HIRLEVÉL Az „új” Munka Törvénykönyve hatálybalépéséről Tisztelt Partnerünk, Tájékoztatjuk Önöket, hogy az 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 2012.06.30.-i hatállyal érvényét veszítette, s helyette a 2012. évi I. törvény (01.06), valamint az azt módosító, és az átmeneti szabályokat tartalmazó 2012. évi LXXXVI. törvény (06.28) lépett életbe. Az új Mt. szerkezetében teljes körűen eltér a korábbitól, esetenként új definíciókat alkalmaz, illetve átvesz elemeket a Ptk-ból, de néhány esetet kivéve lényeges tartalmi változást álláspontunk szerint nem jelent. Hírlevelünk a fontosabb szabályokkal kapcsolatos figyelem felhívásárára készült. Tájékoztatjuk Önöket továbbá, hogy az új Mt.-t előírásai az esetek túlnyomó többségében (pl. munkaviszony megszűntetése esetén) a korábban megkötött, már hatályban lévő munkaszerződésekre is kell alkalmazni, de emiatt a meglévő munkaszerződések átírása nem feltétlenül szükséges. Az új Mt. 2012.07.01-jén lép hatályba, de bizonyos részeit csak 2013.01.01-jétől kell alkalmazni. Lényeges változások összefoglalása (kollektív szerződés bizonyos esetekben ettől eltérhet) Munkaviszony keletkeztetésének fontosabb szabályai: -
Munkaszerződés megkötése, módosítása, megszűntetése továbbra is kizárólag írásban történhet. (42§)
-
Új elem, hogy a munkaszerződésnek csak az alapbér és a munkakör kikötése szükséges. (45§) Külföldi munkavégzés esetén a munkabér forinttól eltérően is megállapítható, fizethető. A munkavégzés helyének kikötése immáron nem szükséges, ekkor a munkavégzés helyének azt kell tekinteni, ahol a munkavállaló „munkáját szokás szerint végzi”.
-
A felek maximum 3 hónap próbaidőt köthetnek ki. Ennél rövidebb próbaidő kikötése esetén a próbaidő 1 alkalommal meghosszabbítható, de ebben az esetben sem haladhatja meg a 3 hónapot. (45§)
-
A munkáltatónak a szerződés megkötésétől számított 15 napon belül írásban kell tájékoztatni a munkavállalóját. (46§)
-
o
Napi munkaidőről,
o
Alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról,
o
Munkabér elszámolásának módjáról, munkabérfizetésről,
o
Munkakörébe tartozó feladatokról,
o
Rendes szabadság mértékéről, kiadási módjáról
o
Felmondási idő számításának szabályairól,
o
A munkavállaló kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e,
o
Munkáltatói jogkör gyakorlójáról.
A tájékoztatás a munkaszerződésbe is belefoglalható (Irodánk nem javasolja)
Munkavégzés fontosabb szabályai -
Az új Mt szerint a munkáltató munkavállalóját 44 napon (352 órán) túl nem foglalkoztathatja munkaszerződésétől eltérő munkakörben, megszűnt a kirendelés, átirányítás, kiküldetés jogintézménye. (53§)
-
Azonban ebben a 44 napban „idegen” (nem kapcsolt) társasághoz is „átirányítható” a munkavállaló
Munkaviszony megszűntetésének fontosabb szabályai -
Az új Mt szerint a munkaviszony megszűntethető (65§) o
Közös megegyezéssel
o
Felmondással – csak a munkáltató részéről indoklásköteles, indok csak képesség, magatartás, vagy munkáltató működésével összefüggő ok lehet
o
Azonnali hatályú felmondással (rendkívüli és azonnali hatályú felmondás próbaidő alatt felmondás jogintézmény helyett (66-67§)
-
Felmondási tilalom továbbra is él: o
Várandósság, szülési szabadság esetén,
o
Gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadság esetén, (kiemelendő azonban, hogy a tilalom kizárólag a fizetés nélkül szabadság lejártáig szól, nem pedig a gyermek 3 éves koráig. Amennyiben az anya döntése értelmében megszűnteti a fizetés nélküli szabadságát – gyermek 3 éves kora előtt visszatér a munkahelyére – a tilalom már nem áll fenn)
o
Nő jogszabály szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelések esetén (kezelés kezdetétől maximum 6 hónap)
o -
Önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése esetén.
A táppénz ideje kikerült a felmondási tilalmak közül (!) A felmondási idő betegség miatti keresőképtelenség – de maximum 1 év – lejártát követően kezdődik, valamint 2012.07.01-től nem jár fizetésnélküli szabadság a beteg gyermek ápolására (68§)
-
Felmondási idő számítása nem változott, a felek azonban előre kiköthetnek legfeljebb fix 6 havi felmondási időt. (69§)
-
Határozatlan idejű munkaszerződés a felek megállapodása alapján immáron oly módon is megköthető, hogy az fix 1 évig ne legyen felmondható.(65§)
-
Végkielégítés ideje számításának szabályai nem változtak, azonban a végkielégítés szempontjából már nem kell figyelembe venni a munkavállaló egybefüggően 30 napot meghaladó táppénzét, fizetés nélküli szabadságát – kivéve, ha azt szülés, vagy tartalékos katonai szolgálat miatt vette igénybe. (77§)
-
Végkielégítés esetén a munkáltató a korábbi átlagkereset helyett távolléti díjat (nem tartalmazza a nem rendszeres juttatásokat) fizet a kilépő munkavállalónak. (77§)
-
A munkavállaló rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 évben továbbra is védettséget élvez, azonban felmondás esetén a „többlet” végkielégítés nem automatikusan 3 hónap, hanem figyelembe veszi a munkáltatónál eltöltött munkaviszony hosszát is. (1-3 hónap lehet) (77§)
Munkaidő beosztása -
Általános munkarendnek nevezi az új Mt. ha a munkaidőt heti öt napra hétfőtől péntekig kerül beosztásra. (97.§)
-
Munkaidőkeretet maximum 4 hónapra lehet meghatározni, de az új Mt szerint o
Megszakítás nélküli,
o
Többműszakos
o
Idényjellegű tevékenység keretében
akár 6 havi is lehet. (94§) -
Munkaidőkeret (vagy elszámolási időszak) alkalmazása esetén a munkaidő a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható (egyenlőtlen munkaidő-beosztás). (97.§)
-
A munkaidő munkaidőkeret hiányában úgy is beosztható, hogy a munkavállaló a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével megállapított heti munkaidőt a munkáltató által meghatározott hosszabb, az érintett héttel kezdődő időtartam (elszámolási időszak) alatt teljesítse. (97§)
-
A munkaidőkeret lejárta előtti munkaviszony megszűnés esetén a munkavállalóval történő elszámolásra új szabályok vonatkoznak (95§). o
Ha az általános munkarendhez viszonyítva a ledolgozott munkaóráinak száma több – rendkívüli munkavégzés (túlóra fizetés)
o
Ha az általános munkarendhez viszonyítva a ledolgozott munkaóráinak száma kevesebb – állásidő megfizetése
o
Ha az általános munkarendhez viszonyítva magasabb összegű munkabérben részesült – előlegnyújtásból eredő követelésként kell kezelni, 100%-ban visszavonható
Rendkívüli munkaidő -
Rendkívüli munkavégzést (túlóra) ezentúl rendkívüli munkaidőnek nevezi a törvény,
-
Túlóra éves korlátja 200 óráról 250 órára változott.
Bérpótlékokra vonatkozó fontosabb szabályok -
Vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzés esetén 50%, ha a dolgozó o
a több műszakos tevékenység keretében,
o
a készenléti jellegű munkakörben,
o
kereskedelmi törvényhatálya alá tartozó cégnél dolgozik.
-
Munkaszüneti napon, vagy húsvét/pünkösd/vasárnapon dolgozó esetében e pótlék mértéke: 100%
-
Ha a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaidejének kezdete rendszeresen változik, a 18-06 óráig ledolgozott óráira 30% bérpótlék (műszakpótlék) jár. A változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van.
-
Egy órán túli éjszakai munkavégzés esetén 15% bérpótlék jár, ha műszakpótlékra nem jogosult.
-
50% bérpótlék vagy megállapodás esetén szabadidő jár, ha a munkavállaló:
-
o
a napi munkaidő beosztáson túl
o
a munkaidőkereten felül
o
az elszámolási időszakon felül dolgozik
A munkavállaló beosztása szerinti pihenőnapon (időre) elrendelt rendkívüli munkaidőre 100% pótlék jár, szabadidőben elrendeltre 50%
-
Készenlét esetén 20%, ügyelet esetén 40% pótlék jár.
-
Ügyelet esetén, ha a munkaidő nem mérhető, akkor az előbbi helyett 50% pótlék jár.
-
Az alapbérbe beépíthető a vasárnapi, a műszak és az éjszakai pótlék.
-
A munkaszerződésben a bérpótlék helyett, a készenlét és ügyelet helyett a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magába foglaló havi átalányban állapodhatnak meg a felek.
Pótlékok neve
% Régi Mt.
% Új Mt.
Vasárnapi pótlék
50%
50%
Megjegyzés 3 v. több műszak esetén, vagy munkaidők., nem jár: megszakítás nélküli. idénymunka. hétvégi részmunkaidő.
Éjszakai pótlék
15%
15%
Éjszakai munkavégzés esetén
Éjszakai pótlék
30%
30%
többműszakos munkarendűek
Éjszakai pótlék
40%
30%
megszakítás nélküli munkarendben fogl.18-06ig
Délutáni pótlék
15%
---
többműszakos munkarendűek
Délutáni pótlék
20%
---
megszakítás nélküli munkarendben fogl.
Készenlét
20%
20%
Ügyelet
40%
40%-50%
50% ha az idő nem mérhető
Szabadság (2013. januártól alkalmazandó) valamint a napi pihenőidőre vonatkozó fontosabb szabályok -
A többműszakos munkarend és megszakítás nélküli munkarend esetén napi pihenőidő az eddigi minimum 11 óráról 8 órára csökken, vagyis ennyi időnek kell eltelnie két munkavégzés között,
-
Az alapszabadság mértéke 20 nap. (115§)
-
Az új Mt szerint életkori sávok alapján jár pótszabadság, amely mértéke azonos a korábbi Mt 20 nap feletti szabadságéval.(117.§)
-
Nem jár szabadság az évi: o 30 napon túli keresőképtelenség esetén annak első napjától, o tartalékos katonai szolgálat 3 hónapon túli idejére,
-
A fogyatékos gyermekek után 2 nap pótszabadság is jár
-
A napi munkaidőtől eltérő beosztású dolgozók szabadságát a beosztásnak megfelelő órára kell kiadni. Náluk a nyilvántartás is órára történik.(124.§)
-
A ki nem vett időarányosan járó szabadságot munkaviszony megszűnése esetén pénzben meg kell váltani. (125.§)
Betegszabadságra vonatkozó fontosabb szabályok - 2013. januártól alkalmazandó -
A keresőképtelenség évi első 15 napja betegszabadság szabályt az új Mt szerint munkáltatónként kell értelmezni.
-
Évközi belépés esetén nem kell vizsgálni a munkavállaló által addig igénybevett napjait, időarányos mértékben ugyan de a számítás tekintetében újraindul.
Új jogviszonytípusok az új Mt-ben -
Munkavégzés behívás alapján – Részmunkaidő esetén lehet alkalmazni, a munkáltató a munka függvényvényében „hívja be” munkavégzésre a munkavállalót. Nem készenléti jellegű munkakör (!) (193§)
-
Munkakör megosztás – Egy munkáltató több munkavállalóval köt munkaszerződést egy munkakörre. (194§)
-
Több munkáltató által létesített munkaviszony - Egy munkavállalónak 2 egyidejű munkáltatója van, megosztva alkalmazzák. Nem kölcsönzés(!) (195§)
-
Távmunkavégzés (196§)
-
Bedolgozói jogviszony (198§)
-
Köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló jogviszony (204§)
Egyéb fontosabb rendelkezések -
A jogalap nélkül kifizetett béreket 07.01-től az előlegnyújtás szabályai szerint lehet visszakövetelni, így az a munkavállaló előzetes értesítése/hozzájárulása nélkül is levonható annak béréből.
-
A munkavállaló a munkaviszonyából származó kötelezettségének megszegésével okozott kárért az új szabály szerint maximum 4 havi távolléti díjának megfelelő összeggel felel. Szándékos, vagy súlyosan gondatlan károkozásért teljes felelősséggel tartozik. (179§)
-
A munkáltató bizonyos munkakörökben pénzbeli biztosítékot kérhet munkavállalójától. (189§)
-
Borravaló/hálapénz munkavállaló, alkalmazott általi elfogadása csak a munkáltató kifejezett engedélyével történhet.
-
Munkaerő kölcsönzésre kapcsolt vállalkozások között is van lehetőség.
-
Az új Mt immáron (a Ptk-ból átvéve) szabályozza a versenytilalom jogintézményét. (228§)
Reméljük tájékoztató jellegű rövid összefoglalónkkal segítségükre tudtunk lenni. Kérjük, hogy a kockázatok csökkentése érdekében a munkaviszony létesítése-, módosítása-, megszüntetése esetén mindenképp
konzultáljon
munkajogász
megbízottjával,
vagy
forduljon
munkatársainkhoz! Esetlegesen felmerülő kérdésük, észrevételük esetén Irodánk várja megtisztelő megkeresésüket. Üdvözlettel: Bergmann Iroda
bizalommal
