HÍREK — ISMERTETÉSEK
Kitüntetések C s e p r e g h y n é M e z n e r i c s Ilona választmányi t a g u n k a t , a föld- és ásvány t a n i t u d o m á n y o k doktorát a Magyar Népköztársaság Elnöki T a n á c s a kimagasló múzeumi és t u d o m á n y o s munkásságáért, a Magyar Nemzeti Múzeum Föld- és Őslénytárának veze tésében s vele a Természettudományi Múzeum legeredményesebb t u d o m á n y o s munkássá got folytató szocialista kollektívájának kialakításában kifejtett tevékenységéért Munka Érdeméremmel t ü n t e t t e ki. A k i t ü n t e t é s t А с z é 1 György, a művelődési miniszter első helyettese n y ú j t o t t a át H a z á n k felszabadulása alkalmával rendezett vígszínházi ünnep ségen. A Prágai I I . Agyagásványtani Konferencia elnöksége F ö l d v á r i n é V o g l Máriát, a föld- és á s v á n y t a n i t u d o m á n y o k doktorát, választmányi t a g u n k a t 1961. május 10—16. között megrendezett ülésszakának vendégelőadóját, s az agyagásványok k v a n t i t a t í v meghatározásával foglalkozó szekció („A") május 11-i ülésének elnökét eredményes munkássága és közreműködése elismeréseként a Prágai K á r o l y E g y e t e m emlékérmével t ü n t e t t e ki. Megemlékezés Hantken Miksáról A Bányászati és K o h á s z a t i Egyesület dorogi csoportja március 27.-én a dorogi Technika H á z á b a n arcképleleplezési ünnepségen emlékezett meg H a n t k e n Mik s á r ó l , a bányamérnökről és a nemzetközi nevet szerzett geológus-paleontológusról Az ünnepséget K a n o v s z k y Ferenc a szénbányászati tröszt igazgatója n y i t o t t a meg E z u t á n D e r s z i b J e n ő b á n y a m é r n ö k m é l t a t t a H a n t k e n n e k a kőszénbányászat terén úgy Doroggal, m i n t az ország egyéb területével kapcsolatos munkásságát. Majd részletesen ismertette H a n t к e n földtani és főleg őslénytani eredményeit, különösen a Foraminifera-kutatásaira vonatkozólag, melyeket mindmáig a külföld is elismer. Az ünnepség végén K a n o v s z k y igazgató leleplezte H a n t k e n Miksa olajp o r t r é j á t , G á s p á r Sándor alkotását. A megemlékező ünnepségen a Magyar Földtani T á r s u l a t o t Dr. M a j z o n László, a Magyar Állami F ö l d t a n i Intézetet pedig Dr. P á 1 f a 1 V y I s t v á n választmányi tagok képviselték. Tudományos minősítések 1961. április 20-án rendezték meg M é s z á r o s Mihály t a g t á r s u n k „Az észak magyarországi anhidrit-gipsz terület földtani viszonyai" c. k a n d i d á t u s i disszertációjának nyilvános vitáját. Az opponensi vélemények alapján a Bizottság M é s z á r o s Mihály értekezését a k a n d i d á t u s i fokozat elnyerésére alkalmasnak t a r t o t t a , ilyen értelmű állás foglalását pedig t o v á b b í t o t t a a T u d o m á n y o s Minősítő Bizottsághoz. Az értekezés oppo nensei Dr. H o r u s i t z k y Ferenc és Dr. V i t á l i s Sándor egyetemi tanárok, a föld- és á s v á n y t a n i t u d o m á n y o k doktorai voltak. Aspiránsvezető: Dr. B a l o g h K á l m á n , a föld- és á s v á n y t a n i t u d o m á n y o k kandidátusa. 1961. május 25-én rendezték meg Dr. К r i v á n Pál ,,À paksi pleisztocén alap s z e l v é n y " с. k a n d i d á t u s i értekezésének nyilvános vitáját. Az opponensek véleménye és a kialakult vita, a jelölt vitakészsége alapján a k i k ü l d ö t t Bíráló Bizottság Dr. К r i v á n P á l disszertációját megvédettnek nyilvánította, s a kandidátusi fokozat odaítélése érde kében javaslatot terjesztett a T u d o m á n y o s Minősítő Bizottság elé. Az értekezés opponensei Dr. К r e t z о i Miklós, a föld- és á s v á n y t a n i t u d o m á n y o k doktora és Dr. S с h e r f E m i l , a föld- és á s v á n y t a n i t u d o m á n y o k k a n d i d á t u s a voltak. Aspiránsvezető: Dr. h. с. V a d á s z Elemér akadémikus.
Hírek,
ismertetések
349
1961. m á j u s 31-én volt K a s z a n i t z k y Ferenc „ A n y u g a t m á t r a i ércesedés genetikai viszonyai", c. kandidátusi disszertációjának megvédése. Az opponensek véle ménye és a kialakult v i t a alapján a Bizottság K a s z a n i t z k y Ferenc értekezését alkalmasnak t a r t o t t a a kandidátusi fokozat elnyerésére, s ilyen értelmű javaslatot ter jesztett a T u d o m á n y o s Minősítő Bizottság elé. Az értekezés opponensei Dr. K o c h Sán dor és Dr. S z t r ó k a y K á l m á n egyetemi tanárok, a föld- és á s v á n y t a n i t u d o m á n y o k d o k t o r a i voltak. Aspiránsvezető: Dr. S z á d e c z k y - K a r d o s s Elemér a k a d é m i k u s . Külföldi utak A Német Demokratikus Köztársaság Földtani Társa s á g á n a k Lipcsében, 1961. április 24—28. között megrendezett 8. ü l é s s z a k á n és kirándulásain a Magyar Földtani Társulatot B a r a b á s Andor és S z a b ó N á n d o r T a g t á r s u n k képviselték. Az N D K Földtani Társaságának tagjaként K r i v á n n é H u t t e r Erika, a Nehézipari Minisztérium kiküldetésében pedig H e g e d ű s Gyula és V a r j ú Gyula t a g t á r s a i n k v e t t e k részt az ülésszakon. A P r á g a i I I . A g y a g á s v á n y t a n i K o n f e r e n c i á n , 1961. m á j u s 10—16. között a m a g y a r geológusok közösségét hét t a g t á r s u n k képviselte. Közülük F ö l d v á r i n é V o g l Mária a rendezőbizottság vendégeként, a Magyar F ö l d t a n i T á r s u l a t képviseletében J u h á s z Zoltán, M á n d y T a m á s és S z é k y n é Fux Vilma, a Művelődésügyi Minisztérium kiküldetésében N e m e с z E r n ő és S z t r ó k a y K á l m á n , a Szilikátipari T u d o m á n y o s Egyesület részéről pedig T а к á t s Tibor v e t t e k részt a Konferencián. A magyar küldöttség 1961. május 12— 13-án, időrendben a következő előadásokkal szerepelt: F ö l d v á r i n é V o g l Mária: Agyagásványok dielektromos vizsgálata. B á r d o s s y György: Az agyagásványok szerepe a magyarországi mezozóos képződményekben ( b e m u t a t t a : F ö l d v á r i n é V o g l M.). S z t r ó k a y K á l m á n — K i s s J á n o s : A radioizotópok alkalmazása agyagás v á n y o k vizsgálatánál. G e r e i László — В i d 1 ó Gábor — S z é k e l y Árpád: A magyarországi alkáliás és erdőtalajok kolloidfrakcióinak vizsgálata. S z é k y n é F u x Vilma: Az alkálikusan hidrolizáló kalcium vegyületek szerepe agyagásványok képződésében és lebontásában. J u h á s z Zoltán — M á n d у T a m á s : Agyagásványok fajlagos felületének meg határozása röntgenvizsgálatok alapján. 1961. május 25-én, a F r e i b e r g i B á n y á s z n a p o k alkalmával a F r e i bergi E g y e t e m F ö l d t a n i Intézetének vendégeként К e r t a i György, T á r s u l a t u n k elnöke ,,A kőolajtartó szerkezetek, telepek és tárolók fogalmának jelentőségéről" címen t a r t o t t előadást. K é t héttel később, 1961. június 8-án, ,,A mezozóos kőolaj és földgáztelepek típusai Magyarországon" címen meghirdetett bécsi előadását elnökünk az O s z t r á k K ő o l a j t u d o m á n y i T á r s a s á g vendégeként és felkérésére a Társaság k é t n a p o s t a v a s z i ü l é s s z a k á n m u t a t t a be. Elhalálozás 1961. április 27-én, életének 76. évében váratlanul e l h u n y t Dr. K o c h N á n d o r egyet, m a g á n t a n á r , a Magyar Földtani T á r s u l a t n a k t ö b b m i n t fél évszázada, 1908 ó t a rendes tagja, az E ö t v ö s L o r á n d T u d o m á n y e g y e t e m aranydiplomával k i t ü n t e t e t t geoló gusdoktora. Fél éve m ú l o t t , h o g y 75. születésnapját ünneplő soraink a Földtani Közlöny h a s á b jain megjelentek róla, s alig haladjuk t ú l születésének 76. fordulóját, mire ugyanezek a lapok a halála hírét hozzák. 1961. május 2-án, a Farkasréti temetőben a ravatalon találkoztak vele utoljára a hozzátartozók, a m u n k a t á r s a k , a Társulat tagjai. Utolsó munkahelye, a M. Áll. F ö l d t a n i I n t é z e t részéről Dr. S z e b é n y i Lajos, a Magyar Földtani Társulat nevében Dr. К r i V á n Pál, a t a n í t v á n y o k közül Dr. H o r u s i t z k y Ferenc, a barátok, s p o r t t á r s a k részéről Dr. F ö l d e s s y J á n o s és K i r á l y Dezső v e t t e k búcsút tőle.
350
Földtani
Közlöny,
XCI.
kötet, 3. füzet
A montpellieri triász kollokvium A kollokvium, amelyen magyar részről szerzőn kívül V é g h n é Neubrandt E r z s é b e t is részt vett, 3 napos lotharingiai kirándulás u t á n f. évi március 23. és 26. k ö z ö t t az ősi egyetemi város n ö v é n y t a n i intézetének előadótermében ülésezett. 135 főnyi tagságából 127 fő személyesen is jelen volt, s a 106 főnyi francia többség 10 m á s ország 21 geológusát üdvözölhette (NSZK: 3, N D K : 3, I t á l i a : 3, Spanyolország: 3, Svájc: 3, Algéria: 3, L i b i a : 1, Tunisz: 1, Szovjetunió: 1, Magyarország: 2). A kollokviumot és kirándulásait a Francia R é t e g t a n i Bizottság és a B R G M a T u d o m á n y o s Társaságok 86. Nemzeti Kongresszusa keretében és a Mediterrán Mezozóos Bizottság égisze alatt, a montpellieri, marseillesi és grenoblei egyetemek professzorainak és t u d o m á n y o s személyzetének, t o v á b b á az olajtársaságok geológusainak közreműködé sével szervezte. A t u d o m á n y o s szervezést J . R i c o u r . a B R G M főgeológusa, a Me diterrán Mezozóos Bizottság t i t k á r a irányította. A 19 előadás sorát J . R i с о u r -nak a francia triász rétegtani jellegzetességeit felölelő rövid összefoglalója n y i t o t t a meg, mely u t á n először valamennyi francia triász terület a l a p s z e l v é n y e i n e k b e m u t a t á s a következett ( L a u g i e r , Waterlot, A v i a s , Corroy, Gouvernet, Servat, Sarrot-Reynauld, E l l e n b e r g e r, L e m o i n e és V i g n e a u x ) . L a u r e n t i a u x és S i g a l őslénytani beszámolói u t á n a g a z d a s á g f ö l d t a n i problémák kerültek sorra ( C a s t a n y és B e r t r a n e u ) , majd M i l i ő t a d o t t ü l e d é k t a n iösszesítést. Befejezésül a Franciaországgal szomszédos területek triászának ő s f ö l d r a j z i k é p é t T r u m p y (Svájc) vázolta föl. Többen, m i n t pl. a n é m e t R i c h t e r is az élénk v i t á k során t a r t o t t külön előadásokban m u t a t t á k be nézeteiket és tapasztala taikat. A kollokvium alkalmából 49 cikket kéziratban a d t a k a résztvevők kezébe, emellett kedvezményesen árusították C a r m i n a V i r g i l i ,,E1 Triasico de los Catalanides" c. h a t a l m a s m u n k á j á t . Rövidesen v á r h a t ó t o v á b b á J e a n R i c o u r ,,Contribution à une révision d u Trias français" c. n a g y m ű v e is a ,,Mémoires du Service de la Carte géologique de la F r a n c e " - b a n . A kollokviumot követő ötnapos kirándulás résztvevői Languedoc, Provence, a Côte d'Azur és a Francia Alpok felejthetetlen szépségű tájain, F . S p e r b e r , G. C o i i o y , J. D e b e l m a s , Cl. G o u v e r n e t , J. R i c o u r , J. SarrotR e y n a u l d és E. S e r v a t vezetésével, a triász szelvényeket t a n u l m á n y o z t á k . A montpellieri kollokvium nagyjelentőségű lépés a germán fáciesű triász kérdé seinek egységes értékelése felé, modern finomrétegtani, üledéktani és ősföldrajzi módsze rek alkalmazásával, a francia álláspont leszögezésével. Ugyanakkor ismét fölveti az alpi kifejlődésterülettel való összefüggés és rétegtani párhuzamosítás kérdését (különösen a raeti emelet besorolása tekintetében). Munkálatainak megjelenése t e h á t általános ér deklődésre t a r t számot. Balogh Kálmán A „Hidrológiai Tájékoztató" megjelenése A Magyar Hidrológiai Társaság ú j , n e k ü n k geológusoknak rokon, időszakos ki a d v á n y a a közelmúltban megjelent „Hidrológiai Tájékoztató". A Tájékoztatónak — a beköszöntőben is vázolt — célkitűzése, hogy a m a g y a r hidrológia egész területén egyre n a g y o b b s z á m b a n megjelenő t a n u l m á n y o k a t és azokat az eredményeket, amelyek a gyakorlati m u n k a szempontjából a szakemberek és a szakterületen dolgozók érdeklődé sére n a g y igényt t a r t a n a k , ismertesse. A m a g y a r hidrológusok és a politechnikai érdeklődésűvé nevelt ifjúságunk részé ről n a g y az igény arra, hogy az országunkban folyó számos vízkutatási, vízépítési, víz hasznosítási m u n k á r ó l , tervezésről és a rokonszakmák művelőinek eredményeiről, kísér leteiről, gondolatairól rövid közlemények, ismertetések és hírek formájában tájékoztatást nyerjenek. A „Hidrológiai T á j é k o z t a t ó " főleg ezeknek az elképzeléseknek akar eleget tenni. Helyet a k a r biztosítani a vidéki, gyakorlati szakemberek sokszor esetleg elfekvő értékes t a p a s z t a l a t o k a t és megfigyeléseket t a r t a l m a z ó feljegyzéseinek, a m i t szerzőjük ezideig nem t u d o t t hol megjelentetni. Diplomatervek, egyetemi p á l y a m u n k á k kivonatos közlésé vel helyet k í v á n adni a fiatal szakemberek cikkeinek. A T á j é k o z t a t ó az országos jelentőségű vizi létesítmények tervezéséről és kivite lezéséről, a n a g y o b b k u t a t ó és tervező intézetek munkájáról, eredményeiről, kiadványai-
Hírek,
isnertetések
351
ról a elismertetéseket. Beszámolókat, híreket hoz a Magyar Hidrológiai Társaság életéből, terveiről és eredményeiről. Közli a Balatoni Intéző Bizottság híreit, a T u d o m á n y o s K u t a t ó Bizottságok terveit — a magyar hidrológus szakemberek külföldi m u n k á i t —, u g y a n a k k o r felhívja a figyelmet az előkészületben levő és újonnan megjelent irodalomra. Tájé k o z t a t az időszerű kérdésekről. A megjelent márciusi példány mindezeket a célkitűzéseket egyesíti, s igen sokoldalú feladatot valósít meg. S t e l c z e r K á r o l y cikke átfogó k é p e t a d a Vízgazdálkodási K u t a t ó Intézet feladatairól, felépítéséről, jelenleg folyó m u n k á i r ó l . Megtaláljuk az Intézet k i a d v á n y a i n a k listáját. Dr. M o s ó n y i E m i l : ,,Új elgondolások vízi erőink k i h a s z n á l á s á b a n " címen a Magyar —Csehszlovák D u n a szakasz kihasználásának korszerű problémáját, a hidraulikus energiatározók t a n u l m á n y o zását tárgyalja. Igen érdekes dr. E n t z B é l a cikke a balatoni ,,Hevesek"-ről. K e t t e n foglalkoznak Hévíz gyógyfürdőjével kapcsolatos eredményekkel. Ismertetés számol be a B a l a t o n i Intéző Bizottság és a Fertő-tó K u t a t ó T u d o m á n y o s Bizottság munkájáról. K ü l ö n cikkek foglalkoznak az épülő rakacavölgyi és a tervezett lázbérci tározóval. Hidrogeológiai vonatkozásban érdekes, gyakorlati eredményeket szolgáltat G e r b e r P á l ,,A t a t a b á n y a i barnakőszén medence karsztvíz t é r k é p e " című cikke. A cikkhez mellékelt t é r k é p az 1960. évvégi állapotot tükrözi. Érdekes kérdést vet fel P. V e n d 1 A n n a dr. : A budapesti melegvíz források fejlődéséről és helyzetváltozta t á s á r ó l í r t ismertetése. Dr. F e r e n c z K á r o l y a mongóliai m a g y a r vízkutató és kútfúró expedíció értékes munkájáról számol be. Az első szám t a r t a l m á b ó l még sok értékes és igen érdekes cikket sorolhatnánk fel. Ö r ö m m e l tölt el b e n n ü n k e t az a lehetőség is, hogy újabb szakmai k i a d v á n y indult meg, ahol a m a g y a r geológusok cikkei is napvilágot látnak. A k i a d v á n y n a k ez az igen szépen és változatosan szerkesztett első példánya népes olvasótábort fog biztosítani m a g á n a k — messze a Hidrológiai Társaság tagságán túl menően. A t ö b b m i n t száz gépelt oldalnak megfelelő, nyomdatechnikailag igen szépen kiállított, közel 50 oldal terjedelmű szöveg és az á b r á k a V I T U K I házinyomdájának, N é v a i J ó z s e f igazgatóhelyettes irányításával, gondos, szakmaszeretettel á t h a t o t t m u n k á j á t bizonyítja. E z az időszakos k i a d v á n y előreláthatóan negyedévenként fog megjelenni, de biztosak vagyunk benne, hogy az olvasókör a sűrűbb megjelenést is örömmel venné. R á s o n y i L. В a d g 1 e y, P. C : Structural Methods for the Exploration Geologist (Szerkezeti mód szerek a k u t a t ó geológus használatára). H a r p e r a n d Brothers, New York, 1959. A k ö n y v igen sok gyakorlatilag hasznosítható módszert, hasznos tanácsot ad a kutatógeológus, olajgeológus, geofizikus; b á n y a m é r n ö k és k u t a t ó m é r n ö k ö k számára. •Egyszerűen, világosan magyarázza meg a szerkezeti geológia összes ismert és gyakorlati lag használt módszerét. A szerző szemléletesen m u t a t j a be, hogy egy egyszerű szerkezeti p r o b l é m á t , amivel a kutatógeológus esetleg n a p o n t a találkozik, milyen sokféleképpen lehet m a g y a r á z n i és megoldani. Kellően világít r á a n n a k a fontosságára, hogy mennyire g o n d o s a n kell megválasztani a szerkezeti analízis szempontjából a helyzetnek legmeg felelőbb, legalkalmasabb módszert. A m a g a s a b b m a t e m a t i k a minimálisra van csökkentve, ellenben számtalan á b r a és egyszerű m a t e m a t i k a i levezetések magyarázzák a nehezebb ábrázoló geometriai kérdéseket. Mindez az olvasó h á r o m dimenzióban való gondolkozá s á n a k a fejlesztésére szolgál. A k ö n y v t a r t a l m a 41 feladat megoldása köré csoportosul. A legegyszerűbbtől — amilyen például dőlés, csapás meghatározása egy síkban elhelyezett h á r o m p o n t alap j á n — a nehezekig. F ö l d t a n i szelvény interpretációja, kőolaj, érckészlet számítási fela d a t o k vagy olyan komplex feladat, m i n t egy k a n a d a i terület, a Yellowknife körzet, teljes t e k t o n i k a i anaUzise, amelynek a megoldása a k ö n y v tartalomjegyzéke alapján, t ö b b ó r á t vesz igénybe. Az egyes feladatok a következőképpen tagolódnak: a feladat száma, rövid ismer tetése. A rendelkezésre álló adatok, térképek ismertetése. Meghatározandó feladat. H a s z n á l a n d ó módszer, illetve módszerek. Ezek előrebocsátása alapján teszi fel a szerző a kérdéseket. Minden feladatcsoporthoz alapos irodalomjegyzék társul. A feladatok alapjául minden esetben a szerző b ő t a p a s z t a l a t a i , nem elvont, k é p zeletbeli, h a n e m valóban meglevő földtani megoldásra v á r ó problémák szolgálnak. A szer z ő sok éves kutatógeológusi gyakorlattal rendelkező egyetemi t a n á r . Az egyes fejezetek többnyire önállóak, n e m szükséges az első fejezetnél kezdeni a könyvet.
352
Földtani
Közlöny,
XCI.
kötet, 3. füzet
A k ö n y v e t 329 ábra, ábra sorozat (mely folyamatosan m u t a t j a be egy szerkesztés megoldását), térkép és szelvény teszi szemléletessé. P r a k t i k u s táblázatok és 16 egész, oldalas légi fénykép, valamint részletes t á r g y m u t a t ó zárja a könyvet. Rásony i B e c k e r , F. H e r m a n : Oligocène plants from the Upper Ruby River Basin, southwestern Montana (Oligocén növények a felső R u b v River medencéből, délnyugat Mont a n á b a n ) . Geol. Soc. Amer. Memoir 82, p . 1 - 1 2 3 , Pts. 1 - 3 2 , New-York 1961. ' M o n t a n a állam délnyugati részében a Ruby-medence harmadidőszaki rétegeiből, 10 egymáshoz közeleső lelőhelyről ismerteti B e c k e r az előkerült fosszilis növénye ket, v a l a m i n t rovar- és h a l m a r a d v á n y o k a t . A R u b y flóra k o r á t a felsőoligocénbe helyezi, amellyel m a j d n e m azonos korúnak t a r t j a a Bridge Creek flórát és valamivel idősebbnek a Florissant flórát. A R u b y és a. Florissant flórákban a közös fajok alapján feltételezi, hogy a k é t flóra botanikailag egy egységes területnek a részeit képviseli. A R u b y flóra specieseinek 40%-a közös a középohgocén Florissant flóráéval Koloradóban, és 13%-a a fajoknak közös a késői felsőoligocén Bridge Creek flóra speciesekkel Oregonban, viszont csak 4,5%-a a fajoknak egyezik a középsőeocén Green River flóra elemeivel. A felsőoligocén R u b y River flóra 37 családba, 61 nemzetségbe sorolható, és 82. m e g h a t á r o z h a t ó fajt foglal magába. A n ö v é n y m a r a d v á n y o k k ö z ö t t 25 a leírt új fajok szászáma, és n é h á n y az incertae sedis között is szerepel. Megközelítőleg 12% a G y m n o spermae és 8 5 % az Angiospermae megoszlása a R u b y flórában. Az arcto-tertier és a madro-tertier flóra elemek egyenlő a r á n y b a n v a n n a k jelen. Az arcto-tertier n ö v é n y m a r a d ványok a R u b y flórában: Ailanthus, Cercidiphyllum, Dipteronia, Glyptostrobus, Holmskioldia, Koelreuteria, Metasequoia, Zelkova, Fagopsis, Populus crassa és néhány Quercus species. Szerző különböző asszociációkba próbálta csoportosítani a fosszilis növénymarad v á n y o k a t . A felsőoligocénben a folyóparti Cercidiphyllum-Fagopsis-Zelkova asszociációt a m a élő flórában az Alnus-Populus-Salix együttes képviseli. A R u b y flóra fosszilis m a r a d v á n y a i közül egyes fajok a felsőoligocén nedvesebb klímájára utalnak, n a g y o b b csapadékkal. Általában a hőmérséklet is melegebb volt, de n e m szélsőséges, a kiemelkedések viszont alacsonyabbak lehettek, m i n t a mai R u b y medencében. A szép kiállítású k ö n y v 32 tábláján k i t ű n ő fényképek szemléltetik a leírt fosszilis fajokat és az összehasonlításul felhasznált élő növényeket. Rásky B e c k e r , F. H e r m a n : The Tertiary Mormon Creek flora from the Upper Ruby River Basin in southwestern Montana. (Harmadidőszaki Mormon Creek flóra a felső R u b y folyó medencéjéből, délnyugat Montanában.) — Palaeontographica, Abt. В., Bd. 107, Lief. 4 - 6 , p. 8 3 - 1 2 6 , T a i 1 8 - 3 5 , S t u t t g a r t 1960. Az előkerült 400 fosszilis növényfajból csak 54 species volt meghatározható, ame lyek 45 genuszba és 34 famíliába n y e r t e k besorolást. A fosszilis növények legnagyobb része levélmaradvány, a termések száma kevesebb. Előkerültek Coleoptera, Diptera és Hymenopteva m a r a d v á n y o k is. A flóra és fauna m a r a d v á n y o k az alsóeocén legfelső szint jét jelzik. A G y m n o s p e r m á k a t egyetlen faj, a Glyptostrobus dakotensis képviseli. Ugyancsak egyetlen faj, a Cyperacites angustifolius képviseli az egyszíkűeket. A zsurlók közül a z Equisetum arcticum fordul csak elő. A fenyők ritkák, pálmák m a r a d v á n y a egyáltalán n e m került elő. A kétszikűek 51 fajjal szerepelnek. A kétszikűek közül gyakoriak: Salix, Populus, Cercidiphyllum és Quercus fajok. T ö b b családot csak egy-egy faj képvisel. Szerző a Mormon Creek flórát florisztikailag a Wilcox (alsóeocén) és a Chalk Bluff (középeocén alja) flórákkal hasonlította össze, és sztratigráfiai vonatkozásban a k é t flóra közé helyezte: az alsóeocén tetejére. A Mormon Creek flórából leírt fajok általában az alsóés középsőeocénből ismertek, és közülük csak kevés faj nyúlik fel a felsőeocénbe is. A m a élő fajokkal való összehasonlítás u t á n megállapította, hogy általában sok az ázsiai fajok kal való rokonsági kapcsolat. Valószínűnek tartja, hogy a flóra mérsékelt klímát igénylő elemei a m a g a s a b b kiemelkedéseken éltek, míg a szubtrópusi klímát igénylő elemek az alacsonyabb és melegebb síkvidéki területeket foglalták el. KI ím я g ö r h e szerkesztéssel m u t a t j a be B e c k e r az Egyesült Államok n y u g a t i részén (40° —50° é .sz. között) a z eocén- és oligocénben feltételezett hőmérsékletet a m e g h a t á r o z o t t fossziliák alapján. 18 t á b l á n k i t ű n ő fényképekkel és kitűnően sikerült vonalas rajzokkal is szemlél teti a leírásra került fosszilis m a r a d v á n y o k a t . Rásky
Hírek,
ismertetések
353
В о л ф с о н Ф. И. — Л у к и н Л. И. и д р. Основные вопросы и методы изучения структур рудных полей и месторождений. (Ercmezők és érctelepek szerkezeti t a n u l m á n y o z á s á n a k alapkérdései és módszerei.) Инст. Геологии рудных месторож дений А. H. СССР. Изд. Лит. по геологии и охране недр. Москва, 1960. pp. 1—624. Az ércföldtan legkiválóbb szovjet k u t a t ó i alkotják azt a 25 t a g ú szerzői kollektívát, melynek tollából igen érdekes, az é r c k u t a t á s legfontosabb és legnehezebb kérdéseit újsze rűen megvilágító kézikönyv l á t o t t napvilágot. A m u n k a első része a k u t a t á s módszereit tárgyalja, a második rész egyes érctelepek példáin m u t a t j a be az elvek és módszerek alkal mazását. A k ö n y v kiváló példája annak, hogyan lehet egy ennyire specializált tárgykört, szerves egységben, a prakticizmus hibája nélkül, széleskörű tudományossággal, élvezetes, világos és szemléletes tálalásban b e m u t a t n i . A m u n k á n magas t u d o m á n y o s színvonala, mellett is érezhető, h o g y írói gyakorlati szakemberek; tárgyalásán, példáin pontos, biz toskezű kutatásvezetés és az élettel való szoros kapcsolat tükröződik. A tárgyalásban a részletes ércföldtani térképezés vezérvonala köré csoportosítva ismerjük meg az érces összletek és érctestek szerkezeti elemzésének problémáit, a terület szerkezeti és felépítés b e n sajátosságai szerint tagolva. Mind a közvetlen, m i n d a k ö z v e t e t t (légifényképezés, mikroszerkezetelemzés, geofizika) módszerek alkalmazása ú j , eredeti példákon kerül b e m u t a t á s r a m i n d e n megszokott kézikönyvi sablontól eltérően. A második rész p é l d a t á r a igen ügyes kézzel válogatott gyűjtemény, az i s m e r t e t e t t telepek mindegyike a Szovjetunió egy-egy érdekes, modern szemléletben eddig alig t á r gyalt ércesedése, melyek együttese a k u t a t á s minden problémáját találóan szemlélteti. A k ö n y v á b r a a n y a g a szép, könnyen á t t e k i n t h e t ő , a megértést n a g y m é r t é k b e n meg könnyíti. P an t ó K e z d i Á. : Talajmechanikai praktikum. Egyetemi t a n k ö n v v . T a n k ö n y v k i a d ó , 1961. 208 oldal. A hazai és külföldi talajmechanikai vizsgálatokat ismerteti K e z d i Árpád m o s t megjelent könyve. A k ö n y v célja kettős: egyrészt az egyetemi oktatáshoz segéd k ö n y v , másrészt a hazai laboratóriumok m a még sokszor eltérő vizsgálati módszereit igyekszik összehangolni és az egységes munkamódszerek k i a l a k í t á s á t elősegíteni. A könyv e l s ő r é s z e a laboratóriumi vizsgálatokat tárgyalja. Ismertetése a teljességre törekszik, igen alapos és szabatos. Ábraanyaga is igen szemléltető. Hiányol h a t ó a fajsúlymeghatározás kapcsán a gyakorlatban újabban előnyösen alkalmazott légpiknométeres eljárás kihagyása és az, hogy a meghatározások hibaforrásaival és azok kiküszöbölésével viszonylag keveset foglalkozik. A szemcsenagyság meghatározásnál csak az areométeres módszert ismerteti. I t t a koagulálás elleni védekezés, a kémiai h a t á s o k figyelembevétele bővebb tárgyalást érde m e l t volna. A szilárdságvizsgálat-fejezetben a húzó-hajlító vizsgálatok teljes e l m a r a d á s á t h i á n y n a k érezzük, t a l á n a m a m á r kissé t ú l h a l a d o t t n a k t e k i n t h e t ő összenyomódási (kompressziós) vizsgálat lerövidítése á r á n is helyet kellett volna kapniuk. A m á s o d i k r é s z a m u n k a h e l y i vizsgálatokat tárgyalja. E z a fejezet példa m u t a t ó módon foglalja össze a hazai fejlődés szempontjából kívánatos, de m a m é g nagyobbrészt csak kísérletileg alkalmazott módszereket. A felsorolt kisebb észrevételek a k ö n y v értékét és használhatóságát egyáltalában n e m csökkentik. Meggyőződésünk, hogy m i n d egyetemi, m i n d gyakorlati célra kiválóan használható lesz. A t a r t a l m i részeken túlmenően tetszetős kiállítása külön dicséretet érde mel, a legszebb külföldi k i a d v á n y o k k a l is felveszi a versenyt. S z i l v á g y i I. M i c h a l K r a j c i k : Priemyselná televizia v geológii (Ipari televízió a geológia b a n ) . Geologicky p r u z k u m , 1960. 5. sz. ' Örömmel üdvözölhetjük a Csehszlovák T u d o m á n y o s Műszaki Társaság kezdemé nyezését, amely a televíziót — n e m kevés kezdeti sikerrel — a geológia szolgálatába igyek szik állítani. A p r o b l é m á v a l közelebbről a bratislavai Technika H á z a foglalkozik, ahol a fúrólyukak vizsgálatához alkalmazható televíziós készülék prototípusát a l a k í t o t t á k ki. A készülék a televíziós kocsiból és a televíziós szondából áll. A vizsgálat lefolyta t á s a a szondának a fúrólyukba való lassú lebocsátásával történik. Ahogy a szonda lefelé halad, a lyuk képe a televíziós kocsiban levő képernyőn kinagyítva megjelenik a geológus, előtt.
Földtani
354
Közlöny,
XCI.
kötet, 3. füzet
Az érdekesebb rétegszakaszokból fényképfelvételek is készíthetők. Észleléseit a geológus magnetofon szalagra mondja, amely később írásbeli dokumentációba áttehető. A s z o n d á b a n levő forgatható t ü k ö r lehetővé teszi a fúrólyuk körszelvényének teljes leképzését. E z n a g y előny, m e r t így kavernák, karsztos üregek szegélyeinek pontos meg h a t á r o z á s á r a is m ó d nyílik. A képernyőn megjelenő k é p nélkülözi a h a r m a d i k dimenziót, de a közlemény szerint ez számítással kiküszöbölhető. A televíziós készülékkel az Őrlik-várán mélyített fúrás kiértékeléséről — m i n t első kísérletről — M i 1 о s S t e p á n e k ugyanebben a folyóiratban „Televíziós szondákkal végrehajtott első kísérletek" c. (Prvni zkousky h u s t o t y vrtnej siete) a l a t t számol be. E fúrást műszaki célból granodioritban magfúrással mélyítették. A magnyerés 9 5 % volt. A kifúrt anyagot a szokásos geológiai módszerekkel feldolgozták. A sűrűn repe dezett m a g o k szétestek, és igy azokon a repedések helyzete nehezen volt észlelhető. A televíziós szonda segítségével a kőzetrepedések i r á n y á t , azok n y i t o t t vagy k i t ö l t ö t t voltát p o n t o s a n meg t u d t á k állapítani. Egyelőre széleskörű kísérletek s t á d i u m á b a n v a n ez az ú j , de mindenesetre nagy jövőjű vizsgálati módszer. Reméljük, hogy ez az eljárás a geológusok s z á m á r a lehetővé teszi, hogy az eddiginél könnyebben „nézhessenek a F ö l d belsejébe". M o l n á r J.
К r y n i n e , P.
D.: On the a n t i q u i t y of „ S e d i m e n t a t i o n " a n d h y d r o l o g y (Az „ ü l e d é k
képződés" és a hidrológia antikvitása). — Bulletin of t h e Geol. Soc. of America, vol. 7 1 . No. 11. p p . 1 7 2 1 - 1 7 2 6 . 1960. A szerző a rövid t a n u l m á n y b a n h á r o m ógörög filozófustól közöl egy-egy rövid szemelvényt, olyan részleteket, amelyekre eddig n e m figyeltek fel a földtan történetírói. Az első, D e m o k r i t o s z t ó l származó töredék a tengerparti kavicsok alak szerinti elrendeződését, m a i nyelven a törmelékes üledékek alakszerinti osztályozottságát m o n d j a el világos és mai szemmel is szabatos formában. A második szemelvény A r i s z t o t e l é s z Mechanicá-jából való. A tengerpart kavicsainak k o p t a t á s á t magyarázza, a t á r g y n a k igen dinamikus megközelítésével részle tezve a folyamatot, a m i n t a m e g n y ú l t a b b alakú kavics nagyobb rádiuszánál fogva nagyobb sebességgel forduló — középponttól legtávolabb eső — része az erősebb ütközés követ keztében törvényszerűleg letörik. A kavicsoknak t e h á t a tengerparton szükségszerűen gömbölyűekké kell válniok, n o h a „eredetileg kődarabokból és kagylókból formálódtak, amelyek a l a k j u k a t t e k i n t v e m e g n y ú l t a k " . A h a r m a d i k idézetet a szerző P l a t ó n Kritias című dialógusából közli. Közbe vetőleg meg kell jegyezni, hogy P l a t ó n t ó l a t e r m é s z e t t u d o m á n y o k gyökereinek k u t a tói á l t a l á b a n idegenkedtek, így a földtan történetében ez a kiváló stílusú filozófus n e m k a p o t t helyet. N a p j a i n k b a n k é t Nobel-díjas fizikus — S c h r ö d i n g e r E . és H e i s e n b e r g W . — n y ú l t vissza az antik görög filozófiához, hogy a fizika m a i túlspecializálódásához és szétdarabolódásához vezető ú t o n elveszett alapvető elveket rendre meg keresse. Az u t ó b b i — t a l á n kissé túlozva — a szubnukleáris fizika védőszentjének nyilvá nította P l a t ó n t . Az idézet k i t ű n ő stílusú leírásában P l a t ó n az a n t i k Görögország felszínének változásait boncolgatja a dialógus időpontja előtti 9000 év folyamán. Megragadja a figyel m e t az esővíz lemosásának és az ebből keletkezett üledék létrejöttének szabatos leírása és az éghajlati és felszíni feltételeknek az előzőkre gyakorolt h a t á s a . A források és folyók eredetére vonatkozóan helyesen következtet, a m i t különösképpen k i kell hangsúlyozni, hogy ellensúlyozzuk P l a t ó n n a k a Timaeusban kifejtett és széltében ismert, az előb biekkel homlokegyenest ellenkező leírása n y o m á n keletkezett lekicsinylést. A szerző r á m u t a t , hogy a P l a t ó n n á l lefektetett k é t ellentétes nézetből, A r i s z t o t e l é s z t é s V i t r u v i u s t kivéve, a későbbiek biztos kézzel r a g a d t á k ki a rosszabbat, és kifejlesz t e t t é k belőle az alvilág К i r с h e r Athanasiusszal betetőzött modelljeinek sokaságát. Az egyetlen — a Kritiashoz közeledő — nézet L e o n a r d o d a V i n c i jegyzetei ből ismeretes. ' A szerző végül javasolja, hogy D e m o k r i t o s z , P l a t ó n és A r i s z t o t e l é s z m u n k á i n a k újratanulmányozásával végre kell hajtani azt a fizika és filozófia terén m á r elkezdett pókhálózást, ami az első földtani megfigyeléseket és a L y e 11 előtti •összegezéseket lesz h i v a t v a napvilágra hozni. К asz a p
Hírek,
isnertetések
355
M u i r - W o o d , H. — C o o p e r , G. A.: Morphology, classification and life habits of the Productoidea (Brachiopoda) — (A Productoideák [Brachiopodal a l a k t a n a , osztá lyozása és életmódja). Geol. Soc. A., Memoir 81, 1960. 433 oldal. A k é t szerző az alrend átfogó revízióját adja. A részletes terminológia, v a l a m i n t a külső és belső a l a k t a n b e h a t ó tárgyalása u t á n 7 oldalon foglalkoznak az életmóddal. Saj nos, ez a rész bizonyos csalódást okoz. Ugyanis kizárólag k é t problémával foglalkozik: az állat rögzltettségével és táplálkozásmódjával. Az első szempont szerint h á r o m csoport k ü l ö n b ö z t e t h e t ő meg: egész egyedi életük folyamán helyhezkötött, az egyedfejlődés során felszabaduló és mindvégig szabadon élő alakok. A táplálkozás úgy t ö r t é n t , m i n t a m a élő B r a c h i o p o d á k n á l ; valószínűtlen a tüskéken á t feltételezett táplálékfelvétel. — K á r , hogy a k ö r n y e z e t egyes tényezői említésre sem kerültek ebben a részben. A szerzők a Productoi d e á k ősét a Leptaenisca rokonsági körében vélik megtalálni, és k é t fő fejlődési v o n a l a t k ü l ö n b ö z t e t n e k m e g (Strophalosiacea és Productacea). — A rendszerezést t ö r t é n e t i bevezetéssel kezdik, és nagy figyelmet fordítanak a homeomorfia jelenségének elemzésére. A m u n k a t ú l n y o m ó részét a leíró rendszertani fejezet alkotja. Jóllehet kiterjed az összes leírt genuszokra és azok rétegtani elterjedésére, a monográfia n e m t a r t igényt teljességre, különösen az újabb szovjet és kínai irodalom tekintetében. A m ű v e t n é h á n y szövegközti á b r a és t á b l á z a t mellett 135 t á b l a illusztrálja. ifj. D u d i e h S t o i e а, С. — M a n i l i c i , V. — F i 1 i p e s с u, M. — С о r b u, M.: Practica geologlca (Földtani p r a k t i k u m ) . Bukarest. Technikai K i a d ó , 1960. 254 oldal. 131 ábra. A h á r o m k ö t e t r e tervezett m u n k á n a k ez az első része. A m á s o d i k k ö t e t az egyéb k u t a t á s i módszereket, a h a r m a d i k kizárólag a mélyfúrási k u t a t ó m ó d s z e r e k e t kívánja tárgyalni. J e l e n m u n k a m a g á b a n foglalja m i n d a z o k a t a földtani vizsgálati módszereket, amelyek a hasznosítható földkéregben nyersanyagok felismerésére és k u t a t á s á r a szüksé gesek: a tervezést, a területen való előkészítést, a külszíni m u n k á l a t o k vezetését és kivi telezését, a laboratóriumi és irodai m u n k á k megszervezését. A k ö n y v első része foglalkozik azokkal a földtani k u t a t á s i módszerekkel, amelyek a térképezés, fúrások, bányászati m u n k á l a t o k , fémes és nemfémes ásványok, valamint n e g y e d k o r i üledékek k u t a t á s a alapján t ö r t é n n e k . A k ö n y v második része ásványok és szénhidrogének k u t a t á s á r a vonatkozik geo k é m i a i módszerekkel. A m u n k a hasznos segítője a geológusoknak, geológus mérnököknek és techniku s o k n a k , v a l a m i n t az ilyen jellegű hallgatóknak is. Magyar szakirodalmunkból az ilyen t á r g y ú k ö n y v hiányzik s évek óta várjuk. Вn é H. M. С т р а х о в : Основы теории литогенеза. (N. M. Sztrahov: A kőzetképződést elméleti alapjai.) A Sz. U . T u d . Akadémiájának kiadásában, Moszkva, 1960. — A tervezett h á r o m k ö t e t b ő l megjelent k e t t ő ; 212 + 574 oldal. „Jelenleg az üledékes kőzetek k ő z e t t a n á n a k legfontosabb feladata a rendelkezésre álló és állandóan növekvő a d a t h a l m a z t az üledékképződés általános elméletébe foglalni, azaz megérteni az üledékfelhalmozódást m i n t törvényszerűen fejlődő földtörténeti f o l y a m a t o t . " Miközben alapvető, legcélravezetőbb ú t ennek elérésére az összehason lító — litológiai k u t a t á s o k ú t j a " . S z t r a h o v 1945-ben így fogalmazta meg elképzelését a litológiai kérdésekkel kapcsolatos munkáról. T ö b b m i n t h á r o m évtizedes, eredményekben bővelkedő, k u t a t ó m u n k á s s á g á n a k középpontjában az üledékes kőzetképződés összehasonlító-litológiai elméletének többoldalú megoldása állt (szemben az üledékes differenciáció elméletével). A megjelent monográfia ezen m u n k a során elvégzett korszerűen sokoldalú természeti megfigyelések, laboratóriumi körülmények k ö z ö t t végrehajtott vizsgálatok és nagy számú, kritikusan kiválasztott irodalmi a d a t összefogott eredménye. A k ö n y v a kőzetkép ződés szakaszaira vonatkozó, jól kiválasztott bizonyító a d a t o k a t és megbízható össze hasonlítások h a l m a z á t t a r t a l m a z z a anélkül, hogy t ú l lenne terhelve részletekkel. A szerző m i n d e z e k e t célszerűen, a szükséghez mérten, a levont következtetések bizonyításaként és a meggyőző érvelés érdekében adja közkézre. A monográfia első k ö t e t é b e n az üledékes kőzetek képződésének szakaszait a t ö r t é nés sorrendjében tárgyalja; az anyagok mozgásba jövetele -»• vándorlása -> üledékgyűjt ő b e j u t á s a és lerakódása ->• üledékek kőzetté válása. Minden egyes szakasznak külön fejezetet szentel. Ezek közül különösen kiemelendő a legutóbbi évek k u t a t á s i eredményei n e k alapján t á r g y a l t anyagszállítás és az eközben létrejövő differenciálódás folyamatának újszerű felfogása, melyben az egyes elemek migrációképességét azok fiziko-kémiai saját ságán kívül a fizikai-földrajzi körülményektől függő változójaként m u t a t j a ki.
356
Földtani
Közlöny,
XCI.
kötet, 3. füzet
Az üledékképződés összefüggéseinek és előfeltételeinek k i m u t a t á s a u t á n általános jelentőségű, elméletileg kiválóan megalapozott megállapításokra j u t a kőzettéválás és a másodlagos változások fiziko-kémiai lényegével kapcsolatban; miközben t ö b b , az iroda lomban is elterjedt kőzettani fogalmat is tisztáz. Az üledékes kőzetek nedves klíma alatti kialakulásának folyamatát és t o v á b b i változásait sorrendben az alábbi szakaszokra, osztja: szedimentogenezis, diagenezis (együttvéve a litogenezis). katagenezis, protometamorfózis (együttvéve metagenezis). A különböző fizikai-földrajzi feltételektől függő, egymásba fokozatosan átmenő, S z t r a h о V által elkülönített, négy ö n m a g á b a n különálló: nedves (humid), jeges-,, száraz- (arid) klímában létrejövő és effuzív-üledékes kőzetképződési típust jellemez. Legnagyobb figyelmet a legelterjedtebb és legjobban tanulmányozott, nedves klímakörülmények között létrejött kőzetek keletkezési feltételeinek ismertetésére fordítja, melynek keretein belül litológiai kérdéseket is érint. A kőzetképződést a földkéreg főszerkezeti elemeinek t ü k r é b e n is tárgyalja, ami egyenes folyománya, sőt eredménye vizsgálati módszereinek és k u t a t á s i szemléletének. A k ö n y v méreteihez mérten aránylag röviden foglalkozik a jég munkája által l é t r e hozott és a száraz klímában létrejövő üledékes kőzetek képződésével. Eredeti szemlélet tel bizonyítja azok szükségszerinti megkülönböztetését, melyek m i n t típusok végsősoron a Földnek m i n t égitestnek általános csillagászati okokra visszavezethető elkerülhetetlen velejárói. Hiányérzetet hagyó rövidséggel ismerteti az általa h á r o m fő csoportra o s z t o t t , a klimatikus típusok közé intrazonálisan beépülve felhalmozódó, effuzív-üledékes kőzetek keletkezését a vulkáni működés folyamatának kizárólagos vagy uralkodó mértékben alá v e t e t t területeken. Az első kötet utolsó fejezetében 13 világtérképen a Föld proterozoikum u t á n i fej lődéstörténetében a változó elhelyezkedésű, főbb éghajlati övek b e m u t a t á s á n kívül fel t ü n t e t i az azok által elsősorban befolyásolt főbb üledéktípusok és a legfontosabb üledékes ércek elterjedését, mely egyben az u t ó b b i a k klímától és földrajzi feltételektől függő meg közelítő provinciáit is jelenti. Paleoklimatológiai következtetéseit széleskörű kőzettani bélyegek ismeretanyagából vonja le, csaknem teljesen mellőzve az őslénytani adatokat. Azon célját, mely szerint a klímától és fizikai-földrajzi feltételektől függő üledéktípusok elosztását, a földkerekség általános fejlődésével fennálló, m e g b o n t h a t a t l a n egységes k a p csolatát, valamint a fejlődés megfordíthatatlan jellegét kimutassa — teljes mértékben eléri. A I I . kötetben részletesen analizálja az egyes elemek elterjedésének és felhalmozó dásának törvényszerűségeit főleg a nedves klímájú övek képződményeiben. Különös figyelmet fordít eközben az Al—Fe—Mn ércek, kőszén és égőpala, foszforitok, karbonátos és szilikátos kőzetek anyagi összetételének, képződési körülményeinek megvilágítására és azok, v a l a m i n t a kis koncentrációban megjelenő elemek elterjedésének törvényszerfiségére az egykorú tektonikai nagyszerkezeteken és a befogadó üledékes összleteken belül. Mivel az u t ó b b i a k az ércfelhalmozódás geokémiai h á t t e r é t adják meg, az érintett kérdések t á r gyalása geokémiai és fiziko-kémiai a d a t o k széleskörű bevonásával t ö r t é n t , így e m u n k a jelentős mértékben geokémiai jelleget is öltött. A kőzetalkotórészek szállítását, felhalmozódását és az elegyrészek egymáshoz v a l ó viszonyát m i n d mechanikai, m i n d kémiai oldalról tárgyalja, alátámasztva számos bizo n y í t ó erejű, m a i üledékgyűjtőben végzett vizsgálati eredmény térképes anyagának fel használásával. Az üledékes kőzetek geokémiájában újszerű felfogásban veszi vizsgálat alá az AI—Fe —Mn triád genezisét, ércfelhalmozódását és a nedves klímaövön belüli eloszlását. Az előbbi elemcsoporthoz hasonlóan a P —CaCÖ —MgC0 —Si0 n e m fémes t e t r á d egyedeinek felhalmozódási körülményein kívül részletesen ismerteti az egyedek egymásközötti facialis és genetikus viszonyait a nedves klímaövben, miközben a karboná t o s és kovás kőzetek példájával i t t is bizonyítja a föld fejlődéstörténetében k i m u t a t h a t ó , megfordíthatatlan fejlődést. Az összehasonlító-litológiai vizsgálati felfogás b ő lehetősé get a d o t t a szerzőnek a földtörténet folyamán k i m u t a t h a t ó organikus anyagfelhalmozódás típusainak részletes vizsgálatára és elterjedésére az egyes jellemző korokban a klimatikus és nagyszerkezeti viszonyoktól függően. E z e n k ö t e t zárófejezeteiben t ö b b m i n t 50 oldalt szentel az üledékgyűjtők felhalmozódott a n y a g á b a n m i n t fiziko-kémiai rendszerben leját szódó folyamatok ismertetésére. Ezen belül a legfőbb súlyt a diagenezis során lejátszódókémiai folyamatokra és ásványképződésekre helyezi. Összefoglalva, ez a méltó kiállítású, h a t a l m a s ismeretanyagot összefogó és egyben az üledékképződéssel kapcsolatos irodalomban egyedülálló összefoglaló monográfia, min den bizonnyal hosszú éveken keresztül egzakt adataival nélkülözhetetlen forrásmunkája, dialektikus szemléletével és modern vizsgálati módszereivel tanítója lesz az üledékes kőze tek képződési folyamatait t a n u l m á n y o z ó k u t a t ó k n a k . Virágh Károly 3
3
2
