Hírek ISSN: Laptulajdonos : Püspökladány Város Önkormányzata Felelős szerkesztő : Dienes Zoltán Főszerkesztő D

Püspökladányi

Hírek

A VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT lapja • XXII. évfolyam 2. szám • 2011. január 26. • Ingyenes

25 éve város PÜSPÖKLADÁNY! Az ember otthon él, és csak otthon él igazán az ember! Az ország lakója a nép, a hazában él a nemzet! A nemzet otthona a haza. És a nemzet akkor egészséges, erős –ha otthonának, sajátjának érzi a hazát. A mi otthonunk, nagyobb családunk és kisebb hazánk: a 2011. január 1-jén, 25 éve városi rangra emelkedett PÜSPÖKLADÁNY!

2.

Püspökladányi Hírek 2011. január 26.

Tisztelt Püspökladányiak! Kedves Barátaim!

December 19-én, amikor a városi advent rendezvénye véget ért, -ahol több százan vártuk az áldást hozó karácsonyt közösen, együtt ünnepelve-, hazafelé tartottam. Autóba ültem, és a városháza elől kikanyarodva a Rákóczi utca felé vettem az irányt. Hogy miért? Mert szeretem nézni, szeretem látni a város csendes, nyugodt, békés arcát. Az ismert épületeket, házakat. A rendezett tereket, utcákat, a főtéri parkot, a széles, ilyenkor hófedte Rákóczi utcát öreg, méltóságteljes fáival, a világító ablakszemeket. És valami végtelen öröm tölt el, valahányszor végigmegyek a településen. Mert ilyen szépnek soha egyetlen szegletét sem láttam még a világnak, mint városunkat. Akkor, ott advent negyedik vasárnapjának estéjén pedig az is felsejlett gondolataimban, hogy januárban ünnep lesz megint. Hogy a karácsonyt követően várossá válásunk 25. évfordulója ad majd alkalmat arra, hogy számot vessünk, hogy ünnepeljünk. És elérkezett a nap. Január 10-én egy csendes, dolgos hétköznapra esett a várossá avatás negyedszázados jubileuma. De ott munkált a gondolataimban, hogy milyen út vezetett 1986. január 10-ig, és milyen utat tett meg azóta Püspökladány. A korabeli beszámolók -az akkori korszak szellemébenegy felsőbb hatalom adományának tartották a cím megszerzését, ám ezért településünk minden egykori és akkor élő lakója tisztességesen megdolgozott. Őseink kitartó és áldozatos munkájának köszönhető ez a rang, azoknak a ladányiaknak, akik a tatár, a török pusztítása után úgy érezték, hogy nekik itt van az otthonuk, itt folytatják az életüket. Azoknak a hősöknek, akik püspökladányiként indultak a vérzivataros években védeni a hazát, és azoknak is, akik itt csak békében akartak élni és gyarapodni.

Azoknak, kik ma is itt élnek, és nem utolsó sorban azoknak, akik vezették ezt a várost az elmúlt 25 évben: dr. Matolcsy Lajos, dr. Farkas Dezső, dr. Molnár László. A Püspökladányt otthonuknak választók közös munkájának eredménye az, hogy ma van vasutunk, hogy vannak iskoláink, templomaink, hogy büszkék lehetünk hagyományainkra, értékeinkre. Azon is gondolkodtam a napokban, hogy vajon mit várt, mit remélt a lakosság akkor a várossá válástól, s azok a remények valóra váltak -e az eltelt 25 esztendő alatt. Nos, egy részük talán igen. Hiszen 25 évvel ezelőtt csak álom volt, hogy a város nagy részét aszfalt utak borítsák, hogy telefon, gáz, szennyvízcsatorna hálózza be a települést. Hogy kerékpárút, helyi újság, televízió működjön, s hogy demokráciában élhessünk. Igen. 1986-ban ezekről csak álmodoztunk, s azt gondoltuk, várossá válásunk majd orvosolja a hiányosságokat. De nem tette. Legalábbis nem olyan ütemben, ahogy azt vágytuk. Mert hosszú út vezetett odáig, hogy Püspökladány utcáin úgy mehessünk végig: büszkék vagyunk a látványra, s hogy azok, akik itt élnek, elégedettek legyenek. Persze most sem vagyunk azok, maradéktalanul. Mert bár a fejlődés látható jelei mindenhol ott vannak, nem könnyű az országnak ebben a keleti szegletében, ezen a Sárrétnek nevezett -nekünk szép, a legszebb-, de javait könnyen soha nem adó vidékén élni. Nemcsak természeti adottságaink miatt, hanem azért sem, mert az élet, az események, a történelem kereke sajnos nem forgott mindig abba az irányba ezalatt a 25 év alatt, ami javunkat szolgálta volna. A rendszerváltás után megindult ugyan a fejlődés, ám vannak olyan szakaszai a 25 esztendőnek, melyet mind az ország, mind a város életében a legnehezebb idők között említenek majd a történelemkönyvek. De kifelé tartunk a kátyúból, ezt bizton állíthatom, s a város - a nehéz idők után - most 25 éves jubileumát reménnyel telve ünnepelheti. Azzal a reménnyel, hogy nemcsak a település arca, jellege épül-szépül tovább a következő években, hanem az itt élők sorsa is jobbra fordul, hiszen a munka, a kiszámítható élet az, amire mindannyian vágyunk. Mindannyian, akik itt maradtunk. Akik itt mondjuk azt: otthon. Haza. Nagyvárosi ismerőseim többször kérdezték már tőlem: mi tartott Püspökladányban. Én pedig a kérésre mindig azt felelem: a múltam. Mert jövőnk csak a múltunk ismerete és tisztelete által lehet. De azt a múltat nem szabad messziről szemlélni. Hanem a jelent kell úgy alakítani, hogy legyen jövő. Püspökladánynak van jövője. Ez a jövő pedig az Önök kezében van. Akik kitartottak a város mellett, akik itthon maradtak, mert bíznak abban, hogy ez a föld még tartogat boldog perceket, napokat, éveket! Kívánom ezt a 25 éves város valamennyi lakójának, Önöknek! Mert, ahogy Pilinszky János egyik verse üzeni: Az idő, nem fog a múlton, az emlékeken! "Azongorát befutja a borostyán, s a gyermekkori ház falát szétmállasztja a naplemente. És mégis, mégis szakadatlanul szemközt a leáldozó nappal mindaz, mi elmúlt, halhatatlan." Arnóth Sándor polgármester-országgyűlési képviselő

Hírek PÜSPÖKLADÁNYI

ISSN:0866-1375

Laptulajdonos : Püspökladány Város Önkormányzata Felelős szerkesztő : Dienes Zoltán Főszerkesztő D. Sári Andrea

Szerkesztőség : 4150 Püspökladány, Petőfi u. 5-7. Tel : 54/514-171 email:[email protected] Tördelés, grafika : multimedia design Nyomás : Hektográf Nyomda Püspökladány

3.

Püspökladányi Hírek 2011. január 26.

Püspökladány, a mi városunk, 25 éves! 1986.január 1.-2011. január 1. Püspökladány helységnevének eredete A helynevek a korai magyar történelem megismerésében igen fontos szerepet játszanak. A Kárpát-medencében való megtelepedés a régészeket és a történészeket ma is foglalkoztatja, hiszen még mindig számos kérdés maradt tisztázatlanul. A témát nyelvészek is vizsgálták, akik helyneveink megfejtésével kívánták felvázolni a Kárpátmedence honfoglalás kori etnikai állapotát, illetve a magyar szállásterületek elhelyezkedését.

Városunk neve egy két tagból álló szóösszetétel. Az előtag eredete „mindössze” fél évezredre nyúlik vissza, míg az utótagé a múlt homályába vész. A nyelvészek és történészek sokféleképpen próbálták magyarázni a Ladány név eredetét. Több kutató is úgy vélekedett, hogy a név a „Lad” szógyökből vezethető le, ami vizet, vizes helyet, mocsarat jelenthetett. A Kárpát-medence területén több mint harminc Ladány – és a hozzá hasonló, szintén a „Lad”-ból levezethető Nadan, Lodany, Ládony – nevű település és birtok található. E gyakori előfordulás ösztönözte a kutatókat arra, hogy meghatározzák, honnan is ered az elnevezés. A kutatások számos lehetséges néveredetet feltártak, de biztosat mindezidáig sajnos nem állíthatunk. Elméletek születtek szláv, alán, kabar, besenyő, és ősmagyar eredetre is. Ezek közül három tézis figyelemreméltó. Az egyik szerint a Ladány egy ősi magyar személynév, ugyanis a magyarság helynévadására jellemző volt, hogy a helységet a birtokos nevével jelölte meg. A tézis, a Ladány nevet a Lád vagy a Ludány nemzetséghez közelíti. A másik szerint a helységnévnek besenyő eredete van, amit erősít az a tény, hogy a Nagy-Sárrét volt Magyarország egyik legnagyobb besenyő szállásterülete. A településünk határában több terület elnevezése is ezt igazolhatja: Besenyő-derék, Besenyő-domb, Besenyő-hát, Besenyő-porong, Besenyő-sziget. A harmadik tézis arra utal, hogy a honfoglalás előtt a magyarsághoz csatlakozott három kabar törzs. Több kutató is úgy vélekedett, hogy a Ladány név esetleg egy ismeretlen kabar törzs nevével lenne azonos. A Ladány helynév írásos említése nagyon korán, már az Árpád-korban előfordult. Egyike az ország legrégebbi helységneveinek. Első ízben 1075-ből, a szentbenedeki apátság „hamis” alapítólevelében találhatunk rá írásos bizonyítékot (Vámosladány). Településünket egy záloglevél említi először 1351-ből, amely szerint a kisnemes, Bajomi János földbirtokos Ladan, Bajom és Görbed nevű birtokait Demeter váradi püspöknek adja zálogba. Nagy biztonsággal állíthatjuk, hogy a Püspökladány szóösszetételben az előtag feltehetően birtokviszonyt fejezett ki – azt jelezte, hogy a település a püspöknek a Ladány nevű falva. Ezt az előtagot a XVI. század közepétől használták, egyes feltevések szerint azért, hogy az akkor még Szabolcs vármegyéhez tartozó települést megkülönböztessék a

vármegyében található másik két településtől (Mezőladány, Tiszaladány). A Ladány, vagy később a Püspökladány helységnév az idők folyamán számos alakban jelent meg a dokumentumokban. Az eddigi kutatások 48 különböző írásmódot találtak 1351-től egészen 1901-ig, amikortól is hivatalosan a jelenlegi formát használjuk.

Püspökladány története a várossá válásig Településünk történetét „dióhéjban” összefoglalni nem könnyű feladat, hiszen egy kisváros életében minden nevezetes évszám nagy jelentőségű. Azt is nehéz megmondani, hogy hol kezdődött a történet, hiszen a település környéke lakott hely volt már a történelem előtti időkben is. Erről tanúskodnak a különböző régészeti leletek, melyek egészen a neolitikumba (Kr. e. 5-4. évezred) repítenek vissza. Az újkőkor embere e területen is az erek mellé, a magasabb szárazulatokra telepedett le, ahol megtalált mindent, amire szüksége volt: táplálékot, alapanyagot a hajlékának és védelmet a családjának.A prehisztorikus kor talán legfontosabb emléke az egykori Kincsesdombon végzett ásatások nyomán vált ismertté, amely során körülbelül 4000 éves katakomba sírokat tártak fel, amely Európaszerte is egyedülállónak számít. Az ókorból, a Római Birodalom kora érdemel említést. Bár ez a terület nem tartozott a birodalom fennhatósága alá, de egyes források szerint az itt áthaladó út mind kereskedelmi, mind hadi célból egyaránt fontos útvonalnak számított. A népvándorlás korában számos nép fordult meg a Nagy-Sárréten. Ennek bizonyítékai a településünk környezetében feltárt gazdag szarmata, dák és avar leletek. A honfoglalás korára Anonymus krónikájában találunk utalást. Azt írta, hogy a Mén-Marót ellen vonuló magyar hadi népek a Hamvasérnél haladtak el. A település keletkezésének ideje nem határozható meg pontosan, de feltehetően a X-XI. századra tehető. Ezt igazolhatja az a tény is, hogy honfoglalás kori emlékeket találtak a régészek az Eperjes-völgyben feltárt temetőben. A település képének kialakulásában igen nagy szerep jutott a földrajzi környezetnek, amely következtében jellegzetes úgynevezett halmaztelepülés jött létre. Az itt élők fő foglakozása az állattenyésztés, a halászat és a vadászat volt. A település első írásos említése a Váradi Konvent 1351-ből származó oklevelében található. Egy másik, Zsigmond király uralkodása alatt kelteződött okirat már 42 jobbágytelekről tesz említést. A középkorból számos határperről lelhető fel dokumentum, melyek közül kiemelkedő értékű egy 1506os keltezésű, amelyben maga Werbőczy István királyi ítélőmester próbált igazságot tenni „Pispekladán és Kardszag” vitájában. 1529ben ismerkedett meg a lakosság a reformáció eszméivel, és új templomot épített a falu. 1543-ban a település nevét Pispek Ladan formában említik. 1549-ben összeírásra került sor, amely során 112 portát említenek, ami hozzávetőleg 600 lakost jelent. Török uralom alá 1552-ben került a falu, és a szolnoki szandzsáksághoz sorolták. Ekkor még 76 portája volt, de 1571-ben már csak 27, és ezután rövid időre el is néptelenedett. 1598-ra újra gyarapodott Ladány, és ismét 79 portája volt már, ám két év múlva elpusztították a törökök, és csak az 1600-as évek elején népesült be újra. A település a Rákócziak birtoka is volt. Rákóczi György idejéből származik a református templomban lévő ún. Rákóczi-harang, amely 1630-40 körül készült. Az 1660-as török hadjárat, a híres „Szejdijárás” idejéből származik a határban egykor állott Kincses-domb halomnak a Nyakvágószék elnevezése. 1691-ben a tatár kán fia, Galga szultán, török és tatár sereggel elpusztította a Tiszántúlt, így Ladányt is. A Rákóczi-szabadságharc alatt a rácok többször is végigdúlták a települést. A szabadságharc bukása után, mint Rákóczi-birtok a kincstárhoz került. A XVII. század végétől már mezőváros a település

4.

státusza. Mária Terézia katolikus lakosokat telepített be. A II. József korában tartott népszámlálás alapján a településnek 2454 lakosa volt. 1819-ben József nádor birtoka lett, aki elcserélte a Római Katolikus Vallásalapítvánnyal, amelynek 1945-ig maradt a birtokában. A XIX. század folyamán is számtalan alkalommal érte „vész” a települést, ám nemcsak ellenséges katonaság, hanem szárazság vagy éppen árvíz, éhínség, esetleg dögvész vagy kolera formájában is. Ezek időpontjainak felsorolására nincs mód, így csak a talán legnagyobb változást eredményező eseményt említem meg: 1840-ben leégett a település egész „Bodó” nevű része. A telkek újraosztása után nyerte el a városrész a mai alakját. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeihez a település is hozzájárult újoncokkal, pénzzel, fegyverrel. Kossuth Lajos két alkalommal is járt Püspökladányban, és a néphagyomány szerint még a Szent Koronát is őrizték egy rövid ideig a Rákóczi utcán. 1854-ben kezdődött a vasúti töltés építése, majd 1857-ben átadták a Szolnok –Debrecen, 1858-ban a Püspökladány-Nagyvárad és 1898ban a Püspökladány-Szeghalom vasútvonalat. 1872-ben megépült az országos főútvonal. A vasút és a közút adta az ország vérkeringését, amelybe Püspökladány is bekapcsolódhatott, és a század utolsó évtizedeitől új lendülettel fejlődésnek indulhatott. 1867-ben Úrbéri Egyezséget kötött a lakosság a haszonbéres földekről a vallásalapítvánnyal. Az 1876-os megyerendezés során – az addig Szabolcs vármegyéhez tartozó – településünket az újonnan létrehozott Hajdú vármegyéhez csatolták. A Berettyót a Körösökkel együtt Bodoky Károly kerületi főmérnök tervei alapján 1858-ban elkezdték szabályozni. 1865-re a Berettyót a Sárréttől teljesen elzárták. A Hortobágy-folyó vize még egy darabig táplálta a Nagy-Sárrét mocsárvilágát, de a vízrendezési munkálatokat 1890-re befejezték. Az „évezredes” rétészkedés helyett a földművelés és az állattenyésztés vált főfoglalkozássá. 1896-ban megkezdte működését a Magyar Királyi Posta és Távírda Intézet Oszloptelítő Telepe. 1901-től a település neve hivatalosan Püspökladány lett. 1905-ben megindulnak az első építkezések a Darányitelepen. 1913-ban megkezdődött a középfokú oktatás a településen. Az I. világháború Püspökladánytól több mint 500 hősi halottat követelt. 1920-ban termálvízre bukkantak a településen, melyet 1987-ben gyógyvízzé minősítettek. 1923-ban 756 házhelyet osztottak ki a vallásalapítványi uradalom Göre nevű szántóföldjén, amely a Petritelep nevet kapta. 1924. Magyar Királyi Erdészeti Szikkísérleti Telep létrehozása. 1936ban Magyarországon rendezték meg az Erdészeti Világkongresszust, amelynek egyik állomása Püspökladányban volt. Az 1927-35 tartó nagy gazdasági világválság idején nagy volt a szegénység, sokan szorultak népkonyhára. 1929-ben Püspökladány járásszékhely lett, egészen 1983 végéig, a járások megszüntetéséig. 1939 januárjában Püspökladányban is járt az „Aranyvonat” a Szent Jobbal. A II. világháború nagyon sok szenvedést hozott a lakosságnak. A nyomasztó háborús terhek miatt akadozott az élelmiszer, a takarmány,

Püspökladányi Hírek 2011. január 26. a ruhanemű, a tüzelő, de még a szappanellátás is, ami a front közeledtével még nehezebbé vált. Számos alkalommal retteghetett a lakosság a bombatámadások miatt is. 1944. október elején hadszíntér volt a város. Ez idő alatt többször is gazdát cserélt, míg október 12-én végleg kiszorította a szovjet hadsereg a németeket, akik még hetekig bombázták a települést. A II. világháború Püspökladánytól 356 hősi halottat követelt, nem számolva a polgári áldozatokat, akik a bombázások, utcai csaták és deportálások alatt vesztették életüket. A harcok után lassan megindult az élet. Helyreállt az áramszolgáltatás, megindult a vasút, a posta és kinyitottak az üzletek. Újra megkezdődött a tanítás és megalakultak a pártok. 1945 márciusában, az Ideiglenes Nemzeti Kormány megszüntette a nagybirtokokat, aminek következtében Püspökladányban is földosztásra került sor. A Vallásalapítvány uradalmi épületeit elbontották, amiből lakosság építkezhetett, és kiosztottak még 849 új házhelyet is. 1948. Politikai és gazdasági fordulat. Megkezdődtek a „kulák-üldözések”, és megindult a Termelőszövetkezetek szervezése. Atelepülésre költöztették a Gépállomást. Az 1950-es megyerendezés során jött létre Hajdú-Bihar megye, az addigi Hajdú vármegye, Bihar vármegye nagy része és néhány Szabolcs vármegyei községgel kibővítve. 1951-ben magalakult a Fa-, Fém- és Építőipari Szövetkezet. 1959-ben a Háziipari Szövetkezet jött létre, majd rövidesen a Vas- és Gombüzem települt ide. Ebben az évben veszi fel a gimnázium a Karacs Ferenc nevet. 1976-ban megalakult a Budapesti Kéziszerszámgyár helyi kirendeltsége. Püspökladány 1984. január 1-jével városi jogú nagyközségi, majd 1986-ban városi rangra emelkedett.

Város lett Püspökladány! „Az utóbbi tíz esztendőben nem volt olyan jelentős közösségi összejövetel, ahol szó ne esett volna arról, hogy dédelgetett nagy álmunk a városi ranghoz eljutni. A vágyak tervekké, célokká erősödtek, programmá formálódtak tennivalóink. Jelszót alkotott a cselekvő akarat: Tegyünk többet Ladányért! a közösségi erő formálta a környezetet, kötőanyag lett az óvoda-, iskolafalaknak, hangulatot kölcsönzött a látványában is formálódó városnak.”

Dr. Matolcsy Lajos tanácselnök mondta ezeket a szavakat, 1986. január 10-én a püspökladányi sportcsarnokban megtartott városavató ünnepi tanácsülésen. Több, mint ezer fő vett részt az ünnepségen, melynek elnökségében illusztris vendégek foglaltak helyet: dr. Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a választókerület püspökladányi születésű országgyűlési képviselője; Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, aki gyerekkorát töltötte Püspökladányban; Karakas László, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője; Sikula György, a megyei pártbizottság első titkára; Jantner Antal, az Építési és Városfejlesztési Minisztérium államtitkára és dr. Csollák Gábor, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának főosztályvezetője. Ott voltak a vendégek között az állami és társadalmi szervek megyei vezetői, a püspökladányi tanács végrehajtó bizottságának tagjai, illetve a városkörzethez tartozó

5.

Püspökladányi Hírek 2011. január 26. községek képviselői és többen a Püspökladányból elszármazottak közül.

felfogja a házak üzenetét, sugallatát és formálható terveket alakítson.” Az ünnepi tanácsülés befejezéseként a Kodály Kórus köszöntötte műsorral Hajdú-Bihar megye hatodik városának lakóit, majd az ünneplők a hősi emlékműhöz vonultak, ahol koszorúzási ünnepség keretében rótták le kegyeletüket.

Negyedszázad városként

Kürtjellel kezdődött az ünnepi esemény, majd a debreceni Kodálykórus elénekelte a Himnuszt Strausz Kálmán vezényletével. Veres Péter „Én nem mehetek innen el” című versét Csizmadia Lajos szavalta el, utána az ÁFÉSZ kórus Szabó Zoltán vezényletével dalcsokrot adott elő. Dr. Matolcsy Lajos rövid megnyitója után dr. Szűrös Mátyás mondott beszédet. Kiemelte, hogy Püspökladány legnagyobb érdeme és büszkesége az lehet, hogy lakói a történelmi dúlásokat, pusztításokat megszenvedve évszázadokon át szívós akarattal és makacs elszántsággal mindig újra tudták kezdeni az életet. Úgy építették és tartották a hazának eme szerény, de szilárd oszlopát, hogy mindig tudták: „itt élned, halnod kell”. A többszöri pusztulás után is mindig hitte a nép, hogy lesz újjászületés. Így cselekedett a II. világháború után is, amikor képes volt kivergődni a társadalmi mélyre-szorítottságból, szegénységből és elzártságból. A várossá válás egy közösség számára rangot, tekintélyt és elismerést jelent. Ez nem pusztán a címnek szól. Sokkal inkább annak a munkának és erőfeszítésnek a megbecsülését jelenti, ami az új minősítés mögött meghúzódik. A hangsúly ugyanis a várossá válásra esik, arra a folyamatra, amelynek során a gyarapodás nemcsak az anyagban, a kézzel foghatókban: az emeletes házakban, a hangulatos főtérben, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben, az ipari üzemekben, az iskolákban, a szakorvosi rendelőintézetben, a termálfürdőben, a városias üzletekben vagy az új aszfalt utakban és járdákban jelentkezik. Hanem ahol a környezet változása együtt jár egyfajta belső megújulással is, a tartalmas és szép emberi élet igényével, a kultúra és a civilizáció kiteljesedésével, a demokráciával, s a mindehhez szükséges tenni akarással.

Az ünnepségen dr. Szűrös Mátyás átadta dr. Matolcsy Lajosnak a várossá nyilvánítást tanúsító díszes oklevelet, Nagyházi Tibor pedig azt a dokumentumot, mely szerint a Magyar Urbanisztikai Társaság 1/1986-os sorszámmal felvette tagjai sorába Püspökladányt. Matolcsy Lajos zárszavában kiemelte: „Megígérhetem miden ladányi munkakollektíva, minden utca, háztömb lakói nevében, a rászolgált bizalommal élni tudunk, s ha volt erőnk, bátorságunk a cselekvő reményhez, tovább erősödik kötődésünk értelmi, érzelmi szála, hogy

Püspökladány 1986. január 1-jén városi rangra emelkedett. A dátum nem „vízválasztó”, hiszen a település fejlődése folyamatos volt előtte és utána is, melyet hol segített, hol visszavetett a történelem. Sokkal inkább egy örvendetes állomásként értékelhető a település históriájában. A városi címnek, a múltban mindig komoly jelentősége volt, hiszen megszerzése számos politikai, társadalmi és gazdasági kiváltsággal is járt. Ezzel szemben ma, a városi rang gyakorlatilag semmiféle előnnyel nem jár, hiszen az önkormányzati törvény a települések egyenrangúságára épít. Pusztán a városi rang megszerzésétől nem lett gazdagabb vagy fejlettebb Püspökladány, de nem lényegtelen a település fejlődése, vagy a társadalmi-gazdasági nehézségeiből történő kilábalás vonatkozásában. Hiszen ez nemcsak a közigazgatás döntésein múlik, hanem a helyi társadalmi-, gazdasági-, politikai szereplők törekvésein is. A település életében a várossá válás talán inkább szociológiai tényezőnek számít, amely nagyobb összefogásra, cselekvésre ösztönözte városunk lakóit. Természetesen lehetetlen felsorolni mindazt a fejlődést, ami a mögöttünk levő negyedszázad alatt történt városunkban, hiszen a lakosság tájékoztatásáról a helyi média folyamatosan gondoskodott. Csak néhány olyan tényt említek, amelyek meghatározó jelleggel bírtak a város fejlődése szempontjából a mögöttünk levő negyedszázad alatt. Püspökladány lakosság számának alakulása: 1986-ban - 16002 fő, 1990-ben - 16371 fő, 2000-ben - 16697 fő, és 2010-ben - 14915 fő. A város közlekedési csomópont jellegéből következően jellegzetes vasutas-településsé vált, ám mindvégig meghatározó maradt a mezőgazdasági termelés, s így lényegében agrárjellegűnek nevezhetjük. Jó közlekedés-földrajzi helyzetben van, de vonzáskörzetéhez képest excentrikus, s ez rontja a szolgáltatások elérésének lehetőségét. Infrastrukturális ellátottsága jónak mondható. Szinte teljes a lakások közüzemi ivóvízvezeték és közcsatorna hálózatba kapcsolása. A gázellátás és a szervezett hulladékelszállítás a városban megoldott. A gyógyhatású termálvizű fürdő magában hordozza az idegenforgalmi fejlesztés lehetőségeit, így a gazdaság felélénkítésében nagy szerepet játszik a turizmus. Közigazgatási, oktatási és egészségügyi intézményei jelentős vonzást gyakorolnak már évtizedek óta a Nagy-Sárrét településeire. A középiskola vonzáskörzete igen széles, a szomszéd megyékre is kiterjed. A város szakorvosi rendelőintézet nem csak a város, hanem a környező települések egészségügyi ellátásában is fontos szerepet lát el. Legnagyobb gazdálkodó szervezet a MÁV, mely a legtöbb dolgozót is foglalkoztatja, valamint az önkormányzat. A városüzemeltetés, és a gyógyfürdő üzemeltetés, az önkormányzati intézményhálózat sokak számára biztosít munkahelyet és megélhetést. Fejlődik a településen a mély-, a magas- és az útépítő ipar. Jelentősebb létszámot foglalkoztatnak a fém-, műanyag- és vegyipari munkákban. A mezőgazdasági termeléssel több gazdálkodó szervezet és vállalkozó foglalkozik, zömmel növény-, kisebb mértékben állattenyésztéssel. Pénzintézetek közül a városban található a Takarékszövetkezet, az OTP Bank, a Kereskedelmi és Hitelbank és a Magyar Posta, valamint több biztosítótársaság kirendeltsége is. A szociális problémák kezelését betöltő Sárréti Szociális Szolgáltató Központ, az időseket segítő, gondozó Területi Gondozási Központ, a Városi Gyámhivatal, és a Bíróság a városi feladatokon kívül szintén lát el térségi feladatokat is. Több bevásárlóközpont is szolgálja a lakosság igényeit. Folyamatosan fejlődik az úthálózat, javulnak az infrastrukturális feltételek. A közművelődési intézmények és a civil szervezetek gazdag programkínálata a kulturális igényeket, míg a sportszervezetek az aktív kikapcsolódást szolgálják. Városunk a püspökladányi-sárréti kistérség központja, amely szintén ösztönző hatással van a fejlődésére. Összeállította: Rásó János

6.

Püspökladányi Hírek 2011. január 26.

Negyedszázad Ladány város életében Én, most háromféle szempontból szeretném áttekinteni Püspökladány város legújabb kori történelmének elmúlt 25 évét. Az első az, hogy hogyan emlékszem a városavató ünnepségre. A második szempont az, hogy a Karacs Ferenc Múzeum, a Sárrét egyetlen múzeuma életében, működésében mit jelentettek ezek az évek. Harmadikként, zárásként arról írok a cikk vége felé, hogy hogyan látom a helytörténet, honismeret, lokálpatriotizmus helyzetét most a 2011. év legelején.

Hérakleitosz írta: „Panta rei” (Minden mozog, minden változik.). Igen. Emlékszem arra a napra, amikor 1986. január 10. pénteket mutatott a naptár. Sokakkal együtt én is ott ültem a helyi sportcsarnokban, (aminek akkor még nem volt külön neve), és kétféle érzés kerített hatalmába.Abüszkeség és a kíváncsiság. Büszke arra, hogy a 16000 lakosú szülőhelyem 16 másik településsel együtt végre város lett, és kíváncsi arra, milyen egy városavató nagy ünnepség, hiszen sem előtte, sem azóta ilyenen nem vettem részt semmilyen minőségemben. Itt most neveket írok a teljesség igénye nélkül, és csak a magam emlékképei szerint. Csizmadia Lajos, (nekem és sok ladányinak kolléga, tanító úr, jó barát) mondta el Veres Péter örökérvényű versét Én nem mehetek el innen címmel. Dr. Szűrös Mátyás alakja tűnik elém, ahogyan beszédében a szülőföld iránti hűségről szól, a ladányi emberek összetartásáról, tenni akarásáról, tettre készségéről. A díszes oklevél átadása, átvétele, a város kulcsának átadása, jelképes átvétele, amellyel csak a jónak van helye ezen a településen a jövőben. A további nevek, a kitüntetettek nevei: Fekete László, Hegedűs Gábor, Horváth László, Kiss Imréné, Majoros Imre, Makai Lajos, Dr. Matolcsi Lajos, Miklós Mátyás, Mile Ferenc, Pálfi Sándor, Takács János. Legélesebben Pálfi Sándorra (Sanyira) emlékszem, mert akkor ő volt az én iskolaigazgatóm. És a tapsra, hiszen közel ezer ember alkotta akkor ennek az ünnepségnek a közönségét. Ott voltunk, együtt voltunk. A debreceni Kodály-kórussal együtt énekeltük a Himnuszt, és egyetértettünk Váci Mihály versével „Még nem elég”. Szép volt, felemelő érzésekkel, igaz érzelmekkel. Mit jelentett a Karacs Ferenc Múzeum életében a negyedszázad? Sok-sok munkát, az állandó kiállítás anyagának mind szélesebb körben történő megismertetését, az újra város múltjának mind teljesebb felkutatását és jövőjének kulturálisan magas színvonalú építését. Ebben a heroikus munkában a leghosszabb szakasz Arnóth Sándor múzeumigazgatói éveire esik. Ez idő alatt sok híres kiállító megfordult a városban. Az időszaki kiállítások sorában egyensúlyba került a néprajzi, régészeti, képzőművészeti tárlatok száma. Mindannyian emlékszünk a felejthetetlen múzeumi estékre,

előadásokra, koncertekre, várostörténeti vetélkedőkre, neves előadókra, tudósokra. Ők azok, akik mindig örömmel jöttek Püspökladányba és tudásukat, műveltségüket csillogtatva erősítették az itt lakókban a hitet, hogy érdemes. A múzeum vezetője munkatársaival együtt a megyei igazgatóság szakmai irányításával szívügyének tekintette mindig a helyi értékek felkutatását, megbecsülését, a köz számára elismeréssé tételét. Így alakult ki mostanra a felbecsülhetetlen értéket képviselő Karacs Ferenc-hagyaték. De Szűcs Sándor, Dorogi Márton, Kecskés Gyula, a három Csenki, Rettegi Istvánné Annuska néni neve is ismerősként kell, hogy csengjen a ladányi lakosok számára. Az őrzött tárgyi kultúra, a fotótár, a múzeumi könyvtár, a már publikált és még publikálatlan anyagok mind a sárréti emberek ismeretszerzését kell, hogy szolgálják és köszönet és hála illeti az ez ügyekben munkálkodókat. Nagy múltra tekint vissza a honismereti táborok sora is, ami eddig még minden nyáron megvalósult. Az eltelt huszonöt év alatt a püspökladányi emberek megismerték és megszerették ezt a sajátos közművelődési intézményt. Látogatóink száma egyre jobban növekedik. Az idősebbek korábbi élményeiket eleveníthetik fel ebben a környezetben, míg a fiatalabbak elsajátíthatják közvetlen környezetük, tájuk történetét. Látogatóink között megtalálhatjuk más népek fiait és lányait. Szinte minden földrész képviselte már magát a múzeumunk falai között. Én úgy látom, hogy Püspökladány, a 25 éves város kultúrájában, közművelődési feladatvállalása terén, jó úton halad. Talán az ilyen jellegű munkákat egy kicsit gyorsítani kellene. Régebben jól működő helytörténeti, honismereti iskolai szakkörök voltak, ahol igen komoly gyűjtőtevékenységek folytak. Most is szükségesek lennének ezek a műhelymunkák. Örvendetes viszont a civilszervezetek, egyesületek száma, akik nagyon sok esetben a helyi néphagyományból (pl. népdalkincs stb.) táplálkoznak, viszik a jó hírünket határainkon innen és túl. A 80-as, 90-es évek városi történései már az előző századhoz tartoznak. Szinte történelem. Én ugyan tudom, és emlékszem, de a leírt, megörökített, írott anyag, képi anyag, még most kevés és hiányos. Ezért biztatnék mindenkit, korra, nemre, iskolai végzettségre tekintet nélkül, hogy vesse papírra gondolatait, tegye mellé esetleg egy-egy családi archívumból vagy kisebb-nagyobb közösséget bemutató fotókat. A nyomdai munka, de az esetleges könyvtári, múzeumi őrzés is megoldható. Csak ne lepje el a feledés homálya a ladányi történéseket! Van feladat, tennivaló szerintem ezen a területen. Hogy csak néhány izgalmas, érdekes kérdésről írjak. Egy-egy ipari üzem teljes története napjainkig, a vasút története, a helyi termelőszövetkezetek évei krónikaszerűen, de a fürdő története, az egyes iskolák tanévei vagy a középületek krónikája, egyháztörténet, de egy-egy „nagy” ember pályaképe is izgalmas téma. Családfák megrajzolása, családtörténetek írása. Természetesen ki kell használni a jövőben azt a törvény adta lehetőséget is, hogy minél több ladányi diák jusson el a határainkon túl élő magyar közösségekhez, erősítve ezzel gondolkodásmódunkat, magyarságtudatunkat, ápolni ékes anyanyelvünket. Tenni kell tehát bátran és merészen, okosan, kinek-kinek a maga helyén, a saját közösségében, ami a település, egy város életében természetesen összeadódik. Én itt az édesapámra gondolok. Aki az ő édesapjától, nagyapjától átörökítve továbbadta kétkezi parasztemberként a szülőföld, az anyaföld iránti szeretetét, alázatát. folytatás a 7. oldalon...

7.

Püspökladányi Hírek 2011. január 26.

Negyedszázad Ladány város életében szavakban és tettekben. Szerintem ugyanezek a jellemzők elkísérnek most is bennünket, ladányiakat, sárrétieket bárhová sodorjon bennünket életünk szele. Zárógondolatként minden újságolvasó szívére helyezem az alábbi idézetet: „Igazán csak itt mosolyoghatsz, itt sírhatsz Magaddal csak itt bírhatsz, ó lélek! Ez a hazám.” (József Attila)

A hűség érzetét, a mindennapi szorgalmas, fáradhatatlan munkálkodást, a mélységes humánumot, az ünnepnapok megszentelését és a becsületes emberi tartást, egyenességet

Negyedszázados évforduló okán Mikor ide költöztünk, Püspökladány még alig pár éve szerezte meg a városi rangot, de már büszkén viselte! Járdái minden utcában voltak, de az úttest bizony nagyrészt jócskán sáros maradt. Első rendelési munkanapomon a kocsim bele is ragadt a beteg háza előtt, hogy alig tudták hárman kitaszítani. Ez azonban már elég rég volt! A sáros kisváros, amelyik alig kapta meg 1986-ban a városi rangot, a szemem előtt nőtt szép, rendezett helységgé. A kis vegyes üzletek este nyolckor zártak – áruházaknak hír-hamva sem volt. A közüzemi csatorna alig látott el többet, mint a tömbházakat és közintézményeket. Vendéglő ellenben volt öt, vagy hat. Aztán megindult a fejlődés, gyarapodás. Ma mindenki láthatja, aki nyitott szemmel jár, mekkora utat tett meg az elmúlt huszonöt év, de különösen az utóbbi évek alatt. Élnivaló, szeretnivaló város lett! És az emberek? Az embereket megszerettem, elfogadtak, befogadtak. Röviden ennyi. Azonban van itt még valami – nem az volt az első találkozásom Püspökladánnyal, hogy idejöttem. Testvérbátyám első munkahelye volt a város a negyvenes évek elején. Ide helyezték, mint soproni erdőmérnök gyakornokot. Mikor említettem neki, hogy hova jövök dolgozni, akkor mondta ezt el nekem lelkesen. Mindjárt más szemmel néztem a várost! A napokban együtt utaztam Debrecenbe egy Erdélyből érkezett korombeli ifjú hölggyel, akivel, nagy vehemenciával emlegettük fel közös ismerőseinket. Egyszerre rákérdezett, hol is lakom? Mikor megmondtam, így kiáltott fel: „Ott ahol az a sok szobor van?” Elgondolkoztam a megjegyzésen, és rájöttem, igaza van. Mennyi sok szép szobor díszíti városunkat! Közel húsz nagyobbat számoltam össze, nem beszélve a szoborparkokról. Az 1996-ban a IV. Nemzetközi Kőszobrász Szimpozion – melynek városunk adott otthont – alkalmával készült alkotásokat a Fürdő előtt, a Petőfi utca végében helyezték el, s a mai napig is ott díszítik a fürdő előtti teret. Legelső emlékem olvasmányélményemhez kapcsolódik Krúdy Gyula kapcsán, aki utazásai során szívesen ebédelt a püspökladányi vasúti vendéglőben, a restiben. Így ír: „Bármilyen lassan is halad a vegyesvonat, egyszer mégis csak megérkezett Ladányba, minden vegyesvonattal utazó álomstációjára.” Majd átszellemülten felsóhajt: „Májgombócleves volt…” Ma már hiába keresem a hajdanvolt resti hangulatát, sehol sem találom. A

Tudjuk, hogy a mi lakóhelyünk 110 év után lett 1986-ban, huszonöt évvel ezelőtt város. Azóta féltve őrizzük ezt az elért rangot. Kívánjuk együtt, hogy ez a „makacs” település a „csöndes gyarapítás érdemével”, a régről megőrzött címer darujának szimbólumával őrködjön a jobbítás szándéka, a jövő boldogulása felett. Püspökladányban, 2011. január. 10-én (hétfőn) gondolatait szöveggé szőtte: Kiss Istvánné kedélyes utazásokat mára felváltotta a rohanás. De hát, változnak

az idők. O tempore o mores! – kiáltott fel már Cicero is jó kétezer évvel ezelőtt. Micsoda idők, micsoda erkölcsök! Nincs helye mégsem a nosztalgiázásnak, hiszen nem csak a régi kedves emlékeink változtak, hanem sok minden egyéb is, ami mind pozitív változást hozott az életünkbe. Ahogy eltűntek a kátyús, sáros utcák, s helyüket modern útburkolat foglalta el, úgy tűntek el a roskatag régi házak, s helyüket egészséges, tiszta épületek foglalták el. A „kis kút, kerekes kút” helyett is ma már vezetéken jön be a konyhába az ivó víz, s a mosdótál helyett csempés fürdőszobában mossa le magáról az ember napi fáradtságát. A „vörös postakocsi” helyett pedig villamos vonatok száguldoznak az ország egyik végétől a másikig. A hajnaltól estig tartó robot helyet számtalan szolgáltatás, és technika könnyíti meg a munkánkat, életünket, szolgálja kényelmünket. Mégis ne feledjük, hogy a múltba nézni nem haszontalan, mert elődeink példája alapul szolgál a jövő épületének szilárd megalapozáshoz. Ismernünk kell elődeink munkáját, küzdelmét, hogy örülni tudjunk a mának. Jó, ha tudjuk, mennyi álmatlan éjszakát, fizikai és szellemi erőfeszítést követelt még egy olyan mai szemmel egyszerű dolog is, hogy mobiltelefonunkba bepötyögtetjük, a bezárt kapu előtt állva: „Anyu, engedj be!” Ezeknek a változásoknak, a múltnak és a jelennek részese Püspökladány is. Dr. Bige Szabolcs Csaba

Hirdetési melléklete

Püspökladányi

Hírek pszichiáter ideggyógyász főorvos megkezdte magánrendelését.

Telefon: 06/20-535-0047

GÉPKEZELŐI Emelőgép,földmunkagép,targonca

A 2011-es évfordulóra jelenik meg Dorogi Márton gyűjtéseiből

tanfolyam indul Nádudvaron

HASZNOS MINDEN PORCIKÁJA

2011. január hónapban. Jelentkezni lehet

Helye: Karcag, Betánia Egészségház. Rendelés ideje: hétfő, csütörtök 15-18 óráig.

Réz Szilárdnál a 30/ 685-63-18

Az id. Csenki Imre Vegyeskar köszönetét szeretné kifejezni minden adományozónak, aki adója 1%-val elősegítette működésünket.

,,ADD A KEZED,, Püspökladányi Nagycsaládosok Egyesülete minden támogatójának megköszöni az 1%-os felajánlást. Várjuk további támogatásukat. Adószámunk: 18548956-1-09.

Adószámunk: 18566725-1-09 A következő, TERMÁLKONCERT „a zene színei” február 27-én (vasárnap) 15 órakor kezdődik. Mindenkit szeretettel várunk. 14 órától a kedvezményes belépők érvényesek!

Dorogi Márton néptanító és néprajzi gyűjtő (1911–1980) születésének 100. évfordulója ünneplésére készül Püspökladány!

vagy a

30/ 239-96-89 telefonszámon.

Püspökladányi önkormányzati képviselői fogadóórák 1.v.k. Dombi Imréné Polgármesteri Hivatal kistanácskozó terem 2011. február 02.szerda 17 óra 2.vk. Dr. Felszeghy Szabolcs Polgármesteri Hivatal kistanácskozó terem 2011.február 01.kedd 15 -16 óra között 4.vk. Szabó Attiláné Csontos Erzsébet Polgármesteri Hivatal kistanácskozó terem 2011.február 15. kedd 16-17 óra között 5.vk Márkus Gábor Polgármesteri Hivatal kistanácskozó 2011.február 16. szerda 15,30-17 óra között 7.vk.Petőné Papp Margit Petritelepi Iskola 2011.január 28. péntek 17 óra 8.vk.Kiss Zsigmond Újtelepi Idősek Otthona 2011. február 21. hétfő 16 óra

címmel egy kiadvány az állati termékek mellékesebb haszonvételi formáiról

A könyvre előrendelést veszünk fel a Városi Könyvtárban 1000.-Ft/db áron. Dorogi Márton az 1930-as évektől kezdve az 1970-es évekig a térségben folyamatosan gyűjtött ebből a témából adatokat. Illusztrálásul rajzolt és fényképezett. Sok-sok olyan tárgyat dokumentált, amelyek „léte” igazolja, hogy a vad és a szelídített állatoknak is hasznos minden porcikája. Fölismerte, hogy „Gyűjteményeink bőven őriznek ezekből, de nyersanyaguk szerzésével, megmunkálásával, alkalmazásának módjaival alig-alig foglalkozik a szakirodalom.” Ezt a hiányt igyekezett pótolni, a néma tárgyakat megszólaltatni, amíg még feledésbe nem merültek a készítésükre és használatukra vonatkozó ismeretek. A HASZNOS MINDEN PORCIKÁJA című könyv intő példa lesz az újabb nemzedéknek, a „fogyasztói társadalomnak”, hogy ne termeljen annyi hulladékot, törekedjen a takarékoskodásra és becsülje meg jobban a kézműves termékeket.

BÚTOR, SZŐNYEG, PVC,

KARNIS, TAPÉTA 800 m2 -en

Püspökladány, Keleti-sor 26/3. (a 42-es főút mellett, a benzinkút mögött) Szekrénysorok Konyha- és tálalószekrények Kárpitos garnitúrák, gyermekágyak Franciaágyak, heverők, fotelek Kisbútorok Étkezőasztalok, székek Padló és szegett szőnyegek PVC Karnisok, tapéták Bio és normál matracok

Szõnyegszegés

Dr. Nagy István

2011. január 26.

Akció minden héten!

Hitellehetőség, ügyintézés az üzletben!

Kedvezményes házhozszállítás

Nyitva: H.-P.:9-18, Szo.:9-13 • Telefon:54/450-152

www.butoralfa.hu • [email protected]

Tisztelt Püspökladányi, Sárréti Polgárok! Szeretettel és tisztelettel hívjuk, várjuk Önöket a

2011. február 12-én 18 órai kezdettel megrendezendő

III. VÁROSI, IX. POLGÁRI BÁLBA Helyszín: GELLÉR SÁNDOR SPORTCENTRUM Az est fővédnöke: Rácz Róbert Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja Védnökök: Vitányi István országgyűlési képviselő Tasó László országgyűlési képviselő, polgármester Díszvendég: Muraközi István és felesége Berettyóújfalu polgármestere A bált megnyitja: Bodó Sándor, Megyei Közgyűlés elnöke

Svédasztalos vendéglátás, büfé, műsor és élőzene az est kínálata. Legyen részese Ön is rendezvényünknek! Jegyek elővételben igényelhetők 5.000 Ft-os áron a Püspökladányi Gyógyfürdő házipénztárában és a Rendezvényközpont információs pultjánál, Átutalással: OTP Püspökladány 11738053-20035190-00000000 sz. számlaszámra

További felvilágosítást a 54-450-944 vagy a 30-692-89-61 telefonszámon lehet kérni.

2.

Püspökladányi Hírek melléklete 2011. január 26. Kedves szülők és támogatók! „A Bajcsy Úti Óvodásokért Alapítvány” köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik személyi jövedelemadójuk 1%-át felajánlották. Ebben az évben is várjuk támogatásukat

adószámunkra: 18551453-1-09 A „Bajcsy Úti Óvodásokért Alapítvány” 4150. Püspökladány, Bajcsy u. 8. Előre is köszönjük.

Felhívás! A Ladány Televízió Sárréti Fakanál címû gasztronómiai hagyományõrzõ mûsorába ezúton keresünk olyan vállalkozó szellemû háziasszonyokat, nagymamákat, - és természetesen fõzésben jártas urakat -, akik szívesen kamera elé állnának, hogy elkészítsenek egy-egy elfeledett, régi sárréti ételt. Az alapanyagokat intézményünk biztosítja Jelentkezni a 452-796-os telefonszámon, vagy személyesen a Petõfi u. 5-7 szám alatti stúdiónkban lehet!

ÚJÉVI AKCIÓ A „JUDITH” SZALONBAN. Aki január végéig lefoglalja jövő évi menyasszonyi ruháját, ingyen kapja hozzá ruhája kiegészítőjét, és egy gyönyörű menyecskeruhát. Berettyóújfalu, Dózsa György u. 23. Nyitva: hétköznap 8-17 óra, szombat 8-12 óra. Tel.: 06-30/2481-622 Cserépkályha építés, központi fűtésszerelés, gázszerelés. (06/70-264-0064. Nézze az élő adást

Fa nyílászárók

interneten!

gyártása, beépítése akár bontás nélkül is. Bútorlapszabászat, Bútorkészítés, Filagóriák, Előtetők, Árnyékolók Nádudvar, Nyíl u 22. Tel.:+36 30/318-7158

www.ladanytv.hu Temetések polgári szertartását végzi Püspökladány és környékén Kiss Endre püspökladányi lakos. Elérhetőség: 06/30-480-5815 vagy 54/450-021 telefonszámokon.

TISZTELT SZÜLŐK! KEDVES NYOLCADIKOS DIÁKOK! A Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium gazdag képzési kínálattal várja azoknak a nyolcadikosoknak a jelentkezését, akik számára a tanulás, a munka, a tudás érték, szívesen lennének a hagyományokat őrző, megújulásra képes iskolánk diákjai, a sokszínű iskolai közösség tagjai. A képzésekről bővebb tájékoztató olvasható honlapunkon: www.kfg.sulinet.hu. Nemesné Nagy Erika, igazgató

Kérjük, adójának 1%-val támogassa a Püspökladányi Kézilabda Egyesület munkáját, legyen részese eredményeinknek! Adószám:

18560671-1-09

Köszönetet mondunk mindazoknak, akik az

SZ.J.A 1%-val támogatni kívánják Püspökladány Város Közművelődéséért Közalapítványt.

Adószámunk : 18548406-1-09.

ZSÁKOS SZÉN AKCIÓ! Első osztályú burkolatok széles választéka már 1.350 Ft / m2 ártól!

AKCIÓ!

Minden megvásárolt 6 m2 burkolathoz, 25 kg-os WEBER ragasztót adunk AJÁNDÉKBA!

Kiegészítők: dekor csempék, Mapei fugák, ragasztók, élvédők, zuhanykabinok, kádak, wc-k, mosdók, szilikonok, stb.

Építőipari termékek: Hőszigetelő rendszerek, téglák, zsalukövek, térburkolók, nemes vakolatok, szigetelőanyagok, gerendák, betonacélok, egyéb építőipari termékek széles választéka!

Nyitva tartás: hétfőtől-péntekig: 7.30-16.30 Szombaton:7.30-12.30

(:

54/715-001, 06-70/453-5312 06-70/453-5313

3.

Püspökladányi Hírek melléklete 2011. január 26. adója 1 % -ával

Manuálterápiás és reumatológiai Magánrendelés

járuljon hozzá a

Dr. Koncz Tibor

"Hatékonyabb

Manuálterapeuta, reumatológus szakorvos derék-, hát-, nyak-, és végtagfájdalmak, nyaki eredetű fejfájás kezelése. Debrecen,Füredi út 42.

Kérjük, hogy

Egészségügyért Alapítvány" működéséhez.

Adószám: 18540099-1-09 Hordozható cserépkályhák már 75.000 Ft-tól! Mintadarabok megtekinthetők üzletünkben. Vesz-2000 Kft.

Vas-Műszaki Bolt Hajdúszoboszló Ady E. utca 6. szám Tel: 52/558-936 Nyitva: H-P: 6.30 – 16.00 Szo: 7.30 – 12.00.

Bejelentkezés: 30/ 273-2059. www.drkoncztibor.hu A Petritelepi Iskoláért Alapítvány tisztelettel mond köszöntet mindazoknak, akik adójuk 1%-át 2010-ben gyermekeink javára ajánlották. Az idei évben is számítunk segítségükre! Köszönettel a kuratórium!

Megfeleztük az árakat!

Adószám: 18541203-1-09

Hirdetését leadhatja : telefonon, az 514-171 számon, e-mailben : [email protected] személyesen : Püspökladány,Petőfi u.5-7.

A nádudvari Ady Endre Művelődési Ház programjaiból:

Január 29-én, szombaton, 19 órától A Magyar Kultúra Napja alkalmából

Táncos magyarok A 60 éves Magyar Állami Népi Együttes évadnyitó jubileumi műsora. Jegyek 2500 Ft-os áron kaphatók.

JÉGTÖRŐ BÁL

Ha a Képújságban helyezi el hirdetését, új nyolc héten át tartó akciónk keretében az eddigi árak feléért jelentetjük meg! Lakossági hirdetés : 2.000 Ft helyett 1.000 Ft /hét Civil szervezetek, egyesületek : 3.000 Ft helyett 1.500 Ft/hét Cégek, vállalkozások, üzletek: 5.000 Ft helyett 2.500 Ft/hét

APRÓHIRDETÉSI SZELVÉNY Kérjük, az alábbi szelvényt nyomtatott nagy betűkkel, Lapzárta: olvashatóan töltse ki. Köszönjük.

2011. február 9.

Hirdetés szövege:

400 Ft

február 12-én ( szombaton)19 órától

Az est sztárvendégei: Az X-Faktor döntősei: VASTAG TAMÁS ÉS

600 Ft

SHODEINDE DORKA Jegyár: 2500 Ft, a báli terembe 3000 Ft. Vacsora elővételben 2000 Ft.

Bővebb információ: 20/5919-592, 54/480-730 www.adyamk.hu

800 Ft

A hirdetési szelvényt leadhatja: Tájékoztató Központ Püspökladány, Petőfi u. 5-7.

4.

Püspökladányi Hírek melléklete 2011. január 26. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik

adójuk 1%-át a Muszka János Alapítvány javára ajánlották. 2011-ben is számítunk segítségükre!

Adószám: 18566732-1-09. Február 04-én, pénteken 16.30 -tól

Farsangi táncházat szervezünk a Dorogi Márton Városi Könyvtár és Művelődési Központban. A belépés díjtalan.

A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA

Hirdessen csomagban kedvező áron a Püspökladányi Hírekben és a Ladány TV-ben! Püspökladány, Petőfi u. 5-7. Tel.:54/514.171 [email protected]

TISZTELT SZÜLŐK! KEDVES HATODIKOS DIÁKOK! Iskolánk, a Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium várja a hat évfolyamos gimnáziumi képzésre mindazok jelentkezését, akik eddig is jó tanulmányi eredményt értek el és szeretnének egy nagy múltú iskola kisdiákjai lenni. Az érdeklődőket 2011. február 3-án (csütörtök) 15.30-ra várjuk az iskola Gagarin úti épületében. Jelentkezési lapok kérhetők az iskola titkárságán, illetve letölthetők honlapunkról: www.kfg.sulinet.hu.

Kornizs Judit Nemesné Nagy Erika a leendő 6/1. osztályfőnöke igazgató

újra hirdeti a 2011/2012-es tanévre a püspökladányi kihelyezett tagozatán a Karacs Ferenc Gimnáziumban az alábbi felsőfokú szakképzést:

Logisztikai Műszaki Menedzserasszisztens Kérem, a szak megjelölésének sorába írja be:Püspökladány

Képzési szint: Munkarend: Finanszírozási forma: Képzési idő: Jelentkezési határidő:

felsőfokú szakképzés F nappali tagozat N államilag finanszírozott A 4 félév 2011. február 15.

Jelentkezni a felsőoktatási felvételi jelentkezési lapon lehet, (vagy e-felvételi a www.felvi.hu oldalon) Az intézmény, kar betűkódja:NYF-GTFK Információ, segítségnyújtás:

Tóthné Egri Erzsébet főiskolai kapcsolattartó

06/70 9407487

HEKTOGRÁF NYOMDA Szolgáltatásaink:

Püspökladány Dózsa György út 55 sz. Tel/Fax: 06 54 451-302 06 30 9 555 407 [email protected]

-Névjegykártya tervezése, nyomtatása -Meghívók (esküvőkre, rendezvényekre)

-Szórólapok(A/6-os mérettől) -Plakátok(B/2-es méretig) -Újságok -Könyvek (100-tól akár több ezer példányig)

-Szakdolgozat kötése, igény szerinti aranyozással rövid határidőre

Hírek PÜSPÖKLADÁNYI

ISSN:0866-1375

Szines digitális nyomtatás akár 160 Ft/A3

Laptulajdonos : Püspökladány Város Önkormányzata Főszerkesztő : D. Sári Andrea Szerkesztőség : 4150 Püspökladány, Petőfi u. 5-7. Tel : 54/514-171 email:[email protected] Megjelenik 10.000 példányban Püspökladány, Sárrétudvari, Báránd, Biharnagybajom, Földes, Kaba, Nádudvar, Szerep, Tetétlen településeken.

8. Megkezdte a munkát az aljegyző A Polgármesteri Hivatalban 2009 augusztusa óta betöltetlen volt az aljegyzői poszt. A munkát megbízott aljegyző végezte. E kérdésben 2010 decemberében született végleges döntés. A képviselőtestület Pánti Zoltán pályázatát támogatta. Vele beszélgettünk eddigi pályájáról és az előtte álló feladatokról.

Püspökladányban születtem és a családommal jelenleg is itt élek. A feleségem a munkaügyi központ ügyintézője, két gyermekem az általános iskola 3. és 5. osztályos tanulója. A helyi gimnáziumban érettségiztem, majd a Debreceni Tanítóképző Főiskolán szereztem diplomát. 1988-92 között a Petritelepi Általános Iskolában tanítottam. Ezután Pécsen egy magániskolában, majd 1995-től ismét itthon, a Petőfi Sándor Általános Iskolában dolgoztam. 1997. november 1-én álltak fel a gyámhivatalok. Ekkor kerültem a helyi polgármesteri hivatalba gyámügyi ügyintézőnek. Az eltelt több mint 13 évben e területen tevékenykedtem. Időközben közigazgatási alapvizsgát és szakvizsgát tettem, nyelvvizsgát szereztem, valamint elvégeztem az Államigazgatási Főiskola igazgatásszervezői szakát. 2002 márciusától a megválasztásomig a városi gyámhivatal vezetője voltam. A gyámhivatal a polgármesteri hivatal önálló részeként működik. Ez azt jelenti, hogy a munkáltatói jogokat a jegyző gyakorolja, de attól szakmailag elkülönülve tevékenykedik. Vezetőként napi szinten kellett önálló döntéseket hoznom. Ezek sokszor családok életét befolyásoló döntések voltak. Egy gyermek családból történő kiemelése vagy örökbeadása komoly szakmai felkészültséget igényel. Mivel a gyámhivatal illetékessége 11 településre terjed ki, ezért az eltelt időszakban komoly szakmai kapcsolatrendszert építettem ki a környező települések illetékes szerveivel. A gyámhivatalban eltöltött évek alatt elegendő tapasztalatot szereztem ahhoz, hogy a jelenlegi beosztásom által támasztott követelményeknek megfeleljek. A következő években a közigazgatásban komoly változások várhatóak. A hatósági területen a már megalakult megyei kormányhivatalok mellett előreláthatóan járási hivatalok állnak fel. Az új alkotmány elfogadása után számos új törvény megalkotása várható. Itt kell megemlíteni a polgári törvénykönyv, családjogi törvény, a gyermekvédelmi törvény a szociális törvény a közigazgatási eljárási törvény és ezzel összefüggésben számos kormány és miniszteri rendelet módosítását. A közigazgatásban dolgozóknak a napi munka mellett szinte újra kell tanulniuk a saját munkakörük jogszabályi előírásait, eljárásrendjeit. Bízom benne, hogy a hatósági területen szerzett szakmai, pedagógiai és vezetői tapasztalataimmal megfelelően tudom segíteni kollégáim munkáját. Aljegyzőként a személyzeti munka mellett főleg a hatósági munkák felügyeletét látom el, illetve a jegyző urat távollétében helyettesítem. Az elmúlt időszakban is aktívan részt vettem Püspökladány közéletében. 1997 óta a Püspökladányi Labdarúgó Egyesületben láttam el különböző feladatokat. 2004 óta az óvodás és kisiskolás foci felállításán és működtetésén tevékenykedtem. Edzőként számos tehetséges gyermekkel találkoztam és nagyon büszke vagyok arra, hogy sok gyerek általam ismerhette meg a sportolás örömét. Rásó János

Püspökladányi Hírek 2011. január 26.

Helytörténeti arcképcsarnok

Bene Gyula testnevelő tanár Püspökladány, 1938. június 12. – 1992. augusztus 3. Édesapja Bene László, MÁV-szolgálattevő, édesanyja Hegedűs Julianna. Három gyermekük született: László, Gyula és Zoltán. Bene Gyula általános iskoláit Püspökladányban, középiskoláit a Debreceni Tanítóképzőben végezte. Tanári diplomáját az Egri Tanárképző Főiskolán szerezte meg. 1960-ban kötött házasságot Sári Jolán óvónővel. Két gyermekük született: Edit és Zsuzsa. Edit jogász lett, és a püspökladányi Polgármesteri Hivatal jegyzőjeként is dolgozott. Zsuzsa óvónői képesítést szerzett. Bene Gyula 1956-1962-ig a Petritelepi Általános Iskola, majd 1962-től a Petőfi Sándor Általános Iskola testnevelő tanára volt. Tanítványaival helyi, járási és megyei sportrendezvényeken mindig sikeresen szerepelt. A sportérdemek mellett kiváló tanári elismeréseket is kapott. Jó szervezőkészséggel megáldott tanár volt. Munkatársai szerint határozottsága, szorgalma, rátermettsége miatt mind a kollégák, mind pedig a tanítványok kedvelték. Ötvennégy évesen hirtelen hunyt el. Tiszteletére a Petőfi Sándor Általános Iskola és Szakiskola minden évben „Bene Gyula körzeti labdarúgótornát” és „Sportvetélkedőt” szervez. Püspökladány Város Önkormányzata 1995-ben „posztumusz” Díszpolgár címet adományozott számára. Rásó János

Répási Róza kiállítása a gimnáziumban

Mintegy fél évszázados alkotói időszakot mutat be az a kiállítás, melyet a Karacs Ferenc Gimnázium kiállítótermében nyitottak meg a napokban. Répási Róza nyugdíjas rajztanárnő 50 évvel ezelőtt kezdte el pedagógiai pályafutását Püspökladányban. A szakközépiskolások számára rajzot, műszaki rajzot és művészettörténetet tanított, közben pedig folyamatosan festett. Az évtizedek alatt összegyűlt alkotásaiból mutatott most be néhányat a kiállítás keretében. Répási tanárnő büszke arra, hogy pedagógiai pályafutása alatt több tanítványából rajztanár lett, így nem véletlen, hogy egykori diákja, Hegedűs Tibor, a gimnázium jelenlegi rajz szakos pedagógusa nyitotta meg a kiállítást. Répási tanárnő több mint 15 éve nyugdíjas, de még mindig aktívan tevékenykedik. Az otthoni munkák mellett hobbijának, a festészetnek él. Nemrégiben nagy álma teljesült, hiszen képzőművész társaival lehetőséget kaptak arra, hogy Püspökladányban újraindítsák a képzőművészeti kört. A közös alkotói munkát heteken belül elkezdhetik a képzőművészeti kör tagjai, ahol szeretettel várják a rajzolás és festés iránt érdeklődőket. A Karacs Ferenc Gimnáziumban kiállított rajzokban és festményekben pedig január 31-ig gyönyörködhetnek még a diákok. KCS.

9.

Püspökladányi Hírek 2011. január 26.

Egyre nagyobb a probléma a belvíz miatt Az utóbbi hónapokban többször foglalkoztunk Püspökladány bel- és külterületét egyaránt fenyegető belvízhelyzettel. Amely sajnos egyre rosszabb, de szerencsére még mindig messze elmarad a szomszédos településen, Bárándon kialakult állapotoktól. Kiss Zsigmond képviselő úr elmondta, hogy a belvíz talán az újtelepi városrészen jelenti a legnagyobb problémát. Karácsonykor a Bólyai utcán már a házakat fenyegette a víz. Akkor – mivel nem volt más megoldás – a településrészen túl, egy újonnan ásott árokba vezették a vizet, így az ingatlanokba nem tudott betörni – tájékoztatta lapunkat képviselő úr. Márkus Gábor képviselő úr körzetében szerencsére nem okoz különösebb gondot a belvíz. Ennek ellenére úgy véli, hogy a 2011es év kiemelt feladata kell, hogy legyen az árokrendszer átvizsgálása. Petőné Papp Margit tanácsnok asszony körzetét sajnos szintén fenyegeti a víz. Különösen az Erkel és a Balaton utca környékén jelentős a probléma, mivel az útépítés megkezdésekor kivett tükörben megállt a víz. A lakóépületek nincsenek veszélyben, de hetek óta csak gyalogosan lehet bemenni az utcába. Ezen felül a körzet több pontján küszködnek belvízzel. -Valójában több olyan utca van, ahol hasonló a probléma. Ilyen a Bányász utcának a Szigetsor felőli része, illetve a Vásártérhez legközelebb eső házaknál van jelentős mennyiségű víz. A Vásártér utcánál a szikkasztó illetve a belvízelvezető árkokat már többször is takarítottuk, tisztítottuk, de ott is magasan áll a víz. Itt említeném azt a szakaszt, ahol -amikor a nagy esőzés volt, és megállt a víz.

Ez a Vásártér és a Béke utca, illetve a Vásártár és a Bányász utca közötti szakasz –mondta tanácsnok asszony. Polgármester úr elmondta, hogy a városon belül tudják kezelni a belvízhelyzetet, annak ellenére is, hogy erre a célra elkülönített forrás nem áll az önkormányzat rendelkezésére. -Természetesen nincsen forrásunk rá, de mégis elő kell teremteni. Amikor a kérdés úgy merül fel, hogy indulhat e a szivattyú, vagy sem, akkor természetesen azt mondjuk, hogy indulhat. Mert meg kell oldani a helyzetet, és meg is oldjuk. Természetesen van egy kárenyhítő alap, a vis maior alap, ahol folyamatosan bent van az igényünk és használjuk is –összegezte a pénzügyi helyzetet Arnóth Sándor. De polgármester úr aggódik a határban lévő állapotok miatt is. Hiszen Püspökladány külterületének 50%-án telített a talaj, 1/3-án, körülbelül 6000 hektáron pedig nyílt elöntések vannak. Takácsné Hári Ildikó, a Hamvas-Sárréti Vízgazdálkodási Társulat igazgatója elmondta: habár forráshiánnyal küszködnek, igyekeznek a kül- és belterületeken is helytállni. A belvízvédekezés tehát hónapok óta folyamatos. Az önkormányzat a vízügyi szakemberekkel, a katasztrófavédelemmel, a tűzoltósággal és természetesen a lakossággal közösen ura a helyzetnek. A Makkodi,- és a város vizét is levezető Alsófutaki - csatorna kotrása némiképp könnyített a problémán, de a víz csak lassan szivárog a területről. A szakemberek azonban bizakodnak, mivel az előrejelzések szerint a következő hetekben nem kell nagyobb mennyiségű csapadékra számítani. MA.

Áremelésre kényszerült a Városüzemeltető Kft. – kevés a szennyvízbekötés – A Püspökladányi Városüzemeltető és Vízszolgáltató Kft. megalakulása óta törekszik arra, hogy mindig a lehető legolcsóbb árakkal álljon a lakosság rendelkezésére. Éppen ezért tavaly nem emelt árat. Ebben az évben viszont már nem tudta volna a 2009-es díjakkal biztosítani a szolgáltatás zavartalan működést, ezért 2011. január elsejével kénytelen volt megemelni a víz- és csatornadíj mértékét. Varga Lajos, a Püspökladány Holding Vagyonkezelő Kft. megbízott ügyvezetője elmondta, hogy az újtelepi szennyvízberuházás miatt jelentősen bővül a rendszer, ezért a csatornadíj emelése már két évvel ezelőtt is irányelvként volt meghatározva. Azonban a Kft. akkor még nem látta indokoltnak az áremelést. Ebben az évben viszont már a jelenlegi rendszer biztonságos működését sem fedezték volna a bevételek. - Nettó árakat figyelembe véve forintban azt jelenti a lakosságnak az áremelés, hogy 224 forint helyett 231 forint 90 fillér lesz a vízdíj, a csatornadíj pedig 93 forint helyett 125 forint 90 fillérbe kerül január elsejétől – ismertette a számokat Varga Lajos. Varga Lajos hangsúlyozta, hogy az áremelésben döntő szerepe van annak, hogy közel 700 ingatlan még mindig nem kötött rá a szennyvízhálózatra, ezért a kft. nem jut hozzá a bevételei egy tekintélyes részéhez. Pedig azokban az utcákban, ahol elérhető a szolgáltatás, kötelező lenne rákötni a vezetékrendszerre. Azok az ingatlantulajdonosok, akik még nem kötöttek rá a rendszerre, talajterhelési díjat fizetnek. Ennek a mértéke jelenleg a maximálisan kiszabható 180 forint köbméterenként. Vagyis 54 forint 10 fillérrel több, mint a megemelt csatornadíj. Márkus Gábor elmondta: ezért is nem érti, hogy aki megtehetné, miért nem csatlakozik a szennyvízrendszerre. - Még a megemelt szennyvízdíj is mindenképpen kedvezőbb, mint a talajterhelési díj. Ezért nem is értem, hogy miért nem kötnek rá az

ingatlantulajdonosok. De ennek a felülvizsgálata folyamatban van. Az önkormányzat ezeket az ingatlanokat átvizsgálja, és meg fogja nézni, hogy miért nem kötöttek rá – tájékoztatta lapunkat Márkus Gábor. Az önkormányzat csak felszólítással élhet azokkal az ingatlantulajdonosokkal szemben, akik továbbra sem kötnek rá a szennyvízhálózatra – tudtuk meg Dombi Imréné alpolgármester asszonytól. Dombi Imréné kifejtette továbbá, hogy a Kft. áremelésre vonatkozó előterjesztését a Városfejlesztési és a Pénzügyi Bizottság, valamint természetesen a képviselő-testület is tárgyalta. Elmondta, hogy kétfajta díjszabás volt előttük lehetőségként. Vagy egy fix százalékkal kellett volna növelni a vízés csatornadíjat, vagy pedig eltérő mértékű emelést kellett volna végrehajtani. A Pénzügyi Bizottság és a képviselő-testület is az utóbbit támogatta. - Nagyon fontos szerepe volt a döntésnél, tehát a képviselőknek az volt a fő elvárása, hogy vegyük figyelembe a környező települések víz- és csatornadíjait – magyarázta alpolgármester asszony. Összehasonlításképpen elmondta, hogy míg a püspökladányi emelt összegű vízdíj 231 forint 90 fillér, egy hasonló méretű településen, például Karcagon 295 forintba kerül a szolgáltatás. Illetve nálunk a csatornadíj 125 forint 90 fillérre emelkedett, Karcagon ugyanez 314 forintba kerül köbméterenként. A képviselő-testület elfogadta tehát az áremelésről szóló javaslatot. Ezzel párhuzamosan azonban az önkormányzat igényeket is támasztott a Kft.-vel szemben. Dombi Imrénétől megtudtuk, hogy az ivóvízminőség javítását elsődleges feladatként jelölték meg 2011-re a Városüzemeltető és Vízszolgáltató Kft. számára. MA.

Püspökladányi Hírek 2011. január 26. 10. Magánnyugdíj vagy állami? Hogyan járunk jobban? Hetek óta hangos a média a hírtől, miszerint a kormány nem utalja tovább a magánnyugdíjpénztári befizetéseket, hanem átirányítja azokat az állami rendszerbe. Azaz a költségvetésbe. Ezzel együtt megnyitja az utat a magánnyugdíjpénztári tagoknak az állami szektorba való visszalépésre. Ugyanakkor, aki amellett dönt, hogy továbbra is pénztári tag marad, azt is megteheti az önkéntessé alakuló magánnyugdíjpénztárak valamelyikében. A tisztánlátás érdekében megkerestük Arnóth Sándor országgyűlési képviselő urat, aki elmondta: Mintegy tíz évvel ezelőtt vált kötelezővé belépni a magánnyugdíjpénztárak valamelyikébe,ez az európai pénzügyi körök és a Nemzetközi Valutaalap követelése volt. A cél a nyugdíjrendszer stabilizálása és hosszú távú rendezése lett volna, ám mára az elindítók számára is világossá vált, hogy a törekvés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A rendszer úgy működött,hogy a dolgozó jövedelméből levonták a nyugdíjjárulékot,majd ennek bizonyos %-át átirányították a magánnyugdíjpénztárakba. A gazdasági válság azonban egyre nehezebbé tette az állam számára a nyugdíjak kifizetését,a rendszerben folyamatos és egyre bővülő hiány mutatkozott. A nyugdíjrendszer nem tartotta el önmagát, és a folyó kifizetésekből kellett mindig a nyugdíjrendszerbe beletenni. Vagyis: ha az államnak jól ment, tehát voltak jövedelmei,akkor ezekből kellett pótolni a nyugdíjat. És ahogy a jövedelmek csökkentek a válság hatására,egyre súlyosabb gondot okozott a nyugdíjak kifizetése. A nyugdíjrendszerbe befolyó pénz egy harmadát kellett átirányítani a magánnyugdíjpénztárakba- mondja Arnóth Sándor,ahol az emberek pénzéből horribilis összegeket költöttek el az irodák fenntartására, juttatásokra, reprezentációra, fizetésekre és juttatásokra. Évente 100 milliárd forint fölötti ez az összeg, s összehasonlításul annyit közöl Arnóth Sándor, hogy Püspökladány város éves költségvetése 4 és fél milliárd forint. Az áldatlan állapot helyreállítása érdekében az Országgyűlés úgy

döntött,hogy megszünteti a kötelező magánnyugdíjpénztári tagságot, így 2010. november 3-ától minden magánnyugdíjpénztári tag szabadon eldöntheti,hogy miképpen alapozza meg majdani nyugellátását. Tehát vagy marad az önkéntessé átalakuló magánnyugdíjrendszerben, vagy visszalép az államiba. Aki az önkéntessé alakuló nyugdíjrendszerben kíván maradni, annak január 31-ig személyesen kell erről nyilatkoznia. Ha a tagság fenntartásáról nyilatkozik,akkor a november 30-a után szerzett jövedelme utáni 10 százalékos nyugdíjjárulékot a jövőben a magánpénztárak egyikébe kell majd befizetnie. Ezzel egyidejűleg kilép a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből, így a 2011 decemberétől elért keresete nem számít be a majdani állami nyugdíjába. Az állami rendszerbe visszalépni szándékozók azzal nyilatkoznak erről a szándékukról, ha nem nyilatkoznak, így a visszakerülés automatikusan megtörténik. Aki így dönt, nyugdíjazáskor teljes összegű nyugdíjat kap, ellátását nem csökkentik a pénztári tagság miatt. Az eddigi, pénztárba befizetett összegek változatlanul kerülnek át az állami nyugdíjrendszerben lévő számlájára. Akinek a magánnyugdíjpénztári tagság ideje alatt a hozama meghaladta az infláció mértékét, az felveheti az összeget készpénzben, vagy a társadalombiztosítási egyéni számláján írathatja jóvá. Az állami rendszerbe visszalépő embereket nem éri kár- jelenti ki polgármester úr- hiszen a magánnyugdíjpénztárba befizetett összegeket az állami pénztár elismeri,a pénz nem vész el. Az állam garantálja a nyugdíjhoz való jogosultságot. A pazarló rendszernek azonban mindenképpen véget kellett vetni, hiszen ez jó nagy lépése volt az eladósodásnak. Arnóth Sándor azt mondja, ha az a pénz,amit eddig a magánnyugdíjpénztárakhoz továbbítottak, ezentúl az állami nyugdíjkasszában marad, jelentősen csökkenhet az állam adóssága s nagyon fontos lépést tehetünk az ország gazdasági egyensúlyának megteremtéséhez. GY.A.

Változik a közfoglalkoztatás rendszere Jelentős változás elé néz az aktív korú munkanélküliek ellátása. Az „Út a munkához” program nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, így ezt december 31-én megszüntették. A kormány a munkanélküliség enyhítésére Nemzeti Közfoglalkoztatási Programot hirdetett, ennek keretén belül új rendszert kívánnak működtetni. Ennek négy eleme van, a rövid távú, hosszabb távú, a vállalkozók részére meghirdetett valamint az országos közfoglalkoztatási program. A rövid távú közfoglalkoztatási program keretében 4 órás munkaidőben lehet foglalkoztatni a Bérpótló juttatásban részesülő személyeket. Ők azok, akik korábban a Rendelkezésre Állási Támogatást kapták, ami december 31-én megszűnt, illetve a Bérpótló Juttatás váltotta fel. Bérpótló juttatásban az részesülhet, akinek a rászorultságát az önkormányzat megállapítja. Az állam elvárása a rendezett lakókörnyezet, s az, hogy a felkínált munkát végzettségtől függetlenül el kell vállalni. Ezek az emberek 2-4 hónapon keresztül foglalkoztathatók. A jövőben a 28.500 Ft-os Bérpótló Juttatásra csak abban az esetben lesznek jogosultak, ha 2012-ben tudják igazolni, hogy 2011-ben legalább 30 munkanapot dolgoztak. Vagyis a cél az, hogy mindenkit visszavezessenek a munka világába, azokat is, akik évek óta nem tudtak közreműködni ilyen közfeladatban. A munka elvégzésének több lehetősége is van. Végezhet a dolgozó közfeladatot olyan civil szervezeteknél, akik együttműködési megállapodással erre jogosultakká váltak, a fenntartó önkormányzatnál, illetve közvetítés útján, vagy bármilyen értékteremtő, igazolt munkával. A rövid távú közfoglakoztatásban 667 főnek kell munkát biztosítani november 30-ig, eddig tart a jelenlegi, körülbelül 97 millió forint összegű támogatási keret. A hosszabb távú közfoglalkoztatási program 2-12

hónapra szóló munkát jelent mintegy 65 főnek. A rendelkezésre álló keret körülbelül 53 millió forint. Ebből finanszírozni kell a tavalyi évről áthúzódó és február 28-ig meghosszabbított szerződéses dolgozók bérét, ami kb. 8 millió forint, a fennmaradó 45-47 millió forintból pedig 65 főt kell foglalkoztatni 6 vagy 8 órában. 2-12 hónapig vonható be valaki ebbe a formájú közfoglalkoztatásba. Ennek a keretösszegnek a 20 százaléka eszközbeszerzésre is fordítható, de mivel ez nem kötelező, városunk ebből további munkanélküli személyek bérét és járulékait kívánja finanszírozni. A kis -és középvállalkozók számára meghirdetett közfoglalkoztatási programban a vállalkozók maximálisan 70 százalékos támogatást kaphatnak, ha bérpótló juttatásban részesülő személyt foglalkoztatnak, ami után továbbfoglalkoztatási kötelezettségük is van. Ez azt jelenti, hogy a program letelte után legalább négy hónapig foglalkoztatnia kell azt a munkavállalót,akit a Munkaügyi Központból kirendeltek. Az Országos Közfoglalkoztatási Programot egy -egy kiemelt feladat elvégzésére hirdetik ki. A program 100 %-os finanszírozású. Már volt egy ilyen, azt a leghátrányosabb településeknek írták ki, Püspökladány pedig ebbe, akkor nem fért bele. A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program célja, hogy minél több munkanélküli dolgozzon, csökkenjenek az önkormányzatok terhei, és egyszerűsödjenek az eljárások. Továbbá kapjanak kulcsszerepet a munkaügyi kirendeltségek a közfoglalkoztatás működtetésében, illetve támogatottként jelenhessenek meg a kisés középvállalkozók a munkaerőpiacon. Győri Andrea

11.

Püspökladányi Hírek 2011. január 26.

Fejlesztésen innen és túl a Ladány Televízió Január elseje óta a nézők nemcsak a kábeltelevízión keresztül, hanem a számítógép előtt ülve is megtekinthetik a Ladány Televízió műsorát, mégpedig élőben. Az élő internetes műsor elindítását régóta tervezi a Püspökladányi Tájékoztató Központ annak érdekében, hogy még szélesebb körben váljon elérhetővé a helyi műsor. -Január elsején egy teljesen új szolgáltatási formát indítottunk az internetes oldalunkon. Mostmár nemcsak anyagokra bontva nézhetik meg az érdeklődők műsorainkat, hanem egészben is, és ami a legfontosabb: élőben. Tehát aki fellép a világhálóra, mondjuk kedden este 18 órakor, az azt látja, amit a kábeltévé előtt ülő néző: hogy indul a friss műsor, az élőadás. A köztes időben pedig a képújságot nézhetik, ami ezzel, hogy az interneten is látható, reklámérték tekintetében még hatékonyabb lett.

E mellett pedig azon is dolgozunk, hogy digitális frekvenciát kapjon televíziónk. Ez egy nehéz procedúra, és igen költséges, hiszen 10 milliós nagyságrendű egy digitális frekvencia jogának megszerzése. Ehhez pályázati forrást szeretnénk nyerni, s ha sikerül az elképzelésünket valóra váltani, akkor az internet a kábel mellett az úgynevezett MindigTv-n is nézhető lesz a Ladány TV műsora –tudtuk meg D. SáriAndrea főszerkesztőtől. Dienes Zoltán, a televízió munkatársa elmondta, hogy a Püspökladányban elérhető internet letöltési sebességéhez alkalmazkodva alakították ki az új netes televíziósrendszert. Ami azt jelenti, hogy valamennyi internetező zavartalanul végignézheti a műsorokat. -Ma már 1Mbit/sec alatt nincs is internetszolgáltatás. Ez az alapsebesség kell hozzá. Amikor mi feltöltjük az internetes műsorunkat egy tárhelyre, akkor azt úgy nevezik hivatalosan, hogy stream-elés. Tehát feltesszük egy digitális tárhelyre a műsort, és ott ugyanazzal a sebességgel, ahogy a stúdióból adjuk ki a jelet, ezen a tárhelyen is nézhető a műsor –tudtuk meg. A televíziózás rohamléptekkel fejlődik. Hiszen 10-15 évvel ezelőtt még csupán 3 csatornát lehetett fogni a TV-antennán keresztül, ma már szinte választani sem tud a szolgáltatók közül a fogyasztó. -A televízióműsorok vételi lehetőségében az elmúlt években nagy változás állt be. Régen volt a hagyományos antennával vehető földi sugárzás. Ezután következett a kábeltelevíziós technika és korszak, amikor egy kábelrendszeren keresztül nézhettünk többféle műsort. Ezt követően a műholdas technológia tört be a piacra. Itt néhány szolgáltató műholdas rendszeren keresztül több 100 televízióműsort szolgáltatott. A mai technika viszont lehetővé tette, hogy internetkábelen keresztül, úgynevezett IP TV-n keresztül is nézhessünk televízióműsorokat. A fejlődés következő

lépése pedig a digitális műsorszórás lesz. A Hírközlési Hatóság irányelve szerint 2012-től számítva 5 év türelmi idő alatt az analóg földfelszíni sugárzást meg kell szüntetni, és a műsorszolgáltatóknak át kell állni a digitális műsorszórásra. Sári Andrea elmondta: a Ladány Televízió már ebben az évben megpályázza a digitális frekvenciát. A digitális műsorszórás szintén földfelszíni sugárzás, a hagyományos régi adótornyok sugározzák a műsort. A digitális jeleket az újabb típusú televíziókészülékek azonnal tudják fogni, a régebbi készülékekhez pedig a hagyományos antenna mellé egy dekódert, úgynevezett set up box-ot kell majd vásárolni. Ebben az esetben költségek a későbbiekben nem merülnek fel, mert a digitális sugárzásnál van az ingyenesen fogható csatorna, és vannak az extracsatornák. Csak az extracsatornákért kell fizetni. Természetesen a Püspökladányi Tájékoztató Központ arra törekszik, -és erre is szeretnénk pályázni-, hogy az ingyen nézhető csatornák között legyen a Ladány Televízió. Az intézmény vezetője elmondta, hogy mindezen fejlesztések mellett idén még a televízió eszközparkját is ki kell cserélni, hiszen a jelenleg használt technika már nem felel meg a kor követelményeinek. Az intézménynek egyébként jelenleg 5 főállású dolgozója van, a hiányzó munkaerőt pedig évről évre a közmunkaprogramok lehetőségeit kihasználva pótolják. A működési költségek 40%-át pedig az intézmény maga teremti elő. Az intézmény tavaly támogatást nyert az Országos Rádió és Televízió Testület pályázatán, így 2010-ben heti két friss adása volt a Ladány Televíziónak. 2011-re is beadták az igényt, de a pályázat elbírálása még nem történt meg. Sári Andrea azt is elmondta, hogy az utóbbi időben több észrevételt kaptak azzal kapcsolatban, hogy a Báránd TV is a Ladány Televízió csatornáján sugározza a műsorát. A főszerkesztő elmondta: a Báránd TV műsorát nem a Ladány TV készíti. A bárándi önkormányzat készítteti, finanszírozza, s DVD-n kapják a Bárándi Művelődési Háztól. A Ladány TV csak azzal segíti a szomszéd település műsorát, hogy csatornáján helyet biztosít számára. A két televízió tehát egymástól teljesen függetlenül működik. A Ladány Televízió elsősorban a püspökladányiakért van. Azért, hogy pontos és hiteles képet kapjanak a városban történt eseményekről és a várost érintő tervekről, intézkedésekről. A kábeles elérhetőség mellett immár az interneten élőben is. MA.

Jeles napok: Február Lassan véget ért az esztendő első hava, s a januárnak átadja helyét a legrövidebb hónap, a február. Lássuk, milyen eredete van ennek a téli hónapnak A hónap latin neve, Februarius a klasszikus szerzők szerint a szabin februm, „tisztulás” szóból ered. Való igaz, a február már az antik Rómában is a decemberi, januári vígságra következő testilelki purgálás idejének számított. Februa, azaz „Engesztelő” volt Mars isten anyjának, Junónak egyik mellékneve. Ahogy Februa adott életet Marsnak, úgy ad helyt február Mars havának, márciusnak. Keresztény időkben a február a böjt első hava lett, mivel a nagyböjt kezdete rendszerint ebbe a hónapba esik. Erre utal a hónap régi magyar neve: Böjtelő hava. Nevezték Halak havának is, mivel február 21-e és március 20-a között a Nap a Halak jegyében jár. Februárt esőszínű ruhába öltözött, repülő alakként ábrázolták, jobbjában a Halak jelével. A mezei tennivalók alapján gyümölcsfáit, szőlőtőkéit metsző meglett férfiú jelképezte. De megjeleníthette ráncos képű aggastyán is, amint bőrruhába burkolózva tűz mellett fagyoskodik. Az istenek közül Venus és Cupido személyesítették meg, amint orkánszerű szélben, lobogó lepleiken „vitorláznak”. Ennek asztrológiai oka van: a Vénusz bolygó a Halak jegyében/havában van „erőben”.

12. Sikeres harcot vívott Püspökladány vezetése, a város-rehabilitációs pályázatáért 2010 közepén adtunk hírt róla, hogy Püspökladány pályázatot adott be a városközpont rehabilitációjára. A közel 1 milliárd forintos pályázati forrásból megújulna a polgármesteri hivatal és környéke, a piactér, a katolikus templom előtti közterület valamint a művelődési ház a mögötte lévő területtel együtt. Tavaly decemberben viszont megérkezett az értesítés: a város pályázatát kizárták a programból.

Arnóth Sándor városunk polgármestere elmondta, hogy a pályázat beadásakor hiánypótlásra sem volt szükség, mégsem kapott elegendő pontszámot a benyújtott anyag. Polgármester úr leszögezte: ilyenre még nem volt példa korábban, ezért utánajárt az ügynek és megkezdte a harcot a pályázat visszafogadtatásáért. Időközben kiderült, hogy többek között azért vontak le pontot a pályázat bírálói, mert nem készültek el olyan dokumentumok, amelyek megírása egyébként nem is szerepelt a kiírásban. Így tehát nem volt más választása az önkormányzatnak, a pályázatíró céggel együtt megkereste az Észak-Alföldi Fejlesztési Tanácsot és jelezte, hogy meg fogja támadni a döntést. Arnóth Sándor felvette a kapcsolatot a Fejlesztési Tanács vezetőségével és a szakmai munkát felügyelő államtitkárral. A tárgyalások eredményeképpen pedig a Tanács felülvizsgálta az előzetes álláspontját, és visszavette a püspökladányi városrekonstrukciót az értékelhető pályázatok közé. Ennek azért van komoly jelentősége –mondta Arnóth Sándor, mert egy ilyen volumenű beruházást pályázati támogatás nélkül biztosan nem tudna kivitelezni a város. Polgármester úr leszögezte: a benyújtott pályázati anyag szakmailag és pénzügyileg is megállja a helyét, ezért jó esélye van a városnak, hogy a s pályázat sikeréről kapja a következő értesítést. A végleges döntés várhatóan április, május környékén születik meg.

Püspökladányi Hírek 2011. január 26.

A légsátor rossz állapota miatt, átmenetileg bezárt az uszoda Még áll a légsátor a püspökladányi gyógyfürdő kültéri úszó- és tanmedencéje fölött, azonban a bejárati ajtón elhelyezett kiírás szerint január 3-a óta már nem üzemel. A kültéri medencék két hónapos téli nyitva tartása után arra az elhatározásra jutott a fürdő vezetése, hogy bezárja az uszodát, mivel a hatalmas ponyvasátort és a medencék vizének megfelelő hőmérsékletét anyagi forrás hiányában nem tudták tovább finanszírozni. A probléma az, hogy a sátor elavult, s a 2007-ben beépített fűtőberendezés ezzel a ponyvával nem képes olyan hőmérsékletet biztosítani, ami az előírásoknak megfelel. Hidegben pedig nem szeretnék fogadni a látogatókat, akik egyébként évről évre egyre kevesebben keresik fel az uszodát. Néhány felnőtt úszó, egyre kevesebb iskolai csoport és a vízilabda-szakosztály voltak a rendszeres használói a ladányi uszodának. A 14 éves toldott-foldott légsátor téli üzemeltetése pedig –annak ellenére került körülbelül 11 millió forintba évente-, hogy sem a vizet, sem a levegő hőmérsékletét nem tudták az elvárt és előírt szintre fűteni. A Püspökladányi Vagyonkezelő Holding vezetőjétől, Varga Lajostól megtudtuk: többen keresték őket az elmúlt napokban a kérdéssel, hogy miért zárt be az uszoda, hiszen korábban szó volt arról, hogy a termálvízzel feltörő metángázt használják az uszoda levegőjének és vizének fűtésére. Varga Lajos azt mondja: ez az információ téves, hiszen a metángáz hasznosítása valóban folyamatos, ám elektromos árammá alakítják a gázt, mivel nincs akkora a kút hozama, hogy a kazán működéséhez elegendő lenne. De a gyógyfürdő villamosenergia-felhasználása már önálló, a metánból átalakított áram által történik. Az uszodák téli üzemeltetése még a legnagyobb fürdőkben is veszteséges. Ennek ellenére a püspökladányi gyógyfürdő üzemeltetője azon dolgozik, hogy pályázati forrásból egy új, modernebb, hőszigetelt sátrat szerezzenek be, mivel biztosítani szeretnék a folyamatos uszodaszolgáltatást. Most tehát csak hideg levegő áramlik a gázkazán légbeömlő nyílásán, ami jelenleg a sátor megfelelő tartását biztosítja. A téliesített uszoda újbóli megnyitására pedig, talán a tartósan plusz fokot elérő tavaszi hónapokban adódhat lehetőség.A gyógyfürdő vezetőinek elmondása szerint elsősorban az egész évben felhasználható bérletekkel és a szolgáltatások bővítésével szeretnének kedvezni a vendégek számára. Az alkalmi és rendszeres fürdőzők a továbbiakban az úszómedence helyett a szabadtéri gyógymedencéket is használhatják, hiszen ezek továbbra is üzemelnek –tudtuk meg Varga Lajostól, a Püspökladány Város Vagyonkezelő Holding vezetőjétől és Ajtai Lajosnétól, a gyógyfürdő vezetőjétől. Katona Csilla

13. Határtalan hit és szeretet – zarándoklat az El Caminon Püspökladányi Hírek 2011. január 26.

– folytatás – Az előző számunkban Benéné Márki Ilona El Camino zarándokútját bemutató különleges úti beszámolóról írtunk, amelyet a „Bagoly esték” sorozat részeként hallgathattak az érdeklődők a Városi Könyvtárban. A folytatásban a személyes élményekről, úti kalandokról beszélgetünk. -Milyen szálláslehetőségeket biztosítanak a zarándokoknak? -Az út mentén végig különböző szálláshelyek várják a fáradt zarándokokat. Vannak állami-, magán-, és egyházi szállások. Az előbbiekre általában a 6-10 fős szobák a jellemzők, az egyházi szálláshelyek általában nagy hálótermek voltak. Egyikben sokan aludtunk egy teremben, míg a másikban kis falakkal elszeparálták egymástól a hálóhelyeket. Útközben volt olyan szálláshely, ahol szívesen megszálltam volna, mert nagyon megtetszett, de még kihasználtam, hogy volt kedvem és erőm továbbmenni a következő szállásig. Útközben tündéri falvak, modern városok és középkori várak váltogatták egymást. Volt olyan nagyobb település, ahova a délután közepén érkeztem, de a szállás nem tetszett, mert nagyon zsúfolt volt. Megnéztem a térképen, hogy a következő szállás még tizenöt kilométerre van. Hát gyerünk! Még aznap „megléptem” a távot. Az is előfordult, hogy egyszerűen nem volt szálláshely ott ahol meg szerettem volna pihenni, és bár a lábaim is nagyon kívánták már a nyugalmat, mégis tovább kellett mennem. Megesett az is, hogy teljesen foglalt volt a magánszállás, amelyet beterveztem. Hiába mondtam, hogy csak zuhanyozni szeretnék és van hálózsákom, amiben megalszok, továbbhaladásra ösztönöztek, mondván, hogy a következő szálláshely csak három kilométerre van. Az esti szállásokon több nemzethez tatozó zarándok gyűlt össze. Nyelvi nehézségek voltak, de a lényeges dolgokban megértettük egymást. A szállásadók is nagyon kedvesek voltak, udvariasak, előzékenyek és segítőkészek. Az egyházi szállásokon gyakran együtt készítettük a vacsorát helyi alapanyagokból. Ezeken a helyeken adományjellegű volt a szállás és az étel is, tehát a zarándok annyit fizetett érte, amennyit akart vagy tudott. Majdnem minden szálláshelyen vagy annak közelében lehetőség volt a „zarándok menüre”. Ez mindig három fogásból állt: az előétel leves, vagy saláta, a főétel laktatóbb tészta vagy húsétel, a harmadik fogás pedig joghurt vagy jégkém. Minden alkalommal járt az ételhez bor vagy ásványvíz is. - Bizonyára számtalan élmény éri a zarándokot a hosszú út során? - Valóban csodálatos élményekben volt részem, melyeket azonban nagyon nehéz leírni vagy elmondani. Mint például azt a napfelkeltét, amit akkor láttam, amikor éppen felértem egy hegy tetejére. Vagy azt a nagyon nehéz útszakaszt, amely egy magasfennsíkon vezetett keresztül. Több napba beletelt, amíg átszeltem, és köztük sikerült egy igazán meleg napot is kifognom. Még a vizem is elfogyott. Persze a nap nagy részében nem járt arra senki, aki esetleg vizet tudott volna adni nekem. Az El Caminonak több alternatív útvonala is van. Van olyan része, ahol tizenöt kilométeren keresztül nincs egyetlen ház sem. Leon után több autóút keresztezi egymást, és még autópálya is van. Itt eléggé megtévesztő volt a jelzés elhelyezése, ami miatt egy kis kerülőt tettem. Szerencsére arra járt egy „sárga angyal” – egy autómentő, és segített a helyes irányt megtalálnom. - Voltak-e útitársak, és volt-e magyar köztük? - Még a legelső napon megismerkedtem a Pireneusokban egy Írországban élő magyar fiatalemberrel, akivel együtt mentünk 10 napon át egészen Burgosig. Nagyon sok nagyszerű emberrel találkoztam az út során. Mivel mindenki a saját tempója szerint tette meg a zarándoklatot, így gyakran összetalálkoztunk, és gyakran elváltunk egymástól. Nem gondolkoztunk azon, hogy találkozunk-e még valaha. Előfordult, hogy elhagytuk vagy utolértük egymást, ám amikor találkoztunk, az mindig nagy öröm

volt mindannyiunk számára. Találkoztam magyar fiatalokkal is az úton. Az egyik településen áthaladva egyszer csak magyar szó ütötte meg a fülemet. Két magyar lány volt. Néhány órát együtt töltöttünk, ám ők még aznap továbbmentek. Később találkoztam még három magyar hölggyel, akikkel viszont az út utolsó részét együtt tettük meg. Az út végén pedig Santiagóban találkoztam azokkal az útitársaimmal, akikkel együtt utaztunk ki Magyarországról, de már az út elején elváltunk. - Milyen érzés volt megérkezni a zarándokút végére? - A santiagói katedrálist nagyon nagy élmény volt megpillantani. Nemcsak azért, mert olyan hosszú út után voltam, hanem maga az épület monumentalitása és ősisége olyan magával ragadó volt. A XI. század második felében kezdték el építeni és csak a XII. században fejezték be. Egy átlagos nyári napon kb. 200 zarándok látogatja meg. Ők úgy fejezik be a zarándoklatot, hogy a katedrálisban megérintik Szent Jakab szobrát. Itt is ért egy kis szerencse, mert nem a tervezett napon, hanem előtte este volt lehetőségem bejutni a katedrálisba. Másnap már nem sikerült volna, mert hosszú sorban, nagyon sok zarándok és turista gyűlt össze. Amikor végül három nap múltán megérkeztem és megpillantottam az Atlanti-óceánt, ami szintén egy csodálatos látvány. Nagyszerű érzés volt, hogy teljesíteni tudtam a vágyamat, és kaptam elég hitet, erőt és kitartást ahhoz, hogy célba érjek az időnként felmerülő nehézségek ellenére. Ideérve a sok zarándok rituálisan eléget egy ruhát. Az óceán partján megvártuk a naplementét az addigra összegyűlt ismerősökkel együtt, ami szintén felejthetetlen élményt jelentett. Két nap múlva megérkezett a buszunk, és elindultunk haza… Rásó János

Városvédő szemmel

Zárda A Haladás és a Kiss Ferenc utcák találkozásában levő évszázados épület két tantermes, tanítói lakással ellátott iskolaként funkcionált, amely a múlt század közepén, több mint tizennyolc évig működött az Isteni Megváltó Leányai soproni szerzetesrend püspökladányi fiókházaként. 1929-ben Dessewffy Elemér lett a római katolikus plébános, aki egy új iskola építésére vette rá a vallásalapítványt, így hamarosan felépült a Hősök tere 2. alatt a Szent Imre Iskola. Dessewffy Elemér indítványára az egyházközség elhatározta, hogy a hitélet elmélyítése, és főleg a leányok erőteljesebb vallásos nevelése érdekében a megüresedő és esetleg újonnan szervezendő tanítói állásokat elsősorban szerzetesrendi tanítókkal tölti be, és lakásuk céljára zárdát emel. A Szent Imre Iskola építése viszont annyira kimerítette a vallásalapítványt, hogy nem tudott volna újabb építkezésbe fogni, így a darányitelepi iskola tanítói lakását alakította át zárdává. 1932. szeptember 5-én szentelték föl az épületet, amikor megérkezett az Isteni Megváltó Leányai soproni szerzetesrend három nővére. Két tanító képesítésű nővér a zárdához tartozó tantermekben tanított, a harmadik nővér a háztartást vezette. A zárdához épült egy kápolna is melyet 1942. október 18-án szenteltek föl. Az államosításkor a nővérek nem fogadták el az állami tanítóvá történt kinevezésüket, így a rend gondoskodott máshová helyezésükről. 1950. április 27-én a kápolna minden felszerelését átszállították a katolikus templom keresztelési kápolnájába, majd április 30-án a zárda is bezárt. Mi már Zárda Iskolaként ismertük meg a hetvenes években, amikor a Petőfi napközi otthonos osztályai voltak ott elhelyezve. Még emlékszem arra, hogy Pápai Sándor iskolaigazgató is ott lakott. A nyolcvanas évek elejétől az eltérő tantervű tagozat kapott benne helyet. Ma a Tanoda működik itt, mely hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatásával foglalkozik, s bár kívül felújításra szorul, belső terét tekintve sikerült modernizálni az elmúlt évben. Rásó János

14.

SPORTHÍREK

Püspökladányi Hírek 2011. január 26. Kovács Roland, Mezei László, Lakatos Kálmán.

Felső- és alsóházban folytatják Bár lapzártakor még egy forduló hátra volt a városi teremfoci-bajnokság alapszakaszából, ám nagyjából kialakult, hogy mely csapatok folytathatják a pontvadászat rájátszását a felső-, illetve az alsóházban. Az I. osztályban e pillanatban négy gárda helye biztos a felsőházban: Szalóczi Trans, Hajzer, Blue Ing, Szent Flórián. Az ötödik „befutó” minden bizonnyal a Kis Cipó. Ebben az osztályban a góllövőlistát a 16 találatot jegyző Fegyverneki Máté vezeti. A II. osztályban a Bulls, a Dream Team, és a Spártaiak felsőházi helye biztos, a további két hely sorsa az utolsó fordulóban dől el. Ebben a pontvadászatban a jelenleg 16 gólos Karacs Zoltán (Stoni) vezeti a góllövőlistát. Az I. osztály állása Remekeltek a kisiskolások a megyei döntőkben

Előkelő helyet vívtak ki diáksportolóink

AII. osztály állása

Domokos Imre a Tisza csoport legjobbja Domokos Imre, a PLE támadója érdemelte ki az NB III. Tisza csoport vezetőedzői által leadott szavazatok alapján „az ősz legjobb játékosa” címet. A trénerek emellett a legjobb kapust is megválasztották, s ebben a rangsorban csapatunk hálóőre, Szalánczi Zoltán a 2. helyet szerezte meg a Nagyecsed portása, Makó Róbert mögött. S ha már szavaztak az edzők, természetesen a szezon válogatottját is „összehozták”. Íme a Tisza csoport válogatottja, amelynek természetesen Domokos Imre is a tagja: Makó Róbert (Nagyecsed) – Patály János (Nagyecsed), Tempfli Imre (Cigánd), Kovács Norbert (Nagyecsed) – Szathmári Zsolt (Hajdúszoboszló), Kóka Róbert (Tiszakanyár) – Vicickó László (Cigánd), Simon Gergely (Tiszakanyár), Domokos Imre (Püspökladány), Marics Gábor (Tiszakanyár) – Balázsi Péter (Tiszakanyár).

A 2009-20010. évben megrendezett diákolimpia országos döntőiben elért helyezések alapján a Magyar Diáksport Szövetségben elkészítették az iskolák rangsorát. Ebben az általános iskolák között városunk oktatási intézménye a rendkívül előkelő 10. helyet szerezte meg, míg középiskolánkat az 51. helyre rangsorolták. A sorrend felállításakor azokat az iskolákat vették figyelembe, akik legalább fél pontot szereztek a finálék során. Ez alapján összesen 479 általános iskolát, és 302 középfokú intézményt értékeltek. Ebben a rangsorban végzett a rendkívül dicséretesnek számító 10. helyen városunk általános iskolája, amely egyúttal kiérdemelte Hajdú-Bihar megye második legeredményesebb iskolája címet is. Középiskolánk három debreceni iskola mögött - legjobb vidékiként – a szintén előkelő 4. helyet szerezte meg megyénkben. Az ítészek a helyezéseket pontszámok alapján állapították meg. Az egyéni versenyszámokban az országos döntő 1-8. helyezettjei 9-7-6-5-4-3-2-1 pontot kaptak a helyezésüknek megfelelően. Holtverseny esetén a helyezési pontok összeadódtak és elosztódtak a holtversenyben lévők között. A csapatsportágaknál mindez háromszoros szorzóval készült, azaz 27-21-18-15-12-9-6-3 pontok kerültek az iskolák neveihez a helyezésüknek megfelelően. Ez alapján a legtöbb pontot, szám szerint 33at a grundbirkózó csapat szállította az általános iskolánknak. Emellett atlétika sportágban 7, duatlonban 15, lábteniszben 13 pont termett. A „Karacsos” diáksportolók az 51. helyezésüket két sportágban nyújtott teljesítményükkel érték el. Az amatőr kézilabdacsapat 15 pontot, míg a lábtenisz döntőben szereplők 26,5 pont szereztek. Végül, de koránt sem utolsó sorban meg kell említeni, hogy ez a rangsor kizárólag a Magyar Diáksport Szövetség által megrendezett országos döntők eredményeit foglalja magába. Így ebben nem szerepelnek az országos szakszövetségek által megrendezett finálék eredményei. Ezért nem lelhető fel pl. Makula Ramon diákolimpiai bajnoki címének a pontszáma, hiszen azt a versenysorozatot a Magyar Birkózó Szövetség rendezte meg, mint ahogy a kick-boksz diákolimpián elért ladányi sikerek sem olvashatók ki ebből a listából.

Sportvetélkedő és grundbirkózó siker Bronzérmet nyertek városunk általános iskolás diákjai a játékos sportvetélkedő megyei diákolimpiai döntőjében. A Tóth Irén és Kovács Krisztina által felkészített alsó tagozatos nebulóink egy-egy hajdúböszörményi, hajdúszoboszlói és berettyóújfalui, valamint két debreceni iskolai csapat ellen mérték össze a tudásukat sor-, és váltóversenyek során. Szilágyi Irén testnevelő elmondása szerint szoros versenyben az utolsó fordulóban produkált kiváló teljesítménynek köszönhetően sikerült végül megszerezni a nagyszerű 3. helyezést. A csapat tagjai: Daróczi Péter, Szabó Dániel, Keserű Zsolt, Kiss Ferenc, Mezei Zsolt, Varga Tibor, Dodó Bence, Kiss Julia, Tóth Éva, Balogh Petra, Tőkés Vivien, Mile Flóra, Keserű Kornél, Varga Petra, Nagy Boglárka, Ajtai Terézia, Váradi Gergő, Varga Gergő. Ezt követte a grundbirkózó diákolimpia megyei döntője, amelyen taroltak a ladányi fiúk. Darai Márton testnevelő két csapatban indította el tanítványait a Földesen megrendezett erőpróbán, s nem kis meglepetésre e két gárda vívta a döntőt. A győzelmet végül az „A” csapat szerezte meg a „B” előtt, megelőzve Kaba, Sárrétudvari, valamint a házigazda két földesi együttest. A csapat tagjai: Sanyó Imre, Czibi Dániel, Erdős Csőrsz, Keserű Zsolt, Varga Tibor, Benefi Patrik, Tenkés Zsolt, Máté Norbert, Bárczi Barna,

A mezei futóverseny ezüstérmes csapata