Hírlevél ÁFA. Tartalom. ÁFA-visszaigénylés. Számlázás év 1. szám február 3. További információért keressen minket:

Hírlevél 2012. év 1. szám

2012. február 3.

Tartalom

ÁFA

ÁFA Elvárt béremelés Adóelőleg és adóalap Munka Törvénykönyve SZÉP-kártya Erzsébet-utalvány Béren kívüli juttatások Kapcsolt vállalkozások Cégjegyzés szigorítása Adók módjára behajtandó köztartozások Kamarai regisztráció

ÁFA-visszaigénylés Az új szabályok alapján a 2012. február elsejétől benyújtott áfa-bevallások esetén: 1. az áfa-visszaigénylés kiutalási határideje – főszabály szerint – 75 napra nő, 2. amennyiben az adott bevallásban levonásba helyezett összes szállítói számla kifizetésre került, akkor az 1 millió forintot meghaladó összegű áfavisszaigénylést 45 napon belül, az ennél alacsonyabb összegű áfa-visszaigénylést 30 napon belül kell az adóhatóságnak teljesítenie, 3. az áfa-bevallásban nyilatkozni kell arról, hogy a levonásba helyezett összes szállítói számla kifizetettnek tekinthető-e, 4. a számlák kifizetettségére vonatkozóan tett valótlan nyilatkozatot az adóhatóság a visszaigényelt áfa 5%-ának megfelelő, de legalább 500.000 Ft összegű mulasztási bírságot szabhat ki. 5. áfa-visszaigénylési szempontból egy számla továbbra is akkor minősül kifizetettnek, ha az áfát is tartalmazó ellenértéket a bevallás benyújtásáig teljes mértékben megtérítették, vagy a tartozás más módon teljes mértékben megszűnt, 6. a szerződésben előre kikötött teljesítési garancia visszatartása esetén a számla áfa-szempontból ugyancsak kiegyenlítettnek minősül.

További információért keressen minket: Telefon: 96/519-942 Fax: 96/519-941 Email: [email protected] Cím: 9024 Győr, Somogyi B. u. 22/b

Az új szabályok bevezetésével a nemrég megszűnt szabályozással ellentétben nem lesz lehetőség arra, hogy a bevallásban levonható adóként szerepeltetett áfa-összeg megbontásra kerüljön aszerint, hogy mekkora összeg kapcsolódik kifizetett és ki nem fizetett szállítói számlához. Vagyis egyetlen alacsony összegű beszállítói számla ki nem fizetése a teljes (akár jelentős összegű) áfa-visszaigénylés kiutalási határidejének kitolódását eredményezi.

Számlázás Számla elektronikus úton történő kibocsátásához a számlabefogadó előzetes beleegyezése is szükséges, kivéve, ha jogszabály kötelezően írja elő az elektronikus számlázást.

1

Tartalom ÁFA Elvárt béremelés Adóelőleg és adóalap Munka Törvénykönyve SZÉP-kártya Erzsébet-utalvány Béren kívüli juttatások Kapcsolt vállalkozások Cégjegyzés szigorítása Adók módjára behajtandó köztartozások Kamarai regisztráció

Elvárt béremelés 2012. január elsejével hatályba lépett a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről szóló, 2011. december 22-én kihirdetett Kormányrendelet. A 2012. évi adó és járulékváltozások együttes hatására 2012-ben a havi szinten 216.806 Ft alatt keresők 2011. évi nettó nominális bére csak úgy őrizhető meg, ha a bruttó béreik emelkednek. A béremelés idén is a munkáltató döntésén alapul, azonban két évig nem indulhat közbeszerzési eljárásokon ajánlattevőként és a központi költségvetésből, valamint az elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban nem részesülhet azon munkáltató, aki az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetében nem hajtja végre a Kormányrendelet szerinti elvárt béremelést. Az a költségvetési szervnek, valamint az egyházi fenntartású, közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális, valamint közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó intézménynek nem minősülő munkáltató azonban, aki valamennyi folyamatosan foglalkoztatott tekintetében teljesíti a Kormányrendelet szerinti béremelést, adókedvezményt vehet igénybe az általa fizetendő szociális hozzájárulási adó terhére. Adókedvezmény Az adókedvezmény maximális mértéke munkavállalónként kedvezmény 75 ezer Ft bruttó bér felett lineárisan csökken.

16.125

Ft,

amely

Az adókedvezmény összegének kiszámítását egy példával szemléltetjük. 120.000 Ft-os 2011. évi bruttó személyi alapbér esetén azt elvárt béremelés mértéke 12.600 Ft, így a megemelt 2012. évi személyi alapbér 132.600 Ft. A béremelés költsége az járulékokkal együtt 16.190 Ft. A 132.600 Ft 2012. évi személyi alapbér 75.000 Ft feletti része 57.600 Ft, amely 14 százalékával kell csökkenteni a maximálisan adható 16.125 forintot, így az adókedvezmény összege havi 8.060 Ft. Így az adókedvezmény igénybevételével a béremelés költségeként a 16.190 Ft többletköltségből a 8.060 Ft kedvezményt levonva 8.131 Ft adódik. Jogkövetkezmények Az esetleges számítási hibák elbírálása érdekében a kompenzációhoz kapcsolódóan a szokásosnál enyhébb szankciókat határoznak meg, azaz nem állapít meg adókülönbözetet az állami adóhatóság, amennyiben: 1. az elvárt béremelést a kedvezmény igénybevevője a folyamatosan foglalkoztatottak legalább 90 százalékának tekintetében teljes mértékben teljesítette, és

További információért keressen minket:

2. az elvárt béremelés és a végrehajtott béremelés különbsége összesen nem haladja meg az adott hóban folyamatosan foglalkoztatottnak minősülő valamennyi munkavállaló létszámának és 300 forintnak a szorzatát, és

Telefon: 96/519-942 Fax: 96/519-941 Email: [email protected] Cím: 9024 Győr, Somogyi B. u. 22/b

3. amennyiben az érintett munkavállaló az ellenőrzés megkezdésekor még a munkáltatóval állt munkaviszonyban, a kedvezmény igénybevevője legkésőbb az ellenőrzés megállapításairól hozott határozat jogerőre emelkedéséig bizonyítja, hogy az elvárt béremelést az ellenőrzéssel érintett időszak vonatkozásában visszamenőleg valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalója tekintetében teljesítette.

2


Ilyen esetekben a munkáltató a jogosulatlanul igénybevett kedvezmény összege 15 százalékának megfelelő, de legalább 100.000 Ft mértékű mulasztási bírságot köteles fizetni. Mentesül a bírság alól az a munkáltató, aki a szükséges béremelést valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállaló tekintetében visszamenőleg, az ellenőrzés megkezdésének időpontját megelőzően végrehajtotta. Mindezek mellett a béremelés idén is a munkáltató saját döntésén alapul, azonban a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum mindenkit számára kötelezően betartandó.

Adóelőleg és adóalap Adóelőleg megállapítása A munkaviszonyból származó jövedelem adóelőlegét a munkáltatónak kell megállapítania a magánszemély által írásban adott nyilatkozat alapján, és a megállapított, levont adóelőleget az elszámolt hónapot követő hónap 12-éig kell megfizetnie. Erre akkor kerülhet sor, ha a magánszemély legkésőbb a kifizetést megelőzően erről nyilatkozatot tesz. A nyilatkozattételre sor kerülhet önkéntes alapon, vagy felszólításra, esetenként, vagy adóéven belül visszavonásig (újabb nyilatkozattételig) tartó érvényességgel. A kifizető azonban tájékoztatni köteles a magánszemélyt a nyilatkozattétel lehetőségéről, illetve a nyilatkozat megtételével, vagy annak elmulasztásával összefüggésben felmerülő lehetséges következményekről. A magánszemély nyilatkozatát a többi adózási bizonylattal együtt az elévülési idő n belül meg kell őrizni, hiszen a kifizető ezzel igazolja, hogy miből, mennyi adóelőleget vont le, vagy éppen azt, hogy – jogszerűen – nem vont.

Adóelőleg-nyilatkozat Segítségképpen és iránymutatásként a törvényi kötelezettségek teljesítéséhez a NAV minden év elején adóelőlegnyilatkozat mintákat készít. A nyilatkozatminták nem kötelezően alkalmazandók, illetve mind tartalmukban, mind formájukban szabadon módosíthatóak. A kifizetők és a munkáltatók a magánszemélyek számára csak azokat a nyilatkozatokat adják át, amelyek a nyilatkozatot tevő magánszemélyek adókötelezettsége szempontjából relevánsak. Adóelőleg-nyilatkozatok fajtái: 1. a személyi kedvezmény érvényesítéséről 2. a családi kedvezmény érvényesítéséről 3. az adóelőleg meghatározása során figyelembe vehető költségekről


4. az adóalap-kiegészítés érvényesítéséről, amennyiben az összevont adóalapba tartozó várható éves jövedelem az adott kifizetéssel együtt sem haladja meg a 2.424.000 Ft-ot.

Adóalap-kiegészítés 2012 A korábbi tervekkel ellentétben az adóalap-kiegészítés 2012-től 2.424.000 Ft éves bruttó jövedelemig nem alkalmazandó, e határ felett pedig szintén a korábbi tervekkel ellentétben 27 százalékos mértékkel kell megállapítani. Azaz az effektív adóteher 2.424.000 Ft éves bruttó jövedelemig (a jelenlegi 20,32 százalékkal szemben) 16 százalék lesz, az e feletti jövedelem után változatlanul 20,32 százalék marad.

3


Munka Törvénykönyve Gyermekek után járó kedvezmények 2012. január 1-je óta a gyermekek után járó pótszabadság mindkét szülőnek jár. A pótszabadság mértéke nem változott; 1 gyermek után 2 nap, 2 gyermek után 4 nap, 3 vagy több gyermek után pedig 7 nap pótszabadságra jogosultak a szülők. A gyermek/gyermekek után járó pótszabadságot a szülők abban az évben igényelhetik utoljára, amelyik évben a gyermek betölti a 16. életévét. A szülőknek a gyermekeik számáról nyilatkozniuk kell munkáltatójuk felé ahhoz, hogy a pótszabadságot igénybe tudják venni. A pótszabadságra akkor is jogosult mindkét szülő, ha külön élnek, míg az élettársakat ez a jog nem illeti meg.

Kötelező a kölcsönzött munkavállalók kölcsönbevevő által történő be- és kijelentése A kölcsönbevevő az állami adóhatósághoz köteles bejelenteni a munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatás megkezdése napját megelőző napon, de legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján a munkaerő-kölcsönzési szerződéssel érintett munkavállaló nevét és adóazonosító jelét – ennek hiányában természetes személyazonosító adatait és lakcímét –, a kölcsönbeadó nevét és adószámát, a foglalkoztatás megkezdésének napját. A foglalkoztatás befejezésének napját követő napon pedig a munkaerő-kölcsönzési szerződéssel érintett munkavállaló nevét és adóazonosító jelét valamint a kölcsönbeadó nevét és adószámát és a foglalkoztatás befejezésének napját. A kölcsönbevevő a szóban forgó bejelentési kötelezettségének a 12TMUNK jelű bejelentő és változásbejelentő lapon tud eleget tenni.

SZÉP-kártya A SZÉP-kártya legnagyobb előnye, hogy szemben a korábbi utalványos rendszerekkel ez esetben sem a munkáltatónak, sem a munkavállalónak (kivéve társkártya igénylés, ellopott, elveszett kártyák) nincs fizetési kötelezettsége a SZÉP-kártya szolgáltató felé. Mivel a kártyakibocsátásának és üzemeltetésének feltételeit jogszabály rögzíti, a szolgáltatók által nyújtott kártyafeltételekben csak csekély eltérésre számíthatunk. Jelenleg SZÉP-kártyát három szolgáltató bocsát ki: 1. az OTP, honlapja: www.otpszepkartya.hu 2. az MKB, honlapja: www.mkbszepkartya.hu 3. és a K&H, honlapja: www.szepkartya.kh.hu A kártyán lévő egyenleg az alábbi belföldi szolgáltatások igénybe vételére jogosít (szálláshely-szolgáltatást mindhárom alszámláról igénybe lehet venni):


1. Szálláshely alszámla (maximum 225.000 Ft) 2. Vendéglátás alszámla (maximum 150.000 Ft) 3. Szabadidő alszámla (maximum 75.000 Ft) Fontos tudnivaló, hogy az egyes alszámlákra utalt támogatások másik alszámlára nem utalhatók át, azokat kizárólag a munkáltató általi utalásban megjelölt alszámlán lehet nyilvántartani, és csak az alszámlának megfelelő szolgáltatás nyújtására lehet beváltani.

4


Egy munkavállaló több különböző szolgáltatótól származó SZÉP-kártyával is rendelkezhet, azonban az ezen kártyákra utalt juttatás összességében nem haladhatja meg a törvényben előírt értékhatárt. A szolgáltatók által kibocsátott kártyák érvényessége 5 év. A kártyára utalt juttatások a tárgyévet követő év december 31-ig használhatók fel. A munkavállalóknak lehetőségük lesz online módon nyomon követni a tranzakciókat, valamint a számlaforgalmat. A kártyához társkártya is igényelhető valamely közeli hozzátartozó számára, ennek 1.500 Ft + ÁFA díját a munkavállaló köteles megtéríteni. A SZÉP-kártyára került összeg felhasználására három lehetőség van: 1. elektronikus elfogadóhelyi terminálon (POS), 2. központi vagy saját internetes utalvány-beváltási felületen, 3. telefonos felhatalmazó központ által kiadott engedély alapján.

Erzsébet-utalvány A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által papíralapon vagy elektronikus formában kibocsátott Erzsébet-utalványt fogyasztásra készétel vásárlására illetve 2012. december 31-ig melegkonyhás vendéglátóhelyeken használható fel. Az utalvány keretösszege havonta 5.000 Ft. További információ az http://www.erzsebetutalvany.hu honlapon találhatóak, ahol regisztrációt követően az utalvány online is megrendelhető. A 2012. február 28-ig leadott megrendelések térítésmentesen kerülnek kiszállításra.

Béren kívüli juttatások Adóteher mértéke

Juttatás megnevezése

Kedvezményes korlát

Széchenyi Pihenő kártya


Szálláshely alszámla

30,94%

225.000 Ft/év

Étkezés alszámla

30,94%

150.000 Ft/év

Szabadidő alszámla

30,94%

75.000 Ft/év

Erzsébet utalvány

30,94%

Munkahelyi melegétkeztetés

30,94%

Helyi utazási bérlet térítése

30,94%

bérlet ellenértéke

Önkéntes nyugdíjpénztári kiegészítés

30,94%

minimálbér 50%-a

Önkéntes egészségpénztári kiegészítés

30,94%

minimálbér 30%-a

Iskolakezdési támogatás/utalvány

30,94%

minimálbér 30%-a

500.000 Ft

5000 Ft/hó 12.500 Ft/hó

Étkezési utalvány

A KEDVEZMÉNY MEGSZŰNIK

Otthoni internethasználat


Üdülési csekk


Csekély értékű ajándék/utalvány


Sportrendezvény belépő

0%

50.000 Ft/év

Helyközi munkába járás kieg. (+14%)*

0%

korlátlan

Védőoltás*

0%

korlátlan

*nem béren kívüli juttatásnak minősülő elemek

5


Kapcsolt vállalkozások Kapcsolt vállalkozási viszony megszűnésének bejelentése 2012. január elsejét megelőzően a kapcsolt vállalkozások tekintetében bejelentési kötelezettség kizárólag a szerződés létrejöttekor terhelte az adózót. Az idei évtől a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését is be kell jelenteni a megszűnést követő 15 napon belül. Amennyiben az adózó bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, 500.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

Cégjegyzés szigorítása Az adóhatóság megvétózhatja a tagváltozást A cégtörvény módosítása értelmében, ha a cégjegyzékbe bejegyzett tag átruházza részesedését, a cégbíróság a változásbejegyzési kérelem benyújtásáról elektronikusan értesíti az adóhatóságot. Az adóhatóság pedig 3 munkanapon belül elektronikusan jelzi a cégbíróságnak, ha a cég, amelynek részesedését átruházni kívánják, 15 millió forintot meghaladó köztartozással rendelkezik. Ebben az estben a cégbíróság hiánypótlási eljárásban hívja fel a céget, hogy a részesedés átruházás napjával mint fordulónappal készítsen könyvvizsgáló által hitelesített vagyonmérleget és nyújtsa be azt a cégbíróságra.

Adók módjára behajtandó köztartozások Az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő fizetési kötelezettséget jogosultja a fizetési határidő lejártát követő 15 nap elteltével megkeresi az adóhatóságot behajtás végett, ha a köztartozás összege meghaladja a 10 000 forintot. Amennyiben a hátralék későbbi megfizetése veszélyeztetett, az adóhatóság soron kívül is megkereshető. Az adók módjára behajtandó köztartozásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha az illetékességi területén folytatott végrehajtás akadálya vagy eredménytelensége esetén a köztartozás beszedésére jogosult önkormányzati adóhatóság másik önkormányzati adóhatóságot keres meg behajtás végett. Az adók módjára behajtandó köztartozásra az adóhatóság fizetési könnyítést nem engedélyezhet, a tartozást nem mérsékelheti, illetőleg nem minősítheti behajthatatlannak.


6


Kamarai regisztráció Mikor és hogyan kell regisztrálni kötelezően a kamaránál? A most alakuló egyéni és társas vállalkozások a bejegyzésüket követő 5 napon belül, a már működő vállalkozások pedig a hatálybalépést követő 60 napon belül, vagyis legkésőbb 2012. március 1-ig kötelesek a székhely szerinti területi kereskedelmi és iparkamaránál kezdeményezni nyilvántartásba vételüket. A 2012. január 1-től életbe lépő új rendelkezések alapján a gazdálkodó szervezetek kötelesek: 1. A kamarai nyilvántartásba vételüket kezdeményezni. A nyilvántartásba vételi kötelezettség nem merül ki a bejelentkezésben, a törvény szerint kötelező az adatok frissítést kezdeményezni a bekövetkezett változásokat követő 5 munkanapon belül. 2. A kamarai közfeladatok ellátásához évente 5.000 Ft kamarai hozzájárulást fizetni. A hozzájárulás összege önkéntes kamarai tagok esetén levonásra kerül a tagdíjból. A hozzájárulást minden év március 31. napjáig kell teljesíteni a területi kamara részére. A meg nem fizetett kamarai hozzájárulást a törvény köztartozásnak minősíti, melyet meg nem fizetés esetén az adóhatóság adók módjára hajt be. 3. A Kamara köteles részükre a törvényben meghatározott szolgáltatásokat (tanácsadás gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben; üzleti partnerkeresés és pályázatfigyelés) térítésmentesen nyújtani. Lényeges, hogy a kamarai tagság továbbra is önkéntes marad, így a regisztrált vállalkozások nyilvántartásba vételükkel nem válnak kamarai taggá. Emiatt ez semmi másként nem értelmezhető, mint egy újabb adónem, amit a vállalkozásoknak kötelezően meg kell fizetni. A kamarai regisztrációs eljárás során a gazdálkodó szervezetek papír alapon, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tájékoztatója szerint várhatóan 2012. január végétől elektronikus úton is benyújthatják a cégszerűen kitöltött nyilvántartásba vétel iránti kérelmüket a területileg illetékes gazdasági kamarához. A kérelemnek tartalmazni kell a gazdálkodó szervezet nevét, székhelyét, telephelyét, fióktelepét, főtevékenységét, ténylegesen végzett egyéb tevékenységeit, valamint a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti besorolását.


A kamara honlapján elérhető formanyomtatvány minta a törvényben meghatározott kötelező adatokon kívül, a törvényben foglalt felhatalmazás alapján, tartalmaz egyéb a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó információt is, melyek közlése, illetve azok nyilvántartásban történő feltüntetése önkéntes. Ilyen adat jelenleg a cégméretre (statisztikai létszám, nettó árbevétel) vonatkozó számszerű adatok, valamint a külkereskedelmi tevékenységre folytatásával kapcsolatos nyilatkozat. A formanyomtatványon megadható harmadik adattípus a kapcsolattartáshoz szükséges adatok köre, melyek csak belső felhasználás céljából kerülnek feltüntetésre, a nyilvánosság számára nem elérhetőek, azonban megadásuk kötelező. A formanyomtatvány kitöltéséhez részletes útmutató ad tájékoztatást, mely segítséget nyújt a gazdálkodó szervezetek kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti besorolásához is.

7

Hírlevél ÁFA. Tartalom. ÁFA-visszaigénylés. Számlázás év 1. szám február 3. További információért keressen minket:

Recommend Documents