43
42
könnyen kárt tehet; pl. valaki sz'egény ember, nagy a családja, az adóvégrehajtó ingóságait foglalja le, a kétségbeesett ember megtámadja az adóvégrehajtót, -a csendőr a támadót elfogja, községi 'közegek segélyével megbilincsdi, nehogy 'kétségbeesésében a végrehajtó életét, avagy testi épségét veszélyezteslse. -AVlagy N. N. kereskedő/t Ihelybelen üz leti spelkulációi csődbe juttatják, a vagyonbukott kereskedő üzleti könyveit meghamisitja, de kisül a turpisság s a kereskedő szökni akar; a járőr az lJtra Ikész rker,eskedőt még lakásán éri és fogja el, az elkeseredett üzletember iróasztalán fekvő forgópisztolyához kap, hogy 'kiolltsa életét, de a csendőr szándékában megakadályozza s nehogy az elk,es~~edett.'ember magában kárt tegyen, megbllmcselI. Kérdés már most, miből követ-
seikből, ' pl. ~ha!lálsáipadt, aj,]{1ai és a,roi~m~~ remegnek s a lelki harctól iz~adtsag ut ~1 homlokán szemei tágra nYllnak, fogan csikorgatj'a; ideges rdngatódzásaiból --végül mások bemondásúból. A bilincs a'lkalmazásávail a fogolynak fölösleges fájdalmat vagy sérülést nem szabad okozni, tehát é\ bil-incs.et olyk'épen kcJ;1 a fogoly kézcsuklóira iHeszteni, h.ogy a fogoly a bi- lincsből a kezét ugyan 'kl n~ huzhassa, de nagyobb fájdalimat v.ele nekl ne okozzunk mint amilyen fájdalom a bilincsnek a 'l\Jézcsu(klókra szorosan történt ráillesztéséből keletkez·ik. Szigoru büntetés terhe mellett tilos tehát pl. a bilin~set a szemei közé illesztett szurony m,egforgatása által megs,zoritani, mlert az má.r emberkinzás. A bilincs használlati módját sza'bványos parancs ,j'smerteti.
keztetheti a csendőr a fogoly feldult lelki állapotát: fenyegeféseiből, pl. ha azt
37. §.
mondja: "Kettőnk közül egyilk nem jön ~lve az őrsr'e" avagy: "Legyen az Isten lrgalmas N.-nek, ha a községben meglá~om". Továb?á ..a fogoly mozdulafaiból, pl. egnek eme:lt (YkoHel fenyegetődzik. Kisérleteib~l, pl. ~eki megy egy aratónak, hogy a nala levo kaszát elvegye. Arckifejezé-
Az "elővezetés" foganatositása. Elövezetés nem egyéb, mint valalkinek a személyes szaba-dság nagyobb 'lnérvben va ló 'k orlátozása nélkül eszközölt bekisérése valamely 'lIatósághoz. Az elővezc.\ t~ndő egyén kimélet(] alatt azt -értjülk, hogy
45
44
cllclle kényszereszközöket nem afka'1mazliatunk mindaddig. mig az elfogás kij el'en. tésének szüksége be nem áll. Mindannak mellőzése alatt, mi nem (,kvetleniil szükséges az illető egyén elő állitásdnak bizfositdsdra, azt ért.i ük, hogy (lZ elővez,etendőnek meg: k,ell engedni , hogy az, akivel akar, azzal beszélhet dohányozhat, étkezésnél kést és vi,llát is használhat. saját költségén kocsin, vasutotJ ha!ön ~tazhati~ a kisérő csendőrrel együtt; s, ,~Italaban "mmdazt meg kell ,eng.edni az e:ovezetendonek, mi a~ elővezetést nem al\.~dá~yozza. lia az előve~etendő megszoknek, eHene fegyvert 'használni nem sza~ad, hanem serényen üldözni kell mind8?dl!, m,ig ~I. nem fogjuk, az elfogás eszkozk,~~ es kl]elentése után az illető már
:TIcgbllmcselhető.
, A sZ~~ést egyébként a csendőr olyk~pe~ tehed le~etetlenné, hogy az 'elővezc ten~ot n~.m harom lépésnyi távolságból, h~n:--m. ~o~vetlen közelből kiséri; kocsin valo ~lsereskor pedig meJl.éj'e ül. Az elő\.'ezetes a1okalmáva,l a csendo" r ugye .. l'Jen az l"" ~,~o~ezetendore, hogy az őt esetleg ki ne jd:za, vagy meg ne rohanja, ~iért is szembe helyezkodésnél Jla'rn'm l",epesne'I k"0v1
."
f
.
zelebb ne engedj,e őt magához kozeledni s feHépésf esetén fegyverét hozza lőkész heilyzetbe. Büntett vagy vétség elkövetésével terhelt egyénnél pedig ,ezen Ikívül ejts'e meg a segédkező járőrtárs'ával, vagy községi közegek segélyév,el a személymotozást. Azon Ikörül,mények, mely,ek miatt az elővezetendő elfogandó, a követlkezők: 1. a szökés vagy annak kisérI,ete; 2. e1l1,entállás és ellenszegülés; 3. ha az elővez,etés során oly körülmények merülnek fel, meIyelk miatt az elővezetendönek ellfogása a szolg. ut. 117. §-a folytán iJ1do,~olt, pl. egy cigány kóborláson tetten ,éretvén előveze tendő s egy 'köz,ségen való kiséréSIkor valaki ráismer, hogy előző nap ő törte fel a bolt ját, s vitte ell onnan a különféle árucikkeket, vagy jelzett cigány egy kocsiról egy ru'hakk,al' telt balt yut emel fel s azt 'az arra folyó patakba dobja, s a ruhákról kitünik, hogy azok lopásbÓIl származnak, vagy ha zsebéből hwmis váltópénzt szór ki, vagy ha a községházán megtekintett rendőri kÖZllönyből kitünik, hogy az illető körözve van. 1
47
46
39. §. Eljárás közszolgálatban vagy magánvállalatnál alkalmazottak elfogásánál és eJő vezetésénél.
Közhivatalban dlló személy az, ki J közigazgatási, vagy igazságszolgáltatási teendők végzésére hivatott, pl. főszol, ga biró, /községi jegyző, postamester, posta·· tiszt, rendőIikapitány, városi pénztárnok, ellenőr, körorvos, állami állIaitorvos, járásbiró stb. Közszolgdlatban álló egyén a távírda, távbeszélő, posta és vasuti hivatalnok, rendőr, pénzügyőr, vámos, gátőr, csősz, szóval mindazon 'egyének, kik a közönség érdekeinek szo:lgá~atára hivata1ból kirendeltetnek. Magánvdllalatndl alkalmazott egyének azok, kik magánosok szolgálatában valamely gyárválllaüat, bánya , hutatelepen szolg-álatot t'eljesitenek. fenhek helyettesítése a közbiztons(ig érdekében szükséges, mert néllkülök a közbiztonság fölötti őrködés hivata,luk, vagy hatáskörülk körzetében megszünvén a gonosztevők álltal ez,en alkalo!m kihasználtatnék, s üzelmei ket akadálytala,nul foqytathatnák, pl. egy rendőrkapitány eHogatván helyettesitése nélkül a város közbiztonsága
fölötti őrködés 'megsztinnék. Közérdek folytdn szükséges helyettesitésük, mert anélkül a 'közönség érdekei nem szolgáltatnának, pl. egy postahivatalnokeHogás'akor a levél, csomag ,és értékforgalom, egy vasuti hivatalnok elfogásával pedig a szemé'ly- és tcllerforgailolill f,ennakadna. Vasut alatt gőz·. erövel hajtott szárazföldi szállitó ,eszközt értünk, gözhajó al'att gőzerőv,el hajtott vizi szállitó eszközt, bánya abtt oly földal'atti munkahelyet értünk, hOll a föld termékei, arany, ezüst stb. ásarinak. Huta, kohó oly telep, hol a föld egyes al1katrész,eiböl, ásvá,nyaiból bizonyos anyagot, termékeket, pl. üveget, vasat, rezret ,k.emenoékben kiolvasztanalk. Hengermü oly gyár, hol ket eMenkező irányban forgó henger közzé izzó va SJ'3.'t tesz'nelk, me:lyelk azt kiülJö'n1böző ,alllalk ra nyujtják ,és hengerliik. Gőzgép azon gép, mely,nél egy gőz'erővel ha.itott kerék különféIe gépeket, cséplőgépet, szeszgyárt stb. va'g y gŐZiekét hoz mozgásba. Gyárüzem alatt agy/ár, ugymint cukor, posztó, cérna stb. gyár mÜlködését 'értjük. EgészségügYl szolgálatban dll az orvos és állatorvos, közerdészet személyzete, az állami, váro'si, községi erdők kezelői, margánerdészet személyzete, az uradalimi erdészeik. I
49
48
Ezeknek közvetlen előlidrói azo.k, kik náluknál a l'egközelebbi magasabb átllásban vannak, pl. ,egy gyári gépész felett az üzemvez,ető áll. Ii'elyeHesités iránt teihát ez előleg értesitendő, s 'mig a felváltás megtörténik. az iJ!lető őrizendő, tha pedig a kés.edelem veszé:lylyel jár, pl. addig is, mig az illető előljárój' a az értesitést megkapná, a bünjelek megs.emm~sitésétől Ikel,lene tartani, ugy az őrizetbevéte]l!.el egyidejüleg kell a helyettesítés iránt a főnököt értesiteni. lia. azonban az illető alkal'.m aztatásáböl helyettes nélkűll, s a közérdek és biztonság veszélyeztetése nélkül el nem vezethető, pl. egy pálya-, vagy váltóőr, mert különben a váltó nem igazitása nélkül vasuti szerencsétlens'égtől lehetne tartani, ugy addig kell várni elvezetésével, mig helyettese meg nem érkezik 44. §.
Az elfogott vagyelővezetendő egyén meddig tartható és hol tartandó a csendőrség őrizetében.
A fogoly, vagyelővezetendő egyén az illetékes hatóságnak mielőbb, azaz mi-
helyt csak l'ehetséges, átadandó, és pedig attól az időtől számHandó 24 órán belül, mikor a járőr az illletőt elfogta vagy őri zetbe vette. lia tehát a járőr vahkit folyó hó 16-án délelőtt 8 órakor vett ődz,et alá, az folyó hó 17 -én dél,előtt 8 óráig, az illetékes hatóságnak átadandó. Az átadás elhárithatatlan akadályai p1. ha az íHetékes hatóság székhely,e a rendelkezésre álló idő alatt el nem érhető, ha a föltéHenül megállapitandó tényikörüJlmények, pl. a terheltnek a tanukkal va,ló sz·embesitése felismerés céljából több időt vesz igénybe a rendel'k,ezésre álló időnél. :Ez'en akadályok azonban a jelentés stb.-iben feltüntetendők~ pl. a fogoly a lopott tárgyak rejt,ek helyének meg,m utatása végett "N" erdőszél re kisértetett, mi ekb ól a fogO'ly 24 órán belül átadható nem volt. Azonnali továbbkisérés nem lehetséges pl.: ha nyomozás közben egy közs'é gben az éj állana be és éjjel a fogo:lyt tovább kisérni nem lehetne, vagy a nyomozás még másnnpra is el1huzódnélk. A büntettel terhelt egyének a csendőr á'ltal őr zendők a községi fogdában, községházán, iskolában stb. lia a terhelt vétség vagy kihágással terhe/ltetik s megőrzésükre al-
51
kal'mas hely van a községben, ugy a községi előljáróság őrizetére is bizhatók, vagy a szolgalbiifói hi,vaDal, rendőrkapitányi hivata'l, vagy járásbiróság fogházában is elhelyezhető a fogoly, s az ottani őrköze gek őrizetére bizható. lia oly községben, hol csendőrőrs v élin , községi fogda nem vollna, a fogoly az őrs legénységi szobájában őriz' endő, nem pedig a folyosón, udva ron vagy pedig ai őrsirodában. A cS'endőrs'ég által bekisért egyéneknek abirósági fogd;á kba való átadására nézve lásd 1912. évi 5. számu csendőrség] Rendeleti Közlöny t. 55. §.
Talált holttesttel
követendő
eljárás.
, ' .. Holttest alatt elhaH ember hullájá'l ert] uk, mely az élő testtől abban különbözik, hogy kékes hulla foltok fedik különösen a test azon részét, melyen a hul:la fekszik Továbbá j'eHemző a végtagok 'meg · merevedéS'e, a loélekzés, a sziv és érverés szü~ete. A lélekzés szünete ugy áltlapithato meg, ha az orr- és száj nyiláshoz tartott üveg,et pl. tükröt vagy öraüveget párák nem l,epik be.
A huna közvetlen környezete alatt a hulla körüli terepet értjük körülbelül 100 lépés,nyi t,e rjedelemben; 'az itt szemügyre veendő helyi viszonyok alatt azt kell érteni, hogy l,e irandó azon hely Ik inézése, mely~n a hulla fekszik, pl. leirandó, 'h ogy éi hulla egy' mezőn sza'lmakazal közetében hanyat fekve találtatott, a mezőn az erdő felé vérnyomok vezetnek a hullától, s egy -patak mellett nyomuk vész; a boglya teteje le van dülve, a sza1ma szét van szérv~, s aZ országut felé a helyszinéről szekérnyomsk láthatók srtb. A hulla mellett talált személy akkor gyanus, ha a járőr megpillantásakor menekülni akar, vagy megijed, vagy kinézése olyan, hogy dulakodás nyomai látsz'a nak rajta, ruhája véres stb. Ezen ott (tal Mt egyén kilk,é rdezendő s ,a mondaNak iglazság1a f,elől meggyőződés szerzendő pJ.. hogy ,kliosoda, 'hogy ~erül.t oda, mit akalr OItt, hlalHott vagyJátott, vagy tud-e valamit az eset felől stb. A Ih elyszinén taláH nyomaikat követn~ kell, hogy hová vezetnek, ,n et ailánti lőfegyver lövedékének nyomait keresni ken, hová ment a lövedék. honnan jött, milyen f, egyverből származott stb. A hU/Hát a . helyszinén, vagy a járőr egyik tagja, vagy a közséKellőHáróságtól e 4*
53
52
célból kirendelt személyeikkel őriztetni kell, hogy '3 helyéből mindaddig, mig a ha~óság küldöttsége megérrkezik, ,el ,n e mozd1ttassék. A halla akkor nem hagyható meg azon helyen, hol találtatott, ha ~L vi~be: \'an, s attól kell tartani, hogya VlZ elv.lszl, vagy nagy hóvihar jő s annak pelY'hel el~ lepiiék, járt u{on, országuton vagy vasutl si neken találtatik, hol a forgalom megétkasztása nélrkül nem hagyható. Szállítás közben a hullát vagy tartani, vagy szekérre kötve megerősiteni kelil, hogy a 'szekérről Je ne essék, m,e rt ez 'es'etben a kapott ujabb sérulés zavarólag hatna a boncoló bizottság vé'l eményére nézve. fia a hulla val8.hová pl. halottas kamrába szállittaük, ott ismét őriztetni keU azt, nehogy a kiváncsi nép össze-vissza nézegess'e. A körűlmé nye!{ből
akkor lehet arra következtetni, ho.gy a halla természetes halállal mulott . ki, ha rajta a lkülerőszak semmi nyoma
sem látszik, s tanuk, orvos, vagy kétségtelen jelek igazo.Iják, hogy természetes halállal muH ki pl. betegségben, végelgyergülésbe,n stb. Közigazgatási hatóság aLaH Ja szolgabirói, vagy rendőrkapitányi hivatalt kell érteni. Ha a huHán küJ.erőszak nyomai, lő
vagy egyéb halált okozó se? }á~ható, akkor 'az ügyészség, vagy a blrOSagn~k k~el! a járőrnek táviratilag va~'y ~el.efon:c~ jelentést tennÍ'e pL igy: X. 'kozseg ha:taraban egy meggyilko'lt ember huHáját találtam.
N
o
csendőr.
lia a halottnak látszó egyén még meleg, s raz orrnyilásához ,ttarto,~t ór, ~üve~ re párák rak6dina\k .le, a s,~.bbol if~eg ver s,erlkedezilk, ugy .el'Ö'fog.at kuldendo a lleg!köz,debbi orvosért, ha .az helyben DIem v011.na. S .addig is, Imi,g laz megjő , az. ~llet mentési kisérlet la rög1öni s,e gélynyu]tasra kiac ott utasitás értelmében foganatositandó. Rossz szándékból ered a sérülés, ha más valaki azt szándékosan okozta, balesetből ered az , ha az il'lető saját , vigyázatlanságb61 s'é rült meg, pl. valal: ~;~~an leesett, vagy véletlen idézte elő a se!'ulest, pl. fÖll domlás, földcsuszamlásb.ól e,re,d a~z. Öngyilkos az, ki önkezével oltp kl elete~. Mulasztásból ered a sérülés, ha pl. a palyaőr a sorompókat lehuzr.i elrnulasztj~. Hanyagsdgból, ha pl. a cseléd a csecsel110t az asztalon magára hagyja s az onnan leesve megsérül. A csendőr tőle teihetö se~ gélyt nyujt, ha azt teszi mit:1 rögElIll
'
55 ~4
segélynyujtás előir. Azt, hogy hogyan történt a sérülés, ki okozta azt, a járőr kinyomozni s bejelent'eni tartozik: pl. N. cse18d hanyagsága folytán N. csecsemő az asztalról leesett s 4 bordája s keze eítörött. 64. §.
A fegyverhaSlnátati jog általában. A szerv. ut. 12. §. 1. pontia értelmében cl veszély elháritása végett; 2. pontja értelmében az engedelmessé e- lJlztositása végett; 3. pontja értelmében az ellenszegülés megtörése végett; 4. pontja értekoeben a szökés megakadályozása; 5. pontja értelmében egyéb törvényes cit: elérése végett, hasz.nálja a csendőr fegyverét és pedig a tam adás előtt, a támadás DiIlanatában vagy az ujabbi támadás előtt'; de soha ~ támadás után, ha már ujabbi támadástól t~rtani nem l.ehet tisztán annak rnegtnrlása vegett. ~l. Jogtalan a fegyverhasznábt, h~ v~la'~l a, csendőrt már megütötte s ujboI utl11 mar nem akar s a csendőr az el?bbi ütést mcgboszulandC> fegyvert haszn~l; .azon esetben sem lehet fegyvert hasz~al~L ha enyhéhb -eszl\özökk2~ is lehet célt ~rl11, pl. a menekülőt üldözé~sel is lehet
elérni; h a pedig az enyfdlJb eszköz cred;nény n{[kűl maradt, pl. se az elfogás, se a megbilincselés , se a kényszer-eszközökkel való 'e lszállitás, v~gy üldözés nem használ, fegyvert keil }nsználni; pl. ha a veszélyes gonoszteyőnek hiába jelentttte ki a csendőr, hogy álljon meg s túába üldözte s még sem tudja eEogni, ugy fegyvert használ. Valamint akkor is fegyver használandó, ha az enyhébb tszközt alkalmazni nem !ehet. p~. a támadás oly hirteh~n, hogy ninc~ idő az clfogást valakinek kijelenteni, vagy őt megbilincselni. Vagy mert a csendőr egyedü] -iévén az f'lle31szegülőt egyedül megbilincseini nem képes. hogy ily módon öt ártalmatlanná tegye. Lehető kilrléleUel kell a fegyvert llasználni, azaz nem ugy vágni a karddal, hogy az eHenszegülő 'kézcslJlklója levágas~.ék s nem ugy szarni a szuronnyal, hogy :1 támadó szivét vagy hasát keresztül szurva az meghaljon, hanem a kézre karddal csak oly ~röve! szabad vágni, hogy a támadó a fegyv,~rt kez~ből kiejtse; vagy a 1[lbába oly erővel szurni. hogy cl támadó közelebb ne léplle~~_sen 3. csendőrhöz. tb a menekülőt pedig karddaJ -a karja .megv~g{li, vágjon a lábára 1 hogy to\,ább ne
56
57
Íllil:asson, ne vúgjon pedig a fejére, bogy no!tan essen Össz\~. A kimélet azt mondja, hogya csendőr előbb vagy a ,kardjáJt, va'g y a szuronyát használja külőnösen ak:kor, ha a támadók is csak oly fegyverrel vannak ellátva, ami ellen szurony vagy karddal is lehet védekezni; pl. bot, kés, tőr vagy karddal. A hosszabb tálm adó eszköz eUen, minő pl. egy hossZ'a'bb bot szuronnyal, a rövidebb pl. kérs ellen, karddal védekezhetik a csendőr.
Üldözés közben a csendőr ne lőjj ön, ha pl. a menekülő előtt ártatlan ,e mberek is vannak. Ha azonban lőfegyver alkalmazása nélikül a menekülőt elfognn ,nem lehet , a csendőr fusson oldah, hogya ilőirányban senki s,e 'legyen a menekülőn kivül. A csendőr a fegyverhasználati jogát tlJlhágná, ha pl. egy botta,l feltiegyverkezett támadót lelőne; egy menekülő egyénf'e ID, e, más 'e mbert érne a go,lyó. na a csendőr valakit fegyver'é vel me~sl,é rtett, hivjon orvost, addig is az első
sege y t nyujtsa neki, sebét 'm ossa ki s él sebkötő csomagban levő kötszer,ekkel ikötözzle be.
65. §.
A fegyverhasználati jog részletesebb körülirása. A fegyver nincs katonai módon alkalmazva , ha a fegyvert ütésre vagy löikésre használjuk. Dulakodás alatt aZlt értjük, ha az eJilenszegülők oly közelről vesZlik Ikörül a csendőrt, s esetleg fegyverzetét és karját is megfogják, hogya csendőr fegyverét ellenük katon ai módon nem használhatná, azaz kardjával nem vághatna, szuro'lllnyal nem szurhatna, ilyenkor a kard markolatával és a puska tusával ,e llökheti magától támadóit, hogy azután az elő.irt védő vagy támadó állásba helyez'kedhessék. A kard hatását azért llehet könnyebben kiszámitani, mert a csendőr kézizmait akaratához képest feszitheti meg, aszerint amint ,erő sebb, vagy gyengébb vágást akar alkalmazni. A szurony azonban Ik önnyen elcsuszik a csontokról s ollyan részeket is érhet, miknek megsértése veszélyes, lőfegyv,ernél is a csapot1t célgömbbel való célzás,nál nem lehet pontosan Ik iszámita'ni, hogy a golyó a test m'e lyik részét éri; miért tÍs ezen fegyver,ek veszélyesebbek mint a kard. Szabadban fel nem fegyverkezett egyénekkel
59'
58
szemben a :kard vagasra használtassék olyképen. hogya csendőr lőfegyverét bClJlkarjára akasztja; zálit helyen, pl. vasuti kocsiban, ha a csendőr csatk oldalfegyverrel van ellátva s vágásra hely nincs, ily kivételes esetben a ka'rd szurásra is használható. A test törzse alatt a fejtől az altestig terjedő testrész értetik, leszámitva a karokat.
A csendőr élete és testi épsége akkor veszélyeztetik, ha több oldalról jő a támadás, ugy, hogy a támadókkal szemben való gyors felIépést pillanatig sem l'ehet h8.11ogatni, mer,t különben a csendőrt életveszélyes vagy legalább is sulyos testi sértés okozására ahkalmas csapás is érheti. A szükség határain belőli fegyver hasznáZata alatt azt 'értjük, hogy pl!. csak addig sza-
bad
lőni,
mig a támadás meg 11Iem szünik;
tekintet nélküli fegyverhasználat alatt azt
kell -é rteni, hogy a csendőr ne nézze, -h ogy vágása, szurása vagy lövése Ikit s hol ér, vagy lövésnél nem fog-e még más is megsérülni a támadón kivÜlI. Teljes komolyság ülatf azt értjük, hogy a csendőr szuronyával ne csak 'karcoljon, hanem Mnyleg szur-
jon,
lőfegyverével
pedig ne
lőHön
a leve-
gőbe.
Az enyhébb eszközöket ha csak lehet, alkalmazni kell. Nem lehetne őket alkalmazni, ha a támadás hirtelen jönne, a csendőr egyedül volna s igy bilincselni,e
nem lehetne, .szállitó eszköz pedig nem állna rendelk'e zésér'e ; vagy szökésnél, ha pl. a fogoly vizen keresztül menekülne s a csendőr uszni nem tudna s igy nem üldözhetné, ha :közelben nem voll nának ·emberek, kik a menekülőt elfoghatnák. Lehetséges alkalmazni, pl. az elfogás -é s 'm'e gbilincseIést, ha a csendőr el'egendő számu községi közegek felett rendelkezik. Enyhébb eszközök következőleg alkarmazandók: 1. A támadásnál a csendőr erős
hangon kiált a merénylő\re, hogy pJ. a botot tegye Il e; a hangnak itt 'm ár oly erősnek kell lenni-e, hogyatámadóban félelmet gerjesszen s azt engedelmességre birja; . 2. az elfogás-kijelentése; 3. a községi közegeknek ,m eghagyja, hogya támadót fogjálk le, minek megtörténtével a bHincs ráteendő s ha a támadás még ezután is tart, ugy, hogy pl. emiatt valamely tényk,e dés, pl. végrehajtás, birtok átvétel, választás stb. nem eszközölhető, előfogatof kell rendelni
61
60
s a foglyot arra téve az őrsre beszállitani. Kocsin kivül más szállító ,e szköz avasut, hajó. Szökés esetén: 1. parancsoló hangon rá kell kiáltani menekülőre,
hogy álljon meg. 2. Üldözni kell, de nem a végtelenségig, hanem 30-40 lépésre, mikor is ha a csendőr látja, hogy közte és a fogoly közt a távolság fogy, 'm ég tovább üldöz-i, mert \'an reménye, hogy elfogja, vagy ha a távolság mindinkább nagyobbodik, akkor to\8bb nem üldözi, hanem fegyverét megtámasztva 16 és pedig ugy, mjnt tőlünk távozó alakokra elő van irva a lőutasitás ban, tudniillik: az la'lsóvonal közIepénél valamivel magas élIbb r'a,.
;J
3. Ha közelben emberek volnának, ugy ezek felszólitandók, hogy az il,letőt
fogják el, s ha a csendőr látná, hogy azok nem igyekeznek elébe jutni, mert p'l. félnek tőle, ugy szólitsa fel a sz'e mben levőket. hogy akkor legalább ugorjanaik el a 1ő irányból, hogya golyó ők,et ne érje; ha a csendőr ezen felszólitásának nincs eredménye, ugy oll dalt futva Ikeressen szabad lőirányt és lőjjön.
66. §.
A
csendőrségi
"Szervezeti utasitás" 12.
§-ának magyarázata. ad 1. Szolgálattellesitőnek mondható a szol gdlatilag lú nem vezényelt és csupán oldülfegyverrel ellátott csendőr is, 'ha pl. sétálás
közben észrevIeszi, hogy Kis Péter Nagy Gábort vasvillával ,m egtámadja; ekkor a csendőr fellépni köteles, miért is kardot huz, Nagy Gábort a "törvény neveben" felszólitja, hogyatámadással hagyjon fel, ha most Nagy Gábor a csendőr ellel1 fordulna, 'a zt támadná meg, a csendőr fegyverhaszr.álata ép oly jogos l,enne, mintha az őrsparancsnok teljesen felszerelve e cselekmény meggáti'ására a csendőrt ki vezényelte volna. Midön a csendőr a SZ'2rv. ut. 12. §-a a'lapján f'egyvert használ, csak szolgálati kardját, a Manlicher-féle Ikarabély t, a csendőrségi forgópisztoly t (Prommer-féle i smétlőpislitolyt) és csendőrszu ronyt, cs,e'ndőrka1rdot ha6zn ál'hlatj a jogos aln . Igy nem volna jogos a fegyverhasználat, ha a csendőr egy menekülő veszély,es gonosztevőt egy Verndl fegyverrel lőne le. Ugyanis a csendőrségi fegyverek ugy van-
63
készitve, hogy azzal egy~észt cS,ak olyan seb ej tetik, mely a harckep,tekns.e g hez elégséges; a fegyverek ;is.~tasa~a m1att a seb fertőzve nem 'lesz, vegul a lofegyverekkel a céH biztosan eltalálhatj uk. . Nem csendőrségi fegyvert csak a JOgos védelem esetén ~ehet ~asználni. A csendőr fegyverét mmdenklvel szemben használhatja; mindenki alatt ur, vagy sz~ gény és fell1.őH ,ember érten,dő. J:- csendor fegyverét tehát nem hasznalhat]a pl. eg~ gyermek ellen, ha az pl. a csen~or ..fel~ szalad egy fejszével s megakarJa utm, mert ezen támadás nem v,e szélyes. Erőszakos megsértés forog fenn, ha valaki a csendőrt fegyverrel, élet vagy testi épséget veszélyeztető más eszközzei, akár puszta kézzlel támadta m~g. Nem ,?k a fegyverhaszná,l atra, ha va'lakl a csendort hólabdával, záptojással dobja meg, mert ezek az élet és testi épséget nem veszéiyeztehk. Szóbeli sértés volna, ha valaki azt mondaná a csendőrnek, hogy eredj innen te tetves, ,m ert leütlek. Támadással való veszélyes fenyegetés ha valaki a csendőr felé rohan egy ké;sel s támadó szándéka feldult arcából s
I1:tk
egyéb okokból is, mini a csendőr iránti boszuvágyából következtethető. Nem ,tekinthető ilyennek a táJmadás, ha pl. .egy gyermek egy fejszével rohan a csendőr felé. • Támadásnak tekinthető az is, ha valaki a csendőr fegyverét lefegyverezési szándékból fogja meg, vagy azért, hogy a csendőrt megüsse; nem t,e kintetnék ilyennek a támadás, ha valakinek orra elé tar:taná a cSlendör a szuronyát s 'az attól való félelmében, ho'g y a csendőr megszurja, megfogj a a szurony t és félretolj a, de azt sem a fegyverről 'l ecsavarni, sem a csendőr felé közeledni nem akar. A fegyverhasználat pillanata akkor is elérkezett, midőn vala1ki l-ehajolva a földre, onnan egy köv,et -emel fel, va'g y felemel egy f.ejszét feje fdé, hogy vele 'a csendőrre lesujtson.
A csendőr csak aikkor szóJitsa fel a támadót parancsoló hangon a tálll1adás abbanhagyására, ha ezen figy,e lmeztetéss,el nem késlelteti a fegyverhasználatot, azaz annak kijelentésére a csendőrnek még van ideje, egy.ébként még ez sem szükséges hirtelen tá'll1adásnáL lia valaki azt mondja
65
64 h
csendőrnek, "gyere 'ide, majd dbáno1k
veled", ezen feny,e getés nem ok a fegyverhasználatra, mert ez nem közvetlen, hanem csak iközv1etve vleszélryes, IS mert nem a szó, de a cs,el'elkedet veszélyes. Ha a csendőr,t valaki erőszako;;an megsérti, vagy támadással veszélyesen fenyegeti, ugy az iUető a 'hatósági közeg elleni erőszak büntetteért, mint tettenért tlfogandó s az őrsre bekisér,eLdő ~ természetes,en ha sérülése oly sulyos, hogy kórházba kell szállitani, vagy szállitani sem lehet, aikkor a bekis'é rés mellőzendő. lia a cserudőrnek elegendő számu Iközségli közeg áll rendelkezésre s az elfügás kijelentése után ezekkel a támadó t lefoghatja, megbilincselheti, vagy elszállithatja, - a fegyver nem használandó. A jogos védelem a büntetőtörvénykönyv 79. §-án alapszik s kizárja a csel'ekmény beszámithatóságát. lia a csendőr jogos védel'emből használta fegyverét, ezen fegyverhasználati eset nem a szerv. ut. 12. §-a 'alapján, hanem mint büneset lesz megvizsgálva, de a csendőr cselekménye, be nem lesz számitva. Ezen esetben nemcsak a csendőrfegyv, er jogosulit a védelemre, hanem vadászfegyver, '~és,
f~jsze, ,vagy ,b~ril11ely eszköz is, melylyel a tamadas elhamtha'tó. , J ogos .vé~elem: 1. a safát vagy mcls elete ellen mtezett jogtalan és közvetlen . tdmadás esetén állhat elő, pl. ha Kis Péter
Nagy" Pál,t fejsz'ével le akarja ütni. A csendor va'g.y ,bárki is Kis Pétert akár kapával is fejbe ütheti, hogy Nagy Pál élet'ét ~e~mentse; 2. a testi épség ellen intézett ]o?talan és kÖ,zvetlen támadásnál, pl. Kis P~ter Nagy Palt kés.sel meg akarja szurni K IS Péter kezére karddal rá lehet vágni' hogy Nagy Pált ne bánthassa ; 3. szemé~ [yes szabadság jogtalan megtámadása elKis Péter N agy Pál gyermekét el len,
pl.
akaf]a rabolni,
a gyermek, va'g y 'e nnek s a csendőr is vagy báflki mas a merénylőt l,e is lőheti, hogya 'g y,ermekr.ablást megakadályozza; 4. a vagyon ellenz támadás is megakadályozható ez uton, ~l. N. kereskedő boHját ki akarják rabolm, a csendőr a rablókat felszólithatja, ~~ogy ~c~elekményüklkel hagyjanak fel, ha ok megls feltörik a pénzszekrény t s belemarkoJnak a pénzbe s azt elvÍ'nni akarják, a cs,endőr, vagy bárki is fegyvert használhat ellenük, hogya lopott tárgyak elvitelét megakadályozza. ho~zátar,tozója
67
66
A jogos védelem csak a .iogtala~ támadás elhdritásdra irúnyulhC!t, a logos támadás el'h áritás'ára nem. Pl. N. M.-et forgópis.ztollyal m1egtálmadja s M. is forgópisztolyt rántott elő. Ez esetben ,M .-et lelőni nem lehet, hogy cselekményét meggátoljuk, mert ő jogos védelemmel élt. A jogos védelem határai hirtelen meglepetésből, megzavarodás vagy ijedtségből hágatnak tlll, pl. ha a csendőr éjjel arra riad álmából, hogy valaki fejszével közvetl'en feje 'mellett lecsapott, ekkor ha ő kardot ránt s abban az .irányban vágva a mer,é nylő helyett ártatlan bajtársát éri, nem büntethető.
Ellenben gondatlanságból hágatnék tlll, ha egy gyermekrabló cigányra rálőve, a cigány helYIe tt a gyermeket lőnők agyon. Ez mint a test biztonsága elleni vétség büntettetik. ad 2,
Oonosztevö az olyan egyén', aik i a büntettnek minőSlit'ett csel,ekmény elkövetésével, pl. csalás, sikkasztás, lopás, orgazdaság, erőszakos nemi közösülés, emberölés, gyilkosság, rablás, gyujtogatás, f.elségsértés, sulyos testi sértés s.tb. bün-
tettével terheltetik. Aki a vétség vagy kihágáselkövetésével terheltetik, pl. egy orvvadász, az nem tekinthető gonosztevőnek.
Alapos gyanuval terhelt egyén alatt itt büntett ,el'követésével alapo.san gyanusitoH egyént ,é rtünk. PeUegy'verkezett egyén alatt itt O'ly egyént értünk, kj oly f.egyverrel vagy eszIközze.] van ellátva, Im ely ölés, vagy sulyos testi sértés könnyen való elkövetésére a.llcalmas. Ilyen a lőfegyver, kard, tőr, nagyobb kés, fejsze, vasvilla, kasza, bárd; alki csak ,tollkéss'el, vagy botta,l va,n ellátva, az még nem ezen pont értelmében fel fegyverkezett egyén, mert ezen eszközök!ke:l könnyen nem lehet öl'ni, vagy sulyos testi sértést okozni. Példa a 2. pontra: Kis Péter Nagy Jánost egy hosszu késsel ugy megvágta, hogy az a földön fetr,eng. Az oda hívott csendőr Kis P.étert felszólítja, hogy tegye le a nála levő na'g yobb kést, mert különben ell,ene fegyvert fog használni, ha, Kis Péter a kést le nem t,eszli, akkor a cs.endőr Ikardjáva,l rávághat kezére, hogy a kést ejts.e ki alkezéből.
Vagy: Egy pincében a csendőr pénzhamisitókat lát, kik azonba'n forgópisztoö*
69
68
Jyokkal vannak felfegyvertkez~~., ~a a pénzhamisitók a csendőr f.elszo~lt~sara a pincéből 'ki nem jönnek, s azonklvuJ a fO,:gópisztolyokat Ile ne,ill te,~zik: a csendor .. öket a pinoeabla'kon at lelohet1. Szóval a csendőr nincs arra kotelezve, hogy élete veszélyeztetésével , gonosztevőket l-ef.egyverezzen, vagy ve~ett helyzetükbe elfogásuk végett behatoljon. ad 3
Tényleges ellenszegülés alatt azt értjük, ha valalki cselekvőleg gátolja a csendőr.t feladata teljesítésében s csak fe,g-~TVer. használatta:l lehet ezen akadályt ·e lhantam, pl. a csendőr valalkit kocsin ~kar b~ktisérní; midőn azonban eIt akarnak IJndulm, a bekisérendő cinkostársai megragadnálk a lovak gyeplőit, a kocsi kerekeit, 1?csei1t., és nem eng-ednék a jármüt eli'ndulnu, s h1aba csapdosná a kocsis a 'lovakat. lia .eLJe~ a csendőr felszólitására el nem engednek a kocsit és lovaikait, a csendőr felállana a kocsin kardját kihuzva rávágna mindazok kezeir~, kik a 10vakat ·és a kocsit fognik. A puszta engedetlenség pl. ha a fogoly leül és nem akar menni, fegyverhasználatra okot nem képez.
"'"
ad 4.
gonosztevő
az, kit a biróság, mely kis'érés vég'ett az iHetőt a csendőrnek átadta, mint ilyet megjelölt, pl. egy hires betöröt, akit a járásbiróságtól a csendőrneik a törvényszék,hez kell kisérni; vagy az, ,h t a' nép, 'mint i'lyet ismer, pl. rettegett utonálló, haramia volt az illető, továbbá aki gyilkosság, rablás, gyujtogatás, emberölés, betöréses lopás, felségsértés, szóval főhenjáró büncselekmény e1követésével terheHetik. lia nem ilyen egyén menekül, aLJt csak üldözni lehet, de fegyvert használrui ellene nem lehet. A menekülő után 30- 40 -lépésre keH futni s már ezen távolságból ltehet tudni, ,elérhető-e az illető vagy sem; ha utjá,t állani emberek nem akarják, sem félre nem mennek, üldalfutás által kell szabad lőirányt keresni. lia szuronnyatl, vagy karddal elérhető a fogoly, ugy lábáha kdl szurni vagy vágni. Veszélyes
Üldözés közben soha sem szabad lőfegy vert vagy kardot csupán azért vissza hagyni, hogy könnyebben futhasson a csendőr.
Példa: A csendőr egy lakatlan pusztán egy körözött r.ablógyilkost .talál, azt elfogj a, s az- ·őrsrc be akarj a kisérni. KIÍséI
71
70
rés közben azonban a fogol~ .futásnak ered. A csendőr rákiált, hogy a11]O'n me~ , de az tovább fnt, s a csendőr szara d IS utána de elfogni nem tudja. Szemben emlJerek' sincsenek, kik a fogoly utját állhatn~Jk ; ekkor a csendőr megáll, s a fogülyr a rálő.
ad 5.
Húboru (IZ, midőn pl. a mi álla,munk egy másik állam, pl,. Olaszország ellen hadat vi selne. Ostrom, úllapot az, ha az 1913. évi cs, endőrségi Rendeleti Közlönyben, a LXIII. törvényókkben ismertetet,t kivételes hatalom kihirdettetik. Kémkedésben gyanusak, kik pl. háboruban hadállásainkat, haderőinket, .ffiüzdulat.ainkat, váraánkat megfigyelük, hogy róla az eHenségnek hirt vigyenek. Ostromdllapot idején az gyanus, ki olyas'miben gyanus, amiért az ostromálllapot . kihirdettettetett ) pl. lázadásban. Igy pl. háboruban egy házalónak látszó egyén el>őőr seink körül jár, azoka,t szemléli s midőn a csendő r rákiált állj! kő vagy?! az futásnak ered ; vagy ostromáUapotnál egy szerb a magyar k:ormá'nybiztos háza előtt éjjel ólálkodn6k s midőn a cs~ndőr rálkiáltana, futásnak
eredne; ez abb an lehetne gyanus, hogy pl. a kormánybi ztos házM felrobbantani akarná. 67. §.
Erélyesség fegyverhasználat
alkalmával.
A testi épségben a föltéHen ül szükségesn él sZlÍndékosan nagyobb kár okozt([tnék, tn pl. a csend őr a táma dó szemét szándékosan kiszurn á ahelyeH, hogy ,az arcba intézne döfést, vagy vágást. Gondatlanságból pedig akkor idéztetnék elő nagyobb kár az életben, ha pl. a csen dőr
szuronytámadáskor ·elmulasztaná a zárócsapó szárnyát jobbra ford[tanq, s szuronyrohamn ál a fegyver elsülve valakit megöl'ne. Szükség határain belül alkalmaztatik a fegyver , hlal egy viá gás álta'l .a ,Jtáml1dó harcképtelenné tétetvén ismételten már nem vágunk. f érfEas és erélyes a fegyverh asz·nálat, ha ann ál hátorságot, 'komülyságot, elszántságot és k e ll ő erőt a~kalmazunlk , s mindezt oly gy ors elh atározással és m,egJ>epetésszerüleg, hogy a támadó még aljg eszmél fel, s már is harcképt'elenné v.an téve. Az cHenfél fegyverh~sználat által ak-
73
12
kor tétetn ék a támadásra képtelenné, ha a csendőr oly vágást vagy szurást intézne a támadó karjára, hogy az a támadó eszközt kezéből kiejtené. A menekülő veszélyes gonosz,tevő a menekülésre képtelenné tétetnék, ha kard- , dal bokáját vágnók meg, ugy hogy tovább futni képes nem volna. A nép között azon tév,es hit él, hogy a csendőrnek csak vaktöltéssel szabad l'őni , ha tehát a cse'l1'dőrr~ek már első lövése nem talál, ugy ez'en hiedelmet csak megerősitl, s a támadók merészebbek lesznek, s addig fÜ'gna1k támadni, mig vagy cél ukat elérik, vagy valaki közülök cs-endőrgo-Iyótól- találva el nem esik. 68. §.*
Eljárás nagyobb erilbertömegek által okozott veszélyes rendzavarás esetében. Nagyobb embertömeg alaH mll1tegy 50-100 főből álló csoportot értünk. Veszélyes jelleget ölt az általuk okozott rendzavarás, ha mint pl. sztrájk a'l,kalmával a munkások 1a munkaadót támadják meg , anrna1k lakásáJt ostromolják ~ vagy föispáni beiktatásnál a főispánt -.bántalmazni akar-
ják; nemz,etiségi mozgalmaknál, pl. a románok, a tótok a magyarokat agyonverni akarják; biró választásnál a nekik nem tetsző jelöltet akarják megtámadni stb. Meglker-esésen kivül ilyesmik tudomására juthat a cs,ell'dőr s.aját észlelete, vagy amegtálmadott egyénnek távíró, ,távbeszélő vagy l-ovasküldö,nccel küldött értesítésébő]. Az lemhertömegtől la csendőrség 10'-20 lépésnyire áll fel, hügy az egész embertömeget áttekintve, szemmel tarthassa, másrészt, hügy ,a'nnak előnyomulása esetén, védekezésr-e helye és ideje legyen. Fedett háttal ugy állhat fel a csendőrség, hogy hát.a mögött magas kőfal, 'ház, töltés, dombüldal stb. legyen , ahonnan a támadás ,nem érheti; ha a csendőrség körülfogatnék , ugy ily f.edett álláspont hiányában, a csendőrök egymáshoz háttal fordulva önma'guk nyujtsanak ,egylmásn.ak fedett állást. Az őrsparancsnok álta'I az embertömeg harsány hang'Üin "a törvény nevében" felszóli,tandó a szétoszlásra és arra, hogy esetleges támadásu:k esetén eHenük fegyver fog hasznáJtatni, mi nehányuk életének feJáldozás,ával fog járni. Ez alkaJmnmal az őrspara,ncsnok, ha el1 egendő ember,e van, az ügyesebb és erélyesebb
75 74
csendőrökből járőröket ata'k~t, s eze~nek
meghagyja, hogy azokat, abk a legf~k!e lenebb r endzlavalr élk , ,wíagy 'k l\bu)to1k, fogják el, s \a tÖl1negből ránts:?'~. ki, s vegyék őrizetbe. M~dőn a csendor?k 'ez~? főeinkosok.at s főlármázókat a tomegbol kiragadják, lőfegyvereiket akasszák balkarjukra, A lOk ész he1yz2tben álló cSIendőrök pedig arra ügydjenek, hogy ezeket a tömeg ne bántsa s az ellenük netán intézett támadást 'esetleg lőfegyvereik basználatával is hárítsák el. ha szuronnyal az elháritható nem volna. A többi cs'endőrrel az
őrsparancsnok "szurrmyt szegezz! előre '
szavaIk használatával szuronyrohamot intéz; s az e oélra kijelölt ,csendőrök álltal a főcinlkosok, főlár' mázók és relbujtók elfogása ekkor esz:közlendő. lia a tömeg a csendőrségre ,kövekkel dobálni, vagy lövöldözni kezdene, vagy kaszá1kkall, f,ejs,zékkd roha1uná meg őlket, h:'3. még V1an idő, ujból figye:lmezt:etel1ldők a fegyverhaszná-latra, azutáJn, pedig az őrs para,ncsnolk v-ezény el'],er : "tüze lni egyenest,
indulj!"
az ellenszegülő néptömeg, kész, cél és füz" -'et. Az egyes vezényszavak között kl
l<ell tar·tani , s figyelni, hogy felhagy-e a tám.adás,; ha pl. a cél vez'énY'szóra ,a ,tömeg
fllÜ15nak ered, akkor "vissza" vez,énylendő. A csendőrök ne a levegőbe lőjjenek , hanem a főcinkosokat vegyék célba, azaz azokat, akik tényleg dobálnak köveket, lőnek v,agy támadó ,eszkÖzz·el Iköz,el1ednek a csendőr felé. !i.a nem a tömegből jő a kő, s nem tudni, honna'n jött a lövés, akkor nincs joga a cs:endőrségnek a tömeg közé lŐl1i, mert akkor nem a tám adó, hanem ártatlan pusztul ·el, ha azonba'n a táma dó látható, habár ártatlanok is körnY'ékezik, lelőhető. lia szurnnyrohamot intézünk, vagy I'őfegyvert használunk s fegyverrel valalkit támadni akarunk, az ne ,agg, bámészkodó asszony vagy gY'ermek legyen, mert ,ezek nem veszélyes'ek annyira, ,mint a férfiak s azok a f.érfiak nélkül ugy sem tehetnek semmit s'em. lia a csendőrség a tul,nyomó erővel nem bir, s visszavonulni kénytelen, azt csatározó módon tegye, azaz egy.ik rész lőjj ön, s a másik ezalatt vonul}on vissza, szóval egyik rész a más,ik vissza vonul'á sát fedezze. tI.a nem az őrs parancsnok, hanem tiszt vezeti az osztagot, akkor annak parancsai szerint kell csekkedni, ha polgári tisztviselő müködik közre az csak azt Imondha1tja, hogy mily intéz'NedéS'~ket alkar, azonban annak végrehajtási
77
76
módjáért a csendőr felelős; pl. felszólitom, hogy a ,tömeget oszlassa szét; ez megteendő, de az pl., hogy lőjjön a t6megre s ugy oszl,assa svét azt, már csak akkor foganatosítandó, ha annak szükségét látja a par,ancsnok a fentebbkk szerint, ,eHenesetben nem. 69. §.
Fogoly és fegyenc örkiséret, az átvételnél való eljárás. Fogoly az, ki fogházzal, rab: ,a,ki börtönnel, fegyenc, aki fegyházbűil1tetéssel büntettehk. Közveszélyes khet bármely büncsel'ekmény eltkövetésével terhelt ,egyén, aki oly magavisetetet :tanusit, almelylyel mások életét és testi épségét avagy v,agyonát veszélyezteti, pl. mindent tör, zuz s képes bárkit ,is megtámad:ni. Ide tarto,znak a haramiák, betörők, r ablógyilikosok , rablók, utonállúk, ;ki'k pl. Ll járásbiróságtól fel hivás folytán a törvényszékhez kisér,endők , ily esetben la járásbiró, vagy fogházf,elügyelő figyelmeztetni :kö,teles \a cS'Elndőrt az illetők veszélyes vÜ'ltára és arra, hogy azok mi tekintetben vesvélryese:k; pl. ,mert szökési szá!ndékuk van, vagy mert az it6-
leHel nem lévén megelégedve mindent törn~k, zuzn.ak elikleseredésükben s fel lehet ~oluk tenm, hogy b sérés 'közben a csendőrt IS '~eg~~madják. A cs,endőr kisérés .előtt
az Illetok.et imotozza Imeg, ni'ncs-e náluk oaprika, vHriol, reszelő, véső ' szóval a szökés elősegi{ésére al'kalmas 'e~z:köz vagy fe~verül hasnnálható tárgy, pl. 'ké~, forgoplsztoly stb. lia nöszemélyt kellene megmotozni, ugy az a fogházőr, hivatalszolga vagy kapus fieleségének közremű köd,ésével eszközlendő, azaz a motozást ez'en közremüködő Inők végezhetik. Ezen ~otozásnál a csendőr mint tanu nem lehet l,el'~. lia a fogolynak pénz,e v.a·gy gyűrűje, or~]a volna, ,ezt a hatóság a csendőrnek szm.~én á~adj.a, hogy azokat a fogolylyal e~yutt adja át. A csendőr .ez,ekről átvételi elJsmervényi ad alhatóságnak. A:őon ható;ág pedig., m,elynek a csendőr a foglyot atadta, vIszont a csendőr:nek nyugtázza, hogy ezen tárgyakat tőle átveti(;. HJ a cSend?r látja, hogy hideg v.an s a fogoly csak mgbeFl és ·mezjltláb van , ,tél,i ruhát és lá?belit kell kérnie a fogoly ~észér, e, valaml,nt ha ~yalog kisér,endő lés se kenyér, se n:as e~ll1valója n1'ncs a fogolynak s a kiséres -ebed vagy vacsora ideÍ'ére is Ikiterj-ed,
79 78
kérjen él-eimet a fogoly részére. tia pedig látja, hogy a fogoly sántit v~gy beteg, s az utat gyalog Ikell megtenm, a foghazorvossal meg keH vizsgálta-tni, hogy -menetképes--e s ha nem volna f!1e,ne~lvépes, a h~ tóság határozatát kell -k1kerm, hogy m,ar most fog-e kís·értetni a fogoly, vagy ~ ~()r háznak fog átadatni. Ha la fogolyklsere t hatósági felhivás folytán történt, ugy a fogoly, noha. :legen~ő .. pén~e, voln,~' nem azon a száH1to eszkozon k1ser.endo, amelyen azt a fogoly akarja, pl. bérllvocsiu , hanem azon, amelyen a hatóság határozta meg él kiséretet, -es-etleg pl. gyalog. }-la csendőr előleggel láttatott el, 1\1adásairól nyugtákat szerezz.en be, s azokkal az átvevő hatóságnál számoljon el. 70. §.*
Felügyelet a fogolyra örkiséret közben.
A csendőr ' a foglyot megfelelő közelböl kisérje, tehát ugy, hogy szökés esetén azünnal elérhesse; másrészt, hogy ha a fogoly a csendőrt megrohanni akarná, a csendőrnek helye -és ideje legyen még a védelemre, tehát {mintegy 2-3 lépésnyi távolságból.
A csendőr a fügolyhoz mit se szóljon, attól mit se -kérdezzen. Nem szabad tehát 8 foglyot kísérés Iközben a terhér-e rótt bürcsel-ekményre nézv'e kikérdezni azért hogy esetleg tanuk hiá-nyában ütlegele~ által kényszeritv-e legyen a fogoly a cselekmény beismerésér-e. A csendőr kisérés közben ne vegye le szemét a fogolyról, s bármit tesz is a fogoly, a csendőr mi.ndig vele legyen. fogolykisérettkor a jegyváltás a vasuton való utazásnál a kalauznál történhetitk ('1. őrsgazd. kez. ut. 14. §. 7. pont ut. bek.) A fogolyly.al csupán az a hatóság, amely átadja, vagy átveszi, .továbbá a iogházorvos, vagy a motozó nőszemély beszélhet, más s,enki. lia valaki a fogolyhoz közeled-ik, felszólitandó , hogy távozzék a fogoly tól, esetleg erőszakkal is megakadályozandó az illető ezen cs-elekményében. Különös-en, ha több fogoly kisértetnék, tilos a f.ogolynak fogoly társaihoz beszélni, k'ézjelekkel, . sóhajtás, köhécselés, vagy szempillalntásokkal -érintkezni. fia a fogOly étkezik, ez ne a közönség -körében, hanem . esetleg külön. szobában a csendőr jelenlétében történjék, s ez alkalommal a fogoly kést és villát nem haszmálhat, mert ezekkei a csendőrt m-egtámadha-tná, Ivagy öngyil-
81
80
kos lehetne. Bori, sört, va,gy pálinkát 3 fogolynak adni nem szabad. lia a 'fogoiy vizelni, vagy természeti szükségét végezni akarja, a csendőr menj,em vele, de fegyvel ét is vigye magáv.al. Este a szobából ne engedje ki előre ,e célból, hanem ez esetben a cs,endőr a kezében tartott füző láncon vezesse a foglyot, mert sok fogoly különösen cigány ilyenkor ugrott meg. A csendőr a fogoly nadrágszijját alvás idejére vegye el, nehogy az magát felakassza. lT eszélyes fogoly lúsérésére az őrsparancs-· nok mindig két csendőrt vezényeljen ki. Orsparancs1nok mindíg , előre tud.ia meg az átadó batós,ágtól, vajjon veszélyes fogoly fog -e kísértetni. 71. §.*
Fogolykiséret vasuton vagy gözhajón. A felhívás v.agy meg.k.er-esés folytán vagy a saját kezdeményezésből eszközölt fogoly :kiséretnél a karabély t a szolgálat megtkezdése előtt meg kell tölteni. lia vasutra vagy hajóra ,a kar a csendőr felszállani, beszállás ,előtt vegye le a szurony t a fegyverről, s .a hüvelybe rejtse; miért is az utazás előre látásakor a csendőr a szu-
ronyhUvclyt is vigye ,mag~v.aI; l·eszálIáskor ism·ét a szurony fe!tüzendő. lia 2 csendőr kiséri a foglyot, előbh az egyik csendőr, azután a fogoly s végül almásilk cs'endőr száJl fel. Ha l csendőr kiséri ,a fóglyot, előbb a fogoly száll fel, s közvetlen utána a csendőr. Milelőtt a csendőr a fogolylyal f'elszállana, a kalauz felkérendő, Ih ogy a fogoly s sa,ját maga részére külön kocsi sza,kaszt, 'vagy fülkét adjon, hogya fogoly ne legyen a többi 11tas között. A kalauz egyuttal felkérendő, hogy a kocsi tulsó o,l dalán levő ajt6t, ha 1Z még nem történt volna meg, kivülről zárja el, nehogy a fogoly előbb fels.zállva .a tul'sö 0 [dalra nyiló ajtót bnyithassa és ,kiugorjon. lia 2 csendőr kiséri a foglyot a vasuti kocsiban, a fogoly 'közbül és szembe ültetendő, ha csa1k 1 csendőr van, ugy az az ajtó felől üljön, a fogoly Imelletti ablak pedig bezárandó. lia a fogoly a csendőrt a vonaton megtá'm adná, ugy.él csendőr kardjával szurás utjá1n védekezzék, s ,ez esetben a vészfék is .meghuzh.a.tó s ha nem volna köz·elben utas, ki a csendőr segélyére lehetne, ugy. a 'kalauz hiv.andó segitségül oly célból, hogya fogoly megbHincseltessék. Az -e setleg megsebesitett fogoly a leg-
83
82
közel/ebbi állomáson, hol orvos van, kiszál'litandó, hogy orvosi seg'élyben részesittessék ; addig is a legelső állo.máson a fogoly sebe kimosandó s a sebkötöző csoma:g felhasználásával hekötözendő. 72. §* Örkisérendő fogoly ntegbilincselése.
fogolyátvételkor az átadótól mindenkor meg :k!ell .kérdezni, vajjon a fogoly vesz,élyes-e, s ha igen, ugy az,onnal megbilincselendő, s a bilincs rajta hagyandó, mig átadva nem lesz. Különösen veszélyes fogoly az, amelyik egyszer már ellemsze-g ült , vagy err,e vérengző, verekedő természeténél fogva hajlammal bir, ,avagy rabló, utonálló, hetörő, vagy gyiJlkossággal, ,emheröléssel, sulyos testi sértéssel, hatóság, avagy magánosok eHeni ' erőszakkal van terhelve stb., végül ilyennek tekintendő a cigány is. 73. §.*
Több fogoly kísérése.
Több fogoly ugy kisérendő, hogy .a z egy és ugya'nazOln cselekménnyel terhelt egyének együvé ne kerüllenek, hanem pl.
él tolvaj a gyilkossaJ menjen egy sorban. !ía csak két tettestárs kísértetik, akkor llyen .. el'kül~'nités nem lehetséges, s ilyenkor ugyeillI kell, hogy ·ezek szóva.l, ílntésekkel egymással ne érintkezhessenek.
74. §.*
Eljárás menetképtelen foglyokkal.
. fia ,egy fogoly utközben megbetegsZlk, s ennek cs.alhatatlan jeleként láz észlelhető rajta (ütere a rendesnél gyorsabban ver, h.ömérséklete 36 0 -nál magasahb) s azt mClnd}a,~ hogy a rendeltetési helyig gyalog menTI! keptelen, ugy ,a llegkö~elebbi község~en, h?l orvos van, a község,előljáróság a~tal ?1V.atalb~l :kirendelt ,orvos által megvlzsgaltatando, s ha az orvos is azt áHítja, h?gy menetképtelen, akkor itőJ.e lerre nézve blzc-nyitvá.ny kérendő, s azutá,n ennek alapján előfogat rendelendő s a továbbkisér·és előfogatün történik.' Az előfogat szüks,~gét bizonyító orvosi biz.onyi.tvány ~z elofog.ati kö.!tség elszámolása végett az atvevő hatóságnak felmutata'ndó, s bevo'l1uláSlkor az őrsp.arancsnakságnak átadandó. 6*
