Hírek Európából. Herczog Edittől. Kedves Olvasó! Herczog Edit európai parlamenti képviselő hírlevele október 11

Herczog Edit európai parlamenti képviselő hírlevele

2013. október 11.

Hírek Európából Herczog Edittől


2013. október 11.

Kedves Olvasó! érték (7°C a középső polcon mérve és -18°C a fagyasztóban), az máris 12 százalékkal növeli az áramfelhasználást. Ha ezt az Unió összes ilyen berendezésére vetítjük, máris évente egymilliárd eurónál járunk! És ez még mindig csak egyetlen a háztartási gépek sorában.

Személyesen Orbán Viktortól hallottuk, hogy 2014 a rezsiharc éve lesz. Szeretném röviden körüljárni az energiahatékonyság és a költségek kérdését, mert rendkívül sok sületlenséget olvasni a jobboldali sajtóban. Az éppen aktuális világmagyarázat szerint a gonosz energiacégek extraprofitot zsebelnek be a fogyasztóktól, akik teljesen kiszolgáltatottak, és csak a kormány hősies beavatkozásában bízhatnak.

Az európai baloldal is meghirdette, mely témákra szeretne fókuszálni a kampányban. Ezek sokkal inkább valódi, az embereket érintő ügyek, mint Orbán Viktor hamisan csengő mondatai. Az erősödő Európa-ellenességgel, a főleg a fiatalokat sújtó munkanélküliséggel, a jobboldal értelmetlen gazdasági megszorításai helyett ajánlott gazdaságélénkítés megoldásaival foglalkozunk az S&D frakció kampányában. Eddig azok viselték ugyanis a válság terheinek javát, akik a legkevésbé tehettek róla, és akik a legkiszolgáltatottabbak: a kiskeresetűek, a fiatalok és a nők. Ha felidézzük a számtalan Matolcsy-csomagot, a jómódúakat preferáló egykulcsos adót, a közszolgáltatások visszafejlesztését és a gyávák fegyverét, az Európa-ellenességet, akkor látható: idehaza is igencsak aktuálisak ezek a kérdések. Az európai baloldal egyenesen „Európa újraindításáról” (Relauncing Europe) beszél. Indítsuk újra Magyarországot is!

A valóság ettől igencsak messze esik. Az energia árának a kétharmada eleve az állam kaszájába folyik be. Erről mintha megfeledkeznének a jobboldalon. Másrészt, az energiacégek már évek óta nem abban érdekeltek, hogy nyakra-főre minél többet szolgáltassanak az embereknek. Eszembe jutott Dr. Werner Brinker előadása még 2011-ből. A német RWE gáz- és áramszolgáltató első embere egy strasbourgi munkaebéden hívta fel a figyelmet: üzleti modelljükben a felhasználási hatékonyság javítása is fontos cél, és az energetikai tanácsadás szerves része a vállalatok profiljának. Egy hűtőszekrény évente 2050 eurónyi áramot fogyaszt – fejtegette akkor Brinker. Majd költői kérdést tett fel a jelenlévőknek: tudják-e, hogy a hűtőszekrényük otthon éppen dolgozik, vagy csak tartja a hőmérsékletet? Tudják-e, hogy hány fok van a középső polcán? A teremben mindenki hallgatott. A csend pedig tovább mélyült, amikor a cégvezető elmondta, ha a hűtőnk akár csak két fokkal is hidegebb, mint az optimális

Kötelességem végül szólni arról, hogy a jobboldali média az elmúlt napokban felkapta az európai parlamenti listára benyújtott 14 oldalas pályázatom egyik bekezdését, amely az ún. Tavares-jelentésről szól. Megerősítem, hogy követve a pártelnökség utasítását azon dolgozott valamennyi szocialista EP-képviselő, saját eszköz- és kapcsolatrendszerét, pozícióját felhasználva, hogy a magyar embereket sújtó szankciók kikerüljenek a jelentéstervezetből. Ez sikerült. A jelentés fordulatot jelent az Unióban, mert az EP felállít egy olyan monitoringrészleget, amelynek feladata az uniós alapszerződés betartásának figyelemmel kisérése lesz. A Népszavában megjelent interjúban (5. oldal) részletesebben szólok erről.

1.


2013. október 11.

Az info-kommunikációs robbanás az új évszázad villamosítása Európa lemaradása kritikussá vált az info-kommunikációs ágazatban az Egyesült Államok és egyes kelet-ázsiai országok mögött. Ez volt a fő üzenete az Európai Parlament Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottsága (ITRE) szeptember 25-i ülésén tartott vitának. Az alkalomnak külön súlyt kölcsönzött, hogy a brüsszeli Bizottság képviselője itt ismertette a parlamenti képviselőkkel saját helyzetértékelésüket. Sajnos, magam se tudnék vitába szállni az elhangzottakkal. Miközben az Egyesült Államokban a mobilkapcsolatok fele, Japánban és Dél-Koreában pedig negyven százaléka 4G (LTE) sebességű, addig az öreg kontinensen a telefonok alig 6 százaléka kapcsolódik ilyen hálózatokhoz. Az Európai Unió egyes tagállamaiban óriási különbségek vannak a telefonálás és internethasználat díjaiban. A távközlési infrastruktúra javarészt még ma is az országhatárokat követi, és ez nem csak a költségcsökkentés gátja, de a hálózat- és szolgáltatás-fejlesztésé is. A széttagoltság nem csak gyengébb szolgáltatási színvonalat, egyes országokban blokkolt, elérhetetlen alkalmazásokat, de drágább fogyasztói díjakat is eredményez. Az ágazatban a beruházások üteme lassú Európában, és ez beavatkozás nélkül aligha változik, hiszen az itteni telekom vállalatok az internetezés és az okostelefonok robbanásszerű terjedése ellenére is alig termelnek profitot. A piaci szereplőknek az országhatárok átlépése sokszor komoly fejtörést okoz, hiszen nincsenek egységes iparági szabályok, standardok. A fogyasztóvédelem szabályai ugyanígy eltérnek tagállamról tagállamra. Bürokratikus eljárások akadályozzák a fejlesztéseket. Az Unió Digitális menetrendje (Digital Agenda), a növekedés útjában álló korlátok, határok lebontását szolgáló lépések ütemterve. Az Európai Bizottság stratégiája tartalmazza többek között az engedélyezési és felügyeleti hatáskörök közösségi szintű harmonizációját és egyszerűsítését, a fogyasztói jogok összehangolt védelmét, a telefonos és adatforgalmazási roaming díjak eltörlését és közös technológiai standardok bevezetését. Mindez olcsóbb és kényelmesebb telefonálást, internetezést hoz, és segítséget ad az új technológiára építő vállalkozásoknak a munkahelyteremtéshez. A hatásában csak a száz évvel ezelőtti villamosításhoz fogható technológiai ugrás alapvetően rajzolja újra a világgazdasági erőviszonyokat. Képviselőként a Digitális menetrend egyik fontos fejezetének, a szélessávú internethálózatok fejlesztésének jelentéstevője vagyok, így jó rálátásom van erre a területre. A bizottsági ülésen igyekeztem mindenki számára hangsúlyozni, hogy nem csak a tempón kell gyorsítanunk. Az is létkérdés, hogy a digitális kommunikáció vívmányait a korábban mellőzött fogyasztói csoportok is élvezhessék. Így különösen fontos a vidéki, rurális környékek bekapcsolása a fejlődésbe. A kis- és középvállalkozások szempontjait is érvényesíteni kell az intézkedések során. Azt is meg kell vizsgálni, hogyan tehetjük jobbá a közszolgáltatásokat – az elektronikus iskolai naplótól a hivatali ügyintézésig. A statisztikák fontosak, de a legfontosabb, hogy az emberek és a vállalatok minél többet profitáljanak a fejlődésből! 2.


2013. október 11.

Az euro-szkeptikusok kihullottak, Merkel újrázhat Németországban A hírlevél „lapzártájakor” még nyitott kérdés, hogy milyen koalíció vezeti Németországot a következő években, de az már biztos, hogy van okunk örülni: a legerősebb európai gazdaságot az unió-párti Angela Merkel kormányozhatja tovább. Bár a baloldali pártok együttesen többségben vannak a parlamentben, a zöldek és a szociáldemokraták már jelezték: nem hajlandóak koalíciót alakítani a radikálisabb irányt képviselő Balpárttal (Die Linke). Így a legtöbb voksot elnyerő kereszténydemokraták vezethetik a kormányt. Láttuk, hallottuk, hogy Orbán Viktor – kicsit zavarodottan ugyan – gratulált a német kereszténydemokratáknak. Azt azonban tudnunk kell, hogy a néven kívül kevés hasonlóság van a német jobbközép párt és a jelenlegi magyar kormányerők között. Angela Merkel a szöges ellentéte a nálunk mostanában dívó kormányzati stílusnak. Nem csak képes és kész a párbeszédre az ellenzékével, de díszvendégként felszólalt a szociáldemokraták százéves jubileumi kongresszusán is. El tudjuk ezt képzelni Magyarországon? Végül, de nem utolsósorban, érdemes arra is felfigyelni, hogy a német választások az Unióban kételkedők újabb vereségét hozták. A németek – a legnagyobb befizetők a közös kasszába – egyértelműen hisznek abban, hogy kontinensünk országainak sorsa összefonódik, közös európai értékek és érdekek mentén kell keresnünk boldogulásunkat!

Indul a kampány! Szeptember közepén az Európai Parlament hivatalosan is megkezdte a felkészülést, a polgárok tájékoztatását a jövő évi választásokról. A 28 tagállam kormányát tömörítő Tanács, és a leginkább egy szakértői kormányra emlékeztető Bizottság mellett az Európai Parlament képviseli a demokráciát, a népszuverenitást. Ismert és részben jogos aggodalom, hogy „az Unió túl megfoghatatlan a polgárok számára”. Épp a Parlament és a parlamenti választások azok, amelyek lehetővé teszik, hogy a választók közvetlenül is részt vegyenek a kontinens sorsának alakításában. Ennek tudatosítása közös érdeke minden politikai erőnek. Nem is meglepő tehát, hogy a tájékoztató kampány kezdetét egy bal- és egy jobboldali képviselőtársam közösen hirdette meg. Első szakaszában, amely a „Vedd észre. Tégy érte. Légy része” nevet kapta, az Európai Parlament szerepét és új jogköreit szeretnénk elmagyarázni minél több választónak. A kezdeményezés a tervek szerint nem csak a jövő május végi választásig tart, de egészen az új Bizottság beiktatásáig igyekszünk hiteles és közérthető tájékoztatást nyújtani. Az Európai Parlament egyre fontosabb jogköröket gyakorol, és az emberek mindennapjait érintő kérdésekben dönt. Fontos, hogy minél többen lássák, érezzék: szavazatuknak súlya van! 3.

Martin Schulz a baloldal jelöltje A nagy európai pártok közül elsőként a Szocialista és Demokrata (S&D) Frakció nevezte meg jelöltjét az Európai Bizottság élére. Képviselőtársaimmal Martin Schulzot, a Parlament jelenlegi elnökét javasoljuk az „Unió kormányaként” működő Bizottság élére 2014-től. - Az Európai Szocialista Párt tagjaként a szocialisták és demokraták frakciójának joga és kötelessége szerepet vállalni a jelölési folyamatban. Martin Schulz a természetes választásunk, mert kiáll európai csoportunk progresszív eszméi mellett” – fogalmazott Hannes Swoboda, frakcióvezető.


2013. október 11.

Közmeghallgatás a szélessávú internethálózatokról Az Európai Bizottság és az Európai Parlament közös intézkedéscsomagot állít össze, amivel felgyorsítható a gyors és szupergyors internetvezetékek kiépítése. A témának én vagyok a jelentéstevője, tehát miután sikerül levezényelni az egyeztetési folyamatokat, és beépíteni a felmerült javaslatokat – köztük sajátjaimat is – én terjesztem a tervezetet a Parlament elé. Október elején fontos, hasznos közmeghallgatáson foglalkoztunk az üggyel. A szélessávú vezeték ma már nem számít csodafegyvernek. Inkább a hiánya látszik meg: egész régiók sikerét hátráltatja, ha a vállalkozások nem számíthatnak a stabil, olcsó és gyors internetkapcsolatra. De az állampolgárok közötti különbségeket is növeli, ha egyesek kényelmesen és gyorsan tudnak ügyeket intézni és vásárolni, míg másoknak esélyük sincs erre, vagy csillagászati havidíjat kérnek tőlük az internetért. A legnagyobb gond a szükséges vezetékhálózat kiépítésével van. Ez adja az összes költségek négyötödét, ezért épp itt avatkozik be az uniós politika. Mit látunk jelenleg? Külön építik az elektromos, a gáz- vagy vízvezetéket és a távközlési hálózatokat. Ez óriási luxus! Drága, felesleges kellemetlenség az embereknek és lassú is. Az első lépés tehát összehangolni a vezetékfektetést, illetve felhasználni a már létező közművezetékeket az internet-kábelek befogadására. Ezt nemzeti hatóságok fogják lesz a tervek szerint összehangolni. Sokszor az engedélyeztetés, a bürokrácia lassítja, drágítja az építkezéseket, így ezt is gyorsítani kell. Az is megesik, hogy a lakóépületek nem alkalmasak a szélessávú kábelek fogadására: például mert nincs hely az elosztópontok kialakítására. A jövőben az építési szabványok része lehet az is, hogy az úgynevezett fejállomásoknak mindenképp helyet kell hagyni. Erről a javaslatról volt szó október 2-án, a Szocialista és Demokrata (S&D) Frakció brüsszeli közmeghallgatásán is. Európa-szerte bevált pozitív példákat ismertettek a vendégek. Így kiderült, hogyan futnak az internetkábelek a londoni metróalagutakban vagy épp a barcelonai vízvezetékek mentén. A telekom szektor képviselői a vállalatok nézőpontját ismertették, míg Hollandiából az energetikai és informatikai hálózatok összekapcsolásáról érkezett kedvező beszámoló. Az általános vélemény szerint az intézkedés-csomag valódi áttörést hozhat.

Európai Polgári Díjat adunk át Tabajdi Csabával Lapzártánk után, október 11-én adjuk át az Európai Parlament rangos díját a Raoul Wallenberg Egyesület képviselőinek és Farkas Gábornak, az Európa Jövője Egyesület elnökének. Az Európai Polgári Díjat olyan személyek vagy szervezetek kapják 2008 óta minden évben, akik sokat tettek, tesznek egymás jobb megértéséért, az európai polgárok és tagállamok közötti integráció előmozdításáért. A díjazottakat – Tabajdi Csaba, illetve az én ajánlásom alapján – a Díj brüsszeli zsűrije választotta ki. Az átadáson jelen lesz Svédország budapesti nagykövete is. 4.


2013. október 11.

Fordulópont volt a Tavares-jelentés Interjú a Népszavában- Benedek Noémi/Biró Mariann A Tavares-jelentés fordulópont volt, kijelölt egy határvonalat, melyet a Fidesz sem mer átlépni, ezután nem lehet legyinteni Európában az antidemokratikus folyamatokra fogalmazott lapunknak Herczog Edit. Az MSZP-s európai parlamenti képviselő úgy véli, a jelentés szövegének finom egyensúlya a szocialista képviselők rátermettségét bizonyítja: a Magyarország számára súlyos következményekkel járó módosításokat ők „gyomlálták ki” a tervezetből. Szerinte nem a szocialista EP-képviselőknek, hanem a botrányos teljesítményére ok nélkül büszke Fidesznek van magyarázni és szégyenkeznivalója. - A napokban óriási belpolitikai vihart kavart, hogy ön honlapján a szocialista EP-csoport „bizonyítványának” nevezte a Tavares-jelentést. Ön azt írta, hogy a dokumentum „összeállítása elsősorban Göncz Kinga és Tabajdi Csaba érdeme, végigharcolásában mindannyian részt vettünk, elfogadtatásáért valamennyien mindent megtettünk”. Mégis mit értett azon, hogy a dokumentum az önök bizonyítványa? - Pontosítsunk. A Magyar Szocialista Pártban folyik a 2014-es európai parlamenti (EP) választási lista összeállítása. A jelölés során pályázatot kell benyújtani. A közel 14 oldalas pályázatom egyik bekezdése tér ki a Tavares-jelentésre. Az alapos munkával kiérlelt anyag pontos lajstrom és őszinte tükör az aktuális kormánynak: rossz úton járnak, mielőbb vissza kell fordulni. Orbán Viktor hiába szeretné valamiféle baloldali világ összeesküvésként beállítani a jelentést: a jobboldali többségű Európai Parlament szavazta meg a benne foglaltakat. A magyar kormánynak 370, a tartózkodókkal együtt 450 ellensége ülne a többségében jobboldali EP-ben? De a jelentés - és ezt büszkén vállalom - a szocialista EP-képviselők rátermettségének bizonyítványa is. Nagyon nehéz volt ugyanis elérni a végső szöveg finom egyensúlyát. Több mint ezer módosító indítvány érkezett, köztük egészen durvák is: függesszék fel Magyarország uniós szavazati jogát, vagy vonják meg a fejlesztési pénzeket. Ezeket javarészt mi gyomláltuk ki. Az nem volt kérdés, hogy az Orbán-kormányt az unió szembesíteni kívánja kijózanító véleményével: európai mércével mérve a magyar kabinet veszélyes úton jár. Eleget szenved a magyar lakosság a Fidesz miatt, az újabb büntetések csak az embereknek ártanak, miközben csak erősítik az Európát tagadó kormánypárt szólamait. - A jobboldali sajtó, valamint a kormánypártok belföldön azt állítják: önök lejáratták Magyarországot. Ki járatta le hazánkat? - A kormányoldal nyilván nem mondhat mást. A Tavares-jelentés tartalma ugyanis roppant kínos. Magyarázkodni kell miatta külföldön, még a jobboldali Néppárt politikusai előtt is. Annyira - nem tudok mást mondani - ciki, hogy még a „gránitszilárdságú” alaptörvény módosítására is hajlandóak voltak, engedve a kritikának. Van itt azonban egy mélyebb probléma is, amit felszínre hozott az ügy. Nekünk, baloldaliaknak nem Orbán Viktor szlogenjeihez, hanem a saját meggyőződésünkhöz, elveinkhez kell mérnünk magunkat. József Attilával mondva, „a mindenséghez merd magad”. Nem nekünk, hanem a botrányos teljesítményére ok nélkül büszke kormánypártnak van magyarázni és szégyenkeznivalója. Ez szerintem egy fontos tanulság a közelgő kampányra nézve is. - Egyetért Viviane Reding uniós alapjogi biztossal abban, hogy a Tavares-jelentés okafogyottá vált? Azaz az alaptörvény-módosításokkal megoldódott-e bármely, a jelentésben súlyos aggályként megfogalmazott probléma? - Viviane Reding a Fideszt is soraiban tudó Európai Néppárt (EPP) esélyes jelöltje az Európai Bizottság elnöki posztjára. Ami az Európai Parlamentet illeti, 2014-ben egy új részleget hoz létre, amelynek feladata az, hogy monitorozza az unió tagországait a közösen elfogadott alapelvek érvényesülése vonatkozásában. Monika Hohlmeier (EPP) jelentéstévő, és jómagam mint társjelentéstevő ajánlására Demokrácia- és jogszabályfigyelőrendszer van alakulóban - Orbán Viktor teljesítményének hála. Ha tárgyilagosak vagyunk, látnunk kell, hogy több uniós tagállamban vannak értékrend-problémák, nem csak Magyarországon. De a Tavares5.


2013. október 11.

jelentés volt a fordulópont, ami után már nem lehet legyinteni, ha antidemokratikus folyamatokat, az európai politikáktól való jelentős eltérést tapasztalunk. Kijelölt egy határvonalat, amelyet - legalábbis egyelőre - a Fidesz sem mer átlépni. Ez a mi érdemünk is, büszkén vállalhatjuk. Súlyos aggodalmak Július 3-án fogadta el az Európai Parlament Rui Tavares portugál EP-képviselő jelentését. Az alapvető jogok magyarországi helyzetéről szóló dokumentumot 370 igen szavazattal, 249 ellenében, 82 tartózkodás mellett fogadták el. Mivel a 765 képviselőből - akik közül 701-en vettek részt a titkos szavazáson - 274-en tartoznak az Európai Néppárthoz (amelynek a Fidesz is tagja), valószínű, hogy a néppártiak közül is sokan hozzájárulták hozzá a Fidesz-kormányt elítélő jelentés elfogadásához. Az EP már tavaly februárban elfogadott egy határozatot, amelyben „súlyos aggodalmát” fejezte ki a magyarországi demokráciával és az alapvető jogok érvényesülésével kapcsolatban. A határozat az igazságügyi és szabadságjogi bizottságot - amelynek Tavares is tagja - bízta meg azzal, hogy indítson vizsgálatot. A magyar kormány ugyanakkor kezdettől a „nemzetközi baloldal” áskálódásának tudta be a vizsgálatot. Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben azzal vádolta meg az MSZP-t, hogy „a magyar EP-képviselők összefogtak az ország ellenfeleivel Magyarország ellen”. Tavares pedig a kormánypártok kommunikácójában hol kommunista, hol maoista ügynökként jelenik meg.

- A kormány sikerként interpretálta, hogy az Európai Bizottság 75 milliárd forintos szankcióval sújtotta Magyarországot a pályáztatás folyamatában talált szabálytalanságok miatt. Valóban siker ez? - A Tavares-jelentés miatt egyetlen fillért sem vesztettünk, mégis hazaárulóknak neveznek minket, szocialistákat. A kormány kézi vezérelt és biztosan szabálytalan pénzosztó rendszere - amelyről már több „papírjuk” is van - jelenlegi ismereteink szerint közvetlenül 75 milliárd, közvetve további 2-300 milliárd forintot vett ki az ország kasszájából. Ez szerintük siker. Végül is, hogy a kormánynak kedves sportágból hozzak példát: biztosan siker, hogy csak 3:0-ra kaptunk ki Bukarestben és nem 5:0-ra. De győzhettünk is volna... Nem volt megoldhatatlan a feladat. - Valóban „jelentéktelen apróság” a mérnök-probléma, amely miatt Brüsszel visszatartotta a támogatásokat? - Egyáltalán nem, az Európai Unió egyik legfontosabb alapelvét sértette meg a kormány, méghozzá tudatosan. A magyar kamarai tagság kikötése azt szolgálta, hogy a külföldi cégek eleve el se induljanak sok hazai fejlesztési pályázaton. Ez megkönnyíti a Fidesznek kedves cégek dolgát. De a kisebb verseny még akkor is felsrófolja az árakat, ha éppen nincs mutyizás. Tehát az EU szabályain túl a magyar adófizetőket károsították meg. Ráadásul igen nagy bajban lennénk, ha a külföldre dolgozó magyar cégeket, vagy magyar munkavállalókat is ilyen feltételekkel fogadnák más országokban! A magyar Országgyűlés 2009 júliusában elfogadta a szolgáltatások szabad áramlásáról szóló jogszabályt, melyet a Fidesz képviselői is megszavaztak. Így nem csak Unió, hanem magyar jogszabályt is sértettek. - Ismét átalakítja a kormány az uniós források felhasználásának módját, a fejlesztési források 60 százalékát közvetlen gazdaságfejlesztésre szeretnék fordítani. Összhangban áll ez az uniós prioritásokkal? - Minden ország maga döntheti el, hogyan használja fel az uniós pénzeket, nincs egységes uniós elvárás. A „közvetlen gazdaságfejlesztés” pedig egy homályos szóösszetétel: nesze semmi, fogd meg jól. Ha pazarló és veszteséges működési modelleket tartunk lélegeztetőgépen, a haverok érdekei szerint, azzal csak növeljük a bajt. De ha az innovációra, a gazdasági és társadalmi környezet tartós javítására és a minőségi termelésre áldozunk, akkor komoly eredményeket érhetünk el. Mindkettőt hívhatjuk „közvetlen gazdaságfejlesztésnek”, de csak az utóbbi út járható. Így lehetne okosan használni az Unió adta pénzt és lehetőségeket. 6.


2013. október 11.

- Milyen esélyeket lát arra, hogy az idén véget érő uniós költségvetési ciklus forrásait maradéktalanul fel tudja használni Magyarország? - Szinte semekkorát, de nagyon drukkolok, mert itt nincs helye kárörömnek! Fontos, hogy a kormány hibájából megcsúszott projektek határidőre befejeződjenek, a vállalkozók, cégek és intézmények pénzükhöz jussanak. A hírekben csak a milliárdokról olvasunk, de valójában a Fidesz butaságával és kivagyiságával egész közösségek boldogulását tette kockára. Lázár János a minisztériumok impotenciáját okolja a csúszásokért, de nyilvánvaló, hogy a parancsutasításos rendszer mindig rosszabbul működik. Ahol a szakembereknek nincs autonómiájuk, ahol nem lehet politikamentes, szakmai döntéseket hozni, ott komoly károk keletkeznek. 2010 után a Fidesz-KDNP óriási pusztítást végzett ezen a területen. - „Európa lemaradása kritikussá vált az info-kommunikációs ágazatban az Egyesült Államok és egyes kelet-ázsiai országok között” - fogalmazott egyik nyilatkozatában. Mire gondolt? - Miközben az USA-ban a mobilkapcsolatok fele, Japánban és Dél-Koreában pedig 40 százaléka 4G sebességű, addig Európában a telefonok alig 6 százaléka kapcsolódik ilyen hálózatokhoz. Hasonló lemaradás látható a vonalas szélessáv elterjedésében is. Az ágazatban a beruházások üteme lassú, és ez beavatkozás nélkül aligha változik, hiszen az itteni telekom-vállalatok az internetezés és az okostelefonok robbanásszerű terjedése ellenére nagy területeket ítélnek lemaradásra. Az országhatárok átlépése sokszor komoly fejtörést okoz, nincsenek egységes iparági szabályok, standardok. A fogyasztóvédelem szabályai is eltérnek a tagállamokban, és nem adnak választ arra, ha valaki egy okos eszközt vásárol, de az elmaradt hálózatokon nem tudja kihasználni. A szélessáv eljuttatása minden európai lakoshoz a XXI. század villamosítása, út a munkához, út a társadalmi részvételhez. - Miért tartja fontosnak az uniós beavatkozást, miért nem elég a piaci szereplőkre bízni a folyamatot, hiszen nő az internetezők, az okostelefont használók száma? - A városokban ez talán így van, vidéken nincs. A nagysebességű internet mindenkihez el kell érjen. Az Unió „Digitális Menetrend”-je egyik fontos fejezetének, a szélessávú internethálózatok fejlesztésének jelentéstevőjeként a hivatali bürokrácia lebontása, az EU lakosságának internetre kapcsolása a célom. Együttműködésre fogjuk bírni a különböző hálózatokat - energia, közlekedés, csatornázás - , hogy keressék a szinergiákat. Hihetetlen pazarlás, hogy ma minden hálózat külön engedélyezteti, és végzi a költségek 80 százalékát kitevő földmunkákat. Különösen fontos a vidéki környékek bekapcsolása a fejlesztésekbe. A kis-és középvállalatok szempontjait is érvényesíteni kell. Arra is törekedni kell, hogy a közszolgáltatások - az iskolai elektronikus osztálynapló, a hivatali ügyintézés, a kkv-k piacra kapcsolása - az Unió minden országában ezen a platformon működjenek. A statisztikák fontosak, de a legfontosabb, hogy az Unió lehetőségeit az Unió minden polgára kihasználhassa. - Ha már itt tartunk, hogyan lehet képviselni magyar cégek, ágazatok érdekeit az Európai Parlamentben, mivel az uniós intézkedések általában ágazatokat érintenek és nem országspecifikusak? - Végig kell gondolni, hogy mi a magyar érdek az adott kérdésben, hogyan lehet, általános szinten megfogalmazni, úgy hogy az EU közös politikájának része legyünk, és ne kivételek. Ehhez persze nagyon sokat kell a magyar vállalatokkal, szakmai érdekképviseletekkel is egyeztetni. Az egész Európai Unió azért működőképes, mert eltérőek az érdekek. Minket például kevéssé érint az olajfaligetek telepítésének szabályozása vagy a tengeri halászat. De erősek vagyunk többek között autógyártásban, vegyiparban, mezőgazdaságban. Így máris lehet elvszerű kompromisszumokat keresni: „Én támogatlak ebben, ha holnap te segítesz másban, ami nem sérti az érdekeidet.” Fékek mellett tilos, érdekek mentén kötelező kompromisszumokra törekedni. Általában elmondható, hogy a baloldal gazdaságélénkítésre és a területi felzárkóztatásra építő válságkezelő receptje sokkal közelebb áll a magyar helyzethez, mint az európai jobboldal megszorító politikája, amiről már az Európai Bizottság néppárti elnöke is beismerte, hogy hibás.

7.


2013. október 11.

Ne csak a bányákat, a kormány pénztárcáját is nyissák meg! Aki követi munkámat, tudja, hogy hosszú évek óta szorgalmazom a hazai szénbányászat megmentését, sőt, a korábban bezárt, de gazdaságosan művelhető bányák újranyitását is sürgettem. Ezért is kaptam fel a fejem, amikor Orbán Viktor a rádió műsorában „nagy meglepetéseket” és bányanyitásokat helyezett kilátásba. Először is, szeretném leszögezni, hogy a kormányfői kijelentés alapvetően helyes helyzetfelismerésről árulkodik – de ennél több jót nem tudok mondani róla. Semmiképp sem számít újszerűnek a gondolat, hiszen egész Európában már két éve emelkedik a szénfelhasználás volumene. Az amerikai ipar mögött ott áll az egyre olcsóbb palagáz, Fukushima után pedig fogyatkoznak az atomerőművek. Európának olcsó, biztonságos energiahordozóra van szüksége, és a szén – ha modern, „zöld” erőművekben használják fel – erre tökéletesen alkalmas. De mi is a baj azzal, amit Orbán Viktor mondott? Igazából mindaz, amit nem mondott el. A szénbányászat újraélesztéséhez fokozott figyelmet kell szentelni az ágazat humán hátterének is. Nem elég a bányákat újranyitni, vonzó és stabil életpályát kell mutatni a dolgozóknak is. Az egyik első és legfontosabb lépés az igazságtalanul elvett bányásznyugdíjak visszaadása. A kormány 2012-ben drasztikusan csökkentette a bányaiparban dolgozók szolgálati idő utáni járandóságát. Ezen túl szükséges a hazai bányamérnök-képzés megerősítése. Fel kell készülni arra is, hogyan kezeljük, amikor a jelenleg hasznosítható szénlelőhelyek kéthárom évtized múlva kimerülnek: nem ismétlődhet meg a kilencvenes évek bányabezárásait követő szociális katasztrófa. A szénkitermelés újraindításakor a költségek között kalkulálni kell Magyarország széndioxid-kvótájával is, amelynek csak kisebb részét lehet majd értékesíteni a nemzetközi kvótakereskedelemben. Épp ezért megkerülhetetlen kérdés a szénfelhasználás, tehát az erőművek környezetvédelmi fejlesztése is. Ez pedig partneri viszonyt tenne szükségessé épp azokkal az energiacégekkel, amelyeket a kormány jelenleg páriaként kezel. Összefoglalva, a hazai szénkitermelés újraindítása kissé megkésett, de jó elképzelés, amely illeszkedik az európai folyamatokba. Ezt azonban biztosan nem lehet a Fideszre jellemző parancsutasításos módszerekkel hatékonyan megvalósítani. A kormányfő azt mondta, „meglepetésre készülnek”, pedig átfogó egyeztetésekre, valódi párbeszédre van szükség az összes érintett szereplővel. Ez a sok ezer bányászcsalád, az energiafogyasztó állampolgárok és a magyar ipar érdeke.

8.


2013. október 11.

Barcelona: okos város, okos áramhálózat Szeptember közepén Barcelonában jártam, de egyáltalán nem nyaralni érkeztem az egyébként csodálatos városba. Az Európai Energia Fórum spanyol tagszervezete meghívásának eleget téve, közösen tekintettük át, mire jutott a katalán metropolisz villamos hálózatának továbbfejlesztésével. Barcelona vezetése nagy ívű tervekkel látott hozzá a település újragondolásához. Céljuk az „okos város” kiépítése, és ennek részeként az áram-termelést, a felhasználást és szállítást is újragondolták. A jelenleg is zajló fejlesztések kulcsfontosságú elemeit – intelligens mérőórák, különféle napelemek, hálózatvezérlő egységek, hőszabályzók, villanyautótöltőállomások, „zöld” épületek, hulladékkal szennyvízzel üzemelő biomassza-erőmű stb. – spanyol házigazdáink jogos büszkeséggel mutatták be az EEF általam vezetett delegációjának. De az „okos város” koncepció természetesen nem csupán az energetikáról szól. A városfejlesztés során is előtérbe kerülnek a nagy hozzáadott értéket képviselő, tudás-intenzív ágazatok. A „22@Barcelona” nevű projektben egy kétszáz hektáros (!) ipari területet alakítanak át úgy, hogy hamarosan rá sem lehet majd ismerni. Modern, jó életminőséget biztosító lakó- és munkakörnyezet kialakítására készülnek. Egy olyan tudás-alapú „klasztert”, tömböt hoznak létre, amelyben a média, az info-kommunikáció, a mobil technológiák, az orvosi kutatások és az energetika mellett a formatervezés világának cégei kapnak helyet. Az energetika Európa-szerte egyre bátrabb innovatív megoldásokkal csökkenti a veszteséget a hálózatokban és a háztartásokban egyaránt. Hódít a megújuló energia is – Angliában már az IKEA is árul napelemeket. Szomorú, hogy a magyar döntéshozókat jobban érdekli a gyors népszerűségnövelés, mint az energia árának valódi, gazdaságilag és környezetvédelmi szempontból is fenntartható csökkentése. A katalán példa nyomán, a tudásra és innovációra alapozott jövőnkkel kellene foglalkoznunk, és nem múlt századi, bizonyítottan rossz megoldásokat erőltetni. Lenne honnan tanulni! 9.


2013. október 11.

Az ezerarcú szén A szén nem csak energiahordozóként lett újra fontos az életünkben. A földi élet sokféleségét lehetővé tevő elem a legmodernebb ipari-technológiai kutatások középpontjában áll. A szénatom nagyon sokféleképp tud kapcsolódni társaihoz, vagy épp más atomokhoz. Így lánc alakú molekulákat épp úgy létrehozhat, mint gyűrűt vagy különböző rácsokat. Jól ismert – és drága! – szénkristály a gyémánt, amikor négy szénatom hoz létre kristályszerkezetet. A rendkívül ellenálló anyagot sokáig a legkeményebb drágakőként tartották számon. A grafitban ugyanakkor a szén kis gyűrűket alkot. A méhkaptár sejtjeire emlékeztető alakzatok vízszintes sík-rétegeket alkotnak. Ezek el tudnak csúszni egymáson, ezért is fog a grafitceruza a papíron! A rétegek között az elektronok szabadon ugrándozhatnak, ezért a grafit jó elektromos vezető is. Újabb fejlemény a „focilabda-molekulák”, a fullerének felfedezése. 1985-ös felfedezésük óta tudjuk, hogy a 60, 72 vagy még több szénatomot tartalmazó golyók is szénkristályok, amelyeket csak szabályos ötszög és hatszög alakú lapok határolnak. A belül üreges molekula kiváló hordozó anyag, ezért sokat várnak például gyógyászati alkalmazásától. Jelenleg izületek kenőanyagának pótlására épp úgy használják, mint vékony ipari gyémántbevonatok létrehozására. Már viszonylag magas hőmérsékleten (30 °K körül) is szupravezető, tehát veszteség nélkül tud áramot továbbítani. 2004-ben bizonyították a gyakorlatban is, hogy a grafitrétegek fokozatos „lehámozásával” elérhető egy olyan rács vagy háló, ami csupán egyetlen atom-rétegből áll – bár elméletben már rég óta számoltak a grafénnek nevezett anyaggal. Alkalmazásának lehetőségeit még csak sejteni lehet. Rugalmas, de erős és pehelykönnyű képi kijelzőket, nyomtatott áramköröket remélhetünk a molekulától, új gyógyászati módszerek és ipari gyártástechnológiai megoldások mellett. A fentieknél kevesebbet tudunk a karbid nevű molekuláról, ami voltaképp egy szupererős szénlánc. A már rég óta kutatott, különleges anyag az eddigi eredmények szerint szilárdabb a gyémántnál is. Bár előfordul a természetben – aszteroidákban és a csillagközi törmelékben is kimutatták – laboratóriumban igen nehéz előállítani. Ha sikerül gazdaságosan gyártani, ettől a szén-változattól is nagyon sokat remélhetünk. Sokat hallani a szén nanocsövekről is. E hengereket úgy érdemes elképzelni, mint egy föltekert szén-hálót. Pillekönnyű anyagról van szó, ami rendkívül ellenálló az erőhatásoknak, hajlékony, és a réznél ezerszer jobban vezeti az áramot. Új típusú szuperszámítógépeket, víztisztító és sótalanító berendezéseket remélhetünk tőle, de az is érdekes tulajdonsága, hogy fonallá fonva a hagyományos szénszálaknál erősebb építőanyagot kapunk. Ha valaha megépül az űrlift, annak tartó-kábelét minden bizonnyal effajta nanocsövekből szövik majd. Ezekről a felhasználási lehetőségekről volt szó az 5. Európai Innovációs Csúcstalálkozón, amelynek vegyipari szekcióját vezettem. Sok izgalmas beszámoló és történet mellett volt egy, amelyet mindenképp szeretnék megosztani. Gabriele Centi professzor és csapata mesterséges faleveleket építenek szénmolekulákból, amely napfény hatására, a levegő széndioxidjából képes üzemanyagot előállítani. Ha sikerül ipari szinten is gazdaságossá tenni a módszert, az hatalmas áttörést hozhat a világ energiaellátásában. Lenyűgöző látni, hogy a kémia és a vegyipar újításai a szemünk láttára hoznak létre korábban elpusztíthatatlan szuperanyagokat, amelyek jobbá, szebbé teszik a mindennapjainkat!

10.


2013. október 11.

Itthon történt-képekben Fűben, fában orvosság van! Szeptember 17-én Bujpál Péter biológia szakos tanár és gyógynövényszakértő segítségével a HAM vendégei azt is megtudták, mit érdemes gyűjteni a szabadban, és hogyan érdemes elkészíteni saját gyógyhatású készítményeinket.

Szeptember 20-án nyitottuk meg mini-tárlatunkat a székesfehérvári irodában, a Bella Italia Múzeum gyűjteményéből szemezgetve. Az október közepéig látható kiállítás Kossuth Lajos és Giuseppe Garibaldi szabadságharcosok életét mutatja be korabeli emlékeken keresztül. A válogatás egyelőre roppant népszerűnek bizonyult, az utcáról betérő érdeklődők mellett iskolás csoportokat is üdvözölhettünk.

11.


2013. október 11.

A Hétköznapok Akadémiája Mindenkinek sorozat szeptember 24-én a történelem és a helytörténeti érdekességek iránt érdeklődők számára kínált izgalmas programot. Székesfehérvári irodámban Siklósi Gyula régészprofesszor segítségével a város középkori történetét, működését ismerhettük meg. Székesfehérvár, ahol több mint negyven magyar uralkodót koronáztak meg, joggal lehet büszke múltjára.

A múlt hónap 25-én a nyelvek napjáról emlékeztünk meg Fáber András európai parlamenti tolmács, műfordító társaságában. Meghívott előadónk a Belvárosi I. István középiskola tanulóinak mesélt a fordítás és tolmácsolás világának rejtelmeiről.

12.


2013. október 11.

A népmese napja (szeptember 30.) alkalmából rajzpályázatot írtunk ki a megye általános iskolásainak. A téma Benedek Elek: A kismalac és a farkasok című meséje volt. A pályázatra 20 iskolából több mint 300 rajz érkezett. A kiválasztott rajzok száma 41, a díjazott gyerekek száma 47 fő volt. A szó szerint meseszép rajzokból összeállított kiállítás megtekinthető az iroda tárlóiban.

Október első napján a Hétköznapok Akadémiája a kézimunka területére kalandozott. A lelkes gyerekek és szüleik avatott kezei alatt levendulával töltött cicák, szívecskék és egyéb saját készítésű figurák születtek.

13.


2013. október 11.

Lecsó: Közép-Európa kedvence A magyar konyha egyik állócsillaga, és szinte mindenki kedvence a paprika, paradicsom és hagyma, továbbá valamilyen hús összefőzésével készülő lecsó. Az étel pontos tükre a középeurópai régió sokszínűségének. Balkáni eredetűnek mondják a történészek, amely utána magyar közvetítéssel lett számos szomszédunknál is a gasztronómia szerves része. A lecsó szó valamilyen alakváltozatát ismerik Oroszországtól Németországig, és ebben nagy szerepe volt a 60-as évek magyar konzerv-exportjának. Ezek fontos tudnivalók, de természetesen nem ezért szeretjük. Inkább azért, mert a receptnek számtalan változata ismert, így mindenki megtalálhatja a hozzá közel állót. Rizzsel, tojással, babbal, tarhonyával, gombával, hámozott vagy hámozatlan paradicsommal, kicsit, nagyon vagy épp egyáltalán nem csípősen egyaránt sokan rajonganak a nyári hónapok slágeréért.

A lecsó kezdetben a szegény ember ebédje volt. Könnyen, olcsón elkészíthető, laktató étel. Azonban elvitathatatlan erényeinek hála, gyorsan utat talált a jómódú családok ebédlőasztalára is. Csak az elmúlt évtizedekben kezdték értékelni, milyen egészséges, tápanyagokban és rostokban gazdag ételről van szó. Mivel családom és jómagam egyik nagy kedvencéről van szó, a csapatom tagjaival együtt, hetek óta vártuk az idei fehérvári Lecsófesztivált, amelyen visszatérő vendégek vagyunk. Idén is páratlan ízekkel, remek élményekkel gazdagodhatott, aki útba ejtette a rendezvényt szeptember 28-án. Ez egy olyan rendezvény, ahol a lecsó megmutathatja igazi sokszínűségét. Aki végigkóstolta a versenyző csapatok főztjét is, az pontosan tudja: ebben a vetélkedésben tényleg a részvétel a fontos!

14.


2013. október 11.

Hol a XXI. századi etikett? A Hétköznapok Akadémiája Mindenkinek sorozat legutóbbi állomásán Görög Ibolya protokoll-szakértőt láttuk vendégül. A rendezvénynek, amelyre több mint 80-an voltak kíváncsiak, a Hotel Magyar Király adott otthont Székesfehérváron. Az oldott hangulatú előadáson korunk viselkedési normáiról, a XXI. századi etikett jelentőségéről és mibenlétéről hallhattunk érdekességeket.

Madeleine Albrightot láttuk vendégül Az 1992-ben életre hívott Transzatlanti Politikai Hálózat (Transatlantic Policy Network) célja, hogy erősítse az együttműködést és kapcsolatépítést az Egyesült Államok és az Európai Unió között. A rendszerint kötetlen találkozók során egyeztető csoport jelenleg az amerikai-európai szabadkereskedelmi egyezményt tartja legfontosabb céljának, amely a világgazdaság növekedési súlypontját a Csendes-óceán partvidékéről visszatérítheti „nyugatra”, megerősítve Európa és az Egyesült Államok vezető szerepét a következő évtizedekre. A múlt héten a szervezet esedékes találkozóján nem kisebb személyiséget üdvözölhettünk, mint Madeleine Albright korábbi amerikai külügyminisztert, a modern kori diplomácia egyik legfontosabb alakját. A kötetlen beszélgetésen az euro-atlanti kapcsolatok mellett szerencsére maradt idő kedves történetek, anekdoták felelevenítésére is. Albright asszony lenyűgöző személyiség, akitől bárki sokat tanulhat!

15.


2013. október 11.

Bürokrácia fojtogatja a kis- és középvállalkozásokat Szeptember 18-án ülésezett az a munkacsoport, amelyik a kis és középvállalatok helyzetbe hozásáért felel. A téma egy olyan ügy volt, amely sajnos alapvetően érint sok vállalkozást. A REACH-et, tehát a vegyi anyagok engedélyeztetéséről, értékeléséről és korlátozásairól szóló rendeletet már 2006 végén elfogadták, azonban még ma is problémák kísérik az alkalmazását. Mivel Magyarországon is sok kisebb-nagyobb céget érint a kérdés, nagy várakozásokkal néztem a tanácskozás elé, amelynek levezető elnöke voltam.

A vegyi anyagok kötelező regisztrációja jelentős terhet jelent a kisebb cégek számára, hiszen komoly adminisztrációval jár. A tanácskozás résztvevői egyetértettek azzal, amit saját tapasztalataim alapján évek óta sürgetek: egyszerűbb és átláthatóbb eljárásra van szükség. A kisvállalkozások nem tudnak ugyanolyan feltételek és határidők mellett megfelelni a követelményeknek, mint például a TVK vagy épp a BASF konszern. Sok vidéki településen működő vállalkozás az internetkapcsolat hiánya miatt nem tud könnyen és gyorsan kapcsolódni sem a központi adatbázishoz! Arra jutottunk, hogy szükséges egy „KKV ombudsman” pozíció létrehozása. Ő folyamatosan nyomon követné – az európai munkahelyek oroszlánrészéért felelős – szektor vállalkozásainak problémáit, az egyes rendelkezések hatásait. Másrészt, a tagállamokban is létre kell hozni olyan tanácsadó irodát, vagy épp „helpdesket”, amely könnyen hozzáférhető segítséget nyújt a kisebb cégeknek a vegyszerek szabályozásával összefüggő ügyekben. Szép, és üdvös cél a környezet és az emberi egészség védelme. A REACH a gyártási technológiák során használt vegyszerek megregulázásával ezt szolgálja. De közben nem torzíthatja a versenyt a KKV szektor rovására. Nem csak a munkahelyteremtés és megőrzés szándéka mondatja ezt velem – ha alig-alig betartható szabályokat kényszerítünk a kisvállalkozásokra, akkor óhatatlanul többen fognak trükközni és kiskapukat keresni is. Így pedig épp a REACH eredeti céljai csorbulnának.

16.


2013. október 11.

A svájci óra és az ütvefúró – Interjú a Népszabadság hasábjain (Szalay Tamás Lajos) Herczog Edit szocialista EP-képviselő szerint az internet lehetősége a vidékfejlesztés egyik kulcsa - A napokban tárgyalja az Európai Parlament azt az ön által jegyzett jelentéstervezetet, amely tömegek számára jelenthet a későbbiekben olcsóbb és gyorsabb internetezési lehetőséget. Ez mit hozhat Magyarország számára? - Gyorsabb és olcsóbb internetet, új munkahelyeket az építőiparban és az infokommunikációs szektorban. Ha a módosító javaslataimhoz sikerül többségi támogatást szerezni, akkor a leszakadó régiók gyorsabb felzárkóztatását, a közszolgáltatások minőségi javítását is joggal várhatjuk. Az európai lakosság több mint harminc százaléka vidéken él. Vidéken pedig a nagy sebességű internet elérhetősége gyerekcipőben jár. Holott ez a XXI. század működési alapja. A kiépítési költségek nyolcvan százaléka a földmunkákhoz kötődik. Ma minden ágazat külön építi a hálózatát. De a szolgáltatás így nem jut el mindenhová, hiszen nem gazdaságos. A javaslat épp ezért együttműködésre kényszerítené a különböző ágazatokat, s így gyorsulna a szélessávú internethálózat kiépítése. Ez munkahelyeket és vidékfejlesztést jelent, javítja az életminőséget, és megakadályozza a vidéken élők társadalmi kirekesztésének új formáját. Ma a faluról városba történő költözés okai közt az internet hiánya az egyik legfontosabb. Munka ott van, ahol nagy sebességű internet is van. A hamarosan a Parlament elé kerülő jelentés kimondja, hogy 2020-ig összesen több mint hatvanmilliárd euró megtakarítást érhetünk el e téren az Unióban. A hazai nyereség is mindenképp több tízmilliárd forint, illetve ennyivel több hálózatfejlesztés valósulhat meg a következő hét év során. - Orbán Viktor szerint a választás a „rezsiharcról” szól majd. Ön szakpolitikusként legutóbb azt mondta: „az energiaárról szóló vitákban el kell tolni a hangsúlyt az energiatermelés felől a felhasználás ésszerűsítése irányába”. Ön a „rezsiharc” melyik frontján áll? - Értem én, hogy Orbán Viktor permanens kampányban, szabadságharcban gondolkodik. Ha így van, a legegyszerűbb, ha teljes körű rezsicsökkentést hajtunk végre, mindent ingyen adunk, vagy akár fizetünk is azoknak, akik hajlandóak a közszolgáltatásokat igénybe venni. A rezsicsökkentés annak beismerése, 17.


2013. október 11.

hogy a kormány a jövedelmeket nem tudja vagy nem is akarja növelni. Ma az energia fogyasztói árának hetven százaléka az államhoz folyik be. Óvodásnak nézi a választókat, aki azt állítja, elég rászólni a gonosz energiacégekre, és menten minden megoldódik. Svájci órát nem ütvefúróval kell javítani! Egy sor kérdésben együtt kell működni az energiacégekkel. A szolgáltatás biztonsága, a hálózatok folyamatos fejlesztése létkérdés. Ha megnézzük, mit tud felmutatni az állam a MÁV vagy épp a Posta esetében, akkor van miért aggódni. Az állami szerepvállalásra persze vannak pozitív példák is a világon, de ha a Fidesztől megismert módszerekkel kísérlik biztosítani például az energiaellátást, akkor pár év múlva hálásak lehetünk a villanyfényes estékért. Igazi spórolást csak a felhasználás hatékonyabbá tételével, az épületek szigetelésével, az energiaforrásaink diverzifikálásával lehet elérni. E nélkül megint az adófizetőknek kell majd pénzt betenni a rendszerbe. Legfeljebb nem rezsinek, hanem valamilyen állami járuléknak nevezik majd. - Az októberi kongresszus fogja véglegesíteni az MSZP EP-listáját, amellyel kapcsolatban korábban több lehetséges névsor is kiszivárgott már. Tabajdi Csaba jelenlegi delegációvezető szerint az MSZP demokratikus jellegét tenné kérdésessé, ha a sajtóban megjelent rangsor lenne a végleges lista is. Egyetért? - Pontosítsunk: a Magyar Nemzet egyik írásával indult el a találgatás. Ez annyira komolytalan, hogy egyfelől nem lehet igaz, másfelől pedig: nem érdemes cáfolni sem. - A választmány által legutóbb elfogadott jelöltállítási kritériumok közt az is szerepel, hogy a mostani EP-listának mutatnia kell a párt „folyamatos megújulását és nyitottságát”, illetve hogy a „listán biztosítani kell új jelöltek indítását” is. Többen ezt úgy fordítják le, hogy a jelenlegi delegációtagok többsége háttérbe szorulhat. - Az MSZP megújulásának tükröződnie kell a listán, ebben mindenki egyetért. De azt hiszem, az is számít, hogy az évek alatt megszerzett hatalmas tapasztalat se menjen kárba. Kellenek olyan képviselők is, akik megfelelő kapcsolatrendszerrel bírnak Brüsszelben, és már az első napot hatékony szakmai-politikai munkával kezdhetik. Gazdasági területen különösen fontos ez, hiszen a magyarországi beruházások növeléséhez az Orbán-kormány által eljátszott nemzetközi bizalmat kell elsősorban visszaszerezni. Erre az európai szocialisták körében tekintélyt szerzett Mesterházy Attilával jó esélyünk van. Az Orbán-Matolcsyféle négy szűk esztendő után ugyanis az lesz a legnagyobb kihívás, hogy beindítsuk a mindenki számára érezhető gazdasági növekedést Magyarországon. - Ön számára melyik ’helyezés’ lenne elfogadható a hamarosan véglegesített EP-listán? - Azt gondolom, hogy a ciklus elején, 2009-ben vállalt feladataimat teljesítettem. Az Európai Parlamentben alapvetően fontos, még ha nem is a leglátványosabb témákban sikerült eredményt elérnem, tekintélyt szereznem. Székesfehérvári képviselői irodámban sokan kerestek fel, programjaink, rendezvényeink sikeresek voltak. Szeretném folytatni e munkát.

Magyar Szocialista Párt – Európai Parlamenti Delegáció

Tagságaim az Európai Parlamentben: Szocialisták és Demokraták Szövetsége Európai parlamenti frakciójának kincstárnoka; Ipari, Kutatás-Fejlesztési és Energiaügyi Bizottság, Költségvetési Bizottság, Költségvetési Ellenőrző Bizottság; EU-Azerbajdzsán, Örményország, Grúzia parlamentközi delegáció, EU-USA parlamentközi delegáció; Hamisítás, csalás és szervezett bűnözés elleni parlamenti fórum elnöke; Kis- és középvállalkozásfejlesztési Munkacsoport tagja, Elnökségi tagságaim egyéb európai szervezetekben: Transatlanti Hálózat, Európai Energia Fórum, Európai Internet Alapítvány, Fórum a Nukleáris Energia Jövőjéért, Kangaroo Csoport

elérhetőségek

Felelős kiadó: Herczog Edit | E-mail: [email protected] | Internet: www.herczogedit.hu

Székesfehérvár: Regionális Európai Parlamenti Képviselői Iroda 8000 Székesfehérvár Fő utca 3. tel: +36 22 582 030 | fax: +36 22 582 031 e-mail: [email protected]

Brüsszel: Parlement Européen Rue Wiertz B-1047 Bruxelles ATR 05K083 tel: +32 (0) 228 47596 | fax: +32 (0) 228 49596

18.

Strasbourg: Parlement Européen Bâtiment Louise Weiss | Allée du Printemps T05039 | BP 10024/F F-67070 Strasbourg Cedex tel: +33 (0) 3881 77596; fax: +33 (0) 3881 79596

Hírek Európából. Herczog Edittől. Kedves Olvasó! Herczog Edit európai parlamenti képviselő hírlevele október 11

Recommend Documents