A
,
HOLÓ
t05 sz. ÖCSCS. HUNYADI MATY AS MUNKA KÖZÖSSÉG
HUNGARIAN OLDS SCOUTS MATTHIAS HUNYADI WORKSHOP Homepage: http://www.hungary.comlcorvinus/ Ha nem születtem volna is magyarnak .E néphez állanék ezennd én
39. sz.
Mert elhagyott, legelhagyottabb Minden népek között a f"óld kerekén
1998, november 15
ElNIKAI HATÁROK VAGY AUTONOMIA A napoleoni háborúk után, 1815-ben összeült a Bécsi Kongresszus. Táncoltak is persze eleget, de amellett kialakitottak egy olyan egyenstílyt Európában, amely igazságtalan volt ugyan, dc mégiscsak lehetövé tette az ipari forradalom középewópai elterjedését. Ezzel embermilliók számára nyitottákmeg a politikai, gazdasági és kulturális felemelkedés utját. A közbensö szabadságharcok, forradalmak utáni mcgtorlások és dinasztikus hábortík ugyan idöröl idöre visszavetették a fejlödést, de ha jól összeszámoljuk, aránylag kevés emberáldozattaIközel száz év relativ béke uralkodott földrészünkön. Ezután jött a világhábortí két fordulója, elképzelhetetlen méretü szenvedéssel, emberi és anyagi áldozattal. Béke azonban nem született meg 1920-ban, de 1947-ben sem. Az elvakult gyülölet, irigység, revans minden nyugati "államférfi" eszét elvette az elsö menet után. A második után pedig a Szovjettöl való eszeveszett és indokolatlan félelem vagy az irántuk megnyilvánuló szimpátia ködösiteUe el Roosevelt józan itélöképességét Mindezt nyugodtan a nagy francia fomdalom számlájára is irhatnánk. 4gyanis elsösorban nekik köszönhetö a nemzet-állam eszméjének futótüzként aló terjedése. Kisebbségeiket már elöbb is igyekeztek megfosztani nemzeti jellegUktöl, nyelvUktöl, kulturájuktói, de a népirtás csak a forradalommal kezdödött igazán. Azóta is kegyetlenül - ebben a században már kifinomult eszközökkel irtják kisebbségeik nyelvét. A sokmilliós okszitánok nyelve csak mostanában kezdi visszaszerezni pozicióját a középiskolákban. A bretonok, baszkok és elszásziak is rlintetésekkel tiltakoznak a rájuk kényszeritett francia nyelv ellen és az anyanyelvük oktatása mellett. A korzikaiak pedig fegyveresen is fellépnek a francia gyarmatósitók ellen. A hazájukban valójában kisebbségben lévö franciákat igazán nem zavarta a szönyeg alá sepert probléma. Nemzeti államnak hirdették magukat, s a Monarchia kisebbségeit vidáman támogatták a "fUggetlenségért" folytatott harcukban. Ehhez erkölcsi alapot kovácsol tak maguknak a Lex Apponyi hamisitott szövegéböl. Gondosan elhallgatván azt a bánásmódot amiben ök, angolok, németek, oroszok részesitették kisebbségeiket. Nem ttílzás, ha azt állitjuk, hogy Magyarországon több román, szlovák, német iskola mUködött, mint a felosztott Lengyelország terUletén lengyel, vagy éppen Nagy Británia terUletál skót, welszi és ir nyelvü iskola. Ha a különleges statust1 FJszász---..-----.-----
.
2 Lotbaringia tartományt nem számítjuk a franciák sem dicsekedhetnek
kisebbségi
iskolákat. Ezzel szemben, Magyarországon egy teljes nemzet alakult ki a többnyire az évszázadok folyamán besodródott szláv törzsekböl, mig az erdélyi románságnak több iskolája volt, mint a regátinak s a müveltségi szinvonaluk is magasabb volt. Mindez a sokat felhánytorgatott é8 némely magyar politikus által még ma is emlegetett "elnyomás" ellenére! (Bosszantó, hogy történészeink ezideig adósak maradtak egy olyan alapkönyvvel. amely összehasonlitanáa mi kisebbségi bánásmódunkata felsorolt országokéval. Minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy egy ilyen könyv mihamarábbelkészü1jön.) Ma már természetesen "mindenki" fel és beismerte, hogy sajnálatos és óriási igazságtalanság történt Magyarországgal Trianonban és Párizsban majd 56-ban. Oldalakon idézhetnénk az ilyen megnyilatkozásokat a nyugati államférfiak, diplomaták, irók ajkáról és tolláról; Pozzitói Mitterrandig, Uoyd Georgetói Albert Camusig. . Tettekig azonban soha nem jutott el ez a sok jóindulat és bocsánatkérés. Söt! Idönként ránkszólnak, hogy ne csináljunk "sérelmi politikát". Hát mit csináljon az, akinek a foga fáj, vagy akinek a házába tolvajok költöztek be? Ne kiabáljon, ne szaladjon a rendörségre vagy a fogorvoshoz? Netán mosolyogjon is a fájdaImához vagy sérelméhez?! Nagyon jól tudjuk, hogy ha 1920-ban az etnikai határokon huzták volna meg a vonal at, nem lett volna komoly "Nem Nem Soha", nem lenne revizionizmus, nem félnének tölünk - tehát nem gyülölnének minket - az utódállamok. Talán a gazdasági egységet is meg tudtuk volna örizni, söt kiböviteni. Sajnos nem igy történt. Ezzel végveszélybe sodortak többmillió magyart. A lemorzsolódás mind nagyobb méreteket öltött az elmtilt években tehát egyszeruen nem várhatunk 20-30 évet, amig minden körülöttünk élö nép bekerül az Egyesült Európába. Ennyiidö alatt a magyar kisebbségek fele eltünik a világból. Mivel az emberi jogokért való esdeklés eddig semmi eredménnyel nem járt, ideje lenne stratégiát és taktikát .
változtatni.
Europa elött csak két járható út van: 1. Üljön össze egy uj kongresszus, akár Bécsben is és lásson neki a határok etnikai alapon való rendezésének. Ha a határ mindkét oldalán minimális, de egyenlö számú kisebbségek maradnak, elöbb-utóbb megnyugszanak a kedélyek s kinyilik az út a békés együttélés felé. Ennek azonban komoly akadálya az a UN ammendment, amely megtiltja a határok megváltoztatását, kivéve, ha mindkét érintett fél akaIja. Ezt nem annyira miattunk szavazták meg, hanem a függetlenséget nyert afrikai államok "érdekében", amelyek határait a gyarmatositók kényük-kedvök szerint huzták meg, tekintet nélkül az etnikai vonalakra. Ennek teljes tarthatatlansátát bizonyitotta az elmult évek óriási mértékü népirtása, igy elöbb utóbb az UN változtatni fog álláspontján. A magyar diplomáciának találni kellene egy olyan országot, amelyik kockázat nélkül felvetheti a kérdést és a módositási procedurát hajlandó elkezdeni. Ez Pandora szelencéjét nyitná ki, sajó lsten tudja, hová
.
. ----
------
~--
')
"
3 vezetne, de... Mit törődünk mi másokkal? Ki törődött velünk 1919 óta? 2. Ha a határok megváltoztatását nem lehet keresztülvinni, az egyesülés felé haladó Europa kényszeritse rá a leendö tagállamokat a teljeskörü autonómiák ~egadására. Dél Tyrol például szolgálhat minden igény kielégitésére. Ez azonban nem fog simán menni. A franciák által kreáIt "nemzetáIlamok" teljes erövel igazságtalan határaik fenntartására és kisebbségeik beolvasztására, vagy teljes kiirtására törekednek. Ezt az álláspontot csak akkor lesznek hajlandók feladni, ha Europa a gazdasági és politikai uniób6l való kirekesztéssel fenyegeti meg öket. De még ebben az esetben is rákényszerülhetünk azon eszközök alkalmazására,amelyeket a déltiroliakolyeredményesen használtak. Bármelyik útra is kell lépnünk, a kormány, a nyugati és az utódállamok magyarságának széleskörü együttmüködésére lesz szükség. A nemzetközi forumokat, NGO-kat, ismeretterjesztö könyveinket, propagandát,lobbyzást és a destabilizálás mindeneszközét fel kell használnunkcéljaink megvalósitására. Az idö megérett az .akcióra. Az amerikai kormány pillanatnyi magatartása változás elött áll. A kormány tanácsadói, a think tankok, kUliigyi társaságok mind jobban hajlanak a nemzetiségi kérdés autonomiával való megoldása felé. Erre mutatnak a cikkek, nyilatkozatok, söt könyvek is. Az akció sem kés bet soká. Arra fel kell késziilniink. Magyaródy Szabolcs *********************************************************
KÖNYV AKCIÓNK HIREI 1. Hüséges támogatónk, P.Gy. közölte, hogy ismét nagyobb összeget ad a könyvakciónkra. Ezzel ujabb könyvünk kiadásának és postázásának teljes költségét biztositotta. A pénz átutalása azóta már meg is történt. Hálánk "kifejezéséül egy kitüntetési kérelmet adtam be az illetékeseknek, de azt sajnos vissza kellett vonnom, mert barátunk nem kivánta elfogadni. Kapcsolatunk során, több alkalommal közölte velem, hogy csak magyar kötelességét teljesiti, amikor segiti munkánkats ezért semmi köszönet nem jár részünkröl. Azóta is a fejemet töröm, miként fejezhetnénk ki hálánkat. 2. Felkértük prof. Püspöki Nagy Pétert egy szlovák nyelvü, szlovák történelemköny megirására. Sajnos csak 2000 második felében tud foglalkozni ezzel a feladattal. Természetesen azt is nagy érdeklődéssei várjuk, de addig szeretnénk kiadni egy kis zsebkönyvet ebben a témában, igy máshoz kell fordulnunk az ügyben. 3. A románnyelvü román történelmi zsebkönyv megirása folyamatban van. Ugyanattól a szerzötöl egy nagyobb lélegzetü könyv is rövidesen nyomdakész állapotba kerül. 4. Kapronczay Károly: "Menekültek Magyarországon a második világháború idején" cimü könyv angol változata elkészült, Bessenyey Barcza Éva pompás forditásában. Rövidesen nyomdába kerül.
4 AZ ELKÉPZELHEfEfLEN MEGTÖRTÉNT! "Romania Mare" elindult a manapság divatossá vált osztódással való szaporodás utján. Úgy látszik a Kis-Antant államok sorsa elöbb-utóbb eléri öket is. Köztudomású, hogy sem Erdély, sem Moldva nincs megelégedve a status quoval, azaz Bukarest dominációjával. Ennek a mozgalomnak elsö ~ létezéséröl az évekkel ezelött Moldvából kapott hirekböl értesültünk. Kissé hitetlenül fogadtuk a hirt. Túlságosan jól hangzott. Most egy erdélyi román ujságifÓ Sabin Gherman, "szólt ki a ször közül". Húszegynéhány társával együtt Kolozsvárott megszervezte a "Pro Transylvania" alapitványt. A szeptember 17-i román lapok vezetö helyen számoltak be az alapitvány létrejöttéröl, amelyet a magyar lapok is átvettek. Érdemes idézni nyilatkozatát: "Bukarest az oka annak, hogy Románia lakossága a civilizáció partjára sodródott. Fel kell ébrednünk. Észre kell vegyük, hogy ez másként is lehetne. Mert mások vagyunk. Mert a rossz Bukarest irányából jön, a cifra palotákból, amelyekben a politikusok gátlástalanul verekednek a husosfazék körül. Észre kell vegyük, hogy nem a magyarok, németek a mi ellenségeink, hanem saját magunk, akik egyik nap.ról a másikra tengödünk, lopásra és átkozódásra kényszerülve. Nincs közös témánk: 75 éven keresztül volt és 75 évvel szegényebbek lettünk. Elegem van Romániából, az én Erdélyemet akaromI" Ghermán úr szerint Erdély önálló szövetségi államként müködne, de nem etnikai felosztás alapján. Bukarest nem veszi túlságosan komolyan az Alapitványt, de egyes politikusok felkapták a fejüket s figyelmeztetik a kormányt, hogy ne hanyagolja el Erdélyt, mert komoly bajok lehetnek. Egyes erdélyi magyar vezetök sem tartják Gherman urdtkomoly tényezönek, azonban többünk nézete szerint a lavina elindulhat s az nemcsak Erdélyt érintheti, hanem Moldvát is, amely már régen ellenségesen tekint az alacsonyabb muveltségü, eröszakos Havasalföldre, azaz Bukarestre. Románia """"'" esélye majdnem a nullával egyenlö az Európai Unióba való korai bekerülésre. ,_ Egy"jóval magasabb kulturális és gazdasági szinvonalon lévö önálló Erdély - de még Moldva is jóval könnyebben jutna át a tü fokán, mint a reménytelenül lemaradtés korrupt, balkáni Románia. Pár évvel ezelött kezembe került egy angolnyelvü moldvai memorandum, amelynek eredetéröl nem tudtam bizonyságot szerezni. Aki irta (Bogdán P. Nistor?) jó tudósa a román történelemnek s kitünö politikai, gazdasági érveket hozott fel Bukarest ellen. Kiemeli, hogy nyugatra egy majdan épitendö autóút nem Bukaresten keresztül vezet, hanem Erdély, Debrecen, Bécs irányában. Ezeket a jelenségeket figyelembe kell vennünk. Beleavatkozásunk nyilván ellenhatást váltana ki, tehát csak jóindulatú megflgyelöként szerepelhetünk. A mozgalom esetleges terebélyesedése esetén a magyarság a mérleg ny'elvét képezheti, de addig nem szabad állást foglalnunk. A történelemben az egyetlen állandó jelenség a változás. Ki tudja, mit hoz Románia számára a könyörtelen idö?
-
5 PELLENGÉR Hüséges támogatónk, Nemes Endre már felhivta figyelmünket néhány ellenséges hangú cikkre vagy könyvre. Most egy, a legszebb Ceausescu idökre ~mlékeztetö könyvre hivta fel a figyelmet: Milton G. Lehrer: Transylvania. History and Reality ISBN 0-910155-04-6 Kiadó Bartleby Press, 11141 Georgia Ave.,Suite A-6, Silver Spring, MD 20902, USA. A könyv teljes egészében beleillik a román történetirás profiljába. A dák származástói a "román" római császárokig (Aurelían és Probus- ha valaki nem tudná!), minden benn! van. A szokásos feltételezések, kiforgatások, hamisitások. Minden állításával ellenkezö tényt ignorál. Nem riad vissza nyilvánvaló hazugságoktóI sem. Például csak azt a Clemenceau idézetet emlitem, amelyben a magyarfaló francia miniszterelnök kijelenti, hogy a magyar parlamentben egyetlen román képviselö sem volt, holott számarányuk szerint 75 illette volna meg öket. Lehet. hogy az általa ismert számok alapján nem volt elég helyUk az országgyUlésben, de hogy voltak s keményen harcoltak Erdélyél't; az biztos. Biró Sándor, The Nationalities Problem in Transylvania 1867-1940 cimU könyve 352. oldalán irja: "Of the ftfteen (l5) Romanian members of the (Hungarian) parliament in 1908, thirteen were directors of banks..." Lehrer úr nyilván pontosan tudja, vagy legalábbis tudhatná - ha érdekelné _, hány román tagja volt a magyar törvényhozásnak, de tudatosan választotta a Clemenceau féle hazugságot a könyve boritóiapja számára. Mert ugye ki merné kétségbevonni a "Tigris" szavait?! Általában, nem hagyja magát zavartatni a tényektöl. A nagyobb baj az, hogy sikerült neki megszerezni David Martin urat az elöszó megírására. Martin urról tudni kell, hogy Thomas J. Dodd szenátor (Connecticut) kUlUgyitanácsadója volt, majd a Senate Subcommittee on Internal ~ Security-nak dolgozott mint fö elemzö (senior analyst). Tehát nem akárki. Igaz, elözöleg foglalkozott az 1956-0s forradalomrnal is és az Assembly of Captive European Nations szervezettel és azok ismert vezetöivel is kapcsolatban volt. Tebát nem valószinUsithetö a magyar-ellenessége. Hogy ezentúl milyen állásponton lesz, az nyitott kérdés. Talán következtethetünk irása befejezö mondatából: "Transylvania: History and Reality is essential reading for all, who seek to understand the history of this arca. which occupies so important a position in Central Europe." Ebböl a könyvböl természetesen tanulni is lehet. Ugyanis egyik nagy hibánk az, hogy ugysz61ván csak keményen tudományos könyveket adunk ki, amelyek csak egy szuk kör érdeklödésére számíthatnak. Ellenfeleink viszont igen sok olvasmányoS, talán inkább a zsurnalisztika körébe tartozó müvet adnak ki, amelyek nemcsak a tényekre (vagy kitalációkra) szorítkoznak, hanem emocionálisan is befolyásolják olvasóikat Igy nemcsak a szakma érdeklödésére számíthatnak, hanem az ujságirók, politikusokéra is.
6
-
DIPLOMÁCIA OH! Néhány éve a bukaresti és budapesti amerikai követek egyidöben parancsolták meg a két kormánynak, hogy most pedig azonnal béküljenek ki. A románok boldog örömmel teljesitették a parancsot. Elöször is - az ö szavaikkal élve - emaszkulálták a Council of Europe 1201 sz. Ajánlását. Aztán minden kimaradt belöle, ami számitott: magyar egyetem, az egyházi javak, iskolák, dokumentációk, stb. visszaszolgáltatása. A Homi külpolitika "diadala" volt... Talán három éve, egy amerikai fedöszerv kiválasztott néhány RMDSz vezetöt, akikben valami okból megbiztak. Kihozatták öket Washington mellé és tárgyaltatták öket a román kormány megbizottaival. Majd egy valamivel bövitett csoportot meghivtak a Neptun üdülöbe, megtárgyaItatni velük és a román kormány képviselöivel a kormányba való részvétel ügyét. Mindezt az RMDSz vezetöségének tudta és felhatalmazása nélkül. Most ezek az emberek vannak a román kormányban és türik el az egyik megaláztatást a másik után. Semmi eredményt nem tudnak felmutatni a kolozsvári magyar egyetem tárgyában, de a kormány által felhigitott Petöfi-Schiller egyetem is csak akkor valósulhat meg - talán -, ha ott román nyelven is lesz tanítás. Ha sikerül is tetö alá hozni ezt az öszvért, elárasztják az egyetemet román tanulókkal, tanárokkal, és a Bólyai-Babesen megszokott szalámi taktikát alkalmazva, rövidesen román egyetem lesz belöle. Pár hete pedig a State Department egyik tisztviselöje jelentette ki Budapesten, hogy márpedig az amerikai kormány hallani sem akar az autonomiákról, söt még ezt a szót sem szereti. Oda sUlyedtünk, hogy az amerikai kormány egyszerüen parancsokat ad kormányunknak. oe nem maga Clinton vagy a külügyminiszter, hanem csak alantas beosztottak. Még jó, hogy nem a Fehér Ház portása... Ezért örültünk Orbán miniszterelnök tir amerikai utján elhangzottaknak, melyben szóvá tette a délvidéki magyar kisebbségek, illetve az autonomia kérdését. Csak itt sem volt koordinálás. Ugyanis ezzel egyidöben mi is eröteljesen lobbyzhattunkvolna ennek érdekében... *********************************************************
HIREK CaUfornia: Matica Ágnes cscst. jelenti: A 103/1 Öregcserkész raj felvette a Tollas Tibor nevet. Rövidesen megjelennek az Interneten és honlapot is tervemek. Jelentésüket a Holló következö számában hozzuk. Budapest: Hazai készletünkböl 100 példányt juttatottunk el Wagner Ferenc: Hungarian Contribution to the World Civilization cimU mUvéböl, a hazai Magyar Cserkész Szövetség jamboreera induló csapatának. Cleveland: A DuNay, André: The Origins ofthe Rumanians cimU könyv postázását befejezték. A követö kötet: Du Nay-Du Nay-Kosztin: Transylvania and the Rumanians postázása is rövidesen befejezödik. ' Hálás köszönet a munkába résztvevöknek: AlapiEndréné, Szabolcsné Erzsébet, Beodray Ferenc-Pirike, Kálnoky Emö, Falk Viktor, Gráber család, Horváth Mihály, Kis Ferenc, Brenner Jenöné, Szappanos István, Szaday Ibolya.
7 KÁRPÁTMEDENCEI ÁLLAMPOLGÁRSÁG Sok szó esik ma az utódállamok magyarságának megadandó különleges status elképzeléseiröl. Ugyanis ha bekerUlünk az Europai Közösségbe, be kell tartanunk a Scbengeni Egyezmény határvédelmi rendelkezéseit. Azok pedig 'trányos helyzetbe hozzák a határonkivülrekedt testvéreinket. Ezek a rendelkezések Nyugat Europa elözönlését hivatottak megakadályozni. Ez természetesen teljesen érthető, hiszen senkinek sem áll érdekében beengedni a harmadik világból érkezö milliókat, akik szivesen elcserélnék a teljes létbizonytalanságot akármilyen alacsony szinvonalon is, de életbiztonságot nyujtó Európáért. Az invázió természetesen ma is teljes erövel folyik. A magyar határokon naponta fogják el a tiltott határátlépést megkisérlöket. Minket nem nagyon zavarna, ha a menekülök tovább mehetnének, ez azonban ugyszólván lehetetlen. Az osztrákok igen komoly védelmi erökkel állnak a határon s az elfogottakat visszatoloncolják Magyarországra. Ez pedig rengeteg gonddal és költséggel jár. Ráadásul a nyugati ujságokban idönként megjelennek a tudósitások a magyar hatóságok "embertelen" bánámódjáról. Nos, felvetödött a kettös állampolgárság megadásának a lehetösége is. Magyar útlevél birtokában,a magyarok szabadon közlekedhetnének a határokon. Ez persze Kellemetlen bonyodalomhoz is vezethetne. Föként az irigység játszana nagy szerepet. Szomszéd a szomszédra haragudna meg, a vegyes házasságokban élök a rokonoktói idegenednének el, kormányok tiltakoznának. Az utóbbi volna a legkisebb gond, hiszen Nyugat-Európában van néhány precedens ennek megoldására. Ezenkivül az Unióba igyekvö kormányok jobban teszik, ha nem tiltakoznak s nem élnek retorziókkal. De ha már lúd, legyen kövér! Vessük fel a lehetöségét annak, hogy mindazok kapbatnának egy különleges magyar útlevelet, akik igazolni tudják kárpátmedencei öslakos származásukat, akár magyarok, akár nem. Köztudomású, hogy 1920-ban - Sopron kivételével - sehol sem tartottak ~ lépszavazást arról, hogy ki, milyen államban kiván élni. Az akkori viszonyok ismeretében biztosak lehetünk abban, hogya nemzetiségeink fele sem akart Csehszlovákia, Nagy-Románia és Yugoszlávia polgára lenni. Ezeket az államokat a gyöztes nagyhatalmak hozták létre, leplezetlenül eröszakos eszközökkel. Ha a nemzetközi jog apjának tekinthetö Grotius tanait vesszük tekintetbe, az egész eljárás erkölcstelen, illegális s fenntartásukcsakis eröszakos eszközökkel lehetséges. E tények tudatában miért büntetnénkazokat, akiknek öseiröl nem tételezhetö fel hiteltérdemlöen az elszakadás kivánsága és ilyenirányú cselekmény elkövetése? Adjuk meg tehát azoknak a népeknek, a még egy ideig kiváltságokkal járó különleges magyar útlevelet, akiknek ösei sokszáz éven keresztül a Szentkórona védelmének elönyeit élvezték vagy hátrányait velünk együtt szenvedték. Ezzel a gesztussal nemcsak az egyéneknek tennénkapróbb-nagyobb szivességet, hanem a Duna-völgy népeinek a megbékélését és Európa rendjét is szolgálnánk.
n__ --
-
--..-----
------
-..-
-
5 PELLENGÉR Hüséges támogatónk, Nemes Endre már felhivta figyelmünket néhány ellenséges hangú cikkre vagy könyvre. Most egy, a legszebb Ceausescu idökre ~mlékeztetö könyvre hivta fel a figyelmet: Milton G. Lehrer: Transylvania. History and Reality ISBN 0-910155-04-6 Kiadó Bartleby Press, 11141 Georgia Ave.,Suite A-6, Silver Spring, MD 20902, USA. A könyv teljes egészében beleillik a román történetirás profiljába. A dák származástói a "román" római császárokig (Aurelian és Probus- ha valaki nem tudná!), minden benl!.~ van. A szokásos feltételezések, kiforgatások, hamisitások. Minden áIlitásával elleokezö tényt ignorál. Nem riad vissza nyilvánvaló hazugságoktói sem. Például csak azt a Clemenceau idézetet emlitem, amelyben a magyarfaló francia miniszterelnök kijelenti, hogya magyar parlamentben egyetlen román képviselö sem volt, holott számarányuk szerint 75 illette volna meg öket. Lehet, hogy az általa ismert számok alapján nem volt elég helyUk az országgyülésben, de hogy voltak s keményen harcoltak Erdélyért. az biztos. Biró Sándor, The Nationalities Problem in Transylvania 1867-1940 cimU könyve 352. oldalán irja: "Of the fiftun (15) Romanian members of the (Hungarian) parliament in 1908, thirreenwere directors of banks..." Lehrer úr nyilván pontosantudja, vagy legalábbis tudhatná ha érdekelné _, hány román tagja volt a magyar törvényhozásnak, de tudatosan választotta a Clemenceau féle hazugságot a könyve boritóiapja számára. Mert ugye ki merné kétségbevonni a "Tigris" szavait?! Általában, nem hagyja magát zavartatni a tényektöl. . A nagyobb baj az, hogy sikerült neki megszerezni David Martin urat az elöszó megirására. Martin urról tudni kell, hogy Thomas J. Dodd szenátor (Connecticut) külügyi tanácsadója volt, majd a Senate Subcommittee on Internal ~ Security-nak dolgozott mint fó elemzö (senior analyst). Tehát nem akárki. Igaz, elözöleg foglalkozott az 1956-0s forradalommal is és az Assembly of Captive European Nations szervezettel és azok ismert vezetöivel is kapcsolatban volt. Tebát nem valószinUsithetö a magyar-ellenessége. Hogy ezentúl milyen állásponton lesz, az nyitott kérdés. Talán következtethetünk irása befejezö mondatából: "Transylvania: History and Reality is essential reading for ali, who suk to understand the history of this area, which occupies so important a position in Central Europe." Ebböl a könyvböl természetesen tanulni is lehet. Ugyanis egyik nagy hibánk az, hogy ugysz61ván csak keményen tudományos könyveket adunk ki, amelyek csak egy szük kör érdeklödésére számithatnak. Ellenfeleink viszont igen sok olvasmányos, talán inkább a zsurnalisztika körébe tartozó müvet adnak ki, amelyek nemcsak a tényekre (vagy kitalációkra) szoritkoznak, hanem emocionálisan is befolyásolják olvasóikat Igy nemcsak a szakma érdeklödésére számithatnak, hanem az ujságirók, politikusokéra is.
-
9 KÖNYV AKCIÓNK }fiREI Régi barátunk. Németh Zsolt külügyi politikai államtitkár fogadott hivatalában. Megbeszéltük közös dolgainkat s a jövö évtöl kezdve. könyvakciónk támogatásáról biztositott. Ennek elsö kézzelfogható eredménye az. ,ogy háromszáz Budapesten lévö könyvünk kiszáIlitását még ebben az évben oiztositotta. Ugyancsak felvállalta azt az igéretet amelyet még Jeszenszky Géza akkori külügyminiszter úr tett az általunk felterjesztett személyek kitüntetésére. Annak idejénszámos- magyarérdekeketidegennyelvenszolgáló- barátunknaksikerült kitüntetést biztositanunk. Ugyancsak felterjeszthettük kitüntetésreazokat is, akik egy könyvünk kiadásánakösszes költségeit fedezték. Homék uralomrajutásával ennek természetesen azonnal vége szakadt. Kovács külügyminiszter olyan gyorsan és alaposan leállitott mindent, hogya betegágyán végnapjait éiö Kostya Sándornak adományozott kitüntetést annak ellenére nem adták át, hogy a kanadai kormány beleegyezését és jókivánságait már kézhezkapta. Minösitheteden eljárás volt! Több, akkoriban felterjesztett személy ügyét leállitották, mint például Somogyi Zoltánét, aki egyik könyvünk teljes nyomtatási költségét egyenesen a nyomdának fizette be. Mivel postumus kitüntetést a magyar köztársaság nem ad, már n~mis kaphat. Nagy örömünkre szolgál, hogya jövöben ismét, néhány arra érdemes magyarnak örömet szerezhetünk, kitünö magyarság
szolgálati munkájuk jutalmául.
.
******** Prof.Balogh Sánd'3r, már többször beharangozott könyvének mágneses lemeze már postán van. Lektorálás után azonnal nyomdába kerül. Ez a könyv meghatározójellegü, s a magyar autonómiákértfolyó küzdelem kemény fegyvere lesz.
,
******** Prof. Vékony Gábor: Dákok-Rómaiak-Románok cimü könyvének .orditása kész. A mágneslemez nyomdai elökészitésén Szappanos István dolgozik. ******** Prof.Simon András rövidesen elkészül prof.Wagner Ferenc: Hungarian Contributions to World Civilization, könyvének OOvitésévelés modernizálásával ********* Rövidesen elkészül Erdélyben a Du Nay: The Origins of the Rumanians magyar változatának a compendiuma, amelyOOI szintén vásárolni fogunk egy bizonyos mennyiséget, föként erdélyi elosztásra. ********* Somogyi Vince lényegében befejezte a ll. menet igényléseinek csomagolását és postázását. Ez a munka nagyon hosszadalmas, mert két egyforma igénylés nincs és minden csomag más méretü. Mindezt a rendes munkája mellett teljesiti s lassan még a házát is ujjáépiti közben. Hálás köszönet önfeláldozó munkájáért!
10 A szerkesztö tizeni: Horváth István htiséges támogatónk irja Torontoból: "Nagyon jól hangzik az indokIásod, amikor valaki könyvet akar vásárolni töled: 'Nem érdekünk, hogy magyarok könyvespolcain porosodjanak könyveink.' Ez mind jó és helyes, oe amikor pár ezres példányszámban kinyomaUok egy könyvet, semmit sem számítana olyan 80-100 példánnyal többet rendelni és a támogatóknak azt az elöjogot megadni, hogyha akarnal;:, pénzért rendelhessenek könyvet postaköltségestöl..." Kedves István! 5-10% nyomdai "túlfutás" van minden könyv esetében. Tehát javaslatod könnyen kivitelezhetö lenne. Kereskedni azonban nem akarunk, esetleges jogi bonyodalmak miatt Ugyanis könyveink kiadási jogát többnyire térítésmentesen kapjuk, de csak ingyenes terjesztésre. Leveledet azonban megtárgyaltuk s javaslatodat ésszerUnek, méltányosnak tartjuk. Ennek nyomán a következőkben állapodtunk meg: A támogatóink által megrendelt egy vagy több könyvet a megadott címre (cimekre) postázzuk. Költség térités: Észak-Amerikában darabonként US$IO.OO, tengerentúlra US$15.00. Az összeget kérjük külön csekken, a rendeléssel együtt beküldeni. Pillanatnyilag az alábbi könyvekre vehetünk fel igénylést: l. Du Nay, André: Origins of the Rumanians. 2. Du Nay-Du Nay-Kosztin: Transylvania and the Rumanians, 3. Wojatsek, Charles: From Trianon to the FIrst Vienml ArbitraJ Award 4. Kostya, Alexander: Northern Hungary 5. 8orsody, Stephen: The New CentraJ Europe Ezen kivül: A szerzö örökösévei kötött megálapodás szerint US$25.00 áron kapható: Cseres, Tibor: Titoist Atrocities in Voivodina, 1944 Ugyancsak kapható US$ 5.00 áron: 8arath, Tibor: 111CEarly Hungarians. *********************************** TÁMOGATÓINKHOZ:
Régebben többféle kedvezményben részesitettük kedves támogatóinkat (Makk képek nyomatai, emlékérmek, stb.) Valószinüleg adósok is vagyuk itt-ott, ezzel-azzal. Kérjük jelentkezzenek azok, akik nem kapták'meg az igért tárgyakat Most egy olyan folyamatos akciót kezdünk, amellyel maradandóanszeretnénk hálánkat kifejezni barátainknak. Elhatároztuk tehát, hogy: 1. Ezentúl minden konyvünk impressum oldalán feltüntetjük azon támogatónk nevét, aki egy vagy több könyv kiadására elegendö pénzt adományozott Ez az idén kiadandókét könyvünkre is vonatkozik 2. A harmadik kiadandó könyvünk utolsó oldalán kinyomatjuk minden eddigi adakozónknevét 3. Ezentúl minden könyvünk utolsó oldalán feltüntetjük az összes elözö évi adakozónk és önkéntes munkatársunk nevét 4. Minden támogatónk egy darab könyvet kap évente ajándékba. --
--
-----.-----
~
II TÁMOGATÓINK
1998 január 1 és október 31 között az alanti adományokérkeztek. Hálás köszönetünktámogatóinknak.
12 LÁTOGASSA MEG HONLAPUNKAT: EUROP ÁBAN: http://www.net.hu/corvinus/ MÁSHOL: http://www.hungary.com/corvinus/ ILYEN LEVELEKEf
KAPUNK:
Septmbr
S.
J.
15,
198
Magyrod
Hunyadi
Boks Juanit
Dr.
CANADA
L9C
Hamilton
42
Ontario
Dear
Sir -
Thank Andre
you
so
Ou OF
We
bok
much
Nay's
HISTORY
langue
2G3
wil
THE
ting
to
the
OF
libray
THE
a
copy
RUMANIS:
of
THE
EARLY
LANGUE.
hapy lingustc
dona ORIGNS
RUMANI
be and
for THE to
ad
this
to
our
coletin of
foreign
materils. Sincerly,
Phy
~
/7
u..;. t/-.L
liB
Directo,
An
~
\t) Published by S.J. Magyaródy 42 Juanita Dr., Hamilton, ON L9C 2G3, Canada E-mail:
[email protected]
K. Raugst
l
"/,:;1
/1.
dA/
~
~------
