Magyar Szocialista Párt Baloldali Tömörülés Platform
Hírlevél 2013. február 2013.02.07.
2013. február 2-án platformközi évindító tanácskozást tartottunk „Szociálpolitikai kihívások” címmel. Vitaindítót mondott Katona Tamás, Hegyi Gyula, Korózs Lajos, Kordás László. Kifejtették véleményüket a többi platform képviselői is. A tanácskozáson felszólalt Mesterházy Attila az MSZP elnöke. Kiss Péter bevezető előadásában a Munkástagozat kezdeményezésére szervezett tanácskozás céljaként a szociális védelem új politikájának kialakításához szükséges helyzet elemzését, az álláspontok összehangolását, és kormányzati cselekvési programmá formálásának szándékát jelölte meg. Hangsúlyozta, hogy a közös felelősség új rendszerének nemcsak a munkanélküliekről, hanem a kisebbségből a társadalom többségévé nőtt szociálisan rászorulók tömegeiről, a dolgozó szegényekről, a kisnyugdíjasokról, a hátrányos helyzetű fiatalokról is kell szólnia, nem leíró jelleggel, hanem valódi válaszokkal, megoldásokkal. Mesterházy Attila köszönetét fejezte ki a platformoknak a párton belül elindult komoly szakmai és politikai munkáért, amelynek része van abban, hogy az MSZP talpra állt, megőrizte belső kohézióját, és Fidesz leváltására irányuló elszántságát. Erre van esély, hiszen a Fidesz megbukott: négymillió szegény, másfélmillió mélyszegény és - kimondani is nehéz – 500 ezer éhező gyerek minősíti országlásukat, s az is, hogy minden 4. forintunk rezsi költségre megy. Ám ezekkel a problémákkal a Fidesz nem foglalkozik, hiszen „mindenki annyit ér, amennyije van”. Menniük kell. Hazugságra, cinizmusra épülő politikájuknak véget kell vetnünk. Higgadt, nyugodt szocialista alternatívát kell felmutatnunk a mostanra kialakult szociális-gazdasági válsághelyzetben, amely nem csak a világválság következménye. Változásra van szükség. Ezt az MSZP hozza el. A személyiségek szerepe az új választási rendszer következtében csökken. A logisztika, a kampánytechnika szerepe nő. Ezért az a cél, hogy az MSZP országos hálózatot hozzon létre, hogy az emberekhez közel legyünk, személyes odaadással dolgozzunk. A pártok közül egyedül az MSZP-nek van írott programja, jó ütemű, normális menetrendje. Megjelentek az óriásplakátok, amelyek kifejezik, hogy „Elég volt” abból, amit a kormány csinál. A „Magyarország ma” kampányban elmegyünk a falvakba és meghallgatjuk az ott élőket, hogy a március 9-ei ország értékelő róluk szóljon és ne a pártharcokról. A helyi közéleti aktivitás növelésével, a civilekkel folytatandó párbeszédben gyűjtünk kérdéseket, javaslatokat, konkrét munkával járulunk hozzá a rólunk alkotott közvélemény pozitív értelmű formáláshoz. Nem lassítunk, nem állunk meg. Tudatosan építkezünk. Már ma is két esélyes a választási siker. Felkészülünk a kormányzásra. Katona Tamás előadásban a hazai gazdaság néhány jellemző vonását mutatta be. Véleménye szerint túljutottunk azon a ponton, hogy nekünk úgysem hisznek el semmit az emberek. A tényekkel nem tudnak megbirkózni. Az emberek a zsebükön érzik: nagy baj van. Ezért is a valóságot szeretnék hallani, de amit hallanak: hazugság. A helyzet egyre rosszabb. A gazdaságstatisztika gyorsan változó, a társadalomstatisztika lassúbb folyamatokat képes tükrözni. Ezek a gyors változók azt mutatják, hogy a GDP csökkent: -1,5%. A területi 1
különbségek vészesen, sőt az utóbbi két évben gyorsuló ütemben nőnek. Kelet-Magyarország lehetőségei iszonyatos mértékben csökkentek. Míg húsz éven át nőtt a bejövő működő tőke, ez 2011-től már csökken. A beruházások mértéke már negatívba csapott át, vagyis annyi sincs, ami az amortizációt fedezné. Az ipari termelés zuhan: -6,7%. Az építőipari termelés ingadozik, annyira alacsony a termelés szintje, hogy egy kicsi változás is megdobja. A külkereskedelmi forgalom csökken. A fogyasztói árindex emelkedik: az élelmiszer árak elszabadultak: 7%. A reálkereset 2012-ben 4%-kal, teljes kétheti keresettel csökkent. A rezsi 17%-ot emelkedett az elmúlt két és fél évben. A minimálbér is csökkent. A fogyasztás meredeken csökken, szegényedik az ország. A munkanélküliek száma: 650 ezer, a regisztráltak száma sem kevesebb, noha sokan kiesnek a nyilvántartásból. Az emberek látják, hogy nagy baj van. 2014-ben nehéz helyzet lesz. Korózs Lajos előadásában előrebocsátotta: 2010-ben megjósolta, hogy 2014-re az MSZP neve automatikusan a szociális biztonsággal fonódik össze. Az MSZP szociális politikájának a fókuszában a szociális polgáriság áll, hiszen az állampolgári jogon járó szociális biztonság nem lehet kegyelemkenyér, nem lehet adomány. Alkotmányosan deklarálni kell, hogy Magyarország szociális jogállam. Bele kell építeni a szociális védelem új garanciáit, úgymint a szegénységi kockázatok csökkentését és átörökítésének megszakítását. A társadalmi mobilitás biztosítását. Ki kell építeni az újabb társadalmi csoportok elszegényedésének a megakadályozását szolgáló, a gyermekvállalást és nevelést segítő, a munkavállalás, a megrokkanás, betegség, lakásvesztés, időskor okán, valamint a kirekesztődéssel és a kisebbségi létből eredő problémák megoldását célzó eszköz-és intézményrendszert is. Tudomásul kell vennünk, hogy romák nélkül nincs gazdasági - társadalmi felemelkedés. Szociálpolitikát is pénzből lehet csinálni. Ehhez munka alapú társadalomra, ökoszociális piacgazdaságra van szükség. Kordás László arról tájékoztatta a megjelenteket, hogy 14 megyében 4 ezer taggal megalakult a Közmunkás Szakszervezet, amely 200-300 ezer ember érdekképviseletét látja el a jövőben. Arra törekszik, hogy a közmunka nyerje vissza eredeti rangját, értékteremtő szerepét. Nem több segélyt, hanem hasznos, értelmes munkát, a többi dolgozóval azonos juttatást, a 2010-ben kapott bért és annak egyéni döntés szerinti folyósítását szeretnék biztosítani a kormányzat napszámosainak. Az éhségmenetek elindultak. Létezik szolidaritás. Vannak szövetségesek, támogatók. Hegyi Gyula véleménye szerint szociális fordulatra van szükség. Az éhségmenet nem képes beszéd, valóságos, hogy „éhhalálra ítélt ez a rend”! Magyarország világviszonylatban a gazdagok közé tartozik, ezért az éhezés, a szegénység az egész társadalom szégyene. A folyamat nem 2010-ben kezdődött, de 2002-2010 között csökkentek a társadalmi különbségek. Míg Franciaország a GDP 12%-át költi arra, hogy a közmunkából átsegítse az embereket a szociális gazdaságba, addig Európában az Orbán-rezsim a legantiszociálisabb rezsim. Az egykulcsos adó magyar sajátosság, sőt a 27%-os Áfa egyenesen hungarikum. A munkanélküliek támogatása a legrövidebb és a legrugalmatlanabb. A szociális párbeszéd teljesen hiányzik. Az igazi demokrácia egzisztenciális biztonságot, szerény anyagi jólétet, tájékozottságot és egzisztenciális szabadságot jelent. A szociálliberális koalíció akkor veszített, amikor a neoliberális gazdaságpolitika hívéül szegődött. Most az emberek meggyőződését kell visszaállítani a dolgozók érdekképviselete, a szociális kérdések kiemelt kezelése, szociális fordulat révén. Baja Ferenc a Szocialista Platform elnöke hozzászólásában kiemelte, hogy az MSZP ma kulcskérdés, ezért is lényeges, hogy az elnökség és a platform együttműködése jó. Egy valódi 2
párt erejét a regionális programok adják. A Kelet-Magyarország program lényege az összetartó Magyarország, ami szolidáris Magyarországot jelent. Nem helyi, de országos probléma, hogy Kelet-Magyarország társadalmi-gazdasági helyzete egyre jobban eltér az ország helyzetétől. Kelet-Magyarország nélkül soha, senki nem győzött. Ennek jegyében teremtődött egy baloldali intézmény: a Közmunkás Szakszervezet, amelytől szolidaritást, szakmai támogatást kér. Ez a kérés, egyben kihívás egy „itthon tartó Magyarországért”. Bárány Balázs a Harmadik Hullám elnökeként megosztotta a tapasztalatát arról, hogy miként lehet megélni 47 ezer forintból. Ő kipróbálta és megtapasztalta: mit jelent az éhezés. A szociális válság minden réteget érint, de a fiatalok többségben vannak. Nyitott az ország, versenyhelyzet teremtődött, Magyarország nem készült fel erre. A fiatalok kivándorolnak, vagy fontolgatják az elmenetelt. Ennek oka nemcsak a jövedelmi különbség, hanem az is, hogy a tudás itthon nem érték. Kertész Krisztián az Ésszerűség és Felelősség Platform elnöke szerint egységes párt tud élhető Magyarországot teremteni. Szükség van a szociálpolitikára, mert a GDP regionális szóródása itt a legnagyobb: 44%, míg Hollandiában ez csak 17%. Az egy főre jutó nettó bérszínvonal különbsége nálunk 61%. A foglalkoztatási ráta a 15-74 éves korosztályban 53%. A szociális támogatásokat és az egészségügyi kiadásokat tekintve is Európa utolsó harmadában vagyunk. Ez azt is mutatja, hogy az állam kevésbé szolidáris. Fekete Zoltán a Népi Platform elnöke aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a társadalom egyharmada mélyszegénységben él. A prioritások megváltoznak éhes gyomorral. A felzárkóztatás egy generációt vesz igénybe. Támogatni kell az éhségmenetet, ők ezt megtették, pénzt gyűjtöttek. Február 11-én a lábunkkal kell szavazni és várni a menetet a Kossuth-téren. Balogh András a Munkástagozat felkérésére az MSZP által képviselt értékek megőrzésének a fontosságára hívta fel a figyelmet. Ezeket az értékeket a munkásmozgalom hívta életre, ezért ezt az örökséget nem szabad elfelejteni. Az értékek teremtői a munkások voltak. A rendszerváltozás folyamatával teljes mértékben nem lehet azonosulni. Elismerés a demokráciáért, de ez nem létezhet szociális biztonság nélkül. Az MSZP most határozottan nagyobb szociális érzékenységet mutat, mint eddig. Vissza kell térni a gyökerekhez: a nyomorgókkal egyek vagyunk, nem pusztán támogatjuk őket. Csak akkor van esély előre menni, ha a pártok képviselik az emberek jogfosztottságának, nyomorának a megszüntetése elleni törekvéseket. A politizálás nem csak „úri huncutság”. Nekünk alapvetően szociális és demokratikus érzékenységgel kell rendelkeznünk. Ezért most nem akármilyen egységre kell törekednünk: az elmúlt 20 év és a mi tevékenységünk felülvizsgálatára van szükség, de mentegetődzés nélkül. Hazug világot teremtő, hazug társaság teremtődött Magyarországon. Tisztességes világ kell: munkavállalók legyenek az emberek, legyen hol lakniuk, gyereket nevelniük. Erkölcsileg is tarthatatlan a helyzet. Ki kell állni az alapvető jogok mellett, hogy az emberek élni tudjanak, emberként élhessenek! Képviselni valamit! Pintér Szabolcs a Roma Tagozat nevében állította, hogy dolgozni akarnak, nem a romák elleni hangulatot szítani. Az a baj, hogy nincs ma Magyarországon annyi termelési eszköz, amennyi az életben maradáshoz kell. Társadalomtudománnyal foglalkozó szociológus doktoranduszként azt gondolja, hogy a következő választás a szegények és a gazdagok választása lesz.
3
Gúr Nándor véleménye szerint az elmúlt 20 évben nem történt annyi aljasság, mint amennyi az elmúlt három évben. A feladat az, hogy a láng fáklyává stabilizálódjon, máglyává váljon. 2014-ben a Fidesz mindent megtesz a győzelemért, ezért nagyon fontos az emberek biztonságára figyelni. Láttatni, érzékeltetni kell, hogy mi az emberekről akarunk gondoskodni. Nem szabad hazudni, félrevezetni az embereket. Munka kell. A gyerekek 16%a kereső nélküli családban nő fel. Stabilizálni kell a minimálbér vásárlóerejét. Nemcsak növekedés, hanem átrendeződés is kell. Hiller István a Szociáldemokrata Platform elnöke a tanácskozáson elhangzottak összegzéseként megállapította, hogy valamennyi platformmal immáron közös az irány és a tartalom. A szegfűk szirmai külön-külön nem virágok, együtt fontosak és innovatívak. A mondanivaló tehát nem önmagában érdekes, hanem így együtt, mind az, amit gondolunk, amit akarunk. Nem feledhető, hogy honnan jöttünk. A gazdasági és a szociális kérdések mellett fontos, hogy néhány dolgot kimondjuk és együtt vállaljunk: a 44-es Kossuth-tér nem minta nekünk; az új szoborállítóknak üzenjük, hogy Tisza István nem a progresszió képviselője, a mi programunk nem változott; az iskolák államosítása nem oktatáspolitika, hatalmi politika, rendbe állítás, amit mi nem fogadunk el; Nyírő Józsefnek nincs helye a tantervben, csak a könyvtárakban. Vállaltan gyors döntéseket kívánunk hozni a fentiek megváltoztatása érdekében. A tanácskozás Kiss Péter zárszavával ért véget, miben újbóli megerősítést nyert a hétköznapok szabadságának, valamint az igazságos közteherviselésnek, a Fidesz politikája alternatívájaként történő képviselete. Bejelentette, hogy az MSZP platformjai az éhségmenettel való szolidaritás kifejezése, követeléseik támogatása, valamint a jelenlegi szociális válságból kivezető, a tanácskozáson megfogalmazott hosszabb távú feladatok megismertetése érdekében kiáltványt adott ki. Szociális Kiáltvány 2013. február A magyar szocialisták szolidárisak az Éhségmenet résztvevőivel és követeléseivel. Tagjaink is ott vannak sorstársaikkal együtt a menetben, mások segítik őket, s egész pártunk együtt érez a nélkülözésben élő emberekkel. A baloldal átháríthatatlan felelőssége, hogy szót emeljen a munkájukat elvesztő emberekért, a munkájukból nehezen élőkért, a kisnyugdíjasokért, a tanulni vágyó fiatalokért és képviselje azok érdekeit, akik valamilyen hátrányt szenvednek. A jelenlegi hatalom antiszociális ámokfutása ismét ráébreszti a magyar társadalmat az egymásért viselt közös felelősségre. Olyan társadalmi berendezkedést akarunk, amely az egymásért érzett felelősség és szolidaritás alapján rendezi újra közösség és egyén viszonyát. Ebben a rendszerben van közösségi felelőssége az államnak, a politikai és gazdasági szereplőknek és az egyéneknek is. A kormányzat felelőssége a megfelelő gazdasági környezet és a progresszív adózás biztosítása, a szociális partnerség tiszteletben tartása. Méltó bért akkor lehet fizetni, ha erősek a szakszervezetek, ha az állam a kisemberek, a nép érdekeit képviseli, ha letöri az oligarchia uralmát és nem annak silány kijárója. Egyetértünk az Éhségmenet követeléseivel: a közmunkások január elsejétől kapják vissza azt a járandóságukat, amitől a kormány megfosztotta őket bérük egy részének elvételével. Azzal is egyetértünk, hogy minden családban legyen legalább egy ember, aki egész évben dolgozhat és, hogy a pályakezdők már az első hónapokban kaphassanak segítséget a munkába álláshoz. 4
A kormány ma 47 ezer forintot szán egy közmunkás havi javadalmazására, miközben bukott polgármestereknek milliárdokért kreál szükségtelen intézményeket, fordít töménytelen pénzt felesleges reprezentatív kiadásokra, sportstadionokra, és különösen klientúrája eltartására. Az Éhségmenet jogos követelései mellé tesszük azokat a hosszabb távú lépéseket, amelyek az egyedüli kiutat kínálják a jelenlegi szociális válságból. 1. A 2014-ben elfogadandó új alkotmánynak rögzítenie kell, hogy "A Magyar Köztársaság a szociális felelősséget érvényre juttató demokratikus jogállam, amelyben minden gazdasági, pénzügyi, politikai, közéleti tevékenység során érvényesülnie kell a közösségért érzett felelősségnek is.” 2. Olyan progresszív adózást kell bevezetni, amely biztosítja, hogy a magasabb jövedelműek nagyobb részt vállaljanak a közterhekből, a szegényebbeknek több maradjon kiadásaik fedezésére. Az adókulcsoknak hasonlóaknak kell lenniük a nyugat-európai szociális demokráciákban szokásos arányokhoz. 3. Helyre kell állítani a szociális partnerséget, garantálni kell a szakszervezetek és civil szervezetek működésének teljes szabadságát. A munkavállalók helyzetét szabályzó törvényeket ne lehessen beterjeszteni a szakszervezetekkel való egyeztetés nélkül, szociális jellegű törvényeket pedig a nyugdíjas szervezetekkel, szakszervezetekkel és az érintettek érdekképviseleteivel való érdemi konzultáció nélkül. 4. A közmunkát fokozatosan szociális gazdasággá kell átalakítani, ösztönözni kell a szövetkezetek és más szociális vállalkozások működését. Különösen nagy lehetőséget látunk erre a házi gondozás, a fenntartható fejlődést szolgáló "zöld" munka, a lakásfelújítások és az információs-kommunikációs technológia terén. 5. Az oktatásban és a továbbképzésben biztosítani kell az esélyegyenlőséget, senki sem veszítheti el a tanuláshoz való jogát rossz anyagi körülményei miatt. 6. Az Európai Parlament ajánlásaival összhangban emberi megoldást kell kínálni a hajléktalanok lakhatására. Mindazokat segíteni kell, akik képtelenek otthonukat fenntartani, az energia ellátásra és a költségek finanszírozására hatékony programot kell kidolgozni. 7. Helyre kell állítani a valódi társadalombiztosítást a nyugdíjellátásban és az egészségügyben. A társadalombiztosítási alapok felügyeletébe be kell vonni a szakszervezeteket, a munkavállalói szervezeteket, a nyugdíjasok, a közmunkások és a munkanélküliek képviseleteit.
Budapest, 2013. február 2. Az MSZP Platformjai: Baloldali Tömörülés Platform; Ésszerűség és Felelősség Platform; Harmadik Hullám Platform; Népi Platform; Szocialista Platform; Társulás a Szociáldemokrata Értékekért Platform
5
