Hogyan tovább? Gyakorlatorientált válaszok a családi vállalkozás működése és átadása során felmerülő jogi kihívásokra dr. Korim Balázs
Bemutatkozunk – Barkassy Grünfeld •
irodánk olyan innovatív piaci szereplő, mely az elsők között ismerte fel a családi vállalkozások generációváltásának nemzetgazdasági jelentőségét
•
egyablakos hálózatunkkal
•
hosszú ideje végzünk gyakorlati tanácsadást és kiterjedt elméleti kutatásokat a téma gazdasági és jogi területein
•
publikációinkban (jogi szaklapok, Origo, televíziós műsorok) a gyakorlati problémákra fókuszálva nyújtunk támpontokat
szolgáltatás
partneri
A generációváltásban rejlő veszélyek • Európában a cégek 75-80%-a családi vállalkozás, a foglalkoztatásban szerepük 40-50%-os, a GDP-ből való részesedésük 50-70%-os • nemzetközi statisztikák szerint a cégek 1/3-a marad családi kézben és a második generációváltást csupán 20% éli túl
• a hazai mikro vállalkozások 95%-a, a közép- és nagyvállalatok 25-30%-a családi vállalkozás • a nemzetközi megszűnési arányt hazánkra vetítve súlyos gazdasági következmények várhatók – a felkészülés esszenciális Források: • •
Konczosné Szombathelyi Márta: Családi vállalkozások generációváltásának kockázata Csákné Filep Judit, Pákozdi Imre: Utódlás, generációváltás a magyar KKV-szektorban
A generációváltásban rejlő veszélyek • történelmi okokból tapasztalatlanság áll fenn a magyar családi vállalkozásoknál a generációváltás terén • a sikeresség fenntartása nem csak gazdasági, hanem érzelmi kérdés is, hiszen az alapítók életművéről van szó • a nemzetközi tapasztalatok alapján a generációváltás sikerén múlik, hogy megmarad-e családi kézben vagy egyáltalán fennmarad-e a vállalkozás • a családi vállalkozás alegységei igényei megteremtése a sikeresség és időtállóság alapja
összhangjának
A generációváltásban rejlő veszélyek •
a folyamat sikeressége elsősorban a tervezésen, felkészülésen múlik – ám pusztán kevesebb mint 5% rendelkezik írásos tervvel
•
az új Ptk. diszpozitív társasági jogi koncepciója lehetőséget kínál a tulajdonosi és menedzsment-szerkezet optimalizálására
•
az új Ptk. által a sikeres külföldi minták átültetése, több évtizedes, működő tradíciók bevezetése, a magyar tapasztalatok hiányának kiküszöbölése válik lehetségessé
Az első lépések • a generációváltás egy folyamat, amely több évet is igénybe vehet és az átadás konkrét jogi momentumán is túlnyúlik • első lépésként a lehetőségeket kell számba venni, melyek a tervezés alapjául szolgálnak, így példának okáért: • van-e egyáltalán olyan családtag, vagy akár több, aki potenciális utód lehet? • ha van ilyen családtag, akkor ő nyitottnak mutatkozik-e a szerepre, s ha igen, akkor milyen időtávon várható, hogy megfelelően felkészült lesz? • a menedzsment és a tulajdonjog is átadásra kerül? • milyen mértékben és formában kíván az átadó generáció szerepet vállalni? • milyen források állnak rendelkezésre az átmenet finanszírozásához?
Az első lépések • minden vállalkozás egyedi, ám tipikus utódlási kimenetek vázolhatók: • a tulajdonjog és vezetés is a család kezében marad • a tulajdonjog megtartása, míg a vezetés átadása a következő generációnak • a tulajdonjog családi kézben marad, az operatív irányítást külső fél látja el • menedzsment kivásárlás • menedzsment kialakítása kivásárlási célzattal • a tulajdonjog eladása külső félnek • a vállalkozás bezárása
• valamennyi kimenetnek vannak előnyei és kihívásai, ráadásul valamennyi vállalkozás és család más struktúrát kíván, így az optimális részesedés-átruházási struktúra megtalálása esetenkénti
Jogi megoldások az egyes kimeneteknél tulajdon és vezetés is családi kézben
• többféle részesedés-átruházási technika merülhet fel, melyek közül az adott család és vállalkozás igényei alapján kerül ki az optimális • tranzakciós költségek – tőkeigény – biztos nyugdíjas évek hármasa: • ajándékozás: illetékmentesség egyenes ági rokonok között, nincs tőkeigény, ugyanakkor nem is biztosítja az átadó generáció anyagi nyugalmát, így ez a kérdés a tulajdon teljes átruházása esetén kezelendő
Jogi megoldások az egyes kimeneteknél tulajdon és vezetés is családi kézben
• üzletrész adásvétel: illetékmentesség (ingatlanvagyonnal rendelkező társaság kivételével), ugyanakkor adókötelezettséget teremthet, tőkeigényes, ám ezáltal anyagi alapot biztosít a nyugdíjas évekre • életjáradéki szerződés: családi vállalkozások esetében az optimális megoldás lehet
Jogi megoldások az egyes kimeneteknél tulajdon és vezetés is családi kézben – életjáradéki szerződés
• a tulajdonjoggal a jövedelem alapja is megszűnik, előfordulhat tőkehiány az utódoknál, hitelfelvétel pedig nem lehetséges vagy nem kívánatos – miként biztosítható az életszínvonal? • az előd átruházza a tulajdonjogát az utódjára, míg az annak élete végig megfelelő életjáradékot fizet: • garantálható a megfelelő életszínvonal fenntartása • a vállalkozás eredménye biztosítja a fedezetet az átvevő részére • a járulékos költségek is alacsonyak, illeték és adómentes lehet a tranzakció
• fontos a megfelelő szerződéses környezet, hiszen felmerülhet a színleltség problematikája az adózási előnyök miatt
Jogi megoldások az egyes kimeneteknél tulajdon a családban, vezetés a családon kívül
• az ügyvezetőnek meghatározó befolyása van a vállalkozás működésére – fontos, hogy ki és milyen szabályozás mellett tölti be • a jól megfogalmazott menedzserszerződés esszenciális • csekélyebb a biztosított védelem és lényegesen nagyobb a szabadság a jogviszony tartalmának kialakítására – az általános szabályoktól a vezető terhére is el lehet térni • rugalmasan szüntethető meg egyoldalú módon a vezető munkaviszonya – nincs indokolási kötelezettség, nem érvényesülnek a felmondási tilalmak • szigorú összeférhetetlenségi szabályok – részesedésszerzés, jogviszony létesítés, jogügylet kötése, hozzátartozók esetében is
Jogi megoldások az egyes kimeneteknél tulajdon a családban, vezetés a családon kívül
• titoktartási klauzula • az üzleti titoktartás a vezetővel szemben hatványozott jelentőséggel merül fel • a jogviszonyának megszűnése utáni időszakban is őrizze meg a tudomására jutott üzleti titkot, know-how-t • versenytilalmi klauzula • az időtartam, amely alatt a vezető nem létesíthet jogviszonyt a versenytársakkal, a munkavállalók átcsábításának tilalma • ellenérték összege: milyen mértékben akadályozza újabb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésében – min. azonos időszakra járó alapbér 1/3-a
Jogi megoldások az egyes kimeneteknél tulajdon a családban, vezetés a családon kívül
• a társasági szerződésben rejlő lehetőségek • döntési korlátozások bevezetése - összeghatárhoz, ügykörhöz igazodva taggyűlési jóváhagyás megkövetelése; a döntéshozatali rend kialakítása • a munkáltatói jogok gyakorlása rendjének alakítása • ügydöntő felügyelőbizottság létesítése - egyes döntések meghozatalának vagy jóváhagyásának a felügyelőbizottságra telepítése – garanciális elem
Jogi megoldások az egyes kimeneteknél tulajdon a családban, vezetés a családon kívül
•
igazgatóság létesítése – már kft-k esetében is lehetséges, felkészülési lehetőség, belső feladat- és felelősség megosztás, tőkebefektetőknek kedvező
•
egyéb társasági szervek kigondolása – nemzetközi mintára elsősorban döntés előkészítő szervek (svájci vezető tisztségviselő jelölő, audit, illetve javadalmazási bizottságok)
Menedzsment kivásárlás • mi a helyzet, ha nincsen olyan hozzátartozó, aki alkalmas volna az utódlásra vagy erre szándéka nincs?
• még ha a döntés meg is született az értékesítésről, sokszor még nagyobb akadály lehet a vevő felkutatása • még ha van is potenciális vevő, a bizalmas információk megosztása, sok erőforrás igénybevétele, munkavállalói kedv romlása várható
Menedzsment kivásárlás • az MBO ilyen esetekben lehet igazán vonzó opció • a családi vállalkozás ügyvezetése ugyanis már ismeri a céget, tisztában van erényeivel és a kezelendő kihívásokkal • az átvilágítás is lehet akár szűkebb körű • a tárgyalások velük való lefolytatása rövidebb és az üzletmenet zökkenőmentes vitele szempontjából kevésbé zavaró • a munkavállalók számára kevesebb bizonytalansággal jár • bizalmas információt sem kell adott esetben versenytárs tudomására hozni
Menedzsment kivásárlás • ugyanakkor… • ki kell építeni az elkülönült menedzsmentet, amely az átvevői szerepbe léphet • sokszor a tulajdonosi kör végzi az ügyvezetést • az esetleges külső értékesítés során is előny • az ügyvezetés tagjai ritkán rendelkeznek elégséges tőkével a tranzakcióhoz • hitelfelvétel szükséges (külső féltől, tulajdonostól) • tőkebefektető bevonása • megfelelő részesedés-átruházási technika kiválasztása
A tulajdonjog eladása külső félnek • ha nincs családban, lehetséges
megfelelő utód a és az MBO sem
• fontos áttekinteni a vállalkozás erősségeit és gyengeségeit – átvilágítás • a feltártak alapján a vállalkozás piacképessé tétele • fel kell tárni az esetleges továbbélő kötelezettségeket és kockázatokat • figyelni kell az átruházásra irányuló szerződés megszövegezésére
Hogy maradjon családi kézben a cég? • az alapítók többsége családi kézben akarja tartani a céget, ám számos körülmény ez ellen hathat, így például: • • • •
váratlan elhalálozás, ellentétes irányba ható végrendelet házasság felbontása pénzügyi nehézségek a vállalkozási kedv megszűnéséből eredő eladási szándék
• a cél: olyan új tag társaságba való belépésének megakadályozása, aki a többiek számára nem kívánatos, illetve a tagok közötti tulajdoni arányok fenntartása • a lehetőségek esetkörönként változnak, de jogi aktus mindenhol kell
Hogy maradjon családi kézben a cég? • adásvételi szerződés útján való átruházás • elővásárlási jog tagok közötti átruházás
kívülálló személyre történő átruházás
szabadon átruházható, de egymás javára kvázi elővásárlási jog alapítható az üzletrészek egymáshoz viszonyított mértéke szerint (az eltérés lehetséges)
a többi tag, a társaság vagy a társaság által kijelölt személy a társasági szerződésben meghatározott tetszőleges sorrendben rendelkezik elővásárlási joggal
• lehetőség van továbbá az átruházást meghatározott feltételhez, a taggyűlés hozzájárulásához kötni • végső bástya pedig az üzletrészeken alapított vételi jog lehet
Hogy maradjon családi kézben a cég? • lehetőségek valamely tag halása esetére • az örökös kérheti az ügyvezetőtől a tagjegyzékbe való bejegyzését • megtagadhatja az örökös bejegyzését, ha az erre feljogosított személyek az üzletrész magukhoz váltásáról a jogutód bejegyzési kérelmétől számított harminc napos, jogvesztő határidőn belül nyilatkoznak, és az üzletrész forgalmi értékét az örökösnek kifizetik • az új Ptk. alatt tehát már nincs mód az öröklés útján való átszállás kizárására, helyette a társasági szerződésben kell rendezni a kérdést, illetve adott a vételi jog biztosította lehetőség • érdemes tehát megfelelő alap biztosításáról gondoskodni ezen esetekre
