HÍRKÖZLÉSI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG Összefoglaló szakmai tanulmányútról Helyszín: Spanyolország, Madrid, Bilbao Időpont: 2010.07.05-09. Résztvevők létszáma: 10 fő 1) A tanulmányút célja: A Hírközlési ÁPB tanulmányútjának célja az volt, hogy a 10 fős küldöttség az WIEGO szövetség támogató együttműködésével: • Kapcsolatot alapozzon meg, szakmai tapasztalatcserét folytasson a spanyol partnerszervezetek, illetve egyéb, a munka világában működő, és/vagy azt befolyásoló más intézmény képviselőivel szakértőivel. • Megismerkedjen a szociális párbeszéd keretében végzett tevékenység, együttműködés tartalmának, formáival és gyakorlati módszereivel, tanulmányozza az elért eredményeiket, távlati célkitűzéseiket. 2) A tanulmányút megszervezésének szükségessége: A Bizottság tagjai számára a nemzetközi tapasztalatok, jelentősen hozzájárulhatnak a bizottság saját törekvéseinek, módszereinek befolyásolásához, az ágazati szociális partnerek együttműködésének fejlesztéséhez. Egy-egy munkatalálkozó, eszmecsere, a személyes élmények révén szerzett ismeretekből kiemelheti és sűrítheti a fontosnak tartott momentumokat, amelyek hasznos elemei lehetnek a bizottságokban részvevő szakszervezeti, munkáltatói közreműködés elmélyítésének. A tanulmányút során közreműködő szervezetek: • Comissiones Obreras (CCOO) - Munkásbizottságok • Unión General de Trabajadores (UGT) - Általános Szakszervezeti Szövetség • ASIMELEC - Információs, kommunikációs és elektronikaipari Vállalkozások Multiszektorális Szövetsége • AETIC - Elektronikai, információs technológiai és távközlési vállalatok Spanyol Szövetsége • Economic and Social Committee (CES) [Gazdasági és Szociális Tanács] • EU-OSHA (Bilbao Agency) [Európai Munkavédelmi Ügynökség] A 2010. júliusi szakmai találkozó célja: Kapcsolatépítés, szakmai tapasztalatcsere a spanyolországi szociális partnerszervezet(ek) képviselőivel, szakértőivel, és/vagy egyéb, a munka világában működő intézmények képviselőivel. Ennek keretében az érdekegyeztetésben, szociális párbeszédben eredményes múlttal rendelkező Spanyolország munkaügyi kapcsolatainak, illetve a szak-, és felnőttképzés formáinak, gyakorlati módszereinek helyszíni tanulmányozása, különös figyelemmel a munkahelyi biztonság és egészségvédelem terén jelentkező információs igényére. A szakmai találkozó az alábbi témákra fókuszált elsősorban: • Munkaügyi kapcsolatok országos, ágazati és munkahelyi gyakorlata, kiemelten az ágazati párbeszédet és annak eredményeit. • Szociális partnerek együttműködése: az ágazati bértárgyalások - bértarifák, az ágazati kollektív szerződés tárgyalások gyakorlata, az ágazati kollektív szerződések felépítése és annak fő tartalmi elemei.
1
• • • 3)
Az infokommunikációs szektorban lévő munkáltatói és munkavállalói megállapodások tanulmányozása, kiemelten a szoftveriparban, az infokommunikációs szolgáltatások és az elektronikai ágazat területén. Szakképzés helyzete az infokommunikációs szolgáltatások és az elektronikai ágazat területén. Munkaerőpiac, foglalkoztatási kérdések, versenyképesség, növekedés és fejlődés fenntartásának eszközei az ágazatban.
Általános információ Szakszervezetek A szakszervezetek országos szinten földrajzilag, tartományi szinten, valamint az autonóm közösségek szintjén és ágazatonként, a gazdasági ágaknak megfelelően tagozódnak. A szakszervezetek reprezentativitása nem a taglétszámtól függ, hanem az üzemi tanácsok megválasztásának eredményétől. Ebből következően a spanyol munkahelyeken a szakszervezeteknek és az egységre törekvő intézményeknek egy keverék rendszerével állunk szemben. A mai két valójában meghatározó nagy szakszervezeti tömörülés, az Unión General de Trabajadores (Általános Szakszervezeti Szövetség) és a Munkásbizottságok (CCOO) mai formájukban 30 éve, a fasiszta Franco rendszer bukását követően alakultak ki. A demokratikus állam megteremtésének egyik fontos eleme volt a korábbi korporativ szakszervezet feloszlatása. Az illegalitásban, illetve emigrációban működött szervezetek bázisán újra szerveződött szakszervezeti oldalon két nagy szakszervezet konszolidálódott. A CCOO mozgalom radikális szárnyát megtartó és a CCOO nevet tovább vivő baloldali szakszervezet, amely továbbra is a kommunista párt (PCE) rányitása alatt állt. A CCOO mérsékeltebb csoportjaiból és szociáldemokrata aktivisták munkája révén éledt újra az UGT, amely a PSOE-val állt szoros szövetségi kapcsolatban. Munkáltatók A legreprezentatívabb munkaadói szervezetek létrehozták a Munkaadói Szervezetek Spanyol Szövetségét (CEOE) és a Spanyol Kis- és Középüzemek Szövetségét (CEPYME). A munkaadói szövetség "legreprezentatívabb" jelleg eléréséhez, egy munkaadói szövetséghez kell tartoznia az összes vállalkozások és a munkaadók legkevesebb 10 százalékának nemzeti szinten. Ezek a munkaadói szövetségek alapszabályuk szerint behatárolás nélküli felhatalmazással bírnak annak érdekében, hogy tagjaik érdekeit a nyilvános közigazgatással, valamint az állam, vagy az autonóm közösségek egyéb hivatalaival szemben védjék. Továbbá ezek a szövetségek képezik az egyetlen olyan csoportot, amely jogosult arra, hogy általánosan kötelező megállapodásokat kössön a munkaerővel, a foglalkoztatással, a szakképzéssel, a társadalombiztosítással és a munkahelyek biztonságával kapcsolatban. Munkaadói Szervezetek Spanyol Szövetségét (CEOE) 1977-ben alakult, több, mint 100 területi szervezet/szövetség és mintegy 50 ágazatiszövetség ernyőszervezeteként. Saját adatai szerint több, mint egymillió vállalkozást tömörít; ezek a munkavállalók háromnegyedét foglalkoztatják. Irányító testületei a közgyűlés, az igazgató bizottság és a végrehajtó bizottság. Háromévente választják meg elnökét. Egyértelműen a legreprezentatívabb spanyolországi munkáltatói szervezet; a legtöbb kollektív szerződés aláírója, s fő tárgyalófél a szakszervezetekkel és a kormánnyal a munkaügyi és gazdasági kérdésekben. Spanyol Kis- és Középüzemek Szövetségét (CEPYME) A KKV szektor fő szövetsége. 1977-ben alakult, s 1980 óta a CEOE tagja. Ezen keresztül vesz részt akollektív alku folyamatban és a szociális érdekegyeztetésben. Elektronikai, információs technológiai és távközlési vállalatok Spanyol Szövetsége (AETIC) az egyik legnagyobb és legreprezentatívabb spanyol vállalkozói szervezet. 3000+ tagvállalata között vállalkozások és vállalkozói körök vannak. Tagjai 2008-ban 102.668 millió Eurós forgalmat bonyolítottak le, 356.238 főt foglalkoztatva. Képviseli tagvállalatainak gazdasági és munkaügyi érdekeit a területi szinttől az európai szintig. 2
Információs, kommunikációs és elektronikaipari Vállalkozások Multiszektorális Szövetsége (ASIMELEC) 1984-ben alakult az iparág termelőit, kereskedőit tömörítve. Több, mint 2000 tagvállalata van, melyek 430 ezer főt foglalkoztatnak és a spanyol GDP 3%-át állítják elő. Célja a tagvállalatok érdekeinek képviselete, az elektronikai és távközlési vállalatok fejlődésének előmozdítása és támogatása. Munkaügyi kapcsolatok Spanyolországban - a Franco rezsimet követően - 1977-ben került sor az első olyan törvény elfogadására, amely szabályozta a sztrájkot, a munkaügyi vitákat, és a kollektív szerződéseket. Az 1978-as spanyol alkotmányban a munkaügy területével kapcsolatban a következő alapjogok garantáltak: az egyesülési jog, a szakszervezeti tevékenység szabadsága, valamint a kollektív szerződési eljárásokra vonatkozó jogok. Spanyolországot a sztrájkban rendkívül aktív országok közé sorolhatjuk. A sztrájk miatt kiesett munkanapok számát vizsgálva megállapítható, hogy Spanyolország Romániához, USA-hoz, Kanadához hasonlóan nagyon magas sztrájkban töltött idővel rendelkezik. A sztrájkban töltött munkanapok száma a jelenlegi EU átlagnak is több mint a háromszorosa. Munkaerőpiac, foglalkoztatás Az EU tagállamaiban tapasztalható 10%-osátlagosan 1 000 munkavállaló közül 100 munkavállaló rendelkezik határozott idejű munkaszerződéssel. Spanyolországban ez a szám meghaladja a 300-at, ami azt jelenti, hogy a munkavállalók 30 százaléka határozott idejű munkaszerződéssel dolgozik. Így elmondható, hogy a spanyol munkaerőpiac legjellemzőbb vonása a határozott jellegű foglalkoztatási viszony. 4) Munka világa, szociális párbeszéd Spanyolországban a hetvenes évek második felétől, a Franco diktatúrát követően alakult ki a szociális párbeszéd rendszere. A demokratizálódás meghatározó eleme volt a társadalmi közmegegyezés, az együttműködés feltételeinek és gyakorlatának megteremtése. A diktatúra felszámolásával a korábban lefojtott társadalmi igények felszínre törtek, a szakszervezetek legalizálásukat követően harcos érdekvédelmi tevékenységet folytattak - a követelések okán sztrájkhullám öntötte el az országot. Ezek részben politikai indíttatásúak voltak, részben a bérpozíciók javítását célozták. Az erőteljes munkavállalói, szakszervezeti nyomás eredményeképpen a reálbérek a demokratikus átmenet kezdetén évente 20-30%-kal nőttek. Így a bér és infláció egymást erősítő spirálja a gazdaság válságához vezetett. Az elszabaduló infláció és a makrogazdasági egyensúly megbomlása összeomlással és politikai krízis helyzettel fenyegette a friss demokratikus rendet. Ebben a helyzetben kötöttek társadalmi szerződést a gazdaság, a politika szereplői – 1977. október 25-én a főbb politikai pártok képviselői aláírták Moncloa paktumot, mely átfogó politikai-gazdasági reformokat kitűző megállapodás volt. A 1980-as éveket már az európai közösséghez csatlakozás jegyében folyó paktumtárgyalások, sztrájkhullámok jellemezték – míg a szakszervezeti konföderációk eltérő politikai céljai miatt törés következett be a két konföderáció között, miközben mindkét szövetség eltávolodott szoros politikai partnereitől. A kilencvenes években alakult ki a spanyol szociális párbeszéd mai rendszere, mely a folyamatos tárgyalások mellett a szakszervezetek mozgalmas akcióival párosul. Ezt a gyakorlatot a globális pénzügyi és gazdasági válság sokkoló hatásainak felszámolásában, a kilábalást lehetővé tevő megoldások keresése során is alkalmazzák; napirenden van országos általános sztrájk meghirdetése is. Szociális egyezmények Spanyolországban • Interkonfederációs megállapodás (AI) (1983) • Gazdasági és szociális megállapodás (AES) (1984 3
• • • • • • •
Interkonfederációs megállapodás a munkaügyi rendeleteket és a munkahelyi szabályzatokról (1994) Megállapodás a társadalombiztosítási rendszer ésszerűsítéséről (1996) Interkonfederális megállapodás a foglalkoztatás stabilitásáról (AIEE) (1997) Interkonfederális megállapodás a hiány kezeléséről ("Vacíos") (1997) Interkonfederális megállapodás a kollektív alkuról (AICN) (1997) Megállapodás a részmunkaidős munkaszerződésekről (1998) Megállapodás a társadalombiztosítási rendszer fejlesztéséről (2001)
5) Fogadó szervezetek, szakértő előadók: a) Spanyol Általános Munkásszövetség (UGT) Előadó: José Luis Aranburu, Mila Lacanal Link: www.ugtcomunicaciones.es Az UGT 1888-ban alakult - ma a gazdaság minden szektorában szerveződik. Az aktív tagok mellett szervezi a munkanélkülieket, a szabadúszó munkavállalókat, a vezető alkalmazottakat, a nyugdíjasokat. Aktív tagjainak száma kb. 1 millió fő, a munkavállalók 38%-t fedik le. 15 ezer küldöttön keresztül hozzávetőleg 3000 ágazati szerződésre van rálátásuk. Az UGT-ét 11 országos ágazati szövetség és 19 területi (regionális és autonóm városi) szervezet alkotja. A 6 főnél több munkavállalót foglalkoztató vállalatoknál 4 évente tartanak ÜT választásokat, ahol az UGT 80%-os arányban kerül nyerő pozícióba. A reprezentativitás határértéke 10%. Az ÜT választások résztvevői még a CCOO, a baszk szervezetek és a gallok Galíciában. Alapfeladatai és célkitűzései terén sem igazán különbözik a CCOO-tól; ez érvényes a célok eléréséhez kialakított eszközrendszerre is. b) Spanyol Munkásbizottság (CCOO) Előadó: Javier Doz, Rita Moreno, Gema Torres www.ccoo.es Több, mint 1millió tagdíjfizető tagja; 110.000 üzemi szinten választott képviselője van (ez utóbbiakat a hat főnél nagyobb vállalkozásoknál választják). A CCOO alulról építkezik: regionális és szektorális szervezetekből: 17 regionális ágazati szövetséget (a Spanyolország autonóm közösségeiben, két autonóm városban) és 12 szektorális szakszervezeti szövetséget tömörít. A CCOO tagja az ITUC-nak, az ESZSZ-nek, és a TUAC-nak. A CCOO prioritásai: - a szektorális és vállalati kollektív tárgyalások megerősítése, kiterjesztése a bér és munkaidőn túli kérdésekre; - teljes és minőségi foglalkoztatás - a szociális párbeszéden keresztül; - a szociális védelem rendszerének javítása; - a munkahelyi biztonság és egészség javítása; - a fenntartható fejlődés előmozdítása; - szervezetépítés, taglétszám növelése; - a munkaügyi kapcsolatok európai rendszerének kiépítése – a kollektív tárgyalások és a szociális, munkaügyi területre vonatkozó európai keretegyezmények kidolgozása; - az európai szociális modellre, a szociális és regionális kohézióra és jogokra épülő európai modell kialakítása; - a szakszervezetek és a civil szféra, társadalmi mozgalmak együttműködésének előmozdítása a globalizáció kihívásaival szemben; - az ESZSZ és az SZSZNSZ, az ágazati nemzetközi szervezetek megerősítése A CCOO a konföderáció struktúrája mellett különböző alapítványokat, intézményeket üzemeltet. 4
c) Gazdasági és Szociális Tanács (CESE) Előadó: Pablo Gil www.ces.es A GSZT Spanyolországban társadalmi párbeszéden alapuló 1991-ben alapított konzultatív intézmény. Kormányzati tanácsadó testület, melynek értelmében döntésbefolyásoló jogosítványa alkalmazásával hatással van a spanyol társadalom számos területére. Feladatai egyrészt a törvényjavaslatok elemzése, másrészt tanulmányok készítése. Társdalmi problémák tanulmányozására és elemzésére is nagy hangsúlyt fektet. A tripartit megegyezéseknek a kiadványaikon keresztül próbál érvényt szerezni. A GSZT alapvetően konszenzusra törekszik a mindenkori kormánnyal, de javaslatai nem kötelező érvényűek. Tevékenységének nemzetközi vetülete is van, mely a környező országok GSZT-vel való együttműködésben nyilvánul meg. A GSZT-ben a gazdaság minden ágazata képviselteti magát. Legfrissebb tanulmányai között említendő az „oktatási rendszer és a HR kapcsolata”, valamint az „Autonóm közösségek fejlődése és az egészségügy”. A GSZT 61 fős testület, melyből 20-20 fő képviseli a szakszervezeteket (UGT, CCOO, CIG, ELA) és a munkáltatói szervezeteket (CEOE, CEPYME), 20 fő szakmai szervezet a gazdaság különböző területeiről (mezőgazdaság, halászat stb.), valamint a tanács elnöke. A tanács tagjai függetlenek és autonómok. Mind a közvélemény mind a kormány körében elismert a GSZT tevékenysége. d) Információs, kommunikációs és elektronikaipari Vállalkozások Multiszektorális Szövetsége (ASIMELEC) Előadó: Jesús Merino www.asimelec.es, http://www.asimelec.es/Items/ItemDetail.aspx?ID=3116 1984-ben alakult az iparág termelőit, kereskedőit tömörítve. Több, mint 2000 tagvállalata van, melyek 430 ezer főt foglalkoztatnak és a spanyol GDP 7%-át állítják elő. Célja a tagvállalatok érdekeinek képviselete, az elektronikai és távközlési vállalatok fejlődésének előmozdítása és támogatása. A szervezet főbb tevékenysége: - tagszervezetei érdekképviselete a hatóságok előtt - ágazati munkabizottságok működtetése - szakmai tanácsadás - ágazatspecifikus rendezvények - környezetvédelmi programok A szervezet tagok felé nyújtott szolgáltatásai: - szakmai képzések (DTT) - jogi tanácsadás (szektorspecifikus) - üzleti információs tájékoztatás, ICT szektor versenyképességének előmozdítása (AVANZA Terv) - panaszkezelés (pénzügyi csalás és szerzői jogsértés esetén) - piacelemzés, statisztikai adatszolgáltatás az ICT szektorban - K+F tevékenység és innováció előmozdítása (FP7, CIP, EUREKA) A szervezet küldetésének főbb csapásirányai: 1. Zöld ICT Technológia Platform http://ptgreentic.asimelec.es 2. Digitális Tartalom Technológia Platform http://ptcd.asimelec.es 3. Digital Home Technoloy Platform http://pth.asimelec.es Az ASIMELEC javaslatai a válságból való kilábalásra a gazdaság felprögetése érdekében: - különféle ICT üzleti megoldások alkalmazása, különösen a KKV-k körében - az ICT megoldásokat alkalmazók körében adókedvezmények - az új telekommunikációs infrastruktúrák bevezetésének előmozdítása (PPT) - mobil szélessávú szolgáltatások fejlesztése - fejlődő ICT ágazatok támogatása (digitális tartalom, smart home, zöld ICT stb.) 5
-
hazai ICT hálózatok és infrastruktúrák modernizálása által új ICT szolgáltatások bevezetése Zöld ICT: ICT alapú energia hatékonyság és CO2 kibocsátás csökkentésének előmozdítását szolgáló kezdeményezések támogatása E-kereskedelem serkentése E-közigazgatás fejlesztése ICT kereslet előmozdítása (e-közbeszerzés, e-számlázás, e-ID) E-Skills (ICT szektorális képzési programok és oktatás fejlesztése)
e) Elektronikai, információs technológia és távközlési vállalatok Spanyol Szövetsége (AETIC) előadó: Juan Gascón Cánovas www.thinktur.org, www.aetic.se
A legnagyobb és legreprezentatívabb spanyol vállalkozói szervezet. 3000+ tagvállalata között vállakozások és vállalkozói körök vannak. Tagjai 2008-ban 102.668 millió Eurós forgalmat bonyolítottak le, 356.238 főt foglalkoztatva. Képviseli tagvállalatainak gazdasági és munkaügyi érdekeit a területi szinttől az európai szintig. AETIC tagjainak érdekeit képviseli helyi, regionális és európai szinten egyaránt. Az AETIC célja tagjai érdekképviseletén túl a spanyol elektronikai, információs technológia és távközlési vállalatok fejlődésének elősegítése hozzáadott érték teremtése által. Ezen túl az információs társadalom népszerűsítése, az infokommunikációs eszközök széles körű elterjesztése, KKV-k versenyképességének serkentése, a K+F befektetések ösztönzése. f) ELA - Baszk Szakszervezeti Szövetség A Baszk tartomány 3 régióból áll, közel 2.8 millió lakossal 17ezer km2 területen. Az ipar igen jelentős az alábbi megosztásban: 67% szolgáltatások, 23,4% ipar, 7,5% építőipar, 2,0% primér szektor. Spanyolország 17 autonóm közösségre oszlik, amelyből Baszkföld képezi a legerősebb autonóm közösséget pl. adóügyek terén, azonban a munka tv és szociális kérdésekben nem rendelkeznek autonómiával, ezen a kérdésekről Madridban döntenek. A válság itt is éreztette hatását, hiszen a munkanélküliség a 2008-as 5,7%-ról mostanra 11,5%-ra emelkedett. Az időszakos munka aránya meghaladja a 20%-ot. Az új szerződések 90%-a ideiglenes foglalkoztatási szerződés. Ezt a kettőséget meg kellene szüntetnie a kormány új munkaerőpiaci reformjának. A szakszervezeti tagok 29%-a VASAS-hoz, míg 27%-a a közszférához tartozik, 109 ezer aktív taggal 9,64%-os a lefedettségük. Az ELA területi és ágazati alapon tagozódik. Az 50 főnél többet foglalkoztató cégeknél a szakmai szövetség a kompetens, míg az 50 főnél kevesebbet foglalkoztató cégeknél a régiós struktúra az irányadó. 1 fő képviselőjük vesz részt a GSZT munkájában. A Zapatero kormánya által meghirdetett új munkaügyi reform parlamenti vitáját megelőzően a szakszervezetek június végére hatalmas sztrájkot hirdetettek Baszkföldön. A sztrájkot leginkább az iparban dolgozó munkavállalók támogatták aktív részvételükkel. A sztrájk alapvetően a meghirdetett új munkaügyi reformok munkavállalók jogait hátrányosan érintő intézkedései ellen tiltakozott. A kormány által meghirdetett intézkedések többek között: - kollektív alku támadása: az új reform lehetővé teszi, hogy a munkáltató bármikor felrúghassa a kollektív szerződést és módosíthatja a korábban kialkudott bérszintet. - kölcsönzött munkaerő foglalkoztatás ösztönzése A szakszervezetek minden eszközt megragadnak, hogy harcoljanak a munkavállalók megcsorbított jogaiért, nem riadva vissza a sztrájkoktól sem. g) Európai Munkabiztonság és Munkaegészségi Ügynöksége (EU-OSHA) A munkahelyi biztonság és egészségvédelem célja: megakadályozni azt, hogy emberek munkavégzés során megsérülhessenek vagy megbetegedhessenek. Ez egy olyan tudományos terület, 6
amely az emberi és más erőforrások munkahelyi megőrzését és védelmét szolgálja. Az EU-ban, a jogi kereteket az Európai Bizottság az EU-szerződés 137. cikkén alapuló európai uniós irányelvek sorával állította fel, amelyek lehetővé tették, hogy az EU törvényalkotóként lépjen fel ezen a területen. A tagállamok a nemzeti hatóságokon keresztül gondoskodtak arról, hogy a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területéhez kapcsolódó, törvénybe foglalt előírások megfelelően megvalósuljanak. Számos EU-tagállamban, a szociális partnerek - munkaadók, szakszervezetek és a kormányzat - között jelentős együttműködés alakult ki a megfelelő OSH teljesítmény elérésének érdekében, mivel felismerték, hogy ez jelentős mértékben javítja a munkavállalók biztonságát, egészségét és jólétét, továbbá a vállalkozások termelékenységét és prosperitását. A hatékony OSH rendszer alapja a megfelelő műszaki és tudományos szakismeretekkel megalapozott minden részletre kiterjedő jogi szabályozás; információn, oktatáson és képzésen alapuló megelőző stratégia; hatékony végrehajtás és jogalkalmazás; és végül, új és aktuális témák kutatására való képesség. Mi az Ügynökség szerepe? A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi (OSH) témakörök sokféleségének kezelése és a legalapvetőbb szinten megvalósítandó tudatosítás által támasztott igények kielégítésére egyetlen tagállam erőforrásai és szakértelme nem elegendő. Az Európai munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi ügynökség ennek a feladatkörnek a betöltésére jött létre 1996-ban: a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi (OSH) témákhoz kapcsolódó információk összegyűjtésére, elemzésére és terjesztésére. A ügynökség küldetése: elérni, hogy Európa munkahelyei biztonságosabbak, egészségesebbek és még termelékenyebbek legyenek, és elsősorban a hatékony munkahelyi megelőzési kultúra hirdetése. Az ügynökség számos kommunikációs csatornát vesz igénybe a "biztonságos munkahely" üzenetének továbbítására: közvetlen kampányoktól kezdve az internetes kiadványokig bezárólag. Az európai állampolgárokkal és munkavállalókkal való közvetlen kapcsolattartás mindig az ügynökség egyik lényeges célkitűzése volt. Velük tudatosító, figyelemfelkeltő kampányok, mint pl. a Munkahelyi Biztonság és Egészségvédelem Európai Hete révén lépünk kapcsolatba. Az Európai Hét hivatalos bejelentésére minden évben tavasszal, a megrendezésére pedig októberben kerül sor, amikor az ügynökség nemzeti kampánypartnerei számos eseményt vezényelnek le egész Európában. Minden évben egy meghatározott témakört választanak ki. Az előző évek központi témái voltak például a veszélyes anyagok, a balesetek, a stressz és a zaj. Az Európai Hét, amelyen több mint 30 ország vesz részt, Európa egyik legnagyobb éves figyelemfelhívó kampányává vált, amelynek célja egészségesebb, biztonságosabb és termelékenyebb munkahely létrehozása. Az ügynökség figyelemmel kíséri, gyűjti és elemzi a tudományos felfedezéseket, a statisztikai adatokat és az egyes tagállamok vagy vállalatok által alkalmazott megelőző intézkedéseket. Az ügynökség tájékoztató tevékenységét gyakorlati célok vezérlik. Első weblapjának 1997-es beindítása óta az ügynökség az online munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi információk és ismeretek rendkívül gazdag tárházát építette ki. A globális hálózat honlapja (http://osha.europa.eu/) több mint 30 nemzeti weboldalra mutat, amelyeket az ügynökség fókuszpontjai működtetnek. Ez egy olyan egyedülálló portál, amelyen keresztül áttekintést kaphat a hálózat által nyújtott információkról, az aktuális kampányokon keresztül a népszerű oldalakig. A többnyelvű adatbázis-kereső portálon a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi információt keresheti a kiválasztott nyelven, személyre szabhatja a látogatott oldalt és hozzáférhet az európai és nemzetközi hálózathoz. A több nyelvű fogalomtár az oldalon található fogalmakat 20 nyelven jeleníti meg. A fontossági sorrend-index segít azonosítani a kapcsolódó kulcsszavakat. Rákattintáskor az adott kulcsszóra vonatkozó összes tartalom megjelenik. A 2009-es évet egész Európában áthatotta a gazdasági válság: sok gazdaság küzdött a recesszióból való kilábalással, és emelkedtek a munkanélküliségi ráták. E nehéz időszakban az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség továbbra is az egészségvédelem és a biztonság fontosságát hangsúlyozta a szervezetek sikeréhez. 2009-re visszatekintve az Ügynökség 7
kiemelt tevékenységei közé tartozott az új és újonnan felmerülő kockázatokról szóló európai vállalati felmérés (ESENER), a kockázatértékeléssel foglalkozó Egészséges munkahelyek kampány, a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel foglalkozó páneurópai közvélemény-kutatás, egy fotópályázat és az Egészséges Munkahelyek Filmdíj. 2009-ben fejeződött be egy jelentős ügynökségi projekt, az új és újonnan felmerülő kockázatokról szóló európai vállalati felmérés (ESENER) terepmunkái. A felmérés európai szervezetektől származó, valós idejű információkat biztosít, amelyekből kiderül, hogy hogyan kezelik a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kockázatokat (különösen a pszicho-szociális kockázatokat, úgymint stressz, erőszak és bántalmazás), és hogy melyek a helyes munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi irányítást előmozdító és akadályozó tényezők – ezek a politikai döntéshozók és a vállalkozások számára egyaránt alapvető információk. Ez az első alkalom, hogy e témában egész Európára kiterjedő felmérést végeztek a vállalkozások szintjén. Az előzetes eredményeket az Ügynökség kockázatértékeléssel foglalkozó Egészséges munkahelyek kampányának záró eseményén jelentették be 2009 novemberében, a teljes eredményeket pedig 2010 júniusában tették közzé az Európai Tanács spanyol elnökségének rendezvényén. Az Ügynökség Európai Kockázatkutató Központja (ERO) 2009-ben indította el Előretekintési projektjét, amely túlmutat a máris látható kockázatok vizsgálatán. Az Előretekintési projekt tízéves időtávjával lehetséges jövőbeni forgatókönyveket tár majd a politikai döntéshozók elé, segítve őket abban, hogy intézkedéseket hozzanak az új munkahelyi kockázatok minimálisra szorítása érdekében. Az első Előretekintési tanulmány, amely 2009-ben indult el egy pályázati felhívással, a „zöld” munkahelyek új és újonnan felmerülő kockázatainak időszerű kérdését vizsgálja. Megjelent a Szakértői előrejelzés a munkahelyi egészségvédelemmel kapcsolatos újonnan megjelenő kémiai kockázatokról című dokumentum – ez az utolsó az ERO újonnan megjelenő kockázatokról szóló négy fő jelentésének sorában, és a pszichoszociális, fizikai és biológiai kockázatokról szóló jelentéseket követi. A jelentések célja együttesen e fő munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi területek tudásszintjének rögzítése. A vegyi anyagokról szóló jelentés, amely szerte Európából származó szakértők nézeteit ismerteti, bizonyos típusú anyagokkal és bizonyos típusú kitettségekkel kapcsolatban azonosít konkrét aggodalmakat. A többi jelentéshez hasonlóan e jelentés is további vizsgálatok és viták kiindulópontjául szolgál. Karbantartás és munkahelyi biztonság és egészségvédelem címmel szakirodalmi áttekintés készült, amely az Ügynökség 2010–2011-es Egészséges munkahelyek kampányát támogatja, középpontban a karbantartás témakörével. Az áttekintés elsőként ad átfogó képet a karbantartásban dolgozó munkavállalók munkakörülményeiről, és első alkalommal azonosítja az európai munkahelyeken bekövetkező, karbantartással összefüggő balesetek magas arányát. A kockázatértékeléssel foglalkozó Egészséges munkahelyek kampány egyik hagyatéka egy ingyenes, mikro- és kisvállalkozásoknak szóló online, interaktív kockázatértékelő eszköz lesz (OiRA), amelynek fejlesztése jelenleg folyik. Ezen túlmenően egy átfogó adatbázis érhető el a honlapon keresztül, amely egész Európából származó ellenőrzőlistákat, kézikönyveket és más kockázatértékelő eszközöket gyűjt egybe. Az Ügynökség folytatta stratégiájának más munkavédelmi szervezetek stratégiájával történő összehangolására irányuló munkáját. Az Ügynökség adatokat is gyűjt, hogy képes legyen mérni tevékenységeinek hatását, és folytatja a nemzetközi partnerekkel való együttműködésének erősítését. Az elmúlt 2 év történései Spanyolországban 2008-ig a kormány politikáját alapvetően a társadalmi párbeszédre alapozta, megegyezések sora született. 2009-ben a szakszervezetek állítása szerint gyakorlatilag megszűnt a párbeszéd a munkáltatókkal. A válság következményeként 2,5 millió munkahely szűnt meg, a munkanélküliségi ráta 19,5%. www.plane.gob.es José Luis Rodríguez Zapatero spanyol államfő bemutatta az ún. E-Tervet, a spanyol gazdasági és foglalkoztatási stimulációs tervet. Ez a kezdeményezés számos intézkedést tartalmaz, mely a gazdaságpolitika részét képezi és a gazdaság növekedését idézi elő. 8
A gazdasági modernizációs csomag elemei: • • • • • •
Humán és technológiai tőke Energia ágazat támogatása telekommunikációs áagazat Szállítmányozási ágazat Versenyképesség fokozása a szolgáltató szektorban Közkiadások csökkentése és szabályozás modernizálása
A válság hatására a kormány 2010-re számos a munkavállalókat hátrányosan érintő intézkedést vezetett be, többek között: - tb rendszer reformja - nyugdíjkorhatár felemelése 65-ről 67 évre - közkiadások visszaszorítása - közalkalmazotti bér 5%-os csökkentése - nyugdíjak befagyasztása Az adórendszerhez egyenlőre nem nyúlt a kormány, az ÁFA-t azonban 16-ról 18%-ra emelte. Nem régiben lépett életbe egy új munkaerő-piaci szabályozás rendkívül hátrányosan érinti a munkavállalókat. A gazdaság felpörgetésének szükségessége elkerülhetetlen. A képzés színvonala, valamint a K+F tevékenységek támogatottsága sem megfelelő. Támogatandó területek a megújuló energiaforrások, zöld fenntartható gazdaság megteremtése. Ez év szeptember 29-re az európai szakszervezeti szövetség (ETUC) európai szintű sztrájkot hirdetett. 6) Általános értékelés A munkatalálkozókon a szociális partnerek saját nézőpontjukból mutatták be ugyanazokról a kérdésekről vallott álláspontjukat, különös tekintettel a tárgyalások tartalmára, megoldási módszereire. A munkatalálkozók során a vendéglátók képviselőivel, szakértőivel külön-külön eszmecserére is sor került. Az esemény az előzetesen vártnál is aktuálisabb és informatívabb lett, amiben a szervezés és az események szerepe is azonosítható. Az előbbiekre példa a spanyol országos és a baszk tartományi információk együttes megismerése ugyanazon témákról, a másodikra a munkaerőpiac éppen aktuális fejleményei, illetve az EU ügynökség munkáiból kiadás előtt megismerhetett tapasztalatok. Megállapítások A spanyol társadalmi párbeszéd sokkal átfogóbb, mint a hazai szociális párbeszéd, illetve annak szektorális tartalma. Éppen ezért az IKT szektor munkaadói képviseletei nem is igazán vesznek részt, szektorális alapú társadalmi kezdeményezéseikkel pedig közvetlenül igyekeznek megszólítani partnereiket. A sajátos problémák és a következmények nem összekapcsolt módon jelentek meg az ismertetésekben, feltehetőleg eddig még nem jutott el az érintettek párbeszéde. A Szociális és Gazdasági Tanács sajátos tanácsadói és tagi függetlenségre alapított működése is nehezítheti a konszenzuális megállapítások megtételét. Az EU bilbaói ügynöksége munka és feladatértelmezése észrevehetően eltérő a dubliniétól, ennek a ténynek érdemes figyelmet szentelni, a munka világát illető következmények okán. Ha saját következtető következmény felől nézzük, akkor az előbbi kommunikációt segítő és tudásrendező felfogása itthon is inkább követendő és kikövetelendő. A spanyolországi jogi megoldás a reprezentativitást illetően nagyon figyelemreméltó. Bár napi működésében nem tanulmányozhattuk, a képviselet megválasztásában való teljes munkavállalói részvételi lehetőség és a tagságon túli bizalomnyilvánítás megoldja az olyan, nálunk lebegő 9
problémákat, hogy legitim képviseleten alapul-e a politikai szférával való párbeszéd, illetve hogy a munkavállalók többségének érdeke potyautasi vagy csendes egyetértési szempontból kezelendő a szervezetek által! Nem merült fel olyan spanyol tényező, amely az EU „jó példa” ajánlási gyakorlatában szerepelhetne, jóllehet, a legtöbb tagországból ismerhetünk ilyeneket. („Dán flexicurity modell”, E-Skills stb.) Tapasztalatok A munkavállalói képviselet európaizáltsága (kapcsolati háló, együttműködés, konzultációs gyakorlat) Spanyolországban is – éppúgy, mint nálunk – erőteljesebb, mint a munkaadói. Az északi államokban kiegyensúlyozottabbnak látszik a két oldal ilyetén ügyeiben. Az országok eredményessége az utóbbi felé való törekvés mellett szól. A munkavállalói képviseletek nem prezentáció orientáltak, viszont sokkal nagyobb létszámú partnerdelegációt állítottak, mint a munkaadók. Erre a módszerre is fel kell készülni a konzultációk előkészítése során. Az a gondolat, hogy a nemzeti kormány az EU központi akarata közvetítője és készséges alkalmazója, mindeközben a munkaadók kezére játszik – és ezzel az ország érdekeit veszélyezteti, emiatt az intézkedések nem elfogadhatók, sztrájkolni kell – a társadalmi párbeszéd „békeidőre szóló” szabályozottsága, illetve gyakorlata felől nem vetett fel megfontolásokat, vagy nem hozták szóba, pedig a kitörés eljárásait illetően ezzel is szembe kell nézni. A baszkföldi és az általános spanyol jellemzők jelentős eltéréseiből is fakad és magyarázható, hogy az országos megállapodások minimál és keretértékűek, ugyanakkor a szektorális eligazodáshoz, továbbgondoláshoz soktényezős bértarifa rendszer is kialakításra került. A közel 20% munkanélküliség mellett is az „utca embere” viselkedése nem tükrözött itthon tapasztalható „visszahatásokat” (hajléktalanság, kedély, stb.). Ez persze rövid idő alatt, és éppen a VB nyerés előtt álló focilázban talán nem teljesen jellemző kép. Következtetések A rövid és koncentrált konzultációs alkalmak hatásosabban használhatók, ha erősebb az előzetes felkészülés. Specifikus ismeretek (sajtófigyelés, a nemzetközi kapcsolati információk ÁPB elé tárása) és közös aktuális felkészítő alkalmak, stb. emelnék a tartalmasságot. A szektorális kapcsolati tartalom megjelenítési útjai és a társtagországi keresztkapcsolatok erősítése nélkül az eseti konzultációk viszonylag kevés alkalma nem ad „naprakész” európaiságot. A válság és következményei feltárták, hogy sok tanulni valónk van a „régi” tagországok hibáiból/eredményeiből, saját dolgaink könnyebbé tételére. Az itthoni ágazati (TEAOR) megközelítés és lehatárolás nem illeszkedik a partneri szintekhez. Itthon is szektorális és térségi a szakterületi kérdések megjelenési köre, és a társadalmi kooperáció szükséges mezeje. A HÁPB mind a technológiai szféra más szektorai , mind a regionális komplex kapcsolatok felé kezdeményezésekre kell felkészüljön, és nyisson. Budapest, 2010.08.18 Összeállította: Mikó Mariann és dr. Hajdú László
…………………………………………………..
…………………………………………..
Dr. Mlinarics József HÁPB Munkáltatói oldal
Tarsoly Imréné HÁPB Munkavállalói oldal 10
