HIRDETMÉNY KÖZZÉTÉTELE NÉLKÜLI TÁRGYALÁSOS KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁSA. Ajánlatkérő:

HIRDETMÉNY KÖZZÉTÉTELE NÉLKÜLI TÁRGYALÁSOS KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁSA

Ajánlatkérő: BKF Kommunikációs Alapítvány 1148 Budapest, Nagy Lajos király útja 1-9.

Az ajánlatkérő által a szerződéshez rendelt elnevezés: Mobiltelefonok szenzorainak és az EDAQ adatgyűjtő szenzorainak mérési eredményeit használó digitális természettudományos tananyagegységek, kapcsolódó anyagok és szolgáltatások fejlesztésére, elvégzésére irányuló szolgáltatás beszerzése A szerződés a TÁMOP-3.1.12-12/1-2013-0001 azonosítószámú program keretében benyújtott országos közoktatási fejlesztés "a matematikai, természettudományos és műszaki kompetenciák fejlesztése a közoktatásban digitális tananyagfejlesztés és képzők képzése révén" tárgyú pályázat keretében foglaltak megvalósítására irányul.

2015.

I.

AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁS

Tisztelt Ajánlattevők! A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 122. § (7) bekezdés a) pontja alapján ezúton tisztelettel kérjük fel Önöket ajánlattételre jelen bekezdés felhívás előírásai szerint. 1./ AZ AJÁNLATKÉRŐ ADATAI (Kbt. 38. § (3) bekezdés a) pont) BKF Kommunikációs Alapítvány Postai cím: Nagy Lajos király útja 1-9. Város: Budapest Kapcsolattartási pont(ok): Címzett: Szilágyi Anna E-mail: [email protected]

Nemzeti azonosító: (ha ismert) KA19715 Postai irányítószám: Ország: Magyarország 1148 Telefon:+36 20 220-1032 Fax: +36 1 273-3099

Felhívjuk az ajánlattevők figyelmét, hogy jelen közbeszerzési eljárásban ajánlatkérő nevében a Kölcsényi és Némethi Ügyvédi Iroda (1137 Budapest, Radnóti M. u. 40. II/9.) jár el közreműködőként, így kérjük, hogy az ajánlattevők a kiegészítő tájékoztatás-kérések, valamint további értesítések tárgyában a Kölcsényi és Némethi Ügyvédi Irodához forduljanak a következő elérhetőségeken: Kölcsényi és Némethi Ügyvédi Iroda 1137 Budapest, Radnóti M. u. 40. II. emelet 9. Tel.: 06 1-787-0316 Fax: 06 1-700-2778 e-mail: [email protected] 2./AZ ELJÁRÁS FAJTÁJA, A TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS JOGCÍME, INDOKLÁSA (Kbt. 38. § (3) bekezdés b) pont, 96. § (1) bekezdés a) pont) A Kbt. 6. § 1) bekezdésének g) pontja a támogatásból megvalósítandó közbeszerzések tekintetében speciális szabályokat határoz meg a Kbt. személyi hatálya alá tartozás tekintetében. A Kbt. 6. § (1) bekezdésének g) pontja arról rendelkezik, hogy bizonyos mértékű támogatás esetén, egy adott beszerzés tekintetében ajánlatkérőnek minősülhet olyan szervezet is, amely a 6. § (1) bekezdésének a)-f) pontja szerinti ajánlatkérői körbe egyébként nem sorolható. A beszerzés tárgyát igénybe vevő ajánlatkérő nem tartozik a 6. § (1) bekezdésének a)-f) pontja szerinti ajánlatkérői körbe. Mivel azonban a beszerzését támogatásból kívánja finanszírozni, a tárgyi esetben – eseti jelleggel, kizárólag a konkrét projekttel összefüggésben megítélt támogatás kapcsán – a Kbt. 6. § (1) bekezdésének g) pontja szerint minősül Kbt. szerinti ajánlatkérőnek. Ennek megfelelően ajánlatkérő esetében a Kbt. 18. §-ának (2) bekezdése is csak a konkrét projekt keretében megvalósítandó beszerzések, a konkrét pályázatban benyújtott beszerzési terv tekintetében irányadó. Ajánlatkérő megállapította, hogy a beszerzés becsült értéke eléri a közbeszerzés köteles értékhatárt, de nem éri el a nettó huszonöt millió forintot és így a Kbt. 122. § (7) bekezdés a) pont szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást indíthat. Ennek keretében ajánlatkérő részenként három – a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit az ajánlatkérő megítélése szerint teljesíteni képes – gazdasági szereplőt hív fel ajánlattételre. Az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők kiválasztásakor – figyelemmel a Kbt. jogpolitikai céljaira is – biztosítja mikro-, kis- vagy középvállalkozások részvételét.

2

3./ DOKUMENTÁCIÓ (Kbt. 38. § (3) bekezdés c) pont) Ajánlatkérő a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében dokumentációt készített, amely különösen az ajánlat elkészítésével kapcsolatban az ajánlattevők részére szükséges információkról ad tájékoztatást, illetve az ajánlat részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét tartalmazza. A dokumentációt az eljárásban közreműködőként eljáró Kölcsényi és Némethi Ügyvédi Irodaaz bekezdés felhívás megküldését követően a felhívás megküldésének napján adja át (térítésmentesen biztosítja) az ajánlattevőnek. 4./A KÖZBESZERZÉS TÁRGYA ÉS MENNYISÉGE (Kbt. 38. § (3) bekezdés d) pont) Mobiltelefonok szenzorainak és az EDAQ adatgyűjtő szenzorainak mérési eredményeit használó digitális természettudományos tananyagegységek, kapcsolódó anyagok és szolgáltatások fejlesztésére, elvégzésére irányuló szolgáltatás. 100 darab tananyagegység fejlesztése és kapcsolódó szolgáltatások   

Valamennyi tananyagegység nyelvi lektorálása Valamennyi tananyagegység technikai tesztelése Általános ismertetés készítése az alkalmazott mobil eszközök és EDAQ szenzorok használatához

A feladatokat részletesen a dokumentáció tartalmazza. 5./ A SZERZŐDÉS MEGHATÁROZÁSA (Kbt. 38. § (3) bekezdés e) pont) Vállalkozási szerződés Az eljárás nyertesével megkötésre kerülő vállalkozási szerződés tervezetét a dokumentáció tartalmazza. 6./ A SZERZŐDÉS IDŐTARTAMA VAGY A TELJESÍTÉS HATÁRIDEJE (Kbt. 38. § (3) bekezdés f) pont) Szerződés teljesítésének határideje: folyamatos teljesítés, legkésőbb 2015. augusztus 31-ig. 7./ A TELJESÍTÉS HELYE (Kbt. 38. § (3) bekezdés g) pont) Magyarország, az ajánlatkérő utasításának megfelelően. 8./ AZ ELLENSZOLGÁLTATÁS TELJESÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI VAGY A VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOKRA HIVATKOZÁS (Kbt. 38. § (3) bekezdés h) pont) A megvalósítás pénzügyi fedezetét ajánlatkérő Európai Uniós forrásból, a TÁMOP-3.1.12-12/1-2013-0001 azonosítószámú program keretében elnyert támogatásból biztosítja. A támogatás intenzitása: 100% A nyertes ajánlattevő 2 db részszámla és 1 db végszámla kibocsátására jogosult, ajánlatkérő előlegigénylésre lehetőséget nem biztosít. A nyertes ajánlattevő a teljesítés arányában válik a szerződés ellenértékére jogosulttá. A teljesített szolgáltatás ellenértékén túl a nyertes ajánlattevő további fizetési, illetve kártérítési igénnyel a szerződés szerinti megrendelő felé nem léphet fel. A nyertes ajánlattevő csak a legalább nettó 1.000.000 forint értékű teljesítés mellett jogosult a vonatkozó számla kibocsátására. A számlán szerepelnie kell a „TÁMOP3.1.12 Mobil digitális tanegység" kitételnek. A szerződéses ellenérték kifizetésére magyar forintban (HUF), átutalással kerül sor közvetlen szállítói kifizetés alkalmazásával a Közreműködő Szervezet feladatait ellátó szervezet közreműködésével. 3

A szerződés ellenértékének megfizetésére az adott számla kézhezvételét követő 30 napon belül kerül sor a Ptk. 6:130. § (1) bekezdés, illetve az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 36/A. § rendelkezéseinek figyelembevételével. Ajánlatkérő felhívja a figyelmet a Kbt. 125. § (4)-(7) bekezdésében foglaltakra is. Az ajánlatkérő tájékoztatja az ajánlattevőket, hogy nem közszféra szervezet, ezért szállítói finanszírozás esetén sem kell előleget biztosítania. A fizetés részletes szabályait a szerződéstervezet tartalmazza. 9./ ANNAK MEGHATÁROZÁSA, HOGY AZ AJÁNLATTEVŐ TEHET-E TÖBBVÁLTOZATÚ (ALTERNATÍV) AJÁNLATOT, VALAMINT A RÉSZAJÁNLATTÉTEL LEHETŐSÉGE VAGY ANNAK KIZÁRÁSA (Kbt. 38. § (3) bekezdés i) pont) Ajánlatkérő többváltozatú (alternatív) ajánlat tételére lehetőséget nem biztosít. 10./ AZ AJÁNLATOK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTJA A KBT. 71. § (2) bekezdés ALAPJÁN (Kbt. 38. § (3) bekezdés j) pont) Ajánlatkérő az ajánlatokat az "legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás" értékelési szempontja (Kbt. 71. § (2) bekezdés a) pont) alapján értékeli. 11./ KIZÁRÓ OKOK (Kbt. 38. § (3) bekezdés k.) pont) Az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód: Kizáró okok: Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, alvállalkozó és nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki a Kbt. 56. § (1) bekezdésének k) pontjában felsorolt kizáró okok hatálya alatt áll. Az eljárásban nem lehet továbbá ajánlattevő, akivel szemben a Kbt. 56. § (2) bekezdésében meghatározott kizáró okok fennállnak. Igazolási mód: Ajánlattevőnek az ajánlatában, összhangban a Kbt. 122. § (1) bekezdése, valamint a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 310/2011. (XII. 23.) Kormányrendelet) 12. § szerint kell igazolnia, hogy nem tartozik a Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pont és (2) bekezdésének hatálya alá. Az alvállalkozó, valamint az alkalmasság igazolásában résztvevő más szervezet tekintetében ajánlattevő a Kbt. 58. § (3) bekezdése, valamint a 310/2011. (XII. 23.) Kormányrendelet 10. § szerint csak nyilatkozni köteles a Kbt. 56. § (1) bekezdése k) pont szerinti kizáró okok hatálya hiányáról. Nyilatkozat benyújtása esetén annak kelte nem eshet az eljárást megindító felhívás megküldésének napját megelőző napra. 12./ AZ ALKALMASSÁGI KÖVETELMÉNYEK, AZ ALKALMASSÁG MEGÍTÉLÉSHEZ SZÜKSÉGES ADATOK ÉS A MEGKÖVETELT IGAZOLÁSI MÓD (Kbt. 38. § (3) bekezdés l) pont) 12.1. Gazdasági és pénzügyi alkalmasság: Alkalmatlan az ajánlattevő gazdasági és pénzügyi szempontból amennyiben: P/1 a mérleg szerinti eredménye a felhívás megküldésének időpontját megelőzően üzleti év tekintetében negatív volt. 4

Pénzügyi és gazdasági alkalmasság – a megkövetelt igazolási mód: Az eljárásban ajánlattevő az alkalmasság igazolására csatolja P/1 a felhívás megküldésének időpontját megelőző utolsó üzleti évre vonatkozóan saját, vagy jogelődje számviteli jogszabályoknak megfelelően elkészített beszámolóját, attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét, amennyiben ezek az adatok rendelkezésre állnak. (310/2011. (XII. 23.) Kormányrendelet 14. § (1) bekezdés b) pontja) Amennyiben a letelepedése szerinti ország joga nem írja elő beszámoló közzétételét, beszámoló csatolása nem szükséges, azonban erre a körülményre az ajánlatban utalni kell, továbbá az ajánlattevő nyilatkozzon a mérleg szerinti eredményére a felhívás feladását megelőző három üzleti év tekintetében, üzleti évenkénti bontásban. Amennyiben az ajánlatkérő által kért beszámoló a 310/2011. (XII. 23.) Kormányrendelet szerinti céginformációs szolgálat honlapján megismerhető, a céginformációs szolgálat honlapján megtalálható beszámoló csatolása nem szükséges, azonban erre a körülményre az ajánlatban utalni kell. Ha az ajánlattevő P/1 pont szerinti irattal azért nem rendelkezik az ajánlatkérő által előírt teljes időszakban, mert az időszak kezdete után kezdte meg működését, az alkalmasságát a közbeszerzés tárgyából származó árbevételről szóló nyilatkozattal jogosult igazolni. Ebben az esetben az ajánlattevő alkalmas, ha működésének ideje alatt a közbeszerzés tárgya szerinti (elektronikus tanagyag fejlesztés) tevékenység megvalósításából származó, általános forgalmi adó nélkül számított árbevétele eléri vagy meghaladja a 10 millió forintot. (310/2011. (XII. 23.) Kormányrendelet 14. § (2) bekezdés) Ha az ajánlattevő a P/1 szerinti irattal azért nem rendelkezik, mert olyan jogi formában működik, amely tekintetében a beszámoló benyújtása nem lehetséges, az e ponttal kapcsolatban előírt alkalmassági követelmény és igazolási mód helyett bármely, az ajánlatkérő által megfelelőnek tekintett egyéb nyilatkozattal vagy dokumentummal igazolhatja pénzügyi és gazdasági alkalmasságát. Az érintett ajánlattevő kiegészítő tájékoztatás kérése során köteles alátámasztani, hogy olyan jogi formában működik, amely tekintetében a beszámoló benyújtása nem lehetséges és tájékoztatást kérni az ajánlatkérő által előírt alkalmassági követelmény és igazolási mód helyett az alkalmasság igazolásának ajánlatkérő által elfogadott módjáról. Ennek elmulasztása esetén ajánlatkérő fenntartja azon jogát, hogy a benyújtott igazolásokat ne fogadja el és a Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pont szerint járjon el az ajánlat értékelése során. Ajánlatkérő a P/1 pontban foglalt feltételek igazolása tekintetében – a 310/2011. (XII.23.) Korm. rendelet 14. § (8) bekezdés alapján – elfogadja az ajánlattevőnek arra vonatkozó nyilatkozatát is, hogy megfelel az ajánlatkérő által előírt alkalmassági követelményeknek. Az igazolás körében irányadó a 310/2011. (XII.23.) Korm. rendelet 14. § (9) bekezdése és a Kbt. 58. § (4) bekezdése egyaránt. Nyilatkozat benyújtása esetén annak kelte nem eshet az eljárást megindító felhívás megküldésének napját megelőző napra. 12.2. Műszaki-szakmai alkalmasság: Alkalmatlan az ajánlattevő műszaki és szakmai szempontból amennyiben: M/1 nem rendelkezik a teljesítésbe bevonni kívánt legalább 1 fő szakemberrel, aki legalább felsőfokú végzettséggel rendelkezik, és elektronikus tananyag fejlesztés területen legalább 2 éves szakmai tapasztalattal és gyakorlattal rendelkezik. Műszaki és szakmai alkalmasság – a megkövetelt igazolási mód: Az eljárásban ajánlattevő az alkalmasság igazolására csatolja 5

M/1 azoknak a szakembereknek a felsoroló megnevezését, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, és akikkel az alkalmasság minimumkövetelményében meghatározottaknak az ajánlattevő meg kíván felelni, feltüntetve a szakemberek által ellátandó pozíciót, illetve csatolva a végzettség igazolására a diploma másolatát, valamint az alkalmasság minimumkövetelményében meghatározott szakmai tapasztalat és gyakorlat igazolására e szakemberek önéletrajzát és valamennyi szakember saját kezűleg aláírt rendelkezésre állási nyilatkozatát, miszerint esetükben a személyes teljesítésüket kizáró körülmény nem áll fenn. Az önéletrajznak olyan részletezettségűnek kell lennie, illetőleg minden olyan adatot tartalmaznia kell, amelyből egyértelműen és ellenőrizhető módon megállapítható, hogy az alkalmasság minimumkövetelményében meghatározottaknak az ajánlattevő megfelel. (310/2011. (XII. 23.) Kormányrendelet 15. § (3) bekezdés d) pontja) Ajánlatkérő az M/1 pontban foglalt feltételek igazolása tekintetében – a 310/2011. (XII.23.) Korm. rendelet 17. § (6) bekezdés alapján – elfogadja az ajánlattevőnek arra vonatkozó nyilatkozatát is, hogy megfelel az ajánlatkérő által előírt alkalmassági követelményeknek. Az igazolás körében irányadó a Kbt. 58. § (4) bekezdése is. Nyilatkozat benyújtása esetén annak kelte nem eshet az eljárást megindító felhívás megküldésének napját megelőző napra. 13./ AZ AJÁNLATTÉTELI HATÁRIDŐ (Kbt. 38. § (3) bekezdés m) pont) 2015. március hó 11. napja 10.00. óra 14./ AZ AJÁNLAT BENYÚJTÁSÁNAK CÍME (Kbt. 38. § (3) bekezdés n) pont) Az ajánlatot zárt borítékban (dobozban) közvetlenül vagy postai úton kell eljuttatni a Kölcsényi és Némethi Ügyvédi Irodába (1137 Budapest, Radnóti Miklós u. 40. II/9.) az ajánlattételi határidő lejártáig. Közvetlen leadás munkanapokon 9.00 és 17.00 között lehetséges, kivéve a pénteket, amikor 9.00 és 14.00 között, illetve az ajánlattételi határidő lejártának napját, amikor 9.00 és az ajánlattételi határidő lejártának időpontja között. A csomagolás akkor minősül nem zártnak, ha abból további roncsolás nélkül az ajánlat példánya kivehető. Az ajánlat példányának roncsolás nélkül nem bontható kötésének biztosítania kell az ajánlat példányának változtathatatlanságát, vagyis hogy az ajánlatból lap, roncsolás nélkül ne legyen kivehető, illetve betehető. (Ennek alapján a spirálozás és az irattartóba lefűzés csak akkor fogadható el, ha a lapokat további rögzítéssel is ellátták, pl. a lapokat zsineggel átfűzték és a zsineg két végét a jelentkezés oldalaihoz roncsolás nélkül nem oldható módon (pl. etikett címkével leragasztás és a címke lebélyegzése) rögzítették. Az ajánlat példányát (azok minden lapját) roncsolás nélkül nem bontható módon kell összefűzni (zsinórral, lapozhatóan össze kell fűzni, a csomót matricával, az ajánlat első vagy hátsó lapjához rögzíteni, a matricát le kell bélyegezni, vagy az ajánlattevő részéről erre jogosultnak alá kell írni, úgy hogy a bélyegző, illetőleg az aláírás legalább egy része a matricán legyen). A csomagoláson kizárólag az alábbi adatok szerepelhetnek: ­ ajánlatkérő neve és címe, ­ ajánlattevő neve és címe, ­ az ajánlat tárgya: Mobiltelefonok szenzorainak és az EDAQ adatgyűjtő szenzorainak mérési eredményeit használó digitális természettudományos tananyagegységek, kapcsolódó anyagok és szolgáltatások fejlesztésére, elvégzésére irányuló szolgáltatás beszerzése ­ megjegyzés: „Ajánlat - 2015. március hó 11. napján 10:00 óra előtt felbontani tilos!” A közvetlenül benyújtott csomag átvételéről az ajánlatkérő átvételi elismervényt ad. Az ajánlattevő kizárólagos felelőssége, hogy ajánlata megfelelő csomagolásban, példányszámban és időben kerüljön benyújtásra. Az bekezdés felhívásban megjelölt helyszínen kívül benyújtott ajánlat beérkezéséért az 6

ajánlatkérő nem vállal felelősséget. Határidőben benyújtott az az ajánlat, amelyet legkésőbb a határidő lejártának időpontjában a benyújtás helyeként megjelölt címen igazoltan átvettek A határidő után beérkezett ajánlat csomagolása az ajánlattevő személyének megállapítása céljából bontható fel, amelyről külön jegyzőkönyvet kell felvenni. 15./ AZ AJÁNLATTÉTEL NYELVE (Kbt. 38. § (3) bekezdés o) pont) Az eljárás nyelve magyar. Amennyiben az eljárás során idegen nyelvű iratok, dokumentumok kerülnek benyújtásra, a magyar nyelvű fordítás csatolása kötelező. ajánlatkérő nem követeli meg hiteles fordítás benyújtását, az ajánlattevő általi felelős fordítást is elfogadja. A lefordított anyagot cégjegyzésre jogosult személynek vagy meghatalmazottjának alá kell írnia és a következő megjegyzéssel kell ellátnia: "A magyar nyelvű fordítások tartalmukban és értelmükben teljes egészében megegyeznek az idegen nyelvű eredeti iratok tartalmával." Az ajánlattevő felelőssége, hogy a magyar nyelvű fordítás megfelelő legyen. Az ajánlatkérő nem köteles az idegen nyelvű irat tartalmát vizsgálni, de ennek jogát fenntartja, különösen, ha azt észleli, hogy a magyar nyelvű fordítás a valóságtól eltérő adatot tartalmaz és ez az eltérés az eljárás tisztaságát veszélyezteti. Az idegen nyelven benyújtott irat, dokumentum és annak fordítása közötti eltérésből fakadó esetleges hátrányos jogkövetkezményeket az ajánlattevőnek viselnie kell. 16./ AZ AJÁNLATOK FELBONTÁSÁNAK HELYE, IDEJE ÉS AZ AJÁNLATOK FELBONTÁSÁN JELENLÉTRE JOGOSULTAK (Kbt. 38. § (3) bekezdés p) pont) Az ajánlatok bontásának helye: Kölcsényi és Némethi Ügyvédi Iroda (1137 Budapest, Radnóti M. u. 40. II/09.) Időpontja: 2015. március hó 11. napja 10.00 óra Jelenlétre jogosultak: A Kbt. 62. § (2) bekezdésében meghatározott személyek: ajánlatkérő, az eljárásban közreműködőként eljáró szervezet, az ajánlattevő képviselői, valamint a külön jogszabályban meghatározott szervek képviselői. 17./ AZ AJÁNLATI KÖTÖTTSÉG IDŐTARTAMA (Kbt. 38. § (3) bekezdés q) pont) A tárgyalások befejezésétől számított 30 nap. 18./ A SZERZŐDÉSBEN MEGKÖVETELT BIZOSÍTÉKOKRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓ (Kbt. 38. § (3) bekezdés s) pont) 1. Késedelmi kötbér: A kötbér mértéke a késedelemmel érintett napok vonatkozásában a teljes nettó szerződéses ellenérték 0,5%-a. A késedelemi kötbér maximális mértéke a teljes nettó szerződéses ellenérték 15%-a. Ajánlatkérő a kötbérmaximum elérését követően, ha a teljesítéshez fűződő érdeke megszűnt, a szerződést egyoldalúan megszüntetheti. 2. Hibás teljesítési kötbér: Hibás teljesítés esetén a kötbér a hiba kijavításáig eltelt időszakra vonatkozik. Mértéke és maximuma megegyezik a késedelmi kötbér mértékével. Ajánlatkérő a kötbérmaximum elérését követően, ha a teljesítéshez fűződő érdeke megszűnt, a szerződést egyoldalúan megszüntetheti. 3. Meghiúsulási kötbér: Amennyiben a szerződés teljesítése a nyertes ajánlattevőnek felróható okból meghiúsul, abban az esetben meghiúsulási kötbér fizetésére köteles. A meghiúsulási kötbér összege a teljes nettó szerződéses ellenérték 20 %-a. A szerződést biztosító mellékkötelezettségek részletes szabályait a szerződéstervezet tartalmazza. 19./ Az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzés esetén az érintett projektre (programra) vonatkozó adat (Kbt. 38. § (3) bekezdés t) pont) 7

TÁMOP-3.1.12-12/1-2013-0001 20./ A TÁRGYALÁS LEFOLYTATÁSÁNAK MENETE ÉS AZ AJÁNLATKÉRŐ ÁLTAL ELŐÍRT ALAPVETŐ SZABÁLYOK: (Kbt. 96. § (1) bekezdés b) pont) 1. A tárgyalási fordulók száma nem lehet több kettőnél. Az ajánlatkérő fenntartja annak jogát, hogy döntésétől függően kizárólag az ajánlati ár vonatkozásában tárgyaljon. Az utolsó tárgyalási fordulóban amennyiben a műszaki, szerződéses és egyéb feltételek vonatkozásában ajánlatkérő tárgyalásokat nem folytatott, az egyetlen fordulóban (a továbbiakban egységesen: utolsó tárgyalási forduló) - ajánlatkérő már csak az ajánlati ár vonatkozásában folytat tárgyalásokat, a műszaki, szerződéses és egyéb feltételek vonatkozásában már nem. Az ártárgyalás során ajánlatkérő az ajánlattevőkkel együttesen tárgyal. 2. Amennyiben a műszaki, szerződéses és egyéb feltételek vonatkozásában ajánlatkérő tárgyalásokat folytatott és a változások nagyságrendje azt indokolja, az utolsó tárgyalási forduló megkezdése előtt az ajánlatkérő egységes feltételrendszert tartalmazó új dokumentációt bocsát az ajánlattevők rendelkezésére. Amennyiben a műszaki, szerződéses és egyéb feltételek vonatkozásában ajánlatkérő tárgyalásokat folytatott, az utolsó tárgyalási forduló napján, de még az ártárgyalás megkezdése előtt az ajánlattevők benyújtják az ajánlatukat, majd az ajánlatkérő ismerteti a benyújtott ajánlatokban foglalt ajánlati árat, majd folytatólagosan az ártárgyalást megkezdi. 3. Az utolsó tárgyalási fordulóban az ajánlatkérő az ajánlati árra vonatkozóan az ajánlattevő jelen lévő, képviseleti jogosultsággal rendelkező képviselőjétől helyben tett, írásbeli ajánlatmódosítást kér és az így tett nyilatkozatot tekinti az ajánlattevő joghatályos nyilatkozatának. E nyilatkozat nem vonatkozhat másra, mint, hogy az ajánlattevő az utolsó tárgyalási fordulót megelőzően benyújtott ajánlatában foglaltakat változatlanul, vagy az ajánlati ár kivételével fenntartja. Amennyiben az ajánlati árát nem tartja fenn, ajánlattevőnek meg kell jelölnie az új, módosított ajánlati árát is. E nyilatkozat megtételére az utolsó tárgyalási fordulóban az ajánlatkérő az ajánlattevőt egy alkalommal szólítja fel. A nyilatkozatokat az ajánlattevő jelen lévő, képviseleti jogosultsággal rendelkező képviselője helyben, írásban és zártan köteles megtenni, az erre irányuló ajánlatkérői felszólítást követő 5 percen belül. Amennyiben a nyilatkozat nem, vagy nem egyértelmű tartalommal, vagy késedelmesen kerül benyújtásra minden esetben az ajánlattevő által utolsó érvényesen tett nyilatkozatban foglaltak az irányadóak. A nyilatkozatra való felszólítás egyben a végleges ajánlat írásban, és zártan történő beadására való felszólításnak minősül. Az ajánlattevő jelen lévő képviseleti jogosultsággal rendelkező képviselője által helyben, írásban és zártan tett utolsó érvényes nyilatkozat szerinti ajánlati ár és az utolsó tárgyalási fordulót megelőzően benyújtott ajánlatában foglaltak együttesen alkotják a végleges ajánlatot. Az ajánlatkérő a végleges ajánlat megtételére vonatkozó határidő lejártát tekinti a tárgyalások befejezése időpontjának. Ekkor az ajánlati kötöttség is teljes körűen beáll. A közbeszerzés becsült értékét és a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét az ajánlatkérő a Kbt. 62. § (4) bekezdése szerint ismerteti. Ennek megfelelően az ajánlattevő jelen lévő képviseleti jogosultsággal rendelkező képviselője által helyben, írásban és zártan tett utolsó érvényes nyilatkozat szerinti ajánlati ár (több ajánlattevő esetén, az utolsó érvényes ajánlati árak) ismertetése előtt közvetlenül ismerteti a közbeszerzés becsült értékét és a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét. E bekezdés rendelkezései nem zárják ki, hogy a közbeszerzés becsült értékét és a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét az ajánlatkérő az e bekezdésben foglalt határidő előtt ismertesse. 8

A tárgyalások befejezése nem minősül egyben az eljárás eredményének ismertetésének. A tárgyalások befejezését követően az ajánlatkérő még megvizsgálja, hogy a végleges ajánlat megfelel-e a felhívás és a dokumentáció, továbbá, amennyiben arra sor került, az utolsó tárgyalási forduló megkezdése előtt az ajánlatkérő által kibocsátott egységes feltételrendszert tartalmazó új dokumentáció tartalmának, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek és szükség szerint alkalmazza a Kbt. 67-70. §-t, majd az érvényes végleges ajánlatot az eljárást megindító felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján értékeli. 4. Az ajánlattevő a korábbi fordulókhoz (nyilatkozatokhoz) képest az ajánlatkérő számára kedvezőtlenebb ajánlatot nem tehet. 5. Az ajánlattevőt tárgyalás során képviselő, nyilatkozatot tevő személy a képviseleti jogosultságát a tárgyalások (amennyiben a képviseletre jogosult személye az egyes tárgyalási fordulók során változik a soron következő tárgyalási forduló) megkezdése előtt igazolni köteles. 6. Az utolsó tárgyalási forduló során tett írásbeli nyilatkozat akkor érvényes, ha azt cégszerűen teszik. Ennek megfelelően ajánlattevő gondoskodni köteles arról, a cégszerű nyilatkozathoz szükséges minden kellékkel rendelkezzen a tárgyalás során. 7. Az ajánlatkérő a tárgyalásokat az első tárgyalás megkezdését követő 10 napon belül fogja tervezetten lezárni. Egyéb, a tárgyalásokkal összefüggő szabályok: 8. Minden egyes tárgyalásról jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv nem szó szerint rögzíti a tárgyaláson elhangzottakat. Jegyzőkönyvezés kizárólag a bekövetkezett módosulások körének, illetve a tárgyaló felek egyes kérdésekben történt megállapodása rögzítése tekintetében történik. 9. Amennyiben a szóbeli tárgyalás(ok) során olyan kérdés merül fel, amelyre valamelyik fél a tárgyaláson nem tud választ adni arra az érintett fél a tárgyalási napot követő 2 munkanapon belül köteles írásban válaszolni. (Ez az előírás az utolsó tárgyalási forduló esetében nem érvényes.) 10. Amennyiben bármelyik fél a szóbeli tárgyalás(ok) során valamely kérdést elmulasztott feltenni, azt legkésőbb a tárgyalási napot követő 2 munkanapon belül jogosult írásban a másik félnek megküldeni. Az érintett fél az így feltett kérdésre, annak készhez vételét követő 2 munkanapon belül köteles írásban válaszolni. (Ez az előírás az utolsó tárgyalási forduló esetében nem érvényes.) 11. Amennyiben az egyes tárgyalási fordulók között az ajánlatkérő írásbeli ajánlatmódosítást kér, annak feltételeit jogosult a tárgyalás során, de legkésőbb az adott tárgyalási forduló lezárását követő 2munkanapon belül meghatározni. Az ajánlattevőktől így bekért ajánlatmódosítás benyújtására ajánlatkérő megfelelő időt biztosít. (Ez az előírás az utolsó tárgyalási forduló esetében nem érvényes.) 12. Az egyes tárgyalási fordulók lezárása nem azonos az egyes tárgyalási napok lezárásával. A napokban meghatározott időtartamba a határidő megkezdésre okot adó cselekmény vagy körülmény nem számít bele. Amennyiben a határidő lejárta nem munkanapra esik, akkor az azt követő első munkanap minősül a lejárati napnak. A tárgyalások célja, főbb elvárások: 13. A teljes szerződésese ellenérték magába kell, hogy foglalja a nyertes ajánlattevőnek a szerződés teljesítése során felmerülő valamennyi költségét. A szerződés aláírását követően a nyertes ajánlattevő viseli annak jogkövetkezményét, amely az ajánlatkérő közbeszerzési eljárás során meghatározott követelmények olyan hiányosságából, hibájából adódik, amelyet az ajánlattevőnek a tőle elvárható szakmai gondosság mellett észlelnie kellett volna, de a szerződés megkötését megelőzően nem jelzett. Az ajánlattevő kötelezettséget vállal a teljesítés teljességéért és hiánytalanságáért, ide értve azon elemeket is, amelyek a szerződésszerű teljesítés vonatkozásában a szerződés megkötésével záruló beszerzési eljárásban, illetve szerződésben és a szerződésben hivatkozott egyéb dokumentumokban 9

meghatározásra nem kerültek, viszont a szakmai szokások szerint hozzátartoznak a szerződés teljes körű teljesítéséhez. Bármilyen mulasztás, amelyet az ajánlattevő követ el amiatt, hogy a közbeszerzési eljárás során, a szerződéskötést megelőzően nem szerzett kellő információt olyan körülményekről, amelyek befolyásolhatják az általa vállaltak teljesítését, nem menti fel az ajánlattevőt azok alól a kockázatok, kötelezettségek és felelősségek alól, amelyek a szerződés szerint reá hárulnak a szerződés teljesítése során. 14. Az eljárás során az ajánlattevőtől bekért minden információ, adat kizárólag azt a célt szolgálja, hogy a szerződés teljesítésének körülményeit az ajánlatkérő megismerje, illetve, hogy az ajánlattevő az ajánlatkérői elvárásoknak való megfelelést, és ennek keretében az ajánlatának a megalapozottságát, az ajánlatkérő felé igazolja. Ha az ajánlattevő nem ad meg minden kellő információt, adatot az ajánlatkérő döntéséhez és ennek következtében az ajánlat megfelelősége, továbbá annak megalapozottsága, a szerződés szerződésszerű teljesíthetősége megkérdőjelezhető, úgy az ajánlatevő magát fosztja meg attól a lehetőségtől, hogy az ajánlatot az ajánlatkérő teljes körűnek, megfelelőnek minősítse. 21./ AZ ELSŐ TÁRGYALÁS IDŐPONTJA: (Kbt. 96. § (1) bekezdés c) pont) Az első tárgyalás tervezett időpontja: Tárgyalás helyszíne:

2015. március hó 18. napja 10.00 óra

Kölcsényi és Némethi Ügyvédi Iroda (1137 Budapest, Radnóti M. u. 40. II/09.)

22./ EGYÉB RENDELKEZÉSEK: 22.1. Jelen eljárásban kizárólag az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők tehetnek ajánlatot. Az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők közösen nem tehetnek ajánlatot, annak azonban nincsen akadálya, hogy valamely ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő olyan gazdasági szereplővel tegyen közös ajánlatot, amelynek ajánlatkérő nem küldött felhívást. Az ajánlatkérő felhívja az ajánlattevő figyelmét arra miszerint, ha egy gazdasági szereplő a közbeszerzés értékének huszonöt százalékát meghaladó mértékben fog közvetlenül részt venni a szerződés teljesítésében, akkor nem lehet alvállalkozónak minősíteni, hanem az ajánlatban és a szerződés teljesítése során közös ajánlattevőként kell, hogy szerepeljen. Egy gazdasági szereplőnek a szerződés teljesítésében való részvétele arányát az határozza meg, hogy milyen arányban részesül a beszerzés tárgyának ÁFA nélkül számított ellenértékéből. A közös ajánlattevők között létrejött együttműködési megállapodást az ajánlathoz csatolni kell. 22.2. Ajánlattevő – a megfelelő ajánlattétel érdekében – az eljárást megindító felhívásban, valamint a dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban, írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet e-mailben a [email protected] címen. Az e-mail tárgyában kérjük kifejezetten megjelölni: „TÁMOP-3.1.1212/1-2013-0001 Mobil digitális tanegység”. A feltett kérdéseket e-mailen szerkeszthető formátumban (*.doc) is meg kell küldeni, meggyorsítva ezzel a válaszadást. A kiegészítő (értelmező) tájékoztatás kéréskor meg kell adni legalább az alábbi információkat: név, székhely (lakóhely), kapcsolattartó személy neve, levelezési cím, telefonszám, fax szám, elektronikus levelezési cím. Felhívjuk az ajánlattevő figyelmét arra, hogy telefonon, illetve személyes megkeresés útján kiegészítő tájékoztatás nem kérhető. Ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatást az bekezdés határidő lejárta előtt ésszerű időben, legkésőbb az bekezdés határidő lejárta előtt három nappal adja meg faxon, postai úton, közvetlen kézbesítés útján, vagy emailen. Ha a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet az bekezdés határidő lejárta előtti hatodik napnál később nyújtották be, ajánlatkérő fenntartja annak jogát, hogy a kiegészítő tájékoztatást csak akkor adja meg, ha annak elkészítése és megküldése még az bekezdés határidő letelte előtt lehetséges. Ajánlatkérő részéről csak a Kölcsényi és Némethi Ügyvédi Iroda által küldött értesítés, tájékoztatás minősül az ajánlatkérő hivatalos értesítésének, tájékoztatásának. A kiegészítő tájékoztatás során adott válaszok a közbeszerzési eljárás részét képezik, ezeket az ajánlat benyújtása során figyelembe kell venni. Az ajánlattevő köteles a megfelelő ajánlat benyújtáshoz szükséges 10

minden információt beszerezni, az ajánlatkérő által meghatározott követelményekben rejlő bármilyen hibát vagy hiányosságot feltárni és az ajánlatkérőnek jelezni. 22.3. Az ajánlatokat 1 eredeti példányban kell benyújtani magyar nyelven, írásban, továbbá a teljes eredeti példányt elektronikus formában, sokszorosíthatóan(.pdf vagy .tif formátumban CD/DVD-n) zártan. Az elektronikus formában és a papíralapon benyújtott dokumentumok tartalmának meg kell egyezniük. Eltérés esetén ajánlatkérő a papíralapon benyújtott eredeti ajánlatot tekinti irányadónak, illetőleg érvényesnek. Az ajánlatot köteles ajánlattevő oly módon összefűzni, ami kizárja az ajánlat roncsolás-mentesen történő szétbontását, és biztosítja annak könnyű lapozhatóságát. Az ajánlat roncsolás nélkül nem bontható kötésének biztosítania kell az ajánlat változtathatatlanságát, vagyis hogy az ajánlatból lap, roncsolás nélkül ne legyen kivehető, illetve betehető. (Ennek alapján a spirálozás és az irattartóba lefűzés csak akkor fogadható el, ha a lapokat további rögzítéssel is ellátták, pl. a lapokat zsineggel átfűzték és a zsineg két végét a jelentkezés oldalaihoz roncsolás nélkül nem oldható módon (pl. etikett címkével leragasztás és a címke lebélyegzése) rögzítették. Az ajánlatot (annak minden lapját) roncsolás nélkül nem bontható módon kell összefűzni (zsinórral, lapozhatóan össze kell fűzni, a csomót matricával, az ajánlat első vagy hátsó lapjához rögzíteni, a matricát le kell bélyegezni, vagy az ajánlattevő részéről erre jogosultnak alá kell írni, úgy hogy a bélyegző, illetőleg az aláírás legalább egy része a matricán legyen). Az ajánlat oldalszámozása eggyel kezdődjön és oldalanként növekedjen. Elegendő a szöveget vagy számokat vagy képet tartalmazó oldalakat számozni, az üres oldalakat nem kell, de lehet. Az ajánlatnak az elején tartalomjegyzéket kell tartalmaznia, mely alapján az ajánlatban szereplő dokumentumok oldalszám alapján megtalálhatóak. Az ajánlatban lévő minden – az ajánlattevő vagy egyéb gazdasági szereplő által készített – dokumentumot (nyilatkozatot) cégszerűen alá kell írnia az erre jogosult személynek. 22.4. Az ajánlatnak tartalmaznia kell ajánlattevő Kbt. 60. § (3) és (5) bekezdés szerinti nyilatkozatát. Az ajánlatban felolvasólapot kell elhelyezni, ami tartalmazza a Kbt. 62. § (3) bekezdése szerinti összes adatot (az ajánlattevők neve, címe (székhelye, lakóhelye), valamint azokat a főbb, számszerűsíthető adatokat, amelyek az értékelési szempont alapján értékelésre kerülnek). 22.5. Az ajánlatot ajánlattevőnek a felhívásban, valamint a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell elkészítenie és benyújtania. 22.6. A szerződéstervezetre az ajánlatban tehető észrevétel, javaslat, azonban ezek az ajánlatkérőt a tárgyalások során nem kötik. 22.7. Ajánlattevőnek ajánlatában a Kbt. 40. § (1) bekezdés alapján az ajánlatában meg kell jelölni a) a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő alvállalkozót kíván igénybe venni, b) az ezen részek tekintetében a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat, valamint a közbeszerzésnek azt a százalékos arányát, amelynek teljesítésében a megjelölt alvállalkozók közre fognak működni. Amennyiben alvállalkozó igénybevételére nem kerül sor, erről a körülményről szintén nyilatkozni kell. 22.8. Folyamatban lévő változásbejegyzési eljárás esetében az ajánlattevő, alvállalkozó, vagy az alkalmasság igazolása tekintetében igénybe vett más szervezet vonatkozásában az ajánlathoz csatolni kell a cégbírósághoz benyújtott változásbejegyzési kérelmet és az annak érkezéséről a cégbíróság által megküldött igazolást is.

11

Amennyiben az ajánlattevő, alvállalkozó, vagy az alkalmasság igazolása tekintetében igénybe vett más szervezet az ajánlatban – átalakulásra hivatkozással – jogelődje bármely adatát fel kívánja használni, az ajánlathoz csatolnia kell a jogutódlás tényét, körülményeit bizonyító cégiratokat egyszerű másolatban. 22.9. Az ajánlattevő, alvállalkozó, vagy az alkalmasság igazolása tekintetében igénybe vett más szervezet vonatkozásában, amennyiben nyilatkozatot tett, az aláíró személy képviseleti jogosultságának igazolása céljából, az ajánlatnak tartalmaznia kell a nyilatkozatok aláírójának aláírási címpéldányát vagy a 2006. évi V. törvény 9. § (1) bekezdés szerinti aláírási-mintát egyszerű másolatban, továbbá, bejegyzésre köteles szervezet esetén, a felhívás feladását megelőző 60 napnál nem régebbi cégkivonat egyszerű másolatát. Amennyiben az aláíró cégjegyzésre nem jogosult, csatoljanak a 1952. évi III. tv. (Pp.) 196. § (1) bekezdése szerinti teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazást, amely a meghatalmazott aláírását is tartalmazza. Amennyiben az ajánlatkérő által kért aláírási címpéldány vagy aláírás-minta és cégkivonat a 310/2011. (XII. 23.) kormányrendelet szerinti céginformációs szolgálat honlapján ingyenesen, elektronikusan elérhető és az ott fellelhető adatok 60 napnál nem régebbiek, a céginformációs szolgálat honlapján megtalálható aláírási címpéldány vagy aláírás-minta és a cégkivonat csatolása az ajánlatban nem szükséges, azonban erre a körülményre az ajánlatban utalni kell. 22.10. Ajánlatkérő a Kbt. 67. §-a szerint az ajánlattevő számára biztosítja a hiánypótlás lehetőségét. 22.11. Az ajánlat összeállításával és benyújtásával kapcsolatban felmerülő összes költség az ajánlattevőt terheli. 22.12. Ajánlattevő az előírt alkalmassági követelményeknek a Kbt. 55. § (4)-(6) bekezdésben foglaltak szerint is megfelelhet. 22.13. A Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pont kc) alpontja tekintetében ajánlattevő köteles nyilatkozni arról, hogy olyan társaságnak minősül-e, melyet nem jegyeznek szabályozott tőzsdén, vagy amelyet szabályozott tőzsdén jegyeznek. Ha az ajánlattevőt nem jegyzik szabályozott tőzsdén, akkor a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: pénzmosásról szóló törvény) 3. § r) pontja szerint definiált valamennyi tényleges tulajdonos nevének és állandó lakóhelyének bemutatását tartalmazó nyilatkozatot szükséges benyújtani. 22.14. Az ajánlattevő az ajánlatában, valamint a Kbt. 69-70. §-a szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ide értve a védett ismeretet is) [Ptk. 2:47. §] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó iratokat úgy kell elkészíteni, hogy azok ne tartalmazzanak az alábbi a)-b) pontok hatálya alá tartozó elemeket, továbbá, hogy azok az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (3) bekezdésére figyelemmel kizárólag olyan információkat tartalmazzanak, amelyek nyilvánosságra hozatala az üzleti tevékenységvégzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna. a) Az ajánlattevő nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a Kbt. 71. §-a szerinti értékelési szempont alapján értékelésre kerül, de az ezek alapjául szolgáló - a b) pont hatálya alá nem tartozó - részinformációk, alapadatok (így különösen az árazott költségvetés) nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. b) Nem korlátozható, vagy nem tiltható meg üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatala, amely a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés engedményezést kizáró rendelkezése nem minősül üzleti titoknak. Az ajánlatok elbírálásáról készített összegezés megküldését követően nem lehet üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagy megtiltani, amely az a)-b) pontok hatálya alá tartozik. 22.15. Ajánlatkérő az eljárás során a Kbt. 92. § (1)-(4), (7)-(8), valamint a 97. § (2) és a 98. § (1)-(3) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazza. 12

22.16. A teljes bekezdés felhívásban valamennyi órában megadott határidő Közép Európai (CET) idő szerint értendő. 22.17. Amennyiben az ajánlattevő a felhívásban vagy a dokumentációban előírt igazolás helyett a Kbt. 36. § (5) bekezdése szerint kíván tényt vagy adatot igazolni, abban az esetben az ajánlattevő nyilatkozatban köteles megadni, hogy melyik tényt vagy adatot kívánja a Kbt. 36. § (5) bekezdése szerint igazolni, és hogy mi az ezen tényt vagy adatot tartalmazó ingyenes, magyar nyelven rendelkezésre álló, elektronikus, hatósági nyilvántartás elektronikus elérhetősége. 22.18. Ahol a Kbt. vagy annak végrehajtásáról szóló jogszabály vagy e jogszabályok alapján ajánlatkérő valamilyen irat, dokumentum benyújtását írta elő, eltérő rendelkezés hiányában az irat, dokumentum a Kbt. 36. § (3) bekezdése alapján egyszerű másolatban is benyújtható. Ajánlatkérő az egyszerű másolatnak az eredeti dokumentumról készített fénymásolatot tekinti. 22.19. Amennyiben az alkalmasság igazolására szolgáló dokumentum az alkalmassági minimum követelmények körében meghatározott összeget nem forintban tartalmazza, azt az ajánlatkérő a Magyar Nemzeti Banknak az ajánlati felhívás feladásának napján érvényes hivatalos deviza középárfolyamán átszámítva veszi figyelembe. Amennyiben valamely devizát a Magyar Nemzeti Bank nem jegyez, az adott deviza az ajánlattevő letelepedése szerinti ország központi bankja által jegyzett, az eljárást megindító felhívás megküldésének napján érvényes árfolyamon számított euró ellenértéke kerül átszámításra. 22.20. Ajánlatkérő tájékoztatásul közli, hogy az eljárás során a szerződés teljesítésére vonatkozó alkalmassági feltételeket a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács honlapján szereplő minősítési szempontokhoz képest szigorúbban határozta meg. A minősített ajánlattevőknek külön kell igazolnia a szerződés teljesítésére való azon alkalmassági követelmények tekintetében, amelyek esetében az ajánlatkérő által meghatározott feltételek szigorúbbak, illetve ahol minősített ajánlattevői jegyzéken való szereplés az alkalmasságot nem igazolja. 22.21. Figyelemmel a Kbt. 27. § rendelkezéseire is, ajánlatkérő nem teszi kötelezővé és nem is teszi lehetővé gazdálkodó szervezet (projekttársaság) alapítását, mivel az a szerződés teljesítése érdekében nem indokolt. 22.22. Az ajánlatkérő felhívja a figyelmet, hogy a beszerzés a becsült értéke (Kbt. 18. §) a Kbt. 122. § (7) bekezdés a) pontjában meghatározott nettó 25 millió forintot nem haladja meg. Az eljárás fajtája hirdetmény közzététele nélküli nemzeti eljárásrend szerinti tárgyalásos eljárás. Az ártárgyaláson való részvétel feltétele, hogy az ajánlattevő szerződéses akarata nettó 25 millió forintot ne haladja meg. Amennyiben az ártárgyalás megkezdése előtt benyújtott ajánlatban foglalt ajánlati ár alapján az ajánlattevő szerződéses akarata nettó 25 millió forintot elérő vagy meghaladó szerződéses ellenértékre irányul, az ajánlattevő az eljárás további részében nem, így az ártárgyaláson sem, vehet részt, mivel ezt a körülményt az ajánlatkérő az ajánlattevő eljárásban való részvételtől való visszalépésének tekinti. 22.23. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 41. § (6) bekezdésére figyelemmel a közbeszerzés eredményeként a központi költségvetési előirányzatok terhére nem köthető érvényesen szerződés olyan jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel, illetve a létrejött szerződés alapján nem teljesíthető kifizetés olyan szervezet részére, amely szervezet nem minősül átlátható szervezetnek. Az átlátható szervezet fogalom-meghatározását a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja tartalmazza. 22.24. Ajánlatkérő a Kbt. 54. § (1) bekezdése alapján előírja, hogy ajánlattevő tájékozódjon az adózásra, a környezetvédelemre, az egészségvédelemre és a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségére, a munkavállalók védelmére és munkafeltételeire vonatkozó olyan kötelezettségekről, amelyeknek a teljesítés helyén és a szerződés teljesítése során meg kell felelni. 22.25. Ajánlatkérő felhívja a figyelmet, hogy a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 11. §-ban foglaltak alapján az üzleti év nem szükségszerűen egyezik meg a naptári évvel, sem a beszámoló fordulónapját, sem annak időtartamát tekintve. Az ajánlatkérő az üzleti év alatt az a számviteli törvénnyel megegyező módon azt 13

időtartamot érti, amelyről a beszámolót kell készíteni és amelyet a törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet beszámolóval lezárt. 22.26. A nyertes ajánlattevő a szerződésben meghatározott feladatait folyamatosan, de legfeljebb 2015. augusztus 31-ig látja el. A Kbt. 125. § (10) bekezdése alapján ajánlatkérő a szerződésben kikötötte, miszerint a teljesítést jogosult egyoldalúan legfeljebb 2 hónap időtartamra felfüggeszteni, vagy azt legfeljebb 2 hónappal meghosszabbítani. A felfüggesztés vagy határidő módosítás esetén a felfüggesztés, illetve a módosítás időtartamával a véghatáridő is automatikusan módosul. Amennyiben a szerződés szerinti megrendelő a szerződésben meghatározott határidőben a feladatok ellátáshoz szükséges specifikációkat nem adja át, a megrendelői késedelem időtartamával a szerződés véghatárideje automatikusan meghosszabbodik, de ez az időtartam a 2 hónapot nem haladhatja meg. A 2 hónapos időtartam lejártát követően a nyertes ajánlattevő jogosult a szerződéstől egyoldalúan elállni, vagy felmondani, ha a teljesítést megkezdte és az eredeti helyzet már nem állítható helyre. Ebben az esetben a teljesített szolgáltatás ellenértékén túl a nyertes ajánlattevő további fizetési, illetve kártérítési igénnyel a szerződés szerinti megrendelő felé nem léphet fel. 22.27. Az eljárást megindító felhívásában nem szabályozott kérdésekben a Kbt. és végrehajtási rendeletei az irányadóak. 23./ AZ AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁS MEGKÜLDÉSÉNEK NAPJA 2015. február hó 20. napja

14