi seg. nyújt. (9település)
fı
családsegítı szolg. (7település)
tanyagondnoki szolg. (9 település)
fı
fı
fı
idısek klubja (7 jelzıtelepülés) rendszeres házi seg. nyújt. (8 település)
támogató szolgálat (8 település)
fı közösségi ellátás (8 település)
étkeztetés (9település) fı
házi seg. nyújt. (9település) fı
családsegítı szolg. (7település) fı
tanyagondnoki szolg. (9 település) fı
idısek klubja (7 település) fı
jelzırendszeres házi seg. nyújt. (8 település) fı
támogató szolgálat (8 település) fı
közösségi ellátás (8 település) fı
119 271 121 54 5 1
68 98 39 23 4 -
2 45 65 184 121 125
81 216 168 176 23 255
38 98 61 12 2 -
51 61 14 10 -
3 20 10 16 8 4
3 13 11 23 5 -
78
