HIVATALOS ÉRTESÍTŐ 38. szám

HIVATALOS ÉRTESÍTŐ

A M A G YA R K Ö Z L Ö N Y M E L L É K L E T E 2015. július 31., péntek

38. szám

Tartalomjegyzék

I. Utasítások 19/2015. (VII. 31.) BM utasítás a Belügyminisztérium Informatikai Biztonsági Szabályzatáról

4676

20/2015. (VII. 31.) BM utasítás a belügyi szervek gépjármű szabályzatáról

4714

37/2015. (VII. 31.) EMMI utasítás a Papp László Budapest Sportaréna üzemeltetésével kapcsolatban az Emberi Erőforrások Minisztériumát megillető Állami Eseménynapok elosztásának rendszeréről

4755

38/2015. (VII. 31.) EMMI utasítás a Társadalompolitikai Bizottság felállításáról

4759

39/2015. (VII. 31.) EMMI utasítás az Oktatási Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról

4761

16/2015. (VII. 31.) GVH utasítás a Gazdasági Versenyhivatal számlarendjéről és a számlatükörről szóló 9/2014. (IV. 25.) GVH [9/2014. (IV. 30.) GVH] utasítás módosításáról

4809

17/2015. (VII. 31.) GVH utasítás a Gazdasági Versenyhivatal kötelezettségvállalási, ellenjegyzési, érvényesítési és utalványozási rendjéről

4852

2/2015. (VII. 31.) ONYF utasítás a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2012. (IV. 27.) ONYF utasítás hatályon kívül helyezéséről

4860

4/2015. (VII. 31.) SZTNH utasítás a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala kockázatkezelési szabályzatáról

4860

IV. Egyéb közlemények A belügyminiszter közleménye a belügyminiszter felelősségi körébe tartozó (vízgazdálkodás szakmacsoport) iskolai rendszerű szakmai vizsgák bejelentéséről és a központi írásbeli tételek kiadási rendjéről

4864

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság közleménye az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértők névjegyzékéről 4866 A Pécsi Közjegyzői Kamara Elnökségének pályázati felhívása a Dombóvár székhelyű közjegyzői állás betöltésére

4867

A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának közleménye elveszett törzskönyvekről

4869

VI. Hirdetmények A Nemzeti Közlekedési Hatóság hirdetménye felügyeleti igazolvány érvénytelenségéről

4871

4676

H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő • 2015. évi 38. szám

I. Utasítások

A belügyminiszter 19/2015. (VII. 31.) BM utasítása a Belügyminisztérium Informatikai Biztonsági Szabályzatáról

A Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 15/2014. (IX. 5.) BM utasítás 1. melléklet 2. függelék 2.1.5.2. pont 5. alpont d) alpontja alapján, figyelembe véve a Közigazgatási Informatikai Bizottság 25. számú ajánlását, a Magyar Informatikai Biztonsági Ajánlásokat és a Közigazgatási Informatikai Bizottság 19. számú ajánlását, alkalmazva az ITIL (Information Technology Infrastructure Library) módszereket, a Belügyminisztérium elektronikus információs rendszereinek védelmére kiadom az alábbi utasítást:

1. § A Belügyminisztérium Informatikai Biztonsági Szabályzatát a jelen utasítás mellékletében foglaltak szerint határozom meg. 2. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba. 3. § Hatályát veszti a Belügyminisztérium Informatikai Biztonsági Szabályzatáról szóló 29/2010. (XII. 31.) BM utasítás.

Dr. Pintér Sándor s. k., belügyminiszter

Melléklet a 19/2015. (VII. 31.) BM utasításhoz

A Belügyminisztérium Informatikai Biztonsági Szabályzata I. Általános rész 1. A szabályzat hatálya

1. A szabályzat személyi hatálya kiterjed: a) a Belügyminisztérium (a továbbiakban: BM) hivatali szervezetének kormánytisztviselőire, ügykezelőire, munkavállalóira, vezényelt hivatásos állományú munkatársaira (a továbbiakban együtt: BM munkatárs), b) a BM elektronikus információs rendszerével, szolgáltatásaival szerződéses vagy más módon kapcsolatba kerülő természetes és jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre (a továbbiakban együtt: külső személy) a velük kötött szerződésben rögzített mértékben, illetve a titoktartási nyilatkozat alapján. 2. A szabályzat tárgyi hatálya a BM használatában lévő vagy általa üzemeltetett valamennyi meglévő és a jövőben fejlesztendő elektronikus információs rendszerre és azok környezetét alkotó rendszerelemekre terjed ki, azok teljes életciklusában (az előkészítéstől a rendszerből történő kivonásig), kivéve a minősített adatokat kezelő rendszereket.


4677

2. Értelmező rendelkezések és a szabályzat alapelvei

3. E szabályzat alkalmazásában 3.1. adat: az információnak olyan új formában való ábrázolása, amely alkalmas közlésre, értelmezésre vagy feldolgozásra. Tények, fogalmak vagy utasítások formalizált ábrázolása, amely alkalmas az emberek vagy automatikus eszközök számára közlésre, megjelenítésre vagy feldolgozásra (MSZ ISO 2382-1). A számítástechnikában adat a számítógépes állományok meghatározott része (minden, ami nem program) és mindaz, amivel a számítógépek a kommunikációjuk során foglalkoznak (kimenő és bemenő adat); 3.2. adatállomány: az elektronikus információs rendszerben logikailag összetartozó, együtt kezelt adatok; 3.3. adatátvitel: az adatok elektronikus információs rendszerek, rendszerelemek közötti továbbítása; 3.4. adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele; 3.5. adatvédelem: az adatkezelés során érintett természetes személyek jogainak és érdekeinek védelmére és az adatkezelés során felmerülő eljárásokra vonatkozó szabályozások és eljárások; 3.6. alkalmazásfelelős: az alkalmazásokban meghatározott adminisztrátori funkciók (jogosultságbeállítás, alkalmazás működési paramétereinek beállítása, adatszótárak kezelése stb.) használatára jogosult személy, akit az adatgazda jelöl ki; 3.7. behatolás: védett rendszerbe jogosulatlan belépés a védelem megkerülésével vagy védelmi hiba kihasználásával; 3.8. bejelentkezés: a felhasználó által kezdeményezett olyan logikai kapcsolat, amelynek eredményeképpen az elektronikus információs rendszer funkcióinak használata lehetővé válik; 3.9. bizalmasság: az elektronikus információs rendszer azon tulajdonsága, hogy a benne tárolt adatot, információt csak az arra jogosultak és csak a jogosultságuk szintje szerint ismerhetik meg, használhatják fel, rendelkezhetnek a felhasználásáról; 3.10. biztonsági követelmények: a kockázatelemzés eredményeként megállapított, elfogadhatatlanul magas kockázattal rendelkező fenyegető tényezők ellen irányuló biztonsági szükségletek együttese; 3.11. biztonsági mechanizmus: valamely biztonsági követelmény(eke)t megvalósító eljárás, módszer vagy megoldási elv, amely lehet számítástechnikai műszaki tartalmú is; 3.12. elektronikus aláírás: az elektronikus információs rendszerben kezelt adathoz csatolt, kódolással előállított jelsorozat, amely az adat, illetve az eljáró személy azonosságának, hitelességének és sértetlenségének bizonyítására használható; 3.13. elektronikus információs rendszer: az adatgazda által, adott cél érdekében az adatok, információk kezelésére használt eszközök (környezeti infrastruktúra, hardver, hálózat és adathordozók), eljárások (szabályozás, szoftver és kapcsolódó folyamatok), valamint az ezeket kezelő személyek együttese; 3.14. érzékeny adat: olyan adat, amely az információbiztonság szempontjából a sérülékenység és a fenyegetettség ténye alá esik (pl. a felhasználás folyamatainak leírása, az eljárás, az adatszerkezetek vagy az engedélyezési folyamatok); 3.15. felhasználói rendszer: olyan alkalmazás, amelyet a felhasználó saját speciális céljai elérése érdekében vezet be, és amely a hardver- és az üzemi rendszer, rendszerprogramok funkcióit használja; 3.16. fenyegetettség: olyan állapot, amelyben az erőforrások felfedésre, módosításra vagy elpusztításra kerülhetnek; 3.17. funkcionalitás: az informatikai rendszerelem (ideértve az adatot is) tulajdonsága, amely arra vonatkozik, hogy az informatikai rendszerelem a felhasználói céloknak megfelel és használható; 3.18. gyenge pont: az informatikai rendszerelem olyan része vagy tulajdonsága, amelyen keresztül valamely fenyegetés megvalósulhat; 3.19. hálózat: informatikai eszközök közötti adatátvitelt megvalósító logikai és fizikai eszközök összessége; 3.20. helyreállítás: a katasztrófa következtében megsérült erőforrások eredeti állapotának biztosítása eredeti helyen; 3.21. hitelesség: az adat tulajdonsága, amely arra vonatkozik, hogy az adat bizonyítottan vagy bizonyíthatóan az elvárt forrásból származik; 3.22. hozzáférés: olyan eljárás, amely valamely elektronikus információs rendszer használója számára elérhetővé tesz a rendszerben adatokként tárolt információkat; 3.23. illetéktelen személy: aki az adat megismerésére nem jogosult; 3.24. információvédelem: az elektronikus információs rendszerekben kezelt adatok által hordozott információk bizalmasságának, hitelességének és sértetlenségének védelme;

4678


3.25. informatikai infrastruktúra: mindazon hardver- és szoftvereszközök, elektronikus információs rendszerek, hálózatok, alkalmazások, programok összessége, amelyek segítik és kiszolgálják a szervezet kommunikációs, adatfeldolgozó és adatátviteli tevékenységét; 3.26. Internet: a TCP/IP-protokollon alapuló, nyilvános, világméretű számítógépes hálózat, amely a szolgáltatások széles skáláját nyújtja felhasználóinak (FTP, Gopher, IRC, e-mail, Telnet, http, WWW stb.); 3.27. ITIL: Information Technology Infrastructure Library, az informatikai rendszerek üzemeltetésére és fejlesztésére szolgáló módszertan, illetve ajánlás gyűjtemény, mely alapját képezi az ISO/IEC 20000 szabványnak (az első IT szolgáltatás menedzsmentre vonatkozó nemzetközi szabvány); 3.28. jelszó: védett karakterfüzér, amelyet a felhasználói névvel együtt használva a belépni szándékozót azonosítja; 3.29. katasztrófa-elhárítási terv: az elektronikus információs rendszer rendelkezésre állásának megszűnése vagy nagymértékű csökkenése utáni visszaállításra vonatkozó terv; 3.30. kiesési idő: az információrendszer leállásától a következő elérési lehetőségig eltelő idő; 3.31. kockázat: a fenyegetettség mértéke, amely valamely fenyegető tényezőből ered, és amelyet a kockázatelemzés során a fenyegető tényezők értékelése révén tárunk fel. A kockázat a kárnagyság és a bekövetkezési valószínűség (gyakoriság) szorzata; 3.32. kockázatelemzés: az elektronikus információs rendszer értékének, sérülékenységének (gyenge pontjainak), fenyegetéseinek, a várható károknak és ezek gyakoriságának felmérése útján a kockázatok feltárása és értékelése; 3.33. kódolás: nyílt üzenet kódolása kriptográfiai eljárással, eszközzel vagy módszerrel. A kódolás eredménye a titkosított üzenet; 3.34. kriptográfia: mindazoknak az eljárásoknak, algoritmusoknak, biztonsági rendszabályoknak a kutatása, alkalmazása, amelyek az információ bizalmasságát, hitelességét vagy sértetlenségét hivatottak megvédeni; 3.35. kulcs: a kriptológiában a kódolás és a megfejtés műveleteihez használt szimbólumok sorozata, az adatbáziskezelésben egy rekord vagy rekordcsoport azonosítója, a mechanikai védelemben a zárak nyitásához és zárásához használt eszköz; 3.36. kulcsmenedzsment: a kriptográfiában a kódolás és a megfejtés műveleteihez használt kulcsok előállítása, tárolása, szétosztása, törlése, archiválása és alkalmazása és ezek szabályrendszere; 3.37. megoldás: a kódolt üzenet legális címzettje által, az eljárás ismeretében az eredeti üzenet visszaállítása; 3.38. megszemélyesítés: egy entitás (személy, program, folyamat stb.) magát más entitásnak tünteti fel; 3.39. minősítés: az a döntés, melynek meghozatala során az arra felhatalmazott személy megállapítja, hogy egy adat a tartalmánál fogva a nyilvánosságát korlátozó titokkörbe tartozik; 3.40. működésfolytonosság: az elektronikus információs rendszer üzemi működése folytonosságának azon szintje, amely során a kiesési kockázati szint a szervezet számára elviselhető; 3.41. működtetés: az elektronikus információs rendszer funkcióinak rendeltetésszerű használata, az elektronikus információs rendszer adatainak kezelése (létrehozás, módosítás, törlés, lekérdezés, adattovábbítás stb.); 3.42. program: a számítógépes utasítások logikailag és funkcionálisan összetartozó sorozata; 3.43. rendelkezésre állás: annak biztosítása, hogy az elektronikus információs rendszerek az arra jogosult személy számára elérhetőek és az abban kezelt adatok felhasználhatóak legyenek; 3.44. rendszerelemek: az adatokat körülvevő, az elektronikus információs rendszer részét képző elemek, amelyek a következő rendszerelem-csoportokba oszthatók: a) az elektronikus információs rendszer környezetét alkotó infrastruktúra, b) az elektronikus információs rendszer hardverelemei, c) az elektronikus információs rendszer szoftverelemei, d) az elektronikus információs rendszer kommunikációs elemei, e) az adathordozók, f ) az input és output dokumentumok, az elektronikus információs rendszerre vonatkozó dokumentációk, g) az elektronikus információs rendszerben részt vevő emberi erőforrások; 3.45. rendszergazda: az elektronikus információs rendszerek üzemeltetését végző szakember, akivel szemben alapvető feltétel, hogy az informatikai vezető által előírt képesítési követelményeknek megfeleljen; 3.46. rendszerprogram (rendszerszoftver): az operációs rendszer részeként futó vagy operációs rendszer környezetben telepített általános célú program; 3.47. sebezhetőség: a veszélyforrás képezte sikeres támadás bekövetkezése esetén az erőforrások sérülésének lehetősége;


4679

3.48. SSL (Secure Socket Layer): a Netscape által kifejlesztett nyílt szabvány ajánlásbiztonságos kommunikációs csatorna létrehozására a továbbított adatok védelme érdekében; 3.49. támadás: védett érték megszerzésére, megsemmisítésére, károkozásra irányuló cselekmény. Támadás alatt nem csak a személyek, szervezetek által elkövetett támadásokat, de áttételesen a gondatlanságból, nem szándékosan kiváltott veszélyeztetéseket és a környezeti, természeti fenyegetéseket is értjük, amely támadások legtöbbször nem közvetlenül érik a védett értéket, hanem a körülményektől függő támadási útvonalon zajlanak le; 3.50. távmunka: olyan munkavégzés, amely a szervezet épületén kívül történik; 3.51. teljes körű védelem: az elektronikus információs rendszer valamennyi elemére kiterjedő védelem; 3.52. üzletmenetfolytonosság-tervezés: az elektronikus információs rendszer rendelkezésre állásának olyan szinten történő fenntartása, hogy a kiesésből származó károk a szervezet számára még elviselhetőek legyenek; 3.53. üzemeltetés: az elektronikus információs rendszerek működőképességét biztosító informatikai környezet létrehozása, karbantartása; 3.54. vírus: olyan programtörzs, amely a megfertőzött program alkalmazása során másolja, esetleg mutálja is önmagát. Valamilyen beépített feltétel bekövetkezésekor többnyire romboló, néha csak figyelmeztető vagy „tréfás” hatású kódja is elindul. Többnyire komoly károkat okoz, adatot töröl, formázza a merevlemezt, vagy adatállományokat küld szét e-mailben; 3.55. warez-oldal: illegális szoftvermásolatok (az eredeti programba épített másolásvédelmet vagy regisztrációt kijátszva/semlegesítve, és ez által bárki számára használhatóvá téve azt) közzétételére fenntartott internetes oldal – warez-site – ahonnan e programok ingyenesen letölthetők. 4. A BM munkatárs az információvédelem területén az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani és tartózkodni minden károkozó tevékenységtől. 5. Az informatikai eszköz használója csak az a személy lehet, aki BM munkatárs, a munkavégzéshez szükséges mértékű informatikai ismeretekkel rendelkezik, e szabályzat rendelkezéseit megismerte, és a vezetője engedélyével hozzáférési jogosultságot kapott a BM elektronikus információs rendszereihez. 6. Az elektronikus információs rendszer vagy eszköz működtetése során a munkaköri leírásban el kell különíteni a jogköröket és a feladatköröket az egyes személyek között annak érdekében, hogy a személyes felelősség megállapítása mindenkor biztosított legyen. 7. Az elektronikus információs rendszert úgy kell kialakítani, hogy biztosított legyen a megbízható működés, az egyes alrendszer vagy rendszerelem funkcionalitásának megfelelő zavartalan és folyamatos működése. 8. A BM objektumában a BM számára létrehozott logikai hálózathoz csatlakozó vagy a BM által engedélyezett hálózatba nem kötött eszközök (a továbbiakban: eszközök) rendeltetésszerűen, munkavégzés céljából, a BM érdekeinek szem előtt tartásával, a BM által meghatározott módon, a felhasználó felelősségére használhatóak. Az eszközöket ettől eltérő célra használni nem lehet. 9. A felhasználó felelősséggel tartozik a munkavégzés céljából átvett eszközért, köteles megőrizni annak hardver- és szoftverintegritását. Az integritás sérelmének minősül a rendeltetésellenes használat, hardveres vagy szoftveres módosítás. 10. A BM munkatársak a BM hálózati alkalmazásaihoz és az elektronikus információs rendszerekhez a munkájuk elvégzéséhez szükséges mértékű hozzáférést kapnak, rendelkezniük kell a munkavégzéshez szükséges mértékű informatikai ismeretekkel, továbbá nyilatkoznak e szabályzatban foglaltak tudomásul vételéről. 11. A felhasználó csak a saját azonosítójával jelentkezhet be a BM hálózatára, és másnak a saját bejelentkezési hozzáférését nem adhatja át, és nem teheti lehetővé, hogy mások hozzáférjenek. 12. A nem a BM tulajdonában álló, idegen, információs, számítástechnikai és telekommunikációs eszközt engedély nélkül a BM informatikai struktúrájához csatlakoztatni nem lehet. 13. A felhasználó köteles a biztonságot támogató programok használatára. Az általa használt munkaállomásról a programot nem törölheti le, nem kapcsolhatja ki. 14. A felhasználó csak munkavégzési célú programokat használhat.

3. Informatikai biztonság szabályzati rendszere

15. Az informatikai biztonság szabályzati rendszere az informatikai biztonságpolitikából és az informatikai biztonsági szabályzatból (a továbbiakban: biztonsági szabályzat) áll.

4680


16. A BM vezetőinek feladata az elektronikus információs rendszerek, valamint az azokban kezelt adatok bizalmasságának, sértetlenségének és rendelkezésre állásának zárt, teljes körű és folytonos, a kockázatokkal arányos védelme. Ennek érdekében a vezetők közreműködnek a szükséges utasítások, rendelkezések, valamint szabályzatok kiadásában, továbbá együttműködnek az információbiztonsági felügyeleti tevékenységet ellátó Informatikai Főosztály vezetőjével a védelem adminisztratív, logikai és fizikai intézkedéseinek végrehajtásában. Ehhez biztosítják hatáskörükhöz mérten a szükséges anyagi, technikai, információs és emberi erőforrásokat. 17. A BM tulajdonában és használatában levő adatvagyonról leltárt kell készíteni, az informatikai elemeket biztonsági osztályokba kell sorolni bizalmasság, sértetlenség és rendelkezésre állás szempontjából. 18. Ezt a szabályzatot évente felül kell vizsgálni és szükség esetén módosítani. Ennek során biztonsági teljesítménymérést kell végezni az elektronikus információs rendszerek besorolása alapján azzal, hogy a biztonsági teljesítmény változása/ növekedése a cselekvési tervben meghatározott feladatok végrehajtásával arányos. A teljesítménymérés eredménye a teljesítménymérés időszakában végrehajtott, a cselekvési tervben meghatározott feladatok végrehajtásának összessége a cselekvési tervben foglalt státusznak megfelelően.

4. Szervezeti biztonság

19. Az információbiztonsági felügyeleti tevékenységet az Informatikai Főosztály vezetője látja el. Ezen feladatkörében: a) tervezi, szervezi, irányítja, koordinálja és ellenőrzi a BM-nél üzemeltetetett elektronikus információs rendszerek védelmével összefüggő tevékenységeket, megteremti ezek jogszabályokkal való összhangját; b) meghatározza a szervezet felkészültségét az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvényben (a továbbiakban: Ibtv.) és az Ibtv.-ben meghatározott technológiai biztonsági, valamint biztonságos információs eszközökre, termékekre vonatkozó, valamint a biztonsági osztályba és biztonsági szintbe sorolási követelményeiről szóló 77/2013. (XII. 19.) NFM rendeletben (a továbbiakban: NFM rendelet) meghatározott biztonsági feladatok kezelésére, ez alapján elvégzi a szervezet biztonsági szintjének besorolását; c) ellátja a helyi információbiztonsági felügyeleti tevékenységet, elkészíti a helyi szintű informatikai biztonsági ajánlást, naprakészen tartja a minisztérium és a központi szolgáltatások informatikai biztonsági szabályzó rendszerét, kockázatelemzéseket végez, gondoskodik a biztonsági események kezeléséről; d) közvetlenül irányítja és felügyeli az információs rendszer biztonságáért felelős személy (a továbbiakban: információbiztonsági felelős) tevékenységét; e) szakmai javaslattételi feladatokat lát el ágazati szinten információvédelem és információbiztonság területén, összehangolja az ágazati informatikai, telekommunikációs és biztonságtechnikai rendszereket, a rendszerek fejlesztését, javaslatot tesz a központosított megvalósításra; f ) irányítja a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala kivételével az önálló belügyi szervek informatikai, telekommunikációs és biztonságtechnikai fejlesztéseit, üzemeltetési tevékenységét; g) közreműködik a személyes és minősített adatok tárolásával, továbbításával kapcsolatos szolgáltatások működtetésében, felügyeletében; végzi a személyes és minősített adatok védelmével kapcsolatos információbiztonsági tevékenységeket, rendszertechnológiailag érvényesíti a differenciált hozzáféréssel és bizonyítékbiztosítással kapcsolatos követelményeket; h) irányítja a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek statisztikai adatgyűjtésének és adatszolgáltatásának informatikai, telekommunikációs és biztonságtechnikai támogatását, valamint javaslatot teszt az adatgyűjtő rendszerek korszerűsítésére; i) közreműködik a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek oktatási tevékenységének informatikai, telekommunikációs és biztonságtechnikai támogatásában, ágazati szintű e-learning rendszerek kialakításában; j) az ágazati szintű informatikai infrastruktúra üzemeltetés során biztonsági esemény vagy kritikus hibajavítás esetén dönt infrastrukturális alrendszerek, szolgáltatások ideiglenes vagy időszakos szüneteltetéséről, felfüggesztéséről; k) kidolgozza az informatikai, telekommunikációs és biztonságtechnikai szakterület tekintetében a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala kivételével az önálló belügyi szervek egészét érintő szabványokat, normatívákat, ajánlásokat, rendszertechnológiai irányelveket;


l)

m) n)

o)

4681

szakértőként közreműködik az ágazatot érintő nemzetközi és kormányzati szintű fejlesztésekben az informatikai, telekommunikációs és biztonságtechnikai rendszerekre vonatkozóan, képviseli az ágazat és a hivatali egységek, a minisztériumi szervek, valamint az önálló belügyi szervek érdekeit, valamint döntés-előkészítő tevékenységet lát el; képviseli az ágazatot a nemzetközi és kormányzati szintű informatikai, telekommunikációs és biztonságtechnikai kapcsolatokban; ellátja a helyi rejtjel-felügyeleti tevékenységet, elkészíti a helyi szintű informatikai biztonsági ajánlást, a minisztérium és a központi szolgáltatások informatikai biztonsági és rejtjelszabályzatát, katasztrófa-elhárítási tervét, valamint a működésfolytonossági tervet; javaslatot tesz a miniszter által irányított, felügyelt háttérintézményeknél az informatikai biztonsági követelmények érvényesíthetőségére vonatkozó rendszertechnológiai fejlesztésekre, szükséges normaalkotásra.

5. Rendelkezés a kapcsolódó szabályozásokról

20. Az Informatikai Főosztály vezetője az illetéktelen hozzáférés, a károkozás, az adatok jogtalan elérésének megakadályozása és az elektronikai információs rendszerek rendelkezésre állásának biztosítása érdekében a lehetséges kockázatokat a szabályzatban foglalt alapelvek szerint felméri, és kockázatkezelési stratégiát dolgoz ki. 21. Az információbiztonsági felelős a szabályzat alapján elvégzi az elektronikus információs rendszerek biztonsági osztályba sorolását, és elkészíti az informatikai biztonságpolitikát, az informatikai biztonsági kézikönyvet és a kockázatelemzési eljárásrendet.

II. Biztonsági fokozat 6. Biztonsági osztályba sorolás

22. A BM biztonsági szintje a szervezet védelemre való felkészültsége alapján 3-as. 23. Annak érdekében, hogy az elektronikus információs rendszerek, valamint az azokban kezelt adatok védelme a kockázatokkal arányosan biztosítható legyen, az elektronikus információs rendszereket be kell sorolni egy-egy biztonsági osztályba a bizalmasság, a sértetlenség és a rendelkezésre állás szempontjából. 24. Az elektronikus információs rendszerek biztonsági osztályba sorolását kockázatelemzés alapján az információbiztonsági felelős végzi. 25. A kockázatelemzés folyamatát külön eljárásrend határozza meg.

III. Fizikai védelmi intézkedések 7. Infrastruktúrához kapcsolódó védelmi intézkedések

26. A fizikai biztonsági zónákat elektronikus információs rendszerenként, valamint biztonsági osztályonként a biztonsági osztályba sorolásnak megfelelően rögzíti a biztonsági osztályba sorolásért felelős vezető. 27. A védett helyiségekbe és biztonsági területekre, zónákba való belépési jogosultságokat úgy kell meghatározni, hogy az egyes személyeket, a személyek csoportjait az elektronikus információs rendszerben vagy környezetében betöltött szerepük alapján kell hozzárendelni a helyiségekhez vagy helyiségcsoportokhoz. 28. Az elektronikus információs rendszerek működési környezetét megfelelő fizikai, mechanikai, elektronikai és személyi védelemmel kell biztosítani (pl. rácsos ablakok, az áttörést megnehezítő üvegezés, acél ajtók stb.). Az alkalmazott védelmi formák körét, azok kialakítását az információbiztonsági felelős határozza meg a biztonsági szabályzat előírásainak megtartása mellett, az adott létesítmény védelmi igényének és speciális feltételeinek figyelembevételével.

4682


8. Informatikai eszközt tartalmazó helyiségekbe való belépés rendje

29. Az elektronikus információs rendszer biztonsága szempontjából azokat a helyiségeket és épületeket kell védeni, amelyekben elektronikus információs rendszer működik. A BM használatában lévő épület azon helyiségében, ahol számítástechnikai vagy információs eszközök vannak, csak azok a személyek tartozódhatnak, akik ott dolgoznak. Az ügyintézés céljából jelen levő vagy külső személyek csak kísérettel és állandó felügyelet mellett tartózkodhatnak a helyiségben. 30. A biztonsági területekre és az egyes biztonsági zónákba való belépést, beléptetést ellenőrizni és naplózni kell. 31. Ha az alap biztonsági területeken vagy az egyes biztonsági zónákban állandó belépési jogosultsággal nem rendelkező személy tartózkodik, a be- és kilépést minden esetben naplózni kell. A beléptetés előtt ellenőrizni kell a belépő által megjelölt belépési célt. 32. Az olyan helyiségeket, ahol számítástechnikai eszközökkel történik a munkavégzés, távollét esetén zárva kell tartani. 33. A környezeti veszélyek és kockázatok mérséklése érdekében: a) a berendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy lehetőleg megakadályozzuk az illetéktelen hozzáférést és a helyiség észrevétlen megközelítését, b) a környezeti határok és a lehetséges veszélyforrások folyamatos vizsgálatával és elemzésével kell törekedni a szükséges működési feltételek biztosítására.

9. Központi géptermek védelmi előírásai

34. A központi géptermek a 3–5. biztonsági osztályba tartoznak. A központi géptermek védelmének az adatok feldolgozását, tárolását, a hálózat működését biztosító berendezések védelmén túl ki kell terjednie a tárolt szoftverek, adatok és dokumentációk védelmére is. 35. A védelemnek az alkalmazások rendelkezésre állásának szükséges mértékével, a hardver és a szoftver beszerzési értékével, az adatok pótlásának költségével arányosan, figyelembe véve a kiesési kockázatokat, teljes körűnek, zártnak és folytonosnak kell lennie. 36. A teljes körű védelemről a helyiségek kialakítása során gondoskodni kell. A védelem egyaránt kiterjed az élőerős, a mechanikai (építészeti) védelemre, technikai (elektronikai) védelemre és tűzvédelemre. 37. A számítógépközpontokba, a szerverszobákba és az egyéb központi jellegű informatikai helyiségekbe csak az arra jogosult személyek léphetnek be. A belépést minden esetben elektronikusan naplózni kell. 38. Külső személyek beléptetése esetében a külső személy: a) előre időpontot egyeztet az Informatikai Főosztály képviselőjével, b) a helyiségben csak kísérettel és szoros felügyelet mellett tartózkodhat, c) a helyiségbe idegen számítástechnikai eszközt csak az Információtechnológiai és Védelmi Osztály vezetőjének engedélyével vihet be.

10. Áramellátás szolgáltatási rendje

39. Az elektromos hálózatot a szünetmenetességre, az áthidalási és újratöltési időre vonatkozó követelményeknek megfelelően kell kialakítani, és külön leágazás megépítésével kell a betáplálásról gondoskodni. Ha egy nem szerverszobának kijelölt hivatali helyiségben szerver üzemel, gondoskodni kell lokális szünetmentes tápáramellátásról. 40. Az elektromos hálózatnak meg kell felelnie az MSZ 1600 sorozatú szabványoknak. Az érintésvédelemnek meg kell felelnie az MSZ 172 sorozatú szabványoknak. 41. Az elektromos hálózat meghibásodása, az energiaellátás megszűnése esetén gondoskodni kell az informatikai berendezések védelméről a következők szerint: a) az informatikai eszköz üzembentartójának meg kell felelnie az informatikai berendezés gyártója által meghatározott energiaellátási követelményeknek, b) lehetőség szerint megszakítás nélküli áramforrást (UPS) kell használni, c) többféle alternatív áramszolgáltatási lehetőséget kell igénybe venni (pl. aggregátor).


4683

42. Az energiaellátó hálózat kábelezésénél: a) védett kábeleket kell használni: aa) a károkozás, szándékos vagy gondatlan beavatkozás elhárítására, ab) a környezeti veszélyek (tűz, robbanás, füst, víz, por, elektromágneses sugárzás) káros hatásai következményeinek elhárítására, csökkentésére, b) az adatátviteli (távközlési) kábelt el kell különíteni az energiaellátás kábeleitől. 43. Az elektronikus védelmi rendszert az épület teljes területén, egyedi esetben a mechanikusan is elválasztott, a szervezeti biztonsági szint besorolásnak megfelelő biztonsági osztályba sorolt területen kell kiépíteni. A riasztásoknak az épület biztonsági szolgálatánál vagy a legközelebbi illetékes rendvédelmi szervnél is meg kell jelenniük. Az elektronikus védelemnek szabotázsvédettnek kell lennie.

11. Telekommunikációs kapcsolódás feltételei

44. A telekommunikációs kapcsolódást és azok technikai feltételeinek megteremtését a BM használatában lévő épületben a mindenkori szolgáltató végzi. A szolgáltatóval a kapcsolatot az Informatikai Főosztály tartja. 45. Munkavégzéssel kapcsolatos telekommunikációs igényét a felhasználó a munkáltató engedélyével a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) felé nyújthatja be. Ilyen igénynek minősül: a) a BM használatában lévő épületben a vezetékes vonal esetében a BM-es telefonvonal, a városi vonal, a telefonkészülék, b) a BM munkatárs használatában lévő mobiltelefon esetében a BM munkatársi mobil előfizetés, a BM munkatársi mobiltelefon-készülék, a BM munkatársi mobil ügyintézés. 46. A BM informatikai hálózati végpontjának igénybevételét, végpont igénylését, hálózati és alkalmazás hozzáférés igénylését, jogosultságok igénylését az Informatikai Főosztály felé kell benyújtani. 47. Az Informatikai Főosztály vezetője és a felhasználó közvetlen vezetője együtt, írásban, határozott időtartamra kivételesen engedélyezheti a távmunka és a távoli asztali elérés érdekében – ide nem értve az elektronikus levelezéshez (outlook) való Interneten keresztüli hozzáférést, melyre a 257–260. pontokban foglaltakat kell alkalmazni – a VPN kapcsolaton keresztüli telekommunikációs kapcsolatfelvételt a BM informatikai hálózatával és azon szolgáltatott alkalmazásokkal. A felhasználó a kapcsolódás technikai feltételeiről az Informatikai Főosztályt tájékoztatja. Az erre a feladatkörre kiadott eszközöket a felhasználó karbantartási, ellenőrzési feladatok ellátása céljából az Informatikai Főosztálynak rendszeresen bemutatja, sérülés, rongálódás esetén értük anyagi felelősséggel tartozik.

12. Tároló helyiségekre vonatkozó előírások

48. A tároló helyiségeket be kell sorolni a biztonsági osztályoknak megfelelően, attól függően, hogy milyen adatot vagy eszközt terveznek ott tárolni. Nyílt tárolás esetében a besorolást a helyiség használója végzi el. 49. Nyílt tárolás esetén: a) elektronikus és papíralapú dokumentumok esetében az iratkezelési szabályzat szerint kell eljárni, b) informatikai eszközök munkaidőn kívül zárható helyiségben, zártan tárolandóak úgy, hogy csak az arra jogosultak férhessenek hozzá. 50. Zárt tárolás esetén, nyílt adat és adattároló vonatkozásában a titkosítási és rejtjelszabályzatban meghatározottak szerint kell eljárni. 51. Speciális biztonsági eszközök alkalmazására az Informatikai Főosztály vezetőjének engedélyével van mód.

13. Szállítási rend

52. A BM tulajdonában lévő informatikai eszköz a BM használatában lévő épületen kívülre az Informatikai Főosztály vezetőjének csomagkiviteli engedélyével szállítható. 53. A BM tulajdonát képező informatikai eszköz a BM használatában lévő épületen belül az Informatikai Főosztály vezetőjének engedélyével szállítható.

4684


54. Minősített adatot tartalmazó rendszerelem, információs hordozóeszköz a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvényben és a biztonsági szabályzatban meghatározottak szerint, az Informatikai Főosztály vezetőjének jóváhagyásával szállítható.

IV. Adminisztratív és logikai védelmi intézkedések 14. Hardverekhez kapcsolódó általános védelmi intézkedések, a felhasználói terminálokra vonatkozó előírások

55. Az informatikai eszközöket és az azokban tárolt, kezelt adatokat védeni kell a jogtalan közzététel, módosítás vagy eltulajdonítás ellen. Fokozottan kell ügyelni a megelőzésre, valamint a megfelelő védelmi intézkedések működtetésére a károk és veszteségek mérséklése érdekében. 56. A monitorokat úgy kell elhelyezni, hogy az azon megjelenő adatokat illetéktelen személy ne láthassa. 57. A képernyővédőket jelszavas védelemmel kell ellátni. 58. A 2–5. biztonsági osztályba tartozó rendszerek munkaállomásai zárolás után hagyhatók felügyelet nélkül. 59. A BIOS-SETUP állítását jelszóhoz kell kötni úgy, hogy annak el kell térnie a felhasználói jelszótól, és azt a számítógépet felügyelő rendszergazdának kell beállítania, biztosítva, hogy a felhasználó ne tudja az indítási konfigurációt megváltoztatni. 60. Számítástechnikai eszközt, adathordozót, programot kizárólag a szervezeti egységek vezetőinek írásos engedélyével és az Informatikai Főosztály vezetőjének hozzájárulásával, meghatározott időtartamra lehet kivinni a munkavégzés helyéről a személyi felelősség egyértelművé tételével. Ez alól kivételt képez a munkakör ellátásához biztosított mobil eszköz, melynek dokumentált átadása egyben a munkavégzés helyén kívüli használat engedélyezését is jelenti. 61. A BM területéről kivitt eszközöket a leltárfelelős tartja nyilván. 62. A kivitt eszközön tárolt adatok illetéktelenek általi elérhetetlenségére fokozottan kell ügyelni. 63. Meghibásodott eszköz cseréje esetén – garanciális esetben is – adathordozó csak úgy vihető ki, ha arról minden adat visszaállíthatatlan módon törlésre került. 64. A munkaállomásokon egyidejűleg modem és hálózati kártya csak az Informatikai Főosztály vezetőjének engedélyével használható.

15. Számítógépes hálózati szolgáltatások és az üzemeltetés menedzselése, üzemeltetési eljárások és feladatok

65. Az adatfeldolgozó kapacitások megbízható és biztonságos működésének biztosítása érdekében meg kell határozni az összes adatfeldolgozó egység kezelésére és működtetésére vonatkozó feladatokat és eljárásokat, ideértve a szükséges működtetési és hibaelhárítási eljárások elkészítését. 66. Az üzemeltetési eljárásokat az üzemeltetést végző részletesen dokumentálja. Kivételes esetben a dokumentálási kötelezettség az üzemeltetést megrendelőt is terhelheti. A dokumentumokat az Informatikai Főosztályon kell tárolni. 67. Az üzemeltetési eljárások dokumentációinak a munkafolyamat minden részelemének vonatkozásában részletes utasításokat kell tartalmaznia a következők szerint: a) adatkezelés (-feldolgozás, -tárolás, -gyűjtés és -továbbítás), b) munkaidőn kívüli munkahelyen való tartózkodás, c) hibaesetekre és rendellenes működésre vonatkozó eljárások, d) munkavégzés közben fellépő kivételes állapotok kezelése, e) rendszer újraindítása és visszaállítása. 68. Az üzemeltetési eljárások dokumentációjának az üzemeltetés helyén hozzáférhetőnek kell lennie az érintettek részére. 69. A változásokat ellenőrizni és dokumentálni kell, ennek során a következő feladatokat kell elvégezni: a) a jelentős változások azonosítása, b) a felelős résztvevők megjelölése, c) a változások lehetséges hatásainak felmérése (a biztonságra gyakorolt hatással együtt), d) a tervezett változtatások jóváhagyási eljárásainak ellenőrzése, e) az összes érintett értesítése a változások részleteiről, f ) a változtatás megszakításáért és az eredeti állapotba való visszaállításért felelős személy kijelölése.


4685

16. A feladatkörök biztonsági szétválasztása

70. Az elektronikus információs rendszerek biztonsági beállításához fűződő tevékenységeket – a véletlen vagy szándékos visszaélések elkerülése érdekében – szét kell választani úgy, hogy azokat több személynek együttesen kelljen végrehajtania. A biztonsági ellenőrzés a végrehajtó szervezettől és a menedzsmenttől függetlenül működik. 71. Ha a szétválasztás megoldása aránytalan terhet jelentene a szervezetre, monitorozással, az eseménynaplók elemzésével és fokozott vezetői felügyelettel kell eljárni. 72. Éles üzemben működtetett elektronikus információs rendszerben fejlesztések, tesztelések a fejlesztési szabályok szerint végezhetők. 73. Fejlesztés alatt álló rendszerben éles üzemi tevékenységet folytatni nem lehet. 74. A fordító-, szerkesztő és egyéb segédprogram éles üzemi rendszerben csak az információbiztonsági felelős engedélyével tehető elérhetővé. Az információbiztonsági felelős ilyen engedélyt akkor adhat, ha ilyen program elérésére írásban igazolhatóan szükség van. 75. A fejlesztő az üzemi rendszerben rendszergazdai (adminisztrátor, root, supervisor stb.) vagy alkalmazásfelelősi jogosultságo(ka)t csak ideiglenesen, a feladatok ellátásához feltétlenül szükséges időre kaphat. Ezt követően a jelszavakat haladéktalanul meg kell változtatni, és a rendszer biztonsági beállításait teljes körűen felül kell vizsgálni. 76. Az információbiztonsági felelős részére kiadott olvasási jogosultságok csak az munkaköri tevékenységével kapcsolatosan, jegyzőkönyvezve használhatók.

17. Kiszervezett üzemeltetési és adatfeldolgozási tevékenységek

77. A BM elektronikus információs rendszereinek üzemeltetésére, adatfeldolgozására külső személlyel, szervezettel kötött vállalkozási szerződés rögzíti a BM ellenőrzési jogosultságát, lehetőségeit, eszközeit és eljárásait. A szerződéskötés során figyelembe kell venni: a) az alkalmazások és adatok érzékenységét, biztonsági osztályát, b) a szükséges jóváhagyások beszerzését, c) az üzletmenet-folytonossági (katasztrófa-elhárítási) tervekre gyakorolt hatását, d) a vállalkozó által alkalmazandó biztonsági szabályokat és alkalmazásokat, e) a biztonsággal, valamint az adatkezeléssel összefüggő tevékenységek hatékony nyomon követhetőségét, f ) a biztonsági eseményekre vonatkozó jelentéstételi kötelezettséget, illetve a kezelésükre vonatkozó feladatokat és eljárásokat.

18. Szoftverekhez kapcsolódó általános védelmi intézkedések, elektronikus információs rendszerek tervezése és átvétele

78. A megfelelő kapacitás és a szükséges erőforrások elérhetősége érdekében előzetes tervezést és előkészületeket kell végrehajtani. Ennek során a rendszer túlterheltségével járó kockázatok mérséklése érdekében fel kell mérni a várható kapacitásigényt, meg kell határozni az új rendszerek üzemeltetési követelményeit, a rendszer átvétele és üzembe helyezése előtt el kell végezni a követelmények dokumentálását, és le kell futtatni a szükséges teszteket. 79. A rendszer működtetéséhez, működéséhez szükséges adatfeldolgozó és adattároló kapacitásokról való gondoskodás során: a) fel kell mérni, nyomon kell követni a várható kapacitásigényt, b) figyelembe kell venni a környezet és a rendszer támasztotta igényeket, c) nyomon kell követni a rendszer erőforrásainak – processzorok, központi tárolóegységek, adatállományok tárolására rendszeresített eszközök, nyomtatók és egyéb kimenetek, adatátviteli rendszerek – felhasználását, terhelését, d) ki kell szűrni és meg kell szüntetni a rendszer biztonságát és a felhasználói szolgáltatásokat veszélyeztető szűk keresztmetszeteket, és meg kell tervezni a rendszer helyreállításához szükséges intézkedéseket. 80. Az elektronikus információs rendszerek átvétele során átadás-átvételi jegyzőkönyv készül, mely tartalmaz minden, az átvétellel kapcsolatos feladatot, kötelezettséget, dokumentációt, de legalább a következő dokumentumokat: a) logikai rendszerterv, melynek tartalmi elemei a logikai felépítés, használati esetek és szerepkörök, szerepkörfunkció-összerendelés, folyamatok leírása, képernyőtervek, logikai adatmodell, adatfolyam ábrák,

4686


interfészek logikai specifikációja, határvédelem, mentési megoldás, adatmennyiségi és feldolgozási kapacitáskövetelmények, hibakezelés, installálás; b) fizikai rendszerterv, melynek tartalmi elemei a szoftverkörnyezet, tervezési alapelvek, szoftverarchitektúra, szoftverkörnyezet-függőségek, a megoldás határai, folyamatok leírása, rendszerkomponensek, rendszerbiztonság, jogosultságkezelés és regisztráció, képernyőtervek, interfészek; c) konfigurációs leírás, melynek tartalmi elemei a rendszerarchitektúra felépítése, rendszerelemek kapcsolatai, alapinfrastruktúra hardverei és szoftverei, hálózati felépítés, védelmi konfigurációs megoldások, hálózati szegmensek közötti forgalom átengedés konfigurációja, terheléselosztás, magas rendelkezésre állás, teszt és oktatási rendszer, mentési megoldás konfigurációja; d) üzemeltetési kézikönyv, melynek tartalmi elemei a rendszer és egyes elemeinek telepítési leírása, mentési és helyreállítás, monitorozásfelügyelet-üzemeltetési feladatok, telephelyek közötti átkapcsolás, adminisztrátori funkciók, rendszerműködési követelmények, beállítások, hibajelenségek; e) biztonsági rendszerek, alrendszerek dokumentációja, melynek tartalmi elemei a biztonsági funkciók leírása, azok installációja, aktiválása, leállítása és használata a fejlesztés, valamint az üzemeltetés során; f ) oktatási kézikönyv, melynek tartalmi elemei a felhasználói funkciók, adminisztrátori funkciók, biztonsági elvárások; g) felhasználói kézikönyv, melynek tartalmi elemei a felhasználói funkciók, biztonsági elvárások. 81. Az elektronikus információs rendszerek átvételének feltétele az önálló jogi oltalomban részesíthető termék forráskódjának és a kapcsolódó dokumentációk rendelkezésre állása és átadása a BM számára vagy letétbe helyezése a BM számára hozzáférhetően az üzletmenet folytonosság biztosítása érdekében. A forráskód és kapcsolódó dokumentációk átadása vagy letétbehelyezése során meg kell győződni az átadott forráskód működőképességéről. Az átadott dokumentációk alapján a BM teszt környezetében a forráskódból elő kell állítani – a tesztkörnyezet korlátainak figyelembevételével – a felhasználói kézikönyvben meghatározott funkciókkal működőképes elektronikus információs rendszert.

19. Védelem a rosszindulatú programok ellen, vírus-ellenőrzési mechanizmus előírása

82. Törekedni kell arra, hogy megfelelő intézkedésekkel megakadályozzuk, illetve kiszűrjük a rosszindulatú programokat (vírusokkal fertőzött termékek, a hálózati férgek, trójai lovak, logikai bombák stb.). 83. A felhasználók számára az Informatikai Főosztály vezetője kötelező oktatást szervez a rosszindulatú és engedély nélküli programok alkalmazásával járó veszélyekről. A BM munkatársak felhasználói oktatása kitér a vírusvédelmi rendszer működésére is. 84. Az Informatikai Főosztály vezetője gondoskodik a rosszindulatú programok kiszűrésére és megelőzésére alkalmas ellenőrző eszközök alkalmazásáról, beszerzéséről. 85. A rosszindulatú programokkal szembeni védekezés része a szűrés és a programok bevezetése előtti ellenőrzés, a felhasználók tájékoztatása és oktatása, a hozzáférés-védelem, továbbá a változtatások felügyelete és ellenőrzése. Ennek során szükséges: a) az olyan eszközök alkalmazása, melyek megkövetelik a jogtiszta programok használatát, és tiltják az engedély nélküli termékek alkalmazását, b) a külső hálózatokból vagy azokon keresztül és egyéb adathordozókról telepített adatállományok és programok felhasználásával járó kockázat elhárításához szükséges intézkedések bevezetése, c) a rosszindulatú programokat felismerő és megsemmisítő programok telepítése és rendszeres aktualizálása, d) a kritikus folyamatokat támogató rendszerek adattartalmának és programjainak rendszeres vizsgálata, e) a bizonytalan eredetű adatállományok ellenőrzése, vírusok kiszűrése, f ) az e-mail kiterjesztések, csatolt dokumentumok és letöltések használat előtti ellenőrzése, g) a vírusokkal szembeni védelemre vonatkozó feladatok és eljárások meghatározása, alkalmazásuk oktatása, a vírustámadások naplózása és az eredeti állapot helyreállítása, h) a megfelelő üzletmenet-folytonossági terv összeállítása, a szükséges adatállományok és programok back-up példányainak és a helyreállítás eljárásainak elkészítése, i) a hamis vagy hamisított programra vonatkozó összes információ ellenőrzése, a figyelmeztető tájékoztató kiadványok folyamatos frissítése, meglétének ellenőrzése.


4687

86. Az informatikai üzemeltetés értesíti a felhasználókat a rendszerhibát okozó lánclevelekről, illetve az illegális programok használatának veszélyeiről, továbbá folyamatosan figyelmezteti a felhasználókat a frissen megjelent fenyegetésekről. A felhasználót a gépén tárolt illegális programokért felelősségre kell vonni. 87. Központosított hálózati felhasználó adminisztrációt kell kialakítani – az egyenrangú hálózatokat fel kell számolni – a felhasználókat tartományba kell bejelentkeztetni.

20. Rendszergazdai tevékenységek

88. A rendszergazda a megtervezett mentési és visszaállítási eljárásokra üzemeltetési előírásokat készít, és azok betartását rendszeresen ellenőrzi. 89. A biztonsági mentéseket a háromgenerációs elv betartása mellett, lehetőség szerint külön telephelyen, de legalább a követelményeknek megfelelő külön helyiségben kell tárolni. Ennek részletes szabályait az üzletmenet-folytonossági terv határozza meg. 90. A mentések nyilvántartását a rendszergazda az előírásoknak megfelelően vezeti, és azok helyességét rendszeresen ellenőrzi. 91. Az időszakos (pl. negyedéves) mentéseket 1 évig, az archiválásokat a jogszabályokban meghatározott ideig, de legalább három évig visszakereshetően, helyreállíthatóan kell megőrizni. 92. Az elszámoltathatóság és auditálhatóság biztosítása érdekében olyan regisztrálási és naplózási rendszert kell kialakítani, hogy utólag megállapíthatóak legyenek az elektronikus információs rendszerben bekövetkezett fontosabb események, különös tekintettel azokra, amelyek a rendszer biztonságát érintik. Ellenőrizhetővé kell tenni a hozzáférések jogosultságát, megállapíthatóvá kell tenni a felelősséget, valamint az illetéktelen hozzáférés megtörténtét vagy annak kísérletét. 93. Az elektronikus információs rendszer által naplózott rendszergazdai tevékenységek naplóit legalább 30 napig meg kell őrizni. 94. A BM infrastruktúrájában lévő rendszereknek képesnek kell lenniük minden egyes felhasználó vagy felhasználói csoport által végzett művelet szelektív regisztrálására, de legalább a következő események regisztrálására: a) rendszerindítás, -leállás, -leállítás, b) rendszerhiba és korrekciós intézkedés, c) programindítás és -leállás, -leállítás, d) az azonosítási és hitelesítési mechanizmus használata, e) hozzáférési jog érvényesítése azonosítóval ellátott erőforráshoz, f ) az adatállományok és kimeneti adatok kezelésének visszaigazolása, g) azonosítóval ellátott erőforrás létrehozása vagy törlése, h) felhatalmazott személy azon művelete, amely a rendszer biztonságát érinti. 95. A BM infrastruktúrájában lévő elektronikus információs rendszer üzemeltetése során rendszergazdai naplót kell vezetni, amelyet az információbiztonsági felelős rendszeresen ellenőriz. 96. Ki kell alakítani a biztonság belső ellenőrzésének rendszerét, amely során meg kell határozni a felügyeleti és megelőzési tevékenységek eljárásrendjét. 97. A rendszergazda az elektronikus információs rendszer üzemeltetéséről nyilvántartást vezet, amelyet az információbiztonsági felelős rendszeresen ellenőriz. 98. Az üzemzavarok elhárítása érdekében, a bejelentést követően a rendszergazda korrekciós intézkedést kezdeményez. A felhasználók által jelentett, az adatfeldolgozás vagy átviteli rendszerek működésében észlelt hibákat naplózni kell. 99. Az üzemzavar kezelése során a rendszergazda megvizsgálja a hibanaplót, ellenőrzi a hiba kezelését, elhárítását, megvizsgálja a korrekciós intézkedéseket, ellenőrzi ezek végrehajtásának és a kezdeményezett intézkedések engedélyezésének szabályosságát.

4688


21. Hálózatmenedzsment

100. A hálózatmenedzsment célja a hálózatok adattartalma biztonságának és az infrastruktúra védelmének meghatározása, különös tekintettel a több szervezetet átfogó hálózatokra. 101. A BM közvetlen szervezeti és fizikai felügyeletén kívül eső kapcsolatok esetében kriptográfiai módszereket (kódolás, digitális aláírás, SSL/TSL, https stb.) kell használni. Az alkalmazandó kriptográfiai módszert az információbiztonsági felelős hagyja jóvá. 102. Gondoskodni kell olyan ellenőrző eszközökről, amelyek biztosítják a hálózatokban kezelt és továbbított adatok – a biztonsági osztálynak megfelelő – biztonságát, valamint a kapcsolt szolgáltatásokat megóvják az illetéktelen hozzáférésektől. 103. A hálózatok és a számítógépek működtetésének feladatait szét kell választani. 104. A nyilvános hálózatokon keresztül továbbított adatok és a kapcsolt rendszerek védelmére pótlólagos ellenőrző eszközöket kell alkalmazni. 105. Az Informatikai Főosztály vezetője meghatározza a hálózat határait, és gondoskodik a hálózat biztonságos szegmentálásának kialakításáról. 106. Az elektronikus információs rendszerek dokumentációja biztonságilag érzékeny adatokat is tartalmazhat. Ilyen érzékeny adat lehet a felhasználás folyamatainak leírása, az eljárás, az adatszerkezetek vagy az engedélyezési folyamatok ismertetése. 107. Az illetéktelen hozzáférés megelőzése érdekében: a) gondoskodni kell a rendszerdokumentációk biztonságos tárolásáról; b) minimálisra kell csökkenteni a rendszerdokumentációkhoz hozzáférők számát; c) gondoskodni kell a nyilvános hálózaton keresztül elérhető vagy azon keresztül továbbított dokumentáció védelméről; d) az elektronikus információs rendszer biztonságával kapcsolatos dokumentációt az elektronikus információs rendszer biztonsági osztályának megfelelő módon kell kezelni; e) az elektronikus információs rendszer (vagy annak bármely elemének) dokumentációját változások menedzselésének keretében kell naprakészen tartani; f ) gondoskodni kell a változások menedzseléséről és a biztonságot érintő változások, változtatások naplózásáról; g) a 2–5. biztonsági osztályba sorolt elektronikus információs rendszerekben feldolgozásra kerülő adatok és a hozzájuk kapcsolódó jogosultságok nyilvántartását elkülönítetten kell kezelni. 108. Vezeték nélküli hálózati hozzáférés jelszavát havi gyakorisággal kell módosítani a jelszavak összetettségére és kezelésére vonatkozó, e szabályzatban meghatározott szabályok figyelembevételével. 109. Vezeték nélküli hálózat és a BM vezetékes hálózata között átjárás nem lehetséges, a két hálózat között biztosítani kell a teljes szeparáltságot. 110. Vezeték nélküli hálózaton keresztül elektronikai információs rendszer elérése nem lehetséges, kivéve ha rendkívüli helyzetben az elérés szükségessége igazolható. Ilyen esetben az információbiztonsági felelős írásban engedélyezheti a hozzáférést.

22. Az elektronikus levelezés biztonsága

111. Az elektronikus levelezés biztonságának szabályozásakor a következő fenyegetettségeket kell figyelembe venni: a) az üzenetek illetéktelen elérésének vagy módosításának vagy a szolgáltatás megtagadásának veszélye; b) az emberi hibákból eredő veszélyeztető tényezők (pl. rossz címzés vagy irányítás); c) az érzékeny adatok továbbításának lehetősége és ennek veszélyei; d) a feladó- és címzetthitelesítési problémák és a levél átvételének bizonyítása; e) a kívülről hozzáférhető címjegyzékek tartalmával való visszaélési lehetőségek; f ) a távolról bejelentkező felhasználó biztonsági problémái. 112. Az elektronikus levelezés biztonsági irányelvei: a) a levelezőrendszer vírusvédelmét folyamatosan frissíteni kell, valamint követni kell az új mail vírusok megjelenését; b) az elektronikus levelező eszközök, elsősorban a szerverek fizikai és logikai védelméről folyamatosan gondoskodni kell (pl. nyomon kell követni az új szoftverfrissítések, service packok és security-patch fájlok megjelenését);


4689

c)

az elektronikus levelező rendszeren keresztül történő támadások esetén, ha a rendszer védelme átmenetileg nem biztosított – pl. olyan vírusfenyegetettség esetében, amikor a vírusvédelmi rendszerek még nem nyújtanak kellő védelmet – a belső hálózaton (intraneten) kívül eső elektronikus levélforgalom ideiglenes leállításáról az információbiztonsági felelős gondoskodik, és erről a BM munkatársakat tájékoztatja; d) definiálni kell a felhasználók felelősségét; e) az elektronikus üzenetek bizalmasságának és hitelességének védelme érdekében használt kriptográfiai eszköz vagy eljárás használatát az információbiztonsági felelős engedélyezheti; f ) a munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésekor archiválni kell, és a jogviszony megszűnésének napjától számított 30 napig meg kell őrizni minden olyan felhasználó elektronikus levelezését, akiknek munkaviszonya vagy a jogosultság alapját képező megbízása, szerződése megszűnt. Megőrizendők továbbá azok az elektronikus levelek, amelyek fegyelmi, büntető vagy polgári eljárások alapját képezhetik az eljárás befejezéséig; g) a nem hitelesíthető, kétes forrásból származó üzeneteket ki kell vizsgálni, az elektronikus levelezés forgalmát – a technikai lehetőségek szerint – tartalmilag szűrni kell, a bizalmas adatok kiszivárgásának elkerülése érdekében, minden felhasználót fel kell világosítani arról, hogy a BM levelezőrendszerén tárolt és továbbított levelek, a BM tulajdonát képezik, ezért a BM szabályzatokban és utasításokban feljogosított ellenőrző szerveinek ezekhez az állományokhoz, a vizsgálathoz szükséges mértékig betekintési joga van; h) a BM levelezőrendszere reklám, valamint egyéb üzleti célokra nem használható. 113. A levelezőrendszer elérése csak védett (hiteles és kódolt) csatornán (pl. https) keresztül valósítható meg. A hozzáférés csak jelszavas védelmen keresztül történhet. A felhasználó felügyeleti lehetőségein kívüli (például nyilvános, idegen tulajdonú) munkaállomások, terminálok használata esetén csak az ennek megfelelő üzemmódban szabad bejelentkezni. 114. A BM elektronikus levelezési címjegyzéke nem szolgáltatható ki külső személynek.

23. Irodaautomatizálási rendszer

115. Az automatizált irodai rendszerek célja olyan komplex tevékenység elősegítése, amelyek egyaránt tartalmazzák a dokumentumok, hangok és képek elektronikus eszközökkel való előállítását, kezelését, tárolását, valamint továbbítását. Az automatizált irodai rendszerekben használt eszközök (asztali és mobil számítástechnika, hangátvitel, multimédia stb.) összekapcsolása során mérlegelni kell valamennyi, ebben az alcímben rögzített, egymással összefüggő biztonsági követelményt, ezen belül elsősorban a továbbított és felhasznált adatok sebezhetőségét, az érzékeny adatok védelmének a biztosítását (jogosultságok, hozzáférés, adatkezelés stb.). 116. Az adatgazda feladata az adatok minősítésük szerinti kezelése, a biztonsági osztályba sorolásnak megfelelő védelmi követelmények teljesítése, betartásuk ellenőrzése. 117. A biztonsági naplófájlokat a rendszer biztonsági osztályának megfelelő módon kell kezelni és kiértékelni. Az észlelt eltéréseket (hibás kezelés, jogosultság megsértése stb.) a szervezeti egység vezetője haladéktalanul kivizsgálja, és a vizsgálat eredményéről jegyzőkönyvet készít. 118. A biztonsági másolatokat, mentéseket a rendszerre előírt módon kell kezelni és tárolni. 119. Az irodaautomatizálási rendszer által kezelt adatbázisokat, használt eszközöket (szerverek, munkaállomások, adattárak, hálózatok) az illetéktelen fizikai hozzáférés ellen is védeni kell.

24. Nyilvános rendszerek használatának rendje

120. Nyilvános rendszerben (pl. egy Interneten keresztül elérhető webszerveren) a fokozott integritást igénylő számítástechnikai programok, adatok és egyéb információk védelméhez megfelelő eszközökre – pl. digitális aláírás alkalmazására – van szükség. Az elektronikus hirdető rendszereknél – különösen azoknál, amelyek lehetővé teszik a visszajelzést és az információ közvetlen beléptetését – megfelelő eszközökkel kell gondoskodni a következőkről: a) az információ megszerzésének módja feleljen meg az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek, b) időben kerüljön sor a rendszerbe bekerülő információ pontos és hiánytalan feldolgozására, c) az adatok kezelése (gyűjtés, tárolás, feldolgozás) során gondoskodni kell az adatok, valamint az elektronikus információs rendszerek védelméről,

4690


d)

a rendszerhez való külső hozzáférés ne tegye lehetővé az illetéktelen hozzáférést azokhoz a belső hálózatokhoz, amelyekhez a rendszer csatlakozik.

25. Az Internet használatának rendje

121. Az internet-szolgáltatás a felhasználói jogosultság része. 122. Az internetes hozzáférés igénybevételére csak munkaköri feladatok ellátása érdekében van lehetőség, a hozzáférést személyes célra igénybe venni nem lehet. 123. Az BM által üzemeltetett hálózaton keresztül internetes hozzáféréssel rendelkező felhasználók esetén az igénybevétel jogszerűségének ellenőrzésére az Informatikai Főosztály jogosult. Ha az ellenőrzés során nem indokolható internethasználatot észlel, erről soron kívül tájékoztatja az érintett felhasználót és az érintett felhasználó közvetlen vezetőjét. 124. Ha az Informatikai Főosztály ismétlődően visszatérő és nyilvánvalóan indokolatlan internethasználatot észlel, felfüggesztheti a hozzáférési jogosultságot. A felfüggesztéssel egy időben ezen intézkedéséről soron kívül tájékoztatja az érintett felhasználót és a felhasználó közvetlen vezetőjét. 125. A 124. pontban foglalt tájékoztatás alapján a felhasználó közvetlen vezetője dönt az Internet igénybevételi lehetőségének megszüntetéséről, és erről soron kívül tájékoztatja az Informatikai Főosztály vezetőjét. 126. Az igénybevétel jogszerűségének vagy jogszerűtlenségének megállapítására irányuló eljárás során az érintettnek lehetőséget kell adni arra, hogy a szakmailag indokolatlannak tűnő internethasználat munkaköri feladatainak ellátásához szükséges voltát bizonyítsa. 127. A BM által biztosított e-mail cím csak a munkakör ellátásához kapcsolódó regisztrációs folyamatokhoz használható. 128. Az Informatikai Főosztály a BM hálózati infrastruktúráját és a folyamatos üzemmenetet veszélyeztető hálózati műveleteket korlátozhatja vagy letilthatja. 129. Nem lehet a BM hálózati infrastruktúráját veszélyeztető oldalakat (felnőtt tartalmú, warez-, fájlcserélő weboldalak stb.) látogatni. 130. Azoknak a felhasználóknak, akiknek a munkaköréhez tartozóan indokolt a 129. pontban meghatározott oldalak látogatása, külön igény alapján az Informatikai Főosztály biztosítja a hozzáférés körülményeit.

26. Új rendszerprogramok bevezetésének rendje

131. Új rendszerprogram akkor vezethető be, ha rendelkezik rendszertervvel, rendszerleírással, műszaki leírással, kapcsolódó eszközök leírásával, kezelői útmutatással és oktatói dokumentációval. 132. Az új rendszerprogram bevezetését az Informatikai Főosztály vezetője engedélyezi. Ennek érdekében az új rendszerprogram-tervezetet az Informatikai Főosztály véleményezi. 133. A rendszer bevezetése és oktatása az Informatikai Főosztály közreműködésével hajtható végre.

27. Adathordozókhoz kapcsolódó általános védelmi intézkedések

134. Az eszközök károsodásának megelőzése és a tevékenységben okozott fennakadás megakadályozása érdekében: a) gondoskodni kell az adathordozók ellenőrzéséről és fizikai védelméről; b) meg kell előzni a dokumentumok, a számítástechnikai adathordozók (szalagok, lemezek, kazetták stb.), az input/output adatok és a rendszerdokumentációk károsodását, eltulajdonítását és engedély nélküli törlését; c) szabályozni kell az adathordozók beszerzését, tárolását és kezelését; d) biztosítani kell, hogy az adathordozók kezelése – a vonatkozó iratkezelési szabályok szellemében – a tartalmazott adatok szempontjából egyenértékű papír dokumentumokkal azonos módon történjék. Az adathordozókról és azok tartalmáról nyilvántartást kell vezetni; e) a BM-en kívüli adatforgalomban használt adathordozók előállítása, kiadása és fogadása dokumentált és ellenőrzött módon történhet. Az adathordozókat használatba venni csak az előírt ellenőrző eljárások (pl. vírusellenőrzés) elvégzése után szabad; f ) minden adathordozót újraalkalmazás előtt vagy selejtezés után az adatok megsemmisítését eredményező megfelelő eljárással törölni kell;


4691

g)

az adattípus (minősítés) felismerhető jelölését a számítástechnikai berendezéssel előállított adattároló és -megjelenítő eszközökön biztosítani kell; h) az adatok sértetlen és hiteles állapotának megőrzését biztosítani kell; i) az objektumot elhagyó adathordozón szereplő adatokat minden esetben titkosítási eljárással kell védeni. 135. Az iratkezelés által érintett adathordozókat biztonságos módon kell kezelni az iratkezelési szabályzat és a biztonsági szabályzat előírásainak megfelelően. 136. Az adathordozókat – azokat is, amelyek használaton kívül vannak – biztonságos helyen kell tárolni, vagy amennyiben munkaközi példányok, azokat vagy helyreállíthatatlanul törölni kell, vagy meg kell semmisítenie az adathordozó birtokosának, és arról jegyzőkönyvet kell készítenie az iratkezelési szabályzatnak megfelelően. Adathordozónak minősül: a) a kinyomtatott dokumentum, b) a hang- vagy egyéb adatrögzítés, c) a kimeneti jelentés, d) az egyszer használatos nyomtatószalag, e) a mobil diszk és kazetta, mágnesszalag, f ) a CD, DVD vagy más tárolóeszköz (pendrive, rádiótelefon, memóriakártya stb.), g) a programlista, h) a tesztadat, i) a rendszerdokumentáció. 137. Az érzékeny adatokat, mentéseket, archiválásokat tartalmazó adathordozók tárolása csak megbízhatóan zárt helyiségben, minimum 30 perces tűzállósági tároló szekrényben történhet. 138. Az adatok illetéktelen közzétételének, illetve felhasználásának megakadályozása érdekében szükségesek az adatkezelést szabályozó eljárások. Ezeknek az eljárásoknak – az adatok érzékenységének megfelelően – igazodniuk kell az előírásokhoz, szabályzatokhoz, számítástechnikai rendszerekhez, hálózatokhoz, a használt számítástechnikai eszközökhöz, távközlési, hangátviteli és multimédiás stb. rendszerekhez, levelezőrendszerhez, az informatikai szolgáltatásokhoz. Az adatkezelési eljárások előírása, meghatározása során a következőket kell figyelembe venni: a) az összes adathordozó kezelése és címkézése, b) az illetéktelen személyek kiszűrése, hozzáférésük megakadályozása, c) a bemenő adatok teljeskörűségének, az adatfeldolgozás teljességének és a kimeneti adatok hitelességének és hitelesítésének ellenőrzése, d) a be- és kimenő adatok védelme, a védettség mértékének az adatok érzékenységéhez való igazítása, e) az adatok elosztásának szabályozása, ellenőrzése és korlátozása, f ) az adatok minősítési szintjét, kezelési jelzését kötelezően alkalmazni kell, és a változásokat automatikusan naplózni kell, g) rendszeresen ellenőrizni kell az adatok minősítési szintjének alkalmazását, h) a biztonsági naplófájlokat az arra feljogosított személynek a rendszer minősítésének megfelelő, meghatározott módon kell kezelnie, illetve kiértékelnie, i) az észlelt eltéréseket (hibás kezelés, jogosultság megsértésének a kísérlete) haladéktalanul ki kell vizsgálni, és az eredményt jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Ezért az adott szervezeti egység vezetője a felelős.

28. Adatok és programok átadása

139. A szervezetek között cserélt adatok és programok elvesztésének, módosításának és illetéktelen felhasználásának lehetőségét is meg kell akadályozni. Az adatok és a programok szervezetek közötti átadását, cseréjét ellenőrizni kell. Az adatátadásról és programátadásról való döntés előtt mérlegelni kell az elektronikus adatcsere, az elektronikus kereskedelem és az e-mail biztonsági kockázatát, annak következményeit és az ellenőrző eszközök alkalmazására vonatkozó követelményeket. 140. A BM más szervezettel adat- és programcserét kizárólag írásos nyilatkozat (szerződés, megállapodás stb.) alapján hajthat végre, amelyben utalni kell az érzékeny információk kezelésére is. 141. A csere biztonsági feltételeire vonatkozó megállapodásban meg kell határozni: a) az adatátvitel, -feladás, -fogadás és -átvétel ellenőrzésének és bejelentésének eljárási szabályait, b) az adatok biztonságos átvitele előkészítésének és tényleges átvitelének műszaki szabványait, c) az adatvesztéssel kapcsolatos kötelezettséget és felelősséget,

4692


d) az adatátvitel során a biztonságos (szükség esetén kódolt) környezet előírásait minden érintett félnél, e) az érzékeny adatok védelméhez szükséges speciális eszközök igénybevételét (pl. kriptográfiai kulcsok). 142. A számítástechnikai adathordozó épületen kívüli szállítását a szervezeti egység vezetője rendelheti el. A szállítás során átadás-átvételi bizonylatot kell kitölteni. A szállítást – lehetőség szerint – több embernek kell végeznie, épületen kívüli szállítás esetén a legrövidebb és leggyorsabb útvonalon, lehetőség szerint nem tömegközlekedési eszközön. Épületen kívüli szállítás esetén megfelelő tárolóeszközt kell használni. 143. Elektronikusan rögzített adatokat tartalmazó mágneses adathordozó szállításakor kerülni kell a nyilvánvalóan erős mágneses tér megközelítését (pl. nagyfeszültségű távvezetékek, transzformátorház stb.). 144. A számítástechnikai adathordozó szállítása során a vagyonbiztonság érdekében fokozott figyelemmel kell eljárni, az adathordozó nem hagyható őrizetlenül. Az adathordozót óvni kell a fizikai sérülésektől, de az adathordozón a minősítési szintet megváltoztathatatlanul kell feltüntetni. 145. Rendkívüli esemény esetén a szervezeti egység (a szállítást elrendelő) vezetőjét – szükség esetén a rendőrséget is – értesíteni kell. A vezetőnek haladéktalanul meg kell tennie a további károk elkerülése érdekében a szükséges lépéseket, valamint ezzel egy időben tájékoztatnia kell az információbiztonsági felelőst az eseményről és a megtett intézkedésekről. 146. Az elektronikus szolgáltatások biztonsága komplex védelmet igényel, mert az adatkezelés során adatcserére és nyilvános hálózat igénybevételére egyaránt sor kerül(het). A hatékony védelem megvalósítására integrált biztonsági rendszert kell kialakítani, melynek legfontosabb feladatai: a) a hozzáférés egységes szabályozása és ellenőrzése, b) az egységes azonosítás és hitelesítés (SSO), c) az elektronikus aláírások kezelése, kódolás, kulcsmenedzsment (CA, PKI), d) a biztonságos adattovábbítás, e) a behatolási kísérletek figyelése (IDS), f ) a biztonsági naplózás a hozzáférések, az azonosítás és a hitelesítés ellenőrzéséhez, g) az auditálhatóság. 147. Az elektronikus szolgáltató rendszerek hatékony védelmének kialakításához pontosan meg kell határozni a lehetséges fenyegetéseket, a potenciális veszélyeket és a várható támadási módszereket.

29. Az adatcsere egyéb formái

148. Megfelelő eljárásokkal és ellenőrző eszközökkel gondoskodni kell a távközlési és adatátviteli eszközökön keresztül kicserélt információk védelméről. Figyelembe kell venni azt az eshetőséget is, hogy a távközlési eszközökben bekövetkező üzemzavar, az eszközök túlterheltsége vagy a kapcsolat kimaradása esetén a folyamatos üzletmenet megszakadhat, valamint illetéktelen személyek is hozzáférhetnek a különböző információkhoz. 149. Tekintettel arra, hogy belső adatok nem hozhatók nyilvánosságra, a BM munkatárs az adatátviteli eszközök használata (különösen telefonbeszélgetések) során köteles ügyelni: a) – különösen mobiltelefon használata során – a közvetlen környezetében tartózkodó emberekre; b) a telefonbeszélgetések – a készülékek – lehallgatására és letapogató eszközök, vevőkészülékek alkalmazására; c) a hívott félnél tartózkodó személyekre; d) arra, hogy ne folytasson bizalmas telefonbeszélgetéseket nyilvános helyen vagy nyitott irodában; e) arra, hogy ne tároljon feleslegesen üzenetet az üzenetrögzítő készülékeken, illetve nyilvános rendszereken, mert ezeket illetéktelen személyek visszajátszhatják, elolvashatják. Ezeket megismerés után le kell törölni, vagy biztonságos helyen kell tovább tárolni. 150. A faxgépek használata során a következőkre kell tekintettel lenni: a) a dokumentumok és üzenetek – esetleges – téves számra való elküldése, b) a gépek szándékos vagy véletlen programozása egy meghatározott címre szánt üzenetek továbbítására, c) illetéktelen hozzáférés a beépített üzenettárolókhoz, az üzenetek visszakeresése és lehallgatása. 151. Az adathordozókkal kapcsolatos további szabályozásokat kell bevezetni a biztonsági szabályzatban az alábbi területeken: a) biztonsági másolatok készítésének és tárolásának rendje, b) munkamásolatok készítési és tárolási rendje, c) titkosítási célra felhasználható adathordozók használata.


4693

30. Elektronikus információs rendszerek dokumentációjára vonatkozó szabályok

152. Az elektronikus információs rendszerek (infrastruktúra, alkalmazások és a felhasználó által kifejlesztett alkalmazások) integrált biztonságát a biztonságpolitikai szempontok szerint kell kialakítani. A biztonság egyik feltétele az alkalmazást vagy szolgáltatást támogató folyamat megtervezése és megvalósítása. Az elektronikus információs rendszerek kifejlesztése előtt meg kell határozni és egyeztetni kell a biztonsági követelményeket az információbiztonsági felelőssel. 153. Az elektronikus információs rendszer megbízható üzemeltetése érdekében a következőket kell elkészíteni: a) logikai és fizikai rendszerterv, b) üzemeltetési kézikönyv, c) konfigurációs leírás, d) forráskód és kapcsolódó dokumentációk (csak az egyedileg fejlesztett elektronikai információs rendszerekre vonatkozóan), e) üzembehelyezési jegyzőkönyv, f ) katasztrófa-elhárítási terv, g) üzletmenet-folytonossági terv, h) a biztonsági rendszerek, alrendszerek dokumentációja, i) minden egyéb dokumentáció, melyet az információbiztonsági felelős egyedileg megkövetel rendszerspecifikus információ biztonságára vonatkozóan. 154. Biztonsági rendszer, alrendszer dokumentációját csak az információbiztonsági felelős által erre feljogosított személyek kezelhetik. 155. Egy projekt követelményeinek meghatározása során meg kell határozni a biztonsági követelményeket. Ezeket a követelményeket és szükséges megoldásokat egy elektronikus információs rendszer fejlesztésének részeként kell megindokolni, egyeztetni és dokumentálni. A projektek során az informatikai biztonsági előírásokat kell érvényesíteni. 156. A BM informatikai beruházásainak előkészítésére vonatkozó utasításainak figyelembevételével – az informatikai biztonsággal kapcsolatban – legalább a következőknek kell szerepelni a dokumentum(ok)ban: a) az elektronikus információs rendszer által kezelendő adatoknak az információvédelem és a megbízható működés szempontjából történő elemzése, a védelmi célkitűzések meghatározása, b) az elektronikus információs rendszer érzékenysége, c) a jogszabályokból és a belső szabályozásból eredő kötelezettségek bemutatása, d) a fizikai és a logikai védelem rendszer szintű bemutatása, e) a megvalósításhoz szükséges feltételrendszer meghatározása, f ) a biztonsági rendszer teljes költségének becslése, ennek összehasonlítása a lehetséges kockázatokkal, károkkal. 157. Az informatikai biztonsági fejezetnek a tervezési dokumentumban való megjelenítéséért a projektvezető, ha ilyen nincs, az előterjesztő a felelős. 158. A BM minden informatikai projekt előterjesztése tartalmazza a létrehozandó (fejlesztendő, átalakítandó) elektronikus információs rendszer fizikai, logikai és adminisztratív védelmi rendszerének – a projekt keretében történő – tervezési és megvalósítási lépéseit, költségeit, felelőseit. Az informatikai projekt költségvetésében szerepelnek a biztonsági rendszer tervezési és megvalósítási költségei. Ezen feltételek hiánya esetén informatikai projekt nem indítható el.

31. Biztonság a felhasználói rendszerekben

159. A felhasználói rendszerek integrált biztonsága kiterjed a rendszerekben tárolt felhasználói adatok illetéktelen hozzáférésének, módosításának, törlésének, nem megfelelő felhasználásának stb. megelőzésére. A rendszertervek összeállítása során mérlegelni kell a rendszerbe beépítendő automatikus ellenőrző eszközök, valamint a biztonságot támogató manuális ellenőrző eszközök szükségességét. 160. A felhasználói rendszerek biztonsága érdekében a felhasználói rendszerekben – többek között a felhasználó által kifejlesztett alkalmazásokban – meg kell tervezni a megfelelő ellenőrző eszközöket és eseménynaplókat, valamint a tevékenységek naplózását. Ezeknek tartalmazniuk kell a bemenő adatok, a belső adatfeldolgozás és a kimenő adatok hitelesítését. A biztonsági intézkedéseket pontosan, minden részletre kiterjedően dokumentálni kell, az adatfeldolgozó rendszerekben bevitt adatokat hitelesíteni, ellenőrizni kell.

4694


161. A bemenő adatok ellenőrzésének eszközei: a) az ismételt adatbevitel és az ebből származó adat-karbantartási anomáliák elkerülésére írt eljárások, b) időszakos adatmező- és adatállomány-vizsgálat, valamint a felvitt adatok hitelességének, valamint integritásának ellenőrzése és igazolása, c) az adatbevitel alapját képező nyomtatott input dokumentumok ellenőrzése és ezek engedély nélküli módosításának megakadályozása, valamint az engedélyezés kikényszerítésére írt eljárások, d) az adathitelesítési hibák kiküszöbölését elősegítő eljárások, e) adatbevitel során, a mezőtípus-kompatibilitást biztosító és az adattartalom helyességét ellenőrző és kikényszerítő eljárások és függvények, f ) az alkalmazáshoz történő hozzáférés naplózása, g) a feldolgozásban részt vevő BM munkatársak feladatkörének és felelősségének rögzítése a munkaköri leírásokban. 162. A pontosan és hiánytalanul bevitt adatok biztonságát, integritását a feldolgozás ideje alatt a következő intézkedésekkel kell szavatolni: a) az adatfeldolgozás rendszerébe ellenőrzési, hitelesítési pontokat kell beépíteni, különös tekintettel az adatmódosító, adattörlő funkciók helyére, b) az adatfeldolgozási hibák megelőzése érdekében hibadetektáló és a további rendszerfutást leállító eljárásokat kell beépíteni, c) korrekciós programokat kell alkalmazni a feldolgozás során felmerülő hibák korrigálására, d) a folyamatba épített ellenőrzés alkalmazása. 163. Az üzenethitelesítés, valamint az elektronikus aláírás kialakítása során: a) az azonosítás és a hitelesítés keretében a hozzáférést jelszavakkal kell ellenőrizni, b) a hitelesítést a felhasználó és a rendszer között egy, a felhasználó által megnyitott védett csatornán keresztül kell biztosítani. 164. Nyilvános kulcs infrastruktúra (Public Key Infrastructure: PKI) alkalmazása során a felelős vezető kialakítja a kötelezően alkalmazandó tanúsítványpolitikát (Certificate Policy, CP), és az információbiztonsági felelőssel egyezteti. 165. Az adatfeldolgozás rendszerében ellenőrizni, hitelesíteni kell a kimenő adatokat. Ennek során a kimenő adatok biztonsága érdekében a következő védelmi eljárásokat kell alkalmazni: a) integritás-ellenőrzés, b) az adattartalom meglétének, értékének ellenőrzése, c) a megfelelő minősítés meglétének ellenőrzése, d) a kimenő adatok értékelésében és hitelesítésében részt vevő BM munkatársak feladatainak és felelősségének meghatározása a munkaköri leírásokban. 166. Személyes (személynevet tartalmazó) azonosítójú e-mail cím a portálokon nem jelenhet meg. 167. Webes felületetek elérhetőségét kizárólag titkosított https csatornán szabad biztosítani. 168. A webes felületeken biztosítani kell a felhasználóazonosító adatok rejtettségét.

32. Adatokhoz kapcsolódó védelmi intézkedések, kriptográfiai eszközök

169. Olyan nyílt adatok esetében, ahol más védelmi eszközök nem nyújtanak kellő biztonságot, kriptográfiai eszközökkel és technikákkal kell gondoskodni az adatvédelemről. 170. Az alkalmazható kriptográfiai eszközt vagy eljárást, valamint a kriptográfiai kulcsok hosszát az információbiztonsági felelős hagyja jóvá. 171. A kriptográfiai eszköz vagy a kódolási eljárás, algoritmus kiválasztása előtt kockázatelemzést kell végezni. Gondoskodni kell a kulcsok kezeléséről (kiadás, megszemélyesítés, visszavonás stb.), a felelősségi köröket, felelős személyeket előre meg kell meghatározni. Az oktatást és az engedélyezési eljárásokat az Információtechnológiai és Védelmi Osztály folytatja le. 172. Kriptográfiai rendszerekkel és technikákkal kell gondoskodni az adatok kódolásról, ha az adatokat illetéktelen személyek által is hozzáférhető helyen kell továbbítani vagy tárolni, valamint minden olyan esetben, ahol fennáll, hogy az adatok bizalmassága sérül. 173. Az elektronikus aláírás esetében ügyelni kell a magánkulcs bizalmas kezelésére. 174. Az elektronikus aláírás kulcsa és a kódolókulcs nem lehet azonos. Az elektronikus aláírás algoritmusát, valamint az alkalmazható kulcsok hosszát az információbiztonsági felelős hagyja jóvá.


4695

175. A le nem tagadhatóság biztosítására automatikus, a felhasználó által nem befolyásolható rendszereket kell kialakítani. 176. A kulcsmenedzsmentet minden elektronikus aláírással, kódolással rendelkező rendszerben ki kell alakítani. Ennek során a hatályos jogszabályok mellett a PKI-ra vonatkozó nemzetközi szabályozást kell figyelembe venni. 177. A kriptográfiai kulcsok fizikai, valamint speciális vagy fokozott biztonságot igénylő esetben kódolással megvalósított logikai védelméről is gondoskodni kell. Szükség esetén a kulcs felek megosztásával kell biztosítani a kódoló kulcsok védelmét. 178. A kulcskezelési rendszer kialakításánál a következő szabványok, szempontok és módszerek egyeztetett rendszerét kell figyelembe venni: a) kulcsgenerálási rendszer, b) nyilvános kulcshitelesítési eljárások, c) a felhasználói kulcsok eljuttatására, valamint az átvett kulcsok aktiválására vonatkozó módszerek, d) kulcstárolási, illetve hozzáférési szabályok, e) kulcsmódosítási, aktualizálási szabályok, f ) hamisított kulcsok kezelése, g) kulcsvisszavonási szabályok (a kulcsok visszavonásának és használaton kívül helyezésének módja, többek között azokban az esetekben, amikor a kulcsokat hamisítják, vagy a kulcs tulajdonosa elhagyja a szervezetet), h) kulcsok archiválási rendje, i) elveszett kulcsok helyreállítási szabályai (az elveszett kulccsal kódolt állományok visszaállítása az üzletmenetfolytonossági terv része kell, hogy legyen), j) kulcsok megsemmisítésének szabályai, k) kulcskezelő rendszer eseménynaplózása. 179. A kulcshamisítás kockázatának csökkentése érdekében előzetesen meg kell határozni a kulcsok aktiválásának és visszavonásának dátumait. A kulcs élettartama függ a vélelmezett kockázat mértékétől. 180. A nyilvános kulcsokkal való esetleges visszaélések kockázatának csökkentése érdekében csak hitelesített nyilvános kulcsok használhatók a rendszerben. 181. A kriptográfiai szolgáltatók külső szállítóival, pl. egy hitelesítő hatósággal, csak olyan, a szolgáltatás mértékét meghatározó szerződés köthető, amely rendelkezik a felelősség kérdéséről. 182. Az e szabályzatban nem rendezett, titkosítással és rejtjelezéssel kapcsolatos feladatot, biztonsági kérdést külön szabályzatban kell rögzíteni.

33. Rendszerszintű adatállományok védelme

183. A rendszerszintű adatállományok védelme érdekében ellenőrizni és dokumentálni kell a védendő rendszeradatállományok elérését. A rendszer integritásának fenntartása annak a felhasználói funkciónak vagy fejlesztési csoportnak a feladata, amelyhez az alkalmazói rendszer vagy program tartozik. 184. Az elektronikus információs rendszerek által biztosított naplózási lehetőségeket be kell kapcsolni. A rendszergazda ezeket a naplókat rendszeresen ellenőrzi, az ellenőrzés eredményéről rendszeresen és szükség esetén időszakosan jelentést készít. 185. A fejlesztői, a teszt- és az éles rendszereket egymástól el kell választani. 186. A BM által fejlesztett, illetve alkalmazott programok forráskönyvtárát a programokba való illetéktelen beavatkozás lehetőségének korlátozása érdekében ellenőrzés alá kell vonni. 187. A program forráskönyvtárát lehetőség szerint az operációs rendszer állományaitól elkülönítve kell tárolni. Minden alkalmazás esetében ki kell jelölni egy olyan személyt, aki az alkalmazás forráskódjának biztonságáért felel. A program forráskönyvtáraihoz csak ezek a személyek férhetnek hozzá. 188. A program forráskönyvtárainak aktualizálását és a programforrások programozók számára való kibocsátását csak kijelölt személy végezheti, az alkalmazásért felelős vezető írásos engedélyével. A forráskönyvtár minden változásáról eseménynaplót kell vezetni. 189. A forrásprogramok korábbi verzióit archiválni kell. A program forráskönyvtárainak karbantartását és másolását a változtatásokra vonatkozó szigorú ellenőrzési eljárások alá kell vonni.

4696


34. Informatikai biztonság a fejlesztési és a karbantartási folyamatokban

190. A fejlesztések csak az információbiztonsági felelős hozzájárulása után kezdhetők meg. A projekt- és a támogatási környezeteket szigorúan kell ellenőrizni. 191. Az alkalmazásokért felelős vezetők felelősek a projekt és a támogatás környezetének biztonságáért. Meg kell vizsgálniuk a rendszerben javasolt összes változtatást, és meg kell állapítaniuk, mennyiben befolyásolják ezek a rendszer vagy működési környezete biztonságát. 192. Új elektronikus információs rendszer bevezetése vagy már működő elektronikus információs rendszer fejlesztése során megállapított biztonsági osztályhoz tartozó követelményeket a használatbavételig teljesíteni kell. 193. Az elektronikus információs rendszer sérülékenységének minimalizálása érdekében a változtatásokat csak szigorú ellenőrzéseken keresztül lehet megvalósítani. A változtatás ellenőrzésének eljárását a Változásmenedzsment Szabályzatban kell szabályozni. 194. Az eljárással kapcsolatban a fejlesztési szabályokban: a) szabályozni kell a változtatást végrehajtó személyek körét, b) a szükséges módosítás érdekében az összes szoftver, információ, adatbázis és hardver azonosítását el kell végezni, c) a munka elkezdése előtt részletes, formalizált elfogadási eljárásra van szükség, d) biztosítani kell, hogy a megvalósítás során a belső folyamatok ne sérüljenek, e) a rendszerdokumentációkban a változásokat át kell vezetni, és a régi dokumentációkat archiválni kell, f ) karban kell tartani a változásmenedzsment segítségével az összes szoftverfrissítést, g) biztosítani kell minden változtatás ellenőrzését, h) biztosítani kell, hogy – ha szükségesek – a változások az üzemi dokumentumokon is átvezetésre kerüljenek, i) biztosítani kell, hogy a változtatások kellő időben kerüljenek megvalósításra. 195. Ha a külső vagy a belső tényezők szükségessé teszik az operációs rendszer változtatását, az operációs rendszer alapértelmezett átvizsgálása után az applikációs rendszert ellenőrizni és tesztelni kell annak biztosítása érdekében, hogy a változtatás a működőképességgel és a biztonsággal ne ütközzön. Éles rendszerbe történő beillesztés előtt a változásokat az alkalmazásokkal kell tesztelni. 196. A BM munkatárs munkavégzése során csak jogtiszta szoftvereket használhat. 197. A programfejlesztés külső személyekhez való kihelyezése esetén a BM adat- és információvédelmére vonatkozó szabályok és a Fejlesztési Szabályok figyelembevételével kell eljárni. Biztosítani kell a forrásprogramot, valamint a továbbfejlesztés lehetőségét a BM részére a fejlesztőtől függetlenül is. A fejlesztés során az üzemi rendszerekhez a külső személy részére távoli hozzáférés nem engedélyezhető. Biztosítani kell annak lehetőségét, hogy az információbiztonsági felelős a fejlesztési környezetben, az informatikai biztonsági szabályok betartását ellenőrizhesse.

35. Az adatokhoz kapcsolódó egyéb intézkedések

198. A BM elektronikus információs rendszereit használó felhasználókról adatnyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak a következő adatokat kell tartalmaznia: a) felhasználó neve, b) beosztási helye, c) munkáltatója, d) rendszerekhez való hozzáférési jogosultsága, e) munkaállomásának műszaki paraméterei, f ) szolgálati adathordozójának nyilvántartási száma, g) egyéb szolgálati információs eszközeinek listája és azok nyilvántartási számai, h) ideiglenes engedélyeinek tárgya és lejárati ideje. 199. A BM elektronikus információs rendszereibe adatot csak az vihet be, dolgozhat fel, abból adatot csak az szolgáltathat, kiadványozhat, akit erre a vezetője feljogosított. 200. Adatok állandó és ideiglenes tárolásának előírásairól mentési és archiválási tervben kell rendelkezni.


4697

36. Kommunikációhoz kapcsolódó védelmi intézkedések, azonosítás távoli kapcsolatnál, távdiagnosztikai portok védelme

201. A távoli felhasználók hozzáférését hitelesítéshez kell kötni. A kriptográfiai technikákra alapozott módszerek lehetővé teszik a felhasználók megbízható hitelesítését. 202. Kockázatelemzés alapján fel kell mérni a védelem szükséges mértékét annak érdekében, hogy kiválasztható legyen a hitelesítés megfelelő módszere. 203. A távoli felhasználók hitelesítése megoldható többek között kriptográfiai technikával, gépi jelzéssel vagy kérdés/ felelet protokollal. A csatlakozások forrásának ellenőrzése kiválasztott magánvonalakkal vagy hálózati felhasználói címek ellenőrzésére alkalmas eszközökkel is lehetséges. 204. A visszahívási eljárások és ellenőrző eszközök használata védelmet nyújthat a BM adatfeldolgozó eszközeihez való illetéktelen és nem kívánatos hozzáféréssel szemben. Az ilyen jellegű ellenőrzés hitelesíti azokat a felhasználókat, akik egy távoli helyről kívánnak kapcsolatot teremteni a BM hálózatával. A visszahívás folyamatának garanciákat kell tartalmaznia arra az esetre is, ha a BM oldalán valóban megtörténik a kapcsolat megszakítása, annak elkerülése érdekében, hogy a távoli felhasználó nyitva tartsa a vonalat, és szimulálja a visszahívás megtörténtét. Gondoskodni kell a visszahívási eljárások és ellenőrző eszközök vizsgálatáról is. 205. A felhasználói igények esetében vagy a formalizált hálózati elérésekkel kapcsolatos szabályok vagy pedig az adott esetre kidolgozott speciális elvárások alapján kell az irányelveket kidolgozni. A felhasználókkal a szolgáltatások indítása vagy az azokkal történő kommunikáció megkezdése előtt végre kell hajtani a hitelesítési eljárást. 206. Az adott hálózati alrendszer hitelesítési mechanizmusa nem érintheti a hálózat többi alrendszerének hitelesítési rendszerét. 207. A felhasználó számára a hálózati erőforrások használatát a munkavégzéshez szükséges mértékben kell engedélyezni. 208. A megosztott erőforrások használata során gondoskodni kell róla, hogy azok csak azonosítás után legyenek elérhetők. Törekedni kell a munkaállomások megosztásának elkerülésére. 209. Biztosítani kell a fogadó oldalon a felhasználó azonosítás utáni visszahívásának (call back) lehetőségét. 210. Csak a kellően biztonságos környezetben, megfelelő módszerrel biztosított helyen lehet a távoli elérést biztosítani. 211. Távoli elérésre külön kezelt felhasználói csoportot kell kialakítani. 212. A valamely alkalmazáshoz való illetéktelen hozzáférés megakadályozása érdekében a számítástechnikai rendszerekhez való valamennyi távoli csatlakozást hitelesíteni kell. 213. Technikailag biztosítani kell, hogy csak a központilag nyilvántartott munkaállomásokról lehessen a rendszerekbe belépni. Egységes munkaállomásnév-használatot kell kialakítani a hálózatban lévő munkaállomások pontos azonosítása érdekében. 214. Az informatikai üzemeltetőnek gondoskodnia kell a diagnosztikai portok hozzáférésének biztonságos ellenőrzéséről. A megfelelő biztonsági mechanizmussal, többek között zárral vagy eljárással gondoskodni kell arról, hogy ezekhez csak az információbiztonsági felelős engedélye és a szerződés alapján lehessen hozzáférni. 215. A távdiagnosztikai szolgáltatással rendelkező eszközök esetén a menedzselést csak azonosító és jelszó együttes használatával szabad elérni. 216. Ahol távdiagnosztikai szolgáltatás nem kerülhet alkalmazásra, ott ezt a lehetőséget minden esetben le kell tiltani. 217. Távdiagnosztika és ellenőrzések során a hálózati működési funkciók ellenőrzésén túl minden egyéb ellenőrzés vagy funkció diagnosztikája, melyhez szükséges a távoli hozzáférés és ahhoz felhasználói belépés vagy helyszíni nem nevesített adminisztrátori belépés, a számítástechnikai eszköz felhasználójának engedélyével és hozzájárulásával történhet.

37. A hálózatok biztonsági szegmentálása

218. A hálózatok biztonságának ellenőrzése érdekében alkalmazott hálózatfelosztás kialakításának alkalmasnak kell lennie a két struktúrahálózat közötti forgalom szűrésére, valamint – a BM hozzáférést ellenőrző hatályos irányelveinek megfelelően – az illetéktelen hozzáférés megakadályozására. 219. A hálózatok elkülönítését a hozzáférés ellenőrzésére vonatkozó irányelvek és a hozzáférési igények alapján kell kialakítani; aminek során figyelembe kell venni a megfelelő hálózati útvonal-kiválasztási vagy kapuzási technológia tényleges és fajlagos költségeit és a teljesítményre gyakorolt hatását.

4698


38. A hálózatra való csatlakozások és a hálózati útvonal kiválasztásának ellenőrzése

220. Az osztott hálózati munka, különösen a több szervezet által használt hálózat biztonsága érdekében a forgalomszűrő, -ellenőrző lehetőségeket, ha szükséges, a gateway és az operációs rendszeri beállításánál alkalmazni kell. 221. Korlátozó rendelkezéseket többek között a következő esetekben kell alkalmazni: a) elektronikus levelezés, b) egyirányú adatállomány mozgatása (pl. mentési rendszerek esetében), c) adatállomány mozgatása mindkét irányban, d) meghatározott időponthoz kötött hálózati hozzáférés. 222. A BM szervezetén túlterjedő hálózatoknál kötelező az útvonal-kiválasztást ellenőrző és vezérlő eszközök, módszerek alkalmazása. Ennek során a) a rendszerdokumentációban pontosan meg kell adni az elérni kívánt eszközök címét, portszámát és egyéb, a biztonsági szűréshez szükséges adatokat, b) az útvonalak kialakításáért az adatáviteli hálózatot biztosító szervezet (NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.) a felelős, c) a beállításokat minden esetben tesztelni és jegyzőkönyvezni kell.

39. A hálózati szolgáltatások biztonsága

223. A rendszer telepítése során csak azokat a hálózati szolgáltatásokat lehet beépíteni a rendszerbe, melyekre az üzemeltetéshez feltétlenül szükség van. A rendszerüzemeltetőnek minden esetben fel kell mérnie, és minden részletre kiterjedően dokumentálnia kell az általa alkalmazott hálózati szolgáltatás egyedi egyedülálló, összetett biztonsági jellemzőit. Ha több hálózati szolgáltatás működik a rendszerben, úgy ezek egymásra gyakorolt hatását is elemezni kell biztonsági szempontból. A hálózati szolgáltatások biztonsági beállítása, valamint annak ellenőrzése, karbantartása a hálózatot üzemeltető szervezet feladata.

40. Az operációsrendszer-szintű és rendszerszoftverszintű hozzáférések ellenőrzése

224. Informatikai eszközök használata minden esetben azonosított felhasználói hozzáféréssel történhet, amelyről naplót kell vezetni. 225. A BM munkatárs kizárólag a saját nevében férhet az informatikai eszközökhöz, ami alól kivételt képeznek azok a funkciók, melyek a gyártó által dokumentáltan nem végezhetőek el, csak a beépített magas szintű adminisztrátori jogosultsággal (administrator, sys, system, root stb.) rendelkező technikai felhasználó nevében. 226. A gyártók által beépített felhasználókat telepítéskor meg kell szüntetni, azokat munkavégzés céljából használni nem lehet. A 225. pontban foglalt kivétel esetében a kiemelt technikai felhasználókhoz tartozó jelszavakat a négyszem-elv alapján kell generálni, pecséttel és aláírással lezárt borítékokban kell tárolni. A borítékokat az Információtechnológiai és Védelmi Osztály páncélszekrényben őrzi. A borítékok felbontását az osztályvezető engedélyezi, és erről az információbiztonsági felelőst értesíti. A boríték felbontása és a jelszó felhasználása után a jelszavakat újra kell generálni négyszem-elv alkalmazásával. A borítékban tárolt jelszavakat évente legalább egyszer meg kell változtatni. 227. Az informatikai eszközök illetéktelen elérésének megakadályozása érdekében az operációs rendszer szintjén rendelkezésre álló biztonsági lehetőségeket is fel kell használni a számítástechnikai erőforrásokhoz való hozzáférés korlátozásához. Ezeknek a következőket kell lehetővé tenniük: a) az engedéllyel rendelkező felhasználó személyének azonosítása és hitelesítése, szükség esetén a terminál vagy hely azonosítása, b) a sikeres és az eredménytelen hozzáférési kísérletek rögzítése, c) megfelelő hitelesítési eszközök és – jelszókezelő rendszer használata esetén – minőségi jelszavak biztosítása, d) adott esetben a felhasználók csatlakozási idejének korlátozása. 228. Ha a kockázatok alapján ez indokolt, más hozzáférést vezérlő módszerek (pl. ujjlenyomat azonosító eszközök, chipkártya, kérdés-felelet) is alkalmazhatók. 229. A terminál automatikus azonosítása kötelező, ha indokolt, hogy egy munkát vagy tranzakciót csak egy adott terminálról lehessen kezdeményezni.


4699

230. A számítógéprendszerbe való bejelentkezési folyamatnak minimumra kell csökkentenie az illetéktelen hozzáférés lehetőségét. Ennek során csak a bejelentkezés eredményes befejezése után jelenhet meg a használni kívánt rendszerre vonatkozó adat, azonosító stb. 231. A bejelentkezés elfogadására vagy elvetésére csupán az összes szükséges adat megadása után kerülhet sor, sikertelenség esetén a rendszer nem jelölheti meg a hibás, elrontott azonosítót, jelszót. 232. Korlátozni kell az eredménytelen bejelentkezési kísérletek számát, rögzíteni kell az eredménytelen kísérleteket, időtúllépés esetén meg kell szüntetni az adatátviteli kapcsolatot. 233. Biztonságos bejelentkezési folyamatot kell kialakítani, amelynek során: a) az azonosítás és hitelesítés keretében a hozzáférési jogosultságot jelszavakkal kell ellenőrizni. A jelszómenedzselést úgy kell biztosítani, hogy a jelszó ne juthasson illetéktelenek tudomására, ne legyen megkerülhető, illetve könnyen megfejthető; b) a felhasználók azonosítása egyedi, jellemző, ellenőrizhető és hitelesítésre alkalmas kell hogy legyen; c) a munkakör megváltozásakor a felhasználók hozzáférési jogosultságait felül kell vizsgálni, és ennek alapján módosítani kell; d) biztosítani kell a felhasználói azonosítók időszakos vagy végleges letiltásának lehetőségét; e) a rendszerhozzáférés szempontjából meghatározó erőforrásaihoz (pl. fájlok, tároló területek, berendezések stb.) olyan egyedi azonosítókat kell rendelni, amelyek a hozzáférési jogosultság meghatározásának alapjául szolgálnak. 234. Mindazon operációs rendszerelemeket, segédprogramokat, amelyek a munkavégzéshez nem szükségesek, nem kell telepíteni, vagy ha ez elkerülhetetlen, úgy el kell távolítani azokat a rendszerből. Ha ilyen rendszerelemek, segédprogramok használatára szükség van, azt jogosultságokhoz, felhasználókhoz kell kötni. 235. A 3–5. biztonsági osztályba tartozó, különösen fontos munkaállomásokat és a nagy kockázatú rendszereit kiszolgáló inaktív terminálokat az inaktivitás kezdetétől számítva legfeljebb 30 perc elteltével ki kell kapcsolni illetéktelen személyek hozzáférésének megakadályozása érdekében. Ennek a funkciónak az inaktív időkorlát elteltével automatikus mentést kell végrehajtania, le kell zárnia a képernyőn nyitott ablakokat, be kell zárnia a futó alkalmazásokat, és meg kell szüntetnie a hálózati kapcsolatokat. 236. Az alkalmazott időkorlátnak, valamint a zárolás szintjének meg kell felelnie a rendszer biztonsági osztályának. 237. Biztonsági szempontból kiemelten fontos helyeken a kapcsolatok idejére időkorlátokat kell bevezetni (pl. internetes szolgáltatások), ami az illetéktelen hozzáférés lehetőségeit és kockázatát csökkenti.

41. Alkalmazásszintű hozzáférések vezérlése

238. Munkavégzés kizárólag azonosított felhasználó nevében történhet, amit az alkalmazásoknak naplózniuk kell. 239. Az illetéktelen hozzáférés megakadályozására a felhasználói rendszereken belül biztonsági eszközöket is kell alkalmazni. 240. A programok és az adatok logikai hozzáférését minden esetben az engedéllyel rendelkező felhasználókra kell korlátozni. A felhasználói rendszernek nem szabad befolyásolnia olyan más rendszerek biztonságát, amelyekkel az adott rendszer megosztva használ különböző informatikai erőforrásokat. A felhasználói rendszerekben: a) a mindenkori hatályos hozzáférési irányelveknek megfelelően ellenőrizni kell az adatokhoz és a felhasználói rendszer funkcióihoz való felhasználói hozzáférést; b) védelmet kell nyújtani az illetéktelen hozzáféréssel szemben minden segédprogram és operációs rendszerprogram számára ott, ahol meg lehet kerülni a rendszer vagy az alkalmazás ellenőrző eszközeit. 241. Abban az esetben, ha azt a kialakított rendszer sajátossága szükségessé teszi, az alkalmazás szintjén is szabályozni kell az adatelérést (pl. megfelelő menük alkalmazásával, a dokumentációhoz és a rendszerfunkciókhoz való hozzáférés szelektívvé tételével stb.).

42. A biztonsági monitoringrendszer használata

242. Az illetéktelen hozzáférések, a tiltott tevékenységek kiszűrése érdekében: a) figyelemmel kell kísérni a hozzáférési irányelvektől való eltéréseket, és naplózni kell a megfigyelhető eseményeket, hogy adott esetben bizonyítékul szolgáljanak a biztonsági események kivizsgálásához, és segítséget nyújtsanak a jelen szabályzat aktualizálásához,

4700


b)

a rendszer nyomon követése tegye lehetővé az ellenőrző eszközök hatékonyságának ellenőrzését és egy, a hozzáférési irányelveknek való megfelelés hitelesítését, c) a biztonsági monitoringrendszert csak az arra feljogosítottak használhatják, és tevékenységüket naplózni kell. 243. A kivételes és a biztonságot fenyegető eseményeket eseménynaplóba kell bejegyezni, és azt a hozzáférés nyomon követhetősége érdekében meg kell őrizni. 244. Az elszámoltathatóság és auditálhatóság biztosítása érdekében a naplózási rendszert úgy kell kialakítani, hogy abból utólag megállapíthatóak legyenek az elektronikus információs rendszerben bekövetkezett fontosabb események, különös tekintettel azokra, amelyek a rendszer biztonságát érintik. Ezáltal ellenőrizni lehet a hozzáférések jogosultságát, meg lehet állapítani a felelősséget, valamint az illetéktelen hozzáférés megtörténtét vagy kísérletét. 245. A naplózási rendszernek alkalmasnak kell lennie mindegyik felhasználó vagy felhasználói csoport által végzett művelet egyedi regisztrálására, ennek érdekében a következő eseményeket naplózni kell: a) rendszerindítás, -leállítás, b) rendszeróra-állítás, c) be- és kijelentkezés, d) programleállás, e) az azonosítási és a hitelesítési mechanizmus használata, f ) hozzáférési jog érvényesítése azonosítóval ellátott erőforráshoz, g) azonosítóval ellátott erőforrás létrehozása vagy törlése, h) felhatalmazott személy műveletei, amelyek a rendszer biztonságát érintik. 246. A biztonsági naplóban az egyes eseményekhez kapcsolódóan a következő adatokat is rögzíteni kell: a) a felhasználó azonosítása és hitelesítése esetén: aa) dátum, ab) időpont, ac) a felhasználó azonosítója, ad) az eszköz (pl. terminál) azonosítója, amelyről az azonosítási és hitelesítési művelet kezdeményezése történt, ae) a hozzáférési művelet eredményessége vagy sikertelensége; b) az olyan erőforráson kezdeményezett hozzáférési művelet esetén, amelynél a hozzáférési jogok ellenőrzése kötelező: ba) dátum, bb) időpont, bc) a felhasználó azonosítója, bd) az erőforrás azonosítója, be) a hozzáférési kezdeményezés típusa, bf ) a hozzáférés eredményessége vagy sikertelensége; c) az olyan erőforrás létrehozása vagy törlése esetén, amelynél az ehhez fűződő jogok ellenőrzése kötelező: ca) dátum, cb) időpont, cc) a felhasználó azonosítója, cd) az erőforrás azonosítója, ce) a kezdeményezés típusa, cf ) a művelet eredményessége vagy sikertelensége; d) a felhatalmazott felhasználók (pl. rendszeradminisztrátorok) olyan műveletei esetén, amelyek a rendszer biztonságát érintik: da) dátum, db) időpont, dc) a műveletet végző azonosítója, dd) az erőforrás azonosítója, amelyre a művelet vonatkozik, de) a művelet eredményessége vagy sikertelensége. 247. A naplófájlok tartalmát megadott időintervallum alapján, képernyőn és nyomtatón is meg kell tudni jeleníteni. Archiválás előtt a naplóállományokat nem lehet megsemmisíteni, felülírni, módosítani. 248. Azoknál a rendszereknél, ahol lehetőség nyílik rá, a naplóállományoknak kódoltaknak, ellenőrző összeggel ellátottaknak kell lenniük. A hibás bejelentkezési kísérletek számát rögzíteni kell.


4701

249. A rendszergazdának nyilvántartást kell vezetnie az egyes alkalmazásokhoz hozzáféréssel rendelkező felhasználói csoportokról és a jogosultságáról, illetve arról, hogy egy adott felhasználói csoport melyik alkalmazáshoz és milyen jogosultsággal férhet hozzá. Nyilván kell tartani a jelszócsere dátumát. 250. A biztonsági napló adatait rendszeresen, de legalább havonta egy alkalommal ellenőrizni és archiválni kell. A biztonsági napló értékelése során meg kell határozni, hogy mely eseményeket kell jegyzőkönyvezni, melyek azok az események, amelyek szankciókat vonnak maguk után, és mik ezek a szankciók. A biztonsági naplók alapján felvett jegyzőkönyveket archiválni kell, és ennek során a megőrzési határidőket meg kell határozni. A biztonsági eseménynapló (naplófájl) és a jegyzőkönyvek adatait védeni kell az illetéktelen hozzáféréstől. 251. A biztonsági eseménynapló-fájlok vizsgálatához és karbantartásához a rendszernek megfelelő eszközökkel és ezek dokumentációjával kell rendelkeznie. Ezen eszközök állapotának regisztrálhatónak és dokumentálhatónak kell lennie. A rendszerben a biztonsági eseménynapló-fájlok auditálásához szükséges eszközöknek lehetővé kell tenniük egy vagy több felhasználó tevékenységének szelektív vizsgálatát. 252. Ki kell alakítani a biztonság belső ellenőrzésének rendszerét, amely során meg kell határozni a felügyeleti és megelőzési tevékenységek eljárásrendjét. 253. A felhasználók által elvégzett tevékenységeket – az ellenőrizhetőség érdekében – rögzíteni és naplózni kell az e szabályzatban foglaltaknak megfelelően. 254. Az elektronikus információs rendszer üzemeltetéséről (a biztonsági napló mellett) üzemeltetési naplót kell vezetni, amelyet az adott elektronikus információs rendszer üzemeltetéséért felelős szervezeti egység felelős vezetőjének és az információbiztonsági felelősnek rendszeresen ellenőriznie kell. 255. Az elektronikus információs rendszer üzemeltetéséről nyilvántartást (adatkérések, adatszolgáltatások, feldolgozások stb.) kell vezetni, amelyet az elektronikus információs rendszer üzemeltetéséért felelős szervezeti egység vezetőjének rendszeresen ellenőriznie kell. 256. Kiemelt figyelmet kell fordítani az operációs rendszer és alkalmazás dokumentációjának figyelembevételével a rendszerdátum és rendszeridő beállítására.

43. Mobil informatikai tevékenység, távmunka

257. Mobil informatikai eszközökön − az elektronikus levelezéshez való hozzáférésen kívül − távoli hozzáféréssel végzett munka kizárólag a 47. pontban leírtak szerint engedélyezhető. 258. A mobil informatikai eszközön, illetve a távoli hozzáféréssel végzett munka esetén is meg kell teremteni az informatikai biztonságot. A szükséges védelemnek összhangban kell lennie a munkavégzés kockázataival. Mobil számítástechnikai eszközök használata során mérlegelni kell egyrészt a nem védett környezetben való munkavégzés kockázatait, másrészt a védekezés szükséges módját és eszközeit. A mobil számítástechnikai eszközökön gondoskodni kell a kódolt adattárolásról és adatátvitelről. Távmunka, távoli hozzáférés esetén a BM érintett szervezeti egységeinek gondoskodniuk kell a biztonságos adatkapcsolat létrehozásáról, a kapcsolatot tartó hely védelméről. 259. A mobil informatikai eszközök nem hagyhatóak felügyelet nélkül, ha nem biztosítható azok előírt védelme. Ki kell alakítani a mobil informatikai eszközök megfelelő fizikai védelmét, és a kommunikációhoz védett csatornáról kell gondoskodni. Vírus- és behatolásvédelmi eszközöket kell biztosítani a mobil eszközökre. Fokozott figyelmet kell fordítani a mobil eszközökön tárolt adatok bizalmasságának védelmére. A távoli elérésre vonatkozó szabályokat a mobil informatikai eszközökre is alkalmazni kell. 260. Kivételes esetekben a 47. pontban leírt távoli hozzáféréssel végzett munka esetén is gondoskodni kell a biztonsági követelmények és előírások betartásáról, valamint a megfelelő és rendszeres ellenőrzésről. A távmunkához használt informatikai eszközök tekintetében gondoskodni kell arról, hogy a munkavégzéshez szükséges mértékben és időben szabad adatokat tárolni, és gondoskodni kell a tárolt adatok titkosításáról. Az informatikai eszközökhöz való hozzáférést és az adatokhoz való hozzáférést korlátozni kell a munkavégző jogosultságainak megfelelően a minimálisan szükséges jogokra.

44. Személyekhez kapcsolódó védelmi intézkedések (hozzáférés-menedzsment, irányelvek és követelmények)

261. Az adatok és folyamatok elérését a biztonsági követelmények alapján kell ellenőrizni. Ennek során meghatározásra kerültek az adatok elérésére, terjesztésére és engedélyezésére vonatkozó általános irányelvek.

4702


262. Minden elektronikus információs rendszer hozzáférési rendszerét a megvalósítási projekt során a biztonsági osztálynak megfelelő követelményszinten kell megtervezni. Ebben pontos tartalmat kapnak a munkakörök, az objektumok és a hozzáférési módok, melyek meghatározásához a következőket kell figyelembe venni: a) az egyes alkalmazások biztonsági követelményeit, b) az alkalmazásokra vonatkozó összes információ azonosítását, c) az információk terjesztésére és engedélyezésére vonatkozó irányelveket, azaz a „need-to-know” elvet (a szükséges tudás elvét), a biztonsági szinteket és az adatminősítés alkalmazását, d) különböző rendszerek és hálózatok hozzáférés-ellenőrző eszközeit és az információ minősítésére vonatkozó irányelvek közötti összhang megteremtését, e) az adatok és szolgáltatások elérésének védelmére vonatkozó törvényi rendelkezéseket, szabályzatokat és a szerződésekben rögzített szabályokat, f ) azonos köztisztviselői csoportokra vonatkozó egységes irányelveket, g) hozzáférési jogok kezelését a kapcsolatok összes típusát felismerő osztott és hálózatba szervezett környezetben.

45. A hozzáférés ellenőrzésének szabályai

263. A szabad belátás elve szerint kialakított hozzáférés-vezérlésnél a felhasználóknak az adatállományokhoz fűződő jogosultságai egyedi elbírálás alapján személyenként vagy csoportonként kerülnek meghatározásra. 264. Az előre meghatározott munkakörök és rendszerek szerinti szerepkörök szerinti hozzáférési jogosultság vezérlés esetében az előre meghatározott felhasználói szerepkörökhöz, valamint az elektronikus információs rendszer adatállományaihoz és erőforrásaihoz biztonsági címkéket kell hozzárendelni, amelyek tartalmát (adatcsoportok, adatvédelmi szintek, hozzáférési jogok) előre meghatározott módon kell kialakítani. Az egyes felhasználók eltérő szerepkörbe sorolhatók, és megkapják a szerepkörhöz rendelt jogokat. A hozzáférés jogosságának elbírálása az adott szerepkör és a hozzáférésre megcélzott adatállomány, erőforrás biztonsági címkéinek összehasonlításával történik. A szerepkör szerint meghatározott hozzáférés-jogosultság kiosztás használata a 2–5. biztonsági osztályokban kötelező. 265. Mindegyik elektronikus információs rendszernél a szerepköröket és azok funkciótartalmát meg kell határozni. 266. Az egyes felhasználók szerepkörökhöz rendeléséhez, annak megszüntetéséhez az információbiztonsági felelős jóváhagyása szükséges. 267. A standard munkakörök az elektronikus információs rendszerek védelmi rendszerterveiben nyernek konkrét értelmezést, és szükség esetén további részszerepkörökre bonthatók. 268. Az elektronikus információs rendszerrel dolgozó minden BM munkatárs a védelmi rendszertervben konkrétan meghatározott szerepkörbe sorolandó, és örökli a szerepkörre meghatározott hozzáférési jogokat. 269. A szerepköröktől történő eltérést a tervezés során a projekt vezetőjének, az üzemeltetés során az információbiztonsági felelősnek kell meghatároznia és jóváhagyatnia az adatgazdával. 270. Új rendszerek bevezetésekor a Single Sign-On (SSO) módszer alkalmazására kell törekedni.

46. A felhasználói hozzáférés menedzsmentje

271. Az információs rendszerek illetéktelen elérésének megakadályozása érdekében megfelelő hozzáférési rendszert kell kialakítani. Hozzáférési jogosultság csak írásban kérhető. 272. Minden szerepkör feljogosít meghatározott fizikai, illetve logikai biztonsági tartományba (pl. szerverszoba, gépterem, archiváló helyiség, illetve adott alkalmazás, hálózati szegmens, munkahelyi állomás stb.) történő belépésre és abban az engedélyezett fizikai, logikai objektumokhoz való hozzáférésre az engedélyezett hozzáférési jogokkal. 273. Eljárásokkal kell szabályozni az információs rendszerekre és szolgáltatásokra vonatkozó hozzáférési jogok kiosztásának ellenőrzését. 274. Az eljárásoknak ki kell terjedniük a felhasználói hozzáférés életciklusának minden egyes szakaszára, az új felhasználók kezdeti bejelentkezésétől az olyan felhasználók kijelentkezéséig, akik többé már nem igénylik (nem igényelhetik) az információs rendszerek és szolgáltatások elérését. Külön figyelmet érdemel az elsőbbségi hozzáférési jogok kiosztása, melyek lehetővé teszik, hogy egyes felhasználók megkerüljék a rendszer ellenőrző eszközeit. 275. Olyan be- és kijelentkezési eljárást kell működtetni, amely alapján mindegyik többfelhasználós rendszerben és szolgáltatásnál szabályozni lehet a felhasználók hozzáférését.


4703

276. A felhasználóazonosító az elektronikus információs rendszert használó identitásának egyedi, jellemző, ellenőrizhető és hitelesítésre alkalmas megjelenítése kell, hogy legyen az elektronikus információs rendszerben, nem adható ki különböző felhasználók részére megegyező azonosító. Az egyedi felhasználói azonosítót a hozzáférés szabályozására, az adatok és az információk védelmére, valamint a hitelesítés támogatására kell felhasználni. Biztosítani kell, hogy a felhasználó azonosítója az egyes erőforrásokhoz, folyamatokhoz és az adatokhoz való hozzáférést megfelelően szabályozza (korlátozza), és követhető, ugyanakkor a biztonsági funkciók működése során ellenőrizhető legyen a biztonsági rendszer által. 277. A felhasználói azonosítók képzésére központi névkonvenciós szabályzatot kell készíteni. A felhasználói azonosítók képzését a BM-en belül egy helyen kell végrehajtani. 278. A felhasználói azonosítók és jogosultságok rendszerében bekövetkezett mindennemű változást (az ellenőrizhetőség érdekében) naplózni kell. 279. Az egyes felhasználói azonosítókhoz rendelt jogosultságok minden esetben csak az adott munkakör ellátásához szükséges minimális funkcióelérést biztosíthatják. 280. A BM munkatárs vagy arra jogosult külső személy – ha munkaköre, beosztása alapján az elektronikus információs rendszer szolgáltatásait igénybe veheti – munkába állása és az igénylőlap befogadása után kapja meg felhasználói azonosítóját. A BM munkatárs vezetője a munkába lépés előtt legalább 3 munkanappal megigényli a felhasználói azonosítót a hozzáférési jogosultságok megjelölésével. Más azonosítója átmenetileg sem használható. A kapott felhasználói azonosítót a BM munkatárs haladéktalanul érvényesíti. 281. A BM munkatárs felhasználói azonosítóját munkaviszonya megszűnésével, a külső személy felhasználói azonosítóját megbízatása lejárta után haladéktalanul le kell tiltani. A megszűnt munkaviszonyú felhasználó a rendszer szolgáltatásait nem veheti igénybe, és erőforrásait nem használhatja. 282. A jogviszonyát huzamos ideig szüneteltető vagy tartósan távollévő BM munkatárs felhasználói azonosítóját le kell tiltani, majd újra munkába állásával egy időben ismét engedélyezni kell. Ennek időpontjáról a BM munkatárs vezetője írásban tájékoztatja az Informatikai Főosztályt. 283. A kormánytisztviselők áthelyezése kapcsán felmerülő jogosultsági változásokat (megszűnő felhasználói azonosítók letiltása vagy a jogosultságok törlése, illetve új azonosítók vagy jogosultságok létrehozása) az áthelyezéssel egy időben, haladéktalanul át kell vezetni. 284. A BM valamely rendszerének használatára jogosult külső személy csak meghatározott időre és korlátozott lehetőségeket biztosító (pl. egy adott projekt keretein belül érvényes) felhasználói azonosítót kaphat, amely szerkezetileg megfelel a BM munkatársak azonosítójának, de egyértelműen és könnyen megállapítható, hogy az adott felhasználói azonosító külső személyé. 285. Azokban a rendszerekben, amelyek regisztrálják a felhasználó utolsó bejelentkezésének időpontját, ha egy felhasználói azonosító 30 napot meghaladóan inaktívnak bizonyul (azaz a felhasználó a rendszer szolgáltatásait ez idő alatt egyszer sem vette igénybe), azonosítóját le kell tiltani, és erről a BM munkatárs vezetőjét értesíteni szükséges, megjelölve az érvénytelenítés okát.

47. A felhasználói jogosultságok kezelése

286. Biztosítani kell, hogy a felhasználók tényleges hozzáférési jogosultsága munkakörüknek megfelelő legyen. 287. A BM elektronikus információs rendszeréhez való hozzáférési jog megadása csak jogosultság-igénylés/visszavonás lap szabályos kitöltése után lehetséges. A jogosultság-igénylés/visszavonás lapokat az informatikai üzemeltető őrzi meg és tartja karban. 288. A hozzáférés-jogosultság vezérlésére a szerepkör szerinti hozzáférés elvét kell alkalmazni, vagyis az elektronikus információs rendszereknek alkalmasnak kell lenniük a hozzáférési jogok csoportszinten való megkülönböztetésére és szabályozására. Kivételes esetekben a hozzáférési jogok egyedileg is hozzárendelhetőek felhasználókhoz. 289. Az egyes alkalmazások adatgazdája az alkalmazásokhoz tartozó felhasználói jogosultságokat rendszeres időközönként felülvizsgálja, és a felülvizsgálat eredményét dokumentálja. 290. Az információbiztonsági felelős az alkalmazásokhoz tartozó felhasználói jogok felülvizsgálatát szúrópróbaszerűen ellenőrzi, az ellenőrzés eredményét dokumentálja. 291. A kiemelt jogosultsággal rendelkező felhasználók esetében az információbiztonsági felelős rendszeresen ellenőrzi, hogy ilyen jogokkal csak egyedileg azonosítható felhasználók, csoportok és eszközök rendelkezhessenek. 292. A munkakörök változását az Informatikai Főosztály Információtechnológiai és Védelmi Osztálya felé jelezni kell a jogosultság-igénylés/visszavonás lapon, ha a változás a hozzáférési jogosultságokat is érinti.

4704


293. Minden alkalmazásnak rendelkeznie kell jogosultság-igénylés/visszavonás lappal a rá vonatkozó szerepkörök figyelembevételével. 294. A jogosultságok beállítása alkalmazásszintű felelősség. Minden alkalmazás esetén az adatgazda határozza meg és jelöli ki a jogosultságok beállításáért felelős személyt (alkalmazásfelelős). 295. A jogosultsági igényléseket az Informatikai Főosztály Információtechnológiai és Védelmi Osztálya tárolja és tartja nyilván a jogosultsági nyilvántartásban. 296. A BM munkatárs és a külső személy jogosultságát a jogosultságot igénylő vezető, adatkezelési szempontból az adatgazda, biztonsági szempontból az információbiztonsági felelős hagyja jóvá. A jóváhagyott jogosultságigénylő lapot az Adatgazda továbbítja a jogosultságbeállítást végző felelős személynek, az alkalmazásfelelősnek. 297. A jogosultságokat az alkalmazásfelelős állítja be a jogosultság-igénylés/visszavonás lap alapján. A beállítást követően a jogosultság-igénylés/visszavonás lapot az alkalmazásfelelős aláírja, és a beállításról értesíti az adatgazdát, a lapot pedig a jogosultsági nyilvántartásba felveszi. 298. Jogosultsági igény elutasítása esetén írásban jelezni kell az igénylőnek az elutasítás okát. 299. Ha egy igény a teljesítése esetén a már meglévő jogokkal együtt összeférhetetlenséget eredményezne, az igénylést el kell utasítani. Szintén el kell utasítani az igénylést, ha az információbiztonsági felelős úgy ítéli meg, hogy a kért jog megadása az elfogadható mértékű informatikai biztonsági kockázatot meghaladja. 300. Ha elektronikus információs rendszerben jogosultsággal rendelkező BM munkatárs vagy külső személy jogosultságot megalapozó, munkavégzésre vonatkozó jogviszonya megszűnik, a közvetlen vezetője jogosultságigénylés/ -visszavonás lapot tölt ki, és átadja az adatgazdának, aki gondoskodik az információbiztonsági felelős és az alkalmazásfelelős tájékoztatásáról a jogosultság visszavonása/megszüntetése érdekében. 301. Ha a felhasználó a jogosultságával visszaélve kárt okoz, vagy vállalhatatlan mértékű kockázatot jelent az elektronikus információs rendszerre, az információbiztonsági felelőstől telefonon is kérhető a jogosultság megszüntetése. Ebben az esetben az információbiztonsági felelős a helyzet értékelése után dönt a jogosultság visszavonásáról vagy a kérés elutasításáról. A döntést és a megkeresést is dokumentálni kell. Ha az információbiztonsági felelős a jogok felfüggesztése mellett dönt, azonnal intézkedik a jogok visszavonásáról. Az alkalmazásfelelős ilyen esetben feljegyzésben vagy egyéb módon írásban jelez vissza az információbiztonsági felelősnek, aki a nyilvántartásokban is átvezetteti a módosítást a nyilvántartás és a valós beállítások egyezőségének biztosítása érdekében.

48. A felhasználói jelszavak kezelése

302. A felhasználó írásban felelősséget vállal személyes jelszavainak bizalmas kezeléséért. 303. A belépéskor kapott vagy – pl. ha a felhasználó elfelejtette a jelszavát – az ideiglenes jelszó átadása csak biztonságos csatornán történhet aláírással ellátott kérelme alapján, a felhasználó előzetes – pl. személyes – azonosítása után. Az ideiglenes jelszavak megváltoztatása kötelező az első belépést követően. 304. A felhasználónak minden esetben vissza kell igazolnia új jelszavának az átvételét ellenőrizhető úton (pl. e-mail) vagy személyesen. 305. A jelszót a felhasználó megváltoztathatja. 306. A felhasználói jelszavakkal kapcsolatban (ha a rendszerben erre lehetőség van) biztosítani kell a következő követelmények teljesülését: a) a jelszó legalább 8 karakterből álljon, b) a jelszót a kisbetűk (a–z), a nagybetűk (A–Z), a számok (0–9) és a jelek halmazából legalább két csoport felhasználásával kell képezni, a jelszó 12 hónapig és legalább 4 jelszóváltásig nem ismételhető, c) a jelszó maximális élettartama 3 hónap, d) a jelszó 10 sikertelen kísérlet után zárolásra kerül, e) a központi jelszó megadása utáni első bejelentkezéskor a kötelező jelszó cseréjét, f ) a számítógépes rendszerekben a jelszavakat nem lehet nyílt formában tárolni. A jelszófájlokat megfelelő kódolási védelemmel kell ellátni. 307. Automatikus bejelentkezési eljárások (pl. batch-fájlok vagy funkcióbillentyűhöz rendelt makrók) nem tartalmazhatnak felhasználói jelszót. A felhasználói azonosítók és jelszavak csak kódolt formában tárolhatók. Felhasználói azonosítók, jelszavak, kriptográfiai kulcsok és az ezekhez tartozó jelszavak nyomtatott formában, lezárt, lepecsételt borítékban, lemezszekrényben tárolhatók. A lezárt borítékot a lezárónak alá kell írni a lezárás dátumának feltüntetésével. Ha BM felsővezetők felhasználói azonosítóit, jelszavait, illetve kódoló titkos kulcsait vagy az ezekhez tartozó jelszavakat


4705

tárolni kell, akkor azt a titkos ügykezelésen kell lezárt, lepecsételt borítékban kell őrizni. Különösen védendő munkaállomásokon mérlegelni kell chipkártyás, illetve biometrikus vagy más azonosítás alkalmazását.

49. A felhasználó feladatai

308. A felhasználót az Informatikai Főosztály tájékoztatja a hozzáférés hatékony ellenőrzésére alkalmas eszközök használatáról, különös tekintettel a jelszavak használatára és a felhasználó kezelésében lévő berendezések biztonságára. 309. A jelszavakat nem lehet papíron tárolni. Ha ez elkerülhetetlen (pl. a kezdeti jelszó), akkor gondoskodni kell a jelszó zárt borítékban történő, biztonságos tárolásáról. Ezektől eltérően a legmagasabb jogosultságot biztosító felhasználói azonosítók esetén a jelszavak zárt borítékban, két példányban, két különböző helyen, legalább zárható lemezszekrényben tárolhatók. 310. Ha a felhasználó azt gyanítja, hogy jelszavát valaki megismerte, azonnal köteles módosítani azt. 311. A jelszó kívülálló számára ne legyen egyszerűen kitalálható, ne tartalmazzon a felhasználó személyére utaló információkat (pl. neveket, telefonszámokat, születési dátumokat), összefüggő szövegként ne legyen olvasható. 312. Ha a munkaállomásokon a hitelesítési folyamatban a beírt jelszó olvasható (az alkalmazás nem rejti el megfelelően a jelszót), az alkalmazás üzemeltetőjének figyelmeztetése alapján a felhasználó gondoskodik arról, hogy más illetéktelen személy ne láthassa meg az általa beírt jelszót. 313. A felhasználó azonosítójával és jelszavával az elektronikus információs rendszerben végrehajtott műveletekért felel. 314. Ha a felhasználó multiplatformos környezetet vagy több hitelesítést igénylő alkalmazást használ, lehetőség van a felhasználó számára egyetlen kellő hosszúságú és bonyolultságú jelszó alkalmazására az összes rendszeren. (A multiplatformos rendszerekben használatos jelszó hossza min. 12 karakter, ezen kívül vegyesen tartalmaznia kell alfabetikus és numerikus karaktereket is.) Az ilyen jelszavaknál fokozottan ügyelni kell arra, hogy ne tartalmazzanak egymást követő azonos karaktereket. 315. A felhasználó gondoskodik a felügyelet nélkül hagyott eszközök megbízható védelméről. A felhasználó által használt helyiségben felállított és a hosszabb időre felügyelet nélkül hagyott berendezéseknél – többek között munkaállomásoknál vagy szervereknél – szükség esetén külön védelmet kell alkalmazni az illetéktelen hozzáférés megakadályozására. A felhasználónak a harmadik személlyel meg kell ismertetnie a biztonsági követelményeket és eljárásokat. 316. Az elektronikus információs rendszerekhez csak olyan kihelyezett terminál funkció használata engedélyezhető, melynek működése az elektronikus információs rendszerből menedzselhető (beleértve a jogosultságok vezérlését is), továbbá abból szükség esetén kizárható. A központi védelmi funkciók és a távoli csatlakozó berendezés védelmi funkcióinak együttes megléte alapvető feltétele a távoli hozzáférési jog engedélyezésének. 317. Azokban a rendszerekben, ahol lehetőség van rá, biztosítani kell a hosszabb ideig inaktív munkaállomások rendszer által kikényszerített kijelentkezését vagy a berendezés blokkolását (lock), pl. a PC-s munkaállomásoknál alkalmazni kell a jelszóval kombinált képernyővédő funkciót (a munkaállomáshoz történő visszatéréskor a képernyővédő funkció feloldása csak sikeres jelszó megadás után legyen lehetséges). 318. PC-s terminált csak azonosított és hitelesített felhasználó használhat. 319. Megfelelő védelmi eszköz vagy beépített védelemmel nem rendelkező operációs rendszerek nem használhatók. 320. A napi munkavégzés befejezését követően a felhasználó a munkaállomást kikapcsolja.

50. A hálózati szintű hozzáférések menedzsmentje

321. A hálózatba szervezett szolgáltatások védelme érdekében szabályozni és ellenőrizni kell a belső és külső hálózatba szervezett szolgáltatások elérését annak érdekében, hogy hozzáférési jogosultsággal rendelkező felhasználók ne veszélyeztethessék a hálózatba szervezett szolgáltatások biztonságát. Ellenőrizni kell a belső és külső hálózatokban működő szolgáltatások elérését. 322. Az ellenőrzés és a menedzselés eszközei a következők: a) megfelelően biztonságos kapcsolatok létesítése a szervezet hálózata és más szervezetek tulajdonában levő hálózatok vagy nyilvános hálózatok között, b) a felhasználók és az eszközök hitelesítésének mechanizmusa, c) az informatikai szolgáltatások felhasználóinak menedzselése, hozzáférésük vezérlése.

4706


323. A felhasználó közvetlenül csak azokhoz a szolgáltatásokhoz férhet hozzá, amelyekre jogosultsága kifejezetten vonatkozik. 324. A hálózatok és a hálózati szolgáltatások használata során a következő tényezőkre kell figyelni: a) meg kell határozni az engedélyezett hálózatok, valamint az engedélyezett hálózati szolgáltatások elérési kritériumait, b) az engedélyezési eljárás során meg kell határozni az engedélyezett hálózatokat és hálózati szolgáltatásokat, valamint azokat a személyeket, eszközöket, alkalmazásokat, melyek valamiképpen kapcsolatba kerülnek a hálózatokkal és a hálózati szolgáltatásokkal, c) menedzselési és ellenőrzési eljárásokat kell kialakítani, d) ezen pontoknak összhangban kell lenniük a már eddig megfogalmazott, azonosításra, hitelesítésre, hozzáférésszabályozásra, bizalmasságmegőrzésre és az ellenőrzésre vonatkozó szabályokkal. Mindegyik igény esetében vagy a formalizált hálózati elérésekkel kapcsolatos szabályok vagy pedig az adott esetre kidolgozott speciális elvárások alapján kell az irányelveket kidolgozni, e) az elektronikus úton továbbított üzenetek, állományok tekintetében az iratkezelési szabályzatnak megfelelően kell eljárni, f ) a felhasználók számára a hálózati erőforrások használatát a munkájukat nem veszélyeztető mértékig korlátozni kell, g) az adatvesztés és -sérülés elkerülése érdekében hibadetektáló és -javító eljárásokat kell alkalmazni, h) a hálózat elemeit rendszeresen ellenőrizni kell annak érdekében, hogy a hálózatban az erőforrásokat ne használhassák illetéktelenül. 325. A rendszergazda feladata, hogy ellenőrizze a felhasználói terminál és a szerver közötti útvonalat. A hálózatok alapvető rendeltetése, hogy biztosítsák az erőforrások megosztását és a rugalmas útvonal-kiválasztást. Ez esetenként lehetővé teheti az alkalmazások engedély nélküli elérését vagy az informatikai eszközök engedély nélküli használatát. Egy felhasználói terminál és a felhasználó által használható számítástechnikai szolgáltatások közötti útvonalat korlátozó ellenőrző eszközök alkalmazása − azaz egy kötelező útvonal kialakítása − csökkentheti a lehetséges kockázatokat. 326. A kötelezően előírt útvonal célja, hogy a felhasználó ne választhasson a felhasználói terminál és a felhasználó számára hozzáférhető szolgáltatások közötti – az engedélyben rögzített – útvonalon kívül eső útvonalat. Ennek érdekében előre meghatározott választási lehetőségekkel kell korlátozni a hálózat minden egyes pontján a választható útvonalak számát. Ennek lehetséges eszközei: a) a hálózat aktív eszközeivel, az operációs rendszer beállításaival és rendszerprogramokkal kell biztosítani a lehető legnagyobb fokú hálózati erőforrás-, szegmensszétválasztást, valamint a felhasználók munkájához szükséges (és csak az ahhoz szükséges) útvonalakat, b) kiválasztott vonalak vagy telefonszámok kijelölése, c) az egyes felhasználó által választható menü- és almenüopciók korlátozása, d) a korlátlan hálózati böngészés megakadályozása, e) meghatározott felhasználói rendszerek és/vagy biztonsági kapuk kötelező használatának elrendelése a külső hálózati felhasználóknál, f ) az engedélyezett forrás és a rendeltetési hely közötti kommunikációk megelőző ellenőrzése biztonsági kapukkal, pl. tűzfalakkal, g) a hálózati hozzáférés korlátozása különálló logikai struktúrák (pl. zárt virtuális hálózatok) létrehozásával a szervezeten belül bizonyos felhasználói csoportok számára.

51. Külső személyek hozzáférése, a hozzáférés feltételei

327. A külső személyek számára is hozzáférhető elektronikus információs rendszerek és eszközök biztonságának fenntartása érdekében a hozzáféréseket minden esetben ellenőrizni kell. Az ellenőrzésért a BM részéről felelősként, kapcsolattartóként meghatározott szervezeti egysége vezetője – ha a szerződésben nem került feltüntetésre, úgy a szerződést kötő szervezet vezetője – a felelős. 328. A biztonsági kockázatokat és az ellenőrzés, valamint a felügyelet követelményeit fel kell mérni. A felmérésért a szerződést – szakmai oldalról – előkészítő személy a felelős. A külső személlyel megkötött szerződésben egyértelműen meg kell határozni az előzőekhez kapcsolódó elvárásokat.


4707

329. Külső személyek hozzáférésénél további résztvevők közreműködésére is szükség lehet. A hozzáféréséről rendelkező szerződésekben rendelkezni kell arról, hogy más, arra jogosult közreműködők is hozzáférhetnek a különböző eszközökhöz, és minden esetben rögzíteni kell a hozzáférés feltételeit. 330. A jelen szabályzat előírásainak betartása az ilyen szerződések létrejöttének, valamint az adatfeldolgozási vállalkozási szerződés megkötésének elengedhetetlen feltétele. 331. Külső személynek ideiglenes hozzáférési lehetőséget csak engedélyeztetési eljárás lefolytatásával lehet biztosítani. A hozzáférési engedélyt minden esetben csak a szervezeti egység (főosztály) vezetője kérheti. Az információbiztonsági felelős a biztonsági előírások figyelembevételével dönt az engedély megadásáról, a kiadott engedély másolatát átadja a hatáskörrel rendelkező osztálynak. A hozzáférést mindaddig ki kell zárni, amíg a szükséges ellenőrzést el nem végezték, illetve szerződésben nem határozták meg a hozzáférés feltételeit. A visszavonás és a lejárat időpontját minden esetben szerepeltetni kell a hozzáférési engedélyben. 332. A BM azon külső személyeknek, akik a BM számára szolgáltatásokat nyújtanak, tevékenységük végzéséhez meghatározott és engedélyezett fizikai, logikai hozzáféréseket biztosít az alábbiak szerint: a) a hardver- és szoftvertámogató személyzet rendszerszintű vagy alacsony szintű működési felhasználással rendelkezhet, b) a szolgáltatók vagy más partnerek, akik az információcserében részt vesznek, az elektronikus információs rendszerekhez vagy adatbázisrészekhez hozzáférhetnek. Az éles rendszerekhez való hozzáférést minden alkalommal engedélyezni és a hozzáférés során végzett tevékenységeket dokumentálni szükséges olyan részletezettséggel, mely alapján biztosítható a tevékenységet végző személy azonosítása, az adatkezelési tevékenység és az érintett adatok azonosítása. 333. Ahol a munkavégzés érdeke megkívánja a külső személyekkel való kapcsolattartást, a munka megkezdése előtt egyértelműen meg kell határozni a munkavégzés célját, helyét, idejét, módját, fel kell mérni az alkalmazás kockázatait, a szükséges hozzáférések típusait, a veszélyeztetett adatok, információk értékét, a külső személy által használt ellenőrzéseket. Az azonosítást különös figyelemmel kell elvégezni. 334. A külső személyek hordozható számítógépein és más informatikai eszközein tárolt – a munkavégzés során megszerzett és a BM-mel kapcsolatos – adatokat a munkavégzés befejezése után visszaállíthatatlanul törölni kell, amiről a partnernek – a szerződéses kapcsolat lezárásának feltételeként – írásos nyilatkozatot kell tennie.

52. Helyszíni tevékenységet végző külső vállalkozók

335. A szerződéses vagy egyéb jogviszony alapján helyszíni tevékenységet végző külső személyek által okozott biztonsági gyengülés megelőzése érdekében: a) a külső személlyel kötött szerződésekben ki kell kötni a BM ellenőrzési jogosultságát, b) a külső személyek helyszíni tevékenységének informatikai biztonsági ellenőrzése során a munkahelyi vezetőnek együtt kell működnie az információbiztonsági felelőssel, c) az információbiztonsági felelősnek – még a munka megkezdése előtt – meg kell vizsgálnia a külső személyek várható helyszíni tevékenységét, d) a külső vállalkozó számára jelen szabályzatban foglalt biztonsági szabályok ismerete és betartása kötelező.

53. Biztonsági követelmények a külső személlyel kötött szerződésekben

336. Külső személynek a BM elektronikus információs rendszereihez való hozzáférése olyan írásbeli szerződésen alapulhat, melynek informatikai biztonsággal kapcsolatos előírásai igazodnak a jogszabályokhoz, a BM előírásaihoz és elfogadott szabványaihoz. 337. Külső személyek számára – a velük kötött szerződésben részletezettek szerint – az adathozzáférés, elektronikus, papíralapú, mágneses vagy bármely más típusú adathordozón történő átadás-átvétel csak az adat érzékenységéhez, kezeléséhez és az elektronikus információs rendszer biztonsági osztályba sorolásához rendelt engedélyezési eljáráshoz kötött szabályozott és dokumentált formában történhet, az adott szerződés elválaszthatatlan mellékletét képező adatvédelmi és titoktartási nyilatkozatok tartalmának megfelelően. 338. A 336–337. pontban felsoroltak alól kivételt képeznek az informatikai biztonsággal kapcsolatos kötelező eseti és rendszeres adatszolgáltatások, továbbá a hatósági eljárások. Ezekről minden esetben értesíteni kell az információbiztonsági felelőst.

4708


54. Vállalkozási szerződés kötése

339. Vállalkozási szerződést csak írásban lehet kötni, és e szabályzat előírásait a szerződés megkötésénél figyelembe kell venni. 340. Vállalkozási szerződés kötése esetén az érintett elektronikus információs rendszereket, hálózatokat, környezeteket, az azokat érintő kockázatokat, valamint az alkalmazott biztonsági eszközöket és eljárásokat, felelősségeket a két fél között létrejött szerződésben rögzíteni kell. 341. Ha a vállalkozó a saját telephelyén végzi az informatikai fejlesztési tevékenységet, a BM részéről vagy részére elektronikus hálózati kapcsolaton keresztül csak kódolva továbbíthatók a fejlesztés tárgyát képező programok és adatok a fejlesztést végzők számára. Az éles üzemű rendszerekhez a vállalkozó (ideértve a vállalkozási szerződésben nem nevesített alvállalkozókat, beszállítókat is) nem férhet hozzá. 342. Programok, adatok kizárólag átadás-átvételi jegyzőkönyv alapján adhatók át. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell minden esetben, hogy a forráskód és változtatásai, valamint a hozzá tartozó dokumentációk a BM tulajdonát képezik. 343. A fenti anyagokat tartalmazó adathordozókat úgy kell kezelni, hogy az adathordozók azonosíthatóak, ellenőrizhetőek legyenek, a minősítési (érzékenységi) és az azonosítási jelek vagy jelölések olvashatóan, letörölhetetlenül, levehetetlenül fel legyenek tüntetve. A vállalkozó ezekkel a jelekkel, jelölésekkel kapcsolatos kezelési szabályokat a teljes munkafolyamat során köteles betartani, ennek hiányában a teljesítést nem lehet elfogadni. Az adathordozók csak biztonsági (pl. vírus) ellenőrzések elvégzése után vehetők használatba a BM rendszerein. 344. Éles üzemi tesztek csak a BM saját fejlesztő rendszerein végezhetők. 345. A jelen fejezetben foglalt előírások betartását, a tevékenység dokumentálását a BM részéről a felelősként, kapcsolattartóként meghatározott szervezeti egység vezetője és az információbiztonsági felelős által kijelölt személyek ellenőrzik. 346. Ha a vállalkozó a saját telephelyén működő fejlesztő rendszeren dolgozik, a következő biztonsági szabályok az irányadók: a) a tevékenységet a fogadó szervezet folyamatosan felügyelje, dokumentálja és ellenőrizze e szabályzat betartását, b) belépési és hozzáférési jogosultságot az általános jogosultsági szinten túlmenően csak külön engedély alapján, a tevékenysége elvégzéséhez szükséges időre kapjon, c) távoli hozzáféréssel történő fejlesztés, az információbiztonsági felelős előzetes írásbeli engedélyével történhet, az erre irányuló javaslatot a fejlesztő és megrendelője köteles megindokolni, d) fejlesztési céllal távoli hozzáférés csak az engedélyben definiált végpontról és csak a BM ellenőrzése alatt álló védelmi rendszerrel megtámogatva történhet.

V. Biztonsági események és üzemzavarok kezelése 55. A váratlan események kezelési eljárásai

347. Mindazon biztonsági eseményeket, amelyek a folyamatos éles üzemet megzavarják, a napi feldolgozást hátráltatják, azonnal jelenteni kell a rendszer üzemeltetéséért felelős vezetőnek. A jelentést követően az üzemzavart mielőbb meg kell szüntetni. 348. Mérsékelni kell a működési zavarok következményeit. Nyomon kell követni az eseményeket, biztosítani kell a mielőbbi normális üzemre való visszaállást, és a tapasztalatokat feljegyzésben kell rögzíteni. 349. Az események biztonságos kezeléséhez szükség van arra, hogy az eseményt követően nyomban összegyűjtsék a meglévő bizonyítékokat, és felterjesszék vezetőjük felé további vizsgálatok lefolytatása céljából. 350. A váratlan eseményre való gyors, hatékony és szabályos válaszadás érdekében meg kell határozni a váratlan eseményekkel kapcsolatos felelősségeket és eljárásokat, el kell készíteni az üzletmenet-folytonossági tervet. 351. A következő események kezelésére kell egyedi eljárást kidolgozni: a) az elektronikus információs rendszer hibái és a szolgáltatás megszakadása, b) szolgáltatás megtagadása, c) pontatlan és hiányos adatokból származó hibás eredmények, d) a bizalmasság elvesztése. 352. Az üzletmenet-folytonossági tervhez kapcsolódóan a következő eljárásokat kell alkalmazni: a) azonosítani és elemezni kell az események okait,


4709

b) terveket kell kidolgozni a nem kívánt események ismétlődésének megakadályozására, c) az eseményeket naplózni kell, d) gondoskodni kell a visszaállítás megoldásáról. 353. A biztonsági események és rendszerhibák javítását a következők szerint kell végrehajtani: a) csak az engedéllyel és a kellő szaktudással rendelkező személyek férhetnek az „éles” rendszerekhez és azok adataihoz, b) az adott feladatra kijelölt vezetőnek ismernie és ellenőriznie kell minden, rendkívüli esemény során az Informatikai Főosztály vezetője által alkalmazandó/alkalmazott eljárást, c) minden rendkívüli esemény során az alkalmazandó/alkalmazott eljárást jegyzőkönyvben rögzíteni kell, d) a rendkívüli eseményeket követően az adatok sértetlenségét haladéktalanul ellenőrizni kell.

56. Informatikai biztonsági események jelentése

354. A BM munkatárs az észlelt informatikai biztonsági eseményt a szervezeti egység vezetőjének és az információbiztonsági felelősnek jelenti, valamint mindent megtesz a szükséges bizonyítékok összegyűjtésére. A szervezeti egység vezetője jelentését és a felvett jegyzőkönyvet haladéktalanul továbbítja az információbiztonsági felelősnek, aki az eseményt a lehető legrövidebb idő alatt kivizsgálja, és ha a felelősségre vonás szükségessége fennáll, értesíti a munkáltatói jogkör gyakorlóját. 355. A BM által felügyelt informatikai rendszerrel szemben végrehajtott internetes támadás esetén vagy a BM által felügyelt internetes oldalakra vonatkozó sérülékenység felmerülése esetén az információbiztonsági felelős a helyzet értékelése után dönt az internetes oldal lezárásáról vagy az internetes támadással kapcsolatos intézkedésről. A döntést dokumentálni kell, és a döntésről értesíteni kell az érintett BM szervezeteket.

57. A rendszerek és a programok működési zavarainak kezelése

356. A BM minden szerverén és munkaállomásán folyamatosan figyelni kell a rendszerek esetleges hibaüzeneteit. 357. Rendszer- vagy alkalmazáshiba esetén: a) figyelemmel kell kísérni a működési zavar tüneteit, a képernyőn megjelenő üzeneteket, b) amennyiben a rendszerhibát vélhetően külső, illetéktelen beavatkozás vagy vírustámadás okozta, az érintett munkaállomást, számítógépet le kell választani a hálózat(ok)ról, szükség esetén ki kell kapcsolni. Ilyen esetekben fokozottan figyelni kell a hordozható adathordozókra is (pendrive, CD-ROM, mentési médiák), melyeket az információbiztonsági felelősnek, a BM munkatársának vizsgálat céljára át kell adni, c) a BM hozzáférési és egyéb adatvédelmi rendszereinek működés zavarát, a megtett intézkedéseket, haladéktalanul írásban jelenteni kell a szervezeti egység vezetőjének és az információbiztonsági felelősnek, d) a meghibásodott számítógépben használt adathordozók kizárólag a biztonsági ellenőrzést követően használhatók más számítógépekben.

58. Az események tapasztalatainak elemzése és értékelése

358. Az eseményeket: a) típus, b) terjedelem, c) általuk okozott károk, helyreállítási költségek, d) a feljogosítási és monitorozási rendszer működési zavara alapján értékelni kell. 359. Az elemzés alapján – szükség esetén – kezdeményezni kell a biztonsági irányelvek felülvizsgálatát, a szabályzatok korszerűsítését. 360. A biztonsággal összefüggő munkavállalói kötelességek megszegésének gyanúja esetén a felelősségi vizsgálat megindítása a munkáltatói jogkört betöltő vezető feladata.

4710


59. Üzletmenetfolytonosság-menedzsment

361. A kritikus informatikai folyamatok védelme érdekében a meghibásodások és a rendellenességek elhárítása során: a) az üzletmenet folytonosságának fenntartását szolgáló eljárás a megelőző és helyreállítást vezérlő eljárások (üzletmenet-folytonossági terv, katasztrófa-elhárítási terv) együttes alkalmazásával mérsékelni kell a különböző rendellenességek és a biztonsági rendszer meghibásodása által okozott fennakadásokat (ezek lehetnek többek között természeti katasztrófák, balesetek, berendezésekben keletkezett hibák vagy szándékos cselekmények következményei stb.); b) elemezni kell a meghibásodások, fennakadások és üzemzavarok következményeit; c) az üzletmenet folytonosságának irányítása ki kell, hogy terjedjen – többek között – a kockázatok azonosítására és csökkentésére alkalmas ellenőrző eszközökre, a kárt okozó események következményeinek korlátozására, valamint a lényeges tevékenységek időben történő újraindítására. 362. Az üzletmenet-folytonosság tervezését projektszerűen (projektmenedzser által kísérve) kell megvalósítani. Az üzletmenet-folytonosság biztosítási folyamatának kialakítása során a következőket kell figyelembe venni: a) az informatikai biztonsági kockázatok felmérése és a bekövetkezési valószínűségek elemzése; b) a folytonosság megszakadásából (megszakításából) következő hatások, következmények felmérése és elemzése; c) az informatikai biztonságpolitikának megfelelő üzletmenet-folytonossági stratégia meghatározása; d) az előzőekben megfogalmazottaknak megfelelő üzletmenet-folytonossági tervek kidolgozása; e) az elfogadott tervek rendszeres felülvizsgálata és aktualizálása; f ) a kulcsfontosságú rendszerek kizárólag megfelelő és kipróbált katasztrófa-elhárítási terv alapján működhetnek éles üzemben. 363. A megfelelő üzletmenet-folytonosság az elektronikus információs rendszer folyamatos üzemi működésének az a szintje, amely során a kiesés kockázatának szintje a BM számára még elviselhető. Az elviselhetőség határát a támogatás szempontjából kritikus rendszerek maximált kiesési ideje határozza meg, melyet az üzletmenetfolytonossági tervben ki kell fejteni. 364. Az üzletmenet-folytonosság megfelelő szintjét a szükséges megelőző, illetve (a kiesés bekövetkezése után) visszaállító intézkedésekkel kell biztosítani, amely intézkedéseket előre meg kell tervezni (üzletmenet-folytonossági terv, katasztrófa-elhárítási terv). 365. Az üzletmenetfolytonosság-tervezés eredménye az üzletmenet-folytonossági terv, amely részletesen meghatározza a kívánt üzletmenet-folytonosság fenntartásához szükséges feltételeket, szervezeti és szervezési lépéseket, valamint szabályozza a megvalósítás módját. Alapvető célja az, hogy a BM folyamatait támogató informatikai erőforrások a rendelkezésre álló üzemidőben a lehető legjobb időkihasználással és a legmagasabb funkcionalitási szinten működjenek annak érdekében, hogy a közvetlen és közvetett károk minimálisak legyenek. 366. Az üzletmenet-folytonossági tervnek részletesen meg kell határoznia a kívánt üzletmenet-folytonosság fenntartásához szükséges megelőző, helyettesítő, illetve visszaállító intézkedések megvalósításához szükséges feltételeket, szervezeti és szervezési lépéseket és a megvalósítás módját. 367. A tervezés egyik lényeges eleme a kiesési kockázatok elemzése, amelynek során mérlegelni kell az okozott kár nagyságát és az üzemzavari események, a veszélyhelyzetek bekövetkezésének gyakoriságát. 368. Az üzletmenet-folytonossági terv fő részei: a) helyzetfelmérés és értékelés, aa) projekt-előkészítő megbeszélés (feladatbehatárolás, humán- és eszközerőforrás, illetve az adminisztrációs feltételek tisztázása, projektterv megbeszélése, felhasználandó dokumentumok előzetes meghatározása), ab) részletes projektterv elkészítése, ac) projektindító megbeszélés (célok, feladatok, várható eredmények prezentációja; pontos feladatmeghatározás; projektszervezet összetétele; felhasználandó dokumentumok listája; projekt megkezdése), ad) előzetes helyzetfelmérő interjúterv elkészítése és véglegesítése (területek, személyek), ae) az interjúk megszervezése (személyek és időpontok egyeztetése), tematikák elkészítése, af ) interjúk elkészítése és feldolgozása dokumentumokban (kritikus folyamatok és az ezeket támogató alkalmazások; a kiesések következményei, kockázatai és rangsorolása az eredményes működés szempontjából, rendelkezésre állás követelményei, potenciális üzemzavari és katasztrófaesemények palettája, tartalékolási és visszaállítási stratégiák és megoldások),


ag)

4711

projektteam teszteli a meghatározott tartalékolási és visszaállítási megoldások megvalósíthatósági feltételeit, majd ennek alapján helyzetfelmérő és értékelő jelentést készít. A projektteam a helyzetfelmérő és értékelő jelentését a szervezet vezetőjének átadja, aki a jelentést ellenőrzi és elfogadja; b) az üzletmenet-folytonossági terv kidolgozása; c) oktatás, tréning és tesztelés: célja az üzletmenet-folytonosság jelentőségének tudatosítása, az üzletmenetfolytonosság-tervezés alapismereteinek átadása, a megelőzési és visszaállítási tervben foglaltak megismerése és elsajátítása. 369. Az üzletmenet-folytonossági terv kidolgozásának részei: a) megelőzési terv és intézkedés: tartalmazza mindazon szabályzatokat, dokumentumokat és intézkedéseket, amelyek az elektronikus információs rendszer folytonos üzemét valamilyen módon veszélyeztető tényezőkkel kapcsolatosak. A megelőzési terv a következőkre terjed ki: aa) az elektronikus információs rendszer megbízható üzemeltetésére és az üzemeltetésre vonatkozó intézkedésekre, ab) az elektronikus információs rendszer kritikus elemeinek üzemi és katasztrófa-tartalékmegoldásaira és ezek üzemkészségét biztosító intézkedésekre, ac) az elektronikus információs rendszer üzemét biztosító környezeti rendszerek karbantartási, illetve az ezekkel kapcsolatos biztonsági intézkedésekre, ad) az üzemeltetési dokumentáció és dokumentumok rendszerezett és biztonságos tárolására, ae) az adathordozók rendszerezett és biztonságos tárolására, af ) az üzemeltető, a karbantartó és a kárelhárító személyzet rendelkezésre állását és bevethetőségét biztosító intézkedésekre, ag) a külső szervizre, a tartalékképzési megoldásokra vonatkozó, és a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos intézkedésekre, ah) a mentési tervre, ai) az üzemelő rendszer konfigurációjában, az üzemelő szoftverben megvalósítandó változások szabályozott kivitelezésére, valamint a szoftverfejlesztések elkülönített kivitelezésére és a fejlesztett szoftverek rendszerbe történő integrálására vonatkozó legfontosabb intézkedésekre, aj) a vírusvédelmi és vírusmenedzsment-intézkedésekre, ak) a megelőzésben fontos szerepet játszik az alkalmazói rendszerek használatára történő rendszeres oktatás, illetve az informatikai biztonság olyan szintű oktatása, amely kiterjed az elektronikus információs rendszerekben kezelt adatok bizalmasságának, hitelességének, sértetlenségének, rendelkezésre állásának megőrzése érdekében betartandó szabályokra és az érvényesítendő védelmi intézkedésekre, al) a tesztelési tervre, amely meghatározza a tesztelés formáit. Két formája javasolt: auditálás jellegű check-listás teszt, amelyet egy előre elkészített ellenőrzési lista alapján független belső vagy külső auditorok végeznek el, illetve valós üzemzavar- vagy katasztrófaesemények szimulációja; b) visszaállítási terv: célja az, hogy az üzemzavar- vagy katasztrófaesemények bekövetkezése esetén az esemény azonosítása, a szükséges emberi és eszközerőforrások haladéktalan mozgósítása és a visszaállítás a lehető leggyorsabban és szervezetten történjen meg a tervben meghatározott utasítások szerint. A visszaállítási terv a következőket tartalmazza: ba) a visszaállítási terv célját és használatát, bb) az üzemzavar- és a katasztrófaesemények meghatározását, bc) az események bekövetkezési és kezelési időszakait, bd) az eseménykezelő team összetételét, feladatait és hatáskörét, be) visszaállítási intézkedéseket a következő lépésekre: azonnali válasz (riadóterv), futtató környezet helyreállítása, funkcionális helyreállítás, üzemeltetési szintű helyreállítás, áttelepülés (katasztrófa esetén), normalizáció az áttelepülés után. 370. Az intézkedések átfogják a központi erőforrások, azok fizikai és személyi környezetét, a végponti munkaállomások és a kommunikációs rendszer területeit. 371. Az előzetes intézkedési tervnek tartalmaznia kell mindazon feltételek biztosítására vonatkozó intézkedéseket, amelyek megléte nélkül az üzletmenet-folytonossági terv nem működőképes és a következő projektfázisban elvégzendő üzletmenet-folytonossági terv tesztje és tréningje nem valósítható meg.

4712


372. Az üzletmenet-folytonossági terv tesztelése és tréningje akkor válik elindíthatóvá, ha a szervezet által az üzletmenetfolytonossági terv készítési fázisa végén elfogadott intézkedési tervben foglaltak olyan szinten megvalósultak, hogy az üzletmenet-folytonossági terv tesztje és tréningje meghatározott üzemzavar- és katasztrófaeseményre kivitelezhető. 373. Az üzletmenet-folytonossági terv tesztje szimulált esemény bekövetkezésével és a terv szerinti visszaállítással kerül megvalósításra, amelynek keretében az eseménykezelő team, az üzemeltető személyzet és a felhasználók a valós körülményeknek megfelelően gyakorolják a visszaállítási terv utasításainak végrehajtását. 374. A katasztrófa-elhárítási terv globális helyettesítő megoldásokat ad megelőző és elhárító intézkedésekre, amelyekkel a bekövetkezett katasztrófa esemény után az elektronikus információs rendszer funkcionalitása degradált vagy eredeti állapotába visszaállítható. 375. A katasztrófa-elhárítás tervezés célja a kiesési idő, a rendszer normál állapotának lehető legrövidebb időn belül történő visszaállításán túl az, hogy ezt a kockázatokkal arányosan lehessen megvalósítani. A vészhelyzetekből eredő károk megelőzésének, mérséklésének alapvető követelménye a részletes terv (megelőzési és visszaállítási terv) elkészítése, tesztelése és a végrehajtás rendszeres gyakorlása. Veszélyhelyzetek: a) elemi kár, b) áramszünet, c) rendszerleállás, d) szolgáltatásszünetelés, e) adatsérülés, f ) adatvesztés. 376. A katasztrófa-elhárítási terv eljárások vagy tevékenység lépések sorozata annak biztosítására, hogy a BM információfeldolgozó képességeit – a szükséges aktuális adatokkal – a bekövetkezett katasztrófa után elfogadhatóan rövid időn belül helyre lehessen állítani. A katasztrófa-elhárítási terv meghatározza a következőket: a) a rendelkezésre állási követelmények megadása; b) a katasztrófa- vagy vészhelyzet események definíciója; c) a korlátozott informatikai üzem fogalma (visszaesési fokozatok) és a hozzájuk tartozó funkcionalitási szintek; d) javaslat a felelősségek szabályozására veszély vagy katasztrófa esetén; e) a riadóterv vázlata; f ) kiválasztott esetekre konkrét intézkedési terv, különösen a következő területen: fa) a szükségüzem esetére a minimális hardver- és szoftverkonfiguráció rögzítése (beleértve az adatokat is), fb) a szükségüzem esetére − amennyiben az lehetséges − manuális póteljárás rögzítése, fc) szükség esetén backup-rendszer (pl. saját vagy külső tartalék központ igénybevétele), fd) adatrekonstrukciós eljárások bevezetése, fe) az újraalkalmazhatóságot lehetővé tevő intézkedések; g) az olyan elektronikus információs rendszerek védelme, amelyeknek állandóan elérhetőeknek kell lenniük (pl. redundanciaintézkedésekkel és a hibákat toleráló hardverekkel és szoftverekkel); h) az adatbiztosítási intézkedések megvalósítási szabályainak összeállítása (pl. háromgenerációs elv); i) az üzemi szempontból szükséges adatok biztonsági kópiáinak elkészítése meghatározott időszakonként; j) a biztonsági másolatoknak más biztos helyen (a munkaterületen kívüli) raktározása; k) az installált rendszerszoftverek és a fontosabb alkalmazói szoftverek referenciamásolatainak biztonságos raktározása; l) a fontosabb dokumentációk megkettőzése és raktározása; m) a megvalósított adatbiztosítás ellenőrizhető dokumentációja; n) a visszaállítási terv, amely magában foglalja az informatikai alkalmazások prioritásainak kijelölését és a célkitűzések megállapítását (pl. az X alkalmazás újraindítása Y napon belül); o) a beszállítói (szolgáltatói) szerződésekre vonatkozó − katasztrófaesemények bekövetkezése esetében érvényes − követelmények meghatározása (annak érdekében, hogy katasztrófahelyzetben is biztosítani lehessen a rendelkezésre állást); p) a javasolt biztosítások katasztrófák, káresemények esetére; q) a terv készítésének, felülvizsgálatának, tesztelésének időpontja. 377. A katasztrófa-elhárítási terv részei: a) a katasztrófa-elhárítási terv definíciója; b) a mentési (megelőzési) terv: azon lépések sorozata, amelyeket azért hajtanak végre (a normál üzem során), hogy lehetővé tegyék a szervezet hatékony reagálását a katasztrófára. A mentési terv elmentett eszközöket


4713

(adatokat, szoftvereket) biztosít a helyreállításhoz. Így például a számítógép, a háttértárak tükrözése és az optikai tárolók használata sokkal könnyebbé teheti adatbázisok, illetve nagytömegű papíralapú dokumentumok helyreállítását; c) a helyreállítási és újraindítási terv: a helyreállítási terv olyan eljárások sorozata, amelyeket a helyreállítás fázisában hajtanak végre annak érdekében, hogy helyreállítsák az elektronikus információs rendszert a tartalék központban vagy az adatfeldolgozó központot. A helyreállítási terv szakaszai: ca) azonnali reakció: válasz a katasztrófahelyzetre, a veszteségek számbavétele, a megfelelő emberek értesítése és a katasztrófaállapot megállapítása, cb) környezeti helyreállítás: az adatfeldolgozó rendszer (operációs rendszer, programtermékek és a távközlési hálózat) helyreállítása, cc) funkcionális helyreállítás: az elektronikus információs rendszer alkalmazásainak és adatainak helyreállítása, az adatok szinkronizálása a tranzakciónaplóval. Az elvesztett vagy késleltetett tranzakciók ismételt bevitele. Az üzemeltetők, a rendszeradminisztrátorok, az alkalmazók és a végfelhasználók együtt munkálkodnak azon, hogy helyreállítsák a normál feldolgozási rendet, cd) áttelepülés: az elektronikus információs rendszer kiépítése és telepítése a hidegtartaléklétesítményben (ha a melegtartalék-létesítmények használata időben korlátozott), ce) normalizáció: az új állandó elektronikus információs rendszer kiépítése és arra az üzemelő rendszer áttelepítése; d) tesztelési terv: azokat a tevékenységeket tartalmazza, amelyek ellenőrzik és biztosítják a katasztrófa-elhárítási terv működőképességét; e) a karbantartási (üzemben tartási) terv: a szervezet változása esetén a karbantartási tervet kell felhasználni a katasztrófa-elhárítási terv aktuális állapotban tartására; f ) az érintett személyek elérési adatai. 378. Intézkedni kell: a) a kár megelőzésére és a károk minimalizálására a jelen szabályzatban foglaltak alapján (pl. belső vagy külső háttér-, illetve tartalékszámítógép-kapacitás előkészítése szükségüzem esetére az elégséges hardver- és szoftverkonfiguráció rögzítésével), b) a katasztrófák, veszélyhelyzetek bekövetkezésekor, c) szolgáltatás-visszaállítás, d) a rendszer (folytonosságának) visszaállítására a katasztrófákat és a káreseményeket követően, e) a veszélyhelyzetek és a katasztrófák esetszimulálására, begyakorlására, intézkedések modellezésére, illetőleg kipróbálására. 379. A tervek tesztelését egy szimulált esemény bekövetkezésével és a terv szerinti visszaállítással kell megvalósítani. Ennek keretében az eseménykezelő szervezet, az üzemeltető személyzet és a felhasználók a valós körülményeknek megfelelően gyakorolják a visszaállítási terv utasításainak végrehajtását. 380. A teszt értékelése során az üzletmenet folytonosságát biztosító terveket módosítani, aktualizálni kell, és gondoskodni kell azok egymáshoz való illesztéséről. A terveket a folytonosan változó helyzethez, körülményekhez (személyzet, stratégia, infrastruktúra), követelményekhez (szabályok, kockázatok) is hozzá kell igazítani.

4714


A belügyminiszter 20/2015. (VII. 31.) BM utasítása a belügyi szervek gépjármű szabályzatáról

A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 15. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, figyelemmel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjára a következő utasítást adom ki:

I. Általános rendelkezések 1. Az utasítás hatálya 1. § Az utasítás személyi hatálya kiterjed a) a Belügyminisztérium (a továbbiakban: minisztérium) hivatali szerveire, a belügyminiszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alá tartozó szervekre (a továbbiakban együtt: belügyi szerv); b) a belügyi szerv kormánytisztviselői, köztisztviselői, közalkalmazotti, hivatásos szolgálati jogviszonyban, munkaviszonyban álló munkavállalóira (a továbbiakban együtt: munkavállaló), a belügyi szervnél foglalkoztatott közfoglalkoztatottra, továbbá a belügyi szerv nyugdíjasára. 2. § Az utasítás tárgyi hatálya kiterjed a) a belügyi szerv által használt járművek (a továbbiakban: szolgálati jármű) igénybevételére; b) a belügyi szerv munkavállalóinak saját tulajdonú járműveire a hivatali, szolgálati célú igénybevétel vonatkozásában. 3. § Az utasítás hatálya nem terjed ki a vízi-, valamint a légi járművekre, kivéve a jármű-nyilvántartási jegyzékben (a továbbiakban: nyilvántartási jegyzék) és a jármű-nyilvántartási adatbázisban (a továbbiakban: adatbázis) való szerepeltetést.

2. Értelmező rendelkezések 4. § Az utasítás alkalmazásában: 1. járműfenntartó szerv: az a belügyi szerv, amely a rendelkezésére álló költségvetéséből szolgálati, hivatali feladatok ellátásához szolgálati járművet üzemeltet, függetlenül a szolgálati járművek darabszámától, fajta- és típusösszetételétől, tulajdonjogától és a nyilvántartási jegyzékkészítési kötelezettségtől; 2. gépjármű-szakterület: a belügyi szerv gazdasági szervezetének szakágazata; 3. a gépjármű-szakterület minisztériumi irányító szervezeti egysége: a minisztérium Műszaki Főosztálya; 4. gépjármű-forgalmazás: a szolgálati járművek indítása, érkeztetése, átadása, átvétele; 5. gépjármű-forgalmazó szakterület: a szolgálati járművek indítását, érkeztetését, átadását, átvételét végző szervezeti egység; 6. főfoglalkozású gépjárművezető: a gépjárművezetői munkakör betöltésére kinevezett és alkalmazott munkavállaló; 7. adatbázis: a szolgálati járművek egyedi és naprakész nyilvántartását és adatlekérdezhetőségét biztosító elektronikus nyilvántartás; 8. nyilvántartási jegyzék: a feladatellátáshoz szükséges szolgálati járműállományról – a járművek rendelkezésre állásától függetlenül – készített kimutatás; 9. ügyintézői gépjárművezető: a szolgálati jármű vezetésére jogosító, a belügyi gépjárművezetők és a gépjárművezetést oktatók képzési követelményeinek megállapításáról szóló BM utasításban meghatározottak alapján elvégzett továbbképzés alapján kiállított igazolvánnyal (a továbbiakban: ügyintézői gépjárművezetői igazolvány) rendelkező munkavállaló, aki a belügyi szervnél érvényben lévő igénybevételi rend szerint, esetileg meghatározott időpontban és útvonalon használja a részére kijelölt és átvett szolgálati járművet, és végzi az annak kezelésével járó, előírt feladatokat;


10.

4715

személyvédelmi célú biztonsági jármű: delegáció, védett személy személyszállítási feladatát ellátó, azt biztonsági szempontból biztosító szolgálati jármű (oszlopvezető, elő- és utánfutó biztonsági jármű, biztonsági személyszállító jármű).

II. Részletes rendelkezések 3. A gépjármű-szakterület rendeltetése, szervezeti egységei és azok feladata 5. § A gépjármű-szakterület rendeltetése, főbb feladatai: a) a belügyi szerv személy- és anyagszállítási igényeinek kielégítéséhez, valamint egyéb különleges szakmai feladatok ellátásához szükséges szolgálati járműveket biztosítja, és ellátja a szolgálati járműállomány fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatos gazdálkodási feladatokat; b) biztosítja a nyilvántartási jegyzékben jóváhagyott szolgálati járműállomány rendeltetésének megfelelő rendelkezésre állását; c) kezeli az adatbázist; d) szervezi a szolgálati járművek forgalmazását, bonyolítja a feladatkörébe tartozó személy- és anyagszállításokat; e) biztosítja a szolgálati járművek üzemképességének, műszaki színvonalának fenntartását, az üzemeltetéshez szükséges anyagokat, eszközöket, szolgáltatásokat; f ) ellenőrzi a szolgálati jármű-igénybevételek jogosságát, a szolgálati járművek rendeltetésszerű használatát. 6. § A minisztérium Műszaki Főosztálya (a továbbiakban: BM MFO) feladatkörében a) kidolgozza a minisztérium és a belügyi szerv szolgálati járműállományának üzemeltetésével kapcsolatos szakmai szabályozásokat, intézkedéseket; b) véleményezi a belügyi szerv gépjármű-szakterületére vonatkozó szakmai szabályozóit; c) véleményezi a belügyi szerv gépjármű-utánpótlási és -fejlesztési tervét, és elvégzi – a minisztérium Rendészeti Koordinációs Főosztályával egyeztetve – az ezzel kapcsolatos minisztériumi szintű koordinációt; d) a Gazdasági Helyettes Államtitkárság (a továbbiakban: GHÁT) – a rendészeti szerveket érintően a minisztérium Rendészeti Államtitkárságával egyetértésben – jóváhagyja a járműfenntartó tevékenység gyakorlását és a gépjárműjavító-műhelyek üzemeltetését és hatósági engedélyhez kötött fejlesztését; e) a miniszter megbízása alapján közreműködik a gépjármű-szakterületet érintő ellenőrzésben; f ) kezeli a minisztérium hivatali szervei részére szolgálati célú használatra, a minisztérium munkavállalói részére tartós magáncélú igénybevételre, valamint a minisztérium munkavállalója részére személyes gépkocsihasználatra biztosított szolgálati járművek adatbázisát. 7. § A nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett belügyi szerv feladatai: a) irányítja és felügyeli az alárendeltségébe tartozó járműfenntartó szerv szolgálati jármű-forgalmazási és járműjavítási tevékenységét, meghatározza a szakbeosztottak munkaköri feladatait, indokolt esetben kezdeményezi a gépjármű-szakterület szervezeti módosítását; b) kezeli a belügyi szerv nyilvántartási jegyzékét, az adatbázist, indokolt esetben javaslatot tesz a mennyiségi és minőségi összetétel változtatására és a szolgálati járművek ideiglenes átcsoportosítására; c) intézkedéseket tesz a szolgálati jármű gazdaságos üzemeltetésének biztosítására; d) kialakítja és jóváhagyásra előterjeszti a szolgálati jármű teljesítmény-, üzemeltetési, fenntartási és költségnormákat, és szükség szerint kezdeményezi azok módosítását; e) szabályozza a belügyi szerv gépjárműjavító-műhelyének tevékenységét; f ) szervezi és végrehajtja – a belügyi szerven belüli sajátosságoknak megfelelően – a gépjármű-szakterületen dolgozók továbbképzését; g) kezdeményezi a gépjármű-szakterület valamennyi tevékenységére kiterjedő ellenőrzést, és intézkedéseket tesz az észlelt rendellenességek megszüntetésére; h) a szolgálati járműállomány korszerűsítésének szem előtt tartásával tervezi, szervezi és irányítja a járműbeszerzést a megfelelő jogszabályi keretek betartásával; i) a BM MFO felé eleget tesz elszámolási és jelentéstételi kötelezettségeinek.

4716


8. § A járműfenntartó szerv feladatai: 1. felméri és biztosítja a szolgálati feladatok zavartalan ellátásához szükséges szolgálati jármű-, üzemanyag-, alkatrész- és anyagszükségletét, valamint a járműállomány üzemeltetéséhez, üzemben tartásához szükséges szolgáltatásokat; 2. végzi a nyilvántartási jegyzékben és a jóváhagyott költségvetésben biztosított keretek között a végrehajtó szerv részére az ellátási, gazdálkodási feladatokat; 3. a felettes szervek iránymutatásainak figyelembevételével kidolgozza a járműfenntartás helyi irányelveit, biztosítja a járműjavítás és karbantartás előírt színvonalát és a szolgálati járművek üzemeltetésére és javítására a járműgyártók által megadott technológiai előírások betartását; 4. szabályozza a helyi gépjárműjavító-műhely tevékenységét a működést biztosító engedélyek alapján; 5. figyelemmel kíséri a szolgálati járműállomány kihasználtságát, szükség szerint javaslatot tesz szerven belüli átcsoportosításra; 6. hatékonyan gazdálkodik a rendelkezésére álló költségvetési részelőirányzatokkal, indokolt esetben javasolja a keretek átcsoportosítását, intézkedéseket tesz a fenntartási költségek csökkentésére; 7. megszervezi a szolgálati járművek igénybevételének, forgalmazásának tervszerű rendjét, lebonyolítja a hatáskörébe tartozó szállítási feladatokat; 8. biztosítja a szolgálati járművek üzem- és közlekedésbiztonságának fenntartását a rendszeres karbantartás, javítás megszervezése és végrehajtása útján; 9. ellátja a gazdálkodással járó általános tárolási, nyilvántartási, elszámolási, selejtezési, értékesítési, ellenőrzési szakfeladatokat; 10. követi a szolgálati járműállomány – nyilvántartási jegyzék szerinti – alakulását, változását, szükség szerint kezdeményezi a nyilvántartási jegyzék módosítását; 11. kezeli az adatbázist; 12. megszervezi, és az informatikai eszközök, módszerek felhasználásával végzi a menet- és műhelynyilvántartások vezetését, a kilométer-teljesítmény, a ráfordítási és költségfelhasználási adatok gyűjtését, eleget tesz a jelentési és elszámolási kötelezettségének; 13. intézkedik a szolgálati járművek esetében előírt műszaki felülvizsgálatok elvégzéséről; 14. kezdeményezi a szolgálati célra alkalmatlanná vált szolgálati járművek használatból való kivonását, selejtezését vagy hasznosítását; 15. ellenőrzi a szolgálati járművek igénybevételének jogosságát, rendeltetésszerű használatát, műszaki állapotát, karbantartottságát.

4. Személyhez kapcsolódó kötelezettségek, feladatok 9. § A gépjármű-szakterület vonatkozásában a belügyi szerv vezetője a) jóváhagyja az általa vezetett belügyi szerv nyilvántartási jegyzékét, gondoskodik az abban rögzített szolgálati járművek rendelkezésre állásáról, intézkedik azok optimális elosztásáról – szükség esetén – szerven belüli átcsoportosításáról; b) szabályozza – az utasításban előírtak figyelembevételével – a gépjármű-szakterület ellátásának, a szolgálati járműállomány igénybevételének, forgalmazásának és vezetésének rendjét; c) biztosítja a szolgálati járművek ca) szabályszerű igénybevételének, rendeltetésszerű használatának feltételeit, cb) megfelelő műszaki színvonalon tartását, cc) gazdaságos üzemeltetésének, fenntartásának feltételeit, cd) az utasítás szabályainak megfelelő biztonságos tárolását; d) rendelkezik a munkavállalók részére biztosított magáncélú kilométerkerettel, a 8. és 9. alcím alapján kidolgozza a szolgálati jármű magáncélú igénybevétele engedélyezésének szerven belüli rendszerét és annak alkalmazását; e) meghatározza a feladatokat a gépjármű-szakterület részére a személy- és anyagszállítások – szolgálati feladatokhoz igazodó – tervszerű végrehajtásához, gondoskodik a szolgálati járművek, az üzemeltetéssel kapcsolatos anyagok tárolásához, műszaki kiszolgálásához szükséges elhelyezési területek biztosításáról; f ) rendszeresen beszámoltatja a gépjármű-szakterület vezetőjét a szakterület működéséről, ellátottságáról, szükség esetén intézkedik a nehézségek megszüntetéséről; g) megszervezi a gépjármű-szakterület tevékenységének ellenőrzését;


h)

i) j) k) l) m) n)

4717

ellenőrzi a szolgálati jármű-igénybevétel jogosságát, a szolgálati jármű rendeltetésszerű használatát, üzem- és közlekedésbiztonsági állapotának fenntartását, az adatbázis kezelését és a gépjármű-szakterületre vonatkozó szabályozók betartását; meghatározza a gépjármű-szakterület tevékenységével összefüggő adatszolgáltatási, adatbázis-kezelési kötelezettség követelményeit; meghatározza a szolgálati jármű átadás-átvételéhez kapcsolódó dokumentációs feladatokat; egyedi döntés alapján a gépjármű-szakterület hatáskörébe utalhatja a vízi és légi járművek üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat; szabályozza a telephelyen belüli közlekedés rendjét a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) előírásainak figyelembevételével; dönt a különböző forgalmi üzemeltetési formák bevezetésének szükségességéről; felelős a szolgálati jármű folyamatos hadrafoghatóságáért, ennek érdekében megszervezi a szolgálati járművek tervszerű és gazdaságos javítását, karbantartását és üzemeltetését.

10. § A belügyi szerv gépjármű-szakterületének irányításáért felelős szervezeti egység vezetőjének (a továbbiakban: gazdasági vezető) feladatai: 1. a 8. §-ban foglaltak figyelembevételével megszervezi és irányítja a gépjármű-szakterület munkáját, hatáskörén belül gondoskodik a feladat-végrehajtás feltételeinek megteremtéséről; 2. megszervezi és irányítja a középtávú, valamint a hosszú távú gépjármű-fejlesztési tervjavaslatok kidolgozását; 3. elbírálja a nyilvántartási jegyzéktől és a normaelőírásoktól – mennyiségben és ütemezésben – eltérő belügyi szerven belüli szolgálati jármű- és anyagigényeket; 4. javaslatot tesz a nyilvántartási jegyzék és a normaelőírások módosítására, ehhez kapcsolódóan a költségvetési keretek indokolt átcsoportosítására és biztosítására; 5. biztosítja a működő gépjárműjavító-műhely működéséhez szükséges berendezéseket, szerszámokat és műszereket, a járműjavításban dolgozók részére a munkájukhoz elengedhetetlenül szükséges típusismeret megszerzését; 6. figyelemmel kíséri a szolgálati járműállomány és alkatrészkészletek alakulását, intézkedik az elfekvő készletek felhasználásáról, és ellenőrzi az értékesítések szabályszerű lebonyolítását; 7. irányítja a szolgálati jármű-igénybevétel, -forgalmazás belügyi szerven belüli kialakítását; 8. elbírálja a hatáskörébe tartozó szolgálati jármű használatára vonatkozó igényléseket; 9. segíti a gépjármű-szakterület vezetőjét a jogosulatlan igénybevételek megelőzésében, a közlekedési balesetekhez vezető okok feltárásában, a jogosulatlan igénybevételek észlelése esetén saját hatáskörben kezdeményezi a fegyelmi és kártérítési eljárás lefolytatását; 10. a munkavállalók tulajdonában vagy üzemeltetésében lévő járművek szolgálati célú igénybevételére tett javaslatokat véleményezi, azok elbírálásában eljár; 11. biztosítja a gépjármű-szakterületen dolgozók szakmai képzésen való részvételét, szervezeti szinten megszervezi a szakmai továbbképzéseket, és ellenőrzi azok megtartását; 12. rendszeresen tájékoztatja a belügyi szerv vezetőjét a szolgálati jármű-ellátottságról, a szolgálati járművek állapotáról, használatáról, a szállítási szükségletek alakulásáról; 13. figyelemmel kíséri a gépjármű-szakterület működését, a részére előírt ellenőrzések keretében figyelemmel kíséri a személy- és anyagszállítások szervezését, az igénybevételek jogosságát, a szolgálati járműállomány kívánt műszaki színvonalon tartását; 14. a szolgálati járműben keletkezett valamennyi kár kivizsgálása vonatkozásában lefolytatja a hatáskörébe utalt eljárásokat (biztosítás ügyintézése, szakértő megbízása, kárösszeg megállapítása); 15. kijelöli a különböző forgalmi üzemeltetésekre a szolgálati járműveket és az azok igénybevételére jogosult szerveket; 16. a gépjármű-szakterület vezetőjének a gépjármű-szakterület szabályozása tekintetében tett javaslatát jóváhagyásra felterjeszti a belügyi szerv vezetőjének a nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett belügyi szerv esetében. 11. § A belügyi szerv gépjárműszakterület-vezetőjének feladatai: 1. munkaterületenként megszervezi a gépjármű-szakterület dolgozóinak tevékenységét, irányítja és ellenőrzi a munkájukat;

4718


2.

összeállítja a belügyi szerv gépjárműszakanyag-szükségleti tervjavaslatait az érvényes gépjárműnormák, a rendelkezésre álló gépjármű-igénybevételi, -üzemeltetési, ráfordítási adatok, tényszámok és a megadott irányelvek alapján; 3. irányítja az alkatrészek, anyagok beszerzését, szervezi a megrendelések időben történő, választék szerinti feladását, a teljesülések követését, gondoskodik a beszerzett gépjárműszakanyagok beszállításáról, nyilvántartásba vételéről; 4. szervezi a szolgálati jármű-, alkatrész-, üzem- és kenőanyag-ellátást; 5. kidolgozza a szolgálati jármű-igénybevétel, az ügyintézői és a taxirendszerű forgalmi üzemeltetés szerven belüli rendszerét, bonyolítja a személy- és anyagszállításokat; 6. koordinálja a jármű-igénybevételek megvalósulását, biztosítja a szolgálati járművek gazdaságos kihasználását, és ahol az indítószolgálat a gépjármű-szakterülethez tartozik, az indítószolgálat működését; 7. feladatkörében intézkedéseket tesz a jogosulatlan szolgálati jármű-igénybevételek megakadályozására, a jogosulatlan igénybevételek esetében intézkedik a fegyelmi és kártérítési eljárás megindításáról; 8. javaslatot készít a munkavállalók részére a magáncélra biztosított kilométerkeretek szerven belüli elosztására, nyilvántartja a felhasznált kilométereket, gondoskodik a térítési összegek kiszabásáról és elszámolásáról; 9. gondoskodik a szolgálati járművek műszaki és közlekedésbiztonsági megfelelőségének fenntartásáról, a karbantartások, javítások rendszeres elvégeztetéséről; 10. szakszerűen és gazdaságosan szervezi a gépjárműjavító-műhely tevékenységét, az előírt gépjármű- és technikai szemléket, időszakos műszaki vizsgákat, a javítások tapasztalatainak figyelembevételével felméri a javítási szükségletet, a javítási igényeket összehangolja a rendelkezésre álló műhelykapacitással, ütemtervet készít az időszakos karbantartási, javítási munkákra; 11. javaslatot tesz a korszerű karbantartási, javítási technológiák alkalmazására; 12. irányítja, elvégezteti, valamint a részére előírt esetekben és mértékben végzi a járműgazdálkodással járó tárolási, nyilvántartási, okmányozási, elszámolási, selejtezési, hasznosítási feladatokat; 13. az adott körülmények figyelembevételével meghatározza a szolgálati járművek rendszeres és napi tárolásának feltételeit, véleményezi a szolgálati járművek munkaidőn túli, telephelyen kívüli napi tárolásának engedélyezésére irányuló kérelmeket; 14. végzi és elvégezteti a szolgálati járművek nyilvántartását az adatbázisban, a kilométer-teljesítmények, az alkatrész-anyagfelhasználások okmányozását, kialakítja az adatgyűjtések szerven belüli rendjét, összeállítja az előírt elszámolási, adatszolgáltatási jelentéseket; 15. figyelemmel kíséri az üzembentartási, fenntartási költségek alakulását, az esetleges költségátcsoportosításra és a ráfordítások csökkentésére intézkedéseket tesz; 16. előkészíti, illetve külön kijelölés alapján közreműködik a szolgálati célra alkalmatlanná vált szolgálati járművek és a feleslegessé vált alkatrészek, anyagok, műhelytechnikai berendezések használatból való kivonásában, hasznosításában; 17. kidolgozza a járműfenntartás helyi irányelveit, biztosítja a szolgálati jármű javításához és karbantartásához szükséges technológiai előírásokat, gondoskodik a korszerű gépjármű-vizsgálati módszerek bevezetéséről, szabályozza a gépjárműjavító-műhely tevékenységét, ellenőrzi a technológiai utasítások betartását; 18. ellenőrzi a gépjármű-igénybevételek jogosságát, a járműforgalmazás hatékony működését, a javításhoz történő alkatrész-felhasználások szükségszerűségét, továbbá raktározásuk rendjét; 19. figyelemmel kíséri a gépjárműjavító-műhelyekben keletkezett veszélyes hulladékok kezelését, a környezetvédelmi előírások figyelembevételével intézkedéseket tesz a veszélyes hulladékok szakszerű összegyűjtésére, tárolására és arra feljogosított szerv részére történő átadására; 20. nyilvántartja a gépjárműjavító-műhely rendszeres felülvizsgálatát, kalibrálást és hitelesítést igénylő eszközeit, szervezi ezek időszakos karbantartását és felülvizsgálatát; 21. kialakítja a gépjárműjavító-műhely megfelelő munkabiztonsági és környezetvédelmi szabályait, biztosítja azok folyamatos fenntartását. 12. § A belügyi szerv gépjármű-forgalmazó szakterület vezetőjének feladatai: a) munkaterületén megszervezi a beosztottak munkáját, a szolgálati járművek szakszerű tárolását, biztosítja a szolgálati járművek üzemeltetéséhez szükséges okmányokat; b) gondoskodik az indítónapló vezetéséről; c) nyilvántartja a közlekedési baleseteket;


d)

e) f )

g) h)

i)

4719

figyelemmel kíséri da) a szolgálati járművek műszaki állapotát, a napi karbantartás elvégzését, a kötelező technikai szemlék időben történő végrehajtását, db) a szolgálati járművek időszakos műszaki vizsgájának esedékességét és annak végrehajtását, dc) a szolgálati járművek üzemanyag-fogyasztásának alakulását; intézkedik a meghibásodott és a megengedhetőnél magasabb üzemanyag-fogyasztással közlekedő szolgálati jármű javításra történő átadásáról; rendszeresen ellenőrzi a garázsból kirendelt szolgálati jármű műszaki és közlekedésbiztonsági állapotát, a KRESZ által előírt felszereltségét, a biztonsági és jelzőberendezések működését, intézkedik a felmerült hiányosságok megszüntetéséről; igény esetén közreműködik a gépjárművezetők szakmai továbbképzésében; rendszeresen ellenőrzi a szolgálati jármű menetokmányainak előírás szerinti vezetését, a szolgálati jármű tárolását és szakszerű karbantartását, a biztonsági és munkavédelmi előírások betartását, szükség esetén intézkedést tesz a rendellenességek megszüntetésére; negyedévente összesíti a szolgálati jármű hajtó- és kenőanyag-felhasználását.

13. § A belügyi szerv kijelölt raktárosának feladatai: a) a szakanyagi speciális előírások figyelembevételével tárolja és kezeli a belügyi szerv szolgálati járművének üzemeltetéséhez és javításához szükséges alkatrészeket, anyagokat; b) a számviteli előírások betartásával végzi a járműalkatrészek, anyagok bevételezését és kiadását, valamint azok bizonylatolását; c) átveszi a bevont, és csereként leadott alkatrészeket, anyagokat, és gondoskodik a selejtezésre kötelezettek visszavételezéséről; d) figyelemmel kíséri a raktári készletek alakulását, szükség esetén kezdeményezi az anyag- és alkatrészkészletek feltöltését, beszerzését; e) végzi az anyagok és alkatrészek bevételezés előtti minőségi és mennyiségi ellenőrzését, ellenőrzi a szükséges megfelelőségi tanúsítványok, biztonsági adatlapok meglétét. 14. § A belügyi szerv gépjárműjavítóműhely-vezetőjének, technikusának feladatai: a) naprakész ismeretekkel rendelkezik a belügyi szervnél üzemeltetett és a gépjárműjavító-műhelyben javított szolgálati jármű karbantartási, javítási, műszaki vizsgáztatási rendszeréről, az egyes típusokra vonatkozó üzemeltetési, karbantartási előírásokról; b) irányítja a napi karbantartási, javítási munkát, abban személyesen közreműködik, és tapasztalatait átadja munkatársainak; c) kialakítja a munkaidő és a műhelyfelszerelések hatékony kihasználását biztosító munkamódszert, feladatmegosztást; d) intézkedik a javításra beérkező szolgálati jármű dokumentált átvételéről, meghatározza a javítási részfeladatokat, jóváhagyja az alkatrész- és anyagigényt, ellenőrzi a javítások szakszerűségét, gondoskodik a javított szolgálati jármű műszaki és közlekedésbiztonsági ellenőrzéséről; e) javaslatot tesz a belügyi szerv gépjárműjavító-műhelyében nem, vagy csak gazdaságtalanul javítható szolgálati jármű külső javításba adására; f ) elbírálja a szolgálati jármű javítása során kiszerelt alkatrészek további használhatóságát és javíthatóságát; g) gondoskodik a gépjárműjavító-műhelyre vonatkozó speciális, valamint a munkaidő és az anyagfelhasználási nyilvántartás, elszámolás vezetéséről; h) elvégzi a szakmai továbbképzés keretében részére előírt feladatokat; i) rendszeresen tájékoztatja a gépjármű-szakterület vezetőjét a gépjárműjavító-műhely munkájáról, a karbantartások, javítások végrehajtásáról, adatokat szolgáltat a belügyi szerv gépjármű-javítási szükségleteinek felméréséhez; j) kialakítja a gépjárműjavító-műhely munkabiztonsági és környezetvédelmi rendszabályait, a veszélyes hulladékok tárolási és nyilvántartási rendjét.

4720


15. § A gépjárműszerelő feladatai: a) megismeri és folyamatosan frissíti a belügyi szervnél üzemelő szolgálati járművek típusairól, szerkezeti sajátosságairól, javításának módjáról, az egyes típusokra vonatkozó üzemeltetési és karbantartási, javítási előírásokról szóló ismeretanyagait; b) szakszerűen végzi a szolgálati jármű technikai ellenőrző vizsgálatát és javítását; c) elszámol a vételezett karbantartó, javító anyagokkal, továbbá a javítás során kiszerelt csereköteles anyagokkal, alkatrészekkel; d) rendeltetésének megfelelően használja, kezeli és karbantartja a gépjárműjavító-műhely berendezéseit, felszereléseit és a szerszámokat. 16. § Az ügyintézői gépjármű-szakfelelős feladatai: a) köteles naprakész ismeretekkel rendelkezni a szolgálati járművek karbantartásáról, a javítás rendszeréről, az egyes típusokra vonatkozó üzemeltetési, karbantartási előírásokról; b) szabályozott rendszerben végrehajtja a szolgálati jármű üzemeltetésével, karbantartásával, javításával kapcsolatosan részére előírt feladatokat; c) figyelemmel kíséri a felügyelete alá tartozó szolgálati járművek műszaki állapotát, gondoskodik azok állandó üzemképességének és üzembiztonságának fenntartásáról; d) az indulás előtt megvizsgálja a szolgálati jármű KRESZ-ben előírt műszaki, közlekedésbiztonsági felszereltségét, a biztonsági fény- és jelzőberendezések működését; e) koordinálja és végzi a hatáskörébe utalt szolgálati járművek technikai kiszolgálásra, javításra történő átadás-átvételét; f ) figyelemmel kíséri a napi karbantartás végrehajtását és a javítási ütemtervben meghatározott időpontban elvégzi vagy elvégezteti a műszaki, technikai ellenőrző vizsgálatokat; g) megszervezi a szolgálati jármű ügyintézők közötti átadás-átvételének végrehajtását; h) gondoskodik az ügyintézői szolgálati jármű napi forgalmazást követő tárolásáról és tisztításáról; i) rendszeresen ellenőrzi a gépjármű-menetlevéltömb (a továbbiakban: menetlevél) kitöltését és a hibabejelentéseket, összesíti az üzemanyag-felhasználást, végzi az elszámolással járó adminisztratív feladatokat; j) az ügyintézői gépjárművezető figyelmét felhívja a szabályok betartására, az észlelt rendellenességek megszüntetésére. 17. § A gépjárműindító vagy ezzel a feladattal megbízott szakbeosztott feladatai: a) ismeri a szolgálati jármű igénybevételére, forgalmazására és igénybevételének dokumentálására vonatkozó előírásokat; b) vezeti a gépjárműindító naplót, végzi a szolgálati jármű indítását, érkeztetését, a menetlevél kezelését, valamint – munkaköri feladat esetén – elvégzi a kiadott üzemanyag elszámolásával járó feladatokat; c) nyilvántartja a szolgálati jármű igénybevételére vonatkozó kirendeléseket, és ennek megfelelően biztosítja a szolgálati jármű forgalmazását; d) a szolgálati jármű indítása előtt meggyőződik a főfoglalkozású, valamint az ügyintézői gépjárművezetőnek az adott szolgálati jármű vezetésére való jogosultságáról, az előírt menetokmányok meglétéről, előírás szerinti vezetéséről; e) meggyőződik a telephelyre történő be- és kilépés jogosultságáról; f ) amennyiben észleli, hogy az átvevő személy szeszes italtól befolyásolt állapotban vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt áll, vagy egyéb, a gépjárművezetésre való alkalmatlanság esetében megtagadja és megakadályozza a szolgálati jármű indítását, és ezt azonnal jelenti a felettes vezetőjének. 18. § A főfoglalkozású gépjárművezető feladatai: a) vezeti a menetlevelet és elszámolja a teljesített kilométert, a szolgálati jármű üzemeltetése közben felhasznált üzemanyagot; b) felelős a napi forgalmazás idejének, útvonalának, az igénybevétel jellegének feltüntetéséért, valamint a megkülönböztető jelzések használatának, a belügyi szerv vezetője által kijelölt tárolóhelyen kívüli gépjárműtárolás engedélyezésének bejegyzéséért és igazolásáért;


c)

d) e) f ) g) h) i) j)

4721

ismeretekkel rendelkezik a felelősségére bízott szolgálati jármű szerkezetéről, elvégzi az előírt napi karbantartást és a kisebb javításokat, a javítási ütemtervben meghatározott időben gondoskodik a technikai ellenőrző vizsgálatok elvégzéséről, nagyobb meghibásodás esetében kezdeményezi a szolgálati jármű javíttatását; ismeri a belügyi szerv üzemeltetésében lévő szolgálati jármű forgalmazására, igénybevételére, vezetésére vonatkozó előírásokat, gondoskodik a szolgálati jármű megfelelő őrzéséről és biztonságos elhelyezéséről; a szolgálati jármű átadás-átvétele alkalmával szakszerűen elvégzi a szolgálati jármű műszaki, közlekedésbiztonsági átvizsgálását, a szolgálati járműhöz tartozó felszerelések, tartozékok átadás-átvételét; rendszeresen figyelemmel kíséri az általa vezetett szolgálati jármű üzemanyag-fogyasztását, és – a normához képest – az észlelt túlfogyasztást azonnal jelenti a felettes vezetőjének; a jogtalannak vélt igénybevételre felhívja a kirendelő vagy a vele utazó vezető figyelmét, és jelenti felettes vezetőjének; rendszeresen bővíti szakmai ismereteit, részt vesz a továbbképzéseken; a szolgálati járművel való elindulás előtt ellenőrzi a jármű közlekedésben való részvételi feltételeinek meglétét, meggyőződik a hajtó- és kenőanyag mennyiségéről, a jármű épségéről, a tartozékok meglétéről; a szolgálat befejezése után átvizsgálja a szolgálati járművet, hogy abban nem maradtak-e ottfelejtett idegen tárgyak.

19. § Az ügyintézői gépjárművezető feladatai: a) ismeretekkel rendelkezik az általa vezetett szolgálati járműtípusra vonatkozó alapvető kezelési és műszaki előírásokról; b) az arra meghatározott helyen (telephelyen, garázsban, szolgálat átadás-átvételének helyén) és módon átveszi, és az igénybevétel után átadja a szolgálati járművet; c) a szolgálati jármű igénybevétele előtt elvégzi az előírt ellenőrzéseket, meggyőződik a jármű közlekedésbiztonságáról, a jelzőberendezések megbízható működéséről, a gumik állapotáról, és az észlelt hibákat jelzi az ügyintézői gépjármű-szakfelelősnek; d) a szolgálati szállítási feladatokat a legrövidebb időn belül, biztonságosan, a közlekedési szabályok betartásával végrehajtja; e) a szolgálati jármű működési rendellenességének észlelése esetén köteles a közlekedési szabályok betartásával a lehető leghamarabb megállni, és amennyiben lehetséges, a hiba okát megállapítani; f ) a kisebb hibát – észlelését követően – az igénybevétel folytatása érdekében a helyszínen javítja vagy megjavíttatja; g) az igénybevétel után a szolgálati járművet a telephelyen szolgálatot teljesítő gépjármű-szakfelelősnek vagy az ügyeletes szakbeosztottnak átadja, amennyiben a járműfenntartó szerv foglalkoztat ilyen személyt; h) vezeti a menetlevelet, a felhasznált üzemanyagról – előírt időközönként – elszámol az ügyintézői gépjárműszakfelelősnek vagy az ezzel a feladattal megbízott munkavállalónak; i) felelős a napi forgalmazás idejének, útvonalának, az igénybevétel jellegének dokumentálásáért és a megkülönböztető jelzések használatának – amennyiben arra jogosult –, a belügyi szerv vezetője által kijelölt tárolóhelyen kívüli gépjárműtárolás engedélyezésének bejegyzéséért és igazolásáért; j) a szolgálat befejezése után átvizsgálja a szolgálati járművet, hogy abban nem maradtak-e ottfelejtett idegen tárgyak. 20. § Annál a belügyi szervnél, amelynél a szervezeti struktúra, a felelősségi rend kialakítása e fejezettől eltérő kialakítást indokol, a belügyi szerv vezetőjének kell meghatároznia a munkavállalók felelősségi és feladat-végrehajtási rendjét a 126. §-ban meghatározottak szerint.

5. A szolgálati járművek üzemeltetése 21. §

(1) A szolgálati jármű üzemeltetési formái: a) személyes használatú üzemeltetés; b) taxirendszerű üzemeltetés; c) ügyintézői üzemeltetés; d) készenléti üzemeltetés.

4722


(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (a továbbiakban: Szolgáltató) által biztosított szolgálati jármű – az állami vezetők és az államigazgatási szervek köztisztviselői számára biztosított juttatásokról és azok feltételeiről szóló az állami vezetői juttatásokról szóló kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) szerint – szervezeti egység kizárólagos használatára kirendelhető.

22. §

(1) A személyes használatú üzemeltetés során az arra feljogosított munkavállaló a szolgálati járművet szolgálati és magáncélból tartósan veheti igénybe főfoglalkozású gépjárművezetővel vagy nélküle. (2) Taxirendszerű üzemeltetés az arra kijelölt, főfoglalkozású gépjárművezető által vezetett szolgálati jármű igénybevétele. (3) Ügyintézői üzemeltetés a szolgálati jármű – főfoglalkozású gépjárművezetőn kívüli – ügyintézői gépjárművezetői igazolvánnyal rendelkező munkavállaló vezetésével történő igénybevétele. (4) A készenléti üzemeltetés az arra kijelölt, főfoglalkozású gépjárművezető által vezetett közvetlen helyszíni beavatkozásra rendszerben tartott szolgálati jármű igénybevétele. A készenléti üzemeltetéssel kapcsolatos igénybevételi, forgalmazási rendet – az ilyen üzemeltetési formát alkalmazó belügyi szerv – a 126. § szerinti szabályzatban határozza meg.

6. A szolgálati járművek igénybevétele 23. §

(1) A járműfenntartó szerv által üzemeltetett szolgálati jármű vezetésére a) a belügyi szerv saját állományába tartozó munkavállaló, a belügyi szervhez vezényelt munkavállaló, a társ belügyi szerv munkavállalója a 29. § a), b) és c) pontjában; b) a minisztériumba vezényelt vagy a minisztérium állományába tartozó munkavállaló a 29. § a), b) és d) pontjában; c) a belügyi szervnél foglalkoztatott közfoglalkoztatott a 29. § a) és c) pontjában; d) a büntetés-végrehajtási szerveknél fogvatartott (a továbbiakban: fogvatartott) – amennyiben a járművezetésre való jogosultsága nem korlátozott – a 29. § a) és e) pontjában meghatározott feltételek együttes megléte esetén jogosult. (2) A szolgálati jármű rendeltetése elsődlegesen a hivatali és szolgálati feladatok ellátásához kapcsolódó személy- és teherszállítás, valamint a szolgálati érdekből történő utaztatás biztosítása. (3) A vezényelt munkavállaló részére szolgálati járművet – a 46. § b) pontja kivételével – a vezényléssel érintett fogadó szerv biztosíthat. (4) A belügyi szerv szolgálati járműigényének biztosítása érdekében – amennyiben a szolgálati járműigény szerven belül nem biztosítható – más belügyi szerv vezetőjéhez fordulhat a 38. §-ban meghatározott rendelkezések figyelembevételével. (5) A szolgálati járművek használata során a járművet biztosító belügyi szerv eljárásrendjét és előírásait az utasításban foglaltaknak megfelelően kell alkalmazni. (6) A szolgálati járművel csak az 1. § b) pont szerinti munkavállaló, a belügyi szervnél foglalkoztatott közfoglalkoztatott, továbbá a belügyi szerv nyugdíjasa szállítható, kivéve a) a szolgálati és munkaköri tevékenységgel összefüggő esetekben; b) engedélyezett személyes gépkocsihasználat vagy magáncélú igénybevétel során; c) a KRESZ által előírt segítségnyújtáskor. (7) A szolgálati járművet vezető személy a) köteles a járművet szakszerűen, rendeltetésszerűen vezetni; b) köteles a napi munkavégzésre munkaképes állapotban jelentkezni; c) ha vezetés közben álmosságot, rosszullétet érez, köteles azonnal jelezni a szolgálati jármű parancsnokának vagy utasának, szükség esetén megállni és pihenőt tartani, súlyosabb esetben a lehető legrövidebb úton segítséget kérni. d) közlekedési baleset bekövetkeztekor a KRESZ vonatkozó szabályai mellett a 21. alcím szerint köteles eljárni. (8) A nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett belügyi szervek az általuk üzemeltetett szolgálati járművek igénybevételének rendjét, valamint a fogvatartottak által történő jármű-igénybevételt a 126. § szerinti szabályzatban határozzák meg ezen utasítás előírásait figyelembe véve.


4723

24. § A szolgálati jármű igénybevétele lehet a) hivatali, szolgálati célú (a továbbiakban együtt: szolgálati célú); b) eseti magáncélú; c) tartós magáncélú; d) személyes gépkocsihasználatú. 25. § A külföldre vezényelt összekötő tisztek szolgálati és magáncélú szolgálati járműhasználatának rendjét az érintett belügyi szerv a 126. § szerinti szabályzatában határozza meg a belügyi szerv költségvetési lehetőségeinek figyelembevételével. 26. § A belügyi szerv által meghatározott arculattal vagy rögzített üzemmódú megkülönböztető jelzést adó berendezéssel felszerelt szolgálati jármű, valamint a híradó rendszergépjármű magáncélú használatra nem engedélyezhető. 27. § Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény és az autópályák, autóutak és főutak használatának díjáról szóló 36/2007. (III. 26.) GKM rendelet alapján a díjfizetés alól mentesítettek kizárólag azokkal a szolgálati járműveikkel használhatják térítésmentesen a díjköteles útszakaszt, amelyek meghatározott adatait a jogosultság igazolásával előzetesen írásban vagy elektronikusan a gépjárműnyilvántartást vezető hatósághoz eljuttatták. 28. § Szolgálati jármű társadalmi célú, továbbá fénykép vagy filmfelvétel készítése céljából történő rendelkezésre bocsátását – az utasítás hatálya alá nem tartozó személy vagy szervezet részére – a nyilvántartási jegyzékkel rendelkező belügyi szerv vezetője vagy az általa kijelölt vezető engedélyezheti. 29. § A szolgálati jármű vezetésének feltételei a 23. § (1) bekezdésének figyelembevételével: a) az adott jármű-kategóriára vonatkozó, a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendeletben meghatározottak szerinti érvényes vezetői engedély megléte; b) az ügyintézői gépjárművezetői igazolvány megléte; c) a belügyi szerv vezetőjének vagy az általa kijelölt vezetőnek az engedélye; d) a BM MFO vezetőjének engedélye; e) megbízólevél. 30. § Az ügyintézői gépjárművezetői igazolvány megszerzéséhez szükséges továbbképzésen történő részvételt a belügyi szerv munkavállalója esetében a belügyi szerv vezetője vagy az általa kijelölt vezető, a minisztérium munkavállalója esetében a BM MFO vezetője engedélyezi. 31. § Az ügyintézői gépjárművezetőtől a szolgálati jármű vezetésére szóló megbízást, valamint az ügyintézői gépjárművezetői igazolványt vissza kell vonni, ha: a) a foglalkoztatási jogviszonya megszűnt; b) a vezetői engedélyét bevonták, vagy az egyéb módon érvényét vesztette; c) a szolgálati járművet nem rendeltetésszerűen használta, a szolgálati jármű igénybevételével egyéb módon visszaélt, szeszes italtól befolyásolt állapotban vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt vezetett szolgálati járművet, vagy saját hibájából súlyos közlekedési balesetet okozott; d) orvosi szakvélemény alapján egészségügyi okból alkalmatlan a további járművezetésre. 32. §

(1) A szolgálati járművel a telephelyet elhagyni csak a KRESZ által előírt feltételek megléte esetén, a jármű érvényes forgalmi engedélyével, a kötelező felelősségbiztosítást igazoló lappal, menetlevéllel, és a gépjármű-indítószolgálat tudomásával, az indítónaplóba történő bejegyzés szabályait betartva lehet. (2) Ha a belügyi szerv gépjármű-indítószolgálattal nem rendelkezik, az e szolgálat feladatkörébe tartozó feladatok ellátását – a helyi körülményekre figyelemmel – a szolgálati jármű használatának engedélyezésével rendelkező vezetőnek kell megszerveznie.

33. § A szolgálati jármű, a hozzá tartozó dokumentáció és felszerelés átadás-átvételét, ellenőrzését a 126. § szerinti szabályzatban kell rögzíteni.

4724


34. § A szolgálati járművek magáncélú igénybevétele a szolgálati feladatok ellátását nem akadályozhatja, nem hátráltathatja. 35. § Bérelt szolgálati jármű magáncélú igénybevételre nem biztosítható, kivéve ha a bérleti szerződés ezt megengedi. 36. §

(1) A szolgálati jármű magáncélú használatának jogosultságát igazoló engedély egy példányát az igénybevétel időtartama alatt a szolgálati jármű menetlevelével együtt kell tárolni, kivéve ha a belügyi szerv vezetője ez alól műveleti érdek fennállása esetén felmentést ad. (2) A szolgálati járművet jogosulatlanul magáncélra igénybe vevő személyt és a jogosulatlan használatot engedélyező vezetőt – amennyiben a fegyelmi felelősség vizsgálata indokolja – az okozott kár megtérítésére kell kötelezni. A kártérítés összege nem lehet kevesebb a 43. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti teljes térítési díjnál.

7. Szolgálati jármű szolgálati célú igénybevétele 37. §

38. §

(1) Szolgálati célú igénybevételnek minősül a szolgálati jármű szolgálati feladat végrehajtására történő igénybevétele, továbbá a belügyi szervek kegyeleti tevékenységével összefüggésben a belügyi szervek által biztosított szolgálati jármű igénybevétele. (2) A járműfenntartó belügyi szerv vezetője vagy az általa kijelölt vezető egyedi elbírálása alapján szolgálati útnak minősítheti: a) a készenléti szolgálat idejére a lakás és a szolgálati hely közötti járműhasználatot; b) a szolgálati hely (munkahely) változása esetén – amennyiben arra szolgálati érdekből kerül sor – legfeljebb 6 hónap időtartamra a lakás és a szolgálati hely (munkahely) közötti járműhasználatot; c) a csoportos személyszállítást, ha a lakás és a szolgálati hely (munkahely) vagy az oktatási intézmény távolsága indokolttá teszi; d) a hivatali, szolgálati érdekből történő költöztetést; e) belföldi kiküldetés esetén – ha gazdaságossági szempontok alapján az igénybe vevő vezetője által javasolt – a kiküldetést megelőző hazautazást és telephelyen kívüli parkolást, illetve a kiküldetést követő hazautazást és a munkahelyre történő beutazást; f ) a rendkívüli esemény bekövetkezésekor vagy fontos szolgálati érdekből a lakhelyről (tartózkodási helyről) a szolgálati helyre, illetve a rendkívüli esemény helyszínére történő utazáshoz, a tartós magáncélú használatra engedélyezett szolgálati jármű igényjogosult általi járműhasználatát. (3) Közösségi forrásból beszerzett, fenntartási kötelezettséggel terhelt vagy adományozott szolgálati jármű kizárólag a támogatási célnak megfelelő szolgálati feladat végrehajtására használható. (1) Szolgálati jármű szolgálati igénybevétel céljából a járműfenntartó belügyi szerv vezetője vagy az általa kijelölt vezető engedélyével biztosítható a nem belügyminiszter által irányított szerv, valamint a belügyi társszervek részére is. (2) Az igénybevételi szándékot az igénylő szerv vezetője, minisztériumi igénybevétel esetén az igénylő minisztériumi szervezeti egység vezetője köteles írásban jelezni a szolgálati járművet biztosító belügyi szerv vezetőjének legkésőbb az igénybevételt 5 munkanappal megelőzően. (3) A szolgálati jármű szolgálati igénybevétel céljából nem belügyminiszter által irányított szerv részére történő biztosítása esetén a 43. § (1) bekezdés b) pontja szerinti teljes térítési díj fizetendő.

39. § A védett személyek közúton történő utazásbiztosításához szükséges járművek beszerzéséről szóló 1384/2015. (VI. 12.) Korm. határozat 2. pontjában biztosított forrásból beszerzett személyvédelmi célú biztonsági jármű kizárólag delegáció személyszállítási feladatát láthatja el vagy biztosíthatja biztonsági szempontból.

8. Szolgálati jármű eseti magáncélú igénybevétele 40. § Eseti jelleggel szolgálati jármű magáncélú igénybevétele engedélyezhető a) költözéshez, saját tulajdonú ház, lakás építéséhez, a gyógy- és üdülőhelyre családtagokkal együtt történő eljutáshoz, onnan lakóhelyre történő visszaszállításhoz, közeli hozzátartozó temetése esetén, közösségi, kulturális, sport célú utazáshoz, teherszállítási célra, különös tekintettel az igénylő szociális helyzetére; b) egyéb magáncélra.


41. §

42. §

43. §

4725

(1) Szolgálati jármű eseti magáncélú igénybevételét kérelmezheti a) a belügyi szerv munkavállalója a 42. § (1) bekezdés a), b) és c) pontja szerint; b) a belügyi szerv nyugdíjasa a 42. § (1) bekezdés a), b) és c) pontja szerint; c) a belügyi szerv munkavállalóiból, nyugdíjasaiból álló munkahelyi közösség vagy az általuk létrehozott társadalmi szervezetek (szakszervezet, kulturális, sport- vagy szakmai egyesület, alapítvány és nyugdíjas klub) a 42. § (1) bekezdés a), b) és c) pontja szerint; d) egyéb állami szerv dolgozója a 42. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerint, csak gépjárművezetővel. (2) Az eseti magáncélú igénybevételt a szolgálati járművet biztosító belügyi szervtől más belügyi szerv munkavállalója is kezdeményezheti. (1) A szolgálati jármű eseti magáncélú igénybevétele a szolgálati járművet biztosító belügyi szerv vezetőjéhez felterjesztett engedélykérelem és a belügyi szerv vezetőjének vagy az általa kijelölt vezetőnek egyedi engedélye alapján (1. melléklet) a) térítésmentesen, – a 40. § a) pontjában meghatározott esetekben – főfoglalkozású gépjárművezetővel vagy a jármű-kategóriára érvényes vezetői engedély és ügyintézői gépjárművezetői igazolvány birtokában az igénybe vevő járművezetése mellett aa) a szolgálati járművet biztosító belügyi szerv költségvetésének terhére, a szerv vezetője által meghatározott évi kilométerkereten belül, ab) a szolgálati járművet biztosító belügyi szerven kívüli, más belügyi szerv munkavállalójától érkezett igény esetén az igénylő munkáltatója költségvetésének terhére; b) kedvezményes térítési díjjal – a 40. § a) pontjában meghatározott esetekben – főfoglalkozású gépjárművezetővel vagy a jármű-kategóriára érvényes vezetői engedély és ügyintézői gépjárművezetői igazolvány birtokában az igénybe vevő járművezetése mellett; c) teljes térítési díj ellenében – a 40. § a) és b) pontjában meghatározott esetekben – főfoglalkozású gépjárművezetővel vagy a jármű-kategóriára érvényes vezetői engedély és ügyintézői gépjárművezetői igazolvány birtokában az igénybe vevő járművezetése mellett biztosítható. (2) A szolgálati jármű 41. § (2) bekezdése szerinti igénybevétele esetén a térítésmentes és kedvezményes igénybevétel során – a járműfenntartó belügyi szerv részéről – felmerülő költségek az igénylő munkáltatóját terhelik. Az igénylő munkáltatója nyilatkozni köteles a költségek viseléséről a szolgálati járművet biztosító belügyi szerv felé a konkrét igénnyel kapcsolatosan. (1) A szolgálati jármű eseti magáncélú igénybevételéért fizetendő térítési díj meghatározása: a) főfoglalkozású gépjárművezető nélkül történő igénybevétel esetén aa) a kedvezményes térítési díj tartalmazza a járműtípus szerinti és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) által közzétett üzemanyagár alapján számított hajtó- és kenőanyagköltség 1 kilométerre vetített összegével kalkulált, indulástól érkezésig megtett kilométer teljesítése alapján számolt díjat, ab) a teljes térítési díj tartalmazza a járműfajtára vonatkozó, a tárgyévet megelőző évi önköltség 1 kilométerre vetített összegét, valamint az igénybevétel időpontjában érvényes, a NAV által közzétett üzemanyagár alapján számított hajtó- és kenőanyagköltség 1 kilométerre vetített összegével kalkulált, indulástól érkezésig megtett kilométer teljesítése alapján számolt díjat; b) főfoglalkozású gépjárművezetővel történő igénybevétel esetén az a) pontban meghatározott térítési díjon felül a felmerülő egyéb költségek (gépjárművezetővel kapcsolatosan felmerülő személyi és járulékkiadásokat tartalmazó díj, ideértve a túlmunkát, túlszolgálatot, a szállás-, étkezési, kiküldetési költséget, a rendkívüli munkavégzés díját – a tárgyévet megelőző évi adatok alapján, órában vagy kilométerben meghatározva –, parkolási díj, a magánhasználat érdekében felmerült úthasználati díj) az igénybe vevőt terhelik. (2) Amennyiben a belügyi szerv rendelkezik saját önköltség-számítási szabályzattal, az aa) és ab) alpont esetében az önköltség-számítási szabályzatban meghatározottak szerint kell a térítési díjat kiszámolni. (3) A szolgálati jármű eseti magáncélú igénybevétele során a díjköteles utak és az autópálya használatáért külön díjat nem kell fizetni akkor, ha a 27. §-ban foglaltak teljesültek.

44. § A szolgálati jármű eseti magáncélú igénybevételét igazoló engedély nyilvántartása a nyilvántartási jegyzékkel rendelkező belügyi szerv vezetője által kijelölt szervezeti egység feladata.

4726


45. § A Szolgáltató által biztosított szolgálati jármű eseti magáncélú igénybevétele során a Szolgáltató eljárásrendje az irányadó.

9. Szolgálati jármű tartós magáncélú igénybevétele 46. § A járműfenntartó belügyi szerv tartós magáncélú igénybevételre szolgálati személygépkocsit biztosíthat a) a belügyi szerv saját állományába tartozó vagy a belügyi szervhez vezényelt munkavállaló (2/a. melléklet); b) a minisztériumba vezényelt és a minisztérium állományába tartozó munkavállaló (2/b. melléklet); részére a 47. §-ban és a 48. §-ban meghatározottak szerint. 47. § A tartós magáncélú igénybevételre legfeljebb 129 kW (175 LE) motorteljesítményű szolgálati személygépkocsi biztosítható a 3. mellékletben meghatározott szolgálati jármű-kategóriák figyelembevételével a) a kiemelt vezetői beosztást betöltő munkavállaló részére, amennyiben személyes gépkocsihasználatra nem jogosult; b) a középvezetői beosztást betöltő munkavállaló részére; c) olyan személy részére, aki nem tartozik az a) és b) pont hatálya alá, de számára a szolgálati feladatai ellátásához szolgálati jármű állandó használata – különös tekintettel a hivatali munkaidőn kívül végzett feladatok gyakoriságára – indokolt. 48. §

49. §

(1) A szolgálati jármű tartós magáncélú igénybevételét a 46. § a) pontja szerinti igény esetén a járműfenntartó belügyi szerv vezetője – amennyiben a nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett belügyi szerv vezetője a 126. § szerinti szabályzatban saját hatáskörébe nem vonja – vagy az általa kijelölt vezető, a 46. § b) pontja szerinti igény esetén a Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 15/2014. (IX. 5.) BM utasítás (a továbbiakban: szervezeti és működési szabályzat) meghatározott vezető engedélyezheti. (2) Az önálló belügyi szerv vezetője részére a szolgálati jármű tartós magáncélú igénybevételét – kérelme alapján – a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározott vezető engedélyezheti. (3) Az engedélyező szakmai vagy gazdasági okok alapján dönt az (1)–(2) bekezdés szerinti igény engedélyezéséről, a kiadott engedélyek visszavonásáról, korlátozásáról. (4) A tartós magáncélú igénybevétel eljárási rendjét a belügyi szervek a 126. § szerinti szabályzatukban kötelesek meghatározni. (1) A szolgálati jármű tartós magáncélú igénybevételére vonatkozó engedéllyel rendelkezők a szolgálati járművet az 59. §-ban meghatározott térítési díj ellenében magáncélra havi 2000 kilométer erejéig használhatják az önálló belügyi szerv vezetőjének kivételével. (2) Az önálló belügyi szerv vezetőjének tartós magáncélú igénybevételére vonatkozó havi futásteljesítményét – az igényjogosult kérelme alapján – a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározott vezető hagyja jóvá. (3) A havi kilométerkeret összevonható, és göngyölítetten éves kilométerkeretként felhasználható.

50. § Az éves kilométerkeret személyre szól, az adott naptári évre vonatkozik, az esetleges kilométer-megtakarítás a következő évre nem vihető át, túllépése esetén – a túlteljesített kilométer vonatkozásában – a 43. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti teljes térítési díjat kell fizetni. 51. § A belügyi szerv vezetője a 49. §-ban meghatározott havi kilométerkeretnél kevesebbet is meghatározhat az általa irányított szerv vonatkozásában. 52. § A 46. § b) pontja szerint tartós magáncélú igénybevételre biztosított szolgálati jármű esetében az igényjogosultakat érintő kilométerkeret túllépéséről, a tartós magánhasználat megszüntetéséről, szüneteltetéséről, visszavonásáról szóló értesítés alapján a szolgálati járművet biztosító belügyi szerv vezetője által kijelölt szervezeti egység a kézhezvételtől számított 5 munkanapon belül az illetményszámfejtő belügyi szerv szakirányú szervezeti egységét értesíti.


53. §

54. §

4727

(1) A belügyi szerv üzemeltetésében lévő és a 46. § b) pontja szerinti tartós magáncélú igénybevételre biztosított szolgálati jármű esetében az igényjogosult használati megállapodást köt a szolgálati járművet biztosító belügyi szerv vezetőjével vagy az általa kijelölt vezetővel a 4. melléklet szerint. A szolgálati jármű átadás-átvételéről az átadó szerv átadás-átvételi jegyzőkönyvet készít. (2) A járműfenntartó szerv a 46. § b) pontja szerinti szolgálati jármű átadás-átvételét igazoló jegyzőkönyv másolatát a kiadást és a visszavételt követő 10 munkanapon belül megküldi a BM MFO-nak. (1) A tartós magáncélú igénybevételre vonatkozó engedély visszavonásig érvényes. (2) Az engedélyt vissza kell vonni: a) pénzügyi fedezet hiánya esetén; b) ha az igényjogosult az utasításban foglalt feltételeknek már nem felel meg; c) ha az igényjogosult saját maga kéri; d) ha az igényjogosult a tartós magáncélú igénybevételre vonatkozó szabályokat megszegi. (3) Az engedély visszavonható, ha a járműfenntartó szerv vezetője – indoklással ellátott kérelemben – kezdeményezi. (4) A visszavonás vagy szüneteltetés tényéről az igényjogosultnak az 5. melléklet szerinti formanyomtatvány kitöltésével 10 munkanapon belül kell tájékoztatnia a járműfenntartó belügyi szerv vezetője által kijelölt szervezeti egységet, valamint az illetményszámfejtő helyet. (5) A 46. § b) pontja szerinti igénybevétel esetén a járműfenntartó belügyi szerv vezetője vagy az általa kijelölt vezető intézkedik a (4) bekezdés szerinti dokumentum BM MFO részére 15 munkanapon belül történő megküldéséről.

55. § A tartós magáncélú igénybevételre kiadott engedély csak az abban meghatározott forgalmi rendszámú, gyártmányú és típusú szolgálati járműre vonatkozik. Ha az engedélyben szereplő szolgálati jármű végleg lecserélésre kerül, a helyette kiadásra kerülő szolgálati jármű tekintetében ismét be kell nyújtani a tartós magáncélú igénybevételre vonatkozó kérelmet, a korábbi engedély – másolatban történő – egyidejű megküldésével. 56. § A szolgálati járművek tartós magáncélú igénybevételéről szóló engedélyek és nyilatkozatok 6. melléklet szerinti nyilvántartása a járműfenntartó belügyi szerv vezetője által kijelölt szervezeti egység feladata. 57. § A belügyi szervek által üzemeltetett és tartós magáncélú igénybevételre engedélyezett szolgálati jármű forgalomból 15 munkanapot meghaladó kiesése esetén (javítás, szervizelés stb.) a csere szolgálati jármű tartós magáncélú igénybevétele céljából új kérelmet kell benyújtani. 58. §

(1) A szolgálati jármű tartós magáncélra történő igénybevételének engedélyezése személyre szóló. A tartós magáncélú igénybevételre biztosított szolgálati jármű vezetésére a tartós magáncélú igénybevétel során csak az engedéllyel rendelkező személy jogosult, a szolgálati jármű vezetése más személynek nem engedhető át. (2) A szolgálati jármű tartós magáncélú igénybevétele alkalmával főfoglalkozású gépkocsivezető nem vehető igénybe. (3) A jogosult részére a szolgálati jármű tartós magáncélú igénybevétele során megtett kilométerek alatt keletkező üzemanyag-megtakarítás összege nem fizethető ki.

59. § A szolgálati jármű tartós magáncélú igénybevételéért az igényjogosultnak havonta térítési díjat kell fizetnie a járműfenntartó belügyi szerv részére a következők szerint: a) 1600 cm3 hengerűrtartalomig 17 000 Ft; b) 1600 cm3 hengerűrtartalom felett 25 000 Ft. 60. § A járműfenntartó belügyi szerv az 59. §-ban meghatározott térítési díjtól magasabb díjat is megállapíthat. 61. § A fizetési kötelezettség a) az igényjogosult részéről a tartós magáncélú igénybevételre átvett szolgálati jármű átvételi napjától áll fenn – a 2/a. vagy 2/b. mellékletek szerinti engedély jóváhagyása esetén –, mely a munkáltató által az igényjogosult illetményéből történő levonással kerül teljesítésre az igényjogosult felhatalmazása alapján; b) az engedély visszavonása vagy az igényjogosult részéről az engedélyről való lemondás esetén az 5. mellékletben megjelölt visszavonás vagy lemondás napján szűnik meg az addig fennálló fizetési kötelezettség teljesítésével; c) az engedélyben meghatározott szolgálati jármű ideiglenes – 15 munkanapot nem meghaladó – használhatatlansága esetén történő cserejármű biztosítása alatt nem növekedhet, figyelembe véve az 57. §-t.

4728


62. § Ha a tartós magáncélú igényjogosult egybefüggő 30 napot meghaladóan nem veszi igénybe a szolgálati járművet magáncélra, az igénybevétellel nem érintett egybefüggő időszakra az igényjogosultat fizetési kötelezettség nem terheli.

10. Saját tulajdonú jármű szolgálati célú igénybevétele 63. § A szolgálati feladatok ellátásához a járműfenntartó belügyi szerv vezetője engedélyezheti a munkavállaló saját tulajdonú, illetve a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában álló, de a kérelmező által használt jármű használatát (7. melléklet) – az általa meghatározott költségvetési keret erejéig – költségtérítés ellenében. A saját tulajdonú jármű szolgálati célú igénybevételéért fizetendő térítési díj a jogszabályokban meghatározott üzemanyag-alapnorma és a NAV által közzétett üzemanyagár alapján megállapított üzemanyagköltség és a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. számú melléklet IV/3. pont szerinti általános személygépkocsinormaköltség összege, a járműre vonatkozó biztosítások engedélyezett igénybevételi időtartamra vonatkozó időarányos része, ezen felül saját jármű használatáért egyéb juttatás nem jár. 64. § A 10. alcímre vonatkozó részletszabályokat a belügyi szerv a 126. § szerinti szabályzatban köteles meghatározni.

11. Személyes gépkocsihasználat 65. § Személyes gépkocsihasználat a Kormányrendelet vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény végrehajtásáról szóló 154/2015. (VI. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hszt. végrehajtási rendelet) szerint személyhez kötődően engedélyezett szolgálati jármű igénybevétele. 66. § A miniszter, államtitkár, közigazgatási államtitkár, kormánybiztos részére a Szolgáltató a Kormányrendelet alapján személyes gépkocsihasználatot biztosít. A helyettes államtitkár, miniszteri kabinetet vezető kabinetfőnök, miniszteri biztos, miniszterelnöki biztos, kormányhivatalok vezető-helyettesei, központi hivatalok vezetői, kormánymegbízott részére a Szolgáltató a Kormányrendelet alapján személyes gépkocsihasználatot biztosíthat. A Szolgáltató által biztosított szolgálati járművek használata, üzemeltetése során a Szolgáltató előírásai az irányadóak. 67. § Az országos parancsnok és helyettese, valamint az országos főigazgató és helyettese személyes gépkocsihasználata tekintetében a Hszt. végrehajtási rendelet szabályait kell alkalmazni. 68. § A 67. § szerinti személyes gépkocsihasználatra a belügyi szerv használatában lévő, legfeljebb 129 kW (175 LE) motorteljesítményű személygépkocsi biztosítható.

12. Szolgálati jármű országhatáron kívüli igénybevétele 69. § Az ország területének szolgálati járművel történő elhagyása engedélyhez, illetve előzetes bejelentéshez kötött. (1) A Szolgáltató által biztosított szolgálati járművek tekintetében az országhatáron kívüli igénybevételre vonatkozó tájékoztatási kötelezettségnek a Szolgáltató saját előírásai alapján kell eleget tenni. (2) A járműfenntartó belügyi szerv által biztosított szolgálati jármű esetében az ország területének elhagyására szóló engedélyt a nyilvántartási jegyzékkel rendelkező belügyi szerv vezetője vagy az általa kijelölt vezető adhatja ki az igénybevevő kérelmére. (3) A (2) bekezdés szerint kiadott engedélynek tartalmaznia kell a) a belügyi szerv megnevezését; b) az igénylő nevét, rendfokozatát, szolgálati/munkahelyét, beosztását, útlevél-/személyiigazolvány-számát; c) a szolgálati jármű gyártmányát, típusát, forgalmi rendszámát; d) a kiutazás időtartamát, útvonalát az országok megjelölésével; e) a kiutazás indoklását; f ) nemzetközi biztosítási kártya kiváltására vonatkozó információt.


4729

(4) A miniszter irányítása alá tartozó önálló belügyi szerv vezetője részére a belügyi szerv által biztosított szolgálati jármű országhatáron túli igénybevétele engedélyköteles. Az engedélyt legkésőbb a kiutazást 14 nappal megelőzően kell kérelmezni a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározott vezetőtől. (5) A kérelemnek tartalmazni kell a) a belügyi szerv megnevezését; b) a belügyi szerv vezetőjének nevét, rendfokozatát, beosztását, útlevél-/személyiigazolvány-számát; c) a szolgálati jármű gyártmányát, típusát, forgalmi rendszámát; d) a kiutazás időtartamát, útvonalát az országok megjelölésével; e) a kiutazás indoklását; f ) nemzetközi biztosítási kártya kiváltására vonatkozó információt.

13. Szolgálati járműflotta célfeladatra történő biztosítása belügyi szervek közötti megállapodás alapján 70. § A belügyi szerv tekintetében felmerülő új célfeladat végrehajtása érdekében szolgálati járműflotta igénybevétele biztosítható. Amennyiben a célfeladattal érintett belügyi szerv nem rendelkezik szolgálati járműállománnyal, vagy a járműfenntartó belügyi szerv szolgálati járműállománya – kapacitás hiányában – a célfeladat végrehajtásához nem elegendő, a miniszter jóváhagyásával a belügyi szervek közötti, szolgálati járműflotta biztosítására vonatkozó egyedi megállapodás alapján szolgálati járműflotta biztosítható. 71. § A megállapodásban rögzíteni kell az érintett belügyi szervek megnevezését, a célfeladatot, a szolgálati járműflottára vonatkozó paramétereket, az üzemanyag-felhasználás és -elszámolás rendjét, a karbantartás, javítás, a szolgálati jármű átadás-átvételi eljárási rendjét, a célfeladat végrehajtásának konkrét vagy várható időtartamát. 72. § A megállapodást az érintett belügyi szervek vezetői írják alá, és a miniszter hagyja jóvá. 73. § A szolgálati jármű igénybe vevő részére történő átadás-átvétele a 8. melléklet szerinti engedély alapján – a jóváhagyott megállapodás mellett – biztosítható. 74. §

(1) A 8. melléklet szerinti szolgálati jármű szolgálati célú igénybevételére vonatkozó engedélyt a) a minisztérium és más belügyi szerv közötti megállapodás esetén a GHÁT vezetője; b) a minisztérium kivételével a belügyi szervek közötti megállapodás esetén a szolgálati járművet igénybe vevő belügyi szerv vezetője hagyja jóvá. (2) A szolgálati jármű cseréje esetén a 8. melléklet szerinti engedélyt nem kell megújítani. A szolgálati járművet érintő változásról – a cseréjéről, végleges visszavételéről –, a változást követő 10 munkanapon belül a járműfenntartó köteles írásban tájékoztatni az igénybe vevő belügyi szervet.

14. A szolgálati jármű és járműszakanyag tárolása 75. §

(1) A szolgálati jármű és járműszakanyag telephelyen belüli tárolási körülményeinek kialakításáért a belügyi szerv vezetője vagy az általa kijelölt vezető felelős. (2) A szolgálati jármű telephelyen kívüli tárolását indokolt esetben a belügyi szerv vezetője vagy az általa kijelölt vezető engedélyezheti.

76. § A telephely a szolgálati jármű és a járműszakanyagok sajátos és biztonságos tárolására, technikai kiszolgálására, karbantartására, a műszaki színvonal fenntartása, az üzembiztonság fokozása, az elhasználódás lassítása érdekében – lehetőség szerint a belügyi szerv objektumain belül – kialakított terület. 77. § A tárolóhely a szolgálati jármű elhelyezésére – szolgálati időn kívüli leállítása esetén – szolgáló terület.

4730


78. § A járművek tárolásának rendje: a) a Szolgáltató által biztosított szolgálati járművet a Szolgáltató által meghatározott telephelyen kell tárolni; b) a járműfenntartó belügyi szerv által biztosított szolgálati járművet a járműfenntartó belügyi szerv vezetője által meghatározott telephelyen kell tárolni; c) a szolgálati jármű magáncélú használatának engedélyével rendelkező személyek kötelesek a jármű elhelyezéséről gondoskodni. 79. § A szolgálati járművet az igénybevételt követően telephelyen, engedélyezett tárolóhelyen kell elhelyezni. 80. §

(1) A szolgálati jármű használatának 30 napon túli szüneteltetése esetén a tárolás kizárólag telephelyen történhet. (2) A rögzített üzemmódú megkülönböztető jelzést adó készülékkel felszerelt szolgálati járművet – a jármű javításával összefüggő tárolás kivételével – csak telephelyen lehet tárolni. (3) Szolgálati járművet 30 napon túl telephelyen kívül tárolni kivételes, rendkívül indokolt esetben a nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett belügyi szerv vezetőjének engedélyével lehet. (4) Objektumon kívüli tárolás esetén a legközelebbi belügyi szerv telephelyén kell biztosítani a szolgálati jármű tárolását.

81. § Szolgálati szempontból indokolt esetben – a telephely és a lakóhely közötti közforgalmú járművön való utazás vagy a szolgálat késői időpontban történő befejezése, az utazási célhoz való korai indulás, onnan történő késői érkezés a gépjárművezető pihenőidejét nagymértékben lerövidítené – a tárolási helyet meghatározó vezető engedélyezheti a szolgálati jármű kijelölt telephelyen kívüli tárolását, ha a tárolás módja megfelel ezen alcímben meghatározott feltételeknek. Az engedélyezés tényét a menetlevélben rögzíteni kell.

15. A szolgálati járművek karbantartása, javítása 82. § Karbantartás alatt a szolgálati jármű mosását, tisztántartását, a folyadékszintek ellenőrzését és utántöltését, kenőanyaggal történő ellátását és mindazokat a munkálatokat kell érteni, melyek célja az üzemeltetés folyamán bekövetkező kopások, meghibásodások megelőzése, csökkentése, az üzembiztonság fenntartása és a közúti forgalomban való részvétel feltételeinek megteremtése. 83. § A szolgálati jármű karbantartása keretében el kell végezni a) az indulás előtti; b) szükség esetén menet közbeni; c) a telephelyre, tároló helyre visszaérkezés utáni ellenőrzést, karbantartást. 84. §

85. §

(1) A gépjárművezető mielőtt a szolgálati járművel a telephelyről elindul, köteles a szolgálati jármű közúti közlekedésre való alkalmasságát (kormányberendezés, fékberendezések, folyadékszintek, olajnyomás, a gumiabroncsok, a kötelezően előírt világító és fényjelző berendezések állapotát, a hatósági jelzések meglétét, állapotát, valamint a jármű esztétikai állapotát) ellenőrizni. (2) Műszaki meghibásodás bekövetkeztekor a gépjárművezető a telephelyről nem indulhat el, és a hibáról a szolgálati jármű tekintetében a forgalmazásért felelős személyt vagy a közvetlen vezetőjét haladéktalanul értesíteni köteles. (3) Külsérelmi hiba észlelése esetén a gépjárművezető a hibáról felettes vezetőjét és a gépjármű-szakterület vezetőjét írásban értesíteni köteles. (1) A járműgyártók által meghatározott kilométer-teljesítmények elérését vagy a használati idő elteltét megelőzően – a műszaki és közlekedésbiztonság fenntartása érdekében – az adott járműtípusra kiadott műszaki, karbantartási program szerint végre kell hajtani a szolgálati jármű műszaki, technikai ellenőrző vizsgálatát, és intézkedni kell a felfedett hibák kijavításáról. (2) A járműtípusokra a műszaki, technikai ellenőrző vizsgálatok végrehajtása érdekében a gyártók által az optimális kilométer-teljesítmény, használati idő tekintetében egyedileg meghatározott időpontoktól csak rendkívüli, halaszthatatlan szolgálati feladatok ellátása esetén lehet eltérni, – a garanciális járművek kivételével – legfeljebb az ellenőrző vizsgálat időpontját követő 10 nappal, de legfeljebb az előző és az esedékes technikai ellenőrző vizsgálat között meghatározott kilométer-teljesítmény 1%-ával.


4731

86. § A gépjármű-szakterületnek érvényesíteni kell a szolgálati járművekre és javítási szolgáltatásokra vonatkozó szavatossági jogból eredő igényeket, és gondoskodniuk kell a szavatossági feltételekre meghatározott követelmények betartásáról. 87. § Az új szolgálati járműhöz kiadott üzemeltetési és karbantartási útmutatóban megjelölt futásteljesítményig be kell tartani az előírt sebesség- és terheléskorlátozást, melyért a szolgálati jármű használatáért felelős személy felel. 88. §

(1) A belügyi szerv üzemeltetésében lévő szolgálati jármű javítása a gyártó által előírt garanciális kötelezettség, a szakszerűség, gazdaságosság, a szolgálati érdek, valamint a hatályos jogszabályok figyelembevételével a) a belügyi szervnél üzemelő gépjárműjavító műhelyben; b) külső szak- és márkaszervizekben, javítóműhelyekben történhet, a közbeszerzésekről szóló törvényben, valamint annak végrehajtására, illetve felhatalmazása alapján kiadott egyes beszerzési tárgyú normákban foglaltak betartásával. (2) A bérelt járművek karbantartása, javítása, időszakos felülvizsgálata tekintetében a bérleti szerződésben foglaltak az irányadók.

16. A szolgálati jármű selejtezése 89. §

(1) Amennyiben a szolgálati jármű üzemeltetése gazdaságtalan, vagy rendkívüli meghibásodás, káresemény következtében gazdaságtalanul javítható, szolgálati célra alkalmatlanná vagy feleslegessé vált, intézkedni kell a hasznosítására vagy selejtezésére. (2) A szolgálati jármű használatból való kivonását az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló jogszabályok és a minisztérium szabályzata alapján kell végrehajtani. (3) A használatból való kivonás előtt a rendvédelmi jelleggel kapcsolatos biztonsági és technikai felszereléseket el kell távolítani, a szolgálati járművek okmányait az előírások szerint le kell zárni, majd értékesítésük után az okmányokat az ügyiratkezelés szabályaiban előírtak szerint meg kell őrizni. (4) A használatból kivont, értékesített szolgálati járművet az adatbázisból – a nyilvántartott törzs- és üzemeltetési adatok visszakereshetőségének biztosítása mellett – ki kell vezetni.

17. A szolgálati jármű igénybevételének kategóriafeltételei 90. §

(1) A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (a továbbiakban: ER. rendelet) szerinti M1 jármű-kategóriába tartozó szolgálati járművek a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet felhatalmazása alapján kiadott, az országosan kiemelt termékekre vonatkozó állami normatívákról szóló 14/2012. (VI. 8.) NFM utasítás (a továbbiakban: NFM utasítás) 6. függeléke szerinti igényjogosulti körének meghatározását a (2) bekezdés és a 3. melléklet tartalmazza. (2) Szolgálati igénybevétel céljából az ER. rendelet szerinti M1 jármű-kategóriába tartozó szolgálati járművet az alábbiak szerint lehet biztosítani: a) ha jogszabály másként nem rendelkezik a kiemelt vezetői beosztást betöltő munkavállaló részére – a személyes gépkocsihasználatra jogosult vezető kivételével – legfeljebb a 7. kategóriába tartozó szolgálati járművet; b) a középvezetői beosztást betöltő munkavállaló részére legfeljebb a 6. kategóriába tartozó szolgálati járművet; c) annak, aki nem tartozik az a) és b) pont hatálya alá, de részére a szolgálati feladatai ellátásához a szolgálati jármű állandó használata indokolt, legfeljebb az 5. kategóriába tartozó szolgálati járművet; d) műszaki, technikai, bűnügyi, helyszínelő, járőr használati célú szolgálati járműnek legfeljebb a 6. kategóriába tartozó szolgálati járművet; e) általános ügyintézői feladatok ellátására legfeljebb a 4. kategóriába tartozó szolgálati járművet. (3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben legfeljebb 129 kW (175 LE) motorteljesítményű szolgálati jármű biztosítható. (4) Személyvédelmi célú biztonsági járműként, illetve a miniszter irányítása alá tartozó polgári nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója által meghatározott, műveleti célra használt szolgálati járműként az ER. rendelet és az NFM utasítás szerinti bármely kategóriájú jármű motorteljesítmény-korlátozás nélkül üzemeltethető.

4732


(5) A belügyi szerv feladatellátásával kapcsolatos, ER. rendelet szerinti M1 kategóriától eltérő kategóriájú szolgálati jármű biztosítása a nyilvántartási jegyzék alapján történhet.

91. § Az NFM utasításban és a 90. § (2) bekezdésében meghatározott kategóriákat az utasítás hatálybalépésének időpontjában üzemelő szolgálati járművek lecserélésekor, új jármű beszerzésekor a munkavállaló feladatellátásához szükséges biztosítása során alkalmazni kell. Abban az esetben, ha egy szolgálati jármű a karosszéria kialakítása miatt több kategóriába is besorolható, úgy a besorolás során a legkisebb kategóriát kell alapul venni. 92. § A belügyi szervek vezetői az általuk általános feladatellátási célra üzemeltetni kívánt szolgálati jármű beszerzési eljárását megelőzően, a szolgálati járművel ellátandó feladat részletes bemutatásával kezdeményezhetik a 90. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérő kategóriájú személygépkocsi biztosításának jóváhagyását – a GHÁT vezetője útján – a miniszternél.

18. A szolgálati járműállomány meghatározása, nyilvántartása, tervezése 93. § A belügyi szerv és az általa irányított szervezeti egységek feladatellátásához szükséges szolgálati járműállományának mennyiségét jármű-kategória szerinti bontásban a nyilvántartási jegyzék tartalmazza. 94. §

(1) A nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett belügyi szervek felsorolását a 9. melléklet tartalmazza. (2) A nyilvántartandó jármű-kategóriák felsorolását a) az ER. rendelet szerinti meghatározással a 9. melléklet, továbbá b) az NFM utasítás szerinti meghatározással a 3. melléklet tartalmazza.

95. § A belügyi szerv feladatellátásához szükséges járműállomány mennyiségét és jármű-kategóriánkénti összetételét a nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett belügyi szerv vezetője határozza meg a 8. § 1. pontja alapján. 96. § A 9. melléklet szerinti belügyi szerv által vezetett nyilvántartási jegyzéknek jármű-kategóriánként tartalmaznia kell a feladatok ellátásához szükséges szolgálati járműmennyiségeket. A jármű-kategóriák esetében fel kell tüntetni az ER. rendelet és az NFM utasítás szerinti megjelöléseket is. 97. § A 9. melléklet szerinti belügyi szerv az irányítása alá tartozó szervezeti egység(ek) részére nyilvántartásijegyzékkivonatot ad ki, mely alapján az alárendelt szervek részére a 96. § szerinti adattartalommal meghatározásra kerül a feladatellátáshoz szükséges szolgálati járműállomány. 98. § A járműfenntartó belügyi szerv vezetője gondoskodik a szerv által üzemeltetett szolgálati járműveknek a belügyi szerv számviteli tárgyieszköz-nyilvántartásában történő rögzítéséről és a tárgyieszköz-nyilvántartás kezeléséről, valamint a járműszakanyagok belügyi szerv számviteli analitikai nyilvántartási rendszerében történő naprakész nyilvántartásáról. 99. §

(1) A szolgálati járművek egyedi és naprakész nyilvántartására az adatbázis szolgál. (2) A járműfenntartó belügyi szerv vezetője gondoskodik a szolgálati járművek adatbázisban történő folyamatos nyilvántartásáról. (3) A járműfenntartó belügyi szervnél használatba vett, rendszerbe állított valamennyi szolgálati járművet, továbbá a szolgálati jármű üzemeltetésével kapcsolatos minden olyan eseményt, változást, amely a jármű állagára, értékére, használhatóságára, üzemeltetési költségeire kihatással van, az adatbázisban kell nyilvántartani. Az adatbázis kezelését csak a gazdasági vezető által erre feljogosított munkavállaló végezheti. Az adatbázist elektronikus formában kell vezetni. (4) A járműfenntartó belügyi szerv szolgálati járműállományáról elektronikus formában vezetett adatbázisnak – a (3) bekezdésben meghatározottakon túl – legalább az alábbi információkat, adatokat kell tartalmaznia: 1. hatósági jelzés; 2. gyártmány, típus; 3. alvázszám;


4733

4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

motorszám; hengerűrtartalom; üzemmód; forgalomba helyezés időpontja; műszaki vizsga érvényessége; kilométer-számláló állása; saját, bérelt jelleg; járműfenntartó vagy használó szerv megnevezése; megkülönböztető jelzésre vonatkozó engedély megléte; a technikai szemlék során tett megállapítások; kötelező gépjármű felelősségbiztosítási kategória (a kötelező gépjármű felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű-kategóriákról szóló 20/2009. (X. 9.) PM rendelet 1. számú mellékletében meghatározott gépjármű-kategória); 15. a kötelező szerviz esedékessége futásteljesítmény/időpont alapján; 16. egyéb megjegyzések. (5) Az adatbázisban elkülöníthetően jelölni kell azokat a szolgálati járműveket, valamint híradó rendszergépjárműveket, melyek tekintetében nem engedélyezhető a magáncélú igénybevétel.

100. § (1) A járműfenntartó belügyi szervnél a szolgálati járművek – kivéve a személyes gépkocsihasználatra igénybe vett szolgálati járművek – telep- és tárolóhelyen történő indulási és érkezési adatait rögzíteni kell. Ehhez az utasítás 10/a. vagy 10/b. melléklete szerinti indítónapló vagy a nyilvántartási jegyzékkel rendelkező belügyi szerv vezetője által elrendelt más – a 10/a. vagy 10/b. mellékletnek tartalmilag megfelelő – nyilvántartási okmány vagy olyan elektronikus rendszer szolgál, amely alkalmas a szolgálati járművek indítási és érkezési adatainak megbízható rögzítésére, tárolására (a továbbiakban együtt: indítónapló). (2) Az indítónaplóba a szolgálati jármű tényleges indulási-érkezési időpontját, kilométerszámláló-állását időrendi sorrendben kell rögzíteni, melyet a menetlevélbe bejegyzett adatokkal össze kell hasonlítani. Az adatok eltérését a felettes vezetőnek jelenteni kell. (3) Az indítónaplót naptári hónaponként 1-es folyószámmal kezdve naplószerűen kell vezetni, és beteltét követően 5 évig meg kell őrizni. Nyilvántartásba vétele, selejtezése a belügyi szerv irattári rendjének szabályai szerint történik. Az informatikai úton elmentett adatokat 5 évig meg kell őrizni. 101. § (1) A Szolgáltató vagyonkezelésében lévő és a minisztérium munkavállalójának személyes gépkocsihasználatra biztosított, a minisztérium szervezeti egységeihez kirendelt szolgálati járművet a Szolgáltató adatbázisán kívül a BM MFO által vezetett adatbázisban is rögzíteni kell. (2) A BM MFO-nál vezetett adatbázisban szerepeltetni kell a belügyi szerv részéről a minisztérium részére szolgálati célú igénybevételre biztosított szolgálati járművet. 102. § A szolgálati jármű szakanyagi és szolgáltatási szükségletei felméréséhez, tervezéséhez alapul szolgálnak: a) a középtávú gépjármű-fejlesztési terv előirányzatai; b) a nyilvántartási jegyzékben jóváhagyott szolgálati járműmennyiségek; c) az érvényes szolgálati jármű üzemeltetési normák kötelező előírásai, adatszámai; d) a jóváhagyott, elrendelt vagy tervbe vett szervezeti változás, feladatnövekedés, -csökkenés; e) a megelőző időszakok kilométer-teljesítmény, költségráfordítási és anyagfelhasználási tényszámai, továbbá a tervidőszakban várható szállítási szükségletek szolgálati jármű-, szolgálati járműszakanyagi és szolgáltatási igényei. 103. § (1) Szolgálati jármű üzemeltetési normák: a) fenntartási, ráfordítási normák (alkatrész, gumiköpeny, üzemanyag); b) teljesítménynormák (szolgálati jármű összlefutási kilométernorma, amortizációs norma, havi igénybevételi kilométernorma); c) költségnormák (mennyiségi anyagfelhasználási normák költségvetületei, egy kilométerre eső összráfordítási költségnormák). (2) A szolgálati jármű üzemeltetési normáinak meghatározásáért a nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett belügyi szerv vezetője vagy az általa kijelölt vezető felelős.

4734


104. § (1) A nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett belügyi szerv, a beszerzési igény felmerülésekor fejlesztési és utánpótlási célú szolgálati jármű-szükségleti tervet (a továbbiakban: szükségleti terv) köteles készíteni. (2) A szükségleti terv tartalmazza a) a szervezeti vagy feladatköri változásból származó és a nyilvántartási jegyzékben már jóváhagyott szolgálati járműfejlesztéseket; b) a szolgálati járműállomány amortizációjából eredő, utánpótláscélú szolgálati járműbeszerzési tervet; c) rendkívüli káresemény miatti szolgálati járműbeszerzési igényt; d) egyéb beszerzési igényt a szolgálati jármű az ER. rendelet és az NFM utasítás szerinti kategóriájának, mennyiségének és használati céljának megjelölésével. (3) A nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett belügyi szerv, a szerv vezetője vagy az általa kijelölt vezető által jóváhagyott szükségleti tervet a tárgyévet megelőző év december 31-ig tájékoztatás céljából megküldi a GHÁT vezetőjének.

19. Üzemeltetési költségek elszámolása 105. § A közúti szolgálati járművek forgalmi, üzemeltetési adatait rögzíteni kell a Szolgáltató, illetve a nyilvántartási jegyzékkel rendelkező belügyi szerv vezetője által meghatározott módon. Ehhez a menetlevél vagy jogszabályban meghatározott más szigorú számadású okmány, illetve olyan elektronikus rendszer használható, amely alkalmas az üzemeltetési adatok megbízható rögzítésére, tárolására. 106. § A 105. §-ban megfogalmazottaktól a szolgálati feladatok ellátása, a minősített adatok védelme érdekében a belügyi szerv a 126. § szerinti szabályzatában rögzített esetekben eltérhet. A menetlevél vezetése során elégséges a (fő)város, település helyének megnevezése, valamint a napi induló és záró kilométer, időpontok és a vezető neve adatok rögzítése. 107. § A tartós és eseti magáncélú igénybevételt a menetlevél „Indulás-Érkezés” rovatába, a „magáncélú út” megnevezéssel és az induló-érkező kilométerszámláló-állás beírásával, egyértelműen elkülöníthető módon, utólagos ellenőrzésre is alkalmasan kell vezetni. 108. § Az ügyintézői szolgálati járművek esetében az adott járműhöz tartozó üzemanyagkártyának, valamint a jármű alapfelszerelésének kiadását és visszavételét az ügyintéző gépjárművezetők között az erre a célra rendszeresített, iktatott átadókönyvben vagy az azonnali gépjárművezető-váltás esetében a menetlevélben kell rögzíteni. 109. § A közúti szolgálati járművek üzemanyagköltségei elszámolására a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: 60/1992. Korm. rendelet) meghatározott normákat kell alkalmazni. A hatályos és alkalmazandó norma hiányában a Nemzeti Közlekedési Hatóság által a közúti járművek üzemanyag-elszámolására meghatározott normát kell irányadónak tekinteni. 110. § A szolgálati járművek igénybevétele esetén az üzemanyag-felhasználást az alapnorma és az egyes közúti szolgálati járművekre képzett korrekciós szorzók alapján, illetve a 60/1992. Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés alapján alapnormaátalányként lehet elszámolni. Az elszámolás módját a nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett szervek vezetői határozzák meg. 111. § A korrekciós szorzók maximális értékét a 60/1992. Korm. rendelet 2. melléklete tartalmazza. 112. § A 60/1992. Korm. rendeletben nem szereplő szolgálati járművek alapnormájaként a típusbizonyítványban szereplő, ennek hiányában a gyártó által megadott adatot vagy az üzemanyag-fogyasztás mérése alapján műszaki szakértő által megállapított értéket kell figyelembe venni.

4735


113. § (1) A szolgálati jármű eseti magáncélú igénybevételéért fizetendő térítési díj amortizációs költségösszetevőjének meghatározásához az alábbi elméleti kilométer-teljesítményt kell figyelembe venni: a) közúti és terepjáró személygépkocsi M1

250 000 km

b) mikrobusz (6–9 fő szállítható személyek száma) M1

300 000 km

c) tehergépkocsi 3,5 t-ig N1

300 000 km

d) tehergépkocsi 3,5 t felett N2, N3

400 000 km

e) autóbusz M2, M3

500 000 km

f ) motorkerékpár L3e, L4e, L5e, L7e

60 000 km

g) segédmotoros kerékpár L1e, L2e, L6e

30 000 km

h) egyéb járművek

100 000 km

(2) A szolgálati jármű eseti magáncélú igénybevételéért fizetendő térítési díj amortizációs költségösszetevőjének meghatározásához bérelt szolgálati járművek esetében a bérleti szerződésben meghatározott kilométer-teljesítményt kell figyelembe venni.

114. § A fajlagos fenntartási költségeket a ténylegesen felmerülő javítási, karbantartási költségek, a kötelező gépjármű felelősség és CASCO biztosítási díj, a gépjárműadó összesítésével és elemzésével a belügyi szerv állapítja meg.

20. Szolgálati jármű műszaki és közlekedésbiztonsági állapotának ellenőrzése 115. § (1) A belügyi szerv által üzemeltetett közúti szolgálati jármű műszaki, közlekedésbiztonsági állapotának ellenőrzését a jogszabályokban előírt rendszerességgel és módon kell elvégezni, valamint évente legalább két alkalommal technikai szemlét (a továbbiakban: gépjármű technikai szemle) kell tartani. (2) A végrehajtott a) általános, teljes körű nyári felkészülést szolgáló tavaszi gépjármű technikai szemléről és az b) általános, teljes körű téli felkészülést szolgáló őszi gépjármű technikai szemléről összefoglaló jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett belügyi szerv vezetője adatszolgáltatás céljából felterjeszt a GHÁT részére a 127. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott határidőig. (3) A nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett belügyi szerv vezetője az egységes követelménytámasztás és lebonyolítás érdekében önálló szabályzatában vagy a 126. §-ban meghatározott szabályzatban szabályozza a gépjármű technikai szemlék végrehajtásának rendjét. (4) A (3) bekezdés szerinti önálló szabályozó kiadása esetén is a 126. §-ban meghatározott eljárási rend és határidő szerint kell eljárni. (5) A (3) bekezdés szerinti szabályozóban meg kell határozni a) a szolgálati jármű műszaki-, közlekedésbiztonsági állapotára; b) az évszaknak megfelelő gumiabroncs meglétének vizsgálatára; c) a szolgálati jármű külső-belső (utas-, csomag-, motortér) tisztaságára; d) a szolgálati jármű tartozékainak meglétére; e) az előírt okmányok vezetésének szabályszerűségére; f ) a használat jogszerűségére vonatkozó ellenőrzési eljárásrendet, annak módszertanát.

21. A közlekedési baleset, káresemény bekövetkezése esetén követendő eljárásrend 116. § A belügyi szerv objektumában és a közúti forgalomban bekövetkezett baleset – személyi sérülés, anyagi kár keletkezése – során a gépjárművezető – ha az egészségi állapota lehetővé teszi – azonnal vagy a legrövidebb időn belül, a szolgálati út betartásával köteles jelenteni a baleset bekövetkezésének tényét, következményeit és a kár becsült mértékét az őt foglalkoztató belügyi szerv ügyeleti szolgálata és közvetlen vezetője felé.

4736


117. § (1) Szolgálati járművet érintő telephelyen kívüli közlekedési baleset bekövetkezésekor baleseti helyszínelő rendőr intézkedését kell kérni akkor is, ha a) nem a munkavállaló hibájából következett be, és b) a becsült kárérték feltételezhetően eléri a 200 000 forint kárértéket, vagy c) a felek nem tudnak megegyezni a felelősség kérdésében. (2) A belügyi szerv telephelyén bekövetkezett közlekedési baleset esetén – amennyiben személyi sérülés nem történt – a belügyi szerv vezetője vagy az általa kijelölt vezető dönt a részére nyújtott tájékoztatás alapján a baleseti helyszínelő rendőri intézkedés elrendeléséről. (3) A nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett belügyi szerv vezetője a 117. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottaktól szigorúbb rendelkezést is megállapíthat a saját szabályzatában. 118. § A szolgálati járművet érintő káresemény esetén a szolgálati járművet üzemeltető belügyi szervre vonatkozó kártérítési eljárási szabályokat kell alkalmazni. 119. § A szolgálati járművet érintő rendkívüli eseménnyel kapcsolatos eljárásrendet a Belügyminisztérium fejezet költségvetési gazdálkodásának rendjéről szóló 4/2015. (IV. 10.) BM utasítás szabályozza. 120. § A szolgálati járművet a biztosítótársaság üzleti szabályzatában meghatározott időn belül a szerződött biztosító társaságnál kárfelvétel céljából be kell mutatni, ha a balesetet a szolgálati jármű vezetője okozta, és rendelkezik casco biztosítással, vagy a balesetet nem a szolgálati jármű vezetője okozta. 121. § (1) A baleset kivizsgálása során az alábbiakat kell tisztázni: a) a baleset körülményeit és okát, így különösen, hogy: aa) a gépjárművezető betartotta-e a szolgálati feladattal kapcsolatos előírásokat, megsértette-e és milyen mértékben a közlekedési szabályokat, fogyasztott-e szeszes italt vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szert és milyen mértékben, ab) a szolgálati jármű igénybe vevőjének vagy utasainak magatartása, a szükséges intézkedések elmulasztása közrejátszott-e a baleset előidézésében, ha igen, milyen mértékben; b) a keletkezett összes kárt. (2) A belügyi szerv gazdasági vezetőjének vagy a belügyi szerv vezetője által kijelölt vezetőnek a baleset kivizsgálása után a fegyelmi felelősségre vonástól vagy büntetőeljárástól függetlenül a káreljárást minden esetben le kell folytatnia, vagy annak lefolytatását kezdeményeznie kell.

22. A gépjármű-szakterület tevékenységének és a szolgálati jármű közúti forgalmának ellenőrzése 122. § A gépjármű-szakterület tevékenységét irányító vezetők, szakbeosztottak a szintjüknek megfelelő mértékben kötelesek ellenőrizni: a) a gépjármű-szakterület munkavégzését; b) a költségvetési és szükségleti tervek realitását, teljesítését az előirányzatok hatékony felhasználását; c) a nyilvántartási jegyzékben rögzített adatokhoz képest a szolgálati járműállomány mennyiségét, jármű-kategóriáját és meglétét, az adatbázis naprakészségét; d) a szolgálati járművek forgalmazását, vezetését, a személy- és teherszállítások megszervezését, a szolgálati jármű igénybevételének jogosságát, a magáncélú igénybevétel esetében a térítési összegek kiszabását, a befizetés megtörténtét; e) a gépjármű-javítóműhely munkájának megszervezését, a szakemberek foglalkoztatását; f ) a szolgálati jármű karbantartását, műszaki állapotának színvonalát, a javítások minőségét, a gyártók által előírt karbantartási programok betartását, anyagok, alkatrészek felhasználását, beépítését, a műszaki vizsgálatok elvégzését; g) a telephelyek, raktárak, üzemanyag-tárolók vagyon- és tűzbiztonságát, a szolgálati járművek, anyagok, alkatrészek szakszerű tárolását és kezelését; h) az előírt készlet-, műhely- és a belügyi szervek belső szabályozói által meghatározott egyéb nyilvántartások vezetését, naprakészségét, az okmányok meglétét és az adatok helyességét;


i) j) k) l)

4737

az alkatrészek, anyagok, üzemanyagok nyilvántartás szerinti mennyiségét, minőségét és meglétét; a szolgálati jármű-üzemeltetési, ráfordítási költségeket, a kilométernormák kihasználtságának alakulását, a fajlagos hajtó- és kenőanyag-, valamint üzemanyag-fogyasztást; a gépjármű-szakterület beosztottjainak szakmai felkészültségét, továbbképzését, a munkavédelmi előírások betartását; a kötelezően előírt ellenőrzések megfelelő időben és színvonalon történő végrehajtását.

123. § A szolgálati járművet a közúti forgalomban arra kötelezett vezető és beosztott, valamint a) az ellenőrzésre felhatalmazással rendelkező; b) jogszabályban arra feljogosított hatóság ellenőrizheti. 124. § A szolgálati jármű közúti forgalomban való részvételének ellenőrzésénél meg kell győződni arról, hogy: a) a szállított személyek jogosultak a szolgálati járműben való tartózkodásra; b) a szolgálati jármű és a menetlevél adatai megfelelnek a valóságnak; c) a gépjárművezető ca) rendelkezik a jármű-kategóriára előírt és érvényes vezetői engedéllyel, valamint ügyintézői gépjárművezetői igazolvánnyal, cb) betartja-e a szolgálati jármű forgalmazására vonatkozó szabályokat, a KRESZ előírásai szerint közlekedik-e, cc) szeszes italtól befolyásolt állapotban van-e, vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt áll-e; d) a szolgálati jármű da) műszaki állapota, a közlekedésbiztonsági és jelzőberendezések üzembiztonsága megfelel a KRESZ előírásainak, db) rendelkezik érvényes műszaki vizsgával, felelősségbiztosításról szóló igazolással, dc) nincs túlterhelve, dd) rendészeti jellegnek való megfelelése és felszereltsége előírásszerű, valamint e) az igénybe vevő a szolgálati jármű használatára jogosult. 125. § (1) A gépjárművezető és a szolgálati járművet igénybe vevő személy köteles a közúti ellenőrzést végző személy részére az igénybevétellel kapcsolatos kérdésekre a minősített adatok védelmére, megőrzésére vonatkozó szabályok megsértése nélkül a szükséges felvilágosítást megadni. (2) A Nemzeti Közlekedési Hatóság ellenőrzést végző munkatársának a szolgálati jármű szolgálati igénybevételére vonatkozó adatot szolgáltatni nem lehet.

III. Záró rendelkezések 126. § A nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett belügyi szerv vezetője – az irányítása alá tartozó területeket érintően – a gépjármű szabályzatát az utasítás hatálybalépésétől számított hatvan napon belül az utasításban foglaltak figyelembevételével elkészíti, illetve felülvizsgálja, és – módosítás esetében is – a GHÁT egyetértését követően kiadja. 127. § (1) A nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett szerv a GHÁT részére felterjeszti a) a tartós magáncélú igénybevétellel kapcsolatos adatszolgáltatását negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig a 6. melléklet szerinti adattartalommal; b) a meglévő szolgálati járműmennyiségről szóló – a december 31-i fordulónapnak megfelelő – adatszolgáltatást a 11/a. és 11/b. mellékletek szerinti adattartalommal a tárgyévet követő év január 31-ig; c) a 115. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint végrehajtott gépjármű technikai szemléről készített összefoglaló jelentést a szemle végrehajtási határidejétől számított 18 napon belül. (2) Az a belügyi szerv, amely az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatszolgáltatás saját adatbázisából történő elektronikus lekérdezhetőségét a BM MFO részére biztosítja, nem köteles az adatszolgáltatást felterjeszteni.

4738


(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti adatszolgáltatás esetében a 11/b. mellékletben kell megjeleníteni a) a 2012. évtől használatba vett szolgálati járművet; b) továbbá a 2012. évet megelőzően használatba vett szolgálati járművet, ha az NFM utasítás alapján jármű-kategóriába sorolása megtörtént. (4) A 11/b. melléklet kitöltése során az NFM utasítás normatívája alapján, a szolgálati jármű nyilvántartásba vételekor megállapított jármű-kategóriát kell figyelembe venni.

128. § A Szolgáltató által biztosított szolgálati járművek esetében a szolgálati jármű használatával összefüggő bírság megfizetésére az a személy kötelezett, akinek a neve a szabályszegés időpontjában a menetlevélben a gépkocsivezető rovatban szerepel. 129. § A belügyi szervek a szolgálati jármű használatával összefüggő bírság megfizetésére saját szabályzatukban rendelkeznek. 130. § Az utasításban meghatározottaktól a miniszter engedélyével lehet eltérni. 131. § (1) Ez az utasítás a közzétételét követő tizenötödik napon lép hatályba. (2) Hatályát veszti a belügyi járművek használatáról és üzemeltetéséről szóló 15/2011. (V. 23.) BM utasítás, valamint a Belügyminisztérium Gépjármű Szabályzatáról szóló 20/2011. (VII. 29.) BM utasítás. 132. § A 35. §-t az utasítás hatálybalépését követően megindításra kerülő járműbérlet beszerzéskor kell alkalmazni. 133. § A 90. § (2) bekezdés a) pontját az utasítás hatálybalépését követően megindításra kerülő beszerzés esetében kell alkalmazni.

Dr. Pintér Sándor s. k., belügyminiszter

4739


1. melléklet a 20/2015. (VII. 31.) BM utasításhoz ……………………………… (belügyi szerv megnevezése) Engedélyezem térítésmentesen/kedvezményes térítési díjjal/teljes térítési díjjal*: Kelt, 20… év …… hónap … nap

……………………………………….. (szolgálati járművet biztosító belügyi szerv vezetője vagy kijelölt vezető)

ENGEDÉLY szolgálati jármű eseti magáncélú igénybevételére Kérem, hogy részemre térítésmentesen/kedvezményes térítési díjjal/teljes térítési díjjal* – személygépkocsi gépkocsivezetővel/gépkocsivezető nélkül,* – tehergépkocsi gépkocsivezetővel/gépkocsivezető nélkül,* – autóbusz, mikrobusz gépkocsivezetővel/gépkocsivezető nélkül* eseti magáncélú igénybevételét engedélyezni szíveskedjék. Igénybevétel időtartama:

…… év ………… hónap … naptól …… év ………… hónap … napig.

Úti cél/igénybevétel célja: Számlázási cím:

……… (irányítószám) …………………………………… (helység) ……………………… (út) ……… (házszám) ……… (emelet/ajtó).

Szolgálati jármű frsz.-a: **

gyártmánya: típusa:

Szolgálati jármű gépkocsivezető nélkül történő igénybevétele esetén a jármű biztonságos helyen történő tárolásáról gondoskodom, a kategóriára érvényes vezetői engedéllyel, ügyintézői igazolvánnyal és kellő vezetési gyakorlattal rendelkezem, a jármű igénybevételével kapcsolatos valamennyi anyagi kockázatot viselem. Hozzájárulok, hogy a térítési díjat az esedékes havi illetményemből a belügyi szerv levonja, vagy a térítési díjat a részemre eljuttatott készpénzfizetési bizonylat alapján az átvételtől számított 10 munkanapon belül a kiállító belügyi szerv részére megfizetem.

Kelt, …… év ………… hónap … nap …………………………………………………………… (kérelmező) Adóazonosító jel: ……………………………… Tel.: ………………………………………………

…………………………………………………… (beosztás)

* A megfelelőt aláhúzással jelölni kell! ** A szolgálati járművet biztosító belügyi szerv szakterületi szervezeti egysége tölti ki.

Készült: 1 példányban Kapják: 1. számú példány: Szolgálati járművet biztosító belügyi szerv közgazdasági szervezeti egysége 1-1 másolati példány: Szolgálati járművet biztosító belügyi szerv gépjármű-szakterületi szervezeti egysége és az Igényjogosult részére

4740


2/a. melléklet a 20/2015. (VII. 31.) BM utasításhoz ……………………………… (belügyi szerv megnevezése) Engedélyezem: Kelt, 20… év …… hónap … nap

…………………………………… (szolgálati járművet biztosító belügyi szerv vezetője vagy kijelölt vezető)

ENGEDÉLY szolgálati jármű tartós magáncélú igénybevételére járműfenntartó szerv állományába tartozó vagy a belügyi szervhez vezényelt munkavállaló részére* ……………………………… (név) a ……………………………… (szolgálati/munkahely, beosztás) részére biztosítom a ……………………………………… (járműfenntartó szerv) üzemeltetésében lévő ……………………… forgalmi rendszámú ………………………… gyártmányú és típusú, ………… hengerűrtartalmú, …………… Ft/hó térítési díjú szolgálati jármű (a továbbiakban: személygépkocsi) tartós magáncélú igénybevételét az alábbi feltételek mellett. 1. A személygépkocsi használata során az igényjogosult köteles betartani a közúti közlekedés szabályait. Ennek megszegéséből eredő mindennemű kárért felel a biztosítási szerződésben foglaltakkal összhangban. 2. A menetlevél „hely megnevezés” rovatát a „magáncélú út” kifejezés beírásával kell vezetni, az induló és záró km-óraállás feltüntetésével. A magáncélú utak alkalmával a menetlevél rovatait a hivatali, szolgálati utak dokumentálásához használttól eltérő színű tintával kell vezetni. 3. Az engedély személyre szóló, az igénybevétel során az igényjogosult a személygépkocsi vezetését más személynek nem adhatja át. A személygépkocsi csak az adott kategóriára érvényes vezetői engedély és ügyintézői gépjárművezetői igazolvány birtokában vezethető. 4. Az igénybevétel során bekövetkezett baleset vagy egyéb káresemény esetén a személygépkocsit biztosító belügyi szervre vonatkozó káreljárási szabályokat kell alkalmazni. A követendő eljárás és költségviselés megegyezik a szolgálati célú igénybevételre vonatkozó előírásokkal. 5. A személygépkocsi telephelyen kívüli tárolását engedélyezem azzal, hogy az igényjogosult köteles gondoskodni a személygépkocsi biztonságos tárolásáról. Zárt vagy őrzött parkolóban is elhelyezheti, a felmerülő költségek az igényjogosultat terhelik. 6. Az igényjogosult köteles betartani a belügyi szervek gépjármű szabályzatáról szóló 20/2015. (VII. 31.) BM utasításban és a ………………………… (belügyi szerv) ………………………………… szóló …/20…… (belső szabályozó)-ban foglaltakat. 7. Vállalja az igényjogosult a térítési díj megfizetésére, az engedélyezett kilométerkeretre vonatkozó feltételeket a személygépkocsi tartós magáncélú igénybevétele során, és hozzájárul ahhoz, hogy a térítési díjat illetményéből a munkáltatója, illetve az illetményszámfejtő helye levonja. 8. Az engedély 4. számú példányát a szolgálati jármű menetlevelével együtt kell tárolni az igénybevétel időtartama alatt. ………………………………, 20…………………

* A megfelelőt aláhúzással jelölni kell!

Készült: 3 példányban Kapják: 1. számú példány: Járműfenntartó belügyi szerv 2. számú példány: Illetményszámfejtő hely 3. számú példány: Igényjogosult

……………………………… igényjogosult

4741


2/b. melléklet a 20/2015. (VII. 31.) BM utasításhoz Láttam, jóváhagyom! Kelt, 20… év ……… hónap … nap ………………………………………………………… (belügyi szerv megnevezése) A szolgálai járművet biztosítom: Kelt, 20… év ……… hónap … nap

………………………………………. közigazgatási államtitkár

………………………………………. (szolgálati járművet biztosító belügyi szerv vezetője vagy kijelölt vezető)

ENGEDÉLY szolgálati jármű tartós magáncélú igénybevételére minisztériumba vezényelt vagy a minisztérium állományába tartozó munkavállaló részére* ……………………………………… (név) a ………………………………… (szolgálati/munkahely, beosztás) részére biztosítom a …………………………… (járműfenntartó szerv) üzemeltetésében lévő ……………………… forgalmi rendszámú ……………………… gyártmányú és típusú, ………… hengerűrtartalmú, …………… Ft/hó térítési díjú szolgálati jármű (a továbbiakban: személygépkocsi) tartós magáncélú igénybevételét az alábbi feltételek mellett. 1. A személygépkocsi használata során az igényjogosult köteles betartani a közúti közlekedés szabályait. Ennek megszegéséből eredő mindennemű kárért felel a biztosítási szerződésben foglaltakkal összhangban. 2. A menetlevél„hely megnevezés” rovatát„magáncélú út” kifejezés beírásával kell vezetni, az induló és záró km-óraállás feltüntetésével. A magáncélú utak alkalmával a menetlevél rovatait a hivatali, szolgálati utak dokumentálásához használttól eltérő színű tintával kell vezetni. 3. Az engedély személyre szóló, az igénybevétel során az igényjogosult a személygépkocsi vezetését más személynek nem adhatja át. A személygépkocsi csak az adott kategóriára érvényes vezetői engedély és ügyintézői gépjárművezetői igazolvány birtokában vezethető. 4. Az igénybevétel során bekövetkezett baleset vagy egyéb káresemény esetén a személygépkocsit biztosító belügyi szervre vonatkozó káreljárási szabályokat kell alkalmazni. A követendő eljárás és költségviselés megegyezik a szolgálati célú igénybevételre vonatkozó előírásokkal. 5. A személygépkocsi telephelyen kívüli tárolását engedélyezem azzal, hogy az igényjogosult köteles gondoskodni a személygépkocsi biztonságos tárolásáról. Zárt vagy őrzött parkolóban is elhelyezheti, a felmerülő költségek az igényjogosultat terhelik. 6. Az igényjogosult köteles betartani a belügyi szervek gépjármű szabályzatáról szóló 20/2015. (VII. 31.) BM utasításban és a ……………………… (belügyi szerv) ……………………………………… szóló …/20…… (belső szabályozó)-ban foglaltakat. 7. Vállalja az igényjogosult a térítési díj megfizetésére, az engedélyezett kilométerkeretre vonatkozó feltételeket a személygépkocsi tartós magáncélú igénybevétele során, és hozzájárul ahhoz, hogy a térítési díjat illetményéből a munkáltatója, illetve az illetményszámfejtő helye levonja. 8. Az engedély 4. számú példányát a szolgálati jármű menetlevelével együtt kell tárolni az igénybevétel időtartama alatt. …………………………………, 20…………………… * A megfelelőt aláhúzással jelölni kell!

Készült: 4 példányban Kapják: 1. számú példány: Illetményszámfejtő hely 2. számú példány: BM Műszaki Főosztály 3. számú példány: Járműfenntartó belügyi szerv 4. számú példány: Igényjogosult

………………………………… igényjogosult

4742


3. melléklet a 20/2015. (VII. 31.) BM utasításhoz

SZOLGÁLATI JÁRMŰVEK KATEGÓRIÁI, JOGOSULTAK Motor teljesítménye (kW) (cm ) 3

<80

80–129 <1401

<1900

A kiemelt vezetői beosztást betöltő munkavállaló – a személyes gépkocsihasználatra jogosult vezető kivételével

X

A középvezetői beosztást betöltő munkavállaló

X

Aki nem tartozik a 90. § (2) bekezdés a), b) pont hatálya alá, de részére a szolgálati feladatai ellátásához szolgálati jármű állandó használata indokolt

X

Műszaki, technikai, bűnügyi, helyszínelő, járőr használati célú szolgálati jármű

X

Általános ügyintézői feladatok ellátására szolgáló szolgálati jármű

Igénybe vehető legmagasabb kategória

lökettérfogata

Feladat, jogosultság/Technikai adatok

X

1

2

3

4

5

6

7

X

X

X

X X

X

X

X

4743



HASZNÁLATI MEGÁLLAPODÁS

A belügyi szervek gépjármű szabályzatáról szóló 20/2015. (VII. 31.) BM utasítás (a továbbiakban: BM utasítás) 53. §-a, valamint 2/a. vagy 2/b. melléklete szerinti engedély alapján …………………………… (belügyi szerv vezetője vagy az általa kijelölt vezető) a …………………………… belügyi szerv üzemeltetésében lévő ………………… forgalmi rendszámú, …………………………… gyártmányú és típusú személygépkocsit ……………………………… (munkavállaló neve) a ………………………………… (szervezeti egység megnevezése) munkatársa részére tartós magánhasználatra biztosítom. A tartós magánhasználat feltételei megegyeznek a BM utasítás alapján kiadott, a …………………………… (belügyi szerv)-re érvényes szabályozásban a …………………………… (belügyi szerv) állományába tartozó személyekre vonatkozó feltételekkel. A használó személy köteles a BM utasításban, valamint a …………………………… (belügyi szerv) …/20…. számú szabályozásában meghatározott sajátos szabályokat betartani.

Budapest, 20… ……………… hónap … nap

……………………………………… (belügyi szerv vezetője vagy az általa kijelölt vezető)

Készült: 3 példányban Kapják: 1. számú példány: Illetményszámfejtő hely 2. számú példány: Járműfenntartó belügyi szerv 3. számú példány: Igényjogosult

……………………………………… (igényjogosult)

4744



NYILATKOZAT szolgálati jármű tartós magáncélú igénybevételének megszűnéséről, visszavonásáról vagy szüneteltetéséről Alulírott ………………………………………… (név) …………………………… (beosztási helye) a belügyi szervek gépjármű szabályzatáról szóló 20/2015. (VII. 31.) BM utasítás 54. § (3) bekezdése alapján nyilatkozom, hogy: a) 20……………-tól 20……………-ig a ………… frsz.-ú szolgálati jármű tartós magáncélú igénybevételi jogosultságomat szüneteltetni kívánom.* b) 20……………-tól a ………… frsz.-ú szolgálati jármű tartós magáncélú igénybevételi jogosultságomat meg kívánom szüntetni.* c) 20……………-tól a …………. frsz.-ú szolgálati jármű tartós magáncélú igénybevételi jogosultságom visszavonásra került.* Tudomásul veszem, hogy szüneteltetés, megszűnés vagy visszavonás esetén az igénybevétellel érintett és pénzügyileg nem teljesített hónap(ok) tekintetében a fizetési kötelezettségem fennáll, fizetési kötelezettségemnek eleget teszek.

Kelt, 20… év ……………… hó … nap


Készült: 3 példányban Kapják: 1. számú példány: Járműfenntartó belügyi szerv 2. számú példány: Illetményszámfejtő hely 3. számú példány: Igényjogosult

…………………………………… igényjogosult Adóazonosító jel: ……………………….

4745



2…… ÉVI … NEGYEDÉVES JELENTÉS a ………………………… (belügyi szerv megnevezése) tartós magánhasználati engedéllyel rendelkező személyekről és szolgálati járművekről

Nyilatkozat

Engedélyes neve

Szolgálati Beosztása

hely/ munkahely

Jogosultság indoka/ engedély száma

Futott km 20 .. év ... negyedév

száma, Jármű

Jármű

forgalmi

gyártmánya,

megszűnés, visszavonás

rendszáma

típusa

szüneteltetés időpontja, időtartama

............ hó

............ hó

............ hó

4746


7. melléklet a 20/2015. (VII. 31.) BM utasításhoz ……………………………… (belügyi szerv megnevezése) Engedélyezem! Kelt, 20… év ……… hónap … nap Egyetértek, támogatom: Kelt, 20… év ……… hónap … nap

…………………………………… (belügyi szerv vezetője vagy kijelölt vezető) ……………………………………… (szolgálati feladattal érintett szervezeti egység vezetője)

ENGEDÉLY saját gépkocsi hivatali, szolgálati célú használatára Kérem a saját tulajdonú (velem közös háztartásban élő családtagom tulajdonát képező) személygépkocsi hivatali célú igénybevételét engedélyezni szíveskedjék határozott időre/visszavonásig 20… év ………… hónap … naptól 20… év ……… hónap … napig. A belügyi szerv a fentiek szerint szolgálati járművet nem tud biztosítani. A személygépkocsira CASCO biztosítás megkötésre került* Kötvény száma: …………………………….

nincs CASCO biztosítás*

A gépjármű igénybevételével kapcsolatos valamennyi anyagi kockázatot viselem. A jármű forgalmi engedély szerinti tulajdonosának adatai Név (születési név): ………………………………………………………………………………………………………… Születési hely, év, hónap nap, anyja születési neve: ……………………………………………………………………… Személyi igazolvány száma: ……………………………………………………………………………………………… Lakcím: ……………………………………………………………………………………………………………………… A jármű adatai Forgalmi rendszám: ………………………………………………………………………………………………………… Gyártmány, típus: ………………………………………………………………………………………………………… Hengerűrtartalom: ………………………………………………………………………………………………………… Forgalmi engedély száma: ………………………………………………………………………………………………… Úti cél/feladat: ……………………………………………………………………………………………………………… Kelt, …… év ………… hónap … nap

…………………………………………… (kérelmező) Adóazonosító jel: ………………………. Tel.: ………………………………………… ……………………………………… (beosztás)


Készült: 3 példányban Kapják: 1. számú példány: Engedélyező belügyi szerv közgazdasági szervezeti egysége 2. számú példány: Engedélyező belügyi szerv gépjármű-szakterületi szervezeti egysége 3. számú példány: Igényjogosult

4747


8. melléklet a 20/2015. (VII. 31.) BM utasításhoz Láttam, jóváhagyom! Budapest, 201… …………….……

…… sz. példány …………………………………… gazdasági helyettes államtitkár/ igénybe vevő belügyi szerv vezetője*

…………………………… (belügyi szerv megnevezése) A szolgálati gépjárművet biztosítom: Kelt, 201… …………………………

(belügyi szerv vezetője vagy kijelölt vezető)

Engedély szolgálati jármű szolgálati célú igénybevételére A ……………………………………………………………………………………… (belügyi szerv, szervezeti egység) kirendeléssel/vezényléssel, ………………… (beosztás) szolgálati feladatot ellátó ……………………………… (név, rendfokozat) (a továbbiakban: igényjogosult) részére biztosítom a belügyi szerv (a továbbiakban: üzemben tartó) üzemeltetésében lévő …………… forgalmi rendszámú ……………………… gyártmányú és típusú szolgálati jármű (a továbbiakban: gépjármű) szolgálati célú használatát, az alábbi feltételek mellett.

1. Az üzemben tartó által biztosított gépjármű csak ügyintézői igazolvány és érvényes menetlevél birtokában vezethető. Az igényjogosult köteles figyelemmel kísérni a gépjármű vezetői engedélye (jogosítványa) kategória érvényességének (orvosi érvényességének) dátumát és annak lejáratát megelőzően a meghosszabbításáról gondoskodni.

2. A gépjármű átadás-átvétel: 2.1. A gépjármű mindenkori átadása és átvétele a jelen engedély mellékletét képező átadás-átvételi jegyzőkönyv kíséretében történik. 2.2. Az igényjogosult az átvételkor – és azt követően folyamatosan – köteles meggyőződni arról, hogy a gépjármű menetokmányai (forgalmi engedély, biztosításigazolás, menetlevél) megvannak-e és érvényesek-e. 2.3. Az igényjogosult köteles betartani a belügyi szervek gépjármű szabályzatáról szóló 20/2015. (VII. 31.) BM utasításban és szolgálati járműveinek használatáról szóló ……………………… utasításban foglaltakat.

3. Menetlevél 3.1. A gépjármű menetlevelet tételesen kell vezetni (telephely – célállomás(ok) – telephely). A menetlevél „hely megnevezés” rovatát „a célállomás megnevezésével” kell kitölteni, az induló és záró kilométeróra-állás, valamint az indulás és az érkezés időpontjának feltüntetésével. 3.2. A menetlevélbe rögzíteni kell továbbá: a tankolási bizonylatok sorszámát (SLIP) és egyéb eseményeket (baleset, sérülés stb.) a megjegyzés rovatban. 3.3. A menetlevél leadását a negyedéves elszámoláskor előre egyeztetett időpontban a területileg illetékes gépjárműszolgálatnál kell végrehajtani.

4. Gépjárművezetők Az engedély személyre szól. Igénybevétel esetén az engedéllyel rendelkező igényjogosult a gépjármű vezetését más személynek nem adhatja át.

5. A gépjármű igénybevétele kizárólag szolgálati feladatok ellátására [………………………… (célfeladat megnevezése)] történik. A rendelkezésre álló havi kilométerkeret …………. km.

4748


6. Üzemanyag-felhasználás, -elszámolás 6.1. Tankolás a MOL töltőállomásokon, kizárólag a gépjármű üzemanyagtartályába történhet az erre a célra átadott, az üzemben tartó nevére és az adott gépjármű rendszámára szóló üzemanyagkártyával. 6.2. Fizetéskor minden tankolás során az üzemanyagkártya átadását követően be kell diktálni a kilométer-számláló állását a benzinkút pénztárosa részére, a számlán való rögzítés érdekében. A pénztártól való távozás előtt meg kell győződni arról, hogy a kilométer-számláló állása a bizonylaton helyesen került-e kinyomtatásra. 6.3. Amennyiben a benzinkút leolvasó rendszere a kártyát nem ismeri fel bármilyen ok miatt (kártya megsérült, leolvasó hibás stb.), ez esetben is az igényjogosultnak kérni kell a benzinkút munkatársai által kézzel kiállított bizonylaton a kártya számának regisztrálását. 6.4. Az üzemanyagkártya elvesztését a mihamarabbi letiltás érdekében azonnal jelenteni kell azon üzemben tartó részére, amelynek a nevére az üzemanyagkártya kiállításra került […………………… (belügyi szerv, szervezeti egység megnevezése) Telefon: +36-../….-….]. 6.5. A gépjármű átadását (leadás, átvétel, csere stb.) minden esetben tele tankkal kell végrehajtani. 6.6. Az üzemanyag-fogyasztás elszámolása a gépjármű elszámolási normája alapján, negyedéves ciklusokban történik. Az üzemanyag-túlfogyasztást – amennyiben azt nem műszaki hiba okozta – az igényjogosult köteles megtéríteni az üzemben tartó írásbeli felszólítására, az abban megjelölt határidőre az üzemben tartó részére. Az üzemanyag-fogyasztást befolyásoló műszaki problémát haladéktalanul jelezni kell, és fel kell jegyezni a menetlevél megjegyzés rovatában.

7. Parkolás, tárolás 7.1. A feladat végrehajtása során parkolás céljából a …………………………… kell igénybe venni. 7.2. A gépjármű tárolása kizárólag rendőrségi telephelyen történhet (cím: …………………………… belügyi szerv és tárolóhely megnevezése).

8. Biztosítási káresemények ügyintézése 8.1. A gépjármű használata során az igényjogosult köteles betartani a közúti közlekedés szabályait. Ennek megszegéséből eredő mindennemű kárért felel a biztosítási szerződésben foglaltakkal összhangban. 8.2. Minden káreseményről, amikor a károsult és károkozó azonosítható, baleseti bejelentőt (kék-sárga nyomtatvány) kell a helyszínen kitölteni a hátoldalán leírt útmutató szerint. 8.3. Az igénybevétel során bekövetkezett saját hibás baleset vagy egyéb káresemény esetén az igényjogosultat kártérítési kötelezettség terheli. 8.4. Az igényjogosultnak rendőrségi intézkedést kell kérni, ha: a) személyi sérülés történt; b) a másik fél külföldi vagy a diplomáciai testület tagja; c) nincs rendben a másik fél biztosítása (lejárt vagy nincs), vagy nem rendelkezik a kitöltéshez szükséges okmányokkal (nem lehet ellenőrizni az adatok valódiságát); d) nem tudnak megegyezni a felelősség tekintetében. 8.5. Az üzemben tartó részére minden rendkívüli esemény bekövetkezéses során (pl. baleset, a gépjárművet feltörték, megrongálták, a rendszám eltűnt, vagy ha a gépjárművet ellopták) az igényjogosultnak soron kívül, írásban bejelentést kell tenni […………………………………… (belügyi szerv, szervezeti egység megnevezése) Telefon: +36-../….-….].

9. Karbantartás, javítás 9.1. Az igényjogosultnak minden gépjármű javítási igényt az üzemben tartó gépjármű szolgálatánál kell kezdeményezni. 9.2. Rendkívüli esetekben (pl. vidéki utak alatt bekövetkezett meghibásodás esetén) az igényjogosultnak haladéktalanul értesíteni kell a ………………………………… (belügyi szerv, szervezeti egység megnevezése) +36-../….-….. telefonszámon, ahol a gépjármű mentéséről intézkednek. 9.3. A kötelező (időszakos) átvizsgálás figyelemmel kísérése és betartása az igényjogosult feladata. Ennek elmulasztásából eredő jogkövetkezményekért (garancia megvonása stb.), illetve a szervezetet ért, mulasztásból származó kárért felelősség az igényjogosultat terheli. 9.4. Gépjárműmosás és -ápolás az üzemben tartó telephelyén munkaidőben, indokolt esetben munkaszüneti napokon, ügyeleti jelleggel vehető igénybe.

4749


10. Gépjárműhasználattal kapcsolatos közlekedésrendészeti és szabálysértési ügyvitel; objektív felelősség: 10.1. A közlekedési szabálysértésekből eredő összes költség, továbbá a parkolási díjfizetés elmulasztásából keletkező pótdíjak és járulékos költségek az igényjogosultat terhelik. 10.2. A hatósági intézkedésekről, valamint az igényjogosult távollétében kihelyezett helyszíni bírságokról, parkolási pótdíjfizetési felszólításokról az üzemben tartót a további szükséges intézkedés megtétele érdekében írásban értesíteni kell.

11. Az engedély visszavonásig érvényes. Az engedélyt vissza kell vonni, ha az igényjogosult a jelen engedélyben rögzített feltételeket megszegi.

NYILATKOZAT

Jelen engedély aláírásával kijelentem, hogy a szolgálati jármű használatra vonatkozó szabályokat megismertem. Az engedélyben foglaltakat tudomásul veszem.

Budapest, 201… ………………………

…………………………………… igényjogosult

* A megfelelőt kell alkalmazni!

Készült: 5 példányban Kapják: 1–2. számú példány: Szolgálati járművet biztosító belügyi szerv 3. számú példány: Engedélyező 4. számú példány: Igénybe vevő belügyi szerv 5. számú példány: Igényjogosult Melléklet: Jegyzőkönyv szolgálati jármű átadás-átvételére 1 lap

4750



I. A Belügyminisztérium jármű-nyilvántartási jegyzék vezetésére kötelezett szervei: Alkotmányvédelmi Hivatal, Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala, Közszolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatóság, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, Nemzeti Védelmi Szolgálat, Belügyminisztérium Nemzetközi Oktatási Központ, Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, Országos Rendőr-főkapitányság, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Rendészeti Szakközépiskola, Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ, Terrorelhárítási Központ.

II. A jármű-nyilvántartási jegyzékben feltüntetendő jármű-kategóriák, a 3. melléklet szerinti kategóriák megjelölésével – feltüntetendő jármű-kategóriák: 1. Közúti járművek: 1.1. Személygépkocsi (M1) 1.2. Terepjáró jármű (M1G; N1G; N2G) 1.3. Mikrobusz (6–9 férőhely M1) 1.4. Tehergépkocsi (N1) 1.5. Tehergépkocsi (N2) 1.6. Tehergépkocsi (N3) 1.7. Autóbusz (M2; M3) 1.8. Motorkerékpár (L3e, L4e, L5e, L7e) 1.9. Segédmotoros kerékpár (L1e, L2e, L6e) 1.10. Különleges gépjármű (SPV; ORV-SPV) 1.11. Speciális felszerelésű jármű 1.12. Kerekes traktorok (T) 1.13. Pótkocsi 1.14. Utánfutó 2. Vízi járművek: 2.1. Belvízi nagyhajó 2.2. Kishajó 3. Úszómű 4. Légi járművek: 4.1. Helikopterek 4.2. Pilóta nélküli légi járművek és rendszerek

INDÍTÓNAPLÓ-MINTÁK

Sorszám

Rendszám

Igénylő

Gépjárművezető

Induló km

Indulóidő

Érkező km

Érkezőidő

Megjegyzés


10 /a. melléklet a 20/2015. (VII. 31.) BM utasításhoz

4751

4752

10/b. melléklet a 20/2015. (VII. 31.) BM utasításhoz ……………………………………………, 20… év ……………………… hónap … nap

Gépjármű indítónapló Sorszám: A gjmű. jelentkezik Sor-

Gjmű. frsz.

szám

Gjmű.vezető neve

Indulási Gjmű. fajtája

Kirendelő neve

mikor és hol

idő

(szgk., tgk.)

kinél

nap

Érkezési

km-óra

óra, perc

idő

aláírás

állása

nap

km-óra

aláírás

állása

óra, perc


4753


11/a. melléklet a 20/2015. (VII. 31.) BM utasításhoz

2…… ÉVI JELENTÉS a …………………………… (belügyi szerv megnevezése) szolgálati járműállományáról I.

Jármű megnevezése

Jármű-

Használatba

mennyiség

vétel

(db)

(db)*

Üzemmód **

Saját vagyonkezelésben (tulajdonban) lévő személygépkocsi M1 Bérelt személygépkocsi M1 Adományként átvett (tulajdonba nem került) személygépkocsi M1 PPP konstrukcióban üzemelő személygépkocsi M1 Jogszabály alapján üzemeltetésre átvett (védett szervektől) személygépkocsi M1 Saját vagyonkezelésben (tulajdonban) lévő terepjáró személygépkocsi M1G; N1G; N2G PPP konstrukcióban üzemelő terepjáró személygépkocsi M1G; N1G; N2G Saját vagyonkezelésben (tulajdonban) lévő mikrobusz (6–9 férőhely) M1 PPP konstrukcióban üzemelő mikrobusz (6–9 férőhely) M1 Saját vagyonkezelésben (tulajdonban) lévő autóbusz M2 Saját vagyonkezelésben (tulajdonban) lévő autóbusz M3 PPP konstrukcióban üzemelő autóbusz M3 Saját vagyonkezelésben (tulajdonban) lévő tehergépkocsi N1 Bérelt tehergépkocsi N1 Adományként átvett (tulajdonba nem került) tehergépkocsi N1 PPP konstrukcióban üzemelő tehergépkocsi N1 Saját vagyonkezelésben (tulajdonban) lévő tehergépkocsi N2; N3 Motorkerékpár L3e, L4e, L5e, L7e Segéd-motorkerékpár L1e, L2e, L6e Saját vagyonkezelésű (tulajdonban) fogvatartott-, kényszerszállító gépkocsi M1 PPP konstrukcióban üzemelő fogvatartott-, kényszerszállító gépkocsi M1 Saját vagyonkezelésű (tulajdonban) fogvatartott-, kényszerszállító jármű N1 Saját vagyonkezelésű (tulajdonban) fogvatartott-, kényszerszállító jármű N2 Saját vagyonkezelésű (tulajdonban) fogvatartott-, kényszerszállító jármű M2 Saját vagyonkezelésű (tulajdonban) fogvatartott-, kényszerszállító jármű M3 PPP konstrukcióban üzemelő fogvatartott-, kényszerszállító jármű M3 Különleges gépjármű (SPV; ORV-SPV) Speciális felszerelésű jármű Kerekes traktorok (T) Pótkocsi Utánfutó Belvízi nagyhajó Kishajó Úszómű Helikopter Pilóta nélküli légi járművek és rendszerek (Unmanned Aerial Vehicle – UAV; Unmanned Aerial System – UAS) * Az érintett tárgyévben a belügyi szerv által használatba vett szolgálati jármű mennyisége. ** Az üzemmód oszlopban az adott sorban feltüntetett járművek esetében meg kell jelölni az üzemmódot a meghajtásra utaló betűjelzés alkalmazásával, valamint a hozzá tartozó járműmennyiséget. [Benzin (B), diesel (D), gázüzemű (G), elektromos (E), hibrid (H). Például: G:1 (gázüzemű, 1 db) + E:2 (elektromos üzemű, 2 db) + H:3 (hibrid üzemű, 3 db)]

4754


11/b. melléklet a 20/2015. (VII. 31.) BM utasításhoz

2…… ÉVI JELENTÉS a ………………………… (belügyi szerv megnevezése) szolgálati járműállományáról II.

Járműmennyiség (db) a 14/2012. (VI. 8.) NFM utasításban meghatározott jármű-kategóriák szerint Termékosztályok

Jármű-

Jármű-kategória

mennyiség

a 14/2012. (VI. 8.) NFM utasítás szerint

1

2

3

4

5

6

7

8

9

összesen (db)

Személyszállító gépjármű Egyterű személygépjármű Személyszállító könnyű terepjáró gépjármű Személyszállító nehéz terepjáró gépjármű* 5 személyes áruszállító terepjáró haszongépjármű* A *-gal jelölt termékosztályok esetében csak az összes járműmennyiséget kell feltüntetni.

A kitöltés során az NFM utasítás alapján, a szolgálati jármű nyilvántartásba vételekor megállapított jármű-kategóriáját kell figyelembe venni.

4755


Az emberi erőforrások minisztere 37/2015. (VII. 31.) EMMI utasítása a Papp László Budapest Sportaréna üzemeltetésével kapcsolatban az Emberi Erőforrások Minisztériumát megillető Állami Eseménynapok elosztásának rendszeréről

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjának felhatalmazása alapján – figyelemmel a Budapest Sportcsarnok újjáépítésével kapcsolatos beruházási szerződés megkötéséről szóló 2343/2000. (XII. 29.) Korm. határozat 6. pontjában foglaltakra – a következő utasítást adom ki:

1. § A Papp László Budapest Sportaréna üzemeltetésével kapcsolatban a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériumot megillető Állami Eseménynapok elosztásának rendszerét az 1. melléklet szerint határozom meg. 2. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba. 3. § Hatályát veszti az új Budapest Sportaréna üzemeltetésével kapcsolatosan a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériumot megillető Minisztériumi Eseménynapok elosztásának rendszeréről szóló 19/2003. (IX. 15.) GyISM utasítás. 4. § Jelen utasítás a hatálybalépését követően benyújtott kérelmekre, pályázatokra, valamint az odaítélt eseménynapokra vonatkozik.

Balog Zoltán s. k.,

emberi erőforrások minisztere

1. melléklet a 37/2015. (VII. 31.) EMMI utasításhoz

A Papp László Budapest Sportaréna üzemeltetésével kapcsolatban az Emberi Erőforrások Minisztériumát megillető Állami Eseménynapok elosztásának rendszere I. Általános rendelkezések 1.

2. 3.

A Budapesti Sportcsarnok újjáépítésével kapcsolatos beruházási szerződés megkötéséről szóló 2343/2000. (XII. 29.) Korm. határozat 6. pontja alapján a Magyar Államot megillető Állami Eseménynapok felhasználásáról a sportpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: Miniszter) dönt. Döntését tájékoztató formájában az Emberi Erőforrások Minisztériuma (a továbbiakban: Minisztérium) honlapján (a továbbiakban: honlap) teszi közzé. Az Állami Eseménynapok felhasználásával kapcsolatos feladatokat a Minisztérium Sportért Felelős Államtitkárságának Sportügyi Főosztálya (a továbbiakban: Sportügyi Főosztály) koordinálja. Az Állami Eseménynapokra nyilvános közzététel alapján lehet pályázni.

II. Az Állami Eseménynapok felhasználása 1.

2.

Az évente rendelkezésre álló Állami Eseménynapok keret kialakításának célja megfelelő helyszín biztosítása az ország számára kiemelt jelentőséggel bíró sport- vagy ennek hiányában kulturális és egyéb rendezvények támogatására a helyszín kedvezményes biztosításával. Az Állami Eseménynapok lehetőséget nyújtanak továbbá arra, hogy kiemelésre méltó állami rendezvényekre (például a nemzeti ünnepekhez kapcsolódóan) méltó keretek között kerüljön sor. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, valamint a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (a továbbiakban: Egyházak) között 2007. március 1-jén létrejött Megállapodás értelmében az államot évente megillető 22 Állami Eseménynapból évente két napon az Egyházak használhatják a Papp László Budapest

4756


3.

4.

5. 6.

Sportarénát (a továbbiakban: Aréna) több ezer fős vallási, illetve kulturális események, találkozók lebonyolítására. Az Egyházak által megjelölt két Állami Eseménynapra vonatkozó igényt a III. fejezet 10. pontjában és a IV. fejezetben foglaltaknak megfelelően a sportért felelős államtitkár (a továbbiakban: Államtitkár) javaslatára a Miniszter hagyja jóvá. Az előre nem látható feladatokra, illetve az állam számára különösen fontos célok megvalósíthatósága érdekében a Sportügyi Főosztály az Állami Eseménynapok éves keretéből 5%-os tartalékkeretet képez. Amennyiben a beérkezett pályázatok száma és jelentősége indokolja, az Államtitkár javaslatára a Miniszter dönthet úgy, hogy a tartalékkerettel elkülönített napokat a beérkezett pályázatok között szétosztja. A sportszervezetek, a kulturális és az állami rendezvények szervezői az Állami Eseménynapoknak a 2. és 3. pontban foglaltak szerint csökkentett keretére nyújthatnak be pályázatot, a benyújtás időpontjától számított legfeljebb egy évre előre. Amennyiben a pályázattal érintett rendezvényre vonatkozóan a pályázó az Arénát már kereskedelmi bérleti szerződéssel lefoglalta, e rendezvényre nem ítélhető oda Állami Eseménynap. A tárgyévben fel nem használt Állami Eseménynap a következő évben igénybe vehető azzal, hogy egy évben legfeljebb 30 nap használható fel.

III. Az Állami Eseménynapok felhasználásának általános rendje 1. 2.

A Minisztérium az Állami Eseménynapok foglalására vonatkozó pályázati adatlapot a honlapon teszi közzé. A Minisztériumnak az Állami Eseménynapokkal kapcsolatban a honlapon szerepeltetni kell a tárgyév, illetve a következő naptári év vonatkozásában már megítélt Állami Eseménynapok számát és az e napokon tartandó rendezvényeket, valamint a még rendelkezésre álló keretet és a pályázat benyújtásához szükséges alapvető információkat. 3. Az Állami Eseménynapokra pályázatok folyamatosan nyújthatóak be a Minisztériumhoz. 4. Pályázni az Állami Eseménynapként igényelt időpont – amely magában foglalhatja a leszerelési és felszerelési napokat is – naptári nap szerinti pontos megjelölésével és a lebonyolításért felelős személy megjelölésével lehet. A pályázathoz csatolni kell az Aréna üzemeltetőjének (a továbbiakban: Üzemeltető) nyilatkozatát arról, hogy az igényelt időpont az Aréna eseménynaptárába előzetesen lefoglalásra került, valamint az Üzemeltető igazolását arról, hogy a pályázattal érintett rendezvényre vonatkozóan a pályázó és az Üzemeltető között kereskedelmi bérleti szerződés nem jött létre. Amennyiben a pályázó a pályázattal érintett, Arénában tartandó rendezvényre vonatkozóan kereskedelmi bérleti szerződéssel rendelkezik, a pályázat érvénytelennek minősül. 5. Amennyiben a szervező egy későbbi év időpontjára vonatkozó foglalással már rendelkezik az Aréna eseménynaptárában, és pályázatát nem e foglalás évében nyújtja be, úgy köteles 3 havonta jelezni az Üzemeltetőnek, hogy foglalási igényét fenntartja-e. 6. A pályázónak a pályázatban megjelölt rendezvény megtartásához szükséges forrásokkal rendelkeznie kell. A nyertes pályázatban megjelölt napok száma nem jelent kötelezettséget a Minisztériumra azonos számú Állami Eseménynap odaítélésére, illetve Állami Eseménynap elnyerése nem jelent kötelezettséget a Minisztériumra további támogatás folyósítására. 7. Az Állami Eseménynapokra vonatkozó pályázat benyújtása díj- és illetékmentes. 8. Az Állami Eseménynapokra vonatkozó pályázatokat a Sportügyi Főosztály regisztrálja, a pályázóval és az Üzemeltetővel a szükség szerinti egyeztetéseket lefolytatja, és a pályázat befogadásáról a pályázónak és az Üzemeltetőnek 5 munkanapon belül értesítést küld, amelyben megjelöli a Miniszter döntésének várható időpontját. 9. A pályázó a pályázat benyújtásáról köteles értesíteni az Üzemeltetőt. Az Üzemeltető értesítéséhez csatolni kell a Minisztériumtól a pályázat befogadásáról kapott értesítést. 10. A benyújtott pályázatokról az Államtitkár javaslatának figyelembevételével a Miniszter dönt, döntését tájékoztató formájában teszi közzé a honlapon. A Miniszter döntésével szemben jogorvoslatnak nincs helye. 11. A pályázóknak a miniszteri döntésről az Államtitkár a döntést követő tizenöt napon belül közvetlen értesítést küld. 12. A pályázatok elbírálásáról szóló tájékoztató közzétételére a tárgyév június 30-ig beérkezett pályázatok esetében legkésőbb tárgyév szeptember 30-ig, a tárgyév december 31-ig beérkezett pályázatok esetében legkésőbb a tárgyévet követő év március 31-ig kerül sor a honlapon.


4757

13.

Amennyiben a benyújtott pályázatokban igényelt Állami Eseménynapok száma az éves keretet nem meríti ki, a fennmaradó szabad napok terhére folyamatosan nyújtható be pályázat. E pályázatok elbírálására az igényelt időpont függvényében, de legkésőbb a tárgyév szeptemberében kerül sor. 14. A Miniszter döntését követő tizenöt napon belül az Államtitkár értesíti az Üzemeltetőt, és kezdeményezi az Állami Eseménynapok igénybevételére vonatkozó használati szerződés megkötését. 15. A használati szerződés módosítására a kedvezményezettnek fel nem róható okból, vis maior, illetve adatváltozás miatt kerülhet sor. A használati szerződés módosítására irányuló kérelmet az Államtitkárhoz kell címezni, és másolatban az Üzemeltetőnek is meg kell küldeni. 16. A kedvezményezett a részére odaítélt Állami Eseménynapon nem valósíthat meg a nyertes pályázatban megjelölt rendezvénytől eltérő vagy bővített eseményt, valamint az Arénát nem adhatja albérletbe más szervező bevonása mellett sem.

IV. Az Állami Eseménynapok odaítélése 1. 2. 3.

4.

Az Állami Eseménynapokra vonatkozó szakmai döntési javaslatot az Államtitkár terjeszti a Miniszter elé. A Miniszter a döntéshozatalhoz szükség szerint eseti munkabizottságot kérhet fel. A munkabizottság a döntéshozatalhoz javaslatot ad a Miniszter részére. Amennyiben a döntés-előkészítésre a Miniszter – a pályázók jelentős száma, a pályázatok jelentősége vagy bármely más okból – eseti munkabizottságot kér fel, annak titkársági feladatait a Sportügyi Főosztály látja el. Az eseti munkabizottságban az Üzemeltető képviselőjének részvétele is biztosítható. Amennyiben valamely kedvezményezett a részére odaítélt Állami Eseménynap igénybevétele során nem teljesíti fizetési kötelezettségeit az Üzemeltető felé, úgy a Minisztérium a kedvezményezett részére mindaddig nem ítél oda ismételten Állami Eseménynapot, amíg fizetési kötelezettségeit teljes mértékben nem teljesítette.

V. Az előfoglalás 1.

2.

3. 4.

5.

6.

Az előfoglalás célja, hogy a pályázati úton elnyerhető, kiemelt nemzetközi esemény Magyarországon történő megrendezésének elősegítése érdekében az esemény rendezésére pályázó szervező megfelelő színvonalú helyszín biztosításának lehetőségét tudja megjeleníteni pályázatában (a továbbiakban: nemzetközi pályázat). Előfoglalásra az Állami Eseménynapok odaítélésére vonatkozó általános eljárás keretében lehet pályázni. A pályázatban jelezni kell, hogy a pályázat előfoglalásra irányul, és meg kell jelölni azt az időpontot – amely a nemzetközi pályázat elbírálásáról szóló értesítés pályázó általi kézhezvételének várható időpontját követő legfeljebb 30. nap lehet –, ameddig a pályázó az előfoglalás fenntartását kéri. Az előfoglalásra vonatkozó pályázat beérkezéséről a Sportügyi Főosztály 5 munkanapon belül értesíti az Üzemeltetőt, és lefolytatja az igényelt időpont rendelkezésre állásával kapcsolatos egyeztetéseket. Az előfoglalásról az Államtitkár javaslatára a Miniszter – a nemzetközi pályázat benyújtása érdekében a III. fejezet 10. pontjában foglaltaktól eltérően – az előfoglalásra vonatkozó pályázat beérkezésétől számított 30 napon belül dönt. A nemzetközi pályázat eredményéről a pályázó a 2. pontban meghatározott időpontig köteles értesíteni a Minisztériumot. Abban az esetben, ha a 2. pontban meghatározott időpontig a nemzetközi pályázat elbírálásáról a pályázó nem kapott értesítést, és a pályázó az előfoglalás fenntartását kéri, az előfoglalás – legfeljebb a nemzetközi pályázat elbírálásáról szóló értesítésnek a pályázó általi kézhezvételétől számított 10. munkanapig – meghosszabbítható. Abban az esetben, ha a nemzetközi pályázat sikeres, az előfoglalás az arról szóló hivatalos tájékoztatásnak a Minisztériumhoz történő benyújtásával Állami Eseménynap támogatássá válik, erről az Államtitkár 5 munkanapon belül tájékoztatja a pályázót és az Üzemeltetőt a használati szerződés előkészítése érdekében. Ha az előfoglalás a 2., valamint az előfoglalás meghosszabbítása esetén az 5. pont szerinti időtartama alatt a pályázó a kedvező döntésről szóló értesítést nem nyújtja be, továbbá ha a kiemelt nemzetközi esemény Magyarországon történő megrendezésének jogát nem nyerte el, az előfoglalás megszűnik, és annak keretét a Minisztérium a szabadon pályázható keret részeként kezeli.

4758


VI. Az Állami Eseménynapok felhasználásának ellenőrzése 1.

2.

3.

A szakmai ellenőrzés célja, hogy elősegítse a rendeltetésszerű és a felhasználási céloknak megfelelő felhasználást, az Állami Eseménynapok működési problémáinak feltárását és a tapasztalatok alapján a szükséges intézkedések megtételét. Az ellenőrzés része a helyszíni ellenőrzés is. Az ellenőrzést a Sportügyi Főosztály végzi. Az ellenőrzésbe szükség szerint a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. – mint az Aréna vagyonkezelője – is bevonható. Az Állami Eseménynap támogatás nem rendeltetésszerű, a használati szerződéssel ellentétes vagy attól eltérő felhasználását a Sportügyi Főosztály jegyzőkönyvben rögzíti, és javaslatot tesz a szükséges intézkedések megtételére. Az Állami Eseménynapok felhasználásáról a Sportügyi Főosztály a tárgyévet követő év január 31-ig tájékoztatót készít a Miniszter részére.

VII. A Minisztérium szervezeti egységeinek egyéb feladatai az Állami Eseménynapok kapcsán 1. 2. 3. 4.

Az Állami Eseménynapok odaítélésének sportszakmai szempontrendszerét a Sportügyi Főosztály évente, az érvényes sporttámogatási rendszerrel harmonizáló módon aktualizálja. Az Állami Eseménynapokra vonatkozó pályázati felhívásnak a honlapon történő közzététele és frissítése az informatikai feladatokat ellátó szervezeti egység feladata. Az Arénában tartott eseményekre a Minisztériumot megillető, a minisztériumi páholyba szóló jegyek elosztását és felügyeletét a közigazgatási államtitkár végzi. A Minisztérium számára az Aréna üzemeltetési szerződésében meghatározott feladatok végrehajtásával, a jogok gyakorlásával, illetve a kedvezmények érvényesítésével kapcsolatos feladatok ellátása a Sportügyi Főosztály feladatkörébe tartozik. Ennek keretében a Sportügyi Főosztály: a) koordinálja és felügyeli az Arénában rendelkezésre álló Állami Eseménynapok felhasználását; b) kapcsolatot tart az Üzemeltetővel, valamint az Állami Eseménynapok kedvezményezettjeivel; c) előkészíti az Állami Eseménynapok foglalását az üzemeltetési szerződésben meghatározottak szerint, és értesíti az Üzemeltetőt az esetleges lemondásokról, nyomon követi a foglalással, illetve a lemondással kapcsolatos határidőket; d) folyamatosan egyeztet az Üzemeltetővel és az Állami Eseménynapok kedvezményezettjeivel a rendezvényprogramot illetően; e) kidolgozza az Állami Eseménynapok használatára vonatkozó pályázat feltételeit; f ) összegyűjti és feldolgozza a beérkező pályázatokat, valamint felterjeszti az Állami Eseménynapok elosztására vonatkozó javaslatot az Államtitkárnak, és előkészíti annak a Miniszter elé történő benyújtását; g) részt vesz az Állami Eseménynapokon a Minisztérium vagy más minisztériumok által szervezett rendezvények szervezésében, illetve e programok szervezőinek folyamatos tájékoztatásában az Aréna Állami Eseménynapokon történő használatával kapcsolatban; h) koordinálja az Állami Eseménynapokon tartandó rendezvény minisztériumi szervezése esetén a térítés ellenében igénybe vehető szolgáltatások megrendelését az Üzemeltetővel; i) közreműködik az Aréna Üzemeltetője, illetve tulajdonosa által küldött megkeresésekre adandó válasz elkészítésében; j) közreműködik a használati szerződés megkötésének kezdeményezésében az Üzemeltető felé, megvizsgálja az Üzemeltető által aláírásra előkészített szerződéstervezetet, valamint koordinálja a használati szerződés aláírásának folyamatát.


4759

Az emberi erőforrások minisztere 38/2015. (VII. 31.) EMMI utasítása a Társadalompolitikai Bizottság felállításáról

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja és a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 64. § (1) bekezdése alapján a következő utasítást adom ki:

1. § Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programot (a továbbiakban: EFOP) és a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Programot (a továbbiakban: RSZTOP) érintő, a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság számára beterjesztendő dokumentumok Emberi Erőforrások Minisztériumán belüli egyeztetése és jóváhagyása, az éves fejlesztési keretekben nevesített konstrukciók meghirdetését megalapozó szakmai koncepciók megtárgyalása érdekében, továbbá az Emberi Erőforrások Minisztériuma felelősségi körébe tartozó közszolgáltatások keretjellegű, valamennyi szolgáltatásra kiterjedő elvek mentén történő szervezését és szabályozását érintő javaslatok kialakítása és megvitatása érdekében határozatlan időre létrehozom a Társadalompolitikai Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság). 2. § A Bizottság az 1. §-ban meghatározott feladatai körében a) javaslatot tesz arra, hogy az alkalmazott közszolgáltatás-szervezés és -szabályozás során megfelelő válaszok szülessenek Magyarország megyéi és járásai között a gazdasági, társadalmi és környezeti metszetekben érzékelhető területi hátrányok enyhítésére, a középosztály megerősítése, valamint a társadalmi felzárkózás érdekében, b) javaslatot tesz arra, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma által irányított humánszolgáltatások szervezése stratégiailag alkalmazkodni tudjon a magyar társadalom szükségleteinek területileg differenciált közép- és hosszú távú alakulásához, c) jóváhagyja az Emberi Erőforrások Minisztériuma részéről a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság részére benyújtandó, az EFOP és az RSZTOP éves Fejlesztési kereteit érintő dokumentumokat. 3. §

(1) A Bizottság állandó tagjai: a) az Emberi Erőforrások Minisztériuma (a továbbiakban: EMMI) EU fejlesztések koordinációjáért és stratégiákért felelős helyettes államtitkára, b) az EMMI Miniszteri és Parlamenti Államtitkári Kabinet vezetője által delegált személy, c) az EMMI Közigazgatási államtitkára által delegált helyettes államtitkár vagy helyettes államtitkárok, d) az EMMI Egészségügyért felelős államtitkára által delegált helyettes államtitkár vagy helyettes államtitkárok, e) az EMMI Család- és ifjúságpolitikáért felelős államtitkára által delegált helyettes államtitkár vagy helyettes államtitkárok, f ) az EMMI Köznevelésért felelős államtitkára által delegált helyettes államtitkár vagy helyettes államtitkárok, g) az EMMI Felsőoktatásért felelős államtitkára által delegált helyettes államtitkár, h) az EMMI Kultúráért felelős államtitkára által delegált helyettes államtitkár, i) az EMMI Sportért felelős államtitkára által delegált helyettes államtitkár, j) az EMMI Egyházi, nemzetiségi, civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára által delegált helyettes államtitkár vagy helyettes államtitkárok, k) az EMMI Szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára által delegált helyettes államtitkár vagy helyettes államtitkárok, l) az EMMI Parlamenti államtitkára által delegált személy. (2) A Bizottság állandó meghívottja az EFOP-ért és RSZTOP-ért felelős irányító hatóság vezetője. (3) Esetenként a Bizottság vezetője – az ülések témájára tekintettel – tanácskozási joggal más ágazati képviselőt, illetve szakértőt is meghívhat. (4) A Bizottság tagjai e minőségükben végzett tevékenységükért juttatásban nem részesülnek.

4760


4. §

(1) A Bizottság szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart. Az ülések összehívásának szükségességéről, valamint azok időpontjáról a Bizottság vezetője dönt. (2) A Bizottság vezetője az EU Fejlesztések Koordinációjáért és Stratégiákért Felelős Helyettes Államtitkár. (3) A Bizottság vezetője akadályoztatása esetére jogosult egy tagot kijelölni a vezetői feladatok ellátására. Bizottsági póttag az elnököt nem helyettesítheti. (4) A Bizottság üléseit a Bizottság vezetője vezeti, aki felelős a feladatok végrehajtásának ellenőrzéséért. (5) Bármely ágazatra irányuló érdemi döntés csak akkor hozható, ha az adott ügyben feladat- és hatáskörrel rendelkező helyettes államtitkár vagy általa meghatalmazott személy részt vesz a döntést hozó ülésen. Érdemi döntés minden olyan eljárási kérdésen kívüli döntés, amely közvetlenül jogokat vagy kötelezettséget keletkeztet. (6) Az ülések szakmai és adminisztratív előkészítését az EU Fejlesztések Koordinációjáért és Stratégiákért Felelős Helyettes Államtitkár irányítása alatt működő Stratégiai Tervezési Koordinációs Főosztály látja el.

5. §

(1) A 4. §-ban nem szabályozott kérdésekben a Bizottság működését az ügyrendje határozza meg. (2) A Bizottság ügyrendjét a tagok állapítják meg, és azt az elfogadásától számított 15 napon belül jóváhagyás céljából a Bizottság vezetője megküldi a közigazgatási államtitkárnak.

6. §

(1) A Bizottság a feladatait éves munkatervben állapítja meg. (2) A 2. §-ban foglalt, valamint az (1) bekezdés alapján megállapított feladatok elvégzéséről a Bizottság vezetője a tárgyévet követő év február 15-éig beszámol az emberi erőforrások miniszterének.

7. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba. 8. § Jelen utasítás rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.



4761


Az emberi erőforrások minisztere 39/2015. (VII. 31.) EMMI utasítása az Oktatási Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról

A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 73. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörömben eljárva, figyelemmel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjára, a következő utasítást adom ki:

1. § Az Oktatási Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát az 1. melléklet tartalmazza. 2. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba. 3. § Hatályát veszti az Oktatási Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról szóló 45/2013. (XI. 22.) EMMI utasítás.



1. melléklet a 39/2015. (VII. 31.) EMMI utasításhoz

Az Oktatási Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata I. FEJEZET A HIVATAL JOGÁLLÁSA, ALAPADATAI, KÉPVISELETE 1. A Hivatal jogállása

1.1. Az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény, az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet szerinti központi hivatalként működő központi költségvetési szerv.

1.2. A Hivatal irányítását az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el.

1.3. A Hivatal szakmai felügyeletét a miniszter köznevelésért felelős államtitkára és felsőoktatásért felelős államtitkára látja el.

1.4. A Hivatalt elnök vezeti.

1.5. A Hivatal illetékessége – az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet 1/A. §-ában foglaltak figyelembevételével – Magyarország egész területére kiterjed.

2. A Hivatal alapadatai a) b) c) d) e)

Hivatalos megnevezése: Oktatási Hivatal Angol megnevezése: Educational Authority Hivatalos rövidítése: OH Statútum rendelete: az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet Alapítás időpontja: 1999. szeptember 1.

4762


f ) Eredeti alapító okiratának száma, kelte: 17093-4/2006., 2006. december 28. Hatályos alapító okiratának száma, kelte: 23633/2015., 2015. június 8. g) Államháztartási nyilvántartási száma: 229726 h) Kincstári nyilvántartási száma: 329727 i) Székhelye: 1055 Budapest, Szalay u. 10–14. j) Telephelyei: 1221 Budapest, Gyár u. 15. 1055 Budapest, Honvéd u. 20/A 1088 Budapest, Vas u. 8. 1117 Budapest, Erőmű u. 4. 9021 Győr, Árpád út 32. 8900 Zalaegerszeg, Kinizsi Pál u. 74. 8000 Székesfehérvár, Petőfi Sándor u. 5. 7400 Kaposvár, Búzavirág u. 21. 7621 Pécs, Egyetem u. 2. 3100 Salgótarján, Ruhagyári út 9. 3300 Eger, Szvorényi u. 27. 5000 Szolnok, Mária út 19. 6725 Szeged, Kálvária sugárút 84–86. 5600 Békéscsaba, Kiss Ernő u. 3. 4029 Debrecen, Monti ezredes u. 7. 4400 Nyíregyháza, Egyház u. 13. 3527 Miskolc, Selyemrét u. 1. k) Iratai őrzésének helyei: 1055 Budapest, Szalay u. 10–14. 1221 Budapest, Gyár u. 15. 1055 Budapest, Honvéd u. 20/A 1054 Budapest, Báthory utca 10. 1088 Budapest, Vas u. 8. 1117 Budapest, Erőmű u. 4. 9021 Győr Árpád út 32. 8900 Zalaegerszeg, Kinizsi Pál u. 74. 8000 Székesfehérvár, Petőfi Sándor u. 5. 7400 Kaposvár, Búzavirág u. 21. 7621 Pécs, Egyetem u. 2. 3100 Salgótarján, Ruhagyári út 9. 3300 Eger, Szvorényi u. 27. 5000 Szolnok, Mária út 19. 6725 Szeged, Kálvária sugárút 84–86. 5600 Békéscsaba, Kiss Ernő u. 3. 4029 Debrecen, Monti ezredes u. 7. 4400 Nyíregyháza, Egyház u. 13. 3527 Miskolc, Selyemrét u. 1. l) Postacíme: 1363 Budapest, Pf. 19 m) Adószáma: 15329729-2-41 n) Kincstári előirányzat-felhasználási keretszámla száma: 10032000-00282637-00000000 o) Bankkártya fedezeti számla száma: 10032000-00282637-00060004 p) Lakáshitel támogatási számla száma: 11705008-20003940 q) Általános forgalmi adó alanyiságának ténye: általános forgalmi adó alanya r) Társadalombiztosítási azonosítója: 1458710 s) Központi telefonszáma: (+36 1) 374-2100 t) Központi faxszáma: (+36 1) 374-2499 u) E-mail címe: [email protected] [email protected] v) Weboldalának címe: www.oktatas.hu


4763

3. A Hivatal képviselete

3.1. A Hivatal jogi személy, általános képviseletét az elnök látja el.

3.2. Az elnök a képviseleti jogkör gyakorlását a jelen Szervezeti és Működés Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat), valamint az elnök által kiadott egyéb belső irányítási eszköz keretei között vagy egyedi felhatalmazás alapján átruházhatja.

3.3. A Hivatalt ügyfélként a bíróságok és más hatóságok előtti eljárásban – szükség esetén az érdekelt szervezeti egység bevonásával – a Hivatal Elnöki Kabinetje vagy az elnök által meghatalmazott ügyvéd, jogtanácsos vagy jogi végzettségű kormánytisztviselő képviseli.

II. FEJEZET A HIVATAL TEVÉKENYSÉGE

1. A Hivatal szakmai alaptevékenységét az oktatási ágazatot közvetlenül vagy közvetve érintő jogszabályok határozzák meg, így különösen: a) a köznevelés ágazati irányításával összefüggő feladatai tekintetében: – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben (a továbbiakban: Nkt.), – a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben, – az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendeletben, – az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendeletben, b) közhiteles nyilvántartási feladatai tekintetében: – az Nkt.-ban, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvényben, – a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényben, – az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben, – az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendeletben, – a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendeletben, – a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendeletben, – a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendeletben, – a köznevelési szakértői tevékenység, valamint az érettségi vizsgaelnöki megbízás feltételeiről szóló 15/2015. (III. 13.) EMMI rendeletben, c) hatósági feladatai tekintetében (hatósági döntéshozatal, hatósági ellenőrzés): – a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényben, – az Nkt.-ban, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvényben, – a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvényben, – a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendeletben, – a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendeletben, – a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény végrehajtásához szükséges egyes rendelkezésekről szóló 248/2012. (VIII. 31.) Korm. rendeletben, – a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendeletben, – az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendeletben, – a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendeletben, – a felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékéről és új képesítések jegyzékbe történő felvételéről szóló 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendeletben,

4764


d)

e)

f )

g)

h)

– az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló 137/2008. (V. 16.) Korm. rendeletben, – a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendeletben, – az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendeletben, – a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendeletben, – a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról szóló 33/2008. (II. 21.) Korm. rendeletben, – a hallgatói hitelrendszerről szóló 1/2012. (I. 20.) Korm. rendeletben, – a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben, – az Országos szakértői, az Országos vizsgáztatási, az Országos szakmai szakértői és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékről, valamint a szakértői tevékenységről szóló 31/2004. (XI. 13.) OM rendeletben, – a köznevelési szakértői tevékenység, valamint az érettségi vizsgaelnöki megbízás feltételeiről szóló 15/2015. (III. 13.) EMMI rendeletben, – a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 17/2014. (III. 12.) EMMI rendeletben, – a szakirányú továbbképzés szervezésének általános feltételeiről szóló 10/2006. (IX. 25.) OKM rendeletben, – a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló 4/2013. (I. 11.) EMMI rendeletben, szakmai ellenőrzési, mérési, értékelési feladatai tekintetében: – a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényben, – az Nkt.-ban, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvényben, – az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendeletben, – a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben, a szakképzéssel kapcsolatos feladatai tekintetében: – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvényben, – az Nkt.-ban, – a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényben, – az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendeletben, – a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben, – az Országos szakértői, az Országos vizsgáztatási, az Országos szakmai szakértői és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékről, valamint a szakértői tevékenységről szóló 31/2004. (XI. 13.) OM rendeletben, – a köznevelési szakértői tevékenység, valamint az érettségi vizsgaelnöki megbízás feltételeiről szóló 15/2015. (III. 13.) EMMI rendeletben, – a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 17/2014. (III. 12.) EMMI rendeletben, a köznevelés-fejlesztési tervvel kapcsolatos feladatai tekintetében: – az Nkt.-ban, – az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendeletben, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatok tekintetében: – az Nkt.-ban, – az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendeletben, – a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendeletben, a pedagógiai szakszolgálattal kapcsolatos feladatai tekintetében: – az Nkt.-ban, – a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendeletben,


4765

i)

a pedagógus-továbbképzéssel kapcsolatos feladatai tekintetében: – az Nkt.-ban, – az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendeletben, – a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendeletben, – a szakirányú továbbképzés szervezésének általános feltételeiről szóló 10/2006. (IX. 25.) OKM rendeletben, – a Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testületről szóló 46/1999. (XII. 13.) OM rendeletben, j) a nyelvvizsgáztatással kapcsolatos feladatai tekintetében: – az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló 137/2008. (V. 16.) Korm. rendeletben, – az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendeletben, k) a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésével, valamint a hazai bizonyítványokról, oklevelekről és a hazai szakmai gyakorlatról szóló hatósági bizonyítványok kiállításával kapcsolatos feladatai tekintetében: – a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvényben, – az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendeletben, l) az oktatás valamennyi ágazatához kapcsolódó informatikai, nyilvántartási, adatszolgáltatási feladatai tekintetében: – a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényben, – az Nkt.-ban, – a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendeletben, – a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendeletben, – a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendeletben, – az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendeletben, – az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendeletben, – a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben, – a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényben, – a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvényben, – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényben, – a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló 2012. évi CLXXXVIII. törvényben, m) a minősített adatok kezelésével kapcsolatos feladatai tekintetében: – a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvényben, – a Nemzeti Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló 90/2010. (III. 26.) Korm. rendeletben meghatározott feladatokat látja el.

2. A Hivatal alaptevékenységként a) a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős hatóság, b) a miniszter köznevelési feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátására kijelölt szerv, c) az állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézmények vonatkozásában hatósági nyilvántartást vezető szerv, d) a köznevelés információs rendszerének adatkezelői feladatait ellátó szerv, e) a felsőoktatási információs rendszer működtetéséért felelős szerv, f ) a felsőoktatási intézmények nyilvántartását vezető szerv, g) a magyar állami (rész)ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat végző szerv, h) a központi felsőoktatási felvételi eljárást lebonyolító szerv, i) a felsőoktatási formanyomtatványokat engedélyező szerv, j) a felsőoktatási intézmények hatósági ellenőrzését végző szerv,

4766


k) l) m)

a nyelvvizsgáztatással kapcsolatos állami feladatokat ellátó szerv, az Európai Képesítési Keretrendszer Nemzeti Kapcsolattartó Pontja feladatait ellátó szerv, a köznevelési, felsőoktatási és szakképzési rendszer tartalmi és módszertani kutatási és fejlesztési feladatai ellátásában közreműködő szerv feladatait látja el.

3. A Hivatal egyéb tevékenységét a Hivatalra mint központi költségvetési, illetve közigazgatási szervre, valamint a gazdálkodó szervekre irányadó általános jogszabályok határozzák meg, így különösen: – a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvényben (a továbbiakban: Ksztv.), – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben (a továbbiakban: Ket.) és végrehajtási rendeleteiben, – az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben (a továbbiakban: Áht.) és végrehajtási rendeleteiben, különösen az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ávr.), – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (a továbbiakban: Sztv.), – a központi költségvetésről, illetve a zárszámadásról szóló törvényekben, – a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben (a továbbiakban: Kttv.), – a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (a továbbiakban: Mt.), – az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvényben, – a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényben (a továbbiakban: Ltv.) és végrehajtási rendeleteiben, – a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvényben és végrehajtási rendeleteiben, – az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben, – a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvényben, – az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvényben, – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben, – a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvényben, – az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvényben és végrehajtási rendeleteiben, – a döntéselőkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetőségének biztosításáról szóló 2007. évi CI. törvényben és végrehajtási rendeleteiben, – az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.), – az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. rendeletben, – a piaci és a nem piaci szereplők adminisztratív terheinek csökkentésére, valamint az eljárások egyszerűsítésére és gyorsítására irányuló kormányzati programról szóló 1058/2008. (IX. 9.) Korm. határozatban foglaltak.

4. A Hivatal – alaptevékenységén felüli – az Európai Unió által támogatott projektek megvalósításából fakadó tevékenységét különösen az alábbi jogszabályokban foglaltak határozzák meg: – a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény, – az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény, – a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet, – az egységes működési kézikönyvről szóló 547/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet, – ESZA/ERFA elszámolható költségek általános útmutatók, – ESZA Pénzügyi elszámolás részletes szabályai (PERSZ), – a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet, – az Áht., – az Ávr.


5. A Hivatal alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása: 013340 Az állami vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok 013370 Informatikai fejlesztések, szolgáltatások 095020 Iskolarendszeren kívüli egyéb oktatás, képzés 097010 Oktatáshoz kapcsolódó alkalmazott kutatás és fejlesztés 098010 Oktatás igazgatása 098031 Pedagógiai szakmai szolgáltatások szakmai feladatai 098032 Pedagógiai szakmai szolgáltatások működtetési feladatai 098040 Nemzetközi oktatási együttműködés

6. A Hivatal államháztartási szakágazati rend szerinti besorolása: 841211 Oktatás igazgatása

7. A Hivatal az Alapító Okirat 4.6. pontjában foglaltak alapján vállalkozási tevékenységet folytathat. A Hivatal által folytatott vállalkozási tevékenység szakfeladatrendi besorolás szerinti megjelölése: 180000 Nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység 581100 Könyvkiadás 581400 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása 581900 Egyéb kiadói tevékenység 722011 Gazdaságtudományi alapkutatás 722012 Gazdaságtudományi alkalmazott kutatás 722013 Gazdaságtudományi kísérleti fejlesztés 722014 Jog- és államtudományi alapkutatás 722015 Jog- és államtudományi alkalmazott kutatás 722016 Jog- és államtudományi kísérleti fejlesztés 722017 Szociológiai alapkutatás 722018 Szociológiai alkalmazott kutatás 722019 Szociológiai kísérleti fejlesztés 730000 Reklám, piackutatás 749032 Minőségbiztosítási tevékenység 749033 Rendszertanúsítás 749034 Akkreditációs tevékenység 749040 K+F tevékenységekhez kapcsolódó innováció 749050 M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

4767

III. FEJEZET A HIVATAL SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA 1. Szervezeti felépítés

1.1. A Hivatal az elnök közvetlen irányítása alatt álló elnökhelyettesekből, projektigazgatóból és szervezeti egységekből, valamint az elnökhelyettesek és a projektigazgató irányítása vagy vezetése alatt álló szervezeti egységekből, továbbá a főosztályvezetők irányítása vagy vezetése alatt álló szervezeti egységekből áll.

1.2. A főosztály vezetését elnökhelyettes vagy főosztályvezető, az osztály vezetését főosztályvezető-helyettes vagy osztályvezető látja el.

1.3. Az elnök közvetlen irányítása alatt álló szervezeti egység: 1.3.1. Elnöki Kabinet 1.3.2. Ekvivalencia és Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Főosztály 1.3.3. Informatikai és Üzemeltetési Főosztály 1.3.4. Belső ellenőrzés

4768


1.4. A köznevelési elnökhelyettes irányítása alatt álló szervezeti egység: 1.4.1. Tanügy-igazgatási és Területi Koordinációs Főosztály 1.4.2. Köznevelési Programok Főosztálya 1.4.3. Pedagógiai-szakmai Szolgáltatások Koordinációs Főosztálya 1.4.4. Budapesti Pedagógiai Oktatási Központ 1.4.5. Győri Pedagógiai Oktatási Központ 1.4.6. Zalaegerszegi Pedagógiai Oktatási Központ 1.4.7. Székesfehérvári Pedagógiai Oktatási Központ 1.4.8. Kaposvári Pedagógiai Oktatási Központ 1.4.9. Pécsi Pedagógiai Oktatási Központ 1.4.10. Salgótarjáni Pedagógiai Oktatási Központ 1.4.11. Egri Pedagógiai Oktatási Központ 1.4.12. Szolnoki Pedagógiai Oktatási Központ 1.4.13. Szegedi Pedagógiai Oktatási Központ 1.4.14. Békéscsabai Pedagógiai Oktatási Központ 1.4.15. Debreceni Pedagógiai Oktatási Központ 1.4.16. Nyíregyházi Pedagógiai Oktatási Központ 1.4.17. Miskolci Pedagógiai Oktatási Központ 1.4.18. Nemzetiségi Pedagógiai Oktatási Központ

1.5. A felsőoktatási elnökhelyettes irányítása alatt álló szervezeti egység: 1.5.1. Felsőoktatási Főosztály

1.6. A gazdasági elnökhelyettes vezetése alatt álló szervezeti egység: 1.6.1. Gazdasági Főosztály

1.7. A projektigazgató vezetése alatt álló szervezeti egység: 1.7.1. Projektigazgatóság

1.8. A főosztály jogállású szervezeti egységek további belső tagozódását, valamint a Hivatal felépítésének szervezeti ábráját a Szabályzat 1. függeléke tartalmazza.

1.9. A szervezeti egységek belső működéséről azok ügyrendje rendelkezik.

2. Személyi állomány – feladat- és hatáskörök

2.1. Az elnök 2.1.1. A Hivatalt az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése alapján az elnök vezeti. 2.1.2. Az elnök a Ksztv. szerinti központi hivatal vezetője, a Ksztv. 73. § (7) bekezdése szerint jogosult illetményre és juttatásokra. 2.1.3. Az elnök a jogszabályokban megállapított feladat- és hatáskörét közvetlenül, illetve a Hivatal szervezete útján gyakorolja. 2.1.4. Az elnök 2.1.4.1. felelős az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban, költségvetésben meghatározott követelményeknek, illetve a miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) által közvetlenül meghatározott követelmények megfelelő teljesítéséért, a Hivatal szakszerű, jogszerű és gazdaságos működtetéséért; 2.1.4.2. meghatározza az önálló szervezeti egységek feladatait és működésük főbb szabályait; 2.1.4.3. felelős a Hivatal belső kontrollrendszeréért, a megfelelő kockázatkezelési rendszer, kontrolltevékenységek, információs és kommunikációs rendszer, a nyomonkövetési (monitoring) rendszer kialakításáért, működtetéséért és fejlesztéséért, felelős a kontrollkörnyezet kialakításáért, amelyben világos a szervezeti struktúra, egyértelműek a felelősségi, hatásköri


4769

viszonyok és feladatok, meghatározottak az etikai elvárások a szervezet minden szintjén, és átlátható a humánerőforrás-kezelés; 2.1.4.4. jóváhagyja a Hivatal működési (szakmai és gazdálkodási) főfolyamataihoz kapcsolódóan a Hivatal további alfolyamatait, valamint azok folyamatleírásait és ellenőrzési nyomvonalait; 2.1.4.5. felelős a Hivatal működési (szakmai és gazdálkodási) folyamatai leírásának és ellenőrzési nyomvonalának rendszeres aktualizálásáért; 2.1.4.6. felelős a szabálytalanságok kezelése eljárásrendjének szabályozásáért; 2.1.4.7. irányítja és megszervezi a Hivatal gazdálkodási rendjének és – a szabálytalanságok kezelésének rendje szabályozásának keretében, a szabálytalanságok megelőzése érdekében – a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés (a továbbiakban: FEUVE) működtetését, fejlesztését, az éves költségvetési beszámoló keretében beszámol a költségvetési szerv FEUVE-nek, valamint belső ellenőrzésének működtetéséről, éves bontásban nyilvántartást vezet a belső és külső ellenőrzési jelentésekben tett megállapítások, javaslatok végrehajtásáról és hasznosulásáról; 2.1.4.8. gondoskodik az integritási és korrupciós kockázatok hivatalon belüli felméréséről, éves korrupciómegelőzési intézkedési terv készítéséről, végrehajtásáról, az integritásjelentés elkészítéséről, valamint a szervezet működésével összefüggő visszaélésekre, szabálytalanságokra és korrupciós kockázatokra vonatkozó bejelentések fogadásáról és kivizsgálásáról; 2.1.4.9. érvényesíti a szakmai feladatok ellátása során az erőforrások szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználásának követelményeit, felelős a szakmai és pénzügyi folyamatos nyomonkövetési (monitoring) rendszer működtetéséért, a tervezési, a beszámolási, valamint a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok szolgáltatására vonatkozó kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért; 2.1.4.10. felelős az Áht.-ban, az Ávr.-ben és az Áhsz.-ben meghatározott adatszolgáltatások valódiságáért, a számviteli szabályok betartásáért és a számviteli nyilvántartásokkal való számszaki és tartalmi egyezőségéért; 2.1.4.11. felelős a feladatai ellátásához a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért; 2.1.4.12. gondoskodik a Hivatal belső ellenőrzési tevékenységének megszervezéséről, működtetéséről és szabályozásáról, az éves ellenőrzési tervben meghatározott ellenőrzések elvégzéséről, valamint elrendeli a soron kívüli vizsgálatokat; 2.1.4.13. biztosítja a belső ellenőrzés funkcionális függetlenségét; 2.1.4.14. jóváhagyja az éves ellenőrzési tervet; 2.1.4.15. felelős az éves ellenőrzési jelentés elkészítéséért és a minisztérium részére történő megküldéséért; 2.1.4.16. hatáskörének gyakorlása során a Szabályzat V. Fejezet 11. pontja szerinti belső irányítási eszközöket alkalmazza; 2.1.4.17. a Szabályzat 2. függeléke I. pontjában foglaltak szerint gyakorolja a Hivatal foglalkoztatottjai tekintetében a munkáltatói jogokat, amelyek gyakorlását – a Szabályzat 2. függelék I. pont 6. alpontjában meghatározott kivételektől eltekintve – a Hivatal más vezető kormánytisztviselőire, illetve munkavállalóira átruházhat; 2.1.4.18. a Hivatal nevében kiadmányozási jogot gyakorol, a Szabályzat 2. függeléke II. pontjában foglaltak szerint, amely gyakorlását – a Szabályzat 2. függelék II. pont 14.5. alpontjában meghatározott kivételektől eltekintve – a Hivatal más vezető kormánytisztviselőire átruházhat; 2.1.4.19. jóváhagyja a belső szabályzatokat, a stratégiai terveket, az éves kiküldetési tervet; 2.1.4.20. felelős a vagyonnyilatkozatok őrzéséért; 2.1.4.21. irányítja az informatikai biztonsági feladatok ellátását; 2.1.4.22. irányítja a tűz- és munkavédelmi feladatok ellátását; 2.1.4.23. felelős a munkahelyi kockázatértékelés elvégzéséért és évenkénti felülvizsgálatáért; 2.1.4.24. felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért; 2.1.4.25. felelős az Ltv. 9. § (1) bekezdésben meghatározott követelmények teljesítéséért, valamint az iratok szakszerű és biztonságos megőrzésére alkalmas irattár kialakításáért és működtetéséért,

4770


2.1.4.26.

továbbá az iratkezeléshez szükséges egyéb tárgyi, technikai és személyi feltételek biztosításáért, valamint a megfelelő tanúsítvánnyal rendelkező iratkezelési szoftver használatáért; az informatikai biztonságpolitika legfelsőbb szintű képviselője, katasztrófaesemény esetén ellátja a legfelsőbb szintű koordinációt, és dönt a katasztrófaesemény kihirdetéséről.

2.2. Az elnökhelyettes 2.2.1. A Hivatal elnökhelyetteseinek kinevezéséről és felmentéséről az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése rendelkezik. 2.2.2. Az elnökhelyettes az elnök közvetlen irányítása alatt áll, feladatkörének gyakorlásáért felelősséggel tartozik az elnöknek; feladatai gyakorlása során az elnökkel, valamint a többi elnökhelyettessel kölcsönösen együttműködik. 2.2.3. Az elnökhelyettes a Ksztv. szerinti központi hivatal vezetőjének helyettese, a Ksztv. 73. § (8) bekezdése szerint jogosult illetményre. 2.2.4. Az elnökhelyettes átruházott munkáltatói jogkört gyakorol az irányítása vagy vezetése alatt álló dolgozók vonatkozásában, a Szabályzat 2. függelék I. pont 7.1. alpontja szerint. 2.2.5. Az elnökhelyettes átruházott kiadmányozási jogkört gyakorol a feladatkörébe tartozó ügyekben, a Szabályzat 2. függelék II. pont 15. alpontja szerint. 2.2.6. Az elnökhelyettes ellátja az elnök helyettesítését a Szabályzat 2. függelék III. pont 19–20. alpontjai szerint. 2.2.7. Az elnökhelyettes felelős az irányítása alá tartozó szervezeti egységek felelősségi körébe tartozó folyamatleírások, ellenőrzési nyomvonalak, valamint ezek módosítása esetén az elnök számára jóváhagyás céljából történő felterjesztéséért. 2.2.8. Külön felhatalmazás vagy a Szabályzat alapján az elnökhelyettes eljár a feladatkörébe tartozó kérdésekben a Hivatal képviseletében, valamint e képviseleti jogát – az elnök előzetes tájékoztatása mellett – átruházhatja. 2.2.9. A köznevelési elnökhelyettes 2.2.9.1. A köznevelési elnökhelyettes koordinálja a kormányhivatalok közreműködésével ellátott köznevelési feladatokat és e vonatkozásokban a Hivatal képviseletét. 2.2.9.2. Az elnök rendszeres tájékoztatása mellett szakmai kapcsolatot tart a minisztérium illetékes szervezeti egységeivel, valamint a feladatköréhez kapcsolódó szakmai szervezetekkel, hatóságokkal. 2.2.9.3. A köznevelési elnökhelyettes ellátja a Hivatal közneveléssel kapcsolatos feladatait és e vonatkozásokban a Hivatal képviseletét. Ennek keretében irányítja: 2.2.9.3.1. a Tanügy-igazgatási és Területi Koordinációs Főosztályt, 2.2.9.3.2. a Köznevelési Programok Főosztályát, 2.2.9.3.3. a Pedagógiai-szakmai Szolgáltatások Koordinációs Főosztályát, 2.2.9.3.4. a Budapesti Pedagógiai Oktatási Központot, 2.2.9.3.5. a Győri Pedagógiai Oktatási Központot, 2.2.9.3.6. a Zalaegerszegi Pedagógiai Oktatási Központot, 2.2.9.3.7. a Székesfehérvári Pedagógiai Oktatási Központot, 2.2.9.3.8. a Kaposvári Pedagógiai Oktatási Központot, 2.2.9.3.9. a Pécsi Pedagógiai Oktatási Központot, 2.2.9.3.10. a Salgótarjáni Pedagógiai Oktatási Központot, 2.2.9.3.11. az Egri Pedagógiai Oktatási Központot, 2.2.9.3.12. a Szolnoki Pedagógiai Oktatási Központot, 2.2.9.3.13. a Szegedi Pedagógiai Oktatási Központot, 2.2.9.3.14. a Békéscsabai Pedagógiai Oktatási Központot, 2.2.9.3.15. a Debreceni Pedagógiai Oktatási Központot, 2.2.9.3.16. a Nyíregyházi Pedagógiai Oktatási Központot, 2.2.9.3.17. a Miskolci Pedagógiai Oktatási Központot 2.2.9.3.18. a Nemzetiségi Pedagógiai Oktatási Központot (a 2.2.9.3.4–2.2.9.3.18. pontban foglaltak a továbbiakban együtt: helyi Pedagógiai Oktatási Központok).


2.2.10.

2.2.11.

4771

A felsőoktatási elnökhelyettes 2.2.10.1. A felsőoktatási elnökhelyettes ellátja a Hivatal felsőoktatással kapcsolatos feladatait és e vonatkozásokban a Hivatal képviseletét. Ennek keretében irányítja a Felsőoktatási Főosztályt. A gazdasági elnökhelyettes 2.2.11.1. A gazdasági elnökhelyettes az Áht. és az Ávr. szerint a Hivatal gazdasági vezetője, irányítja és ellenőrzi a gazdasági szervezetet, felelős a Gazdasági Főosztály feladatainak ellátásáért. Feladatait az elnök közvetlen vezetése és ellenőrzése mellett látja el. 2.2.11.2. A gazdasági elnökhelyettes az Áht.-ban és végrehajtási rendeleteiben meghatározott feladatokat látja el, a jogszabályokban, valamint a Hivatal gazdálkodási tárgyú belső irányítási eszközeiben meghatározott rend szerint és azokért felelős, így különösen: 2.2.11.2.1. vezeti a Gazdasági Főosztályt, 2.2.11.2.2. a Hivatal szervezeti egységeinek gazdálkodással összefüggő szakmai tevékenységéhez iránymutatást ad, ellenőrzi azt, adatszolgáltatást kér, és adatokat szolgáltat, 2.2.11.2.3. gazdasági intézkedéseket hoz, 2.2.11.2.4. felelős a Hivatal pénzügyi-gazdasági, ezen belül különösen a tervezési, végrehajtási, beszámolási, könyvvezetési és meghatározott ellenőrzési feladok jogszabályoknak megfelelő ellátásáért, 2.2.11.2.5. felelős az Áht.-ban, az Ávr.-ben és az Áhsz.-ben meghatározott, szolgáltatott adatok valódiságáért, a számviteli nyilvántartásokkal való szakmai és tartalmi egyezőségéért, 2.2.11.2.6. felelős a tervezéssel, az előirányzat-felhasználással, a hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítással, az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, a munkaerő-gazdálkodással, a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel és a beszámolási, valamint a FEUVE-i kötelezettséggel, az adatszolgáltatással kapcsolatos összefoglaló és a saját szervezetére kiterjedő feladatok jogszabályoknak megfelelő ellátásáért, 2.2.11.2.7. ellenjegyzése vagy az általa írásban kijelölt személy ellenjegyzése nélkül a Hivatalt terhelő gazdasági kihatású kötelezettség nem vállalható, követelés nem írható elő, és ilyen intézkedés nem tehető, 2.2.11.2.8. kiadja a Hivatal gazdasági szervezetének ügyrendjét.

2.3. A projektigazgató 2.3.1. A projektigazgató feladatait az elnök irányítása mellett látja el. 2.3.2. A jogszabályoknak és szakmai követelményeknek megfelelően vezeti és ellenőrzi a Projektigazgatóságot, ennek keretében a FEUVE figyelembevételével meghatározza és megállapítja a Projektigazgatóság munkatervét és időszaki feladatait. A Projektigazgatóság esetében a munkaterven az egyes projektek projektterve értendő. 2.3.3. A projektigazgató 2.3.3.1. felelős a vezetése alatt álló Projektigazgatóság működéséért, továbbá a feladatkörébe utalt feladatok teljesítéséért és ellenőrzéséért; 2.3.3.2. rendszeresen beszámoltatja a Projektigazgatóság munkatársait, ellenőrzi az ügyintézés szakszerűségét és a határidők betartását; 2.3.3.3. a Szabályzattal összhangban gondoskodik a Projektigazgatóság ügyrendjének, valamint a munkaköri leírásoknak az elkészítéséről és folyamatos aktualizálásáról; 2.3.3.4. átruházott munkáltatói jogkört gyakorol a Projektigazgatóság munkavállalói vonatkozásában, a Szabályzat 2. függelék I. pont 7.2. alpontja szerint; 2.3.3.5. ellátja az elnök helyettesítését a Szabályzat 2. függelék III. pont 19. és 20. pontja szerint; 2.3.3.6. az elnök rendszeres tájékoztatása mellett szakmai kapcsolatot tart a minisztérium illetékes szervezeti egységeivel, valamint a feladatköréhez kapcsolódó szakmai szervezetekkel, hatóságokkal;

4772


2.3.3.7.

2.3.3.8.

felelős a Projektigazgatóság felelősségi körébe tartozó folyamatleírások, illetve ellenőrzési nyomvonalak elkészítéséért, az elnök elé terjesztéséért, valamint az elnök által jóváhagyott folyamatleírások, illetve ellenőrzési nyomvonalak folyamatos karbantartásáért; tevékenységéről rendszeresen beszámol az elnöknek.

2.4. A főosztályvezető 2.4.1. A főosztályvezető a jogszabályoknak és szakmai követelményeknek megfelelően közvetlenül az elnök vagy az elnökhelyettes irányítása alapján vezeti a főosztályt, dönt a főosztály feladatkörébe, illetve átruházott hatáskörébe utalt ügyekben. 2.4.2. A főosztályvezető a Kttv. szerinti főosztályvezetői vezetői kinevezéssel rendelkező kormánytisztviselő. 2.4.3. A főosztályvezető 2.4.3.1. felelős a vezetése vagy irányítása alatt álló főosztály működéséért, továbbá a feladatkörébe utalt feladatok teljesítéséért és ellenőrzéséért; 2.4.3.2. vezeti vagy irányítja és ellenőrzi a főosztály munkáját, ennek keretében a FEUVE figyelembevételével meghatározza a főosztály munkatervét, és megállapítja a főosztály időszaki feladatait, rendszeresen beszámoltatja a főosztály munkatársait, ellenőrzi az ügyintézés szakszerűségét és a határidők betartását; 2.4.3.3. a Szabályzattal összhangban gondoskodik a főosztály ügyrendjének, valamint a munkaköri leírásoknak az elkészítéséről és folyamatos aktualizálásáról; 2.4.3.4. átruházott munkáltatói jogkört gyakorol az irányítása vagy vezetése alatt álló főosztály dolgozói vonatkozásában, a Szabályzat 2. függelék I. pont 7.3. alpontja szerint; 2.4.3.5. átruházott kiadmányozási jogkört gyakorol az irányítása vagy vezetése alatt álló főosztály feladatkörébe tartozó ügyekben, a Szabályzat 2. függelék II. pont 16. alpontja szerint; 2.4.3.6. – a helyi Pedagógiai Oktatási Központok főosztályvezetői kivételével – ellátja az elnökhelyettes helyettesítését a Szabályzat 2. függelék III. pont 19. és 21. alpontjai szerint, a feladatkörét érintő kérdésekben képviseli a főosztályt, külön felhatalmazás alapján eljár a Hivatal képviseletében; 2.4.3.7. felelős az általa irányított szervezeti egység felelősségi körébe tartozó folyamatleírások, illetve ellenőrzési nyomvonalak elkészítéséért, elnök vagy elnökhelyettes elé terjesztéséért, valamint az elnök által jóváhagyott folyamatleírások, illetve ellenőrzési nyomvonalak folyamatos karbantartásáért; 2.4.3.8. – a helyi Pedagógiai Oktatási Központok főosztályvezetői kivételével – az elnök vagy a főosztályvezető irányítását ellátó elnökhelyettes folyamatos tájékoztatása mellett szakmai kapcsolatot tart a minisztérium illetékes szervezeti egységeivel, valamint a feladatköréhez kapcsolódó szakmai szervezetekkel, hatóságokkal; 2.4.3.9. tevékenységéről rendszeresen beszámol az elnöknek és az irányítását ellátó elnökhelyettesnek, a helyi Pedagógiai Oktatási Központok főosztályvezetői a Pedagógiai-szakmai Szolgáltatások Koordinációs Főosztálya főosztályvezetőjének.

2.5. A projektigazgató-helyettes 2.5.1. A projektigazgató-helyettes tevékenységét a projektigazgató irányítja. 2.5.2. A projektigazgató-helyettes közreműködik a projektigazgató, illetve az elnök feladatainak ellátásában. 2.5.3. A projektigazgató-helyettes 2.5.3.1. átruházott munkáltatói jogkört gyakorol a vezetése alatt álló dolgozók vonatkozásában, a Szabályzat 2. függelék I. pont 7.5. alpontja szerint; 2.5.3.2. ellátja a projektigazgató helyettesítését a Szabályzat 2. függelék III. pont 19. és 22. alpontjai szerint, a projektigazgató-helyettes a munkaköri leírásában, illetve a Projektigazgatóság ügyrendjében meghatározott feladatok ellátása érdekében közvetlenül irányíthatja a Projektigazgatóság érintett munkatársait; 2.5.3.3. a Szabályzattal összhangban közreműködik a Projektigazgatóság ügyrendjének elkészítésében, valamint előkészíti a vezetése alatt álló dolgozók munkaköri leírásait; 2.5.3.4. a Projektigazgató felhatalmazása esetén, illetve a Projektigazgatóság ügyrendjében foglaltak szerint képviseli a Projektigazgatóságot; 2.5.3.5. tevékenységéről rendszeresen beszámol a Projektigazgatónak.


4773

2.6. A főosztályvezető-helyettes 2.6.1. A főosztályvezető-helyettes a Kttv. szerinti főosztályvezető-helyettesi vezetői kinevezéssel rendelkező kormánytisztviselő. 2.6.2. A főosztályvezető-helyettes tevékenységét a főosztályvezető irányítja. 2.6.3. A főosztályvezető-helyettes közreműködik a főosztályvezető, illetve az elnökhelyettes vagy az elnök feladatainak ellátásában. 2.6.4. A főosztályvezető-helyettes 2.6.4.1. vezeti a főosztály osztály jogállású szervezeti egységét; e jogkörében: 2.6.4.1.1. átruházott munkáltatói jogkört gyakorol a vezetése alatt álló szervezeti egység dolgozói vonatkozásában, a Szabályzat 2. függelék I. pont 7.4. alpontja szerint, 2.6.4.1.2. átruházott kiadmányozási jogkört gyakorol a vezetése alatt álló szervezeti egység feladatkörébe tartozó ügyekben, a Szabályzat 2. függelék II. pont 17. alpontja szerint; 2.6.4.2. a főosztályvezető ez irányú döntése esetén átruházott kiadmányozási jogkört gyakorol a főosztály feladatkörébe tartozó egyes ügyekben a Szabályzat 2. függelék II. pont 17. alpontja szerint; 2.6.4.3. ellátja a főosztályvezető helyettesítését a Szabályzat 2. függelék III. pont 19. és 23. alpontjai szerint, a főosztályvezető-helyettes a munkaköri leírásában, illetve a főosztály ügyrendjében meghatározott egyedi feladatok ellátása érdekében – a főosztályvezető tájékoztatása mellett – közvetlenül irányíthatja a főosztály érintett munkatársait; 2.6.4.4. a Szabályzattal összhangban közreműködik a főosztály ügyrendjének elkészítésében, valamint előkészíti az általa vezetett osztály dolgozóinak munkaköri leírásait; 2.6.4.5. a főosztályvezető felhatalmazása esetén, illetve a főosztály ügyrendjében foglaltak szerint képviseli a főosztályt; 2.6.4.6. tevékenységéről rendszeresen beszámol a főosztályvezetőnek.

2.7. Az osztályvezető 2.7.1. Az osztályvezető a Kttv. szerinti osztályvezetői vezetői kinevezéssel rendelkező kormánytisztviselő. 2.7.2. Az osztályvezető tevékenységét főosztályvezető irányítja. 2.7.3. Az osztályvezető közreműködik az elnökhelyettes, a főosztályvezető, illetve a főosztályvezető-helyettes feladatainak ellátásában. 2.7.4. Az osztályvezető 2.7.4.1. a főosztályvezető irányítása mellett vezeti a főosztály osztály jogállású szervezeti egységét, felelős annak működéséért; 2.7.4.2. a feladatkörét érintő kérdésekben képviseli az osztályt; 2.7.4.3. átruházott munkáltatói jogkört gyakorol a vezetése alatt álló szervezeti egység dolgozói vonatkozásában, a Szabályzat 2. függelék I. pont 7.4. alpontja szerint; 2.7.4.4. átruházott kiadmányozási jogkört gyakorol a vezetése alatt álló szervezeti egység feladatkörébe tartozó ügyekben, a Szabályzat 2. függelék II. pont 18. alpontja szerint; 2.7.4.5. ellátja a főosztályvezető, illetve a főosztályvezető-helyettes helyettesítését a Szabályzat 2. függelék III. pont 19., 23. és 24. alpontja szerint, a Szabályzattal összhangban közreműködik a főosztály ügyrendjének elkészítésében, előkészíti az osztály dolgozóinak munkaköri leírásait; 2.7.4.6. az osztályvezetői feladatokon kívül végzi a főosztály, illetve az osztály feladatkörébe tartozó egyéb feladatokat, a munkaköri leírásában, illetve az ügyrendben foglaltak szerint; 2.7.4.7. tevékenységéről rendszeresen beszámol a főosztályvezetőnek.

2.8. Az ügyintéző 2.8.1. Az ügyintéző a Kttv. hatálya alá tartozó kormánytisztviselő. 2.8.2. Az ügyintéző érdemi döntésre előkészíti a munkakörébe utalt ügyeket. Feladata minden olyan ügy felelősségteljesen és önállóan történő döntésre való előkészítése, amelyet a munkaköri leírása, továbbá a hivatali felettese esetenként vagy időszakosan a feladatkörébe utal. 2.8.3. Az ügyintéző 2.8.3.1. feladatait alapvetően önállóan, kezdeményezően, a felettesétől kapott útmutatások, továbbá a tényállás és az érdekeltek álláspontjának tisztázása alapján – a jogszabályok, közjogi

4774


2.8.3.2.

2.8.3.3.

szervezetszabályozó eszközök, a hivatal belső irányítási eszközei, a munkaköri leírása, az ügyviteli szabályok és közvetlen vezetője utasításának megtartásával – köteles végrehajtani; az eredményes munka érdekében tanulmányoznia és ismernie kell minden olyan jogszabályt, közjogi szervezetszabályozó eszközt, belső irányítási eszközt, szakmai előírást és egyéb rendelkezést, amely a színvonalas ügyintézéshez, illetve a végrehajtás megszervezéséhez és ellenőrzéséhez szükséges; az I. besorolási osztályú kormánytisztviselő ellátja a főosztályvezető, a főosztályvezetőhelyettes, illetve az osztályvezető helyettesítését a Szabályzat 2. függelék III. pont 19., 23., 24. és 25. alpontjai szerint.

2.9. Az ügykezelő 2.9.1. Az ügykezelő közszolgálati jogviszonyára a Kttv. kormányzati ügykezelőre (ügykezelőre) vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. 2.9.2. Az ügykezelő feladatait a jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, belső irányítási eszközök, a munkaköri leírása és a közvetlen vezető utasítása szerint látja el. 2.9.3. Az ügykezelő ellátja a Hivatal tevékenységének gyakorlásához kapcsolódó ügyviteli feladatokat. 2.9.4. Az ügykezelő 2.9.4.1. gondoskodik az adminisztrációs feladatok ellátásáról, különösen a beérkező ügyiratok átvételéről, iktatásáról, ügyiratkezeléséről, nyilvántartásáról, a kiadmánytervezetnek felettese útmutatásai szerint történő gépeléséről, sokszorosításáról, továbbításáról; 2.9.4.2. az ügykezelő feladatait az ügyviteli szabályok, az iratkezelési szabályok és a minősített iratok kezelésére vonatkozó rendelkezések betartásával látja el, a munkaköri leírásában meghatározott módon ellátja mindazokat az ügyviteli jellegű feladatokat, amelyekkel az adott szervezeti egység vezetője vagy a kiadmányozási jog jogosultja megbízza.

2.10. A munkavállaló 2.10.1. A Hivatalban foglalkoztatott munkavállaló munkajogviszonyára az Mt. rendelkezéseit a Kttv.-ben foglalt eltérésekkel együtt kell alkalmazni. 2.10.2. A munkavállaló a feladatait a jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, belső irányítási eszközök, a munkaköri leírása és a közvetlen vezető utasítása szerint látja el. 2.10.3. A Köznevelési Programok Főosztálya állományába tartozó munkavállaló ellátja a Hivatal feladataival kapcsolatos csomagolási, anyagmozgatási és expediálási feladatokat. 2.10.4. Az Informatikai és Üzemeltetési Főosztály, valamint az Elnöki Kabinet állományába tartozó munkavállalók a hivatali szervezeti egységek üzemeltetésével és fenntartásával kapcsolatos feladatokat, gépjárművezetői és gépjármű-ügyintézői feladatokat látnak el. 2.10.5. A Projektigazgatóság munkavállalói nem tartoznak a Hivatal engedélyezett létszámába, foglalkoztatásuk európai uniós források terhére történik. A Projektigazgatóság munkavállalói munkaviszonyban részt vesznek a Hivatal uniós forrásból megvalósuló projektjeinek jogszabályszerű, szerződésszerű megvalósításában és lebonyolításában.

IV. FEJEZET A SZERVEZETI EGYSÉGEK FELADATAI 1. Az elnök közvetlen irányítása alatt álló szervezeti egységek 1.1. Elnöki Kabinet 1.1.1.

Az Elnöki Kabinet (az 1.1. alpont alkalmazásában a továbbiakban: Kabinet) az elnök közvetlen irányítása alatt álló, főosztály jogállású, önálló szervezeti egység, amely ellátja az elnök által közvetlenül delegált, továbbá a Hivatal szakmai koordinációs és adminisztratív; jogi, (köz)beszerzési, perképviseleti, igazgatási és humánpolitikai, továbbá kommunikációs feladatait, valamint a nemzetközi és minőségirányítással kapcsolatos feladatokat.


4775

1.1.2.

A Kabinet belső tagozódását a Szabályzat 1. függeléke tartalmazza.

1.1.3.

A Kabinet szakmai koordinációs, valamint adminisztratív feladatai: 1.1.3.1. gondoskodik a beérkező iratok feldolgozásáról, az elnök döntése esetén annak intézéséről, továbbításáról, a titkársági ügyviteli munka megszervezéséről, az elnök hivatalos programjának szervezéséről és nyilvántartásáról, figyelemmel kíséri az elnök által kiadott feladatok határidőben történő végrehajtását; 1.1.3.2. az iratforgalom Hivatalon belüli irányítása útján közreműködik az egyes szervezeti egységeknél zajló szakmai feladatellátás nyomon követésében; 1.1.3.3. részt vesz a szakmai anyagok előkészítésében, egyeztetésében, koordinálja azok előkészítését; 1.1.3.4. szervezi, koordinálja az elnök által tartott értekezleteket, és gondoskodik az értekezletek technikai lebonyolításával kapcsolatos feladatokról; 1.1.3.5. ellátja mindazon ügyeket, amelyeket az elnök állandó vagy eseti jelleggel a feladat- és hatáskörébe utal; 1.1.3.6. ellátja a hivatali gépjárművezetői feladatokat.

1.1.4.

A Kabinet jogi feladatai: 1.1.4.1. ellátja a Hivatal jogi képviseletét bíróságok és más hatóságok előtt; 1.1.4.2. közvetlenül a kiadmányozás előtt kötelező jogi szakmai kontrollt gyakorol a kiemelt jelentőségű ügyekben született beadványok, így különösen az alapvető jogok biztosától, az Alkotmánybíróságtól, bíróságtól, ügyészségtől, rendőrségtől, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól érkező megkeresésekre készített választervezetek tekintetében; 1.1.4.3. megkeresésre jogi tanácsadást nyújt a Hivatal szervezeti egységei számára; 1.1.4.4. munkajogi kontrollt biztosít a humánpolitikai intézkedésekhez; 1.1.4.5. jogi szempontból felülvizsgálja és véleményezi, felkérésre elkészíti a Hivatal, illetve külső felek között kötendő polgárjogi szerződések tervezeteit, megkeresésre részt vesz a kapcsolódó tárgyalásokon; 1.1.4.6. a Hivatal alapfeladatai tekintetében gondoskodik a Hivatal beszerzéseivel kapcsolatban felmerülő jogi feladatok, a Hivatal közbeszerzésekkel kapcsolatos jogi és közzétételi feladatai ellátásáról és a szerződések jogi ellenjegyzéséről; 1.1.4.7. gondoskodik a Hivatalba érkező jogszabálytervezeteknek az illetékes szakterületek javaslatait tartalmazó véleményezéséről, illetve a szakmai területtel együttműködve előkészíti a Hivatalt érintő jogszabály-módosítási kezdeményezéseket; 1.1.4.8. véleményezi, és jogi ellenjegyzéssel látja el a Hivatal szervezeti egységeinek ügyrendjét; 1.1.4.9. véleményezi az egyes szervezeti egységek által előkészített iratmintákat, eljárásrendeket; 1.1.4.10. a Köznevelési Programok Főosztálya és a Tanügy-igazgatási és Területi Koordinációs Főosztály szakmai segítségnyújtásával előkészíti a kormányhivatalok által működtetett független vizsgabizottságok döntései ellen benyújtott törvényességi kérelmekről hozandó másodfokú döntést; 1.1.4.11. a Köznevelési Programok Főosztálya és a Tanügy-igazgatási és Területi Koordinációs Főosztály szakmai segítségnyújtásával előkészíti a kormányhivatalok által az Nkt. hatálya alá tartozó ügyekben hozott elsőfokú döntések ellen előterjesztett jogorvoslati kérelmek nyomán hozandó másodfokú döntéseket; 1.1.4.12. a Köznevelési Programok Főosztályának szakmai segítségnyújtásával előkészíti a középfokú felvételi eljárás központi írásbeli felvételi vizsgái során az írásbeli vizsgakérdésekre adott megoldás értékelésével kapcsolatosan, az iskolai elbírálás után is fenntartott észrevételek elbírálásában hozandó döntéseket; 1.1.4.13. a belső irányítási eszközök kiadásának, összehangolásának és karbantartásának rendjéről szóló szabályzat szerint ellátja a Hivatal belső irányítási eszközeinek előkészítésével kapcsolatos jogi feladatokat.

4776


1.1.5.

A Kabinet igazgatási feladatai: 1.1.5.1. figyelemmel kíséri a rendszeres, valamint az elnök által egyedileg meghatározott, valamennyi szervezeti egységet érintő igazgatási feladatok végrehajtását; 1.1.5.2. a szervezeti egységektől beérkező javaslatok alapján összeállítja a Hivatal éves munkatervét; 1.1.5.3. a szervezeti egységektől beérkező részanyagok alapján összeállítja a Hivatal előző éves tevékenységéről szóló éves beszámolóját; 1.1.5.4. a belső irányítási eszközök kiadásának, összehangolásának és karbantartásának rendjéről szóló szabályzat szerint ellátja a Hivatal belső irányítási eszközeinek kiadásával, karbantartásával és nyilvántartásával kapcsolatos igazgatási feladatokat.

1.1.6.

A Kabinet humánpolitikai, szervezetfejlesztéssel kapcsolatos feladatai: 1.1.6.1. koordinálja a Hivatal emberierőforrás-gazdálkodási és -fejlesztési tervei kidolgozását, melynek során közreműködik a létszám- és bérgazdálkodási elvek kialakításában, a munkakörök ellátására alkalmas személy kiválasztási módszereinek kidolgozásában, képzési, továbbképzési terv elkészítésében, a Hivatal személyi állománya elismerési rendszerére vonatkozó tervek kialakításában, a közszolgálati jogviszonnyal összefüggő belső szabályzatok kidolgozásában, véleményezésében; 1.1.6.2. a Hivatal alapfeladataihoz kapcsolódóan ellátja a személyi állomány kiválasztásával, jogviszonyának létrehozásával, módosításával és megszüntetésével, a munkaidő-nyilvántartás adminisztrációjával kapcsolatos munkaügyi feladatokat; 1.1.6.3. intézi az elnök munkáltatói jogkörébe tartozó személyzeti ügyeket, szakmai támogatást nyújt a munkáltatói jogkörök gyakorlásához; 1.1.6.4. tervezi és szervezi a kormánytisztviselők közigazgatási és szakmai továbbképzését, a vezetőképzést; 1.1.6.5. részt vesz a személyi juttatások biztosításában, a cafetéria-rendszerrel kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátásában, a szociális, jóléti és kegyeleti ügyek intézésében; 1.1.6.6. képviseli a munkáltatót az érdekegyeztetések során; 1.1.6.7. koordinálja az elnök által javasolható, illetve adományozható állami, ágazati kitüntetésekkel, díjakkal kapcsolatos előkészítő tevékenységet; 1.1.6.8. működteti a minősítési, a teljesítményértékelési és elismerési rendszert; 1.1.6.9. végzi a közszolgálati nyilvántartáshoz tartozó és a más szervek által előírt, illetve a Hivatal vezetőinek igényein alapuló munkaügyi statisztikai adatszolgáltatásokat; 1.1.6.10. őrzi és kezeli a közszolgálati jogviszony keretében foglalkoztatottak személyi anyagait, a vagyonnyilatkozatokat és a fontos és bizalmas munkakörökkel kapcsolatos dokumentumokat; 1.1.6.11. közreműködik a Hivatal és a szervezeti egységei stratégiai terveinek meghatározásában, végrehajtásában és nyomon követésében; 1.1.6.12. gondoskodik a Hivatal minőségirányítási rendszerének kialakításáról, a szervezeti folyamatok minőségközpontú előkészítéséről és a minőségirányítási rendszer működtetéséről és fejlesztéséről; 1.1.6.13. irányítja a FEUVE működését a szabálytalanság megelőzése és a szabálytalanság kezelése céljából.

1.1.7.

A Kabinet kommunikációs feladatai: 1.1.7.1. ellátja a Hivatal alapfeladataihoz kapcsolódó kommunikációs feladatok szervezését; 1.1.7.2. a Szabályzat V. Fejezet 14. pontja szerint koordinálja a Hivatal belső és külső kapcsolattartásával összefüggő tevékenységeit; 1.1.7.3. ellátja a Hivatal általános ügyfélszolgálati és tájékoztató tevékenységével kapcsolatos koordinációs feladatokat; 1.1.7.4. koordinálja a közérdekű adatok közzétételével kapcsolatos hivatali feladatok ellátását; 1.1.7.5. gondoskodik az intranet tartalmi szerkesztéséről, aktualizálásáról; 1.1.7.6. az Informatikai és Üzemeltetési Főosztállyal együttműködve ellátja a külföldön tanuló, hallgató magyar állampolgárok diákigazolvány-igénylésével kapcsolatos feladatokat, igazolások kiadását;


1.1.7.7.

1.1.8.

4777

ellátja a belföldön kiállított oklevelek apostille tanúsítvánnyal történő záradékolását megelőző közbenső felülhitelesítésével (a továbbiakban: felülhitelesítés) kapcsolatos feladatokat.

A Kabinet nemzetközi feladatai: 1.1.8.1. szervezi és koordinálja a Hivatal nemzetközi kapcsolatait, különös tekintettel az európai uniós oktatási együttműködésre; 1.1.8.2. biztosítja a Hivatal részvételét az európai oktatási integrációs folyamatokban és az európai oktatási együttműködés keretében zajló tevékenységek megvalósításában és más nemzetközi projektekben; 1.1.8.3. a minisztérium koordinációja mellett közreműködik az európai uniós oktatás és képzés stratégiai keret végrehajtását támogató „nyitott koordinációs eljárás” keretében működő munkacsoportok és képviselőik munkájának segítésében, a hazai szakmai álláspont kidolgozásában; 1.1.8.4. közreműködik az európai és nemzetközi oktatási együttműködésből fakadó monitoring, értékelési és beszámolási feladatok, valamint az európai és nemzetközi statisztikai és indikátor programok megvalósításában; 1.1.8.5. szervezi és koordinálja az Európai Képesítési Keretrendszerhez illeszkedő Magyar Képesítési Keretrendszerről szóló koordinációs, adat- és információgyűjtési feladatokat; 1.1.8.6. közreműködik az európai uniós átláthatósági eszközök fejlesztésében és annak hazai megvalósításában.

1.2. Ekvivalencia és Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Főosztály 1.2.1.

Az Ekvivalencia és Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Főosztály (az 1.2. alpont alkalmazásában a továbbiakban: Főosztály) az elnök közvetlen irányítása alatt álló, főosztály jogállású, önálló szervezeti egység, amely ellátja a Hivatal külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésével és nyelvvizsga-akkreditációval kapcsolatos feladatait.

1.2.2.

A Főosztály belső tagozódását a Szabályzat 1. függeléke tartalmazza.

1.2.3.

A Főosztály elismeréssel kapcsolatos feladatai keretében 1.2.3.1. ellátja az általános iskolai és középiskolai bizonyítványok, valamint a felsőfokú oklevelek és tudományos fokozatok által tanúsított végzettségi szint, továbbá az alap-, közép- és felsőfokú szakképesítések és – az általa működtetett szakbizottságok közreműködésével – a felsőfokú végzettséghez kapcsolódó szakképzettségek elismerésével kapcsolatos feladatokat; 1.2.3.2. ellátja a külföldi bizonyítványok és oklevelek nyelvvizsga-egyenértékűségével kapcsolatos feladatokat; 1.2.3.3. ellátja a bel- és külföldi szervek és személyek számára a külföldi oktatási rendszerekről, a külföldi felsőoktatási intézményekről, a felsőfokú végzettséget tanúsító oklevelek megszerzésének feltételeiről szóló tájékoztatással kapcsolatos feladatokat; 1.2.3.4. ellátja a magyar oktatási rendszerről történő hivatalos információ szolgáltatásával és a külföldi hatóságoknak, szakmai szervezeteknek a magyar bizonyítványok és oklevelek megszerzésének feltételeiről történő tájékoztatásával kapcsolatos feladatokat; 1.2.3.5. ellátja a külföldi hivatalos eljárásban való felhasználás céljából a hazai oktatási intézményekben folytatott tanulmányokról, illetve hazai végzettséget tanúsító bizonyítványokról, oklevelekről szóló hatósági bizonyítvány kiállításával kapcsolatos feladatokat; 1.2.3.6. ellátja az ENIC és NARIC hálózati tagságból adódó feladatokat; 1.2.3.7. ellátja a más államok és nemzetközi szervezetek ekvivalenciaügyekkel foglalkozó központjaival való kapcsolattartással és együttműködéssel kapcsolatos feladatokat; 1.2.3.8. közreműködik a külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi működésének engedélyezési eljárása során;

4778


1.2.3.9.

1.2.3.10.

1.2.4.

a magyar felsőoktatás megismertetésével kapcsolatos kiadói (publikációs) tevékenységet folytat, hazai és nemzetközi konferenciákat, tanfolyamokat és koordinációs értekezleteket szervez; betölti az európai közösségi jog alapján a munkavállalás céljából történő elismerés nemzeti információs központjának szerepét, vezetője ellátja a szakképzettségek elismerésére vonatkozó európai uniós irányelvek nemzeti koordinátori teendőit.

A Főosztály nyelvvizsga-akkreditációval kapcsolatos feladatai keretében 1.2.4.1. akkreditációs eljárásokat folytat le, és kiadja az elsőfokú akkreditációs határozatokat; 1.2.4.2. az akkreditált vizsgaközpontokat és -rendszereket legalább kétévente felülvizsgálja; 1.2.4.3. működteti a Nyelvvizsgát Akkreditáló Testületet (a továbbiakban: Testület); 1.2.4.4. a Testület bevonásával kidolgozza és kiadja az Akkreditációs Kézikönyvet; 1.2.4.5. a nyelvvizsgaközpontok rendelkezésére bocsátja és gondozza a nyelvvizsgák elektronikus anyakönyvi felületét; 1.2.4.6. a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal egyetértésében kijelöli azt a nyomdát, amelyik a nyelvvizsga-bizonyítványokat nyomtatja; 1.2.4.7. az elektronikus anyakönyvek alapján az arra kijelölt nyomdával bizonyítványt nyomtattat; 1.2.4.8. intézi a külföldi nyelvvizsga-bizonyítványok honosításával kapcsolatos ügyeket; 1.2.4.9. határozatot hoz a nyelvvizsgákkal kapcsolatban benyújtott másodfokú felülvizsgálati kérelmek ügyében; 1.2.4.10. hatósági bizonyítványt állít ki a részvizsga-bizonyítványok egyesíthetőségéről; 1.2.4.11. hatósági igazolványt állít ki az elveszett bizonyítványokról az elektronikus anyakönyv alapján; 1.2.4.12. az elektronikus anyakönyv alapján nyelvvizsga-bizonyítványok hitelességi vizsgálatát végzi; 1.2.4.13. a tárgyévet megelőző évben nyelvvizsgáztatással kapcsolatosan befolyt bevétel egy részét a nyelvoktatás, nyelvvizsgáztatás fejlesztésére fordítja; 1.2.4.14. konferenciát szervez a nyelvoktatási szakma számára a nyelvvizsgáztatás és az érintkező területek újdonságairól; 1.2.4.15. a felvételi eljárásban adatot szolgáltat az elektronikus anyakönyvek alapján; 1.2.4.16. közreműködik a nyelvvizsgáztatás rendjét szabályozó jogszabályi háttér munkálatokban; 1.2.4.17. képviseli a magyar nyelvvizsgák ügyét magyarországi és nemzetközi fórumokon.

1.3. Informatikai és Üzemeltetési Főosztály 1.3.1.

Az Informatikai és Üzemeltetési Főosztály (az 1.3. alpont alkalmazásában a továbbiakban: Főosztály) az elnök közvetlen irányítása alatt álló, főosztály jogállású, önálló szervezeti egység, amely ellátja az elnök által közvetlenül delegált, továbbá a hivatali szervezet informatikai, informatikai fejlesztési és üzemeltetési, valamint küldeménykezeléssel kapcsolatos feladatait.

1.3.2.


1.3.3.

A Főosztály informatikai feladatai: 1.3.3.1. ellenőrzési, koordinációs feladatok keretében biztonsági keretrendszert működtet, gondoskodik az IT biztonsági szabályzatokban leírtak betartásáról, ellenőrzéséről. Gondoskodik a megkötött informatikai fejlesztési szerződések IT biztonsági felülvizsgálatáról, a szerződésben leírtak ellenőrzéséről; 1.3.3.2. közreműködik az oktatási ágazathoz tartozó informatikai fejlesztések koncepciójának részletes megtervezésének és kivitelezésének összehangolásában és koordinálásában, beleértve a Hivatal egységeit is; 1.3.3.3. közreműködik a minisztérium és háttérintézményei, illetve az oktatási intézmények, valamint az egyéb kormányszervek közötti fejlesztési együttműködésben az informatikai területen; 1.3.3.4. ellátja a Hivatal infokommunikációs technológiákhoz kötődő feladatait; 1.3.3.5. meghatározza a közneveléshez, felsőoktatáshoz és adatszolgáltatáshoz kötődő informatikai rendszerekkel szemben támasztott informatikai követelményeket a Köznevelési Információs Rendszerek Osztálya közreműködésével.


4779

1.3.4.

A Főosztály üzemeltetéssel kapcsolatos feladatai: 1.3.4.1. gondoskodik a Hivatal mint gazdálkodó szerv üzemeltetéséről, működtetéséről, valamint az infrastruktúrájának rendeltetésszerű működését biztosító üzemeltetési és vagyonvédelmi feladatok ellátásáról; 1.3.4.2. végzi és szervezi a hivatali feladatok ellátását szolgáló készletek, eszközök beszerzésével, beruházások lebonyolításával és szolgáltatások megrendelésével kapcsolatos operatív feladatokat; 1.3.4.3. a Hivatal belső informatikai feladatainak ellátása érdekében folyamatosan működteti, karbantartja és fejleszti az infokommunikációs eszközöket és a belső számítógépes hálózatot, továbbá koordinálja az infokommunikációs eszközök és szolgáltatások beszerzését; 1.3.4.4. ellátja a Hivatal zavartalan működéséhez szükséges fenntartási, karbantartási és felújítási munkák megszervezését, koordinálását; 1.3.4.5. ellátja a hivatali gépjárművek üzemeltetése, karbantartása, illetve szabályszerű használatának ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat; 1.3.4.6. kapcsolatot tart az épület üzemeltetőjével; 1.3.4.7. gondoskodik a Hivatal dolgozóinak használatában lévő eszközök működése során tapasztalt hibabejelentések fogadásáról, regisztrálásáról, a hibák kivizsgálásáról, szükség szerinti intézkedések megtételéről; 1.3.4.8. koordinálja a belépő és kilépő dolgozók eszközellátását, jogosultságainak beállítását, illetve az eszközök visszaszolgáltatását; 1.3.4.9. gondoskodik a megkötött üzemeltetési szerződések felülvizsgálatáról, a szerződésbe foglaltak ellenőrzéséről; 1.3.4.10. figyelemmel kíséri, segíti a minisztérium és háttérintézményei, illetve az oktatási intézmények, valamint az egyéb kormányszervek közötti üzemeltetési együttműködések megvalósulását.

1.3.5.

A Főosztály küldeménykezeléssel kapcsolatos feladatai: 1.3.5.1. működteti a központi irattárat; 1.3.5.2. gondoskodik az Iratkezelési Szabályzatban meghatározottak betartásáról; 1.3.5.3. ügykezelés-felügyeleti feladatai keretében ellátja a nyílt iratkezelés szakmai felügyeletét, továbbá gondoskodik az iratkezelési tevékenységhez szükséges eszközök beszerzéséről; 1.3.5.4. ellátja az elektronikus iratkezelés rendszerének működtetésével és fejlesztésével összefüggő feladatokat.

1.3.6.

A Főosztály látja el az oktatási igazolványok előállításával kapcsolatos, a Hivatalt érintő feladatokat, együttműködik az Elnöki Kabinettel a diákigazolványokkal összefüggő igazolások kiadásával kapcsolatos feladatainak ellátásában.

1.4. Belső ellenőr 1.4.1.

A belső ellenőr az elnök közvetlen irányítása alatt áll, feladata a Hivatal belső ellenőrzési feladatainak ellátása.

1.4.2.

A belső ellenőr tevékenységét a vonatkozó jogszabályok, a nemzetközi belső ellenőrzési standardok, az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók és kézikönyvminta alapján, a Belső Ellenőrzési Kézikönyv szerint végzi. Az ellenőrzési feladatok, tevékenység tekintetében a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bkr.) az irányadó.

1.4.3.

A belső ellenőrzési tevékenység kiterjed a szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer- és teljesítményellenőrzésekre, illetve informatikai rendszerellenőrzésekre, tanácsadási tevékenységre és utóellenőrzésre.

1.4.4.

A belső ellenőrzés bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amely keretében a belső ellenőr a jogszabályoknak és a belső szabályzatoknak való megfelelést, a tervezést, a gazdálkodást és a közfeladatok

4780


ellátását vizsgálva megállapításokat és javaslatokat fogalmaz meg az elnök részére. A belső ellenőr tevékenysége kiterjed a Hivatal minden tevékenységére, különösen a költségvetési bevételek és kiadások tervezésének, felhasználásának és elszámolásának, valamint az eszközökkel és a forrásokkal való gazdálkodás vizsgálatára. A belső ellenőr ezen kívül más tevékenységbe nem vonható be. A belső ellenőr bizonyosságot adó tevékenysége körében ellátandó feladatai: 1.4.4.1. elemzi, vizsgálja és értékeli a belső kontrollrendszerek kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését, valamint működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét; 1.4.4.2. elemzi és vizsgálja a rendelkezésére álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások megfelelőségét, beszámolók valódiságát; 1.4.4.3. a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat és javaslatokat tesz a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése vagy csökkentése, a szabálytalanságok megelőzése, illetve feltárása érdekében, valamint elemzéseket, értékeléseket készít az elnök számára a Hivatal működése eredményességének növelése és a belső kontrollrendszerek javítása, továbbfejlesztése érdekében; 1.4.4.4. nyilvántartja és nyomon követi az ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket; 1.4.4.5. az általa elvégzett ellenőrzésekről rendszerezett nyilvántartást vezet, eleget tesz az éves beszámolási kötelezettségnek; 1.4.4.6. elvégzi a belső ellenőrzési tevékenység minőségértékelését; 1.4.4.7. ellátja a Hivatalon belül a nemzetközi belső ellenőrzési standardok és a belső ellenőrzési kézikönyvben rögzítettek szerint a tanácsadási tevékenységet; 1.4.4.8. kapcsolatot tart a minisztérium Belső Ellenőrzési Főosztályával és más ellenőrzési szervekkel, valamint a tárcák ellenőrzési feladatait ellátó szervezeti egységekkel, szükség szerint ellátja a Hivatal képviseletét a belső ellenőrzéssel kapcsolatos bizottságokban, tanácskozásokon; 1.4.4.9. figyelemmel kíséri a külső szervek Hivatalnál folytatott vizsgálatait, a vizsgálatok összefoglaló jelentéseinek megállapításaira és javaslataira tett intézkedéseket. 1.4.5.

A belső ellenőr a Szabályzattal összhangban elkészíti, és folyamatosan aktualizálja a belső ellenőrzés ügyrendjét, valamint annak mellékletét képező munkaköri leírás(oka)t.

2. A köznevelési elnökhelyettes irányítása alatt álló szervezeti egységek 2.1. Tanügy-igazgatási és Területi Koordinációs Főosztály 2.1.1.

A Tanügy-igazgatási és Területi Koordinációs Főosztály (a 2.1. alpont alkalmazásában a továbbiakban: Főosztály) a köznevelési elnökhelyettes irányítása alatt álló, főosztály jogállású, önálló szervezeti egység. A Főosztály ellátja az elnök által közvetlenül delegált feladatokat, továbbá a hivatali szervezet tanügy-igazgatási, területi koordinációs, szakmai ellenőrzési, a köznevelés-informatikai rendszerek működtetési és az adatszolgáltatási, valamint az ezen feladatokhoz kapcsolódó hatósági feladatait.

2.1.2.


2.1.3.

A Főosztály tanügy-igazgatási és területi koordinációs feladatai: 2.1.3.1. ellátja a Hivatal által akkreditált érettségi-vizsgaelnöki továbbképzések megtartásával kapcsolatos koordinációs feladatokat; 2.1.3.2. tájékoztatókat, konferenciákat szervez a kormányhivatalokkal kapcsolatos feladatok ellátására vonatkozóan; 2.1.3.3. szakmai tájékoztató anyagokat készít a kormányhivatalok számára; 2.1.3.4. ellátja a köznevelés-fejlesztési terv készítésével kapcsolatos feladatokat; 2.1.3.5. megkeresésre tájékoztatást nyújt tanügy-igazgatási kérdésekben az ügyfelek számára.


4781

2.1.4.

A Főosztály szakmai ellenőrzéssel kapcsolatos feladatai: 2.1.4.1. megszervezi az országos, megyei, fővárosi szintű szakmai ellenőrzéseket, a kormányhivatalokkal közreműködve koordinálja a folyamatot; 2.1.4.2. kidolgozza a szakmai ellenőrzés szakmai követelményrendszerét; 2.1.4.3. kiválasztja és felkéri – a kormányhivatalokkal együttműködve – a szakmai ellenőrzéseket végző szakértőket; 2.1.4.4. elvégzi a fenntartó, a köznevelési intézmény, a települési nemzetiségi önkormányzat, továbbá az országos nemzetiségi önkormányzat megrendelésére – a megrendelő költségére – a megyei, fővárosi, települési, intézményi szintű szakmai ellenőrzést; 2.1.4.5. az alapvető jogok biztosának megkeresésére vizsgálatot (szakmai ellenőrzést) végez; 2.1.4.6. feldolgozza és nyilvántartja az ellenőrzések, értékelések eredményeit; 2.1.4.7. a külföldi nevelési-oktatási intézmény vonatkozásában törvényességi ellenőrzést végez, ennek keretében ellenőrzi, hogy a fenntartó a nevelési-oktatási intézményt az alapító okiratban és a működési engedélyben meghatározottak szerint működteti-e.

2.1.5.

A Főosztály egyéb hatósági, illetve akkreditációs feladatai: 2.1.5.1. közreműködik a külön jogszabályokban meghatározott hatósági ellenőrzésekben; 2.1.5.2. szakmai segítségnyújtással közreműködik a kormányhivatalok által működtetett független vizsgabizottságok döntései ellen benyújtott törvényességi kérelmekről hozandó másodfokú döntés előkészítésében; 2.1.5.3. szakmai segítségnyújtással közreműködik a kormányhivatalok által az Nkt. hatálya alá tartozó ügyekben első fokon hozott döntéseinek másodfokon történő elbírálásában; 2.1.5.4. ellátja az Országos szakértői, az Országos vizsgaelnöki és az Országos szakmai vizsgaelnöki, szaktanácsadói névjegyzékkel kapcsolatos feladatokat; 2.1.5.5. ellátja a miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések tekintetében az Országos szakértői, az Országos vizsgáztatási, az Országos szakmai szakértői és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékről, valamint a szakértői tevékenységről szóló miniszteri rendeletben előírt bírálóbizottság működtetésével kapcsolatos feladatokat; 2.1.5.6. ellátja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók szakértői és rehabilitációs bizottsági vizsgálata során a szakszolgálati-esélyegyenlőségi szakértő kirendelésével kapcsolatos feladatokat; 2.1.5.7. ellátja a tankönyvvé nyilvánítással, a tankönyvvé nyilvánítás megszüntetésével kapcsolatos feladatokat; 2.1.5.8. ellátja a tankönyvjegyzékre történő felvétellel és a tankönyvjegyzékről való törléssel kapcsolatos feladatokat; 2.1.5.9. ellátja a tankönyvjegyzékkel kapcsolatos feladatokat; 2.1.5.10. közreműködik a Főosztály feladataihoz kapcsolódó jogszabálytervezetek előkészítésében, véleményezésében; 2.1.5.11. gondoskodik a bizonyítványnyomtatványok és egyéb engedélyköteles, köznevelést érintő nyomtatványok engedélyezésének előkészítéséről; 2.1.5.12. a Főosztály pedagógus-továbbképzéssel kapcsolatos feladatai: 2.1.5.12.1. ellátja a pedagógus-továbbképzések akkreditációjával kapcsolatos feladatokat, 2.1.5.12.2. ellátja a jóváhagyott pedagógus-továbbképzési programokkal és az indított továbbképzésekkel kapcsolatos nyilvántartási feladatokat, 2.1.5.12.3. ellátja a pedagógus-továbbképzések szervezőinek ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat, 2.1.5.12.4. ellátja a Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület mellett a titkársági teendőket, 2.1.5.12.5. összeállítja és közzéteszi az intraneten a Hivatal által szervezendő pedagógustovábbképzések általános ügymenetét és az ehhez szükséges dokumentációt, 2.1.5.12.6. közreműködik a Hivatal által szervezendő pedagógus-továbbképzések jegyzékre vételével és kezelésével, illetve azok helyszín- és időpontfrissítésével kapcsolatos feladatok ellátásában, 2.1.5.12.7. bejelenti a munkaügyi központhoz a Hivatal által szervezendő pedagógustovábbképzéseket, valamint az adatváltozásokat.

4782


2.1.6.

A Főosztály köznevelési információs rendszerek működtetésével és adatszolgáltatással kapcsolatos feladatai: 2.1.6.1. a köznevelési információs rendszer tekintetében: 2.1.6.1.1. nyilvántartja a vonatkozó jogszabályok által előírt adatköröket, 2.1.6.1.2. ellátja a köznevelési informatikai rendszerek működtetésével kapcsolatos feladatokat, 2.1.6.1.3. ellátja a köznevelés információs rendszerével kapcsolatos hatósági ügyintézési feladatokat, 2.1.6.1.4. koordinálja, illetve felügyeli az ágazati köznevelési adatbázisrendszerek, azonosítási rendszerek, valamint a közneveléshez kötődő valamennyi információs rendszer működtetését, 2.1.6.1.5. részt vesz az infokommunikációs rendszerek által kezelt szakmai adatvagyon koherenciájának megteremtésében és megőrzésében; 2.1.6.2. biztosítja a jogszabályokban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítését: 2.1.6.2.1. a köznevelési információs rendszer és a felsőoktatási információs rendszer adattartalma alapján, 2.1.6.2.2. az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság érvényesítéséhez az Nkt. hatálya alá tartozó középfokú oktatási intézmények tanulóiról a tanulói jogviszony meghatározott adatai vonatkozásában, 2.1.6.2.3. a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak az árvaellátás folyósításához iskolai tanulmányok címén, 2.1.6.2.4. a Magyar Államkincstárnak az iskoláztatási támogatás folyósításához, 2.1.6.2.5. a kormányhivatalok feladatainak ellátásához; 2.1.6.3. statisztikai célú adatszolgáltatást végez az ágazati információs rendszerek nyilvántartásaihoz tartozóan és más szervek által előírtak, valamint a Hivatal vezetőinek igényei alapján; 2.1.6.4. ellátja a feladatkörébe tartozóan a közérdekű adatok kezelésével, közzétételével kapcsolatos feladatokat; 2.1.6.5. ellátja a minősített alapfokú művészetoktatási intézmények nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat; 2.1.6.6. az informatikai rendszerek szakmai koordinálásának keretében a Főosztály: 2.1.6.6.1. meghatározza a közneveléshez és adatszolgáltatáshoz kötődő informatikai rendszerekkel szemben támasztott szakmai követelményeket az érintett szakterületekkel közösen és az Informatikai és Üzemeltetési Főosztály közreműködésével, 2.1.6.6.2. a szakterületekkel közösen kialakítja a közneveléshez és adatszolgáltatáshoz kötődő informatikai rendszerek fejlesztésének szakmai koncepcióját és részletes tartalmát.

2.2. Köznevelési Programok Főosztálya 2.2.1.

A Köznevelési Programok Főosztálya (a 2.2. alpont alkalmazásában a továbbiakban: Főosztály) a köznevelési elnökhelyettes irányítása alatt álló, főosztály jogállású, önálló szervezeti egység, amely ellátja a Hivatal érettségi, versenyszervezési, köznevelési mérési, értékelési és logisztikai feladatait.

2.2.2.


2.2.3.

A Főosztály: 2.2.3.1. ellátja a középfokú nevelési-oktatási intézmények felvételi eljárásával kapcsolatos feladatokat, ennek keretében: 2.2.3.1.1. megtervezi, folyamatosan figyelemmel kíséri és ellenőrzi a középfokú felvételi eljárás folyamatait, gondoskodik a középfokú felvételi eljáráshoz kapcsolódó dokumentumok előállításáról, nyilvánosságra hozataláról, illetve csomagolásáról és eljuttatásáról az általános iskolákhoz,


2.2.3.1.2.

2.2.3.2.

2.2.3.3.

2.2.3.4. 2.2.3.5.

4783

elkészítteti a központi írásbeli vizsgák vizsgaanyagait, egyéb szakmai anyagokat, működteti a feladatlap-készítő bizottságokat, és gondoskodik az ezzel kapcsolatos logisztikai feladatok ellátásáról; ellátja az érettségi vizsgákkal kapcsolatos feladatokat, ennek keretében különösen: 2.2.3.2.1. megtervezi, folyamatosan figyelemmel kíséri és ellenőrzi az érettségi vizsgák lebonyolításának folyamatait, működteti a tételkészítő bizottságokat, 2.2.3.2.2. elkészítteti az érettségi vizsgaanyagokat, és a Biztonsági Szabályzatban meghatározottak szerint kezeli azokat, elkészítteti és közzéteszi az érettségi vizsgákhoz kapcsolódó egyéb szakmai anyagokat, és gondoskodik az ezzel kapcsolatos logisztikai feladatok ellátásáról, 2.2.3.2.3. kidolgozza a vizsgaközpontok tevékenységével és a vizsgáztatással kapcsolatos szakmai standardokat, és közreműködik a pénzügyi standardok tervezésében együttműködve a Tanügy-igazgatási és Területi Koordinációs Főosztállyal, 2.2.3.2.4. ellátja a kormányhivatalok által működtetett érettségi vizsgabizottságokkal kapcsolatos elnökkijelölési feladatokat, 2.2.3.2.5. szakmai segítségnyújtással közreműködik a kormányhivatalok által működtetett érettségi vizsgabizottságok döntései ellen benyújtott törvényességi kérelmekről hozandó másodfokú döntések előkészítésében, 2.2.3.2.6. kezdeményezi az érettségi vizsga megszervezésével összefüggő miniszteri intézkedés megtételét, ha annak elmaradása miatt országos szinten veszélybe kerülhet az érettségi vizsga jogszabályok szerinti lebonyolítása, 2.2.3.2.7. kezdeményezi a vizsgaszabályzatban, illetve a tanév rendjében foglaltaktól való eltérést, ha arra az érettségi vizsga megszervezése vagy a rendkívüli szünet elrendelése miatt, a tanév megszervezése érdekében szükség van, 2.2.3.2.8. kezdeményezi az érettségi vizsga megszervezési jogának megvonását, az érettségi bizonyítvány érvénytelenné nyilvánítását, a vizsgán elért eredmény megsemmisítését, ha bebizonyosodik, hogy az iskola a vizsgát jogellenesen szervezte meg, illetve a bizonyítványt jogellenesen állította ki; ellátja az országos, térségi, megyei, fővárosi szintű mérés-értékelési feladatokat, ennek keretében: 2.2.3.3.1. megtervezi, folyamatosan figyelemmel kíséri és ellenőrzi az országos mérések folyamatait, gondoskodik a mérés lebonyolításához szükséges adatok begyűjtéséről, szakmailag tervezi és felügyeli a mérési eljárás informatikai rendszereit, 2.2.3.3.2. elkészítteti az országos mérések mérőeszközeit, a mérésekhez kapcsolódó szakmai anyagokat, és gondoskodik a mérés-értékeléshez kapcsolódó logisztikai feladatok ellátásáról, 2.2.3.3.3. gondoskodik a kódolás, az adatrögzítés és az adatfeldolgozás folyamatairól, 2.2.3.3.4. elkészíti a mérésekkel kapcsolatos jelentéseket, elemzéseket, és gondoskodik azok közzétételéről együttműködve a Tanügy-igazgatási és Területi Koordinációs Főosztállyal, 2.2.3.3.5. gondozza a mérések folyamán felhalmozódott adatvagyont együttműködve a Tanügy-igazgatási és Területi Koordinációs Főosztállyal; a nemzetközi mérési rendszerek szabályai szerint teljes körűen ellátja a köznevelés nemzetközi méréseivel kapcsolatos feladatokat; megszervezi az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeket (a továbbiakban: OKTV), valamint a minisztérium által meghirdetett országos művészeti és sajátos nevelési igényű (a továbbiakban: SNI) tanulmányi versenyeket, ennek keretében: 2.2.3.5.1. megtervezi, működteti, folyamatosan figyelemmel kíséri és ellenőrzi az OKTV, valamint a művészeti és SNI versenyek folyamatait, működteti ezek versenybizottságait, 2.2.3.5.2. az oktatási és egyéb intézmények, valamint a kormányhivatalok közreműködésével megszervezi az OKTV, valamint a művészeti és SNI versenyek fordulóit,

4784


2.2.3.5.3.

2.2.3.6.

2.2.3.7. 2.2.3.8. 2.2.3.9.

elkészítteti a versenyek anyagait, elkészíti és nyilvánosságra hozza a versenyekhez kapcsolódó egyéb szakmai anyagokat, ellátja az OKTV-vel kapcsolatos logisztikai feladatokat; a feladataihoz közvetlenül kapcsolódó szoftverek tekintetében szakmai szempontból közreműködik a köznevelési informatikai rendszerekkel szemben támasztott követelmények meghatározásában, valamint azok szakmailag megfelelő működésének figyelemmel kísérésében – együttműködve a Tanügy-igazgatási és Területi Koordinációs Főosztállyal; közreműködik a Főosztály feladataihoz kapcsolódó jogszabálytervezetek előkészítésében, véleményezésében; ellátja a Hivatal logisztikai, valamint más területein az esetlegesen szükséges csomagolási feladatokat; ellátja a Hivatalhoz érkező vagy helyben keletkezett minősített iratok nyilvántartásával és kezelésével kapcsolatos feladatokat.

2.3. Pedagógiai-szakmai Szolgáltatások Koordinációs Főosztálya 2.3.1.

A Pedagógiai-szakmai Szolgáltatások Koordinációs Főosztálya (a 2.3. alpont alkalmazásában a továbbiakban: Főosztály) a köznevelési elnökhelyettes irányítása alatt álló, főosztály jogállású, önálló szervezeti egység, amely koordinálja a Hivatal pedagógiai-szakmai szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatait.

2.3.2.

A Főosztály: 2.3.2.1. közreműködik az ágazati pedagógiai-szakmai szolgáltatási stratégia kialakításában; 2.3.2.2. ellátja az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat (többek között az intézményfejlesztési, a kiemelt figyelmet igénylő, valamint a hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók részére nyújtott nevelést és tanítási-tanulási folyamatot segítő szolgáltatást); 2.3.2.3. a feladataihoz közvetlenül kapcsolódó szoftverek tekintetében szakmai szempontból közreműködik a köznevelési informatikai rendszerekkel szemben támasztott követelmények meghatározásában, valamint azok szakmailag megfelelő működésének figyelemmel kísérésében együttműködve a Tanügy-igazgatási és Területi Koordinációs Főosztállyal; 2.3.2.4. közreműködik a Főosztály feladataihoz kapcsolódó jogszabálytervezetek előkészítésében, véleményezésében; 2.3.2.5. koordinálja, valamint szakmai iránymutatást ad a helyi Pedagógiai Oktatási Központok tevékenységére vonatkozóan, így különösen közreműködik: 2.3.2.5.1. – a Köznevelési Programok Főosztályával együttműködve – a pedagógiai-értékelési feladatok, 2.3.2.5.2. a szakterület- és tantárgygondozói hálózat működtetési feladatai, 2.3.2.5.3. a Hivatal pedagógiai tájékoztatási tevékenységének, 2.3.2.5.4. a Hivatal tanügy-igazgatási tájékoztatási tevékenységének, 2.3.2.5.5. a továbbképzések, szakmai konferenciák, tájékoztatók szervezésének, 2.3.2.5.6. a Hivatal versenyszervezési feladatainak, 2.3.2.5.7. a Hivatal tanulótájékoztatási, tanácsadási tevékenységének, 2.3.2.5.8. a Hivatal lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók támogatásához kapcsolódó korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer működtetésével kapcsolatos tevékenységének, 2.3.2.5.9. a nemzetiségi pedagógiai-szakmai szolgáltatások, 2.3.2.5.10. a Hivatal területi köznevelési feladatainak ellátásában.

2.4. A helyi Pedagógiai Oktatási Központok 2.4.1.

A helyi Pedagógiai Oktatási Központok (a 2.4. alpont alkalmazásában a továbbiakban: Főosztályok) a köznevelési elnökhelyettes irányítása alatt álló, főosztály jogállású, önálló szervezeti egységek, amelyeket főosztályvezető vezet, valamint amelyek ellátják a Hivatal pedagógiai-szakmai szolgáltatásokkal kapcsolatos helyi feladatait.


2.4.2.

4785

A Főosztályok a Pedagógiai-szakmai Szolgáltatások Koordinációs Főosztálya szakmai iránymutatása, ellenőrzése, valamint koordinációja mellett helyi szinten közreműködnek: 2.4.2.1. felkérés esetén az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatások; 2.4.2.2. – a Köznevelési Programok Főosztályával együttműködve – a pedagógiai-értékelési feladatok; 2.4.2.3. a szakterület- és tantárgygondozói hálózat működtetési feladatai; 2.4.2.4. a Hivatal pedagógiai tájékoztatási tevékenységének; 2.4.2.5. a Hivatal tanügy-igazgatási tájékoztatási tevékenységének; 2.4.2.6. a továbbképzések, szakmai konferenciák, tájékoztatók szervezésének; 2.4.2.7. a Hivatal versenyszervezési feladatainak; 2.4.2.8. a Hivatal tanulótájékoztatási, tanácsadási tevékenységének; 2.4.2.9. a Hivatal lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók támogatásához kapcsolódó korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer működtetésével kapcsolatos tevékenységének; 2.4.2.10. a nemzetiségi pedagógiai-szakmai szolgáltatások; 2.4.2.11. a Hivatal területi köznevelési feladatainak ellátásában.

3. A felsőoktatási elnökhelyettes irányítása alatt álló szervezeti egység 3.1. Felsőoktatási Főosztály 3.1.1.

A Felsőoktatási Főosztály (a 3.1. alpont alkalmazásában a továbbiakban: Főosztály) a felsőoktatási elnökhelyettes irányítása alatt álló önálló, főosztály jogállású szervezeti egység, amely ellátja a Hivatal felsőoktatással kapcsolatos feladatait.

3.1.2.


3.1.3.

A Főosztály feladatai: 3.1.3.1. a felsőoktatási hatósági ellenőrzési feladatok szervezése, lebonyolítása, értékelése; 3.1.3.2. az alapvető jogok biztosának megkeresésére vizsgálat lefolytatása; 3.1.3.3. miniszteri felkérésre törvényességi ellenőrzésben való részvétel; 3.1.3.4. a felsőoktatásban használt formanyomtatványokkal kapcsolatos feladatok, valamint a központilag előállított okiratok kibocsátói feladatainak ellátása; 3.1.3.5. a felsőoktatási szervezetekkel történő kapcsolattartás, valamint azokról a jogszabályban előírt nyilvántartás vezetése; 3.1.3.6. a felsőoktatási informatikai rendszerekkel szemben támasztott követelmények szakmai szempontú meghatározása, együttműködve az Informatikai és Üzemeltetési Főosztállyal és a felsőoktatási informatikai rendszerek üzemeltetőivel; 3.1.3.7. a feladatkörébe tartozóan a közérdekű adatok kezelésével, közzétételével kapcsolatos feladatok ellátása; 3.1.3.8. szakértői kirendelések; 3.1.3.9. felsőoktatási szakmai rendezvények koordinációja; 3.1.3.10. a Felsőoktatási Tervezési Testület működésének biztosításával összefüggő feladatok ellátása; 3.1.3.11. közreműködés a Főosztály feladataihoz kapcsolódó jogszabálytervezetek előkészítésében, véleményezésében.

3.1.4.

A Főosztály felsőoktatási engedélyezési és nyilvántartási feladatai: 3.1.4.1. a felsőoktatási intézmény létesítésével, átalakulásával (egyesülés, szétválás, kiválás, beolvadás), megszűnésével kapcsolatos feladatok; 3.1.4.2. a felsőoktatási intézmény működésének engedélyezésével, működési engedélyének módosításával kapcsolatos feladatok; 3.1.4.3. a felsőoktatási intézmény közhasznúsági nyilvántartásba vételével, közhasznúsági fokozatok közötti átsorolásával kapcsolatos feladatok;

4786


3.1.4.4.

3.1.4.5. 3.1.4.6. 3.1.4.7. 3.1.4.8. 3.1.4.9. 3.1.4.10. 3.1.4.11.

felsőoktatási képzések – köztük az alapképzés, mesterképzés, szakirányú továbbképzés, felsőfokú szakképzés, felsőoktatási szakképzés, doktori iskola – nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatok; a felsőoktatási intézmény alapító okiratának, illetve alapító okirat módosításának nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatok; a felsőoktatási intézmény maximális hallgatói létszámának megállapításával kapcsolatos feladatok; külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi működésének engedélyezésével, adatainak nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatok; felsőoktatási szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos feladatok; a felsőoktatási diákotthonok, valamint a felsőoktatási szakkollégiumok nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatok; jogszabályban előírt nyilvántartások vezetése; felsőoktatási szakmai rendezvények szervezése, lebonyolítása.

3.1.5.

A Főosztály felsőoktatási felvételi eljárással kapcsolatos feladatai: 3.1.5.1. a felsőoktatási felvételi eljárások szakmai szempontú lebonyolítása, együttműködésben az informatikai szolgáltató Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.-vel; 3.1.5.2. a felsőoktatási felvételi eljárások adatainak központi nyilvántartása; 3.1.5.3. a felsőoktatási felvételi tájékoztató kiadványok szerkesztése; 3.1.5.4. a felsőoktatási felvételi tájékoztató kiadványok kiegészítő tájékoztatóinak szerkesztése; 3.1.5.5. egyéb hallgatói, felsőoktatási intézményi megkeresések ügyintézése; 3.1.5.6. egyéb felsőoktatási felvételi ügyekkel kapcsolatos megkeresések ügyintézése; 3.1.5.7. a felsőoktatási szakmai napok – felsőoktatási felvételivel kapcsolatos – szervezése, lebonyolítása.

3.1.6.

A Főosztály Felsőoktatási Információs Rendszerrel kapcsolatos feladatai: 3.1.6.1. a Felsőoktatási Információs Rendszer tekintetében a Főosztály 3.1.6.1.1. nyilvántartja a vonatkozó jogszabályok által előírt adatköröket, 3.1.6.1.2. kezeli és továbbítja a vonatkozó jogszabályok által meghatározott személyes adatokat, 3.1.6.1.3. ellátja a Felsőoktatási Információs Rendszer működtetésével kapcsolatos feladatokat, 3.1.6.1.4. ellátja a Felsőoktatási Információs Rendszerrel kapcsolatos hatósági ügyintézési feladatokat; 3.1.6.2. kialakítja a felsőoktatáshoz kötődő informatikai rendszerek fejlesztésének szakmai koncepcióját és részletes tartalmát a szakterületek bevonásával; 3.1.6.3. együttműködik az informatikai fejlesztéseket koordináló és felügyelő hivatali szervezeti egységgel a fejlesztések megvalósításában.

3.1.7.

A Főosztály magyar állami (rész)ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásával kapcsolatos feladatai: 3.1.7.1. nyilvántartja és kezeli 3.1.7.1.1. a magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésre beiratkozott vagy átsorolt hallgatók személyes és képzési adatait, 3.1.7.1.2. az igénybe vett állami ösztöndíjnak az adott félévre megállapított összegét, továbbá a félév lezárását követő, aktuális összegét, 3.1.7.1.3. az oklevél megszerzésének időpontját; 3.1.7.2. nyilvántartja és kezeli a (volt) hallgató személyes és a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésével kapcsolatos adatait, valamint az ebből származó kötelezettsége és annak teljesítéséhez kapcsolatos adatokat; 3.1.7.3. ellátja a nyilvántartott és kezelt adatokkal kapcsolatos tájékoztatási feladatokat; 3.1.7.4. ellátja a (volt) (rész)ösztöndíjas hallgatók kérelmeinek kezelését; 3.1.7.5. előkészíti a Hivatal elsőfokú döntéseit a vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerint.


4787

4. A projektigazgató vezetése alatt álló szervezeti egység 4.1. Projektigazgatóság 4.1.1.

A Projektigazgatóság a projektigazgató vezetése alatt álló, önálló szervezeti egység, amely ellátja a Hivatal valamennyi, európai uniós forrásból megvalósuló projektjeihez (a 4.1. alpont alkalmazásában a továbbiakban: projekt) kapcsolódó feladatait.

4.1.2.

A Projektigazgatóság feladatai: 4.1.2.1. gondoskodik a Hivatal valamennyi, európai uniós forrásból megvalósuló projektjeinek jogszabályszerű, szerződésszerű megvalósításáról és lebonyolításáról, az ennek érdekében szükséges feladatok elvégzéséről; 4.1.2.2. gondoskodik a projektek megvalósításához szükséges szerződések előkészítéséről, megkötésének koordinálásáról, a teljesítés ellenőrzéséről, átvételéről; 4.1.2.3. gondoskodik a projektek támogatási szerződésekben foglalt határidőben való megvalósításáról; 4.1.2.4. gondoskodik a támogatási szerződésben foglalt beszámolók határidőben történő, szerződésszerű és jogszabályszerű leadásáról; 4.1.2.5. folyamatosan együttműködik a Hivatal szakmai szervezeti egységeivel a projektek megvalósítása során; 4.1.2.6. közreműködik a projektekhez kapcsolódó jogszabálytervezetek előkészítésében, véleményezésében.

5. A gazdasági elnökhelyettes vezetése alatt álló szervezeti egység 5.1. Gazdasági Főosztály 5.1.1.

A Gazdasági Főosztály (az 5.1. alpont alkalmazásában a továbbiakban: Főosztály) a gazdasági elnökhelyettes vezetése alatt álló, főosztály jogállású, önálló szervezeti egység, amely ellátja a Hivatal költségvetésének tervezésével, az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának, felhasználásának (a továbbiakban együtt: gazdálkodás) végrehajtásával, az adatszolgáltatással, a beszámolással, a vagyon használatával, védelmével összefüggő feladatokat a pénzügyi és számviteli rend betartása mellett.

5.1.2.


5.1.3.

A Főosztály pénzügyi feladatai: 5.1.3.1. ellátja a Hivatal költségvetésének tervezésével, végrehajtásával és a beszámolással kapcsolatos feladatait; 5.1.3.2. gondoskodik a Hivatal mint gazdálkodó szerv működtetéséről, valamint a Hivatal vagyonkezelésében lévő ingatlanok infrastruktúrájának rendeltetésszerű működését biztosító vagyonvédelmi feladatok ellátásáról; 5.1.3.3. ellátja a Hivatal dolgozói tekintetében a bérgazdálkodási feladatokat, a külső személyekhez kapcsolódó bérszámfejtési feladatokat, valamint a hóközi kifizetések számfejtését; 5.1.3.4. felelős a pénzügyi és számviteli rend betartásáért, a zavartalan működéshez és gazdálkodáshoz szükséges likviditás biztosításáért; 5.1.3.5. gondoskodik a Hivatal gazdálkodással kapcsolatos szabályzatainak elkészítéséről, felelős a szabályzatokban megállapított könyvvezetési, nyilvántartási, pénzügyi-számviteli, adatszolgáltatási feladatok elvégzéséért, valamint működteti a házipénztárt.

5.1.4.

A Főosztály számviteli feladatai: 5.1.4.1. teljes körűen könyveli a Hivatal eszközeiben és forrásaiban év közben bekövetkezett változásokat, gazdasági eseményeket a Számviteli Politikában és a Számlarendben rögzített szabályok betartásával, bizonylatok alapján;

4788


5.1.4.2. 5.1.4.3. 5.1.4.4. 5.1.4.5. 5.1.4.6. 5.1.4.7. 5.1.4.8. 5.1.4.9. 5.1.4.10.

nyilvántartja az immateriális javakat és a tárgyi eszközöket mennyiségben és értékben, jogcímenként kimutatja az állományváltozásokat, negyedévente elszámolja az értékcsökkenést; ellátja az eszközök leltározása és selejtezése során a Leltározási és leltárkészítési, illetve a Selejtezési Szabályzatban meghatározott feladatokat; elvégzi a kifizetés és a könyvelés során alkalmazott KTK kódok kincstári egyeztetését; elvégzi a kincstári adatok alapján elkészített bérfeladások könyvelését, egyeztetési feladatait; elkészíti az irányító szerv részére a havi rendszeres és az eseti adatszolgáltatásokat; gondoskodik a Hivatal OTP lakásalap számlájának naprakész könyveléséről és az analitikus nyilvántartás elkészítéséről; elkészíti a havi könyvelési adatok alapján a főkönyvi kivonatot és az egyeztetéseket; elkészíti a negyedéves időszaki mérleg-jelentést; elvégzi az Sztv. és az Áhsz. által előírt szabályok – államháztartásért felelős miniszter által kiadott útmutató szerinti – betartásával a zárási és beszámolási feladatokat. Féléves és éves intézményi költségvetési beszámolót készít.

V. FEJEZET A HIVATAL MŰKÖDÉSI RENDJE 1. Általános szabályok

1.1. A Hivatal folyamatos és jogszerű működését, a hatáskörének gyakorlását a hatályos jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, az Alapító Okirat, a Szabályzat, további belső irányítási eszközök, valamint a Hivatal munka- és ellenőrzési tervei határozzák meg, a Hivatalon belüli hatékony információáramlás biztosítása, az információátadás, a feladatmeghatározás és az ellenőrzés, továbbá a beszámoltatás alkalmazásán keresztül.

1.2. A jóváhagyott stratégiai tervekben szereplő és a tárgyévi költségvetés tervezése során figyelembe vett célkitűzéseket az elnök utasításban adja ki.

1.3. A jóváhagyott tárgyévi kiemelt célkitűzések megvalósításához szükséges feladatok tervszerű végrehajtása érdekében – a feladatok végrehajtásért felelős szervezeti egységek vezetőinek javaslata alapján – az elnök évenként munkatervet állapít meg. A munkaterv összeállítását, szerkesztését az Elnöki Kabinet végzi.

1.4. A munkatervben felelősként megjelölt vezetők kötelesek figyelemmel kísérni az általuk irányított, vezetett szervezeti egységre háruló teendőket és gondoskodni a végrehajtásra előírt határidők betartásáról.

1.5. A Hivatal működése tekintetében vezetőnek minősülnek: az elnök, az elnökhelyettesek, a projektigazgató, a főosztályvezetők, a projektigazgató-helyettes(ek), a főosztályvezető-helyettesek, az osztályvezetők.

1.6. A vezetők, az ügyintézők, az ügykezelők és a munkavállalók feladatait az előző pontokban foglaltak mellett a Közszolgálati Szabályzat és a munkaköri leírás szabályozza.

1.7. A dolgozók munkaköri leírása a felelősség megállapítására is alkalmas módon – egyebek mellett – tartalmazza: a munkakörben ellátandó feladat jellegét, a tevékenységi kört, a munkakört betöltők alá- és fölérendeltségi viszonyait, a munkáltatói jogkör gyakorlójának megjelölését, a munkakörre vonatkozó sajátos előírásokat és a helyettesítés rendjét.

1.8. A Hivatal valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatalos információt ahhoz az érintett szervezeti egységhez eljuttatni, amely – szükség esetén – az információ alapján hivatalból eljárni jogosult és köteles.

1.9. Amennyiben egy ügytípus elintézése több szervezeti egység rendszeres együttműködését igényli, a szervezeti egységek – a feladat ellátása szempontjából – egymással mellérendeltségi kapcsolatban állnak. Együttműködésük alapelve, hogy feladataik megoldása során az ügyköreik érintkezési területein egymást tájékoztatva, segítve, intézkedéseiket összehangolva járnak el. Az együttműködés tartalmát, módját, illetve a feladatok elhatárolását az


4789

érintett szervezeti egységek vezetői közösen állapítják meg. Az ügyrendekben, illetve a munkaköri leírásokban ki kell jelölni azt a vezetőt, illetve ügyintézőt, aki az együttműködés keretében szükségessé váló egyeztetések felelőse.

1.10. Amennyiben a kormánytisztviselő, illetve munkavállaló feladatának végrehajtásához vezető döntése szükséges, úgy a szolgálati út betartásával a döntéshozatalt a közvetlen felettesénél kezdeményezi.

2. Munkarend és ügyfélfogadás

2.1. A Hivatal munkarendje 2.1.1. A Hivatalban a munkaidő heti 40 óra, amely hétfőtől csütörtökig: 8 órától 16.30-ig, pénteken: 8 órától 14 óráig tart. 2.1.2. Az ebédidő 30 perc, amelyet 11.30 óra és 13.30 között lehet igénybe venni. 2.1.3. A 2.1.1. és a 2.1.2. pontban foglaltaktól eltérő munkaidő-beosztást, munkavégzés-ütemezést – az érintett szervezeti egység vezetőjének kezdeményezésére – az elnök, a Projektigazgatóság vonatkozásában a projektigazgató engedélyezhet. 2.1.4. A munkavégzés részletes szabályait a Hivatal Közszolgálati Szabályzata, illetve a szervezeti egységek ügyrendje határozza meg.

2.2. Az ügyfélfogadás rendje 2.2.1. A hivatali ügyfélfogadás rendjét az elnök külön utasításban szabályozza.

3. A Hivatal munkaformái, az értekezletek rendje

3.1. Az értekezletek során meghatározott feladatok végrehajtása az emlékeztetőben felelősként megjelölt dolgozó vagy szervezeti egység feladata.

3.2. Értekezletek 3.2.1. Vezetői értekezlet 3.2.1.1. A vezetői értekezlet a Hivatal operatív irányítását segítő, döntés-előkészítő funkciót ellátó, a Hivatal intézményi működését, illetve az egységes hivatali gyakorlat kialakítását érintő elvi jelentőségű kérdéseket, a költségvetési tervezéssel és annak végrehajtásával kapcsolatos alapvető jelentőségű dokumentumokat megtárgyaló, a Hivatal egészét átfogó stratégiai jellegű kérdéseket egyeztető, illetve a gyorsabb információáramlást biztosító munkaforma. 3.2.1.2. A vezetői értekezletet az elnök vagy az általa megbízott helyettese vezeti. 3.2.1.3. Vezetői értekezlet tartására kétheti gyakorisággal kerül sor. 3.2.1.4. Az elnök soron kívüli vezetői értekezlet összehívását rendelheti el. 3.2.1.5. A vezetői értekezlet résztvevői: az elnök, az elnökhelyettesek, a projektigazgató, a főosztályvezetők – a helyi Pedagógiai Oktatási Központok főosztályvezetőinek kivételével. 3.2.1.6. Az elnök, illetve felhatalmazása esetén az általa megbízott – annak szükségessége esetén – további szervezeti egységek vezetőinek, illetve ügyintézőinek részvételét is előírhatja a vezetői értekezleten. 3.2.1.7. A vezetői értekezlet ülései, előterjesztései és emlékeztetői nem nyilvánosak. 3.2.2. Szakmai tanácsadó testület 3.2.2.1. Az elnök szakmai tanácsadó testületet működtethet. 3.2.3. Apparátusi értekezlet 3.2.3.1. Apparátusi értekezletre a Hivatal valamennyi dolgozóját érintő esemény, tájékoztatás, illetve a hivatali munka értékelése esetén kerül sor. 3.2.3.2. Az apparátusi értekezletet az elnök vagy az általa megbízott helyettese vezeti. 3.2.3.3. Apparátusi értekezlet megtartására legalább éves gyakorisággal kerül sor. 3.2.3.4. Az apparátusi értekezleten a Hivatal valamennyi foglalkoztatottja részt vesz.

4790


3.2.3.5.

Az elnök vagy az elnök felhatalmazása esetén az általa megbízott – annak szükségessége esetén – további személyek részvételére is lehetőséget biztosíthat.

3.3. Munkabizottságok működése 3.3.1. Egyes feladatok ellátására, tevékenységek koordinálására az elnök elnöki utasítással munkabizottságot hozhat létre. 3.3.2. A Hivatal által kötött, a Hivatal részére folyósított, hazai forrásból származó támogatásról szóló támogatási szerződések esetében az elnök utasítással munkabizottságot hozhat létre. 3.3.3. A munkabizottságot létrehozó utasításban meg kell határozni a – támogatási szerződés folytán létrehozott munkabizottság esetében az adott támogatással érintett szakmai területen működő – projektfelelős személyét, a munkabizottságban működők személyét, a munkabizottság feladat- és hatáskörét, a vezetésével és a titkársági feladatok ellátásával kapcsolatos kérdéseket, valamint a felelősségi szabályokat. 3.3.4. A munkabizottságok – vezetőjük útján – rendszeresen beszámolnak az elnöknek munkájukról. 3.3.5. A munkabizottságok ülései, előterjesztései és emlékeztetői nem nyilvánosak. 3.3.6. A munkabizottságok ülésein az elnök részvételi lehetőségét biztosítani kell.

4. A munkáltatói jogok gyakorlásának, a kiadmányozás és a helyettesítés rendje

4.1. A munkáltatói jogok gyakorlásának, a kiadmányozás és a helyettesítés rendjét a Szabályzat 2. függeléke, illetve a szervezeti egységek ügyrendje tartalmazza.

5. A munkakör átadás-átvétel rendje

5.1. Az egyes munkaköröket ellátó dolgozók személyében bekövetkező változások, illetve tartós (várhatóan 6 hónapot meghaladó) távollét esetén a munkakörök átadás-átvétele tekintetében alkalmazandó szabályokat, valamint az átadás-átvételt dokumentáló jegyzőkönyv-mintát a Hivatal Közszolgálati Szabályzata tartalmazza.

6. A címadományozás szabályai

6.1. A Hivatalban a Kttv. alapján a címadományozásokról az elnök a vonatkozó jogszabályokban meghatározottakra figyelemmel dönt. 6.2. A Hivatalban a közigazgatási tanácsadói és közigazgatási főtanácsadói címmel rendelkezők együttes létszáma felső határát a Kttv. 126. § (1) bekezdése határozza meg. 6.3. A Hivatalban a szakmai tanácsadói és szakmai főtanácsadói címmel rendelkezők együttes létszáma felső határát a Kttv. 127. § (1) bekezdése határozza meg.. 6.4. A címadományozás részletes szabályait a Hivatal Közszolgálati Szabályzata tartalmazza.

7. A képzettségi és munkaköri pótlékra jogosító munkakörök és képzettségek

7.1. A Kttv. szerinti képzettségi és munkaköri pótlékra jogosító munkaköröket és képzettségeket a Hivatal belső irányítási eszköze állapíthat meg.

8. Az egyes vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett munkakörök

8.1. Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény alapján a Hivatalban a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség hatálya alá tartozó munkakörök megnevezését a Szabályzat 3. függeléke tartalmazza.


4791

9. A kötelezettségvállalás rendje

9.1. A Hivatal mint jogi személy és költségvetési szerv nevében fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget az elnök vagy a Szabályzatban, illetve külön szabályzatban meghatározottak szerint megbízott személy vállalhat. 9.2. A kötelezettségvállalás a gazdasági elnökhelyettes vagy az általa kijelölt személy ellenjegyzése után és csak írásban történhet. 9.3. A bankszámla felett való rendelkezéshez minden esetben két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges. 9.4. A kötelezettségvállalás, az ellenjegyzések, a teljesítésigazolás, érvényesítés és az utalványozás rendjét a Hivatal gazdálkodásáról szóló, valamint szerződéskötésről szóló szabályzata tartalmazza.

10. Az ügyintézés szabályai

10.1. Az ügyintézés általános szabályai 10.1.1. A Hivatalhoz érkező, illetve a Hivatalban keletkező – érdemi ügyintézést igénylő – ügyiratokat a jellegüknek és tartalmuknak megfelelő jogszabályi rendelkezések szerint – esetenként közbenső intézkedés beiktatásával (pl. akadályközlés) – az elnök, illetve az érintett szervezeti egység vezetőjének útmutatásai alapján, az előírt határidőre kell elintézni oly módon, hogy a szervezeti egységek által – akár jogszabályváltozás folytán történő módosítás miatt – alkalmazni kívánt határozat-, valamint végzésminták, továbbá az ezektől eltérő, egyedi, bonyolultabb megítélésű ügyekben kiadmányozni kívánt határozatok láttamozás céljából az Elnöki Kabinetre megküldendők. 10.1.2. A Hivatalba akár véleményezésre, akár tájékoztatásképpen érkező jogszabálytervezetek minden esetben soron kívül továbbítandók az Elnöki Kabinet részére, lehetőség szerint az ezekkel kapcsolatban javasolt írásbeli észrevételekkel együtt. 10.1.3. Az ügyek intézése a vonatkozó jogszabályok, a belső szabályzatok, a szervezeti egységek ügyrendje és a vezetők által előírt határidő szerint történik. 10.1.4. A szervezeti egységekben a munkát úgy kell megszervezni, hogy az ügyek határidőre történő elintézéséért, illetve annak elmulasztásáért felelős személye megállapítható legyen. 10.1.5. Az iratok kezelésére vonatkozó részletes szabályokat a Hivatal Iratkezelési Szabályzata tartalmazza.

10.2. Ügyintézési határidők 10.2.1. A határidő betartásáért annak a szervezeti egységnek a vezetője felelős, amelynek a feladatkörébe az ügy elintézése tartozik. 10.2.2. A határidőket naptári napban (kivételesen órában, illetve munkanapban) kell meghatározni. A határidő számításának kezdő napja a Hivatalban történő érkeztetés, befejező napja pedig a regisztrált expediálás napja. 10.2.3. Amennyiben jogszabály, a megkereső szerv vagy a vezető a teljesítés határidejét attól eltérően nem szabályozza, az ügyintézésre nyitva álló általános határidő 30 nap. A Projektigazgatóság feladatkörébe tartozó ügyekben az ügyintézési határidő a projekttervben meghatározott határidők betartásának biztosítása érdekében szükséges ésszerű határidő. 10.2.4. A Ket. hatálya alá tartozó ügyek esetében az ott meghatározott határidők az irányadók. 10.2.5. Jogszabályban előírt ügyintézési határidő hiányában az ügyek intézésére a vezető által a feladatok kiadása során megállapított egyedi ügyintézési határidő az irányadó. 10.2.6. Az országgyűlési képviselők megkereséseit – amennyiben lehetséges – 5 napon belül meg kell válaszolni. 10.2.7. A „Sürgős” (S) jelöléssel ellátott irat soron kívüli – a folyamatban lévő ügyeket megelőző – de legkésőbb 3 munkanapon belüli ügyintézést igényel, függetlenül attól, hogy sürgős minőségét a megkereső szerv, illetve a Hivatalon belül arra feljogosított vezető állapította meg. „Sürgős” megjelölésről az elnök, elnökhelyettes, projektigazgató, főosztályvezető dönthet.

10.3. A hatósági ügyek intézése 10.3.1. A hatósági ügyek intézésének általános szabályait a Ket. és végrehajtási rendeletei, valamint az adott ügytípusra vonatkozó speciális eljárási szabályok tartalmazzák. 10.3.2. A hatósági ügyek intézéséről a Hivatal a jogszabályban meghatározott tartalommal elektronikus tájékoztató szolgáltatást nyújt az internetes honlapján.

4792


10.3.3.

A Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben az eljárási cselekmények elektronikus úton is gyakorolhatók, ha azt külön törvény vagy kormányrendelet nem zárja ki. Az elektronikus ügyintézés részletes eljárási szabályait a hatályos jogszabályok, az Iratkezelési Szabályzat, illetve ezek rendelkezéseire alapozott elnöki utasítás határozza meg. 10.3.4. A hatósági ügyek intézése során meghozott valamennyi intézkedést – ideértve az érdemi döntésnek nem minősülő eljárásvezető végzéseket, értesítéseket – az ügyféllel a belső Iratkezelési Szabályzat szerint elkészített papíralapú, illetve – ha az ügyfél ezt kéri, és a hatályos jogszabályok nem tiltják – elektronikus kiadmánnyal kell közölni. 10.3.5. A hatósági ügyek intézése során a kiadmányozási jogkörök gyakorlása a Szabályzat 2. függeléke szerint történik. 10.3.6. Hatósági ügyeket lezáró döntés kiadmányozója az elnök, illetve átruházott kiadmányozási jogkörben eljárva elnökhelyettes, főosztályvezető, főosztályvezető-helyettes vagy osztályvezető lehet.

10.4. Véleménynyilvánításra, adatszolgáltatásra irányuló külső megkeresés esetén követendő eljárás 10.4.1. A megkeresés címzettje, illetve az általa erre kijelölt szervezeti egység vagy személy – az ügyintézésre rendelkezésre álló határidő alapján – szóban vagy – a megkeresés indokát, a kért információk pontos körét és a válaszadásra rendelkezésre álló határidőt megjelölő feljegyzés útján – írásban egyeztet a tárgy szerint érintettekkel. 10.4.2. Amennyiben az egyeztetés szóban történik, az egyeztetés megtörténtét az ügyiraton megfelelően rögzíteni kell. 10.4.3. A külső megkeresésre adott válaszról az érintetteket – különösen, ha az egyeztetésben részt vevők álláspontja nem volt teljesen egyező – tájékoztatni kell. 10.4.4. Jogszabályok végrehajtásáról adott szakmai vélemény kiadásakor az ügyfeleket tájékoztatni kell arról, hogy a Hivatal által kiadott állásfoglalásához, tájékoztató levélhez semmiféle joghatás nem fűződik, ezért az állásfoglalásban, tájékoztatásban foglaltak a bíróságot vagy más hatóságot eljárása során nem kötik.

10.5. A pályáztatási eljárás keretében történő ügyintézés sajátos szabályai 10.5.1. Az elnök hatáskörébe tartozó pénzügyi források pályázati formában történő eljuttatása a kedvezményezettekhez az elnök által utasításban kijelölt szervezet feladata az alábbi kivételekkel: 10.5.1.1. a Hivatal által megvalósítandó közbeszerzésekre kiírt pályázatok, 10.5.1.2. amelyeket jogszabály vagy egyéb kötelező előírás ettől eltérően szabályoz. 10.5.2. A Hivatal pályáztatási eljárásait az adott ügyre vonatkozó jogszabályi előírásokban foglaltak alapján kell lebonyolítani. A folyamatban részt vevő szervezeti egységek munkavégzésének megkönnyítése érdekében a pályázat kiírója minden esetben köteles 10.5.2.1. a pályázati kiírás szövegében előírni, hogy a pályázatot tartalmazó borítékon szerepeljen a pályázatot kiíró szervezeti egység, illetve az ügy iktatószáma, és ha van ilyen, a pályázat megnevezése, 10.5.2.2. a pályázat kiírásával egy időben értesíteni a Küldeménykezelő Irodát megjelölve a pályázati határidőt, az illetékes szervezeti egységet, ügyintézőt.

10.6. A közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos eljárás 10.6.1. Közérdekű kérelmet, panaszt, bejelentést (a 10.6. alpont alkalmazásában a továbbiakban: beadvány) írásban, személyesen, illetve telefonon lehet előterjeszteni a Hivatal székhelyén. A szóban előterjesztett beadványt írásba kell foglalni és a személyesen megjelent előterjesztő aláírásával ellátni. 10.6.2. Az írásba foglalt, illetve az írásban (postán, elektronikus úton, faxon) érkezett beadványokat a bejelentéssel érintett szervezeti egység vezetőjének kell továbbítani. Amennyiben nem állapítható meg egyértelműen, hogy mely szervezeti egység feladatkörébe tartozik a beadványban foglaltak kivizsgálása, vagy a beadvány több szervezeti egységet is érint, a beadványt az elnökhöz kell továbbítani.


4793

11. Az irányítás belső eszközei

11.1. A Hivatal belső irányításának eszközei a Hivatal egészét vagy meghatározott szervezeti egységét érintő normatív tartalmú, kötelező rendelkezések, végrehajtási szabályok, illetve tájékoztatások. Ezek az alábbiak: 11.1.1. Az elnöki utasítás az elnök által kiadott, általános érvényű feladatokat és kötelezettségeket meghatározó – a hivatal szervezetére vagy működésére vonatkozó munkáltatói, illetve a működés szempontjából egyéb releváns – intézkedéseket tartalmaz. 11.1.2. A belső szabályzat a Hivatal belső működési rendjét, az egyes szervezeti egységek és személyek feladatkörét meghatározó – jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök alapján kötelezően elkészítendő – a Hivatal egészére vonatkozó irányítási eszköz. Szabályzatot elnöki utasítással kell kiadni. 11.1.3. Az elnöki körlevél az elnök által kiadott, az elnöki utasítással azonos tárgyi, illetve szervi hatályú normatív rendelkezés, amely csak a hatályos szabályzatokkal összhangban álló rendelkezéseket tartalmazhat, annak kiegészítését, pontosítását, egységes értelmezését szolgálja, végrehajtási iránymutatást ad. 11.1.4. A tájékoztató az elnök által kiadott, a Hivatal működését, tevékenységét érintő, információ tartalmú közlés. 11.1.5. A módszertani útmutató a feladatok végrehajtásának eljárásrendjét, a munkafolyamatok menetét rögzítő irányítási eszköz. 11.1.6. Az ügyrend az önálló szervezeti egységek belső működésének részletes szabályait tartalmazza. Az ügyrendeket az Elnöki Kabinet – az Elnöki Kabinet ügyrendje esetében az elnök – ellenjegyzését követően az érintett szervezeti egység vezetője adja ki.

11.2. A kiadott belső irányítási eszköz nem lehet ellentétes hatályos jogszabállyal és közjogi szervezetszabályozó eszközzel.

11.3. A Szabályzat módosításait követően valamennyi szervezeti egység vezetője köteles haladéktalanul az ügyrendek és a munkaköri leírások aktualizálását, szükség szerinti módosítását elvégezni.

11.4. A belső irányítási eszközök kiadásának, összehangolásának és karbantartásának részletes rendjét a Hivatalban külön szabályzat tartalmazza.

11.5. Az irányítás szempontjából releváns egyéb kapcsolatok 11.5.1. Az elnök felelősségi körébe tartozó, az ágazatban működő köztestületekkel, testületekkel, továbbá a különböző civil szervezetekkel való kapcsolattartás rendjét a vonatkozó jogszabályok, a kapcsolattartók személyét a Szabályzat vagy az elnök egyedi megbízásai határozzák meg. 11.5.2. Ágazati feladatai ellátása érdekében a Hivatal részt vesz a különböző állandó és ad hoc minisztériumi, tárcaközi vagy szakmai bizottságok munkájában. Az állandó bizottságokról és az azok munkájában a Hivatalt képviselő személyekről, valamint a szakmai egyeztetésben részt vevő szervezetekről az elnök titkársága nyilvántartást vagy jegyzéket vezet. A változásokról az érintettek külön felkérés nélkül kötelesek tájékoztatást adni.

12. Az ellenőrzési jog gyakorlása

12.1. Az ellenőrzési jog gyakorlása a Hivatal ellenőrzési nyomvonalának megfelelően, az alábbi formában történik: 12.1.1. Vezetői ellenőrzés: a szervezeti egységek vezetői ellenőrzési jogukat – az általános jelentési kötelezettség szabályainak betartása mellett – közvetlenül és folyamatosan gyakorolják. 12.1.2. Munkafolyamatokba épített ellenőrzés: a szakmai, gazdasági, ügyviteli folyamatok megszervezése során a végrehajtó műveletek közé kötelezően olyan ellenőrzési műveleteket kell beiktatni, amelyek a folyamat szabályosságának és célszerűségének megállapítását szolgálják, illetve lehetővé teszik, valamint a keletkező adatok valódiságáról való meggyőződést segítik elő. 12.1.3. Belső ellenőrzés: az elnök által jóváhagyott éves ellenőrzési terv alapján történik, valamint ha azt soron kívül, az elnök javaslata, illetve a saját kezdeményezése alapján a belső ellenőr elrendeli. A belső ellenőrzés részletes szabályait a Belső Ellenőrzési Kézikönyv tartalmazza.

4794


12.2. A belső kontroll rendszere 12.2.1. A Hivatal belső kontrollrendszere tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat és belső szabályzatokat, amelyek biztosítják, hogy 12.2.1.1. a Hivatal valamennyi tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerűséggel, a szabályozottsággal, valamint a megbízható gazdálkodás (gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség) követelményeivel, 12.2.1.2. az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra, 12.2.1.3. megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre a Hivatal működésével kapcsolatban, 12.2.1.4. a belső kontrollrendszer harmonizációjára és összehangolására vonatkozó jogszabályok végrehajtásra kerüljenek a módszertani útmutatók figyelembevételével. 12.2.2. A Hivatal belső kontrollrendszeréért az elnök a felelős, aki köteles – a szervezet minden szintjén érvényesülő – megfelelő kontrollkörnyezetet, kockázatkezelési rendszert, kontrolltevékenységeket, információs és kommunikációs rendszert, nyomonkövetési rendszert (monitoring) kialakítani, működtetni és fejleszteni.

12.3. A szabálytalanságok kezelése 12.3.1. A Hivatal működése, a hivatali ügyintézés során észlelt szabálytalanságok kezelésének rendjét külön szabályzat tartalmazza.

13. Adatvédelem

13.1. A hivatali szervezeti egységek személyes adatkezelési, adatbiztonsági és adatszolgáltatási tevékenységét, az adatvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseket a személyes adatok védelméről szóló szabályzat(ok) és az informatikai biztonságról szóló szabályzat tartalmazza.

14. A kapcsolattartás rendje

14.1. A Hivatalban a kapcsolattartás rendje a gyakorolt hatáskörökhöz, jogkörökhöz, az ellátott feladatokhoz, valamint a kialakított belső munkamegosztáshoz igazodik.

14.2. A belső kapcsolattartás rendje 14.2.1. A belső kapcsolattartás során a Hivatal valamennyi dolgozójának fokozott figyelemmel kell lennie a szolgálati út betartására, továbbá a külső és belső megkeresések dokumentálására. 14.2.2. A szervezeti egységek feladataik ellátása során együttműködésre kötelezettek, a feladatkörükbe tartozó, de más szervezeti egységek feladatkörét is érintő ügyekben az érdekeltek egyeztetve kötelesek eljárni. 14.2.3. A szervezeti egység, illetve a Hivatal egészét érintő kérdésekben folytatott megbeszélésekről, konzultációkról, egyeztetésekről az ügyintézésért felelős személynek minden esetben haladéktalanul tájékoztatnia kell közvetlen vezetőjét.

14.3. A külső kapcsolattartás rendje 14.3.1. A szervezeti egységek minden olyan ügyben, amelyben a Hivatal képviselete nincs kizárólag az elnök, valamely szervezeti egység vagy annak vezetője részére fenntartva, bármely állami vagy társadalmi szervvel közvetlenül tarthatják a kapcsolatot, melyről a vezetői értekezleteken tájékoztatást adnak. 14.3.2. Külső szervekkel tervezett érdemi tárgyalás – ha az más szervezeti egység ügykörét is érinti – csak akkor kezdhető meg, ha a hivatali szervezeten belül minden részletre vonatkozóan egyetértés alakult ki, vagy a kérdésben döntésre jogosult vezető az esetleges vitát eldöntötte. 14.3.3. A tárgyalásokról emlékeztetőt kell készíteni, és azt meg kell küldeni mindazoknak, akiknek ügykörét a tárgyaláson elhangzottak érintik. 14.3.4. A szakmai szakszervezetekkel és civil szervezetekkel (szövetségekkel) az érintett szervezeti egységek tartják a kapcsolatot az elnök folyamatos tájékoztatása mellett.


14.3.5.

14.3.6.

14.3.7.

4795

Az állami számvevőszéki, a kormányzati és a fejezeti ellenőrzési ügyekben az Állami Számvevőszékkel, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal és a minisztérium ellenőrzésre jogosult szervezeti egységével a kapcsolattartást az elnök által az adott ügyre kijelölt szervezeti egység vagy kormánytisztviselő koordinálja. A médiával való kapcsolattartás rendje 14.3.6.1. Az írott (nyomtatott) és az elektronikus sajtó (a továbbiakban: média) képviselőinek mindennemű nyilatkozatot az elnök jogosult tenni, vagy az elnök engedélyével tehető. 14.3.6.2. Az elnök távollétében vagy akadályoztatása esetén a Szabályzat 2. függelék III. pont 20. alpontjában meghatározott helyettesítési sorrend irányadó. A médiának tett nyilatkozatról az elnököt minden esetben haladéktalanul tájékoztatni kell. 14.3.6.3. A médiának történő nyilatkozattétel során a minősített adat védelmére, a személyes adatok védelmére és a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó szabályokat meg kell tartani, a nyilatkozat nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével. 14.3.6.4. A médiával való kapcsolattartás koordinálását az Elnöki Kabinet látja el. 14.3.6.5. A médiával kapcsolatos belső és külső megkeresések tekintetében a [email protected] tematikus e-mail cím használata szükséges. 14.3.6.6. A nem közvetlenül a Hivatal működésével kapcsolatos médiamegkereséseket a minisztérium szervezeti és működési szabályzata szerint sajtótájékoztatásra jogosult szervezeti egységéhez kell irányítani. A nemzetközi kapcsolattartás rendje 14.3.7.1. Az oktatási diplomáciát érintő nemzetközi ügyekben – a minisztérium által kezdeményezett részvétel kivételével – a szervezeti egységek külső szervekkel a minisztérium nemzetközi felügyeleti területének előzetes egyetértésével, illetve tájékoztatásával járnak el. 14.3.7.2. A nemzetközi kapcsolatokat érintő hazai és nemzetközi fórumokon, bizottságokban és értekezleteken a Hivatal képviseletéről az elnök dönt, illetve a döntésről tájékoztatja a külföldi partnert. 14.3.7.3. A külföldi kiküldetéseket az elnök engedélyezi. A külföldi utazásokról éves kiküldetési tervet kell készíteni, melyet az elnök hagy jóvá. A jóváhagyott kiküldetési tervben foglalt utazásokat az elnök által engedélyezettnek kell tekinteni. 14.3.7.4. A külföldi utazásokról utazási jelentést kell készíteni.

Pedagógiai Oktatási Központok (15 darab)

Pedagógiai-‐szakmai Szolgáltatások Koordinációs Főosztálya

1. függelék a …/2015. (…) EMMI utasításhoz

Köznevelési Információs Rendszerek Osztálya

Nyilvántartó Iroda

Logisztikai Osztály

Köznevelési Mérési Értékelési Osztály

Érettségi é s Verseny-‐ szervezési Osztály

Köznevelési Program-‐ Koordinációs Osztály

Tanügyig. é s Ellenőrzési Osztály

Akkreditációs Osztály

Köznevelési Programok Főosztálya

Humán-‐ politikai Osztály

Tanügy-‐i gazgatási és Területi Koordinációs Főosztály

Köznevelési elnökhelyettes

Kommuni-‐ kációs Iroda

Elnöki Kabinet

Felsőoktatási Információs Rendszerek Osztálya

Hallgatói Ösztöndíj Osztály

Felsőoktatási Felvételi és Hallgatói Osztály

Felsőoktatási Engedélyezési és Nyilvántar-‐ tási Osztály

Felsőoktatási Főosztály

Felsőoktatási elnökhelyettes

Jogi Osztály

Elnök

Nyelvvizsgáz-‐ tatási Akkreditációs Központ

Magyar Ekvivalencia é s Információs Központ

Ekvivalencia é s Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Főosztály

Koordinációs Osztály

Az Oktatási Hivatal szervezeti felépítése

Üzemeltetési és Iratkezelési Osztály

Oktatási Igazolványok Osztálya

Informatikai és Üzemeltetési Főosztály

Belső e llenőr

Projekt-‐ igazgatóság

Projektigazgató

Számviteli Osztály

Pénzügyi Osztály

Gazdasági Főosztály

Gazdasági elnökhelyettes

4796 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő • 2015. évi 38. szám

1. függelék a 39/2015. (VII. 31.) EMMI utasításhoz

Az Oktatási Hivatal szervezeti felépítése

4797


2. függelék a 39/2015. (VII. 31.) EMMI utasításhoz A munkáltatói jogok gyakorlásának, a hatósági ügyekben történő kiadmányozás és a helyettesítés rendje

I. A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje

1. A Hivatal valamennyi foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló dolgozója felett az elnök – a jelen Szabályzatban meghatározottak szerint – gyakorolja a munkáltatói jogokat.

2. A Hivatal elnökhelyetteseinek kinevezése, felmentése – az elnök javaslatára –, valamint a gazdasági elnökhelyettes díjazásának megállapítása a miniszter hatásköre. Az egyéb munkáltatói jogokat az elnökhelyettesek tekintetében az elnök gyakorolja.

3. A Hivatal belső ellenőrzési vezetőjét a miniszter javaslatára az elnök nevezi ki, menti fel vagy helyezi át.

4. Az elnök – a jogszabályok és a jelen mellékletben foglaltak figyelembevételével – a munkáltatói jogok gyakorlását az elnökhelyettesekre, a projektigazgatóra, a főosztályvezetőkre, a projektigazgató-helyettes(ek)re, a főosztályvezetőhelyettesekre, az osztályvezetőkre, valamint a Projektigazgatóság ügyrendje és a projekt szervezeti struktúrája szerinti vezetői feladatokat ellátó munkavállalókra részben átruházza. A főosztályvezető-helyettest az osztályvezetőt megillető, átruházott munkáltatói jogkör illeti meg, amennyiben osztály jogállású szervezeti egységet vezet.

5. Az elnök a 7. pontban meghatározott, átruházott munkáltatói jogot bármely esetben jogosult visszavonni.

6. Az elnök át nem ruházható munkáltatói jogkörei az alábbiak: 6.1. kinevezés, vezetői kinevezés, munkaszerződés megkötése; 6.2. végleges hatályú áthelyezési megállapodás; 6.3. illetmény-, illetve bérmegállapítás (átsorolás, pótlékok megállapítása); 6.4. alapilletmény-eltérítés megállapítása; 6.5. munkavégzéssel járó további jogviszony engedélyezése; 6.6. munkavégzés alóli felmentés engedélyezése; 6.7. ügyelet és készenlét elrendelése; 6.8. kormánytisztviselői jogviszony megszűnés, megszüntetés, munkaszerződés megszüntetése, felmondása; 6.9. munkaköri leírás kiadása; 6.10. kormánytisztviselői jogviszony módosítása, munkaszerződés módosítása; 6.11. helyettesítés elrendelése, helyettesítési díj megállapítása; 6.12. fizetési előleg folyósításának engedélyezése; 6.13. határozott idejű áthelyezés; 6.14. kirendelés, átirányítás; 6.15. külföldi kiküldetés, tanulmányút engedélyezése; 6.16. elismerés, jutalmazás, címadományozás; 6.17. címadományozás visszavonása; 6.18. célfeladat és céljuttatás megállapítása; 6.19. fegyelmi, kártérítési eljárás indítása; a fegyelmi vétség, a kártérítés megállapítása; 6.20. vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezése; 6.21. nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezése; 6.22. összeférhetetlenség megállapítása; 6.23. fizetés nélküli szabadság engedélyezése; 6.24. közigazgatási szakvizsgára jelentkezés engedélyezése; 6.25. tanulmányi szerződés megkötése, módosítása, megszüntetése; 6.26. szakképzettség, végzettség megszerzésére való kötelezés előírása; 6.27. szociális támogatások, lakáscélú támogatás engedélyezése;

4798


6.28.

6.29. 6.30.

6.31.

a tárgyévre vonatkozóan az elnökhelyettesekkel, továbbá az elnök közvetlen irányítása alá tartozó főosztályvezetőkkel, osztályvezetőkkel, illetve kormánytisztviselőkkel szemben támasztott teljesítménykövetelmények megállapítása, az értékelések elvégzése; a minősítői jogkör gyakorlása az elnökhelyettesek, továbbá az elnök közvetlen irányítása alá tartozó főosztályvezetők, osztályvezetők, illetve kormánytisztviselők vonatkozásában; a szabadságolási ütemterv keretei között a szabadságok igénybevételének engedélyezése az elnökhelyettesek, a projektigazgató, továbbá az elnök közvetlen irányítása alá tartozó főosztályvezetők, osztályvezetők, kormánytisztviselők, illetve munkavállalók vonatkozásában; a rendkívüli munkaidő elrendelése az elnökhelyettesek, a projektigazgató, továbbá az elnök közvetlen irányítása alá tartozó főosztályvezetők, osztályvezetők, kormánytisztviselők, illetve munkavállalók vonatkozásában.

7. A Hivatalban a vezetők az alábbi átruházott munkáltatói jogokat gyakorolják: 7.1. Az elnökhelyettes a vezetése alá tartozó valamennyi dolgozó vonatkozásában gyakorolja a 7.1.13. alpontban foglalt munkáltatói jogokat; a közvetlen vezetése alá tartozó főosztályvezető(k), illetve a közvetlen vezetése alá tartozó osztályvezető(k) és dolgozók vonatkozásában pedig az alábbiakat: 7.1.1. ellátja a munkavégzés közvetlen felügyeletét és irányítását, a közvetlen, napi munkavégzésre vonatkozóan utasítást ad, beszámoltat; 7.1.2. a szabadságolási ütemterv keretei között engedélyezi a szabadságok, illetve a tanulmányi rend szerinti tanulmányi szabadságok igénybevételét; 7.1.3. véleményezi a fizetés nélküli szabadság engedélyezésre vonatkozó kérelmeket; 7.1.4. engedélyezi a dolgozók munkaidőben történő eltávozását; 7.1.5. javaslatot tesz az elnöknek a helyettesítés elrendelésére; 7.1.6. javaslatot tesz a személyzeti és munkajogi intézkedésekre, kitüntetésekre, jutalmazásra, fegyelmi felelősségre vonásra; 7.1.7. megállapítja a tárgyévre vonatkozóan a kormánytisztviselői teljesítménykövetelményeket, elvégzi az értékeléseket; 7.1.8. elvégzi a kormánytisztviselők minősítését; 7.1.9. véleményezi a kedvezmények, juttatások igénybevétele tárgyában előterjesztett kérelmeket; 7.1.10. véleményezi az elnök hatáskörébe tartozó munkáltatói intézkedéseket; 7.1.11. elrendeli a rendkívüli munkaidőt; 7.1.12. engedélyezi az országon belüli kiküldetéseket, és igazolja azok teljesítését; 7.1.13. általános utasítást ad. 7.2.

A projektigazgató a Projektigazgatóság valamennyi dolgozója vonatkozásában gyakorolja a 7.2.9–7.2.12. alpontokban foglalt munkáltatói jogokat; a közvetlen vezetése alá tartozó projektigazgató-helyettes(ek) vonatkozásában pedig az alábbiakat: 7.2.1. ellátja a munkavégzés közvetlen felügyeletét és irányítását, a közvetlen, napi munkavégzésre vonatkozóan utasítást ad, beszámoltat, munkáltatói figyelmeztetést ad; 7.2.2. engedélyezi a szabadságok, valamint a tanulmányi rend szerinti tanulmányi szabadságok igénybevételét; 7.2.3. véleményezi a fizetés nélküli szabadság engedélyezésre vonatkozó kérelmeket; 7.2.4. engedélyezi a dolgozók munkaidőben történő eltávozását; 7.2.5. javaslatot tesz a helyettesítés elrendelésére; 7.2.6. javaslatot tesz a személyzeti és munkajogi intézkedésekre, kitüntetésekre, jutalmazásra, felelősségre vonásra; 7.2.7. véleményezi a kedvezmények, juttatások igénybevétele tárgyában előterjesztett kérelmeket; 7.2.8. véleményezi az elnök hatáskörébe tartozó munkáltatói intézkedéseket; 7.2.9. elrendeli a rendkívüli munkaidőt; 7.2.10. engedélyezi az országon belüli kiküldetéseket, és igazolja azok teljesítését; 7.2.11. hozzárendeli az egyes munkavállalókat és feladataikat a munkaköri leíráson belül az egyes projektekhez; 7.2.12. általános utasítást ad.


4799

7.3.

A főosztályvezető a főosztály valamennyi dolgozója vonatkozásában gyakorolja a 7.3.11–7.3.13. alpontokban foglalt munkáltatói jogokat; az irányítása, vezetése alá tartozó főosztályvezető-helyettes(ek), osztályvezető(k) és a közvetlen vezetése alá tartozó dolgozók vonatkozásában pedig az alábbiakat: 7.3.1. ellátja a munkavégzés közvetlen felügyeletét és irányítását, a közvetlen, napi munkavégzésre vonatkozóan utasítást ad, beszámoltat; 7.3.2. a szabadságolási ütemterv keretei között engedélyezi a szabadságok, valamint a tanulmányi rend szerinti tanulmányi szabadságok igénybevételét; 7.3.3. véleményezi a fizetés nélküli szabadság engedélyezésre vonatkozó kérelmeket; 7.3.4. engedélyezi a dolgozók munkaidőben történő eltávozását; 7.3.5. javaslatot tesz a helyettesítés elrendelésére; 7.3.6. javaslatot tesz a személyzeti és munkajogi intézkedésekre, kitüntetésekre, jutalmazásra, fegyelmi felelősségre vonásra; 7.3.7. megállapítja a tárgyévre vonatkozóan a kormánytisztviselői teljesítménykövetelményeket, elvégzi az értékeléseket; 7.3.8. elvégzi a kormánytisztviselők minősítését; 7.3.9. véleményezi a kedvezmények, juttatások igénybevétele tárgyában előterjesztett dolgozói kérelmeket; 7.3.10. véleményezi az elnök vagy az elnökhelyettes hatáskörébe tartozó munkáltatói intézkedéseket; 7.3.11. elrendeli a rendkívüli munkaidőt; 7.3.12. engedélyezi az országon belüli kiküldetéseket, és igazolja azok teljesítését; 7.3.13. általános utasítást ad.

7.4.

A főosztályvezető-helyettes és az osztályvezető a vezetése alá tartozó dolgozók vonatkozásában: 7.4.1. ellátja a munkavégzés közvetlen felügyeletét és irányítását, a közvetlen, napi munkavégzésre vonatkozóan utasítást ad, beszámoltat; 7.4.2. a szabadságolási ütemterv keretei között – főosztály keretében működő osztály esetén a főosztályvezetővel egyeztetve engedélyezi a szabadságok, valamint a tanulmányi rend szerinti tanulmányi szabadságok igénybevételét; 7.4.3. véleményezi a fizetés nélküli szabadság engedélyezésre vonatkozó kérelmeket; 7.4.4. engedélyezi a dolgozók munkaidőben történő eltávozását; 7.4.5. javaslatot tesz a helyettesítés elrendelésére; 7.4.6. javaslatot tesz a személyzeti és munkajogi intézkedésekre, kitüntetésekre, jutalmazásra, fegyelmi felelősségre vonásra; 7.4.7. megállapítja a tárgyévre vonatkozóan a kormánytisztviselői teljesítménykövetelményeket, elvégzi az értékeléseket; 7.4.8. elvégzi a kormánytisztviselők minősítését; 7.4.9. véleményezi a kedvezmények, juttatások igénybevétele tárgyában előterjesztett dolgozói kérelmeket; 7.4.10. véleményezi az elnök vagy az elnökhelyettes hatáskörébe tartozó munkáltatói intézkedéseket.

7.5.

A projektigazgató-helyettes az irányítása, vezetése alá tartozó valamennyi dolgozó vonatkozásában gyakorolja a 7.5.9. alpontban foglalt munkáltatói jogot; a közvetlen vezetése alá tartozó dolgozók vonatkozásában pedig az alábbiakat: 7.5.1. ellátja a munkavégzés közvetlen felügyeletét és irányítását, a közvetlen, napi munkavégzésre vonatkozóan utasítást ad, beszámoltat; 7.5.2. a projektigazgatóval egyeztetve engedélyezi a szabadságok, valamint a tanulmányi rend szerinti tanulmányi szabadságok igénybevételét; 7.5.3. véleményezi a fizetés nélküli szabadság engedélyezésre vonatkozó kérelmeket; 7.5.4. engedélyezi a dolgozók munkaidőben történő eltávozását; 7.5.5. javaslatot tesz a helyettesítés elrendelésére; 7.5.6. javaslatot tesz a személyzeti és munkajogi intézkedésekre, kitüntetésekre, jutalmazásra, felelősségre vonásra;

4800


7.5.7. 7.5.8. 7.5.9. 7.6.

véleményezi a kedvezmények, juttatások igénybevétele tárgyában előterjesztett kérelmeket; véleményezi az elnök vagy a projektigazgató hatáskörébe tartozó munkáltatói intézkedéseket; általános utasítást ad.

A Projektigazgatóság vonatkozásában a Projektigazgatóság ügyrendje és a projekt szervezeti struktúrája szerint vezetői feladatokat ellátó munkavállaló a vezetése alá tartozó dolgozók vonatkozásában az alábbi munkáltatói jogokat gyakorolja: 7.6.1. ellátja a projekt szervezetbe beosztott munkavállalói munkavégzésének közvetlen felügyeletét és irányítását, a közvetlen, napi munkavégzésre vonatkozóan utasítást ad, beszámoltat; 7.6.2. a közvetlen vezetőjével egyeztetve engedélyezi a szabadságok, valamint a tanulmányi rend szerinti tanulmányi szabadságok igénybevételét; 7.6.3. véleményezi a fizetés nélküli szabadság engedélyezésre vonatkozó kérelmeket; 7.6.4. engedélyezi a dolgozók munkaidőben történő eltávozását; 7.6.5. javaslatot tesz a helyettesítés elrendelésére; 7.6.6. javaslatot tesz a személyzeti és munkajogi intézkedésekre, kitüntetésekre, jutalmazásra, felelősségre vonásra; 7.6.7. véleményezi a kedvezmények, juttatások igénybevétele tárgyában előterjesztett kérelmeket; 7.6.8. véleményezi az elnök hatáskörébe tartozó munkáltatói intézkedéseket.

II. A kiadmányozás rendje

8. A kiadmányozásra előkészített ügyiratokat a szolgálati út betartásával kell a kiadmányozásra jogosult elé terjeszteni. A szervezeti egységek által – akár jogszabályváltozás folytán történő módosítás miatt – alkalmazni kívánt határozat –, valamint végzésminták, továbbá az ezektől eltérő, egyedi, bonyolultabb megítélésű ügyekben kiadmányozni kívánt határozatok láttamozás céljából az Elnöki Kabinetre megküldendők. A Hivatalba akár véleményezésre, akár tájékoztatásképpen érkező jogszabálytervezetek minden esetben soron kívül továbbítandók az Elnöki Kabinet részére, lehetőség szerint az ezekkel kapcsolatban javasolt írásbeli észrevételekkel együtt.

9. Gazdálkodási jellegű, illetve gazdasági kihatású ügyekben a kiadmányozási, illetve a kötelezettségvállalási, utalványozási, ellenjegyzési, érvényesítő jog a Hivatal külön szabályzataiban foglalt előírások szerint gyakorolható.

10. A kiadmányozási jog átruházása nem minősül hatáskör átruházásnak. A hatósági ügyekben kiadmányozásra kerülő döntéseken fel kell tüntetni, hogy a kiadmányozó az elnök nevében és megbízásából jár el, az iratokat pedig az Iratkezelési Szabályzatban meghatározottak szerint, a hivatali bélyegzők nyilvántartásának megfelelően, a kiadmányozó szervezeti egység által használt bélyegző lenyomatával kell ellátni.

11. A nem hatósági ügyekben kiadmányozásra kerülő iratokon az adott szervezeti egység ügyrendjében foglaltak alapján kiadmányozásra jogosult a saját nevét tünteti fel az elnök nevében és megbízásából történő eljárásra való utalás nélkül.

12. A Hivatal hatályos szerződéseiben foglalt rendelkezéseket is figyelembe véve a szakmai teljesítésigazolások kiadmányozási joga főszabály szerint az érintett szervezeti egység vezetőjét illeti meg. A szakmai teljesítésigazolások gyakorlásának részletes rendjét a Hivatal gazdálkodási tárgyú szabályzatai tartalmazzák.

13. A Szabályzat jelen mellékletében fel nem tüntetett, az egyes szervezeti egységekre vonatkozó egyéb, kiadmányozással kapcsolatos előírásokat az adott szervezeti egység ügyrendje tartalmazza.

14. Az elnök kiadmányozási joga 14.1. A Hivatal nevében a kiadmányozási jog az elnököt illeti meg. 14.2. Az elnök kiadmányozza a Hivatal hatáskörébe tartozó döntéseket, ügyiratokat. 14.3. Az elnök – a jogszabályok figyelembevételével – a kiadmányozási jog gyakorlását az elnökhelyettesekre, a főosztályvezetőkre, a főosztályvezető-helyettesekre, továbbá az osztályvezetőkre részben átruházza.


14.4.

14.5.

4801

A főosztályvezető-helyettest az osztályvezetőre vonatkozó átruházott kiadmányozási jogkör illeti meg, amennyiben osztály jogállású szervezeti egységet vezet. Az elnök a 15–18. pontokban meghatározott, átruházott kiadmányozási jogot bármely esetben jogosult visszavonni. Az elnök át nem ruházható kiadmányozási joga: Az elnököt illeti meg 14.5.1. a Miniszterelnökség, a minisztériumok, a központi hivatalok, az Állami Számvevőszék, az Alkotmánybíróság, a bíróság, az ügyészség, a rendőrség, a Magyar Honvédség, a titkosszolgálati eszközök alkalmazására felruházott szervezetek, illetve egyéb kiemelt, országos hatáskörű szervek vezetőjéhez, valamint a kormány tagjaihoz, az államtitkárokhoz, az országgyűlési képviselőkhöz címzett iratok kiadmányozási joga; 14.5.2. a munkáltatói intézkedések közül a 6. pontban foglaltak kiadmányozási joga; 14.5.3. a jogorvoslati eljárások közül a bírósági felülvizsgálati eljárással és az újrafelvételi eljárással, illetve a döntés-felülvizsgálati eljárásokkal kapcsolatosan keletkezett iratok esetén a kiadmányozási jog; 14.5.4. a nyelvvizsga ügyében tett panasz tárgyában a nyelvvizsgaközpont első fokú döntése ellen benyújtott jogorvoslati kérelem alapján a másodfokú döntés kiadmányozási joga; 14.5.5. a köznevelési feladatkör tekintetében: 14.5.5.1. a kormányhivatalok elsőfokú döntése ellen benyújtott fellebbezés alapján a Hivatal által hozandó másodfokú döntés kiadmányozásának joga, 14.5.5.2. a kormányhivatalok mellett működő független vizsgabizottságok döntése ellen benyújtott törvényességi kérelmekkel kapcsolatos döntések kiadmányozási joga; érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározott esetben a kormányhivatalok mellett működő érettségi vizsga vizsgabizottságának döntése ellen benyújtott törvényességi kérelemmel kapcsolatos másodfokú döntés kiadmányozási joga; az érettségi vizsga megszervezésével összefüggő miniszteri intézkedés kezdeményezésének kiadmányozási joga, ha annak elmaradása miatt országos szinten veszélybe kerülhet az érettségi vizsga jogszabályok szerinti megtartása, 14.5.5.3. a vizsgaszabályzatban, illetve a tanév rendjében foglaltaktól való eltérés kezdeményezésének kiadmányozási joga, ha arra az érettségi vizsga megszervezése vagy rendkívüli szünet elrendelése miatt, a tanév megszervezése érdekében szükség van, 14.5.5.4. az érettségi vizsga, illetve az érettségi bizonyítvány érvénytelenné nyilvánításának, a vizsgán elért eredmény megsemmisítése kezdeményezésének kiadmányozási joga, ha bebizonyosodik, hogy az iskola a vizsgát jogellenesen szervezte meg, illetve a bizonyítványt jogellenesen állította ki; 14.5.6. a felsőoktatási feladatkör tekintetében: 14.5.6.1. a felsőoktatási intézmény és felsőoktatási szervezet nyilvántartásba vételével, nyilvántartásból való törlésével kapcsolatos elsőfokú döntés kiadmányozási joga, 14.5.6.2. a felsőoktatási intézmény és felsőoktatási szervezet működésének első alkalommal történő engedélyezésével, működési engedélyének visszavonásával kapcsolatos elsőfokú döntés kiadmányozási joga, 14.5.6.3. a felsőoktatási intézmény létesítésével, átalakulásával (egyesülés, szétválás, kiválás, csatlakozás, beolvadás), megszűnésével kapcsolatos elsőfokú döntés kiadmányozási joga, 14.5.6.4. a felsőoktatási intézmény közhasznúsági nyilvántartásba vételével és közhasznúsági nyilvántartásból való törlésével; a felsőoktatási diákotthon nyilvántartásba vételével és törlésével; a felsőoktatási intézmény ellenőrzésével kapcsolatos elsőfokú döntés kiadmányozási joga, 14.5.6.5. a hallgatói ösztöndíjakhoz kapcsolódó visszatérítési kötelezettségekkel kapcsolatos döntés és a hallgatói nyilatkozatokban vállalt kötelezettség alóli mentesítésről szóló döntések kiadmányozási joga;

4802


14.5.7. 14.5.8. 14.5.9. 14.5.10.

az Országos szakértői, az Országos vizsgaelnöki és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékkel kapcsolatos határozat vagy végzés kiadmányozási joga; a Hivatal által akkreditált továbbképzések szervezésével kapcsolatos felnőttképzési szerződések, tanúsítványok kiadmányozási joga; az eljárási határidő meghosszabbításáról szóló végzés kiadmányozási joga; a Hivatal gazdálkodási rendjéről szóló szabályzatban meghatározott összeghatárt meghaladó valamennyi szerződés tekintetében a kiadmányozás joga; ezen felül az elnök a gazdálkodás rendjéről szóló szabályzatban meghatározott összeghatárt el nem érő értékű kötelezettségvállalást tartalmazó szerződések tekintetében is magához vonhatja a kiadmányozás jogát.

15. Az elnökhelyettes átruházott kiadmányozási joga 15.1. Az elnökhelyettes kiadmányozza az irányítása, illetve vezetése alá tartozó dolgozók és szervezeti egység(ek) vonatkozásában a saját feladatkörében hozott érdemi intézkedéseket. 15.2. A munkáltatói intézkedések közül az elnökhelyettest illeti meg a 7.1. pontban foglaltak kiadmányozási joga. 15.3. Az elnökhelyettest illeti meg – az elnök át nem ruházható kiadmányozási jogkörét kivéve – az általa irányított, illetve vezetett szervezeti egység(ek), illetve feladatkör vonatkozásában a minisztérium, a kormányhivatal, a központi hivatal érintett szakterületeinek vezetőihez címzett iratok kiadmányozási joga. 15.4. Az elnökhelyettest illeti meg – az elnök át nem ruházható kiadmányozási jogkörét kivéve – az általa irányított, illetve vezetett szervezeti egység(ek) vonatkozásában a gazdálkodás rendjéről szóló szabályzatban meghatározott összeghatárig terjedő kötelezettségvállalásra vonatkozó szerződések kiadmányozási joga. 15.5.

A köznevelési elnökhelyettest illeti meg a kiadmányozás joga: 15.5.1. a Tanügy-igazgatási és Területi Koordinációs Főosztály feladatkörébe tartozó ügyek közül: 15.5.1.1. a kormányhivatalokkal kapcsolatos szakmai iránymutatások kiadmányozási joga, 15.5.1.2. a kormánymegbízottakkal kapcsolatos levelezés: meghívók, emlékeztetők jóváhagyásának kiadmányozási joga, 15.5.1.3. a nem állami és a nem helyi önkormányzati intézményfenntartó részére megállapított normatív költségvetési támogatás felülvizsgálatának, illetve a folyósítás felfüggesztése Magyar Államkincstárnál történő kezdeményezésének kiadmányozási joga, a székhely szerinti jegyző, főjegyző értesítése mellett; 15.5.2. feladatkörében a középfokú felvételi eljárás központi írásbeli vizsgáival kapcsolatos, a dolgozatok javításához kötődő, az iskolai elbírálás után fenntartott észrevételekkel kapcsolatos döntések kiadmányozási joga.

15.6.

A felsőoktatási elnökhelyettest illeti meg a kiadmányozás joga: 15.6.1. a Felsőoktatási Főosztály feladatkörébe tartozó ügyek közül: 15.6.1.1. a felsőoktatási intézmény maximális hallgatói létszámának megállapításával, 15.6.1.2. a felsőoktatási intézmény és felsőoktatási szervezet működési engedélyének felülvizsgálatával, 15.6.1.3. a doktori iskola nyilvántartásba vételével, 15.6.1.4. a külföldi felsőoktatási intézmény nyilvántartásba vételével, magyarországi működésének engedélyezésével, 15.6.1.5. a leckekönyvek jóváhagyásával, 15.6.1.6. a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartása során a visszatérítési kötelezettség megállapításával, éves és eseti egyenlegközléssel, részletfizetésekkel kapcsolatos döntések kiadmányozási joga.

16. A főosztályvezető átruházott kiadmányozási joga 16.1. A főosztályvezető kiadmányozza a vezetése, irányítása alá tartozó dolgozók és szervezeti egység(ek) vonatkozásában a saját feladatkörében hozott érdemi döntéseket, ügyiratokat. 16.2. A munkáltatói intézkedések közül a főosztályvezetőt illeti meg a 7.3. pontban foglaltak kiadmányozási joga.


16.3.

16.4.

16.5.

16.6.

4803

A főosztályvezetőt illeti meg – az elnök, illetve az elnökhelyettesek által kiadmányozandó intézkedéseket kivéve – az általa vezetett szervezeti egység(ek) vonatkozásában a hatósági ügyeket lezáró határozat vagy végzés kiadmányozási joga. A főosztályvezetőt illeti meg – az elnök által kiadmányozandó intézkedéseket kivéve – az általa vezetett szervezeti egység(ek) vonatkozásában a hatósági ügyeket lezáró elutasító határozat vagy végzés kiadmányozási joga. A főosztályvezetőt illeti meg – az elnök által kiadmányozandó intézkedéseket kivéve – az általa vezetett szervezeti egység(ek) vonatkozásában a Hivatal gazdálkodási rendjéről szóló szabályzatban meghatározott összeghatárig terjedő kötelezettségvállalással együtt járó végzés kiadmányozási joga. A főosztályvezetőt illeti meg – az elnök által kiadmányozandó intézkedéseket kivéve – az általa vezetett szervezeti egység(ek) vonatkozásában a Hivatal gazdálkodási rendjéről szóló szabályzatban meghatározott összeghatárig terjedő kötelezettségvállalásra vonatkozó szerződések kiadmányozási joga.

16.7.

A Felsőoktatási Főosztály vezetőjét illeti meg feladatkörében: 16.7.1. az eljárást lezáró döntések kiadmányozási joga az alábbi ügyekben: 16.7.1.1. szakirányú továbbképzés létesítése, 16.7.1.2. felsőoktatási intézmény alapító okiratában szereplő és ahhoz kapcsolódó adatok, illetve adatváltozások nyilvántartásba vétele, 16.7.1.3. alap- és mesterképzési szak indításának nyilvántartásba vétele, 16.7.1.4. a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartása során a mentesítési döntések; 16.7.2. az eljárás során keletkezett egyéb döntések kiadmányozási joga az alábbi ügyekben: 16.7.2.1. a felsőoktatási hatósági ellenőrzési eljárás során hozott döntés a 14.5.6. pontban foglaltak kivételével, 16.7.2.2. egyéb szakértői kirendelések, kötelezettségvállalást tartalmazó végzések, 16.7.2.3. a felsőoktatási felvételi eljárások során a besorolási döntés, illetve minden, ehhez kapcsolódó döntés, 16.7.2.4. a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartása során a felfüggesztő végzések.

16.8.

A Tanügy-igazgatási és Területi Koordinációs Főosztály vezetőjét illeti meg feladatkörében az alábbiakban felsorolt feladatok tekintetében, az ügyeket lezáró döntések, valamint a kötelezettségvállalással együtt járó végzések kiadmányozási joga: 16.8.1. szakmai ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokban; 16.8.2. a szakértői, vizsgaelnöki tevékenység, illetve a bejelentési kötelezettség teljesítésének ellenőrzésével kapcsolatos évenkénti felkészítésekről kiadott igazolások vonatkozásában; 16.8.3. a minősített alapfokú művészetoktatási intézményekkel, valamint a szakértői és rehabilitációs bizottságokkal kapcsolatos tanügy-igazgatási döntések tekintetében; 16.8.4. az állami intézményfenntartó központ intézményeinek nyilvántartásba vételi eljárását lezáró érdemi döntések tekintetében; 16.8.5. a tankönyvvé nyilvánítással, a tankönyvvé nyilvánítás megszüntetésével, a tankönyvjegyzékre történő felvétellel és törléssel kapcsolatban; 16.8.6. pedagógus-továbbképzési program engedélyezésével kapcsolatban; 16.8.7. pedagógus-továbbképzések szervezőinek ellenőrzésével kapcsolatban; 16.8.8. az eljárás során keletkezett egyéb döntések kiadmányozási joga az alábbi ügyekben: 16.8.8.1. az Országos Pedagógus-képzési és Továbbképzési Bizottság szakértői kirendelése (szakirányú továbbképzés-létesítési eljárásban), 16.8.8.2. pedagógus-továbbképzési jegyzékre való felvétel, 16.8.8.3. a pedagógus-továbbképzések szervezőinek ellenőrzése ügyében az eljárást megindító döntés.

16.9.

Az Elnöki Kabinet vezetőjét illeti meg feladatkörében: 16.9.1. az egyes oktatási igazolványokkal kapcsolatos igazolások kiadmányozási joga; 16.9.2. a belföldön kiállított oklevelek felülhitelesítésével kapcsolatos iratok kiadmányozási joga.

4804


16.10.

Az Ekvivalencia és Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Főosztály vezetőjét illeti meg feladatkörében: 16.10.1. az általános iskolai és középiskolai bizonyítványok, valamint a felsőfokú oklevelek és tudományos fokozatok által tanúsított végzettségi szint elismerésével kapcsolatos hatósági iratok kiadmányozási joga; 16.10.2. az alap-, közép- és felsőfokú szakképesítések és – a Magyar Ekvivalencia és Információs Központ által működtetett szakbizottságok közreműködésével – a felsőfokú végzettséghez kapcsolódó szakképzettségek elismerésével kapcsolatos hatósági iratok kiadmányozási joga; 16.10.3. bizonyítványok és oklevelek nyelvvizsga-egyenértékűségével kapcsolatos tájékoztatások kiadmányozási joga; 16.10.4. a külföldi hivatalos eljárásban való felhasználás céljából a hazai oktatási intézményekben folytatott tanulmányokról, illetve bizonyítványokról, oklevelekről, valamint szakmai gyakorlatról szóló hatósági bizonyítványok kiadmányozási joga.

16.11.

Az Informatikai és Üzemeltetési Főosztály vezetőjét illeti meg feladatkörében az informatikai biztonsági kérdésekkel kapcsolatos ügyekben a hatósági megkeresésekkel kapcsolatos levelezés kiadmányozási joga.

17. A főosztályvezető-helyettes átruházott kiadmányozási joga 17.1. A főosztályvezető-helyettes kiadmányozza a vezetése alá tartozó dolgozók és szervezeti egység vonatkozásában a saját feladatkörében hozott érdemi döntéseket, ügyiratokat. 17.2. A munkáltatói intézkedések közül a főosztályvezető-helyettest illeti meg a 7.4. pontban foglaltak kiadmányozási joga. 17.3. A Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ vezetőjét illeti meg feladatkörében a nyelvvizsgaakkreditációval kapcsolatos feladatok tekintetében a hatósági döntések kiadmányozási joga. 17.4. Az Informatikai és Üzemeltetési Főosztály Üzemeltetési és Iratkezelési Osztályának vezetőjét illeti meg feladatkörében a küldeménykezelő irodával (papír- vagy elektronikus alapú iratkezeléssel) kapcsolatos ügyekben a hatósági megkeresésekkel kapcsolatos levelezés kiadmányozási joga. 17.5. Az Informatikai és Üzemeltetési Főosztály Oktatási Igazolványok Osztályának vezetőjét illeti meg feladatkörében: 17.5.1. a diákigazolvány ügyekben hozott döntések kiadmányozási joga; 17.5.2. a diákigazolvány ügyekben kiküldendő hiánypótlások kiadmányozási joga. 17.6. A Tanügy-igazgatási és Területi Koordinációs Főosztály Köznevelési Információs Rendszerek Osztályának vezetőjét illeti meg feladatkörében: 17.6.1. az adatszolgáltatási ügyekben hozott döntések kiadmányozási joga; 17.6.2. a KIR-ügyekben hozott hatósági döntések kiadmányozási joga; 17.6.3. a KIR-ügyekben kiküldendő hiánypótlások kiadmányozási joga. 17.7. A Felsőoktatási Főosztály Felsőoktatási Engedélyezési és Nyilvántartási Osztályának vezetőjét illeti meg feladatkörében: 17.7.1. az eljárást lezáró döntések kiadmányozási joga az alábbi ügyekben: 17.7.1.1. szakirányú továbbképzési szak, felsőfokú szakképzés, felsőoktatási szakképzés indításának nyilvántartásba vétele, 17.7.1.2. felsőoktatási regisztrációs adatok és adatváltozások nyilvántartásba vétele, kivéve az elnök és a Felsőoktatási Főosztály főosztályvezetőjének kiadmányozási jogkörébe tartozó ügyeket; 17.7.2. az eljárás során keletkezett alábbi egyéb döntések, iratok kiadmányozási joga: 17.7.2.1. eljárást felfüggesztő végzések, 17.7.2.2. hiánypótlások, felhívások nyilatkozattételre, 17.7.2.3. számlakérők, fizetési felhívó végzések, 17.7.2.4. szakértői kirendelések, megbízólevelek, kötelezettségvállalást tartalmazó egyéb végzések és iratok.

18. Az osztályvezető átruházott kiadmányozási joga 18.1. Az osztályvezető kiadmányozza a vezetése alá tartozó dolgozók és szervezeti egység vonatkozásában a saját feladatkörében hozott érdemi döntéseket, ügyiratokat. 18.2. A munkáltatói intézkedések közül az osztályvezetőt illeti meg a 7.4. pontban foglaltak kiadmányozási joga.


18.3.

18.4.

18.5.

18.6.

18.7.

4805

A Felsőoktatási Főosztály Felsőoktatási Felvételi és Hallgatói Osztályának vezetőjét illeti meg feladatkörében a felsőoktatási felvételi ügyekben az eljárást lezáró végzések kivételével minden egyéb végzés kiadmányozási joga. A Felsőoktatási Főosztály Felsőoktatási Információs Rendszerek Osztályának vezetőjét illeti meg feladatkörében a hatósági döntések kiadmányozási joga, kivéve az elnök át nem ruházható kiadmányozási jogkörébe tartozó ügyeket. A Tanügy-igazgatási és Területi Koordinációs Főosztály Tanügy-igazgatási és Ellenőrzési Osztályának vezetőjét illeti meg a feladatkörébe tartozó eljárások során 18.5.1. a hiánypótlást elrendelő végzések kiadmányozási joga; 18.5.2. az áttételről szóló végzések kiadmányozási joga; 18.5.3. a felfüggesztésről szóló végzések kiadmányozási joga. A Tanügy-igazgatási és Területi Koordinációs Főosztály Akkreditációs Osztályának vezetőjét illeti meg a feladatkörébe tartozó eljárások során 18.6.1. a hiánypótlást elrendelő végzések kiadmányozási joga; 18.6.2. az áttételről szóló végzések kiadmányozási joga; 18.6.3. a felfüggesztésről szóló végzések kiadmányozási joga; 18.6.4. az eljárást lezáró döntések kiadmányozási joga a pedagógus-továbbképzési jegyzékre való felvétellel kapcsolatos ügyekben; 18.6.5. a pedagógus-továbbképzéssel kapcsolatosan az eljárás során keletkezett alábbi egyéb döntések, iratok kiadmányozási joga: 18.6.5.1. szakértői kirendelések, megbízólevelek, kötelezettségvállalást tartalmazó egyéb végzések és iratok, 18.6.5.2. pedagógus-továbbképzés alapítási engedélyének kiadása iránt indított eljárás során hozott döntések, iratok, 18.6.5.3. pedagógus-továbbképzések szervezőinek ellenőrzése ügyében indult eljárás során hozott döntések, iratok. A Felsőoktatási Főosztály Hallgatói Ösztöndíj Osztályának vezetőjét illeti meg feladatkörében: 18.7.1. a hallgatói nyilatkozatokkal kapcsolatos hatósági döntések, iratok kiadmányozási joga a hiánypótlások, illetve a nyilatkozattételre történő felhívás tekintetében.

III. A helyettesítés rendje

19. A Hivatal vezetőinek helyettesítése során, a helyettesítést ellátó vezető vagy ügyintéző: 19.1. a helyettesített vezető által irányított vagy vezetett szervezeti egység által használt levélpapíron vagy egyéb iraton, 19.2. az érintett szervezeti egység által használt bélyegző lenyomatának használatával, 19.3. a helyettesített vezető neve felett saját aláírásával, 19.4. a helyettesített vezető neve után pedig „h” betű feltüntetésével jelzi, hogy az adott ügyben helyettesítőként járt el.

20. Az elnök helyettesítése 20.1. Az elnököt akadályoztatása esetén, távollétében, valamint az elnök kérésére – a Szabályzat szerint az elnökhöz rendelt feladatok vonatkozásában – feladatkörükben az elnökhelyettesek, valamint a projektigazgató helyettesítik. 20.2. Az elnökhelyettesek vagy a projektigazgató akadályoztatása vagy távolléte esetében az elnököt vagy a projektigazgatót az általa – vagy ennek hiányában az elnökhelyettes által – kijelölt vezető helyettesíti az elnök utasításának megfelelően. 20.3. A helyettesítés során lehetőség szerint az elnökkel előzetesen egyeztetni kell a kiadmányozásra kerülő iratot, ha erre az idő rövidsége miatt nincs mód, akkor a kiküldéssel egyidejűleg meg kell küldeni az elnök e-mail címére.

4806


21. Az elnökhelyettes helyettesítése 21.1. Az elnökhelyettest akadályoztatása esetén, távollétében, valamint az elnökhelyettes felkérésére: 21.1.1. az elnök vagy 21.1.2. az elnökhelyettes által kijelölt főosztályvezető, főosztályvezető-helyettes vagy osztályvezető helyettesíti. 21.2. A státusz betöltetlensége esetén az elnökhelyettes helyettesítését ellátó vezetőt az elnök jelöli ki. 21.3. Az elnökhelyettest kötelezettségvállalási jogkörében távolléte, illetve akadályoztatása esetén az elnök helyettesíti.

22. A projektigazgató helyettesítése 22.1. A projektigazgatót akadályoztatása esetén, illetve távollétében a projektigazgató-helyettes helyettesíti. 22.2. A projektigazgató, valamint a projektigazgató-helyettes helyettesítésének részletes rendjét a Projektigazgatóság ügyrendje tartalmazza.

23. A főosztályvezető helyettesítése 23.1. A főosztályvezetőt akadályoztatása esetén, illetve távollétében: 23.1.1. a főosztályvezető irányítását ellátó elnökhelyettes, 23.1.2. a főosztályvezető-helyettes, 23.1.3. a főosztályvezető által kijelölt osztályvezető vagy 23.1.4. a főosztályvezető által kijelölt I. besorolási osztályú kormánytisztviselő helyettesíti. 23.2. A főosztályvezető helyettesítésének részletes rendjét a főosztályok ügyrendje tartalmazza. 23.3. A főosztályvezetői státusz betöltetlensége esetén a főosztályvezető helyettesítését ellátó vezetőt vagy I. besorolási osztályú kormánytisztviselőt az elnök jelöli ki. 23.4. A főosztályvezetőt kötelezettségvállalási jogkörében távolléte, illetve akadályoztatása esetén az elnökhelyettes helyettesíti.

24. A főosztályvezető-helyettes helyettesítése 24.1. A főosztályvezető-helyettest akadályoztatása esetén, illetve távollétében: 24.1.1. a főosztályvezető-helyettes vezetését ellátó főosztályvezető, 24.1.2. a főosztályvezető által – lehetőség szerint a főosztályvezető-helyettes javaslatára – kijelölt osztályvezető vagy 24.1.3. a főosztályvezető által – lehetőség szerint a főosztályvezető-helyettes javaslatára – kijelölt I. besorolási osztályú kormánytisztviselő helyettesíti. 24.2. A főosztályvezető-helyettes helyettesítésének részletes rendjét a főosztályok ügyrendje tartalmazza. 24.3. A főosztályvezető-helyettesi státusz betöltetlensége esetén a főosztályvezető-helyettes helyettesítését ellátó vezetőt vagy I. besorolási osztályú kormánytisztviselőt az elnök jelöli ki.

25. Az osztályvezető helyettesítése 25.1. Az osztályvezetőt akadályoztatása esetén, illetve távollétében: 25.1.1. az osztályvezető vezetését ellátó főosztályvezető, 25.1.2. az érintett főosztály főosztályvezető-helyettese, 25.1.3. a főosztályvezető által – lehetőség szerint az osztályvezető javaslatára – kijelölt másik osztályvezető, 25.1.4. a főosztályvezető által – lehetőség szerint az osztályvezető javaslatára – kijelölt I. besorolási osztályú kormánytisztviselő, 25.1.5. az osztályvezető által kijelölt I. besorolási osztályú kormánytisztviselő vagy 25.1.6. az elnök helyettesíti. 25.2. Az osztályvezetői státusz betöltetlensége esetén az osztályvezető helyettesítését ellátó vezetőt vagy I. besorolási osztályú kormánytisztviselőt az elnök jelöli ki.

4807


26. Az ügyintéző helyettesítése 26.1. Az ügyintézőt akadályoztatása esetén, illetve távollétében a munkaköri leírásában meghatározott vagy a közvetlen vezetője által kijelölt ügyintéző helyettesíti. 26.2. Az érintett ügyintézői státusz betöltetlensége esetén az adott munkakör ellátására az ügyintézőt – lehetőség szerint az érintett szervezeti egység vezetőjének javaslatára – az elnök jelöli ki.

27. A munkavállaló helyettesítése 27.1. A munkavállalót akadályoztatása esetén, illetve távollétében a munkaköri leírásában meghatározott vagy a közvetlen vezetője által kijelölt dolgozó helyettesíti. 27.2. Az érintett munkavállalói státusz betöltetlensége esetén az adott munkakör ellátására a munkavállalót – lehetőség szerint az érintett szervezeti egység vezetőjének javaslatára – az elnök jelöli ki.

28. Az egyes szervezeti egységekben a helyettesítés rendjének további, illetve részletes szabályait a szervezeti egységek ügyrendje tartalmazza.

29. Az egyes, egymást helyettesítő munkakörök megnevezését a dolgozók munkaköri leírásának tartalmaznia kell.

3. függelék a 39/2015. (VII. 31.) EMMI utasításhoz Vagyonnyilakozat-tételre kötelezett munkakörök jegyzéke az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény alapján

1.

2. 3.

A

B

Szervezeti egység

Munkakör

C Vagyonnyilatkozat-tétel gyakorisága (év)

elnök

1

köznevelési elnökhelyettes

1

4.

gazdasági elnökhelyettes

1

5.

felsőoktatási elnökhelyettes

1

6.

közbeszerzési eljárás során javaslattételre, döntésre, ellenőrzésre jogosult

1

belső ellenőr

2

projektigazgató

1

projektigazgató-helyettes

1

főosztályvezető

1

főosztályvezető-helyettes

1

osztályvezető

2

jogi referens

5

főosztályvezető

2


2

7. 8.

Projektigazgatóság

9. 10. 11.

Elnöki Kabinet

12. 13. 14. 15.

Informatikai és Üzemeltetési Főosztály

4808


A 1.

16.

B

Szervezeti egység

gyakorisága (év)

főosztályvezető

2


2

osztályvezető

2

köznevelési akkreditációs referens

5

20.

névjegyzéki referens

5

21.

továbbképzési akkreditációs referens

5

főosztályvezető

2


2

osztályvezető

2

25.

ellenőrzési referens

5

26.

felsőoktatási jogi referens

5

27.

felsőoktatási igazgatási referens

5

főosztályvezető

2


2

ekvivalencia referens

5

nyelvvizsgáztatási referens/ügyintéző

5

17. 18. 19.

22. 23. 24.

28. 29. 30.

Tanügy-igazgatási és Területi Koordinációs Főosztály

Munkakör

C Vagyonnyilatkozat-tétel

Felsőoktatási Főosztály

Ekvivalencia és Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Főosztály

31. 32.

főosztályvezető

2

33.

Köznevelési Programok Főosztálya


2

34.

osztályvezető

2

35.

titkos ügyirat-kezelési ügyintéző

5

főosztályvezető

2

37.

Pedagógiai-szakmai Szolgáltatások Koordinációs Főosztálya


2

38.

Pedagógiai Oktatási Központok

főosztályvezető

2


2

osztályvezető

2

41.

pénzügyi referens/ügyintéző

2

42.

számviteli referens/ügyintéző

2

43.

eszköz- és készlet-nyilvántartási referens

2

36.

39. 40.

Gazdasági Főosztály

4809


A Gazdasági Versenyhivatal elnökének 16/2015. (VII. 31.) GVH utasítása a Gazdasági Versenyhivatal számlarendjéről és a számlatükörről szóló 9/2014. (IV. 25.) GVH [9/2014. (IV. 30.) GVH] utasítás módosításáról

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott jogkörömben eljárva, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 161. § (1) bekezdése, valamint az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 51. § (2) bekezdése alapján, a Gazdasági Versenyhivatal szervezeti és működési szabályzatáról szóló 14/2014. (X. 15.) GVH [13/2014. (X. 22.) GVH] utasítás 80. § 17. pontjában foglalt tárgykörben a Gazdasági Versenyhivatal számlarendjéről és a számlatükörről szóló 9/2014. (IV. 25.) GVH [9/2014. (IV. 30.) GVH] utasítás módosításáról az alábbiak szerint rendelkezem:

1. § A Gazdasági Versenyhivatal számlarendjéről és a számlatükörről szóló 9/2014. (IV. 25.) GVH [9/2014. (IV. 30.) GVH] utasítás a) 3. § (2) bekezdés c) pontjában a „készterméketeket” szövegrész helyébe a „késztermékeket” szöveg, b) 4. melléklet 5. § (1) bekezdésében a „változástatok” szövegrész helyébe a „változtatások” szöveg lép. 2. § A Gazdasági Versenyhivatal számlarendjéről és a számlatükörről szóló 9/2014. (IV. 25.) GVH [9/2014. (IV. 30.) GVH] utasítás 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép. 3. § Ez az utasítás 2015. augusztus 1-jén lép hatályba.

Dr. Juhász Miklós s. k.,

elnök

1. melléklet a 16/2015. (VII. 31.) GVH utasításhoz

„1. melléklet a 9/2014. (IV. 25.) GVH utasításhoz Számlatükör Főkönyvi számla

Főkönyvi számla megnevezése

száma

0

Nyilvántartási számlák

00

Nyilvántartási ellenszámlák

001

Előirányzat nyilvántartási ellenszámla

0011

Kiadási előirányzatok nyilvántartási ellenszámla

00111

Kiadási eredeti előirányzatok nyilvántartási ellenszámlája

001111

Alaptevékenység eredeti kiadási előirányzatainak nyilvántartási ellenszámlája

001112

Vállalkozási tevékenység eredeti kiadási előirányzatainak nyilvántartási ellenszámlája

00112

Kiadási évközi előirányzat módosítás nyilvántartási ellenszámlája

001121

Alaptevékenység évközi kiadási előirányzat módosítás nyilvántartási ellenszámlája

001122

Vállalkozási tevékenység évközi kiadási előirányzat módosítás nyilvántartási ellenszámlája

00113

Kiadási előirányzatok zárási nyilvántartási ellenszámlája

0012

Bevételi előirányzatok nyilvántartási ellenszámla

00121

Bevételi eredeti előirányzatok nyilvántartási ellenszámlája

001211

Alaptevékenység eredeti bevételi előirányzatainak nyilvántartási ellenszámlája

001212

Vállalkozási tevékenység eredeti bevételi előirányzatainak nyilvántartási ellenszámlája

00122

Bevételi évközi előirányzat módosítás nyilvántartási ellenszámlája

4810


Főkönyvi számla


száma

001221

Alaptevékenység évközi bevételi előirányzat módosítás nyilvántartási ellenszámlája

001222

Vállalkozási tevékenység évközi bevételi előirányzat módosítás nyilvántartási ellenszámlája

00123

Bevételi előirányzatok zárási nyilvántartási ellenszámlája

0013

Előirányzatok zárási nyilvántartási ellenszámlája

002

Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség nyilvántartási ellenszámla

0021

Költségvetési évben esedékes kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség nyilvántartási ellenszámla

0022

Költségvetési évben esedékes végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség nyilvántartási ellenszámla

0023

Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség nyilvántartási ellenszámla

0024

Költségvetési évet követően esedékes végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség nyilvántartási ellenszám

003

Kiadások nyilvántartási ellenszámla

0031

Alaptevékenység kiadásai ellenszámla (kormányzati funkciónként tagolva)

0032

Vállalkozási tevékenység kiadásai ellenszámla (kormányzati funkciónként tagolva)

0033

Általános kiadások ellenszámla

004

Követelés nyilvántartási ellenszámla

0041

Költségvetési évben esedékes követelés nyilvántartási ellenszámla

0042

Költségvetési évet követően esedékes követelés nyilvántartási ellenszámla

005

Bevételek nyilvántartási ellenszámla

0051

Alaptevékenység bevételei ellenszámla (kormányzati funkciónként tagolva)

0052

Vállalkozási tevékenység bevételei ellenszámla (kormányzati funkciónként tagolva)

006

Egyéb nyilvántartási ellenszámla

0061

Egyéb pénzügyi számvitel miatti nyilvántartási ellenszámla

0062

Egyéb költségvetési számvitel miatti nyilvántartási ellenszámla

01

Befektetett eszközök

02

Készletek

03

Függő és biztos (jövőbeni) követelések

031

Előfinanszírozással, támogatási célú előlegekkel kapcsolatos elszámolási követelések

032

Egyébfüggő követelések

033

Biztos (jövőbeni) követelések

04

Függő kötelezettségek

041

Kezességgel-, garanciavállalással kapcsolatos függő kötelezettségek

042

Peres ügyekkel kapcsolatos függő kötelezettségek

043

El nem ismert tartozások

044

Előfinanszírozással, támogatási célú előlegekkel kapcsolatos elszámolási kötelezettségek

045

Egyéb függő kötelezettségek

05

Kiadási előirányzatok, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek, teljesítés

051

Személyi juttatások

0511

Foglalkoztatottak személyi juttatásai

051101

Törvény szerinti illetmények, munkabérek

0511011

Törvény szerinti illetmények, munkabérek előirányzata

05110111

Törvény szerinti illetmények előirányzata

0511012

Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség törvény szerinti illetményekre, munkabérekre

051101211

Törvény szerinti illetmények költségvetési évi kötelezettségvállalása

4811


Főkönyvi számla


száma

051101221

Törvény szerinti illetmények költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

05110123

Törvény szerinti illetmények, munkabérek költségvetési évet követő kötelezettségvállalása

051101231

Törvény szerinti illetmények költségvetési évet követő kötelezettségvállalása

051101241

Törvény szerinti illetmények költségvetési évet követő végleges kötelezettségvállalása

0511013

Törvény szerinti illetmények, munkabérek teljesítése

05110131

Törvény szerinti illetmények kiadásai

051102

Normatív jutalmak

0511021

Normatív jutalmak előirányzata

0511022

Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség normatív jutalmakra

05110221

Normatív jutalmak költségvetési évi kötelezettségvállalása

05110222

Normatív jutalmak költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

0511023

Normatív jutalmak teljesítése

051103

Céljuttatás, projektprémium

0511031

Céljuttatás, projektprémium előirányzata

0511032

Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség céljuttatásra, projektprémiumra

05110321

Céljuttatás, projektprémium költségvetési évi kötelezettségvállalása

05110322

Céljuttatás, projektprémium költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

0511033

Céljuttatás, projektprémium teljesítése

051104

Készenléti, ügyeleti, helyettesítési díj, túlóra, túlszolgálat

0511041

Készenléti, ügyeleti, helyettesítési díj, túlóra, túlszolgálat előirányzata

05110411

Készenléti, ügyeleti, helyettesítési díj előirányzata

05110412

Túlóra, túlszolgálat előirányzata

0511042

Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség készenléti, ügyeleti, helyettesítési díjra, túlórára, túlszolgálatra

05110421

Készenléti, ügyeleti, helyettesítési díj, túlóra, túlszolgálat költségvetési évi kötelezettségvállalása

051104211

Készenléti, ügyeleti, helyettesítési díj költségvetési évi kötelezettségvállalása

051104212

Túlóra, túlszolgálat költségvetési évi kötelezettségvállalása

05110422

Készenléti, ügyeleti, helyettesítési díj költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

051104221

Készenléti, ügyeleti, helyettesítési díj költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

051104222

Túlóra, túlszolgálat költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

0511043

Készenléti, ügyeleti, helyettesítési díj, túlóra, túlszolgálat teljesítése

05110431

Készenléti, ügyeleti, helyettesítési díj kiadásai

05110432

Túlóra, túlszolgálat kiadásai

051105

Végkielégítés

0511051

Végkielégítés előirányzata

0511052

Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség végkielégítésre

05110521

Végkielégítés költségvetési évi kötelezettségvállalása

05110522

Végkielégítés költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

0511053

Végkielégítés teljesítése

051106

Jubileumi jutalom

0511061

Jubileumi jutalom előirányzata

0511062

Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség jubileumi jutalomra

05110621

Jubileumi jutalom költségvetési évi kötelezettségvállalása

05110622

Jubileumi jutalom költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

0511063

Jubileumi jutalom teljesítése

4812


Főkönyvi számla


száma

051107

Béren kívüli juttatások

0511071

Béren kívüli juttatások előirányzata

05110711

Étkezési hozzájárulás előirányzata

05110712

Üdülési hozzájárulás előirányzata

05110713

Erzsébet-utalvány kiadásainak előirányzata

05110714

Széchenyi Pihenő Kártya kiadásainak előirányzata

05110715

Iskolakezdési támogatás előirányzata

05110716

Önkéntes biztosító pénztárakba befizetés előirányzata

05110717

Helyi utazási bérletek előirányzata

05110719

Egyéb béren kívüli juttatások előirányzata

0511072

Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség béren kívüli juttatásokra

05110721

Béren kívüli juttatások költségvetési évi kötelezettségvállalása

051107211

Étkezési hozzájárulás költségvetési évi kötelezettségvállalása

051107212

Üdülési hozzájárulás költségvetési évi kötelezettségvállalása

051107213

Erzsébet-utalvány kiadásainak költségvetési évi kötelezettségvállalása

051107214

Széchenyi Pihenő Kártya kiadásainak költségvetési évi kötelezettségvállalása

051107215

Iskolakezdési támogatás költségvetési évi kötelezettségvállalása

051107216

Önkéntes biztosító pénztárakba befizetés költségvetési évi kötelezettségvállalása

051107217

Helyi utazási bérletek költségvetési évi kötelezettségvállalása

051107219

Egyéb béren kívüli juttatások költségvetési évi kötelezettségvállalása

05110722

Béren kívüli juttatások költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

051107221

Étkezési hozzájárulás költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

051107222

Üdülési hozzájárulás költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

051107223

Erzsébet-utalvány kiadásainak költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

051107224

Széchenyi Pihenő Kártya kiadásainak költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

051107225

Iskolakezdési támogatás költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

051107226

Önkéntes biztosító pénztárakba befizetés költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

051107227

Helyi utazási bérletek költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

051107229

Egyéb béren kívüli juttatások költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

05110723

Béren kívüli juttatások költségvetési évet követő kötelezettségvállalása

051107233

Erzsébet-utalvány kiadásainak költségvetési évet követő kötelezettségvállalása

051107234

Széchenyi Pihenő Kártya kiadásainak költségvetési évet követő kötelezettségvállalása

051107236

Önkéntes biztosító pénztárakba befizetés költségvetési évet követő kötelezettségvállalása

051107237

Helyi utazási bérletek költségvetési évet követő kötelezettségvállalása

051107239

Egyéb béren kívüli juttatások költségvetési évet követő kötelezettségvállalása

051107243

Erzsébet-utalvány kiadásainak költségvetési évet követő végleges kötelezettségvállalása

051107244

Széchenyi Pihenő Kártya kiadásainak költségvetési évet követő végleges kötelezettségvállalása

051107246

Önkéntes biztosító pénztárakba befizetés költségvetési évet követő végleges kötelezettségvállalása

051107247

Helyi utazási bérletek költségvetési évet követő végleges kötelezettségvállalása

051107249

Egyéb béren kívüli juttatások költségvetési évet követő végleges kötelezettségvállalása

0511073

Béren kívüli juttatások teljesítése

05110731

Étkezési hozzájárulás kiadásai

05110732

Üdülési hozzájárulás kiadásai

05110733

Erzsébet-utalvány kiadásai

4813


Főkönyvi számla


száma

05110734

Széchenyi Pihenő Kártya kiadásai

05110735

Iskolakezdési támogatás kiadásai

05110736

Önkéntes biztosító pénztárakba befizetés kiadásai

05110737

Helyi utazási bérletek kiadásai

05110739

Egyéb béren kívüli juttatások kiadásai

051108

Ruházati költségtérítés

0511081

Ruházati költségtérítés előirányzata

0511082

Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség ruházati költségtérítésre

05110821

Ruházati költségtérítés költségvetési évi kötelezettségvállalása

05110822

Ruházati költségtérítés költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

0511083

Ruházati költségtérítés teljesítése

051109

Közlekedési költségtérítés

0511091

Közlekedési költségtérítés előirányzata

0511092

Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség közlekedési költségtérítésre

05110921

Közlekedési költségtérítés költségvetési évi kötelezettségvállalása

05110922

Közlekedési költségtérítés költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

0511093

Közlekedési költségtérítés teljesítése

051110

Egyéb költségtérítések

0511101

Egyéb költségtérítések előirányzata

0511102

Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség egyéb költségtérítésekre

05111021

Egyéb költségtérítések költségvetési évi kötelezettségvállalása

05111022

Egyéb költségtérítések költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

0511103

Egyéb költségtérítések teljesítése

051112

Szociális támogatások

0511121

Szociális támogatások előirányzata

0511122

Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség szociális támogatásokra

05111221

Szociális támogatások költségvetési évi kötelezettségvállalása

05111222

Szociális támogatások költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

0511123

Szociális támogatások teljesítése

051113

Foglalkoztatottak egyéb személyi juttatásai

0511131

Foglalkoztatottak egyéb személyi juttatásai előirányzata

05111311

Belföldi napidíj előirányzata

05111312

Külföldi napidíj előirányzata

05111313

Biztosítási díjak előirányzata

05111314

Távolléti díj, szabadságmegváltás fedezetének előirányzata

05111315

Foglalkoztatottak nem munkakörébe tartozó munkavégzése miatti díjazás előirányzata

05111316

Foglalkoztatottakat megillető munkáltatói kártérítési kiadások, egyéb kiegészítések előirányzata

05111319

Egyéb sajátos juttatások előirányzata

0511132

Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség foglalkoztatottak egyéb személyi juttatásaira

05111321

Foglalkoztatottak egyéb személyi juttatásai költségvetési évi kötelezettségvállalása

051113211

Belföldi napidíj költségvetési évi kötelezettségvállalása

051113212

Külföldi napidíj költségvetési évi kötelezettségvállalása

051113213

Biztosítási díjak költségvetési évi kötelezettségvállalása

051113214

Távolléti díj, szabadságmegváltás költségvetési évi kötelezettségvállalása

4814


Főkönyvi számla


száma

051113215

Foglalkoztatottak nem munkakörébe tartozó munkavégzése miatti díjazás költségvetési évi kötelezettségvállalása

051113216

Foglalkoztatottakat megillető munkáltatói kártérítési kiadások, egyéb kiegészítések költségvetési évi kötelezettségvállalása

051113219

Egyéb sajátos juttatások költségvetési évi kötelezettségvállalása

05111322

Foglalkoztatottak egyéb személyi juttatásai költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

051113221

Belföldi napidíj költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

051113222

Napidíj költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

051113223

Biztosítási díjak költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

051113224

Távolléti díj, szabadságmegváltás költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

051113225

Foglalkoztatottak nem munkakörébe tartozó munkavégzése miatti díjazás költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

051113226

Foglalkoztatottakat megillető munkáltatói kártérítési kiadások, egyéb kiegészítések költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

051113229

Egyéb sajátos juttatások költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

051113232

Külföldi napidíj költségvetési évet követő kötelezettségvállalása

051113233

Biztosítási díjak költségvetési évet követő kötelezettségvállalása

051113235

Foglalkoztatottak nem munkakörébe tartozó munkavégzése miatti díjazás költségvetési évet követő kötelezettségvállalása

051113236

Foglalkoztatottakat megillető munkáltatói kártérítési kiadások, egyéb kiegészítések költségvetési évet követő kötelezettségvállalása

051113239

Egyéb sajátos juttatások költségvetési évet követő kötelezettségvállalása

051113245

Foglalkoztatottak nem munkakörébe tartozó munkavégzése miatti díjazás költségvetési évet követő végleges kötelezettségvállalása

0511133

Foglalkoztatottak egyéb személyi juttatásai teljesítése

05111331

Belföldi napidíj kiadásai

05111332

Külföldi napidíj kiadásai

05111333

Biztosítási díjak kiadásai

05111334

Távolléti díj, szabadságmegváltás kiadásai

05111335

Foglalkoztatottak nem munkakörébe tartozó munkavégzése miatti díjazás kiadásai

05111336

Foglalkoztatottakat megillető munkáltatói kártérítési kiadások, egyéb kiegészítések kiadásai

05111339

Egyéb sajátos juttatások kiadásai

0512

Külső személyi juttatások

05122

Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem saját foglalkoztatottnak fizetett juttatások

051221

Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem saját foglalkoztatottnak fizetett juttatások előirányzata

0512211

Állományba nem tartozók megbízási díjának előirányzata

0512212

Állományba nem tartozók tiszteletdíjának, szerzői díjának, honoráriumának, újítási és találmányi díjának előirányzata

051222

Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem saját foglalkoztatottnak

0512221

Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem saját foglalkoztatottnak fizetett juttatások költségvetési évi kötelezettségvállalása

05122211

Állományba nem tartozók megbízási díjának költségvetési évi kötelezettségvállalás

05122212

Állományba nem tartozók tiszteletdíjának, szerzői díjának, honoráriumának, újítási és találmányi díjának költségvetési évi kötelezettségvállalása

4815


Főkönyvi számla


száma

0512222

Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem saját foglalkoztatottnak fizetett juttatások költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

05122221

Állományba nem tartozók megbízási díjának költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

05122222

Állományba nem tartozók tiszteletdíjának, szerzői díjának, honoráriumának, újítási és találmányi díjának költségvetési évi kötelezettségvállalása

0512223

Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem saját foglalkoztatottnak fizetett juttatások költségvetési évet követő kötelezettségvállalása

05122231

Állományba nem tartozók megbízási díjának költségvetési évet követő kötelezettségvállalása

05122241

Állományba nem tartozók megbízási díjának költségvetési évet követő végleges kötelezettségvállalása

051223

Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem saját foglalkoztatottnak fizetett juttatások teljesítése

0512231

Állományba nem tartozók megbízási díjának kiadásai

0512232

Állományba nem tartozók tiszteletdíjának, szerzői díjának, honoráriumának, újítási és találmányi díjának fizetett juttatások

05123

Egyéb külső személyi juttatások

051231

Egyéb külső személyi juttatások előirányzata

0512311

Prémiumévek programban részvevők juttatásainak előirányzata

0512318

Reprezentációs kiadások előirányzata

0512319

Egyéb különféle külső személyi juttatások előirányzata

051232

Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség egyéb külső személyi juttatásokra

0512321

Egyéb külső személyi juttatások költségvetési évi kötelezettségvállalása

05123211

Prémiumévek programban részvevők juttatásainak előirányzata költségvetési évi kötelezettségvállalása

05123218

Reprezentációs kiadások költségvetési évi kötelezettségvállalása

05123219

Egyéb különféle külső személyi juttatások költségvetési évi kötelezettségvállalása

0512322

Egyéb külső személyi juttatások költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

05123221

Prémiumévek programban részvevők juttatásainak előirányzata költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

05123228

Reprezentációs kiadások költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

05123229

Egyéb különféle külső személyi juttatások költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

0512323

Egyéb külső személyi juttatások költségvetési évet követő kötelezettségvállalása

05123238

Reprezentációs kiadások – előzetes általános forgalmi adó nélküli – költségvetési évet követő kötelezettségvállalása

05123248

Reprezentációs kiadások – előzetes általános forgalmi adó nélküli – költségvetési évet követő végleges kötelezettségvállalása

051233

Egyéb külső személyi juttatások teljesítése

0512331

Prémiumévek programban részvevők juttatásainak előirányzata kiadásai

0512338

Reprezentációs kiadások kiadásai

0512339

Egyéb különféle külső személyi juttatások kiadásai

052

Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó

0521

Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó előirányzata

05211

Szociális hozzájárulási adó előirányzata

05213

Egészségügyi hozzájárulás előirányzata

05214

Táppénz hozzájárulás előirányzata

05216

Rehabilitációs hozzájárulás előirányzata

4816


Főkönyvi számla


száma

05217

Munkáltatót terhelő személyi jövedelemadó előirányzata

0522

Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adóra

05221

Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó költségvetési évi kötelezettségvállalása

052211

Szociális hozzájárulási adó költségvetési évi kötelezettségvállalása

052213

Egészségügyi hozzájárulás költségvetési évi kötelezettségvállalása

052214

Táppénz hozzájárulás költségvetési évi kötelezettségvállalása

052216

Rehabilitációs hozzájárulás költségvetési évi kötelezettségvállalása

052217

Munkáltatót terhelő személyi jövedelemadó költségvetési évi kötelezettségvállalása

05222

Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

052221

Szociális hozzájárulási adó költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

052223

Egészségügyi hozzájárulás költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

052224

Táppénz hozzájárulás költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

052226

Rehabilitációs hozzájárulás költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

052227

Munkáltatót terhelő személyi jövedelemadó költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

05223

Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó költségvetési évet követő kötelezettségvállalása

052231

Szociális hozzájárulási adó költségvetési évet követő kötelezettségvállalása

052233

Egészségügyi hozzájárulás költségvetési évet követő kötelezettségvállalása

052237

Munkáltatót terhelő személyi jövedelemadó költségvetési évet követő kötelezettségvállalása

052241

Szociális hozzájárulási adó költségvetési évet követő végleges kötelezettségvállalása

052243

Egészségügyi hozzájárulás költségvetési évet követő végleges kötelezettségvállalása

052247

Munkáltatót terhelő személyi jövedelemadó költségvetési évet követő végleges kötelezettségvállalása

0523

Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó teljesítése

05231

Szociális hozzájárulási adó kiadásai

05233

Egészségügyi hozzájárulás kiadásai

05234

Táppénz hozzájárulás kiadásai

05236

Rehabilitációs hozzájárulás kiadásai

05237

Munkáltatót terhelő személyi jövedelemadó kiadásai

053

Dologi kiadások

0531

Készletbeszerzés

05311

Szakmai anyagok beszerzése

053111

Szakmai anyagok beszerzése előirányzata

0531111

Gyógyszerbeszerzés előirányzata

0531112

Vegyszerbeszerzés előirányzata

0531113

Könyvbeszerzés előirányzata

0531114

Folyóirat-beszerzés előirányzata

0531115

Egyéb információhordozó-beszerzés előirányzata

0531119

Egyéb szakmai anyagbeszerzés előirányzata

053112

Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség szakmai anyagok beszerzésére

0531121

Szakmai anyag beszerzés költségvetési évi kötelezettségvállalása

05311211

Gyógyszerbeszerzés költségvetési évi kötelezettségvállalása

05311212

Vegyszerbeszerzés költségvetési évi kötelezettségvállalása

4817


Főkönyvi számla


száma

05311213

Könyvbeszerzés költségvetési évi kötelezettségvállalása

05311214

Folyóirat-beszerzés költségvetési évi kötelezettségvállalása

05311215

Egyéb információhordozó-beszerzés költségvetési évi kötelezettségvállalása

05311219

Egyéb szakmai anyagbeszerzés költségvetési évi kötelezettségvállalása

0531122

Szakmai anyag beszerzés költségvetési évi végleges kötelezettség vállalása

05311221

Gyógyszerbeszerzés költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

05311222

Vegyszerbeszerzés költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

05311223

Könyvbeszerzés költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

05311224

Folyóirat-beszerzés költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

05311225

Egyéb információhordozó-beszerzés költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

05311229

Egyéb szakmai anyagbeszerzés költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

05311232

Vegyszerbeszerzés költségvetési évet követő kötelezettségvállalása

05311233

Könyvbeszerzés költségvetési évet követő kötelezettségvállalása

05311234

Folyóirat-beszerzés költségvetési évet követő kötelezettségvállalása

05311235

Egyéb információhordozó-beszerzés költségvetési évet követő kötelezettségvállalása

0531124

Szakmai anyag beszerzés költségvetési évet követő végleges kötelezettségvállalása

05311242

Vegyszerbeszerzés költségvetési évet követő végleges kötelezettségvállalása

05311243

Könyvbeszerzés költségvetési évet követő végleges kötelezettségvállalása

05311244

Folyóirat-beszerzés költségvetési évet követő végleges kötelezettségvállalása

05311245

Egyéb információhordozó-beszerzés költségvetési évet követő végleges kötelezettségvállalása

053113

Szakmai anyagok beszerzése teljesítése

0531131

Gyógyszerbeszerzés kiadásai

0531132

Vegyszerbeszerzés kiadásai

0531133

Könyvbeszerzés kiadásai

0531134

Folyóirat-beszerzés kiadásai

0531135

Egyéb információhordozó beszerzés kiadásai

0531139

Egyéb szakmai anyagbeszerzés kiadásai

05312

Üzemeltetési anyagok beszerzése

053121

Üzemeltetési anyagok beszerzése előirányzata

0531211

Élelmiszer-beszerzés előirányzata

0531212

Irodaszer-, nyomtatványbeszerzés, sokszorosításhoz kapcsolódó anyagbeszerzés előirányzata

0531213

Tüzelőanyag-beszerzés előirányzata

0531214

Hajtó- és kenőanyag-beszerzés előirányzata

0531219

Egyéb üzemeltetési, fenntartási anyagbeszerzés előirányzata

053122

Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség üzemeltetési anyagok beszerzésére

0531221

Üzemeltetési anyag beszerzés költségvetési évi kötelezettségvállalása

05312211

Élelmiszer-beszerzés költségvetési évi kötelezettségvállalása

05312212

Irodaszer-, nyomtatványbeszerzés, sokszorosításhoz kapcsolódó anyagbeszerzés költségvetési évi kötelezettségvállalása

05312213

Tüzelőanyag-beszerzés költségvetési évi kötelezettségvállalása

05312214

Hajtó- és kenőanyag-beszerzés költségvetési évi kötelezettségvállalása

05312219

Egyéb üzemeltetési, fenntartási anyagbeszerzés költségvetési évi kötelezettségvállalása

0531222

Üzemeltetési anyag beszerzés költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

05312221

Élelmiszer-beszerzés költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

05312222

Irodaszer-, nyomtatványbeszerzés, sokszorosításhoz kapcsolódó anyagbeszerzés költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

4818


Főkönyvi számla


száma

05312223

Tüzelőanyag-beszerzés költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

05312224

Hajtó- és kenőanyag-beszerzés költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

05312229

Egyéb üzemeltetési, fenntartási anyagbeszerzés költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

0531223

Üzemeltetési anyag beszerzés költségvetési évet követő kötelezettségvállalása

05312233

Tüzelőanyag-beszerzés költségvetési évet követő kötelezettségvállalása

05312234

Üzemanyag, hajtó- és kenőanyag-beszerzés költségvetési évet követő kötelezettségvállalása

05312243

Tüzelőanyag-beszerzés költségvetési évet követő végleges kötelezettségvállalása

05312244

Üzemanyag, hajtó- és kenőanyag-beszerzés költségvetési évet követő végleges kötelezettségvállalása

053123

Üzemeltetési anyagok beszerzése teljesítése

0531231

Élelmiszer-beszerzés kiadásai

0531232

Irodaszer-, nyomtatványbeszerzés, sokszorosításhoz kapcsolódó anyagbeszerzés kiadásai

0531233

Tüzelőanyag-beszerzés kiadásai

0531234

Hajtó- és kenőanyag-beszerzés kiadásai

0531239

Egyéb üzemeltetési, fenntartási anyagbeszerzés beszerzése kiadásai

0532

Kommunikációs szolgáltatások

05321

Informatikai szolgáltatások igénybevétele

053211

Informatikai szolgáltatások igénybevétele előirányzata

0532111

Számítógépek, számítógépes rendszerek tervezési, tanácsadási, üzembehelyezési szolgáltatásainak előirányzata

0532112

Számítástechnikai szoftverekhez, adatbázisokhoz kapcsolódó informatikai szolgáltatások előirányzata

0532113

Informatikai eszközök, szolgáltatások bérletének, lízingelésének előirányzata

0532114

Informatikai eszközök karbantartási szolgáltatásának előirányzata

0532115

Adatátviteli célú távközlési díjak előirányzata

0532119

Egyéb különféle informatikai szolgáltatás előirányzata

053212

Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség informatikai szolgáltatások igénybevételére

0532121

Informatikai szolgáltatás költségvetési évi kötelezettségvállalása

05321211

Számítógépek, számítógépes rendszerek tervezési, tanácsadási, üzembe helyezési szolgáltatásainak költségvetési évi kötelezettségvállalása

05321212

Számítástechnikai szoftverekhez, adatbázisokhoz kapcsolódó informatikai szolgáltatások költségvetési évi kötelezettségvállalása

05321213

Informatikai eszközök, szolgáltatások bérletének, lízingelésének költségvetési évi kötelezettségvállalása

05321214

Informatikai eszközök karbantartási szolgáltatásának költségvetési évi kötelezettségvállalása

05321215

Adatátviteli célú távközlési díjak költségvetési évi kötelezettségvállalása

05321219

Egyéb különféle informatikai szolgáltatás költségvetési évi kötelezettségvállalása

0532122

Informatikai szolgáltatás költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

05321221

Számítógépek, számítógépes rendszerek tervezési, tanácsadási, üzembe helyezési szolgáltatásainak költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

05321222

Számítástechnikai szoftverekhez, adatbázisokhoz kapcsolódó informatikai szolgáltatások költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

05321223

Informatikai eszközök, szolgáltatások bérletének, lízingelésének költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

05321224

Informatikai eszközök karbantartási szolgáltatásának költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

4819


Főkönyvi számla száma


05321225

Adatátviteli célú távközlési díjak költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

05321229

Egyéb különféle informatikai szolgáltatások költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

0532123

Informatikai szolgáltatás költségvetési évet követő kötelezettségvállalása

05321231

Informatikai szolgáltatás költségvetési évet követő kötelezettségvállalása

05321232

Számítástechnikai szoftverekhez, adatbázisokhoz kapcsolódó informatikai szolgáltatások költségvetési évet követő kötelezettségvállalása

05321233

Informatikai eszközök, szolgáltatások bérletének, lízingelésének költségvetési évet követő kötelezettségvállalása

05321234

Informatikai eszközök karbantartási szolgáltatásának költségvetési évet követő kötelezettségvállalása

05321235

Adatátviteli célú távközlési díjak költségvetési évet követő kötelezettségvállalása

05321239

Egyéb különféle informatikai szolgáltatás költségvetési évet követő kötelezettségvállalása

0532124

Informatikai szolgáltatás költségvetési évet követő végleges kötelezettségvállalása

05321241

Számítógépek, számítógépes rendszerek tervezési, tanácsadási, üzembe helyezési szolgáltatásainak költségvetési évet követő végleges kötelezettségvállalása

05321242

Számítástechnikai szoftverekhez, adatbázisokhoz kapcsolódó informatikai szolgáltatások költségvetési évet követő végleges kötelezettségvállalása

05321243

Informatikai eszközök, szolgáltatások bérletének, lízingelésének költségvetési évet követő végleges kötelezettségvállalása

05321244

Informatikai eszközök karbantartási szolgáltatásának költségvetési évet követő végleges kötelezettségvállalása

05321245

Adatátviteli célú távközlési díjak költségvetési évet követő végleges kötelezettségvállalása

05321249

Egyéb különféle informatikai szolgáltatás költségvetési évet követő végleges kötelezettségvállalása

053213

Informatikai szolgáltatások igénybevétele teljesítése

0532131

Számítógépek, számítógépes rendszerek tervezési, tanácsadási, üzembe helyezési szolgáltatásainak kiadásai

0532132

Számítástechnikai szoftverekhez, adatbázisokhoz kapcsolódó informatikai szolgáltatások kiadásai

0532133

Informatikai eszközök, szolgáltatások bérletének, lízingelésének kiadásai

0532134

Informatikai eszközök karbantartási szolgáltatások kiadásai

0532135

Adatátviteli célú távközlési díjak kiadásai

0532139

Egyéb különféle informatikai szolgáltatások kiadásai

05322

Egyéb kommunikációs szolgáltatások

053221

Egyéb kommunikációs szolgáltatások előirányzata

0532211

Nem adatátviteli célú távközlési díjak előirányzata

0532219

Egyéb különféle kommunikációs szolgáltatások előirányzata

053222

Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség egyéb kommunikációs szolgáltatásokra

0532221

Egyéb kommunikációs szolgáltatás költségvetési évi kötelezettségvállalása

05322211

Nem adatátviteli célú távközlési díjak költségvetési évi kötelezettségvállalása

05322219

Egyéb különféle kommunikációs szolgáltatás költségvetési évi kötelezettségvállalása

0532222

Egyéb kommunikációs szolgáltatás költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

05322221

Nem adatátviteli célú távközlési díjak költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

05322229

Egyéb különféle kommunikációs szolgáltatás költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

0532223

Egyéb kommunikációs szolgáltatás költségvetési évet követő kötelezettségvállalása

05322231

Nem adatátviteli célú távközlési díjak költségvetési évet követő kötelezettségvállalása

05322239

Egyéb különféle kommunikációs szolgáltatás költségvetési évet követő kötelezettségvállalása

4820


Főkönyvi számla


száma

0532224

Egyéb kommunikációs szolgáltatás költségvetési évet követő végleges kötelezettségvállalása

05322241

Nem adatátviteli célú távközlési díjak költségvetési évet követő végleges kötelezettségvállalása

05322249

Egyéb különféle kommunikációs szolgáltatás költségvetési évet követő végleges kötelezettségvállalása

053223

Egyéb kommunikációs szolgáltatások teljesítése

0532231

Nem adatátviteli célú távközlési díjak kiadásai

0532239

Egyéb különféle kommunikációs szolgáltatások kiadásai

0533

Szolgáltatási kiadások

05331

Közüzemi díjak

05333

Bérleti és lízing díjak

053331

Bérleti és lízing díjak előirányzata

0533312

Egyéb bérleti és lízing díjak előirányzata

053332

Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség bérleti és lízing díjakra

0533321

Bérleti és lízing díjak költségvetési évi kötelezettségvállalása

05333212

Egyéb bérleti és lízing díjak költségvetési évi kötelezettségvállalása

0533322

Bérleti és lízing díjak költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

05333222

Egyéb bérleti és lízing díjak költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

0533323

Bérleti és lízing díjak költségvetési évet követő kötelezettségvállalása

05333232

Egyéb bérleti és lízing díjak költségvetési évet követő kötelezettségvállalása

0533324

Bérleti és lízing díjak költségvetési évet követő végleges kötelezettségvállalása

05333242

Egyéb bérleti és lízing díjak költségvetési évet követő végleges kötelezettségvállalása

053333

Bérleti és lízing díjak teljesítése

0533332

Egyéb bérleti és lízing díjak kiadásai

05334

Karbantartási, kisjavítási szolgáltatások

053341

Karbantartási, kisjavítási szolgáltatások előirányzata

053342

Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség karbantartási, kisjavítási szolgáltatásokra

0533421

Karbantartási, kisjavítási szolgáltatások költségvetési évi kötelezettségvállalása

0533422

Karbantartási, kisjavítási szolgáltatások költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

0533423

Karbantartási, kisjavítási szolgáltatások költségvetési évet követő kötelezettségvállalása

0533424

Karbantartási, kisjavítási szolgáltatások költségvetési évet követő végleges kötelezettségvállalása

053343

Karbantartási, kisjavítási szolgáltatások teljesítése

05335

Közvetített szolgáltatások

053351

Közvetített szolgáltatások előirányzata

0533511

Államháztartáson belüli közvetített szolgáltatások előirányzata

0533512

Államháztartáson kívüli közvetített szolgáltatások előirányzata

053352

Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség közvetített szolgáltatásokra

0533521

Közvetített szolgáltatások költségvetési évi kötelezettségvállalása

05335211

Államháztartáson belüli közvetített szolgáltatások költségvetési évi kötelezettségvállalása

05335212

Államháztartáson kívüli közvetített szolgáltatások költségvetési évi kötelezettségvállalása

0533522

Közvetített szolgáltatások költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

05335221

Államháztartáson belüli közvetített szolgáltatások költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

05335222

Államháztartáson kívüli közvetített szolgáltatások költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

053353

Közvetített szolgáltatások teljesítése

0533531

Államháztartáson belüli közvetített szolgáltatások kiadásai

4821


Főkönyvi számla


száma

0533532

Államháztartáson kívüli közvetített szolgáltatások kiadásai

05336

Szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások

053361

Szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások előirányzata

0533611

Vásárolt közszolgáltatások előirányzata

0533612

Számlázott szellemi tevékenység előirányzata

0533619

Egyéb szakmai szolgáltatások előirányzata

053362

Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség szakmai tevékenységet segítő szolgáltatásokra

0533621

Szakmai szolgáltatások költségvetési évi kötelezettségvállalása

05336211

Vásárolt közszolgáltatások költségvetési évi kötelezettségvállalása

05336212

Számlázott szellemi tevékenység költségvetési évi kötelezettségvállalása

05336219

Egyéb szakmai szolgáltatások költségvetési évi kötelezettségvállalása

0533622

Szakmai szolgáltatások költségvetési évi végleges kötelezettség válla lása

05336221

Vásárolt közszolgáltatások költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

05336222

Számlázott szellemi tevékenység költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

05336229

Egyéb szakmai szolgáltatások költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

0533623

Szakmai szolgáltatások költségvetési évet követő kötelezettségvállalása

05336231

Vásárolt közszolgáltatások költségvetési évet követő kötelezettségvállalása

05336232

Számlázott szellemi tevékenység költségvetési évet követő kötelezettségvállalása

05336239

Egyéb szakmai szolgáltatások költségvetési évet követő kötelezettségvállalása

0533624

Szakmai szolgáltatások költségvetési évet követő végleges kötelezettségvállalása

05336241

Vásárolt közszolgáltatások költségvetési évet követő végleges kötelezettségvállalása

05336242

Számlázott szellemi tevékenység költségvetési évet követő végleges kötelezettségvállalása

05336249

Egyéb szakmai szolgáltatások költségvetési évet követő végleges kötelezettségvállalása

053363

Szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások teljesítése

0533631

Vásárolt közszolgáltatások kiadásai

0533632

Számlázott szellemi tevékenység kiadásai

0533639

Egyéb szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások kiadásai

05337

Egyéb szolgáltatások

053371

Egyéb szolgáltatások előirányzata

0533711

Biztosítási szolgáltatási díjak előirányzata

0533712

Pénzügyi, befektetési szolgáltatási díjak előirányzata

0533713

Szállítási szolgáltatási díjak előirányzata

0533714

Postai szolgáltatási díjak előirányzata

0533719

Egyéb üzemeltetési, fenntartási szolgáltatások előirányzata

053372

Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség egyéb szolgáltatásokra

0533721

Egyéb szolgáltatások költségvetési évi kötelezettségvállalása

05337211

Biztosítási szolgáltatási díjak költségvetési évi kötelezettségvállalása

05337212

Pénzügyi, befektetési szolgáltatási díjak költségvetési évi kötelezettségvállalása

05337213

Szállítási szolgáltatási díjak költségvetési évi kötelezettségvállalása

05337214

Postai szolgáltatási díjak költségvetési évi kötelezettségvállalása

05337219

Egyéb üzemeltetési, fenntartási szolgáltatások költségvetési évi kötelezettségvállalása

0533722

Egyéb szolgáltatások költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

05337221

Biztosítási szolgáltatási díjak költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

05337222

Pénzügyi, befektetési szolgáltatási díjak költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

05337223

Szállítási szolgáltatási díjak költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

4822


Főkönyvi számla


száma

05337224

Postai szolgáltatási díjak költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

05337229

Egyéb üzemeltetési, fenntartási szolgáltatások költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

0533723

Egyéb szolgáltatások költségvetési évet követő kötelezettségvállalása

05337231

Biztosítási szolgáltatási díjak költségvetési évet követő kötelezettségvállalása

05337232

Pénzügyi, befektetési szolgáltatási díjak költségvetési évet követő kötelezettségvállalása

05337233

Szállítási szolgáltatási díjak költségvetési évet követő kötelezettségvállalása

05337234

Postai szolgáltatási díjak költségvetési évet követő kötelezettségvállalása

05337239

Egyéb üzemeltetési, fenntartási szolgáltatások költségvetési évet követő kötelezettségvállalása

0533724

Egyéb szolgáltatások költségvetési évet követő végleges kötelezettségvállalása

05337241

Biztosítási szolgáltatási díjak költségvetési évet követő végleges kötelezettségvállalása

05337242

Pénzügyi, befektetési szolgáltatási díjak költségvetési évet követő végleges kötelezettség vállalása

05337243

Szállítási szolgáltatási díjak költségvetési évet követő végleges kötelezettségvállalása

05337244

Postai szolgáltatási díjak költségvetési évet követő végleges kötelezettségvállalása

05337249

Egyéb üzemeltetési, fenntartási szolgáltatások költségvetési évet követő végleges kötelezettségvállalása

053373

Egyéb szolgáltatások teljesítése

0533731

Biztosítási szolgáltatási díjak kiadásai

0533732

Pénzügyi, befektetési szolgáltatási díjak kiadásai

0533733

Szállítási szolgáltatási díjak kiadásai

0533734

Postai szolgáltatási díjak kiadásai

0533739

Egyéb üzemeltetési, fenntartási szolgáltatások kiadásai

0534

Kiküldetések, reklám- és propagandakiadások

05341

Kiküldetések kiadásai

053411

Kiküldetések kiadásai előirányzata

0534111

Belföldi kiküldetések kiadásai előirányzata

0534112

Külföldi kiküldetések kiadásai előirányzata

053412

Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség kiküldetések kiadásaira

0534121

Kiküldetésekhez kapcsolódó költségvetési évi kötelezettségvállalása

05341211

Belföldi kiküldetésekhez kapcsolódó költségvetési évi kötelezettségvállalása

05341212

Külföldi kiküldetésekhez kapcsolódó költségvetési évi kötelezettségvállalása

0534122

Kiküldetésekhez kapcsolódó költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

05341221

Belföldi kiküldetésekhez kapcsolódó költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

05341222

Külföldi kiküldetésekhez kapcsolódó költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

0534123

Kiküldetésekhez kapcsolódó költségvetési évet követő kötelezettségvállalása

05341232

Külföldi kiküldetésekhez kapcsolódó költségvetési évet követő kötelezettségvállalása

05341242

Külföldi kiküldetésekhez kapcsolódó költségvetési évet követő végleges kötelezettségvállalása

053413

Kiküldetések kiadásai teljesítése

0534131

Belföldi kiküldetések kiadásai

0534132

Külföldi kiküldetések kiadásai

05342

Reklám- és propagandakiadások

053421

Reklám- és propagandakiadások előirányzata

053422

Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség reklám- és propagandakiadásokra

0534221

Reklám- és propagandakiadások költségvetési évi kötelezettségvállalása

0534222

Reklám- és propagandakiadások költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

0534223

Reklám- és propagandakiadások költségvetési évet követő kötelezettségvállalása

4823


Főkönyvi számla


száma

0534224

Reklám- és propagandakiadások költségvetési évet követő végleges kötelezettségvállalása

053423

Reklám- és propagandakiadások teljesítése

0535

Különféle befizetések és egyéb dologi kiadások

05351

Működési célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó

053511

Működési célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó előirányzata

0535112

Működési célú előzetesen felszámított le nem vonható általános forgalmi adó előirányzata

053512

Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség működési célú előzetesen felszámított általános forgalmi adóra

0535121

Működési célú előzetes áfa költségvetési évi kötelezettségvállalása

05351212

Működési célú előzetes le nem vonható áfa költségvetési évi kötelezettségvállalása

0535122

Működési célú előzetes áfa költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

05351222

Működési célú előzetes le nem vonható áfa költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

0535123

Működési célú előzetes áfa költségvetési évet követő kötelezettségvállalása

05351232

Működési célú előzetes le nem vonható áfa költségvetési évet követő kötelezettségvállalása

05351242

Működési célú előzetes le nem vonható áfa költségvetési évet követő végleges kötelezettségvállalása

053513

Működési célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó teljesítése

0535132

Működési célú előzetesen felszámított le nem vonható általános forgalmi adó teljesítése

05352

Fizetendő általános forgalmi adó

053521

Fizetendő általános forgalmi adó előirányzata

0535211

Kiszámlázott egyenes adózású értékesített termékek, nyújtott szolgáltatások áfa befizetése miatti kiadási előirányzata

053522

Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség fizetendő általános forgalmi adóra

0535221

Fizetendő általános forgalmi adó költségvetési évi kötelezettségvállalása

05352211

Kiszámlázott egyenes adózású értékesített termékek, nyújtott szolgáltatások áfa befizetés miatti költségvetési évi kötelezettségvállalása

0535222

Fizetendő általános forgalmi adó költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

05352221

Kiszámlázott egyenes adózású értékesített termékek, nyújtott szolgáltatások áfa befizetése költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

053523

Fizetendő általános forgalmi adó teljesítése

0535231

Kiszámlázott egyenes adózású értékesített termékek, nyújtott szolgáltatások áfa befizetés miatti kiadásai

05354

Egyéb pénzügyi műveletek kiadásai

053541

Egyéb pénzügyi műveletek kiadásai előirányzata

0535411

Valutakészletek, devizaszámlán lévő deviza forintra történő átváltásakor realizált árfolyamveszteség előirányzata

0535419

Egyéb különféle pénzügyi műveletek kiadásainak előirányzata

053542

Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség egyéb pénzügyi műveletek kiadásaira

0535421

Egyéb pénzügyi műveletek kiadásainak költségvetési évi kötelezettségvállalása

05354211

Valutakészletek, devizaszámlán lévő deviza forintra történő átváltásakor realizált árfolyamveszteség költségvetési évi kötelezettségvállalása

05354219

Egyéb különféle pénzügyi műveletek kiadásainak költségvetési évi kötelezettségvállalása

0535422

Egyéb pénzügyi műveletek kiadásainak költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

05354221

Valutakészletek, devizaszámlán lévő deviza forintra történő átváltásakor realizált árfolyamveszteség költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

05354229

Egyéb pénzügyi műveletek kiadásainak költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

4824


Főkönyvi számla


száma

05354231

*Valutakészletek, devizaszámlán lévő deviza forintra történő átváltásakor realizált árfolyamveszteség költségvetési évet követő kötelezettségvállalása

05354239

Egyéb különféle pénzügyi műveletek kiadásainak költségvetési évet követő kötelezettségvállalása

0535424

Egyéb pénzügyi műveletek kiadásainak költségvetési évet követő végleges kötelezettségvállalása

05354241

Valutakészletek, devizaszámlán lévő deviza forintra történő átváltásakor realizált árfolyamveszteség költségvetési évet követő végleges kötelezettségvállalása

05354249

Egyéb különféle pénzügyi műveletek kiadásainak költségvetési évet követő végleges kötelezettségvállalása

053543

Egyéb pénzügyi műveletek kiadásai teljesítése

0535431

Valutakészletek, devizaszámlán lévő deviza forintra történő átváltásakor realizált árfolyamveszteség

0535439

Egyéb különféle pénzügyi műveletek kiadásai

05355

Egyéb dologi kiadások

053551

Egyéb dologi kiadások előirányzata

0535511

Helyi adók, egyéb vám, illeték és adójellegű befizetések kiadási előirányzata

0535512

Díjak, egyéb befizetések kiadási előirányzata

0535513

Késedelmi kamathoz, pótlékhoz, kötbérhez, perköltségekhez, egyéb szankcióhoz kapcsolódó kiadások előirányzata

0535514

Előző költségvetési év(ek)hez kapcsolódó működési bevétel utólagos visszafizetéséhez kapcsolódó kiadásainak előirányzata

0535516

Behajthatatlanná vált adott előlegekhez kapcsolódó kiadási előirányzata

0535519

Egyéb különféle dologi kiadások előirányzata

053552

Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség egyéb dologi kiadásokra

0535521

Egyéb dologi kiadások költségvetési évi kötelezettségvállalása

05355211

Helyi adók, egyéb vám, illeték és adójellegű befizetések költségvetési évi kötelezettségvállalása

05355212

Díjak, egyéb befizetésekhez kapcsolódó költségvetési évi kötelezettségvállalása

05355213

Késedelmi kamathoz, pótlékhoz, kötbérhez, perköltségekhez, egyéb szankcióhoz kapcsolódó kiadások költségvetési évi kötelezettségvállalása

05355214

Előző költségvetési év(ek)hez kapcsolódó működési bevétel utólagos visszafizetéséhez kapcsolódó kiadások költségvetési évi kötelezettségvállalása

05355216

Behajthatatlanná vált adott előlegekhez kapcsolódó kiadások költségvetési évi kötelezettségvállalása

05355219

Egyéb különféle dologi kiadások költségvetési évi kötelezettségvállalása

0535522

Egyéb dologi kiadások költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

05355221

Helyi adók, egyéb vám, illeték és adójellegű befizetések költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

05355222

Díjak, egyéb befizetésekhez kapcsolódó költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

05355223

Késedelmi kamathoz, pótlékhoz, kötbérhez, perköltségekhez, egyéb szankcióhoz kapcsolódó kiadások költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

05355224

Előző költségvetési év(ek)hez kapcsolódó működési bevétel utólagos visszafizetéséhez kapcsolódó kiadások költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

05355226

Behajthatatlanná vált adott előlegekhez kapcsolódó kiadások költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

05355229

Egyéb különféle dologi kiadások költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

0535523

Egyéb dologi kiadások költségvetési évet követő kötelezettségvállalása

05355231

Helyi adók, egyéb vám, illeték és adójellegű befizetések költségvetési évet követő kötelezettségvállalása

4825


Főkönyvi számla


száma

05355232

Díjak, egyéb befizetésekhez kapcsolódó költségvetési évet követő kötelezettségvállalása

05355233

Késedelmi kamathoz, pótlékhoz, kötbérhez, perköltségekhez, egyéb szankcióhoz kapcsolódó kiadások költségvetési évet követő évi kötelezettségvállalása

05355234

Előző költségvetési év(ek)hez kapcsolódó működési bevétel utólagos visszafizetéséhez kapcsolódó kiadások költségvetési évet követő kötelezettségvállalása

05355236

Behajthatatlanná vált adott előlegekhez kapcsolódó kiadások költségvetési évet követő kötelezettségvállalása

05355239

Egyéb különféle dologi kiadások költségvetési évet követő kötelezettségvállalása

0535524

Egyéb dologi kiadások költségvetési évet követő végleges kötelezettségvállalása

05355241

Helyi adók, egyéb vám, illeték és adójellegű befizetések költségvetési évet követő végleges kötelezettségvállalása

05355242

Díjak, egyéb befizetésekhez kapcsolódó költségvetési évet követő végleges kötelezettségvállalása

05355243

Késedelmi kamathoz, pótlékhoz, kötbérhez, perköltségekhez, egyéb szankcióhoz kapcsolódó kiadások költségvetési évet követő évi végleges kötelezettségvállalása

05355244

Előző költségvetési év(ek)hez kapcsolódó működési bevétel utólagos visszafizetéséhez kapcsolódó kiadások költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

05355246

Behajthatatlanná vált adott előlegekhez kapcsolódó kiadások költségvetési évet követő végleges kötelezettségvállalása

05355249

Egyéb különféle dologi kiadások költségvetési évet követő végleges kötelezettségvállalása

053553

Egyéb dologi kiadások teljesítése

0535531

Helyi adók, egyéb vám, illeték és adójellegű befizetések kiadásai

0535532

Díjak, egyéb befizetésekhez kapcsolódó kiadások

0535533

Késedelmi kamathoz, pótlékhoz, kötbérhez, perköltségekhez, egyéb szankcióhoz kapcsolódó kiadások

0535534

Előző költségvetési év(ek)hez kapcsolódó működési bevétel utólagos visszafizetéséhez kapcsolódó kiadások

0535536

Behajthatatlanná vált adott előlegekhez kapcsolódó kiadások

0535539

Egyéb különféle dologi kiadások

055

Egyéb működési célú kiadások

055023

Elvonások és befizetések

0550231

Elvonások és befizetések előirányzata

05502311

Költségvetési maradvány visszafizetésének előirányzata

0550232

Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség elvonásokra és befizetésekre

05502321

Költségvetési maradvány visszafizetésének költségvetési évi kötelezettségvállalása

055023211

Költségvetési maradvány visszafizetésének költségvetési évi kötelezettségvállalása

05502322

Elvonások és befizetések költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

055023221

Költségvetési maradvány visszafizetésének költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

0550233

Elvonások és befizetések teljesítése

05502331

Költségvetési maradvány visszafizetésének kiadásai

05506

Egyéb működési célú támogatások államháztartáson belülre

055061

Egyéb működési célú támogatások államháztartáson belülre előirányzata

0550611

Központi költségvetési szervnek egyéb működési célú támogatások előirányzata

055062

Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség egyéb működési célú támogatásokra államháztartáson belülre

0550621

Államháztartáson belülre egyéb működési célú támogatások költségvetési évi kötelezettségvállalása

4826




05506211

Központi költségvetési szervnek egyéb működési célú támogatások költségvetési évi kötelezettségvállalása

0550622

Államháztartáson belülre egyéb működési célú támogatások költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

05506221

Központi költségvetési szervnek egyéb működési célú támogatások költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

055063

Egyéb működési célú támogatások államháztartáson belülre teljesítése

0550631

Központi költségvetési szervnek egyéb működési célú támogatás kiadásai

05512

Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre

055121

Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre előirányzata

055121232

Egyéb vállalkozásnak egyéb működési célú támogatások előirányzata

0551213

Háztartásoknak egyéb működési célú támogatások előirányzata

05512152

Civil szervezetnek egyéb működési célú támogatások előirányzata

0551216

Egyházi jogi személynek egyéb működési célú támogatások előirányzata

0551217

Kormányoknak és nemzetközi szervezeteknek egyéb működési célú támogatások előirányzata

0551218

Egyéb külföldieknek egyéb működési célú támogatások előirányzata

055122

Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség egyéb működési célú támogatásokra államháztartáson kívülre

0551221232

Egyéb vállalkozásnak működési célú támogatások költségvetési évi kötelezettségvállalása

05512213

Háztartásoknak egyéb működési célú támogatások költségvetési évi kötelezettségvállalása

05512214

Nonprofit szervezetnek egyéb működési célú támogatások költségvetési évi kötelezettségvállalása

05512215

Egyéb civil, vagy más nonprofit szervezetnek egyéb működési célú támogatások költségvetési évi kötelezettségvállalása

055122152

Civil szervezetnek egyéb működési célú támogatások költségvetési évi kötelezettségvállalása

05512216

Egyházi jogi személynek egyéb működési célú támogatások költségvetési évi kötelezettségvállalása

05512217

Kormányoknak és nemzetközi szervezeteknek egyéb működési célú támogatások költségvetési évi kötelezettségvállalása

05512218

Egyéb külföldieknek egyéb működési célú támogatások költségvetési évi kötelezettségvállalása

0551222

Államháztartáson kívülre egyéb működési célú támogatások költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

0551222232

Egyéb vállalkozásnak egyéb működési célú támogatások költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

05512223

Háztartásoknak egyéb működési célú támogatások költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

05512224

Nonprofit szervezetnek egyéb működési célú támogatások költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

05512225

Egyéb civil, vagy más nonprofit szervezetnek egyéb működési célú támogatások költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

055122252

Civil szervezetnek egyéb működési célú támogatások költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

05512226

Egyházi jogi személynek egyéb működési célú támogatások költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

05512227

Kormányoknak és nemzetközi szervezeteknek egyéb működési célú támogatások költségvetési évi végleges kötelezettségvállal

4827


Főkönyvi számla


száma

05512228

Egyéb külföldieknek egyéb működési célú támogatások költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

055122352

*Egyéb civil, vagy más nonprofit szervezetnek egyéb működési célú végleges támogatások költségvetési évet követő végleges kötelezettségvállalása

055123

Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre teljesítése

055123232

Egyéb vállalkozásnak egyéb működési célú támogatások kiadásai

0551233

Háztartásoknak egyéb működési célú támogatások kiadásai

05512352

Civil szervezetnek egyéb működési célú támogatások kiadásai

0551236

Egyházi jogi személynek egyéb működési célú támogatások kiadásai

0551237

Kormányoknak és nemzetközi szervezeteknek egyéb működési célú támogatások kiadásai

0551238

Egyéb külföldieknek egyéb működési célú támogatások kiadásai

05513

Tartalékok

055131

Tartalékok előirányzata

0551311

Központi költségvetés általános tartalék előirányzatai

0551312

Zárolt kiadási előirányzatok

056

Beruházások

0561

Immateriális javak beszerzése, létesítése

05611

Immateriális javak beszerzése, létesítése előirányzata

056111

Vagyoni értékű jogok beszerzése előirányzata

056112

Szellemi termékek beszerzése, létesítése előirányzata

05612

Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség immateriális javak beszerzésére, létesítésére

056121

Immateriális javak beszerzés, létesítés költségvetési évi kötelezettségvállalása

0561211

Vagyoni értékű jogok beszerzése költségvetési évi kötelezettségvállalása

0561212

Szellemi termékek beszerzés, létesítés költségvetési évi kötelezettségvállalása

056122

Immateriális javak beszerzés, létesítés költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

0561221

Vagyoni értékű jogok beszerzése költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

0561222

Szellemi termékek beszerzés, létesítés költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

05613

Immateriális javak beszerzése, létesítése teljesítése

056131

Vagyoni értékű jogok beszerzése kiadásai

056132

Szellemi termékek beszerzése, létesítése kiadásai

0562

Ingatlanok beszerzése, létesítése

05621

Ingatlanok beszerzése, létesítése előirányzata

056213

Épület beszerzés, létesítés előirányzata

0562131

Lakóépület (ideértve lakás) beszerzés, létesítés előirányzata

0562133

Egyéb épület beszerzés, létesítés előirányzata

056215

Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékékű jogok beszerzése előirányzata

05622

Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség ingatlanok beszerzésére, létesítésére

056221

Ingatlanok beszerzés, létesítés költségvetési évi kötelezettségvállalása

0562213

Épület beszerzés, létesítés költségvetési évi kötelezettségvállalása

05622131

Lakóépület (ideértve lakás) beszerzés, létesítés költségvetési évi kötelezettségvállalása

05622133

Egyéb épület beszerzés, létesítés költségvetési évi kötelezettségvállalása

0562215

Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékékű jogok beszerzése költségvetési évi kötelezettségvállalása

056222

Ingatlanok beszerzés, létesítés költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

0562223

Épület beszerzés, létesítés költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

05622231

Lakóépület (ideértve lakás) beszerzés, létesítés költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

4828


Főkönyvi számla


száma

05622233

Egyéb épület beszerzés, létesítés költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

0562225

Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékékű jogok beszerzése költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

05623

Ingatlanok beszerzése, létesítése teljesítése

056233

Épület beszerzés, létesítés kiadásai

0562331

Lakóépület (ideértve lakás) beszerzés, létesítés kiadásai

0562333

Egyéb épület beszerzés, létesítés kiadásai

056235

Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékékű jogok beszerzése kiadásai

0563

Informatikai eszközök beszerzése, létesítése

05631

Informatikai eszközök beszerzése, létesítése előirányzata

056311

Informatikai gép, berendezés és felszerelés beszerzés, létesítés előirányzata

05632

Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség informatikai eszközök beszerzésére, létesítésére

056321

Informatikai eszköz beszerzés, létesítés költségvetési évi kötelezettségvállalása

0563211

Informatikai gép, berendezés és felszerelés beszerzés, létesítés költségvetési évi kötelezettségvállalása

056322

Informatikai eszköz beszerzés, létesítés költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

0563221

Informatikai gép, berendezés és felszerelés beszerzés, létesítés költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

05633

Informatikai eszközök beszerzése, létesítése teljesítése

056331

Informatikai gép, berendezés és felszerelés beszerzés, létesítés kiadásai

0564

Egyéb tárgyi eszközök beszerzése, létesítése

05641

Egyéb tárgyi eszközök beszerzése, létesítése előirányzata

056411

Egyéb gép, berendezés és felszerelés beszerzés, létesítés előirányzata

056412

Kulturális javak beszerzés, létesítés előirányzata

056415

Jármű beszerzés, létesítés előirányzata

05642

Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség egyéb tárgyi eszközök beszerzésére, létesítésére

056421

Egyéb tárgyi eszköz beszerzés, létesítés költségvetési évi kötelezettségvállalása

0564211

Egyéb gép, berendezés és felszerelés beszerzés, létesítés költségvetési évi kötelezettségvállalása

0564212

Kulturális javak beszerzés, létesítés költségvetési évi kötelezettségvállalása

0564215

Jármű beszerzés, létesítés költségvetési évi kötelezettségvállalása

056422

Egyéb tárgyi eszköz beszerzés, létesítés költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

0564221

Egyéb gép, berendezés és felszerelés beszerzés, létesítés költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

0564222

Kulturális javak beszerzés, létesítés költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

0564225

Jármű beszerzés, létesítés költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

05643

Egyéb tárgyi eszközök beszerzése, létesítése teljesítése

056431

Egyéb gép, berendezés és felszerelés beszerzés, létesítés kiadásai

056432

Kulturális javak beszerzés, létesítés kiadásai

056435

Jármű beszerzés, létesítés kiadásai

0567

Beruházási célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó

05671

Beruházási célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó előirányzata

056712

Beruházási célú előzetes áfa költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

05672

Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség beruházási célú előzetesen felszámított általános forgalmi adóra

056721

Beruházási célú előzetes áfa költségvetési évet követő kötelezettségvállalása

0567212

Beruházási célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó előirányzata

4829


Főkönyvi számla


száma

056722

Beruházási célú előzetes áfa költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

0567222

Beruházási célú előzetes le nem vonható áfa költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

05673

Beruházási célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó teljesítése

056732

Beruházási célú előzetesen felszámított le nem vonható általános forgalmi adó kiadásai

057

Felújítások

0571

Ingatlanok felújítása

05711

Ingatlanok felújítása előirányzata

057113

Épület felújítása előirányzata

0571133

Egyéb épület felújítása előirányzata

05712

Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség ingatlanok felújítására

057121

Ingatlan felújítás költségvetési évi kötelezettségvállalása

0571213

Épület felújítás költségvetési évi kötelezettségvállalása

05712133

Egyéb épület felújítás költségvetési évi kötelezettségvállalása

057122

Ingatlan felújítás költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

0571223

Épület felújítás költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

05712233

Egyéb épület felújítás költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

05713

Ingatlanok felújítása teljesítése

057133

Épület felújítása kiadásai

0571333

Egyéb épület felújítása kiadásai

0573

Egyéb tárgyi eszközök felújítása

05731

Egyéb tárgyi eszközök felújítása előirányzata

05732

Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség egyéb tárgyi eszközök felújítására

057321

Egyéb tárgyi eszköz felújítás költségvetési évi kötelezettségvállalása

057322

Egyéb tárgyi eszköz felújítás költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

057323

Egyéb tárgyi eszköz felújítás költségvetési évet követő kötelezettségvállalása

057324

Egyéb tárgyi eszköz felújítás költségvetési évet követő végleges kötelezettségvállalása

05733

Egyéb tárgyi eszközök felújítása teljesítése

0574

Felújítási célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó

05741

Felújítási célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó előirányzata

057412

Felújítási célú előzetesen felszámított le nem vonható általános forgalmi adó előirányzata

05742

Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség felújítási célú előzetesen felszámított általános forgalmi adóra

057421

Felújítási előzetes áfa költségvetési évi kötelezettségvállalása

0574212

Felújítási előzetes le nem vonható áfa költségvetési évi kötelezettségvállalása

057422

Felújítási előzetes áfa költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

0574222

Felújítási előzetes le nem vonható áfa költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

05743

Felújítási célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó teljesítése

057432

Felújítási célú előzetesen felszámított általános le nem vonható forgalmi adó kiadásai

058

Egyéb felhalmozási célú kiadások

0584

Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülre

05841

Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülre előirányzata

058411

Központi költségvetési szervnek egyéb felhalmozási célú támogatás előirányzata

0584112

Központi költségvetési szervnek egyéb felhalmozási célú végleges támogatás kiadásai előirányzata

05842

Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség egyéb felhalmozási célú támogatásokra államháztartáson belülre

4830




05842112

*Központi költségvetési szervnek egyéb felhalmozási célú végleges támogatás kiadásai költségvetési évi kötelezettségvállalása

05842212

*Központi költségvetési szervnek egyéb felhalmozási célú végleges támogatás kiadásai költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

05842312

*Központi költségvetési szervnek egyéb felhalmozási célú végleges támogatás kiadásai költségvetési évet követő kötelezettségvállalása

05842412

*Központi költségvetési szervnek egyéb felhalmozási célú végleges támogatás kiadásai költségvetési évet követő végleges kötelezettségvállalása

05843

Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülre teljesítése

0584312

Központi költségvetési szervnek egyéb felhalmozási célú végleges támogatás kiadásai

0586

Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtása államháztartáson kívülre

05861

Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtása államháztartáson kívülre előirányzata

058613

Háztartásoknak felhalmozási célú visszatérítendő támogatás, kölcsönnyújtás előirányzata

05862

Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtására

058621

Államháztartáson kívülre felhalmozási célú visszatérítendő támogatás, kölcsönnyújtás kötelezettségvállalása

0586213

Háztartásoknak felhalmozási célú visszatérítendő támogatás, kölcsönnyújtás kötelezettségvállalása

0586223

Háztartásoknak felhalmozási célú visszatérítendő támogatás, kölcsönnyújtás költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

058623

Államháztartáson kívülre felhalmozási célú visszatérítendő támogatás, kölcsönnyújtás költségvetési évet követő kötelezettségvállalása

0586233

Háztartásoknak felhalmozási célú visszatérítendő támogatás, kölcsönnyújtás költségvetési évet követő kötelezettségvállalása

0586243

Háztartásoknak felhalmozási célú visszatérítendő támogatás, kölcsönnyújtás költségvetési évet követő végleges kötelezettségvállalása

05863

Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtása államháztartáson kívülre teljesítése

058633

Háztartásoknak felhalmozási célú visszatérítendő támogatás, kölcsönnyújtás kiadásai

09

Bevételi előirányzatok, követelések, teljesítés

091

Működési célú támogatások államháztartáson belülről

0916

Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről

09161

Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről előirányzata

091611

Központi költségvetési szervtől működési célú támogatások bevételei előirányzata

0916111

*Központi költségvetési szervtől működési célú támogatási előlegek bevételei előirányzata

0916112

Központi költségvetési szervtők véglegesen kapott tám. előirányzata

0916113

*Központi költségvetési szervtől működési célú korábban adott támogatási előleg visszatérülésének bevételei előirányzata

09162

Követelés egyéb működési célú támogatások bevételeire államháztartáson belülről

091621

Költségvetési évi követelés működési célú támogatások bevételeire

0916211

Központi költségvetési szervtől véglegesen kapott támogatás tárgyévi végleges követelés

09162111

*Központi költségvetési szervtől működési célú támogatási előlegek bevételei költségvetési évi kötelezettségvállalása

09162112

*Központi költségvetési szervtől működési célú végleges támogatások bevételei költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

4831




09162113

*Központi költségvetési szervtől működési célú korábban adott támogatási előleg visszatérülésének bevételei költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

0916221

*Központi költségvetési szervtől működési célú támogatások bevételei előirányzata költségvetési évet követő végleges kötelezettségvállalása

09162211

*Központi költségvetési szervtől működési célú támogatási előlegek bevételei költségvetési évet követő végleges kötelezettségvállalása

09162212

*Központi költségvetési szervtől működési célú végleges támogatások bevételei költségvetési évet követő végleges kötelezettségvállalása

09162213

*Központi költségvetési szervtől működési célú korábban adott támogatási előleg visszatérülésének bevételei költségvetési évet követő végleges kötelezettségvállalása

09163

Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről teljesítése

091631

Központi költségvetési szervtől véglegesen kapott működési célú támogatások bevételei

0916311

Központi költségvetési szervtől működési célú támogatási előlegek bevételei

0916312

Központi költségvetési szervtől működési célú végleges támogatások bevételei

0916313

Központi költségvetési szervtől működési célú korábban adott támogatási előleg visszatérülésének bevételei

092

Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről

0925

Egyéb felhalmozási célú támogatások bevételei államháztartáson belülről

09251

Egyéb felhalmozási célú támogatások bevételei államháztartáson belülről előirányzata

092511

Központi költségvetési szervtől felhalmozási célú támogatások bevételeinek előirányzata

0925111

*Központi költségvetési szervtől kapott támogatás előleg felhalmozási célú előirányzata

0925112

Központi költségvetési szervtől kapott felhalmozási célú támogatás előirányzata

0925113

*Központi költségvetési szervtől felhalmozási célú korábban adott támogatási előleg visszatérülésének bevételei előirányzata

09252

Követelés egyéb felhalmozási célú támogatások bevételeire államháztartáson belülről

092521

Költségvetési évi követelés felhalmozási célú támogatások bevételeire államháztartáson belülről

0925211

Központi költségvetési szervtől véglegesen kapott költségvetési évi követelés felhalmozási célú támogatások bevételeire

09252111

*Központi költségvetési szervtől felhalmozási célú támogatási előlegek bevételei költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

09252112

*Központi költségvetési szervtől felhalmozási célú végleges támogatások bevételei költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

09252113

*Központi költségvetési szervtől felhalmozási célú korábban adott támogatási előleg visszatérülésének bevételei költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

0925221

*Központi költségvetési szervtől felhalmozási célú támogatások bevételeinek előirányzata költségvetési évet követő végleges kötelezettségvállalása

09252211

*Központi költségvetési szervtől felhalmozási célú támogatási előlegek bevételei költségvetési évet követő végleges kötelezettségvállalása

09252212

*Központi költségvetési szervtől felhalmozási célú végleges támogatások bevételei költségvetési évet követő végleges kötelezettségvállalása

09252213

*Központi költségvetési szervtől felhalmozási célú korábban adott támogatási előleg visszatérülésének bevételei költségvetési évet követő végleges kötelezettségvállalása

09253

Egyéb felhalmozási célú támogatások bevételei államháztartáson belülről teljesítése

092531

Központi költségvetési szervtől véglegesen kapott felhalmozási célú támogatások bevételei

0925311

Központi költségvetési szervtől felhalmozási célú támogatási előlegek bevételei

0925312

Központi költségvetési szervtől felhalmozási célú végleges támogatások bevételei

4832


Főkönyvi számla


száma

0925313

Központi költségvetési szervtől felhalmozási célú korábban adott támogatási előleg visszatérülésének bevételei

093

Közhatalmi bevételek

0936

Egyéb közhatalmi bevételek

09361

Egyéb közhatalmi bevételek előirányzata

093611

Egyéb központi közhatalmi bevételek előirányzata

0936111

Igazgatási szolgáltatási díjak előirányzata

09362

Követelés egyéb közhatalmi bevételekre

093621

Közhatalmi bevételek költségvetési évi követelése

0936211

Egyéb központi közhatalmi bevételek költségvetési évi követelése

09362111

Igazgatási szolgáltatási díjak költségvetési évi követelése

09363

Egyéb közhatalmi bevételek teljesítése

093631

Egyéb központi közhatalmi bevételek bevételei

0936311

Igazgatási szolgáltatási díjak bevételei

094

Működési bevételek

09401

Készletértékesítés ellenértéke

094011

Készletértékesítés ellenértéke előirányzata

0940113

*Immateriális javak, tárgyi eszközök közül átsorolt készletek értékesítésének költségvetési évi követelése előirányzata

094012

Követelés készletértékesítés ellenértékére

0940121

Költségvetési évi követelés készletértékesítés ellenértékére

09401213

Immateriális javak, tárgyi eszközök közül átsorolt készletek értékesítésének költségvetési évi követelése

09401223

Immateriális javak, tárgyi eszközök közül átsorolt készletek értékesítésének költségvetési évet követő követelése

094013

Készletértékesítés ellenértéke teljesítése

0940133

Immateriális javak, tárgyi eszközök közül átsorolt készletek értékesítésének bevételei

09406

Kiszámlázott általános forgalmi adó

094061

Kiszámlázott általános forgalmi adó előirányzata

0940611

Kiszámlázott egyenes adózású értékesített termékek, nyújtott szolgáltatások általános forgalmi adó előirányzata

0940612

Kiszámlázott egyenes adózású értékesített tárgyi eszközök, immateriális javak általános forgalmi adó előirányzata

094062

Követelés kiszámlázott általános forgalmi adóra

0940621

Költségvetési évi követelés kiszámlázott általános forgalmi adóra

09406211

Költségvetési évi követelés egyenes adózású értékesített termékek, nyújtott szolgáltatások kiszámlázott általános forgalmi adóra

09406212

Költségvetési évi követelés egyenes adózású értékesített tárgyi eszközök, immateriális javak kiszámlázott általános forgalmi adóra

0940622

Költségvetési évet követő követelés kiszámlázott általános forgalmi adóra

09406221

Költségvetési évet követő követelés egyenes adózású értékesített termékek, nyújtott szolgáltatások kiszámlázott általános forgalmi adóra

09406222

Költségvetési évet követő követelés egyenes adózású értékesített tárgyi eszközök, immateriális javak kiszámlázott általános forgalmi adóra

094063

Kiszámlázott általános forgalmi adó teljesítése

0940631

Kiszámlázott egyenes adózású értékesített termékek, nyújtott szolgáltatások általános forgalmi adó teljesítése

4833


Főkönyvi számla


száma

0940632

Kiszámlázott egyenes adózású értékesített tárgyi eszközök, immateriális javak általános forgalmi adó teljesítése

09408

Kamatbevételek

094081

Kamatbevételek előirányzata

0940812

Államháztartáson kívülről kapott kamatbevételek előirányzata

09408125

Államháztartáson kívüli adott kölcsön, visszatérítendő támogatás, egyéb követelés jellegű tételek után kapott kamatbevételek előirányzata

09408129

Államháztartáson kívüli egyéb kamatbevételek előirányzata

094082

Követelés kamatbevételekre

0940821

Költségvetési évi követelés kamatbevételekre

09408212

Államháztartáson kívülről kapott kamatbevételek költségvetési évi követelése

094082125

Államháztartáson kívüli adott kölcsön, visszatérítendő támogatás, egyéb követelés jellegű tételek után kapott kamatbevételek költségvetési évi követelése

094082129

Államháztartáson kívüli egyéb kamatbevételek költségvetési évi követelése

0940822

Költségvetési évet követő követelés kamatbevételekre

09408222

Államháztartáson kívülről kapott kamatbevételek költségvetési évet követő követelése

094082225

Államháztartáson kívüli adott kölcsön, visszatérítendő támogatás, egyéb követelés jellegű tételek után kapott kamatbevételek költségvetési évet követő követelése

094082229

Államháztartáson kívüli egyéb kamatbevételek költségvetési évet követő követelése

094083

Kamatbevételek teljesítése

0940832

Államháztartáson kívülről kapott kamatbevételek

09408325

Államháztartáson kívüli adott kölcsön, visszatérítendő támogatás, egyéb követelés jellegű tételek után kapott kamatbevételek

09408329

Államháztartáson kívüli egyéb kamatbevételek

09409

Egyéb pénzügyi műveletek bevételei

094091

Egyéb pénzügyi műveletek bevételei előirányzata

09409199

Egyéb különféle pénzügyi műveletek bevételeinek előirányzata

094092

Követelés egyéb pénzügyi műveletek bevételeire

0940921

Költségvetési évi követelés egyéb pénzügyi műveletek bevételeire

09409219

Egyéb pénzügyi műveletek bevételeinek költségvetési évi követelése

094092199

Egyéb különféle pénzügyi műveletek bevételeinek költségvetési évi követelése

0940922

Költségvetési évet követő követelés egyéb pénzügyi műveletek bevételeire

09409229

Egyéb pénzügyi műveletek bevételeinek költségvetési évet követő követelése

094092299

Egyéb különféle pénzügyi műveletek bevételeinek költségvetési évet követő követelése

094093

Egyéb pénzügyi műveletek bevételei teljesítése

0940939

Egyéb pénzügyi műveletek bevételeinek bevételei

09409399

Egyéb különféle pénzügyi műveletek bevételei

09411

Egyéb működési bevételek

094111

Egyéb működési bevételek előirányzata

0941111

Foglalkoztatott, ellátott, hallgató, tanuló kártérítési bevételeinek előirányzata

0941112

*Egyéb kártérítési bevételek költségvetési évi követelése előirányzata

0941113

*Európai Unió költségvetéséből teljesített költség-visszatérítések, utólagos egyéb térítések költségvetési évi követelés

0941119

Egyéb különféle működési bevételek előirányzata

09411191

Késedelmi kamat, kötbér, bánatpénz bevételek előirányzata

09411192

Kezességekhez, garanciákhoz kapcsolódó díjbevételek előirányzata

4834


Főkönyvi számla


száma

09411193

Közbeszerzési ajánlati biztosíték, pályázati díjbevételek előirányzata

09411194

Egyéb biztosítékok, óvadék (kaució) bevételeinek előirányzata

09411199

Egyéb különféle működési bevételek előirányzata

094112

Követelés egyéb működési bevételekre

0941121

Költségvetési évi követelés egyéb működési bevételekre

09411211

Foglalkoztatott, ellátott, hallgató, tanuló kártérítési bevételeinek költségvetési évi követelése

09411212

Egyéb kártérítési bevételek költségvetési évi követelése

09411213

Európai Unió költségvetéséből teljesített költség-visszatérítések, utólagos egyéb térítések költségvetési évi követelése

09411219

Egyéb különféle működési bevételek költségvetési évi követelése

094112191

Késedelmi kamat, kötbér, bánatpénz bevételek előirányzata költségvetési évi követelése

094112192

Kezességekhez, garanciákhoz kapcsolódó díjbevételek költségvetési évi követelése

094112193

Közbeszerzési ajánlati biztosíték, pályázati díjbevételek költségvetési évi követelése

094112194

Egyéb biztosítékok, óvadék (kaució) bevételeinek költségvetési évi követelése

094112199

Egyéb különféle működési bevételek költségvetési évi követelése

0941122

Költségvetési évet követő követelés egyéb működési bevételekre

09411221

Foglalkoztatott, ellátott, hallgató, tanuló kártérítési bevételeinek költségvetési évet követő követelése

09411222

Egyéb kártérítési bevételek költségvetési évet követő követelése

09411223

Európai Unió költségvetéséből teljesített költség-visszatérítések, utólagos egyéb térítések költségvetési évet követő követelése

09411229

Egyéb különféle működési bevételek költségvetési évet követő követelése

094112291

Késedelmi kamat, kötbér, bánatpénz bevételek előirányzata költségvetési évet követő követelése

094112292

Kezességekhez, garanciákhoz kapcsolódó díjbevételek költségvetési évet követő követelése

094112293

Közbeszerzési ajánlati biztosíték, pályázati díjbevételek költségvetési évet követő követelése

094112294

Egyéb biztosítékok, óvadék (kaució) költségvetési évet követő követelése

094112299

Egyéb különféle működési bevételek költségvetési évet követő követelése

094113

Egyéb működési bevételek teljesítése

0941131

Foglalkoztatott, ellátott, hallgató, tanuló kártérítési bevételei

0941132

Egyéb kártérítési bevételek

0941133

Egyéb kártérítési bevételek

0941139

Egyéb különféle működési bevételek

09411391

Késedelmi kamat, kötbér, bánatpénz bevételek előirányzata bevételei

09411392

Kezességekhez, garanciákhoz kapcsolódó díjbevételek

09411393

Közbeszerzési ajánlati biztosíték, pályázati díjbevételek bevételei

09411394

Egyéb biztosítékok, óvadék (kaució) bevételei

09411399

Egyéb különféle működési bevételek

095

Felhalmozási bevételek

0951

Immateriális javak értékesítése

09511

Immateriális javak értékesítése előirányzata

095119

Egyéb immateriális javak értékesítésének előirányzata

09512

Követelés immateriális javak értékesítéséből

095121

Immateriális javak értékesítésének költségvetési évi követelése

0951219

Egyéb immateriális javak értékesítésének költségvetési évi követelése

095122

Immateriális javak értékesítésének költségvetési évet követő követelése

0951229

Egyéb immateriális javak értékesítésének költségvetési évet követő követelése

4835


Főkönyvi számla


száma

09513

Immateriális javak értékesítése teljesítése

095139

Egyéb immateriális javak értékesítésének bevételei

0953

Egyéb tárgyi eszközök értékesítése

09531

Egyéb tárgyi eszközök értékesítése előirányzata

095311

Informatikai eszközök értékesítése előirányzata

095312

Egyéb gép, berendezés és felszerelés értékesítése előirányzata

095313

Jármű értékesítése előirányzata

09532

Követelés egyéb tárgyi eszközök értékesítéséből

095321

Egyéb tárgyi eszközök értékesítésének költségvetési évi követelése

0953211

Informatikai eszközök értékesítésének költségvetési évi követelése

0953212

Egyéb gép, berendezés és felszerelés értékesítésének költségvetési évi követelése

0953213

Jármű értékesítésének költségvetési évi követelése

095322

Egyéb tárgyi eszközök értékesítésének költségvetési évet követő követelése

0953221

Informatikai eszközök értékesítésének költségvetési évet követő követelése

0953222

Egyéb gép, berendezés és felszerelés értékesítésének költségvetési évet követő követelése

0953223

Jármű értékesítésének költségvetési évet követő követelése

09533

Egyéb tárgyi eszközök értékesítése teljesítése

095331

Informatikai eszközök értékesítésének bevételei

095332

Egyéb gép, berendezés és felszerelés értékesítésének bevételei

095333

Jármű értékesítésének bevételei

096

Működési célú átvett pénzeszközök

0965

Egyéb működési célú átvett pénzeszközök

09651

Egyéb működési célú átvett pénzeszközök előirányzata

096516

Európai Uniótól működési célú átvett pénzeszközök előirányzata

096517

Kormányoktól és nemzetközi szervezetektől működési célú átvett pénzeszközök előirányzata

09652

Követelés egyéb működési célú átvett pénzeszközökre

0965216

Európai Uniótól költségvetési évi követelés működési célú átvett pénzeszközökre

0965217

Kormányoktól és nemzetközi szervezetektől költségvetési évi követelés működési célú átvett pénzeszközökre

09653

Egyéb működési célú átvett pénzeszközök teljesítése

096536

Európai Uniótól működési célú átvett pénzeszközök bevételei

096537

Kormányoktól és nemzetközi szervezetektől működési célú átvett pénzeszközök bevételei

097

Felhalmozási célú átvett pénzeszközök

0974

Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése államháztartáson kívülről

09741

Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése államháztartáson kívülről előirányzata

097413

Háztartásoktól felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésének előirányzata

09742

Követelés felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésére államháztartáson kívülről

097421

Költségvetési évi követelés felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésére államháztartáson kívülről

0974213

Háztartásoktól költségvetési évi követelés felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésére

4836


Főkönyvi számla


száma

0974223

Háztartásoktól költségvetési évet követő követelés felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése

09743

Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése államháztartáson kívülről teljesítése

097433

Háztartásoktól felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülése

0975

Egyéb felhalmozási célú átvett pénzeszközök

09751

Egyéb felhalmozási célú átvett pénzeszközök előirányzata

0975132

*Háztartásoktól felhalmozási célú véglegesen átvett pénzeszközök bevételei előirányzata

09752

Követelés egyéb felhalmozási célú átvett pénzeszközökre

097521

Költségvetési évi követelés felhalmozási célú átvett pénzeszközökre

0975213

Háztartásoktól költségvetési évi követelés felhalmozási célú átvett pénzeszközökre

09752132

*Háztartásoktól felhalmozási célú véglegesen átvett pénzeszközök bevételei költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

09752232

*Háztartásoktól felhalmozási célú véglegesen átvett pénzeszközök bevételei költségvetési évet követő végleges kötelezettségvállalása

09753

Egyéb felhalmozási célú átvett pénzeszközök teljesítése

0975332

Háztartásoktól felhalmozási célú véglegesen átvett pénzeszközök bevételei

098

Finanszírozási bevételek

0981

Belföldi finanszírozás bevételei

09813

Maradvány igénybevétele

098131

Előző év költségvetési maradványának igénybevétele

0981311

Előző év költségvetési maradványának igénybevétele előirányzata

0981312

Követelés előző év költségvetési maradványának igénybevételére

09813121

Követelés előző év költségvetési maradványának igénybevételére költségvetési évi végleges kötelezettségvállalása

0981313

Követelés előző év költségvetési maradványának igénybevétele

098132

Előző év vállalkozási maradványának igénybevétele

0981321

Előző év vállalkozási maradványának igénybevétele előirányzata

0981322

Követelés előző év vállalkozási maradványának igénybevételére

09813221

Előző év vállalkozási maradványának igénybevétele miatti költségvetési évi követelés

09813222

Előző év vállalkozási maradványának igénybevétele miatti költségvetési évet követő követelés

0981323

Előző év vállalkozási maradványának igénybevétele teljesítése

09816

Központi, irányító szervi támogatás

098161

Központi, irányító szervi támogatás előirányzata

0981611

Központi, irányító szervi felhalmozási célú támogatás előirányzata

0981612

Központi, irányító szervi működési célú támogatás előirányzata

098162

Követelés központi, irányító szervi támogatásra

0981621

Központi, irányító szervi támogatás miatti költségvetési évi követelés

09816211


09816212


0981622

Központi, irányító szervi támogatás miatti költségvetési évet követő követelés

09816221


09816222


098163

Központi, irányító szervi támogatás teljesítése

0981631


0981632


4837


Főkönyvi számla


száma

1

Nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök

11

Immateriális javak

111

Vagyoni értékű jogok

1111

Vagyoni értékű jogok aktivált állományának értéke

1119

Teljesen (0-ig) leírt, üzemeltetésre átadott. kezelésbe adott vagyoni értékű jogok állományának értéke

11191

Teljesen (0-ig) leírt vagyoni értékű jogok állományának értéke

112

Szellemi termékek

1121

Szellemi termékek aktivált állományának értéke

1129

Teljesen (0-ig) leírt szellemi termékek állományának értéke

11291

Teljesen (0-ig) leírt, szellemi termékek aktivált állományának értéke

116

Immateriális javak értékhelyesbítése

1161

Vagyoni értékű jogok értékhelyesbítése

1162

Szellemi termékek értékhelyesbítése

118

Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása

1181

Vagyon értékű jogok terven felüli értékcsökkenése

11811

Vagyoni értékű jogok terven felüli értékcsökkenése

118111

Vagyoni értékű jogok aktivált állományának terven felüli értékcsökkenése

118121

Vagyoni értékű jogok aktivált állományának előző években elszámolt terven felüli értékcsökkenésének visszaírása

118211

Szellemi termékek aktivált állományának terven felüli értékcsökkenése

119

Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése

1191

Vagyoni értékű jogok terv szerinti értékcsökkenése

11911

Vagyoni értékű jogok aktivált állományának terv szerinti értékcsökkenése

1192

Szellemi termékek terv szerinti értékcsökkenése

11921

Szellemi termékek aktivált állományának terv szerinti értékcsökkenése

12

Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok

121

Ingatlanok

1211

Ingatlanok aktivált állományának értéke

12112

Telkek aktivált állományának értéke

121121

Lakótelkek aktivált állományának értéke

12113

Épületek aktivált állományának értéke

121133

Egyéb épületek aktivált állományának értéke

1219

Teljesen (0-ig) leírt ingatlanok állományának értéke

12192

Teljesen (0-ig) leírt ingatlanok aktivált állományának értéke

121923

Teljesen (0-ig) leírt épületek aktivált állományának értéke

1219233

Teljesen (0-ig) leírt egyéb épületek aktivált állományának értéke

126

Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok értékhelyesbítése

1262

Telkek értékhelyesbítése

1263

Épületek értékhelyesbítése

128

Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása

1281

Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok terven felüli értékcsökkenése

12811

Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok aktivált állományának terven felüli értékcsökkenése

128113

Épületek terven felüli értékcsökkenése

1281133

Egyéb épületek terven felüli értékcsökkenése

4838


Főkönyvi számla


száma

128115

Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok terven felüli értékcsökkenése

1282

Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok terven felüli értékcsökkenésének visszaírása

12821

Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok aktivált állományának terven felüli értékcsökkenésének visszaírása

128213

Épületek terven felüli értékcsökkenésének visszaírása

1282133

Egyéb épületek terven felüli értékcsökkenésének visszaírása

128215

Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok terven felüli értékcsökkenésének visszaírása

129

Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok terv szerinti értékcsökkenése

1291

Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok aktivált állományának terv szerinti értékcsökkenése

12912

Telkek terv szerinti értékcsökkenése

129121

Lakótelkek terv szerinti értékcsökkenése

12913

Épületek terv szerinti értékcsökkenése

129133

Egyéb épületek terv szerinti értékcsökkenése

12915

Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok terv szerinti értékcsökkenése

13

Gépek, berendezések, felszerelések, járművek

131

Gépek, berendezések, felszerelések, járművek

1311

Gépek, berendezések, felszerelések, járművek aktivált állományának értéke

13111

Informatikai gép, berendezés, felszerelés aktivált állományának értéke

13112

Egyéb gép, berendezés és felszerelés aktivált állományának értéke

13113

Kulturális javak aktivált állományának értéke

13116

Járművek aktivált állományának értéke

1319

Teljesen (0-ig) leírt gépek, berendezések, felszerelések, járművek értéke

13191

Teljesen (0-ig) leírt gépek, berendezések, felszerelések, járművek aktivált állományának értéke

131911

Teljesen (0-ig) leírt informatikai eszközök értéke

1319111

Teljesen (0-ig) leírt informatikai gép, berendezés, felszerelés értéke

1319112

Teljesen (0-ig) leírt nem egyedi megrendelésre készült szoftvertermékek értéke

131912

Teljesen (0-ig) leírt egyéb gép, berendezés és felszerelés értéke

131913

Teljesen (0-ig) leírt kulturális javak értéke

131916

Teljesen (0-ig) leírt járművek értéke

136

Gépek, berendezések, felszerelések, járművek értékhelyesbítése

1361

Informatikai eszközök értékhelyesbítése

1362

Egyéb gép, berendezés és felszerelés értékhelyesbítése

1363

Kulturális javak értékhelyesbítése

1366

Járművek értékhelyesbítése

138

Gépek, berendezések, felszerelések, járművek terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása

1381

Gépek, berendezések, felszerelések, járművek terven felüli értékcsökkenése

13811

Gépek, berendezések, felszerelések, járművek aktivált állományának terven felüli értékcsökkenése

138111

Informatikai eszközök terven felüli értékcsökkenése

138112

Egyéb gép, berendezés és felszerelés terven felüli értékcsökkenése

138113

Kulturális javak terven felüli értékcsökkenése

138116

Járművek terven felüli értékcsökkenése

1382

Gépek, berendezések, felszerelések, járművek terven felüli értékcsökkenésének visszaírása

13821

Gépek, berendezések, felszerelések, járművek aktivált állományának terven felüli értékcsökkenésének visszaírása

138211

Informatikai eszközök terven felüli értékcsökkenésének visszaírása

4839


Főkönyvi számla


száma

138212

Egyéb gép, berendezés és felszerelés terven felüli értékcsökkenésének visszaírása

138213

Kulturális javak terven felüli értékcsökkenésének visszaírása

138216

Járművek terven felüli értékcsökkenésének visszaírása

139

Gépek, berendezések, felszerelések, járművek terv szerinti értékcsökkenése

1391

Gépek, berendezések, felszerelések, járművek aktivált állományának terv szerinti értékcsökkenése

13911

Informatikai gép, berendezés, felszerelés terv szerinti értékcsökkenése

13912

Egyéb gép, berendezés és felszerelés terv szerinti értékcsökkenése

13916

Járművek terv szerinti értékcsökkenése

15

Beruházások, felújítások

151

Befejezetlen beruházások

1511

Befejezetlen vásárolt beruházások állománya

15111

Befejezetlen vásárolt ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok beruházásának állománya

151113

Befejezetlen vásárolt épületek beruházásának állománya

1511133

Befejezetlen vásárolt egyéb épületek beruházásának tárgyévi állománya

15112

Befejezetlen vásárolt informatikai gép, berendezés és felszerelés beruházásának tárgyévi állománya

15113

Befejezetlen vásárolt egyéb gép, berendezés és felszerelés beruházásának tárgyévi állománya

15114

Befejezetlen vásárolt jármű beruházásának tárgyévi állománya

15115

Befejezetlen vásárolt immateriális javak beruházásának előző év(ek)i állománya

152

Befejezetlen felújítások

1521

Befejezetlen vásárolt felújítások állománya

15211

Befejezetlen vásárolt ingatlanok felújításának állománya

152113

Befejezetlen vásárolt épület felújítások állománya

1521133

Befejezetlen vásárolt egyéb épület felújítások tárgyévi állománya

15212

Befejezetlen vásárolt informatikai eszközök felújításának állománya

152121

Befejezetlen vásárolt informatikai gép, berendezés és felszerelés felújításának állománya

15213

Befejezetlen vásárolt egyéb gép, berendezés és felszerelés felújításának állománya

158

Beruházások terven felüli értékcsökkenése

1581

Beruházások, felújítások terven felüli értékcsökkenése

15811

Befejezetlen vásárolt beruházások terven felüli értékcsökkenése

158111

Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok vásárolt beruházások terven felüli értékcsökkenése

158112

Informatikai eszközök vásárolt beruházások terven felüli értékcsökkenése

158113

Egyéb gép, berendezés és felszerelés vásárolt beruházások terven felüli értékcsökkenése

15813

Befejezetlen vásárolt felújítás terven felüli értékcsökkenése

158131

Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok vásárolt felújítás terven felüli értékcsökkenése

158132

Informatikai eszközök vásárolt felújítás terven felüli értékcsökkenése

158133

Egyéb gép, berendezés és felszerelés vásárolt felújítás terven felüli értékcsökkenése

1582

Beruházások, felújítások terven felüli értékcsökkenésének visszaírása

15821

Befejezetlen vásárolt beruházások terven felüli értékcsökkenésének visszaírása

158211

Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok vásárolt beruházások terven felüli értékcsökkenésének visszaírása

158212

Informatikai eszközök vásárolt beruházások terven felüli értékcsökkenésének visszaírása

158213

Egyéb gép, berendezés és felszerelés vásárolt beruházások terven felüli értékcsökkenésének visszaírása

15823

Befejezetlen vásárolt felújítás terven felüli értékcsökkenésének visszaírása

4840


Főkönyvi számla


száma

158231

Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok vásárolt felújítás terven felüli értékcsökkenésének visszaírása

158232

Informatikai eszközök vásárolt felújítás terven felüli értékcsökkenésének visszaírása

158233

Egyéb gép, berendezés és felszerelés vásárolt felújítás terven felüli értékcsökkenésének visszaírása

2

Nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök

21

Vásárolt készletek

211

Anyagok

2111

Szakmai anyagok

2112

Üzemeltetési anyagok

21121

Élelmiszerek

21122

Irodaszerek, nyomtatványok

21124

Hajtó- és kenőanyagok

21126

Egy éven belül elhasználódó üzemeltetési, fenntartási anyagi eszközök

21129

Egyéb üzemeltetési, fenntartási anyagok

3

Pénzeszközök, követelések, aktív időbeli elhatárolások

32

Pénztárak, csekkek, betétkönyvek

321

Forintpénztár-számla

32101

Forint pénztár

322

Valutapénztár

3221

Valutapénztár

3233

Elektronikus pénzeszközök

33

Fizetési számlák

331

Forintszámlák

33114

Dolgozók lakásépítésének, lakásvásárlásának munkáltatói támogatására vezetett fizetési számlák

331211

Intézményi előirányzat-felhasználási keretszámla (ÖMG)

3312131

Fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla (közvetlenül kezelt)

3312231

Intézményi kártyafedezeti számla

3312232

VIP bankkártya fedezeti számla

3312252

Nemzetközi támogatási programokhoz kapcsolódó célelszámolási számla

3312273

Irányító szervi támogatás folyósításának elszámolásának lebonyolítási számla

331282

Idegen betétkönyvek és készpénzben kezelt idegen pénzeszközök

332

Deviza számla

33991

Bér járulék bank technikai

33992

Bank-pénztár helyesbítő technika

33993

Bank általános technikai

33994

FA bank technikai

34

Idegen pénzeszközök

342

Nemzetközi támogatási programok idegen pénzeszközei

3421

Nemzetközi támogatási programok idegen pénzeszközei számlái

35

Követelések

351

Tárgyévi követelések

3511

Tárgyévi működési célú támogatás államháztartáson belül

3512

Tárgyévi felhalmozási célú támogatás államháztartáson belül

3513

Tárgyévi közhatalmi bevétel

35136

Tárgyévi követelések közhatalmi bevételre

4841


Főkönyvi számla


száma

3514

Tárgyévi működési célú követelések

351411

Tárgyévi vevők készlet forint

351412

Tárgyévi vevők szolgáltatás forint

3514131

Tárgyévi vevők továbbszámlázott államháztartáson belül forint

3514132

Tárgyévi vevők továbbszámlázott államháztartáson kívül forint

351414

Tárgyévi vevők tulajdonosi forint

351415

Tárgyévi vevők ellátási díjak forint

3514173

Egyéb pénzügyi műveletek bevételek miatti költségvetési évi forintalapú követelések

351418

Biztosítók által fizetett kártérítés költségvetési évi forintalapú követelése

351419

Egyéb működési bevételek miatti költségvetési évi forintalapú követelések

3515

Tárgyévi követelések felhalmozási bevétel

35151

Tárgyévi vevők felhalmozás forint

3516

Tárgyévi működési célú átvett pénzeszköz

35161

Tárgyévi működési célú átvett pénzeszköz forint

351615

Tárgyévi egy működési célú véglegesen kapott pénzeszköz forint

3516156

Tárgyévi egy működési célú EU véglegesen kapott pénzeszköz forint

3517

Tárgyévi felhalmozási célú átvett pénzeszköz

35171

Tárgyévi felhalmozási célú átvett pénzeszköz forint

351712

Tárgyévi felhalmozási célú EU visszatérítendő adott támogatás forint

351713

Tárgyévi felhalmozási célú kormány visszatérítendő adott támogatás forint

351714

Tárgyévi felhalmozási célú visszatérítendő adott támogatás forint

3517143

Háztartásoktól felhalmozási célú visszatérítendő adott támogatások, kölcsönök költségvetési évi forintalapú követelése

35172

Államháztartáson kívüli felhalmozási célú véglegesen átvett pénzeszköz miatti költségvetési évi külföldi pénzértékre szóló követelés

351724

Államháztartáson kívüli felhalmozási célú visszatérítendő adott támogatások, kölcsönök költségvetési évi külföldi pénzértékre szóló követelés

3517243

Háztartásoktól felhalmozási célú visszatérítendő adott támogatások, kölcsönök költségvetési évi külföldi pénzértékre szóló követelés

3518

Tárgyévi finanszírozási bevétel

35181161

Támogatás felhalmozási

35181162

Támogatás működési

3518118

Tárgyévi központi finanszírozási bevétel forint

352

Következő évi követelések

3521

Következő évi működési célú támogatás államháztartáson belül

3522

Következő évi felhalmozási célú támogatás államháztartáson belül

3523

Tárgyévi közhatalmi bevétel

3524

Következő évi működési célú követelések

352411

Következő évi vevők áru forint

352412

Következő évi vevők szolgáltatás forint

3525

Következő évi követelések felhalmozási bevétel

35251

Következő évi vevők felhalmozási forint

35252

Következő évi vevők felhalmozási deviza

3526

Következő évi működési célú átvett pénzeszköz

3527

Költségvetési évet követően esedékes követelések felhalmozási célú átvett pénzeszközre

35271

Felhalmozási célú átvett pénzeszköz költségvetési évet követően esedékes forintalapú követelése

4842


Főkönyvi számla


száma

352714

Államháztartáson kívüli felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök költségvetési évet követően esedékes forint

3527143

Háztartásoktól felhalmozási célú visszatérítendő adott támogatások, kölcsönök költségvetési évet követően esedékes forint

358

Követelések értékvesztése

3582

Követelések működési bevételre értékvesztése és annak visszaírása

358211

Egyedi értékelés alá tartozó működési bevétel költségvetési évben esedékes forintalapú követelés előző évi értékvesztése

358212

Működési bevétel költségvetési évben esedékes követelésének tárgyévi értékvesztése

358222

Egyedi értékelés alá tartozó működési bevétel költségvetési évben esedékes forintalapú kisösszegű követelésének tárgyévi értékvesztése

36

Sajátos elszámolások

361

Pénzeszközök átvezetési számla

3611

Elszámolási és fizetési számlák közötti kiegyenlítő átvezetések

364

Általános forgalmi adó elszámolása

3641

Előzetesen felszámított általános forgalmi adó elszámolása

3642

Fizetendő általános forgalmi adó elszámolása

36421

Kiszámlázott egyenes adózású termékek, nyújtott szolgáltatások elszámolása

364211

Kiszámlázott egyenes adózású értékesített termékek, nyújtott szolgáltatások elszámolása

364212

Kiszámlázott egyenes adózású értékesített tárgyi eszközök, immateriális javak elszámolása

36422

Fordított adózás alá tartozó vásárolt termékek, nyújtott szolgáltatások elszámolása

364221

Fordított adózás alá tartozó vásárolt termékek szolgáltatások elszámolása

364222

Fordított adózás alá tartozó vásárolt tárgyi eszközök, immateriális javak elszámolása

365

Követelés jellegű sajátos elszámolások

3651

Adott előlegek

36511

Immateriális javakra adott előlegek

36513

Készletekre adott előlegek

365131

Készletekre forintban adott előlegek

36514

Igénybe vett szolgáltatásra adott előlegek

365147

Előleg

365149

Előleg

36515

Foglalkoztatottaknak adott előlegek

365151

Személyi juttatásokkal kapcsolatos átfutó tételek miatti követelések

365152

Foglalkoztatottaknak adott munkabérelőlegek

365153

Belföldi kiküldetésre adott előlegek

365154

Külföldi kiküldetésre, külszolgálatra forintban adott előlegek

365155

Külföldi kiküldetésre, külszolgálatra devizában adott előlegek

365156

Utólagos elszámolásra forintban kiadott előlegek

365157

Utólagos elszámolásra devizában kiadott előlegek

365158

Foglalkoztatottaknak adott tüzelőelőlegek

365159

Foglalkoztatottaknak adott egyéb előlegek

36516

Túlfizetések, téves és visszajáró kifizetések

3657

Folyósított, megelőlegezett társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások elszámolása

366

Egyéb sajátos eszközoldali elszámolások

3661

Decemberben megelőlegezett következő évi illetmények elszámolása

4843


Főkönyvi számla


száma

3662

Utalványok, bérletek és más hasonló, készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek nem minősülő eszközök elszámolásai

36621

Vásárolt, kiosztandó utalványok, bérletek elszámolása

3666

Utólagos elszámolásra átadott pénzeszközök miatti követelések

367

Kötelezettség jellegű sajátos elszámolások

3678

Letétre, megőrzésre, fedezetkezelésre átvett pénzeszközök, biztosítékok

3679

Egyéb sajátos kötelezettség jellegű sajátos elszámolások

36791

Nemzetközi támogatási programok pénzeszközei

37

Aktív időbeli elhatárolások

371

Eredményszemléletű bevételek aktív időbeli elhatárolása

3711

Tevékenység nettó eredményszemléletű bevételeinek aktív időbeli elhatárolása

37111

Közhatalmi tevékenység nettó eredményszemléletű bevételeinek aktív időbeli elhatárolása

37112

Eszközök, szolgáltatások értékesítés nettó eredményszemléletű bevételeinek aktív időbeli elhatárolása

37113

Tevékenység egyéb nettó eredményszemléletű bevételek aktív időbeli elhatárolása

371131

Tulajdonosi bevételek (kivéve kapott osztalékok) nettó eredményszemléletű bevételeinek aktív időbeli elhatárolása

371132

Tevékenység egyéb különféle nettó eredményszemléletű bevételeinek aktív időbeli elhatárolása

3712

Egyéb eredményszemléletű bevételek aktív időbeli elhatárolása

37121

Államháztartáson kívülről egyéb működési célú végleges támogatások eredményszemléletű bevételeinek aktív időbeli elhatárolása

37122

Különféle egyéb eredményszemléletű bevételek aktív időbeli elhatárolása

371221

Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök nettó eredményszemléletű bevételeinek aktív időbeli elhatárolása

371222

Elvonások, befizetések, megtérülések, visszatérülések aktív időbeli elhatárolása

371223

Kártérítések eredményszemléletű bevételeinek aktív időbeli elhatárolása

371224

Adók, illetékek, díjak, hozzájárulások, visszatérítések eredményszemléletű bevételeinek aktív időbeli elhatárolása

3713

Pénzügyi műveletek eredményszemléletű bevételeinek aktív időbeli elhatárolása

37131

Járó osztalék eredményszemléletű bevételeinek aktív időbeli elhatárolása

37132

Járó kamatok és kamatjellegű eredményszemléletű bevételek aktív időbeli elhatárolása

37133

Pénzügyi műveletek egyéb eredményszemléletű bevételeinek aktív időbeli elhatárolása

3714

Államháztartáson kívülről egyéb végleges felhalmozási célú átvett pénzeszközök rendkívüli eredményszemléletű bevételeinek aktív időbeli e

372

Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása

3721

Anyagköltség aktív időbeli elhatárolása

3722

Igénybe vett szolgáltatások költségeinek aktív időbeli elhatárolása

3723

Bérköltség aktív időbeli elhatárolása

3724

Személyi jellegű egyéb kifizetések költségeinek aktív időbeli elhatárolása

3725

Bérjárulékok aktív időbeli elhatárolása

3726

Egyéb ráfordítások aktív időbeli elhatárolása

37261

Egyéb működési célú támogatások folyósítás ráfordításainak aktív időbeli elhatárolása

372611

Ellátottak pénzbeli juttatások ráfordításainak aktív időbeli elhatárolása

372612

Államháztartáson belülre egyéb végleges működési célú támogatás folyósítás ráfordításainak aktív időbeli elhatárolása

4844


Főkönyvi számla


száma

372613

Államháztartáson kívülre egyéb végleges működési célú támogatás folyósítás ráfordításainak aktív időbeli elhatárolása

37262

Elvonások, befizetések, adók, illetékek, díjak, hozzájárulások, visszatérítések ráfordításainak aktív időbeli elhatárolása

3727

Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások aktív időbeli elhatárolása

37271

Államháztartáson belüli fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások aktív időbeli elhatárolása

37272

Államháztartáson kívüli fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások aktív időbeli elhatárolása

3728

Rendkívüli ráfordítások aktív időbeli elhatárolása

37281

Egyéb államháztartáson belüli felhalmozási célú támogatás folyósítás ráfordításainak aktív időbeli elhatárolása

37282

Államháztartáson kívülre egyéb végleges felhalmozási célú támogatás folyósítás ráfordításainak aktív időbeli elhatárolás

373

Halasztott ráfordítások

4

Források

41

Saját tőke

4111

Nemzeti vagyon induláskori értéke

412

Nemzeti vagyon változása

4121

Államháztartáson belülről vagyonkezelésbe vett eszközök miatt a nemzeti vagyon növekedésének tőkeváltozása

41211

Államháztartáson belülre kincstári vagyonkezelésbe vett eszközök miatt a nemzeti vagyon növekedésének tőkeváltozása

41212

Államháztartáson belülre önkormányzati vagyonkezelésbe vett eszközök miatt a nemzeti vagyon növekedésének tőkeváltozása

4122

Államháztartáson belülre vagyonkezelésbe adott eszközök miatt a nemzeti vagyon csökkenésének tőkeváltozása

41221

Államháztartáson belülre kincstári vagyonkezelésbe adott eszközök miatt a nemzeti vagyon csökkenésének tőkeváltozása

41222

Államháztartáson belülre önkormányzati vagyonkezelésbe adott eszközök miatt a nemzeti vagyon csökkenésének tőkeváltozása

4129

Nemzeti vagyon egyéb változása

4131

Egyéb eszközök induláskori értéke

4142

Felhalmozott eredmény

415

Eszközök értékhelyesbítésének forrása

416

Mérleg szerinti eredmény

42

Kötelezettségek

421

Tárgyévi kötelezettségek

4211

Tárgyévi külső személyi juttatás

4212

Tárgyévi munkaadót terhelő járulék

4213

Tárgyévi dologi szállítók

42131

Tárgyévi dologi szállítók forint

4213135

Tárgyévi közvetített szolgáltatás forint

42132

Tárgyévi dologi szállítók deviza

421325

Különféle befizetések és egyéb dologi kiadások miatti költségvetési évi külföldi pénzértékre szóló kötelezettségek

4213254

Egyéb pénzügyi műveletek kiadásai miatti költségvetési évi külföldi pénzértékre szóló kötelezettségek

4214

Tárgyévi ellátottak pénzbeli juttatása

4845


Főkönyvi számla


száma

4215

Tárgyévi egyéb működési célú támogatás

42151

Tárgyévi egyéb működési célú támogatás forint

421514

Tárgyévi államháztartáson kívül véglegesen adott működési célú támogatás

421515

Tárgyévi államháztartáson belül véglegesen adott működési célú támogatás

421516

Tárgyévi államháztartáson belül működési célú véglegesen adott támogatás forint

4216

Tárgyévi beruházási szállítók

42161

Tárgyévi beruházási szállítók forint

42162

Tárgyévi beruházási szállítók deviza

4217

Tárgyévi felújítási szállítók

42171

Tárgyévi felújítási szállítók forint

42172

Tárgyévi felújítási szállítók deviza

4218

Tárgyévi egyéb felhalmozási célú

421813

Tárgyévi államháztartáson belül visszatérítendő felhalmozási célú támogatás, kölcsön

421814

Tárgyévi államháztartáson belül véglegesen adott felhalmozási célú támogatás

421819

Tárgyévi államháztartáson kívül véglegesen adott felhalmozási célú támogatás

4219

Tárgyévi finanszírozás

42191151

Tárgyévi önkormányzat felhalmozási célú támogatás nyújtása forint

42191152

Tárgyévi önkormányzat működési célú támogatás nyújtása forint

4219118

Tárgyévi központi saját finanszírozás kiadás forint

4219128

Tárgyévi központi saját finanszírozás kiadás deviza

422

Következő évi kötelezettségek

4221

Következő évi külső személyi juttatás

4222

Következő évi munkaadót terhelő járulék

4223

Következő évi dologi szállítók

42231

Következő évi dologi szállítók forint

4223135

Következő évi közvetített szolgáltatás forint

4225

Következő évi egyéb működési célú

422514

Következő évi államháztartáson kívül véglegesen adott működési célú támogatás

422515

Következő évi államháztartáson belül véglegesen adott működési célú támogatás

4226

Következő évi beruházási szállítók

42261

Következő évi beruházási száll. forint

4227

Következő évi felújítási szállítók

42271

Következő évi felújítási szállítók forint

4228

Következő évi egyéb felhalmozási célú

422813

Következő évi államháztartáson belül visszatérítendő felhalmozási célú támogatás, kölcsön

422814

Következő évi államháztartáson belül véglegesen adott felhalmozási célú támogatás

422819

Következő évi államháztartáson kívül véglegesen adott felhalmozási célú támogatás

4229

Következő évi finanszírozás

4299

Technikai szállító

42995

Technikai szállító - kölcsön

44

Passzív időbeli elhatárolások

441

Eredményszemléletű bevételek passzív időbeli elhatárolása

442

Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása

4421

Anyagköltség passzív időbeli elhatárolása

4422

Igénybe vett szolgáltatások költségeinek passzív időbeli elhatárolása

4846


Főkönyvi számla


száma

4423

Bérköltség passzív időbeli elhatárolása

4424

Személyi jellegű egyéb kifizetések költségeinek passzív időbeli elhatárolása

4425

Bérjárulékok passzív időbeli elhatárolása

4426

Egyéb ráfordítások passzív időbeli elhatárolása

4428

Rendkívüli ráfordítások passzív időbeli elhatárolása

443

Halasztott eredményszemléletű bevételek

4431

Fejlesztési célra kapott végleges támogatások passzív időbeli elhatárolása

44311

Államháztartáson belülről egyéb végleges felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű bevételeinek passzív időbeli elhatárolása

443122

Államháztartáson kívülről egyéb végleges felhalmozási célú átvett pénzeszközök eredményszemléletű bevételeinek passzív időbeli elhatárolása

4432

Térítés nélkül átvett (ajándékba kapott, fellelt stb.) eszközök értékének elhatárolása

44321

Térítés nélkül átvett eszközök forgalmi, piaci értékének passzív időbeli elhatárolása

443211

Térítés nélkül államháztartáson belülről átadott eszközök forgalmi, piaci értékének passzív időbeli elhatárolása

443212

Térítés nélkül államháztartáson kívülről átvett eszközök forgalmi, piaci értékének passzív időbeli elhatárolása

44322

Ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt eszközök piaci értékének passzív időbeli elhatárolása

4433

Tartozásátvállalás során - ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség összeg passzív időbeli elhatárolása

4434

Elengedett kötelezettség passzív időbeli elhatárolása, ha beszerzett eszközhöz kapcsolódik

49

Évi mérlegszámlák

491

Nyitó mérleg számla

4911

Nyitó mérleg számla

4912

Nyitó mérleg számla ÁFA

492

Mérleg szerinti eredmény elszámolása

493

Zárómérleg számla

5

Költségnemek

51

Anyagköltség

511

Vásárolt szakmai anyagok költségei

5112

Vegyszerek költségei

5113

Könyvbeszerzés költségei

5114

Folyóirat-beszerzés költségei

5115

Szakmai nyomtatványbeszerzés költsége

5116

Egyéb információ-hordozó költségei

5119

Egyéb szakmai anyagok költségei

512

Vásárolt üzemeltetési anyagok költségei

5121

Élelmiszerek költségei

5122

Irodaszerek, nyomtatványok költségei

5123

Tüzelőanyagok költségei

5124

Hajtó- és kenőanyagok költségei

5129

Egyéb üzemeltetési, fenntartási anyagok költségei

513

Vásárolt egyéb készlet (állami készlet, tartalék) költségei

517

Értékesített félkész termékek, késztermékek, állatok költségei

519

Anyagköltség megtérülés

4847


Főkönyvi számla


száma

52

Igénybe vett szolgáltatások költségei

521

Informatikai és egyéb kommunikációs szolgáltatások költségei

522

Közüzemi díjak költségei

523

Vásárolt élelmezés költségei

524

Bérleti és lízing díjak költségei

525

Karbantartási, kisjavítási szolgáltatások költségei

526

Szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások költségei

527

Egyéb szolgáltatások költségei

5271

Biztosítási szolgáltatási díjak költségei

5272

Pénzügyi, befektetési szolgáltatási díjak költségei

5273

Szállítási szolgáltatási díjak költségei

5274

Postai szolgáltatási díjak költségei

5279

Egyéb üzemeltetési, fenntartási szolgáltatások költségei

528

Kiküldetések (napidíj nélküli) költségei

529

Reklám- és propaganda költségei

53

Bérköltség

531

Törvény szerinti illetmények, munkabérek költségei

532

Normatív jutalmak költségei

533

Céljuttatás, projektprémium költségei

534

Készenléti, ügyeleti, helyettesítési díj, túlóra, túlszolgálat költségei

54

Személyi jellegű egyéb kifizetések

541

Végkielégítés költségei

542

Jubileumi jutalom költségei

543

Béren kívüli juttatások költségei

544

Ruházati költségtérítés költségei

545

Közlekedési költségtérítés költségei

546

Lakhatási támogatások költségei

547

Szociális támogatások költségei

548

Foglalkoztatottak egyéb személyi juttatásainak költségei

549

Külső személyi juttatások költségei

5491

Választott tisztségviselők juttatásainak költségei

5492

Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem saját foglalkoztatottnak fizetett juttatások költségei

5493

Egyéb külső személyi juttatások költségei

55

Bérjárulékok

551

Szociális hozzájárulási adó költségei

552

Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO) költségei

553

Egészségügyi hozzájárulás költségei

554

Táppénz hozzájárulás költségei

556

Rehabilitációs hozzájárulás költségei

557

Munkáltatót terhelő személyi jövedelemadó költségei

559

Egyéb munkaadókat terhelő járulékok költségei

56

Értékcsökkenési leírás

5611

Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenési leírása

5612

Ingatlanok terv szerinti értékcsökkenési leírása

4848


Főkönyvi számla


száma

5613

Informatikai eszközök terv szerinti értékcsökkenési leírása

5614

Egyéb gép, berendezés és felszerelés terv szerinti értékcsökkenési leírása

5615

Járművek terv szerinti értékcsökkenési leírása

5616

Tenyészállatok terv szerinti értékcsökkenési leírása

5617

Kisértékű immateriális javak használatba vételkor egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírása

5618

Kisértékű tárgyi eszközök használatba vételkor egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírása

57

Aktivált saját teljesítmények értéke

571

Saját termelésű készletek állományváltozása

572

Saját előállítású eszközök aktivált értéke

59

Költségnem átvezetési számla

591

Költségnem átvezetési számla

59151

Anyagköltség átvezetési számla

59152

Igénybe vett szolgáltatások költségei átvezetési számla

59153

Bérköltség átvezetési számla

59154

Személyi jellegű egyéb kifizetések átvezetési számla

59155

Bérjárulékok átvezetési számla

59156

Értékcsökkenési leírás átvezetési számla

59157

Aktivált saját átvezetési számla

6

Általános költségek

691

Általános költségek átvezetési számla

7

Szakfeladatok költségei (szakfeladatonként tagolva, 7+szakfeladat száma számozással és a szakfeladat megnevezésével)

8

Elszámolt költségek és ráfordítások

81

Anyagjellegű ráfordítások

811

Értékesített készletek (kivéve áruk) anyagköltsége

812

Igénybe vett szolgáltatások értéke

8131

Értékesített vásárolt készletek költségei

8133

Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök közül átsorolt készletek költségei

8134

Értékesített követelés fejében átvett készletek költségei

814

Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke

82

Személyi jellegű ráfordítások

821

Bérköltség

822

Személyi jellegű egyéb kifizetések

823

Bérjárulékok

83

Értékcsökkenési leírás

84

Egyéb ráfordítások

841

Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke

8411

Értékesített immateriális javak könyv szerinti értéke

8412

Értékesített ingatlanok könyv szerinti értéke

8413

Értékesített informatikai eszközök könyv szerinti értéke

8414

Értékesített egyéb gép, berendezés és felszerelés könyv szerinti értéke

8415

Értékesített jármű könyv szerinti értéke

842

Hiányzó, selejtezett, megsemmisült, állományból kivezetett eszközök könyv szerinti értéke

8421

Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke

4849


Főkönyvi számla


száma

84211

Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett immateriális javak könyv szerinti értéke

84212

Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett ingatlanok könyv szerinti értéke

84213

Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett informatikai eszközök könyv szerinti értéke

84214

Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett egyéb gép, berendezés és felszerelés könyv szerinti értéke

84215

Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett jármű könyv szerinti értéke

84216

Hiányzó, elhullott, állományból kivezetett tenyészállat könyv szerinti értéke

843

Különféle egyéb ráfordítások

8431

Anyagok, áruk veszteségjellegű leltárértékelési különbözet

84321

Behajthatatlan adott előlegek leírt összege

84342

Egyéb működési célú támogatások folyósításának ráfordításai

843421

Ellátottak pénzbeli juttatások ráfordításai

843422

Államháztartáson belülre egyéb végleges működési célú támogatások folyósításának ráfordításai

843424

Államháztartáson kívülre egyéb végleges működési célú támogatások folyósításának ráfordításai

843425

Árkiegészítések, ártámogatások folyósításának ráfordításai

843426

Kamattámogatások folyósításának ráfordításai

843427

Államháztartáson belülre működési célú garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés ráfordításai

843428

Államháztartáson kívülre működési célú garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés ráfordításai

843431

Előzetesen felszámított, le nem vonható általános forgalmi adó miatti ráfordítások

8434311

Működési célú előzetesen felszámított, le nem vonható általános forgalmi adó miatti ráfordítások

8434313

Beruházási célú le nem vonható előzetesen felszámított le nem vonható általános forgalmi adó miatti ráfordítások

843432

Nemzetközi kötelezettségek ráfordításai

843433

Elvonások és befizetések ráfordításai

843434

Helyi adók, egyéb vám, illeték és adójellegű befizetések, díjak, egyéb befizetések ráfordításai

843435

Késedelmi kamathoz, pótlékhoz, kötbérhez, perköltségekhez, egyéb szankcióhoz kapcsolódó ráfordítások

8434361

Előző költségvetési év(ek)hez kapcsolódó működési bevétel utólagos visszafizetéséhez kapcsolódó ráfordítások

843437

Előző költségvetési év(ek)hez kapcsolódó negatív előjelű közhatalmi bevételek évvégi ráfordításai

843438

Vásárolt követelések ráfordításai

843439

Egyéb különféle dologi kiadások ráfordításai

84344

Értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés

843442

Követelések (kivéve adott előlegek) elszámolt értékvesztése

85

Pénzügyi műveletek ráfordításai

851

Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások

8511

Államháztartáson belüli fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások

85119

Államháztartáson belüli egyéb fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások

8512

Államháztartáson kívüli fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások

85129

Államháztartáson kívüli egyéb fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások

853

Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai

8532

Átváltáskori, értékeléskori árfolyamveszteség

85321

Deviza- és valutakészletek forintra átváltásának árfolyam-vesztesége

8539

Egyéb különféle pénzügyi műveletek ráfordításai

4850


Főkönyvi számla


száma

86

Rendkívüli ráfordítások

863

Egyéb rendkívüli ráfordítások

8641

Egyéb államháztartáson belüli felhalmozási célú támogatások folyósításának ráfordításai

86411

Egyéb államháztartáson belüli egyéb végleges felhalmozási célú támogatások folyósításának ráfordításai

8642

Egyéb felhalmozási célú támogatások folyósításának ráfordításai

9

Eredményszemléletű bevételek

91

Tevékenység nettó eredményszemléletű bevételei

911

Közhatalmi eredményszemléletű bevételek

9116

Egyéb közhatalmi bevételek eredményszemléletű bevételei

91161

Egyéb központi közhatalmi bevételek eredményszemléletű bevételei

911611

Igazgatási szolgáltatási díjak eredményszemléletű bevételei

911619

Egyéb központi közhatalmi eredményszemléletű bevételek

91162

Egyéb helyi közhatalmi bevételek eredményszemléletű bevételei

912

Eszközök és szolgáltatások értékesítése nettó eredményszemléletű bevételei (szakfeladatonként tagolva)

9121

Áru- és készletértékesítés nettó eredményszemléletű bevételei

9122

Szolgáltatások nyújtásának nettó eredményszemléletű bevételei

913

Tevékenység egyéb nettó eredményszemléletű bevételei

92

Egyéb eredményszemléletű bevételek

921

Központi működési célú támogatások eredményszemléletű bevételei

9212

Központi, irányító szervi kapott működési célú támogatás eredményszemléletű bevételei

9213

Központi, irányító szervi kapott felhalmozási célú támogatás eredményszemléletű bevételei

922

Egyéb működési célú támogatások eredményszemléletű bevételei (szakfeladatonként tagolva)

9221

Államháztartáson belülről egyéb működési célú végleges támogatások eredményszemléletű bevételei

9222

Államháztartáson kívülről egyéb működési célú végleges átvett pénzeszközök eredményszemléletű bevételei

923

Különféle egyéb eredményszemléletű bevételek

9231

Eszközök leltártöbblete

92311

Vásárolt készletek nyereségjellegű leltárértékelési különbözete

92312

Áruk nyereségjellegű leltárértékelési különbözete

92321

Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök nettó eredményszemléletű bevételei

923211

Értékesített immateriális javak nettó eredményszemléletű bevételei

923212

Értékesített ingatlanok nettó eredményszemléletű bevételei

923213

Értékesített gép, berendezés és felszerelés nettó eredményszemléletű bevételei

9232131

Értékesített informatikai eszközök nettó eredményszemléletű bevételei

9232132

Értékesített egyéb gép, berendezés és felszerelés nettó eredményszemléletű bevételei

9232133

Kulturális javak értékesítés nettó eredményszemléletű bevételei

9232136

Értékesített jármű értékesítése nettó eredményszemléletű bevételei

92322

Elvonások, befizetések, megtérülések, visszatérülések eredményszemléletű bevételei

923221

Elvonások és befizetések eredményszemléletű bevételei

923224

Európai Unió költségvetéséből teljesített költség-visszatérítések, utólagos egyéb térítések eredményszemléletű bevételei

923226

Egyéb költség-visszatérítések, utólagos egyéb térítések eredményszemléletű bevételei

4851


Főkönyvi számla


száma

923227

Következő év(ek)ben személyi juttatások, azok közterheinek, dologi kiadások visszatérülésének, visszatérítésének bevétele

92323

Visszaírt értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés

923231

Készletek visszaírt értékvesztése

923232

Adott előlegek visszaírt értékvesztése

923233

Követelések visszaírt értékvesztése

923234

Immateriális javak visszaírt terven felüli értékcsökkenése

923235

Tárgyi eszközök visszaírt terven felüli értékcsökkenése

92324

Kártérítések eredményszemléletű bevételei

923241

Foglalkoztatott, ellátott, hallgató, tanuló kártérítési bevételeinek előirányzata

923242

Biztosító által visszaigazolt kártérítés összege

923243

Egyéb kártérítési bevételek előirányzata

92325

Adók, illetékek, díjak, hozzájárulások, visszatérítések eredményszemléletű bevételei

923251

Kincstári számlák díj-, rendelkezésre tartási díj eredményszemléletű bevételei

923252

Késedelmi kamat, kötbér, bánatpénz eredményszemléletű bevételei

923254

Közbeszerzési biztosítékok, pályázati díjak eredményszemléletű bevételei

923255

Egyéb biztosítékok, óvadék (kaució) eredményszemléletű bevételei

923259

Egyéb különféle működési eredményszemléletű bevételek

92327

Követelésekhez kapcsolódó egyéb eredményszemléletű bevételek

923271

Behajthatatlannak minősített és leírt követelésekre kapott összegek

923272

Értékesített, átruházott (engedményezett) követelések elismert értéke

93

Pénzügyi műveletek eredményszemléletű bevételei

932

Kapott (járó) kamatok és kamatjellegű eredményszemléletű bevételek

9321

Államháztartáson belülről kapott (járó) kamatok és kamatjellegű eredményszemléletű bevételek

93219

Államháztartáson belüli egyéb kamat-, kamatjellegű eredményszemléletű bevételek

9322

Államháztartáson kívülről kapott (járó) kamatok és kamatjellegű eredményszemléletű bevételek

93229

Államháztartáson kívüli egyéb kamat-, kamatjellegű eredményszemléletű bevételek

933

Pénzügyi műveletek egyéb eredményszemléletű bevételei

9339

Egyéb különféle pénzügyi műveletek bevételei

93391

Pénzügyi rendezéshez kapcsolódó kapott engedmény eredményszemléletű bevételei

93399

Egyéb sajátos pénzügyi műveletek eredményszemléletű bevételei

94

Rendkívüli eredményszemléletű bevételek

940919

Egyéb pénzügyi műveletek bevételeinek előirányzata

941

Felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű bevételei (szakfeladatonként tagolva)

9411

Államháztartáson belülről egyéb végleges felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű bevételei

9412

Államháztartáson kívülről egyéb végleges felhalmozási célú átvett pénzeszközök

942

Különféle rendkívüli eredményszemléletű bevételek

999991

Tárgyi eszköz technikai számla ”

4852


A Gazdasági Versenyhivatal elnökének 17/2015. (VII. 31.) GVH utasítása a Gazdasági Versenyhivatal kötelezettségvállalási, ellenjegyzési, érvényesítési és utalványozási rendjéről

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott jogkörömben eljárva, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 10. § (5) bekezdése és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdés a) pontja alapján, a Gazdasági Versenyhivatal szervezeti és működési szabályzatáról szóló 14/2014. (X. 15.) GVH [13/2014. (X. 22.) GVH] utasítás 80. § 18. pontjában foglalt tárgykörben – az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet rendelkezéseire figyelemmel – a Gazdasági Versenyhivatal kötelezettségvállalási, ellenjegyzési, érvényesítési és utalványozási rendjét az alábbiak szerint állapítom meg:

1. Általános rendelkezések 1. §

(1) Ez az utasítás határozza meg a Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: Hivatal) pénzgazdálkodásának körébe tartozó tevékenységek végrehajtásának általános rendjét. (2) Az utasítás hatálya alá tartozó tevékenység során biztosítani kell, hogy a Hivatal a) fizetőképessége fizetési kötelezettségei esedékességének időpontjában biztosított legyen, b) ne lépje túl a rendelkezésre álló pénzügyi kereteket, c) által felhasznált előirányzatok alakulása áttekinthető és ellenőrizhető legyen, előre jelezve egy esetleges szükséges beavatkozást. (3) Az utasítás hatálya − az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) rendelkezéseinek keretei között, külön normatív utasítás eltérő rendelkezése hiányában, valamint a (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel − kiterjed a Hivatal költségvetésének kiadási előirányzatait terhelő valamennyi fizetési kötelezettség vállalására, valamint a bevételek beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére. (4) Az Ávr. 53. § (1) bekezdése szerint előzetes írásbeli kötelezettségvállalást nem igénylő kifizetésekre az utasításnak csak a teljesítés igazolására, valamint az érvényesítésre, utalványozásra és nyilvántartásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

2. Értelmező rendelkezések 2. § Az utasítás alkalmazásában a) kötelezettségvállalás: a Hivatal költségvetésének kiadási előirányzatait terhelő fizetési kötelezettség vállalása az Áht. 1. § 15. pontjában, valamint az Ávr. 45. §-ában foglaltak szerint, b) fedezetigazolás: annak igazolása, hogy a kötelezettségvállalás teljesítéséhez szükséges szabad fedezet az Ávr. 56. § (3) bekezdése szerinti vizsgálat alapján rendelkezésre áll, c) jogi ellenjegyzés: annak igazolása, hogy a kötelezettségvállalási dokumentum megfelel az alaki, tartalmi jogszabályi követelményeknek, d) pénzügyi ellenjegyzés: az Áht. 37. § (1) bekezdésének második mondatában meghatározottak igazolása, e) teljesítésigazolás: az Ávr. 57. § (1) bekezdésében meghatározottak ellenőrzése és igazolása, f ) érvényesítés: az Ávr. 58. § (1) bekezdésében meghatározottak ellenőrzése és igazolása, g) utalványozás: kiadás teljesítésének, bevétel beszedésének vagy elszámolásának írásbeli elrendelése.

3. Kötelezettségvállalási dokumentum 3. § Kötelezettségvállalás történhet a) közszolgálati jogviszony létesítésére irányuló kinevezési okmány, ösztöndíjas foglalkoztatási szerződés, munkaszerződés, b) megbízási, vállalkozási, támogatási vagy egyéb magánjogi szerződés, c) megrendelés,


4853

d) e) f ) g) h)

belföldi vagy ideiglenes külföldi kiküldetés elrendelése, szerződés megkötésére, támogatás nyújtására vonatkozó jognyilatkozat, az Ávr. 45. § (1) bekezdésében meghatározott dokumentumok, pályázati kiírás, ha az nem kerül visszavonásra, vagy bármilyen egyéb elnevezésű, tényleges vagy feltételhez kötötten előálló fizetési kötelezettséget jelentő okirat, szerződés útján (a továbbiakban együtt: kötelezettségvállalási dokumentum).

4. Kötelezettségvállalásra jogosultak 4. §

(1) A Hivatal költségvetése terhére kötelezettségvállalásra jogosult a) az elnök – távollétében halaszthatatlan ügyekben a főtitkár – értékhatár nélkül, b) a Hivatal működésével és működtetésével összefüggő, illetve a főtitkár által irányított szervezeti egységek feladatainak ellátásához szükséges kiadások tekintetében a főtitkár értékhatár nélkül, c) a Hivatal működésével és működtetésével összefüggő kiadások tekintetében egymillió forint értékhatárig a Költségvetési Iroda vezetője, d) az OECD–GVH Budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központ feladatainak ellátásához szükséges kiadások tekintetében – gazdasági eseményenként tízmillió forint értékhatárig – a Nemzetközi Iroda vezetője, e) az elnök és főtitkár együttes távolléte esetén, ha az halaszthatatlan, ea) a Versenytanács feladatainak ellátásához szükséges kiadások tekintetében a Versenytanács elnöke értékhatár nélkül, eb) az ea) alpont alá nem tartozó esetben az általános elnökhelyettes értékhatár nélkül. (2) A Hivatal pénzügyi fizetőképessége érdekében az elnök ideiglenesen korlátozhatja a kötelezettségvállalási jogköröket, illetve értékhatárokat.

5. Kötelezettségvállalás kezdeményezése 5. §

(1) A kötelezettségvállalást az a szervezeti egység kezdeményezi, amelynek feladata ellátásához arra szükség van, illetve amelynek az a feladatkörébe tartozik (a továbbiakban: kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység). A kezdeményezés a kötelezettségvállalási dokumentum tervezetéhez az 1. melléklet szerinti kötelezettségvállalási előlap (a továbbiakban: előlap) megfelelő részének kitöltésével történik. Az előlapot egy példányban kell elkészíteni. Nem szükséges előlap a 3. § a) és d) pontjában megjelölt kötelezettségvállalási dokumentumok mellé. (2) A kötelezettségvállalási dokumentum előkészítése a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység feladata, amely felelős annak szakmai tartalmáért. (3) A kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység gondoskodik az Ávr. 50. § (1a) bekezdése szerinti nyilatkozatnak a kötelezettségvállalási dokumentumba foglalásáról, továbbá arról, hogy a kötelezettségvállalási dokumentum tartalmazza a szerződő fél részéről az Ávr. 50. § (1a) bekezdésében meghatározott, a nyilatkozatban foglaltak változása esetén fennálló tájékoztatási kötelezettségnek, valamint a valótlan tartalmú nyilatkozat jogkövetkezményének tudomásul vételét rögzítő nyilatkozatot is. (4) A kötelezettségvállalási dokumentumot annyi példányban kell előkészíteni, hogy a Hivatal részére – a kötelezettségvállalás jellegétől függően – legalább egy eredeti példány rendelkezésre álljon.

6. A kötelezettségvállalási dokumentum tervezetének előzetes vizsgálata, fedezetigazolás 6. §

(1) A kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység a kötelezettségvállalási dokumentum tervezetét – ahol az szükséges – az előlappal együtt a kötelezettségvállalás előzetes nyilvántartásba vétele, valamint a fedezetigazolás céljából megküldi a Költségvetési Irodának. (2) A Költségvetési Iroda a kötelezettségvállalási dokumentum tervezete alapján az előlapon rovatonkénti bontásban igazolja a fedezet meglétét. (3) Ha valamely rovaton a szükséges előirányzat nem áll rendelkezésre, de más rovatokról átcsoportosításra van lehetőség, a Költségvetési Iroda vezetője kezdeményezi az előirányzat-átcsoportosítást.

4854


(4) Ha a fedezet a Hivatal költségvetésében nem áll rendelkezésre és előirányzat-átcsoportosítással sem biztosítható, a Költségvetési Iroda ezt az előlapon jelzi, és az előlapot, valamint kötelezettségvállalási dokumentum tervezetét visszaküldi a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egységnek. (5) Ha a fedezet biztosított, a Költségvetési Iroda az előlapon rögzíti a kötelezettségvállalás analitikus nyilvántartási számát, majd a) a 7. § (1) bekezdése szerinti esetben az előlapot a kötelezettségvállalási dokumentum tervezetével haladéktalanul továbbítja a jogi ellenjegyzésre jogosultnak, b) az a) pont alá nem tartozó esetben elvégzi a pénzügyi ellenjegyzést.

7. A kötelezettségvállalás ellenjegyzése 7. §

(1) Százezer forintot elérő vagy azt meghaladó értékű kötelezettségvállalás esetén – a 3. § a), c) és d) pontja szerinti kötelezettségvállalási dokumentumok kivételével – a kötelezettségvállalási dokumentum jogi ellenjegyzése szükséges. (2) Jogi ellenjegyzésre az elnök által kijelölt vagy megbízott személy jogosult azzal, hogy ugyanazon gazdasági esemény tekintetében a jogi ellenjegyző nem lehet azonos a kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző személlyel. (3) A jogi ellenjegyzés az ellenjegyzés tényének a kötelezettségvállalási dokumentum Hivatalnál maradó példányainak utolsó oldalán – szerződés esetén a kötelezettségvállaló aláírása alatt – a „Jogi ellenjegyzés:” szöveg rögzítésével, az ellenjegyzésre jogosult keltezéssel ellátott aláírásával, továbbá a kötelezettségvállalási dokumentum valamennyi további oldalának szignálásával történik. (4) A pénzügyi ellenjegyzésre az (1) bekezdés szerinti esetben csak a jogi ellenjegyzést követően kerülhet sor. A jogi ellenjegyző e célból az előlapot a kötelezettségvállalási dokumentum tervezetével együtt haladéktalanul továbbítja a Költségvetési Irodának. (5) A pénzügyi ellenjegyzés az ellenjegyzés tényének a kötelezettségvállalási dokumentum valamennyi példányának utolsó oldalán – szerződés esetén a kötelezettségvállaló aláírása alatt – a „Pénzügyi ellenjegyzés:” szöveg rögzítésével, az ellenjegyzésre jogosult keltezéssel ellátott aláírásával, továbbá a kötelezettségvállalási dokumentum valamennyi további oldalának szignálásával történik. (6) Az ellenjegyzés tényét, valamint a kötelezettségvállalási dokumentum megfelelőségével kapcsolatos esetleges észrevételeket az előlapon is rögzíteni kell. (7) Ha az ellenjegyzésre jogosult a kötelezettségvállalási dokumentum tervezetének megfelelőségével kapcsolatban észrevétellel él, az előlapot és a kötelezettségvállalási dokumentum tervezetét javításra visszaküldi a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egységnek. A javítást követően az ellenjegyzési folyamatot – ahol az szükséges, a jogi ellenjegyzéssel – elölről kell kezdeni. (8) Az ellenjegyzés megtörténte után a pénzügyi ellenjegyző a kötelezettségvállalási dokumentum tervezetét – ahol az szükséges – az előlappal együtt haladéktalanul továbbítja a kötelezettségvállalásra jogosultnak.

8. A kötelezettségvállalási dokumentum aláírása 8. §

(1) A kötelezettségvállalás tényét a kötelezettségvállalási dokumentum valamennyi példányának kötelezettségvállaló általi megfelelő – hiteles kiadmánynak minősülő – aláírása, továbbá a 7. § (5) bekezdése szerinti pénzügyi ellenjegyzése, és – ahol az szükséges – a hiánytalanul kitöltött és aláírt előlap igazolja. (2) A kötelezettségvállaló a) a kötelezettségvállalást követően a kötelezettségvállalási dokumentumot és – ahol az szükséges – az előlapot haladéktalanul megküldi a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egységnek, vagy b) ha a kötelezettségvállalással nem ért egyet, ezt a tényt – szükség szerint annak indokaival együtt – haladéktalanul közli a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egységgel a kötelezettségvállalási dokumentum és – ahol az szükséges – az előlap egyidejű visszaküldése mellett.

9. § A kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység a kötelezettségvállalást követően a) – ahol szükséges – gondoskodik a kötelezettségvállalási dokumentum valamennyi példányának egyéb felek által történő aláírásáról, illetve a megrendelés kiküldéséről,


b)

4855

a kötelezettségvállalási dokumentum valamennyi fél általi aláírása, illetve a megrendelés visszaigazolása után haladéktalanul eljuttatja a Költségvetési Irodának a kötelezettségvállalási dokumentum egy ellenjegyzett eredeti példányát, illetve a megrendelés visszaigazolását, valamint az előlap valamennyi szükséges aláírással ellátott eredeti példányát.

9. Kötelezettségvállalás módosítása, meghiúsulása 10. §

(1) A kötelezettségvállalás módosításának eljárási rendje megegyezik a kötelezettségvállalás eljárási rendjével. (2) A kötelezettségvállalás meghiúsulása esetén a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység haladéktalanul írásban értesíti a Költségvetési Irodát. Az értesítésnek tartalmaznia kell a kötelezettségvállalás nyilvántartási számát, összegét, valamint a meghiúsulás okának rövid ismertetését. (3) Az értesítés alapján a Költségvetési Iroda törli a kötelezettségvállalást a nyilvántartásból.

10. Teljesítésigazolás 11. § Az Áht. 36. § (2) bekezdése szerinti más fizetési kötelezettségek teljesítéséhez nem szükséges külön teljesítésigazolás. 12. §

(1) A teljesítésigazolásra jogosult személyt – ha nem azonos a kötelezettségvállalóval – a kötelezettségvállalási dokumentumban meg kell jelölni. (2) Ha a teljesítésigazolásra jogosult személyében változás következik be, a teljesítést igazoló személyt – a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység javaslatára – a kötelezettségvállaló jelöli ki a javaslat előterjesztését követően haladéktalanul. (3) A Hivatal működésével és működtetésével összefüggő, százezer forintot el nem érő értékű kötelezettségvállalás tekintetében a teljesítésigazolásra – ha az elnök a (4) bekezdés alapján eltérően nem rendelkezik – a Költségvetési Iroda vezetője jogosult. (4) Az elnök a kötelezettségvállalások meghatározott körére nézve általános jelleggel is kijelölheti a teljesítésigazolásra jogosult személyt. (5) Ha a teljesítésigazolásra jogosult személy nem kerül külön kijelölésre, a teljesítés igazolására a kötelezettségvállaló köteles.

13. §

(1) A teljesítésigazolás – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – külön bizonylaton történik. (2) Ha a fizetési kötelezettség teljesítése számla vagy egyéb számviteli bizonylat (a továbbiakban együtt: számla) alapján történik, a teljesítésigazolást a számlán kell elvégezni az erre szolgáló, a 2. mellékletben meghatározott feliratú bélyegzőlenyomattal. A bélyegzőlenyomatot a teljesítésigazolást végző keltezéssel és az aláírásával hitelesíti.

14. §

(1) Ha a teljesítésigazolást végző a teljesítést nem vagy csak részben ismeri el, erről – indokai megjelölésével – írásban értesíti a kötelezettségvállalás jogosultját, és – ha számla kiállítására került sor – egyúttal visszaküldi részére az eredeti számlát. Az értesítésben hivatkozni kell a visszaküldött számla számára és összegére. (2) Az (1) bekezdés szerinti értesítés és a visszaküldött számla másolatát a teljesítésigazolást végző tájékoztatásul megküldi a Költségvetési Iroda és a kötelezettségvállaló részére is.

11. Érvényesítés 15. § Az érvényesítés tényét az érvényesítő a teljesítésigazolást követően, a Hivatal által alkalmazott integrált pénzügyi és számviteli nyilvántartó rendszerből nyert utalványon aláírásával igazolja.

4856


12. Utalványozás 16. § Az utalványozás tényét az utalványozó az érvényesítést követően a 15. § szerinti utalványon aláírásával igazolja. 17. § A bevételeket – a személyi kifizetésekkel kapcsolatos Kincstári elszámolásokból adódó rendező tételek kivételével – egyedileg kell utalványozni.

13. A kötelezettségvállalások nyilvántartása 18. §

(1) A kötelezettségvállalásnak az Ávr. 56. §-a szerinti nyilvántartásba vételéről a Költségvetési Iroda gondoskodik. (2) A kötelezettségvállalások nyilvántartása a Hivatal által alkalmazott integrált pénzügyi és számviteli nyilvántartó rendszerben történik. (3) A kötelezettségvállalás nyilvántartásba vétele az informatikai rendszer által generált sorszámmal történik, melyet az előlapra és a kötelezettségvállalási dokumentumra is fel kell vezetni. (4) A kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódóan a Költségvetési Iroda olyan naprakész analitikus nyilvántartást vezet, amelyből megállapítható az évenkénti kötelezettségvállalás összege.

14. Felhalmozási előirányzatok felhasználása 19. § A felhalmozási előirányzatok felhasználása teljesítésarányosan történik. A Költségvetési Iroda a nyilvántartásba vett kötelezettségvállalások alapján intézkedik a teljesítésarányos támogatási keret megnyitásáról.

15. Likviditási terv 20. § A likviditási tervet az Ávr. 122. § (1) bekezdésének megfelelően a Költségvetési Iroda készíti el, és gondoskodik annak az Ávr. 122. § (3) bekezdésében előírt felülvizsgálatáról, valamint a Magyar Államkincstárnak történő megküldéséről.

16. Aláírásra jogosultak kijelölése, illetve megbízása; a jogosultságok nyilvántartása 21. §

(1) A kötelezettségvállalásra, a jogi ellenjegyzésre, a pénzügyi ellenjegyzésre, az érvényesítésre és az utalványozásra jogosult személyt – ha a jogosultság nem jogszabályból következik – e jogosultságokra kijelölő feljegyzésnek tartalmaznia kell a) a kijelölt személy nevét és beosztását, b) a jogkör megnevezését és terjedelmét, valamint c) a kijelölés érvényességének időtartamát. (2) Ha a jogi ellenjegyző e tevékenységét megbízás alapján látja el, a megbízási szerződésre megfelelően alkalmazni kell az (1) bekezdésben foglaltakat. (3) Az (1) bekezdés szerinti feljegyzés, illetve a (2) bekezdés szerinti megbízási szerződés egy eredeti példányát haladéktalanul meg kell küldeni a Költségvetési Irodának. (4) A kijelölés tekintetében az Ávr. szerinti összeférhetetlenségi szabályok betartásáért, illetve képesítési követelmények figyelembevételéért a kijelölő felel. (5) A kötelezettségvállalásra, a pénzügyi ellenjegyzésre, a teljesítésigazolásra, az érvényesítésre, valamint az utalványozásra jogosult személyekről és aláírásmintájukról a Költségvetési Iroda a 3. melléklet szerinti nyilvántartást vezet.

4857


17. Záró rendelkezések 22. § Ez az utasítás 2015. szeptember 1-jén lép hatályba. 23. § A gépjárművek igénybevételének és használatának rendjéről szóló 10/2014. (VI. 2.) GVH [10/2014. (VI. 5.) GVH] utasítás 4. § (5) bekezdésében az „1500 km” szövegrész helyébe a „2000 km” szöveg lép. 24. § Hatályát veszti a Gazdasági Versenyhivatal kötelezettségvállalási, ellenjegyzési, érvényesítési és utalványozási rendjéről szóló 2/Eln./2013. [2/2013. (II. 28.) GVH] utasítás.

Dr. Juhász Miklós s. k., elnök

4858



Kötelezettségvállalási előlap A kötelezettségvállalás analitikus nyilvántartási száma*: ........................................................................................................................ A kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egység: ................................................................................................................... A szervezeti egység vezetője:

Ügyintéző neve: ..............................................................................

.......................................................................................... aláírás

.......................................................................................... aláírás

A kötelezettségvállalási dokumentum tárgya: ......................................................................................................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................................................................................................... A kötelezettségvállalási dokumentum iktatószáma: .................................................................................................................................. A kötelezettségvállalás összege: ..................................................................................................... Előirányzat

Előirányzat érvényes

rovatszáma*

összege

Eddigi felhasználás (jelen kötelezettségvállalás nélkül)

Felhasználható szabad

Jelen kötelezettség-

előirányzat

vállalás összege

Összesen: * A táblázatot a Költségvetési Iroda tölti ki!

Jogosultság

Fedezetigazolás Jogi ellenjegyzés Pénzügyi ellenjegyzés Kötelezettségvállaló

Időpont

Átvétel: Átadás: Átvétel: Átadás: Átvétel: Átadás: Átvétel:

Megfelelelőség igazolása

Aláírás

Fedezet rendelkezésre áll/ nem áll rendelkezésre** Megfelel/ nem felel meg**/*** Megfelel/ nem felel meg**/*** Megfelel/ nem felel meg**/***

** A megfelelő aláhúzandó. *** Meg nem felelés esetén ennek indokolását, az észrevételt ezen előlap hátoldalára kell felvezetni, és a kötelezettségvállalást kezdeményező szervezeti egységnek javításra visszaküldeni.

4859



A teljesítésigazolásra szolgáló bélyegző felirata A számlán, bizonylaton szereplő eszközök beszerzését, hiánytalan átvételét/szolgáltatás szükségességét, kifogástalan elvégzését, valamint a kifizetendő összeget igazolom:

Budapest, ...................................................................

.................................................................................... aláírás


Aláírásra jogosultak nyilvántartása

Kijelölés iktatószáma

Aláírásra jogosult

neve

beosztása

Az aláírási jogkör

megnevezése

terjedelme

Az aláírási jogkör gyakorlásának időtartama kezdete

vége

Aláírásminta

Szignó

4860


Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának 2/2015. (VII. 31.) ONYF utasítása a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2012. (IV. 27.) ONYF utasítás hatályon kívül helyezéséről

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott jogkörömben eljárva a következő utasítást adom ki:

1. § Hatályát veszti a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2012. (IV. 27.) ONYF utasítás. 2. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba azzal, hogy az abban foglaltakat az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 19/2015. (VI. 8.) EMMI utasítás hatálybalépésének napjától kell alkalmazni.

Prof. Dr. Mészáros József s. k., főigazgató

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének 4/2015. (VII. 31.) SZTNH utasítása a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala kockázatkezelési szabályzatáról

A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 2. § n) pont na) alpontjára, 3. § b) pontjára és 7. §-ára figyelemmel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában foglaltakkal összhangban a belső kontrollrendszer részeként a kockázatkezelés eljárásrendjére a következő utasítást adom ki:

Az utasítás hatálya 1. §

(1) Az utasítás személyi hatálya a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) határozatlan vagy határozott időre kinevezett kormánytisztviselőire és a munkavállalóira terjed ki. (2) Az utasítás tárgyi hatálya a Hivatal működésével kapcsolatosan felmerülő kockázatok azonosítására, lajstromba vételére, kiértékelésére, elemzésére, az értékelési skála alapján érzékenységi küszöb megállapítására, valamint a küszöb feletti értékek tekintetében intézkedési terv készítésére, a kockázatkezeléssel kapcsolatos további döntések meghozatalára, illetve azok nyilvántartására terjed ki.

Az utasítás célja 2. § Az utasítás célja a Hivatal kockázatkezelési rendszere kialakításának és kockázatkezelési eljárásának szabályozása, amely a kockázati tényezők meghatározását és felmérését, azok értékelését, elemzését, a kockázatokra adott válaszreakciókat és a kockázatok évenkénti felülvizsgálatát foglalja magában.

A kockázat fogalma és típusai 3. §

(1) Ezen utasítás alkalmazásában kockázat: minden olyan esemény, tevékenység vagy tevékenység elmulasztása, amelynek bekövetkezése negatív irányban befolyásolja a Hivatal céljainak elérését. A kockázatok eredője lehet hátrányos események bekövetkezése vagy az, hogy a kedvező lehetőségek realizálása nem történik meg.


4861

(2) Kockázat lehet különösen: a) olyan esemény vagy tevékenység, amelynek a Hivatal igazgatási feladatainak ellátására és terv szerint előirányzott célkitűzéseire lényegi hatása van, b) véletlenszerű esemény, hiányos információ vagy ismeret, c) eredendő kockázat, amely a célok megvalósítása során fellépő hibák előfordulásának kockázata, d) az ellenőrzés hiánya, illetve az ellenőrzések gyengesége. (3) A kockázatok típusai az alábbiak, amelyek részletes leírását a melléklet tartalmazza: a) külső kockázatok, b) belső kockázatok.

A kockázatkezelési tevékenység folyamata 4. § A kockázatkezelési tevékenység folyamata magában foglalja a kockázati tényezők beazonosítását, lajstromba vételét, a kockázatok értékelését, az elfogadható kockázati szint meghatározását, a kockázatokhoz kapcsolódó lehetséges reakciók (kockázatkezelés módjának meghatározása vagy tudatosan vállalt kockázatként besorolása) azonosítását, a kritikus kockázatok tekintetében intézkedési terv készítését, a végrehajtás követését és a kockázatkezelési tevékenység folyamatának felülvizsgálatát.

A kockázati tényezők beazonosítása, lajstromba vétele 5. § A kockázati tényezők beazonosítása annak megállapítását jelenti, hogy melyek a Hivatal főosztályokra lebontott célkitűzéseit veszélyeztető fő kockázatok. A kockázatazonosítás előfeltétele a szervezeti egységek stratégiai célkitűzéseinek, tevékenységeinek, működési folyamatainak alapos ismerete. A kockázatokat csak ezen ismeretek alapján lehet felismerni és azonosítani. 6. §

(1) Az értékelést végző szervezeti egység vezetői (a továbbiakban: értékelő vezetők) a főosztályukra lebontott stratégiai célkitűzések megvalósítása során felmerülő kockázatokat felmérik, számba veszik, és megküldik a Gazdálkodási Főosztály kockázatkezeléssel foglalkozó munkatársa (a továbbiakban: GF munkatárs) részére. (2) A GF munkatárs az értékelő vezetők által készített listákat összesíti, a kockázatok felsorolásában esetlegesen előforduló átfedéseket kiszűri, és az így elkészült kockázati lajstromot megküldi az értékelő vezetőknek értékelés céljából.

7. § A kockázati lajstrom tartalmazza a kockázat típusát, megnevezését, megnyilvánulási formáját, azonosítását (részletes leírását), az értékelő szervezeti egység megnevezését, a bekövetkezés valószínűsége és a célokra gyakorolt hatása szerint annak értékét (a kockázat értékelését), továbbá, hogy az értékelő vezető véleménye szerint intézkedést igényel vagy sem.

A kockázatok értékelése 8. § A kockázatok értékelésének célja annak megállapítása, hogy a beazonosított kockázatok milyen mértékben befolyásolják a Hivatal fő célkitűzéseit. 9. §

(1) Az értékelés során az értékelő vezetők az általuk korábban számba vett és a kockázati lajstromban szereplő kockázatokat egyrészt a bekövetkezés valószínűsége, másrészt a célokra gyakorolt hatása alapján ötfokozatú skálán értékelik az alábbiak szerint: a) bekövetkezés valószínűsége: 1: elhanyagolható 2: alacsony 3: közepes 4: magas 5: kiemelkedő

4862


b)

célokra gyakorolt hatása: 1: elhanyagolható 2: alacsony 3: közepes 4: magas 5: kiemelkedő (2) A GF munkatárs az értékelő vezetők által a bekövetkezés valószínűsége és a célokra gyakorolt hatása értékének szorzataként kiszámítja az egyes kockázati tényezők értékét. (3) A fentiek szerint elkészült értékelést a Gazdálkodási Főosztály vezetője ellenőrzi, és megküldi jóváhagyásra a Hivatal elnöke részére azzal, hogy javaslatot tesz az érzékenységi küszöb (elfogadható kockázati szint) meghatározására.

Az elfogadható kockázati szint meghatározása 10. § A Hivatal elnöke a kockázati lajstromban szereplő értékek alapján a Hivatal egészére és azon belül az egyes folyamatok, illetve szervezeti egységek sajátosságaira tekintettel meghatározza az érzékenységi küszöböt, azt a kockázati tűréshatárt, amely felett szükséges a kockázatokat kezelni.

A kritikus tényezők kezelésére kockázatkezelési intézkedési terv készítése 11. §

(1) A megállapított kockázati tűréshatárt el nem érő kockázatokat a Hivatal tudatosan vállalt kockázatként kezeli, azok csökkentésére intézkedési tervet nem készít. (2) A kockázati tűréshatárt elérő vagy meghaladó kockázatok tekintetében a Hivatal elnöke által jóváhagyott, a kockázatkezelés módját, végrehajtási idejét és az azért felelős személy megjelölését tartalmazó intézkedési terv készül. (3) Az értékelő vezetők a kockázatok kezelésének módját minden egyes kockázatra külön-külön határozzák meg. (4) A kockázatok kezelése történhet a kockázati okok megszüntetésével, a következmény áthárításával vagy a kockázat tűrésével (tudatosan vállalt kockázat). Az egyes intézkedéseket az erről vezetett, 14. §-ban írt nyilvántartásban rögzíteni kell.

Az intézkedések megvalósításának nyomon követése és a kockázatkezelés nyilvántartása 12. § A GF munkatárs tájékoztatja az értékelő vezetőt a kockázatok csökkentése érdekében jóváhagyott intézkedésekről. 13. §

(1) A kockázatkezelési intézkedések végrehajtása, illetve annak ellenőrzése az értékelő vezetők feladata. (2) Az értékelő vezetők rendszeresen tájékoztatják a GF munkatársát a végrehajtott kockázati intézkedésekről.

14. § Az intézkedések végrehajtásáról a GF munkatársa vezet nyilvántartást.

Záró rendelkezések 15. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba. 16. §

(1) A kockázatkezelési tevékenység felülvizsgálatáról, az utasítás tartalmi aktualizálásáról és karbantartásáról a GF munkatárs előterjesztése alapján a Gazdálkodási Főosztály köteles gondoskodni. (2) A felülvizsgálatot legalább 3 évente el kell végezni, amelynek eredményeképpen szükség esetén kezdeményezni kell az utasítás módosításának vagy új utasításnak a kiadását.

Dr. Bendzsel Miklós s. k., a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke

4863


Melléklet a 4/2015. (VII. 31.) SZTNH utasításhoz

A Hivatal által számba vett kockázatok típusai az alábbiak:

KÜLSŐ KOCKÁZATOK

Infrastrukturális

Az infrastruktúra elégtelensége vagy hibája megakadályozhatja a normális működést. Jellemzően az informatikai rendszer nem megfelelő működése (pl. iktatórendszer, nyomtató, telefon), a szervezeti egységek költöztetése.

Gazdasági

Az ellátandó tevékenységekre nem elegendő a forrás, nagyobb a források iránti igény. Nem megfelelő a források elosztása, ez nem befolyásolható közvetlenül. Kamatlábváltozások, árfolyamváltozások, infláció negatív hatással lehetnek a tervekre.

Szervezeti

A szervezetrendszer megváltoztatása.

Jogi és szabályozási

A jogszabályok és egyéb szabályok (szabályzatok) hátrányosan befolyásolhatják, korlátozhatják a kívánt tevékenységek terjedelmét (pl. jogszabály félreérthető, ellentmondásos, nincs aktualizálva).

Politikai

Egy kormányváltás megváltoztathatja a kitűzött célokat. A szervezet tevékenysége magára vonhatja a politika érdeklődését vagy kiválthat politikai reakciót.

Elemi csapások

Tűz vagy egyéb elemi csapások hatással lehetnek a kívánt tevékenység elvégzésére.

BELSŐ KOCKÁZATOK

PÉNZÜGYI KOCKÁZATOK

Költségvetési

A kívánt tevékenység ellátására nem elég a rendelkezésre álló forrás. Munkaerő leépítés, szűkös infrastrukturális keret a szervezeti egységeknél. A költségvetés nagyságrendjének, szerkezetének módosulásai.

TEVÉKENYSÉGI KOCKÁZATOK

Információs

A döntéshozatalhoz nem megfelelő információ a szükségesnél kevesebb ismeretre alapozott döntést eredményez.

Hírnév

A nyilvánosságban kialakult rossz hírnév negatív hatást fejthet ki. Például a kialakult rossz megítélés csökkentheti a kívánt tevékenység terjedelmét.

Technológiai

A hatékonyság megtartása érdekében a technológia fejlesztésének vagy lecserélésének igénye. A technológiai üzemzavar megbéníthatja a szervezet működését.

Projekt

A megfelelő előzetes kockázatelemzés, hatástanulmány nélkül készült el a projekttervezet. A projektek nem teljesülnek a költségvetési vagy funkcionális határidőre. EMBERI ERŐFORRÁS KOCKÁZATA

Személyzeti

A hatékony működést korlátozza, vagy teljesen ellehetetleníti a szükséges számú, megfelelő képesítésű személyi állomány hiánya.

Egészség és biztonsági

Ha az alkalmazottak jó közérzetének igénye elkerüli a figyelmet, a munkatársak nem tudják teljesíteni feladataikat.

4864

IV.


Egyéb közlemények

A belügyminiszter közleménye a belügyminiszter felelősségi körébe tartozó (vízgazdálkodás szakmacsoport) iskolai rendszerű szakmai vizsgák bejelentéséről és a központi írásbeli tételek kiadási rendjéről

A belügyminiszter felelősségi körébe tartozó (vízgazdálkodás szakmacsoport) szakképesítések moduláris vizsgáinak bejelentése, valamint az írásbeli tételek igénylése az alábbiaknak megfelelően történik:

I. Eljárásrend iskolai rendszerű képzés moduláris vizsgái esetében

1. Azon szakképesítések esetén, amelyekben a képzést az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján indították, a szakmai vizsgákat a Közszolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatóságára (2094 Nagykovácsi, Nagykovácsi út 3.) kell bejelenteni.

2. A 2015/2016. tanév vizsgaidőszakaira vonatkozó írásbeli és interaktív vizsganapokat, illetőleg a futárnapokat az alábbi táblázat tartalmazza: Írásbeli vizsgák időpontja

Tételek átvételének időpontja az adott vizsganapokra (futárnap)

2015. október 5.1

2015. szeptember 30.

9–15 óra között

2016. február 1.

2016. január 27.


2016. május 9.

2016. május 3–4–5.


3. A szakközépiskolákban a szakmai vizsgák írásbeli vizsgarésze, valamint írásbeli, interaktív vizsgatevékenysége 2016. május 26-án is megszervezhető (pótnap) abban az esetben, ha a vizsgázó szakmai vizsgát, valamint érettségi vizsgát is tesz, és az írásbeli vizsgák, továbbá az írásbeli vagy interaktív vizsgatevékenységek azonos napra eső időpontjai nem teszik lehetővé a vizsgázó számára a mindkét vizsgán való részvételt. A vizsgaidőpontok egybeeséséről és a pótnap igénybevételének szükségességéről a szakközépiskola a vizsgabejelentés és a tételigénylés megküldésével egyidejűleg értesíti a szakképesítésért felelős minisztert és a szakmai vizsga írásbeli tételét biztosító intézményt.

4. Az írásbeli vizsgafeladatok és a kezdési időpontok részletes beosztása szakképesítésenként a www.rvki.hu, valamint a www.hermanottointezet.hu honlapján elérhetők el.

5. A Közszolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatóság a vizsgaelnöki megbízást papír alapon megküldi az elnök és a vizsgaszervező részére.

6. A vízgazdálkodás szakmacsoport szakképesítései esetében a vizsgabizottság kamarai tagját a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarától kell kérni, aki a tagot az ISZIIR rendszerén keresztül jelöli ki.

7. A szakképesítések írásbeli tételeit a Herman Ottó Intézet biztosítja. Az írásbeli vizsgarészhez a tételigénylő lapot közvetlenül a Herman Ottó Intézet (1223 Budapest, Park u. 2.) részére kell megküldeni.

1

Javító-pótló szakmai vizsgák írásbeli vizsgatevékenysége.

4865


8. Írásbeli vizsgatevékenység esetén a bejelentett vizsgalétszámra csomagolt és titkosított tételeket a futárnapon a vizsgaszervező intézmény vezetője személyesen vagy az általa kitöltött, aláírt és lebélyegzett meghatalmazás ellenében meghatalmazottja a személyazonosító igazolvány bemutatásával veheti át a Herman Ottó Intézetben. Az átvevő az átvételt aláírásával, személyazonosító igazolványszámának megadásával, valamint az átvétel dátumának és időpontjának beírásával igazolja, amellyel egyben vállalja a tételek sértetlen állapotban való leszállítását a megbízó részére. A megbízótól Csiharné Jerola Zsuzsanna vizsgaszervezési szakreferensnek címzett írásos (levélcím: 1223 Budapest, Park u. 2., fax: 1/362-8104, vagy e-mail: [email protected]) visszajelzést kell küldeni az átadást követő 3 napon belül, hogy a megfelelő tételek sértetlenül, rendben megérkeztek a felhasználás helyére. Az esetleges problémákat a [email protected] e-mail címen kell jelezni.

9. A vizsgaszervező a vizsgát követő 30 napon belül a Közszolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatóságnak megküldi a szakmai vizsga jegyzőkönyveit, összesítő osztályozó ívet és a vizsgastatisztikát.

II. Eljárásrend a 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendeletben szereplő szakképesítések iskolai rendszerű képzés komplex vizsgái esetében

1. A szakmai vizsgák bejelentése a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (a továbbiakban: NSZFH) honlapján megtalálható elektronikus vizsgabejelentő felületen történik az első vizsgatevékenység megkezdése előtt 40 nappal.

2. A 2015/2016. tanév vizsgaidőszakaira vonatkozó írásbeli vizsganapokat, illetőleg a futárnapokat az alábbi táblázat tartalmazza: Írásbeli vizsgák időpontja

Tételek átvételének időpontja az adott vizsganapokra (futárnap)

2015. október 5.

2015. szeptember 30.


2016. február 1.

2016. január 27.


2016. május 9.

2016. május 3–4–5.


3. A szakközépiskolákban a szakmai vizsgák írásbeli vizsgarésze, valamint írásbeli vizsgatevékenysége 2016. május 26-án is megszervezhető (pótnap) abban az esetben, ha a vizsgázó szakmai vizsgát, valamint érettségi vizsgát is tesz, és az írásbeli vizsgák, továbbá az írásbeli vagy interaktív vizsgatevékenységek azonos napra eső időpontjai nem teszik lehetővé a mindkét vizsgán való részvételt. A vizsgaidőpontok egybeeséséről, a pótnap igénybevételének szükségességéről a szakközépiskola a vizsgabejelentés és tételigénylés megküldésével egyidejűleg értesíti a szakképesítésért felelős minisztert és a szakmai vizsga írásbeli tételét biztosító intézményt.

4. Az írásbeli vizsgafeladatok és a kezdési időpontok részletes beosztása szakképesítésenként a www.rvki.hu, valamint a www.hermanottointezet.hu honlapján érhetők el.

5. Az elnök és a vizsgabizottság tagjai a megbízóleveleket, a vizsgaszervező az értesítést az első vizsgatevékenység előtt 10 nappal kapott előzetes e-mail értesítés alapján az NSZFH elektronikus felületéről töltheti le.

6. A szakképesítések írásbeli tételeit a vízgazdálkodás szakmacsoport tekintetében a Herman Ottó Intézet biztosítja. Címe: 1223 Budapest, Park u. 2.

7. Írásbeli vizsgatevékenység esetén a bejelentett vizsgalétszámra csomagolt és titkosított tételeket a futárnapon a vizsgaszervező intézmény vezetője személyesen vagy az általa kitöltött, aláírt és lebélyegzett meghatalmazás ellenében meghatalmazottja a személyazonosító igazolvány bemutatásával veheti át a Herman Ottó Intézetben. Az átvevő az átvételt aláírásával, személyazonosító igazolványszámának megadásával, valamint az átvétel dátumának és időpontjának beírásával igazolja, amellyel egyben vállalja a tételek sértetlen állapotban való leszállítását a megbízó részére. A megbízótól Csiharné Jerola Zsuzsanna vizsgaszervezési szakreferensnek címzett írásos (levélcím: 1223 Budapest, Park u. 2., fax: 1/362-8104 vagy e-mail: [email protected]) visszajelzést kell küldeni az átadást követő

4866


3 napon belül, hogy a megfelelő tételek sértetlenül, rendben megérkeztek a felhasználás helyére. Az esetleges problémákat a [email protected] e-mail címen kell jelezni.

8. Az elnök a vizsgáról készített jelentést elektronikus úton tölti fel az NSZFH honlapjára. Felhívom a figyelmet arra, hogy a továbbiakban a szakmai vizsgák bejelentésére és a központi írásbeli tételek kiadási rendjére vonatkozó közlemény kizárólag a kormányzati portálon kerül közzétételre.

Dr. Pintér Sándor s. k.,

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság közleménye az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértők névjegyzékéről [Adatkezelés nyilvántartási száma: 40745]

Megújított engedélyek 2015. II. negyedév Név: dr. Nagy Antal Elérhetőség: [email protected] Szakterület: Elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértő Engedély száma: 5567-2/2005 Engedély érvényessége: 2005. 03. 10.–2020. 03. 10. Név: Horváth Attila Elérhetőség: [email protected] Szakterület: Elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértő Engedély száma: 13433-3/2010 Engedély érvényessége: 2010. 05. 25.–2020. 05. 25.

belügyminiszter


4867

A Pécsi Közjegyzői Kamara Elnökségének pályázati felhívása a Dombóvár székhelyű közjegyzői állás betöltésére

A Pécsi Közjegyzői Kamara Elnöksége pályázatot hirdet a 2016. év január 1. napjától megüresedő Dombóvár székhelyű közjegyzői állás betöltésére. A közjegyzői állásra azok pályázhatnak, akik a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvényben (a továbbiakban: Kjtv.) előírt személyi és tárgyi feltételeknek megfelelnek. Közjegyzővé az nevezhető ki, aki: 1) magyar állampolgár, 2) az országgyűlési képviselők választásán választható, 3) egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik, 4) a jogi szakvizsgát letette, 5) legalább hároméves közjegyző-helyettesi gyakorlatot igazol (amelynek megfelel legalább hároméves bírói, ügyészi, ügyvédi, jogtanácsosi vagy közjegyzői gyakorlat), 6) nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt, 7) hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal igazolja, hogy a Kjtv. 17. § (3) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott körülmény vele szemben nem áll fenn, 8) esetében a Kjtv. 7. §-ában meghatározott összeférhetetlenségi ok nem áll fenn, illetőleg amennyiben fennáll, vállalja, hogy kinevezése esetén azt az eskütétel időpontjáig megszünteti, 9) vállalja, hogy kinevezésekor, majd ezt követően ötévente – az esedékességtől számított 30 napon belül – vagyonnyilatkozatot tesz. Nem nevezhető ki közjegyzővé az, 1) aki büntetett előéletű, 2) aki jogi képesítéshez kötött foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, 3) akinek a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt büntetőjogi felelősségét jogerős ítéletben megállapította, függetlenül attól, hogy mentesült-e az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól: – szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig, – szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig, – szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig, – szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka esetén a mentesítés beálltától számított öt évig, – gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig, 4) akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a kényszergyógykezelést megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított három évig, 5) akit a közjegyzői fegyelmi bíróság jogerős határozattal hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel sújtott, a határozat jogerőre emelkedésétől számított tíz évig, 6) aki egészségi állapota miatt vagy más okból a hivatás ellátására alkalmatlan, 7) aki életmódja vagy magatartása miatt a közjegyzői hivatás gyakorlásához szükséges közbizalomra érdemtelen, 8) akivel szemben a Kjtv. 7. §-ában meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn, és nem vállalja, hogy kinevezése esetén azt az eskütétel időpontjáig megszünteti. A pályázatot a Pécsi Közjegyzői Kamara címére: 7622 Pécs, Vasvári Pál u. 2. I. emelet kell benyújtani postai úton vagy személyesen.

4868


Pályázati határidő: a pályázati hirdetmény Hivatalos Értesítőben való közzétételét követő 30. nap. A pályázathoz mellékelni kell a következőket: 1) Személyi igazolvány vagy személyazonosító igazolvány vagy magyar útlevél vagy a tulajdonos arcképét és aláírását tartalmazó vezetői engedély hiteles másolata, illetve a lakcímet igazoló hatósági igazolvány hiteles másolata. 2) Annak igazolása, hogy a pályázó az országgyűlési képviselők választásán választható. 3) Egyetemi jogi végzettséget igazoló diploma hiteles másolata. 4) Jogi szakvizsga bizonyítvány hiteles másolata. 5) A legalább hároméves közjegyző-helyettesi gyakorlat (illetve az annak megfelelő legalább hároméves bírói, ügyészi, ügyvédi és jogtanácsosi vagy közjegyzői gyakorlat) igazolása. 6) Hatósági erkölcsi bizonyítvány arról, hogy a Kjtv. 17. § (3) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott körülmény vele szemben nem áll fenn, vagy a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény végrehajtásáról szóló 13/1991. (XI. 26.) IM rendelet 3. § (3) bekezdése szerinti kérelem és befizetés igazolása. 7) A kinevezés esetére vállalt, az összeférhetetlenség megszüntetésére vonatkozó nyilatkozat (Kjtv. 17. §). 8) A kinevezés esetére vállalt, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség vállalását tartalmazó nyilatkozat. 9) Nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt. 10) Köztartozás-mentesség igazolására szolgáló irat. 11) Szakmai önéletrajz. 12) Közjegyzőhelyettes pályázó esetén az alkalmazó közjegyző értékelése. 13) A közjegyzői iroda megnyitásával kapcsolatos kiadások fedezésére, a kialakítandó iroda tárgyi és személyi feltételeire vonatkozó terv. Amennyiben a pályázó a pályázatában olyan végzettségre, képesítésre, tudományos fokozatra, nyelvvizsgára vagy publikációkra hivatkozik, amely alapján a Magyar Országos Közjegyzői Kamara 11. számú iránymutatása szerint a részére többletpont adható, a hivatkozás alapjául szolgáló okirat eredeti példányát vagy hiteles másolatát csatolni szükséges. Az érvényben lévő bírálati szempontokról tájékoztatást a Pécsi Közjegyzői Kamarában lehet kérni. A pályázók szakmai felkészültségét a területi kamara elnöksége személyes meghallgatás során vizsgálja és értékeli.

4869


A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának közleménye elveszett törzskönyvekről A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 83. § (1) bekezdése alapján az alábbi elveszett, megsemmisült gépjárműtörzskönyvek sorszámát teszi közzé: 241531J 200024L 263195C 511824H 383064F 933903C 006218L 019901D 032818H 061743G 068421J 073889M 080126K 088114K 089252G 096388M 102427I 108621L 124538H 143921L 168353I 169455M 177896M 197947M 224710A 226613H 249684J 258219A 260973C 264661M 276545K 295725L 303771D 321016J 365779M 373710L 382873L 402350L 417552M 423437H 424707M 428546J 428644J 470292K 504800M 535129L 571079L

577724L 584863D 586004D 602937L 606580E 655203G 661681A 663319E 669465D 671851L 688240L 691348J 704769A 714700K 788423L 811943J 822442G 830146F 890659K 926712L 931499H 946273D 961353I 966429E 966509L 982012K 002370L 021870I 029685F 031420L 033412M 039585H 049470E 052080L 052320H 058491M 062296G 067439K 068977M 080195J 081444F 084247L 089731J 109412M 112208I 158159M 160681I

168699E 169863L 183587M 191221L 201005H 250646M 255476M 257404J 263511K 279680L 285036K 303903D 314879D 316000B 334572M 340344L 352377L 355034M 376717M 379518H 385089F 389639J 402827L 420838B 439072M 440724A 450596L 450691L 461169M 463129L 492099L 543415M 565961M 568144I 572136K 575438E 584813K 588842C 611219M 623434J 631112L 640828M 655490L 662170C 667498H 675192K 716279L

736502J 767399J 781645L 786094F 791650I 805099J 812159M 882455L 884920A 886959L 899306K 901961F 904767K 904920J 905411L 905490K 911579H 912996J 913550L 913630F 919152L 944750I 947690G 948009G 961946I 965611K 971274G 972798F 993783E 994084E 025837F 045927E 054665K 057358K 065683L 067485B 074297E 082147M 111451F 138552F 143147F 147294M 167495I 222307K 234247H 234665J 245834M

274755J 304884G 305187A 307523J 334082F 347381F 361834K 381981K 416238H 430945M 455892L 463727I 466828L 470597M 479253E 499354H 502421J 508704A 516525J 550963L 567725H 574586A 575980H 583448E 621137G 627523H 642067F 645008G 653766I 654392D 660923E 688673K 714964J 722155E 753763F 763750L 780525K 789115K 806255L 812176K 819789I 844191J 851678H 865646E 867614L 871339K 900864B

4870


959575A 985657K 987325L 009875A 013144A 024886D 025798H 032358H 076148C 101213J 121065M 131917I 164846K 167644M 206080L 229208I 244811K 246244F 312457L 323491K 361526K 427579C 431795L 436693L 446173J 449392M 490307F 575382J 590584H 605242J 623498L 687993I 719814I 719886J 746952J 758306L 786934H 800440H

807434H 809618H 812228L 823627G 833302L 839309D 859969H 862321L 904379L 922396J 922441J 925926L 931998E 937812I 981245I 982893L 992415B 998773B 292125L 515597H 008508L 013812M 016848C 047743K 056945L 062640H 083338A 093191M 110510E 120509E 130062J 138002D 140480M 165499J 167014L 191713M 192180I 205032J

217143M 217578I 223003J 225656H 229829K 233925L 282085I 286787D 292995M 298835J 304872D 361687L 364870K 366226M 387398I 392625L 409479M 411508L 414510G 438753L 441010K 442371J 462246H 471589J 474663L 478682F 478727L 481866H 490996A 504671L 515908J 525915E 538872K 554802J 577483C 577527L 587171L 594933J

596208L 606800E 613741L 616240L 623603M 628597K 632768K 633048L 638476J 643691K 648802E 650886I 660192B 684815K 690035F 707962F 712816M 721508B 773904K 774468H 777771H 782187K 791476K 796359L 797707J 799278L 801676H 805950J 824044I 831978L 833033K 843804L 845228I 845622I 847036H 859433B 860634F 875152F

882142E 883696L 901495L 923809J 935077J 939948H 947079H 967791K 980588F 980870J 985903K 986303I 986993L 113208K 122654L 153275M 194798H 225667K 273841H 284306K 306329J 314273M 446345F 447535L 454869L 497224M 556435H 718512L 720771K 909837F 925927K 939176L 963261C 971995K 992333L

Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala


4871

VI. Hirdetmények

A Nemzeti Közlekedési Hatóság hirdetménye felügyeleti igazolvány érvénytelenségéről

A Leél-Őssy Ádám, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatalának munkatársa részére kiállított U 1313. sorszámú – a fedőlapon egy arany harántsávval ellátott, piros színű – felügyeleti igazolványt ellopták. A felügyeleti igazolvány 2015. július 17-től érvénytelen.

4872


A Hivatalos Értesítőt az Igazságügyi Minisztérium szerkeszti. A szerkesztésért felelős: dr. Salgó László Péter. A szerkesztőség címe: Budapest V., Kossuth tér 4. A Hivatalos Értesítő hiteles tartalma elektronikus dokumentumként a http://www.magyarkozlony.hu honlapon érhető el. Felelős kiadó: dr. Salgó László Péter. A Hivatalos Értesítő oldalhű másolatát papíron kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó. Felelős kiadó: Köves Béla ügyvezető.

HIVATALOS ÉRTESÍTŐ 38. szám

Recommend Documents