Hírmondó február

Hírmondó A JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI MŰVELŐDÉSI, TOVÁBBKÉPZÉSI ÉS SPORT INTÉZET JOGUTÓDJA A VERSEGHY FERENC MEGYEI KÖNYVTÁR ÉS MŰVELŐDÉSI INTÉZET A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 143/ 2006. (XII. 15.) számú határozata megszüntette a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Művelődési, Továbbképzési és Sport Intézetet 2006. december 31-vel. A közművelődési alap- és kiegészítő tevékenységet átvevő, valamint az általános jogutód intézmény a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Verseghy Ferenc Könyvtár és Művelődési Intézet. Címe: 5000 Szolnok, Kossuth tér 2., Postafiók 139., Honlap: www.vfmk.hu

2007. február 2007. február 23-án (pénteken) 14 órakor „RATKÓ JÓZSEF” Országos Vers-, és Prózamondó Verseny, és „JÓZSEF ATTILA” VIII. Országos Vers-, Énekelt vers- és Prózamondó Verseny megyei elődöntői lesznek a Verseghy Ferenc Könyvtár és Művelődési Intézet Verseghy termében (Szolnok, Kossuth tér 2.). 2007. február 24-én (szombaton) 10 órától „ANYÁM FEKETE RÓZSA” címmel kerül megrendezésre a magyar nyelvű nemzetközi vers- és prózamondó találkozó. A nem hivatásos versmondók számára rendezett megyei elődöntőkről az országos döntőkre jutnak tovább a legkiválóbbak.

A közművelődési feladatokat ellátó munkatársak elérhetősége: Bukor Irén, telefon: 56/510-110, Fax: 56/510-114, e-mail: [email protected] Almási Diána, telefon: 56/510-110, Fax: 56/510-114, e-mail: [email protected]. A Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár és Művelődési Intézet állami feladatként ellátandó alaptevékenységét meghatározó szakmai jogszabályok: 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről, 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről, és a 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről. A Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár és Művelődési Intézet Jász-Nagykun-Szolnok megye önkormányzati fenntartású könyvtárainak hálózati (módszertani és szolgáltató), valamint önkormányzati fenntartású művelődési intézményeinek szakmai tanácsadó és szolgáltató központja. Nyilvános könyvtár, közszolgálati könyvtári ésközművelődési intézmény.

XVI. WEÖRES SÁNDOR ORSZÁGOS GYERMEKSZÍNJÁTSZÓ TALÁLKOZÓ MEGYEI ELŐDÖNTŐJE 2007. március 30-án kerül megrendezése Fegyverneken, a Művelődési Ház és Könyvtárban. A megyei találkozókról továbbjutó csoportok a XVI. Weöres Sándor Országos Gyermekszínjátszó Találkozó Délkelet-Magyarországi Regionális Bemutatóján léphetnek fel. A regionális bemutató Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Csongrád, Bács-Kiskun megyét fogja össze. A regionális találkozó május 11-12-én lesz a kisújszállási Városi Művelődési és Ifjúsági Központban.

JÁSZKUN VILÁG 2007. GYERMEK ÉS IFJÚSÁGI MŰVÉSZETI SZEMLE

Bertalanné Kovács Piroska igazgató Elődöntőinek időpontjai és helyszínei: JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI VERSEGHY FERENC KÖNYVTÁR ÉS MŰVELŐDÉSI INTÉZET ELSŐ FÉLÉVES AMATŐR MŰVÉSZETI RENDEZVÉNYEI

március 9.

Jászfényszaru, Petőfi Művelődési Ház, március 10. Újszász, Városi Művelődési Ház és Könyvtár, március 24. Karcag, Déryné Művelődési és Ifjúsági Központ

MEGYEI VERSMONDÓ VERSENYEK A döntő időpontja: A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Verseghy Ferenc Könyvtár és Művelődési Intézet szervezésében három jelentős versmondó versenyre kerül sor.

április 21.

Martfű, Városi Művelődési Központ és Könyvtár

1

2007. február

Hírmondó

BÁBOSOK JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI TALÁLKOZÓJA A megyei találkozó időpontja: április 20. Helyszíne: Nagykörű, Művelődési Ház A legjobb csoport a XIV. Országos Bábos Találkozón képviseli megyénket június végén Egerben. A rendezvénysorozatot a Nemzeti Kulturális Alap támogatja.

TÁJOLTATÁS A „Közművelődési programok tájoltatása Jász-Nagy-kun-Szolnok megyében” elnevezésű programot a megye 24 közművelődési szempontból hátrányos helyzetű településének részvételével, (előzetes igényfelmérés alapján) valósítjuk meg a megyében és a megyén kívül tevékenykedő hivatásos művészek közreműködésével. A programban részt vesznek a Jász-NagykunSzolnok Megyei Karnagyok Kamarakórusa, a martfűi Városi Művelődési Központ és Könyvtár művészeti csoportjai, Kovács László népzenész és a békéscsabai Napsugár Bábszínház. A rendezvényt a Nemzeti Kulturális Alap támogatja.

MEGYEI KITÜNTETÉSEK A KULTÚRA NAPJÁN

2

A Kultúra Napja alkalmából immár tizedik alkalommal került sor Szolnokon a megyeházán a megyei önkormányzat JÁSZ-NAGYKUNSZOLNOK MEGYEI KÖZMŰVELŐDÉSI DÍJának átadására. Ez alkalomból Kiss János alelnök köszöntötte a kitüntetetteket.

Az idei év kitüntetettjei: Baloghné Bozsik Mária, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Művelődési, Továbbképzési és Sport Intézet volt igazgatója kimagasló színvonalú közművelődési tevékenységéért, aktív közéleti munkájáért, a feladatok megoldására ösztönző eredményes vezetői tevékenységéért. Nagy Mihályné, a karcagi Csokonai Könyvtár igazgatója kimagasló színvonalú közművelődési és vezetői tevékenységéért, több évtizedes kiemelkedő, a város és a megye könyvtárügyéért végzett elkötelezett szakmai munkájáért. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Népfőiskolai Társaság a megye civil szervezeteit támogató tevékenységéért, a felnőttképzés területén végzett munkájáért, az elmúlt 15 év alatt elért szakmai sikereiért. A Kultúra Napja megyei rendezvény keretében került átadásra a JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI MŰVÉSZETI DÍJ, melyben részesültek: Bíró Imre, a berekfürdői Veress Zoltán Általános Iskola tanítója a népdalgyűjtés, a néptánc területén kifejtett kimagasló színvonalú tevékenységéért, azért a munkájáért, amellyel a néptánc, a népzene szeretetére oktatta a tanuló ifjúságot. Czobor Sándor kisújszállási képzőművész, képző és szobrászművészként végzett kimagasló színvonalú hagyományokat ápoló tevékenységéért, domborművek, címerek, érmek, kisplasztikák megalkotásáért, művészi alkotómunkájáért. B. Jánosi Gyöngyi, a jászberényi Hamza Múzeum és Jász Galéria Közalapítvány igazgatója a Hamza-hagyaték ápolásáért és gondozásáért, képzőművészeti kiadványok szerkesztéséért, a megye és a Jászság képzőművészeti életében kifejtett szerepéért, vezetői és nívós alkotói tevékenységéért. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE MŰVÉSZETI KÖZALAPÍTVÁNYA ELISMERŐ DÍJÁT kapták: Kovács Béláné, a jászárokszállási Görbe János Színkör rendezőjeként kifejtett áldozatos munkájáért,

Hírmondó Győri Jánosné és Győri János, a jászkiséri Csete Balázs Helytörténeti Gyűjteményének, a település határain túlnyúló hírnevének megteremtéséért, kiemelkedő munkájukért. Csokonai VITÉZ MIHÁLY KÖZÖSSÉGI DÍJ-at adományozott dr. Hiller István miniszter és dr. Schneider Márta szakállamtitkár a Magyar Kultúra Napja alkalmából, a nem hivatásos, amatőr színjátszás, vers- és prózamondás, bábjátszás, kórus- és zeneművészet, képző-, fotó-, film-, videóművészet, táncművészet, valamint a hagyományos, a tárgyalkotó és előadó népművészet területén működő — hosszabb ideje kimagasló művészeti munkát végző — amatőr együtteseknek, művészeti alkotó közösségeknek. Megyénkből a mezőtúri Szivárvány Citerazenekar kapta a magas rangú kitüntetést.

Gratulálunk a kitüntetetteknek! A KULTURÁLIS MODERNIZÁCIÓ IRÁNYAI Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter 2006. december 13-án megjelent közleménye (részletek) A kulturális modernizáció stratégiai célkitűzései — kulturális javakhoz történő hozzáférés kiterjesztése — esélyteremtés; a kultúra akadálymentes elérése — kulturális örökségünk, hagyományaink megóvása — új kulturális értékek a „jövő hagyományai” létrehozásának elősegítése — a magyar kultúra értékeinek újszerű, kreatív bemutatása a nagyvilágban — a határon túli magyar, és a magyarországi kisebbségi kultúra értékeinek integrálása a magyarországi és az európai kultúrába — az egyetemes kultúra magyarországi megismertetése — a kulturális turizmus fejlesztése új marketingeszközökkel — hatékony, korszerű kulturális intézményrendszer kialakítása — új finanszírozási struktúrák létrehozása — kulturális fejlesztések elősegítése, ösztönzése A kulturális modernizáció prioritásai I. Kulturális vidékfejlesztés II. Kultúra és oktatás; tehetséggondozás III. Országkép IV. Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa program V. A kultúra finanszírozási rendszerének alakítása I. Kulturális vidékfejlesztés (kulturális politikai cél: esélyteremtés; a hozzáférés javítása; helyi identitás erősítése;

2007. február hagyományőrzés és hagyományteremtés; partnerség; intéz-ményi strukturális átszervezés; hálózatközpontú gondolkodás) I/1. KÖZKINCS Program I/1.a. Az általános művelődési központok, és a többfunkciójú kulturális alapellátó intézmények Fejlesztésükkel elkerülhetővé válnak a párhuzamos finanszírozások; gazdaságos, értékközvetítő, partnerközpontú, környezetfüggő helyi szolgáltatást eredményeznek. Fejlesztésük előnye: hálózati rendszerben költséghatékony működés, gazdaságos működtetés. Az integrációs lehetőségeket elsősorban azokon a településeken kell kihasználni, ahol a feladatok ellátása hiányos, vagy színvonaluk nem korszerű, esetleg párhuzamos financiális keretek között történik. Előtérbe kell helyezni a feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra, az információs kommunikációs technika korszerű fejlesztését. Az integráció lehetséges hálózati tudásbázisai a helyi könyvtárak, amelyek rendszeresen gyűjtik, feltárják, és rendelkezésre bocsátják az országos és a helyi információkat is. Információs eszközökkel segítik a lakosság tájékozódási és ügyintézési tevékenységeit. A könyvtárak mindezt az országos könyvtári rendszer segítségével, szolgáltatásközvetítéssel, információs szaktudásukkal valósítják meg. I/1.b AGÓRA Program az integrált koncepció mentén működő multifunkcionális közösségi központok létrehozására A program célja az ágazat befolyásolási körébe tartozó kulturális, művelődési szolgáltató nagyrendszerek koordinálása, szinergiájuk biztosítása. A kedvezményezettek köre az 50 000 főnél nagyobb lakosságszámú magyarországi városok. A multifunkcionális közösségi központ integrált működésével, funkcióinak komplexitásával lesz a város szociokulturális fejlesztésének központja, agórája. I/1.c. TENGERTÁNC Program A program kiemelt céljai közé tartozik: az alkotómunka lehetőségének a megteremtése a népművészet, előadóművészeti, hagyományőrző és népi kézművesség területén értékmentő hagyományátörökítő tevékenységet végző civil szerveződéseknek, intézményeknek. A népművészeti alkotóházak, népi kézműves műhelyek, tájházak, nyitott kézműves műhelyek, népművészeti galériák kialakítása, működtetése. A népművészet magában foglalja mindazokat a tevékenységeket és alkotásokat, amelyek hagyományainkat, szellemi örökségünket gyarapítják. Örökségünk része a népművészeti alkotás, a népzene, a néptánc, a helyi tudás, világlátás, emlékezet, mese, legenda is, amelyek adott földrajzi területhez, közösséghez tartoznak.

3

2007. február I/2. PORTÁL könyvtárprogram a könyvtári rendszer fejlesztésére I/2.a A program kulturális vidékfejlesztési részének elindítása I/2.b. Információs portálok kialakítása projekt; a könyvtárak információs kommunikációs technikafejlesztési programjának folytatása I/2.c. OLVASÓ ORSZÁG olvasásfejlesztési projekt I/2.d Határon túli könyvtárak fejlesztése I/3. ALFA PROGRAM és a kulturális vidékfejlesztés I/3.a Új, korszerű állandó kiállítások megvalósítása I/3.b. Látogatói kiszolgáló-infrastruktúra felfejlesztése I/3.c. Nyilvánosan látogatható tanulmányi raktárak, látványtárak kialakítása I/3.d. ALFA plusz Mobilitás és networking projekt: a múzeumi mobilitás növelése és az átfogó kapcsolatépítés érdekében Célja: vándorkiállítások megvalósítása az országos és az önkormányzati múzeumok együttműködésének erősítése révén. I/4. Összefogás más tárcákkal: vidékfejlesztési programok kooperációja ***

4

II. A kultúra és az oktatás kapcsolata; Tehetséggondozás (kulturális politikai cél: a kulturális fogyasztók tudatos nevelése; a kultúra kreatív szerepének értéknövelése; a kultúra új irányinak megjelenítése az oktatásban; innovatív tehetséggondozás, képességfejlesztés; az oktatás és a kultúra viszonyrendszerének egymáshoz közelítése; hálózatközpontú gondolkodás) II/1. A kultúra új irányainak megjelenítése az oktatásban II/1.a. Művészeti nevelés II/1.b. MÚZEUMOK MINDENKINEK Program II.2. A tehetséggondozás stratégiai cselekvési programjának az elindítása II.3. Az egységes iskola, az alapfokú művészetoktatás és a kultúraközvetítés a közoktatás rendszerében A közoktatásról szóló törvény szerint a fenntartóknak lehetőségük van többcélú intézmény létrehozására, amely különböző típusú közoktatási intézmények feladatait látja el. Az egységes iskola a többcélú intézmény azon intézménytípusa, amelyben bármely iskolatípus feladata ellátható anélkül, hogy külön intézményegységet hoznának létre. Vagyis: az egységes iskola keretei között megvalósítható az általános iskolai, a középfokú nevelés-oktatás, valamint az alapfokú művészetoktatás egységes pedagógiai program és helyi tanterv alapján.

Hírmondó Másik intézményi lehetőség az Általános Műve-lődési Központ (ÁMK) létrehozása, amely szer-vezeti és szakmai tekintetben önálló közoktatá-si, kulturális, művészeti, közművelődési, sport-feladatokat ellátó intézményegységekből áll. A közoktatási törvény alapján a fenntartó dönt arról: kötelező és vállalt közoktatási feladatai ellátására milyen közoktatási intézményt hoz létre, és azokban milyen tevékenységeket lát el. A fentiek alapján létesített egységes iskolában lehetőség nyílik az alapfokú művészetoktatási, az ÁMK keretein belül pedig egyéb kulturális, művészeti vagy közművelődési feladatok ellátására. Ezen intézményekben folyó művészeti és kulturális nevelésoktatás nemzetközileg is elismert színes színtere a magyar művészeti tehetséggondozásnak. A tehetséggondozáshoz szükséges kompetenciák öszszeadódásának, együtthatásának lehetséges alternatívája az Általános Művelődési Központok továbbfejlesztése is: lehetőség az „innovációbarát” tehetséggondozás koordinálására mentori hálózat keretében. II.4. Magyarország „intellektuális térképének” az elkészítése Célja: „leltárkészítés” az önkormányzatok már meglévő kulturális-művészeti ösztöndíjrendszeréről, ezzel összefüggésben is fiatal művészek ösztöndíjrendszerének újragondolása, kiegészítése, illetve az ösztöndíjak hatásvizsgálata. II.5. Levéltár és nyilvánosság II.6. Kulturális menedzserképzés új tartalmakkal III. Országkép (kulturális politikai cél: nemzeti identitás erősítése; társadalmi integráció és konszolidáció; a modern Magyaror-szág új kulturális arculatának kialakítása bel- és külföldön; a magyar kultúra presztízsének a növelése) III/1. Identitást erősítő nemzeti kulturális nagyprojektek III/2. Új kulturális külpolitika, új kulturális diplo-mácia III/3. A külföldi magyar kulturális intézetének új stratégiai szerepének a kialakítása III/4. „A magyar kultúra nagykövete” titulus tartalmi és személyi meghatározása rendelet alapján III/5. „Ungarischer Akzent” (2007) a Németországi Magyar Kulturális Év kreatív és innovatív újrapozícionálása III/6. A kulturális turizmus erősítése IV. Pécs 2010 Európa kulturális fővárosa (kulturális politikai cél: új kulturális szemlélet a város- és régiófejlesztésben; régiópolitika; többpólusú fejlesztés; a kultúrafogyasztás és értékteremtés területi egyenlőtlenségeinek a mérséklése; partnerség és kooperáció) IV/1. Az Európa Kulturális Fővárosa program kormányzati feltételrendszerének és kulturális fejlesztési stratégiájának folyamatos koordinációja IV/2. Együttműködés a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel, állandó kapcsolattartás a program pécsi irányítótestületével

Hírmondó IV/3. A program megjelenítése, kommunikációjának elősegítése a külföldi magyar kulturális intézetek és a magyarországi turisztikai intézmények bevonásával IV/4. A program promóciója, a programmal kapcsolatos egyéb nemzetközi kooperációk, projektek ösztönzése, támogatása IV/5. A nemzetközi sikerhez szükséges kommunikáció kormányzati elősegítése V. A kultúra finanszírozási rendszerének alakítása (kulturális politikai cél: a kulturális modernizáció; a kulturális reformpolitika céljainak teljesülését támogató finanszírozási megoldások kialakítása, működtetése, a már működő elemek összhangjának megteremtése; partnerség és kooperáció; kiszámítható viszonyok a finanszírozásban; a kultúra presztízsének a növelése magánszféra felé; kulturális „hozam” a fejlesztésekben) V/1. A kultúra állami finanszírozásának alapelvei Az állam azokat a feladatokat finanszírozza (intézményi, vagy feladatfinanszírozás formájában), amelyek pénzellátása közérdek, de mástól az el nem várható, nem remélhető. Az állam finanszírozzon továbbá olyan területeken, ahol szerepvállalásával „tereli” a többi szereplőt, és (rész) finanszírozásával a más szereplőket aktív szerepvállalásra, finanszírozásra készteti. Az államnak arra kell törekednie, hogy szerepvállalásával egyensúlyt, összhangot biztosítson a finanszírozók, illetve az igen sokszínű finanszírozási elemek között. V/2. A kultúra finanszírozásában szerepet játszó partnerek, és finanszírozási hozzájárulásaik áttekintése V/3. A forrásbővítés lehetőségei V/3.a. Az Arts & Bussines nemzetközi finanszírozási modell magyarországi alkalmazása V/4. Az állami kulturális intézményrendszer feladatrendszerének átgondolása; a párhuzamos fela-datok megszüntetése, új kulturális igazgatási rendszer Az állami finanszírozás új szempontjai: intézmények, programok, projektek (programtervezési biztonság feltételeinek kialakítása). A kulturális modernizáció a teljesítményelvű követelményrendszer kialakítását, intézmények stratégiai (menedzsment) tervezését jelenti, illetve nyitást külső források felé. V/6. A Pólus-program kulturális fejlesztési vonatkozásainak az erősítése A teljes anyag olvasható a www.okm.gov.hu oldalon.

2007. február AZ OKM 2006-OS ÖSSZEGZÉSE A KÖZKINCS-PROGRAMRÓL 2006. december 29. Közismertté és elismertté vált 2006-ban a tárca kulturális vidékfejlesztési programja, a Közkincs program, amely forrást biztosít a közösségi kulturális színterek felújításához, bővítéséhez, fejlesztéséhez illetve újak kialakításához, valamint programok megvalósulásához, alkotóközösségek és műhelyek támogatásához, a népi és kortárs könnyűzenei kultúra hazai és nemzetközi népszerűsítéséhez. A programban az a szemlélet tükröződik, amely szerint a társadalom életében kultúra nélkül nem képzelhető el fejlődés. A kultúra az a szervező erő, amely megteremti a szellemi bázist a gazdasági fejlődéshez, és maga is gazdasági fejlődést generálhat. A programnak máris mérhető munkahelyteremtő hatása van: mintegy háromszázra becsülhető azon munkahelyek száma, amelyeket a beruházások meg-valósulása igényel, illetve a megújult szakmai környezet üzemeltetése is további tartós foglalkoztatást biztosít a leghátrányosabb vidékeken. A Közkincs program kedvezményes hitelfelvételi lehetőségével 186 (2005-ben 144; 2006-ban 42) önkormányzat élt. Hatására 2005-2006-ban eddig mintegy 3.5 milliárd forintnyi beruházás indult el a közművelődési, könyvtári múzeumi épület korszerűsítésére, felújítására. A támogatott önkormányzatok, közösségek több mint fele (117) 2000 fő alatti, önhibáján kívül hátrányos helyzetű település, az ország legrosszabb helyzetben lévő régióiból. A könyvtári ellátás megoldása érdekében a tárca a hitelkonstrukciót kiterjesztette a könyvtárbusz üzembe állításával megvalósuló mozgó könyvtári szolgáltatásra is. Azok a kistérségi társulások és megyei önkormányzatok pályázhattak, amelyek a könyvtárbusszal legalább 35 kistelepülést szolgálnak ki. A könyvtárbuszok kb. 5000 kötetet szállítanak, köztük CD-ket és DVD-ket, és a buszokat Internet-hozzáféréssel is ellátják. Az egy buszra felvehető hitel maximális összege 50 millió Ft. A minisztérium a nyertes pályázó esetében átvállalja a hitel kamatterheit. Két pályázat érkezett 2006-ban, amelyet 50 és 45 millió Ft hitellehetőséggel támogatott a minisztérium. Közkincs térségi szintű pályázatán 101 pályázó 100 millió forint támogatásban részesült a közművelődési, könyvtári, muzeális funkciók társulásos formában történő együttes megvalósítására, többfunkciójú

5

Hírmondó

2007. február közösségi színtér kialakítására, népművészeti alkotóházak, alkotó műhelyek infrastrukturális és eszközfejlesztésének támogatására. A vidékfejlesztési és esélyteremtő program fontos a része Tengertánc is, amelynek célja a helyi alkotó közösségek aktivitásának fokozása, lehetőségeik bővítése és fejlesztése, a fiataloknak szóló, igényes kulturális kínálat színesítése, a táncházmozgalom hagyományának szélesítése, továbbá a tájházak alkalmassá tétele az aktív népművészeti és hagyományőrző közösségi tevékenységekre, a népi kultúra promóciójának erősítése, értékeinek digitális úton való rögzítése és népszerűsítése. A népi kultúrával foglalkozó alkotóközösségek és műhelyek települési szintű támogatására 2006-ban rendelkezésre álló 175 millió forintot 302 pályázó nyerte el. Szakmailag megalapozott folyamatot tükröző munkát, esetenként újszerű kezdeményezéseket is generált a 2006. évi Tengertánc pályázat. Egyik fontos jellemzője volt, hogy a szokásos témákban a hagyományostól eltérően nyitottabb gondolkodást tükröző pályázatok érkeztek (pl. a falusi turizmus és a hagyományőrzés, vagy kistérségi szinten a táji hagyományok felelevenítése). A hazai kisebbségek, nemzetiségek is aktívan kapcsolódtak a pályázathoz, gyakran nagyon igényes pályamunkákkal. A Közkincs könnyűzenei támogatási programja, a PANKKK az alábbi támogatásokat tette lehetővé 2006-ban:

114.229.500 Ft 79 klub adott be pályázatot 2014 koncert megrendezéséhez (amelyből 765 amatőr és 1249 professzionális zenekarok produkciója)

Klubok támogatása (koncerttámogatások)

Promóciós pályázat

13.000.000 Ft

Zenei exportiroda működési támogatása

50.000.000 Ft

Hangfoglalás fesztivál költségeire

5.000.000 Ft

Fonó Budai Zeneház vidéki világzenei programjainak támogatására. Összesen:

6

16.000.000 Ft

198.229.500 Ft

(Forrás: www.okm.gov.hu)

TÁJÉKOZTATÓ A MUZEÁLIS INTÉZMÉNYEK DÍJMENTES LÁTOGATÁSÁT BIZTOSÍTÓ IGAZOLÁSRÓL Európai Uniós tagságunkból fakadó kötelezettségeink változtatásokat írnak elő a muzeális intézmények látogatóit megillető kedvezményekről szóló 194/2000. (XI.24.) Kormányrendeletet szövegében, amelyek kidolgozása és a Római Szerződéssel történő harmonizációja most folyik. A jogszabály 2. § (1) bekezdése e) és f) pontjai alapján kiadott, 2006. december 31-ig érvényes díjmentes állandó múzeumi belépőkártyák cseréjére csak ennek elfogadása után kerülhet sor; ezért az oktatási és kulturális miniszter úgy döntött, hogy a szóban forgó, jelenlegi belépőkártyák érvényességének határidejét 2007. december 31-ig meghosszabbítja. Az új belépőkártyákat a minisztérium már az Európai Unió előírásai szerint módosított rendelet alapján, 2007 folyamán fogja elkészíttetni és elosztani; addig a mostani belépők maradnak használatban. Egyben felhívjuk az érdekeltek figyelmét arra, hogy a változás a belépőkártyák szoros elszámolásának rendjét, használatuk szabályait nem érinti; a tárca azokra vonatkozó, a Kulturális Közlöny 2002. évi 23. számában megjelent tájékoztatója továbbra is érvényben marad. (Forrás: www.erikanet.hu)

ÚJ HÉTÉVES TOVÁBBKÉPZÉSI CIKLUS INDUL Az 1/2000. (I. 14.) NKÖM rendelet értelmében 2006. december 31-én lezárult az első hétéves továbbképzési ciklus, amelyben a rendelet hatálya alá tartozó szakmai munkakörök betöltőinek legalább 120 óra továbbképzést kellett teljesíteni. A kapott normatíva elszámolására vonatkozó teendőket az NKÖM miniszterének 2006. május 23ai keltezésű közleménye tartalmazza. (A közleményt az NKÖM honlapján (www.okm.gov.hu) a Kultúra/Archívum/Infotéka menüben található.) Ennek 4. pontja így szól: 4.1. A szervezett képzésre normatív hozzájárulásban részesült intézmény a kapott összeg felhasználásáról éves költségvetési beszámolójában köteles elszámolni. Az intézmény fenntartója 2007. február 28-ig, az OSZK-n keresztül a minisztériumnak számol el. 4.2. Az elszámolás 2006. december 31-i fordulónap szerinti felhasználással történik. 4.3. 2006. december 31-én feladattal terhelt, elkülönítetten kezelt maradványnak tekintendő a normatív

Hírmondó hozzájárulás maradványa, amely a továbbképzési és beiskolázási terv alapján fedezetül szolgál a kulturális szakember kötelező, szervezett képzésben való részvételére. 4.4. Az intézmény fenntartója 2007. február 28-ig köteles elszámolni a 2000. január 1-től 2006. december 31-ig tartó hétéves továbbképzési ciklusban kapott támogatásokról, a keletkezett esetleges maradványokkal. A megállapított maradványt az OSZK számlájára kell visszautalni (MÁK 1003200001427659) 2007. április 30-ig. 2007. január 1-én indul a következő hétéves ciklus, mellyel kapcsolatos felvilágosítás intézetünktől kérhető: [email protected].

TÁMOGATÁSI FORRÁSOK A 2007-ES KÖLTSÉGVETÉSI TÖRVÉNYBEN Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 28. §-a alapján alkotott törvénye alapján a közművelődési feladatellátásra, közművelődési infrastruktúra fejlesztésére (érdekeltségnövelő támogatás, többcélú kistérségek támogatása, mozgókönyvtári és közművelődési feladatok ellátása) vonatkozó lehetőségeket szeretnénk a munkatársak figyelmébe ajánlani. A törvényt teljes terjedelmében a Pénzügyminisztérium főoldaláról lehet letölteni. A többcélú kistérségi társulások mozgókönyvtári és egyes közművelődési feladatainak támogatása Fajlagos összeg: 1 300 000 forint/könyvtári szolgáltató hely A többcélú kistérségi társulás támogatást igényelhet a mozgókönyvtári feladatainak ellátásához. A támogatás megállapítása során kizárólag a nyilvános könyvtárral nem rendelkező, könyvtári szolgáltató hely kialakítását biztosító — a Kiegészítő szabályok 4. pontja szerinti feltételeknek megfelelő — települési önkormányzatok számát lehet figyelembe venni. A támogatás a mozgókönyvtári feladat szervezése és ellátása, valamint közösségi programok szervezése során felmerülő működési és felhalmozási kiadásokhoz használható fel. A támogatás — a többcélú kistérségi társulás döntése alapján felhasználható könyvtárbusz működtetésére is, amennyiben a nyilvános könyvtárral vagy szolgáltató hellyel rendelkező önkormányzat olyan településrészen biztosítja a feladatellátást, ahonnan a könyvtár (vagy a szolgáltató hely) távol van, vagy nehezen közelíthető meg. A támogatás a mozgókönyvtári feladat ellátásának sérelme nélkül felhasználható olyan átalakításhoz vagy bővítéshez is, amely lehetővé teszi, hogy a könyvtári szolgáltató hely egyben közösségi színtérként is

2007. február működhessen. A támogatás kizárólag a szakmai célokkal összefüggő kiadásokra fordítható. A mozgókönyvtári feladatok ellátásához kapcsolódó támogatással összefüggő szabályok A többcélú kistérségi társulás abban az esetben igényelheti a támogatást, ha legalább négy, nyilvános könyvtárral nem rendelkező - könyvtári szolgáltató hely kialakítását biztosító - települési önkormányzat számára az alábbiak szerint biztosítja a mozgókönyvtári szolgáltatásokat: — A nyilvános könyvtárral nem rendelkező települési önkormányzatok nyilvános könyvtártól vagy a megyei könyvtártól (a továbbiakban: szolgáltató) megrendelik a könyvtári szolgáltatásokat. A többcélú kistérségi társulás szerződést köt a szolgáltatóval. — A nyilvános könyvtárral nem rendelkező önkormányzatok (vagy a többcélú kistérségi társulás) könyvtári szolgáltató hely kialakításáról gondoskodik, amelyekben a szolgáltató által kiszállított könyvtári állomány elhelyezhető, a könyvtári eszközök biztonságos tárolása megoldható, és ahol a megrendelt könyvtári szolgáltatások fogadhatók. — A többcélú kistérségi társulás gondoskodik a megrendelt könyvtári szolgáltatásokhoz szükséges egyéb feltételek biztosításáról, különösen a nyilvános könyvtár és a könyvtári szolgáltató hely közötti információcseréről, a megrendelések fogadásáról, a dokumentumáramlást biztosító szállítóeszköz működtetéséről. — Megjegyzés: a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár és Művelődési Intézet vállalja a szolgáltató könyvtári feladatokat külön szerződés keretében! Többcélú társulás: Többcélú kistérségi társulások általános feladata-inak támogatása Fajlagos összeg: 200 forint/fő, + 1 000 000 forint/kistérséghez tartozó legfeljebb 500 fő lakosságszámú település, + 700 000 forint/kistérséghez tartozó 501-1000 fő lakosságszámú település, + 100 000 forint/kistérséghez tartozó 1000 fő feletti lakosságszámú település, de legalább 20 000 000 forint, és legfeljebb 45 000 000 forint társulásonként. A támogatás a többcélú kistérségi társulásokat a közszolgáltatási feladataik ellátásához és munkaszervezetük működési és fejlesztési kiadásaihoz a kistérséget alkotó települések száma és lakosságszáma szerint illeti meg.

7

Hírmondó

2007. február A támogatás kizárólag az e fejezetben foglalt feladatok ellátásához — e fejezet felhasználási szabályainak megfelelően —, a munkaszervezet működési és fejlesz-tési kiadásaira, illetve a Tkt. tv. 2. §-ának (1) bekezdése szerint vállalt feladatok ellátásához használható fel azzal, hogy a többcélú kistérségi társulás a támogatást a közoktatási, szociális intézményi, szociális alapszolgáltatási, gyermekvédelmi szakellátási, gyermekjóléti alapellátási, mozgókönyvtári és belső ellenőrzési feladatokra csak abban az esetben fordíthatja, ha azokat az e fejezetben meghatározott feltételeknek megfelelően látja el. Önkormányzatok: Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás, múzeumok szakmai támogatása Előirányzat: 710 millió forint Igényelhetik a helyi önkormányzatok az általuk fenntartott nyilvános könyvtár állománygyarapításához, a közművelődési infrastruktúra technikai, műszaki fejlesztéséhez, valamint az általuk fenntartott múzeumok szakmai fejlesztéséhez. A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeit az oktatási és kulturális miniszter — a pénzügyminiszter és az önkormányzati és területfejlesztési miniszter véleményének kikérésével — 2007. február 15-ig rendeletben határozza meg. További részletek a Pénzügyminisztérium honlapján. (www.pm.gov.hu)

KULTURÁLIS KÖLTSÉGVETÉS — 2007 A Magyar Közlöny december 22-i megjelenésű 160. sz. 1. kötetében olvasható a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetése. Ebből megtudhatjuk, hogy a közalkalmazotti illetményalap ill. a bértábla változatlanul hagyása mellett a közművelődést érintő kiadásnemek csökkentek.

8

Kiadásnem

2005

2006

2007

Helyi közművelődési és közgyűjteményi normatíva (Ft/fő) Megyei közművelődési és közgyűjteményi normatíva (Ft/megye) Megyei közművelődési és közgyűjteményi normatíva (Ft/fő)

1227

1166

1135

2007/2005 % 93

103.952.520 98.574.90 91.420.722 87 0

409

394

375

92

Könyvtári, 1085 közművelődési érdekeltségnövelő támogatás, múzeumok szakmai támogatása (M Ft) OKM - Közkultúra, 1562 kulturális vidékfejlesztés (M Ft)

800

710

65

1000

685

44

OKM - Kulturális 470 szaktörvényből adódó feladatok (M Ft) Dokumentumvásárl 28.500 ási keret (Ft) Közalkalmazotti 18.900 illetményalap (Ft)

320

200

43

20.000

10.000

35

19.600

19.600

104

KÖZMŰVELŐDÉSI ÉRDEKELTSÉGNÖVELŐ TÁMOGATÁS Aktuális a 4/2004. (II. 20.) NKÖM rendelet alapján beadható közművelődési támogatások igénye. A rendelet 8. § (1) bekezdése szerint a közművelődési támogatásokra rendelkezésre álló összeg a helyi önkormányzat által fenntartott, illetve az önkormányzattal kötött közművelődési megállapodás alapján működő közművelődési intézmé-nyek, közösségi színterek technikai, műszaki eszközállományának, berendezési tárgyainak gyarapítására használható fel. A rendelet további tartalma: A közművelődési támogatásokra rendelkezés-re álló összeg 90%-a a helyi önkormányzatok által fenntartott, illetve az önkormányzattal kötött közművelődési megállapodás alapján működő közművelődési intézmények, közösségi színterek technikai, műszaki eszközállományának, berendezési tárgyainak gyarapítására; 10%-a a helyi önkormányzatok által újonnan, a támogatás igénylésének évében, vagy az azt megelőző esztendőben alapított közművelődési intézmények, kijelölt közösségi színterek technikai, műszaki eszközállományának, berendezési tárgyainak gyarapítására használható fel az önkormányzat által felajánlott önrész arányában. A helyi önkormányzat minden év március 25-ig nyújthatja be támogatási igényét — a rendelet melléklete szerinti formanyomtatvány kitöltésével és csatolt dokumentumok megküldésével — a területileg illetékes Területi Igazgatóság útján a Magyar Művelődési Intézetnek (a továbbiakban: Művelődési Intézet).

Hírmondó A Területi Igazgatóságok — véleményükkel, ellenőrzési feladatuk eredményét jelezve — legkésőbb április 20-ig továbbítják az igényléseket a Művelődési Intézetnek. A Művelődési Intézet a beérkezett támogatási igények ismételt ellenőrzése után a hiányos kérelmeket kizárva, az e jogszabály által megfogalmazott arányosítási számításokat elvégzi, s erről szóló döntési javaslatát minden év május 15-ig küldi meg a Minisztérium részére. A közművelődési intézmények, közösségi színterek támogatásának kiszámítása során a társadalmigazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott településekről szóló 7/2003. (I. 14.) Kormányrendeletben felsorolt települések esetében úgy kell eljárni, hogy az önkormányzati önrész háromszorosa képezze az arányossági számítás alapját. Ugyanakkor az arányossági számításnál nem vehető figyelembe a tárgyévben az önkormányzatok által vállalt önrész teljes összegének 1,5%-át meghaladó saját forrás. A javaslat alapján a nemzeti kulturális örökség minisztere hirdet eredményt. A Minisztérium a támogatási döntést tárgyév május 30-áig közzéteszi a Kulturális Közlönyben, valamint a Minisztérium honlapján. Ezzel egyidejűleg a támogatásban részesült önkormányzatok és a részükre jóváhagyott támogatás összegének jegyzékét utalványozás céljából megküldi a Belügyminisztériumnak.

NÉPI IPARMŰVÉSZETI PÁLYÁZAT A Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány pályázatot ír ki a tárgyalkotó népművészet, népi iparművészet alkotóinak. A pályázat célja olyan népművészeti alkotások létrehozásának elősegítése, melyek méltó díszei lehetnek közintézményeknek. Beküldési határidő: 2007. április 30. Bővebb információ: Pro Renovanda Cultura Hungariae, Népművészetért Szakalapítvány; 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 19-21. I: http://www.prof.iif.hu/prc T: (06 1) 343-3913, (06 1) 343-9706 (Forrás: pafi.hu)

PÁLYÁZAT HELYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁRA A Karácsony Sándor emlékére szakalapítvány pályázatot hirdet régi helyi települési szokások feldolgozására, Kodály Zoltán jubileumi évének alkalmából helyi népi, zenei hagyományok bemutatására, vagy fiatalok lakóhelyhez való kötődését erősítő projektekre.

2007. február A Karácsony Sándor emlékére szakalapítvány pályázatot hirdet a helyi hagyományokra épülő, újjászerveződő közösségek, egyesületek, alkotóműhelyek számára. Támogatható programok azok, amelyek: — az adott település hagyományait dolgozzák fel és mutatják be kiadványokban, kiállításokon, — Kodály Zoltán születésének 125., halálának 40. évfordulójára emlékezve bemutatják, hogy a népi, népzenei hagyományok miként élnek tovább településükön —, a fiatalok, gyerekek helyismeretét, lakóhelyükhöz való kötődését erősítő kezdeményezések Pályázati határidő: 2007. március 20. Bővebb információ: Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány, Karácsony Sándor Emlékére Szakalapítvány; Professzorok Háza 1146 Budapest., Ajtósi Dürer sor 19-21. I: www.prof.iif.hu/prc T: (06 1) 343-3913, (06 1) 343-9706 PÁLYÁZAT A KODÁLY-ÉV ESEMÉNYEINEK TÁMOGATÁSÁRA A Kodály Zoltán Emlékére Szakalapítvány pályázatot hirdet a Kodály Zoltán halálának 40. és születésének 125. évfordulója alkalmából rendezett események támogatására egyéneknek, munkaközösségeknek és intézményeknek. A maximális támogatási összeg pályázatonként 150 000 Ft. Jelentkezési határidő: 2007. február 28. Bővebb információ: Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány, Kodály Zoltán Emlékére Szakalapítvány; Professzorok Háza, 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 19-21. I: http://www.prof.iif.hu/prc T: (06 1) 343-3913, (06 1) 343-9706 (Forrás: www.kulturpont.hu)

TÓTH TIBOR: A KÉZBE VETT TELEPÜLÉS (Részlet a Szín című folyóirat 2006. decemberi számából) Jászfényszaru — egyesület és alapítvány „Mi szülőföldünk szeretetétől indíttatva mert őseink nekünk építették, emberré válásunk innen gyökerezik, mert folyton visszajár gondolatunk a gyermekkor felejthetetlen emlékeire, felelősséget érzünk Jászfényszaru jelenéért és boldog jövőjéért elhatározzuk, hogy e kötődést szervezeti formában is kifejezzük, s létrehozzuk a Fényszaruiak Baráti Egyesületét.”

9

2007. február Fényszaruiak Baráti Egyesülete, „Jászfényszaruért” Alapítvány

10

Az egyesület megalakításának gondolatát 1993. április 2-án a városavató ünnepség alkalmából megnyílt kiállításon Jáger János Cibakházán élő Jászfény-szaruról elkerült tanár fogalmazta meg. Kezdeményezte, hogy az elszármazottak és a szülőhelyük közötti kapcsolat váljék szervezetté, és alakuljon meg a Fényszaruiak Baráti Köre. A délutáni város-házi baráti beszélgetésen már ötfős előkészítő bizottság Cserháti Imre tanár, dr. Harangozó Imre orvos, Jáger János tanár, Mészáros László jegyző, Tamus Béla építész kapott megbízást, hogy készítse elő a szervezet megalakítását. Az előkészítő munka folyamatába további négy személyt Kiss Szidónia ny. tanító, Nagyné Faragó Mária művelődési házigazgató, Nagyné Kiss Mária népművelő, Tóth Tibor munkaügyi vezető vontak be. Az előkészítő bizottság augusztus 20-ai ülésén kialakította véleményét, mely szerint a baráti kör egyesületként működjön. Így szükségessé vált működési szabályzattervezet összeállítása, alapítólevél megfogalmazása. Az alakuló közgyűlésre 1993. október 30-án a Városháza nagytermében került sor. Az elfogadott alapszabályzatban az egyesület célja: — A város múltjának, jelenének, jövőjének, sorsának figyelemmel kísérése, fejlődéséhez segítségnyújtás. — Rendszeres kapcsolat kiépítése a Jászfényszaruról elkerültek és a helyben lakók között. — Településünk emlékanyagának további összegyűjtése, rendezése, bemutatása a jelenleg és jövőben élők számára, hogy az segítse a szülőföldhöz való ragaszkodást, a lokálpatriotizmus szellemének erősítését. A megválasztott elnök az alakuló ülésén a következő gondolatokkal köszönte meg a bizalmat: „...Azon kívánunk dolgozni, hogy az egyesület pártfogója legyen minden olyan kezdeményezésnek, gondolatnak, ami könnyebbé, szebbé, tartalmasabbá teheti az itt lakók életét, és elősegíti településünk további fejlődését. Az elnökség 1994. március 13-i ülésén megvitatta és elfogadta a „Jászfényszaruért” Alapítvány Alapító Okiratát, százezer forintban meghatározta alaptőkéjét, és döntött a kuratóriumi tagok személyéről. Az alapítvány nyitott, hozzá bármely magyar illetve külföldi magán és jogi személy csatlakozhat, amennyiben az alapítvány céljaival egyetért. Az alapító az alapítványt határozatlan időre hozta létre.

Hírmondó A FÉBE Alapszabályzata rögzíti, hogy az egyesületben önkéntességi alapon csoportok, kisebb közösségek jöhetnek létre. Az elmúlt években öt közösség jött létre. Tevékenységük még tartalmasabbá, színesebbé teszi munkánkat. 1993. november 25-én 7 fővel megalakult a FÉBE Helytörténeti Kutatócsoportja, ha nem is a régi fényében, de négyéves szünet után ismét elindult a helytörténeti munka városunkban. A csoport létszáma felső tagozatos általános iskolásokkal bővült, most 25-30 fő. Az egyesület Helytörténeti Kutatócsoportja 1995. január 9-én a Kiss családtól megkapta a Tanár úr teljes irathagyatékát, melynek elhelyezése feldolgozás után a nevét viselő gyűjtemény épületében lesz. A csoport úgy határozott, hogy a továbbiakban a FÉBE Kiss József Helytörténeti Kutatócsoportja néven működik. Eredményes együttműködést folytatunk a Jász Múzeum igazgatójával, munkatársaival és a Jászság több helytörténeti kutatójával. Terjesztjük a kéthavonként megjelenő Redemptio című jász és kun települések honismereti lapját, melyben életünkről, tevékenységünkről rendszeresen jelenik meg tudósítás, beszámoló. 1996-tól évente megrendezzük a nyári egyhetes honismereti és helytörténeti tábort, melyen a helytörténeti kutatócsoport tagjain kívül az érdeklődő elszármazott egyesületi tagok gyermekei, unokái is részt vesznek. Táborozóink a helyi gyűjtőmunkán túl a szomszédos települések nevezetességeivel, népszokásaival, hagyományaival is megismerkednek. A Városháza dísztermében 1996. március 17-én 13 fő szabad elhatározásból kinyilvánította, hogy a szülőföld és őseik szeretetétől indíttatva a Fényszaruiak Baráti Egyesületének keretében önálló csoportként létrehozza a Szűcs Mihály Huszárbandériumot. A bandérium tagja lehet, aki egyetért a megfogalmazott célokkal és személyes munkával részt vesz tevékenységében, segíti annak működését. A bandériumi tagok a koburg-huszárok egyenruhájának hű mását viselik. A FÉBE Borostyán táncklubját 1997. januárjában 16 szalontáncos fiatal alakította meg. Létszámuk az utánpótlási csoporttal együtt 38 főre emelkedett. A táncklub tagjai formációs táncaikkal színesítik az egyesületi és városi rendezvényeket, de a Jászság több településén és azon túl Budapesten, Szolnokon, Hatvanban is felléptek már. A FÉBE tizenéves tagjai 20 fővel 1998. április 17-én megalakították az OPÁL Ifjúsági és Szabadidő klubot. Az egyesületnek ma már több hagyományos rendezvénye van. 1994 nyarán indítottuk útjára a Fényszarui Képzőművészeti Napokat, melyet azóta minden évben a Művelődési Házzal és a Diákönkormányzattal közösen megrendezünk.

Hírmondó A Fényszaruiak Baráti Egyesületének tevékenysége, eredménye és legfontosabb mérföldkövei 2000 után 2000. tavaszán a FÉBE kedvezményezettje lett az Európai Közösségek Bizottsága által meghirdetett Phare Demokrácia Mikro projektjének. A Civil Inkubátor Ház címet viselő egy évig tartó 1,4 milliós projekt, keretében két konferenciát és 7 előadást szerveztünk a helyi civil szervezetek együttműködésének elősegítésére. A program zárásaként 2001 márciusában a helyi civilek házát avattuk, melynek gesztora a FÉBE lett. 2000. május 1-jén az egyesület kiadta Szállástól mezővárosig című tanulmány kötetét, amely Jászfény-szaruról és a Jászságról szólt, és Langó Péter muzeológus, régész szerkesztette. 2001. augusztusára a FÉBE a Város- és Faluvédők Szövetsége megalakulásának 15. évfordulója és a nyíregyházi XX. Országos Találkozó tiszteletére megjelentette a tagegyesületek által kiadott kiadványok bibliográfiáját. 2002. május 1-jén a III. Város napon. a város főterén a volt leányiskola helyén felavatásra került a Tanítók emlékműve, amely 1,4 millió Ft-ba került. A tanári katedrán a „halhatatlanok” olvasókönyvébe, bronz lapokra 104 tanító neve került felvésésre, akik az 1750-es évektől napjainkig Jászfényszarun tanítottak, és már nem élnek. A Széchenyi Terv keretében megpályázott és elnyert Teleház ünnepélyes átadására 2002. május 4-én került sor. Az 1994-től 2001-ig társrendezőkkel közösen megvalósított Fényszarui Képzőművészeti Napok hozzá-járult a Művészeti Alapiskola létrejöttéhez. 2003. május 1-jére Jászfényszaru várossá válásának, az egyesület megalakulásának 10. évfordulója tiszteletére a FÉBE kiadta Lantos Péter: Jászfényszaru története - Életleírás a redemptiótól a jász kiváltság megszűnéséig című könyvét. A teljes cikk olvasható a Szín folyóirat 2006. decemberi számában. AZ ÉV AKADÁLYMENTES ÉPÜLETE 2006 — NÍVÓDÍJ PÁLYÁZAT A pályázat célja, hogy feltárja, értékelje és közzétegye az épített környezet akadálymentesítésében elért kiemelkedő építészeti és mérnöki teljesítményeket; s ezáltal elősegítse a mozgásukban, illetve a tájékozódásban korlátozott emberek helyzetének lényeges javítását, valamint a jogszabályokban foglalt, ilyen célú követelmények további magas színvonalú teljesítését. A pályázaton való részvétel feltételei: A pályázatra olyan újonnan megvalósult vagy felújí-tott közhasználatú épületekkel, illetve azok példaértékű

2007. február építészeti-műszaki részletmegoldásaival (pl. rámpák kialakítása, bejáratok megoldása, különböző szintek közötti közlekedési biztosítása, egészségügyi helyiségek példamutató kialakítása stb.) lehet jelentkezni, amelyeknél az akadálymentes használat követelményét a jogszabályi követelményeknek megfelelően, kiemelkedő építészeti-kivitelezői színvonalon építették meg. Díjazásban az épületek építtetői, tervezői és kivitelezői részesülnek. A pályázathoz mellékelni kell a pályázók nyilatkozatát arról, hogy valamennyien hozzájárulnak a pályázaton való részvételhez, és — a Bíráló Bizottság ilyen igénye esetén — lehetővé teszik az épület megtekintését. Nyilatkozniuk kell továbbá a pályázóknak arról is, hogy díjazás vagy elismerés esetén hozzájárulnak az épület terveinek és fényképeinek közzétételéhez. A pályázatra nem lehet olyan épülettel jelentkezni, melynél a megvalósítás során építésrendészeti intézkedésre került sor. A pályázók pályázatuk benyújtásával elfogadják a Pályázati Felhívásban foglalt feltételeket, és alávetik magukat a Bíráló Bizottság döntésének. A pályázatok benyújtása: A pályázatot a mellékelt, pontosan kitöltött „Adatlap” felhasználásával — a felhívásban felsorolt mellékletek csatolásával, A/4 formátumú csomagolásban —, az alábbi címre kell benyújtani: VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság „Az év akadálymentes épülete 2006” pályázat 1016 Budapest, Gellérthegy u. 30-32. A pályázatok benyújtásának határideje: 2007. március 8. Bővebb információ: www.vati.hu

2007-BEN ÚJ TARTALMAKKAL ÉS SZOLGÁLTATÁSOKKAL BŐVÍTIK A NONPROFIT.HU KÍNÁLATÁT Részlet a nonprofit.hu rendkívüli hírlevelének tartalmából: ,,A Jogismeret Alapítvánnyal közösen hamarosan elindítjuk a „Jogház” nevű rovatunkat, amelyben többek között iratmintákat, jogi fogalomtárat, jogszabály-figyelőt, valamint egy jogszabálykereső programot találhatnak majd az érdeklődők. Olvasóink szakjogászoktól kaphatnak választ a jogi vonatkozású kérdéseikre, továbbá részt vehetnek a tanfolyami és távoktatási keretben is működő joghasználói képzéseken. Az erdélyi magyar civil szervezetekkel való együttműködés érdekében egy olyan új rovat elindítását tervezzük, amiben a határon túli együttműködéseket elősegítő hasznos információkat gyűjtjük csokorba.

11

Hírmondó

2007. február Ha civil szervezetének még nincs saját honlapja, a NIOK Alapítvány „Honlaphat!” szolgáltatásával nemsokára egyszerűen és gyorsan létrehozhatja és karbantarthatja weboldalát anélkül, hogy informatikai szakértelemre lenne szüksége. A kész honlap választásának megfelelően a nonprofit.hu portál vagy a pesticivil.hu weboldalkeretében jelenik meg. Jövőre korszerűsítjük portálunkat, áttekinthetőbbé tesszük oldalainkat és új technikai meg-oldásokat, szolgáltatásokat kínálunk olvasóinknak. Továbbra is érdeklődéssel fogadunk minden, a hazai civil szférával kapcsolatos hírt és információt, melyeket a http://www.nonprofit.hu/hirek/kuld.html oldalon tud elküldeni a szerkesztőknek. Rendezvényeinek, eseményeinek ismertetőjét a http://www.nonprofit.hu/esemenyek/kuld.ht ml oldalon fogadjuk. A portállal kapcsolatos észrevételeit, javaslatait a [email protected] email címre várjuk! Ha személyesen is találkozni szeretne velünk, nonprofit témájú könyveink ill. tanácsadásaink érdeklik, a Civil Szolgáltató Központunkban jövőre is folyamatosan bővülő szolgáltatásokkal várjuk a civil szektor iránt érdeklődőket. Továbbra is sok ingyenes vagy kedvezményes lehetőséget biztosítunk civil szervezeteknek, nézzen be hozzánk! http://www.niok.hu/civilszolg.htm a nonprofit.hu szerkesztői. "

KULTÚRA ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ KURZUS A KultúrPont Iroda 2007. április 23-25. között Budapesten szervezi 2007 első félévének Kultúra és az Európai Unió című tanfolyamát. A kurzust kedvezményes részvételi díjjal lehet elvégezni, az első 10 jelentkező ajándékba kapja a 2005. novemberi Inclusive Europe? Horizon 2020 című konferencia kiadványát. Az Iroda a jelentkezők létszámához igazodva folyamatosan indítja tanfolyamait. Igény szerint, a megfelelő hallgatói létszám megléte esetén (2025 fő) kihelyezett kurzusokat is szervez. Bővebb információ:

12

KultúrPont Iroda; 1075 Budapest, Kazinczy u. 24-26. — Muzsik Szilvia E: [email protected] I: www.kulturpont.hu/eukepzes.php T: (06 1) 413-7573, F: (06 1) 413-7574

FELHÍVÁS KITÜNTETÉSI JAVASLAT MEGTÉTELÉRE LEHEL LÁSZLÓ-DÍJ A Lehel László-díj alapítói felhívással fordulnak szakmabeliekhez és kívülállókhoz, hogy tegyenek javaslatot az általuk alapított LEHEL LÁSZLÓ-DÍJ 2007. évi odaítélésére. A felterjesztés elküldésének határideje: 2007. március 31. A díjat az a népművelő, közművelődési szakember kaphatja meg, aki az ifjúság igényes művelődési és szórakozási lehetőségeinek megteremtésében hoszszabb időn keresztül végzett munkájával kimagasló eredményt ért el; vagy, aki a pályakezdő- vagy perifériára szorult kollegák számára lehetőséget adott, hogy kibontakozhassanak; illetve, aki a közművelődési szakma közösségéért, szakmai összefogásáért sikeresen tevékenykedett. A díj életmű elismeréseként is adható. A felterjesztést írásban kell megtenni. Ennek tartalmaznia kell a javasolt szakember adatait (név, lakáscím, telefonszám), szakmai pályaívét röviden, valamint a javaslat indoklását. A felterjesztés elküldésének határideje: 2007. március 31. Cím:

Romhányi András, Budapest XIX. Baross utca 48. 1192

HÍRMONDÓ 2007. februári szám

a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár és Művelődési Intézet információs tájékoztatója Szolnok, Kossuth tér 2. Telefon: (56) 510-110, Telefax: (56) 510-114 E-mail: [email protected], [email protected] Web: www.vfmk.hu. BELSŐ HASZNÁLATRA! Megjelenik évi 6 alkalommal Szerkesztő: Almási Diána Közreműködött: Bukor Irén A címlap Tóth Lajos munkája Példányszám: 300 db kézirat gyanánt Felelős: Bertalanné Kovács Piroska igazgató Nyilvántartási szám: 75.060/1997.