Hivatkozások jegyzéke

Penksza Károly citációs jegyzék 2008.01.24.

Hivatkozások jegyzéke

Penksza K. (1990): New floristic records from Gerecse Mountains. - Abstr. Bot. 15: 61-62. 1. Matus G. (1993): Néhány új florisztikai adat a Gerecséből. Bot. Közlem. 80: 41-45. 2. Matus G. – Barina Z. (1998): Néhány újabb adat a Gerecse és környéke flórájához. Kitaibelia 3: 281-286. 3. Bauer N. – Barna J. (1999): Dorog és Esztergom környékének növényvilága. Bakonyi ermészettudományi Múzeum, Zirc, pp. 80. 4. Barina Z. (2001): Néhány növényfaj elterjedése a Gerecse-hegységben és környékén. Kitaibelia 6: 133-148. 5. Barina Z. (2006): Növényföldrajzi hatások a Gerecse-hegységben. Flora Pannonica 4: 35-76. Penksza K. (1991): A checklist of vascular plants for two localities at Esztergom, Hungary. Abstr. Bot. 15: 63-65. 6. Matus G. – Barina Z. (1998): Néhány újabb adat a Gerecse és környéke flórájához. Kitaibelia 3: 281-286. 7. Bauer N. – Barna J. (1999): Dorog és Esztergom környékének növényvilága. Bakonyi ermészettudományi Múzeum, Zirc, pp. 80. 8. Somlyay L. (2000): Adatok a Dunazug-hegység, a Tornai-karszt és környéke flórájához. Kitaibelia 5: 47-52. 9. Bauer N. (2001): Vascular flora of Strázsa-hegy (Pilis mts., Hungary). Sudia Bot. Hung. 32: 125-163. 10. Barina Z. (2003): Adatok az esztergomi Duna-ártér flórájához. Kitalbelia 8: 55-63. 11. Mjazovszky Á., - Tamás J. - Csontos P. (2003). A Váli-víz völgyének jellegzetes üde fátlan élőhelyei. Tájökológiai Lapok 1(2): 163-180. 12. Bauer n. – Mészáros A. Somlyay L. (2007): A Sesleria ulioinosa Opiz hazai xeroterm előfordulásiról. Kitaibelia 12: 56-65. Penksza K. (1992): Adatok a kesztölci Fehér-szirt és környékének flórájához. - Bot. Közlem. 79: 47-52. 13. Molnár A. - Sulyok J. (1996): Néhány adat Magyarország flórájának ismeretéhez. Kitaibelia 1: 56-59. 14. Doerpinghaus, A. (1996): Die mesophilen Waldgesellschaften am Nordhang des Weises Kliff (Pilisgebirge, Ungarn). Bonn pp. 97. 15. Dries, von der M. (1996): Vegetation studien am Südhang des Fehér-szirt („Weises Kliff”) bei Kesztölc (Pilisgebirge, Ungarn). Bonn pp. 74. 16. Matus G. – Barina Z. (1998): Néhány újabb adat a Gerecse és környéke flórájához. Kitaibelia 3: 281-286. 17. Bölöni J. (1999): Madárbirs fajok – Cotoneaster spp.. Tilia 7: 193-232. 18. Farkas S. (1999): Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó , Budapest, pp. 422. 19. Somlyay L. (2000): Adatok a Dunazug-hegység, a Tornai-karszt és környéke flórájához. Kitaibelia 5: 47-52. 1


20. Bauer N. (2001): Vascular flora of Strázsa-hegy (Pilis mts., Hungary). Sudia Bot. Hung. 32: 125-163. 21. Barczi A. - Vona M. - Bauer N. (2002): Talaj-növény kapcsolatok vizsgálata az olaszfalui Eperjes-hegyen. Bot. Közlem. 89: 33-48. 22. Szerdahelyi T., Lőcsei G. (2002):A vadállókövek szilikátgyepeinek vizsgálata. Bot. Közlem: 89: 117-126. 23. Fekete G. – Varga Z. (2006): Magyarország táhjainak növényzete és állatvilága. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest pp. 461. 24. M. Vona – V. Vona – J. Mizák - Cs. Centeri (2007): Bakony Mountains, Hungary: its geolpgy, pedology, botany and zoology. European Geologist. 24: 5-8. Turcsányi, G. - Kovács, M. - Büttner, S. - Penksza, K. (1992): Element content of the roots of beech in the stemflow and interstem areas. - In: Bohac, J. (ed): Proceed. VI-th International Conference Bioindicatores Deteriorisationis Regionis. Ceske Budejovice 129-135. 25. Kovács M. (1992): A magnézium forrásai és jelentősége. Akad. Kiad. Budapest. pp. 100. 26. Penksza K. (1992): Láprétfoltok Esztergom vidéke délkeleti részén. - Bot. Közlem. 79: 145-162. 27. Fekete G. (1995): Fitocönológia és vegetációtan: hazai aspektusok. Bot. Közlem. 82: 107-127. 28. Kovács J. A. (1995): Lágyszárú növénytársulásainknak rendszertani áttekintése. Tilia 1: 86-144. 29. Molnár A. - Sulyok, J. (1996): Néhány adat Magyarország flórájának ismeretéhez. Kitaibelia 1: 56-59. 30. Matus G. – Barina Z. (1998): Néhány újabb adat a Gerecse és környéke flórájához. Kitaibelia 3: 281-286. 31. Bauer N. – Barna J. (1999): Dorog és E0sztergom környékének növényvilága. Bakonyi ermészettudományi Múzeum, Zirc, pp. 80. 32. Barina Z. (2003): Adatok az esztergomi Duna-ártér flórájához. Kitalbelia 8: 55-63. 33. Kelemen J. (1997): Irányelvek a füves területek természetvédelmi szempontú kezeléséhez. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó. pp388. 34. Bauer, N. (2001): Vascular flora of Strázsa-hegy (Pilis mts., Hungary). Sudia Bot. Hung. 32: 125-163. 35. Bauer n. – Mészáros A. Somlyay L. (2007): A Sesleria ulioinosa Opiz hazai xeroterm előfordulásiról. Kitaibelia 12: 56-65. 36. Puskás I. – Farsang A. (2007): A városi talajok osztályozása, az antropogén hatás indikátorainak feltüntetése Szeged talajtípusainak példáján. Tájökológia Lapok 5(2): 371-379. Kovács, M. -Turcsányi, G. - Kaszab, L. - Koltay, A. - Penksza, K. - Nagy, L. (1992): Element content of ruderal weeds used as accumulating indicators in some industrial districts of Hungary. - International symposium on ecological approaches of environmental chemicals. Internat. Symp., Debrecen, Hungary, GSF-Bericht 4: 249-253. 37. Puskás I. – Farsang A. (2007): A városi talajok osztályozása, az antropogén hatás indikátorainak feltüntetése Szeged talajtípusainak példáján. Tájökológia Lapok 5(2): 371-379.

2


Kovács, M. - Turcsányi, G. - Penksza, K. - Kaszab, L. - Szöke, P. (1992): Heavy metal accumulation by ruderal and cultivated plants in a heavily polluted district of Budapest. - In: Marker, B. (ed.): Plants as biomonitors for heavy metal pollution of the terrestrial environment. VCH Publiser Inc., Weinheim - New York - Basel Cambridge 495-5O5. 38. Wittig, R. (1992): Patterns and Dynamics: the Example of the European Beech (Fagus sylvatica L.) Forests. In: Teller, A., Matthy, P. & Jeffers, J.N.R. (eds.): Responses of Forest Ecosystems to Environmental Changes. Elsevier, London/New York, pp. 103114. 39. R. Djingova, I. Kuleff (1994): On the sampling of vascular plants for monitoring of heavy metal pollution. in: B. Markert (Ed.) Environmental Sampling for Trace Analysis, VCH, Weinheim, pp. 395–414. 40. R. Djingova, I. Kuleff, A. Voulgaropoulus (1995): Heavy metal pollution in Sofia (Bulgaria) and Thessaloniki (Greece) using Taraxacum officinale as biomonitor, J. Environ. Chem. 4: 241–245. 41. Puskás I. – Farsang A. (2007): A városi talajok osztályozása, az antropogén hatás indikátorainak feltüntetése Szeged talajtípusainak példáján. Tájökológia Lapok 5(2): 371-379. Kovács, M. - Penksza, K. (1992): Biologicals indication of the heavy metal loading in industrial areas. Symp. On Envir. Contam. in Central and Eastern Europe, Budapest, Hungary, 97. 42. Simon, L. - H.W. Martin - D. C. Adriano, (1996): Chicory (Cichorium intybus L.) and dandelion (Taraxacum officinale Web.) as phytoindicators of cadmium contamination. Water, Air and Soil Pollution 91 (3-4): 351-362. Kovács, M. - Penksza, K. - Turcsányi, G. - Kaszab, L. - Szöke, P. (1993): MultielementAnalyse der Arten eines Waldsteppen-Waldes in Ungarn. - Phytocoenologia 23: 257267 43. Markert, B. (1994): Environmental Sampling for Trace Analysis. VCH-Publisher. pp. 524. 44. Markert, B. (1995): Instrumental multielement analysis in plant materilas - a modern method in environmental chemistry and tropical systems research. Technologia Ambiental. MCT/CETEM/CNPq, Rio de Janeiro. 45. Simon, L. - H.W. Martin - D. C. Adriano, (1996): Chicory (Cichorium intybus L.) and dandelion (Taraxacum officinale Web.) as phytoindicators of cadmium contamination. Water, Air and Soil Pollution 91 (3-4): 351-362. 46. Markert, B. (1998): Distribution and biogeochemistry of inorganic chemicals in the environment In: Schuurmann. G. Markert. B. (ed.): Ecotoxicology. Wiley-Spektrum Co-publication. New York. pp: 165- 222. 47. Franzle, S. – Markert, B. (2002): The Biological System of the Elements (BSE)--a brief introduction into historical and applied aspects with special reference on "ecotoxicological identity cards" for different element species (e.g. As and Sn). Environ Pollut. 120(1):27-45. 48. Puskás I. – Farsang A. (2007): A városi talajok osztályozása, az antropogén hatás indikátorainak feltüntetése Szeged talajtípusainak példáján. Tájökológia Lapok 5(2): 371-379.

3


Penksza K. (1993): A kesztölci Fehér-szirt és környékének flórája és vegetációja. Doktori értekezés Budapest. pp. 114. 49. Doerpinghaus, A. (1996): Die mesophilen Waldgesellschaften am Nordhang des Weises Kliff (Pilisgebirge, Ungarn). Bonn pp. 97. 50. Dries, von der M. (1996): Vegetation studien am Südhang des Fehér-szirt („Weises Kliff”) bei Kesztölc (Pilisgebirge, Ungarn). Bonn pp. 74. 51. Barczi A. - Czinkota I. - Gentischer P. (1995): Talajtani és eróziós hatások kimutatása a természetes növénytakaró változása kapcsán, a Kesztölci Fehér-szirt példáján. Agrokémia és Talajtan 44: 515-520. Penksza K. (1993): Adatok Dalmácia flórájához. - Bot. Közlem. 80: 113-118. 52. Morschhauser T. – Papp B. (1994): Butanikai tanulmányút Görögországban. Bot. Közlem. 81: 13-20. Kovács, M. - Turcsányi, G. - Szöke, P. - Penksza, K. - Kaszab, L. - Koltay, A. (1993): Heavy metal content in cereals in industrial regions. - Acta Agr. Hung. 42: 171-183. 53. Köles P. – Póti P. – Forgóné Nemcsics M. – Naszradi T. (1997): A közúti közlekedés nehézfémszennyező hatása kukoricaállományokban. Növénytermelés 46: 255-266. 54. Puskás I. – Farsang A. (2007): A városi talajok osztályozása, az antropogén hatás indikátorainak feltüntetése Szeged talajtípusainak példáján. Tájökológia Lapok 5(2): 371-379. Kovács, M. - Turcsányi, G. - Kaszab, L. - Penksza, K. - Ötvös, E. (1993): Distribution of chemical elements in the reed- and cattail beds of lake Balaton. - Bull. of Univ. of Agric. Sci. Gödöllö, 21-28. 55. Barczi A. (2000): A Tihanyi-félsziget talajviszonyai. A Bakonyi Természettudományi Kut. Eredményei 24. 56. Bagi, I. – Kovács, G. (1998): Distribution of plant nutrient int he seeds and shoots of Chenopodium rubrum L. var. pusillum HAUSSKN. along an environmental gradient. Acta Biol. Szeged 43: 49-61. 57. Németh N. (2004): Vizes élőhelyek (wetland) szerepe a tájban és hasznosításuk a szennyvíztisztításban. Tájökológiai Lapok 2: 49-63. Penksza K. - Turcsányi G. - Kovács M. (1993): A siroki Nyírjes-tó tőzegmohalápjának elemkatasztere. - Bot. Közlem. 81: 29-41. 58. Puskás I. – Farsang A. (2007): A városi talajok osztályozása, az antropogén hatás indikátorainak feltüntetése Szeged talajtípusainak példáján. Tájökológia Lapok 5(2): 371-379. Penksza K. - Morschhauser T. - Horváth F. - Asztalos J. (1994): A Kétágú-hegy vegetációtérképe. - Bot. Közlem. 81: 157-164. 59. Doerpinghaus, A. (1996): Die mesophilen Waldgesellschaften am Nordhang des Weises Kliff (Pilisgebirge, Ungarn). Bonn pp. 97. 60. Dries, von der M. (1996): Vegetation studien am Südhang des Fehér-szirt („Weises Kliff”) bei Kesztölc (Pilisgebirge, Ungarn). Bonn pp. 74.

4


61. Bauer N. (1996): A dorogi Strázsa-hegy és környékének értékeiről (Pilis-hegység). Kanitzia 4: 201-214. 62. Bölöni J., Horváth A. (1999): Törpe mandula – Amygdalus nana. Tilia 7: 243-253. 63. Bauer N. – Barna J. (1999): Dorog és Esztergom környékének növényvilága. Bakonyi ermészettudományi Múzeum, Zirc, pp. 80. 64. Fekete G. (1998): Vegetációtérképezés: visszatekintés és hazai körkép. Bot. Közlem. 85: 17-30. 65. Bauer, N. (2001): Vascular flora of Strázsa-hegy (Pilis mts., Hungary). Sudia Bot. Hung. 32: 125-163. 66. Szerdahelyi T. - Lőcsi G. (2002):A vadállókövek szilikátgyepeinek vizsgálata. Bot. Közlem. 89: 117-126. 67. Fekete G. – Varga Z. (2006): Magyarország táhjainak növényzete és állatvilága. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest pp. 461. Kovács, M. - Penksza, K. - Turcsányi, G. (1994): Bioindication of heavy metal loading in areas with heavy industry. - Proceed. Internat. Symp. on Envir. Contam. in Central and Eastern Europe, Budapest, 477-479. 68. Simon, L. - H.W. Martin - D. C. Adriano, (1996): Chicory (Cichorium intybus L.) and dandelion (Taraxacum officinale Web.) as phytoindicators of cadmium contamination. Water, Air and Soil Pollution 91 (3-4): 351-362. 69. Németh N. (2004): Vizes élőhelyek (wetland) szerepe a tájban és hasznosításuk a szennyvíztisztításban. Tájökológiai Lapok 2: 49-63. 70. Puskás I. – Farsang A. (2007): A városi talajok osztályozása, az antropogén hatás indikátorainak feltüntetése Szeged talajtípusainak példáján. Tájökológia Lapok 5(2): 371-379. Kovács, M. - Penksza, K. - Turcsányi, G. - Kaszab, L. - Tóth, S. - Szöke, P. (1994): Comparative investigation of the distribution of chemical elements in an Aceri tatarico-Quercetum plant community and in stands of cultivated plants. - In: Markert, B. (ed): Environmental sampling analysis. pp. 435-442. 71. Markert, B. (1995): Quality assurance of plant sampling and storage. In: Quevauviller, Ph. (ed.): Quality assurence in environmental monitoring. VCH-Publisher, Weinheim, New York, Tokyo pp. 215. 72. Loppi S. - Nelli L. - Ancora S. - Bargagli R. – (1997): Passive monitoring of trace elements bymeans of tree leaves, epiphytic lichens and bark substrate. Environmental Monitoring andAssessment 45: 81-88. 73. Monaci, F. - Bargagli, R. (1997): Barium and other trace metals as indicators of vehicular emissions. - Water, Air and Soil Pollut. 100: 89-98. 74. Markert, B. (1998): Distribution and biogeochemistry of inorganic chemicals in the environment In: Schuurmann. G. Markert. B. (ed.): Ecotoxicology. Wiley- Spektrum Co-publication. New York. pp: 165- 222. 75. Bargagli R, Cateni D, Nelli L, et al. Environmental impact of trace element emissions from geothermal power plants. Arch Environ Contam Toxicol 1997; 33: 172-181. 76. Breulmann, G. et al. (1999): Sci. Total. Environ 225: 231. 77. Aksoy A, et al. (1999 Feb 9): Capsella bursa-pastoris (L.) Medic. as a biomonitor of heavy metals. Sci Total Environ. 226(2-3):177-86. 78. Armstrong J, Armstrong W. 1999. Phragmites die-back: toxic effects of propionic, butyric and caproic acids in relations to pH. New Phytologist 142: 201–217.

5


79. Loppi S., Giomarelli B. e Bargagli R. 1999. Lichens and mosses as biomonitors of trace elements in geothermal areas (Mt. Amiata, central Italy). Cryptogamie, Mycol., 20 (2):119-126. 80. Báldi, A. – Csorba G. (2001): Setting priorities for the conservation of terrestrial vertebrates in Hungary.Biodivers. Conserv. 10: 1283-1296. 81. Jean Armstrong, J. – Armstrong, W. (2001):Rice and Phragmites: effects of organic acids on growth, root permeability, and radial oxygen loss to the rhizosphere Am. J. Bot. 88: 1359-1370. 82. Puskás I. – Farsang A. (2007): A városi talajok osztályozása, az antropogén hatás indikátorainak feltüntetése Szeged talajtípusainak példáján. Tájökológia Lapok 5(2): 371-379. Penksza K. - Barczi A. - Néráth M. - Gyimóti G. - Centeri Cs. (1994): Changes in the vegetation of Tihanyi-félsziget (Tihany peninsula, near lake Balaton, Hungary) as a result of treading and grazing. - Proceedings of International Conference, Antropization and Environment of ruderal settlements Flora and Vegetation, Sátoraljaújhely, 99-105. 83. Malatinszky Á. (2004): Botanikai értékek és tájgazdálkodási formák kapcsolata a Putnoki-dombságban. Tájökológiai Lapok 2: 65-76. Kovács, M. - Penksza, K. - Turcsányi, G. - Kaszab, L. - Ötvös, E. (1994): Element concentration cadasters of halophytic plant communities in Hungary. - Acta Bot. Sci. Hung. 38: 455-468. 84. Bagi, I. – Kovács, G. (1998): Distribution of plant nutrient int he seeds and shoots of Chenopodium rubrum L. var. pusillum HAUSSKN. along an environmental gradient. Acta Biol. Szeged 43: 49-61. 85. Németh N. (2004): Vizes élőhelyek (wetland) szerepe a tájban és hasznosításuk a szennyvíztisztításban. Tájökológiai Lapok 2: 49-63. Turcsányi, G. - Penksza, K. - Siller, I. - Führer, E. - Tóth, S. - Kovács, M. - Büttner, S. (1994): Sampling in the stemflow and throughfall areas of forests. - In: Markert, B. (ed): Environmental sampling analysis. pp. 449-464. 86. Nedić O. – Stanković A. - Stanković S. (2000): Specificity of lichen species in respect to Cs binding. - Int. J. Environ. Anal Chem 76: 311-318. 87. Puskás I. – Farsang A. (2007): A városi talajok osztályozása, az antropogén hatás indikátorainak feltüntetése Szeged talajtípusainak példáján. Tájökológia Lapok 5(2): 371-379. Penksza, K. - Benyovszky, B. M. - Ötvös, E. - Asztalos, J. (1995): Phytosociological studies of the Cliff Fehér-szirt, near Kesztölc, Hungary. - Acta. Bot. Sci. Hung. 39: 71-95. 88. Bauer N. (1996): A dorogi Strázsa-hegy és környékének értékeiről (Pilis-hegység). Kanitzia 4: 201-214. 89. Isépy, I. - Csontos, P. (1996): Comparison of 24 grassland communities in the Carpathian-Basin with the emphasis on their role in nature conservation. Proceedings of the "Research, Conservation, Management" Conference, Aggtelek, Hungary, 1-5 May, 1996, Vol. 1, pp: 309-317. 6


90. Isépy I. (1998): Diverzitás-vizsgálatok hazai száraz és félszáraz gyepekben. Kitaibelia 3: 75-80. 91. Török K. - Zólyomi B. (1998): A Kárpát-medence öt sziklagyeptársulásának szüntaxonómiai revíziója. In: Csontos P. (szerk.): Sziklagyepek szünbotanikai kutatása. 109-132. 92. Nyakas A. – Molnár E. (1999-2000): Ökoanatómiai vizsgálatok Cleistogenes serotina (L.) KENG. fajon. Bot. Közlem. 86-87: 157-167. 93. Isépy I. (2000): Distribution of social behaviour type in rock grassland and steppe communities. Publ. Of Hort. – Food- and Landscape Species of Szent István Univ. 60: 41-46. 94. Csontos, P. - Tamás, J. - Kalapos, T. (2001): Correlation between age and basal diameter of Fraxinus ornus L. in three ecologically contrasting habitats. Acta Bot. Hung., 43(1-2): 127-136. 95. Nyakas A. – Molnár E. (2001): Morfológiai és levélanatómiai vizsgálatok Cleistogenes serotina (L.) Keng (Poaceae) fajon. Agrártudományi Közlemények 5-13. 96. Molnár E. (2002): A késeiperje morfológiai változatossága. Magyar botanikai kutatások az ezredfordulón Tanulmányok Borhidi Attila 70. születésnapjának tiszteletére. 205-212. 97. Barczi A. - Vona M. - Bauer N. (2002): Talaj-növény kapcsolatok vizsgálata az olaszfalui Eperjes-hegyen. Bot. Közlem. 89: 33-48. 98. Szerdahelyi T. - Lőcsi G. (2002):A vadállókövek szilikátgyepeinek vizsgálata. Bot. Közlem. 89: 117-126. 99. Vojtkó A. (2002): A váci Naszály sziklagyepjeinek cönológiai vizsgálata. Bot. Közlem. 89: 161-181. 100. Csontos, P. – Tamás, J. – Balogh, L. (2003): Thousand seed weight records of species from the flora of Hungary, I. monocotyledonopsida. Studia bot. hung. 34: 121-126. 101. Csontos P. – isépy I. – Lőkös L. - Tamás J. (2007): Védett fajok együttes lőfordulás száraz gyepekben. Tájökológiai Lapok 5(2): 249-260. Turcsányi, G. - Kovács, M. - Büttner, S. - Penksza, K. - Guely, M. - Czinege, E. (1994): Several contamination of soils by heavy metals near Gyöngyös, Hungary. - Proceed. Internat. Symp. on Envir. Contam. in Central and Eastern Europe, Budapest, pp. 515517. 102. Puskás I. – Farsang A. (2007): A városi talajok osztályozása, az antropogén hatás indikátorainak feltüntetése Szeged talajtípusainak példáján. Tájökológia Lapok 5(2): 371-379. Penksza, K. – Barczi, A. – Benyovszky, B. M. – Möseler, B. M. – Birkenheuer, V. – Szabó, T. (1995): Relationship between vegetation and soil on the eastern slope of the Fehérszirt (White cliff) of Kesztölc. – Tiscia 29: 3-10. 103. Bauer N. (2001): Vascular flora of Strázsa-hegy (Pilis mts., Hungary). Sudia Bot. Hung. 32: 125-163. 104. Centeri, Cs. (2002): The role of vegetation cover int he control of soil erosion ont the Tihany peninsula. Acta Botanica Hungarica 44: 285-295.

7


105. Joó K. (2003): Kunhalomkutatások (A Csípő-halom vegetációja). Tájökológiai Lapok 1: 87-96. 106. Centeri Cs. – Jakab G. – Barta K. – Szalai Z. – Császár A. (2005): Egyes Magyarországon használatos eróziós modellek összehasonlító vizsgálata. Talajvédelem pp. 183-192. 107. Tary J. – Csúzdi Cs. – Kertész Á. – Szendrei G. – Zámbó L. (2005): Talajok mint védendő természeti értékek (Gondolatok atalajtakaró és a természetvédelem kapcsolatáról). In: Stefanovits P. – Michéli E. (szerk.): A talajok jelentősége a 21, században. pp. 291-306. Penksza, K. (1995): Flora of the Ör-hegy (Gerecse Mts, Hungary). - Stud. bot. hung. 26: 3748. 108. Matus G. – Barina Z. (1998): Néhány újabb adat a Gerecse és környéke flórájához. Kitaibelia 3: 281-286. 109. Török K. - Zólyomi B. (1998): A Kárpát-medence öt sziklagyeptársulásának szüntaxonómiai revíziója. Sziklagyepek szünbotanikai kutatása Zólyomi Bálint professzor emlékének. 109-132. 110. Farkas S. (1999): Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó , Budapest, pp. 422. 111. Brina Z. (2001): Néhány növényfaj elterjedése a Gerecse-hegységben és környékén. Kitaibelia 6: 133-148. 112. Pinke Gy. – Pál R. (2001): Adatok a Kisalföld gyomflórájának ismeretéhez. Kitaibelia 6: 381-400. 113. Barczi A. - Vona M. - Bauer N. (2002): Talaj-növény kapcsolatok vizsgálata az olaszfalui Eperjes-hegyen. Bot. Közlem. 89: 33-48. 114. Pinke Gy. – Schmidt D. – Schmidtmajer Á. – Király G. – Ugry P. (2003): Adatok a Dunántúli-középhegység és a Nyugat-Magyarországi peremvidék gyomflórájának ismeretéhez I. Kitaibelia 8: 161-184. 115. Barina Z. (2006): Növényföldrajzi hatások a Gerecse-hegységben. Flora Pannonica 4: 35-76. 116. M. Vona – V. Vona – J. Mizák - Cs. Centeri (2007): Bakony Mountains, Hungary: its geolpgy, pedology, botany and zoology. European Geologist. 24: 5-8. Penksza, K. (1995): Flora of the Fehér-szirt and its surroundings near Kesztölc, Hungary. Stud. bot. hung. 26: 49-63. 117. Török K. - Zólyomi B. (1998): A Kárpát-medence öt sziklagyeptársulásának szüntaxonómiai revíziója. Sziklagyepek szünbotanikai kutatása Zólyomi Bálint professzor emlékének. 109-132. 118. Bauer N. – Barna J. (1999): Dorog és Esztergom környékének növényvilága. Bakonyi ermészettudományi Múzeum, Zirc, pp. 80. 119. Nyakas A. – Molnár E. (1999-2000): Ökoanatómiai vizsgálatok Cleistogenes serotina (L.) KENG. fajon. Bot. Közlem. 86-87: 157-167. 120. Somlyay L. (2000): Adatok a Dunazug-hegység, a Tornai-karszt és környéke flórájához. Kitaibelia 5: 47-52. 121. Pinke Gy. – Pál R. (2001): Adatok a Kisalföld gyomflórájának ismeretéhez. Kitaibelia 6: 381-400. 122. Szerdahelyi T. - Lőcsei G. (2002):A vadállókövek szilikátgyepeinek vizsgálata. Bot. Közlem. 89: 117-126. 8


123. Tar T. (2002):Florisztikai adatok a nagykőrösi Nagyerdő és környékéről. Bot. Közlem. 89: 127-139. 124. Pinke Gy. – Schmidt D. – Schmidtmajer Á. – Király G. – Ugry P. (2003): Adatok a Dunántúli-középhegység és a Nyugat-Magyarországi peremvidék gyomflórájának ismeretéhez I. Kitaibelia 8: 161-184. 125. M. Vona – V. Vona – J. Mizák - Cs. Centeri (2007): Bakony Mountains, Hungary: its geolpgy, pedology, botany and zoology. European Geologist. 24: 5-8. Turcsányi G. (szerk.) (1995): Mezőgazdasági növénytan Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, pp. 261-263. 126. Nyakas A. (1997): Mezőgazgasági növénytan alapjai. Egyetemi jegyzet Debrecen. 127. Gazdagné Torma M. (1998): A vadrezeda (Reseda lutea L.) szabadföldi csírázása és növekedés-analízisének jellemzői, Növénytermelés 46: 583-592. 128. Ferenczy A. - Papp J. - Tillyné Mándy A. (1999): Üvegházi dísznövények oktató adatbázisa. Agrárinformatika p. 1–5. 129. Kriska Gy. (szerk.) (2002): Számítógéppel segített módszerek a biológia tanításában. Budapest OM, OECD, UNESCO Információtechnológiai Pedagógiai Központ. 130. Berzsenyi Z. (2002): Növénytermelés 51: 449-467.

A

növekedésanalízis

funkcionális

módszere.

Benyovszky B. M. – Penksza K. – Figeczky G. – Nagy J. (1996): Lólegelöként hasznosított természetes gyepek cönológiai viszonyai. – A “Lippai János” tudományos ülésszak elöadásai és poszterei. Budapest, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, tudományos ülésszak közleményei 147-150. 131. Bánkuti K. (2000): Luzula forsteri (Sm.) DC a Mátrában, adatok a Cserhát flórájához: Kitaibelia 5: 61-62. 132. Kun A. – Ittzés P. – Facsar G. – Höhn M. (2000): Sziklagyepek és lejtőszeppek a Középdunai flóraválasztó környékén II. Kitaibelia 5: 209-215. 133. Harmos K. – Sramkó G. – Stadler Á. (2001): Adatok a Cserhát edényes flórájához. Kitaibelia 6: 73-86. Penksza K. - Káder F. - Benyovszky B. M. (1996): Vegetációtanulmány a Balatonalmádi (Vörösberény) melletti Megye-hegyröl. - Bot. Közlem. 83: 77-105. 134. Bauer N. - Mészáros A. (1998): Adatok a Pélyei-medence peremhegyi növényzetének ismeretéhez (Balaton-felvidék). Kanitzia 6: 121-139. 135. Bauer N. – Mészáros A. – Simon P. (1999): Adatok a Balaton-felvidék flórájának ismeretéhez. Kitaibelia 4: 43-50. 136. Bauer N. - Mészáros A. – Simon P. (2004). Adatok a Balaton-felvidék flórájának ismeretéhez III. Kitaibelia 9: 207-219. 137. Forster E. – Bölöni J. (1999): Szirti fanyarka – Amelanchier ovalis MEDIK. Tilia 7. 233-242. 138. Farkas S. (1999): Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó , Budapest, pp. 422. 139. Bauer N. - Mészáros A. – Simon P. (2000): Adatok a Balaton-felvidék flórájának ismeretéhez II. Kitaibelia 2: 351-356. 9


140. Barczi A. (2000): A Tihanyi-félsziget Természettudományi Kut. Eredményei 24.

talajviszonyai.

A

Bakonyi

141. Csontos, P. - Tamás, J. - Kalapos, T. (2001): Correlation between age and basal diameter of Fraxinus ornus L. in three ecologically contrasting habitats. Acta Bot. Hung., 43(1-2): 127-136. 142. Barczi A. - Vona M. - Bauer N. (2002): Talaj-növény kapcsolatok vizsgálata az olaszfalui Eperjes-hegyen. Bot. Közlem. 89: 33-48. 143. Halbritter A. - Csontos P. – Tamás J. – Anton A.(2004): Dolomitsziklagyepek és eketefenyvesek talajainak összehasonlító vizsgálata. Természetvédedelmi Közlemények. 10: 9-35. 144. Halbritter A.– Tamás J. – Anton A. – Uzinger N. (2005): Mikroelemtartalomvizsgálatok dolomitsziklagyep és feketefenyves talaján. Tájökológiai Lapok 1: 63-73. 145. Csontos P. (2007): Dolomitgyepek magbankja ültetett feketefenyvesek talajában. Tájökológia Lapok 5: 117-129. 146. Csontos P. (2007): Feketefenyvesek ökológia kutatásai. Scientia Kiadó, Budapest pp. 119. Turcsányi, G. - Siller, I. - Führer, E. - Kovács, M. - Penksza, K. - Büttner, S. – Figeczky, G. Dudás, J.- Mihály, B.(1996): Amount and chemical element content of rhizomorphs in the stemflow and throughfall areas of beech stands on different soil types.- Z. Planzenenernahr. Bodenk.: 159: 513-518. 147. Jentschke G, - Fritz E. - Marschner P. - Rapp C - Wolters V. - Godbold D.L. (1997) Mycorrhizal colonization and lead distribution in root tissues of Norway spruce seedlings. J. Plant Nutr. Soil Sci. 160, 317-321 148. Chang, S.C. - Matzner, E. (2000): The effect of beech stemflow on spatial patterns of soil solution chemistry and seepage fluxes in a mixed beech/oak stand. Hydrol. Process. 14: 135-144. 149. Chang, S.C. - Matzner, E. (2000): Soil nitrogen turnover in proximal and distal stem areas of European beech trees. Plant Soil 218: 117-125. 150. Blanusa, M. - Kucak, A. - Varnai, V.-M. - Saric, M. M. (2001): Uptake of Cadmium, Copper, Iron, Manganese, and Zinc in Mushrooms (Boletaceae) from Croatian Forest Soil. Journal- AOAC International 84: 1964-1971 Barczi A. – Grónás V. – Penksza K. (1996): A tihanyi táj változásai a századforduló óta. (Change of Tihany region in this century ). – Agrártörténeti Szemle, 38: 298-316. 151. Centeri, Cs. (2002): The role of vegetation cover int he control of soil erosionont he Tihany peninsula. Acta Botanica Hungarica 44: 285-295. 152. Malatinszky Á. (2004): Botanikai értékek és tájgazdálkodási formák kapcsolata a Putnoki-dombságban. Tájökológiai Lapok 2. 65-76. 153. Centeri, Cs. – Pataki, R. (2002): Sustainable use and management of soils in arid and semiarid regions. 2: 261-262. 154. Cs. Centeri – R. Pataki (2005): Soil erodibility measurements on slopes of the Tihany peninsula, Hungary. Advances in GeoEcology 36., ISBN 3-923381-49-2, Catena Verlag Reiskirchen, p. 149-154.

155. Bíró M. (2006): Történeti vegetációrekonstrukciók térképek botanikai tartalmának foltonkénti gazdagításával. Tájökológiai Lapok. 4: 357-384.

10


156. Centeri Cs. – Császár A. (2005): A felszínborítás, a lejtőszakasz és a foszfor kapcsolata. Tájökológiai Lapok 1. 119–131. 157. Centeri, Cs. - Malatinszky, Á. (2005): Data on pedology, erosion and vegetation of extensively cultivated and abandoned agricultural areas in the Putnok hills region. 13th International Poster Day: Transport of Water, Chemicals and Energy in the System SoilCrop Canopy-Atmosphere. Bratislava, 10. 11. 2005., p. 74-80. 158. Centeri, Cs. - Malatinszky, Á. (2005): Data on pedology, erosion and vegetation of extensively cultivated and abandoned agricultural areas in the putnok Hills region. Proceedings of the „13th International Poster Day”. CD. p. 74-80.

Barczi A. - Penksza K. - Bozzay B. (1996): Antropogén hatások Tihany flórájában. II. Antropizáció és a vidéki települések élőkörnyezeti viszonyai. Nemzetközi Konferencia, Tarcal-Tokaj, 1996. július 24-28. Proceedings of International Conference, p. 202-203. 159. Bauer N. – Kenyeres Z. (szerk.) (2002): 40 éves “A Bakony természeti képe” kutatási program. A Bakonyi Természettudományi Múzeum jubileumi kiadványa, Zirc, p. 215 Kovács, M. - Penksza, K. - Turcsányi, G. - Siller, I. - Kaszab, L. (1996): Multielementanalysis of a montane beech forest in Hungary. - Verhandlungen der Gesellschaft für Ökologie 25: 147-152. 160. Puskás I. – Farsang A. (2007): A városi talajok osztályozása, az antropogén hatás indikátorainak feltüntetése Szeged talajtípusainak példáján. Tájökológia Lapok 5(2): 371-379. Kovács, M. – Turcsányi, G. – Penksza, K. – Nagy, J. (1996): Comparasion of the element content of the components of forests as well as grassmoors and meadows evolved in the sites of the forests. – In: New perspectives in the research of hardly known trace elements and their role in life processes. Proceedings of the 7. International Symposium Budapest, pp. 21-30. 161. Puskás I. – Farsang A. (2007): A városi talajok osztályozása, az antropogén hatás indikátorainak feltüntetése Szeged talajtípusainak példáján. Tájökológia Lapok 5(2): 371-379. Barczi, A. – Penksza, K. – Czinkota, I. – Néráth, M. (1996/97): A study of connections between certain phytoecological indicators and soil characteristics in the case of Tihany peninsula. - Acta. Bot. Sci. Hung. 40: 3-21. 162. Joó K. (2003): Kunhalomkutatások (A Csípő-halom vegetációja). Tájökológiai Lapok 1: 87-96. 163. Malatinszky Á. (2004): Botanikai értékek és tájgazdálkodási formák kapcsolata a Putnoki-dombságban. Tájökológiai Lapok 2: 65-76. 164. Gournelos, Th. - Evelpidou, N. - Vassilopoulos, A. (2005): An example of Geographical Information Systems (GIS) and artificial intelligence systems (Fuzzy Logic & Neural Networks) conjuction: Application in Geomorphology, Bulletin of Hellenic Geological Association. (In press) Vol. XXXVI, 2004, Proceedings of the 10th International Conference, Thessaloniki, April 2004, p. 101-107. 165. Tary J. – Csúzdi Cs. – Kertész Á. – Szendrei G. – Zámbó L. (2005): Talajok mint védendő természeti értékek (Gondolatok atalajtakaró és a természetvédelem kapcsolatáról). In: Stefanovits P. – Michéli E. (szerk.): A talajok jelentősége a 21, században. pp. 291-306. 166. Herczeg E. (2005): Botanikai vizsgálatok kunhalmok Dél-tiszántúli löszgyepein. Kanitzia 13: 45-54.8 11


167. Király A. (2006): Az Európában alkalmazott mutatószám-rendszerek összehasonlító elemzése. Tájökológiai Lapok, Gödöllő. 4. évf., 1. sz., p. 35-64. Penksza K. – Salamon G. (1997): Adatok a Cserehát, a Bódva-völgy és a Rakacaivölgymedence flórájához I. (Floristic data to the Cserehát, the Bódva-valley and the Rakaca-basin, Hungary, I.). – Kitaibelia 2(1): 33-37. 168. Vojtkó A. – Schmotzer A. Pifkó D. – Farkas T. (1998): A Carex hartmannii újabb előfordulása és más kiegészítések a Tornense flórájának és vegetációjának ismeretéhez. Kitaibelia 3: 235-241. 169. Király G. – Király A. (1999): Adatok és kiegészítések a magyar flóra ismeretéhez. Kitaibelia 4: 229-246. 170. Sulyok J. – Schmotzer A. (1999): Adatok a Tarna-vidék és a Bükk északi előterének flórájához I. Kitaibelia 4: 367-380. 171. Farkas S. (1999): Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó , Budapest, pp. 422. 172. Harmos K. – Sramkó G. (2000): Adatok a Mátra edényes flórájához I. Kitaibelia 5: 63-78. 173. Simon T. (2000): A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest pp. 976. 174. Simon T. (2001): A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest pp. 845. 175. Lájer K. (2003): A Caricetum buekii, Caricetum cespitosae, Caricetum paniceo-nigrae, Cirsietum rivularis és Sagittario-Sparganietum emersi hazai előfordulásáról. Kitaibelia 8: 35-42. 176. Szűts F. (2003): A tornai vértő (Onosma tornense JÁV) magyarországi előfordulásának ponttérképezése és ökológiai vizsgálata. Kutatások az Aggteleki Nemzeti Parkban ANP Füzetek II. 17-24. 177. Malatinszky Á. (2004): Botanikai értékek és tájgazdálkodási formák kapcsolata a Putnoki-dombságban. Tájökológiai Lapok 2: 65-76. 178. Endes M (2003): Zergeboglár (Trillius aurropaeus) a Rakaca – partvidéken. Calandrella 12: 59. 179. Endes M. – Papp L. – Szabó S. (2003): A Rakaca–partvidék edényes flórája. Calandrella 12: 82-95. 180. Malatinszky Á. (2007): A Putnoki-dombság florisztikai kutatásáank újabb eredményei. – Kitaibelia 12: 124-132. Penksza K. - Salamon G. (1997): Adatok a Cserehát, a Bódva-völgy és a Rakacaivölgymedence flórájához II. (Floristic data to the Cserehát, the Bódva-valley and the Rakaca-basin, Hungary, II.). – Kitaibelia 2(2): 231-232. 181. Vojtkó A. – Schmotzer A. Pifkó D. – Farkas T. (1998): A Carex hartmannii újabb előfordulása és más kiegészítések a Tornense flórájának és vegetációjának ismeretéhez. Kitaibelia 3: 235-241. 182. Somlyay L. - Lőkös L. (1999):Florisztikai és taxonómiai kutatások a Tornense területén. Kitaibelia 4: 17-23.

12


183. Simon T. (2000): A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest pp. 976. 184. 137. Simon T. (2001): A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest pp. 845. 185. Farkas S. (1999): Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó , Budapest, pp. 422. 186. Lájer K. (2003): A Caricetum buekii, Caricetum cespitosae, Caricetum paniceo-nigrae, Cirsietum rivularis és Sagittario-Sparganietum emersi hazai előfordulásáról. Kitaibelia 8: 35-42. 187. Pinke Gy. – Schmidt D. – Schmidtmajer Á. – Király G. – Ugry P. (2003): Adatok a Dunántúli-középhegység és a Nyugat-Magyarországi peremvidék gyomflórájának ismeretéhez I. Kitaibelia 8: 161-184. 188. Malatinszky Á. (2004): Botanikai értékek és tájgazdálkodási formák kapcsolata a Putnoki-dombságban. Tájökológiai Lapok 2: 65-76. 189. Endes M (2003): Zergeboglár (Trillius aurropaeus) a Rakaca – partvidéken. Calandrella 12: 59. 190. Endes M. – Papp L. – Szabó S. (2003): A Carex nemzetség Zergeboglár Rakaca–partvidéki fajairól. Calandrella 12: 60-61. 191. Endes M. – Papp L. – Szabó S. (2003): A Rakaca–partvidék edényes flórája. Calandrella 12: 82-95. 192. Malatinszky Á. (2007): A Putnoki-dombság florisztikai kutatásáank újabb eredményei. – Kitaibelia 12: 124-132. 193. Király G. (szerk.) (2007): Vörös Lsita. A magyarszági flóra veszélyeztetett fajai. Sopron. pp. 73. Kiss, J. - Penksza, K. - Tóth, F. – Kádár, F. (1997): Evaluation of fields and field margins in nature production capacity with special regard to plant protection. – Agriculture, Ecosystems & Environment 63: 227-232. 194. Basedow, Th. (1998): The species composition and frequency of spiders (Araneae) in fields of winter wheat grown under different conditions in Germany. - J. appl. Entomol. 122, 585-590. 195. Mansvelt, J.D., and van der Lubbe, M.J. 1999. Checklist for Sustainable Landscape Management. Elsevier, Amsterdam. 1999. (p. 181). 196. Maohua, M. – Tarmi, S. – Helenius, J. (2002):Revisiting the species-area relationship in a semi-natural habitat: floral richness in agricultural buffer zones in Finland. Agr. Ecosyst. Environ. 89: 137–148. 197. Boutin, C., Jobin, B., Bélanger, L., Choinière, L., 2002. Plant diversity in three types of hedgerows adjacent to cropfields. Biodivers. Conserv. 11: 1–25. 198. Tixier MS, Kreiter S, Auger P (2000): Colonization of vineyards by phytoseiid mites: their dispersal patterns in the plot and their fate. Experimental and Applied Acarology 24(3): 191-211. 199. Norris R.F. - Kogan, M (2000): Interactions between weeds, arthropod pests, and their natural enemies in managed ecosystemsWeed Sci. 48(1): 94-158. 200. Smith, H. – Firbank, L. G. – Macdonald, D. W. (1999): Uncropped edges of arable fields managed for biodiversity do not increase weed occurrence in adjacent crops. Biological Conservation 89(1):107-111.

13


201. Thomas, P. - Tomich A. – David, E. - Thomasb, Meine van Noordwijk (2004): Environmental services and land use change in Southeast Asia: from recognition to regulation or reward? Agriculture, Ecosystems and Environment (in press) 202. Helenius, J. - Jan-Peter C. Bäckman (eds.) (2004): Functional Diversity in Agricultural Field Margins. pp. 722. 203. Paule A. (2005): Lepidopteran and vegetation diversity in tropical field margins: A Case study in northern Thailand. Canton, New York. Penksza, K. (szerk.) (1997): Herbárium CD-ROM Kossuth Könyvkiadó 204.

Péter E http://www2.bibl.u-szeged.hu/mke_eksz/tancd/petere.htm

Penksza, K. – Kapocsi, J (1998): A Maros-völgy edényes növényei I. (Flora of the Marosvalley, Hungary) – Crisicum 1: 35-74. 205. Barczi, A. (2003): Data for the botanical and pedological surveys of the Hungarian kurgans (Great Hungarian Plain, Hortobágy). Thaiszia 13: 113-126. 206. Herczeg E. (2003): Dél-tiszántúli löszgyepek összehasonlító vizsgálata. III. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium összefoglalói 255-258. 207. Mjazovszky Á. - Tamás J. - Csontos P. (2003). A Váli-víz völgyének jellegzetes üde fátlan élőhelyei. Tájökológiai Lapok 1(2): 163-180. 208. Molnár V. A. – Pfeifer N. (1999): Adatok a hazai Nanocyperion-fajok ismeretéhez II. Kitaibelia 4: 391-421. 209. Király G. – Kevey B. (1999). Hamvas éger – Alnus incana (L.) MOENCH. Tilia 7: 24-36. 210.

Pintér B. (2003): Peplis portula L. a Bükk-hegységben Kitaibelia 8: 189.

211. Csontos, P. – Tamás, J. (2006): Spread of invasive phanerophytes and further records to the distribution of woody species in Hungary. Tájökológiai Lapok 4(1) (in press) 212. Herczeg E. (2005): Botanikai vizsgálatok kunhalmok Dél-tiszántúli löszgyepein. Kanitzia 13: 45-54.8 Penksza K. (1998): A Sedo acri-Festucetum valesiacae ass. nov. A Rakacai-völgymedencében és a Cserehátban. In: Csontos P. (szerk.): Sziklagyepek szünbotanikai kutatása 77-88. 213. Vojtkó A. (1998): A Bükk sziklagyepjeinek és sztyepprétjeinek jellemzése. In: Csontos P. (szerk.): Sziklagyapek szünbotanikai kutatása. 133-155. 214. Brina Z. (2001): Néhány növényfaj elterjedése a Gerecse-hesgységben és környékén. Kitaibelia 6: 133-148. 215. Borhidi A. (2003): Magyarország növénytársulásai. Akadémiai Kiadó, Bupapest. pp. 610. (263. oldalon) Nagy J., Figeczky G., Penksza K., Fintha I., Molnár A., Tóth Z., & Kalapos T. (1998a): Contribution to the flora and vegetation of Lake Bence-tó in the northern part of the Great Hungarian Plain. — Studia bot. hung. (27–28): 151–161 pp.

Nagy, J. - Figeczky, G. - Penksza, K. - Fintha, I. - Molnár, A. - Tóth, Z. - Kalapos, T. (1998): Contribution to the flora and vegetation of lake Bence-tó, NE Hungary. – Studia bot. hung. 27-28: 151-161. 14


216. Kapocsi J. – Domán E. - Bíró I. – Forgács B. – Tóth T. (1998): Florisztikai adatok a Körös-Maros Nemzeti Park működési területéről. Crisicum 1: 75-83. 217. Herczeg E. (2003): Dél-tiszántúli löszgyepek összehasonlító vizsgálata. III. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium összefoglalói pp. 255-258. 218. Cserhalmi D. – Kristóf D. (2007): Vegetation change detection of mires with digital aerial photographs Cereal Research Communications 35: 329-332. Nagy J., Figeczky G., Penksza K. (1998b): Decay of peat moss cushions on lake Bence (Bence-tó) in the northern part of the Great Hungarian Plain. — Studia bot. hung. (27– 28): 163–167 pp. 219. Cserhalmi D. – Kristóf D. (2007): Vegetation change detection of mires with digital aerial photographs Cereal Research Communications 35: 329-332. Penksza, K. – Benyovszky, B. M. – Nagy, Z. – Káder, F. – Dóczi, Á. – Tóth, S. (1998): Changes in the grasslands of a study area Sóly (Bakony mountains, Hungary) – 17th General Meeting of the European Grassland federation, Ecological Aspects of Grassland Management, Debrecen Agricultural University, Debrecen, 499-502 220. Süle Sz. (2003): Speciális tevékenység hatása a dolomitgyepekre. Tájökológiai Lapok 1: 122. 221. Tóth Cs. – Nagy G. – Nyakas A. (2002): Legetett gyepek értékelése a Hortobágyon. Agrártudományi Közlemények 50-59. Benyovszky, B. M. – Penksza, K. – Barta, L. – Szemán, L. (1998): Effect of tramling and grazing on species composition in different natural grasslands. Proceeding of International Conference on Soil Condition and Crop Production, Gödöllő, Hungary, 209-211. 222. Süle Sz. (2003): Speciális tevékenység hatása a dolomitgyepekre. Tájökológiai Lapok 1: 122. Penksza, K. – Salamon, G. – Kapocsi, J. – Gyalus, B. – Kemény, G. (1998): Floristical and coenological data of the western territory of the Körös-Maros region I. – Studia bot. hung. 27-28: 123-130. 223. Herczeg E. (2005): Botanikai vizsgálatok kunhalmok Dél-tiszántúli löszgyepein. Kanitzia 13: 45-54.8 Penksza K. - Engloner A. - Asztalos J. - Gubcsó G. - Szegedi E. (1999): Adatok a Körös menti „szentély” jellegű holtmedrek flórához és vegetációjához. – Crisicum 2: 51-65. 224. Tamás J. - Csontos P. (2002): Őszi füzértekercs (Spiranthes spiralis /L./ chevall) a Pázmándi-sziklákon. Bot. Közlem. 89: 183-186. 225. Pintér B. (2003): Peplis portula L. a Bükk-hegységben Kitaibelia 8: 189. 226. Csontos, P. – Tamás, J. (2006): Spread of invasive phanerophytes and further records to the distribution of woody species in Hungary. Tájökológiai Lapok 4(1) (in press) Penksza K. (1999): A magyar pázsitfű flóra új természetes tagja a hajszál perje (Poa stiriaca Fritsch & Hayek ex Dörfler). (Poa stiriaca Fritsch & Hayek ex Dörfler in Hungary) – Kanitzia 7: 51-58.

15


227. Papp M. – Szabó Zs. – Hamvas M. (1999): Összehasonlító alaktani és anatómiai vizsgálatok a Poa pratensis L. és a Poa angustifolia L. hajtásain. Kanitzia 7: 67-74. 228. Somlyay L. (2000): Adatok a Dunazug-hegység, a Tornai-karszt és környéke flórájához. Kitaibelia 1: 47-52. 229. Taba E. – Tuba Z. (1999-2000): A Gödöllői Egyetem botanikus kertje. Bot. Közlem. 86-87: 157-228. 230. S. Taba E. - Jeamplong J. – Tuba Z. – Nagy J. – Szerdahelyi T. (2003): A gödöllői Botanikus Kert In: Smidt, G. – Sipos, A. – Penksza, K. (szerk.): A Szent István Egyetem Kertjei pp. 50-60. Penksza K. – Engloner A. – Bauer L. – Asztalos J. (1999): Összehasonlító morfológiai vizsgálatok a Hierochloë nemzetségben I. (Comparative Morphological Studies of Hierochloë Genus I.). – Kanitzia 7: 59-66. 231. Taba E. – Tuba Z. (1999-2000): A Gödöllői Egyetem botanikus kertje. Bot. Közlem. 86-87: 157-228. 232. Vojtkó A. (2001): A Bükk hegység flórája. Sorbus 2001 Kiadó Eger pp. 340. 233. S. Taba E. - Jeamplong J. – Tuba Z. – Nagy J. – Szerdahelyi T. (2003): A gödöllői Botanikus Kert. In: Smidt G. – Sipos A. – Penksza K. (szerk.): A Szent István Egyetem Kertjei pp. 50-60. 234. Tar T. (2002): Florisztikai adatok a nagykőrösi Nagyerdő és környékéről. Bot. Közlem. 89. 127-139. 235. Veldkamp, J.F. (2003): Grass literature 23: 1-9. Penksza K. – Somlyay L. (1999): A Geum rivale L. felfedezése Magyarországon. (Geum rivale L in Hungary). – Kitaibelia 4: 273-275. 236. Simon T. (2000): A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest pp. 976. 237. Simon T. (2001): A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest pp. 845. 238. Malatinszky Á. (2003): A Putnoki-dombság boanikai és tájtörténeti feltárása és tájhasznosítási értékelése. Tájökológiai Lapok 1: 121. 239. Malatinszky Á. (2003): Mezőgazdaság a természetvédelem szolgálatában DélGömörben. III. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium összefoglalói. 43-47 240. Malatinszky Á. (2001): A Putnoki-dombság florisztikai kutatásáank újabb eredményei. – Kitaibelia 12: 124-132. 241. Király G. (szerk.) (2007): Vörös Lsita. A magyarszági flóra veszélyeztetett fajai. Sopron. pp. 73. Sonntag, E. – Pozzi, D. – Penksza, K. – Zeltner. G.-H. – Björk, S. – Kohler, A. (1999): Macrophyten-Vegetation und Standorte im eutrophen Kävlinge-Fluβ (Skåne, Südschweden). – Ber. Inst. Landschafts-Pflanzenökologie Univ. Hohenheim, 9: 1-113. 242. Sípos, V. (2001): Vergleichende Kennzeichnung der Vegetation verschiedener Fliesgewasser-Typen in Südschweden, Süddeutschland und Ungern anhand quantitativer Kenngrösen. Ber. Inst. Landschafts-Pflanzenökologie Univ. Hohenheim 13: 161-172.

16


Pintér B. – Bratek Z. – Csáky P. - Szerdahelyi T. – S. Taba E. - Penksza K. (1999): Adatok a Gödöllői-dombság flórájához és vegetációjához. – Bot. Közlem. 86-87: 235-236. 243. Demény K. (2007): A Gödöllő-dombság általános bemutatása. Tájökológiai Lapok 5: 213-223 Penksza, K. – Böcker, R. (1999/2000): Zur Verbreitung von Poa humilis Ehrh. ex Hoffm. in Ungarn.. - Bot. Közlem. 86-87: 89-93. 244. Simon T. (2000): A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest pp. 976. 245. Simon T. (2001): A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest pp. 845. 246. Herczeg E. (2003): Dél-tiszántúli löszgyepek összehasonlító vizsgálata. III. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium összefoglalói 255-258 247. Veldkamp, J. F. (2003): Grass literature 23: 1-9. 248. Herczeg E. (2005): Botanikai vizsgálatok kunhalmok Dél-tiszántúli löszgyepein. Kanitzia 13: 45-54.8 249. Zs. K. Szabó. – M. Papp. – L. – Daróczi (2006): Ligule anatomy and Morphology of Five Poa Species. – Acta Biologica Cracoviensia 48(2): 83-88. 250. Kulin B., György A., Zsigó G., Szemán L. (2007): Pázsitgyep fenntartás hengerkéses és rotációs fűnyírókkal. Tájökológiai Lapok 5(2): 309-323. 251. György A., Kulin B., Zsigó G., Szemán L. (2007): Műtrágya nitrogén hatása pázsit és sportgyepekre. Tájökológiai Lapok 5(2): 387-397. Pintér B. – Bratek Z. – Csáky P. - Szerdahelyi T. – S. Taba E. - Penksza K. (1999): Adatok a Gödöllői-dombság flórájához és vegetációjához. – Bot. Közlem. 86-87: 235-236. Penksza, K. - Engloner A. (1999/2000): Taxonomic study of Festuca wagneri (Degen Thaisz et Flatt) in Degen Thaisz et Flatt. 1905. - Acta Bot. Sci. Hung. 42: 257-264 252. Fekete G. – Molnár Zs. – Kun A. – Virágh K. – Botta-Dukát Z. (2002) Magyar botanikai kutatások az ezredfordulón Tanulmányok Borhidi Attila 70. születésnapjának tiszteletére. 381-414. 253. Veldkamp J. F. (2002): Grass Literature 22:1-10. Penksza K. (2000): Adatok Magyarország pázsitfű flórájának ismeretéhez.– Kitaibelia 5(2): 298. 254. Kulin B., György A., Zsigó G., Szemán L. (2007): Pázsitgyep fenntartás hengerkéses és rotációs fűnyírókkal. Tájökológiai Lapok 5(2): 309-323. 255. György A., Kulin B., Zsigó G., Szemán L. (2007): Műtrágya nitrogén hatása pázsit és sportgyepekre. Tájökológiai Lapok 5(2): 387-397. Penksza K. (2000): A Festuca javorkae Májovský és a Festuca wagneri Degen, Thaisz et Flatt jellemzése és a Festuca ovina - csoport határozókulcsa. - Kitaibelia 5: 275-278. 256. Somlyay L. (2000): Adatok a Dunazug-hegység, a Tornai-karszt és környéke flórájához. Kitaibelia 1. 47-52. 257. Simon T. (2000): A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest pp. 976.

17


258. Simon T. (2001): A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest pp. 845. 259. S. Taba E. - Jeamplong J. – Tuba Z. – Nagy J. – Szerdahelyi T. (2003): A gödöllői Botanikus Kert In: Smidt G. – Sipos A. – Penksza K. (szerk.): A Szent István Egyetem Kertjei pp. 50-60. 260. Joó K. (2003): Kunhalomkutatások Tájökológiai Lapok 1. 87-96.

(A

Csípő-halom

vegetációja).

261. Barczi A. - Vona M. - Bauer N. (2002): Talaj-növény kapcsolatok vizsgálata az olaszfalui Eperjes-hegyen. Bot. Közlem. 89: 33-48. 262. Vojtkó A. (2002): A váci Naszály sziklagyepjeinek cönológiai vizsgálata. Bot. Közlem. 89: 161-181. 263. Joó K. (2004): Adatok a Csípő-halom flórájához és vegetációjához. in, Tóth A. Kunhalmokról – más szemmel 59-70. 264. Barczi, A. (2003): Data for the botanical and pedological surveys of the Hungarian kurgans (Great Hungarian Plain, Hortobágy). Thaiszia 13. 113-126. 265. Barczi A. (2003): Kunhalmok, mint a vegetációtörténet és a talajfejlődés őrei. III. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium Eőadások összefoglalói. 5-15. 266. Herczeg E. (2003): Dél-tiszántúli löszgyepek összehasonlító vizsgálata. III. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium összefoglalói 255-258 267. Veldkamp, J. F. (2003): Grass literature 23: 1-9. 268. Mjazovszky Á. - Tamás J. - Csontos P. (2003): A Váli-víz völgyének jellegzetes üde fátlan élőhelyei. Tájökológiai Lapok 1(2): 163-180. 269. Herczeg E. (2005): Botanikai vizsgálatok kunhalmok Dél-tiszántúli löszgyepein. Kanitzia 13: 45-54.8 270. Király G. (szerk.) (2007): Vörös Lsita. A magyarszági flóra veszélyeztetett fajai. Sopron. pp. 73. Penksza, K. (2000): Die Koerrektur der histologischen Beschreibung von Festuca javorkae von Májovszky im Jahre 1962, und Angaben zum Vorkommnis der Art in Ungarn – Ber. Inst. Landschafts-Pflanzenökologie Univ. Hohenheim, 10: 49-54. 271. Joó K. (2001): Kalandozás a dél-tiszántúli kunhalmokon. Természet Világa Természettudományi Közlöny 132 (4): 184-185.

272. S. Taba E. - Jeamplong J. – Tuba Z. – Nagy J. – Szerdahelyi T. (2003): A gödöllői Botanikus Kert In: Smidt G. – Sipos A. – Penksza K. (szerk.): A Szent István Egyetem Kertjei pp. 50-60. 273. Barczi A. (2003): Data for the botanical and pedological surveys of the Hungarian kurgans (Great Hungarian Plain, Hortobágy). Thaiszia 13. 113-126. 274. Barczi A. (2003): Kunhalmok, mint a vegetációtörténet és a talajfejlődés őrei. III. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium Eőadások összefoglalói. 5-15. 275. Joó K. (2004): Adatok a Csípő-halom flórájához és vegetációjához. In: Tóth A. (szerk.): Kunhalmokról más szemmel 59-70. 276. Herczeg E. (2003): Dél-tiszántúli löszgyepek összehasonlító vizsgálata. III. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium összefoglalói pp. 255-258. 277. Veldkamp, J. F. (2003): Grass literature 23: 1-9. 278. Herczeg E. (2005): Botanikai vizsgálatok kunhalmok Dél-tiszántúli löszgyepein. Kanitzia 13: 45-54.8

18


Penksza K. (2000): Adatok Magyarország pázsitfű flórájának ismeretéhez.– Kitaibelia 5 (2): 298. 279. Somlyay L. (2001): A rozsnok (Bromus L.) nemzetség kutatásának története és állása Magyarországon. Kitaibelia 2. 251-257. 280. Taba E. - Jeamplong J. – Tuba Z. – Nagy J. – Szerdahelyi T. (2003): A gödöllői Botanikus Kert In: Smidt G. – Sipos A. – Penksza K. (szerk.): A Szent István Egyetem Kertjei pp. 50-60. Sonntag, E. – Pozzi, D. – Penksza, K. – Zeltner. G.-H. – Björk, S. – Kohler, A. (2000): Macrophyten-Vegetation und Standqualität im eutrophen Björka-Kävlinge-Fluβ (Skåne, Südschweden). – Limnologica 30: 281-298. 281. Sípos, V. (2001): Vergleichende Kennzeichnung der Vegetation verschiedener Fliesgewasser-Typen in Südschweden, Süddeutschland und Ungern anhand quantitativer Kenngrösen. Ber. Inst. Landschafts-Pflanzenökologie Univ. Hohenheim 13: 161-172. 282. Falusi E. - Sipos V. K. (2003): Alföldi vízfolyások flórájának és vegetációkutatásának újabb eredményei. III. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium összefoglalói 259-262. 283. Melzer, A – Schneider, S. (2002): Beeinflusst die Strukturgüte von Fließgewässern das Vorkommen von Makrophyten? Acta hydrochim. hydrobiol. 30: 197–206. 284. Meilinger, P. (2003): Makrophyten als Bioindikatoren zur leitbildbezogenen Bewertung von Fließgewässern. Ein Beitrag zur Umsetzung der EGWasserrahmenrichtlinie. Doktors der Naturwissenschaften genehmigten Dissertation. pp. 182. Penksza K. (2000): A Dél-Tiszántúl új taxonjai, különös tekintettel a Poaceae család tagjaira. – Crisicum 3: 73-78. 285. Herczeg E. (2003): Dél-tiszántúli löszgyepek összehasonlító vizsgálata. III. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium összefoglalói 255-258 286. Herczeg E. (2005): Botanikai vizsgálatok kunhalmok Dél-tiszántúli löszgyepein. Kanitzia 13: 45-54.8 287. Kulin B., György A., Zsigó G., Szemán L. (2007): Pázsitgyep fenntartás hengerkéses és rotációs fűnyírókkal. Tájökológiai Lapok 5(2): 309-323. 288. György A., Kulin B., Zsigó G., Szemán L. (2007): Műtrágya nitrogén hatása pázsit és sportgyepekre. Tájökológiai Lapok 5(2): 387-397. Barczi A. (szerk.) Barczi A. – Lócy D.- Penksza K. (2000): Magyarország tájai. Dunántúlidombság, Külső-Somogy. – Környezetvédelmi és Környezetgazdálkodási Felsőoktatásért Alapítvány, Gödöllő, 50 pp 289. Hartmann M. (2002): Mezőgazdaág a természetvédelem szolgálatában. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest pp.58. . Penksza K., Káder F., Süle Sz. (2000): Vegetációtanulmány a Balatonalmádi Megye-hegyről (gyeptársulások vizsgálata). Folia Musei Hist.-Nat. Bakonyiensis 19: 7-24. 290. Csontos P. (2007): Dolomitgyepek magbankja ültetett feketefenyvesek talajában. Tájökológia Lapok 5: 117-129.

19


291. Csontos P. - Tamás J. (2007): Fás mezsgyék növényzetének vizsgálata a Balaton-felvidéken. Acta Agronomica Orárensis 49: 3-14. Barczi A. – Penksza K. – Joó K. – Czinkota I. – Grónás V. (2000): Dél-tiszántúli gyepek talajtani és növénytani összefüggéseinek vizsgálata. Acta Biol. Debrecenica 11. p. 188. 292. Joó K. (2003): Kunhalomkutatások (a Csípő-halom vegetációja). Tájökológiai Lapok, 1. évfolyam, 1. szám, p. 87-96. 293. Herczeg E. (2003): Dél-tiszántúli löszgyepek összehasonlító vizsgálata. III. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium kiadványkötete, Budapest, p. 255-258. Barczi A. – Joó K. – Penksza K. (2001): Kunhalmok eltemetett talajainak talajgenetikai rekonstrukciója: morfológiai vizsgálatok. Magyar Földrajzi Konferencia CD kiadványa. 294. Herczeg E. (2003): Dél-tiszántúli löszgyepek összehasonlító vizsgálata. III. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium összefoglalói pp. 255-258. 295. Herczeg E. (2005): Botanikai vizsgálatok kunhalmok Dél-tiszántúli löszgyepein. Kanitzia 13: 45-54. Galli Zs. – Penksza K. – Kiss E. – Bucherna N. - Heszky L. (2001): Festuca fajok molekuláris taxonómiai vizsgálata: A Festuca ovina csoport RAPD és AP-PCR analízise. Növénytermelés 50: 375-384. 296. S. Taba E. - Jeamplong J. – Tuba Z. – Nagy J. – Szerdahelyi T. (2003): A gödöllői Botanikus Kert In: Smidt G. – Sipos A. – Penksza K. (szerk.): A Szent István Egyetem Kertjei pp. 50-60. 297. Joó K. (2003): Kunhalomkutatások (A Csípő-halom vegetációja). Tájökológiai Lapok 1. 87-96. 298. Barczi A. (2003): Kunhalmok, mint a vegetációtörténet és a talajfejlődés őrei. III. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium Eőadások összefoglalói. 5-15. 299. Herczeg E. (2003): Dél-tiszántúli löszgyepek összehasonlító vizsgálata. III. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium összefoglalói pp. 255-258. 300. Veldkamp, J.F. (2003): Grass literature 23: 1-10. 301. Šmarda, P. - Kočí, K. (2003): Chromosome number variability in central European members of theFestuca ovina and F. pallens groups (sect. Festuca). Folia Geobot. 38: 65–95. 302. Herczeg E. (2005): Botanikai vizsgálatok kunhalmok Dél-tiszántúli löszgyepein. Kanitzia 13: 45-54. Penksza K. – Szerdahelyi T. (2001): Néhány magyarországi Festuca faj taxonómiai kutatás; és a Colchicum arenarium W. et K. előfordulása a Gödöllői-dombvidéken. – In: Borhidi A. és Botta D. Z. (szerk.): Ökológia az ezredfordulón III. Magyar Tudományos Akadémia, pp. 105-111. 303. Demény K. (2007): A Gödöllő-dombság általános bemutatása. Tájökológiai Lapok 5: 213-223 Penksza K. (szerk.) Engloner A. – Penksza K. – Szerdahelyi T. (2001): A hajtásos növények ismerete. Egyetemi és Főiskolai tankönyv. – Nemzeti tankönyvkiadó 268 pp. 304.

Surányi D. (2001): Könyvismertetés. Bot. Közlem. 88: 8.

20


305. Kriska Gy. (szerk.) (2002): Számítógéppel segített módszerek a biológia tanításában (tankönyv). Budapest OM, OECD, UNESCO Információtechnológiai Pedagógiai Központ. 306.

Molnár V. A (2002): Könyvismertetés. Kitaibelia 7: 274.

307. Nyakas A. (2002): Innováció a tudomány az ezredforduló agráriumában pp. 8-15. 308.

Molnár V. A. (2003): Egyszikűek, Kossuth Kiadó pp. 112.

309. Podani J. (2004): A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana. ELTE Eötvös Kiadónyv, Budapest pp. 296. 310.

Molnár V. A. (2004): Kétszikűek I, Kossuth Kiadó pp. 112.

311. Tomcsányi A. - Turcsányi G. (2004): Magyarország kultúrflrája. Az árpa. Akadémia Kiadó pp. 491. Penksza K. – Malatinszky Á. (2001): Adatok a Putnoki-dombság edényes flórájához. – Kitaibelia 6: 149-155. 312. Barczi, A. (2003): Data for the botanical and pedological surveys of the Hungarian kurgans (Great Hungarian Plain, Hortobágy). Thaiszia 13. 113-126. 313. Szirmai O. (2003): Gyeptípusok vizsgálata a Tardonai-dombság egyik vonulatán. III. Kárpát-medencei Biológiai szimpózium összefoglalói pp. 271-274. 314. Szirmai O. (2003): Terepbotanikai kutatások a Tarnai-dombság területén. Tájökológiai Lapok 1(1): 119-120. 315. Virók V. – Farkas R. – Szmorad F. – Boldoghné Szűts F. (2004): Florisztikai adatok Borsod-Abaúj-Zemplén-megye északi részéről. Kitaibelia 1. 143–150. 316. Centeri Cs. – Császár A. (2005): A felszínborítás, a lejtőszakasz és a foszfor kapcsolata. Tájökológiai Lapok 1. 119–131. 317. Farkas J. – Gulyás G. Lukács B. A. (2007): Adatok a Hernád-völgy flórájának ismeretéhez. Kitaibelia 12: 97-101. Barczi A. (szerk.) Barczi A. – Lócy D.- Penksza K. (2001): Magyarország tájai. Dunántúlidombság, Mecsek és Tolna-Baranyai-dombvidék. – Környezetvédelmi és Környezetgazdálkodási Felsőoktatásért Alapítvány, Gödöllő, 50 pp. 318. Hartmann M. (2002): Mezőgazdaág a természetvédelem szolgálatában. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest pp.58. . Barczi A. (szerk.) Barczi A. – Lócy D.- Penksza K. (2001): Magyarország tájai. Dunántúlidombság, Belső-Somogy. – Környezetvédelmi és Környezetgazdálkodási Felsőoktatásért Alapítvány, Gödöllő, 50 pp 319. Hartmann M. (2002): Mezőgazdaág a természetvédelem szolgálatában. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest pp.58. . Bauer L. - Galli Z. - Penksza K. - Engloner A. - Szerdahelyi T. - Kiss E. - Heszky L. (2001): Morfológiai és molekuláris taxonómiai vizsgálatok kárpát-medencei Festuca fajokon. – II. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium: 33-37. 320. Joó K. (2003): Kunhalomkutatások (A Csípő-halom vegetációja). Tájökológiai Lapok 1. 87-96.

21


321. Herczeg E. (2003): Dél-tiszántúli löszgyepek összehasonlító vizsgálata. III. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium összefoglalói pp. 255-258. 322. Herczeg E. (2005): Botanikai vizsgálatok kunhalmok Dél-tiszántúli löszgyepein. Kanitzia 13: 45-54.8 Penksza K. – Malatinszky Á. (2001): Adatok a Putnoki-dombság edényes flórájához. – Kitaibelia 6: 149-155. 323. Pinke Gy. – Schmidt D. – Schmidtmajer Á. – Király G. – Ugry P. (2003): Adatok a Dunántúli-középhegység és a Nyugat-Magyarországi peremvidék gyomflórájának ismeretéhez I. Kitaibelia 8: 161-184. 324. Centeri Cs. – Császár A. (2005): A felszínborítás, a lejtőszakasz és a foszfor kapcsolata. Tájökológiai Lapok 1. 119–131. Malatinszky Á. - Penksza K. (2002): Adatok a Sajó-völgy edényes flórájához. - Bot. Közlem. 87: 99-104. 325. Centeri Cs. – Császár A. (2005): A felszínborítás, a lejtőszakasz és a foszfor kapcsolata. Tájökológiai Lapok 1. 119–131. 326. Szirmai O. (2003): Gyeptípusok vizsgálata a Tardonai-dombság egyik vonulatán. III. Kárpát-medencei Biológiai szimpózium összefoglalói 271-274 327. Szirmai O. (2003): Terepbotanikai kutatások a Tarnai-dombság területén. Tájökológiai Lapok 1(1): 119-120. 328. Bolohg L. (2006): Helianthus nemzetség. In: Özönnövények II. 284-285. Penksza K. – Káder F. – Süle Sz. (2002): Kiegészítések a Festuca-fajok és az Artemisia alba gyeptársulásokban betöltött szerepének ismeretéhez. – Kanitzia 9: 211-226. 329. Barczi A. - Vona M. - Bauer N. (2002): Talaj-növény kapcsolatok vizsgálata az olaszfalui Eperjes-hegyen. Bot. Közlem. 89: 33-48. 330. Vojtkó A. (2002): A váci Naszály sziklagyepjeinek cönológiai vizsgálata. Bot. Közlem. 89. 161-181. Penksza K. – Káder F. – Süle Sz. (2002): Vegetációtanulmány a Balatonalmádi Megyehegyről (gyeptársulások vizsgálata). - Folia Mus. Historico-Naturalis Bakonyensis 19: 7–24. 331. Barczi A. - Vona M. - Bauer N. (2002): Talaj-növény kapcsolatok vizsgálata az olaszfalui Eperjes-hegyen. Bot. Közlem. 89: 33-48. 332. Csontos P. – isépy I. – Lőkös L. - Tamás J. (2007): Védett fajok együttes lőfordulás száraz gyepekben. Tájökológiai Lapok 5(2): 249-260. Penksza K. - Ruprecht E. (2002): Some corrections to the identification and data about the occurence of Hierochloe repens (Host) Simonkai in Romania. - Contributii Botanice 37: 7-11. 333. Veldkamp, J. F. (2003): Grass literature 23.:1-9. Benyovszky B. M. - Penksza K. (2002): A N-műtrágyázás optimális szintje a kedveltség szempontjából egy isaszegi lólegelőn. – Növénytermelés 51(4): 509-512. (IF: 0,160) 334. Kulin B., György A., Zsigó G., Szemán L. (2007): Pázsitgyep fenntartás hengerkéses és rotációs fűnyírókkal. Tájökológiai Lapok 5(2): 309-323. 335. György A., Kulin B., Zsigó G., Szemán L. (2007): Műtrágya nitrogén hatása pázsit és sportgyepekre. Tájökológiai Lapok 5(2): 387-397.

22


Penksza K. (2000): A Dél-Tiszántúl új taxonjai, különös tekintettel a Poaceae család tagjaira. – Crisicum 3: 73-78. 336. Barczi, A. (2003): Data for the botanical and pedological surveys of the Hungarian kurgans (Great Hungarian Plain, Hortobágy). Thaiszia 13. 113-126. Penksza, K. (2003): Festuca pseudovaginata, a new species from sandy areas of the Carpathian Basin. – Acta Bot. Hung. 45: 356-372. 337. W.D. Clayton, K.T. Harman & H. Williamson (2007): GrassBase - The Online World Grass Flora Royal Botanic Gardens 338. ŠMARDA, Petr - ŠMERDA, Jakub - KNOLL, Aleš - BUREŠ, Petr DANIHELKA, Jiří. Revision of Central European taxa of Festuca ser. Psammophilae Pawlus: morphometrical, karyological and AFLP analysis. Plant Systematics and Evolution, Wien, Springer-Verlag, Rakousko. ISSN 0378-2697, 2007, vol. 266, no. 3-4, s. 194-232. 339. Petr Šmarda, MU Brno (2006): Festuca ve střední Festuca ve střední Evropě, http://www.sci.muni.cz/botany/systemgr/people/petrs.htm 340. Demény K. (2007): A Gödöllő-dombság általános bemutatása. Tájökológiai Lapok 5: 213-223. 341. Király G. (szerk.) (2007): Vörös Lsita. A magyarszági flóra veszélyeztetett fajai. Sopron. pp. 73. A következő honlapokon található még meg: www.kew.org/data/grasses-db/www/imp04810.htm - 11k www.akademiai.com/index/N67P050737P57L56.pdf www.muni.cz/research/publications/702233 - 16k www.lonicera.hg.pl/news/botsw04a.html - 39k www.kew.org/data/grasses-db/sppindex.htm - 768k is.muni.cz/th/21109/prif_d/annotation_english.txt - 3k is.muni.cz/th/21109/prif_d/Dissertation.pdf www.wild-about-you.com/WorldGrasses.htm - 250k www.rbgkew.org.uk/web.dbs/grasses-db/sppindex.htm - 250k www.omgk.hu/MABI/2004/mabi2004.doc trophort.com/004/161/index.html - 128k olc.ijs.si/dmozTxt/Matrices/WordList.txt lexsrv3.nlm.nih.gov/SPECIALIST/Projects/lexicon/2005/release/LEXICON/MISC/prevariants www.cababstractsplus.org/google/abstract.asp?AcNo=20043018102 www.matarka.hu/cikk_list.php?fusz=13423 - 6k

Penksza K. (2003): A Kárpát-medence központi homokterületeinek Festuca fajai. - III. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium, Előadások összefoglalói pp. 381-385. 342. Demény K. (2007): A Gödöllő-dombság általános bemutatása. Tájökológiai Lapok 5: 213-223 Penksza K. – Barczi A. – Néráth M. – Pintér B. (2003): Változások és regenerációs esélyek a Tihanyi-félsziget gyepeiben. Növénytermelés. 52(2). p. 167-184. (IF: 0,206) 343. Malatinszky Á. (2004): Botanikai értékek és tájgazdálkodási formák kapcsolata a Putnoki-dombságban. Tájökológiai Lapok 2. 65-76. 344. Bíró M. (2006): Történeti vegetációrekonstrukciók térképek botanikai tartalmának foltonkénti gazdagításával. Tájökológiai Lapok. 4: 357-384. 345. Cs. Centeri – M. Vona (2006): Soil loss calculation and sediment analyses in Galgaheviz, Hungary. European Geologist. No 22., p. 36-39. Gyulai G. – Szemán L. – Penksza K. – Kiss J. – Szabó Z. – Heszky, L. (2003): Új kékperje (Poa humilis) genotípusok klónozása és molekuláris jellemzése. – Gyepgazdálkodás pp. 78-80. 23


346. Kulin B., György A., Zsigó G., Szemán L. (2007): Pázsitgyep fenntartás hengerkéses és rotációs fűnyírókkal. Tájökológiai Lapok 5(2): 309-323. 347. György A., Kulin B., Zsigó G., Szemán L. (2007): Műtrágya nitrogén hatása pázsit és sportgyepekre. Tájökológiai Lapok 5(2): 387-397. Barczi A., Penksza K., Joó K. 2004: Reseach of soil-plant connections on Kurgans in Hungary. - Ekológia (Bratislava) 23: 15-22. 348. Bíró M. (2006): Történeti vegetációrekonstrukciók térképek botanikai tartalmának foltonkénti gazdagításával. Tájökológiai Lapok. 4: 357-384. 349. Deák J. Á., Keveyné Bárány I. 2006: A talaj és növényzet kapcsolata, tájváltozás, antropogén veszélyeztetettség a Dorozsma-Majsai homokhát keleti területén. Tájökológia Lapok 4: 195-210 350. Pető Á. (2007): Introducig the phytolith analysis: a siutable method in palaeoecoloy and landscape scoloy. Tájökológia Lapok 5: 91-102. Malatinszky Á. - Penksza K. (2004): Traditional sustainable land use towards preserving botanical values int he Putnok hills (South Gömör, Hungary). Ekológia (Bratislava) 23: 205-212. 351. Bíró M. (2006): Történeti vegetációrekonstrukciók térképek botanikai tartalmának foltonkénti gazdagításával. Tájökológiai Lapok. 4: 357-384. Barczi A. - Penksza K. - Joó K. (2004): Alföldi kunhalmok talaj-növény összefüggésvizsgálata. - Agrokémia és Talajtan 53: 3-16. 352. Pető Á. (2007): Introducig the phytolith analysis: a siutable method in palaeoecoloy and landscape scoloy. Tájökológia Lapok 5: 91-102. Barczi A. - Penksza K. - Joó K. (2004): Alföldi kunhalmok talaj-növény összefüggésvizsgálata. In: Tóth A.: Kunhalmokról – más szemmel. Kisújszállás – Debrecen pp. 27-43. 353. Pető Á. (2007): Introducig the phytolith analysis: a siutable method in palaeoecoloy and landscape scoloy. Tájökológia Lapok 5: 91-102. 354. Csontos P. - Tamás J. (2007): Fás mezsgyék növényzetének vizsgálata a Balaton-felvidéken. Acta Agronomica Ovárensis 49: 3-14. Vona M. – Penksza K. (2004): A szentesi Kántor-halom vegetációjának változása és ennek összefüggés a talaj vízháztartásával. – Tájökológiai Lapok 2: 341-348. 355. Herczeg E. (2005): Botanikai vizsgálatok kunhalmok Dél-tiszántúli löszgyepein. Kanitzia 13: 45-54.8 356. Centeri Cs. – Császár A. (2005): A felszínborítás, a lejtőszakasz és a foszfor kapcsolata. Tájökológiai Lapok 1. 119–131. 357. Deák J. Á., Keveyné Bárány I. 2006: A talaj és növényzet kapcsolata, tájváltozás, antropogén veszélyeztetettség a Dorozsma-Majsai homokhát keleti területén. Tájökológia Lapok 4: 195-210 358. Csontos P. - Tamás J. (2007): Fás mezsgyék növényzetének vizsgálata a Balaton-felvidéken. Acta Agronomica Ovárensis 49: 3-14. K. Szabó Zs. - Papp M. - Penksza K. - Nyakas A. (2004): Eltérő vízellátottságú homoki élőhelyek Poa taxonjainak összehasonlító morfológiai vizsgálata. - Tájökológiai Lapok 2: 259-265. 359. Kulin B., György A., Zsigó G., Szemán L. (2007): Pázsitgyep fenntartás hengerkéses és rotációs fűnyírókkal. Tájökológiai Lapok 5(2): 309-323.

24


360. György A., Kulin B., Zsigó G., Szemán L. (2007): Műtrágya nitrogén hatása pázsit és sportgyepekre. Tájökológiai Lapok 5(2): 387-397. Penksza K. (2004): A Festuca callieri Margf., a magyar pázsitfű flóra újabb tagja a DélTiszántúlról. – Botanikai Szakosztály előadóülése. 361. Király G. (szerk.) (2007): Vörös Lsita. A magyarszági flóra veszélyeztetett fajai. Sopron. pp. 73. Pottyondy Á., Hortobágyi T. C., Penksza K. (2005): A Pannonhalmi Világörökségi terület természetvédelmi hasznosítása, különös tekintettel a botanikai értékekre. IV. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium kiadványkötete. pp. 329-334. 362. Bíró M. (2006): Történeti vegetációrekonstrukciók térképek botanikai tartalmának foltonkénti gazdagításával. Tájökológiai Lapok. 4: 357-384. Nagy A., Balogh Á., Penksza K. (2005): Összehasonlító élőhely vizsgálatok dél-tiszántúli és veresegyházi területeken a természetességi állapotok alapján. IV. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium kiadványkötete. pp. 307-311. 363. Bíró M. (2006): Történeti vegetációrekonstrukciók térképek botanikai tartalmának foltonkénti gazdagításával. Tájökológiai Lapok. 4: 357-384. 364. Hock F. - Tóth Z. (2007): A Dunabogdányi Vadaskert vegetációjának változása 1783 és 2006 között. Tájökológia Lapok : 73-89. Vona M., Centeri Cs., Penksza K., Malatinszky Á., Helfrich T. (2005): A talajtani és eróziós viszonyxok jellemzése Galga menti láprét környezetében. Erdei Ferenc III. Tudományos Konferencia, Kecskemét, pp. 1087-1091. 365. D. Boecker – G. Turcsányi – B. M. Möseler (2006): Floristischvegetationskundliche Untersuchung der Moorwiese bei Galgahévíz zur Erstellung eines Biotoppflegeplanes. Tájökológiai Lapok. 4: 357-384. Centeri, Cs. – Vona, M. – Penksza, K. – Malatinszky, Á. – Barczi, A. (2005): Soil, water and nature protectoin matters in Galgahévíz, Hungary, COST: 634. Lublin, September 1517, 2005 pp. 8-9. 366. D. Boecker – G. Turcsányi – B. M. Möseler (2006): Floristischvegetationskundliche Untersuchung der Moorwiese bei Galgahévíz zur Erstellung eines Biotoppflegeplanes. Tájökológiai Lapok. 4: 357-384. Penksza K. - Benyovszky B. M. – Malatinszky Á. (2005): Legeltetés okozta fajösszetétel változások a bükki nagymező gyepében. - Növénytermelés 54: 53-64. 367. Szabó M. – Kenéz Á. – Saláta D. – Szemán L. – Malatinszky Á. (2007): Studies botany and environmental management relations on a wooded pasture berween Pénzesgyőr and Hárskút village. - Cereal Research Communications 35: 1133-1136. Penksza K. - Vona M. – Herczeg E. (2005): Eltérő gazdálkodás során fenntartott természetes gyepek botanikai és talajtani vizsgálata tiszántúli kunhalmokon. - Növénytermelés 54: 181-195. 368. Szabó M. – Kenéz Á. – Saláta D. – Szemán L. – Malatinszky Á. (2007): Studies botany and environmental management relations on a wooded pasture berween Pénzesgyőr and Hárskút village. - Cereal Research Communications 35: 1133-1136.

25


Penksza K. - K. Szabó Zs. (2005): A Poa humilis Ehrh. Ex Hoffm., mint egy gyakori gyepalkotó fajunk ismeretéről és taxonómiai helyzetéről. - Növénytermelés 54: 301306. 369. Szabó M. – Kenéz Á. – Saláta D. – Szemán L. – Malatinszky Á. (2007): Studies botany and environmental management relations on a wooded pasture berween Pénzesgyőr and Hárskút village. - Cereal Research Communications 35: 1133-1136. 370. Süle Sz. - Penksza K. - Turcsányi G. - Malatinszky Á. – Herczeg E. Pottyondy Á. – Vona M. - Sümegi A. (2006): Antropogén zavarások következtében kialakult változások dolomitgyepekben, különös tekintettel a legeltetésre. Növénytermelés (in press) 371. Szabó M. – Kenéz Á. – Saláta D. – Szemán L. – Malatinszky Á. (2007): Studies botany and environmental management relations on a wooded pasture berween Pénzesgyőr and Hárskút village. - Cereal Research Communications 35: 1133-1136. 372. Kulin B., György A., Zsigó G., Szemán L. (2007): Pázsitgyep fenntartás hengerkéses és rotációs fűnyírókkal. Tájökológiai Lapok 5(2): 309-323. 373. György A., Kulin B., Zsigó G., Szemán L. (2007): Műtrágya nitrogén hatása pázsit és sportgyepekre. Tájökológiai Lapok 5(2): 387-397. Vona M. - Pintér B. - Centeri Cs. - Malatinszky Á. - Pottyondy Á. - Barczi A. - Penksza K. (2005): A Galga mente láprétjeinek (Galgahévíz és Hévízgyörk) természetvédelmi kezelési problematikája és eddigi eredményei. - IV. Kárpátmedencei Biológiai Szimpózium kiadványkötete. pp. 383-387. 374. D. Boecker – G. Turcsányi – B. M. Möseler (2006): Floristischvegetationskundliche Untersuchung der Moorwiese bei Galgahévíz zur Erstellung eines Biotoppflegeplanes. Tájökológiai Lapok. 4: 357-384. Penksza K. (2005): Festuca vojtkoi, a new Festuca species from Hungary. - Acta Bot. Hung. 47 (1–2): 147–153. 375. Király G. (szerk.) (2007): Vörös Lsita. A magyarszági flóra veszélyeztetett fajai. Sopron. pp. 73. Vona M. - Centeri Cs. - Penksza K. - Malatinszky Á. Helfrich T. (2005): A talajtani és eróziós viszonyxok jellemzése Galga menti láprét környezetében. – Erdei Ferenc III. Tudományos Konferencia, Kecskemét, pp. 1087-1091. 376. Demény K. (2007): A Gödöllő-dombság általános bemutatása. Tájökológiai Lapok 5: 213-223 E. Falusi - K. Penksza - M. Vona - Á. Malatinszky - Cs. Centeri - T. Helfrich (2006): Signs of Environmental Change as Reflected by Soil and Vegetation on Semi-arid Sandy Areas in the Carpathian Basin. - Water Management and Soil Conservation in Semi-Arid Environments. The 14th Conference if International Soil Conservation Organization. 14th International Soil Conservation Organization Conference. Water Management and Soil Conservation in Semi-Arid Environments. Marrakech, Morocco, May 14-19, 2006 (ISCO 2006). [CD:\7 Soil Degradation & Global Environments\Poster\T7PFalusi-Environmental Changes-Hungary.pdf]. 377. Demény K. (2007): A Gödöllő-dombság általános bemutatása. Tájökológiai Lapok 5: 213-223

26


Falusi E. - Penksza K. (2006): Folyóvízi vegetációtérképezési módszer az EU Víz Keretirányelvének tükrében. - Tájökológiai Lapok 4: 233-240. 378. Demény K. (2007): A Gödöllő-dombság általános bemutatása. Tájökológiai Lapok 5: 213-223 M. Vona - Cs. Centeri - K. Penksza - Á. Malatinszky - Á. Pottyondy - T. Helfrich - A. Barczi (2006): Soil and nutrient loss in Galgaheviz, Hungary. - Water Management and Soil Conservation in Semi-Arid Environments. The 14th Conference if International Soil Conservation Organization. p. 278. 379. D. Boecker – G. Turcsányi – B. M. Möseler (2006): Floristischvegetationskundliche Untersuchung der Moorwiese bei Galgahévíz zur Erstellung eines Biotoppflegeplanes. Tájökológiai Lapok. 4: 357-384. Nagy A., Penksza K. 2006: Élőhely-értékelési lehetőségek dél-tiszántúli és veresegyházi területeken természetességi mutatók alapján. Tájökológiai Lapok 4: 115-125. 380. Bíró M. (2006): Történeti vegetációrekonstrukciók térképek botanikai tartalmának foltonkénti gazdagításával. Tájökológiai Lapok. 4: 357-384. 381. Deák J. Á., Keveyné Bárány I. (2006): A talaj és növényzet kapcsolata, tájváltozás, antropogén veszélyeztetettség a Dorozsma-Majsai homokhát keleti területén. Tájökológia Lapok 4: 195-210 382. Hock F. - Tóth Z. (2007): A Dunabogdányi Vadaskert vegetációjának változása 1783 és 2006 között. Tájökológia Lapok: 73-89. Vona M., Penksza K., Kristóf D., Helfrich T., Centeri Cs. 2006: A galgahévízi láprét felszínborítási viszonyainak változása légifotók elemzése alapján. Tájökológiai Lapok 4: 407-416. 383. Hock F. - Tóth Z. (2007): A Dunabogdányi Vadaskert vegetációjának változása 1783 és 2006 között. Tájökológia Lapok: 73-89. 384. Demény K. (2007): A Gödöllő-dombság általános bemutatása. Tájökológiai Lapok 5: 213-223 385. Cserhalmi D. – Kristóf D. (2007): Vegetation change detection of mires with digital aerial photographs Cereal Research Communications 35: 329-332. Vona M. - Barczi A. - Centeri Cs. - Szentes Sz. - Penksza K. (2006): A tájmintázat változása lápréti példán keresztül. XXVI. Vándorgyűlés, Budapest, 2006. 11. 9-10. pp. 135-142. 386. Tasi J. (2007): Diverse impacts of nature conservation grassland management. Cereal Research Communications 35: 1205-1208. Kiss T. - Penksza K. (2006): Legeltetés, taposás hatása alföldi legelők vegetációjára. XXVI. Vándorgyűlés, Budapest, 2006. 11. 9-10. pp. 87-96. 387. Tasi J. (2007): Diverse impacts of nature conservation grassland management. Cereal Research Communications 35: 1205-1208. Penksza K. (2006): Legeltetett gyepek fajösszetételének változása különös tekintettel a pázsitfüvekre. XXVI. Vándorgyűlés, Budapest, 2006. 11. 9-10. pp. 105-111. 388. Tasi J. (2007): Diverse impacts of nature conservation grassland management. Cereal Research Communications 35: 1205-1208.

27


Kiss T. – Malatinszky Á. - Penksza K. (2006): Comparative coenological axaminations on pastures of the Great Hungarian Plain I. (horse and cattle pasture near Hódmezővásárhely) - Tájökológiai Lapok 4: 339-346. 389. Tasi J. (2007): Diverse impacts of nature conservation grassland management. Cereal Research Communications 35: 1205-1208. Centeri Cs. – Malatinszky Á. – Vona M. – Bodnár Á. – Penksza K. (2007): State and sustainability of grasslands and their soils established in the atlantic-mountain zone of Hungary. - Cereal Research Communications 35: 309-312. (IF: 1,037) 390. Kulin B., György A., Zsigó G., Szemán L. (2007): Pázsitgyep fenntartás hengerkéses és rotációs fűnyírókkal. Tájökológiai Lapok 5(2): 309-323. 391. György A., Kulin B., Zsigó G., Szemán L. (2007): Műtrágya nitrogén hatása pázsit és sportgyepekre. Tájökológiai Lapok 5(2): 387-397. Szentes Sz. – Kenéz Á. – Saláta D. – Szabó M. – Penksza K. (2007): Comparative researches and evaluations on grassland manegament and nature conservation in natural grasslands of the Transdanubian mountain range. - Cereal Research Communications 35: 1161-1164. 392. Kulin B., György A., Zsigó G., Szemán L. (2007): Pázsitgyep fenntartás hengerkéses és rotációs fűnyírókkal. Tájökológiai Lapok 5(2): 309-323. 393. György A., Kulin B., Zsigó G., Szemán L. (2007): Műtrágya nitrogén hatása pázsit és sportgyepekre. Tájökológiai Lapok 5(2): 387-397. Szentes Sz. - Penksza K. - Tasi J. (2007): Gyepgazdálkodási vizsgálatok a Dunántúli középhegység néhány természetes gyepében. AWETH 3: 127-149. 394. Kulin B., György A., Zsigó G., Szemán L. (2007): Pázsitgyep fenntartás hengerkéses és rotációs fűnyírókkal. Tájökológiai Lapok 5(2): 309-323. 395. György A., Kulin B., Zsigó G., Szemán L. (2007): Műtrágya nitrogén hatása pázsit és sportgyepekre. Tájökológiai Lapok 5(2): 387-397. Penksza K. – Vona M. – Malatinszky Á. – Csontos P. – Centeri Cs. (2007): Kárpát-medence középső homoki területén kialakult Festuca pseudovainata gyepek cönológiai és talajtani vizsgálatai. - V. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium kiadványkötete. ISBN:-13: 978-963-87343-1-0 pp. 377-384. 396. Demény K. (2007): A Gödöllő-dombság általános bemutatása. Tájökológiai Lapok 5: 213-223 Egyéb citáció 2003. Tájökológiai Lapok I. Szabó T. A. Biotár (elektronikai folyóirat) 2003. Tájökológiai Lapok II. Szabó T. A. Biotár (elektronikai folyóirat) 2004. Tájökológiai Lapok III. Szabó T. A. Biotár (elektronikai folyóirat)

2003 2003 2004 2004

28

Hivatkozások jegyzéke

Recommend Documents