PA X
E T G AU D I U M
A Bencés Diákszövetség
XXI.évf. 2. szám
HÍRLEVELE
2010.
Szent Mihály hava
Sziklára építeni („Tutum iter unanimis” – az egyetértők útja biztos) ziklára építeni házat és életet… Nem bizonytalanra, mulandóra, hanem biztosra, szilárdra alapozni hazát, országot, nemzetet.
S
„Isten, áldd meg a magyart!” – énekeljük nagy ünnepeinken. Mert áldásra bizony rászorulunk mindannyian. Mert hányszor fölcseréljük az értékest az értéktelennel, az idők próbáját kiálló értékeket a pillanatnyi érdekekkel. A pusztulás, pusztítás és újrakezdés jellemzi országunk sorsát kezdetektől fogva. Balsors tépett bennünket hányszor és hányszor, és nagyon időszerű ma is a fohász: „Szánd meg Isten, a magyart, kit vészek hányának, nyújts feléje védő kart tengerén kínjának…” Emberpróbáló időket élünk ma is. Süvít a szél és ránk tör az áradat. Házunk-hazánk vajon kibírja-e? Kibírja, ha valóban sziklára épült. Nekünk, keresztényeknek meggyőződésünk, hogy az életnek csak úgy van értelme, ha jövőnk is van: jövőnk pedig elválaszthatatlan múltunktól, alapjainktól. Nem vagyunk már keresztény ország: megfogyatkozott a hit ebben a hazában. Keresztény értékeinket, melyeket Szent István oly igen szorgalmazott, és bencés hithirdető eleink terjesztettek országunkban, idegen ideológiák próbálták háttérbe szorítani, keresztény értékeink képviselőit egészen a legújabb korig gyakran megvetésben részesítik. A „minden ország támasza, a tiszta erkölcs” sokak számára fölöslegesnek tűnik, az egyéni szabadságjogok mindenek fölött való hangoztatása még mindig sokszor harsányabb, mint a család, az otthon, a haza, a nemzet megbecsülése. Szükségünk van vezetőkre, akik nem a változó irányú szélhez igazodnak, hanem sziklára akarnak építeni. Kellenek felelős emberek, akik tudják: szüksége van az embernek, hogy lelkét az Istenhez emelje. Szent István templomot építtetett tíz falunak, kolostorokat alapított, ahol iskolák jöhettek létre, - nekünk azonban még emlékeinkben ott él templomok bezárása, szerzetesrendek feloszlatása, hívők meghurcoltatása, a hitoktatás lehetetlenné tétele. Hatvan évvel ezelőtt még megállapodás is született erről a történelmi szégyenről. Hála Istennek, ezek az idők - reményeink szerint – végleg elmúltak. Szabadok vagyunk. De tudunk-e szabadságunkkal valóban élni? (folytatás a köv. oldalon)
2
S ZIKLÁRA
Ha nincs képünk az emberről, akkor csupán megtörténnek velünk az események, nem pedig mi alakítjuk a történelmet. Ha nincsenek eszményeink, akkor nincs, ami felé haladjunk hétköznapjainkban. Hiába van birtokunkban a politikai és jogi értelemben vett szabadság, ha gyakorlati életünkben az ember nem más, mint termelő állat, akinek addig van értéke, ameddig produktív, amíg pénzben kifejezhetően hasznos a létezése, akkor meggyőződésem szerint embertelenné formáljuk magunk körül a világot, amelyben saját magunknak sem lesz helyünk. Van-e bennünk elszántság, ész, erő, s szent akarat, hogy hátat fordítsunk erőszakos, idegen szellemi hatásoknak? Merünk-e azok lenni, akik egykor voltunk: keresztények és magyarok, - vagy inkább sodródunk, ahogy a gazdasági vagy politikai széljárás éppen sodor minket? Képesek vagyunk-e közösen alakítani közös ügyeinket? Vagy egyszerűen arra ítéljük magunkat, hogy idegenné váljunk saját hazánkban? Szent István nagyon fontosnak tartotta, hogy tudjunk együtt élni a másként gondolkodókkal, a más nyelvűekkel, az idegenekkel. E nélkül a kereszténység nem is létezhet. A „kirekesztés” gondolata föl sem merülhet a kereszténység gondolatvilágában. Keresztények vagyunk-e: krisztusi szellemiségűek, akik képesek kell, hogy legyünk nem széthúzást, hanem összetartozást megjeleníteni egy szétesőben lévő társadalomban? Hol vannak a keresztények, akik felelősen gondolkodnak és cselekednek, akik egységet teremtenek? Hol vannak a közösségért Szent István módjára a helyi közösségekben is cselekedni képes és kész emberek? Szeretnénk olyan világban élni, amelynek levegője van. Amelyben nem nyomasztanak rémképek, sem ideológiai, sem gazdasági rémlátomások. Amelyben
ÉPÍTENI
világos, hogy hol a mi helyünk. Amelyben nem bábjáték-figura a nemzet, idegen gazdasági érdekeltségek kezében. Ahol a politika nem érdekcsoportok, hanem egy nemzeti közösség életlehetőségeinek megteremtésén fáradozik. Ebben az országban, amely reményeink szerint megvalósulóban van, tudni fogják, hogy honnan jöttünk és hogy kik vagyunk. Nem fogják sosem hanglemezről játszani ünnepeinken a Himnuszt vagy a Szózatot, mert mindenki tudja fejből is. És nem az fog büszkévé tenni senkit, hogy mit vettünk át idegenből, hanem büszkék leszünk arra, hogy mit őriztünk meg a sajátunkból. Ez az ország ne legyen se szellemi, se gazdasági gyarmat. Állítsák meg az agyelszívást, ne adjuk el a lelkünket a külföldről jövő jobb fizetésért, legyen érdemes élni itthon! Jöjjünk rá arra, hogy az élet mennyisége és minősége nincs egyenes arányú összefüggésben egymással. Döbbenjünk rá, hogy nem az információ mennyisége teszi az embert emberré. Jöjjünk rá arra, ami ősidők óta megőrző, így is mondhatnánk: konzervatív érték: tettek, dolgok igazsága nem a pillanatnyi érdekektől függ, és nem népszavazás útján mondunk ítéletet arról, hogy mi a jó és mi a rossz. Döbbenjünk rá, hogy az élet olyan érték, ami fölötte van minden anyagi jólétnek vagy hatalmi érdeknek. S rájövünk arra is majd talán, hogy az ember önmagát megvalósítani nem tudja, ha nem tekinti értéknek a családot, a hazát, a közösséget. Személy és közösség egymást feltételező fogalmak legyenek a gyakorlati életben is. És ne szégyelljük, hogy kultúránk nem távol-keleti vagy amerikai kultúra, s merjük vállalni, hogy ennek a kultúrának fontos hordozója az a kereszténység, amelynek meggyökereztetése éppen Szent István királyunk műve. Milyen országban szeretnénk élni?
PAX
ET GAUDIUM
Legyen szabad ez az ország. Szabad abban, hogy önmagát vállalhassa. Szabad úgy, hogy „ész, erő s oly szent akarat” szabadon érvényesülhessen egyénben, családban, közösségben, városban, az egész hazában. S a szabadságunk akkor teljesedik ki, ha készek vagyunk vállalni önmagunkat, múltunkat, jelenünket. Tiszta levegőre van szükség, nem a pillanatnak élő emberekre, hanem olyanokra, akik képesek arra, hogy az itt és most érdekei helyett a jövő (az élet) értékeihez kössék le önmagukat. Megmaradni akkor fogunk, ha iskoláinkban, újra ember- és világképpel rendelkezők adják majd át az élni-tudást (és nem csupán az információ-mennyiséget) a következő generációknak. Elégedettek akkor leszünk, ha meg tudjuk szólítani egymást, ha lesz emberi szavunk egymáshoz, ha nem válunk idegenné egymás számára. „Tutum iter unanimis” – az egyetértők útja biztos, olvasható a pannonhalmi bencés szerzetesi ebédlő egyik képe alatt, amely zajló folyót átúszó, egymást támogató szarvasokat ábrázol. Egymás elfogadásával lesz csak jövőnk. Nem mindegy, mire építünk. Nem mindegy, hogy vannak-e eszményképeink. Nem mindegy, hogy névleg vagyunk keresztények vagy tetteinkben is azzá válunk. Egy megújulni akaró országban különösen is nagy a felelősségük azoknak, akik magukat kereszténynek mondják. Merjünk összefogni. Merjünk tetteinkkel is keresztények lenni.
Korzenszky Richárd (Ph 59)
HELYREIGAZÍTÁS Az előző hírlevélben megjelent Harsányi László diáktársunk ravatalánál elmondott gyászbeszédet (22. oldal) nem a közlés szerint feltüntetett Fáber Miklós írta és mondta, hanem a megboldogult volt osztálytársa, Dr. Berecz Endre (Pp 43). A tévedésért és figyelmetlenségért elnézéseteket kérem. A szerk.
S ZÖVETSÉGI „„Ti vagytok a föld sója…”
Építkezés BDSZ-re a bencés identitásunk őrzőjeként, építőjeként tekintünk – legalábbis megválasztott tisztségviselőkként ezt így szeretnénk látni. Mi, a BDSZ-ben feladatot vállaltak azzal a reménnyel élünk, hogy a mindennapi mókuskerék-taposáshoz alkalmas kenőolajat - afféle a V-Power adalékot tudunk szolgáltatni. (… nem olyan magas felárért!)
A
Ma a diákszövetségnek – egy új ciklus kezdetén (miközben reméljük, életünket nem négyéves korszakok fogják szabdalni…) természetes módon át kell gondolnia tevékenységét. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül az országunk közéletében végbemenő, reménykeltő változásokat sem. Vajon a BDSZ-nek lesz-e ereje a rendre, tisztességre, családokra, közösségre építeni kívánó társadalomban példamutatóan kivenni részét a feladatokból? (Az új alkotmány megalkotásában közreműködő tanácsadó civil szervezetek közé, például, nem kaptunk meghívást.) Avagy csak reménykedünk, hogy akinek kötelessége, majd megoldja, (mi inkább csak szurkolni akarunk); hogy pl. működési költségeinket most talán könnyebb lesz ilyen-olyan pályázati forrásból megszerezni. Lesz-e elnökségünknek ereje, hogy a kötelezően megoldandó feladatokon kívül új kezdeményezéseket is integráljon a BDSZ tevékenységébe? Avagy felőrli időnket-energiánkat az aktuális ügyek intézése, szervezése? Merünk-e tenni azért, hogy több energiánk maradjon a szervezetünk kínálta lehetőségek feltárására, talentumaink méltó kamatoztatására? Merünk-e arra gondolni, hogy a tagságunk nem feltétlenül csak kapni szeretne a BDSZ-től, hanem alkalmas kezdeményezés mellé szívesen hozzáadja, ami tőle telik? Kérdések; a lendületből, a határozottságból, a gyorsaságból jó példa áll előttünk. Fel kell vennünk a fordulatszámot; lehetőségeinkcéljaink mielőbbi meghatározása nem tűr halasztást. Bischof Péter (Ph 75), a BDSZ elnöke
HÍREK
3
BDSZ eseménynaptár: 2010. május 22. Közös érettségi találkozó Győrött; a találkozó ünnepi szentmiséjét Ternyák Csaba érsek vezette. A dísztermi ünnepségen harmadszor kerültek átadásra a BDSZ ösztöndíjak – ezeket ezúttal Kemény Gábor, a BDSZ új elnökségének tagja adta át. A pogácsa és üdítő felszolgálásban a leányok közreműködése immáron természetes volt, jóllehet a találkozósok először tapasztalhatták ezt. 2010. május 29. Pannonhalmi baráti találkozónk a megszokott forgatókönyv szerint zajlott. Az ünnepi szentmisét Főapát Úr celebrálta. Úgy tűnik, mintha az összesereglett diákság mellett a családtagok egyre jelentősebb arányban vennének részt a találkozón. Elnökségi ülés és küldöttgyűlés ezúttal nem szerepelt a kísérő rendezvények között. 2010. július 5-10. Szent Benedek zarándoklat Pannonhalmáról Tihanyba; a résztvevők száma tavalyi 70 fő után immáron 90 fő volt. 2010. július 4-10. Sopronból szervezett Kárpát-medencei, ezúttal kárpátaljai kirándulásunk immáron negyedik alkalommal. A résztvevők korelnöke Dr. Farkas Jen (Sp 42) volt, aki Teodóz atya Vereckénél tartott, felejthetetlen, megemlékező „hazafias nemzeti szentbeszédét” egyedi történelemórával is teljessé tette. Nagy öröm, hogy az autóbusz utasainak nagyobbik része immáron az országos BDSZ tagságából verbuválódik.
4
S ZÖVETSÉGI
Megkongattatott… zövetségünk újraválasztott-megújított elnöksége túl van megbízatása első száz napján, és ahogy az másutt is szokás, nekünk sem haszon nélkül való mérlegre tenni eddigi tevékenységünket, levonván a konzekvenciákat, hogy biztosabban jelölhessük ki a középtávú célokat, és meghatározhassuk az elérésükhöz hozzárendelhető eszközöket. Korai lenne még persze átfogó és általános következtetésekről beszélni, azt azonban már most biztosan ki merem jelenteni, hogy a tagnyilvántartás egységesítése jövőbemutató előnyökkel kecsegtet. Vitathatatlanul nagy eredmény, hogy az elmúlt évek „aktív” tagi nyilvántartása, Kálmán bácsi precíz, de mára sajnos már nem naprakész lajstroma, illetve az itt-ott még fellelhető csonka listák egységesítése olyan internet-alapú tagi adatbázis létrehozását tette lehetővé, mely alkalmas sok ezer fős Diákszövetségünk működtetéséhez. Külön köszönet illeti itt Torbágyi Zoltán (Ph 75) diáktársunkat, aki fáradságot nem kímélve dolgozott a törzsadatbázis létrehozásán. Immáron újra biztosan tudjuk, kik azok, akik valaha is közösséget vállaltak Szövetségünkkel, kik azok, akik a bencés szellemiséget nem csak iskoláikban, de mindennapi életükben is követik, akik nem csupán „Alma Mater”-üknek voltak diákjai, hanem öregdiákként sem akarnak elszakadni a bencés diákközösségtől. Mindannyian azonban mások, sokan pedig sokfélék vagyunk. A kapocs erőssége, a kötődés intenzitása eltérő. Szép számmal aktív tagként veszünk részt a Szövetség működtetésében, s vannak, akik látogatói minden rendezvényünknek. Némelyek igazán tiszteletreméltó adományokkal támogatják működésünket vagy egyes célfeladataink megvalósítását, míg mások mindig precízen és pontosan fizetik tagdíjaikat, hogy biztosíthassák működőképességünket. Sokan fejezik ki elvi támogatásukat, de a legtöbben azok vannak, akik örömmel és várakozva hozzák fel postaládáikból negyedéves Hírlevelünket, hogy a fotel biztonságos magányában újra és újra átéljék, milyen a bencés öregdiák közösség tagjának lenni. Őket is meg kell most e sorokon szólítanom. Őket, akik – a korábbi helytelen terminológiával, de – csak „passzív” tagjai Szövetségünknek, akik bár büszkék azonos értékrendünkre és közösséget vállalnak céljainkkal, mégsem adnak arról visszajelzést felénk, holott nagy szükségünk van ezekre a visszaigazolásokra. Akár, hogy kifejezett elvi támogatásukat magunk mögött tudjuk, hogy hihessük: helyes irányt követünk, akár, hogy anyagi megerősítésükben bízhassunk működésünk biztosabb financiális alapokra helyezése érdekében, netán, hogy címzett adományaik célba juttatásával közösen segíthessünk másokon. Nem szabad szemlesütve elmenni e mellett az igény mellett. Noha kétezer diáktársunk veszi ki részét a közösségi életből, másfél ezerre tehető azok száma, akikről nem kapunk semmiféle visszajelzést. Nem hiszem, hogy ők „passzívabbak” lennének bárki másnál, egyszerűen csupán hisznek a nagy számok törvényében, és bíznak abban, hogy „hallgatásuk” mellett is sok tagtársára számíthat a Szövetség. Igen, ez így van. Sok, sőt sok ezer diáktársukra számíthat. Nekünk azonban Ők, a csendesek ugyanolyan fontosak.
S
HÍREK
PAX
ET GAUDIUM
Ugyanúgy szeretnénk Őket is megszólítani és ugyanazzal az állhatatossággal akarjuk hozzájuk is eljuttatni a híreinket; ugyanúgy kívánjuk Őket is bevonni a közösség aktivitásába, és igen, tény: az Ő segítő jobbjukra is ugyanúgy számítunk. Ennek eddigi egyetlen, leghatékonyabbnak megismert csatornája kétségtelenül a Hírlevél volt. Azt szeretnénk, ha a majd negyedfélezer tagtársunk negyedévről negyedévre a jövőben is kézbe vehetné azt a lapot, amely hírt ad a Szövetségről, és azt is, ha számukra nem csupán ez a lap jelentené a közösséget diáktársaikkal. Visszajelzéseket, életjelet várunk róluk, mert csak így tudjuk szervezni Szövetségünk életét, és nem utolsó sorban így tudjuk tervezni költségvetését. Egy példány Hírlevél előállítása és postázása ugyanis sok pénzbe kerül, méghozzá nagyon sok pénzbe. Következetesen hisszük azonban, hogy a Hírlevelet minden tagtársunk meg kell, hogy kapja, lett légyen akár „aktív”, akár csak a hallgatásba burkolózók közül való. Léteznek egyéb kiadványaink is, melyeket továbbra is el szeretnénk juttatni mindannyiótokhoz: ilyen egyfelől az Almanach, de mára hagyomány, hogy minden esztendőben színvonalas és nagyon jól használható asztali naptárt is küldünk. Tény, hogy az Almanach és a naptárak előállítása ugyancsak nagy összegeket emészt fel: a tavalyi évben tizenkét és fél millió forint bevételből gazdálkodtunk, azonban céljaink eléréséhez több, mint tizenkilenc millió forintot kellett költenünk. Bármennyire hasznos is a gimnáziumok támogatása, bármennyire fontos is a többször százezer forintos tanulmányi ösztöndíjak kifolyósítása, bármennyire emberi is nehéz sorsú diáktársaink megsegítése, országos, vagy területi programjaink megszervezése és finanszírozása, ehhez tőkére van szükség. A pénznek pedig szűkében vagyunk, immáron egy esztendeje, és tartalékainkat emésztjük fel. Különösen rossz látni, hogy tagdíjainknak alig a fele, kevesebb, mint ötmillió forint folyt be a tavalyi évben. Tovább nem élhetünk a tartalékainkból. Fontos lenne, hogy ezzel mindannyian tisztában legyünk. Hiszem, hogy nemcsak expressis verbis megnyilatkozásokkal, levelek, e-mailek útján szerezhetünk támogatásotokról tudomást, hanem mércéje lehet ennek a szótlan, ám az adakozó nagylelkűségéről annál többet eláruló adomány. A tagdíjfizetés csak jogi értelemben véve kötelezettség. Megingathatatlan a hitem abban, hogy egymás közti viszonyunkban ez inkább jótétemény, erkölcsös tett, mely azon túl, hogy kifejezi egymáshoz tartozásunkat, az egyetlen, mely képes megteremteni és biztosítani Szövetségünk működésének alapját. Nem szeretném, ha mindaz, amit elődeink elkezdtek, a múlt homályába kellene, hogy vesszék. Keserűséggel töltene el, ha a jövőben nem ajánlhatnánk fel az arra érdemeseknek ösztöndíjat, vagy ha emberségességünk meg kellene, hogy rekedjen az együttérző szónál. Kudarcként élném meg, ha országos, vagy területi programjaink megvalósításáról kellene lemondanunk, vagy ha már nem adhatnánk ki azokat a nyomdai termékeket, melyek sokak számára magát a Szövetséget jelentik. Szövetségünk működéséhez is kell az anyagi bázis, ezt tudjátok. Tudnotok kell azonban azt is, hogy ez most megvékonyodott. Remélem, hogy nagyon-nagyon sokunknak van most füle a hallásra, mert megszólalt az a bizonyos harang, és körbevitetett az a bizonyos kard, csak, hogy megmenekülhessen a közös jövő. Dr. Bodnár Zoltán (Ph 94) főtitkár
S ZÖVETSÉGI
HÍREK
5
Adatmentés másként... z új elnökség idén májusban úgy gondolta, hogy a sokak által vitatott, két éves adategyeztetési folyamat végére tesz pontot azzal, hogy a tavaszi Hírlevelet ismét postázzuk minden olyan diáktársunknak, aki a tagnyilvántartásunkban valaha is szerepelt, hacsak időközben halálhírét nem vettük. Nagy viták előzték meg ezt a döntést, hiszen 2008. elején magam is teljes elszántsággal támogattam az adatok bővítésére és frissítésére irányuló határozat meghozatalát, majd azt is, hogy a második felhívásra sem reagáló tagjainkat az erre való figyelmeztetés után helyezzük „passzív” állományba. Ez akkor azt jelentette, hogy 2008. karácsonya előtt már csak az kapta meg a Hírlevelet és az ekkor induló BDSZ naptárt, aki frissítette az adatait a kérdőív visszaküldésével, illetve megkeresésre adott válaszával. Később ez a kör bővült azokkal, akik nem jeleztek ugyan vissza, de befizetésükkel mégis „hírt adtak magukról”. A korábbi elnökség ennek az adminisztrációnak az elvégzésére felkérte Vajda Ádám (Ph 02) diáktársunkat, aki óriási energiával érte el azt, hogy 1700 körüli tag került az aktívak közé. Később Péter Tamás (Gy 00) vette át ennek az adatbázisnak a kezelését, amelynek karbantartása a kézírásokból átültetett adatok gyakori elírása, és egy sokszor előforduló, adatkettőzési technikai hiba miatt nem kis feladatot jelentett. Mindezen erőfeszítések mellett is egyre nagyobb nyomás nehezedett az elnökségre, hogy valami módon „kezelni” kell a „passzív” tagok 1300-1500 fő közé tehető tömegét, hiszen nem csak ők nem adtak jelt magukról, hanem immár két éve a BDSZ sem kereste őket, ami pedig az idő múlásával a kapcsolat későbbi felvételét is lehetetlenné tehette volna. Magam úgy vállaltam csak tisztséget az új elnökségben, ha azonnali és hatékony lépéseket tesz a vezetőség a „passzív tagok” megszólításában; mert hívhattuk ezt a folyamatot akárhogyan is, a tagság szemében ez csak tagrevíziónak tűnt, ahol a kérdőívet vissza nem küldők előbb-utóbb kiszorultak volna a BDSZ tagjai közül. Ennek megakadályozására határoztuk el, hogy ismét postázzuk mindenkinek a Hírlevelet, akkor is, ha valaki nem regisztrált és nem is fizetett az elmúlt két évben, így nincsen róla friss információnk.
A
Meggyőződésem, hogy sokan várták – elvárták – tőlünk ezt a döntést és még többeknek okoztunk azzal örömet, hogy 1800 cím helyett közel 3000 címre küldtük ki a Hírlevelet. Igen... Ahogyan az várható volt, a korábbinál lényegesen több, 178 küldemény jött vissza. Mégis a Hírlevél teljes körű kiküldése mutatta meg azt számomra is, hogy mennyire értékes munkát sikerült elvégezni az adategyeztetés során. A visszaérkezett postából 26 diáktársunkról tudtuk meg, hogy az elmúlt 2 évben elhalálozott, és további négynek a hozzátartozói levélben közölték ugyanezt. Az adategyeztetésen bekért adatok alapján 14 diáktársat szinte azonnal elértünk, így postai címét javítva újra kiküldtük a Hírlevelet, ahogyan 12 olyan tagunknak is, akikről személyesen volt ismeretem. A fennmaradó 126 név közül 78-an a tavalyi évben, vagy idén fizettek tagdíjat a BDSZ számlájára, tehát csak 48 olyan tagnak postáztunk
végül Hírlevelet, akit a BDSZ egyelőre nem tudott elérni és ő sem kereste a Szövetséget. Ez 2% alatti eredmény, ami egy ekkora létszámnál nem lehet probléma. Azon viszont el kell gondolkoznia a vezetőségnek, hogy hogyan küszöböli ki azt, hogy az „elveszettek” 60%-a olyan tagunk, akik kötelezettségeiket teljesítik, de mi ennek ellenére nem érjük el őket a postánkkal. Ezt a helyzetet a jövőben módszeresen fel kívánjuk számolni. Terveink között szerepel, hogy az évente háromszor megjelenő Hírlevél kiküldését használjuk fel a jövőben tagtoborzási, adategyeztetési és tagdíj rendezési alkalmakként. A következő Hírlevelünket a pannonhalmi gimnázium PANNONHALMA kiadványának nem BDSZ tag címzettjei is megkapnák. Későbbiekben hasonló akciót csinálnánk a győri iskola egykori diákjai felé is. Visszatérünk arra, hogy évente egyszer minden tagunk személyre szóló tájékoztatást kapjon a saját tagdíj helyzetéről egy díjbekérő formájában. Ugyancsak évente figyelmeztetnénk valamilyen módon a tagjainkat arra, hogy valamilyen módon – pl. egy nyomtatvány visszaküldésével – jelezzék megváltozott adataikat, esetleg bővítsék a BDSZ róluk vezetett nyilvántartási adatait. A tagnyilvántartás kezelését Bodnár Zoltán (Ph 94) főtitkárunk vette kézbe azzal, hogy magam is aktívan besegítek neki. Jól látszik, hogy az átvett adatbázisokba rengeteg és kiváló munkát fektettek a készítők és karbantartók. Meggyőződésünk, hogy ez jobb már csak úgy tud lenni, ha a jövőben „folyamatos adategyeztetés” folyik, amiben a tagság is aktív szerepet vállal. Ennek esszközeként használható a főtitkár és az alelnök Hírlevélben közzétett e-mail címe, ahová a saját adatok változásának mielőbbi elküldését mindenkitől elvárjuk, de várjuk a tudomásotokra jutott, más diáktársak adataiban beállt változásokat is. Mindketten hetente 2-3 alkalommal felkeressük a tagnyilvántartást azért, hogy a beérkezett információkkal frissítsük. Időről időre „körözési listát” is közzé fogok tenni az aktuálisan ismeretlen postacímű tagjainkról a
[email protected] levelező listán. A nevek mellett a már megszokott módon jelöljük az iskolát és az érettségi évét, avagy a pártoló tagi minőséget. Ha a név mellett zárójelben helységnév szerepel, az azt jelenti, hogy az iskolát nem ismerjük, csak az utolsó lakóhely szerinti települést. Ha Magadat, testvéredet, rokonodat, barátodat, osztálytársadat vagy ismerősödet felfedezed az alábbi listán, akkor ne habozz postai vagy elektronikus címéről, mobil-, vagy vezetékes telefonszámáról (több választás is lehet egyszerre!) értesíteni a
[email protected], illetve a
[email protected] cím valamelyikén ! A BDSZ számára fontos, hogy ismét elérhetőek legyenek mindannyian: (a követketkező oldalon)
6
S ZÖVETSÉGI
HÍREK
Ács András
Gy 73 Kámán Attila
Ph 82 Pálhegyi Sándor
Gy 87
Bachmann Zsolt
Gy 06 Kárpáti Gyula
Bp. 42 Pék Győző
Ph 73
Balogh Béla
Cs 52 Keszthelyi Gyula
Gy 64 Petőcz Miklós
Gy 38
Bata Nándor
Ph 93 Király Sándor
Bp 35 Pirót László
Ph 78
Beőthe Tamás Zsolt
Ph 91 Kiss Imre
Pp 44 Polgár Kornél
Gy 43
Bocsekné Gesztes Zsuzsa Ko 38 Kiss Zoltán Bors Péter
Gy 00 Kocsis András
Gy 86 Pregun Tamás
Ph 88
Ph 76 Rácz Miklós
Gy 93
Ph 91 Radziwon András
Gy 88
Borsos László
Plt. Koppán András
Cziráky Antal
Ph 65 Körmendy Kálmán
Kő 49 Réfy Imre
Bp. 40
Cziráky József
Pp. 41 Körmendy László
Kő 51 Sárai László Ing.
Ko 50
Császár Zsolt
Gy 83 Környei Miklós
Csehi Lóránt
Ph 91 Krajczár Pongrác
Ph 65 Schubert Miklós
Gy 85
Csere Márton
Ph 01 Kulcsár Sándor
Gy 52 Scitovszky Tamás
Bp 44
Csermely Szabolcs
Ph 74 Kun László Gy
85 Sellyey Tamás
Ph 88
Csíky Lajos
Ph 68 Laborcz Iván
Bp. 37 Sik Miklós (Nicolas Schick) Ph 48
Csíky László
Pp. 34 Laborczi Géza
Gy 75 Simó István
Ph 92
Csordás György
Gy 73 Lay Zsuzsanna
Plt. Sója Miklós
Ph 90
Csudai Sándor
Ko 44 Lippai Csaba
Ph 81 Somogyi István
Ph 77
Dura Kornél
Ph 89 Lonkay Géza
Ph 65 Szabó Dezső
Ko. 38
Dovicsák Tamás
Ph 82 Major Ferenc
Ph 65 Szabó Zoltán
Ph 93
Enzsöl Lajos
So 31 Mányoky István
Gy 37 Szarka V. László
Ph 53
(Tét) Sas Rudolf
Gy 78
Gy 76 Szelestei Tamás Ottó
Ph 85
Farkas Gyula
So 44 Mező György
Ph 88 Szuchentrunk Mihály
Gy 50
Ferenczy Géza
Ph 62 Mocsári Miklós
(Győr) Szulyovszky Dávid
Ph 06
Gálos József
Gy 36 Mohácsi Tamás
Gy 06 Szücs József
Kő 46
Genersich Sándor
Eg...... Mohos András
Gy 74 Takács Lajos
(Győr)
Ginzer Zoltán
Gy 66 Monostori Rezső
Bp 48 Takács Zoltán
Ko 45
Bp 36 Táncsics Jenő Adorján
Gy 46
Érseki Gábor
(Budapest) Marosy András
Móri János
Gondi Ferenc Plt. Günter Tamás
Gy 94 Morva László
Gy 50 Tóth András
Ph 89
György László
Ph 60 Mozsolits Imréné
So 51 Tóth Gábor
Gy......
Györgyi János
Ph 75 Nagy László v.
Gy 37 Tóth János
Gy 71
Gy 78 Tóth Márton
Ph 89
Gy 82 Tóth Péter-Pál
Ph 91
Gyulaváriné Lovassy Klára
Nemes András
Harmath Ede
Ph 86 Németh Ernő
Háry Antal
Ph 77 Németh György (Budapest XII.) Vadászi Jenő Ph 88 Varga Gyula Ph 80 Németh József
Havris György
Hittnerné-né Ivándy Ágota Ko 41 Németh Károly Horváth István
Ph 65 Ohetring Pál
Ph 88
Plt. Varga Miklós
Gy 85
Ph 52 Olasz Imre
Ph 55 Veress Dávid
Jakab László
Gy 68 Ott György
Gy 52 Vezenyi Pál
Janka Ferenc
Ph 84 Pacz Bence Tamás
Gy 01 Vízvári Endre
Jávorik Dénes István
Gy 65 Padeczky Józsefné Pákh Tibor
Gy 77
Ph 78 Varga Konstantin
Ilniczky József
Kalácska József (Kemence)
Pp. 39
Ptl Wolleszky Tibor Ko. 42 Zsiga János
Ph 89 (Budapest) Gy 53 Ph 75 Eg 45
A jelenlegi listát különösen ajánlom figyelmébe a győri 1985-ös, illetve a pannonhalmi 1965-ös és 1988-as évfolyamoknak, akik közül nagyon sokan szerepelnek rajta. dr. Németh Szilárd (Ph 81) a BDSZ alelnöke
PAX
ET GAUDIUM
BDSZ Dr. Szalárdy Levente 2004-ben végeztem a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban, Hirka Antal atya és Dénesi Tamás osztályában. Sikeres felvételit követően egyetemi tanulmányaimat a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán kezdtem meg. A tanulmányok során hamar szakmai érdeklődésem középpontjába került az emberi elme és idegrendszer működése, zavarai és gyógyítása. Diplomamunkám az akut hippokampusz szelet releváns felhasználási lehetőségeit és adekvát preparálási eljárásait dolgozta fel, mely munkát jeles eredménnyel védtem. A tudományos munka mellett az egyetem 6 évében aktívan jelen voltam szülővárosom Vác, valamint Szeged és Budapest egyetemi városok kulturális életében. Vezetésemmel az Apassionata zenekar verses zenei estjei a kávéházak világának állandó szereplője, jeles nemzeti ünnepeink megemlékezéseinek pedig rendszeres fellépője és szervezője volt. 2006-tól 2009-ig végeztem aktív munkát a Magyar Orvostanhallgatók Egyesületének Szegedi Helyi Bizottságában. Első évben az Európai Orvostanhallgató Egyesület (az EMSA) Szegedi Koordinátorának Asszisztenseként, a következő két évben az EMSA Koordinátoraként láttam el feladataimat. Tevékenységem részeként Magyarországon elsőként szerveztem úgynevezett Twinning Projectet, mely sajátságos cserediák program a németországi Jena városának orvoskara, valamint az Szegedi Tudományegyetem orvoskara között jött létre. 2010 júniusában Summa Cum Laude minősítéssel vehettem át orvosdoktori illetve orvosi szakfordító- és tolmács diplomáimat. Sikeres felvételi vizsgát követően a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Orvostudományok Doktori Iskolájának PhD hallgatójaként kezdem meg idén szeptember 1-ével további képzésemet és tudományos kutatói munkámat a szegedi Neurológia Klinika berkeiben, szintén neurodegeneratív betegségek témában. Terveim szerint a PhD fokozat megszerzését követően 3 év múlva megkezdem szakorvosi képzésemet neurológia szakirányban, s ha enyiémmel a Jóisten tervei is összecsengenek, az egyetem keretein belül maradva kiveszem a részem a jövő orvosgenerációinak képzésében.
S ZÖVETSÉGI
7
HÍREK
ösztöndíjasok bemutatkozása Toldy Gergely Az elmúlt évben folytattam kutatómunkát, elsősorban az immunológia területén. Ennek eredményeképpen négy tudományos közleményem jelent meg nemzetközi folyóiratokban. Lehetőségem volt továbbá több konferencián előadás formájában is bemutatni eredményeimet. Júniusban egy hónapot töltöttem Hollandiában, a Groningeni Egyetemen vendégkutatóként. Elnyertem a European Society for Pediatric Clinical Research szervezet kiválósági díját. Részt vehettem a Nobel-díjasok Lindauban rendezett ezévi találkozóján.
Kaposi Ambrus Pannonhalmán érettségiztem 2004-ben Antal atya és Dénesi Tamás osztályában, majd Budapesten az orvosi egyetemen folytattam tanulmányaimat. Itt kapcsolódtam bele statisztikával és áramlási citometriás módszerfejlesztéssel kapcsolatos kutatásokba, melyek elismeréseként többször elnyertem a bencés ösztöndíjat. Érdeklődésem időközben a funkcionális programozás és fordítóprogramok irányába terelődött, ezért elkezdtem az ELTE-n a programotervező informatikus szakot is, ahol 2010 szeptemberétől másodéves leszek. Az orvosi egyetemet időközben elvégeztem, de a megkezdett kutatásokat mint PhD hallgató ott tovább folytatom.
Könnyid Krisztián 2004-ben érettségiztem Győrben, majd tanulmányaimat a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán folytattam. Idén júliusban végeztem. Az Igazságügyi Orvostani Intézet egyik toxikológus munkatársától (Dr. Benk Andrástól, aki egyébként ferences öregdiák) kaptam meghívást Tudományos Diákköri (TDK) munkára. A témám címe: „A sildenafil alkalmazása és a hirtelen halál közötti összefüggés”.
A BDSZ ösztöndíj idei díjazottjai: Baranyai Tamás
(Ph 2006)
Kálmán János
(Ph 2006)
Kaposi Ambrus
(Ph 2004)
Munkámmal a helyi TDK-konferencián 1. helyezést értem el, melyet így az országos TDK-konferencián is bemutathattam. Emellett több hazai szakmai konferencián is társszerzős előadó voltam.
Könnyid Krisztián (Gy 2004) Kovács Dániel
(Gy 2003)
Mészáros Gergő
(Gy 2004)
Dékáni pályamunkán második helyezést értem el. Tanulmányi és kutatási eredményeimért pedig a 2009/2010-es tanévre megkaptam a Köztársasági Ösztöndíjat.
Mihalik Ágoston
(Gy 2004)
Toldi Gergely
(Ph 2004)
Az egyetem elején a Hallgatói Önkormányzat választmányi tagja is voltam.
Szalárdy Levente
(Ph 2004)
Emellett heti rendszerességgel jártam a pécsi székesegyház „Élő Víz Közösség” kórusába énekelni.
Gratulálunk nekik!
A Bencés Diákszövetségnek 2004 óta tagja vagyok, és nagyon szépen köszönöm a felajánlást, továbbra is igyekezni fogok a képességeimhez mérten megszolgálni azt.
Ösztöndíjbizottság
8
P ROGRAMOK
PAX
ET GAUDIUM
MEGHÍVÓ II. Bencés Családi Nap Tihany 2010. szeptember 11. Helyszínként a Tihanyi félszigeten található Balatoni Limnológiai Kutatóintézet parkját választottuk, ahol a gyerekek is jól érezhetik magukat, illetve mi is jót beszélgethetünk, újratalálkozhatunk egymással. Tervezett Program: (a változatás jogát fenntarjuk) 10:00-10:30 Megérkezés Tihanyba a Limnológiai Intézethez 10:45-14:15 Beszélgetés, ebédelés a hátizsákunkból, gyerekprogramok, ruha csere-bere 14:30-
Gyalogos zarándoklat az Apátságba
15:00-16:00 Könyörgés a Magyarságért az Apátságban Richárd atya vezetésével 16:00-
Visszaindulunk az Intézet parkjába
16:20-19:00 Vacsora bográcsból, beszélgetés, sörözés, borozás
Kedves Diáktársak!
19:00
A tavaly megrendezésre került Bencés Családi Nap sikerén felbuzdulva újra nekiláttunk a szervezésnek. Ahogy a naptárban már biztosan észleltétek, 2010-ben is lesz közös Családi nap Tihanyban, szeptember 11én. Előző évben nagyon nagy sikernek örvendett a hajókirándulás, illetve a gyermekprogramok is nagyon jól sikerültek a kicsik visszajelzése alapján. A Tihanyi Apátságba való jelképes zarándoklat és az ott hagyományosan szeptember második hétvégéjén megrendezésre kerülő Könyörgés a Magyarságért ökumenikus imádságon való részvételünk is felemelő érzést nyújtott. Ezúton is szeretnélek meghívni benneteket az idei Családi Napunkra, ami a mienk. Legyünk rajta minél többen, érezzük jól magunkat együtt egy pohár bor és egy tányér finom bográcsgulyás mellett. Diáktársi üdvözlettel: Venesz Péter főszervező
Kompletórium a nap lezárásaként, hazaindulás
A szervezés segítéséhez kérném osztályközösségek jelentkezését, mint: ruhacsere lebonyolítók, gyermekprogram felügyelők, előénekesek A helyszínre autóval érkezőknek az alábbi honlap segítséget nyújthat: http://www.blki.hu (elérhetőség fül alatt térkép: www.blki.hu/BLKI/kepek/map-tihany_big.jpg A családi napon hozzájárulást/támogatást szívesen fogadunk, ami 3000 Ft. Előzetes jelentkezéseteket kérném szeptember 8-ig az alábbi e-mail címre elküldeni:
[email protected]
Diáktársi Üdvözlettel: Venesz Péter (Gy 03) szervező 20/206-7570
P ROGRAMOK
9
MÁRIA ZARÁNDOKLAT 2010
VODICA 2010. SZEPTEMBER 18-19 Kedves Barátaim ! 2009. szeptember harmadik szombatján Máriabesnyőn azzal búcsúztunk el, hogy 2010. szeptember harmadik hétvégéjén Sümegen találkozunk a következő bencés Mária zarándoklaton. Az események azonban néha átírják terveinket, és ez így történt most is. Sümegen bencés diáktársunk, Barsi Balázs (OFM) atya fogadott volna bennünket, aki ebben az időpontban nem tartózkodik Sümegen, ugyanakkor kinyilvánította, hogy szeretne otthon lenni és fogadni minket, amikor Sümegre zarándoklatra megyünk. Talán ismeretes, hogy Barsi Balázs atya nagy tisztelője Newman bíboros életművének, akinek boldoggá avatására éppen az időpontban kerül sor Angliában, XVI. Benedek pápa jelenlétében. Erre az alkalomra Barsi Balázs is meghívót kapott, és a boldoggá avatási szertartáson részt fog venni. Erre tekintettel döntöttünk úgy, hogy bár nem a tervezett helyen, mégis a szokásos időpontban tartjuk meg Mária zarándoklatunkat a Baja melletti Vodicán. „Mária, Mária, gyászban is fényesség, Árva magyaroknak te vagy az ékesség.”
A ZARÁNDOKLAT PROGRAMJA 09.18. SZOMBAT Érkezés Bajára, gyülekezés a Ferences templom plébániáján Indulás Vodicára Bajáról a Deák Ferenc zsiliptől gyalog a zarándokhelyig, kb. 2 km 13,30 óra Megérkezés Vodicára a kegyhelyre 14 óra Szentmise a kegyhely kápolnájában 15 óra Tájékoztató, ismertető a kegyhely történetéről, jelentőségéről 16 óra Keresztút a kegyhely melletti stációknál 17 óra Indulás vissza Bajára a Petőfi szigetre (nem gyalog) 18 óra Bajai halászlé, vacsora, borozgatás, beszélgetés a Petőfi szigeten lévő panzióban Szálláslehetőség szintén a Petőfi szigeten található panzióban. 10-12 óra 12 óra
09. 19. VASÁRNAP 9 óra városnézés 10,30 óra közös szentmise a bajai ferences templomban 12 óra ebéd, utána hazautazás A költségek a helyszínen rendezhetők. Jelentkezéseteket várjuk 2010. szeptember 12-ig az alábbi elérhetőségen: Dr. Jobbágy Lajos Vancsura László Tel: 30/9 552 246, 76/495 440 e-mail:
[email protected]
Tel: 20/364 1117 e-mail:
[email protected]
Minden régi és új zarándoktársunkat szeretettel várjuk a tartalmas hétvégére. Kérném a távolabbról érkező diáktársakat, amint eldöntötték, hogy részt kívánnak-e venni az idei zarándoklaton, úgy azt legyenek szívesek jelezzék számunkra! Fontos mielőbb létszámot tudnunk, a helyfoglalás, halrendelés stb. miatt. Az esetleges szállásigényt kérnénk külön jelezni! Dr. Jobbágy Lajos (Ph 69)
Vancsura László (Ph 84)
10
B ESZÁMOLÓK
PAX
ET GAUDIUM
Nyári kerékpártúra a győri bencés gimnázium diákjaival 2010. július 24-30. z idei nyáron is szerveztünk kerékpártúrát a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban, amit a korábbi évek hagyománya szerint, az iskola valamennyi diákja számára meghirdettünk. Az idén úgy alakult, hogy minden évfolyam képviseltette magát. A kirándulók többségét a tízedik évfolyam tapasztalt túrásai adták. Kísérőkkel együtt összesen 25-en vettünk részt a túrán.
A
Résztvevők: Vass Rózsa (.B), Tóth Károly Béla (.A), Tóth Mária (leend -es), Tóth Anna (.C), Dénes Márton (.A), Harsányi Ádám (.A), Lukács András (.A), Nagy Zénó (.A), Soós Dávid (.A), Veisz Richárd (.A), Bakacs Eszter (.B), Dévényi Pál (.B), Dömötör Mihály (.B), Glóner Márk (.B), Lévai Barna (.B), Skultéty Anna Bianka (.B), Kamocsai Márta (.C), Sándor Andrea (.C), Vincze Nóra (.C), Molnár Márton (.C), Füzi Tamás (.C). Kísérők: a kísérőautót Molnár Jen (Gy 80) barátunk vezette, de a mindennapi főzés kivitelezője is volt, ezért nagy köszönettel tartozunk áldozatos munkájáért! Barkó Gábor Ágoston (Gy 04) tihanyi bencés testvér a szervezőmunkában, időnként az autó vezetésében, de a kerékpáros kísérésben is nagy tapasztalatával (11 túra az elmúlt 10 évben) volt segítségére a csoportnak. Tóth Konstantin atya (Ph 80) kerékpárral tartott a csoporttal (22 év kb. 20 túrájának tapasztalatával), valamint elkísért bennünket Hegeds Odó atya is. Útvonal és szálláshelyek: Klosterneuburgtól Tullnig a kerékpárút (Donauradweg) jól ki van táblázva, 10 km után jó minőségű úton halad a Duna töltésén. A kremsi új híd után Mautern-nél átkeltünk a Duna északi partjára, ahol az egyik leglátványosabb szakasz, a Wachau kezdődik. Egészen a melki apátsággal átellenben lévő Emmersdorf nevű község kempingjéig kerekeztünk. A következő szálláshelyünk a Linztől 9 km-re lévő wilheringi ciszterci apátságban volt, ahol nagy vendégszeretettel fogadtak bennünket. A harmadik nap estéjét már Passauban töltöttük. Másnap délelőtt városnézés, majd az egyik legszebb táborhelyen, Inzellben éjszakáztunk, közvetlenül a Duna partján, a híres schlögeni kanyar (Schlögener Schlinge) közvetlen közelében. A visszaútban még két szálláshelyünk volt, Grein és Krems, végül a hetedik napon visszaértünk Klosterneuburgba. Tóth Konstantin OSB (Ph 80) igazgatóhelyettes
B ESZÁMOLÓK
11
Öregdiák-kerékpártúra – másodszor 2010. augusztus 1-5.
integy húsz, egyetemista-főiskolás győri bencés öregdiák (és néhányuk barátnője) gyülekezett augusztus 1-én, kilenc óra tájban a szombathelyi vasútállomás előtt – ragyogó napsütésben. A győri bencés gimnázium kisbuszával érkezett a helyszínre a „stáb”: a túra állandó autóskísérője, Nagy András (Gy 99) tanár úr, az idősebb nemzedék bölcsességével Tóth Konstantin atya, és a túra szervezője, Barkó Gábor Ágoston (Gy 04).
M
Az első nap Jákon és Körmenden keresztül a szlovén-magyar határ melletti nyugodt kisvárosba, Lendvára bicikliztünk. A község déli részén fekvő termálvíz-parkban lévő kempingben (Lipa) szálltunk meg. A második nap Muraszombatba tekertünk, többnyire magyar községeken keresztül. Muraszombat után Ausztriába keltünk át, ahol mindjárt az egykori határátkelő után kezdődött a Murradweg (murai kerékpárút). Este a Mureck melletti Röcksee kempingjében szálltunk meg. A harmadik nap a folyó menti kerékpárúton Grácba tekertünk fel. Grácban (is) eredetileg sátoroztunk volna, de a hosszantartó felhőszakadás miatt egy ifjúsági hotelben kellett megszállnunk. Eddig jórészt sík vidéken haladtunk keresztül, most következett „a hegyes nap”. Grácból mindjárt 14%-os emelkedőn lehetett kijutni, az út Felsőőrig (Oberwart) folyamatosan „fel-és-le-szakaszokból” állt, merőlegesen a folyóvölgyekre. A történelmi Magyarország területére Alhónál léptünk be (Markt Allhau): mögöttünk hegyek, előttünk a csökkenő magasságú dombvidék. Az utolsó éjszakát Alsóőr (Unterwart) község régi iskolájában töltöttük, Keresztfalvi Péter atya jóvoltából, majd másnap az indulási helyre tekertünk vissza. Az indulás előtt azonban még megnéztük a község múzeumát, ahol Szabó Ern bácsi – aki „őrt áll” az Őrvidéken és vigyázza a magyar kultúrát – mutatta be az egyre mélyebb ködbe vesző múltat, és régi nótákkal köszöntött bennünket. Nagyon örültem annak, hogy minden este szinte az egész társaság egy asztalhoz telepedett – jó hangulatban beszélgettünk egymás terveiről, tanulmányairól és munkájáról – és, hogy kulturális programokat is tudtunk beiktatni. Jó, hogy létezik egy ilyen biciklis közösség! Köszönet a győri bencés közösségnek, hogy idén is rendelkezésünkre bocsátotta a kisbuszt; köszönet Keresztfalvi Péter atyának a kiváló szállásért, köszönet Nagy András tanár úrnak odafigyeléséért, és mindenkinek a szép élményekért! Barkó Gábor Ágoston OSB (Gy 04) Tihany
12
B ESZÁMOLÓK
PAX
ET GAUDIUM
Két szám – három betű Bencsés kápolnát áldott meg Asztrik főapát úr 2010. május 22-én Szigligeten A helytörténeti adatok szerint éppen 750 éve annak, hogy Favus pannonhalmi fapát bencés kolostort alapított és kápolnát szentelt fel Szigligeten, a Balaton északnyugati partján. A gyönyörű környezetben megújuló vár ezentúl szakrális élményt is nyújthat, hiszen a várban egy bencés kápolna megáldására került sor május 22-én. A kápolna belső homlokzatán két évszám és három betű hirdeti a történelem és a jelen kor eseményét, azt, hogy 750 év után bencés kápolnában adhatunk hálát Istennek megmaradásunkért és kérhetjük áldását közös jövőnkre. Dr. Jobbágy Lajos (Ph 69)
„Aki befogadja, ha valakit elküldök, engem fogad be” Jn.13.20.
ég az elmúlt évben vetődött fel a gondolat, hogy volt bencés diákok és családjai szívesen fogadnának a történelmi Magyarországon élő, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium testvériskoláiból diákokat, ismerkedés, nyaraltatás céljából. Ez a gondolat ebben az évben megvalósulhatott. Karácsfalvi és a csíkszeredai testvériskolákból 6-6 diák és egy tanárnő töltött el néhány napot itthoni családoknál.
M
A visszajelzések alapján mind a vendégek, mind a vendéglátók nagyon jól érezték magukat. Nálunk Kárpátaljáról volt egy lány és egy fiú – Gazdag Gabriella és Egressy Márton. Nagyon kedves, a családunkba örömmel és könynyen beilleszkedő kamaszokat ismertünk meg bennük. Vasárnaptól péntekig lehettünk együtt velük. Jó volt látni és megtapasztalni, hogy a közös értékek, hasonló világlátás milyen gyorsan összekovácsolhatja azokat is, akik még sosem találkoztak azelőtt. Jellemző az együtt töltött időre, hogy mikor elbúcsúztunk és eltűnt az őket elvivő busz, Marci fiam megszólalt: „De hiányoznak!” Tényleg hiányoznak. Jó volt velük. Köszönjük,hogy megismerhettük őket. Következzen azok neve, akik szeretetüket,idejüket ajándékozták a fiataloknak: Udvarhelyi Miklós és családja; Deák Gábor és családja; Lázár Levente és családja; Vancsura László és családja; Dr.Lei Attila és családja. Köszönöm, hogy társaim voltak ebben a nagyszerű vállalkozásban. Köszönöm Bajnóczi Gábor tanár úr nagy-nagy segítségét a szervezésben. Isten áldja meg mindannyiójukat! Többen is jelezték a befogadó családok közül, hogy jövőre is szívesen látnak vendégül diákokat. Aki kedvet kapott ahhoz, hogy jövöre fogadjon diákokat, kérem jelezze a következő email címre:
[email protected]; Dr. Lei Attila (Ph 84 - Maurus atya osztálya)
Már hetekkel előbb megkezdtem egy kirándulás szervezését Várpalotára, a Trianon Múzeum látogatását tűzve ki célul. A szervezés érdekében közel száz telefonbeszélgetést bonyolítottam le. Sajnos, korosztályom az idősebb BDSZ tagság csoportjába tartozik, ezért sokan betegségre hivatkozva, mások egyéb, már korábban elhatározott programjukra hivatkozva nem kapcsolódtak be a programunkba. Végül is folyó év június 17-én megvalósítottuk eltervezett programunkat. A Déli Pályaudvarról 8:11-kor induló gyorsvonattal utaztunk, Várpalota állomásról kellemes, beszélgetéssel eltöltött gyalogtúrával tettük meg az utat a múzeumig. Éppen nyitásra érkeztünk, már vártak bennünket, hiszen telefonon bejelentkeztünk. A múzeumban több hasznos, tanulságos órát töltöttünk el, szinte el sem akartunk jönni, de közben megéheztünk és betértünk a közvetlen közelben lévő kellemes étterembe. Itt megebédeltünk és új erőt gyűjtve látogatást tettünk a Bányászati és Vegyészeti Múzeumba. Közben már estébe nyúlt a délután, felszálltunk a vasútállomás felé közlekedő autóbuszra és 18:22-kor induló vonattal hazafelé vettük utunkat. Útban hazafelé élményeinek megpróbáltuk beszélgetésben összegezni. Megállapítottuk, hogy kirándulásunk hasznos, élményekben gazdag volt. Köszönhetjük ezt nem utolsó sorban Elnökségünk anyagi támogatásának, mert jelentős részt vállalt kirándulásunk költségeiből. Kovács Dezs (Cs 51) Főváros Környéki Szervezet
B ESZÁMOLÓK
Itt és most
13
– egy árvízi önkéntes gondolatai
„ jelenidő vitrinében égek” – cseng fülembe Pilinszky fáradt hangja egy frissen kapott lemezről. Ezt a jelszót is írhattam volna a szívembe, amikor áradni kezdtek a folyók 2010 tavaszán. A vizsgaidőszak réme egyre halványodott a rádió fenyegető hírei mellett. „Itt és most” – áll egyik könyvem borítóján, és benne ezt olvasom: „Az igazi együttérzés ott kezdődik, ahol éppen vagyunk.” (Henry Nouwen: Itt és most című könyvéből) Ezzel a jeligével jelentkeztem önkéntesnek Borsodba.
A
Ahogy a buddhisták mondják, gyémántszívvel léptem ki az utolsó vizsgámról. Megrendülve értesültem róla, hogy hajnalban Edelényt elöntötte a víz, és elhatározásom még nagyobb lett. Aznap délután kattintottam az egyik diákmunka szövetkezet hirdetésére, és a következő hajnalon már egy Borsod felé tartó buszon ültem. Csak Miskolcra érve tudtam meg, hogy a közeli Ónodra irányítottak minket, így a velem utazó kéttucatnyi fiatallal együtt hamarosan a szép kis falu főterén álltunk. Tudtam, hogy mi következik, hiszen négy évvel korábban Visegrádnál segítettem a helyieknek megvédeni otthonaikat a Dunától. A homokzsákolás is csak egy munka. Fárasztó és monoton tevékenység, amiért senki nem fizet majd. Néhány óra után csökken a fájdalom, és az ember eggyé válik a tevékenységgel. A csatárláncon látszólag magától hullámzik végig az érdes és nehéz zsák, a lapát szinte magától döf bele újra és újra a hatalmas homokkupacba. Ilyenkor van idő gondolkodni. Mi történik? Miért vagyok itt? Miért segítek? Egy-egy összevillanó tekintetben meglátom a másikat. Akik eddig azok voltak a hírekből, egyszerre mind Te-vé válnak. Ebben az új viszonyban értem meg, hogy emiatt érkeztem ide: ezt az én és a te közötti kapcsolatot helyreállítani jöttem. Ki tudja, talán éppen az volt Isten terve, hogy ezen a helyen jusson eszembe Szent Márton, aki az út szélén álló koldussal megosztotta köpenyét. Ha csak kicsiben, ha csak a jelenidő szűkös vitrinében is, de a másfél évezrede fáklyaként világító Szent Márton példáját követtem. Szemközt állni azzal a másikkal, akit végre Te-nek nevezhetek, osztozni vele a szenvedésében és megosztani vele azt, amim van. Nem volt már árvíz, nem voltak már a homoktól véresre dörzsölődött kezek, nem volt veszély sem. Másnap hallottam a rádióban, hogy Ónod az emberfeletti munkának köszönhetően megmenekült. Schell Gergely (Ph 05)
14
B ESZÁMOLÓK
60 éves érettségi találkozó
PAX
ET GAUDIUM
64 éves érettségi találkozó
AZ ESZTERGOMI BENCÉS ÖREGDIÁKOK ÉRETTSÉGI TALÁLKOZÓI z – azóta megszűnt – esztergomi bencés gimnázium öregdiákjai továbbra is összetartanak, így ebben az évben három volt osztály tanulói tartották jubileumi találkozójukat. A hetven éves találkozóra a régi iskolában május 15.-én még öten tudtak eljönni a harmincnyolc érettségiző közül. Ebből az alkalomból írta Füvessi József – aki később a gimnázium énektanára is volt – a következő verset, amelyet meg is zenésített:
A
Ballagásra 1940 május 14. (Így énekeltük…)
2010 május 15 (most meg így)
A hatvan éves találkozót is a régi iskola épületében tartották. Az osztály első Eltettük a könyvet tarsolyunk mélyére, évét 55-en kezdték 1942-ben Simon Együtt indultunk az élet elébe, Árkád osztályfőnökkel. A háború után Az öreg diáknak visszatért az útja: több felvidéki osztálytárs a határmódosíHetven év után itt találkoztunk újra. tás miatt elszakadt tőlük. Az iskolák állaAz ünneplőket megtisztelte jelenlété- mosításakor tovább csökkent a létszám, a vel Németh Szilárd, a BDSZ alelnö- hét növendékpap osztálytárs is kénytelen ke és felesége, és átadta a Diákszövetség volt elhagyni az iskolát. Mindössze 18rubin emléklapját. an érettségiztek 1950-ben. A hatvanöt éves találkozóra június A találkozóra heten tudtak eljönni. 12-én került sor a Budapesten a Maka- Meghívták az érettségi előtt elszakadt dám mérnök Klubban. osztálytársakat is. A találkozón Szo-
A nyolcadik osztály „hadi érettségit” tett 1945-ben. A tanítás a hadi eseméEltesszük a könyvet tarsolyunk mélyére, nyek miatt 1944 decemberében megszaEgyütt indulunk el az élet elébe, kadt, a megszállás után eleinte néhány Az öreg diáknak merre visz az útja: tanuló Sághegyi Medárd osztályfőnök Jövünk-e még erre, csak az Isten tudja. szobájában „tanult”, majd áprilisban folytatódott a tanítás. Az 1944 őszén inVidám diákévek velünk együtt élnek dult osztály létszáma még 33 volt, ezekEmléket idézve padba visszatértek: ből csak 17-en érettségiztek. A többi Kopott öreg padban nem dolgozat készül, tanuló orosz fogságban várta a szabaduÉlet-leckét mondjuk el az elmúlt időkről. lást. (Ami inkább dúlás volt). A találkoBallagó diákok, kedves jó pajtások zón még tizenegyen részt tudtak venni. Isten is megáldjon, amerre csak jártok… Ebből az alkalomból megkapták a Könnyes szemmel, de bátran induljunk az útra, Bencés Diákszövetség vas matúra emlékSok-sok év múltán is: itt találkozunk újra. lapját.
65 éves érettségi találkozó
leczky Ferenc adta át a Bencés Diákszövetség gyémánt matúra emléklapját. Az Esztergom Hotelben tartott közös ebéden és a délutáni baráti beszélgetésen megemlékeztek a volt tanárokról és osztálytársakról. Elhatározták, hogy folytatják a két éve már elkezdett évenkénti találkozót. Nem kerek évforduló ugyan, de a hatvannégy éves találkozót is megtartották a 70 évesekkel együtt, ezzel is megtisztelve az „öregebbeket”. Az osztályból még heten tudtak eljönni. Dr. Boromisza Tibor (Eg 45)
70 éves érettségi találkozó
B ESZÁMOLÓK
15
60 ÉVES ÉRETTSÉGI TALÁLKOZÓ A Győri Szent Benedek Rendi Czuczor Gergely Gimnáziumban május 23-án az iskola által rendezett közös találkozó alkalmával tartottuk 60 éves találkozónkat. Az elmúlt 60 évet és a megelőző 8 év diákkort elevenítettük fel, akik el tudtunk jönni.
2009.
miatt kerültek közénk. Osztályfőnökünk is volt, de Ő azt mondta, hogy neki nincs semmi keresnivalója a tablón, s ezért csak az Igazgató képviseli a tanárokat. Tekintve, hogy első évfolyamosok voltunk az államosított iskolában, a civil érettségi elnök kiélezte a szigorát. A szigor abban nyilvánult meg, hogy 21 főt küldött pótérettségire, ami a győri állami (Révai) gimnáziumban volt. Az ottani tanárok nevettek az elnök buzgóságán, mert mindenkinek sikerült az érettségi. Az érettségi után többen tanultak tovább. Akiket nem vettek fel azok igyekeztek munkába állni. A papi osztályunkból egy fő nyugatra szökött, s ott szentelték fel. Később Kastl-ban lett igazgató, majd a Vatikánba került az NSZK részéről, de a magyar ügyeket is intézte. Az 1996-os pápai látogatásnak Ő is tagja volt a Vatikán részéről. Egy másik kispapot harmadéves korában ítélték el 3,5 évre, de utána nem engedték vissza, és 1956-ban elhagyta az országot.
1941-ben 123 fővel indult az A és B osztály Dr. Németh Bódog és Hollósi Konrád osztályfőnökök vezetésével A tanulmányaink a II. világháború kiterjedése miatt, csak III. osztályos korunkig volt zavartalan, mert 1944. március 19-én a német megszállás miatt vége lett az iskolaévnek. Az iskolánkból ugyanis hadikórház lett. Áprilisban pedig megkezdődtek a bombázások, az elsőnél két osztálytársunk lakása pusztult el, de hála Istennek személyi sérülés nem történt. A napi két légiriadó állandósult és Győrt 13 alkalommal érte légitámadás a háború végéig. (1945. IV.1.) 1944 őszén elkezdtük a tanévet, de csak kis létszámmal, mivel délután volt a tanítás. A Karmelita Rend adott egy kis kápolnát az iskolának, ahol 8-15-en jelentünk meg. Ez a kényszerhelyzet október végéig tartott, mert délután volt a tanítás és akkor már csak 3-5-en tudtak megjelenni. A IV. osztály tanévét 1945 április 10. körül kezdtük már a saját iskolánkban egy osztályban 25-30 fővel Dr. Németh Bódog osztályfőnök irányításával. Sajnos a háború nagyon megtizedelte osztályainkat, mert a 123 főből csak 43-an maradtunk. A nagy létszámú osztályból több társunkról még az érettségiig sem tudtunk meg semmit, hogy hova sodorta őket a világégés. Az V-VII. osztályt régi tanárainkkal végezhettük, de a VII. év végén sajnos elbúcsúztak tőlünk, mert az iskolát államosították. Az osztályunk két részre szakadt. Az egyik rész Igazgatónkkal és osztályfőnökünkkel és nyolc osztálytársunkkal a Papnevelő Intézetbe került. A papi pályára készülő VIII. osztályt a Püspökség kérésére a Bencés Atyák tanították. (VI.-VII.-VIII. osztály volt) A másik 4 főből hárman az Állami Gimnáziumban végezték az I.-VII.-ig a középiskolát, egy személy pedig olyan volt, akit az ország összes középiskolájából kizártak, mert olyan kijelentéseket tett az államosításra. I-VII.-ig a Szombathelyi Premontrei Gimnáziumba járt. ) Az állami iskolában 50-en végeztünk. A végzős osztálynak 31 tanulója kezdte együtt a továbbtanulást 1941-ben, míg a többiek a háború miatt évvesztesek, és a családok költözése
A kulák üldözés is talajra talált osztályunkban, mert 3 fő 27 hónapos munkával segítette a honvédségi létesítmények bővítését, mint munkaszolgálatos, és ezzel védte a Békét. Ezen kívül egy társunk várt még ítéletre, de a forradalom felmentette. Előzetesben volt és Pálfi Aurél atyával raboskodott Pest börtöneiben. Az 1956-os októberi forradalom is ritkította hazai sorainkat, mert 13-an az osztályból, és öten a papi osztályból külföldre távoztak. Amerikába négyen, Ausztráliába 1 fő ment, a többi pedig Európa nyugati és déli részén telepedett le. Sajnos a halál sem kíméletes osztályunkkal, mert a találkozóig 28-an haltak meg. Többen egészségi állapotuk, és a külföldön élők a nagy távolság miatt nem tudtak a találkozóra eljönni. Tizenöten jöttünk össze, de a mellékelt képen 14 vagyunk. A képen levő személyek balról jobbra:
Felső sor: Molnár Benő, Tóth László, Borbély Imre, Takáts Lajos, Csapó Tibor, Szabó Endre Alsó sor: Ábrahám Imre, Gerencsér János, Pozsgai Gyula, Horváth Kázmér, Mohilla Rezső, Vörös Rezső, Mohilláné , Pozsgai Mihály, Pázmándi Péter Borbély Imre (Gy 49)
16
B ESZÁMOLÓK
PAX
ET GAUDIUM
Beszámoló a 2010. évi győri találkozóról
Bencés öregdiákok találkoztak Győrött A szokásos időpontban, május utolsó előtti szombatján tartotta a Bencés Diákok Győri Egyesülete és a Czuczor Gergely Bencés Gimnázium a már évtizedek óta hagyományos közös bencés érettségi találkozót, melynek az idén az 5-10-15...70 éve érettségizett bencés öregdiákok voltak a soros ünnepeltjei. Az ünnepi szentmisét Horváth Dori Tamás (Gy 66) perjel, gimnázium igazgató celebrálta. Homíliájában a találkozás fontosságáról elmélkedett, valamint a bencés diák lét életre szóló, életet meghatározó fontos szerepéről beszélt. Az ünnepi rendezvény a Gimnázium dísztermében folytatódott, melynek díszvendége Prof. Dr. Gergátz Elemér (Gy 60) egyetemi tanár, nyugalmazott agrárminiszter az ötven éve érettségizettek nevében köszöntötte az Alma Matert. A Czuczor Gergely Bencés Gimnázium vezetése a hetven éve érettségizett bencés öregdiákokat jubileumi emlékéremmel ajándékozta meg, majd Péter Tamás (Gy 00) titkár átadta a Bencés Diákok Győri Egyesülete nevében a Győri Bencés Diákokért-díjat dr. Horváth Viktor (Gy 75) sebész főorvosnak, a bencés diákokért végzett kiemelkedő és önzetlen társadalmi munkája elismeréseként. Az ünnepséget a Czuczor Gergely Bencés Gimnázium énekkara, a Collegium Musicum Jaurinense műsora színesítette, majd a találkozó végén átadásra kerültek a bencés ösztöndíjak, melyek a kiemelkedő tanulmányi eredményeket elért egyetemista bencés öregdiákokat segítik. Péter Tamás (Gy 00) 1. képen balról jobbra: dr. Magssy Dániel (Gy 57) elnökségi tag, Molnár Zsolt (Gy 85) elnök, Balogh Pál (Gy 62) elnökségi tag, dr. Horváth Viktor (Gy 75) kitüntetett, Péter Tamás titkár (Gy 00). 2. kép balról jobbra: dr. Magssy Dániel (Gy 57) elnökségi tag, Nagy Jenő (Gy 86) elnökségi tag, dr. Horváth Viktor (Gy 75) kitüntetett, Péter Tamás titkár (Gy 00).
FELHÍVÁS gykori anyaiskolánk: a Horváth Mihály téri Gyakorló Általános Iskola – ma Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium néven ismert – 2011ben ünnepli 100 éves fennállását. Ebből az alkalomból nagyszabású programsorozatra kerül sor, aminek szervezése már elkezdődött. Erről bővebben az iskolánkban és szerény személyemben adunk majd hírt több újság hasábján. Várom az egykori növendékek : hölgyek és urak jelentkezését, akik ebbe az iskolába jártak, az itt megadott elérhetőségeken.
E
Keresem hajdani iskolánk növendékeit, de keresem a Fazekas Mihály Gimnázium elődje:
a Szent Benedek rendi Budapesti Bencés Gimnáziumban – VIII.kerület, Rigó u. – végzett diákokat is, akik 1947/48ig bencés növendékek voltak. Lehet, hogy több hasonló korú volt növendék ismer majd magára és az iskolánkra, de az is lehet, hogy gyermekeink, unokáink esetleg ismerőseink nyúlnak a telefon után, akik valaha az iskola padjait koptatták. Élményeikkel gazdagíthatják az emlékezést. Egyben főhajtás az egykori és a ma is aktív pedagógusok előtt, akik sokat tettek, hogy életre való, tehetséges emberpalántákat neveljenek belőlünk. Asztalosné, Gergely Erzsébet egykori diák Elérhetőségeim:
[email protected] [email protected] [email protected] telefon : 06 / 70- 331 0524
B ESZÁMOLÓK
17
Arany Maturások Találkozója Pannonhalmán 2010. Június 19-20-án z 1960. évben Pannonhalmán érettségizett A. és B. osztályok ötven éves érettségi találkozója 2010. június 19-20-án került megrendezésre. A két osztály hagyományosan jó kapcsolatára jellemző, hogy a nagy esemény időpontjának kijelölése közösen egyeztetett módon történt, hogy legyen mód a találkozásra. Az A. osztályban a Pannonhalmán eltöltött négy év alatt 1956-1960 évek között 49 diák fordult meg. A volt diáktársak közül négyen haltak meg, heten élnek külföldön, kettőről nincs információ. A jubileumi 50 éves érettségi találkozón 27 diák, két tanár és 13 fő családtag, összesen 42-en vettek részt. Minden ötévenkénti érettségi találkozó első mozzanata, hogy a gimnázium bejárati lépcsőjénél, a kőoroszlánoknál osztálykép készül, idén elkészült a tizedik kép. Ezekre a napokra esett Rozmán Vilmos Tivadar prefektus-testnevelő tanár és Domnanovits Tamás Ábel orosztanár születésnapja. A méltó megünneplés, egy szép mozzanata a találkozónak: parádés kétlovas hintó, díszes öltözetű fogathajtóval jelent meg és a várkerületen, a nagy szeretetnek örvendő tanárokat megkocsikáztatták. A találkozó fénypontja délután öt órakor, osztálymise a Káptalanban. Áment Ferenc Lukács és Zsebedics József atyák, az osztály papjai mondták a Szentmisét. Egy osztályteremben került sor az ünnepi vacsorára az „osztályfőnöki órára”. Bensőséges beszélgetések, az igen erős diáktársi kapcsolat megnyilvánulása: lélekben mindenki hozott magával valamit és vitt haza magával valamit Pannonhalmáról.
A
Vasárnap a tíz órás nagymisén találkoztak a bazilikában az A. és B. osztály tanulói. A mise után az arany matúrások átsétáltak a Boldogasszony kápolnába, és a kriptában megemlékeztek elhunyt tanáraikról. Közös ebéd a gimnáziumi ebédlőben. A „nagy család” ötven éves találkozója, mint felejthetetlen esemény lebonyolódott. Hálás köszönet Pintér Ambrus Atyának az atyai törődésért és gondoskodásért, hogy ismét „otthon lehettünk” két napig. Ez a két nap évekre szóló lelki töltést adott mindenkinek! A B. osztály huszonnégy, még élő osztálytársából huszonketten vettek részt feleségeikkel a Bagó Ferenc pannonhalmi polgármesterünk portáján jó, baráti hangulatban, szép időben rendezett összejövetelen. A diákévek hangulatát korabeli zenei felvételekkel, valamint a korabeli és későbbi eseményeket bemutató vetített képekkel elevenítették fel. Az elhunyt diáktársakról az A. osztállyal közösen tartott vasárnapi szentmisén történt megemlékezés. A B. osztály egybentartásáért, összejöveteleink öt évtizeden át tartó megszervezéseiért, barátságaink ápolásáért, az 50. érettségi találkozónk emlékére Gereben Ferencnek hálájukat fejezték ki osztálytársai. A Ph 60 öregdiákjai a Bencés Diákszövetség „arany matúra” emléklapjában küldött megemlékezést köszönik, és további eredményes munkálkodást, jó egészséget kivánnak a Szövetségnek. Meggyes Gábor (Ph 60 A) Szép Ferenc (Ph 60 B)
18
B ESZÁMOLÓK
PAX
ET GAUDIUM
Szekszárd város Pro Urbe díjának kitüntetettje
zetes püspöki és Kalocsa-kecskeméti segédpüspök kinevezést kap. 1995-től a budapesti Központi Papnevelő Intézet rektora és az Egyetemi Templom igazgatója. 2009-től Magyarország katonai ordináriusa.
2010. év Szent István napja a szekszárdiak – a város keresztény katolikus közössége, közöttünk az „Alsóvárosiak” – számára a szokottnál is emlékezetesebb volt. A bencés diákok körére pedig különösen felemelő, hiszen legkiválóbbjaink közül választtatván Bíró László Ordinárius, Tábori püspök urat Szekszárd, megyei jogú város Közgyűlése a város legrangosabb, Pro Urbe Díjával tüntette ki.
Az – eddig is – értékes, az „ora et labora” elhivatást példaszerűen megvalósító életút írott tömörsége nem képes híven megvilágítani a figyelmet, törődést, sokszor hegyeket is megmozgató folyamatos szolgálatot, ami László Püspök Úr sajátja. Szülővárosa különösen sokat köszönhet Neki, rendszeres Vendégünk különböző ünnepekhez kötődően (azokon kívül is), mindenkori épülésünkre – és hasonlóképpen érezhetnek igen sokan Hazánkban, sőt határainkon kívül is.
Bíró László püspök úr
A
A szekszárdiak iránta ápolt szeretetét, tiszteletét zsúfolásig telt padsoraival tükröző Belvárosi Templomban mutatta be Püspök Úr az ünnepet megnyitó szentmiséjét. Homíliájában nagyívű történelmi párhuzammal szemléltette a megmaradás szükségességét, előfeltételeit, s mutatott rá a közösségeknek, családoknak a fennmaradást szolgálani hivatott, elengedhetetlen értékőrző kötelességeire. A kenyér ökumenikus megáldását, szentelését követően, az ünnepség-sor „polgári” részének helyet adó Művészetek Házában nyújtotta át a város Polgármestere Bíró László Püspök Úr kitüntetését, bensőséges, méltó, a kitüntetettek életútját, törekvéseit is bemutató ünnepség keretében. Püspök Úr 1950-ben született Szekszárdon. A Győri Bencés Gimnázium, majd a Győri Hittudományi Főiskola elvégzése után Szekszárdon szentelték pappá 1974 júniusában. Mágocson, majd Szigetváron teljesített szolgálata után 1977–78-ban káplán a pécsi Székesegyházban, majd 1980-tól 1989-ig püspöki szertartó és titkár. 1989-től a pécsi Székesegyház plébánosa. 1990-ben püspöki helynök, 1991ben mesterkanonok, 1994-től teológiai tanár. 1994-ben cím-
Nevéhez köthetően – a Szekszárd Alsóvárosi Római Katolikus Közhasznú Egyesület mozgató, lelkesítő „szellemi atyjaként” is – széles közösségi összefogás, áldozatkészség és munka bontakozott ki. Ennek eredményeként idén június 25én lehetővé vált a (korábban részben romos) Szent János és Pál kápolna felépítésének 250 éves évfordulóján a kápolna megyéspüspöki, együttes megáldása, a külső felújítás befejeztével. Egyházközségi közreműködéssel így fokozatosan megvalósulhat a régi szekszárdi családokban mély gyökereket érintő megszentelt hely újbóli használata. Kapcsolódóan szülővárosához indokolt megemlíteni Püspök Úr kulcsfontosságú közreműködését abban, hogy Szekszárd védőszentje, Szent László nevét kaphatta a 2003ban átadott új Duna-hídunk. Köszöntsük tehát sok szeretettel, tisztelettel Bíró László Püspök Urat kitüntetése alkalmából! Kívánjuk az Úr erőt adó kegyelmét továbbra is, őrizze, óvja Őt és adjon Néki jó egészséget, további kellő energiát Hivatásához! Szeretettel a Tolna megyei bencés diákok nevében: Endrdi István (Ph 63)
KÖNYVAJÁNLÓ
19
NOVUM POCKET KIADÓ http://hu.novumpocket.com/hu/
Dr. Szunyogh Xavér Ferenc: A Lét bölcselete A bölcselet arra keresi a választ, hogy mi az életünk célja és értelme. Ez a könyv ezt a nem könnyû témát, világos, egyszerû és olvasmányos módon fogalmazza meg elsősorban az életbe induló 15-20 éves fiataloknak. A szerző egyházi iskola érettségiző diákjainak írta, de lényegében minden fiatalnak szól, akiket érdekelnek létük alapvető kérdései. Mindazoknak akik olvasták, évtizedek után is mankóul szolgál a világ dolgaiban való helyes eligazodáshoz. ISBN: 978-963-9984-22-6 Ár: 2 850 Ft Formátum: 12 x 19 cm Oldalszám: 212 Dr. Szunyogh Xavér Ferenc, 1895. május 13-án született Tereskén, egyszerű, szegény családban. Okos gyermek volt, kitűnt társai közül. Felkarolta és taníttatta az Egyház, ő pedig ezt úgy hálálta meg, hogy egész életében Istent és az Egyházat szolgálta. Érettségi után, 18 éves korában lépett be Szent Benedek rendjébe, amelyhez egész életén át hűséges maradt. 1928. augusztus 1-jével helyezte a Főapát Úr a budapesti gimnáziumba tanárnak, ahol húsz éven keresztül, az iskola államosításáig tanított. A II. világháború éveiben egy ideig tábori lelkész volt, de háborúellenes szókimondásáért hadbíróság elé állították, és lefokozták „egészségügyi tizedessé”. Az 1948. évi szétszóratás után a létszámában korlátozott Rend nem tudta megtartani sem a monostor, sem a megmaradt két iskola falai között. Ekkor – saját szavai szerint – bencésből kincés lett. 1948 augusztusában a kommunisták hat rendtársával együtt letartóztatták, de később fel is mentették. 1961-ben a magyar katolikus egyház elleni újabb „bekeményítés” keretében, házkutatás után „összes irodalmi munkásságával” együtt elvitte az ÁVO, lakását lepecsételték. Márianosztrán a kötélfonóban és a szőnyegszövőben dolgoztatták. 1963-ban a nagy amnesztiával szabadult 28 havi börtön után, már betegen, 90 paptársával együtt. Szabadulása után nem sokkal nyugdíjasként visszavonult Pannonhalmára az idős papok otthonába, és ott lakott 1980. október 7-én bekövetkezett haláláig.
BENCÉS KIADÓ MEGJELENT! BENCÉS HUMOR 1.
– Áldás, áldomás – hangoskönyv a borról A Bencés Kiadó sorozatának első kötete Zsoldos Xavér, Kovács Márk, Bánhegyi Jób és Heckenast Kolos írásaiból nyújt ízelítőt – összekötő szöveggel, zenei háttérrel, néhány esetben eredeti hangfelvétellel. Nem csupán hangoskönyv, de szórakoztató hangjáték. Sorozatszerkesztő: Hortobágyi Cirill o.s.b. Közreműködnek: Blaskó Péter, Kovács Ákos, Kubik Anna, Suha Balogh József és zenekara Rendező: Szigethy Gábor www.benceskiado.hu
20
KÖNYVAJÁNLÓ
PAX
ET GAUDIUM
„Akkor az érteni tudók ragyogni fognak, mint a fénylő égbolt, s akik igazságra tanítottak sokakat, tündökölnek örökkönörökké, miként a csillagok” (Dán 12,3)
Emlékkönyv Danczi József Villebald OSB születésének 100. évfordulója alkalmából anczi József Villebald 1910. október 16-án született Kürtön. Elemi iskoláit szülőfalujában végezte, majd az érsekújvári Csehszlovák Állami Gimnáziumban tanult és szerzett érettségit (1923-1931). 1931-ben belép a Szent Benedek Rendbe, majd a prágai Károly Egyetemen folytat teológiai tanulmányokat (1932-1936). 1936-ban pappá szentelik. 1936-1938 a pozsonyi Komenský Egyetemen végez tanulmányokat. 1938-ban, Szlovákia déli, magyar lakta területeinek Magyarországhoz való csatolásával magyar állampolgárként tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetemen fejezi be, tanári oklevelet kap. 1939-ben doktori címet szerez magyar nyelvből és szlavisztikából. Disszertációjának címe: „A kürti nyelvjárás hangtana, fonetikai és fonológiai vizsgálata”. 1939-ben Pannonhalmára kerül, s az akkor induló főiskola és gimnázium tanára lesz. Még ebben az évben osztályfőnök is egyben, és nyolc évig vezeti diákjait. Közben nyelvjárási és néprajzi kutatásokat végez, többek között szülőfalujában, Kürtön. 1941-ben a szláv nyelvekkel való elmélyültebb foglalkozás végett beiratkozik a Zágrábi Egyetemre, ahonnan azonban a háborús körülmények m iatt rövid időn belül haza kell térnie. Még ugyanebben az évben rövid ideig tartó katonai szolgálata után Pannonhalmára tér vissza tanítani. 1943-ban a környező falvakban dűlőneveket gyűjt, diákjait is bevonja a néprajzgyűjtésbe. 1945-ben Pannonhalmán éri őt a front. Rövid idő alatt megtanul oroszul, és az érkező orosz katonákat a várban már saját nyelvükön köszönti. Azáltal, hogy tolmácsként működött, hozzájárult ahhoz, hogy a vár, és a benne élő menekültek túlélték a háború borzalmait. Emberek ezrei köszönhetik neki életüket. 1947-ben „Orosz nyelvkönyv az általános iskolák V. és VI. osztálya számára” címen tankönyvet ír. Miután 1949-ben megindul a szerzetesrendek feloszlatása, ő önként vállalja a lemondást. Ekkor kerül Balatonendrédre plébánosnak. 1951-ben viszont el kellett hagynia plébániáját. Győrbe költözik. 1951-1962 között tizenegy évig állami iskolákban orosz nyelvet tanít. 1962-ben tér vissza Pannonhalmára, az államilag elismert rendi keretbe. 1963-1973 között tíz éven át a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium igazgatója és a rendház házfőnöke. Vezetése alatt a gimnázium hírneve egyre erősödik.
D
A NÁDASI ALFONZ KATEDRA őszi előadásai. NEMCSAK ÉRETTSÉGIZŐKNEK!
IRODALMI ESTÉK a kapuvári Szent Anna Plébánián minden alkalommal este 6 órai kezdettel. Szeptember 21. - Kedd Literatura sacra a XX. századi magyar lírában: Adytól Nagy Gáspárig. Október 19. - Kedd Katolikus költők a XX. században: Harsányi Lajos, Sík Sándor, Mécs László,... Mentes Mihály, Vitnyédi Németh István... November 9. - Kedd Tolsztoj és az orosz irodalom és magyar fogadtatása December 7. - Kedd A XX. századi prózafejlődés és Németh László életműve: a regény-, dráma- és esszéíró. A RENDEZVÉNY NYILVÁNOS, A BELÉPÉS DÍJTALAN. MINDENKIT SZERETETTEL HÍVUNK ÉS VÁRUNK. Dr. Cs. Varga István (Gy 64)
Miközben tanít, nevel, oktat, állami iskolákban, majd a gimnázium igazgatójaként, soha nem feledkezik meg papi teendőiről. Amikor titokban lehetett csak, akkor is bejárt a rendházba elvégezni a szentmisét. Majd igazgatóként is, minden reggel háromnegyed hatkor misézik. Mindemellett pedig kutat, fordít, publikál, előadásokat tart. A nyelvészet és a szlavisztika a fő területe. Kutatja bencés elődeinek, Czuczor Gergelynek, Jedlik Ányosnak, és Szeder Fábiánnak életét. A szlovák költészet nagyjainak műveit Ludovit Štur, Ján Kollár, Ján Hollý) szlovákból, valamint misztikusokat, szentek életét latin nyelvből fordítja magyarra. Dolgos és eredményes élete 1977. december 21-én bekövetkezett halálával zárul. Az Emlékkönyv amellett, hogy részletesen bemutatja Danczi József Villebald gazdag életútját, hangsúlyosan saját műveinek a megismertetését tűzte ki célul. Újraolvashatóak itt a legfontosabb, nyomtatásban is megjelent nyelvészeti és néprajzi munkái, továbbá néhány, kéziratban maradt történeti, nyelvészeti, néprajzi dolgozata. A kötetet kiegészítő fénykép- és dokumentumanyag szintén az életmű minél árnyaltabb megismertetését szolgálja. Aki szeretné megrendelni a könyvet, a
[email protected] e-mail címemen, illetve a 70/253-3708-as flottás számomon megteheti. Péter Tamás (Ph 00) BDGYE titkár
S ZERVEZETI
21
HÍREK
Szombathelyi Szervezet Pénzes Balduin 2010. II. félévi programok Szeptember 4.
Pénzes Balduin Centenárium Emlékülés és táblaavatás Ikerváron Az Új Ember alapító főszerkesztőjének szülőfalujában
Október 11.
Brunbauer József diáktársunk a Rába BPW vezérigazgatójának előadása Szombathely Szent Márton Látogatóközpontban
November 4.
A Magyar Tudomány Napja Gál Geláz OSB emléktáblájának avatása Szombathely Kossuth u. 7.sz. szülőházán
December 20.
A BDSZ Évzáró vacsorája Szombathely Pannónia étterem különtermében Matura emléklapok átadása
Szegedi Területi Szervezet 2010/11 évben a következő programot tervezte: Szeptember hónapban: Közös találkozót tervezünk a Szegedi Egyetemi Tagozattal. Október hónapban: Baráti összejövetelünket tartjuk "Király tanyán", ahol betekinhetünk a templomos lovagok közösségébe. December hónapban adventben minden kedden közös hajnali misére hivjuk diáktársainkat a Szegedi Szent Rókus templomba. 2011. március hónapban Tiszaszigetre látogatunk, ahol Lengyel Antal sac (Ph 62) plébániáját és lelkipásztori munkáját ismerhetjük meg. Szeged, 2010. aug. 25-én. Atlasz Henrik (Ph 52)
bencés szerzetes, irodalomtörténész, az Új Ember főszerkesztője születésének 100. évfordulóján a Bencés Diákszövetség Szombathelyi Szervezete és Ikervár község emlékülést szervez, a neves tudós szülőhelyén Program: 10.00 Szentmise a római katolikus templomban homíliát mond: Dr. Várszegi Asztrik főapát úr 11.00 Emléktábla elhelyezése a templomban 11.30 Emlékülés a kultúrházban Előadások: Hegedűs Odó OSB: Pénzes Balduin a tanár és szerzetes Soós Viktor Attila történész: Pénzes Balduin az író és szerkesztő Mindenkit szeretettel várunk!
Keszthely-Zalai Szervezet Hírei Dr. Léber Mihály plébános úr (Ph 66) bencés diáktársunk búcsúztatása Huszonegy évi, a keszthelyi Nagyboldogasszony templomban eltöltött szolgálata után az érsek atya 2010. augusztus 01-től nyugdíjazta Dr. Léber Mihály (Ph 66) diáktársunkat. A BDSZ Keszthely-Zalai Szervezete 2010. június 23-án vacsorával egybekötött szerény ünnepség keretében mondott köszönetet a huszonegy évi szolgálatért. A rendezvényen megjelent Ruzsics Ferenc, Keszthely város polgármestere, Manninger Jen, a Zala Megyei Önkormányzat Elnöke, a Térség Fideszes Országgyűlési képviselője, és több mint negyven Bencés Öregdiák. Ezúton is békés boldog nyugdíjas éveket kívánunk kedves Mihály atyánknak. A Keszthely-Zalai BDSZ ez évi programjai 2010. szeptember 25. (szombat): Nádasd-Körmend-Ják autós kirándulás. 2010. november 14. (vasárnap) 10.30 h: Bencés Szentmise Nagykanizsán a Jézus Szíve Templomban (felsőtemplom, Nagykanizsa, Deák tér 4.). Utána közös ebéd a Kiskakas étteremben. A SÖRÖZÉS TOVÁBBRA IS: KESZTHELYEN A HOTEL BACCHUS ÉTTERMÉBEN (Keszthely, Erzsébet Királyné útja 18.) MINDEN HÓNAP ELSŐ HÉTFŐJÉN 18 ÓRAKOR VAN. Diáktársi üdvözlettel: Benk Zoltán (Gy 84) Elnök
Bajai Szervezet Hírei: A bácskai területi szervezet évente megrendezett találkozója,
a BAJAI HALÁSZLÉ!!! október 9-dikén lesz. A Területi Szervezeti tagok külön értesítést is kapnak majd. Vancsura László (Ph 84)
22
S ZERVEZETI
PAX
HÍREK
ET GAUDIUM
Budapesti területi szervezet programja 2010. szeptember 13. Baksa József: Rozsnyói vagyok 2010. október 11. Dr. Medve-Bálint Lajos: Securitate és gondviselés 2010. november 8. Dr. Takács Miklós: Őszintén Újvidékről 2010. december 13. Pákh György: Kárpátaljáról jöttem
Székesfehérvári szervezet „Gyere velem Gyugy-ra, a gyugy-i búcsúra!” – énekli megzenésített versében a helyi polgármester: Jelenka György, aki korát meghazudtoló fiatalossággal szervezi a somogyi falu életét. Ez év júniusában erről mi magunk is meggyőződhettünk, mikor Szekér Miklós (Gy 69) diáktársunk meghívására ellátogattunk a településre, hogy megismerkedjünk a helyi nevezetességekkel, illetve részt vegyünk egy jófajta csapatépítő tréningen. A kis falu valóban csodálatos volt, megtekinthettük az egyedülálló „Nemzetünk nagyjai” stációt, mely méltó módon állít emléket történelmi hírességeinknek. A falu árpád-kori temploma ősi búcsújáróhely, a közelmúltban került sor teljes felújítására. Délután a Trunkó-borászat borait kóstoltuk, majd házigazdáink: Szekér Miki és Gabi tartottak bennünket igazán jól, hűen méltán híres vendégszeretetükhöz. Másnap szabadtéri szentmisén vettünk részt, hogy ne csak testben, de lélekben is feltöltődhessünk a következő napokra. Dr. Bodnár Zoltán (Ph 94) Évvégi programjaink: 2010. szeptember 04-én vadfőző verseny a soponyai vadászháznál; 2010. szeptember 25-én Székesfehérvári Lecsófesztivál; 2010. szeptember 30-án baráti találkozó a Ribillió Sörözőben; 2010. október 1-2-án arborétum-tisztítás a Bakonybéli Monostorban 2010. október 28-án havi összejövetel és előadás a Ribillió Sörözőben, 2010. november 25-én bencés sörözés és előadás a Ribillióban; 2010. december 22-én vesperás a ciszter templomban, majd karácsonyi vacsora a Ribillióban. Programjainkról részletes információt az egyesület honlapján, a www.bdsze.info címen találhattok, mindannyiótokat szeretettel várunk!
A találkozások helyszíne a budai Szent Benedek Iskola (1011 Budapest Fő u. 30.) Kezdési időpontok minden alkalommal 17 órakor. Szeretettel várunk minden érdeklődőt. Ember Károly (Bp 51) Hírek: Szunyogh Xavér Ferenc OSB halálának harmincadik évfordulójára Juhász József és Dányi Dezs kiadta egyik írását, amit egyedül az osztályának állított össze és csak egy stencil másolatban tudták Pannonhalmán fellelni. Szeretnénk a könyvet minél szélesebb körben terjeszteni a volt bencés diákok között. A könyv a Bookline Webáruházban, és annak létező könyvüzleteiben, valamint a Fókusz Könyváruházban kapható. Juhász József (Bp.46)
Veszprémi Szervezet
KÉZFOGÁS 2010 – Tihany a szerzetesi, egyházi iskolák növendékeinek ünnepi találkozója, 16. alkalommal 2010. november 6-án, szombaton 10.00-tól a Tihanyi Bencés Apátságban. A rendezők szeretettel hívják-várják a bencés diáktársakat az ünnepi, jubileumi alkalomra.
23
I N M EMORIAM
Kedves Diáktársak! Fájdalommal tudatom, hogy osztálytársam,
Radnai Dávid Szomorúan tudatom, hogy
Prof. dr. Fehér János (Gy 52) a Bencés Diákok Győri Egyesületének tagja 2010. május 28-án, a számára mindennapos munka, gyógyítás közben tragikus hirtelenséggel elhunyt. Váratlan halálával egy dolgos élet tört ketté. Élete utolsó percéig a hivatását szolgálta, betegeit gyógyította, tanítványainak tudást adott át és kutatta az emberi élet és a betegségek ismeretlen okait. Ereje kifogyhatatlannak és munkabírása végtelennek tűnt, hiszen aligha lehet hiánytalanul számba venni azokat a feladatokat, amelyeket elvégzett, és azoknak a terveknek a sokaságát, amelyeket még meg kívánt valósítani. A meghiúsult tervek ellenére Fehér János professzor élete mégis teljes volt. Hiszen oly sok mindent elért, ami munkásságát és nevét méltán a legnagyobbak közé emelte. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. számú Belgyógyászati Klinikáját (1983-1993) tíz éven át vezette. 1986-tól 2002-ig az Országos Belgyógyászati Intézet igazgatója, 1986-tól 1991-ig a Belgyógyászati Szakmai Kollégium elnöke, 1996-tól 2000-ig az Orvosszakértői Szakmai Kollégium tagja. Az egyetemi oktatásban és továbbképzésben nemcsak az egyetemi oktatók számára kötelező feladatokat vállalta, hanem több, az oktatásban hasznos szakkönyvet, jegyzetet készített. Számos hazai és nemzetközi tudományos társaságnál töltött be vezető szerepet. A gyógyítás mellett legkedvesebb elfoglaltsága az Orvosi Hetilap szerkesztése volt, melyet 1989 óta látott el. Számos elismerése közül ki kell emelni szülőfaluja, Győrújbarát díszpolgári címét, melyre rendkívül büszke volt. Mindemellett 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki, 2005-ben a Petz Aladár Oktató Kórház Nyári László-nívódíjban részesítette. Szakmai munkássága mellett sokat foglalkozott a bor és az egészség kapcsolatával. Több hazai borlovagrend alapítója, tagja és tisztségviselője volt. Fehér János professzor melegszívű egyénisége, mások iránti figyelme és segítőkészsége a betegek, a tanítványok és a munkatársak közül sokak tiszteletét és szeretetét váltotta ki.
július 13-án tragikus hirtelenséggel elhunyt. Temetése július 23-án volt az ipolytölgyesi temetőben. Radnóka! Isten Veled! Emlékedet örökké őrizni fogjuk! Szabó Tibor (Ph 06) (Diáktársunkról következő számunkban emlékezünk meg. A szerk.)
Biczó Aranka ( Ph 56) a forradalomban megperzselődött, ki kellett mennie. Kanadába került. Ott Aranca McDonnell lett, öt fiút nevelt fel, szoros barátságban volt a kinti magyarokkal, de különösen sokat voltak együtt Szörényi Évával. Sokáig szoros kapcsolatban, levelezésben voltunk. Most kaptam testvérétől az értesítést, hogy Ari 2010. július 23-án Altzheimer-kórban meghalt. Geszler Ödön (Ph 57)
24
S ZERVEZETI
2010. évben működő területi szevezeteink: Bácskai [Bá] 6500 Baja, Liget u. 7. 79/321-028, 30/488-0470 Vancsura László (Ph 84) Budapesti [Bp] 1085 Budapest, József krt. 43. 1/266-6750 Ember Károly (Bp 51) Délkelet-magyarországi [Dm] 6791 Szeged, Barátság u. 2/a 62/460-288 Atlasz Henrik (Ph 52) Egri (Heves megyei) [He] 3300 Eger, Hadnagy u. 11. 36/517-209 Dr. Hanis Béla (Gy 75) ÉK-magyarországi [Km] 3907 Tállya, Rákóczi u. 37. 47/398-118 Dr. Sója Szabolcs (Ph 58) Fővároskörnyéki [Fk] 1211 Bp., Kossuth L. u. 24. 8/35. 1/277-2186 Kovács Dezső (Cs 51) Győri [Gy, BDGYE] 9022 Győr, Széchényi tér 9. ( Jedlik terem) 96/315-988, 20/520-5766 Molnár Zsolt (Gy 85) Keszthelyi [Kh] 8360 Keszthely, Schwarz D. u. 84. 83/515-113, 515-110 Benkő Zoltán (Gy 84) Komárom–Eszt. [Tb] 2800 Tatabánya, Béla király krt. 20. I.2. 34/334-973, 30/904-0943 Domnanovich Tamás (Kg 49) Kőszegi [Kg] 9730 Kőszeg, Munkácsy u. 3. 94/361-162 Molnár Attila (Gy 71) Piliscsabai [Pp] 1125 Budapest, Mátyás király út 47. 1/466-7615 Dr. Maróth Miklós (Ph 61) Somogyi [Sm] 7523 Kaposfő, Kossuth L. u. 163. 82/577-020, 70/332-8577 Dr. Antal László (Ph 73) Soproni [So] 9400 Sopron, Templom u. 1. 99/523-766 Dr. Németh István (Gy 74) Székesfehérvár [Szf ] 8000 Székesfehérvár, Távírda utca 2/A. III/9 30/97-11-982 (flottás) Dr. Bodnár Zoltán (Ph 94) Szombathelyi [Sz] 9700 Szombathely, Tóth Árpád út 39. 94/312-594, 30/9472-966 Dr. Andor Ferenc (Gy 62) Tolna m. [To] 7100 Szekszárd, Kőrösi Csoma Sándor u. 32. 74/314-364, 20/9423-517 Endrődi István (Ph 63) Vp Megyei [Vp, BDVE] 8200 Veszprém, Mártírok u. 11. 88/406-670 Radó András (Gy 64)
A BDSZ ügyvezető elnökségének címei: BISCHOF PÉTER elnök, tel.: 88/406-670
[email protected] DR. NÉMETH SZILÁRD alelnök, tel.: 1/279-1478
[email protected] DR. BODNÁR ZOLTÁN főtitkár, tel.: 30/97-11-982
[email protected] 1. Egyesületünk új dokumentációs központja: 1143 Budapest, Ilka utca 31. Péter Tamás (Gy 00) egyesületi titkár T.: 20/229-5420 (flottás szám)
[email protected] 2. A kiadványainkba szánt küldeményeket a továbbiakban a BDSZ Ilka utcai címére küldjétek, vagy Kovács Péter szerkesztőnek:
[email protected] Flottás tel.:20/344-1134 Honlapunk: www.bencesdiak.hu Levelezőlista: groups.google.hu/group/bdsz
PAX
HÍREK
ET GAUDIUM
Egyetemi tagozatok az országban: BUDAPESTI EGYETEMI TAGOZAT ELTE: Szabó Tibor Zsombor budapesti tagozat vezetője Tel.: 06/20/387-5851 Email.:
[email protected] BME: Lázár Levente Tel.: 06/20/280-80-58 Email.:
[email protected] PPKE: Kovács Lóránt Tel.: 06/30/406-87-57 SOTE: Toldi Gergely Tel.: 06/20/436-7181 Email.:
[email protected] GYŐRI TAGOZAT: Körmendi Gábor (új elnök választása folyamatban) Tel.: 06/20/319-2727 Email.:
[email protected] PÉCSI TAGOZAT: Zagorácz Márk Tel.: 06/20/917-8912 Email:
[email protected] SZEGEDI TAGOZAT: Végi Ádám Tel.: 06/20/218-9604 Email.:
[email protected]
Díjmentes irodai szelektív papírgyűjtő program 2008 ősze óta környezetvédelemmel, papírgyűjtéssel foglalkozó Inest Nonprofit Kft. megkezdte díjmentes irodai szelektív papírgyűjtő szolgáltatását cégek, irodák, irodaházak, intézmények részére. Az irodákban keletkező fekete-fehér és színes papírhulladék gyűjtésére praktikus formát, hullámkartonból készült dobozt ajánlanak. Ez a gyűjtőhely méretében és formájában egyaránt illeszkedik az irodai környezetbe. A dobozban összegyűjtött papírhulladékot igény szerinti rendszerességgel térítésmentesen elszállítják, és biztosítják a papírhulladék nyersanyagként történő hasznosítását. Iratok biztonságos megsemmisítését is vállalják hivatalos igazolás kiállításával. A papírhulladékból 100 százalékban újrahasznosított alapanyagú környezetbarát termékek (például WC-papír, kéztörlő, papírzsebkendő) gyártását is támogatják.
A
Bővebb tájékoztató: www.inest.hu SZŰCS JÁNOS (Ph 84) Tel.: 20/9393-280 (flottás szám) A Bencés Diákszövetség Hírlevele Felelős kiadó: A BDSZ elnöke Felelős szerkesztő: Kovács Péter Főszerkesztő : dr. Scherer Norbert Lapterv és tördelés: Hordós Csaba Korrektúra: dr. Mester Sándor Faber Stúdió, Veszprém, Mártírok útja 11. Nyomta a Béda Books Nyomda, Bp., X.; tel.: 1/433-5152