634.0.945.3S.(48?)
B O T O S GÉZA
Homokfásítás Dániában
'
1973 őszén közel e g y h ó n a p o s düne- és h e i d e - (fenyér) fásítási nemzetközi t a n f o l y a m o n és tanulmányúton v e t t e m részt, m e l y e t a F A O és a D A N I D A szer vezett Dánia és Líbia területén. A háromhetes t a n f o l y a m o t a K o p p e n h á g a m e l l e t t i H u m l e b a e k b e n és a j y l l a n d i V i b o r g b a n rendezték. A résztvevők m e g i s m e r k e d h e t t e k a dünekutatás történeti múltjával, a dünék származás és f o r m a s z e r i n t i osztályozásával, fásításuk geológiai, hidrológiai és ökológiai v o n a t k o zásaival, a védősáv-telepítések a e r o d i n a m i k a i a l a p j a i v a l és erdőművelési, ü z e m tervezési ( f o t o g r a m m e t r i a i ) vonatkozásaival. Szó v o l t a z e r d ő m ű v e l é s és a cse metegazdálkodás költségszámítási módszereiről és t ö b b s t a t i s z t i k a i számítási módszerről, a m e l y a homokfásításnál felhasználást n y e r h e t . A z elméleti o k t a tást k o m p u t e r e s meteorológiai adatgyűjtés bemutatása és a v i b o r g i H e i d e Tár s u l a t erdőgazdálkodásának megtekintése egészítette k i .
1. ábra. A Thisted környéki dünefásítások E c i k k terjedelme n e m m e r t e s s e m , í g y csupán a erdősávtelepítés erdészeti kapcsolódva d r . K e r e s z t e s i
látképe
t e s z i lehetővé, h o g y a t a n f o l y a m - teljes anyagát i s d á m a . d ü n e - és heidefásítás, v a l a m i n t a m e z ő v é d ő eredményeiről szeretnék r ö v i d áttekintést a d n i — Béla cikkéhez.
A dünéket takaró ősnövényzet figyelembevételével h á r o m — p a r t mentén h ú z ó d ó — termőhelyi zónát különböztethetünk m e g , m e l y e k e t leginkább a z o k színével j e l l e m e z n e k . A t e n g e r h e z közvetlenül csatlakozóan találjuk az ún. „ f e hér-dünék" zónáját, a h o l a h o m o k m o z g á s állandó, s csupán az A m o p h y l a a r e n a r i a található m e g , m i n t hézagosan előforduló talajtakaró ősnövényzet. A m á s o d i k zóna az ún. „szürke-dünék" zónája, a h o l a buckatetőt a k ü l ö n b ö z ő ' z u z m ó k és m o h á k m á r némileg megkötötték, s í g y a h o m o k m o z g á s t részben m e g akadályozzák. A tengertől legtávolabb eső az ún. „ b a r n a - d ü n é k " zónája, m e l y e t hangafélék borítanak. E-zek legjellemzőbbje a c s a r a b (Calluna vulgáris), de megtalálható r a j t u k a Salix repens, az Empetrum nigrum és a Corinephorus canescens is m i n t jellemző ősvegetáció. Megjegyzendő, h o g y a h o m o k k ö t é s i t t
2. ábra.
Pusztuló
Pinus
rnugo telepítések
a povlsrimmeí
dünéken
s e m tökéletes és a szélnek erősen k i t e t t részeken m i n d i g előfordulnak kifúvások. Dániában a h o m o k k ö t é s i m u n k a történeti előzményei — elsősorban a m e z ő gazdaság fejlesztése é r d e k é b e n — m á r a X V I . század elejéig nyúlnak v i s s z a . A z első t ö r v é n y 1539-ben a természetes düne-vegetáció bolygatását t i l t o t t a m e g . 1792-ben legeltetési t i l a l m a t r e n d e l t e k e l a d ü n e v i d é k e k területén á h o m o k m o z gás megakadályozására. A z aktív h o m o k k ö t é s a X I X . század elején kezdődött, a m i k o r első ízben alkalmazták a Dániában m a is használatos Amophyla arenaria telepítését a p a r t i dünék m o z g ó homokján. A már m e g k ö t ö t t belső d ü -
3. ábra.
Kétéves
iskolázott
Pinus
mugo
csemeték kertjében
a viborgi
Heide
Társulat
nagyüzemi
néken a Cálluna vulgaris-szal történő talajtakarást, m í g a kifúvásnak k i t e t t h e l y e k e n a száraz f e n y ő g a l l y - s ö v é n y e k kialakítását, i l l . a száraz fenyőgallyakk a l történő talajtakarást alkalmazták. M a a 75 000 h a dániai dünerégióból m i n t egy 40 000 h a b e v a n fásítva, 25 000 h a csak m e g k ö t v e , de n i n c s fásítva és 10 000 h a homokterület az, m e l y n e k megkötéséről ezután k e l l g o n d o s k o d n i . A tanulmányút során e fásított területekből a T h i s t e d k ö r n y é k i e k bemutatásra i s kerültek. A dünefásítás 1853-ban i n d u l t m e g J y l l a n d n y u g a t i p a r t j a mentén kísérlet képpen, s már 1857-ben nyilvánvalóvá vált, h o g y a d ü n é k c s a k előzetes h o m o k k ö t é s után a l k a l m a s a k t a r t a m o s á l l o m á n y o k megnevelésére. A legújabb erdőművelési irányelvek s z e r i n t a fafajmegválasztásnál leginkább a dünék t a lajadottságait, a felső h o m o k r é t e g vastagságát és az e l t e m e t e t t talajrétegek karakterét k e l l f i g y e l e m b e v e n n i . Rasmusen a fásíthatóság eldöntésénél a d o t t ságaik alapján a következő típusokat különíti e l : — A z 1 m-nél v é k o n y a b b h o m o k r é t e g g e l borított m o r é n a kedvező adottsá g a i lehetővé t e s z i k a Picea shitchensis és lucfenyő e l e g y e t l e n telepítését, t ö b b n y i r e j e g e n y e f e n y ő tág hálózatú v é d ő á l l o m á n y alatt a fagyveszély elkerülése érdekében. — A j ó vízátbocsátó képességű, mérsékelt vastagságú h o m o k r é t e g g e l b o r í tott őstengerfenék esetén a P i c e a shitchensis a dünef ásítás ajánlható fafaja a Pinus-félékkel elegyesen. A l u c f e n y ő számára ez a termőhelyi adottság márn e m kielégítő. — A rossz vízátbocsátó képességű, mérsékelt vastagságú h o m o k r é t e g g e l b o rított őstengerfenék a fásítás számára teljesen használhatatlan. — A z 1 m - n é l v a s t a g a b b h o m o k r é t e g g e l borított m o r é n a és a v a s t a g h o m o k réteggel borított őstengerfenék, a h o l a homokréteg vastagsága a 15 m - t is e l érheti, a dán dünefásítás l e g n a g y o b b problémáját képezi n a p j a i n k b a n . M e g nyugtató megoldást ez i d e i g s e m találtak a dán s z a k e m b e r e k e területek t a r t a m o s állományokkal történő telepítésére, i l l . felújítására. A z e területeken p i o nír szerepet játszó 50—80 é v közötti Pinus mugo á l l o m á n y o k — bár c s a k 1—5 m magasságúak — helyenként mégis a l k a l m a s a k a természetes felújításra. E z a módszer a felújítás e g y i k — extenzív — megoldását j e l e n t h e t i a j ö v ő b e n . A másik felújítási m ó d , a múlt században telepített l o m b e l e g y e s lucfenyő állo m á n y o k intenzív erdőfelújítása. E z t a z o n b a n n a g y beruházási költség t e r h e l i , részben a talaj előkészítésnél a l k a l m a z o t t v e g y s z e r e s beavatkozások, részben p e d i g a nitrogéntrágyával és e g y é b kemikáliákkal történő k é s ő b b i kezelés m i a t t . A dünék múlt században telepített pionír állományainak erdőfelújítása, s az i t t alkalmazandó f a f a j p o l i t i k a j e l e n l e g a kísérletezés stádiumában v a n . V a l ó színűnek látszik, h o g y a v a s t a g h o m o k r é t e g e n álló Pinus mugo állományokat továbbra i s c s a k e f a f a j j a l tudják felújítani; nagyrészt mesterséges, k i s e b b részben természetes úton. A z i s valószínű, h o g y a középvastagságú h o m o k b o r í tás esetén a Pinus mugo állományokat a P i c e a shitchensis erdőfelújítás fogja követni, m í g a sekély homokborítású, j ó termőhelyeken az A b i e s a l b a lesz a z u t ó d á l l o m á n y fő fafaja. M e g k e l l j e g y e z n i , h o g y a dünefásítással k a p c s o l a t b a n m é g számos m e g o l dásra v á r ó p r o b l é m a f o g l a l k o z t a t j a a s z a k e m b e r e k e t . Í g y az elöregedett, h a l ó d ó Pinus mugo utódállományának fafajmegválasztása m e l l e t t a dünevidék üdülte tési funkciójának h e l y e s irányba történő fejlesztése és a nyári h ó n a p o k b a n a f o k o z o t t látogatottság m i a t t m e g n ö v e k e d e t t h o m o k f ú v á s és erdőtűz veszélyé n e k elhárítása.
illfliflp 4. ábra. A heidefásítások
fő fafaja a lucfenyő, melyet a Pinus mugo alatt igyekeznek felnevelni
védőállománya
A dünéken kívül a heidefásítások felújítása is problémát j e l e n t Dánia erdő gazdálkodásában. Nyugat-európai értelmezés s z e r i n t a z o k a t a kilúgozott, p o d zolos homokterületeket tekintjük heidének, m e l y e k n e k domináns talajjellemző n ö v é n y z e t e hangafélékből tevődik össze. E z e k l e g t i p i k u s a b b képviselője a h a zánkban is előforduló c s a r a b (Calluna vulgáris). A dániai heidefásítások fő fafaja a lucfenyő, m e l y e t a g y a k o r i késői f a g y o k m i a t t a Pinus mugo v é d ő á l l o m á n y a alatt i g y e k e z n e k f e l n e v e l n i . E podzolos homokterületek talaj előkészítését mélyszántással végzik és Lupinus luteus és a Sarothamnus scoparius vetésével fokozzák a talaj nitrogéntartalmát. E z z e l a fák k e z d e t i erőteljes növekedését segítik elő.. A heideterületek állományainak erdőfelújítását újabban lucfenyő h e l y e t t az Abies álba, az Abies grandis és a Pseudotsuga taxifolia f a f a j o k k a l kívánják m e g o l d a n i , a fagykárosítás elkerülése érdekében védőállományként Larix-, Alnus- és Pinus-féléket a l k a l m a z n a k . A l e g g y e n g é b b minőségű homokterületekre p e d i g Pinus contorta-t telepítenek. A Dániában 150 évvel ezelőtt fennálló, közel egymillió h a heideterületből j e l e n l e g m i n t e g y 200 000 h a erdővel borított. A többi terület mezőgazdasági művelési ágba m e n t át, s n a p j a i n k b a n csupán néhány ezer há 'hangaterület nincs hasznosítva. N a g y o n hiányos l e n n e Dánia homokfásításának képe, h a n e m emlékeznénk m e g a v i b o r g i H e i d e Társulat munkájáról. A társulatot 1866-ban alapították a környékbeli erdőbirtokosok. Fennállása óta jelentős szerepet játszik a 40 000 h a dünefásítás, a 200 000 h a heidefásítás és a közel 50 000 k m hosszú mező-
védő erdősáv-rendszer létrehozásában. A Táruslat kiváló s z a k e m b e r gárdája a 12 500 ha- saját erdőben történő gazdálkodás m e l l e t t ellátja a fahasználati m u n kák kivitelezését, a z igazgatási f e l a d a t o k a t a k i s e b b b i r t o k o s o k erdejében és szaktanácsadással szolgál az erdőtelepítéseknél. A Társulat korszerű nagyüzemi c s e m e t e k e r t t e l r e n d e l k e z i k , m e l y e t a tanulmányút során be is m u t a t t a k . A
.
634.0.285
JÉRŐME RENÉ
Fenyőzöld
üzemmel
erdeink fafajválasztékának
gazdagításáért
E r d e i n k e g y r e j o b b a n szegényednek f a f a j o k b a n . Áll ez a l o m b o s o k r a is, de főként a fenyőfélékre. Termőhelyi adottságaink kevésbé k e d v e z n e k a f e n y ő k nek és az aránytalanul k i s elegyet a v a d f o k o z o t t a n károsítja, különösen h a a fafaj egyébként i s v o n z ó a számára. A csekély előfordulás és előnyös t u l a j d o n ságok k i m o n d o t t v a d c s e m e g é v é teszik a fenyőket. Faállományaink gazdagítására az elmúlt időkben t ö b b kezdeményezés szü letett. Mindjárt a n e g y v e n e s években kezdődött a g y ü m ö l c s ö s p r o p a g a n d a , m a j d k é s ő b b a v a d g y ü m ö l c s ö k r e is ráterelte a f i g y e l m e t éppen a vadgazdálkodási ér dek. A z ötvenes é v e k b e n i n d u l t ösztönzés egzóta f e n y ő k telepítésére. E r r e az a k k o r i körmendi erdészházak környezetét állítottuk példának. A z ó t a m é g az erdészházak is eltűnnek az e r d ő b ő l . . . A h a t v a n a s években meglehetősen n a g y erőfeszítések történtek a duglászfenyő elterjesztésére. Jó v o l n a egyszer utánanézni — h a egyáltalában l e h e t n e — h o l , m i l y e n mértékű erdősítése történt. M a csak az eredményét t a p a s z t a l h a t j u k , ez p e d i g elszomorító. A meglehetősen kevés rendelkezésre álló magról n e v e l t csemetéket leginkább elszórtan elegyítettük — h a m i s elképzelésekkel és h e l y t e l e n takarékossággal — s m o s t bárhol járok, bárhol érdeklődöm, m i n denütt csak a pusztulással találkozom. L e g u t ó b b e g y i k legajnározottabb e r dőnkben, a b u d a i János-hegy oldalán k e r e s t e m m e g a tíz éve ültetett duglászokat. Állapotukról beszéljenek az ez a l k a l o m m a l készült felvételek. Régi dolog, h o g y sokszor az o l c s ó vásár a legdrágább és n e m az a takarékos erdősítés, a m i t a l e g k i s e b b ráfordítással h o z u n k létre, h a n e m az, a m e l y i k n e k ráfordításai a v e l e elért h o z a m h o z képest a l e g a l a c s o n y a b b a k . A h o z a m o t p e d i g a m e g t e r m e l t árunak az értéke és n e m az erdőművelési térítés j e l e n t i . A megoldásnak e g y i k lehetséges útját Vélem m o s t megtalálni a fenyőzöld — díszítőgally — üzemek létesítésében. A z A L L G E M E I N E F O R S T Z E I T S C H R I F T 1974-es 47. teljes számát szenteli e n n e k a kérdésnek. Beszámol arról, h o g y az N S Z K északi részén és Dániában az ötvenes években k e z d e t t i l y e n üzemek kezelése m á r meglehetősen k i a l a k u l t , a h a t v a n a s években e g y r e n a g y o b b l e n dületet v e t t i t t a z értékes díszítőanyagot adó fenyőfélék telepítése. A díszítőanyagok nyerése céljából telepített f ő b b f e n y ő f a j o k : A. procera (nobilis), A. nordmanniana, A. grandis, A. pectinata, P. omorica és a duglászok. Általában 200 X 150 cm-es hálózatba, elegyetlenül, két—három évig i s kolázott csemetéket ültetnek. Ennél tágabb, v a g y szűkebb hálózat egyaránt kedvezőtlenül h a t a g a l l y a k minőségére és mennyiségére. A telepítésnek e g y i k l e g f o n t o s a b b k ö v e t e l m é n y e a valóban hatásos vadvédelmi kerítés. A védelem határolja be a telepítés kiterjedését is, fél hektárnál n a g y o b b területet n e m te lepítenek és az egyes parcellákat l o m b o s védősávokkal választják el egymástól. A f i a t a l telepítést l a z a felső árnyalással i s védik, legtöbbnyíre rozsvetéssel. G o n d o s a n ápolnak és megfelelő talaj vizsgálati eredmények alapján erősen m ű trá gyáznak. E z m i n d a zöldanyag minőségére, színére és mennyiségére i g e n erős
