Dr.Varga Péter János
2.ea
HÍRKÖZLÉSTECHNIKA
2
A jelátvitel fizikai közegei
Történelem 3
A hálózatok fejlődésének kezdetén különféle célorientált hálózatok jöttek létre: távközlő hálózatok műsorelosztó hálózatok adathálózatok
Fejlődés → integrált hálózatok létrejötte Megvalósult: eszközök szintjén hálózatok szintjén
4
5
T
M A
Az átviteli rendszer tervezésekor a legfontosabb szempontok 6
a kívánt adatátviteli sebesség elérése megfelelő távolság áthidalása reflexiómentesség (visszaverődés nélküli rendszer) Minden esetben igyekszünk a reflexió mértékét az egész átviteli frekvenciasávban a lehető legalacsonyabban tartani
A jelátvitel fizikai közegei 7
A jelátvitel fizikai közegei Vezetékes Aszimmetrikus - koaxiális Szimmetrikus - általában csavart érpár Optikai átvitel
UTP STP
Monomódusú Multimódusú Szabad tér Optikai átvitel (pl. lézer, infravörös) Rádiós átvitel
A telekommunikáció elektromágneses spektruma 8
Frekvencia (Hertz)
102
103
104
105
106
107
108
ELF
VF
VLF
LF
MF
HF
VHF UHF
Energia, telefon Forgó generátorok Telefon Zenei berendezések Mikrofonok
Rádió Rádió, televízió Elektroncsövek Integrált áramkörök
109 1010 1011 1012 1013 1014 1015 SHF
EHF
Mikrohullám Radar Mikrohullámú antennák Magnetronok
Infravörös Lézerek Irányított rakéták
Csavart érpár
Optikai szál
Koaxiális kábel AM rádió
Látható fény
FM rádió Földi és műholdas és TV mikrohullámú átvitel
A telekommunikáció elektromágneses spektruma
Réz alapú kábelek 9
Rézalapú kábelek előnyei 10
Egyszerűbb szerelési technológia Alacsonyabb telepítési költségek Olcsó aktív eszközök Szennyeződésre kevésbé érzékeny csatlakozások Helyes telepítés után megbízható, sokoldalú, költséghatékony
Rézalapú kábelek hátrányai 11
Elektrosztatikus zavarokra érzékeny Mechanikai sérülésekre érzékeny A telepített infrastruktúra gátolhatja a jövőbeni fejlesztési törekvéseinket Hosszú telepítési idő Legnagyobb sebességek csak optimális feltételek mellett érhetők el
Vezetékes átvitel koaxiális kábelen 12
Elektromosan árnyékolt, kevésbé érzékeny az elektromos zajokra Alapsávú • 10Base2 – 50 ohm, 10-100 Mbps, 200 m • 10Base5 – 75 ohm, 10-100 Mbps, 500 m Széles sávú • Kábel TV, 75 ohm, digitális átvitelnél 150 Mbps egy kábelen több csatorna, többféle kommunikáció Számítástechnikában ma már új hálózatok építésénél nem alkalmazzák!
Vezetékes átvitel koaxiális kábelen 13
Vezetékes átvitel koaxiális kábelen 14
Homogén hullámimpedancia Egyszerű meghajtó/vevő áramkör Mechanikai sérülésekre érzékeny (pl. megtörés ⇒ Z0 megváltozik) Drága kábel, drága csatlakozás
Koaxiális kábelek típusai 15
RG – 6 szélessávú TV-s átvitel
75 Ω
RG – 8, RG – 11, RG – 58 „vékony” ethernet
50Ω
RG – 58/V a központi ér szilárd részből
50Ω
RG – 58 A/V a központi ér fonott részből
50Ω
RG – 59 szélessávú TV-s átvitel
75 Ω
RG – 59 szélessávú
50 Ω
Koaxiális kábelek típusai 16
Koaxiális kábel csatlakozók 17
Csavart érpáras átviteli közeg (TP – Twisted Pair) 18
Zaj, Zavar Z0/2 Z0/2 Z0/2
Z0
A zavarvédelmet az érpárok összecsavarása jelenti, valamint a szimmetrikus meghajtás UTP – Unshilded Twisted Pair (Árnyékolatlan csavart érpár)
Csavart érpáras átviteli közeg (TP – Twisted Pair) 19
CAT - A rendszer komponensek elektronika jellemzőit meghatározó osztályrendszer. A nagyobb kategória jobb jellemzőket jelent CAT 1 - hang átvitel, telefon CAT 2 - 4 Mbps CAT 3 - 10 Mbps (10BaseT – Ethernet) CAT 4 – 20 Mbps CAT 5 - 100 Mbps (100BaseT - Fast Ethernet) CAT 5E - 1 Gbps (1000BaseT - Gigabit Ethernet) CAT 6 – 1 Gbps nagyobb távolságra, kisebb távolságban 10 Gbps CAT 6a - 100m-ig 10 Gbps CAT 7 - 100 Gbps , 70 méterig (1200mhz)
20
Csavart érpáras átviteli közeg (STP – Shilded Twisted Pair) 21
A zavarvédelmet az árnyékolás és az érpárok összecsavarása jelenti. STP – Shilded Twisted Pair (Árnyékolt csavart érpár)
22
Kábel csatlakozások, csatlakozók 23
Kábelek fizikai osztályozása 24
„Fali” (Solid) kábel Fix telepítésre tervezték Rézvezetők tömörek Merev szerkezetű Sokkal jobb elektronikai paraméterek A teljes csatornában max. 90m hosszban telepíthető
Kábelek fizikai osztályozása 25
„Patch” (Strainded) kábel Mobil használatra Jobban ellenáll a hajlító igénybevételnek Rézvezetők elemi szálakból sodrottak Gyakori csatlakoztatásra kifejlesztett elemek Puhább, könnyebb Maximum 10m hosszan telepíthető a csatornába
Üvegszál alapú kábelek 26
Üvegszál alapú kábelek előnyei 27
Magas fokú zavarvédettség Óriási távolságok hidalhatók át Elérhető legmagasabb sebesség „Jövőálló” Magas végpont sűrűségben telepíthető Csekély fizikai méret és súly
Üvegszál alapú kábelek hátrányai 28
Drága aktív és passzív elemek Drága telepítés A belső vezetőszál érzékeny a fizikai behatásokra A csatlakozás érzékeny a szennyeződésekre
Optikai kábel ötlete 29
A folyadéksugár „csapdába ejti” a fényt! Ez volt az alapötlet, ami az optikai szál technikai alkalmazásához vezetett.
30
Optikai kábel ötlete 31
Az optikai szál egy olyan hengeres, szigetelt, könnyen hajlítható szál, amely fényt továbbít az üvegmag belsejében, a teljes fényvisszaverődés elve alapján Ahhoz, hogy az optikai jel teljes fényvisszaverődéssel a magban terjedjen tovább, a mag törésmutatójának nagyobbnak kell lennie, mint a héjnak
Optikai kábel szerkezete 32
Kábel típusok 33
SM (Single Mode) 9 mikron mag Hosszú távolságok áthidalására (max 100 km)
MM (Multi Mode) 50 mikron mag Rövidebb távolságok áthidalására (max 550 m)
Optikai szál gyártása 34
előforma készítése szál szerkezetének előállítása külső kémiai gőzlecsapatás belső kémiai gőzlecsapatás növesztéses eljárás
szálhúzás szál átmérő primer védelem (esetleg festés)
kábelgyártás több szál összefogása különböző védelmek kialakítása
Előforma készítése 35
Belső kémiai gőzlecsapatás tisztítás hordozócső készítés mag növesztése (lecsapatása) zsugorítás
Szálhúzás 36
Preform Grafit kemence
Primer védelem Vezérlő egység
Hűtőfolyadék Száldetektor
Csévélő dob Feszítő dob
37
Kábelgyártás 38
Dobok a szálakkal
SZ sodrat Vazelin Pászma növesztése Vezérlő egység
Pászma átmérő detektor
Optikai kábelek fajtái 39
1. Single 2. Zipcord 3. Tight-buffered 4. Unitube glass armoured 5. Unitube standard with spl 6. Multitube glass armoured
Optikai kábel csatlakozók 40
Strukturált kábelezés 41
Épületek összekötése 42
Függőleges kábelezés 43
Vízszintes kábelezés 44
Szerelési szabályok 45
46
47
Vezeték nélküli átvitel
Optikai átvitel - Lézer átvitel 48
pont-pont közötti adatátvitel, láthatóság átvitel lézerrel néhány km távolság sávszélesség 2 – 155 Mbps időjárási viszonyok zavarják (sűrű eső, hó, köd, légköri szennyeződés)
Optikai átvitel - Infra átvitel 49
pont-pont közötti adatátvitel, láthatóság infravörös tartomány kis távolság sávszélesség 9,6 kbps - 4 Mbps nincs más eszköztől származó zavarás nincs szükség speciális adatvédelemre
Vezeték nélküli hálózatok 50
WLAN chipset gyártások alakulása (millió darab)
Mobile eszközök napjainkban 51
Mi az a WLAN? 52
A WLAN az angol Wireless Local Area Network szó rövidítése, melynek jelentése vezeték nélküli helyi hálózat, amit leginkább a „vezeték nélküli hálózat”, WiFi és a WLAN névvel illetnek. A WLAN működése hasonló a LAN hálózatokéhoz, csak a jelek más közegben terjednek. Míg a LAN vezetéket használ (hálózati kábel), addig a WLAN a levegőben továbbítja az információt.
A WLAN előnyei 53
Nincs szükség kábelezésre Az internetkapcsolatot meg lehet osztani Mobil eszközök kényelmes használata Egyszerűen telepíthető
A WLAN hátrányai 54
A rádiójeleket nem állítja meg a fal Illetéktelenek rácsatlakozhatnak hálózatunkra
Vezeték nélküli adatátvitel IEEE 802.11 55
56
WLAN frekvenciasávok 57
Rendszerint állami és nemzetközi szabályozás
Mikrohullám ISM – Industrial, Scientific and Medical 2.4 GHz (λ ≈ 12 cm) engedély általában nem szükséges sok zavaró jel DECT, mikrohullámú sütő, játékok, stb.
WLAN frekvenciasávok 58
U-NII – Unlicensed National Information Infrastructure 5 GHz (λ ≈ 6 cm) kevés zavaró jel
WLAN frekvenciasávok 59
Egy tipikus rádiós hálózat 60
A WLAN hálózatok csoportosítása 61
Működésük szerint
Az ad-hoc mód
Az infrastruktúra mód
A WLAN hálózatok csoportosítása 62
Kiépítés szerint SOHO Enterprise
A WLAN hálózatok csoportosítása 63
Eszközök szerint Asztali
Hordozható
A WLAN hálózatok csoportosítása 64
Antennák szerint Kör sugárzó Szegmens sugárzó Iránysugárzó
A WLAN hálózatok csoportosítása 65
Védelem szerint Nyilvános WLAN Jól védett WLAN Prompt WLAN
66
Antennák
Történeti áttekintés 67
1865 James Clerk Maxwell Elektromágneses hullámok ezen belül rádióhullámok elméletének alapja
1887 Heinrich Hertz Rádióhullámokat előállította
1887 Guglielmo Marconi Elektromágneses hullámokkal végzett kísérletet
1895 Alekszandr Sztepanovics Popov Dipólantenna alkalmazása
1898 Karl Ferdinand Braun Drótnélküli távírásban a zárt rezgőkör kialakítása
Mi az antenna Az antenna elektromágneses hullámok egy tartományának, a rádióhullámoknak a sugárzására vagy vételére alkalmas elektrotechnikai eszköze. Elvileg bármelyik antenna lehet adó vagy vevő.
Adó és vevő Adó: adatot, hangot, képet átalakítja elektromos jellé és ezekkel változtatják az összeköttetést létesítő hullám jellemzőit, amplitúdóját, frekvenciáját, fázisát.
Vevő: jeleket leválasztják a rádióhullámról felerősítik és visszaalakítják az eredeti jellé, adattá, hanggá, képpé.
Elektromágneses hullámok
VLF- Very Low Frequency
VHF – Very High Frequency
LF – Low Frequency
UHF – Ultra High Frequency
MF- Medium Frequency
SHF – Super High Frequency
HF – High Frequency
EHF – Extra High Frequency
λ = c /f
c = 3*108 m/s
Az elektromágneses hullámok terjedése Az elektromágneses hullámok terjedésében jelentős szerepe van a föld légkörének, az atmoszférának. Az atmoszféra mintegy 2.000-3.000 km magasságig terjed, nitrogénből, oxigénből, szén-dioxidból és vízgőzből áll. Három fő részére szokás osztani: troposzféra, sztratoszféra, ionoszféra.
Troposzféra A föld légkörének a földfelszíntől kb. 11 km magasságig terjedő szakaszát troposzférának nevezzük. Szokás még „időjárási rétegnek” is nevezni minthogy az időjárást meghatározó meteorológiai folyamatok elsősorban itt zajlanak le. A troposzféra a légkör anyagának mintegy 75 %-át tartalmazza. A troposzféra hőmérséklete a magassággal csökken, a tropopauzában a legkisebb, átlagosan -50 C. a troposzféra és a sztratoszféra közötti átmeneti réteg, a tropopauza magassága ingadozó. Márciusban a legalacsonyabb (9,7 km), júniusban a legmagasabb (11,1 km). A troposzféra az URH hullámok terjedését lényegesen befolyásolhatja.
UHF és SHF Ultra High Frequency, ultra magas frekvenciák és a Super High Frequency, szuper magas frekvenciák, mikrohullámok. A terjedés itt már teljesen mentes az ionoszférától, azonban mind inkább érvényesülnek a troposzféra meteorológiai változásai. Ilyen például az esőcseppekről történő hullám visszaverődés, illetve a különböző hullámterjedési zavarok. A kisugárzott energia nagymértékű fókuszolása lehetővé teszi azt, hogy két pont között igen kis energiával tudunk biztos összeköttetést teremteni.
Rádióhullám terjedés a mikrohullámú sugarak levegőben közel egyenesen haladnak a pontszerű sugárzó jele fokozatosan gyengül az adótól távolodva, a távolsággal négyzetes arányban iránya megváltozik különböző tereptárgyak miatt visszaverődés (reflexió): λ-nál jóval nagyobb felület visszaverheti a hullámot elhajlás (diffrakció): λ-hoz hasonló nagyságú élek mögé „bekanyarodik” a hullám törés (refrakció): közeghatárokon a terjedés iránya megváltozik, ha a két közegben más a terjedési sebesség
Rádióhullám terjedés elnyelődés (abszorpció) néhány km adó-vevő távolság felett a Föld görbülete is jelentős (9,7 km felett) D0 – optikai látóhatár r0 – földsugár
D0 = 2r0 h
Fresnel zóna ellipszoid, fókuszai az antennák Fresnel zóna rmax = 0.5 *√( λ * D)
0.6 * rmax maximális sugarú üres ellipszoid szükséges a jó mikrohullámú átvitelhez
AC
dB, dBm dB: 10 * log ( A / B ) A és B arányát fejezi ki
dBm: 10 * log ( P / 1 mW ) adó teljesítménye, vevő érzékenysége
Antenna jellemzők izotropikus antenna: hipotetikus ideális gömbsugárzó karakterisztika: sugárzás, érzékenység irányonként más – irányított vagy omni
nyereség: adott irányba sugárzott teljesítmény (vagy vételi érzékenység) aránya az izotropikus antennához képest dBi: nyereség dB-ben az izotropikus antennához képest dBd: nyereség dB-ben a dipólus antennához képest (0 dBd = 2.14 dBi)
Antenna jellemzők polarizáció: az elektromos tér rezgésének módja lineáris függőleges vagy vízszintes síkban
elliptikus, cirkuláris az adó és a vevő polarizációjának egyeznie kell
Antenna jellemzők
Antenna karakterisztika a valós antennák sugárzása/érzékenysége irányonként változik, ezt írja le az antenna karakterisztika oldalnézet / függőleges minta
felülnézet / vízszintes minta
Antenna típusok Omni Dipólus co-linear
Antenna típusok Irányított Panel, patch Helix Yagi Parabola
Antenna típusok Panel, patch
Helix
Antenna típusok Yagi
Parabola
Méretezési alapadatok adó teljesítmény: 1-30 dBm (1-100 mW) csatlakozó veszteség: 0.01-0.2 dB TNC, SMA, N, BNC
antenna kábel veszteség: 0.1-1 dB méterenként antenna nyereség: 2-25 dBi veszteség szabadtéri terjedés közben: 40-130 dB veszteség tereptárgyakon fal, ajtó, ablak: 2-30 dB erdő: 0.3-0.4 dB méterenként
vevő érzékenység: (-90)-(-65) dBm általában min. 10 dB rést szokás hagyni
WLAN hőtérkép
WLAN hőtérkép
DIY antennák
Reflektor
Cantenna
Rekordok 124 mile 201 km
Hazai mérések 94
21 kilométeres távot 54 Mbps
95
Műholdas kommunikáció
96
97
Helymeghatározás
Alkalmazott műholdpályák, tulajdonságaik 98
Alkalmazott műholdpályák, tulajdonságaik 99
A LEO [Low Earth Orbiter ] magába foglalja az IRIDIUM (780 km ), ARIES (1018 km) és a GLOBALSTAR (1389 km ) rendszereket. A MEO [ Medium Earth Orbiter ] magába foglalja a ICO PROJECT 21 (10 355 km), és az ODYSSEY (10 373 km) valamint a ELLIPSO (7800 km) rendszereket. A GEO [Geostationary Earth Orbiter ] a maga 36 000 km magasan lévő pályájával , magába foglalja a AMSC ( US és CANADA ) , AGRANI ( közép ÁZSIA és INDIA ) ACeS ( dél-kelet ÁZSIA ), és az APMT ( KÍNA ) műholdakat.
Global Positioning System 100
Globális helymeghatározó rendszer A Földön (és „környezetében”) Időjárástól, helyszíntől független „Csak” látni kell az égboltot Bárki által használható (egyutas) Korlátozható (SA/katonaság)
A Global Navigation Satellite System felépítése 101
Űrszegmens Földi követő és vezérlőállomások Felhasználói szegmens
NAVSTAR (USA) 102
24/(31)/31 (terv./ker./műk.)műhold ~20.200 km magasságban (átlagos, Föld tömegk.) 6 pályasík (4-6 műhold/pályasík) 55° inklináció (a földi egyenlítőhöz viszonyítva) A pályasíkok 30°-onként az egyenlítő mentén 4 követő és 2 követő/vezérlő állomás (Hawaii, Ascencion, Diego Garcia, Kwayalein, Colorado Springs) 12 sziderikus óra a keringési idő: 11ó58p2,04527s ~1600-1800kg, ~6 m nyitott napelem
NAVSTAR (USA) 103
ГЛОНАСС (CCCP, ma Oroszország) 104
24 (19keringő)/11 működő műhold ~19.100 km magasságban keringenek 3 pályasík (8+1 műhold/pályasík) 64.8° az egyenlítő síkjával bezárt szög A pályasíkok 120°-onként 11 óra 15 perc keringési idő ~1300-1500 kg, 3-7 év élettartam
ГЛОНАСС (CCCP, ma Oroszország) 105
Galileo (Európai Unió – civil üzemeltetés) 106
27/30 műhold / 3 pályasík (9+1 műhold/pályasík) 2005.december végén = az 1. műhold már sugároz ~23 222 km, 56° p. inklináció, 14 óra 4 perc ker. ~675 kg, ígért teljes kiépítettség (FDS) ~2008 új frekvenciák L5 (E5A-B) 1164-1215MHz, (E6- 12601300 MHz), E2-L1-E1 1559-1591 MHz !!! Pozitívum: civil, független, pontosság, integritás adatok akár 6 másodpercen belül, ingyenes is Negatívum: civil (pénzforrás), várhatóan 4-8 év mire rendszerbe áll, új GNSS vevők kellenek L1!-L5-L2
Galileo (Európai Unió – civil üzemeltetés) 107
BEIDOU-2 (Pejtou-2) / Compass 108
35 (5 GEO+30 MEO pályán) műhold 2007. november végén = az LBS Beidou-1 működik (3 műhold GEO-n, + 1 műhold MEO-n is sugároz ~21 500 km ígért teljes kiépítettség (FDS) ~2010 10 méter, open service Pozitívum: újabb globális helymeghatározó rendsz., még több műhold (műholdszegény helyeken is) Negatívum: új GNSS vevők kellenek, Galileo konkurens, katonai rendszer
BEIDOU-2 (Pejtou-2) / Compass 109
Helymeghatározás elve 110
1 ismert távolság esetén a helyzetünk
R=20.200 km Gömbfelületen bárhol
Helymeghatározás elve 111
2 ismert távolság R1=20.200 km R2=20.199 km A két gömbfelület metszésében lévő körön
Helymeghatározás elve 112
3 ismert táv, háromszög
R1=20.200 km R2=20.199 km R3=20.201 km A három gömbfelület metszésében 2 pont!!!
Helymeghatározás elve 113
4 ismert táv = egyértelmű R1=20.200 R2=20.199 R3=20.201 R4=20.202
km km km km
1 pont!!!
GPS adatok 114
Ismert, hogy a GPS által kisugárzott jelek rendkívül kis teljesítményűek: -130 dBmW (0 dBmW = 1 mW, 50 dBmW = 100W)
Mint bármely más rádiójelet, a GPS jeleit is lehet zavarni Egy pikowatt (10-12 W) teljesítményű interferencia forrás is elegendő a GPS jel tönkretételéhez Jelenleg egyetlen civil GPS frekvencia létezik, a civil vevők döntő többsége egyfrekvenciás. A modulált kód jól ismert A GPS jamming technológia nem titkos, egyszerű, házilag összeszerelhető jammer modellek leírása megtalálható az Interneten, komolyabb berendezéseket meg is lehet vásárolni.
GPS adatok 115
A GPS műholdak két jelet sugároznak: L1 vivő 1575,42 MHz L2 vivő 1227,60 MHz Mindkét vivő frekvenciája nagypontosságú atomórához szinkronizált. Mindkét vivőt úgynevezett „P” kóddal modulálják, az L1-et továbbá úgynevezett „C/A” kóddal.
GPS civil felhasználása 116
Közlekedés/Áruszállítás Emberi élet védelme Földmérés/Térinformatika Környezetvédelem Időszinkronizálás Katasztrófa elhárítás Precíz mezőgazdálkodás Távközlés Bankügyletek
GPS katonai felhasználása 117
GPS sebezhetősége 118
Nem szándékos zavarás Az ionoszféra okozta interferencia Rádióforrások okozta nem szándékos interferencia Szándékos zavarás Jamming Spoofing Meaconing Emberi tényező GPS vevők tervezési hibái Navigációs rendszerek üzemeltetési hibái Felhasználói ismeretek hiánya
Nem szándékos zavarás 119
Az ionoszféra okozta interferencia Rádióforrások okozta nem szándékos interferencia URH adók 23-as, 66-os és 67-es TV csatornák Digitális TV adások Ultra szélessávú radar és kommunikációs berendezések Hibásan működő adók Műholdas Mobil Telekommunikációs Szolgáltatások Horizont feletti radar
Szándékos zavarás 120
GPS Jamming Elegendően „nagy” energiájú és megfelelő karakterisztikájú zavaró jel kibocsátása a GPS frekvenciákon interferenciát okoz. Zavaró jel típusa lehet: keskenysávú folyamatos adás a GPS sávban, szélessávú folyamatos adás sáv átfedéssel, szórt spektrumú (spread spectrum) GPS jelhez hasonló GPS Spoofing A gyanútlan GPS felhasználó megtévesztésére valódinak tűnő hamis C/A jelek kisugárzása -> a számított pozíció távolodik a valódi helyzettől GPS Meaconing jelvétel és késleltetett újrasugárzás, amellyel összezavarják a vevőket
Szándékos zavarás 121
Helymeghatározási példa 122
GPS/GSM modem személy, tehergépjárművekbe telepítve
Helymeghatározási példa 123
124
VSAT
A VSAT hálózat előnyei 125
Rugalmas, gyors telepíthetőség Ország → régió teljes lefedése Azonnali kommunikáció lehetősége Földi infrastruktúrától független fejletlen területek kiszolgálása Magas rendelkezésre állás
VSAT felhasználási területek 126
Dedikált összeköttetések Földi ADSL jellegű szélessávú, kétirányú Internet elérés VPN hálózatok részleges vagy egységes kiszolgálása Nemzetközi hálózatok kialakítása Teljes értékű backup (földi hálózattól teljesen független összeköttetés biztosítása) Mobil szélessávú megoldások (Express, Mobil IP) Video és képi információk átvitele Trunking (pl. GSM, Tetra hálózatok) Támogatott protokol: TCP/IP Sávszélességek: 1M/256K - 18/4 Mbps (letöltés/feltöltés)
Mobil műholdas megoldások 127
1 gombnyomásra üzemképes Automatikus műholdra állás Gyors műholdra állás (kb. 5 perc) Könnyen szállítható Nem kell minden helyszínen összeszerelni szétszerelni
Nem igényel szakértelmet Nem igényel fizikai munkát Tömege kompletten: <100kg
128
Műholdas telefonok 129
Inmarsat globális lefedettség egyidejű hang és szélessávú (max. 492 kbps) adatátvitel garantált sávszélességű adatátvitel (streaming), értéknövelt szolgáltatások. Kézi készülék
Iridium globális lefedettség hang, korlátozott sávszélességű adatátvitel
Műholdas telefonok 130
Inmarsat
Iridium
Thuraya
Hangátvitel
van
van
van
Adatátvitel
max. 492 kbps
alapszintű
max. 444 kbps
Garantált adat (Streaming)
max. 256 kbps
nincs
max. 384 kbps
GSM lehetőség
nincs
nincs
van
teljes Föld (kivéve a sarkok)
teljes Föld
Afrika, Európa, Ázsia
WLAN
van
nincs
nincs
ISDN
van
nincs
nincs
Menet közbeni megoldás
van
van
van
Lefedettség
Eszközök és lefedettség 131
132
Földkábelezés
+
Szolgáltatók a föld alatt 133
Alépítmények 134
Generációi: Betoncsöves Műanyagcsöves ISDN- alépítmény
Alépítmény 135
Földmunka és csövek fektetése 136
Megszakító létesítmények 137
Alépítmény-hálózat csöveinek többszörös kihasználása 138
100 mm belső átmérőjű csövek alkotják, Kábel átmérője nem lehet nagyobb mint a cső átmérőjének 80%, átmérő különbség >10mm.
Földkábel-fektetés 139
140
Optikai kábel telepítése 141
Földkábelek lefektetése 142
A földkábeleket két módon lehetséges elhelyezni: kézileg (emberi erővel, különösebb gépi segítség nélkül) vakond-ekés módszerrel (egy eke a kívánt mélységig felszántja a talajt, majd a kábelleeresztő szerkezet behelyezi a kábelt).
Kézi módszer 143
Vakond-ekés módszer 144
145
A vakond-ekés módszer jellemzői 146
Előnyei: nem szükséges alépítmény a gép kb. 10 km/nap teljesítményű
“gyors”
Hátrányai: köves-sziklás talajban nem alkalmazható nehezebben javítható (nem lehet tartalékból után húzni)
Optikai földkábelek behúzása 147
A kábelbehúzás többféleképpen is megvalósítható a már előre lefektetett alépítménybe: kézi, vagy csörlős behúzással átfúvatásos módszerrel beúsztatásos módszerrel
Kézi lefektetés (Csörlős behúzás) 148
Legnagyobb egyben behúzható hossz: 150-200 méter. Napi teljesítmény kb. 2000 méter. “Viszonylag lassú” A védőcső megbontása, illetve helyreállítása miatt egyéb járulékos költségek is felmerülnek A kábelre nagyjából 60 Kg tömeg által kifejtett mechanikai erő hat. Ebből kifolyólag és a lehetséges feszülések miatt a kábelek mechanikai sérülései nem zárhatóak ki.
Kézi, illetve csörlős behúzás 149
Átfúvatásos módszer 150
151
Digitális jelek előállítása
Beúsztatásos módszer 152
A földkábelek jellemzői 153
A páncélos földkábelek egyik nagy hátránya, hogy útjuk ugyan könnyedén követhető fémdetektorral, de szerelésük a földelés miatt körülményes. Ezért a szakértők kitalálták, hogy az acélszalag helyett polietilén bevonatúak legyenek, de a rágcsálók elleni védelem miatt kellett egy olyan speciális anyag is, mely nehezítette a fémdetektoros keresést, ezért a kábel vonalába rezgőköröket helyeztek el.
154
Földkábel 155
Eszközök 156
Föld alatti hálózatkiépítésnél: kábelbehúzó eszközök csörlők (elektromos) szivattyúk kompresszorok - egyéb (pl. pneumatikus berendezések)
157
Forrás 158
Lukács-Mágel-Wührl: Híradástechnika I. (prezentáció) Lukács-Wührl: Híradástechnika I. (könyv) Németh Krisztián: Távközlő rendszerek áttekintése
