HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 1.ea. Dr.Varga Péter János

Dr.Varga Péter János

1.ea

HÍRKÖZLÉSTECHNIKA

Elérhetőségek 2



Dr.Varga Péter János e-mail: [email protected] Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Híradástechnika Intézet Telefon: +36 (1) 666-5140 Cím: 1084 Budapest, Tavaszmező u. 17. C ép. 508

WEB: www.vpj.hu

Ajánlott irodalom 3

Tantárgy

Jegyzet

Szerzők

Híradástechnika I. (prezentáció)

2046

Lukács-Mágel-Wührl

OE KVK 2090

Lukács-Wührl

Híradástechnika I. (könyv)

HTE online könyve: Távközlő hálózatok és informatikai szolgáltatások

Link: http://regi.hte.hu/online_konyv

Számonkérés 4



Követelmény típus:

Vizsga

Osztályzatok - 60% : 1 61-70%: 2 71-80%: 3 81-90%: 4 91-100%: 5

Számonkérés 5

 

Utolsó alkalommal ZH Vizsgaidőszakban 3 vizsgaalkalom

Szabadon választott félévközi feladatok 6





Kiválasztott aktuális témában elkészített dolgozat Követelmény: Min.: 10 oldal. Formai megfelelés Elérhető százalék a félévi ZH-ból: max. 30%

Elkészített dolgozat előadása az utolsó előtti alkalommal Követelmény: Min.: 8-10 slide Formai megfelelés Előadás hossza max. 10 perc Elérhető százalék a félévi ZH-ból: max. 30%

8

9

10

11

12

A fejlődés legfontosabb fejezetei 13

A felfedezés időpontja Telefon 1876 Rádióhullámok 1887-1907 Televízió 1936 Rádiótelefon 1946 Számítógép 1946

Távközlési műhold 1962 Tároltprogram-vezérlésű telefonközpont 1965 Mikroprocesszor 1971 Fényvezető kábel 1977 Lokális számítógép hálózatok

Feltaláló(k) A.G. Bell H. Hertz, A Popov, G. Marconi British Broadcasting Co. (BBC) Cellás rendszer, Bell Laboratórium Electronic Numeric Integrator and Computer (ENIAC) University of Pensylvania Telstar, Bell Laboratórium No. 1. ESS, Bell Laboratórium

Intel Corp. Corning Glass Works Ethernet, Xerox-Intel-DEC

A fejlődés képekben 14

A Híradástechnika elméleti alapjainak kialakulása 17

Ismeret Hálózatelmélet Elektromágneses térelmélet Forgalomelmélet Jelátvitel, moduláció

Hálózatszintézis Statisztikus hírközléselmélet Információelmélet és kódolás Jelfeldolgozás

Meghatározó személyek Ohm 1827, Kirchoff 1847, Heaviside 1900, Bode 1945 Maxwell 1873 Erlang 1917 Nyquist, és Hartley 1920-28 Amstrong (FM) 1936, Reekes (PCM) 1937 Foster 1924, Cauer 1926-44 Brune 1931, Darlington 1939 Rice, Wiener, Kotelnikov 1944-47 Shannon, Hamming 1948-50 Cooley és Tukey (FFT) 1965

Kiemelkedő magyar alkotók a híradástechnikában 18

Alkotók Puskás Tivadar (1844-1893) Pollák Antal (1865-1943) Virág József (1870-1901) Békésy György (1899-1972)

Neumann János (1903-1957) Bay Zoltán (1900-1992) Gábor Dénes (1900-1972)

Alkotásaik Telefonközpont 1878, Telefonhírmondó 1893

Gyorstávíró 1898 Hallási folyamatok kutatása (Nobel díj 1961) Elektronikus számítógép elve Radarjel visszaverődése a holdról 1946 Holográfiai módszer felfedezése (Nobel díj 1971)

Kozma László (1902-1983)

Telefonközpontok tervezése, számítógép építés

Rényi Alfréd (1921-1970)

Információelmélet

Témakörök 20



   



Híradástechnika  fogalma Jelek és osztályozásuk  Modulációk  Digitális jelek előállítása  A jelátvitel fizikai  közegei  Antennák

Műholdas helymeghatározás Emberi érzékelés Jelátalakítók Műsorszórás Távközlő hálózatok Mobil távközlés

Híradástechnika fogalma 21



Jelek tárolása, továbbítása átalakítása és feldolgozása. Azon (elektronikus) műszaki megoldások összessége, amelyek segítségével információt tudunk átvinni bármely két pont között, bármilyen távolságra, lehetőség szerint kis torzítással és hibával, ésszerű költségek mellett.

A hírközlés célja, modellje 22

Információ forrása

Üzenet Kódoló

Hír Adó

Jel Kommunikációs csatorna

Jel Vevő

Hír Dekódoló

Üzenet Információ felhasználása

Zaj


Üzenet: Továbbításra szánt adathalmaz  Hír: Időfüggvénnyé alakított üzenet  Jel: A hír elektromos mása  Zaj: Minden egyéb, amely az előzőek mellett nem kívánatos jelenségként fellép 

Cél: VETT ÜZENET = KÜLDÖTT ÜZENET

Mi lehet az üzenet ? 24

Beszéd  Zene  Szöveg  Állókép  Mozgókép  Adat 

Emberi érzékelés 25

Hallás  Látás 

A hallás 26

A hang fogalma: rugalmas közegben terjedő, mechanikus rezgőrendszer által keltett hullám,amely az emberben hangérzetet kelt

A kellemetlen hang II ZAJ

Az emberi hallás mechanizmusa 27







Külső fül: a fülkagylóból, a hallójáratból és a dobhártyából áll Középfül: a nyomáshullám átalakul rezgéssé a hallócsontocskák segítségével Belső fül: a rezgés folyadékban terjedő hullámmá alakul, a folyadék mozgatja a szőrsejteket, amely a hallóidegekhez csatlakozik

28

A hangjelenségek felosztása 29



A hangjelenségek felosztása frekvencia alapján f

< 20 Hz  20 Hz < f < 20 kHz  20 kHz < f < 100 MHz  100 MHz < f 1.

infrahang hallható hangok ultrahang hiperhang

1. 2.

2.

Emberi hallás 30



Hallásküszöb és fájdalomküszöb 𝑊 ] 2 𝐼 𝑑𝑏 = 10 ∙ 𝑙𝑜𝑔 𝑚 𝑊 𝐼0 [ 2 ] 𝑚 𝐼[

𝑊 ] 𝑚2

𝐼0 = 10−12 [

Emberi hallás 31



Hangosság szintek (Fletchner-Munson a Phon görbék)

Hallás és a zaj 32

Hallás és az elfedési jelenség 33

A látás – A szem 34

Az emberi látás 35



A szembe érkező fénysugarak 2 helyen törnek meg: szaruhártya  lencse 

 

 

 

Áthaladnak az üvegtesten Retinákra érkeznek, ahol kicsinyített fordított állású kép keletkezik A fény hatására a receptorok ingerületbe jönnek Az ingerületet átveszik az idegsejtek és látóidegként kilépnek A látóideg részlegesen átkereszteződik A képet az agy visszafordítja

A szem felépítése 36

37

Fénytechnikai alapok 38



Láthatósági függvény Szín

Hullámhossz

Ibolya

380-420 nm

Kék

420-490 nm

Zöld

490-575 nm

Sárga

575-585 nm

Narancs

585-650 nm

Vörös

650-750 nm

39

A jelek

Alapfogalmak 40



 

A jel fogalma: A fizikai mennyiség olyan érteke vagy értékváltozása, amely egy egyértelműen hozzárendelt információt hordoz A jel információtartalommal bír Matematikai függvények  Df : értelmezesi tartomány  y  Rf : értékkészlet x

Jelek felosztása 41

értékkészlet szerint  lefolyás szerint  az információ megjelenési formája szerint  az érték meghatározottsága szerint 

A jel értékkészlete szerint 42

Folytonos a jel, ha tetszés szerinti értéket vehet fel és értékkészlete folytonos, vagyis egy összefüggő tartomány. 1 0.5 0 -0.5 -1 -20

-15

-10

-5

0

5

10

15

20

A jel értékkészlete szerint 43

Szakaszos a jel, ha csak meghatározott, diszkrét (izolált) értékeket vehet fel, egy megszámlálható számhalmaz elemeiből, két szomszédos diszkrét értéke közötti értékkészlete hiányzik. Az ilyen jel, időben folytonos, de értékkészletében diszkrét. (lépcsős, más néven kvantált jelalak, vagy diszkrét értékű jel).

Lefolyás szerint 44

Folyamatos a jel, ha a független változó egy adott tartományában megszakítás nélkül fennáll. A folyamatos jel matematikai modellezésénél olyan függvényt alkalmazunk, ahol a független változó tR (R a valós számok halmaza). Dinamikus rendszerek esetében a független változó az idő. Ilyenkor folytonos idejű jelről beszélünk, melynek jele „FI”.

Lefolyás szerint 45

Szaggatott a jel, ha az a független változó egy adott tartományában csak megszakításokkal áll fenn. A független változó meghatározott értékeiben szolgáltatnak információt a jel a többi értékeknél megszakad. Az információszolgáltatás a független változó bizonyos értékeire értelmezett. Időt alkalmazva független változóként eljutunk a diszkrét idejű jel fogalmához, melynek jele a “DI”.

Az információ megjelenési formája szerint 46

Analóg a jel, ha az információt a jelhordozó értéke vagy értékváltozása közvetlenül képviseli. Az analóg jel információtartalma tetszőlegesen kis változásokat is közvetít.

Digitális a jel, ha az információ a jelhordozó számjegyet kifejező, diszkrét, jelképi értékeiben (kódjaiban) van jelen.

Az érték meghatározottsága szerint 47

Determinisztikus a jel, ha értéke meghatározott időfüggvénnyel egyértelműen megadható, elegendő pontossággal lehet mérni, és megismételhető folyamatot hoz létre.

T t1

T t2

t t3

Az érték meghatározottsága szerint 48

Sztochasztikus a jel, ha véletlen lefolyású, és csak valószínűség-számítási módszerekkel írható le, a jel mérésekor véletlenszerű eredményeket kapunk. Ilyenkor nem tudunk egyértelmű időfüggvényt megadni. A jel statisztikus tulajdonságait kell meghatározni, mint például a várható értékét, szórását.

Jelek értelmezési tartománya és értékkészlete 49

Jelek grafikus ábrázolása 50

Ki volt Fourier? 51













Jean Baptiste Joseph Fourier (17681830) matematikus es ﬁzikus A Hő terjedését tanulmányozta 1807-ben írt dolgozatában a hő eloszlását szinuszokkal próbálta közelíteni A dolgozat bírálói: J. L. Lagrange (1836-1813) és P. S. Laplace (17491827) A dolgozatot Lagrange kérésére visszautasították 15 évvel később, Lagrange halála után, kiadták a dolgozatot

A Fourier transzformáció célja 52





Áttranszformálni a jelet IDŐ tartományból FREKVENCIA tartományba Frekvencia tartományban sokszor egyszerűbb eszközökkel dolgozható fel a jel

Sávhatárolt jel 53



x(t) sávhatárolt f1
f

sávhatárolt f1

f2

f

Legfontosabb jelek és spektruma 54

Szinuszos jel: 

f



1 2 ,   2f  T T

Négyszög jel:

2 0  T

A

A

T

T

C t  

t

2

0

30

50

1 2 1 1    sin 0t  sin 30t  sin 50t  ... 2  3 5 




1 1 1 1  C t     sin 0t  sin 20t  sin 30t  ... 2  2 3 

Fűrészjel:

C(t)

f

Szinuszos jel kétutas egyenírányítás után: C(t) 2 

C t  

2





20 0 3 0

4 1 1 1  sin 0t  sin 20t  sin 30t  ...    1 3 3 5 57 

f


Szinuszos jel egyutas egyenirányítás után C(t) 30 40 020 f

1 1 2   C t   sin 0t  



2

1 1  sin 20t  sin 40t  ...   1 3 3 5 

t



Spektrum fontossága 57

A kommunikációban használt fontosabb fogalmak 58

A sávszélesség A sávszélesség az a frekvenciatartomány, amelyben az áramkör használható. A sávszélességet az f2-f1 különbséggel definiáljuk, ahol f1 az alsó és f2 az ún. felső határfrekvancia. Ezekben a pontokban a kimenő jel a maximális érték felére esik vissza. 

BW=f2-f1


A csillapítás Ha valamely elektronikus alkatrész, vagy adatátviteli összeköttetés kimenetén a jel amplitúdója kisebb, mint a bemenetére adott jelé, azt mondjuk, hogy csillapítás lépett fel. Definíció szerint a csillapítás a kimenő és a bemenő teljesítmény hányadosa. A csillapítást az áramkörök belsejében levő veszteségek okozzák. 


A decibel-skála A csillapítást decibelben szokás megadni. A decibelskála két teljesítmény arányának (P1/P2) logaritmikus skálán való kifejezése 


A zaj és a jel/zaj viszonyszám Minden olyan jelet, ami nem része az információnak, a kommunikációs összeköttetésben zajnak tekintünk. 


Információ forrása

Üzenet Kódoló

Hír Adó

Jel Kommunikációs csatorna

Jel Vevő

Hír Dekódoló

Üzenet Információ felhasználása

Zaj

63

Modulációk

Mi a moduláció? 64





A hírközlésben a vivőhullám valamely jellemzőjének változtatását nevezik modulációnak A szinuszos jel három fő paraméterét, az amplitúdóját, a fázisát vagy a frekvenciáját módosíthatja a modulációs eljárás, azért, hogy a vivő információt hordozhasson

Miért van szükség modulációra? 65

 

hullámokat megfelelő hatásfokkal sugározhassuk ha minden adó ugyanazon a frekvencián sugározna, az eredmény az lenne, mintha több száz ember beszélne egyszerre, ugyanabba a teremben

Mi az eszköze? 66







A berendezés, amely végrehajtja a modulációt: modulátor A berendezés, ami a visszaállításhoz szükséges inverz műveletet hajtja végre: demodulátor A mindkét művelet végrehajtására képes eszköz (a két kifejezés összevonásából): modem

A moduláció fajtái 67



Két alapvető fajtát használunk:  analóg

moduláció  digitális moduláció Forrás

Modulátor

sm(t)

fv

s(t)

Demodulátor

Csatorna N0 n(t)

r(t)

Nyelő sd(t)

Zaj sm(t) – moduláló jel (információ) fv – vivőfrekvencia s(t) – modulált jel r(t) – modulált jel és a csatorna zaja sd(t) – demodulált jel

Analóg - Amplitúdómoduláció 68





Az elnevezés is utal arra, hogy ezeknél az eljárásoknál az amplitúdó hordozza az információt A modulált jel fAM(t) pillanatnyi amplitúdója a moduláló jel m(t) pillanatnyi értékétől függ

f AM (t )  m(t ) cos(v t ) 3 Uv+Um

2

Uv

1 0 -1 -2 -3

0

200

400

600

800

1000

1200

Szögmodulációk 69





Szögmoduláción olyan modulációs eljárásokat értünk, amelyeknél a szinuszos vivő fázisa hordozza az információt, amplitúdója konstans Amikor a modulált jel fázisa arányos a moduláló jellel, fázismodulációról (PM) beszélünk. Ha a modulált jel (kör)frekvenciája - a fázis idő szerinti deriváltja - arányos a moduláló jellel, frekvenciamodulációval (FM) van dolgunk.

Frekvenciamoduláció 70



A szinuszos nagyfrekvenciás vivő pillanatnyi frekvenciája változik a moduláló jellel arányosan, annak ütemében. Miközben amplitúdója állandó marad. A moduláció frekvenciaváltozást löketnek nevezik és Δf a jele. A moduláció nagyságát a modulációs index jelöli:

mf = Δfv / fm

A maximális löket: BFM = ±Δf

Frekvenciamoduláció 71

FM adó DIY 72

FM az autóban 73

74

Digitális jelek előállítása

Digitális modulációk 75





A digitális moduláció célja a lehető legtöbb információ átvitele a legkisebb sávszélesség felhasználásával, a legkisebb hibavalószínűséggel. Ellentétben az analóg modulációs eljárásokkal, itt nem feltétel a jelek alakhű átvitele, a digitális üzenet hibaaránya minősíti az átviteli rendszert.

Digitális jelek előállítása 76

Első lépés: Mintavételezés Az időben folytonos analóg jelet, időben diszkrétté tesszük. Előáll a Pulzus Amplitúdó Modulált (PAM) jel. 

X(t)

t Tm Mintavételezési frekvencia:

1 fm  Tm





Mintavételezési frekvencia Veszteségmentes jel visszaállítás, a jel mintákból akkor lehetséges, ha

fm ≥ 2fmax feltétel teljesül. Vagyis a mintavételi frekvencia nagyobb vagy egyenlő mint az analóg jelben előforduló legnagyobb frekvenciájú komponens (fmax) kétszerese.


Az fm ≥ 2fmax teljesülését Shannon mintavételi tételének, vagy Nyquist kritériumnak szoktuk nevezni. Shannon mintavételi tétel betartása esetén a jel mintákból az analóg jel veszteségmentesen reprodukálható!




Mintavételi tétel betartása a gyakorlatban: Az analóg jelben szereplő maximális frekvencia komponens gyakran nem definiálható, például azért, mert a hasznos jelre zajok, zavarok, nemkívánatos komponensek ülnek additív módon. Megoldás: Sávkorlátozás




Sávkorlátozás: A sávkorlátozás szűréssel történik (általában aluláteresztő szűrő alkalmazásával).

Analóg jel

Mintavételező áramkör Sávkorlátozott Analóg jel fm

PAM


PAM jel:

- időben diszkrét - halmazon folytonos

Ha a PAM jelet a Shannon mintavételi tétel betartásával állítottuk elő, akkor az analóg jel veszteségmentesen visszaállítható. Ellenkező esetben átlapolódás (Aliasing) jelenség lép fel.




Aliasing jelenség (vizsgálata a frekvencia X tartományban)

Ha az alapsávi jelben előforduló maximális frekvencia nagyobb mint a Nyquist frekvencia, akkor az alsó oldalsáv X és az alapsáv átlapolódik.

Alapsávi jel spektruma

Alsó oldalsáv

Nyquist frekvencia

Alapsávi jel spektruma

Átlapolódó spektrum

Felső oldalsáv fm

f

Alsó oldalsáv

Felső oldalsáv fm

f

84

Digitális jelek előállítása Kvantálás és kódolás 85

Második lépés: A mintavételezett jel (PAM) értékkészletét (É.K.) is diszkrétté tesszük, így előáll a digitális jel. Az analóg jel digitalizálását modulációnak is felfoghatjuk, innen ered az elnevezés: PCM – Pulse Code Modulation




Példa: 0 mV – 80 mV, bitek száma n=3, 2n állapot Digitális szám

Ábrázolt feszültség érték

000

0-10 mV

001

10-20 mV

010

20-30 mV

011

30-40 mV

33,5 mV

100

40-50 mV

Hiba: 1,5 mV

101

50-60 mV

110

60-70 mV

111

70-80 mV


X(t) Ábrázolandó A jel a továbbiakban csakis az ábrázolandó pontok minták t

halmazában lesz értelmezett, vagyis értékkészlete véges

„n” bitszám esetén 2n db érték értelmezhető


X

Kvantálás esetén minden mintára  nagyságú zaj ül. 

Ha a kvantálást matematikai kerekítéssel végezzük, akkor:  max 

két szomszédos min ta közti távolság 2

„Lépcsöfél”

PAM minta

t


A kvantálásból eredő hiba zajként jelentkezik, ezért azt kvantálási zajnak nevezzük. A  értéke egyenletes eloszlású (0 és a „lépcső fél” tartományban) a rendszerben fehérzajként jelentkezik.


A kvantálásból eredő zaj végérvényesen a jelen marad, az onnan a későbbiekben nem távolítható el!




Lineáris kvantálás •



Ekkor az ábrázolási tartományt lineárisan osztjuk 2n részre

Nemlineáris kvantálás •

Általában logaritmikus, vagy logaritmikus görbe töréspontos közelítése

Analóg jel visszaállítása a digitális jelből 92

A D/A konverter a mintavételi frekvencia ütemében érkező mintával arányos feszültséget (áramot) állít elő és azt „kitartja” a következő mintáig.

D A

Helyreállító szűrő

Analóg jel

Analóg jel visszaállítása a digitális jelből 93

Helyreállító szűrő:

Aluláteresztő szűrő

Amplitúdó korrektor

Teljes digitális lánc 94

PCM

A

Átviteli lánc

PCM

D fm

Tárolás Jelfeldolgozás

Veszteség mentes

Hibák, torzítások helyei:  Sávkorlátozó szűrő (analóg)  Kvantálási hiba [additív zaj]  Helyreállító szűrő (analóg)

D A

Digitális lánc és a zaj 95

96

Digitális modulációs technikák 97







Az amplitúdóeltolás-billentyűzés (ASK, AmplitudeShift Keying) véges számú amplitúdót használ, és nagyon hasonlít az impulzus-kód modulációhoz. A frekvenciaeltolás-billentyűzés (FSK, frequencyShift Keying) véges számú frekvenciát használ. A fáziseltolás-billentyűzés (PSK, phase-shift keying) véges számú fázist használ.

Vivőfrekvenciás digitális modulációs rendszerek 98

ASK

FSK

PSK AM-DSB A moduláló jel alapsávi Impulzus formálás után

Amplitúdó billentyűzés ASK (Amplitude Shift Keying) 99



Amplitúdó billentyűzés esetén a vivő jel szinuszos, a moduláló jel pedig digitális (értékkészlete ’0’ vagy ’1’). A moduláló jel jelen esetben a vivő jel amplitúdóját változtatja (’kapcsolgatja’). Az így előállított jel (modulált jel) teljesítményszintje folyamatosan ingadozó, mivel a logikai ’0’hoz A0, a logikai ’1’-hez pedig A1 amplitudó tartozik.

uASK(t) = A * sin (2 *  * f + )

Frekvencia billentyűzés FSK (Frequency Shift Keying) 100



Frekvencia billentyűzés esetén a vivő jel szinuszos, a moduláló jel pedig digitális (értékkészlete ’0’ vagy ’1’). A moduláló jel jelen esetben a vivő jel frekvenciáját (fp) változtatja, például a logikai ’0’-hoz f0, míg a logikai ’1’-hez f1 tartozik. uFSK(t) = A * sin (2 *  * fp + ),

ahol A az FSK jel amplitúdója, fp a vivő jel pillanatnyi frekvenciája (f0 vagy f1),  pedig a vivőjel kezdőfázisa.

Fázis billentyűzés PSK (Phase Shift Keying) 101



Fázis billentyűzés esetén a vivő jel szinuszos, a moduláló jel pedig digitális (értékkészlete ’0’ vagy ’1’). A moduláló jel jelen esetben a vivő jel fázisát változtatja. uPSK(t) = A * sin (2 *  * fp + )

ahol az „A” a PSK jel amplitúdója, az f a vivő jel frekvenciája, a  pedig a vivőjel pillanatnyi fázisa (0 vagy 1 ... n).

Többszintű fázis billentyűzés (QPSK) 102

PSK – egyfrekvenciás hordozó 2n fázishelyzetbe kódolják. Pl.: n=2 8 fázisú jellel 3 bit kódolható 00 4 fázisú PSK 01

10

11 2 bit értékpárjai

Jel és zaj elválasztása 8 fázisú PSK esetén

Tovább nem növelhető így, mert nehéz a fázishelyzetek megállapítása a zaj miatt. Referencia jel szükséges, amihez a pillanatnyi fázishelyzetet viszonyítják.

Többszintű fázis billentyűzés (QPSK) 103 Scatter plot 1 10 0.8 0.6 Zajos csatornán továbbított jel konstellációs ábrája 2

0.2 1.5

01

00

0

1

-0.2 0.5

Quadrature

Quadrature

0.4

-0.4 -0.6

0 -0.5

-0.8

11 -1

-1 -1

-0.5

0 In-Phase

0.5

1

-1.5 -2 -2

-1

0 In-Phase

1

2


QAM (quadratura amplitudo modulation) A PSK továbbfejlesztésének tekinthető, bár a jel előállítása és detektálása eltérően történik. 

16 állapotú QAM:

Fázis és amplitúdó is változik


4 – 1024 QAM 106

DVB-C beállítása 107

108

A jelátvitel fizikai közegei

Történelem 109



A hálózatok fejlődésének kezdetén különféle célorientált hálózatok jöttek létre: távközlő hálózatok  műsorelosztó hálózatok  adathálózatok 

Fejlődés  integrált hálózatok létrejötte 

Megvalósult: eszközök szintjén  hálózatok szintjén 

110

111

T

M A

Az átviteli rendszer tervezésekor a legfontosabb szempontok 112

 



a kívánt adatátviteli sebesség elérése megfelelő távolság áthidalása reflexiómentesség (visszaverődés nélküli rendszer)

Minden esetben igyekszünk a reflexió mértékét az egész átviteli frekvenciasávban a lehető legalacsonyabban tartani

A jelátvitel fizikai közegei 113

Forrás 114

  



    

Lukács-Mágel-Wührl: Híradástechnika I. (prezentáció) Lukács-Wührl: Híradástechnika I. (könyv) Pletl Szilveszter-Magyar Attila: Jelek és rendszerek példatár Távközlő hálózatok és informatikai szolgáltatások – online könyv ANTAL Margit: Jelfeldolgozas - 5. előadás (2007) Jákó András: Wireless LAN, BME EISzK Rick Graziani: Antennas, Cabrillo College Mohó László: Rádióhullámok és antennák Dér Balázs: Passzív hálózati elemek telepítése

Forrás 115



 





Lukács-Mágel-Wührl: Híradástechnika I. (prezentáció) Lukács-Wührl: Híradástechnika I. (könyv) Pletl Szilveszter-Magyar Attila: Jelek és rendszerek példatár Távközlő hálózatok és informatikai szolgáltatások – online könyv ANTAL Margit: Jelfeldolgozas - 5. előadás (2007)

HÍRKÖZLÉSTECHNIKA. 1.ea. Dr.Varga Péter János

Recommend Documents