HÍRLEVÉL 2013. JÚLIUS
A Magyar Diáksport Szövetség kéthavi rendszerességgel megjelenő belső kiadványa
DIÁKOLIMPIA® Május és június hónapban zajlottak le a 2012/13-as tanév utolsó országos döntői. A sikeres megyei döntőket követően május 22–29. között rendezték a Telekom Labdarúgó Diákolimpia® országos döntőjét 4 korcsoportban Fonyódligeten. Az I. korcsoport eredményhirdetése Novák Dezső, Gelei Károly, dr. Nébald György és Ihász Kálmán olimpiai bajnokok részvételével zajlott. A IV. korcsoportban Pécs, az V-VI. korcsoportban Gyula városa rendezett színvonalas döntőt. Május 28. és június 4. között változó időjárási körülmények közepette – esőben, ellen-, Külön érdekesség, hogy kis iskolaként a Bői Általános Iskola fiú labdarúgó csapata megnyerte a IV. korcsoportos kispályás labdarúgó diákolimpia országos döntőjét, és a kis iskolák sportversenyének labdarúgó országos döntőjét is.
A III. korcsoportos egyéni pályabajnokság országos döntőn Garbacz Tamás, a budapesti Szent Korona Általános Iskola versenyzője a 60 méteres síkfutásban 7,50 másodperces idővel utasította maga mögé a mezőnyt, állított fel diákolimpiai rekordot, és ugyancsak Tamás javította meg a távolugrás eddigi eredményét 6,10 méteres teljesítményével. A „szentkoronás” fiúk futottak a leggyorsabban a 4x100 méteres váltófutásban is, így mostantól az iskola neve mellett szerepel, hogy ők a versenyszám diákolimpiai csúcstartói is, egyben Garbacz Tamás harmadik aranyérmét gyűjtötte be a váltó tagjaként. A leányoknál Furulyás Lili, a budapesti Pestszentlőrinci Német Nemzetiségi Általános Iskola diákversenyzője 60 méteren javította meg az eddigi diákolimpiai
Befejeződtek a 2012/13-as tanév országos döntői valamint hátszélben – került megrendezésre a Puskás Ferenc Stadionban az Atlétika Ünnepe. A zord időjárás ellenére a fiatalok több országos csúcsot, ranglistavezető és sok egyéni legjobbat, a korosztályos és a felnőtt élvonal szemüvegével is jó eredményeket értek el. Miskolc látta vendégül az Összevont Labdajáték Diákolimpia® III. korcsoportos országos döntőjét június 17. és 19. között. Az impozáns nyitóünnepséget követően kezdetét vette az Olimpiai Piknik, amelyen Gedó György olimpiai bajnok ökölvívó, táncház, a Decathlon jóvoltából különböző sportés játéklehetőségek, valamint koncert várta a résztvevőket. A 68 csapat 4 sportágban, 7 helyszínen küzdött meg a Magyarország Diákolimpia® Bajnoka címért. A miskolci döntővel egyidőben az V. korcsoport Összevont Labdajáték Diákolimpia® országos döntőit Debrecenben rendezték meg. rekordot, Kun Zita, az egri Balassi Bálint Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola diákversenyzője pedig a távolugrásban állított fel új „mini ötkarikás” bajnoki eredményt. A IV. korcsoportos egyéni bajnokság országos döntőjén Bodó Viktor, az alsóörsi Endrődi Sándor Református Általános Iskola és Kézilabda Utánpótlásközpont diákja tartja ez évtől 85,70 méteres eredménnyel a kislabdahajítás új rekordját. A leányoknál két versenyszámban nem csak bajnokot avattak, de az aranyérmesek egyben új bajnoki csúcsot is felállítottak. Tóth Lili Anna, a dombóvári József Attila ÁMK tanulója 1500 méteren 4:41,90 mp-es idővel, míg a kislabdahajításban Cozac Ramóna, a komlói Önkormányzat Általános Iskolájában tanuló diák 64,86
A IV. korcsoportban Mezőberény a kosárlabdázóknak, Szeged a röplabdázóknak adott otthont. A korcsoportos kézilabda országos döntőt a júniusi történelmi dunai árvízi helyzetre való tekintettel 2 héttel halasztani kellett. Végezetül, a tanév utolsó Diákolimpiájaként, Zánkán került megrendezésre a Kis Iskolák Sportversenyének országos döntője. Ezúton köszönjük az országos döntők rendezőinek az áldozatos munkájukat.
Leány kézilabdások közül kiemelkedett a Tamási Oktatási és Nevelési Intézmény, amely III., IV. és V. kcs-os csapataival is bejutott az országos döntőkbe, sőt a legkisebbek között aranyérmet szerzett.
méteres eredményével írta be nevét az annalesekbe. Az V-VI. korcsoportok viadalán kiemelkedő eredményt ért el Szilágyi Réka, a szolnoki Széchenyi István Gimnázium V. kcs-os tanulója, egyben jeles kézilabdázója, akinek 55,03 méteres eredménye nemcsak diákolimpiai bajnoki csúcs, de egyben a MASZ ifjúsági korosztályának legjobb eredménye is. A nyíregyházi Vasvári Pál Gimnázium versenyzőjének, Szikszai Róbertnek, a VI. kcs. diszkoszvető versenyszámának 63,76 méteres diákolimpiai rekordját a MASZ is számon tartja, mint junior csúcs, amire igazán büszke lehet Róbert is és felkészítői is. Meg kell még említeni Móricz Bálintot, a szombathelyi Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnázium versenyzőjét, aki 400 m-en beállította az általa tartott eddigi legjobb felnőtt eredményt (47,57 mp).
1
A Zánkán megrendezett, 200 fő tanulólétszám alatti Kis iskolák sportversenye diákolimpiai országos döntőn a balatonszemesi Reich Károly Általános Iskola, Sportiskola leány kézilabdásai a tavalyi esztendő eredményét megismételve, másodszor vehették át a jól megérdemelt aranyérmet. A fiú labdarúgók új bajnokot avattak, a Vas megyéből érkezett bői Általános Iskola tanulói a IV. korcsoport után a „kis iskolák” bajnoki dobogójának legfelső fokára is felállhattak. Az atléták versenyén a nagy hőség miatt ez évben nem születtek új bajnoki csúcsok, de a csapatversenyek során a zamárdi Fekete István Általános Iskola aranyérmes fiai, valamint az ezüstérmes leányok szereplése óriási sikert hozott, hiszen az iskola történetében először vihették haza az összetett pontverseny győztesének járó „Kováts Tibor Vándorserleget”.
KOMMUNIKÁCIÓ Projektindító A Magyar Diáksport Szövetség útnak indította „A testnevelés új stratégiájának és a fizikai állapot új mérési rendszerének kialakítása és az önkéntes részvétel ösztönzése a komplex iskolai testmozgásprogramok szervezésében” elnevezésű kiemelt projektjét. A projekt során elkészül az iskolai testnevelés stratégia, létrejön egy megújult iskolai testnevelés módszertan, sor kerül a fizikai állapot új mérési és értékelési rendszerének kialakítására, és elindult a Diáksport Önkéntességi Program. A projekt a szakma és a nagyközönség számára „T.E.S.I. (Testnevelés az Egészségfejlesztésben Stratégiai Intézkedések) - Mindenki testnevelése” néven kerül megvalósításra. A projektindító eseményre 2013. május 24-én a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium sportcsarnokában került sor. Az eseményen részt vett Dr. Lengyel Györgyi, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára, Dr. Simicskó István, az EMMI sportért és ifjúságért felelős államtitkára, Dr. Kovács Zoltán, az EMMI társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára és Sarinay Zoltán, az EMMI Köznevelésért Felelős Államtitkárságának képviselője, valamint díszvendégként Dr. Kenneth H. Cooper, aki Balogh Gáborral az MDSZ elnökével szándéknyilatkozatot írt alá a Magyar Diáksport Szövetség és a Cooper Intézet együttműködésére vonatkozóan. Mr. Coopert az esemény előtt Orbán Viktor miniszterelnök is fogadta Balogh Gábor kíséretében.
Elindult az MDSZ szakmai és képzési programsorozata A Magyar Diáksport Szövetség 2013. június 24-27. között belső szakmai programsorozatot szervezett, amelynek keretében az MDSZ országos központja, megyei szervezeteinek közreműködő munkatársai és a regionális szolgáltatási pontok dolgozói közösen tekintették át az MDSZ által megvalósítandó aktuális feladatokat, különös tekintettel a TÁMOP-3.1.13 kiemelt projekt végrehajtása során felmerülő kérdésekre. A szakmai programsorozaton bemutatkozott az MDSZ valamennyi szervezeti egysége, a vezetőség prezentációin pedig megismerhettük az elnökség által meghatározott stratégiai irányokat, így többek között a Diákolimpia® versenyrendszerének fejlesztését szolgáló elképzeléseket. Az operatív kérdések egyeztetésére műhelymunkán, szekciós foglalkozásokon keresztül nyílt lehetőség. A régiós szolgáltatási irodák munkatársaival együtt került sor az együttműködés részleteinek egyeztetésére, a kommunikációs tréningen pedig a kiemelt projekt további szakmai megvalósítása során hangsúlyos kommunikációs feladatokról és az ehhez szükséges eszközök illetve arculati elemek használatáról kaphattunk tájékoztatást. A szakmai találkozó kiváló lehetőséget biztosított az elnökség, az MDSZ munkavállalói és a megyei titkárok közötti személyes eszmecserére, melynek folytatására közös igény fogalmazódott meg.
2
DIÁKOLIMPIA®
Folyamatban a Diákolimpia® megújítása A tavasszal lezajlott megalapozó felméréseket, kutatásokat követően a Diákolimpia® megújítása a tényleges, operatív szakaszához érkezett. Május hónapban az alábbi öt témakörben kerültek konkrét feladatok azonosításra: IT/Nevezés, motiváció, kommunikáció, szponzoráció, valamint versenykiírás. A nevezési rendszer megreformálásával szeretnénk egy felhasználóbarát szoftvert kialakítani, úgy, hogy a rendszer képes legyen kapcsolódni más felületekkel (KIR, felvi.hu), amelyekkel a jövőben még egyszerűbb, még kevesebb adminisztrációval lehetne a nevezéseket elvégezni. Ezenfelül további kényelmi funkciók beépítését is tervezzük. A Diákolimpia® működésének feltétele, alapja, hogy a benne részt vevő valamennyi szereplő kellően motivált legyen, a versenyzők, a testnevelők, valamint a szervezésben részt vevők egyaránt. Ennek érdeké-
ben felvettük a kapcsolatot külső szervezetekkel, többek között a Köznevelésért Felelős Államtitkársággal, illetve a KLIK-kel. A megújulás során teljesen új, saját arculatot kap a Diákolimpia®. A friss külső mellett mindenképpen szükségesnek tartjuk a belső, azaz a verseny- és rendezvényprotokoll, illetve eseménykommunikáció egységesítését. A kommunikációban a későbbiek során megjelennek, illetve nagyobb hangsúlyt kapnak a diákok által használt felületek (Facebook, illetve mobil applikációk), valamint a testnevelők részére ismét nyomtatott
formában tervezzük kiadni a versenykiírást. A megyei bevételek csökkenésével elengedhetetlen addicionális források bevonása a Diákolimpia® rendszerébe. Ennek megfelelően kezdeményező szponzorációs magatartás kialakítását tervezzük, amelyhez szponzori kiajánlókat készítünk. Folyamatban van a 2013/14-es versenykiírás elkészítése. A versenykiírás a sportági szövetségek, a Diákolimpiai Bizottság, diákolimpiai albizottságok, a Stratégiai Bizottság, valamint a megyei tagszervezetek bevonásával készül.
3
JOG / NEMZETKÖZI KÜLDÖTTGYŰLÉS A Magyar Diáksport Szövetség 2013. május 30. napján küldöttgyűlést tartott a Puskás Ferenc Stadion toronyépületében. A küldöttgyűlés egyhangúlag elfogadta az MDSZ 2012. évi tevékenységéről szóló elnökségi beszámolót, az MDSZ 2012. évi mérlegét és közhasznúsági mellékletét, továbbá az MDSZ Felügyelő Bizottságának jelentését. Az MDSZ Alapszabályának módosítására a technikai jellegű pontosításokon túl az MDSZ újonnan vállalt feladataival összefüggő módosítások beemelésére, az MDSZ szervezeti egységeinek, valamint strukturális felépítésének módosítására való tekintettel került sor. Új munkakör létrehozására is sor került, az Alapszabály módosítása után a szakmai igazgató segíti az MDSZ alapcél szerinti tevékenységeit, szoros együttműködésben az elnökséggel. A küldöttgyűlésen Szlatényi György leköszönő főtitkár – akinek sokéves eredményes munkáját az MDSZ vezetése ezúton is szeretné megköszönni – elbúcsúzott a küldöttektől és bejelentette, hogy 2013. július 1-jétől a Magyar Evezős Szövetség főtitkára lesz.
Elnökség A Küldöttgyűlés a korábban lemondott elnökségi tagok helyére három új tagot választott meg. Frányóné Németh Angéla az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyi Fejlesztéspolitikai Főosztály főosztályvezető-helyettese, szakmai tanácsadó. Fő tevékenységi területe a 2007–2013as uniós tervezési ciklus egészségügyi forrásainak hatékony felhasználására vonatkozó szakmai és pénzügyi tervezés, a kapcsolódó akciótervek kidolgozása, a pályázatok előkészítése, nyomon követése és értékelése.
Részt vesz az Európai Unió 2014–2020 közötti tervezési időszakára vonatkozó előkészítésben, a kapcsolódó dokumentum- és jogszabálytervezetek humánágazati álláspontjainak és a tárcaálláspont kialakításában. A Diákolimpia® versenyrendszerét két gyermekén keresztül ismeri, hiszen mindketten több sportágban is bekacsolódtak iskolájuk színeiben a diákolimpiai küzdelmekbe. Egri Gyula 1992 óta tanít a budaörsi Illyés Gyula Szakközépiskolában testnevelő tanárként, munkaközösségi vezetőként. A testnevelésórák megtartása mellett nagyon fontosnak tartja az iskolai Diáksport Egyesületben végzett sportági oktatást is. Elsősorban atlétikában ért el kimagasló eredményeket tanítványaival. 2005-ben a sportági eredményességéért megkapta a Pest megye legjobb ifjúsági atléta edzője címet. Nagyon széleskörű és jó kapcsolatokat épített ki a Pest megyei diáksport életben tartása érdekében. A Pest Megyei Diáksport Szövetség elnökeként igyekszik a diákolimpiai versenyek megyei rendezvényeit méltó körülmények között, színvonalas szakmai igényességgel szervezni. Tagja a Magyar Diáksport Szövetség Stratégiai Bizottságának, ahol messzemenően képviseli a megyék érdekeit. Thaisz Miklós az Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkári Kabinet politikai tanácsadója. Többéves középiskolai tanárként
szerzett gyakorlat után 2010-től az Oktatásért Felelős Államtitkárság munkatársa, részt vett a pedagógus életpályamodell kidolgozásában, tapasztalatokat szerzett uniós programok és a köznevelési kérdésekkel kapcsolatos jogszabályok előkészítésében. Európai uniós szakértőként és kommunikációs végzettségével az MDSZ stratégiai tevékenységeihez eredményesen járulhat hozzá. Egy éve immár közelebbről is figyelemmel kíséri az MDSZ tevékenységét, számos alkalommal segített közvetíteni a tárca, az államigazgatási vezetők és az MDSZ elnöksége között.
Tiszteletbeli alelnök A küldöttgyűlés az MDSZ tiszteletbeli alelnökének választotta a sok éven keresztül az MDSZ elnökségében dolgozó Daragó Lászlónét, aki 2013 februárjában mondott le elnökségi tagságáról.
HEPA A küldöttgyűlés egyhangúlag támogatta, hogy az MDSZ csatlakozzon az Egészségügyi Világszervezet (WHO) HEPA Europe munkacsoportjához (egészségfejlesztő, testmozgást népszerűsítő európai hálózat).
4
„Diáksportért” kitüntetések és Fair Play díjak átadása Hagyomány, hogy a diáksportban hosszú évek óta dolgozó kollégáknak, edzőknek, intézményvezetőknek saját elismerési rendszerünkön belül köszönjük meg a munkájukat. Meggyőződésünk, hogy a diáksportban dolgozó lelkiismeretes kollégák nélkül nem működtethető a versenyrendszer, nem tudnánk több ezer gyereknek mozgási lehetőséget, programot biztosítani. Szeretnénk megköszönni mindazok munkáját, akik hosszú évek óta segítik a Magyar Diáksport Szövetség tevékenységét, versenyrendszerének megvalósulását saját körzetükben. A megyei diáksport szervezetek javaslata alapján „Diáksportért” emlékplakett elismerésben részesültek a következő kollégák.
3.pdf
EVEL_201
FAIR PLAY_OKL
1
5/28/13
11:05 AM
C
M
Y
CM
MY
CY
CMY
K
TÁSA RŰ MAGATAR AN SPORTSZE ÉNT PÉLDAMUTATÓ ELISMERÉSEK S 30.
2013. MÁJU
A Magyar Diáksport Szövetség „Diáksportért” emlékplakettjében részesült Nagy Gábor Szabó László Laduver Ferenc Vitányi Mihály Guba Pálné Sárközi László Szitás László Andó János Fejes Adrian Adél Gálné Fancsali Ildikó Ferenczi Tamás Tóth Tibor Fábián Gábor Iváncsikné Kálmán Éva Bartha Dénes Tóth Károly Varga Jenő Kovács Zsolt Csikós József Ifj. Hajdu Péter Kebeley Dezső
a Pécsi Tudományegyetem Deák Ferenc Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola testnevelő tanára, a Baranya Megyei Diáksport Tanács elnökhelyettese a kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium testnevelő tanára a békéscsabai Széchenyi I. Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági SZKI és Kollégium igazgatója, testnevelő tanára, a Békés Megyei Testnevelő Tanárok Egyesületének elnöke a sátoraljaújhelyi Városkörzet DSB elnöke a szegedi Orczy István Általános Iskola testnevelő tanára a sárbogárdi Mészöly Géza Általános Iskola volt igazgatója a mosonmagyaróvári Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola testnevelő tanára a Hajdú-Bihar Megyei Kerékpáros Szövetség szakágvezetője az egri Kemény Ferenc Sportiskola és Általános Iskola testnevelő tanára a szolnoki Széchenyi István Gimnázium testnevelő tanára a Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégium testnevelő tanára a Pásztói Általános Iskola Dózsa György Általános Iskola Tagintézmény testnevelő tanára a váci Boronkay György Műszaki Középiskola és Gimnázium igazgatója a kaposvári Berzsenyi Dániel Tagiskola testnevelő tanára a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégium testnevelő tanára a Zomba Körzeti Intézményi Társulás Általános és Zeneiskola testnevelő tanára a szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium testnevelő tanára az ajkai Fekete István–Vörösmarty Mihály Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola testnevelő tanára, az ajkai DSB elnöke a keszthelyi Vajda János Gimnázium testnevelő tanára a budapesti Zrínyi Miklós Gimnázium igazgatóhelyettese, testnevelő tanára a budapesti Zrínyi Miklós Általános Iskola testnevelő tanára
A Magyar Diáksport Szövetség „Becsületes játék – Fair Play” díját kapta Kovács Brendon és Molnár Árpád Ezúton is köszönjük munkájukat.
5
REGIONÁLIS SZOLGÁLTATÓ PONTOK Régiós kapcsolat a megyei vezetőkkel tént a kapcsolatfelvételük a Veszprémi és a Fejér Megyei Diáksport Szervezet vezetőivel is. A Dél-Alföldi Regionális Iroda vezetője, Mester Sándor júniusban a hozzájuk tartozó három megye diáksportvezetőivel folytatott egyeztetést a következő témákban: – együttműködés a diáksportszervezetekkel a kapcsolati háló kiépítése érdekében – a diákolimpiai rendezvények erőforrásszükséglete, régiós munkatársak segítségnyújtási lehetőségei a működésben – az egészséges életmódhoz kapcsolódó „jó gyakorlatok” megosztása.
A Magyar Diáksport Szövetség a kiemelt Európai uniós projektje kapcsán létrehozott hat regionális iroda munkatársai az elmúlt két hónapban aktív szervező munkával segítették a projekt első feladatainak megvalósulását. A projektfeladatok mellett egyértelmű cél, hogy az irodák munkatársai szoros együttműködést alakítsanak ki a megyék diáksportvezetőivel. A megyei elnökök, titkárok kapcsolatrendszere, sokéves tapasztalata olyan érték, amely kamatoztatható a régiós munkatársak feladatainak ellátásában. Természetesen a megyei diáksportmunka segítésére is több területen van lehetőség. Ezek feltárása, egyeztetése kezdődött meg az elmúlt hetekben.
Az Észak-Alföldi Regionális Iroda munkatársai Jász-Nagykun-Szolnok Megye diáksportelnökével, Szabó Istvánnal és titkárával, Veres Pállal folytattak megbeszélést a régiós és diáksport feladatokról. Dr. Bóka Lóránt irodavezető és munkatársai részt vettek a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Diáksport és Szabadidősport Egyesület tanévzáró értekezletén, ahol a megyei diáksportvezetőkön kívül a Diáksport Bizottságok vezetőivel is
A Közép-Dunántúli Iroda munkatársai a Tatai Olimpiai Edzőtáborban jártak, ahol a Komárom-Esztergom Megyei Diáksport Tanács elnökével, Tompa Andorral és titkárával, Csicsó Erikával folytattak megbeszélést az együttműködésről. A szervezet vezetői elsősorban pályázatokkal kapcsolatban várnak segítséget a Németh Noémi vezette régiós irodától. Megtör-
találkozhattak, így a körzeti diáksportmunkáról is tájékozódhattak. A Dél-Dunántúli Regionális Iroda vezetője, Farkas Szilárd Kaufmann Eszterrel, a Baranya Megyei Diáksport Tanács titkárával egyeztette az együttműködés lehetséges területeit. Előkészítettek egy hárommegyés titkári megbeszélést a közös feladatok hatékonyabb ellátása érdekében. A Régiós Irodák munkatársai egyre több diákolimpiai országos döntőn reprezentálják a Magyar Diáksport Szövetséget. Az Észak-Magyarországi Régiós Iroda vezetője, Viszlai István és munkatársai a Diákolimpia® III. korcsoportos labdajátékok miskolci országos döntőjén az Olimpiai Piknik szervezésébe kapcsolódtak be, valamint részt vettek a díjátadásokban is. A Diákolimpia® IV. korcsoportos labdarúgás országos döntőjét Pécsett Farkas Szilárd irodavezető nyitotta meg, Mester Sándor, a szegedi iroda vezetője pedig a helyben rendezett IV. korcsoportos röplabda, a gyulai labdarúgó és a mezőberényi IV. korcsoportos kosárlabda országos döntőn képviselte szövetségünket.
Miskolc Salgótarján Nyíregyháza Eger Tatabánya
Budapest
Debrecen
Szombathely Veszprém
Székesfehérvár
Szolnok
Kecskemét
Zalaegerszeg
Békéscsaba
Kaposvár
Szekszárd Szeged
Nyugat-Dunántúl - Szombathely Közép-Dunántúl - Székesfehérvár Dél-Dunántúl - Pécs Észak-Magyarország - Miskolc Észak-Alföld - Debrecen Dél-Alföld - Szeged
Pécs
6
T.E.S.I. – Beszélgetés dr. Csányi Tamással meg kell tanulni. Na, ez a valódi tudás. Visszatérve a kérdésre, azt mondhatom, hogy remélhetően gyermekközpontúbbá, szerethetőbbé, élményszerűbbé válik testnevelésünk. Mit jelent a gyermekközpontúság és az élményszerűség a testnevelésben?
Dr. Csányi Tamás, az MDSZ Iskolai Testnevelés Osztályának vezetője Pais Petra kommunikációs vezetővel beszélgetett arról, milyen az élményközpontú testnevelés. 2013. szeptember 1-jétől bevezetésre kerülnek az új Nemzeti Alaptanterven alapuló kerettantervek. Miben lesz más 2013. szeptemberétől az iskolai testnevelés? A kerettantervi munkacsoport több hónapos fejlesztő munka eredményeképpen dolgozta ki a testnevelés új kerettantervét. Ebben a tantervi koncepcióban számos olyan dolog jelenik meg, amely nem volt hangsúlyos a testnevelésben. A NAT testnevelés és sport műveltségterület tartalmai jelentősen megújultak. A hagyományos sportági képzésre épülő testnevelésünk ez alapján talán elindulhat abba az irányba, amely a testi egészség mellett a pszichés és szociális fejlesztést, valamint a testneveléshez és sporthoz kapcsolódó (kognitív) ismeretrendszer megerősítését jelenti. Tapasztalatom szerint ma az iskolából kikerülő fiatalok nagy többsége tisztában van vele, hogy a rendszeres testmozgás, testedzés jótékony hatásokat fejt ki a szervezetre. Abban azonban komoly lemaradásunk van, hogy ezek az ismeretek rendszerezetten, az egészségmagatartást döntés szinten befolyásolni képes szokásrendszerré váljanak. Másként fogalmazva, nem elég valamiről egyszerűen tudni, használni is
A válaszom onnan közelíteném meg, hogy mit jelent ennek az ellenkezője, hogyan is működik a tradicionális testnevelés. A hagyományos testnevelésben a tanár diktál mindent. Megmondja, hogy mit, hogyan, hányszor, kivel kell megcsinálni. A diákoknak minimális döntéslehetőségei vannak a saját tanulási folyamatukkal kapcsolatban. Ennél talán még érzékenyebb probléma, hogy tipikusan kiemeli az ügyesebb, érettebb, dominánsabb gyerekeket, és nem igazán foglalkozik, sőt kifejezetten leszakítja a kevésbé ügyes, kisebb, valamilyen testalkati nehézséggel küzdő tanulókat. Általában mindenkitől ugyanazt várja el, amit az osztályzási szokások hűen tükröznek. Ha mindenkitől ugyanazt, ugyanolyan minőséggel várjuk el, akkor mindig csak a legjobbak, a legügyesebbek, a legérettebbek lehetnek sikeresek, szerezhetnek jó jegyet. A többiek szinte állandó kudarcra ítéltek.
A gyermekközpontúság ezek alapján röviden azt jelenti, hogy a pedagógus nem vezérli a tanulási folyamatot, hanem – lehetőség szerint – sokkal inkább partnerként, segítőként, szabályozóként lép fel. Nagyon sokat kérdez, problémákat tár a diákjai elé, amelyekre a diákoknak kell a válaszokat, helyes megoldásokat megtalálniuk. A tanuló- (gyermek-) központúság ott is tetten érhető, hogy a pedagógus keresi és megteremti a csoportjai számára megfelelő, motivált tanulási környezetet. A döntéslehetőség a tanórákon, az ügyességi szinthez igazodó mozgásos feladatok, a változatos eszközhasználat, a kihívást jelentő, eltérő nehézségű gyakorlatok ezt segítik. Márpedig ahhoz, hogy ne csak az ügyes és sportoló gyerekek érezzék magukat kompetensnek a testnevelésben, ne csak ők tudják megcsinálni a feladatokat, differenciálásra épülő, fejlettségközpontú pedagógiai szemléletre és módszertanra van szükség. A 21. század testnevelése szinte kényszeríti a gyerekeket arra, hogy rendszeresen együttműködjenek, segítsék egymást, kreatívak legyenek, valamint kommunikáljanak egymással és a pedagógussal. A fejlettségközpontú (vagy fejlődésközpontú) testnevelés differenciált helyzeteket teremt, ahol MINDEN gyermek alapvetően sikeres, és ezen keresztül boldog lehet, miköz-
7
ben mozog. Ezt a rendszert röviden DAPE testnevelésnek hívjuk. Hogyan lehet élményszerűvé tenni a tanórákat? Sokan sajnos félreértik és azt gondolják, hogy csak a játékoktól lehet élményszerű a testnevelés. Aki sokat játszik, az jól csinálja, aki nem, az nem. Nos, én a magam részéről ezzel nem értek egyet. Rengeteg olyan tradicionális testnevelési játékunk van, amely agresszív, a társak elnyomására épül, ahol a kevésbé ügyes gyerekek nem tudnak sikeresek lenni. Vagyis egy játékkal éppúgy tehetünk rosszat is, mint jót. Csak két példát említek. A végleg kiesős fogójátékokban azok a gyerekek játsszák a legkevesebbet, akiknek egyébként a legtöbb időt kellene fejlesztéssel töltenie. Szinte kizárólag az érett, domináns, erős gyerekek tudnak győzni, sikeresek lenni. Ha valaki állandóan ilyen játékokat játszat, logikus, hogy legalább a fél osztályt (a kevésbé ügyeseket) állandó kudarcba és negatív élmények sokaságába kényszeríti. Ezen pedig a pedagógiai módszerekkel lehetetlen segíteni. Az egyik módszertani törekvésünk tehát, hogy a végleg kiesős játékokat kicseréljük olyanokra, amelyekben minden gyermek közel azonos játéklehetőséget kap. A másik példám az óra eleji 5-10 perces bemelegítő futás. Azt tanultuk a tanárképzésünk során, hogy ennek rendszeres alkalmazása megfelelő. A kérdésem azonban, hogy a sokszor nyomasztó, monoton körbe-körbe futás közben mit tanulnak a gyerekek? Nem
sokat. Meg tudjuk-e oldani játékosabban, oly módon, hogy közben ne csak élettani hatást váltsunk ki, és hogy a gyerekek ne utálják meg a tizedik ilyen alkalom után a futást? A válasz természetesen az, hogy igen. Ha nem ilyen, a diák – különösen, ha kisiskolás – gyorsan elveszíti az érdeklődését, motivációját. A testnevelésórának az első pillanattól érdekesnek, sokszínűnek kell lennie, ahol a gyermeknek rendszeresen át kell élnie: • a sikerélményt, • a tudás átélésének élményét, • a testi-lelki egészségélményt, • az életminőség megalapozásához szükséges egészségtudatos gondolkodást és • a fizikai aktivitás beépülését az életmódba. Ha jól értem, akkor az élmény-szerűségnek szoros kapcsolata van a motivációval? Igen! Az élményszerűség valójában tehát azt jelenti, hogy a diák olyan testnevelési közegbe kerül, ahol a próbálkozásai nagyrészt sikeresek az ügyességi szinttől viszonylag függetlenül. Elérhető, teljesíthető kihívásokat tartalmaz MINDEN gyermek számára. Ahol nem szimpla fizikai edzés zajlik, hanem valódi testnevelés-tanítás annak minden érzelmi, szociális és kognitív vetületével. Ahol biztonságban érzi magát a diák fizikálisan és lelki értelemben egy-
aránt. Az élményszerűség változatos és színes eszközöket, rendszeres csoportmunkát jelent, ahol nem az állandó mozgáshiba-keresés van a központban, hanem pozitív, megerősítő interakciók uralkodnak. Egyszóval ha a diákok motiváltak a testnevelésórán, alig várják azokat, akkor valószínűleg megfelelő módszereket alkalmazunk és élményszerzésre törekszünk. És mit gondol az órai fegyelemről? Hogyan illeszkedik az élménytestnevelés koncepciójába a fegyelmezettség kérdése? Az élménytestnevelés – ahogy korábban említettem – pozitív tanulási légkörben zajlik. Ebben a légkörben fizikailag és érzelmileg is biztonságos közeg hatja át az órákat. A fegyelmezettség lényege, hogy a diák képes tudatosan kontrollálni a viselkedését, megnyilvánulásait. A fegyelemnek a gyermek önkontroll mechanizmusaiból kell indulnia, és nem a félelemből táplálkoznia. Ez nagyon fontos különbség. Ennek megfelelően az ordibálás, a fenyítés, a megszégyenítés és számos antipedagógiai módszer valójában nem oldja meg az alapvető problémát. Ezek közül a testnevelésben és sportban a mozgással büntetés az egyik legelterjedtebb negatív példa. Célunk, hogy segítsük a pozitív fegyelmezési módszerek terjedését a gyakorlatban, és bemutassuk, hogyan lehet testnevelésórán megfelelő, koncentrált tanulási feltételeket teremteni.
8
T.E.S.I.
Dr. Karsai István beszámolója
Lezajlottak a mérés-értékelés FElmérések
A Mérés-Értékelés csoport 2013. február 1-jén kezdte meg munkáját. A köznevelésben bevezetésre kerülő egységes mérés-értékelés modell kialakításához részletes hazai és nemzetközi szakirodalmi elemzést végeztünk. A mérés-értékelés modell kialakításánál törekedtünk az egészségközpontú tesztrendszer előtérbe helyezésére és a nemzetközi összehasonlíthatóság kritériumának figyelembe vételére. Elsődleges mintaként a dallasi Cooper Institute „Fitnessgram” elnevezésű programja szolgált, amely a legnagyobb mértékben felel meg az említett kritériumoknak. Programunk sikeres megvalósítása érdekében felvettük a kapcsolatot a Cooper Intézettel és folyamatosan egyeztettünk a szakértőkkel. Az egészségközpontú mérés-értékelés rendszer bevezetéséhez szükséges kritériumrendszer kialakításához szükséges adatok felvétele érdekében meghatároztuk a szükséges minta nagyságát és az adatgyűjtés módját. Az ország minden régiójában lakosságszámarányosan kijelölésre kerültek a mérési helyszínek, és meghatározásra került a mérésben részt vevő tanulók száma (45 iskola, 2500 tanuló). Az egészségközpontú kritériumorientált standardok kialakításához a pályateszteket teljesítő tanulók közül, laboratóriumi tesztekben való részvételre, egy szűkített mintát választottunk ki (500 tanuló). A laboratóriumi mérések protokolljának meghatározásakor figyelembe vettük a Cooper Intézet ajánlásait. Az általunk kialakított protokoll tartalmazza a National Health and Nutrition Examination Survey (NHANES)
által alkalmazott eljárásokat, amely alapján a hazai egészség kritérium és értékelési standardok a nemzetközi szakirodalomban elfogadott módszerek alapján kerülhetnek meghatározásra. Az egészségi állapot további paramétereinek meghatározásához és az eredeti eljárás validálásához alkalmazható vizsgálatokkal kiegészítettük a mérési protokollt. A protokollok jóváhagyása után a MérésÉrtékelés csoport elkészítette a mérések lebonyolításához szükséges időbeosztásokat, adatlapokat, előkészítette az adatbevitelhez szükséges file-rendszert. A pályatesztek lebonyolításához regionális mérőcsoportokat hoztunk létre. A csoporttagokat előzetesen írásbeli információs anyaggal láttuk el, majd gyakorlati képzést tartottunk számukra az MDSZ budapesti központjában. A csoportokat elláttuk a mérések lebonyolításához szükséges felszerelésekkel. Pályatesztméréseket 6 csoport (Budapest I., II., Eger, Szeged, Győr, Nyíregyháza) végezte, a mérések megkezdésének időpontja: 2013. április 22. A mérések különösebb figyelmet érdemlő rendkívüli esemény nélkül, rendben lezajlódtak. A Cooper Intézet minőségi kontrollt végző munkatársa minden csoport munkáját ellenőrizte, a mérések lebonyolítását előírásoknak megfelelő szintűnek értékelte. Az adatbázisunkban 2600 pályatesztet teljesítő tanuló adatait rögzítettük. Egészségdiagnosztikai laboratóriumi méréseket 5 helyszínen bonyolítottunk le, közülük 3 állandó jelleggel működik: Budapest, NSK Sporttudományi és Diagnosztikai Központ – Győr, Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar, Sporttudományi Intézet – Pécs, Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Testnevelés- és Sporttudományi Intézet laboratóriumai. Szegeden és Nyíregyházán a mérések az MDSZ által bérelt spiroergometriai rendszerrel, bérelt helyiségben kerültek lebonyolításra. Laboratóriumi mérésekben olyan véletlenszerűen kiválasztott tanulók vettek részt, akik előzetesen a pályatesztet már teljesítették. A laboratóriumi mérésekre a tanulók az MDSZ regionális
munkatársai által szervezett közlekedési eszközzel, a megbízott testnevelő tanár kíséretével jutottak el. A mérések helyszínén étkezést biztosítottunk a tanulók és a kísérők számára. A laboratóriumi mérések 2013. május 2-án kezdődtek és 2013. június 13án fejeződtek be. A Cooper Institute minőség kontrolt végző munkatársa laboratóriumi látogatásai során hasznos információkkal látta el a méréseket végző munkatársakat. Értékelése alapján a mérések az elvárásoknak megfelelően kerültek lebonyolításra.
DSÖ A Diáskport Önkéntességi Program koncepciójának kialakításához a DSÖ osztály dolgozói a Regionális Szolgáltató Irodák közreműködésével március és június között reprezentatív iskolai kultúrakutatást végeztek. A kutatás során 98 iskolában kérdőíveket töltött ki valamenynyi, az iskolai kultúrát képviselő személy, 14 iskolában pedig terepkutatás zajlott. Ennek keretében az intézmények igazgatóival félig strukturált interjú készült, a kutatást végző munkatársak pedig megfigyeléseket végeztek a fizikai és szociális kapcsolatokat érintő terek kapcsán. A kutatás eredményei jelenleg feldolgozás alatt vannak. Ezekből, a létező szakirodalmakra is támaszkodva, elkészül a DSÖ program alapjául szolgáló Diáksport Önkéntességi Koncepció. A kultúrakutatás kiemelten fontos eleme a DSÖ Programnak, hiszen ezen keresztül kapjuk meg azokat az információkat, amelyek alkalmassá teszik a programot a vállalt célkitűzések teljesítésére. Ezek szerint a programnak válaszolnia kell az iskolai élet valós kihívásaira, illeszthetőnek kell lennie az iskola rendszeréhez és kultúrájához, valamint a projektidőszak lezárulta után is fenntarthatónak kell maradnia.
9
