HÍRADÓ Informativo da Associação Húngara - Braziliai Magyar Segélyegylet

HÍRADÓ Informativo da Associação Húngara - Braziliai Magyar Segélyegylet

Ano 11 - nº 54 - São Paulo, março de 2010

HÍRADÓ KÜLÖN KIADÁSA FIATALJAINK ÉLMÉNYEIRŐL 2009 / 2010

Vendégségben Budapesten

60 éves a 13-as Szondi György

Őrsvezetői körút Magyarországon

Vezetőképző táborok Argentinában

X. Dél-amerikai Magyar Néptánctalálkozó Uruguayban OLVASSA E SZÁMUNKBAN:

VENDÉGSÉGBEN BUDAPESTEN...............................................................................................................................………….. 3 ŐRSVEZETŐI KÖRÚT MAGYARORSZÁGON........................................................................................................................... 21 60 ÉVES A 13-AS SZONDI GYÖRGY CSERKÉSZCSAPAT....................................................................................................... 29 ŐRSVEZETÖI TÁBOR ARGENTÍNÁBAN...............................................................................................................................… 35 X. DÉL-AMERIKAI MAGYAR NÉPTÁNC FESZTIVÁL URUGUAYBAN ..................................................................................... 41 JANKOVICS KÁROLY, AZ URUGUAYI MAGYAR OTTHON ELNÖKE BESZÁMOLÓJA .......................................................... 65

2 - HÍRADÓ

FIATALJAINK ÉLMÉNYEI – 2009 – 2010 Ígéretünkhöz híven a Híradó külön számot szentel a fiataljainkkal kapcsolatos megmozdulások és események bemutatására. Nem vitás, irigylésre méltó az a sok felejthetetlen élmény, amikben fiataljaink a közelmúltban részesültek. Az sem vitás, hogy komolyan és céltudatosan megdolgoztak érte. A tervszerű, komoly munka mindig eredményhez vezet. Az eredmény boldogságot, önelégültséget nyújt, ami további munkára serkent. Ez a titka annak, hogy élményekben gazdag, felejthetetlen alkalmak nyíljanak meg előttük. Ahhoz, hogy a “Vendégségben Budapesten” rendezvényen részt vegyenek, a sikeres délamerikai tánctalálkozó megszervezése volt az út, ami annak idején szintén kiérdemelte a Híradó külön számát. A budapesti utat komoly gyakorlás, valamint az anyagi fedezet megteremtése előzte meg. Budapesten a méltó viselkedésükkel és a nagy sikerű fellépésükkel biztosították a délamerikaiak részvételét az eljövendő rendezvényre. A 60 éves 13-as Szondi György cserkészcsapat ünnepsége is a hetekig tartó lázas előkészületnek köszönhető. Fiatal és öreg cserkész munkáján alapult az emlék-ingek, a vállra akasztható “szondis” bögrék csináltatása, a fedett rész újjáépítése stb. Említésre méltó, hogy a cserkész vezetők közül sokan dolgoznak, vagy tanulnak, emellett táncolnak, sőt tanítanak a tánccsoportban. Az Őrsvezetői Körút mögött ugyancsak komoly cserkészmunka áll. El kell végezni az Őrsvezetőképző (ŐV) tábort, amit alább ismertetünk. A Külföldi Magyar Cserkészszövetség (KMCSSZ) szervezi meg az utat, gondoskodik a részvevők - akik a világ minden tájáról érkeznek - fogadásáról, elhelyezéséről, fuvarozásáról, magas színvonalú programokról, hogy onnan vezetőképes cserkészekként térjenek vissza. Az Őrsvezetői tábor feltétele a magyarságismereti és cserkészismereti vizsgák sikeres letétele a saját cserkészkerületben. Az oktatók a hétvégeiket áldozzák fel, hogy megértessék, megtanítsák a kevés magyar szókinccsel rendelkező cserkészeknek is a terjedelmes anyagot: olvasás, nyelvtan, irodalom, földrajz, történelem. A cserkészismereti vizsgákra a cserkészeten kapnak felkészítést. A jelentkezőknek az iskolai tanulás mellett igen nagy akaraterőt igényel mindezek elsajátítása. Az idei ŐV tábort Argentínában rendezték. A cserkész vezetők szervezték meg az érkezést, az elszállásolást, majd táborozás minden pontját. A X. Dél-amerikai Magyar Néptánctalálkozót ezúttal az uruguayiak vállalták. Figyelembe véve, hogy az ottani magyar kolónia aránytalanul kisebb, mint az argentin vagy a brazil közösség, ezért nehezebb az elszállásolást, szállítást megoldaniuk. Az egy hetes szimpózium vezetésére magyarországi tánctanárról is gondoskodtak A lelkes táncosok Argentínából, Brazíliából, Uruguayból, Venezuelából érkeztek, akik felkészülten, boldogan, immár magyarországi fellépéssel is gazdagodva ragadtatták el a nézőket, ápolva és hirdetve a mi csodás magyar néptáncunkat. Köszönet mindazoknak, akik komoly segítséggel és példával állnak a fiatalok mellett. A Híradó Szerkesztősége

HÍRADÓ - 3

VENDÉGSÉGBEN BUDAPESTEN HATÁRON TÚLI MAGYAR FIATALOK TALÁLKOZÓJA Júliusban az Oktatási és Kulturális Minisztérium Égtájak Irodája immár 14. alkalommal rendezte meg 2009. július 5-15. között a Vendégségben Budapesten - Határon túli magyar fiatalok találkozóját.

29 ország 730 fiatalja - tizennégytől huszonöt éves korig - volt 11 napig Budapest vendége, hogy a közös magyar származásból kiindulva együtt elevenítsék fel az azonos kulturális gyökereket, ami meghatározza és összeköti őket, sokszor a találkozó időtartalmán túl is: egy életre.

Az Ifjúsági Találkozón olyan kapcsolatok, szerelmek, barátságok szövődnek, amelyek a világ akár legtávolabbi pontján élő magyar származású fiatalokat kötik össze. HIRADÓ é uma publicação da Associação Húngara – Magyar Segélyegylet Fundador: Gedeon Piller Equipe da Redação: Hilda Budavári, K. J. Gombert Diagramação e composição: Renata Tubor Diretoria da Associação Húngara: Presidente: Francisco Tibor Dénes; Vice–presidente: Madalena Judite Ráth; 1ª Secretária: Charlotte Németh, 2ª Secretária:Carolina Vargha; 1º Tesoureiro: Árpád João Koszka; 2º Tesoureiro: Albert Kiss Endereço: Rua Gomes de Carvalho, 823 – Vila Olimpia – São Paulo – SP – CEP 04 547-003 Telefone / Fax 55-11-3849-0293 E-mail: [email protected]

4 - HÍRADÓ

Megnyitó - Rómeó és Júlia az Operettszínházban A Határon túli magyar fiatalok találkozóját idén 14-ik alkalommal a budapesti Operettszínházban Goldschmied József, az Égtájak Iroda programigazgatója nyitotta meg ünnepélyes keretek között. A lelkes köszöntő a több mint 700 magyar fiatalhoz és csoportvezetőhöz szólt, mellyel “A viszontlátás napja” hivatalosan is megkezdődött. A tíz napos programsorozat Rómeó és Júlia szerelmének megismerésével indult.

Rómeó és Júlia az Operettszínházban A Vendégségben Budapesten - Határon túli magyar fiatalok találkozójában a legfontosabb tehát az együttlét, az ismerkedés, a hagyományokon alapuló közös gondolkodás, a színes programok. A Vendégségben Budapesten - Határon túli magyar fiatalok találkozójába ugyanúgy belefér a népművészet, mint a gasztronómia, a fotókiállítás, a közös mesemondás, a színházlátogatás, a táncház, az együtt zenélés, az országjáró és felvidéki barangolások, a közös nagy menettánc Sátoraljaújhely főutcáján, a múzeumlátogatások, az éjszakai szórakozás a Vidámparkban, a sétahajózás, a bulizás, a kreatív újrahasznosító verseny, a pohárfestés, vagy az Erős Pista vetélkedő. Bemutatkozás, ismerkedés, kiállítások Felejthetetlen élmény volt, amikor több mint 700 fiatal szavalta Radnóti Miklós versét a Nemzeti Múzeum lépcsőjén.

700 fiatal szavalta Radnóti Miklós versét a Nemzeti Múzeum lépcsőjén.

HÍRADÓ - 5

Pántlikák a Nemzeti Múzeumnál

A Vendégségben Budapesten - Határon túli magyar fiatalok találkozójának célja, hogy értékes, jó hangulatú, mégis laza, feledhetetlen időtöltést biztosítson azoknak a fiataloknak, akik fontosnak érzik anyanyelvük ápolását, valamint a magyar nép kulturális örökségét.

Ennyi finomságot nehezen lehet találni és megízlelni egy helyen

Standok jellegzetes ételekkel, italokkal és népművészeti tárgyakkal

6 - HÍRADÓ

Szórakozások A közösségi és szórakoztató programok, a táncházak, a színházi és cirkuszi előadás, a vidámparki kikapcsolódás, a sétahajózás és a számtalan egyéb időtöltés remek alkalom volt az ismerkedésre, barátkozásra. A magyar néptáncból és népzenéből is jutott bőven!

Táncház

Vidámpark

Uránia Nemzeti Filmszínház

Sétahajó

Cirkusz

Szórakozás

Esti látvány a sétahajóról

Este az Uránia Nemzeti Filmszínházban folytatódott a közös program, amikor a lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet DiáXínpada előadta Ray Cooney Páratlan páros című fergeteges vígjátékát. A darab fogadtatása elsöprő volt, a szórakozás pedig felhőtlen. A következő napon a parlamenti látogatásnál a monumentális épület lenyűgözte a csoportot. Továbbá a Szépművészeti Múzeumot, a Terror Házát, a Ludwig Múzeumot, a Néprajzi Múzeumot, a Budavári Labirintust vagy Sziklakórházat járták be.

HÍRADÓ - 7

A parlamenti látogatásnál a monumentális épület lenyűgözte a csoportot

Múzeumok

A Szépművészeti Múzeum

A Ludwig Múzeum

A Szépművészeti Múzeum belül

A Néprajzi Múzeum

A Terror Háza

A Budavári Labirintus

8 - HÍRADÓ

Kirándulások és szereplések A csapat Sárospatakra, a Rákóczi-várba indult, ahol az állandó kiállítást is megtekintették. A csoport másik része túrázni ment, hogy az egykori malomkőbánya helyén kialakult Megyerhegyi tengerszemet csodálhassa meg. Széphalmon a Magyar Nyelv Múzeumában, majd a mellette található Kazinczy Ferenc Emlékcsarnoknál emlékeztek meg a nyelvújítóról. Este, immár Sátoraljaújhelyen, az új szállás elfoglalása után csaknem 700 táncos köszöntötte a városka lakosait. Bár a felhők és az esőcseppek bekényszerítették a résztvevőket a Latabár Színházba, a fellépéssorozat nem fejeződött be, és még táncházra is sor került.

A Sárospataki vár

A Rákóczi-vár

A Megyer-hegyi tengerszem

Széphalmon a Magyar Nyelv Múzeum

A Megyer-hegyi kilátó

A Megyer-hegyi romvár

Kazinczy Ferenc Emlékcsarnoknál

HÍRADÓ - 9

Sátoraljaújhely

Megérkezés Sátoraljaújhelyre

Sátoraljaújhely utcáján

A Pántlikák szerepelnek

10 - HÍRADÓ

A Pántlikák remekelnek

Táncház

Másnap reggel busszal járták a Felvidéket, figyelték a hegyeket és a völgyeket, a háttérben Quimby és a Csík Zenekar szólt. Kassa volt az aznapi első célállomás, meglátogatva a Szent Erzsébet-dómot és II.Rákóczi Ferenc sírját is. Énekeltek a zenélő szökőkútnál, tortakülönlegességeket ettek a cukiban.

Kassa

II.Rákóczi Ferenc sírja

HÍRADÓ - 11

Árpádházi Szent Erzsébet –dóm

A betléri Andrássy-kastély

A betléri Andrássy-kastélyában töltötték a délutánt a család elképesztő kincsgyűjteményét nézegetve. Estére értek a Gombaszögi Fesztiválra, melyet a felvidék egyik legnagyobb rendezvényeként tartanak számon. A tábor művészeti együtteseinek menettánccal egybekötött bemutatkozása zajlott itt, tömény háromórás program, bámult is a felvidéki közönség. Éjjel indultak vissza Budapestre, hiszen másnap a budapesti gálaműsor napja volt.

A Gombaszögi Fesztivál színpada

12 - HÍRADÓ

Budapesti gálaműsor a Szent István Bazilikánál

Szent István Bazilika

A három csoport Dél-Amerikából: Regös-Argentína, Pántlika-Brazília, Tündérkert-Uruguay

A fiatalok között - a korábbi évekhez hasonlóan – voltak erdélyi, kárpátaljai, felvidéki, muravidéki, horvátországi és vajdasági magyar ifjúsági csoportok, de idén Nyugat-Európából és a más kontinensről is érkeznek fiatalok: például Csehországból, Franciaországból, Kanadából, az Egyesült Államokból. Külön érdekesség volt a három Dél-Amerikából - Argentínából, Brazíliából és Uruguayból - érkező magyar tánccsoport részvétele.

HÍRADÓ - 13

Pántlikák a Bazilika előtt

Pántlikás lányok üveggel a fejükön

Pántlikák bemutatója a Bazilikánál

Diana remekel a Pántlikából

14 - HÍRADÓ

Argentin Regösök

Argentin Regösök a Bazilika előtt

HÍRADÓ - 15

Tündérkert Uruguayból a Bazilika előtt

Uruguayi Tündérkert remekelt

16 - HÍRADÓ

A Csillagszeműek Budavárban

Csillagszeműek plakátja

Csillagszeműek

Csillagszemüek a Pántlikákkal a Budavárban A tíznapos találkozó végére ért. Megszámlálhatatlan élmény, legalább ennyi nevetés és boldogság, csalódás, bánat, de mégis a jókedv uralkodott. Elbúcsúztak, és mégsem. Hazamentek, de egy láthatatlan szférában most is ott vannak együtt. Remélhetőleg egy év múlva újra egy közösséggé válhat sok ország magyar fiatalja. Forrás: Égtájak Iroda

A RÉSZTVEVŐK BESZÁMOLÓJA Yuri: hogy látta a találkozót? Yuri a jobboldalon A júliusi Magyarországi utunk nagyon jó volt, gondolom, hogy minden külföldi magyarnak egy magyarországi út mindig valami különleges.

HÍRADÓ - 17 Már voltam Magyarországon más alkalommal, de ez az út egyedi volt: Tíz napot töltöttünk olyan fiatalokkal, mint mi, akik külföldön ápolják a magyar nyelvet, a hagyományokat és a kultúrát, mindenki maga módján és más fokon. De ami mindenkit összeköt, az tényleg valami szép és erős. Ezt az együttérzést nem lehet szavakban kifejezni; mindenki máshogyan éli át: van, aki néptáncra jár, van aki cserkészkedik, van, aki egy H-betűs matricát ragaszt az autójára... az ilyen emberek számtalanok, a világ minden táján. Ezen a találkozón alkalmunk volt arra, hogy egy párral találkozzunk és együtt mulassunk, tanuljunk, utazzunk, énekeljünk és persze táncoljunk. A program változatos és élvezetes volt és olyan jól éreztük magukat, hogy szinte röpült az idő. Ilyenkor veszi észre az ember, hogy mennyire megéri ápolni a magyarságot külföldön, akármilyen nehéz. Mert bárhol vagy, bármilyen alkalommal, biztos lehetsz benne, hogy valahova tartozol. Yuri Szabó Yamashita Diana: Hogy éreztem magam a fesztiválon? Diana a kör közepén Magyarországra utazni és a “Vendégségben Budapesten – Határon túli magyarok 14. Találkozójá”-n részt venni felejthetetlen élmény volt számomra. Én már előzőleg két alkalommal voltam Magyarországon, 2003-ban az “Őrsvezetői körút”-on és 2008-ban látogatóban. Ez alkalommal a magyar néptánc alapos megismerésére számítottam, de nemcsak a magyar néptáncot ismertem meg, hanem a magyar kultúrában fürödtem a fesztivál minden napján. Megismertünk zenéket, dalokat. felvidékieket, erdélyieket és még sok más ország “magyarjait”, megerősítettük barátságunkat az argentínai és uruguayi “Hermanók”-kal. Ezen a fesztiválon először vettünk részt, mi dél-amerikaiak, és a résztvételünk nem múlt el észrevétlenül! Magunkkal vittük a velünk született életerőt, jókedélyt, jópofaságot, a szétáradó boldogságot, mellyel meghóditottuk a körülöttünk levőket. Nagyon zsúfolt 10 napos programot jártunk végig, de megérte, mert hihetetlenül jó, felejthetetlen napok voltak. Előadásokat hallgattunk, cirkuszban, vidámparkban voltunk várost néztünk, sétahajóztunk a Dunán. Voltunk Sátoraljaújhelyen. Kassán, Gombaszögön, egyik hely szebb, mint a másik. Nehéz volna megmondani, hogy nekem mi tetszett jobban, vagy mi hatott rám mélyebben. “Vendégségben Budapesten” táncoltam elöször életemben zenekari kísérettel. EZ EGY LEÍRHATATLAN ÉLMÉNY VOLT SZÁMOMRA! Fellépni a színpadra a hegedű elragadó dallamára, érezni, követni a zene ritmusát... Bizony nehéz lesz ez után és a sok-sok táncház után újra felvett zenére táncolni. Kétségkívül mélyen megkapott ez az alkalom, ahol teljesen otthon éreztem magam, ráadásul velem voltak legkedvesebb társaim, barátaim. Most meggyőződéssel mondhatom: szeretek a Pántlikában táncolni és hirdetni a magyar kultúrát. Diana Fekete Nunez- Pántlikás

18 - HÍRADÓ Pupi: viszontlátás Budapesten Pupi gyümölcslevet kínál Nem könnyű visszagondolni a “Vendégségben Budapesten” című találkozóra és nem érezni egy kis “szívfájdalmat”, hogy ilyen rövid volt, és már sajnos vége lett... Az nem újdonság, hogy mindenki nagyon örül, amikor olyan lehetőség adódik, hogy találkozzunk az argentinokkal és az uruguayiakkal cserkésztáborban, vagy táncfesztiválon, de egy ilyen alkalom, mint ez, hogy nem csak velük találkozunk, hanem több határon túl élő magyar fiatallal és ráadásul Magyarországon, annyira jó, hogy leírhatatlan, de azért megpróbálom! Már több mint egy éve Budapesten élek és nekem ez olyan volt, mint egy álom. Itt voltak a legjobb barátaim és olyan lehetőséget kaptunk, hogy lássuk: rajtunk kívül más fiatalok is ápolják a magyarságot külföldön, több mint 27 másik országban. Az ilyen példa nagyon fontos, mert még jobban érezzük azt, hogy kezünkben van a nehéz feladat: a magyarság megtartása és továbbadása külföldön. Bevallom, hogy még büszkébb lettem azért, mert Dél-Amerikában, ami annyival messzebb van, mint a határos országok, meg tudjuk tartani magyarságunkat, és ami a legnehezebb, motiválva maradni. Mások biztosan jobban el tudják mesélni az eseményeket és a találkozó programját, én csak az én saját élményemet akartam Nektek elmondani. Ma, amikor felveszem a „Vendégségben Budapesten – határon túli magyar fiatalok találkozója” feliratú pólót, büszke vagyok, amikor elmondhatom, hogy félig magyar és félig brazil vagyok, és örömmel hallom, amikor csodálkoznak azon, hogy egy olyan távoli országban vannak olyanok, akik ápolják a magyar hagyományokat. Remélem a többi résztvevő is így érez és továbbra is folytatja a nagyszerű, de kemény munkát a cserkészetben és a néptáncban! Pupi, Alexandra Bester Loli: pár mondatos beszámoló

HÍRADÓ - 19 Vendégségben Budapesten, a Határon Túli Magyar Fiatalok Találkozója” – sűrű program volt. Hogy is mondjam, nagyon király volt! Napjaink egyszerűen tömve voltak tevékenységgel. Nappal a Budavárban voltunk. Délután cirkuszban énekeltünk és este a kollégiumi Táncházában táncoltunk. Másnap elutaztunk Budapeströl, Szlovákiába mentünk, ott körülnézve a városban próbálgattuk a magyarnál is hosszabb és nehezebb szavakat elolvasni. Meglátogattunk egy templomot, egy teret, meg egy barlangot. Utána este táncoltunk, de nagyon sokat táncoltunk. Először egy színpadon a szlovák nézőknek, azaz hogy a még ott élő magyaroknak. Utána táncoltunk a magunk kedvére. Az összes táncos egy szűk táncsátorban. Ez is nagyon jó volt. Hajnalban irány Budapest. A következő napon volt a hivatalos szereplésünk a Szent István Bazilika előtt. Ez vérpezsdítő és felejthetetlen volt. És utána? Utána táncoltunk a Csillagszeműekkel a Budavárban. A többi napokon…. Ah! A többi napokon pihentünk. Végtére a táncosok sincsenek vasból gyúrva! Loli, Tircka Lóránt

AZ OTTHONI SAJTÓ VISSZHANGJA Félig magyarok, vagy tán egészen......... részletek a 60 éves “NŐK LAPJA” 2009 július 22.-i számából CSÁRDÁS DÉL-AMERIKAI MÓDRA A dél-amerikaiak – külön világ! Szép és jó világ, mert olyan kedvesek és nyitottak, hogy az ember rögtön Európa bajait látja tükröződni bennük. És meg is hatódik, hiszen ezek a huszonéves fiatalok mind kint születtek, legtöbbjüknek még a szülei is, és mégis feszes vigyázzban hallgatják a Himnuszt, és olyan erdélyi cigánytáncot meg mezőségit adnak elő, hogy a szem káprázik bele! Kiss Tamás ráadásul még szőke is. A General Electricnél van szakmai gyakorlaton, beszél egy csomó nyelvet, nyitva áll előtte a világ. És ő Erdélyről mesél…

20 - HÍRADÓ

Kiss Tamás mérnök lesz, szeretne jobban beszélni magyarul

– Láttam Csíksomlyón az István a királyt, nem lehet azt elfelejteni… A szüleimmel is voltunk ott, megnéztünk kicsi templomokat, ahol ugyanazt énekelték, amit a cserkészetben tanultam Brazíliában. Látod, most is beleborzong a karom, ahogy eszembe jut… Újra ez a szó: megható. Meghatódunk a ragaszkodásukon, azon, milyen szépen beszélnek magyarul, pedig van, akinek csak az egyik szülője magyar. Dianának és táncos párjának, Yurinak is csak az édesanyja. – A cserkészetben tanulunk népdalokat, a néptánc kint nagyon fontos, Uruguayban, Brazíliában és Argentínában is. Néha jönnek Magyarországról tanítani, nemrég például Tímár Böske. Mi valahogy nagyon magyarnak érezzük magunkat – mondja Yuri, akinek amúgy az édesapja japán… A megnyitón az ő standjuknál látjuk az Argentin Magyar Hírlapot, címoldalán részlet Petőfi naplójából. Az ételt egy magas, vidám, latinos fiú, Bonapartian Dani kínálja, ő is főzte! Nagyszülei a második világháború alatt emigráltak. – Félig magyarnak érzem magam, fél szívem itt van – szögezi le, és azt is, hogy „a magyar nők szuperek!” Argentínában 350 család a magja a magyar közösségnek, Buenos Airesben van a központ és a Zrínyi Ifjúsági Kör. – Minden szombat délelőtt tanítás van, utána közös ebéd, délután cserkészet. Az argentin érettségi mellett külön vizsgát tettünk magyar nyelvből, történelemből és földrajzból. Van egy rockzenekarunk, a neve Boldog. A cikk írója, Hulej Emese, így fejezi be: Mert az itt szövődött szálakat mindenki maga sodorja tovább, leveleznek, elutaznak egymáshoz, barátok lesznek, vagy éppen egymásba szeretnek. Később dolgozhatnak, tanulhatnak együtt, elküldhetik egymáshoz gyerekeiket. És a közös nyelv köztük nem az angol lesz, hanem a magyar.

HÍRADÓ - 21 MAGYARORSZÁGI ŐRSVEZETŐI KÖRÚT - A KMCSSZ (KÜLFÖLDI MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG) SZERVEZÉSÉBEN 2009 nyarán tizenegyedszer rendezték meg az igen sikeresnek bizonyult őrsvezetői körutat. A háromhetes, mozgalmas körút alatt a résztvevők megismerik Magyarországot, megtekintik az ország több földrajzi, történelmi, művészeti, néprajzi és természeti nevezetességét, találkoznak Kárpát-medencei cserkésztestvérekkel és élményekben meggazdagodva, nyelvtudásukban és magyarságtudatukban megerősödve térnek haza. Ki vehet részt a körúton? Az a fiatal cserkészvezető, aki eleget tett a magyarságismereti és cserkészismereti előfeltételeknek, aki elvégezte az ŐV tábort és 15-17 éves jelentkezhet az őrsvezetői körútra. Ezeken kívül: - Tevékenyen részt vesz a cserkészmunkában - Részt vett legalább egy nyári táboron - Folyékonyan beszél és elégségesen ír és olvas magyarul - Nem tartózkodik a Teleki Pál Alapítvány ösztöndíján Magyarországon - Szülői beleegyezés - Magyarországon van egy felnőtt ismerőse vagy rokona, aki felelős a résztvevőért és bizonyos esetekben (baleset vagy viselkedés miatt), ez a személy átveheti a felelősséget (enélkül nem tudjuk elfogadni a jelentkezést) - Csapat- vagy körzeti parancsnok ajánlása A részt vevő őrsvezetők felelősek: az oda-vissza útiköltségért Budapestig, a személyes költőpénz meglétéért és, azért, hogy megfelelő betegbiztosítással rendelkezzenek.

Csoportkép Pannonhalmán: “húsz tag és öt vezető azonos fekete kerékpárokon próbálta felvonszolni egy sorba magát egy kisebb Sierra Nevada hegységre, a környék legmagasabb hegyére, a Pannonhalma Apátsághoz” írta: Botyánszki Lívia 43sz Locsárdi Zsuzsanna cscs. San Francisco, California USA

22 - HÍRADÓ Olvassuk el beszámolóját

Forgách

Kati,

körútvezető

(Buffalo,

New

York

USA)

KMCSSZ SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ 2009-es Magyarországi Körúton a KMCSSZ őrsvezetői Júliusban tizenegyedszer mentem a KMCSSZ őrsvezetőkkel Magyarországra. Idén 20 őrsvezető és 4 segédtiszt vett részt három kontinens öt országából: Németországból, Argentínából, Brazíliából, Kanadából és az Egyesült Államokból. A körút, mint a múlt években, idén is három részből állt – egy hét Budapest megtekintésére, egy heti kerékpártúra és egy hét kenuzás a Dunakanyarban.

Megérkeztünk Budapestre

Budapesten a Mathias Corvinus kollégiumban szálltunk meg, és hat napon keresztül változatos és izgalmas programon vettünk részt. Felmásztunk a Jánoshegyre, megnéztük a Parlamentet, a Terror házát és a 301-es Parcellát, megcsodáltuk a Nemzeti Galéria szépségeit. A csúcspont az utolsó napon az őrsök közötti „kincskereső” verseny volt, amikor Budapest egyes pontjait kellett megtalálni és azokról képeket és információt kellett gyűjteni.

HÍRADÓ - 23

A Mathias Corvinus Kollégiumi szállás

A Jánoshegyi kilátó

Parlamenti látogatás

A Terror háza

A 301-es Parcella

24 - HÍRADÓ

A Magyar Nemzeti Galéria

Munkácsi Mihály: Honfoglalás

Az idei kerékpártúrát Szemerédi Tibor és Péter vezették Győr környékén. A ravaszdi cserkészparkban szálltunk meg és minden nap más-más vidéket látogattunk meg. Így eljutottunk Pannonhalmára, Győrbe, Bábolnára és Pápára. Napközben gyönyörű volt az idő, de egyik este egy vihar vert, ami eléggé izgalmas volt, de szerencsésen túléltük. A hét alatt összesen 300 km-t tettünk meg kerékpáron!

A ravazdi cserkészpark bejárata

A győri Városháza

A Pannonhalmai Bencés Főapátság

Pihenésre, hűsölésre is jutott idő Ravazdon

HÍRADÓ - 25

Bábolnai lovasmúzeum A lovasbirtok bejárata

Pápai kastély templom

A kenutúrát különösen érdekessé tette, hogy nem sokkal azelőtt árvíz volt a Dunán. A vízállás még mindig elég magas volt, így néhány táborhely, ahol meg szoktunk állni, víz alatt volt, s nekünk rugalmasnak kellett lennünk, hogy megfelelő helyet találjunk. Az utat Esztergomban kezdtük, ahol meglátogattuk a gyönyörű bazilikát és az érdekes vármúzeumot és a Duna múzeumot. Átsétáltunk a Mária Valéria hídon is Szlovákiába. A következő megálló Visegrád volt, ahol meg akartuk nézni Mátyás király palotáját, de sajnos filmezés miatt zárva volt. A fellegvárat is csak messziről láthattuk, és csak beszélgethettünk róla.

Esztergom

Az esztergomi Bazilika

26 - HÍRADÓ

Az esztergomi vár

A Mária Valéria híd

A visegrádi Fellegvár

Az esztergomi vármúzeum

A visegrádi Fellegvár

A Mátyás király múzeum

Tahitótfalu

HÍRADÓ - 27

Szentendre Visegrádnál „vadon” táboroztunk, aztán folytattuk az utat Tahitótfaluba. Itt egy kellemes délutánt töltöttünk az úszómedencénél, ahol (végre) zuhanyozni is tudtunk és ki tudtuk mosni ruhánkat is. Szentendrében nagyon élveztük a falunézést. Estére aztán megérkezett a sokmillió szúnyog és korán kergetett az ágyba. Utolsó nap visszaérkeztünk Budapestre és három izgalmas, érdekes hét véget ért. Ez alatt a huszonegy nap alatt huszonöt ember, akik talán sohasem látták egymást azelőtt és nem is fognak újra találkozni, megtapasztalta, mit jelent igazán a negyedik cserkésztörvény, “A cserkész minden cserkészt testvérének tekint”. Jó Munkát! Forgách Kati, körútvezető, Buffalo, New York USA

Brazíliából a Toth Piller Krisztina vett részt a körúton. Ő írta a “Tízedik napi” beszámolót magyarul, amit eredetiben közlünk: Tízedik nap - 2009. Július 14.

Ma reggel 7 órakor keltünk és készítettük magunkat a hosszú útra, mert ma Győrbe mentünk. Kb. 9-kor indultunk és libasorba csináltuk az egészet, hogy ne történjen semmi féle baleset. 40 perccel korában érkeztük Győrbe, és boldogan fogatuk a korábbi fagyizást. Pumára kellett várnunk, mert vele volt az ebédünk. Amíg vártunk, egy kis Vizi háború indult Paula és Andi között, de aki nem vett részt is vizes lett. Megtudtuk, hogy késik az ebédünk, szóval egy órás szabad időt kaptunk. Amikor visszajöttünk finomat ebédeltünk és ezután elindultunk várost nézni. Közel hozzánk volt az Apor kiálítás Boldog Apor Vilmosról. Ott meglátogattuk a helyet, ahol ö meghalt a Győri nők védelmében.

Kerékpártúra, indulás Győrbe

Ezután felkészültünk a visszatérésre. Gyönyörű volt a kilátás a nap lementével. Napraforgó és búza volt mindkét oldalunkon. Visszatérésre mindenki fürdött a hideg vízbe és tábortűz helyett népi játékokat és más játékokat játszottunk. A Mágia játék kiderült, nagyon könnyű amikor nem a Zsenya magyarázza. Fél tízig játszottunk ameddig nem hallottuk a naposnak a sípját és zászlólevonásra kellet mennünk. Ilyen fárasztó nap után mindenki gyorsan elaludt. Jó Munkát! Írta: Tóth Piller Krisztina 13sz. Szondi György cscs. Sao Paulo, Brazil

28 - HÍRADÓ Argentínai résztvevő beszámolóját is olvassák eredetiben - élvezettel: Tizenhatodik nap - 2009. Július 20. Délelőtt voltunk a Dunamúzeumban. Itt különböző kiállítások voltak, mindegyik persze a vízről szólt. A mi nekem legjobban tetszett, volt egy egész fa építmény, ami a víz erejével mozgott. Nagyon érdekesen volt megcsinálva, úgy hogy minden rész belefért a következőbe, stb. Utána kaptunk egy kis szabad időt Esztergomban és persze fagyiztunk egyet. Ebéd után volt a próbakenuzás. Megkerültük a szigetet ahol vagyunk, elégé nagy most, hogy körbekenuztam! Nehéz volt, mert sodrás ellen is kellett evezni, de a legrosszabb voltak a szúnyogok!!!! Komolyan, majdnem megbolondultam. Tahitótfalu – indulás Később pedig pakoltunk a holnapi indulásra. Mindenki nagyon izgult, hogy beleesik a hátizsákunk a Dunába, szóval ügyesen bepakoltunk vízálló szemeteszsákokba, mert nem lehet biztos lenni abba, hogy nem fordulunk bele a folyóba (ahogy tapasztaltak Barbara és Zsófi tegnap) Szabad idő alatt tusoltunk, mostuk a ruhánkat és persze pletykáztunk is egy ideig. A mai tábortűz nagyon jó volt. A számok témája az volt, hogy “szúnyog”…viccesek lettek! Sokat énekeltünk és tök jó volt a hangulat. Jó munkát! Írta: Zombory Michelle 39sz. Magyarok Nagyasszonya cscs. Buenos Aires, Argentína Kedves Olvasóink és Cserkészeink! Nincs kétség, a körútról élményekben meggazdagodva, nyelvtudásban és magyarságtudatban megerősödve tértek haza őrsvezetőink, köszönetet mondván Forgách Katinak és a KMCSSZ-nek, valamint fellelkesített sok jövendőbeli őrsvezetőt is. A Híradó Szerkesztősége.

HÍRADÓ - 29

HATVANÉVES FENNÁLLÁSÁT ÜNNEPLI AZ ELSŐ TENGERENTÚLI MAGYAR CSERKÉSZCSAPAT Már 1945-ben, közvetlenül a világháború után megindult a magyar cserkészet külföldön, Ausztriában és Bajorországban. Aztán, ahogy a cserkészvezetők tovább vándoroltak – Ausztráliába, Kanadába, az Egyesült Államokba és Dél-Amerikába – mindenütt cserkészcsapatokat alapítottak. Ennek eredménye, hogy ma a Külföldi Magyar Cserkészszövetség keretein belül közel 70 csapat és 4000 cserkész működik négy földrészen. De az első tengerentúli – tehát Európán kívüli – csapat a Rio de Janeiróban alakult 13. sz. Szondi György cserkészcsapat volt.

Zászlófelvonás

Október 25-én több mint százharmincan gyülekeztek a São Paulo közelében fekvő Simon Bálint Cserkészparkban - négy cserkészgeneráció (!) –, hogy megünnepeljék a brazíliai magyar cserkészet 60. évfordulóját. A zászlófelvonás alkalmával, mint napi jelszó, Teleki Pál nagyon odaillő mondása hangzott el: Lelki bátorság nem a nekimenés, hanem a kitartás bátorsága. Ez a kitartás, a cserkészethez és a magyarsághoz való ragaszkodás tette lehetővé, hogy ennyi év után még mindig legyen magyar cserkészet Brazíliában. Egy országban, ahova szinte fél évszázada nem érkeznek új magyar bevándorlók. De ahol mégis van cserkészcsapat, kiváló néptánc együttes, Magyar Ház és egy magyar idősek otthona. Itt tartották meg 2008-ban a sikeres dél-amerikai kiscserkész-vezetőképző tábort, amelyre Argentínából, az USA-ból és Ausztriából is jöttek résztvevők. Itt rendezték múlt évben a nagysikerű dél-amerikai táncfesztivált, amelyen – a brazíliai együtteseken kívül – az argentínai és uruguayi tánccsoportok vettek részt, ugyanazok a csoportok, akiknek táncosai idén nyáron olyan remekül szerepeltek Magyarországon.

30 - HÍRADÓ

Dömötör Gábor köszönti a jelenlévőket

Az eredeti riói 13-as Szondi György zászló

Az egész napos ünnepély délelőttjén, cserkészügyességi versenyeken vettek részt még az idősebb cserkészgenerációk is. Ebéd után következett a jó két órás ünnepség. Azok, akik személyesen átélték a különböző brazíliai csapatok alakulását, elmesélték a hőskor első éveit. Cserkészies szokásként minden beszámoló után elénekeltek néhány kedvenc népdalt, felidézve a csapat régi vezetőit, akiktől a dalokat tanulták és bemutattak a múltból átörökölt tábortűzi számokat, mókákat. Volt lányok körtánca és fiúk sapkatánca, amelyekben minden korosztály lelkesen részt vett, bizonyítva, hogy nem felejtették el azt, amit annak idején a cserkészetben megtanultak. És minthogy a cserkészeten belül szeretettel őrizzük népi hagyományainkat, záró számként a fiatal cserkészek bemutattak egy szép Aratóünnepet.

Aratóünnep

Piller Krisztina aratószedő

A nap végén, az ünnepélyes zászlólevonás alkalmával, a brazíliai körzet parancsnoka megköszönte a cserkészvezetők, szülők és a helyi magyar társadalom kitartó segítségét, támogatását, ami lehetővé teszi, hogy ennyi év után is folytatódjon Brazíliában a magyar cserkészet. Jelen volt az ünnepélyen néhány cserkészmúlttal nem rendelkező vendég is. E sorok írója több egymás közti megjegyzésüket hallotta, amelyekből kitűnt, hogy a legerősebb benyomásuk a cserkészet és azt körülvevő társadalom összetartása, baráti együttműködése volt. Adja meg a jó Isten a további kitartás lelki bátorságát, amely még sokáig ebben a jellegében megőrzi a brazíliai magyar cserkészetet. Írta: Dömötör Gábor KMCSSZ alelnöke

HÍRADÓ - 31

60 ÉVES A 13-AS SZONDI GYÖRGY CSERKÉSZCSAPAT 1949 októberében alakult meg Brazília akkori fővárosában, Rio de Janeiróban, az első tengerentúli Magyar Cserkészcsapat, A csapat a 13-as számot kapta meg a Külföldi Magyar Cserkészszövetségtől USA-ból a leigazolásakor, és a Központ a Szondi György csapatnevet is jóváhagyta. E dátum, szám és név hatvanadik évfordulóját ünnepeltük meg 2009 13 Szondi György októberében São Paulóban, az embúi Simon Bálint cserkészparkban, mert valójában ez volt Brazíliában a magyar cserkészet megjelenésének a dátuma. Négy cserkészgeneráció volt együtt. 1960-ban a főváros Rio de Janeiróból Brazíliavárosba költözött és lassacskán több magyar elhagyta a várost. Amikor Rióban a 13. Szondi György cscs. végleg megszűnt, a név visszaszállt a Külföldi Magyar Cserkészszövetség központi irattárába, és mint a tengerentúli első magyar cserkészcsapat számát és nevét, védett név- és számként nem adták ki más, újonnan születő csapatnak. Amikor azonban a São Paulo-i négy cserkészcsapatot is össze kellett vonni, a vezetőség megkérte a 13. Szondi nevet és a Szövetség São Paulónak kiadta. Így a 13. Szondi György csapatszám és név addig élni fog, amíg Brazíliában külföldi magyar cserkészet működik. A 13. Szondi cscs. seregszemléje meg is történt a múlt hónapban, az embúi csapatünnepélyen. A csapat apraja és nagyja, vezetősége és szülői közössége, fáradhatatlan volt. Hetekig tartott a lázas előkészület: az emlék-ingek, a vállra akasztható, “szondis” bögrék csináltatása. Minden fiatal és öreg cserkész be lett vetve és dolgozott, lótott-futott. A cserkészvezetők már előző nap is készülődtek, sőt kint is aludtak a parkban. Sikerült sok régi cserkészt elérni a meghívóval és így a vendégek már kora délelőtt elkezdtek érkezni. Minden újabb érkező a már ott lévők nyakába ugrott, hogy jaj, te is itt vagy; istenem, ezer éve nem láttalak! A vendégek – mondhatni – 90%-ban régi cserkészek voltak családjaikkal, közelrőltávolról. Még USA-ból és Rio de Janeiróból is voltak, de a 130 - 150 vendég zöme természetesen São Paulóból. Már érkezésnél mindenkit kellemes meglepetés fogadott: az embúi Simon Bálint cserkészpark széltében-hosszában megnagyított új tetőkkel és más praktikus újdonságokkal várta a vendégeket! Többet nem kell az esőtől, sártól félni – futott át a cserkészek és szülők agyán! Az egyik gondos/aggódó apa – Kiss Gábor, addig kilincselt a Szent Imre Kollégium karbantartási főnökének irodaajtaján, míg kivívta ennek a reformnak a kivitelezését, amibe persze ő maga is, családjával együtt, komolyan besegített. Kiállítás a felújított részlegen

32 - HÍRADÓ

Konyhások

Jó étvágyat

Miközben a konyhások szorgalmasan főzték a székelykáposztát, a cserkészek egy akadályversenyt rendeztek és ezeken az állomásokon „próbáztatták” a vendégeket. Majdnem mindenki át akart menni a “próbáztatáson”. Volt becslés, kim játék, nótázás, különböző (mondjuk, enyhe) testi teljesítmény-próba. A legjobban a népdalozás ment, a végén már mindenki ott szorongott a nótázók és kánon-éneklők között.

Lányok körtánca

Népjáték

HÍRADÓ - 33 A délutáni bemutatón aztán sorra kerültek az olyan ősi tábortűzi számok, mint pl. a “Samuka”, az akrobata bolha. A sapka-leverőhöz bőven akadt jelentkező. A lányok körtáncához a közönségből is beugrottak sokan, mint ahogy a “hozz pénzt lefogyott” tánchoz is a fiúk.

Hozz pénzt, lefogyott

Kalap-leverő

A fiatal cserkészgeneráció pedig bemutatta a nagy igyekezettel betanult Aratóünnepet. Ha nem tévedek, az első közös Regős táborunkon tanultuk be ezt a szépséges népszokást, amire talán még a régi argentínai regősök is emlékeznek?! A komoly részben 5 brazíliai cserkészcsapat életéről számoltak be. Lajtaváryné Buza Marika, az eredeti Szondi csapatról, Kokron Ili a 36. Dobó Katicákról, Orsovay Alajos a 25. Szent Imrékről és Bircák-Ráth Magdolna a Zrínyi csapatokról. Az első parancsnokok vagy meghatározó vezetők nevei mind elhangzottak, mint pl. Lajtaváry Dani, Szirmay Iván, Gábor Nusi és Sanyi, (Rio), Tóth Veremund OSB, a Réz lányok: Gémesné Réz Kati és Szabóné Réz Panni, Dömötörné Kokron Margó, (Dobó Katicák), a Ráth család, a Bálint család (a Zrínyiektől). Lehet, hogy most én kifelejtek valakit a felsoroltakból, de mindenkiről szó volt és a közönség kellőképpen megörült egy-egy névnek vagy elszomorodott egy-egy már nem köztünk levő nevének hallatára.

Beszámolók: Lajtaváryné Buza Marika, az eredeti Szondi csapatról, Kokron Ili a 36. Dobó Katicákról, Orsovay Alajos a 25. Szent Imrékről és Bircák-Ráth Magdolna a Zrínyi csapatokról.

34 - HÍRADÓ Búcsúzóul a brazíliai körzet parancsnoka, Hársi Sári megköszönte a vezetők kitartó munkáját, a szülők és a helyi társadalom folyamatos segítségét.

Zászlólevonás

Jó Munkát!

A befejező zászlólevonás alatt Linka Ödön OSB bencés atya megáldotta a cserkészmunkát, a jelenlevőket és még további hosszú évekre kitartást és további Jó Munkát kívánt. A nap jelszava, Teleki Pál mondása volt: “Lelki bátorság nem a nekimenés, hanem a kitartás bátorsága.” Írta: Piller Éva

Csatlakozz hozzánk! A Segélyegylet ÖNKÉNTESEK segítségét várja! Fektesse kapacitásait, tehetségét olyan tevékenységbe, mellyel közvetlen, vagy közvetett módon olyanok javát szolgálja, akiknek arra NAGY SZÜKSÉGÜK van! Eligazításért hívja Natáliát: 11 3931 6560

HÍRADÓ - 35

SIKERES CSERKÉSZ-VEZETŐKÉPZŐ TÁBOROK ARGENTÍNÁBAN Ha valaki megkérdezi: “Mi az, ami lehetővé teszi, hogy a Külföldi Magyar Cserkészszövetség 65 év óta megszakítás nélkül működjön?”, habozás nélkül azt kell felelnünk: “Rendszeres vezetőképzésünk”. És valóban: ez tette lehetővé, hogy immár 3 generáción keresztül mindig legyenek fiatalok, akik kellő hozzáértéssel átvegyék cserkészeink vezetésének feladatát. Észak-Amerikában minden évben tartunk központi vezetőképző (VK) tábort, Európában minden második évben. Ausztráliában és Dél-Amerikában szükség szerint. Idén januárban Argentína volt a 9 napig tartó Dél-Amerikai VK táborok színhelye. Három tábor folyt párhuzamosan: egy őrsvezetőképző (ŐV) tábor 14 éven felülieknek, egy segédtisztképző (ST) tábor 18 éven felülieknek és egy Mintatábor 10-14 éves cserkészeknek.

Őrsvezetőképző (VK) tábor

Brazil csoport

Az egyes táboroknak természetesen megvolt a saját életük, hiszen a jelőltek különböző szintű feladatokra lettek kiképezve. De ugyanakkor a három tábor egymásba is kapcsolódott, mint ahogy egy csapat életében is a három csoport együttműködik: a segédtisztek kidolgozzák a munkatervet, azt megbeszélik az őrsvezetőkkel akik a tervet részletezik és levezetik cserkészeikkel. Ezt gyakorolták a táborban is: a ST jelőltek kidolgoztak munkaterveket és programokat, irányították az ŐV jelölteket és együttesen levezették a foglalkozást a mintatábor cserkészei számára.

Lányok golyóznak

Előadás az ŐV táborban

36 - HÍRADÓ

A vörösingesek

Közös áhítat

Ebből élménydús események születtek, mint ahogy az egy cserkészcsapat életében is történik.

Az ÖV tábor vezetői

Volt kiképzés (cserkészügyességek, népdal, magyar nyelvgyakorlat, jellemnevelés, stb.), volt kirándulás és portya, volt játék és rohampálya, voltak meghitt tábortüzek. És volt az együttlét és cserkésztestvériség nagy élménye, hiszen a három tábor létszáma nemcsak meghaladta a 90 cserkészt, de ráadásul az Argentínából és Brazíliából jötteken kívül voltak jelöltek és kiképzők Ausztráliából, Németországból és USA-ból is.

HÍRADÓ - 37

K. Aliz, N.Diana, P.Krisztina, N.Caroline

Pipacs őrs

Malac őrs

D. Zsolt, I.Tibor, Y. Yuri, B. Miklós, P. Mátyás

Párduc őrs

Muskátli őrs

38 - HÍRADÓ

ŐV és Minta táborok tábortűze

Vendégség a táborban

HÍRADÓ - 39

Csoportkép a résztvevőkről

Két nappal a táborok bezárása után az argentínai és külföldi cserkészvezetők összejöttek a Buenos Aires-i magyarság nagyszabású székházában, a “Hungáriában”, egy rövid vezetői konferenciára. A konferencia alkalmat adott a cserkészszövetség központjából érkezett három vezetőnek, hogy beszámoljanak a négy földrészen működő KMCSSZ és a Kárpát-medencei magyar cserekészszövetségek helyzetéről. A konferencián, az idősebb cserkészvezetőkön kívül, részt vettek a tábort-végzett, újonnan avatott segédtisztek is. Így adja át a stafétebotot egyik generáció a másiknak! Dömötör Gábor

VEZETŐKÉPZŐ TÁBOROK ARGENTINÁBAN Argentínában, januárban 1-töl 11 ig megtörtént KMCSSZ szervezésében a 70.A Segédtisztképző tábor és 2-10- ig a 82.A - Őrsvezetőképző tábor. Tábori adatok: 70. A - Segédtisztképző tábor - Január 1-11/2010 Oliveira - Mercedes - Argentína Tábor parancsnok - Szilvássy Lőrinc cscst 17 jelölt - Argentína, Brazília, Némethország, USA (4 brazil - Fekete Nunez Diana és Caroline, Szabo Yamashita Yuri es Tomi) 9 vezetö - Argentína, USA 82.A - Őrsvezetőképző tábor - Január 2- 10/2010 Campo Escuela Fladres - Jauregui - Argentína Tábor parancsnok - Lomniczy Mátyás cst

40 - HÍRADÓ 21 jelölt - Argentína, Brazília, USA. (6 brazil - Budavári Miklós, Szabó Iossi Tibor, Kiss Aliz, Danczkai Zsolt, Toth Piller Krisztina, Toth Piller Mátyás, ) 12 vezető - Ausztrália, Argentína, Brazília, USA, Németország. (2 brazil - Koszka Kiss Tomi st, Romer Toth Eszter cscst) Mintatábor - Január 3- 9/2010 Campo Escuela Fladres - Jauregui - Argentína Tábor parancsnok - Hársi Sári cscst 24 tag - Argentína, Brazília (7 brazil - Kiss Árpád, Szabó Julia, Kokron Mátyás és Olivér, Szabó Yamashita Miklós, Derani Pedro, Barbosa Rainer) 6 vezető - Argentína, Brazília, USA 9 (2 brazil - Hársi Sári cscst, Puskás Gyula st) 3 konyhás az ŐV és Minta tábornak. A táborokat látogatta Szenkirályi Pál cscst - a KMCSSZ Vezetőképző vezetőtiszt és Dömötör Gábor cscst - A KMCSSZ alelnöke. A 94 cserkészből, a Brazil csoport 21 tagból állt.

Minta tábor indul haza

Jó Munkát! Toth Eszter

ÖV tábor indul haza

ST tábor indul haza

HÍRADÓ - 41

X. DÉL-AMERIKAI MAGYAR NÉPTÁNCTALÁLKOZÓ TEATRO SOLIS-Uruguay-Montevideo 2010. január 16. és 17. A Latin-Amerikában élő magyarok legjelentősebb kulturális rendezvényét az idén pontosan tízedik alkalommal az uruguayiak szervezték meg, méghozzá egetverő sikerrel, Montevideo legelegánsabb színházában, a Teatro Solis-ban.

Meghívó

Az ötszintes nézőtér zsúfolásig telt nézőkkel

A közönség soraiban sok olyan ember volt található, aki nagyon fiatalon, vagy csecsemőként érkezett Uruguayba egy jobb élet reményében, nagyobb részük pedig a szülők, nagyszülők elbeszéléseiből ismerik a történetet. Őróluk és a dél-amerikai országokba érkezőkről emlékeztek meg a rendezők, amikor a színpadra bejöttek kopottas, húszas évekbeli ruhákban, kis csoportokban, fáradt arcú emberek, mindegyik cipelte a saját kis batyuját, az édesanyák a csecsemőiket szorították magukhoz és a szoknyájukhoz még két-három gyerek riadtan kapaszkodott. A színpad közepére érve fejük fölé uruguayi, brazil, argentin és venezuelai zászlók ereszkedtek le. Közel kétezer embernek szorult el a torka, könnyezett a szeme, szipogott. Bepárásodott a szemük még azoknak is, akik nem személyes érintettség okán jöttek el az előadásra, csupán szórakozni. Maguk a szereplők is ráismertek szeretteikre.

A legmeghatóbb jelenet, a bevándorlók

42 - HÍRADÓ Minden elismerést, hálát, köszönetet megérdemel ez a mindenki számára megható, még a távlatból is megdöbbentő, visszaemlékeztető oly’ hiteles jelenet. Gratulálunk! Magyarországi megivottakkal is remekeltek: A Forrás Néptáncegyüttessel és kísérő Bara Népzenekarral. Nagy szenzációnak számított az élőzene, hiszen eddig még a fesztiválok gálaestjein is magnóról, CD-ről szólt a talpalávaló.

Forrás néptáncegyüttes emblémája

Forrás néptáncegyüttes

A Forrás Néptáncegyüttes 1984 ben alakult meg Érden és 1985 óta működik Százhalombattán. A különböző korosztályú csoportokban mintegy 400 fiatal és 60 felnőtt ismerkedik a legszebb magyar táncokkal, dalokkal, népszokásokkal. A folyamatos oktatás és nevelés eredményeként a Magyarok Öröksége Alapítvány gondozásában létrejött a Pesovár Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, mely Százhalombattán, Érden, Diósdon, Ercsiben és Tárnokon működik. Az oktatásban és próbatermi munkában jeles táncpedagógusok és koreográfusok vesznek részt. A Forrás Néptáncegyüttes az autentikus táncok mellett a táncszínházi műveket is műsorára tűz. Az elmúlt években a hazai sikerek mellett kiemelkedő elismertséget szerzett az együttes Magyarországnak a világ mintegy ötven országában, Európában, Ázsiában, Észak és Dél Amerikában, a Közel-Keleten.

Bara Népzenekar tagjai tárnokiak, fiatalok, de annál tehetségesebbek és összeszokottabbak. Klarinéton és hegedűn Nagy Dóra játszik, brácsán, dobon Varga Gábor, Páll Balázs a nagybőgős és tekerőlanton is muzsikál néha, Páll Éva a prímás és időnként énekel is. Felléptek Európa számos országában, megfordultak, Cipruson, Mexikóban, Szíriában.

HÍRADÓ - 43 Nagy örömet okozott a venezuelai Gyöngyösbokréta részvétele, visszatérte. Argentínából a Regösök, Brazíliából, São Paulóból a Pántlika és a Zrínyi, Jaraguá do Sulból a Dunántúl, Uruguayból Tündérkert táncolt. A szereplők komolyan felkészültek a tánctalálkozóra, nem versenyeztek, de a legjobbat adták ki magukból, ahogy ez a tánctalálkozókon immár hagyománnyá vált.

Szabadtéri szereplés A szabadtéri szereplés, Montevideo gyönyörű Kiboni partján, újdonság volt a dél-amerikai fesztiválon, nagy lelkesedést váltott ki.

Montevideo gyönyörű Kiboni partja

Az együttesek kihasználták a szép tájat fényképeik készítésére

Pántlikás lányok-(SP) Brazília

Pántlika –(SP) Brazília

44 - HÍRADÓ

Zrínyi – (SP) Brazília

Zrinyi – (SP) Brazilia

Regösök – Argentína

Regös legények - Argentína

Tündérkert – Uruguay

Tündérkerti lányok – Uruguay

HÍRADÓ - 45

Gyöngyösbokréta – Venezuela

Gyöngyösbokréta - Venezuela

Dunántúl –(SC) Brazília

Tündérkert- Uruguay

Utánpótlások. A képen látható kisfiú, Augusto Preuss, január 15-én volt 1 éves Uruguayban, szülei a Jaraguá do Sul (SC) tácegyüttes tagjai:Charlene Ersching Preuss és Fabricio Preuss.

46 - HÍRADÓ

X. DÉL-AMERIKAI MAGYAR NÉPTÁNCTALÁLKOZÓ CSOPORT KÉPE

Az együttesek készülődése a szereplésre

X. Dél-amerikai Magyar Néptánctalálkozó

Regösök- Argentína

HÍRADÓ - 47

Szabadtéri színpad

Regös - Argentína

Nézők és szereplők

Pántlika – (SP) Brazília

Pántlika – (SP) Brazília

48 - HÍRADÓ

Pántlika – (SP) Brazília

Pántlika (SP) Brazília

Dunántúl - (SC)Brazília

Zrínyi – (SP) Brazília

Tündérkert - Uruguay

Tündérkert -Uruguay

HÍRADÓ - 49

Gyöngyösbokrétás fiúk- Venezuela

Gyöngyösbokréta - Venezuela

A gyönyörű Teatro Solis-ban volt a gálaműsor

Teatro Solis

Argentínai Regösök ropják a táncot

50 - HÍRADÓ

Argentínai Regösök

Santa Catarínai Dunántúl (nem a Solisban)

Uruguayi Tündérkert

Uruguayi Tündérkert

Uruguayi Tündérkert (nem a Solisban)

HÍRADÓ - 51

Venezuelai Gyöngyösbokréta(nem a Solisban)

Pántlikák Szatmárit táncolnak

Pántlikák Szatmárit táncolnak

52 - HÍRADÓ

Zrinyi – Karikázó

Zrinyi – Karikázó

Pántlikás lányok

Pántlikák a Madocsait ropják

HÍRADÓ - 53

Pántlikák befejezik a Madocsai táncot

Pántlikák és Zrinyiek

Pántlikák és a Zrínyiek együtt járják a Kalotaszegit

Pántlikák

Zrínyiek a Pántlikákkal - legszebb csoportkép

Sajnos nem kaptunk képet minden együttesről.

54 - HÍRADÓ

Grand-finale – fékezhetetlen tánc

Nézze meg:http://www.youtube.com/watch?v=buGWaRHYTqg

HÍRADÓ - 55 A fináléban az uruguayi színpadon kilenc együttes százhatvan táncosa ropta a magyar néptáncot népviseletben, magyar népdalokra, melyet magyar népzenekar húzott a lábuk alá és a nézőtéren ezer elragadtatott néző felállva tapsolt, nem akarta elhinni, hogy vége lesz a csodának, aminek szemtanúi voltak.

Köszönet a segítő kezeknek

São Paulo-i képviselet

Pántlika vidul a Magyar Otthonban

56 - HÍRADÓ

Jó a hangulat a Magyar Otthonban

A fesztivál után a táncosok még egy hétig maradtak a szimpóziumon, hogy a dél-amerikai fiatalok végre élőzenére, képzett oktatóktól leshessék el és gyakorolják be az újabb figurákat. Úgy tűnik, mintha csak álmodtunk volna – mondták a résztvevők - amiből nem akartunk felébredni, de valóság volt, mindez megtörtént.

Yuri beszámolójában a szimpóziumról is olvashatunk 160 táncos 5 különböző országból és 1 közös szenvedély: a Magyar Kultúra 2010 januárjában, Uruguayban rendezték a 10. Dél-Amerikai Magyar Néptánc Találkozót. Ezen részt vettek a Regös Néptáncegyüttes (Argentína), a Tündérkert Néptáncegyüttes (Uruguay), a Gyöngyösbokréta Néptáncegyüttes (Venezuela), a Dunántúl Néptáncegyüttes (Jaraguá do Sul- SC), a Zrínyi Müvészegyüttes (São Paulo), a Pántlika Táncegyüttes (São Paulo), a Forrás Néptáncegyüttes (Százhalombatta- Magyarország) és a Bara Zenekar (Százhalombatta- Magyarország). Két különböző szereplés volt. Az egyik egy szabadtéri szereplés a Kiboni parton, a másik pedig egy gála szereplés a Solís Színházban, Uruguay egyik legfontosabb színházában. Ez a fesztivál különleges volt nemcsak azért, mert végig élő zene kísérte a szerepléseket, a szimpóziumot és a táncházakat, hanem azért is, mert jelezte Venezuela visszatérését a rendezvényre és ráadásul még külön brazil meglepetés is volt a többiek számára: egy közös Kalotaszegi tánc, amelyiket a Zrínyi Művészegyüttes és a Pántlika Táncegyüttes együtt táncolt.

Szimpózium Az egy hetes tánc szimpóziumot a Salinasi parton, Lévai Péter és felesége Kiss Anita, a Magyar Táncmüvészeti Főiskola tanárai tartották.

Egy hetes tánc szimpózium a Salinasi parton

HÍRADÓ - 57

Reggeli torna

Reggeli muzsikaszó

Csárdás a tengerparton

Lévai Péter és felessége Kiss Anita, a Magyar Táncmüvészeti Főiskola tanárai a Pántlikákkal és a Bara népzenekar

58 - HÍRADÓ

Tánctanárok ropják a táncot

Elméleti óra

Szimpózium terem

Táncház

Éhesek a táncosok

Bulizás

Somogyi (Dunántúl), Küküllőmenti (Erdély) és Magyarbödi (Felvidék) tánc alapokat és népdalokat tanítottak, valamint más tánc technikákat a többi táncokhoz. A grand finale délamerikai stílusú nagy szabadtéri táncház volt a tengerparton, élő zenével és ragyogó hangulattal.

HÍRADÓ - 59

Naplemente a Salinasi parton

Jó kedv, nagy barátságok, bulik és persze sok tánc és sok zene kísérték a találkozót. A zene még most is hangzik a fülünkben és a szívünkben csupa jó emlék él. Alig jöttünk vissza és már alig várjuk a következőt. Akkor, hajrá Argentína 2012-ben! Yamashita Szabo Yuri

Egy kezdő szimpóziumos beszámolója Még nem sok fesztiváli és szimpóziumi tapasztalat áll mögöttem, ugyanis kezdőnek számítok. Ennek ellenére, mint résztvevő azt észleltem, hogy ezek a megmozdulások évről-évre színvonalasabbak, nemcsak a szervezés, hanem a táncosok összhangja tekintetében is. Én nyugodt lelkiismerettel ajánlanám mindenkinek, hogy legyen részese ennek világnak, ahol a tanulás egyben szórakozás is. Nincs annál jobb, mint élvezettel tanulni.

Nincs annál jobb, mint szórakozva tanulni.

Csupán önmagáért a táncért megéri a részvétel, a fesztivál és a szimpózium az csak ráadás. Az az érzés, ami áthat bennünket a fesztivál előtt, alatt és után, az egyedülálló és elragadó. Az események folyamán örömteli érzés tör elő belőlünk, büszkeség, hogy magyarok vagyunk, és ez átterjed azokra is, akik csak élvezik a kultúránkat. Ezért és még sok más tényező miatt (amikről könyveket lehetne írni) várva várjuk az eljövendő fesztiválokat, szimpóziumokat, melyek a mi gazdag kultúránk egyre több szépségét segítenek felfedezni. Budavári Klára (fordítás a portugál szövegből)

60 - HÍRADÓ

Borbély Sanyi beszámolója A fesztiválok egyre jobbak lesznek. Ebben az évben a csoportok szinte egybeforrtak, a lehető legjobbat adták magukból, hogy a fesztivál teljes siker legyen! Az összhang a táncosok és a zenészek között, valamint a csodálatosan szép Solis színház, szerintem és mások is ezt vallják, járult hozzá a X. Dél-Amerikai Magyar Néptáncfesztivál tomboló sikeréhez. Meg kell említenünk a kedves fogadtatást, amiben részesültünk uruguayi barátaink által. Ez a fesztivál bevésődött az emlékezetünkbe. A Zrínyi táncegyüttes újdonságot mutatott be, Karikázót és Bonhidai táncot.

Nagy örömünkre és büszkeségünkre megosztottuk a színpadot a Pántlika együttessel

Ezen kívül, nagy örömünkre és büszkeségünkre megosztottuk a színpadot a Pántlika együttessel. Egy Zrínyi által régen táncolt koreográfiát, Kalotaszegit táncoltunk. Nagyon megható volt. Minden fesztiválon többet tanulunk, és jobban összeszokunk, szinte egy csoporttá forrunk, a dél-amerikai csoporttá. A csoportok felkészültsége, a szervezés, a kivitelezés, méltó egy profi előadáshoz, komoly hozzáértéssel és összefogással. Visszatértünk Uruguayból nagy táncolni akarással. Most már készülődünk a következő fesztiválra. Legyen tele újdonsággal. Mindenkinek csók az argentínai viszontlátásig! Borbély Sanyi

HÍRADÓ - 61

Magyar sajtó visszhangja a X. Dél-amerikai Magyar Néptánctalálkozóról

2010. január 23 Maradt a tánc Magyar népzenétől és felállva tapsoló közönségtől volt hangos a múlt vasárnap a legelegánsabb uruguayi színház: a dél-amerikai magyarok tartották tízedik fesztiváljukat. A fináléban kilenc együttes százhatvan táncosa ropta népviseletben a színpadon – nehéz elképzelni olyan anyaországi várost, ahol ki lehetne állítani ennyi hagyományőrző fiatalt. A másod- és harmadgenerációs magyarok zöme már nem beszéli ősei nyelvét, de a gyökereket nem akarják elengedni. Uruguayi Magyar Otthon udvarán, a bejárat egyik járólapján felirat: “Az UMO alapköve magyar földet takar.” Az emeleti irodában másolat függ az ország himnuszának kottájáról, mellette a szerző, Francisco José Debali portréja. Igen, ő is magyar, 1791-ben született Erdélyben Debály néven, és ő szerezte a szomszédos Paraguay nemzeti himnuszát is. Az ideirányuló legnagyobb kivándorlási hullám különben a két világháború között volt, a húszas–harmincas években, akkor az uruguayi magyar közösség ötezer tagot számlált.

Uruguayi Magyar Otthon- UMO

Sikerült az otthon közelébe vonzani és ott megtartani az embereket- mondja Gaál László

– Örömmel fogadtak itt minket, a magyarokat ma is rendes embereknek és jó szakembereknek tartják – meséli Gaál László, aki nyolcvanhat esztendősen is az itteni magyar közösség egyik oszlopos tagja. Nyolcévesen jött ki édesanyjával, követve az öt évvel korábban kivándorolt családfőt. A magyar házat 1940-ben kezdték építeni. Az ötvenes években megszűnt nálunk a cserkészmozgalom, mert kevés volt az utánpótlás, és nem találtunk alkalmas vezetőt sem. Fontos volt valamivel idekötni a gyerekeket, mert tudtuk, hogy ha nem vetjük el a magot, akkor nem lesz mit aratni, hamar kiszárad itt a nemzetünk fája. Azt javasolták, tanítsunk táncot a gyerekeknek.

62 - HÍRADÓ Az 1971-ben megalakult Tündérkert táncegyüttesnek ma három csoportja is van: egészen kis gyerekek, kamaszok és felnőttek. Összesen vagy hetvenen táncolnak itt, a zömük harmadnegyedgenerációs magyar, és már nem beszéli ősei nyelvét. A dalokat viszont teli tüdőből énekelik, még akkor is, ha néha bajlódnak a ragokkal, igekötőkkel. Torokszorító érzés látni az egymás között spanyolul beszélő gyermekeket, akik egyszer csak tökéletes magyarsággal rázendítenek az “A csitári hegyek alatt” című dalra. A gombóc csak akkor oldódik mosolygássá, amikor odáig jutnak a nótával, hogy “letörtem a kezedet, mivel ölelsz engemet”.

Fontos volt valamivel idekötni a gyerekeket - mondja Gaál László

A taktika bevált: sikerült az otthon közelébe vonzani és ott megtartani az embereket. Sőt a tánc idevonzott olyan embereket is, akiknek korábban nem volt közük a magyarsághoz. A Tündérkert életében akadt olyan időszak, amikor a legügyesebb táncosok a helyiek köréből kerültek ki, sőt még vezetőnek is „bennszülött”, magyar gyökerekkel nem rendelkező tagot választottak. A magyar házban ma is pezsgő társasági élet zajlik. Rendszeresen szerveznek disznótoros vacsorát, vagy a legnépszerűbb helyi ételt, az “assado”-nak nevezett szénen sütött bordát fogyasztják. Van tekepályájuk és erős csapatuk (legutóbb 2004-ben nyertek országos bajnoki címet), asztaliteniszezőik is voltak már sportáguk legjobbjai. Hetente félórás magyar nyelvű műsoruk van az egyik rádióban, a tánccsoport rendszeresen turnézik vidéken, és gyakran eljut a szomszédos országokba, így Argentínába, Brazíliába is. Anyaországból érkezettként elképesztő látni azt a vitalitást, amellyel a megmaradásra törekednek. Magukra vannak utalva, hiszen nincs utánpótlásuk: legutóbb ötvenhat után jöttek ide magyarok, akkor sem sokan. Még jobban összekovácsolta a helyi magyarságot a nagy feladat, vagyis a jubileumi fesztivál megszervezése. Mivel Latin-Amerika magyarjai vetésforgóban rendezik meg az eseményt, ritkán kerül sor egy-egy közösségre. Legutóbb kilencvenkettőben szervezhették meg itt a rendezvényt, és akkor két telt házas előadásra is futotta a színházban. Most százhatvan vendéget vártak, akiknek szállást, étkezést, különféle programokat kellett biztosítani, ezért mindenki betette a közösbe, amit tudott. A kereskedő edényeket adott, a horgász a szövetség tengerparti étkezdéjét bérelte ki, és háromszáz adag gulyáslevest főzött egy hatalmas kondérban, továbbá majdnem minden család befogadott néhány vendéget három éjszakára.

HÍRADÓ - 63

Hogy kerültek a székelyek Montevideóba.....?

Brazíliából három csoport jött: Sao Paulóból a Pántlika és a Zrínyi, Jaraguá do Sulból pedig a Dunántúl. A venezuelai magyarokat a Gyöngyösbokréta, az argentínaiakat pedig a Regös képviselte. Hazulról, az anyaországból a százhalombattai Forrás Néptáncegyüttes és a tárnoki Bara Zenekar érkezett.

Bara zenekar

Uruguayi Otthon udvarán

Az első, ismerkedő esten az UMO udvarán egyszer csak rázendített a Bara Zenekar. Elõször a battaiak kezdtek énekelni, aztán lassan megszűnt a spanyol és a portugál szó, és mindenki csatlakozott a dalolókhoz. Nem sokáig bírták ülve, hamar táncra perdült a tömeg. A Forrás egyik legtapasztaltabb táncosához, Orosz Mátyáshoz odament egy gyönyörű uruguayi kislány, és azt mondta tört magyarsággal: bár nem illendő, hogy lány kér fel táncolni fiút, de örülne, ha együtt járhatnák. A battai legény alaposan megforgatta a lányt a mezőségi dallamokra, aki átszellemülten pörgött a zenére, majd a végén azt mondta: élete egyik legnagyobb élménye volt az a pár perc, hiszen most táncolt először élőzenére és először „igazi magyarral”, aki ráadásul még nála is jobban tud táncolni.

64 - HÍRADÓ Valódi szenzációnak számított itt az élőzene, hiszen eddig még a fesztiválok gálaestjein is magnóról szólt a talpalávaló. A zenekar tagjait rendesen “kihasználták”, mind a kilenc fellépő együttes repertoárját be kellett tanulniuk, ezért végig próbálták velük a napot, hogy aztán az esti műsor első pillanatától az utolsóig zenéljenek. A táncosok nagyon hálásak voltak: minden együttes először a zenekar előtt hajolt meg a neki jogosan felcsattanó taps hallatán. Korábban azt gondoltam, a latin-amerikai magyar táncegyüttesek legföljebb középiskolai évzárón megszokott színvonalon fognak előadni, de kellemesen csalódtam: a brazíliai Pántlika legényeseinél vagy a venezuelaiak üveges táncánál első pillantásra nehéz volt eldönteni, hogy most a Forrás gyakorlott táncosai vagy az amatőrök vannak-e a színpadon. Amikor elmondtam nekik „csalódásomat”, nagyot nevettek, és büszkén mesélték, hogy tavaly nyáron Budapesten, a határon túli magyarok fesztiválján “letáncolták” a színpadról a Kárpátmedencei magyar együtteseket. A helyi nemzeti színház, a gyönyörűen felújított Teatro Solis már novemberben eladta a találkozóra szóló összes jegyet, pedig nem volt olcsó. Háromszáz pezóért, körülbelül háromezer forintért árulták darabját. Az impozáns helyhez magas színvonalú szolgáltatás járt: profi világítás, tökéletes hangosítás tette zavartalanná az estet. A színpadon is történtek felejthetetlen pillanatok: a São Paulo-i táncegyüttesek, a Pántlika és a Zrínyi táncosai harminc esztendő után újra együtt adtak elő egy közös koreográfiát. Azt, hogy a nagy latin-amerikai kiáramlás nem múlt el nyomtalanul az életünkből, a Zrínyi együttes lányai által gyönyörűen elénekelt felvidéki népdal is bizonyítja:

“Elment a szeretőm Dél-Amerikába, írt nekem levelet, hogy menjek utána. Nem megyek utána Dél-Amerikába, találok szeretőt Imreg falujába’.”

Kivonat: http://micsoda-utjaim.blog.hu/2010/01/24/maradt_a_tanc Nézze Meg:X Dél-amerikai magyarok folkfesztiválja a MTV-én Márta István – igazgató, Új Színház, Szigetvári József – vezető, Forrás Néptáncegyüttes 2010. január 31. 19:35 http://videotar.mtv.hu/Videok/2010/01/31/19/Del_amerikai_ magyarok_folkfesztivalja.aspx

HÍRADÓ - 65

Méltó befejezésként közöljük Jankovics Károly, az Uruguayi Magyar Otthon elnöke beszámolóját Befejeztünk egy újabb Dél-amerikai Magyar Néptánctalálkozót, immár a tízediket és egy szimpóziumot: Nagyon lelkesítő, hogy amit hajdan (1986-ben) elkezdtünk Buenos Airesben, ragyogó ötletnek bizonyult, mert a dél-amerikai fiatalok egyre nagyobb számmal és egyre nagyobb lelkesedéssel vesznek részt benne, és amint véget ér a fesztivál, meg a szimpózium, azonnal kapcsolatban maradnak egymással s a mai fejlett technikai vívmányok segítségével, fényképekkel árasztják el a Facebook, Picassa, Messenger, Skype stb. oldalait. Az uruguayi Magyar Otthon, mely 1936-ban létesült, szervezte a fesztivált és a szimpóziumot; a mi egyesületünknek a legfontosabb tevékenysége a magyar néptánc, ami magával ragadja a fiatalokat, akik majd átveszik a küldetésünket, amiért megalakultunk, és megtartják, tovább adják, hirdetik a magyar kultúrát és hagyományokat minden vallási és politikai megkülönböztetés nélkül. Először is szeretnénk elismerni, hogy a fesztivál és a szimpózium sikerét a résztvevő csoportok szereplőinek köszönhetjük, akik feláldozták szünidejüket, szabadidejüket, tanulmányaikat elhalasztották, időt teremtettek a családi életük mellett. Külön kiemelést érdemelnek a csoportok vezetői, akik közös, egybehangzó álláspontot alakítottak ki arra, hogy Dél-Amerikában és Magyarországon bemutathassuk, hogy milyen fontos tényező a magyar néptánc ezen a földrészen. Ezen a fesztiválon és szimpóziumon értük el a legmagasabb csoport- és táncos létszámot: Argentínából a Regös 27, Brazíliából a Pántlika 15, a Zrínyi 15 és a Dunántúl 14, Venezuelából a Gyöngyösbokréta 22, Magyarországról a Forrás Néptáncegyüttes 10, a Bara Zenekar 4 résztvevővel, míg Uruguayból a három korcsoportú Tündérkert 51 fővel vett részt. Tehát összesen 158 fiatal szerepelt szombaton és vasárnap, s ehhez még hozzájönnek a különböző országokban élő magyar közösségek tagjai, akik megtiszteltek bennünket a jelenlétükkel, akikkel bizonyára 200 fölé nőt a létszám. Szombaton a szabadtéri előadás a “playa pocitos”on, a vasárnapi teltházas gála műsor pedig az elegáns Solis Színházban volt, ahová minden jegy elkelt és sokaknak kellett hazatérniük anélkül, hogy bejutottak volna, pedig a színház befogadó képessége 923 fő. Kétségtelen, hogy egy méltóságteljes, egész földrészt betöltő ünneplése volt a magyar kultúrának és hagyománynak, aminek a néptánc csak egy szelete; örömünket fejezzük ki, hogy a Duna TV és a Magyar Nemzet újság segítségével eljuttathattunk tudósítást erről a megmozdulásról az anyaországunkba, mivel nagyon fontosnak tarjuk, hogy ott is megismerjék a mi munkánkat Dél-Amerikában. Mérföldkő volt ezen a fesztiválon a százhalombattai Forrás Néptáncegyüttesen felül a Bara Zenekar részvétele, akik végig muzsikálták majdnem az összes táncbemutatót szombaton és vasárnap, ami igen nagy pluszt adott a műsornak, és a közönség elismerését is kiérdemelte. Ehhez még hozzájött a támogatásuk a szimpóziumhoz, nemcsak a gyakorlatok alatt, hanem a táncházak alkalmával, mindig rendelkezésünkre álltak. Azzal szeretném rövid fesztiváli beszámolómat befejezni, hogy újra köszönetet mondjak mindazoknak, akik velünk voltak, akár szereplőként, akár közreműködőként, valamint a magyar szervezeteknek, és hogy felajánljam, mindig szívesen látjuk valamennyiüket az Uruguayi Magyar Otthonban, melynek kapuja mostantól kezdve örökre tárva áll előttük. Szívélyes üdvözlettel, Jankovics Károly, az Uruguayi Magyar Otthon elnöke MEGKÖSZÖNJÜK A SOK ÖNFELÁLDOZÓ MUNKÁT, MELLYEL GAZDAGÍTOTTÁK A MAGYARSÁG HÍRNEVÉT A DÉLI FÉLTEKÉN. SOK ÉLMÉNYT ÉS ÖRÖMET NYÚJTOTTAK. TOVÁBBI SIKEREKET KÍVÁNVA GRATULÁLUNK. A HÍRADÓ SZERKESZTŐSÉGE

66 - HÍRADÓ