HÍRKÖZLÉSI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG

HÍRKÖZLÉSI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁG Összefoglaló szakmai tanulmányútról Helyszín: Ausztria, Bécs Időpont: 2010.12.13-15. Résztvevők létszáma: 5 fő 1) A tanulmányút célja: Kapcsolatépítés, szakmai tapasztalatcsere a szociális partnerszervezet (ek) képviselőivel, szakértőivel. Ennek keretében az érdekegyeztetésben, szociális párbeszédben eredményes múlttal rendelkező Ausztria munkaügyi kapcsolatainak, illetve a szak-, és felnőttképzés formáinak, gyakorlati módszereinek helyszíni tanulmányozása. 2) A tanulmányút megszervezésének szükségessége: A Bizottság tagjai számára a nemzetközi tapasztalatok, jelentősen hozzájárulhatnak a bizottság saját törekvéseinek, módszereinek befolyásolásához, az ágazati szociális partnerek együttműködésének fejlesztéséhez. Egy-egy munkatalálkozó, eszmecsere, a személyes élmények révén szerzett ismeretekből kiemelheti és sűrítheti a fontosnak tartott momentumokat, amelyek hasznos elemei lehetnek a bizottságokban részvevő szakszervezeti, munkáltatói közreműködés elmélyítésének. A tanulmányút során közreműködő szervezetek: • Produktionsgewerkschaft PRO-GE (osztrák VASAS szakszervezet) • AMS (Munkaerőpiaci Szolgálat) • GPA – a magánalkalmazottak szakszervezete • BAZ (Szakképzési Központ) A szakmai találkozó az alábbi témákra fókuszált elsősorban: • Szociális partnerek együttműködése: az ágazati bértárgyalások - bértarifák, az ágazati kollektív szerződés tárgyalások gyakorlata, az ágazati kollektív szerződések felépítése és annak fő tartalmi elemei. • Az infokommunikációs szektorban lévő munkáltatói és munkavállalói megállapodások tanulmányozása, kiemelten a szoftveriparban, az infokommunikációs szolgáltatások és az elektronikai ágazat területén. • Szakképzés helyzete az infokommunikációs szolgáltatások és az elektronikai ágazat területén. • Munkaerőpiac, foglalkoztatási kérdések, versenyképesség, növekedés és fejlődés fenntartásának eszközei az ágazatban. 3) Munkaügyi kapcsolatok Ausztriában a munkaügyi kapcsolatok során kompetens szociális partnerek: Munkáltató oldalon a Szövetségi Kereskedelmi Kamara (WKO) és a Mezőgazdasági Kamara (LKW). Munkavállalói oldalon a Szakszervezetek Szövetsége (ÖGB) és a Munkaügyi Kamara (BAK). A gazdasági és szociális partnerség keretében a szociális partnerek közös célja többek között: • a konfliktusok tárgyalásos rendezése • általános jólét fokozása • politikai stabilitás megteremtése • nemzetközi versenyképesség fenntartása • béralku, kollektív megállapodások 1

Az osztrák munkavállalók több mint 90%-át védi az általában évente kötött kollektív megállapodás. A KSZ minden egyes munkavállalóra vonatkozik, függetlenül attól, hogy szakszervezeti tag-e vagy sem. A KSZ hatáskörébe tartozik a bérminimum meghatározása. Kollektív megállapodás országos, regionális és helyi szinten köthető. Ezen kívül léteznek általános megállapodások, melyek minden munkavállaló jogait szabályozzák. A kollektív megállapodások elsődleges fókusza a bérek rögzítése tekintettel arra, hogy a kormány nem szabályozza a bérminimumot. Az ÖGB és szervezetei által megkötött kollektív megállapodások száma évente eléri a 450-et. A jogi értelemben elfogadott megállapodások száma jelenleg meghaladja az 1400-t. 4) Munkaerőpiac, foglalkoztatás Ausztriában 2010. decemberben a regisztrált munkanélküliek száma 300.000 fő, melynek 15,3%-a fiatal munkanélküli, 20,6%-a 50 év fölötti és 2%-a tartós munkanélküli. A munkanélküliségi ráta decemberben 8,2% volt szemben az egy évvel korábbi 8,6%-kal. Ausztria keresi a megoldásokat, hogyan védheti meg munkavállalóit a 2011. május 1-jén bekövetkező munkaerő-piaci nyitást követően. Ekkor ugyanis az "új" EU-tagállamok - így a magyar munkavállalók - számára is korlátozás nélkül meg fog nyílni az osztrák munkaerőpiac. A szociális és bérdömping megakadályozásáról szóló törvény az osztrák tervek szerint a munkaerőpiac megnyitásával egyidejűleg, azaz ugyanazon a napon lépne hatályba, megakadályozva ezzel a bérszínvonal drasztikus esését. A tervezett jogszabály nemcsak azon külföldi vállalkozásokra lenne érvényes, amelyek Ausztriában foglalkoztatják saját tagállamuk munkavállalóit, hanem az osztrák cégek ellenőrzésére is kiterjedne. A külföldi munkavállalók mellett az osztrák munkavállalók védelmére való kiterjesztést azzal indokolják, hogy a képzetlenebb osztrák munkavállalókat drámaian érintené a külföldről beáramló olcsó munkaerő, amely miatt ők fokozott "bérnyomás" alá kerülnének. Ausztriában viszonylag erős a szociális párbeszéd. Itt nagyobb hagyománya van a szakszervezetek és a munkáltatók egyeztetésének az állam bevonásával, könnyebben megtalálják azokat a rugalmas alkalmazkodási formákat, amelyekkel az egyes vállalatok vagy ágazatok át tudják vészelni a válságos időszakot.

6)

Fogadó szervezetek, szakértő előadók:

AMS (Munkaerőpiaci Szolgálat) A Munkaerőpiaci Szolgálat Ausztria vezető munkaerőpiaci szolgáltatásokat nyújtó szervezete. Szolgáltatásaival és tevékenyégével nagy mértékben hozzájárul az országos munkanélküliségi ráta mérséklődéséhez. Tevékenyégét a szociális partnerekkel együttműködésben látja el. A Munkaügyi Központ tevékenységi fókusza 3 alappilléren nyugszik:információszolgáltatás, tanácsadás és képzés. Szervezetét tekintve 1 szövetségi, 9 területi-regionális és 99 helyi szervezetből áll. A szociális partnerek a szervezet minden szintjén képviseltetve vannak és aktív szerepet játszanak a munkaerőpiaci politikák alakításában. A központi szövetségi iroda fekteti le a munkaerőpiaci programokat és szabályozási politikákat. A területi irodák megállapítják a keret feltételeket és kidolgozzák a régióspecifikus munkaerőpiaci stratégiát. Helyi kirendeltség szinte minden kerületben található. A Munkaerőpiaci Szolgálat nem kizárólag a munkanélkülieknek nyújt szolgáltatásokat. Munkáltatókkal áll kapcsolatban és a szakmák széles spektrumában toboroz munkaerőt a cégek számára. A Munkaerőpiaci Szolgálat pályatanácsadási információs központtal rendelkezik (BIZ), amely részletes információval szolgál a különböző szakmákat illetően, munkalehetőséget, képzéseket, átképzéseket kínál a munkanélküliek, szakmát váltók, pályakezdők vagy pályaelhagyók számára egyaránt. Nagy hangsúly helyeződik a férfiak és nők közti esélyegyenlőségi politika előmozdítására. A nők nagyobb arányú foglalkoztatásának és szakmák közti szegregáció csökkentése előmozdítására érdekében indították el az ún. "Nők az iparban és technikában” projektet. “Women in (hand)craft and technique (FIT)“ 2

Frau Marina Ladinig üzletágvezető előadásában röviden felvázolta az 2011. évre kitűzött osztrák munkaerőpiaci célokat, amelyek az alábbiak: • munkakeresők esetén a fiatalok és idősek támogatása; tartós munkanélküliek munkaerőpiaci integrációja; irányított képzések hatékonyságnak fokozása. • munkáltatók esetén piaci részesedés növelése (több munkalehetőség) • a nők munkaerőpiaci esélyeinek növelése (pl. gyes után) • munkaerő alkalmazkodóképességének előmozdítása GPA – Magánalkalmazottak Szakszervezete Ausztriában egységes, pártoktól független, 1.4 millió tagot tömörítő szakszervezet (ÖGB) működik. A GPA az ÖGB-n belül a legtöbb taggal rendelkező szakszervezet (300.000). a GPA valamennyi alkalmazott, ipari tanuló, diák érdekeit képviseli a politikában és gazdaságban, társadalmi és kulturális szinten. A kereskedelem, a pénzügyi és gazdasági szolgáltatások, valamint a társadalmi biztosítás és a szociális szolgáltatások mellett a különböző ipari szektorok szegmensei is a GPA égisze alá tartozó gazdasági területek közé sorolhatók. A GPA arra törekszik, hogy a mátrix szerkezetnek köszönhetően mind területileg, mind szakmailag a tagokat szolgálja. A nők és fiatalok érdekeit is szem előtt tartja. Ezen kívül a GPA különböző érdekközösségekben szakszervezeti platformokat működtet, amely a hasonló szakmai identitással rendelkező embereket hozza közelebb egymáshoz. A legnépszerűbb platformok az alábbiak: - szabadúszók és atipikus munkavállalók platformja - migráns munkavállalók platformja - mobil munkavállalók platformja - oktatási szakértők platformja - IT szakértők platformja - közép/felsővezetők platformja. A GPA sokrétű bilaterális és multilaterális kapcsolatot tart fenn a világ számos országának szakszervezeteivel. Az UNI és WBA tagsága révén részt vesz a nemzetközi és európai döntési folyamatokban is. Az osztrák IT ágazat több, mint 70.000 főt foglalkoztat, beleértve az atipikus munkavállalókat is. BAZ (Szakképzési Központ) A Szakképzési Központ a Munkaerőpiaci Szolgálat (AMS) megbízásában intenzív szakmunkásképzést lát el a szakképzési törvény keretében. Ez a képzés az építőipar, a fa-, fém-, elektromos és számítástechnikai szakmáknak kínál reális esélyt, másrészt szakmai gyakorlatot biztosít. A képzés időtartama egy tanfolyam esetében 13-17 hónap. A tényleges képzés időtartama függ a korábbi ismeretektől, tanulási eredményektől és munkahely-specifikus igényektől. A heti képzési idő a fém-és elektromos ipar, valamint a számítástechnikai foglalkozások (volt informatikai szakemberek) 38 óra. A szakképzés problémái Ausztriában is az általános iskolai képzés hiányosságaira vezetik vissza a szakemberek, a szakiskolákba kerülő fiatalok alapismereteivel, olvasási tudásával, szövegértésével, matematikai ismereteivel az osztrák szakképző intézmények is elégedetlenek. A szülők bizonyos szakmákra nem szívesen adják gyermekeiket, így Ausztriában is hiány van építőipari szakemberekből, fémipari szakmunkásokból, és kevés a szállodaiparban foglalkoztatható képzett szakember is. A magyar határhoz közeli térségekben a szakemberhiányt sokszor éppen a magyar munkaerő alkalmazásával oldják meg. A nagyvállalatok az eddiginél is jobban kell bekapcsolódjanak a szakképzésbe, nyújtsanak gyakorlati képzőhelyet azokban a szakmákban, amelyek iránt a cégeknél munkaerő kereslet mutatkozik, és nem utolsósorban kínáljanak olyan béreket, amellyel hosszú távon képesek megtartani a képzett, gyakorlott és vállalati ismeretekkel is rendelkező munkaerőt. A Szakképzési Központ testre szabott képzést kínál a vállalatok számára. A szakképzési központ (BFI) Bécs biztosítja a szakmai oktatást és képzést széles körben és így jár el mind a technikai, gyakorlati és elméleti képzés, valamint a személyes fejlődés és a képzés a szociális készségek (kulcs képesítés) tekintetében. Nagy jelentősége, hogy továbbra is figyelemmel kíséri a gazdasági, társadalmi és politikai fejlődést, felfigyel a jelenlegi kihívásokra, ahhoz, hogy az oktatás és képzés 3

megfelelő színvonalát biztosítsa. A képzési központ külön hangsúlyt fektet a kultúrák közötti kommunikáció fenntartására, hogy megértsék a kulturális különbségeket, az előítéletek csökkentése és mások elfogadása érdekében. A résztvevők megtanulják, hogy ebben a kultúrában a szakképzési központ interkulturális kompetenciával bír, ezzel is gazdagítva személyes és szakmai életüket. A szociális készségek nagyon fontos készségek - kommunikáció és együttműködési készség, - a problémamegoldás és konfliktuskezelés, valamint - a döntéshozatali és a felelősségvállalásra való felkészülés. Egyik fontos alapelve a képzésnek a diákok aktiválása. Az átfogó képzés fontos eleme mind az önálló mind a csapat munka. A képzésben való részvétel feltételei többek között: a Munkaerőpiaci Szolgálatnál regisztráció, betöltött 18 év nők esetében, férfiaknál 19 év és katonai szolgálat, alapfokú iskolai készségek és tanulásra való hajlandóság. A képzés költségeit az AMS fedezi. A tanfolyam résztvevői számára a munkaruha és a tananyag ingyenes. Siemens üzemlátogatás A Siemens nemrégiben nyitotta meg új központját Ausztriában. Az új központ befektetési értéke közel 150 millió Eur volt és mind a 6000 helyi munkavállalónak helyet ad Bécsben. Az épületegyüttes zöld technológia alapján épült. A Siemens több mint 130 éve aktív szerepet játszik Ausztria életében és az ország egyik vezető technológiai vállalata 13,650 munkavállalót foglalkoztatva. Az üzemben tett látogatás érdekesnek tűnt, Az üzemben tett látogatás érdekesnek tűnt (hasonlóan a Nokianál tett látogatáshoz), egy nagy termelőüzem, ahol egy műszakban több ezer ember óramű pontossággal gyártja a (mobiltelefonokat) és a különböző termékekhez az elektronikát. A 3 nap tapasztalatait összegezve a résztvevők tartalmasnak és hasznosnak ítélték meg, hogy módjuk volt megismerni: • az osztrák munkaügyi kapcsolatok gyakorlatát, különös tekintettel a szociális partnerek szerepére, együttműködésük formáira és együttműködésére: az ágazati bértárgyalások bértarifák, az ágazati kollektív szerződés tárgyalások gyakorlatát, valamint az ágazati kollektív szerződések felépítését és annak fő tartalmi elemeit tekintve, • a szakképzés és a felnőttképzés formáit, módszereit, különös tekintettel a piacképes szaktudás és a munkaerő-piaci igények összhangjára. • az infokommunikációs szektorban lévő munkáltatói és munkavállalói megállapodásokat. • a szakképzés helyzetét az infokommunikációs szolgáltatások és az elektronikai ágazat területén. 6) Általános értékelés A munkatalálkozókon a szociális partnerek saját nézőpontjukból mutatták be ugyanazokról a kérdésekről vallott álláspontjukat, különös tekintettel a tárgyalások tartalmára, megoldási módszereire. A munkatalálkozók során a vendéglátók képviselőivel, szakértőivel külön-külön eszmecserére is sor került. Kiemelendő a szakszervezeti mozgalom új hulláma a különböző szakmai érdekek mentén autonóm módon épülő szakmai platformok, melyek legfőbb sajátossága a nyitottság, demokrácia, interaktivitás, innováció, platformok közötti átjárhatóság. Ez a fajta spontán és nem szakszervezeti tagsághoz kötött szerveződés megújulást hozhat a magyar szakszervezeti mozgalomban is. Budapest, 2011. 01.17 Összeállította: Mikó Mariann ……………………………………… Dr. Mlinarics József HÁPB Munkáltatói oldal

…………………………… Tarsoly Imréné HÁPB Munkavállalói oldal

4

5