HGCS3 FINANSZÍROZÁSI MODELLKÍSÉRLET

HGCS3 projekt

www.szocialisklaszter.hu

HGCS3 FINANSZÍROZÁSI MODELLKÍSÉRLET A HGCS RENDSZER VIZSGÁLATA - MODELLEZÉSE A BENTLAKÁSOS SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEKBEN ELLÁTOTTAK ÁLLAPOTÁNAK KÖVETÉSÉRE ÉS A GONDOZÁSI TEVÉKENYSÉG MÉRÉSÉRE

PROJEKTBESZÁMOLÓ 2011

HGCS3 projekt


Tartalomjegyzék 1. 2.

Bevezető Általános bevezető

4 7

2.1 A gazdasági folyamatok általános értékelése 2.2 2011. évi kilátások 2.2.1 2.2.2 2.2.3

A 2011. évi költségvetés Biztató előjelek 2011-re Az ellátások struktúrája

9 11 12

2.3 Nemzetközi kitekintés

3. 4. 5.

6.

15 16 18

Mintavétel A felmérésben részt vevő munkatársak Szakértők és vizsgálati metodika vizsgálati terv és ütemezés (ld. 3. számú melléklet)

Adatlapok 6.1 6.2 6.3 6.4

7. 8.

13

Előzmények Hipotézis Projekt terv 5.1 5.2 5.3 5.4

18 19 19 20

22

Intézményi adatlap (ld. 1. számú melléklet) HGCS-adatlap (ld. 2. számú melléklet) egészségügyi ellátás a szociális intézményekben Szociális kérdések

Elektronikus adatfelvétel Az adatok elemzése 8.1 8.2 8.3 8.4 8.5

7 9

22 22 24 24

26 28

Ellátotti csoportok különböző szempontok szerinti megoszlása Az egyes dimenziók ellátotti csoportonként Szakápolások HGCS besorolás különböző súlyozásokkal Kitöltési anomáliák

28 38 53 61 104

9. Intézményi visszajelzések 106 10. Nemzetközi kitekintés 108 11. Intézményi gazdasági adatok elemzése –Finanszírozási javaslatok 109 11.1 I. változat - A HGCS-alapú finanszírozás próbaszámításai az idősek bentlakásos intézményei számára 109 11.1.1 11.1.2 11.1.3 11.1.4 11.1.5 11.1.6

A finanszírozási mód kidolgozásának alapelvei: Miért kell újragondolni a szociális szolgáltatások finanszírozását? Lehetséges válaszok a finanszírozási problémákra: A javasolt módosítási irány Feltevések Modellszámítások

11.2.1 11.2.2 11.2.3

Pénzügyi táblázatok összevont adatai Fajlagos árbevétel és költségadatok Finanszírozási alternatívák

11.2 II. változat Kimutatás a költségekről, lakókról és HGCS pontokról

2

109 109 110 112 117 118

132

134 138 140

HGCS3 projekt


11.2.4 11.2.5

állandó és változó költségek tartalma A fenti eredmények alapjául szolgáló táblázatok

11.3.1 11.3.2 11.3.3

Feladat, elvégzett tevékenység, tapasztalatok összegzése Költség elemzés Eredmények

11.3 III. változat Ápolási- gondozási szükséglet vizsgálata különböző szociális intézményekben

költségigényeinek 165

12. Diszkusszió 13. Perspektíva

13.1 Szociális és egészségügyi szakemberek 13.2 Szakápolási feladatok finanszírozása 13.2.1 13.2.2

14. Mellékletek 1. 2. 3. 4.

14.4.1 14.4.2 14.4.3 14.4.4 14.4.5

165 174 177

186 193 193 193

Házi szakápolás 194 Fekvőbeteg ellátás krónikus ellátási forma terhére végzett szakápolási tevékenységek 196

13.3 Kövesse az ellátottat a finanszírozás 13.4 Dilemmák 13.5 A HGCS alapú állapotfüggő differenciált finanszírozás: 14.1 14.2 14.3 14.4

141 152

számú számú számú számú

197 201 202

205 melléklet: melléklet: melléklet: melléklet:

HGCS3 adatlap 206 Intézményi adatlap 211 A modellkísérlet feladatainak időrendi ütemezése212 A modellkísérletben részt vevő intézmények 223

Hajléktalan személyek ellátása: Szenvedélybetegek ellátása: Pszichiátriai betegek ellátása: Fogyatékkal élők ellátása: Idősek ellátása:

3

223 224 226 228 230

HGCS3 projekt


1. BEVEZETŐ A

SZOCIÁLIS

modellkísérlete

KLASZTER a

HGCS-t

2007. mint

második módszert

felében

elvégzett

tesztelte,

validálta;

használhatóságát igazolta a gondozási szükséglet mérésében. A SZOCIÁLIS KLASZTER 2009-ben megvizsgálta, hogy mennyiben alkalmas a módszer a különböző típusú intézményekben (ápolási osztály és bentlakásos idősotthon) ellátott időskorúak állapotának követésére;

szakemberei

és

a

kapcsolódó

intézmények

szakmai

bázisán valamint ÁSZ 0819. és 0820. sz. jelentései megállapításainak ismeretében a modellkísérletet folytatta; kiegészítette a gondozási szükségletvizsgálat intézményi tapasztalatainak vizsgálatával. A HGCS: az ápolási-gondozási szükséglet mérésére szolgáló módszer Az egészségügyben a finanszírozás alapjául szolgáló HBCS (Homogén Betegség Csoportok) analógiájára Homogén Gondozási Csoportokat alakítottunk ki, ADL alapú eszközzel. Olyan

egyszerű

rendszer

kialakítására

törekedtünk,

amelybe

viszonylag gyorsan, de objektív értékeléssel az egyes gondozottak beilleszthetők, a hasonló gondozási igényű ellátottak csoportokba sorolhatóak. Alapvető alkalmazási feltétel, hogy a gondozást végző szakszemélyzet is képes legyen elvégezni a besorolást: mindenekelőtt ne legyen bonyolult, időigényes.

4

HGCS3 projekt


Súlyozottan vettük figyelembe az önellátási képességet időskorban halmozottan rontó érzékszervi deprivációt, valamint a mentális képességeket. Az egészségügyi jellegű, szakápolási ellátási tevékenységeket csoportosítva jelenítjük meg, úgy, hogy az ezekre vonatkozó adatok külön is kezelhetőek legyenek. Az egyszerű adatlap kitöltését tapasztalataink szerint átlagos képességű gondozó, ápoló el tudja végezni, időigénye mindössze néhány perc annak, aki ismeri a gondozottat. Az egyes ellátottak gondozási besorolása a 6 kérdéscsoport köré rendezett adatlap alapján történik, 4 gondozási csoportba (HGCS I.-IV),

melyek

a

megközelítően

hasonló

gondozási

igény,

függőség alapján „homogének”. A modellkísérletek konklúziója 

az alap- és szakápolási, gondozási tevékenység az egyes tartós bentlakásos

intézményekben

hasonló,

a

szakmai

tartalom

mérhető és összevethető 

A HGCS módszer alkalmas eszköz az intézményekben ellátottak állapotának követésére



Lehetséges a szakápolási tevékenység mérése a HGCS besorolás alapján.



A HGCS alkalmas a gondozási tevékenység alapján történő jelentésre és a teljesítmény finanszírozás alapjául szolgálhat.

Az

egészségügyi

intézményrendszer

társadalombiztosítási

alapú

finanszírozása és a szociális intézmények szociális törvény által megszabott normatív alapú finanszírozása számos ellátási nehézséget, 5

HGCS3 projekt


átfedéseket és hiatusokat hordoz: ennek a problémakörnek egyes sarokpontjait is vizsgáltuk. A modellkísérlet elvégzésére a minta nagyságát, a munka volumenét és az együttműködő munkatársak nagy számát is figyelembe véve különösen rövid idő állt rendelkezésre A szűkös időkeret szabta munkaszervezési korlátok miatt volt számos olyan szakértő, akit – bár szerettük volna – nem tudtunk belevonni a közös gondolkodásba. A projekt terv kitűzött feladatait végrehajtottuk - a kérdésekre válaszok

körvonalazódtak.

Az

adatállomány

további,

részletes

elemzése azonban újabb problémákat vet fel, és továbbgondolkodásra késztet. Szándékaink szerint a projekt során összegyűjtött tapasztalatok, a levonható

következtetések

további

szakmai

vitákhoz

adalékul

szolgálhatnak a szociális szolgáltatások rendszerének eredményesebb, emberközeli és takarékos működéséhez. a Szociális Klaszter nevében: Czibere Károly - dr Egervári Ágnes – Pesti Györgyné Skultéti József - Sümegi Endre

6

HGCS3 projekt


2. ÁLTALÁNOS BEVEZETŐ 2.1 Az

A GAZDASÁGI FOLYAMATOK ÁLTALÁNOS ÉRTÉKELÉSE amerikai

jelzálogpiacról

2007-ben

kiinduló

„világgazdasági

válságjelek” Magyarországon csak késleltetve, 2008.év közepétőlvégétől jelentkeztek: 

a gazdasági növekedés (a GDP növekedéséhez hasonlóan) megállt, majd csökkent; és hasonló jelenség volt tapasztalható a beruházások területén is (– 6,5 %); csökkent a

bruttó hazai

össztermék is (– 6,3 %-al). Költségvetési szakemberek úgy kalkulálnak, hogy a GDP növekedése 2011-ben elérheti a 3 %-t. 

növekedtek a különböző „gazdasági mérlegek” (fizetési mérlegek, az államháztartás költségvetése, elkülönített pénzügyi alapok stb.) hiányai; az ország nettó és bruttó adósága növekedett, és lassan kezelhetetlenné vált; (Pl. az államháztartás 2009. évi pénzforgalmi hiánya 1.014,3 milliárd forintban teljesült, mely a GDP 3,9%-át tesz ki. Ezen belül az államháztartás központi alrendszerének egyenlege 931,8 milliárd forintot tett ki, mely a GDP 3,6%-át jelenti.)

2011.évre a GDP 3 %-os növekedésével számolnak; 

Lényegesen

(napjainkig

önkormányzatok

bezáróan)

bevételi

lehetőségei,

csökkentek a

feladataik

szociális feladataik) folyamatos növekedése mellett!  

A forint árfolyamának stabilitása csökkent; szűkültek (és drágultak!) a finanszírozási lehetőségek;

7

az (így

HGCS3 projekt




2009.évben csökkent a foglalkoztatottak száma (- 2,5 %), növekedett a munkanélküliségi ráta (meghaladta a 10 %-ot); a közszférában 7,9 %-os átlagkereset csökkenés történt; megszűnt a

13.

havi

nyugdíj;

a

családi

pótlék

emelések

és

a

nyugdíjkorrekciók halasztásra kerültek; 

Ezen jelenségek együttes hatásaként, a romló munkaerő-piaci környezetben

csökkent

a

belföldi

felhasználás

és

a

fogyasztás (-7,6 %). 2011.évre 2,6 %-os növekedést prognosztizáltak. Úgy kalkulálnak, hogy érdemi, 7%-ot közelítő növekedés várható a nemzetgazdasági beruházások területén is. Ezt támasztja alá, hogy a külső kereslet 2010ben kezdődött emelkedése mellett a 2011-ben már lényegesen bővülni fog a hazai fogyasztás is (+ 2,6%). 2011-ben a beruházásokat jelentős mértékben növelik a nagy autóipari cégek fejlesztései; folytatódik a Mercedes üzemének kiépítése, és beindul az Audi és az Opel kapacitásbővítése. 

A válságjelek megmutatkoztak a külkereskedelemben is; az export kb. 9 %-al, az import kb. 15 %-al csökkent.



Növekedett

(25

%-ra)

az

ÁFA

kulcs,

mely

minden

„végfelhasználót” – így a szociális rászorultakat és a szociális intézményeket is érzékenyen érintett; 

Az infláció mértéke 4-5 % környékén mozgott. A legérzékenyebb változás az energia, az egyes kommunális szolgáltatások, egyes élelmiszereknél jelentkezett.

8

HGCS3 projekt


2011 év egészére 3,5 %-os inflációval kalkulálnak. 

A kormányzat az egyes költségvetési fejezetek kiadásainak egy részét zárolta;

A felsorolt válságjelek ellenére is a társadalmi juttatások mértéke kb.

3 %-al csökkent, a válságjelek többsége még napjainkban is

jelentkezik és érezhető, tudomásul véve, hogy a válságból való kilábalás – a várakozással ellentétben, minden bizonnyal- hosszabb időt fog igényelni.

2.2

2011. ÉVI KILÁTÁSOK

Szükségesnek tartjuk – csak nagyságrendileg –bemutatni a modellkísérlet 

2011 évi társadalmi gazdasági környezetét; illetve



A „biztató előjeleket”



az ellátórendszer összetételét;

2.2.1 A

A 2011. ÉVI KÖLTSÉGVETÉS

Nemzeti

(elsődlegesen,

Erőforrás

Minisztérium

és

között)

többek

a

költségvetése szociális

ellátás

tartalmazza költségvetési

lehetőségeit, melynek nagyságrendjét és sarokszámait a 2011 évi költségvetési törvény tartalmazza: (2010.évi CLXIX. törvény 1 sz. melléklet - XX. NEFMI)

9

HGCS3 projekt

Ssz 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

15 16 17 18 19 20 21 22 23 24


XX. Nemzeti Erőforrás Minisztérium /kivonat a 2011 évi ktsgv.-ből adatok millió Ft-ban Megnevezés érték % Kiadások összesen 1 545 558 100,00% NEFMI igazgatása 7 624 0,50% Egészségügyi Engedélyezési Hivatal 8 086 0,50% ORSZI, NRSZH 2 452,80 0,20% Tisztiorvosi Hivatal 5 442,00 0,40% Rész összesen igazgatás 23 605 1,50% Közoktatási humán támogatás 91 538 5,90% Egyes szociális pénzbeli támogatások 5 868 0,40% Szociális célú humánszolgáltatások 34 035 2,20% normatív állami támogatás Egyházi szociális normatíva kiegészítése 6 000 0,40% Támogató szolgálat, Közösségi ellátás; 7 275 0,50% Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 516 Hajléktalan Alapítványok támogatása 0,00% Hozzájárulás lakosság energiaköltségéhez 30 000 1,90% Szociális intézményi foglalkoztatás 5 000 0,30% támogatása Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő bértámogatás Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő költségkompenzáció Családi pótlék Gyermekgondozási segély Gyermeknevelési támogatások Pénzbeli gyermekvédelmi támogatások Életkezdési támogatások Rokkantsági járadék Megváltozott munkaképességűek járadéka Politikai rehabilitációs és más nyugdíjkiegészítések Közgyógyellátás 1. táblázat

10

13 000

0,80%

24 265

1,60%

357 726 65 079 13 782 6 830 4 952 13 344 61 726

23,10% 4,20% 0,90% 0,40% 0,30% 0,90% 4,00%

19 733

1,30%

19 500

1,30%

HGCS3 projekt


A táblázatban foglaltakból látható, hogy – a szociális ellátás területén – nem a bentlakásos intézményi ellátás finanszírozása az „akut” sürgős, válságos, hirtelen megoldandó- terület. A közös munkálkodásnak széles a mozgástere pl.: 

a

szociális

igazgatás

egyszerűsítése,

költségeinek

(23,6

milliárd) megfelezése; 

különböző foglalkoztatási célú támogatások alkotó módon történő átgondolása;



Családi pótlékok rendszere;



A támogató szolgálat, a közösségi ellátás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás ellátási formák pénzügyi keretrendszere;



A megváltozott munkaképességűek ellátása, (62 milliárd) illetve



A politikai rehabilitációs támogatás; közel 20 milliárd Ft!



Közgyógyellátás

pénzpazarló

rendszerének

(19,5

milliárd)

átalakítása. Az előbbiekben megjelenített témakörök rendezését követően aztán már

„egyből

rá

lehet

térni”

a

bentlakásos

intézmények

finanszírozási rendjének korszerűsítéséhez. 2.2.2

BIZTATÓ ELŐJELEK 2011-RE

A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetésében (2010. évi CLXIX. törvény) több biztató előjel (és néhány kevésbé érthető tendencia) látható és tapasztalható:

11

HGCS3 projekt




Csak lassan sikerül a pénzügyi válságból történő kilábalásunk; a korábbi

tendenciák

hatásai

napjainkban

is

érezhetőek,

(foglalkoztatás, adósságok, infláció,) 

Az új Széchenyi tervben általában helyes célok, és nagyon kevés szociális fejlesztési lehetőség fogalmazódik meg. A foglalkoztatás

és

a

közfoglalkoztatás

új

módszerei,

a

családtámogatási rendszer erősítésének szándékai csak közvetve fejthetik ki kedvező szociális hatásukat; 

A

személyi

jövedelemadó

rendszerének

megváltoztatás

(adókulcs mértéke, családi kedvezmények) – első látásra – nem tűnik sikeres változtatásnak; 

Nagyon időszerű volt a „bürokrácia csökkentése” prioritás megfogalmazása; mert a gyakorlatban ennek csak kevés jele tapasztalható: 2009 évben 5.204 fő szociális ügyintéző összesen 7.032.963 szociális ügyiratot „intézett” el. Ez az adat 2000-ben 3.514.578 db volt.

A „fejlődés” tüneményes. Az „egyéb – tehát nem közvetlenül az ellátáshoz kapcsolódó– ügyiratok száma 2009 évben 480.706 volt. 2.2.3

AZ ELLÁTÁSOK STRUKTÚRÁJA

A szociális ellátás a népesség széles rétegének biztosítja a túlélés lehetőségét:

1 2 3 4 5

A szociális alap és nappali ellátás, szociális elhelyezés ellátottjai Ellátás megnevezése 2000 2009 Szociális étkezés 98 158 124 693 Házi segítségnyújtás 40 292 63 392 Tartós bentlakásos és átmeneti intézményekben 72 183 86 914 ellátottak Idősek nappali ellátásában részesülők 39 917 38 209 Ellátottak összesen 252 550 315 217 2. táblázat

12

% 127% 157% 120% 96% 125%

HGCS3 projekt

1 2 3 4 5 6 7


Tartós bentlakásos és átmeneti intézményekben ellátottak száma Megnevezés 2000 2009 Időskorúak otthona, gondozóháza 39 847 51 353 Pszichiátriai betegek otthona 8 133 8 659 Fogyatékosok otthona, gondozóháza 15 346 16 398 Szenvedélybetegek otthona 1 161 2 127 Hajléktalanok otthona, szállása 6 320 8 377 Egyéb otthon 1 376 Összesen 72 183 86 914

% 129% 106% 107% 183% 133% 0% 120%

3. táblázat

Jelen

összeállításban

nincs

módunk

foglalkozni

az

igen

jelentős

nagyságrendű, de a szociális elátásra lényeges hatást gyakorló elkülönített állami pénzalapokkal: 

Munkaerőpiaci Alap (64 milliárd Ft);



Nyugdíjbiztosítási Alap (3.074 milliárd Ft; ),



Egészségbiztosítási Alap (1460 milliárd Ft).

Nem tartozik „szervesen” a jóléti ellátásokhoz, de feltűnő a Magyar Államkincstár igen jelentős (értéktőzsdei forgalmakat megszégyenítő) 19 milliárdos költségvetése. (Csak memorizáljunk: a szociális ellátás normatív állami támogatása 34 milliárd Ft.)

2.3

NEMZETKÖZI KITEKINTÉS

Ilyen rövid – és más tematikájú– szakértői anyagban nem lehet az ágazat működéséről átogó értékelést, nemzetközi összehasonlítást adni, de azért két adat közlését közreadni szükséges: 

2007-ben az EU-27 országában az egy főre jutó szociális védelmi kiadás euróban, vásárlóerő paritáson 6.283 EURO volt, addig nálunk 3.413 EURO; (a legtöbb Luxemburgban: 12.993 EURO; legkevesebb: Romániában 1.333 EURO);

13

HGCS3 projekt




Ugyanezen

kiadások

Magyarország

a

21,9%;

GDP

%-ban:

(Legtöbb

EU

27:

Svédországban:

25,2 29

%;

%; a

legkevesebb Lettországban: 10,7 %) A magyar szociális ellátásról, annak hatékony működéséről különböző szintekről (még szakmán belül is!) nem ritkán bántó megjegyzések hallhatóak. Azt üzenjük a bennfentes kollégáknak, hogy „ 5.000 EURO/fő

felett”

már

lehet

minőségi

követelményeket

is

forszírozni, és megkövetelni. Tehát

akkor

mikor

jelen

szakértő

anyagban

megfogalmazzuk

az

ellátórendszer korszerűsítésére vonatkozó javaslatainkat, akkor azt a legjobb tudásunk szerint, a szociális alap és nappali ellátás, szociális elhelyezés ellátottjai (kb. 320 ezer fő) és családtagjaik iránt érzett felelősségből tesszük.

14

HGCS3 projekt


3. ELŐZMÉNYEK Hazai szakemberek a Szociális Érdekegyeztető Munkacsoport (SZÉM) keretei között kialakítottak egy új fogalmat a bentlakásos intézményekben élő idősek ápolási – gondozási rászorultságának mérésére: ez a Homogén Gondozási Csoport (HGCS) A szakmai kérdések körével foglalkozó munkacsoport első lépésben az ápolási – gondozási igények felmérésére szolgáló egyszerűbb adatlapot dolgozott ki, a későbbiekben az egyes tevékenységek normaidejének meghatározására, ill. az ápolási- gondozási kategóriák megállapítására tett javaslatot. Több hónapos munkával, nemzetközi tapasztalatok ,az egészségügyi és szociális

nyelvezet

összehangolásával,

a

pontrendszer

többszöri

átdolgozásával és az intézményekben való kipróbálásával született meg a HGCS (Homogén Gondozási Csoport) fogalma és az adatlap. (2004, Gabányi- Egervári) Az elmúlt években – a konzekvenciák és finanszírozás reménye nélkül – már

alkalmazták,

alkalmazzuk

ezt

egyes

szociális

intézményekben

(legalább 5-6 ilyen intézményről és 1500 gondozottról tudtunk). A Szociális Klaszter 2007-ben a HGCS alapú ápolási - gondozási szükségletfelmérés módszerét vizsgálta és validálta; a módszert a lezajlott modellkísérlet

a

gondozási

szükséglet

alkalmasnak találta.

15

mértékének

megállapítására

HGCS3 projekt


4. HIPOTÉZIS Az alap-és szakápolási, gondozási tevékenység az egyes bentlakásos szociális intézményekben hasonló, a szakmai tartalom mérhető és összevethető. 

A HGCS módszer alkalmas eszköz az intézményben ellátottak állapotának követésére



A gondozottak besorolása gondozási csoportokba történik, melyek a megközelítően

hasonló

gondozási

tevékenység,

a

függőség

mértékének tekintetében „homogének”. 

A

HGCS

alkalmas

a

gondozási

tevékenység

alapján

történő

időszakos jelentésre és a teljesítmény finanszírozásának alapjául szolgálhat. 

Lehetséges a szakápolási tevékenység mérése és a HGCS alapú besorolás alapján kiegészítő egészségügyi alapú finanszírozása

Az

egészségügyben

használatos

HBCS

rendszerű

finanszírozási

konstrukcióra hasonlít a szociális ellátásban bevezetésre javasolt HGCS (HOMOGÉN GONDOZÁSI CSOPORT) rendszer. Elveiben

másról

van

azonban

szó:

A

HBCS

beavatkozás

alapú

finanszírozási rendszert szolgál - a reform kapcsán degresszióval és teljesítmény volumen korláttal. A HGCS a szociális ellátásban meglévő „természetes” volumenkorlát ( a gondozási nap alapú elszámolás) mellett az állapotfüggő differenciált finanszírozás eszköze

lehet - a csoportosítva megjelenő szakápolási

teendőkkel az egészségügyi kasszát is megcélozva!

16

HGCS3 projekt


Gyakorlati használata 

tervezhetőbbé teszi az intézményi munkát, a gondozási csoportok kialakítását, a gondozószemélyzet létszámát,



az

intézmény-alapú

finanszírozás

helyett

differenciált finanszírozás alapjául szolgálhat.

17

a

gondozottfüggő,

HGCS3 projekt


5. PROJEKT TERV 5.1 MINTAVÉTEL A kiválasztott minta akkor reprezentatív, ha a vizsgált sokaság minden tagjának egyenlő esélye van a mintába való bekerülésre, tehát a mintába kerülteket véletlenszerűen választjuk ki a teljes sokaságból. Ez a feltétel teljesült az egyes közreműködő intézményeken belül. Az adatszolgáltató intézmények kiválasztásánál azonban elsődleges szempont volt az önkéntesség feltételének teljesülése. Így

a

kiválasztás

ebben

a

tekintetben

csak

„kvázi-reprezentatív”:

régiónként és Budapestről is önkormányzati, egyházi és civil fenntartású, kisebb-nagyobb, emelt szintű és átlagos ellátást nyújtó intézmények kerültek beválogatásra a jelentkezők közül. A vizsgálat körébe vont gondozottak száma azonban elég nagy ahhoz, hogy megalapozott következtetéseket vonjunk le. Az intézményvezetőkkel folytatott munkamegbeszélésen megállapodtunk abban

is,

hogyan

történjen

a

vizsgálatban

részt

vevő

személyek

véletlenszerű kiválasztása. Az egyes ellátási típusokból egyaránt legalább 5 %-os mintavétel történt A program végrehajtásában 52 bentlakásos ellátást nyújtó szakosított szociális intézmény vett részt – 10 fő felkért szakértő közreműködésével és a Szociális Klaszter menedzsmentjének irányítása mellett

18

HGCS3 projekt

5.2


A FELMÉRÉSBEN RÉSZT VEVŐ MUNKATÁRSAK

Különböző képzettségű szakemberek végezték az adatlapok felmérését: részben

a

gondozószemélyzet

tagjai,

részben

mentálhigiénés

szakemberek. Az egyes intézmények maguk választhatták ki, kik lesznek azok a munkatársak,

akik

az

állapotfelmérést

elvégzik

és

az

adatokat

a

számítógépen rögzítik. A munkacsoport elvárása az volt, hogy a napi gondozási tevékenységben aktívan részt vevő, a gondozottat jól ismerő szakember legyen – lehetett mentálhigiénés szakember, intézményi orvos, pszichológus, akár maga az intézményvezető is.

5.3

SZAKÉRTŐK ÉS VIZSGÁLATI METODIKA

A program felkért szakértőit – az előkészítés, a végrehajtás és az értékelés időszakában – a mellékletben felsoroltuk. Az adatlapok, a vizsgálati metodika kialakításában és a kiértékelésben közösen gondolkodtunk. Az első szakértői egyeztetéseket követően alakult ki a felméréskor használt adatlapok végleges formája (ld. 1.-2. számú melléklet). Az „eredeti”, az idősek bentlakásos ellátásában részesülők állapotának felmérésére

kidolgozott

HGCS

adatlapot

az

előző

modellkísérlet

tanulságainak és a szakértői javaslatok alapján megfelelően módosítottuk. A fogyatékos személyeket ellátó intézmények esetében egy másik, támogatási szükségletet mérő adatlap is kidolgozásra került.

19

HGCS3 projekt

Az

eredeti


válaszlehetőség

5

pontos

lickert-skálára

módosult,

megtartottuk azonban az egészségügyi – szakápolási jellegű kérdések esetében az igen-nem feleletválasztás lehetőségét. Eldöntöttük, hogy a szociális kérdések vizsgálatára

a bentlakásos

intézmények esetében a várólistán szereplők, illetve az intézményben még 1 évnél nem régebben tartózkodók esetében kerül sor. A vizsgálat kereteit, a szakértői névsort egyezettük a megrendelővel, illetve

az

eges

fázisokba

rendszeresen

beszámoltunk

a

projekt

alakulásáról

5.4

VIZSGÁLATI TERV ÉS ÜTEMEZÉS (LD. 3. SZÁMÚ MELLÉKLET)

A rendelkezésre álló időintervallumon belül igyekeztünk az adatlapok ill. a kérdőívek és a részletes kitöltési útmutatók mielőbbi megismertetésére – interaktív számítógépes bemutatót tartottunk. Az adatfeldolgozás egész időtartama alatt működött a számítógépes információs rendszer a GYIK (Gyakran Ismételt Kérdések) és olvashatóak voltak az azokra adott válaszok is – a folyamatosan üzemelő helpdesk mellett. A kiválasztott gondozottak állapota egyszerű adatlappal került felmérésre, majd az adatok feldolgozása, elemzése elektronikus úton történt. A felmérés elvégzésekor és az adatlapok feldolgozásánál a személyiségi jogok tiszteletben tartására szigorúan ügyeltünk - minden esetben felhívtuk

az

intézmények

figyelmét

az

érintettek

kikérésére. A vizsgálathoz az ETT-TUKEB engedélyt megkértük.

20

hozzájárulásának

HGCS3 projekt


A vezetői értekezleten történt megállapodások alapján 

a kiválasztásra került intézmény gondozottjai közül a felmérésben részt vevő – a reprezentativitás szerint kiválasztott számú ellátott.



A

felmérésben

érintett

gondozottak

listájára

történő

felkerülés véletlenszerűen történt, a véletlenszerű mintavétel alapja,

hogy

a

gondozottak

vezetékneveinek

alfabetikus

sorrendjében minden 5. gondozott került „beválogatásra”. 

A felmérést a kijelölt gondozást/ápolást végző szakdolgozó végezte el.



a vizsgálat során a kiválasztott gondozottak ápolási/gondozási szükséglete került felmérésre



Az adatbevitel elektronikus úton, Web-s felületen történt - a kitöltéssel kapcsolatban tájékoztató – felkészítő interaktív bemutatót tartottunk.

21

HGCS3 projekt


6. ADATLAPOK 6.1 A

INTÉZMÉNYI ADATLAP (LD. 1. SZÁMÚ MELLÉKLET)

finanszírozási

modellszámításokhoz

az

intézményre

vonatkozóan

gazdasági adatok megadását kértük. Az

elemzések

végeztével

az

intézményben

gondozottak

állapotával

összefüggésben vizsgálható a gondozószemélyzet létszáma, a gazdasági mutatók is, valamint az ellátás költséghatékonysági indikátorai is. 250

ellátottat

tartalmazó

mintán

az

egyes

kliensekhez

rendelhető

szakmai költségek vizsgálata is megtörtént- ezen adatok elemzése is megkezdődött.

6.2

HGCS-ADATLAP (LD. 2. SZÁMÚ MELLÉKLET)

A hat kérdéskört vizsgáló adatlap valójában egy kiterjesztett ADL alapú skála, amely a mindennapi életfunkciók, tevékenységek, képességek megítélését szolgálja (nem kérdőív). Az adatfelvétel során ötfokú skálát használtunk – ezt elsősorban az árnyaltabb állapotfelmérés lehetősége indokolta. A kérdésekre adható válaszok a legördülő kitöltési útmutató segítségével jól definiálhatóak. Az eredeti skála beépített súlyokat tartalmaz:

a válaszadók egy adott

funkció vagy tevékenység megítélésekor 5 lehetőségből választhattak. Az elektronikus adatbevitel azonban lehetővé teszi, hogy utólag különböző súlyozással is megvizsgáljuk az egyes kérdéseket. Az

egészségügyi

szakápolással

kapcsolatos

kérdések

csak

a

napi

gondozási igény szempontjait veszik figyelembe: sem az esetleges

22

HGCS3 projekt


betegségekkel,

sem

terápiás

-

rehabilitációs

vagy

prognosztikus

kérdésekkel nem foglalkoznak. Az adatlap részeként ez a rész használható a szakápolási szükséglet mérésére, önállóan az egészségügyi állapot megítélésére azonban nyilvánvalóan nem alkalmas. A súlyozás jelentősége Tapasztalati tények igazolják, hogy az egyes funkciók csökkenése, egyes képességek hiánya magasabb életkorban az alkalmazkodási képességek csökkent volta és a halmozott funkcióromlás miatt fokozottan jelentkezik, azaz a dependencia nem lineárisan növekszik. A nemzetközi irodalomban előforduló és a gyakorlatban használatos besorolási típusok közös hiányossága, hogy nem veszik igazán figyelembe a mentális képességek csökkent voltát: pedig ez a napi gondozásban jelentős idő- és költségnövelő tényező. Az idősekre kidolgozott HGCS adatlap az érzékszervi dependenciát kiemelten kezeli egyébként is (pl. látás, hallás). A 2004-ben nemzetközi tapasztalatok alapján kialakított értékelés jelen változása, hogy a visszajelzések- tapasztalatok alapján megjelenítettük az állandó

felügyelet

figyelemmel

a

illetve

szaporodó

életvezetési demencia

segítség

miatt

igényét,

megfogalmazódó

különös ellátási

igényekre is, valamint a krónikus pszichiátriai betegeket és értelmi fogyatékos személyeket ellátó intézményekre. Fontos szempont az egyszerű, gyors kezelhetőség - a gondozási függőség minél jobb közelítése mellett.

23

HGCS3 projekt

6.3


EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS A SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEKBEN

Bár a legutóbbi jogszabályi változások alapján a szociális intézményekben csak alapápolási tevékenység a szakmai elvárás, a gondozottak állapota és az egészségügyben is zajló strukturális változások miatt a szakápolási tevékenység

nem

egészségügyi

elhanyagolható

szakellátáshoz

mértékű

való

az

hozzájutás

intézményekben. biztosítása

Az

különböző

módokon valósul meg, valamint nem ritka a kifejezetten egészségügyi feladatok

ellátása

sem.

(Mindezek

az

ÁSZ

0820.sz.

jelentésében

megfogalmazódnak.) Az adatlapon feltett kérdések ezt a tevékenységet hivatottak feltérképezni.

6.4

SZOCIÁLIS KÉRDÉSEK

A szociális ellátás fogalma: a társadalom keretei között megszervezett összes tevékenység, melynek az a rendeltetése, hogy a társadalom tagjai, vagy egyes csoportjai által megtermelt anyagi javak egy részének elvonásával képzett alapból támogatást adjanak mindazon személyeknek, akik (önhibájukon kívül) nem tudnak saját megélhetésükről gondoskodni. A szociális ellátó rendszer hatálya alá tartozó személyek esetén alapvető fontosságú

az

érintett

személyek

szociális

helyzetének

vizsgálata,

melynek ki kell terjednie: 

Személyes

(azonosító)

adatokra,(családi

állapot,

lakhely,

hozzátartozók; egészségügyi állapota; érdeklődési köre; stb.) 

Életkörülmények, életvitel (lakás, bevásárlás, tömegközlekedés,)



Aktivitása, foglalkozása, (mobilitása, rendszeres tevékenysége; érdeklődési köre; tevékenysége, munkája;) Jövedelmi, rendszeressége

anyagi és

helyzet;

nagyságrendje;

helyzet;) 24

(jövedelmének

forrása,

megtakarítások;

vagyoni

HGCS3 projekt

A

kérdőív


a

tartósan

intézményben

élők

esetében

már

értelemszerűen nem releváns – ezért kisebb mintán, a várakozók és a közelmúltban beköltözők esetében kértük kitöltését.

25

HGCS3 projekt


7. ELEKTRONIKUS ADATFELVÉTEL A HGCS Projekt adatgyűjtését és feldolgozását egy erre a feladatra kifejlesztett szoftver támogatta. A szoftver fejlesztését az alábbi szempontok vezérelték: 

Könnyen kezelhető legyen, a funkciók elérése magától értetődő legyen, ne igényeljen speciális számítástechnikai jártasságot a használata, hisz a felhasználók köre jellemzően ilyennel nem rendelkezik



Platformfüggetlenül lehessen használni, így legyen kompatibilis Windows, Apple, Linux és más operációs rendszerekkel



A felhasználók ne

tudjanak érvénytelen adatokat rögzíteni a

rendszerbe 

Az

adatok

bányászata

későbbi

elemzés

céljából

szabvány

formátumban legyen lehetséges 

A szoftver feleljen meg a hatályos adatvédelmi törvény szabályainak és a személyiségi jogi elvárásoknak.

A szempontok alapján egy

web-alapú alkalmazás került kifejlesztésre,

amely csupán Internet-kapcsolatot és egy tetszőleges Web böngésző programot igényel a használathoz, nem kell telepíteni a felhasználóknál (ilyen elven működik pl. az ügyfélkapu is - www.magyarorszag.hu). A program egy napi 24 órában üzemelő, folyamatosan rendelkezésre álló szerveren került beüzemelésre, mely a projekt ideje alatt folyamatosan elérhető, használható volt. A projektben résztvevő intézmények és szakmai résztvevők betöltése központilag történt. A felhasználók részvételi minőségük alapján kerültek

26

HGCS3 projekt

besorolásra


egy

jogosultsági

csoportba

(általános

ápoló/intézményi

vezető/külső szakértő/központi adminisztrátor). Az egyes csoportoknak jól körülhatárolt jogosultságai vannak, a program ACL (Access Control List) alapú biztonságot nyújt. A felhasználók központi oktatáson vettek részt, ahol a program használati oktatása mellett megkapták a saját azonosítót és jelszót, amivel egyénileg be tudnak jelentkezni a programba. A gondozottak általános adatainak betöltése és a kérdőívek bevitele már az egyes otthonok szakmai résztvevői által történt. A program ellenőrzi, hogy a bevitt adatok megfelelnek-e a lehetséges értékeknek, hibásan vagy hiányosan kitöltött kérdőívet nem enged rögzíteni. Az elmentett kérdőíveket a többi felhasználó (és a kitöltő sem) nem tudja utólag javítani, megtekinteni a visszaélések elkerülése érdekében. Az adatok kinyerése a projekt végén történt, a személyek azonosítására alkalmas adatok kivételével az eredmények szabvány csv formátumban lettek exportálva, melyet SPSS, Ms Excell és egyéb programokkal kerültek elemzésre. A program használóinak rendelkezésre állt egy, a projekt ideje alatt is karbantartott, frissített GyIK (Gyakran Ismételt Kérdések) tudásbázis, valamint

egy

telefonon

és

e-mailen

elérhető

HelpDesk

támogató

szolgáltatás. A felmérés adatainak bevitele webes felületen, a Szociális Klaszter honlapján

–


-

elhelyezett

linken

történt. Az adatbevitel során a program működése zökkenőmentes volt.

27

keresztül

HGCS3 projekt


8. AZ ADATOK ELEMZÉSE 8.1 ELLÁTOTTI

CSOPORTOK

KÜLÖNBÖZŐ

SZEMPONTOK

SZERINTI

MEGOSZLÁSA

Az ellátórendszer egészét is figyelembe véve, tekintélyes adattömeg áll rendelkezésünkre. Jelen tanulmány ezek teljeskörű elemzésére már csak az időkorlátok miatt sem törekedhet. Általános áttekintés után, a finanszírozási szempontok figyelembevételével vizsgáljuk a mintát. Az adatgyűjtés során 4 062 ellátottról készült adatfelvétel, melyek mindegyike felhasználható volt. Az egyes mezők értékei validak, bár bizonyos kérdések összefüggéseit vizsgálva, néhány esetben felmerül ellentmondás. Ezekre részben kitérünk egy későbbi fejezetben. Az alábbi táblázatok és diagramok az adatlapok megoszlását ellátási csoportonként, régionként, nemenként és korcsoportonként szemléltetik.

státusz várólistán szerepel 1 évnél nem régebben lakója az intézménynek 1 évnél régebben él az intézményben Végösszeg 4. táblázat

28

Darab / taj 363 555 3144 4062

HGCS3 projekt


Régió és ellátotti csoportok szerinti megoszlás Ellátás típus

Dél-Alföld

fogyatékkal élők ellátása

151

Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Dunántúl 140

201

128

hajléktalan ellátás idős ellátás

520

321

pszichiátriai betegek ellátása

70

szenvedélyb etegek ellátása

30

30

Végösszeg

771

351

Közép-Magyarország

Nyugat-Dunántúl

Végösszeg

131

66

817

30

40

70

380

231

164

683

186

2485

160

30

70

80

160

570

30

30

392

954

680

462

5. táblázat

1. ábra

29

120

452

4062

HGCS3 projekt


2. ábra

Életkor szerinti megoszlás korcsoport 2-10 éves 11-14 éves 15-18 éves 19-25 éves 26-35 éves 36-55 éves 56-65 éves 66-75 éves 76-85 éves 86-95 éves 96-103 éves Végösszeg

fogyatékkal élők ellátása

hajléktalan ellátás

idős ellátás


szenvedélybetegek ellátása

Adatlap százalék Adatlap százalék Adatlap százalék Adatlap százalék Adatlap százalék 40 4,90% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 27 3,30% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 38 4,65% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 141 17,26% 0,00% 0,00% 13 2,28% 15 12,50% 181 22,15% 3 4,29% 1 0,04% 40 7,02% 16 13,33% 237 29,01% 12 17,14% 104 4,19% 172 30,18% 35 29,17% 85 10,40% 42 60,00% 316 12,72% 163 28,60% 39 32,50% 40 4,90% 12 17,14% 514 20,68% 99 17,37% 13 10,83% 22 2,69% 1 1,43% 926 37,26% 58 10,18% 2 1,67% 5 0,61% 0,00% 580 23,34% 24 4,21% 0,00% 1 0,12% 0,00% 44 1,77% 1 0,18% 0,00% 817 100,00% 70 100,00% 2485 100,00% 570 100,00% 120 100,00% 6. táblázat

30

Összes Összes Adatlap százalék 40 0,98% 27 0,66% 38 0,94% 169 4,16% 241 5,93% 560 13,79% 645 15,88% 678 16,69% 1009 24,84% 609 14,99% 46 1,13% 4062 100,00%

HGCS3 projekt


3. ábra

Összes kitöltött adatlap 24,84% 25,00% 20,00%

16,69% 15,88% 13,79%

15,00%

14,99%

10,00% 5,93% 4,16%

5,00%

1,13%

0,98% 0,66% 0,94% 0,00% 2-10 éves

11-14 éves

15-18 éves

19-25 éves

26-35 éves

36-55 éves

4. ábra

31

56-65 éves

66-75 éves

76-85 éves

86-95 96-103 éves éves

HGCS3 projekt


5. ábra

6. ábra

32

HGCS3 projekt


7. ábra

8. ábra

33

HGCS3 projekt


9. ábra

10. ábra

34

HGCS3 projekt


11. ábra

12. ábra

35

HGCS3 projekt


13. ábra

14. ábra

36

HGCS3 projekt


Nem szerinti megoszlás

Értékek nem Adatlap százalék férfi 1639 40,35% nő 2423 59,65% Végösszeg 4062 100,00% 7. táblázat

Összes kitöltött adatlap férfi; 1639; 40%

nő; 2423; 60%

15. ábra Legtöbben az idősek bentlakásos intézményeiben élnek: a jogszabályi keretek

lehetővé

teszik,

hogy

az

időssel

fiatalabb

házastárs,

ill.

fogyatékkal élő nyugdíjjal rendelkező is felvételt nyerjen. A mintavétel körülményei, a reprezentativitás okozza, hogy a mintában 16,9 %-ban vannak 65 év alatti ellátottak is. Ezt a körülményt az elemzések során figyelembe kell vennünk – a geriátriai megközelítésű vizsgálódáskor ezeket az ellátottakat nem vonhatjuk be a vizsgálatba. Az idősek körében a női nem túlreprezentáltsága a mi adatainkból is kitűnik.

37

HGCS3 projekt

8.2


AZ EGYES DIMENZIÓK ELLÁTOTTI CSOPORTONKÉNT

Az adatlap egyes dimenzióit megvizsgáltuk ellátotti csoportonként külön megjelenítve - az első ábrasorban csak az adott dimenzió tekintetében érintett- nem érintett bontásban. Néhány aspektust kiemelve: 

A legmagasabb HGCS értékek a fogyatékosok é az idősek körében fordulnak elő



A

térbeli-időbeli

tájékozódás

nagymértékben

károsodott

a

pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint a fogyatékkal élők és az idősek csoportjában is. 

A helyzetnek megfelelő viselkedés nagymérvű hiánya, az érintettség magas hányada értelmezési problémákat is felvet.



Hasonló kérdéseket vet fel a kommunikáció területén észlelt magas hányadú érintettség is.



figyelemre méltó, hogy pl. a hallás valamilyen mértékben károsodott az idősek körében 56,3 %-ban



A fogyatékosok klienseket ellátó intézményekben és az idősek bentlakásos

intézményeiben

is

megközelítően

hasonló

a

látássérültek aránya( 20,9 ill. 22,9%) 

az életvezetési képesség című – a mostani adatlapban először alkalmazott- dimenzió tekintetében nagyon magas az érintettség. Ez további vizsgálatot igénylő megfigyelés, elemeznünk kell, mit takar: nem a túlgondozást - paternalista intézményi hozzáállást jeleníti-e meg.

38

HGCS3 projekt


Tájékozódás ellátás típus fogyatékkal élők ellátása hajléktalan ellátás idős ellátás pszichiátriai betegek ellátása szenvedélybetegek ellátása Végösszeg

adatlap

nem érintett (1)

137 41 689 144 83 1094 8. táblázat

16. ábra

39

16,8% 58,6% 27,7% 25,3% 69,2% 26,9%

adatlap 680 29 1796 426 37 2968

érintett (2,3,4,5) 83,2% 41,4% 72,3% 74,7% 30,8% 73,1%

HGCS3 projekt


Viselkedés ellátás típus fogyatékkal élők ellátása hajléktalan ellátás idős ellátás pszichiátriai betegek ellátása szenvedélybetegek ellátása Végösszeg

adatlap 72 8 549 38 10 677

nem érintett érintett adatlap (1) (2,3,4,5) 8,8% 745 91,2% 11,4% 62 88,6% 22,1% 1936 77,9% 6,7% 532 93,3% 8,3% 110 91,7% 16,7% 3385 83,3%

9. táblázat

17. ábra

40

HGCS3 projekt


Étkezés ellátás típus fogyatékkal élők ellátása hajléktalan ellátás idős ellátás pszichiátriai betegek ellátása szenvedélybetegek ellátása Végösszeg

adatlap 174 51 241 273 73 812


10. táblázat

18. ábra

41

HGCS3 projekt


Öltözködés ellátás típus fogyatékkal élők ellátása hajléktalan ellátás idős ellátás pszichiátriai betegek ellátása szenvedélybetegek ellátása Végösszeg

adatlap 197 57 762 222 98 1336


11. táblázat

19. ábra

42

HGCS3 projekt


Tisztálkodás ellátás típusa fogyatékkal élők ellátása hajléktalan ellátás idős ellátás pszichiátriai betegek ellátása szenvedélybetegek ellátása Végösszeg

adatlap 171 53 571 191 85 1071


12. táblázat

20. ábra

43

HGCS3 projekt


Wc használat ellátás típus fogyatékkal élők ellátása hajléktalan ellátás idős ellátás pszichiátriai betegek ellátása szenvedélybetegek ellátása Végösszeg

adatlap 254 58 876 318 99 1605


13. táblázat

21. ábra

44

HGCS3 projekt


Kontinencia ellátás típus fogyatékkal élők ellátása hajléktalan ellátás idős ellátás pszichiátriai betegek ellátása szenvedélybetegek ellátása Végösszeg

adatlap 473 62 1198 458 112 2303


14. táblázat

22. ábra

45

HGCS3 projekt


Kommunikáció ellátás típus fogyatékkal élők ellátása hajléktalan ellátás idős ellátás pszichiátriai betegek ellátása szenvedélybetegek ellátása Végösszeg

adatlap 202 40 904 231 60 1437


15. táblázat

23. ábra

46

HGCS3 projekt


Terápiakövetés ellátás típus fogyatékkal élők ellátása hajléktalan ellátás idős ellátás pszichiátriai betegek ellátása szenvedélybetegek ellátása Végösszeg

adatlap 41 15 278 15 36 385


16. táblázat

24. ábra

47

HGCS3 projekt


Helyzetváltoztatás ellátás típus fogyatékkal élők ellátása hajléktalan ellátás idős ellátás pszichiátriai betegek ellátása szenvedélybetegek ellátása Végösszeg

adatlap 600 62 1445 484 119 2710


17. táblázat

25. ábra

48

HGCS3 projekt


Helyváltoztatás ellátás típus fogyatékkal élők ellátása hajléktalan ellátás idős ellátás pszichiátriai betegek ellátása szenvedélybetegek ellátása Végösszeg

adatlap 515 52 856 463 102 1988


18. táblázat

26. ábra

49

HGCS3 projekt


Látás

ellátás típus fogyatékkal élők ellátása hajléktalan ellátás idős ellátás pszichiátriai betegek ellátása szenvedélybetegek ellátása Végösszeg

adatlap 646 63 1915 521 105 3250

nem érintett érintett adatlap (1,2) (3,4,5) 79,1% 171 20,9% 90,0% 7 10,0% 77,1% 570 22,9% 91,4% 49 8,6% 87,5% 15 12,5% 80,0% 812 20,0%

19. táblázat

27. ábra

50

HGCS3 projekt


Hallás ellátás típus fogyatékkal élők ellátása hajléktalan ellátás idős ellátás pszichiátriai betegek ellátása szenvedélybetegek ellátása Végösszeg

adatlap 685 58 1087 402 108 2340


20. táblázat

28. ábra

51

HGCS3 projekt


Életvezetési képesség ellátás típus fogyatékkal élők ellátása hajléktalan ellátás idős ellátás pszichiátriai betegek ellátása szenvedélybetegek ellátása Végösszeg

adatlap 15 2 219 15 3 254


21. táblázat

29. ábra

52

HGCS3 projekt

8.3 A


SZAKÁPOLÁSOK

szakápolási

tevékenységek

az

adatlapban

az

eü.

jogszabályban

alkalmazott definíciók szerint kerültek megfogalmazásra, szándékunk mindössze a feladatok meglétének bemutatása volt. Az igen - nem egyszerű választás egyértelműen mutatja egy ellátott esetében az adatfelvétel

időpontjában

meglevő

szakápolói

kompetenciát

igénylő

teendőket. A krónikus sebek kötözése, szakképzett munkaerővel végzett gyógytorna, a

táplálkozási

intervenciókülönböző

formái

(szondatáplálás,

PEG)

mindennaposak a bentlakásos intézményekben Meglepően magas a legalább egy szakápolási feladat tekintetében érintett intézményi

ellátottak

száma,

még

akkor

is,

ha

„kigyomláljuk”

a

legkevésbé körülírt, ill. mindenütt jelen levő vitalis funkciók megfigyelése pontot (itt az időintervallum meg nem adása felpuhította a kérdésre adható válaszlehetőséget). (37.ábra és 81.ábra) Kritikusan kell értelmeznünk a decubitus megelőzése- kezelése pontot is. Itt a válaszok a súlyos állapotú fekvőbetegek ellátását, gyakori forgatást is megjelenítik, a ténylegesen meglevő

felfekvéses krónikus sebek ennél

alacsonyabb számban fordulnak elő. Ez a pont további vizsgálatot igényel.

53

HGCS3 projekt

Igénybevett szakápolások száma 0 1 2 3 4 5 6 7 Végösszeg


fogyatékkal élők hajléktalan idős ellátás ellátása ellátás 154 fő 131 fő 212 fő 185 fő 73 fő 46 fő 14 fő 2 fő 817 fő

8 fő 15 fő 14 fő 17 fő 15 fő 1 fő

70 fő

pszichiátriai szenvedélybetegek betegek ellátása ellátása

336 fő 546 fő 566 fő 478 fő 380 fő 155 fő 19 fő 5 fő 2 485 fő

22. táblázat

30. ábra

54

71 fő 157 fő 103 fő 146 fő 60 fő 19 fő 13 fő 1 fő 570 fő

2 fő 15 fő 70 fő 22 fő 9 fő 1 fő 1 fő 120 fő

Végösszeg

571 fő 864 fő 965 fő 848 fő 537 fő 222 fő 47 fő 8 fő 4 062 fő

HGCS3 projekt

Igénybev ett fogyatékkal szakápolá élők ellátása sok száma 0 18,8% 1 16,0% 2 25,9% 3 22,6% 4 8,9% 5 5,6% 6 1,7% 7 0,2% Végösszeg 100,0%


idős ellátás


11,4% 21,4% 20,0% 24,3% 21,4% 1,4% 0,0% 0,0% 100,0%


13,5% 22,0% 22,8% 19,2% 15,3% 6,2% 0,8% 0,2% 100,0%

23. táblázat

31. ábra

55

12,5% 27,5% 18,1% 25,6% 10,5% 3,3% 2,3% 0,2% 100,0%

szenvedélybetegek ellátása 1,7% 12,5% 58,3% 18,3% 7,5% 0,8% 0,8% 0,0% 100,0%

Végösszeg

14,1% 21,3% 23,8% 20,9% 13,2% 5,5% 1,2% 0,2% 100,0%

HGCS3 projekt

Igénybevett szakápolások száma nem történt szakápolás legalább egy szakápolási tevékenység történt Végösszeg


fogyatékkal élők hajléktalan idős ellátás ellátása ellátás

pszichiátriai szenvedélybetegek betegek ellátása ellátása

Végösszeg

18,85%

11,43%

13,52%

12,46%

1,67%

14,06%

81,15%

88,57%

86,48%

87,54%

98,33%

85,94%

100,00%

100,00%

100,00%

100,00%

100,00% 100,00% 24. táblázat

32. ábra

33. ábra

34. ábra

35. ábra

56

HGCS3 projekt


36. ábra

37. ábra

Az alábbi diagramok szemléltetik az egyes szakápolási tevékenység gyakoriságának megoszlását az egyes ellátotti csoportokban.

38. ábra

57

HGCS3 projekt


39. ábra

40. ábra

58

HGCS3 projekt


41. ábra

42. ábra

59

HGCS3 projekt


43. ábra

44. ábra

60

HGCS3 projekt


45. ábra

8.4

HGCS BESOROLÁS KÜLÖNBÖZŐ SÚLYOZÁSOKKAL

Az adatok elemzése során a hitelesebb eredmény elérése érdekében a HGCS besorolást az egyes kérdések különböző súlyozásával is elvégeztük. Nehezebb egy közepesen súlyos demenciában szenvedő beteg mindennapi gondozása, mint egy szélütés miatt ágyhoz kötött, de a segítséget elfogadó

ellátotté

-

ezeket

az

evidenciákat

próbálja

a

súlyozás

megközelíteni. A korábbi, idősek esetében alkalmazott súlyokat újra átgondolva, három változatot mutatunk be. Idősek esetében például más megítélés alá esik az érzékszervi depriváció: ilyenkor

a

multimorbiditás

és

az

életkori

sajátosságok

miatt

a

korlátozottság hatványozódik. Hasonló kérdéseket vet fel a pszichiátriai betegségek több formája is: amikor ugyan fizikai akadálya az egyes ADL tevékenységek elvégzésének nincs, mégis gondozásra szorul a kliens.

61

HGCS3 projekt


A lehetséges öt válasz – bár a válaszadók a tesztek természetéből adódóan biztosan lineárisan értékeltek - a táblázatban látottak szerint került beszámításra. A 22. és 23. táblázat mutatja a pontok alakulását az egyes súlyozási rendszerek szerint. Az egyes súlyok szerinti besorolások azonban csak finomítják képet. Indokolt – a tevékenység egészségügyi jellege és dinamikusan változó tartalma miatt- a szakápolási kérdésekre vonatkozó részt külön kezelni és jelenteni. A HGCS besorolás szerint legsúlyosabb állapotú ellátottak – legmagasabb gondozási szükséglettel rendelkezők – az idősek és a fogyatékosok intézményeiben vannak, itt az ellátottak zöme HGCS III-IV-V besorolású. A pszichiátriai betegeket ellátó intézményekben a középső, HGCS II-III-IV csoportba sorolhatóak az ellátottak, igen magas viszont itt az állandó felügyeletet, életvezetésben segítséget igénylők aránya. Az egyes súlyozások értékeit egyrészt a készített táblák elemzésein alapuló tapasztalatok és a szakmai egyeztetések alapján módosítottuk. Az elkészített súlyozásokból hármat emelnénk ki. 

1. Verzió: A maximum pontszám 100 a minimum pontszám 14 pont lehetséges. Ebből a szakápolási tevékenységeknél szerezhető maximum pontszám 12. A segédtáblákat nem vettük figyelembe.



2. Verzió A maximum pontszám 124 a minimum pontszám 6 pont lehetséges. Azoknál a kérdéseknél, ahol a vizsgált képesség teljes megléte esetén az intézményeket nem terheli plusz költség, az 1-es válasz

62

HGCS3 projekt


esetén levittük a pontértéket 0-ra. A szakápolási tevékenységeknél szerezhető maximum pontszám 24. Ennél a kisérletnél a V, B és az R segédtábla (gyógytornára vonatkozó) adatait is a megfelelő algoritmus segítségével figyelembe vettük. 

3. Verzió Az előző alternativa pontszámait megtartottuk, azonban a szakápolási tevékenységekért kapható 24 pontot kivettük a súlyozott HGCS pontszámból. Továbbá a gyógytornára vonatkozó R segédtábla adatait nem vettük figyelembe az adatok anomáliája miatt. Így a maximum pont 100 a minimum pont 6 lehetséges. Ennek megfelelően módosítottuk az egyes HGCS csoportokhoz tartozó ponthatárokat.

AZ ADATLAPOK súlyozásai Az alábbi két táblázat mutatja az egyes verziók pontszámainak alakulását. (22. és 23. táblázat) Az utolsó verzió elkészítésekor merült fel a HGCS csoportok esetleges bővítése is. A gondozási szükséglet szerinti differenciáltság és a kezelhetőség között ésszerű kompromisszumot kell találnunk: ha a kategóriák száma alacsony, a csoportok belső homogenitása sérül, ha a kategóriák száma magas, a különbségek árnyaltabbak, ám a rendszer technikai szinten nehezebben kezelhető. A pontozásos algoritmus miatt a transzparencia sérülés veszélye is fennáll.

63

HGCS3 projekt

Homogén Gondozási Csoportok kialakítása

1. Térbeli- időbeni tájékozódás


Értékelje a funkciót 1-5 pont között (a pontérték a szükséges segítség mértékével emelkedik) 1: mindig, mindenkor térben, időben, személyeket illetően tájékozott 2: esetenként segítségre, tájékoztatásra szorul

1. verzió

1."A" verzió

2., 3. verzió

1

1

0

5 5 5 12

5 5 5 12

5 5 10 12

1

1

0

5

5

5

5

5

5

5

5

10

12

12

1

1

1

3

3

3

3

5

5

5

6

6

5 1

7 1

7 1

2

2

2

2

4

4

4

5

5

4

6

6

1

1

1

2

3

3

3

5

5

4

6

6

4

6

7

1

1

1

3

3

3

4

5

5

5

6

5

5

7

7

1

1

0

2

3

3

3

5

5

4

6

6

5

7

7

1: kifejezőkészsége, beszédértése jó

1

1

1

2: kommunikációban időszakosan segítségre szorul

2 3

3 4

3 4

5

4

5

5

5

5

1

1

1

3

3

2

3

3

2

4

4

2

4

4

3

3: részleges segítségre, tájékoztatásra szorul 4: gyakran tájékozatlan 5: térben, időben tájékozatlan 1: mindig, mindenkor a helyzetnek megfelelően viselkedik 2: esetenként, bonyolultabb helyzetekben segítségre, korrekcióra szorul 3: gyakran az adott helyzetnek nem megfelelő a viselkedése

2. Helyzetnek megfelelő viselkedés 4: viselkedési kockázatok megléte ld. segédtábla V

5: nem képes az adott helyzetnek megfelelően viselkedni,

ha figyelembe vesszük a segédtábla adatait is:0-12, akkor 8 pont, 13-24, akkor 9 pont, 25-36, akkor 10 pont, 3748, akkor 12 pont (csk a 2., 3. 12 verzió)

3. Tevékenységek, funkciók

3.1. Étkezés

3.2. Öltözködés

1: önmagát kiszolgálja, önállóan étkezik 2: az étel ,ital felszolgálását igényli, önállóan fogyasztja el 3: az étel felszolgálását igényli, evőeszköz használatában segítséget igényel 4: az étel felszolgálását igényli, evőeszköz használatában segítséget igényel és vagy elfogyasztásra részben képes 5: teljes segítséget igényel az étel elfogyasztásához 1: nem igényel segítséget 2: önállóan végzi, de a megfelelő ruhaneműk kiválasztásában segítséget igényel 3: egyes ruhadarabok felvételében igényel segítséget 4: jelentős segítséget igényel az öltözködésben, a megfelelő öltözet kiválasztásában 5: öltöztetés, vetkőzés minden szakaszában segítségre szorul 1: szükségleteit felismerve önállóan végzi

2: szükségleteit felismeri, bizonyos feladatokhoz segítséget igényel 3.3. Tisztálkodás 3: szükségleteit felismeri, tisztálkodni csak (személyi higiénébiztosítása) segítséggel tud 4: részlegesen ismeri fel szükségleteit, segítséget igényel 5: nem ismeri fel szükségleteit, tisztálkodni önállóan nem képes 1: önálló a WC használatban, öltözködésben, higiénés feladatait ellátja 2: önállóan használja WC-t, de öltözködésben és vagy higiénés feladatokban kontrollálni kell 3: önállóan használja WC-t, de öltözködésben és 3.4. WC használat vagy higiénés feladatokban segítséget igényel 4: segítséget igényel a WC használathoz, öltözködéshez, higiénés feladatok elvégzéséhez 5: segítséggel sem képes a WC használatra, öltözködésre higiénés feladatok elvégzésére. 1: székletét,vizeletét tartani képes 2: önállóan pelenkát cserél, elvégzi a higiénés műveleteket, 3: pelenka cserében, öltözködésben és vagy higiénés 3.5. Kontinencia feladatokban alkalmanként segítséget igényel 4 :rendszeres segítséget igényel pelenka cserében, öltözködésben, higiénés feladatok elvégzésében 5: inkontinens, teljes ellátásra szorul

3.6. Kommunikáció Képes-e megfogalmazni, ill.elmondani a panaszát, megérti-e amit mondanak neki.

3.7. Terápiakövetés Rábízható-e az előírt gyógyszerek adagolása, szedése

3: beszéd értése, érthetősége megromlott 4: kommunikációra csak segédeszközzel vagy csak metakommunikációra képes 5: kommunikációra nem képes 1: az orvos utasításait, előírt gyógyszeres terápiát betartja 2: gyógyszerelésben segítséget igényel, utasításokat betartja 3: elrendelt terápiát tartja, utasításokat nem tartja 4: elrendelt terápiát, utasításokat ellenőrzés mellett tartja 5: gyógyszer bevétele csak gondozói ellenőrzéssel

25. Táblázat

64

Megjegyzés

HGCS3 projekt

3.8. Helyzetváltoztatás Ágyban megfordulni, felülni, ágyból kiülni-átülni székre, asztalhoz, stb.


1: önállóan

1

1

0

2: önállóan, segédeszköz használatával

2 3 5 5 1 1

3 5 6 7 1 2

3 5 6 7 0 2

3

4

3

4

4

4

5 1 1 4

5 1 1 5

5 0 1 5

5

8

8 65 év alatt 5 (csak a 2., 3.

1: jól hall átlagos hangerő mellett

8 1

8 1

8 verzió) 0

2: átlagos hangerő mellett időnkénti hallásproblémák,

2

4

4

3: hallókészülék használatára szorul, 4: hallókészülékkel rendelkezik, hallásproblémák miatt kommunikációs nehézségek, de a hallókészüléket nem használ, elutasítja v. nem képes 5: nem hall

3

5

5

5

8

8 65 év alatt 5 (csak a 2., 3.

8 1

8 1

8 0

1

2

2

3

4

4

4

4

4 6

3: esetenként segítséggel 4: gyakran segítséggel 5: nem képes 1: önállóan

3.9. Helyváltoztatás

2: segédeszköz önálló használatával 3: segédeszköz használatával, segítséget esetenként igényel 4: segédeszköz használatával, gyakran csak segítséggel 5: nem képes 1: jól lát, szemüveg használata nélkül 2: jól lát, szemüveg használatával

4. Látás

5. Hallás

6. Életvezetési képesség felügyelet igénye

3: szemüveg használatára szorul, de elutasítja azt 4: szemüveg használatával sem kielégítő a látása (pl. hályog a szemen) 5: nem lát

1: önálló életvezetésre képes 2: esetenként életvezetési tanácsadásra szorul, részfeladatra, részmunkára betanítható 3: életvezetésében, személyes szükségletei ellátásában segítségre szorul 4. életvezetésében, személyes szükségletei ellátásában segítségre szorul, belátási képessége hiányzik ld. segédtábla B 5: napi 24 órás, állandó felügyeletet igényel

verzió)

4+(0v.1v.2) (csak a 2., 3. verzió)

6

6

14

14

6

88

100

100

2

2

1

1

1

1

1

2

2

(krónikus seb, decubitus)

1

1

4

7.5. Táplálkozási intervenció (gyomorszonda, PEG szonda

1

1

3

7.6. Magatartás befolyásolás szükségessége (kognitív terápiás elemek alkalmazásával)

2

1

4

2

2

r segédtábla gyógytornára vonatkozó része 0 pont, akkor+0, 1-3 pont, akkor+1, 46 8 pont, akkor +2, 8-12 pont, akkor +3, 13-18 pont, akkor +4 (csak a 2. verzió)

2

2

3

12

12

24

100

112

124

egyszerű választás: rászorul-e az adott szakápolási 7. Egészségügyi tevékenységre gondozási szükséglet I: igen N: nem (szakápolás) 7.1. Vitális funkciók megfigyelése (legalább hetente) 7.2. Vizsgálati anyagok vétele (legalább kéthetente)

7.3 Decubitus megelőzés 7.4. Kötözés, sebellátás

7.7. Rehabilitáció, gyógytorna

Ha igen a válasz,

ld. segédtábla R

7.8. Egyéb egészségügyi szaktevékenység Injekcióinfúzió-peritoneálisdialysis – oxigénterápia- sztóma –gégekanülfájdalomcsillapítás(kanül, gyógyszer, eszköz) HGCS :

Összes pontszám:

Mindösszesen:

26. táblázat

65

HGCS3 projekt


A különböző pontozással súlyozott eredmények hatása a HGCS csoportok alakulására

46. ábra

47. ábra

66

HGCS3 projekt


48. ábra

49. ábra

67

HGCS3 projekt


50. ábra

51. ábra

68

HGCS3 projekt


52. ábra

53. ábra

69

HGCS3 projekt


54. ábra

55. ábra

70

HGCS3 projekt


56. ábra

57. ábra

71

HGCS3 projekt


Az 1. Verzió eredményei közül néhány tábla:

HGCS

adatlap

HGCS-I HGCS-II HGCS-III HGCS-IV Végösszeg

%

139 1 486 1 974 463 4 062

3,42% 36,58% 48,60% 11,40% 100,00%

Átlag / Átlag / szak HGCS össz ellátás pont pont 18,0 2,0 31,8 3,3 53,4 4,5 78,6 6,2 47,1 4,2

27. táblázat

ellátás típus

fogyatékkal élők ellátása adatlap


13 fő 240 fő 417 fő 147 fő 817 fő

% 1,59% 29,38% 51,04% 17,99% 100,00%

hajléktalan ellátás adatlap 5 fő 51 fő 14 fő

%

7,14% 72,86% 20,00% 0,00% 70 fő 100,00%

idős ellátás adatlap

%

110 fő 4,43% 792 fő 31,87% 1 318 fő 53,04% 265 fő 10,66% 2 485 fő 100,00%

28. táblázat

58. ábra

72

pszichiátriai szenvedélybetege betegek ellátása k ellátása Összes Összes % adatlap adatlap % adatlap % 10 fő 1,75% 302 fő 52,98% 207 fő 36,32% 51 fő 8,95% 570 fő 100,00%

1 fő 0,83% 101 fő 84,17% 18 fő 15,00% 0,00% 120 fő 100,00%

139 fő 3,42% 1 486 fő 36,58% 1 974 fő 48,60% 463 fő 11,40% 4 062 fő 100,00%

HGCS3 projekt


59. ábra

60. ábra

73

HGCS3 projekt


61. ábra

62. ábra

74

HGCS3 projekt


63. ábra

64. ábra

75

HGCS3 projekt


65. ábra

66. ábra

76

HGCS3 projekt


67. ábra

68. ábra

77

HGCS3 projekt


Az egyes ADL előfordulása HGCS-ként (1. Verzió) Darab / taj HGCS HGCS-I HGCS-II HGCS-III HGCS-IV Végösszeg

ADL érintettség 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 40 46 47 6 1 28 109 165 255 241 201 239 156 81 10 10 47 155 385 496 18 41 74 156 171 255 241 211 286 311 466 524

11 12 13 14 Végösszeg 139 1486 332 409 129 11 1974 40 191 169 45 463 372 600 298 56 4062

29. táblázat

Lineáris pontozással történt HGCS besorolás eredménye fogyatékkal élők ellátása ellátás típus HGCS-I HGCS-II HGCS-III HGCS-IV Végösszeg

adatlap 31 fő 423 fő 356 fő 7 fő 817 fő

%

hajléktalan ellátás adatlap

3,79% 51,77% 43,57% 0,86% 100,00%

6 fő 58 fő 6 fő

%

idős ellátás adatlap

8,57% 82,86% 8,57% 0,00% 70 fő 100,00%

%

205 fő 8,25% 1 264 fő 50,87% 1 008 fő 40,56% 8 fő 0,32% 2 485 fő 100,00%

pszichiátriai betegek szenvedélybetegek ellátása ellátása adatlap

%

28 fő 4,91% 413 fő 72,46% 128 fő 22,46% 1 fő 0,18% 570 fő 100,00%

adatlap 8 fő 109 fő 3 fő

Összes Összes % adatlap

%

6,67% 90,83% 2,50% 0,00% 120 fő 100,00%

278 fő 6,84% 2 267 fő 55,81% 1 501 fő 36,95% 16 fő 0,39% 4 062 fő 100,00%

30. táblázat

Az 2. Verzió eredményei közül néhány tábla: A HGCS osztályközök: HGCS-I

0-12

kb. 10% a lehetséges össz HGCS-nek

HGCS-II

13-37

kb. 30%

HGCS-III

41-81

kb. 65%

HGCS-IV

82-124

78

HGCS3 projekt

HGCS HGCS-I HGCS-II HGCS-III HGCS-IV Végösszeg


adatlap

%

165 4,06% 1 343 33,06% 2 040 50,22% 514 12,65% 4 062 100,00% 31. táblázat

69. ábra

79

Átlag / Átlag / szak HGCS össz ellátás pont pont 9,2 1,2 26,4 4,0 57,2 6,0 91,9 8,9 49,5 5,5

HGCS3 projekt


70. ábra

71. ábra

80

HGCS3 projekt


72. ábra

Értékek HGCS HGCS-I HGCS-II HGCS-III HGCS-IV Végösszeg

adatlap

%

Átlag / HGCS össz pont

165 4,06% 1 343 33,06% 2 040 50,22% 514 12,65% 4 062 100,00% 32. táblázat

81

9,2 26,4 57,2 91,9 49,5

Átlag / szak Átlag / ellátás hgcs_szakápolás pont 1,2 0,7 4,0 1,6 6,0 2,4 8,9 3,5 5,5 2,2

HGCS3 projekt


ellátás típus hajléktalan ellátás Értékek

HGCS

adatlap

HGCS-I HGCS-II HGCS-III Végösszeg

szak egy főre hgcs pont 1- ellátás jutó HGCS össz pont 14 kérdés pont szakápolási (max 124) (max 100) (max tevékenysé átlag átlag 24) g átlag átlag

%

5 7,14% 51 72,86% 14 20,00% 70 100,00%

7,4 20,6 47,9 25,2

0,2 4,7 6,8 4,8

7,6 25,4 54,7 30,0

0,2 2,3 2,9 2,3

33. Táblázat

ellátás típus fogyatékkal élők ellátása Értékek

HGCS


adatlap

%

19 2,33% 211 25,83% 438 53,61% 149 18,24% 817 100,00%

szak hgcs pont 1- ellátás egy főre jutó HGCS össz pont 14 kérdés pont szakápolási (max 124) (max 100) (max tevékenység átlag átlag 24) átlag átlag 10,2 0,4 10,5 0,2 23,9 3,7 27,6 1,3 49,9 6,0 55,9 2,1 82,6 10,4 93,0 3,5 48,2 6,1 54,3 2,1

34. táblázat

82

HGCS3 projekt


ellátás típus idős ellátás Értékek

HGCS


adatlap

hgcs pont 114 kérdés (max 100) átlag

%

127 5,11% 712 28,65% 1 327 53,40% 319 12,84% 2 485 100,00%

7,7 22,8 52,8 82,8 45,7

szak ellátás egy főre jutó HGCS össz pont pont szakápolási (max 124) (max tevékenység átlag 24) átlag átlag 1,4 9,1 0,8 3,4 26,2 1,6 5,7 58,5 2,4 8,1 91,0 3,5 5,1 50,9 2,2

35. táblázat

ellátás típus pszichiátriai betegek ellátása Értékek

HGCS

adatlap


hgcs pont 114 kérdés (max 100) átlag

%

12 2,11% 274 48,07% 238 41,75% 46 8,07% 570 100,00%

7,8 21,6 46,4 84,9 36,8

szak ellátás egy főre jutó HGCS össz pont pont szakápolási (max 124) (max tevékenység átlag 24) átlag átlag 1,2 8,9 0,3 5,0 26,7 1,6 7,3 53,7 2,5 9,8 94,7 4,1 6,3 43,1 2,1

36. táblázat

ellátás típus szenvedélybetegek ellátása Értékek

HGCS

HGCS-I HGCS-II HGCS-III Végösszeg

adatlap

%

2 1,67% 95 79,17% 23 19,17% 120 100,00%

szak hgcs pont 1- ellátás egy főre jutó HGCS össz pont 14 kérdés pont szakápolási (max 124) (max 100) (max tevékenység átlag átlag 24) átlag átlag 7,5 1,5 9,0 1,0 19,4 6,3 25,6 2,1 39,1 8,3 47,3 3,0 23,0 6,6 29,5 2,2

37. táblázat

83

HGCS3 projekt


Oszlopcímkék fogyatékkal élők ellátása ellátás típus HGCS-I HGCS-II HGCS-III HGCS-IV Végösszeg


adatlap % 19 fő 2,33% 211 fő 25,83% 438 fő 53,61% 149 fő 18,24% 817 fő 100,00%

adatlap 5 fő 51 fő 14 fő

% 7,14% 72,86% 20,00% 0,00% 70 fő 100,00%

idős ellátás adatlap % 127 fő 5,11% 712 fő 28,65% 1 327 fő 53,40% 319 fő 12,84% 2 485 fő 100,00%

pszichiátriai szenvedélybetegek betegek ellátása ellátása adatlap % adatlap % 12 fő 2,11% 2 fő 1,67% 274 fő 48,07% 95 fő 79,17% 238 fő 41,75% 23 fő 19,17% 46 fő 8,07% 0,00% 570 fő 100,00% 120 fő 100,00%

Összes Összes % adatlap 165 fő 4,06% 1 343 fő 33,06% 2 040 fő 50,22% 514 fő 12,65% 4 062 fő 100,00%

38. táblázat

ellátás típus fogyatékkal élők ellátása hajléktalan ellátás idős ellátás pszichiátriai betegek ellátása szenvedélybetegek ellátása Végösszeg

Értékek Átlag / HGCS össz Átlag / szak ellátás Átlag / pont pont hgcs_szakápolás_darab Maximum / szak ellátás pont2 54,3 6,1 2,1 19,0 30,0 4,8 2,3 11,0 50,9 5,1 2,2 20,0 43,1 6,3 2,1 21,0 29,5 6,6 2,2 18,0 49,5 5,5 2,2 21,0

39. táblázat

ellátás típus

ellátás típus HGCS-I HGCS-II HGCS-III HGCS-IV Végösszeg

(Több tétel) Értékek Átlag / HGCS össz Átlag / szak ellátás pont Átlag / hgcs_szakápolás_darab Maximum / szak ellátás pont2 pont 9,2 1,2 0,7 8,0 26,4 4,0 1,6 18,0 57,2 6,0 2,4 20,0 91,9 8,9 3,5 21,0 49,5 5,5 2,2 21,0

40. táblázat

84

HGCS3 projekt


Az 3. Verzió eredményei közül néhány tábla: A 100 pontos HGCS-vel számolva, a 24 pont szakellátás nincs benne a HGCS besorolásban.

73. ábra

85

HGCS3 projekt


74. ábra

75. ábra

86

HGCS3 projekt


76. ábra

77. ábra

87

HGCS3 projekt


78. ábra

A HGCS csoportokhoz tartozó szakellátások (3. Verzió) ellátás típus (Több tétel) igénybev ett szakápolá sok száma egyénenk ént 0 HGCs HGCS-I HGCS-II HGCS-III HGCS-IV Végösszeg

adatlap 48 297 531 98 974

1

2

3

4

5

6

% adatlap % adatlap % adatlap % adatlap % adatlap % adatlap % 51,61% 22 23,66% 14 15,05% 5 5,38% 3 3,23% 1 1,08% 0,00% 34,34% 239 27,63% 200 23,12% 107 12,37% 14 1,62% 7 0,81% 1 0,12% 26,26% 581 28,73% 477 23,59% 339 16,77% 79 3,91% 14 0,69% 1 0,05% 9,06% 233 21,53% 279 25,79% 291 26,89% 142 13,12% 33 3,05% 6 0,55% 23,98% 1075 26,46% 970 23,88% 742 18,27% 238 5,86% 55 1,35% 8 0,20%

Összes Összes % adatlap 93 865 2022 1082 4062

100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00%

41. táblázat

Ezekben a táblákban a vitális funkciók megfigyelése nem szerepel, csak a többi szakápolási tevékenység. Így ennek megfelelően módosult az igénybevett és nem vett igénybe kimutatás értékei. A vizsgált sokaság 76, 02 %-a legalább egy szakápolási tevékenységben részesült. A fenti táblából az is látszik, hogy többnyire az 1, 2, 3 féle szakápolási tevékenység végzése az általános. Az is kimutatható, hogy a HGCS I

88

HGCS3 projekt


csoportnál is jelentkezik a szakápolási tevékenység 1 v. 2 féle, méghozzá majdnem 40%-ban.

HGCs HGCS-I hajléktalan ellátás idős ellátás pszichiátriai betegek ellátása szenvedélybetegek ellátása HGCS-II fogyatékkal élők ellátása hajléktalan ellátás idős ellátás pszichiátriai betegek ellátása szenvedélybetegek ellátása HGCS-III fogyatékkal élők ellátása hajléktalan ellátás idős ellátás pszichiátriai betegek ellátása szenvedélybetegek ellátása HGCS-IV fogyatékkal élők ellátása hajléktalan ellátás idős ellátás pszichiátriai betegek ellátása Végösszeg

igénybevett szakápolások száma egyénenként 0 adatlap 48 3 39 5 1 297 60 7 204 24 2 531 117 7 360 41 6 98 20 72 6 974

1 2 3 4 5 6 % adatlap % adatlap % adatlap % adatlap % adatlap % adatlap % 51,61% 22 23,66% 14 15,05% 5 5,38% 3 3,23% 1 1,08% 0,00% 100,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 51,32% 19 25,00% 13 17,11% 2 2,63% 2 2,63% 1 1,32% 0,00% 41,67% 3 25,00% 0,00% 3 25,00% 1 8,33% 0,00% 0,00% 50,00% 0,00% 1 50,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 34,34% 239 27,63% 200 23,12% 107 12,37% 14 1,62% 7 0,81% 1 0,12% 49,59% 25 20,66% 24 19,83% 10 8,26% 2 1,65% 0,00% 0,00% 16,67% 14 33,33% 12 28,57% 8 19,05% 1 2,38% 0,00% 0,00% 46,90% 102 23,45% 70 16,09% 46 10,57% 10 2,30% 2 0,46% 1 0,23% 12,37% 84 43,30% 42 21,65% 38 19,59% 1 0,52% 5 2,58% 0,00% 2,74% 14 19,18% 52 71,23% 5 6,85% 0,00% 0,00% 0,00% 26,26% 581 28,73% 477 23,59% 339 16,77% 79 3,91% 14 0,69% 1 0,05% 26,35% 125 28,15% 123 27,70% 61 13,74% 13 2,93% 4 0,90% 1 0,23% 33,33% 6 28,57% 4 19,05% 4 19,05% 0,00% 0,00% 0,00% 29,08% 371 29,97% 266 21,49% 179 14,46% 56 4,52% 6 0,48% 0,00% 14,96% 68 24,82% 66 24,09% 87 31,75% 9 3,28% 3 1,09% 0,00% 13,33% 11 24,44% 18 40,00% 8 17,78% 1 2,22% 1 2,22% 0,00% 9,06% 233 21,53% 279 25,79% 291 26,89% 142 13,12% 33 3,05% 6 0,55% 7,94% 44 17,46% 68 26,98% 66 26,19% 39 15,48% 14 5,56% 1 0,40% 0,00% 0,00% 1 25,00% 3 75,00% 0,00% 0,00% 0,00% 9,78% 179 24,32% 194 26,36% 183 24,86% 90 12,23% 14 1,90% 4 0,54% 6,67% 10 11,11% 16 17,78% 39 43,33% 13 14,44% 5 5,56% 1 1,11% 23,98% 1075 26,46% 970 23,88% 742 18,27% 238 5,86% 55 1,35% 8 0,20% 42. táblázat

89

HGCS3 projekt


HGCs HGCS-I hajléktalan ellátás idős ellátás pszichiátriai betegek ellátása szenvedélybetegek ellátása HGCS-II fogyatékkal élők ellátása hajléktalan ellátás idős ellátás pszichiátriai betegek ellátása szenvedélybetegek ellátása HGCS-III fogyatékkal élők ellátása hajléktalan ellátás idős ellátás pszichiátriai betegek ellátása szenvedélybetegek ellátása HGCS-IV fogyatékkal élők ellátása hajléktalan ellátás idős ellátás pszichiátriai betegek ellátása Végösszeg

adatlap 93 3 76 12 2 865 121 42 435 194 73 2022 444 21 1238 274 45 1082 252 4 736 90 4062

Átlag / szak ellátás pont 3,9 0,0 3,8 5,4 5,0 5,5 4,2 7,9 4,5 6,6 9,2 6,1 6,2 6,2 5,6 7,4 8,7 8,1 9,5 11,0 7,4 9,1 6,4

43. táblázat

Az

egyes

szakápolási

tevékenységek

alakulása

csoportonként (3. Verzió)

HGCs HGCS-I HGCS-II HGCS-III HGCS-IV Végösszeg

Kötözés igen adatlap 1 33 137 146 317

% 0,02% 0,81% 3,37% 3,59% 7,80% 44. táblázat

90

nem adatlap 92 832 1885 936 3745

% 2,26% 20,48% 46,41% 23,04% 92,20%

HGCS

HGCS3 projekt



gyógytorna igen adatlap

% 28 0,69% 356 8,76% 743 18,29% 414 10,19% 1541 37,94%

nem adatlap 65 509 1279 668 2521

% 1,60% 12,53% 31,49% 16,45% 62,06%

45. táblázat


egyéb tevékenységek igen nem adatlap % adatlap % 10 0,25% 83 2,04% 239 5,88% 626 15,41% 650 16,00% 1372 33,78% 476 11,72% 606 14,92% 1375 33,85% 2687 66,15% 46. táblázat

Decubitus


igen adatlap

% 12 0,30% 52 1,28% 316 7,78% 709 17,45% 1089 26,81%

47. táblázat

91

nem adatlap % 81 1,99% 813 20,01% 1706 42,00% 373 9,18% 2973 73,19%

HGCS3 projekt



Táplálkozási intervenció igen adatlap 8 8 29 45

% 0,00% 0,20% 0,20% 0,71% 1,11%

nem adatlap 93 857 2014 1053 4017

% 2,29% 21,10% 49,58% 25,92% 98,89%

48. táblázat


magatartás igen nem adatlap % adatlap % 18 0,44% 75 1,85% 295 7,26% 570 14,03% 777 19,13% 1245 30,65% 433 10,66% 649 15,98% 1523 37,49% 2539 62,51% 49. táblázat

vizsgálati anyagok vétele HGCs HGCS-I HGCS-II HGCS-III HGCS-IV Végösszeg

igen adatlap 13 74 313 226 626

% 0,32% 1,82% 7,71% 5,56% 15,41%

nem adatlap 80 791 1709 856 3436

% 1,97% 19,47% 42,07% 21,07% 84,59%

50. táblázat

A következő tábla jól szemlélteti, hogy az aránylag magas szakápolási tevékenység (21. tábla) számát a vitális funkciók megfigyelése torzítja,

92

HGCS3 projekt


ennek a tevékenység elvégzéséhez az esetek nagyobb részében elegendő a szociális gondozói szakképesítés is.

79. ábra

vitális finkciók megfigyelése igen nem HGCs adatlap % adatlap % HGCS-I 49 1,21% 44 1,08% HGCS-II 386 9,50% 479 11,79% HGCS-III 1225 30,16% 797 19,62% HGCS-IV 758 18,66% 324 7,98% Végösszeg 2418 59,53% 1644 40,47% 51. táblázat

A korábbi besorolás szerinti HGCS II –III csoport számossága, a sűrűsödési pontokban látott csúcsok véleményünk szerint indokolják a csoportok bontását. Javaslatunk ezért öt HGCS klaszter kialakítása az alábbiak szerint:

93

HGCS3 projekt


5 HGCS csoport esetén HGCS I

6-10

HGCS II

11-20

HGCS III

21-35

HGCS IV

36-60 v. 65

HGCS V

61 v. 66 -100 pont - (a szakápolás külön kezelendő)

Oszlopcímkék fogyatékkal élők ellátása ellátás HGCS-I HGCS-II HGCS-III HGCS-IV HGCS-V Végösszeg

adatlap 56 fő 223 fő 327 fő 211 fő 817 fő

hajléktala n ellátás % 0,00% 6,85% 27,29% 40,02% 25,83% 100,00%

adatlap 3 fő 20 fő 34 fő 12 fő 1 fő 70 fő

idős ellátás % 4,29% 28,57% 48,57% 17,14% 1,43% 100,00%

adatlap % 76 fő 3,06% 261 fő 10,50% 530 fő 21,33% 1 031 fő 41,49% 587 fő 23,62% 2 485 fő 100,00%

pszichiátriai szenvedélybetegek betegek ellátása ellátása adatlap % adatlap % 12 fő 2,11% 2 fő 1,67% 79 fő 13,86% 53 fő 44,17% 248 fő 43,51% 49 fő 40,83% 160 fő 28,07% 16 fő 13,33% 71 fő 12,46% 0,00% 570 fő 100,00% 120 fő 100,00%

52. táblázat

80. ábra

94

Összes Összes % adatlap 93 fő 2,29% 469 fő 11,55% 1 084 fő 26,69% 1 546 fő 38,06% 870 fő 21,42% 4 062 fő 100,00%

HGCS3 projekt


81. ábra

ellátás típus

(Több tétel) Értékek

ellátás típus HGCS-I HGCS-II HGCS-III HGCS-IV HGCS-V Végösszeg

Átlag / HGCS össz pont 12,7 21,7 33,4 55,6 86,1 51,3

Maxim Átlag / Átlag / um / szak hgcs_szak szak ellátás ápolás_da ellátás pont rab pont2 3,9 0,9 18,0 5,6 1,2 20,0 5,5 1,3 21,0 6,5 1,6 21,0 8,2 2,3 21,0 6,4 1,6 21,0

53. táblázat

95

HGCS3 projekt


A korábbi 4 HGCS kategória további differenciálásával, az öt klaszter kialakításával és a fenti súlyozással a korábban észlelt „kettős

púpú”

diagramok

elsimulnak

–

jobb

közelítéssel

megfelelünk a belső homogenitás és differenciáltság feltételeinek. Az egyes ellátotti csoportok esetén az alábbiak szerint alakulnak a HGCS csoportok:

82. ábra

83. ábra

96

HGCS3 projekt


84. ábra

85. ábra

97

HGCS3 projekt


86. ábra

87. ábra

98

HGCS3 projekt


88. ábra

ADL –ek alakulása (1. Verzió) Az alábbi táblázatokon az egyes ADL-ek alakulását figyelhetjük meg a beírt értékek átlagai alapján. Hálódiagramokon is megvizsgáltuk az egyes ADL funkciók és tevékenységek egymáshoz való kapcsolódását, valamint részben véletlenszerűen kiválasztott egyéneknél, részben ismert, súlyos állapotú betegeknél. Azt látjuk, hogy egymástól nem függetlenül alakulnak a pontok értékei, ritka, hogy egy-egy dimenzióban kiugrást tapasztalunk. Van egy kivétel: a terápiakövetés. Itt azonban jogszabályi korlátok magyarázzák a képet: a bentlakásos intézményekben a gyógyszerelés az intézmény felelőssége, akkor sem végezheti a gyógyszer adagolását a kliens, ha egyébként képes lenne rá.(ez a HGCS I- II ) csoportba tartozók

99

HGCS3 projekt


esetében érdekes) Ezen anomáliák kiküszöbölését szolgálja, hogy ezt a dimenziót alacsonyabb pontszámmal értékeltük a 2.-3. verzióban. Jól látható, hogy a terápiakövetés kérdés nagymértékben torzítja az összes pontszám alakulását. Ennek oka a jelenlegi gyakorlat, mely szerint az intézményi keretek között a gyógyszerelést az arra kijelölt személy végzi, nem az ellátott. Az ennél a kérdésnél kialakult magas pontszámok ellensúlyozására a 2. és 3. verzió súlyozásánál az adható maximális pontot 5 pontról 3 pontra csökkentettük.

étkezés öltözködés helyváltoztatás kontinentia wc tisztálkodás kommunikáció terápia helyzetváltoztatás átlag Átlag Átlag Átlag Átlag Átlag Átlag Átlag Átlag 2,29 2,72 2,16 2,37 2,60 2,96 2,22 4,04 1,82 54. táblázat

ADL-ek alakulása átlag pontszám alapján étkezés átlag 5,00 helyzetváltoztatá…4,00 öltözködés Átlag 3,00 2,00 1,00 terápia Átlag helyváltoztatás… 0,00 kommunikáció…

kontinentia Átlag

tisztálkodás Átlag

wc Átlag

89. ábra

100

HGCS3 projekt


90. ábra

91. ábra

92. ábra

101

HGCS3 projekt


93. ábra

94. ábra

40 pont 1 fő étkezés 6

helyzetváltozt…

öltözködés

4 2

terápia

helyváltoztatás

0

kommunikáció

kontinencia

tisztálkodás

wc

95. ábra

102

HGCS3 projekt


60 pont 1 fő étkezés 4 helyzetválto… 3 2 1 terápia 0

öltözködés helyváltozta…

kommuniká…

kontinencia

tisztálkodás

wc

96. ábra

70 pont 1 fő étkezés 6

helyzetválto…

öltözködés

4 2

terápia

helyváltozta…

0

kommunikác…

kontinencia

tisztálkodás

wc

97. ábra

80 pont 1 fő étkezés 6 helyzetváltoz… 4 2 terápia 0

öltözködés helyváltoztat…

kommunikáció

kontinencia

tisztálkodás

wc

98. ábra

103

HGCS3 projekt

8.5 Az


KITÖLTÉSI ANOMÁLIÁK adatbevitel

során

adatkombinációkat,

előfordultak

amelyekből

hibák: értelmezési

kaptunk

olyan

problémákra

következtethetünk. Az ábrán jól látható, hogy az R segédtábla esetében komoly értelmezési problémák voltak. A lenti táblán jól látható pl. az R segédtábla gyógytornára vonatkozó kérdéseinek kitöltési problémája. Azokban az esetekben, amikor a HGCS adatlapon bejelölték a gyógytornát, 329 esetben a r segédtáblában nem jelöltek be semmit a mozgás terápia kérdéseinél, néhány esetben fordítva is igaz ez. hgcs_gyogytorna true Darab / id Sorcímkék 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 Végösszeg

Oszlopcímkék fogyatékkal élők ellátása 23 10 10 16 71 36 20 33 40 40 29 7 16 10 8 5 1 1 376

hajléktalan idős ellátás ellátás 40 201 1 36 34 1 78 1 157 51 24 24 46 25 23 20 15 15 7 6 6 1 2 43 771

pszichiátriai szenvedélybetegek Végösszeg betegek ellátása ellátása 44 21 329 9 4 60 15 5 64 27 39 161 61 12 302 18 12 117 14 2 60 5 62 16 1 103 4 69 31 83 2 5 34 1 32 25 1 16 1 12 7 1 3 2 250 101 1541

55. táblázat

104

HGCS3 projekt


Tájékozódás és viselkedés kérdések ellentmondásai Hasonló anomáliát látunk az 1. és 2. kérdések esetében: bár itt a pszichiátriai betegek esetében lehetséges kombináció a térbeli-időbeli tájékozódás épsége inadequat viselkedéssel.

adatlap tájékozódás 1 2 3 4 5 Végösszeg

viselkedés 1 574 76 12 6 9 677

2 299 690 273 133 65 1460

56. táblázat

105

3 56 127 223 297 189 892

4 5 Végösszeg 164 1 1094 87 2 982 100 8 616 89 44 569 69 469 801 509 524 4062

HGCS3 projekt


9. INTÉZMÉNYI VISSZAJELZÉSEK A projektben résztvevő intézmények írásos beszámolóikban rögzítették a modell

kísérlet

kapcsán

szerzett

tapasztalataikat,

észrevételeiket,

javaslataikat. A beérkezett anyagok felhasználásával készült az összegzés. A részletes anyagot a melléklet tartalmazza. Minden intézmény részt vett a HGCs-3 modell tájékoztatóval egybekötött részletes bemutatóján, és lehetőséget kapott a számítógépes program, az adatbevitel módjának - működtetésének megismerésére. A

kísérletben

az

intézményekben

a

metódusoknak megfelelően történt a

statisztikai

felméréseknek

és

résztvevők kiválasztása, azaz

nagyrészt véletlenszerűen megfelelő létszámmal, a betegségek igen széles spektrumán mozgó bentlakókkal, és betegekkel, így joggal tekinthetjük a mintákat kellően reprezentatívnak. A résztvevő intézmények egy része már részt vett a HGCs-1 -2 modellkísérletben is – ezért a metodikában jelentős tapasztalatokkal rendelkeztek. Kiemelt észrevételek: 

Az ellátottak részletes tájékoztatása ellenére volt olyan kliens, aki a feltett kérdéseket „zaklatásnak” vette, különösen a jövedelemmel kapcsolatos kérdésekre nem szívesen válaszoltak.!



A

felmérésben

követően

az

résztvevő értékelhető

intézmények és

106

egységes

a

központi

felkészítést

szemlélet

kialakítása

HGCS3 projekt


érdekében team-ben beszélték meg az értékelés szempontjait, a pontozás nehézségeit. 

Több intézmény problémaként definiálta, hogy a felvett adatlapok a kérdéseket az adott pillanatra vonatkoztatják vissza, ami torzítja a valóságot és ezáltal hamis képet fest, az állapotromlást nem kezeli. Fontos döntés a mérés gyakorisága!



A költségek tekintetében több esetben írták le problémaként azt a tényt a szakemberek – elsősorban integrált intézményeknél –, hogy az intézményt nem tudták külön szervezeti egységekre lebontani.



A kérdések hangsúlyozásánál alkalmazott pontozást előremutató változásnak értékelték.

Javaslatok: A

HGCS

besorolási

rendszer

érzékenyebben

tükrözi

az

ellátási

szükségletet, valamint az ellátás szempontjából fontos információkat ad, pontosabban, mint a jelenlegi használatban levő rendszer. Érdekes, hogy az intézményi visszajelzések elsősorban a fogyatékosokat és pszichiátriai betegeket ellátó intézmények esetében a finanszírozás csökkenésének veszélyét látták!

107

HGCS3 projekt


10. NEMZETKÖZI KITEKINTÉS Nemzetközi összehasonlítás Németország Ausztria Franciaország HGCS I. I.-II. 5-6 I: 15-20 II. III. - IV. - V. 3-4 II: 21-40 V. - VI. 2 III: 41-70 IV: 71III. VII. 1 100 57. táblázat

A HGCS1 projekt során részletesen foglalkoztunk az osztrák rendszerrel, utalunk a projektbeszámolóra. Jelen felmérés adatait elemezve is úgy gondoljuk, a dependencia súlyozott figyelembe vétele árnyaltabb és gyakorlatibb megközelítést tesz lehetővé - az igazságosabb differenciálást szolgálja.

108

HGCS3 projekt


11. INTÉZMÉNYI GAZDASÁGI ADATOK ELEMZÉSE –FINANSZÍROZÁSI JAVASLATOK 11.1 I. VÁLTOZAT - A HGCS-ALAPÚ FINANSZÍROZÁS PRÓBASZÁMÍTÁSAI AZ IDŐSEK BENTLAKÁSOS INTÉZMÉNYEI SZÁMÁRA

11.1.1

A FINANSZÍROZÁSI MÓD KIDOLGOZÁSÁNAK ALAPELVEI:



Szakmai teljesítmény-, eredmény-orientált pénzügyi ösztönzés



Magánforrások

(jövedelem-

és

tőketípusúak

egyaránt)

becsatornázási lehetősége 

Közszolgáltatás-vásárlói és szolgáltatási szerepek elkülönítése



Ösztönzés a költségérzékenységre



Igazságosság: a közforrás elosztásának célzottsága



Kiszámíthatóság: hosszú távon tervezhető algoritmus



A szolgáltatási rendszer átalakítása irányában ható ösztönzők



A jogosultság-szabályozást lekövető finanszírozás

(Ezek tehát nem általában a finanszírozás alapelvei, hiszen a finanszírozás fogalmának számos aspektusa van. Itt ezek közül csak egyiket tárgyaljuk: a finanszírozási technikát.) 11.1.2

MIÉRT

KELL

ÚJRAGONDOLNI

A

SZOCIÁLIS

SZOLGÁLTATÁSOK

FINANSZÍROZÁSÁT?

Ma is létező problémák miatt: 

A finanszírozásnak a szakmai célokhoz történő illeszkedése



A finanszírozás negatív belső ösztönzési hatásai



A magán- és közösségi erőforrások torz aránya

109

HGCS3 projekt




A közfinanszírozás elégtelen mértéke



A

közfinanszírozás

torz

szerkezete

(egészségügyi

feladatok

egészségügyi finanszírozás nélkül) 

A közfinanszírozás módja (pályázati és normatív)

Jövőbeni problémák miatt: 

A mortalitási görbe változása



A morbiditási görbe változása



A két görbe egymáshoz viszonyított helyzete



A morbiditás és az önellátási képesség közötti viszony változása



A rohamosan növekvő gondozási szükséglet



Az informális gondozás jelentős, de csökkenő súlya



A piaci alapú, de nem professzionális gondozás jelentős térnyerése



A professzionális gondozás súlyának növekedése, a súlypontok áthelyeződésével



A relatív nyugdíjszint csökkenése

11.1.3

LEHETSÉGES VÁLASZOK A FINANSZÍROZÁSI PROBLÉMÁKRA:

Rövidtávon: 

azonnali segítségnyújtás



az addicionális közfinanszírozás alacsony mértéke



pazarlás megállítása (pl. üzleti egyházak)



explicit szolgáltatói terhek csökkentése



implicit szolgáltatói terhek csökkentése



magánforrások fokozott bevonása

110

HGCS3 projekt



a

válság


miatti

inaktivizálódás

és

a

fokozott

magánforrás

becsatornázás csökkenti a keresletet, a GSZV felfüggesztése növeli 

erőteljes

és

fokozott,

ugyanakkor

partneri

és

összehangolt

ellenőrzés Középtávon: 

a demográfia, a gondozási rászorultság és a szolgáltatások által nyújtott ellátás kapcsolatának elemzése és előrejelzése



rugalmas szabályozás az alapellátási szolgáltatókra, erős civilesítés, belépési

korlátok

enyhítésével,

több

klienscsoportra

kiterjedő

szakmai profillal 

modellkísérletek



szolgáltatáscsomagok előkészítése, sztenderdizáció



a

jövedelmi

rászorultság

szempontjának

érvényesítése

a

finanszírozásban Hosszú távon: 

gondozási rászorultság visszaépítése a jogosultságszabályozásban



gondozási

rászorultsághoz

igazított

szolgáltatáscsomagok,

és

ezekhez társuló finanszírozás 

fejkvóta helyett gondozási rászorultsági csoport alapú finanszírozás



egészségügyi források bevonása



ápolásbiztosítási rendszer



magánforrások fokozott bevonása



kliensút-szabályozás: esetmenedzser

111

HGCS3 projekt




a gazdasági növekedés miatti aktivizálódás megnöveli a keresletet a minőségi elhelyezéssel párosuló magas színvonalú ellátás iránt

11.1.4

A JAVASOLT MÓDOSÍTÁSI IRÁNY

A mai gyakorlatban alkalmazott normatíva valójában fejkvóta. A fejkvótaalapú finanszírozás számos előnyös tulajdonsággal rendelkezik. Ezek közül a legfontosabb az, hogy verseny-alapú, tehát a szolgáltató érdekelt abban, hogy a megürült férőhelyeit mielőbb feltöltse. Ennek érdekében igyekszik szolgáltatásának minőségi jellemzőit megismertetni a potenciális keresletet támasztókkal, igyekszik minőségi fejlesztéseket elvégezni, figyelemmel kell kísérnie a piaci mozgásokat (marketing). További fontos előnye ennek a finanszírozási módnak az egyszerű adminisztráció: a kliensek szolgáltatás-igénybevételi profilja jól követhető, ellenőrizhető, a megkötött gondozási szerződések vagy igénybevételi naplók alapján kontrollálható. Az is előnye ennek a finanszírozásnak, hogy más formákhoz képest nagyobb mértékben képes a szolgáltatásokra fordított összes közkiadás szintjének

a

kordában

tartására,

hiszen

a

jogosultság-szabályozás

egyértelműen meghatározza az elvi hozzáférés kereteit. A normatíva-alapú szabályozás legfőbb hátránya, hogy a fiskális ösztönzés a szolgáltatás igénybevételének napjáig tart, és onnan kezdve éppen ellenkezőleg hat: a fejkvóta arra ösztönöz, hogy a szolgáltatók a legkisebb fajlagos

költségekkel

és/vagy

a

legmagasabb

térítési-díj-fizetési

potenciállal rendelkezőket fölözzék le, hiszen az uniformizált finanszírozás esetén ilyen kliensekkel maximalizálják hasznukat. E két potenciális veszély a hazai gyakorlatban be is következett: rendkívül erős

a

lefölözés

jelensége,

és

csak

112

az

intézményekben

dolgozó

HGCS3 projekt


szakemberek, szakmai műhelyek erős szakmai elkötelezettségén múlik, hogy ne alulteljesítéssel vagy minőségrontással válaszoljon a szolgáltató a romló közfinanszírozásra. Az

alábbiakban

arra

teszünk

javaslatot,

hogy

a

fejkvóta-alapú

finanszírozás hogyan javítható annak érdekében, hogy a fentiek közül legalább az egyik negatív hatást enyhítsük: a lefölözést. E hatás enyhítésének alapvető eszköze az, hogy a finanszírozást differenciáljuk, és az egyes fejkvóta-elemeket rászorultsági faktorokhoz kötjük. Javaslatunk az, hogy az egységes normatíva három részre váljon: 

állandó hotelnormatíva



önellátási képesség mértéke szerint változó normatíva



szociális indikáció szerint változó normatíva

Hotelnormatíva A

hotelnormatíva

alapvetően

a

hotelköltségek

fedezésére

szolgál.

Hotelköltség mindazon költségelemek összessége és a teljes önköltséghez mért aránya, amelyek fixek, állandóak: nem növekednek a kliensszám növekedésével. Ide tartozik a menedzsment juttatásai, a rezsi jelentős része, az ingatlannal kapcsolatos kiadások nagy része (pl. karbantartás). De nem tartozik ide a szakmai létszám juttatása. A jelenlegi szakmai létszám-szabályozás életszerűtlen megkötései (az ellátotti létszámhoz arányosított szakmai létszám biztosításának korlátai) ellen hatnak a felelős és hatékony gazdálkodás kialakításának. Amennyiben a szakmai létszámok nem lesznek arányosíthatók, akkor a bentlakásos intézmények esetében a szolgáltatási önköltségnek akár 80-90%-a is állandónak

113

HGCS3 projekt


minősül majd, ez pedig ellehetetlenít majd mindenféle finanszírozási reformot. A HGCS és más kutatások tapasztalatai alapján: a szakellátás állandó költségei relatíve magasak, 47-49%-a a teljes önköltségnek Megjegyzendő, hogy vannak olyan finanszírozási modellek (pl. a dán), amely a hotelköltségeknek a lakhatással összefüggő részeit, amelyek finanszírozása a kliens feladata lenne, amennyiben saját otthonában lenne ellátva (pl. rezsi, étkezés, stb.), a klienssel közvetlenül finanszíroztatják, a közfinanszírozás pedig a szakmai (ápolási-gondozási) költségek fedezését vállalja. HGCS-normatíva A második normatíva elem az önellátási képesség mértéke szerint differenciált mértékű támogatás. Ez az elem még nem a valós szakmai teljesítményt méri és ahhoz illeszkedik (ld. finanszírozási alapelvek az 1. pontban), hanem közvetetten utal a szakmai teljesítmény szintjére: a gondozási rászorultság mértékéből következtet előrefelé a minőség, a szakmai eredményesség mértékére. Az önellátási képesség mérésére a számos modellkísérletben kipróbált és alkalmasnak bizonyult Homogén Gondozási Csoportok elnevezésű skálát alkalmazzuk. (Itt és most nincs lehetőség a HGCS elvi struktúrájának bemutatására, a HGCS3 modellkísérletről készült beszámoló más részei erről részletesen szólnak.) A HGCS-normatíva kalkulációjakor a szolgáltatási önköltség szakmai változó

részére

kell

tekintettel

lenni.

A

korábbi

kutatások

és

modellkísérletek alapján többféle formája is elképzelhető annak, hogy az egyes fokozatok egymáshoz viszonyított önköltség-fajlagosai hogyan

114

HGCS3 projekt

arányuljanak


egymáshoz.

Az

alábbiakban

három

ilyen

lehetséges

illeszkedési módot mutatunk be. HGCs-

5 fokozatú

I

skála 7%

skála 5%

II

17%

10%

13,30%

III

30%

15%

20,00%

IV

46%

30%

26,70%

40%

33,30%

100%

100%

HGCS-fokozatok

V Összesen

100%

Szlovák skála 6,70%

58. Táblázat

Megjegyzés: Az 5 fokozatú skála 2010 őszén készült differenciálási modellszámítások eredménye. A HGCS-normatíva alkalmazása által felvetett fontos ösztönzési kérdés, hogy nem tartalmaz-e ellenösztönzést a szakmailag jó gyakorlatok alkalmazása ellen, hiszen az ellátott állapotával együttmozgó finanszírozás esetén

a

szolgáltatónak

nem

áll

érdekében

a

kliens

önellátási

képességének javítása, sőt épp ellenkezőleg. Ezért már itt fel kell hívni a figyelmet, hogy olyan belső ösztönzőket kell alkalmazni a HGCS-normatíva indításakor, amely enyhíti ezt a negatív ösztönző hatást. Ilyen ellenhatást gyakorolhat például az a szabály, hogy kliens belépéskori állapotának megfelelő finanszírozás szint akkor sem csökken, ha a kliens állapota javul, hiszen ez éppen az akadályozottság mértékének csökkentésére ösztönzi a szolgáltatót. Szociális indikáció alapú normatíva Az önellátási képesség korlátozottsága az idősek rászorultságának számos részét képes magyarázni. Vannak azonban olyan faktorok is, amelyek árnyalják az akadályozottsági megközelítést és indokolttá tehetnek olyan

115

HGCS3 projekt


esetben is intézményi elhelyezést, amikor az önellátási képesség még viszonylag magas szintű. E kérdésnek további legalább két aspektusa van. Egyrészt az 1. pontban megfogalmazott alapelvek alapján a szolgáltatói kapacitásokat meg kell nyitni minden, jelentős mértékben akadályozott és segítségre szoruló idős ember számára, ugyanakkor a közfinanszírozás mértékének eltérőnek kell lennie

azok preferálása érdekében, akik erős szociális

indikációval

rendelkeznek. Másrészt az intézményi kapacitásokat azok számára is meg kell nyitni, akik viszonylag alacsony önellátási korlátozottsággal küzdenek, de

szociális

helyzetük

drámai

(pl.

lakáskörülmények)

és

nem

áll

rendelkezésre alapszolgáltatás a szociális hátrányok enyhítésére. A szociális indikáció beemelését a finanszírozásba az teszi nehézzé, hogy nehéz kiválasztani mind a faktorok körét, mind az egyes faktorokhoz tartozó küszöböket, ahonnan kezdve a közfinanszírozás belép. Jelen számításban azzal a durva leegyszerűsítéssel élünk, hogy a szociális indikációk közül a legfontosabb, illetve legjobban megfigyelhető és operacionalizálható elem a jövedelem, és a jövedelmi elégtelenség szorosan együtt mozog más szociális indikációkkal. (Az egyértelműség kedvéért: tudjuk, hogy ez számos esetben nem igaz, de a finanszírozási logika kialakításakor számos leegyszerűsítéssel kell élnünk.) Az alábbiakban két számítást találunk a teljes idősotthoni ellátotti népesség jövedelem szerinti megoszlására. Az első táblázat számai a HGCs2, a második a HGCs3 modellkísérletből származnak. (A kliensszám a megoszlásnak az 50 000 ellátottra vonatkoztatott kalkulált adata.)

116

HGCS3 projekt


Jövedelem (eFt)

<30

Arány

Kliensszám

7%

3 500

30-50

9,70%

4 850

50-70

38,40%

19 200

70-90

33,50%

16 750

11,40%

5 700

100%

50 000

90Összesen

59. Táblázat

Jövedelem Nincs

(eFt)

Arány 0,22%

110

3,44%

1 720

30,32%

15 160

43,44%

21 720

22,58%

11 290

100%

50 000

<30 30-70 70-100 >100 Összesen

Kliensszám

60. Táblázat

11.1.5

FELTEVÉSEK

Előzetes feltevések a számításhoz: 

Csak szociális normatíva-keret áll rendelkezésre, nominálértéken változatlan mértékben (50e férőhely x 635eFt = 31,7 MdFt)



Nincs OEP-finanszírozás



Nincs outcome-típusú mutató (pl. minőségi pótlék)

117

HGCS3 projekt




Marad a fejkvóta-finanszírozás, egyelőre nem váltja fel szolgáltatási csomag-finanszírozás



Külső-súlyozás: a három differenciált elem egymáshoz viszonyított aránya: kezdetben a hotelnormatíva relatív súlya magas, annak érdekében, hogy az átmenet elején még ne nyíljon szét túlságosan a finanszírozás, és az intézmények ne legyenek kitéve jelentős finanszírozási egyensúlyvesztésnek. Az átmenet folyamán évről évre csökken a hotelnormatíva relatív súlya és emelkedik a HGCsnormatíva relatív súlya.

11.1.6

MODELLSZÁMÍTÁSOK

Amennyiben a szociális indikáció alapú normatíva a kliens jövedelmére épül, akkor a kliens jövedelmének növekedésével sávosan csökkenhet ez a normatíva elem. Erre vonatkozik az alábbi táblában szereplő számsor. Az így kalkulált normatíva gyakorlatilag az átlagnyugdíj 80%-ának szintjére pótolja ki azoknak a jövedelmét (és a szolgáltató térítési díjbevételét), akiket ma a szolgáltatók nagy ívben elkerülnek alacsony jövedelmük miatt. Jövedelem 0 <30 30-70 70-100 100< Összesen

Arány

Kliensszám Havi normatíva Éves nornatíva Kiadás (MdFt)

0,22%

110

70 000

840 000

0

3,44%

1 720

40 000

480 000

1

30,32%

15 160

20 000

240 000

4

43,44%

21 720

0

0

0

22,58%

11 290

0

0

0

100,00%

50000

4,5564 61. Táblázat

Az ily módon számított összes közkiadás a rendelkezésre álló zárt keret 14%-a.

118

HGCS3 projekt


A fennmaradó

keret elosztásakor

független változónak tekintjük

a

hotelnormatíva éves értékét, és azt figyeljük meg, hogy miképp változik a HGCs-normatíva éves összege az egyes HGCs-fokozatokban, ha előre rögzítettnek vesszük az egyes fokozatokba soroltak megoszlását a bentlakásos elhelyezésben részesülők között, és az egyes gondozási rászorultsági fokozatok egymáshoz viszonyított relatív költségességét. HGCS-normatívák HGCS-fokozat

I

Megoszlás Költségfajlagosok Hotelnorm (Ft/év)

II

III

IV

0,04

0,32

0,53

0,11

0,07

0,17

0,29

0,47

összes HGCSre rend-re álló

500 000

keret (Ft) 2 211 100 000

11 788

28 628

48 836

79 148

450 000

4 711 100 000

25 116

60 997

104 053

168 638

400 000

7 211 100 000

38 445

93 365

159 270

258 128

350 000

9 711 100 000

51 773

125 734

214 487

347 617

300 000

12 211 100 000 65 101

158 103

269 704

437 107

250 000

14 711 100 000 78 429

190 471

324 921

526 597

200 000

17 211 100 000 91 758

222 840

380 139

616 087

150 000

19 711 100 000 105 086 62. Táblázat

255 208

435 356

705 576

A fenti tábla azt mutatja, hogy ha a hotelnormatíva relatíve magas, akkor a HGCs-normatíva értékei 12-49 eFt között szóródnak. Azt javasoljuk, hogy a normatíva differenciálásának bevezetésekor mindenképp ezen a szinten legyen bevezetve a hotelnormatíva, hiszen ez a változat okoz a legkevesebb feszültséget az átmenet során. Majd évről évre csökkenthető a hotelnormatíva összege, és ezáltal nőhet a gondozási rászorultság érvényesítésének tere. Végezetül

lássuk,

a

különféle

jövedelmi

csoportokba

és

különféle

gondozási rászorultsági csoportokba tartozók relatív finanszírozottsági helyzete hogyan változik meg a maihoz képest.

119

HGCS3 projekt


Az első táblázat azt mutatja be, hogy az egyes alcsoportokba tartozó idős ellátottak után mekkora normatíva jár akkor, ha a hotelnormatíva az általunk elképzelhető legmagasabb értéket veszi fel (500 eFt/év). A második táblázat azt mutatja be, hogy az egyes alcsoportok pozíciója hogyan változik a 2011. évi normatív finanszírozási szinthez képest: kik a nyertesek, kik a vesztesek. Jövedelem

I

0

II

III

IV

1 351 788

1 368 628

1 388 836

1 419 148

<30

991 788

1 008 628

1 028 836

1 059 148

30-70

751 788

768 628

788 836

819 148

70-100

511 788

528 628

548 836

579 148

100<

511 788

528 628

548 836

579 148

63. Táblázat

Jövedelem

I

II

III

IV

0

716 788

733 628

753 836

784 148

<30

356 788

373 628

393 836

424 148

116 788

133 628

153 836

184 148

70-100

-123 212

-106 372

-86 164

-55 852

100<

-123 212

-106 372

-86 164

-55 852

30-70

64. táblázat

A kalkulációból látható, hogy az alapvető ösztönzési irányok teljesülnek, a közfinanszírozás csakugyan az

alacsonyabb jövedelműek felé

és a

nagyobb gondozási szükségletűekre céloz. Ugyanakkor

az

is

látható,

hogy

már

viszonylag

korai

jövedelemtartományokban (70eFt/hó) csökkenti az össznormatíva 2010. évi

szintjét

még

a

IV.,

legsúlyosabb

állapotúak

számára.

És

ez

elfogadhatatlan: csak olyan finanszírozási reform fogadható el, amely legalább

a

IV.

fokozatúak

esetében

közfinanszírozás mértékét.

120

érzékelhetően

növeli

a

HGCS3 projekt


A fenti neutrális modellt néhány ponton módosítani kell: 

A

hotelnormatíva

értékét

le

kell

csökkenteni.

A

magas

hotelnormatívának kiszorítási hatása van, alig marad keret a HGCs – alapú differenciálás érvényesítésére. 

Az I. fokozatban törölni kell a közfinanszírozást.



Differenciálni kell a jövedelemeloszlást: A jövedelemkompenzációt kissé szét kell húzni az alsó jövedelemtartományok között. Erre tesz javaslatot az alábbi tábla:

Jövedelmi eloszlás

I

II

III

IV

<30e

0

888 599

1 007 610

1 186 127

30-40

0

744 599

863 610

1 042 127

40-50

0

612 599

731 610

910 127

50-60

0

516 599

635 610

814 127

60-70

0

480 599

599 610

778 127

70-80

0

468 599

587 610

766 127

80-90

0

468 599

587 610

766 127

90-100

0

468 599

587 610

766 127

100-110

0

468 599

587 610

766 127

110-

0

468 599

587 610

766 127

65. Táblázat

Ha a fenti szempontokat beemeljük a modellbe, az alábbi eredményt kapjuk:

121

HGCS3 projekt


HGCS-normatívák Jövedelmi eloszlás

I

II

III

IV

<30e

-635 000,0

253 599,2

372 610,4

551 127,2

30-40

-635 000,0

109 599,2

228 610,4

407 127,2

40-50

-635 000,0

-22 400,8

96 610,4

275 127,2

50-60

-635 000,0

-118 401,0

610,4

179 127,2

60-70

-635 000,0

-154 401,0

-35 389,6

143 127,2

70-80

-635 000,0

-166 401,0

-47 389,6

131 127,2

80-90

-635 000,0

-166 401,0

-47 389,6

131 127,2

90-100

-635 000,0

-166 401,0

-47 389,6

131 127,2

100-110

-635 000,0

-166 401,0

-47 389,6

131 127,2

110-

-635 000,0

-166 401,0

-47 389,6

131 127,2

II

III

IV

66. Táblázat

A három normatíva összege Jövedelmi eloszlás

I

<30e

0

888 599

1 007 610

1 186 127

30-40

0

744 599

863 610

1 042 127

40-50

0

612 599

731 610

910 127

50-60

0

516 599

635 610

814 127

60-70

0

480 599

599 610

778 127

70-80

0

468 599

587 610

766 127

80-90

0

468 599

587 610

766 127

90-100

0

468 599

587 610

766 127

100-110

0

468 599

587 610

766 127

110-

0

468 599

587 610

766 127

67. Táblázat

122

HGCS3 projekt


Az új és a régi normatívák különbözete Jövedelmi eloszlás

I

II

III

IV

<30e

-635000

253599,2

372610,4

551127,2

30-40

-635000

109599,2

228610,4

407127,2

40-50

-635000

-22400,8

96610,39

275127,2

50-60

-635000

-118401

610,3947

179127,2

60-70

-635000

-154401

-35389,6

143127,2

70-80

-635000

-166401

-47389,6

131127,2

80-90

-635000

-166401

-47389,6

131127,2

90-100

-635000

-166401

-47389,6

131127,2

100-110

-635000

-166401

-47389,6

131127,2

110-

-635000

-166401

-47389,6

131127,2

68. táblázat

Az első tábla a 3 normatíva-elem összegét mutatja, a második a mai normatív finanszírozás szintjéhez képesti elmozdulást. (Hotelnormatíva: 300 000 Ft.) A fenti tábla szerint az I. fokozatúak után nincs közfinanszírozás, a II. fokozatúak közül csak azok nyernek az átalakítással, akiknek a nyugdíja az átlagnyugdíj fele alatt van. A III. fokozatúak esetén már 60 eFt/hó jövedelem fölött csökken a normatíva, márpedig ma a legtöbb ellátott ezekbe a gondozási és jövedelmi tartományokba esik. Itt felvethető, hogy ne legyen ennyire drasztikus a visszavonás, hanem fokozatosabb legyen az áttérés. A IV. fokozatban mindenki jól jár, még a legmagasabb jövedelmi tartományokban is arra a szintre emelkedik a normatíva, amely a 2000-es évek közepét jellemezte. Ahhoz, hogy a III. fokozatúak számára a normatíva ne csökkenjen az ideihez képest, nem elég a hotelnormatíva jelentős további csökkentése. Még 100 000 Ft-os hotelnormatíva esetén is -22 eFt az éves szintű csökkenése az idei 635 eFt-os normatívának.

123

HGCS3 projekt


Ahhoz, hogy a III. fokozatúak szinten maradjanak, a szociális indikációra épülő normatívarészre fordított kiadásokat (4 Md Ft) meg kell felezni. Ebben az esetben azonban az alacsony jövedelműek felvételéhez a szolgáltatók csak szerény mértékű ösztönzést kapnak. A másik probléma az, hogy bár a IV. fokozatúak több támogatáshoz jutnak, egy átlagos nyugdíjjal (90 eFt) rendelkező idős után járó támogatás (766 eFt) és az általa fizetett személyi térítési díj (864 eFt) összege (1, 630 millió Ft) igen messze esik egy ilyen gondozott közel 2,5 millió Ft-os önköltségétől. A finanszírozásba be kell vonni vagy a hozzátartozókat vagy az OEP-et 70 eFt/hó értékben. A fenti problémák egy részének kezelésére alkalmas lehet az, ha a III. fokozatú időseket előnyben részesítjük a II. fokozatúakkal szemben. Tehát ahogy az előző kalkulációnál az I. fokozatúaktól csoportosítottunk át közfinanszírozást a magasabb gondozási szükségletűek felé, ezt az átcsoportosítást folytathatjuk tovább. Ezt úgy tehetjük meg, ha az egyes gondozási

fokozatokhoz

tartozó,

általunk

mért

költségfajlagosokhoz

tartozó arányszámokat módosítjuk.

I.

II.

III.

IV.

Első kalk.

7%

17%

29%

47%

Második kalk.

0%

17%

29%

47%

Harmadik kalk.

0%

12%

38%

50%

124

HGCS3 projekt


Látható, hogy a III. fokozathoz tartozó költségfajlagos súlya jelentősen emelkedik. Hogy ez ne okozzon jelentős csökkenést aII. fokozatban, a jövedelemkorrekcióra szánt keretet lecsökkentjük az alábbi módon:

Havi jöv Havi

Éves

(Ft)

norm

norm

<30e

28000 336000 1686363636

30-40

22000 264000 650000000

40-50

11000 132000 662500000

50-60

0

0

0

60-70

0

0

0

70-80

0

0

0

80-90

0

0

0

90-100

0

0

0

100-110

0

0

0

110-

0

0

0

Összesen

Összes kiadás

2998863636

Ha továbbra is 300 ezer Ft-os hotelnormatívával számolunk, akkor az alábbi össznormatívákat (mindhárom elemet magában foglaló összeget)

125

HGCS3 projekt

kapjuk


(az alsó tábla ismét a 2011-es szinthez viszonyított eltérést

mutatja):


I

II

III

IV

1 <30e

0

748 092

990 958

103

050 1

031

30-40

0

676 092

918 958

050

40-50

0

544 092

786 958

899 050

50-60

0

412 092

654 958

767 050

60-70

0

412 092

654 958

767 050

70-80

0

412 092

654 958

767 050

80-90

0

412 092

654 958

767 050

90-100

0

412 092

654 958

767 050

100-110

0

412 092

654 958

767 050

110-

0

412 092

654 958

767 050

126

HGCS3 projekt



I

II

III

IV

<30e

635000 113092

355958,1 468050,1

30-40

635000 41092,02 283958,1 396050,1 -

40-50

635000 -90908

151958,1 264050,1

50-60

635000 -222908

19958,06 132050,1

60-70

635000 -222908

19958,06 132050,1

70-80

635000 -222908

19958,06 132050,1

80-90

635000 -222908

19958,06 132050,1

90-100

635000 -222908

19958,06 132050,1

100-110

635000 -222908

19958,06 132050,1

110-

635000 -222908

19958,06 132050,1

127

HGCS3 projekt


A 3. variáns esetében tehát mind a III., mind a IV. fokozatba tartozó időseket ellátó intézmények relatív pozíciója javul, tekintet nélkül a jövedelmi helyzetre.

A fenti kalkulációkból is egyértelmű, hogy a jelenlegi költségvetési előirányzat

tartása

mellett

egyidejűleg

érvényesíteni

a

gondozási

szükséglet mértékét és a szociális indikációt igen nehéz, és mindenképp szükség lesz pótlólagos finanszírozás bevonására: többletmagánforrásra a II.

fokozatban

és

a

magasabb

jövedelmi

kategóriákban,

többletközfinanszírozásra az alacsonyabb jövedelmi kategóriákban, az OEP finanszírozás belépésére a IV. fokozatban.

A többletfinanszírozás szükségessége akkor is nyilvánvaló lenne, ha nem jelentkezne demográfiai nyomás az ellátórendszeren. Az új finanszírozás önmagában olyan erős ösztönzőket tartalmaz, hogy az a jogosultsági feltételek szigorítása nélkül is a magasabb gondozási szükséglettel rendelkezők részarányának növekedésével fog járni az ellátórendszerben, ami pedig szét fogja feszíteni a jelenlegi számítások kiindulópontjául választott közfinanszírozási mértéket, legalábbis a mai kapacitások mellett.

128

HGCS3 projekt


Szigorúan elméleti szempontból az is releváns alternatíva, hogy az ágazatirányítás

forrásbővülést

a

kapacitások

csökkentésével

ér

el.

(Jóllehet ezt az alternatívát bizonyosan nem lehet a várható demográfiai változásokra adott helyes válasznak nevezni… Ugyanis egyáltalán nem magától értetődő, hogy azokat a férőhelyeket, amelyeken ma I. fokozatba tartozó idősek élnek, az ő gondozási jogviszonyuk megszűnését követően is közfinanszírozásban részesíti a finanszírozó. Elő lehet írni, hogy az így megüresedő férőhellyel csökken automatikusan a működési engedélyben szereplő létszám. Másik módja a kapacitáscsökkenésnek, ha pl. úgy csökken a férőhelyek száma, hogy az intézményben minden gondozási jogviszony

megszűnéskor

automatikusan

csökken

az

engedélyezett

férőhelyszám, amíg a legnagyobb szobában lakó idősek száma nem csökken 6 alá. Ez a megoldás összekötné a kapacitások csökkentését a minőség javításával.

Érdemes azt is modellezni, hogy ha az elsőként említett finanszírozási konstrukció (I. fokozatúak megszűnő férőhelyei) bevezetésre kerülne, mi történne. Adataink alapján az I. fokozatúak után megszűnő kapacitások 2 000 férőhelyet jelentenek, tehát ezek megszűnése után a mai keretből már csak 48 000 férőhelyet kellene finanszírozni. Ebben az elméleti 4. esetben „mindenki jól jár”, még a II. fokozatban is van némi emelkedés a 3. kalkulációban kapott összeghez képest. Ha a 3. kalkuláció egyéb feltételezéseit nem módosítjuk, akkor az alábbi össznormatívákat kapjuk:

129

HGCS3 projekt



I

II

III

IV

<30e

0

753 953

1 009 519

1 127 472

30-40

0

681 953

937 519

1 055 472

40-50

0

549 953

805 519

923 472

50-60

0

417 953

673 519

791 472

60-70

0

417 953

673 519

791 472

70-80

0

417 953

673 519

791 472

80-90

0

417 953

673 519

791 472

90-100

0

417 953

673 519

791 472

100-110

0

417 953

673 519

791 472

110-

0

417 953

673 519

791 472

130

HGCS3 projekt



I

II

III

IV

<30e

635000 118953,3 374518,6

492471,9

30-40

635000 46953,25 302518,6

420471,9

40-50

635000 -85046,7 170518,6

288471,9

50-60

635000 -217047

38518,63

156471,9

38518,63

156471,9

38518,63

156471,9

38518,63

156471,9

38518,63

156471,9

38518,63

156471,9

38518,63

156471,9

60-70

635000 -217047 -

70-80

635000 -217047 -

80-90

635000 -217047 -

90-100

635000 -217047 -

100-110

635000 -217047 -

110-

635000 -217047

131

HGCS3 projekt


Számos más feltételezés mellett is készíthető kalkuláció, az azonban mindvégig meghatározó következtetés marad, hogy hogy a jelenlegi költségvetési előirányzat tartása mellett egyidejűleg érvényesíteni a gondozási függőség mértékét és a szociális indikációt lehetetlen, mindenképpen szükség lesz pótlólagos finanszírozás bevonására: többlet magánforrásra a magasabb jövedelmi és vagyoni kategóriákban, többlet közfinanszírozásra pedig az alacsonyabb jövedelmi kategóriákban, valamint az OEP finanszírozás belépésére a IV -V fokozatban.

IRODALOM 

Idősödő társadalom, ápolás és finanszírozás http://www.koz-gazdasag.hu/images/stories/3per1/14-gulacsi.pdf



Kövi Rita-Kaló Zoltán:HBCSCS és esetösszetétel index, Medicalonline http://www.medicalonline.hu/eu_gazdasag/cikk/hbcs_es_esetosszet etel_index



BOYLE,S.: Payment by Results in England, Eurohealth, 2007, 13, 1, 12-16. 2007-09-04 14:56:17 http://medinfo.hu/new3/kiadv/healthonline-pdf/2007/15-2007-0917.pdf

11.2

II. VÁLTOZAT KIMUTATÁS HGCS PONTOKRÓL

A KÖLTSÉGEKRŐL, LAKÓKRÓL ÉS

A korrigált adatbázisban 44 intézmény (egyébként 7.358 lakója közül) 3.037 lakójának adatai szerepelnek.

132

HGCS3 projekt


A felmérésben részt vett intézmények teljes kiadásainak összege 14,5 milliárd Ft; a felmérésbe részt vett lakókkal (és így a HGCS pontokkal is) arányos költségek pedig 6,4 milliárd Ft-t tesznek ki. A lakók HGCS pontjainak száma 116.242 pont; az egy HGCS pontra jutó költség 54,67 Ft; egy lakóra jutó (súlyozatlan) HGCS pont értéke 38 pont. A modellkísérlet összefoglaló adatait a következő táblázat tartalmazza:

sorszám

KIMUTATÁS KÖLTSÉGEKRŐL, LAKÓKRÓL ÉS HGCS PONTOKRÓL

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

FENNTARTÓ/ SZAKMAI PROFIL MEGNEVEZÉSE

költségek e/Ft Összesen

Lakók

Felmérésben felmérésrésztvevőkkel Összesen ben arányos résztvevők

HGCS pont összesen egy főre

ra jutó költség

Önkormányzatok Kistérségi társulások Egyházi fenntartású Egyéb nonprofit Összesen

FENNTARTÓK SZERINT 11 151 997 4 178 097 5 922 2 092 80 751 98 659 98 659 52 52 1 352 1 900 435 1 438 490 789 587 23 245 1 343 555 640 154 595 306 10 894 14 494 646 6 355 400 7 358 3 037 116 242

38,60 26,00 39,60 35,60 38,28

51,74 72,97 61,88 58,76 54,67

Idősek ellátása Fogyatékosok Pszichiátriai szenvedélybeteg Hajléktalan ÖSSZESEN

SZAKMAI PROFIL SZERINT 6 522 731 3 767 676 3 165 1750,3 69 436 4 368 797 1 380 733 1 987 611,6 24 437 2 178 701 836 905 1 364 486,5 16 990 1 038 796 178 394 718 119,1 3 279 385 621 191 693 124 69,5 2 100 14 494 646 6 355 400 7 358 3037,0 116 242

39,67 39,96 34,92 27,52 30,22 38,28

54,26 56,50 49,26 54,41 91,28 54,67

69. táblázat

A táblázatból megállapítható, hogy a legsérültebb lakókat az egyházi fenntartású intézményekben ápolják. Megítélésem szerint a kistérségi intézmények adataiban 

vagy valamilyen lényeges adatfelviteli hiba van;

133

HGCS3 projekt



vagy


ennek

–

nem

valószínű

–

alternatívája:

a

kistérségi

intézményekben élők nem mindegyike igényli a tartós bentlakásos ellátást. 

A szakmai profilok szerinti osztályozás alapján látható, hogy



a fogyatékos intézményekben élnek a legrászorultabb lakók;



az

adott

szakmai

profil

adatai

alapján

javaslom,

hogy

a

szenvedélybetegek és hajléktalanok ellátásának (szakmai, igazgatási és finanszírozási) rendszere átgondolásra kerüljön. 11.2.1

PÉNZÜGYI TÁBLÁZATOK ÖSSZEVONT ADATAI

A felmérésbe részt vevő intézmények - feldolgozható adatokat küldő részének – az egész intézményi gazdálkodást tartalmazó összevont adatait a következő táblázat tartalmazza:

134

HGCS3 projekt


Pénzügyi táblák összevont adatai 2010. DECEMBER 31 Ssz

MEGNEVEZÉS

BEVÉTELEK

1 2 3 4 5 6 7 8 9

adatok e/Ft-ban

Normatív állami támogatás Fenntartói támogatás Személyi térítési díj Adományok Tőke jellegű bevétel Pályázati bevételek Egyéb bevétel ÖSSZES BEVÉTEL

5 249 233 3 882 043 4 706 443 119 494 28 336 148 875 837 276 14 971 700 KIADÁSOK Anyagköltség 1 270 968 Közműdíjak 1 005 993 Vissza nem igényelt ÁFA 692 178 Közvetlen anyagköltség 2 969 139 Szakmai dolgozók bére 5 311 713 Egyéb bérek 2 848 701 Összesen bér 8 160 414 Összes közteher 1 993 463 Összes bér és közteher 10 153 877 Egyéb költség 667 202 Egyéb adó, ktsgvi befizetések 147 136 Intézményi általános költség 557 291 Ellátás teljes önköltsége 14 494 645 Beruházások 255 071 Kiadás mindösszesen 14 749 716 Kötelezettségek értéke 565 503

Össz. 2 686 047 Gond nap. 1 gond % napra jutó 1 954,3 35,1% 1 445,3 25,9% 1 752,2 31,4% 44,5 0,8% 10,5 0,2% 55,4 1,0% 311,7 5,6% 5 573,9 100,0%

10 473,2 8,8% 11 374,5 6,9% 12 257,7 4,8% 13 1 105,4 20,5% 14 1 977,5 36,6% 15 1 060,6 19,7% 16 3 038,1 56,3% 17 742,2 13,8% 18 3 780,2 70,1% 19 248,4 4,6% 20 54,8 1,0% 21 207,5 3,8% 22 5 396,3 100,0% 23 95,0 1,8% 24 5 491,2 101,8% 24 210,5 3,9% 25 Költségvetési befizetések 2 832 777 1 054,6 Ft/gond nap 26 Költségvetési befizetések a normatíva %-ban 55.37% 27

Költségvetési befizetések az össz kiadás %-ban 19,5% 70. táblázat

135

HGCS3 projekt


A pénzügy táblázatok összevont adataiból (mely a felmérésbe vont intézmények teljes árbevétel és költségeire vonatkozik) nagyon sok hasznos következtetést le lehet vonni: 

Az összes intézmény minden egyes gondozási napjára 1.054 Ft-t fizet be az államnak; másként fogalmazva: az intézmények a normatíva

55,37

%-át,

az

összes

kiadás

19,5

%-át

(a

modellkísérletbe részt vevő intézmények esetében összesen: 2,8 milliárd Ft-t) visszafizetik a költségvetésnek; (mely összegnek csak 24,4 %-át – 692 millió Ft-t – teszi ki a vissza nem igényelt ÁFA összege.) 

A normatívák – az egyes HGCS modellkísérletek során– egyre csökkenő

részarányt

képviselnek;

most

az

összes

intézményi

bevételek közötti mértéke 35,1 %. 

A felmérésben részt vevő intézmények egy gondozási napra jutó kiadások igen szolidak: 5.491.- Ft/gondozási nap. A hajléktalanokat ellátó intézményeknél ez az adat: 8.488.-Ft/nap. (mely összeg meghaladja még az egyházi fenntartású intézmények hasonló adatait is: ez 6.958.- Ft volt)

Ez

hatalmas

igazságtalanság;

a

rendszerét alapjaiban át kell gondolni.

136

hajléktalan-ellátás

finanszírozási

HGCS3 projekt


Csak tájékoztatásul: Az összes felmérésbe részt vevő hajléktalan intézmények (124,5 fő ellátott; 45.433 gondozási nap) bevételi struktúrája a következő volt:  normatív állami támogatás:

22,8 millió Ft;

 Fenntartói támogatás (normatíván felül)

265 millió Ft;

 Személyi térítési díj:

62 millió Ft;

 Egyéb bevétel:

52,2 millió Ft;

Összesen: A

felmérésben

402,5 millió Ft részt

vett

hajléktalan

intézmények

normatívájának

„húszszorosa” az összes bevétel mértéke. Az összes bevétel 402,5 millió, szakmai dolgozók bére 193,6 millió Ft. Ez utóbbi bér-adat 8,5-szerese a normatívának. Ez a „túlzás” meglátszik a kiadásoknál is; az egy gondozási napra jutó bérek a hajléktalanoknál nagyon magasak; az intézményi átlagbér másfélszerese, a szenvedélybeteg intézményben dolgozók bérének 3,15szöröse, a pszichiátriai betegekkel dolgozók bérének 2,79 szerese. Tehát a probléma nagy: gusztustalanul túlfinanszírozzák a hajléktalanok ellátását. 

Most már visszatérve a felmérésbe részt vevő összes intézményre. Az összes bér és közterhe az összes kiadás 70,1 %-át teszik ki. Ez a hatalmas

kiadási

részarány,

lehetetlenné

teszi

minden

más

kiadások, fejlesztési elképzelések megvalósítását. 

Az intézményi gazdálkodásban egyre lényegesebb a közműdíjak; az intézményi kiadások 6,9 %-át teszi ki; a felmérésbe részt vevő intézményeknél ez az összeg: 1,05 milliárd Ft-t tesz ki.

137

HGCS3 projekt


Ez az összeg (a képzések díja mellett) tekinthető a szociális intézmények különadójának. A felmérésben részt vevő intézmények kötelezettségeinek 2010. december 31-i egyenlege 565 millió forint volt.

(Amit - az

egészségügyhöz hasonlóan- senki nem akart megtéríteni.) 11.2.2 A

FAJLAGOS ÁRBEVÉTEL ÉS KÖLTSÉGADATOK

fajlagos

költségek

részarányát

a

mellékletben

közölt

táblázatok

tételesen tartalmazzák; az alábbi táblázatban csak a nagyságrendeket kívánom - fenntartók és szakmai profil– szerinti bemutatni: KIMUTATÁS HGCS ADATOKHOZ KAPCSOLÓDÓ FAJLAGOS KÖLTSÉGEKRŐL FENNTARTÓNKÉNT ÉS INTÉZMÉNYI PROFILOK SZERINT 2011 ÁPRILIS FENNTARTÓK

HGCS arányos napi költség. Ft/nap

1 főre jutó jutó HGCS pont


1 lakóra jutó jutó szakmai perc/nap



ÖSSZESEN

Egyéb nonprofit szervezet




Egyház



Kistérségi társulás




Sorszám

Szakmai profil


Önkormányzat

Fajlagos adatok

1

idősek otthona

42,7

85,4 5 576,0

26,4

83,8

4 910,0

31,6

63,2 3 476,0 41,5 82,9 5 646,4

2

fogyatékos személyek otthona

41,8

83,6 2 943,0

0,0

0,0

0,0

50,3 100,6

2 968,0

37,0

74,0 4 054,0 41,8 83,5 6 022,5

3

pszichiátriai betegek otthona

36,0

72,0 2 657,0

0,0

0,0

0,0

35,9

71,8

3 140,0

39,1

78,2 5 249,0 36,5 73,0 4 376,0

4

szenvedélybetegek otthona

30,5

61,0 1 429,0

0,0

0,0

0,0

23,7

47,4

1 715,0

0,0

5

hajléktalanok otthona

29,1

58,2 5 267,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

35,2

70,4 1 153,0 31,6 63,2 8 487,7

6

ÖSSZESEN

36,0

72,0 3 574,4

26,4

52,8 5 312,0

38,0

75,9

3 183,3

35,7

71,5 4 651,5 36,0 72,0 5 699,1

52,8 5 312,0

41,9

71. táblázat

138

0,0

0,0 28,8 57,5 3 962,9

HGCS3 projekt


MUNKAÜGYI, LÉTSZÁM ALAPADATOK

NAP

ÓRA

mutató

LEDOLGOZHATÓ IDŐ 2011 BEN: Összesen 255 nap; 5 nap fizetett ünnep; 105 pihenőnap;

255 nap

2040 óra/fő/év

Átlagszabadság 1 fő 45 év közalkalamzott pl. 35 nap

35,0 nap

280,0 óra

Ledolgozható napok száma 1 fő DOLGOZÓ/ÉV

220,0 nap

100 férőhelyre jutó szakmai dolgozó 1/2000 -es szerint Egy gondozási napra jutó szakmai óra száma

28,0 FŐ 1,350 óra

1 760,0 óra ledolgozható 49 280,0 órák száma 81,0 perc

Számított adatok

mutató

105 600,0 perc 36 500,0 gond nap 1,3501 óra

72. táblázat A táblázatból megállapítható, hogy abban az optimális (egyébként elképzelhetetlen)

esetben,

ha

az

intézmény

betartja

a

szakmai

előírásokat és alkalmazza az előírt szakmai létszámot, akkor is csak legfeljebb 1,35 órát, 81 percet lehet egy beteg mellett naponta átlagosan tölteni. (Minden ezzel ellentétes – esetleg ezt meghaladó– eredmény, szakértői felmérés manipulatív;) Jelen szakértői anyagban a lehetséges szakmai munkaidőalapot a fenti logika alapján számoltuk ki. Amikor a 4 órás gondozási szükségletről beszélünk, szakmai berkekben akkor mindenki azt mondja, hogy „nem úgy kell azt érteni”. Az a – szociális ellátásban párját ritkító– javaslatom, hogy olyan konstrukciót javasoljunk, ami igaz, „és amit úgy kell érteni” is, ahogy azt leírtuk vagy mondjuk.

139

HGCS3 projekt

11.2.3


FINANSZÍROZÁSI ALTERNATÍVÁK

Jelen - és a korábbi hasonló témájú– anyagokban már több alkalommal foglalkoztam a finanszírozás lehetőségeivel és korlátaival; melyet indokolt most csokorba szedni: A KÖLTSÉGALAPÚ NORMATÍVA A korábban már részletesen kifejtett érvek egyértelműen alátámasztják, hogy 

az ágazatonként, fenntartónként eltérő számviteli előírások,



az intézményenként eltérő (és nem ritkán rossz!) könyvelési gyakorlatok;



állandó és változó költségek dilemmái, illetve



a

nem

indokolt

(illetve

„svarc”)

költségek

lehetősége;(mely

kriminalizálnánk az ágazatot!) miatt nem lehetséges 

sem a „költségalapú normatíva” kialakítása és használata (sem a hotelköltségek, sem a szakmai tevékenység vonatkozásában); illetve



nem lehet költségalapú térítési díjat sem „csak” a hotelköltségekre vonatkozóan;

sem

pedig

csak

a

szakmai

tevékenységekre

megállapítani; INTÉZMÉNYI TÉRÍTÉSI DÍJ ÉS AZ INDOKOLT KÖLTSÉG A

jelenlegi

gyakorlat

szerinti

intézményi

térítési

díj

számítási

konstrukció (összes költség–normatíva= térítési díj) a minél magasabb költségre (ne mondjam a pazarlásra) ösztönöz.

140

HGCS3 projekt


javaslom, hogy alkossuk meg és állítsuk rendszerbe az „indokolt költségek” fogalmát; mely kategóriát a szociális gazdaság sok területén tudnánk használni; 11.2.4

ÁLLANDÓ ÉS VÁLTOZÓ KÖLTSÉGEK TARTALMA

átrendezi a hagyományos szakmai és hoteltevékenységet. MI A HOTELKÖLTSÉG ÉS MI A SZAKMAI FELADAT?

A

gondolatmenet

talán

legfontosabb

fejezete,

mely

már

másfajta

gondolkodásmódot is tükröz, de maga a fogalom szigorú logikai renddel és megfontolt közgazdasági tartalommal rendelkezik. A szociális ellátásban az állandó és változó költségek tartalma mértéke és egymáshoz viszonyított aránya a.) telephelyenként, épületeként; b.) az ellátott állapotának függvényében is változnak,nevezhetnénk őket akár ”„frodita” (kétnemű) költségnek is; ezért egyetlen egy költségelemre sem lehet sem normatíva elemet valamint fix mértékű térítési díj elemet ültetni; c.) Gondoljunk csak arra, hogy „hotelfeladat” vagy pedig „szakmai feladat” a magatehetetlen lakók: 

etetése,

speciális

(pl.

pépes)

ételekkel,

speciális

módon

(pl.

szívószál, infúzió); 

fürdetése, pelenkázása; speciális fektetése;



A többlet fertőtlenítési-, takarítási feladatok?

Minden külön magyarázkodás nélkül is be lehet látni, hogy ezek nagyon komoly szakmai feladatok.

141

HGCS3 projekt

Lassan-lassan


komolytalanná,

és

definiálhatatlanná

válik

a

hotelköltség és szakmai tevékenység elkülönülése. ÁLLANDÓ ÉS VÁLTOZÓ KÖLTSÉGEK ÁLLANDÓ ÉS VÁLTOZÓ KÖLTSÉGEK ALAKULÁSA (FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐKRE VONATKOZÓAN; ADATOK MILLIÓ FT-BAN) 2011. ÁPRILIS FENNTARTÓK 1

Szakmai profil

Önkormányzat Állandó költség

1 idősek otthona

Állandó kts. Változó ktsg Összesen Megoszl %

1

1

2

3

4

Állandó kts. pszichiátriai Változó ktsg betegek otthona

Összesen

443 826

18,63

Állandó Változó költség költség

34 952

220 106

75,11

711 078 81,24

11,58 23 227

0

88,42

17,78

Állandó kts. hajléktalanok Változó ktsg otthona Összesen

1 382

####### #######

Megoszl %

0,90

15,75

99,10

10,80

13,51

87,25

0

123 582 171 235

####### #######

27,83

40 598 6,27

72,17

3 928 38 052

0

####### ####### ####### #######

12,75

0

2 546

0 0

645 963

47 653 0

39,83

83,68

740 351

86,49

16 166

0

16,32

177 516

40 592 60,17

1 138 774

94 388

0

0 0 ####### #######

89,20

205 248

84,25

80,55

1 360 804

27 732

24 426

151 756

270 942

94 851

0

153 138

86,23

19,45 222 030

303 761

112 589

0

82,22

13,77

0

107 416

Megoszl %

32 819

17 738

2 895 086 3 593 970

####### #######

156 754

0

130643

0

181 788

####### #######

373 596

Állandó kts. Változó ktsg

79,47

0 0

422 514

Megoszl %

20,53 25 034


0

1 071 861

0

ÖSSZESEN

698 884

851 755

140 399 24,89

Egyéb nonprofit szervezet Állandó Változó költség költség 0

105 447

875255 18,76

Összesen

81,37

164 177

48 918



2 381 710

Állandó kts. szenvedély- Változó ktsg Összesen

Egyház

1 937 884

Megoszl %

betegek otthona

Változó költség

Kistérségi társulás

93,73

189 808 193 736 2,03

97,97

Állandó kts. 681 530 34 952 287 304 63 097 ####### Változó ktsg ####### 105 447 ####### 486 510 ####### ÖSSZESEN Összesen 3 963 260 140 399 1 406 830 549 607 6 060 096 Megoszl % 17,20 82,80 24,89 75,11 20,42 79,58 11,48 88,52 17,61 82,39

73. táblázat

Minden különösebb magyarázás (és a táblázat adatai nélkül is) belátható, hogy a költségek jelentős rész változó költség, hiszen: 

Az összes költség 70 %-át kitevő bérköltség 75 %-a szakmai munkabér; (ez az összes kiadás 50 %-a)

142

HGCS3 projekt




Az összes költség 12,5 %- élelmezési költség; (melynek kb. 80%-a a változó költséghez kapcsolódik); ez az összes költség 10 %-a;



A szakmai anyagok részaránya 25 %-os. (Ezen három % -os érték összege: 85 %.)

A bemutatott adatok és érvek alapján nagy biztonsággal mondhatjuk, hogy az intézményi költségvetés minimum: 

80 %-a változó költség; és



20 %- állandó költség.

A leírtak okán a történelmi messzeségekbe

távozott az 50 % állandó

költség és 50 % változó költség (talán soha nem volt) fikciója. HOTEL-ELLÁTÁSRA ÉS A SZAKMAI FELADATOKRA JUTÓ „ÁTMINŐSÜLŐ” TÉRÍTÉSI DÍJAK;

Tegyük fel, hogy a térítési díj két nagy elemre bomlik: 

a szakmai ellátásért, illetve



a hotelszolgáltatásokért

fizető térítési díjakra. Javaslom, hogy (oldva az előbbi pontban leírt

definíciós és tartalmi

problémákat) a hotel térítési díj rész - a beteg állapotának romlásával párhuzamosan - minősüljön át „szakmai feladat” miatti térítési díjjá:

143

HGCS3 projekt


1

2

Mérsékelt gondozási I. igény Közepes gondozási II. igény Fokozott gondozási III. igény Állandó, fokozott gondozási igény IV.

4

15-20

80-85

5=3+4

17,5 21-40

82,5 60-80

6

7

100%

66.0 00

14.0 00

30 41-70

70 30-60

100%

56.0 00

55

45

100%

71-100

0-30

85

15

100%

térítési Súlyozott díj

A munka „nehézsége” miatti súlyozás

A költségek „átminősülése” miatt

3

szakmai feladtok súlyozott értékei

térítési díj és megoszlása

lehetség szakmai es feladat súlyai

80.000 átlag

Hotelköltségr e Szakma i feladato kra

Hotel-

pontérték

feladatok

kategóriák

Szakma i

HGCS

feladatok

Gondozási

ellátási feladato összes k%

Az elgondolás lényegét a következő táblázat tartalmazza:

8

9

10=6+9

100

14.0 00

80.0 00

24.0 00

120

28.8 00

84.8 00

36.0 00

44.0 00

130

57.2 00

94.2 00

12.0 00

68.0 00

140

95.2 00

107. 200

74. táblázat

A táblázatban szereplő adatok „adják önmagukat”; a figyelembe vett szempontok a következők: 

ahogy

növekszik

a

beteg

rászorultsága,

úgy

egyre

több

hagyományos hotelfeladat átminősül szakmai feladattá; mely tendencia ragyogóan leolvasható a 6-os és 7-es oszlopból; 

e folyamat mellett - a 9-es oszlopból kitűnően - növekszik az elvégzendő szakmai feladatok száma, és bonyolultsága, melyet a 8-as oszlopban szereplő súlyok testesítenek meg;

144

HGCS3 projekt




A 10-es oszlopban összegződik az egyre csökkenő hotelköltség és az egyre növekvő (és súlyozott) szakmai költség miatti térítési díjak;



Végül e két tényező együttes hatását ( az összesen fizetendő térítési díjat) mutatja be a 10-es oszlop.

A fenti táblázat egyfajta logikai keretet kíván nyújtani a közös gondolkodáshoz; az egyes számok megítélésem szerint helyesek, de attól még változhatnak. NORMATÍVA ÉS A „PIACI ALKUDOZÁS” Az ellátás kulcskérdése a szociális közfeladatok állami (normatív) finanszírozása. A szociális kormányzat elkötelezte magát a HGCS alapú finanszírozás mellett. Más szakterületek (pl. oktatás) kinyilvánította, hogy

a szakfeladat

minimális támogatása az volna, ha legalább a bérek és közterheik összegével azonos nagyságrendű normatív állami támogatást kapnának. Noha én megértem e logikát (a szociális ellátásban is rendre felmerül) de azért

ilyen

konstrukciónak

nincs

közgazdasági

tartalma;

ez

egyszerű piaci alkudozás. Ha már egyáltalán alkudozni kéne, akkor inkább a szakmai ellátást kéne forszírozni; mint ahogy pontosan így teszi sok „alkupozícióban” lévő szociális szakember is; de ennek ellenére is ez mégis csak „piaci alkudozás”. A hagyományos tervezési eljárások (pl. fogyasztó kosarak létrehozása, a tartalmuk beárazása, folyamatos validálásuk) a feledés homályába merültek.

145

HGCS3 projekt


Ezektől a módszerektől (tehát a „tisztességes”, normál tervezési módtól) elszoktunk; és - és ágazati szinten is– azt gondoljuk, hogy a „kukázás” az élelmiszer szerzés normál módja. Hát nem az. A „ZÁRT KASSZA” ÉS LEBEGŐ PONT Az egyes szakmai műhelyekben több féle finanszírozási módszer felvetődik pl.: fejkvóta alapú, HGCS alapú, „csomag” alapú finanszírozás. Mindegyik – valamilyen logika alapján – kötődik a teljesítményhez; melynek megtestesülését tartalmazzák a konstrukciók elnevezései is. Az összes módszer hátránya, (a finanszírozás aspektusából), hogy nincs felső határa az összes teljesítmény finanszírozásának; tehát „nyílt kasszát” feltételez. A bentlakásos intézményi ellátás tárgyalásakor, nagyságrendileg 50 e férőhely és 32 milliárd Ft normatíva szükséglet merül fel. A szociális ellátás finanszírozása során folyamatos gondként merült fel, hogy a kassza felülről nyitott, ezért igénybevétele elé számos (kijátszható és leküzdhető) bürokratikus akadályokat állítottak. Azt javaslom, hogy az „akadályok megerősítésén túl” deklaráljuk, hogy a HGCS (vagy bármilyen) alapú normatíva 80 %-a legyen a „lebegő pont”; az az alatti rész normál módon és folyamatosan jár az intézménynek; az afeletti rész csak időszakonként (praktikusan pl. negyedévenként, félévenként) kerül – ha van rá fedezet – kiutalásra. NORMATÍVA ÉS A TERÜLETI JÖVEDELMI KÜLÖNBSÉGEK A jövedelem, így a személyi térítési díj is,(tehát az egyes intézmények finanszírozása) is területileg lényegesen eltérnek. A HGCS alapú normatíva egyik legfontosabb eleme

146

lehet: a területi

kiegyenlítés:

HGCS3 projekt


Idetartozó adat, csak zárójelbe: az intézmények összes bevételének 31,4 %-a személyi térítési díj, melynek alapja a rendszeres nyugdíj; a normatíva az összes bevételek 35,1 %-ot tesz ki. Az ország egyes területein eltérőek a rendszeres jövedelmek és így eltérőek a nyugdíjak is. Ebből következően lényegesen eltérőek az egyes területeken, régiókban működő szociális

intézmények térítési díj

bevételek is. Az intézmény működtetésében ezek az intézmények jelentős hátrányban vannak, hiszen lényegesen kisebbek a személyi térítési díjak. Ezek számszerű hatását az alábbi táblázat tartalmazza:

sorszám

Területi egység,

Öregségi és öregségi

2 3 4 5 6 7 8

Kiegészítés területi különbség miatt; összege/fő/év

jellegű

régió

Nyugdíj Ft/hó 1

Normatíva

KözépMagyarország Közép Dunántúl Nyugat Dunántúl Dél-Dunántúl ÉszakMagyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen

%

101 605

1,216

0

93 401

1,118

78 758,40

88 015

1,054

130 464,00

88 255

1,056

128 160,00

88 427

1,059

126 508,80

84 165 83 536

1,008 1

167 424,00 173 462,40

91 455

1,095

97 440,00

75. táblázat

A táblázatban közölt (illetve az évente folyamatosan aktualizált) adatok alapján

feltétlenül

szükséges

a

normatíva

területi

kiegyenlítő

funkciójának megteremtése és biztosítása. (Közép-Magyarország

147

HGCS3 projekt


ilyen szempontból a legjobb; a legnagyobb a térítésdíj-kiesés (173.462,4 Ft/év) a Dél-Alföldi régióban tapasztalható. MEG KELL „PÁNTLIKÁZNI” A PÉNZEKET?

A finanszírozás – nem csak elméleti – alapkérdései: a) Az egyes kiadási jogcímekhez kell-e hozzárendelni egyes finanszírozási elemeket, pl.: 

hotelköltségeket személyi térítési díjból (vagy akármi másból);



szakmai (gondozási) feladatok ellátását pedig normatívából (vagy akármi másból);

kell finanszírozni?) Biztos, hogy ezeket a pénzeket (forrásokat) meg kell „pántlikázni”? b) Ha benzinkúton tankolunk, akkor: 

külön fizetünk be a benzinkút eszközeinek használatáért és külön fizetünk a tankolt üzemanyagért? vagy



külön befizetjük az államnak a jövedéki adót?

Hát persze, hogy nem. De hát akkor miért csináljuk így a szociális ellátásban? KAPACITÁST VAGY ELLÁTÁST FINANSZÍROZUNK?

A

finanszírozás

nagy

kérdése,

hogy

kapacitást

vagy

ellátást

finanszírozunk? Ez a módszer nem ritka a szociális ellátásban; a hajléktalanok

ellátásában

(az

kiterjedten alkalmazzák.

148

összes

vadhajtásával

együtt)

HGCS3 projekt

A

kérdés

az,


hogy

nem

ösztönözne-e

a

kapacitások

jobb

kihasználásra, a racionális gazdálkodásra, ha nem csak a változószakmai feladatokat, hanem mindent – így a hotelfeladatokat is – teljesítményalapú

(akár

HGCS

alapú

normatívával)

rendszerrel

finanszíroznánk. Ezzel a módszerrel – intézményesen– senkivel nem finanszíroztatjuk a kihasználatlan kapacitást; (az üres lakrészek fűtését, a ki nem használt kapacitások költségeit) E

gondolatmenet

logikus

folyománya:

legyen

csak

egy,

a

hogy

az

„teljesítménnyel arányban lévő” normatíva. CSAK A RÁSZORULTSÁGTÓL FÜGGŐ VÁLTOZÓ NORMATÍVA

Az

előző

gondolatmenet

logikus

folytatásaként

javaslom,

intézmények működését – a lényegi részét illetően– csak, megfelelően meghatározott teljesítményalapú normatívával finanszírozzuk. Ennek logikája, rendje és példája a következő lehetne: a) Állapítsunk meg egy „számítási alapnormatívát” (ez a később bemutatott példában 700.000.-Ft)melynek mértékével sok minden célt és érdeket kifejezhetünk. b) Ennek a normatíva elemnek a felhasználásával fejezzük ki a finanszírozás „prioritásait; (Pl. 

mennyi a működéshez még éppen elégséges normatíva; ( a „számítási alap” normatíva mértékével szabályozható e prioritás;)



szociálpolitikai megfontolásokból milyen kiemelt prioritásokat kell szolgálni a normatívának; (Pl. területi jövedelem-kiegyenlítés; minőségi munka, befektetés-ösztönzési multiplikátor stb.)

149

HGCS3 projekt



És


végezetül

az

alapcél:

legyen

olyan

(mértékében

meghatározó, technikailag megvalósítható, kezelhető, validálható és verifikálható) normatíva elem amely arányban áll az intézmény teljesítményével, tehát: alkossuk meg és működtessük a teljesítmény-alapú

(most

a

legkorszerűbbnek

és

egyedül

kivitelezhetőnek tűnő) HGCS alapú normatívát. Ha a számítási alapnormatívát helyes mértékben állapítjuk meg (ez most azt jelenti,hogy biztosítsa az átlagos állapotú ellátott szakmai és hotelellátását) akkor nem kell külön normatíva a hotelköltségek ellátására. Így tehát megvalósulhat a korábban már említett elképzelés: „Senkivel nem finanszíroztatjuk a kihasználatlan kapacitást; (az üres lakrészek fűtését, a ki nem használt kapacitások költségeit) NEM CSAK ELMÉLET, HANEM GYAKORLAT IS Tehát az általam javasolt „HGCS” alapú normatíva tevődjön össze több tételből: 

HGCS alapú változó költségek fedezete; (ez a fő prioritás; ez a „zászlóshajó”)



Jövedelmek területi kiegyenlítése;



Minőségi

felár;

(szakmailag

minőségi

létszám,

új

eljárások

módszerek; minőségbiztosítási eljárások… 

Befektetési multiplikátor; (Ha fenntartó – a normatíván túl – többlettámogatást ad az intézménynek akkor a normatívát az állam is (a fenntartói támogatás %-ban) kiegészíti;

A példa kedvéért említsünk most egy képzeletbeli, „Dél-Alföldi” intézményt:

150

HGCS3 projekt


Normatíva képzés I. verzió Ssz.

1 2 3

4

5

6

7

8

Normatíva elem

Érvényesítés Vetítési alapja meghatározott %-a

Számítási alap 700 000 normatíva Területi kiegyenlítés 173 462,40 Minőségi felár 700 000 Befektetési multiplikátor; a fenntartó szándékától 150 000 és lehetőségétől függően pl. ÖSSZESEN PROGRESSZÍV ELEM Marad HGCS alapú normatívára (ha a HGCS értéke a 700 000 legnagyobb: tehát 100 Az Intézmény HGCS pontja alapján járó összeg, ha az 387 711 intézmény összevont HGCS pontja 67,33 INTÉZMÉNY ÖSSZES NORMATÍVÁJA

Érvényesíthet ő normatívaelem

95% 5%

164 789 35 000

75%

112 500

312 289 -312 289

387 711

sávosan kiszámolva

324.487

636.777

76. táblázat

Mint az az ábrákból kitűnik, a fenti elemek „matematikája”, a működés mechanizmusa – nagy vonalakban – ki van dolgozva; a konkrét döntést, az elvek tisztázását követően a részletek kidolgozása- ugyan munkaigényes, de már – csak technikai feladat. A rendszer természetesen más számokkal is működik. Pihentetésként a „működő normatíva kalkulátor” ( Excel) fényképe, mely rendszer „kiszámolta” a fenti táblázatban lévő adatokat is.

151

HGCS3 projekt


"VEZÉRLŐ PULT" HGCS-alapú NORMATÍVA KISZÁMÍTÁSÁHOZ OPCIONÁLISAN BEÍRHATÓ SZÁMÍTOTT NORMATÍVA ADATOK

6 1

"Vezérlő" elemek

2

"Számítási "alapnormatíva

Megoszlás ( Megoszlás a a "tény" "számítási Normatíva normatíva- alapnormatíva vonzata 16 sor" (2 %-ában) sor) %-ban

Segédadat 700 000

3 Területi kiegyenlítés mértéke,"lemaradás" %-ban (vagy központi döntés alapján; pl. Észak-Alföldi régió lemaradást csak 70 %-ban tudják kompenzálni) Minőségi felár alapnormatívára ( HA AZ 4 ELŐÍRT FELTÉTELEKNEK MEGFELEL)

95%

164 789

25,88%

5%

35 000

5,50%

5 Befektetési multiplikátor; 6

1 Fenntartói többlet-támogatás összege Ft/fő/év

7

2 "Befektetési multiplikátor"

150000

0,00%

75%

8 PROGRESSZÍV ELEMEK RÉSZÖSSZESEN (3+4+6) HGCS ALAPÚ VÁLTOZÓ NORMATÍVA KERET-ÖSSZEGE (lehetősége) 9 Ft/fő/év

3

112 500

17,67%

312 289

49,04%

387 711

60,89%

HGCS ALAPÚ VÁLTOZÓ NORMATÍVA KISZÁMÍTÁS (SÁVOSAN)

2

5

6

7

8

9

Rászorultsági kategória

száma

I.

II.

III.

IV

%

Mérsékelt gondozási igény

15-20

20

Közepes gondozási igény

21-40

Fokozott gondozási igény

41-70

Állandó, fokozott gondozási igény

71-100

Forint

Összes HGCS alapú normatíva

többlet- összeg %

#ÉRTÉK! #ÉRTÉK!

0,0% 0,00% #ÉRTÉK!

20,00% #ÉRTÉK!

40

96 240

#ÉRTÉK!

40,00% #ÉRTÉK!

70

192 480

70,00%

192 480

132 007

324 487

46,4% 50,96%

100

336 840

#ÉRTÉK!

100,00% #ÉRTÉK!

10

Sávos normatíva összesen ÖSSZES NORMATÍVA

11

11.2.5

0,00%

Alap-támogatás %-os támogatás

HGCS pontszám

megnevezése

55,39%

0,00%

67,433

Intézmény éves, átlagos,egy főre jutó tényleges HGCS pontja (például legyen 67,433)

4

44,61%

0,00%

A FENTI EREDMÉNYEK ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ TÁBLÁZATOK

152

324 487 636 777

50,96% 100,00%

46,4% 91,0%

HGCS3 projekt


HGCS PONTOK, IDŐK ÉS KÖLTSÉGEK

3

4

5 6 7

Térbeli- időbeni tájékozódás Helyzetnek megfelelő viselkedés Tevékenységek, funkciók 1) Étkezés 2) Öltözködés 3) WC használat 4) Tisztálkodás 5) Kontinencia 6) Kommunikáció 7) Terápia követés 8) Helyzetváltoztatás 9) Helyváltoztatás Látás Hallás ALAPÁPOLÁS ÖSSZESEN=2+3+4+5+6 Szakápolási teendők összesen Vitális funkciók 1) megfigyelése Vizsgálati anyagok 2) vétele 3)

8

4) 5) 6) 7) 8)

9

Kötözés, sebellátás Decubitus kezelése, kötözése Táplálkozási intervenció Gyógytorna,egyéb rehabilitáció, Egyéb eü.-i szaktevékenység Állandó felügyelet igénye

MINDÖSSZESEN

389

összesen HGCS pontok

Egy átlag- létszámra jutó HGCS pont

megoszlási %

Munkaidő /perc/nap /HGCS ELEM

HGCS kritériumra jutó Forint/nap



megoszlási %





megoszlási %





megoszlási %



7

5,7


6

7%

HAJLÉKTALAN INTÉZMÉNYEK ÖSSZESEN ADATAI


5

2,8

SZENVEDÉLYBETEG INTÉZMÉNYEK ÖSSZESEN ADATAI

megoszlási %

4

8 630

PSZICHIÁTRIAI INTÉZMÉNYEK ÖSSZESEN ADATAI



3

FOGYATÉKOSOKAT ELLÁTÓ INTÉZMÉNYEK ÖSSZESEN ADATAI



2

2

megoszlási %

1


MEGNEVEZÉS

IDŐSEKET ELLÁTÓ INTÉZMÉNYEK ÖSSZESEN ADATAI


sorszám

FELMÉRÉSBEN RÉSZT VEVŐ ÖSSZES INTÉZMÉNY ÖSSZESEN ADATAI

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

32

4 929

2,8

7%

5,7

381

2 119

3,4

8%

7,0

496

1 295

2,6

7%

5,4

317

173

1,4

5%

2,9

199

114

1,6

5%

3,3

436

8 458

2,8

7%

5,6

381

4 479

2,5

6%

5,1

346

1 990

3,2

8%

6,5

466

1 432

2,9

8%

5,9

350

358

3,0

10%

6,0

411

199

2,8

9%

5,7

761

70 966 6 930 8 266 7 902 9 186 7 191 6 845 12 737 5 449 6 460 5 772 4 868

23,2 2,3 2,7 2,6 3,0 2,4 2,2 4,2 1,8 2,1 1,9 1,6

58% 6% 7% 6% 8% 6% 6% 10% 4% 5% 5% 4%

47,0 4,6 5,5 5,2 6,1 4,8 4,5 8,4 3,6 4,3 3,8 3,2

3 200 312 373 356 414 324 309 574 246 291 260 219

43 004 4 170 5 118 4 938 5 586 4 668 3 734 6 881 3 536 4 373 3 816 3 112

24,4 2,4 2,9 2,8 3,2 2,6 2,1 3,9 2,0 2,5 2,2 1,8

59% 6% 7% 7% 8% 6% 5% 9% 5% 6% 5% 4%

49,4 4,8 5,9 5,7 6,4 5,4 4,3 7,9 4,1 5,0 4,4 3,6

3 322 322 395 381 432 361 288 532 273 338 295 240

15 693 1 609 1 822 1 745 2 055 1 486 1 827 2 984 1 033 1 132 935 879

25,5 2,6 3,0 2,8 3,3 2,4 3,0 4,8 1,7 1,8 1,5 1,4

61% 6% 7% 7% 8% 6% 7% 12% 4% 4% 4% 3%

51,6 5,3 6,0 5,7 6,8 4,9 6,0 9,8 3,4 3,7 3,1 2,9

3 673 377 426 408 481 348 428 698 242 265 219 206

9 550 884 1 081 966 1 234 806 963 2 222 679 715 702 653

19,5 1,8 2,2 2,0 2,5 1,6 2,0 4,5 1,4 1,5 1,4 1,3

53% 5% 6% 5% 7% 5% 5% 12% 4% 4% 4% 4%

39,5 3,7 4,5 4,0 5,1 3,3 4,0 9,2 2,8 3,0 2,9 2,7

2 336 216 264 236 302 197 236 544 166 175 172 160

1 640 171 148 157 201 137 201 364 121 140 195 135

13,7 1,4 1,2 1,3 1,7 1,1 1,7 3,0 1,0 1,2 1,6 1,1

48% 5% 4% 5% 6% 4% 6% 11% 4% 4% 6% 4%

27,7 2,9 2,5 2,6 3,4 2,3 3,4 6,1 2,0 2,4 3,3 2,3

1 883 196 170 180 231 157 231 418 139 161 224 155

1 079 96 97 96 110 94 120 286 80 100 124 89

15,4 1,4 1,4 1,4 1,6 1,3 1,7 4,1 1,1 1,4 1,8 1,3

49% 4% 4% 4% 5% 4% 5% 13% 4% 5% 6% 4%

31,1 2,8 2,8 2,8 3,2 2,7 3,5 8,2 2,3 2,9 3,6 2,6

4 127 367 371 367 421 360 459 1 094 306 383 474 340

98 694

32,3

81%

65,3

4 450

59 340

33,7

81%

68,2

4 584

21 616

35,1

84%

71,0

5 059

13 632

27,8

76%

56,3

3 335

2 501

20,8

72%

42,2

2 871

1 605

22,8

72%

46,3

6 139

23 687

7,7

19%

15,7

1 068

13 751

7,8

19%

15,8

1 062

4 115

6,7

16%

13,5

963

4 256

8,7

24%

17,6

1 041

951

7,9

28%

16,0

1 092

614

8,7

28%

17,7

2 349

4 787

1,6

4%

3,2

216

3 047

1,7

4%

3,5

235

846

1,4

3%

2,8

198

595

1,2

3%

2,5

146

173

1,4

5%

2,9

199

126

1,8

6%

3,6

482

3 522

1,2

3%

2,3

159

2 153

1,2

3%

2,5

166

643

1,0

2%

2,1

150

530

1,1

3%

2,2

130

123

1,0

4%

2,1

141

73

1,0

3%

2,1

279

474

0,2

0%

0,3

21

326

0,2

0%

0,4

25

64

0,1

0%

0,2

15

64

0,1

0%

0,3

16

8

0,1

0%

0,1

9

12

0,2

1%

0,3

46

3 320

1,1

3%

2,2

150

2 468

1,4

3%

2,8

191

460

0,7

2%

1,5

108

376

0,8

2%

1,6

92

8

0,1

0%

0,1

9

8

0,1

0%

0,2

31

124

0,0

0%

0,1

6

32

0,0

0%

0,0

2

52

0,1

0%

0,2

12

36

0,1

0%

0,1

9

4

0,0

0%

0,1

5

0

0,0

0%

0,0

0

5 860

1,9

5%

3,9

264

3 075

1,7

4%

3,5

238

1 085

1,8

4%

3,6

254

980

2,0

5%

4,1

240

505

4,2

15%

8,5

580

215

3,1

10%

6,2

822

5 600

1,8

5%

3,7

252

2 650

1,5

4%

3,0

205

965

1,6

4%

3,2

226

1 675

3,4

9%

6,9

410

130

1,1

4%

2,2

149

180

2,6

8%

5,2

689

0,0

0%

0,0

0

0

0,0

0%

0,0

0

0

0,0

0%

0,0

0

0

0,0

0%

0,0

0

0

0,0

0%

0,0

0

41,5 100%

84,0

5 646

25 731

41,8

100%

84,6

6 023

17 888

73,9 4 376 3 452 28,8

100%

2 219 31,6

100%

64,0

8 488

0

0,0

0%

0,0

0

0

122 381

40,0

100%

81,0

5 518

73 091

77. Táblázat

153

36,5 100%

58,2 3 963

HGCS3 projekt


Pénzügyi táblák összevont adatai 2010. DECEMBER 31 ÖSSZES INTÉZMÉNY Ssz

MEGNEVEZÉS adatok e/Ft-ban

1

BEVÉTELEK

Össz. Gond nap. 1 gond napra jutó

IDŐSEK OTTHONA

2 686 047

adatok e/Ft-ban %

FOGYATÉKOSOK

Össz. 1 155 198 Gond nap. 1 gond napra jutó

adatok e/Ft-ban

%

Össz. Gond nap. 1 gond napra jutó

PSZICHIÁTRIAI

725 407

adatok e/Ft-ban %

SZENVEDÉLYBETEGEK

Össz. 497 880 Gond nap. 1 gond napra jutó

adatok e/Ft-ban

%

HAJLÉKTALANOK

Össz. Gond nap.

262 129

1 gond napra jutó

%

adatok e/Ft-ban

Össz. Gond nap.

45 433

1 gond napra jutó

%

2

Normatív állami támogat.

5 249 233

1 954

35%

2 284 599

1 978

34%

1 468 573

2 024

32%

993 584

1 996

45%

479 594

1 830

46%

22 883

504

6%

3

Fenntartói támogatás

3 882 043

1 445

26%

1 752 196

1 517

26%

1 544 637

2 129

34%

198 893

399

9%

121 247

463

12%

265 070

5 834

66%

4

Személyi térítési díj

4 706 443

1 752

31%

2 386 396

2 066

35%

1 147 634

1 582

25%

756 450

1 519

34%

353 645

1 349

34%

62 318

1 372

15%

5

Adományok

119 494

44

1%

32 698

28

0%

84 028

116

2%

513

1

0%

2 111

8

0%

144

3

0%

6

Tőke jellegű bevétel

28 336

11

0%

20 680

18

0%

3 020

4

0%

2 067

4

0%

209

1

0%

2 360

52

1%

7

Pályázati bevételek

148 875

55

1%

48 626

42

1%

21 105

29

0%

66 798

134

3%

5 474

21

1%

6 872

151

2%

8

Egyéb bevétel

837 276

312

6%

236 694

4%

281 548

388

6%

190 972

384

9%

85 247

325

8%

42 815

942

11%

9

ÖSSZES BEVÉTEL

14 971 700

5 574

100%

6 761 889

205 5 853

100%

4 550 545

6 273 100%

2 209 277

4 437 100%

1 047 527

3 996

100%

402 462

8 858

100%

KIADÁSOK

0,0

0,0

10 Anyagköltség

1 270 968

473

9%

599 780

519

0

270 121

372

6%

262 669

528

12%

63 712

243

6%

74 686

1 644

19%

11 Közműdíjak

1 005 993

375

7%

493 604

427

8%

221 573

305

5%

167 465

336

8%

85 296

325

8%

38 055

838

10%

692 178

258

5%

303 567

263

5%

202 169

279

5%

105 785

212

5%

60 700

232

6%

19 957

439

5%

13 Közvetlen anyagköltség

2 969 139

1 105

20%

1 396 951

1 209

21%

693 863

957

16%

535 919

1076

25%

209 708

800

20%

132 698

2 921

34%

14 Összesen bér

8 160 414

3 038

56%

3 279 132

2 839

50%

1 746 006

2 407

40%

749 789

1506

34%

355 177

1 355

34%

191 316

4 211

50%

15 Összes közteher

1 993 463

742

14%

801 041

693

12%

426 522

588

10%

183 162

368

8%

86 764

331

8%

46 736

1 029

12%

10 153 877

3 780

70%

4 112 553

3 560

63%

2 189 769

3 019

50%

940 355

1889

43%

445 449

1 699

43%

239 941

5 281

62%

17 Egyéb költség

667 202

248

5%

667 202

578

10%

667 202

920

15%

628 794

1263

29%

294 596

1 124

28%

9 182

202

2%

18 Egyéb adó, ktsgvi befizet.

147 136

55

1%

68 033

59

1%

39 795

55

1%

21 776

44

1%

14 491

55

1%

3 041

67

1%

19 Intézményi általános ktsg.

557 291

207

4%

277 992

241

4%

152 131

210

3%

51 857

104

2%

74 552

284

7%

759

17

0%

14 494 645

5 396

100%

6 522 731

5 646

100%

4 368 797

6 023 100%

2 178 701

4376 100%

1 038 796

3 963

100%

385 621

8 488

100%

12 Vissza nem ig. ÁFA

16 Összes bér és közteher

20 Ellátás teljes önktsg. 21 Beruházások 22 Kiadás mindössz. 23 Kötelezettségek értéke 24 Költségvetési befizet.

255 071

95

2%

160 079

139

2%

57 110

14 749 716

5 491

102%

6 682 810

5 785

102%

4 425 907

211 Ft/gond 4% 1 055 nap

490 Ft/gond 9% 1 015 nap

66 401

92

2%

21 156

42

1 172 641

668 486

922

15%

310 723

624

565 503 2 832 777

25

Költségvetési befiz. a norm. % -ban

54%

26

Költségvetési befizetések az össz kiadás % -ban

20%

565 503

1%

28 105

6 101 101%

79

2 206 806

51%

46%

18,0%

15%

78. táblázat

154

1%

887

3

0%

8 980

198

2%

4432 101%

56

1 039 683

3 966

100%

394 601

8 685

102%

1%

38 969

149

4%

7 007

154

2%

14%

161 955

618

0

69 734

1 535

18%

31% 14%

33,77% 16%

305% 18%

HGCS3 projekt


ÁLLANDÓ ÉS VÁLTOZÓ KÖLTSÉGEK ALAKULÁSA

FELMÉRÉSBEN RÉSZTVEVŐKRE VONATKOZÓAN; ADATOK MILLIÓ FT-BAN) 2011. ÁPRILIS FENNTARTÓK

1

Szakmai profil

Önkormányzat Állandó költség

1

1

1

2

3

4

Állandó kts. Változó ktsg Összesen Megoszl %

443 826

Állandó kts. Változó ktsg Összesen Megoszl % Állandó kts. pszichiátriai betegek Változó ktsg otthona Összesen Megoszl % Állandó kts. szenvedélybetegek Változó ktsg otthona Összesen Megoszl % Állandó kts. Változó ktsg hajléktalanok otthona Összesen Megoszl % Állandó kts. Változó ktsg ÖSSZESEN Összesen Megoszl %

164 177

idősek otthona


Változó költség

1 937 884 2381710 18,63 81,37 711 078 875255 18,76 81,24 72 712 430 173 502885 14,46 85,54 23 227 107 416 130643 17,78 82,22 1 382 151 756 153 138 0,90 99,10 705 324 3 338 307 4 043 631 17,44 82,56

Kistérségi társulás Állandó költség

Egyház

Változó költség

Állandó költség

34 952

Változó költség

220 106

105 447 140 399 24,89 75,11

851 755 1 071 861 20,53 79,47

0

25 034 0 0

########### ########### 0 0 0 ########### ########### 0 0 0 ########### ########### 0 0 0 ########### ########### 34 952 105 447 140 399 24,89 75,11

156 754 181 788 13,77 86,23 17 738 94 851 112 589 15,75 84,25 24 426 16 166 40 592 60,17 39,83 0 0 0 ########### ######### 287 304 1 119 526 1 406 830 20,42 79,58

Je le n táblázat kitölté s é he z az állandó é s a változó költs é ge ke t az alábbiakban ke ll kis zámítani:

Az állandó és változó költség kiszámításának - a Pénzügyi adatlap alapján- több lehetősége van: A.)Az állandó költség = összes költség ( 36 sor 3 oszlop) mínusz változó költség; B.) Változó költség= közvetlen anyagköltség (19 sor 3 oszlop) + szakmai dolgozók munkabére + közterhe ( 22 sor 3 oszlop ) + Összes segédüzemi költség ( 28-as sor 3-as oszlop) 75 %-a. (Sok helyütt nem tüntették fel a szakmai létszámot, ezért tényleges létszám és a lakók száma alapján nem lehet megosztani a költséget, ezért a " kötelező" szakmai létszámnorma ( és a lakók száma; ( mint a szolgáltatást igénybe vevők száma alapján) osztjuk meg az igénybevett segédüzemi szolgáltatások költségét.

79. táblázat

155

Egyéb nonprofit szervezet Állandó költség

Változó költség

0

Egyéb fenntartó Állandó költség

Változó költség

0

270 942 303 761 10,80 89,20 27732,00 177 516 205 248 13,51 86,49 0 0 0 ########## ########### 2 546 38 052 40 598 6,27 93,73 63 097 486 510 549 607 11,48 88,52

Állandó költség

Változó költség

698 884

0 0 0 0 ########## ########### ########### ########### 32 819

ÖSSZESEN

0

2895086 3 593 970 19,45 80,55 222 030

0 0 ########### ########### 0 0 0 ########### ########### 0 0 0 ########### ########### 0 0 0 ########### ########### 0 0 0 ########### ###########

1 138 774 1 360 804 16,32 83,68 118 182 702 540 820 722 14,40 85,60 47 653 123 582 171 235 27,83 72,17 3 928 189 808 193 736 2,03 97,97 1 090 677 5 049 790 6 140 467 17,76 82,24

HGCS3 projekt


INTÉZMÉNY megnevezése:

FENNTARTÓ: KISTÉRSÉGI TÁÉRSULÁSOK

Összesen gondozási napok száma 2010:

19 147

száma:

Összesen élelmezési napok száma 2010

18 428

Felmérésben részt vevő lakók száma 2011

74

AZ INTÉZMÉNY EGÉSZÉRE VONATKOZÓ 2010. ÉVI ÁRBEVÉTEL ÉS KÖLTSÉG ADATOK !!!!! MÉRLEG-SOROS LEVEZETÉS e/Ft ( azon tételeknél ahol van közgazdasági tartalma!)

érték e/Ft beszámoló1 (könyvviteli zárlat)szerint 2010. december 31.

Megnevezés

1

2

2 3 4 5 6

BEVÉTELEK

7 8 9 10 11 12 13 14 15

Nyitó egyenleg

3

Normatív állami támogatás (kincstárral elszámolt!) Fenntartói támogatás, normatíván felül (vagy "alul") Személyi térítési díj Adományok Tőke jellegű bevételek (pl. egyszeri hozzájárulás, ingatlan értékesítés; beruházási célú pénzátvétel stb.) Pályázati (idegen)források Egyéb bevétel Bevételek összesen (3-9- ig) Követelések állományának alakulása (kölcsönök, működési bevétellel kapcsolatos követelés, egyéb követelések) KÖLTSÉGEK

4

Előírás

5

24 463 21 845 43 274 0 9 090

0 0 0 0 0

0 1 695 100 367 0

0 0 0 0

- Be folyt

Záróe gye nle g (hátralé k) = (4+5-6)

6

7

Egy gondozási naprajutó adatok 8

24 463

24 463

0

21 845 43 274 0

21 845 43 274 0

0 0 0

1 277,64 1 140,91 2 260,09 0,00

9 090 1 216 1 695

9 090 0 1 695

0 1 216 0

101 583

100 367

1 216

474,75 0,00 88,53 5 241,92

0

0

0

0,00

ÖSSZESEN

Szakmai anyagok (pl.gyógyszer, egysz.haszn.eszk.stb.) Gyógyászati segédeszközök

1 477

77,14 22,56 491,62

432

Közmű díjak

9 413

16

Anyagjellegű szolgáltatások (pl. előfizetői díjak; árúbeszerzések költségei; stb.)

1 278

17

Egyéb anyagköltség

18

Vissza nem igényelhető ÁFA

19 20 21 22 23 24 25 26 27

Közvetlen anyagköltség összesen (13-tól 18-ig) Szakmai dolgozók munkabére, bérj.kifiz. Munkabérek közterhe

+

2

Bér + közteher összesen (20+21) Fenntartóüzemek (pl. karbantartók,) ktsg.

66,75 29,04

3 oszlopból kiemelt költség, adat

556 4 845 anyagköltség + anyagjellegű szolgáltatás 18 001 32 361

32361

munkabér

közterhe

száma

2

8 102

8 102

2

16 Dolgozók száma 3

Munkabér 3 közterhe

Munkabér 3

40 463

Dolgozók

Munkabérek

2

253,04 940,15 1 690,13 423,15 2 113,28 0,00 1 027,21 526,40 61,47 0,00

0

0

0

0

0

19 668 10 079

13 930

4 604

1 134

2

1 177

332

670

175

0

0

0

0

0

0

Összes segédüzemi költség (23+24+26+27) Az összegzési "kötelem" a 20 sortól kezdődően a 4, 5, 6, 7 oszlopokra is vonatkozik!

20 845

14 262

13 376

1 325

2

29 30 31 32 33 34 35 36 37 38

Egyéb közvetlen költség

10 409

2 225

31 254

16 487

1 639 2 964

4

Összesen egyéb közvetlen ktsg.(28+29 )

6 545 19 921

Összesen közvetlen költségek (19+22+30)

89 718 0 0

0 0

0 0

5 103 5 103

1 316 1 316

1 1

0 5 103

0 1 316

0 1

1 088,68 543,64 1 632,32 4 685,75 0,00 4 685,75 75,42 391,55 5 152,71 89,20 5 241,92

39

Kötelezettségek értéke

180

9,40 0,00

28

Élelemezési üzem költsége ebből: élelmezési nyersanyagktsg: Szállítási üzem ( tevékenység) költségei Mosoda üzem költségei

Üzemi általános költségek Tevékenység szűkített önköltsége (31+32) Egyéb adók, ktsgv.i befizetések Intézményi általános költség Ellátás teljes önköltsége (33+34+35) Beruházási célú kiadások Kiadások mindösszesen (36+37)

0

0

89 718

0

1 444 7 497

1 078

98 659

1 078

1 708

0

100 367

1 078

180

Nyitó

Előírás 173

Hátralék, egyenleg

Kifizetett 0

0

1.)

Az intézménytípusra vonatkozó beszámoló (könyvviteli mérleg, egyszerűsített éves beszámoló, illetve eredménykimutatás , és mellékletei ) szerint;

2.)

Megjegyzés: szakmai dolgozók tartalma: az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 2. számú melléklet szerint;

3.)

Megjegyzés: egyéb tevékenységben dolgozók (1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 2 számú melléklet kiegészítő szabályainak 6-os és 7-es pontja szerint!) munkabére, bérjellegű kifizetése és ezek közterhe adatok a segédüzemek, illetve az általános költségek értékadataiban (3-as oszlopban) szerepelnek, mely adatból kérjük külön is közölni a 4-es,az 5-ös, a 6-os illetve a 7-es oszlopba kért adatokat!

80. táblázat

156

HGCS3 projekt



FENNTARTÓ: ÖNKORMÁNYZATOK (ÚJ)


2 161 670


száma:

2 089 617


2 092



Megnevezés

1

2

2 3 4 5 6

BEVÉTELEK

7 8 9 10 11 12 13 14 15

3


4

142 000 -5 410 148 850 0 117

131 171 599 837 11 596 367 75 152

1 000 527 287 084 43 912

203 716

Gyógyászati segédeszközök

20 451

Közmű díjak

702 357


435 660

17


18


19 20 21 22 23 24 25 26 27

Közvetlen anyagköltség összesen (13-tól 18-ig) 2

Fenntartóüzemek (pl. karbantartók,) ktsg. Élelemezési üzem költsége ebből: élelmezési nyersanyagktsg: Szállítási üzem ( tevékenység) költségei Mosoda üzem költségei Összes segédüzemi költség (23+24+26+27) Az összegzési "kötelem" a 20 sortól kezdődően a 4, 5, 6, 7 oszlopokra is vonatkozik! Egyéb közvetlen költség

39


Összesen egyéb közvetlen ktsg.(28+29 ) Összesen közvetlen költségek (19+22+30) Üzemi általános költségek Tevékenység szűkített önköltsége (31+32) Egyéb adók, ktsgv.i befizetések Intézményi általános költség Ellátás teljes önköltsége (33+34+35) Beruházási célú kiadások Kiadások mindösszesen (36+37)

- Be folyt


Egy gondozási naprajutó adatok

6

7

8,0

1 055 813

1 020 945

173 132

702 540 1 649 600 2 703

709 216 2 492 899 2 703

-15 636 138 214 106

1 879,9 1 431,3 1 675,6 35,8

114 82 071 298 816

231 18 071 249 949

0 65 000 52 523

3,7 60,7 277,5

3 791 657

4 494 014

413 339

5 364,5

1 112 499

1 094 201

49 159

34,8 94,2 9,5 324,9 201,5


248 626

Bér + közteher összesen (20+21)

29 30 31 32 33 34 35 36 37 38

Előírás

ÖSSZESEN

16

28

+

5

4 063 811 3 094 027 3 622 127 77 318 8 076

Szakmai anyagok (pl.gyógyszer, egysz.haszn.eszk.stb.)

Szakmai dolgozók munkabére, bérj.kifiz. Munkabérek közterhe

Nyitó egyenleg

643 887 anyagköltség + anyagjellegű szolgáltatás 2 254 697 4 253 926

3723018

munkabér

2

közterhe

115,0 Dolgozók száma

2

2

297,9 1 043,0

963 394

1 021 371 Munkabér 3

5 275 297

Munkabérek

1 967,9

2 077 Munkabér 3 közterhe

Dolgozók száma 3

472,5 2 440,4

590 336

119 924

316 392

85 764

233

1 304 484 825 323

752 730

284 114

76 271

230

273,1 603,5 381,8 43,5 115,7

93 948

28 958

39 260

10 548

23

250 050

75 640

111 899

29 943

90

2 238 818

977 252

1 715 059

204 603

576

553 304

55 912 1 033 164

51 139 255 742

145

2 792 122

190 037 1 905 096

193 722 193 722

52 101 52 101

99 99

217 475 411 197

59 854 111 955

136 235

5 159,0

1 152 412 349

1 152 113 107

0 235

5 221,3

153 670

225,0 0,0

1 035,7

10 322 116

4 775,1

292 934

37 772

10 615 050

37 772

125 750 64 999

11 151 997

102 771

134 701

12 880

11 286 698

115 651 Nyitó 116 929

Előírás 1 543 152

Kifizetett


1 503 132

1.)


2.)


3.)


81. táblázat

157

135,5 4 910,6 58,2

411 197

486 464

256,0 1 291,7

190,2 62,3

HGCS3 projekt



ÖSSZES INTÉZMÉNY (Új)

száma:

Összesen Felmérésben élelmezési részt vevő napok száma lakók száma 2010 2011 AZ INTÉZMÉNY EGÉSZÉRE VONATKOZÓ 2010. ÉVI ÁRBEVÉTEL ÉS KÖLTSÉG ADATOK !!!!! érték e/Ft MÉRLEG-SOROS LEVEZETÉS e/Ft


Megnevezés

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

2 608 966

2 686 047

2 BEVÉTELEK Normatív állami támogatás (kincstárral Fenntartói támogatás, normatíván felül (vagy Személyi térítési díj Adományok Tőke jellegű bevételek (pl. egyszeri hozzájárulás, ingatlan értékesítés; beruházási célú pénzátvétel stb.) Pályázati (idegen)források Egyéb bevétel Bevételek összesen (3-9- ig) Követelések állományának alakulása (kölcsönök, működési bevétellel kapcsolatos követelés, egyéb követelések) KÖLTSÉGEK Szakmai anyagok (pl.gyógyszer, Gyógyászati segédeszközök Közmű díjak Anyagjellegű szolgáltatások (pl. előfizetői díjak; árúbeszerzések költségei; stb.)

17


18


19 20 21 22 23 24 25 26 27

Közvetlen anyagköltség összesen (13-tól 18ig) Szakmai dolgozók munkabére, bérj.kifiz. 2 Munkabérek közterhe Bér + közteher összesen (20+21) Fenntartóüzemek (pl. karbantartók,) ktsg. Élelemezési üzem költsége ebből: élelmezési nyersanyagktsg: Szállítási üzem ( tevékenység) költségei Mosoda üzem költségei

28

Össze s se gé düze mi költsé g (23+24+26+27) Az össze gzé si "köte le m" a 20 sortól ke zdődőe n a 4, 5, 6, 7 oszlopokra is vonatkozik!

29 30 31 32 33 34 35 36 37 38

Egyéb közvetlen költség Összesen egyéb közvetlen ktsg.(28+29 ) Összesen közvetlen költségek (19+22+30) Üzemi általános költségek Tevékenység szűkített önköltsége (31+32) Egyéb adók, ktsgv.i befizetések Intézményi általános költség Ellátás teljes önköltsége (33+34+35) Beruházási célú kiadások Kiadások mindösszesen (36+37)

39


beszámoló1 (könyvviteli zárlat)szerint 2010. december 31. 3

( azon tételeknél ahol van közgazdasági tartalma!) ZáróNyitó egyenleg + Előírás - Befolyt egyenleg (hátralék) = (4+5-6) 4 5 6 7

5 249 233 3 882 043 4 706 443 119 494 28 336

148 837 14 971 121

3 059

875 276 700 017

142 000 -5 410 159 632 0 117

1 000 653 297 992 99 039

1 341 996 2 112 4

893 249 503 814

1 261 259 1 002 925 2 905 342 4 814

173 132 -15 636 159 704 106

1 954,26 1 445,26 1 752,18 44,49

9 90 369 4 924

284 013 705 461

9 24 320 5 529

401 797 568 106

0 66 216 52 919 436 441

10,55 55,43 311,71 5 573,88

1 422 958

85 005

45,05

1 441 348 ÖSSZESEN 276 639 23 230 1 005 993 539 462

2 5 1 6 1 1

3 13 13

14 14

102,99 8,65 374,53

431 637 3 oszlopból kiemelt költség, adat 692 178 anyagköltség Dolgozók + anyagjellegű munkabér 2 Munkabérek 2 száma 2 közterhe szolgáltatás 969 139 345 534 4713864 1 240 813 2 663 305 832 Dolgozók Munkabér 3 Munkabér 3 651 366 közterhe száma 3 874 072 201 069 477 108 128 895 349 854 684 1 122 085 425 334 114 630 339 147 493 113 279 37 881 47 493 12 723 27 327 091 96 409 157 200 42 149 125

3 169 126 667 836 456 333 790 147 557 494 255 749 565

202 328 833 386 219 136 291 646 071 717 503

1 457 444

2 347 948

301 060

840

91 203 1 548 647

235 077 2 583 025

62 315 363 375

174

44 873 44 873

208 285 208 285

56 519 56 519

109 109

115 160 23 183

373 246 750 996

Nyitó 220 188

291 499 1 500

316 601 152 753

Előírás 2 004 994

80 136 1 137

306 825 152 977

Kifizetett 1 987 954

180 289 0 289 Hátralék, egyenleg 201 058

1.)


2.)


3.)


82. táblázat

158


200,84 160,70

257,69 1 105,39 1 990,11 486,15 2 476,27 325,41 690,49 427,21 42,17 121,77

1 179,85 248,40 1 428,24 5 009,90 124,12 5 134,02 54,78 207,48 5 396,27 94,96 5 491,24 210,53 0,00

HGCS3 projekt


7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39

PROFIL: Pszichiátriai betegek otthona (új)

száma:

Összesen Felmérésben élelmezési részt vevő napok száma lakók száma 2010 2011 AZ INTÉZMÉNY EGÉSZÉRE VONATKOZÓ 2010. ÉVI ÁRBEVÉTEL ÉS KÖLTSÉG ADATOK !!!!! érték e/Ft MÉRLEG-SOROS LEVEZETÉS e/Ft ( azon tételeknél ahol van közgazdasági tartalma!) beszámoló1 (könyvviteli ZáróMegnevezés zárlat)szerint Egy gondozási Nyitó egyenleg + Előírás - Befolyt 2010. naprajutó egyenleg (hátralék) december 31. adatok = (4+5-6) 2 3 4 5 6 7 8 BEVÉTELEK Normatív állami támogatás (kincstárral 993 584 142 000 282 470 249 470 175 000 1 995,63 Fenntartói támogatás, normatíván felül (vagy 198 893 0 -13 861 13 861 0 399,48 Személyi térítési díj 756 450 121 965 506 871 1 335 617 134 219 1 519,34 Adományok 513 0 103 103 0 1,03 Tőke jellegű bevételek (pl. egyszeri 2 067 0 28 28 0 4,15 hozzájárulás, ingatlan értékesítés; beruházási célú Pályázati (idegen)források 66 798 1 000 65 798 1 798 65 000 134,16 Egyéb bevétel 190 972 0 70 469 24 073 46 396 383,57 Bevételek összesen (3-9- ig) 2 209 277 264 965 911 878 1 624 950 420 615 4 437,37 Követelések állományának alakulása 20 710 11 446 (kölcsönök, működési bevétellel kapcsolatos 293 002 278 647 19 801 41,60 követelés, egyéb követelések) KÖLTSÉGEK ÖSSZESEN Szakmai anyagok (pl.gyógyszer, 46 721 93,84 Gyógyászati segédeszközök 1 413 2,84 Közmű díjak 167 465 336,36 Anyagjellegű szolgáltatások (pl. előfizetői 154 954 311,23 díjak; árúbeszerzések költségei; stb.) Egyéb anyagköltség 59 581 3 oszlopból kiemelt költség, adat 119,67 105 785 anyagköltség Dolgozók Vissza nem igényelhető ÁFA + anyagjellegű munkabér 2 Munkabérek száma 2 közterhe 2 szolgáltatás 212,47 Közvetlen anyagköltség összesen (13-tól 18535 919 1 076,40 2 ig) 743 410 729335 170 432 418 1 493,15 Szakmai dolgozók munkabére, bérj.kifiz. Munkabérek közterhe 196 945 Dolgozók 395,57 Munkabér 3 3 Munkabér 3 Bér + közteher összesen (20+21) 940 355 1 888,72 közterhe száma Fenntartóüzemek (pl. karbantartók,) ktsg. 148 811 22 560 80 725 21 923 72 298,89 Élelemezési üzem költsége 280 494 170 572 58 772 15 751 62 563,38 ebből: élelmezési nyersanyagktsg: 144 048 289,32 Szállítási üzem ( tevékenység) költségei 16 070 4 612 8 142 2 195 5 32,28 Mosoda üzem költségei 73 479 15 924 27 981 7 533 30 147,58 Összes segédüzemi költség 518 854 213 668 346 052 47 820 169 (23+24+26+27) Az összegzési "kötelem" a 20 1 042,13 sortól kezdődően a 4, 5, 6, 7 oszlopokra is Egyéb közvetlen költség 87 123 3 107 12 745 1 936 23 174,99 Összesen egyéb közvetlen ktsg.(28+29 ) 605 977 216 775 358 797 49 756 1 217,11 Összesen közvetlen költségek (19+22+30) 2 082 251 4 182,23 Üzemi általános költségek 22 817 13 478 0 0 0 45,83 Tevékenység szűkített önköltsége (31+32) 2 105 068 13 478 0 0 0 4 228,06 Egyéb adók, ktsgv.i befizetések 21 776 43,74 Intézményi általános költség 51 857 9 888 28 989 7 680 20 104,16 Ellátás teljes önköltsége (33+34+35) 2 178 701 23 366 28 989 7 680 20 4 375,96 Beruházási célú kiadások 28 015 2 373 0 0 0 56,27 Kiadások mindösszesen (36+37) 2 206 716 25 739 28 989 7 680 20 4 432,22 21 156 Hátralék, Nyitó Előírás Kifizetett Kötelezettségek értéke egyenleg 42,49 22 728 256 689 249 481 29 936 0,00


1 2 3 4 5 6


501 542

497 880

83. táblázat

159

490

HGCS3 projekt


FENNTARTÓ: EGYHÁZAK

INTÉZMÉNY megnevezése: Összesen gondozási napok száma 2010:

288 141


száma:

275 665


587



Megnevezés

1

2

2 3 4 5 6

BEVÉTELEK

7 8 9 10 11 12 13 14 15

3


11 090

0

8 200 111 144 1 911 936

0 0 7 357

38 407

49 355

57 778 1 673

Közmű díjak


6

7

8

56 719

56 719

0

0 165 853 2 111

0 155 813 2 111

0 17 397 0

2 529,53 1 086,50 2 444,82 121,90

0

0

0

38,49

6 726 36 391

6 726 35 995

0 396

28,46 385,73

267 800

257 364

17 793

6 635,42

55 514

58 637

26 859

133,29

200,52 5,81 714,80

205 963

17


186,45

53 725 3 oszlopból kiemelt költség, adat

96 435

18


19 20 21 22 23 24 25 26 27

Közvetlen anyagköltség összesen (13-tól 18-ig)

39

0 0 7 357 0

- Be folyt


ÖSSZESEN


29 30 31 32 33 34 35 36 37 38

Előírás 5

728 860 313 066 704 452 35 124



+

4


16

28

Nyitó egyenleg

3 044

2


anyagköltség + anyagjellegű szolgáltatás

munkabér

2

Munkabérek közterhe 2

Dolgozók 2

száma

10,56 1 452,82

418 618 593 824

334,68

545232

155 111

148 069

313

3


Dolgozók száma 3

Munkabér

748 935

2 060,88 538,32 2 599,20

Szállítási üzem ( tevékenység) költségei

12 847

5 619

5 688

1 540

3

Mosoda üzem költségei

40 709

5 853

27 270

7 587

23

283,02 1 176,85 720,39 44,59 141,28

474 206

255 792

317 782

47 752

143

1 645,74

25

81 551

16 629

50 844

14 080

47

Élelemezési üzem költsége

339 099

227 691

85 911

24 232

70

ebből: élelmezési nyersanyagktsg:

207 575

Összes segédüzemi költség (23+24+26+27) Az összegzési "kötelem" a 20 sortól kezdődően a 4, 5, 6, 7 oszlopokra is vonatkozik! Egyéb közvetlen költség Összesen egyéb közvetlen ktsg.(28+29 ) Összesen közvetlen költségek (19+22+30) Üzemi általános költségek Tevékenység szűkített önköltsége (31+32) Egyéb adók, ktsgv.i befizetések Intézményi általános költség Ellátás teljes önköltsége (33+34+35) Beruházási célú kiadások Kiadások mindösszesen (36+37) Kötelezettségek értéke

95 108

33 066

32 922

9 537

569 314

288 858

350 704

57 289

40 452

7 101

14 563

4 418

10

1 777 319

7 101

14 563

4 418

10

330,07 1 975,82

1 736 867

7 586

6 027,84 140,39 6 168,23 26,33

115 530

47 080

52 320

14 703

32

400,95

1 900 435

54 181

66 883

19 121

42

104 557

10 639

0

0

0

6 595,50 362,87

2 004 992

64 820

66 883

19 121

42

6 958,37

Nyitó

Előírás

Kifizetett


250,19

89 444

144 796

168 958

33 972

0,00

72 089

1.)


2.)


3.)


84. táblázat

160

HGCS3 projekt



PROFIL: SZENVEDÉLYBETEGEK OTTHONA


262 129


száma:

246 403


120



Megnevezés

1

2

2 3 4 5 6

BEVÉTELEK

7 8 9 10 11 12 13 14 15

3


Előírás 5

479 594 121 247 353 645 2 111 209

0 0 7 685 0 0

5 474 85 247 1 047 527 1 773

0 -387 7 298 5 959

- Befolyt

Záróegyenleg (hátralék) = (4+5-6)


6

7

8

24 936

24 936

0

0 208 428 2 111

0 214 687 2 111

0 1 426 0

1 829,61 462,55 1 349,13 8,05

0 5 083 32 489

0 5 083 31 319

0 0 783

0,80 20,88 325,21

273 047

278 136

2 209

3 996,23

23 199

28 743

415

6,76

ÖSSZESEN 22 030


2 300

Közmű díjak

85 296

16


10 419

17


18


19 20 21 22 23 24 25 26 27


28

+

4



Nyitó egyenleg

84,04 8,77 325,40 39,75 3 oszlopból kiemelt költség, adat

28 963

2


60 700 anyagköltség + anyagjellegű szolgáltatás 209 708 352 026

346115

munkabér 2

Dolgozók

Munkabérek

száma

közterhe 2

2

231,57 800,02

90 650

93 423 Munkabér 3

445 449

110,49

1 342,95

207 Munkabér 3 közterhe

Dolgozók száma 3

356,40 1 699,35

49 835

7 438

33 413

8 994

26

156 557 102 120

103 822

41 812

10 923

35

Szállítási üzem ( tevékenység) költségei

17 735

9 201

6 754

1 780

4

Mosoda üzem költségei

14 370

3 357

8 725

2 288

6

238 497

123 818

181 354

24 192

71

50 206

20 775

288 703

144 593

6 467 30 659

13


22 964 204 318


943 860 3 253 3 253

909 909

3 3

37 571 40 824

10 061 10 970

22 25

3 962,92

0 40 824

0 10 970

0 25

3 966,30

20 349

148,66 0,00

Élelemezési üzem költsége ebből: élelmezési nyersanyagktsg:

Összes segédüzemi költség (23+24+26+27) Az összegzési "kötelem" a 20 sortól kezdődően a 4, 5, 6, 7 oszlopokra is vonatkozik!

29 30 31 32 33 34 35 36 37 38


39



190,12 597,25 389,58 67,66 54,82

909,85

3 600,75

5 893

1 731

949 753

1 731

14 491 26 920

1 038 796

28 651

887

0

1 039 683

28 651 Nyitó 44 272

85. táblázat

161

22,48 3 623,23 55,28

74 552

38 969

191,53 1 101,38

Előírás 127 932

Kifizetett 151 855


284,41 3,38

HGCS3 projekt



FENNTARTÓ: EGYÉB NONPROFIT SZERVEZETEK


217 089


száma:

225 256


306



Megnevezés

1

2

2 3 4 5 6

BEVÉTELEK

7 8 9 10 11 12 13 14 15

Nyitó egyenleg

3


4

432 099 453 105 336 590 7 052 80

0 0 3 425 0 0

9 504 124 600 1 363 030 7 458

0 126 3 551 5 772


5

6

7

204 898

159 132

0

271 864 253 776 0

271 864 213 356 0

0 4 093 0

80 0 32 803

80 0 32 929

0 0 0

763 421

677 361

4 093

0,37 43,78 573,96 6 278,67

273 335

270 120

8 987

34,35

13 668 88 260

16


48 799

17


18


19 20 21 22 23 24 25 26 27

Közvetlen anyagköltség összesen (13-tól 18-ig) 2

40 402 anyagköltség + anyagjellegű szolgáltatás 277 823 465 423

224,79 396,24


86 020

413253

munkabér

Dolgozók

Munkabérek

2

közterhe

száma

2

121 248

121 248

257 Dolgozók száma 3


Munkabér 3

2


586 671

Fenntartóüzemek (pl. karbantartók,) ktsg.

202 185

64 516

109 872

29 051

69


191 433 104 516

127 734

50 705

12 993

37

ebből: élelmezési nyersanyagktsg: Szállítási üzem ( tevékenység) költségei Mosoda üzem költségei Összes segédüzemi költség (23+24+26+27) Az összegzési "kötelem" a 20 sortól kezdődően a 4, 5, 6, 7 oszlopokra is vonatkozik!

29 30 31 32 33 34 35 36 37 38


39


Összesen egyéb közvetlen ktsg.(28+29 ) Összesen közvetlen költségek (19+22+30) Üzemi általános költségek Tevékenység szűkített önköltsége (31+32) Egyéb adók, ktsgv.i befizetések Intézményi általános költség Ellátás teljes önköltsége (33+34+35) Beruházási célú kiadások Kiadások mindösszesen (36+37)

1 990,42 2 087,19 1 550,47 32,48

62,96 3,10 406,56

674

Közmű díjak

28

- Be folyt

Előírás

ÖSSZESEN



+



186,11 1 279,77 2 143,93 558,52 2 702,44 931,35 881,82 481,44 24,45 167,36

5 307

2 972

1 875

460

1

36 332

14 916

18 031

4 619

12

435 257

210 138

301 731

47 380

119

8 381

0 210 138

0 47 380

0

443 638

5 573 307 304

0 0

0 0

0 0

16 418 16 418

4 433 4 433

11 11

0 16 418

0 4 433

0 11

2 004,97 38,61 2 043,58 6 025,79 0,00 6 025,79 56,92 106,26 6 188,96 64,97 6 253,93

13 236

31,19 0,00

1 308 132 0

0

1 308 132

0

12 356 23 067

2 216

1 343 555

2 216

14 105

231

1 357 660

2 447

6 770

Nyitó 13 642

Előírás 317 046

Kifizetett


315 864

1.)


2.)


3.)


86. táblázat

162

HGCS3 projekt



PROFIL: FOGYATÉKOS SZEMÉLYEK OTTHONA


725 407


693 558

száma: Felmérésben részt vevő lakók száma 2011

616



Megnevezés

1

2

2 3 4 5 6

BEVÉTELEK

7 8 9 10 11 12 13 14 15

3


4

1 468 573 1 544 637 1 147 634 84 028 3 020

0 0 19 951 0 117

21 105 281 548 4 550 545 34 389

0 203 20 271 29 028

40 207


1 210

Közmű díjak

221 573

16


104 951

17


- Be folyt



5

6

7

8

569 772

567 904

-1 868

693 486 828 514 0

697 029 827 534 0

3 543 12 593 106

2 024,48 2 129,34 1 582,06 115,84

166 10 342 161 346

283 10 342 160 238

0 0 5 049

4,16 29,09 388,12

2 263 626

2 263 330

19 423

6 273,09

586 313

577 494

31 742

47,41

Előírás

55,43 1,67 305,45 144,68 3 oszlopból kiemelt költség, adat

123 753

18


19 20 21 22 23 24 25 26 27


28

+

ÖSSZESEN



Nyitó egyenleg

2


202 169 anyagköltség + anyagjellegű szolgáltatás 693 863 1 795 262

1434720

munkabér

2

száma

közterhe 2

2

278,70 956,52

395 748

394 507 Munkabér 3

2 189 769

170,60 Dolgozók

Munkabérek

2 474,83

761 Munkabér 3 közterhe

Dolgozók száma 3

543,84 3 018,68

Fenntartóüzemek (pl. karbantartók,) ktsg.

373 393

100 388

164 292

45 085

102


500 704 289 030

284 443

124 681

32 408

86

ebből: élelmezési nyersanyagktsg: Szállítási üzem ( tevékenység) költségei

514,74 690,24 398,44 51,71 138,87

37 508

12 303

13 099

3 464

7

100 739

40 479

43 193

11 431

29

1 012 344

437 613

741 013

93 149

224

249 135

20 031

1 261 479

457 644

11 461 104 610

31


42 204 783 217


4 145 111 20 599 20 599

5 758 5 758

19 19

105 976 126 575

28 514 34 272

62 81

6 022,55

0 126 575

0 34 272

0 81

6 101,27

65 743

91,54 0,00

Mosoda üzem költségei Összes segédüzemi költség (23+24+26+27) Az összegzési "kötelem" a 20 sortól kezdődően a 4, 5, 6, 7 oszlopokra is vonatkozik!

29 30 31 32 33 34 35 36 37 38


39



1 395,55

5 714,19

31 760

5 403

4 176 871

5 403

39 795 14 942

4 368 797

20 345

57 110

600

4 425 907

20 945 Nyitó 61 493

Előírás 608 471

Kifizetett


601 093

1.)


2.)


3.)


87. táblázat

163

43,78 5 757,97 54,86

152 131

66 401

343,44 1 738,99

209,72 78,73

HGCS3 projekt



PROFIL: HAJLÉKTALANOK OTTHONA

száma:

Összesen Felmérésben Összesen élelmezési részt vevő gondozási napok napok száma lakók száma száma 2010: 2010 2011 AZ INTÉZMÉNY EGÉSZÉRE VONATKOZÓ 2010. ÉVI ÁRBEVÉTEL ÉS KÖLTSÉG ADATOK !!!!! érték e/Ft MÉRLEG-SOROS LEVEZETÉS e/Ft

44 126

45 433

1

Megnevezés

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

2 BEVÉTELEK Normatív állami támogatás (kincstárral Fenntartói támogatás, normatíván felül (vagy "alul") Személyi térítési díj Adományok Tőke jellegű bevételek (pl. egyszeri hozzájárulás, ingatlan értékesítés; beruházási célú pénzátvétel stb.) Pályázati (idegen)források Egyéb bevétel Bevételek összesen (3-9- ig)

11

Követelések állományának alakulása (kölcsönök, működési bevétellel kapcsolatos követelés, egyéb követelések)

12 13 14 15

KÖLTSÉGEK Szakmai anyagok (pl.gyógyszer, Gyógyászati segédeszközök Közmű díjak

16


17


18


19

Közvetlen anyagköltség összesen (13-tól 18-

20

Szakmai dolgozók munkabére, bérj.kifiz. 2

21 22 23 24 25 26 27

Munkabérek közterhe Bér + közteher összesen (20+21) Fenntartóüzemek (pl. karbantartók,) ktsg. Élelemezési üzem költsége ebből: élelmezési nyersanyagktsg: Szállítási üzem ( tevékenység) költségei Mosoda üzem költségei Összes segédüzemi költség (23+24+26+27) Az összegzési "kötelem" a 20 sortól kezdődően a 4, 5, 6, 7 oszlopokra is vonatkozik! Egyéb közvetlen költség Összesen egyéb közvetlen ktsg.(28+29 ) Összesen közvetlen költségek (19+22+30) Üzemi általános költségek Tevékenység szűkített önköltsége (31+32) Egyéb adók, ktsgv.i befizetések Intézményi általános költség Ellátás teljes önköltsége (33+34+35) Beruházási célú kiadások Kiadások mindösszesen (36+37)

28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39

beszámoló (könyvviteli zárlat)szerint 2010. december 31. 3

( azon tételeknél ahol van közgazdasági tartalma!) ZáróNyitó egyenleg + Előírás - Befolyt egyenleg (hátralék) = (4+5-6) 4 5 6 7

22 883 265 070

0 0

62 318 144 2 360

0 0 0

6 42 402 3

70

872 815 462 554

0 0 0 4 654


22 883

-22 883

0

503,66

0 19 876 0

0 -19 876 0

0 0 0

5 834,31 1 371,65 3,17

0 0 0 42 759

0 0 0 -42 759

0 0 0 0

51,94 151,26 942,38 8 858,36

79 520

80 620

3 554

78,23

ÖSSZESEN 6 422 35 38 055 20 446

141,35 0,77 837,61

47 783 3 oszlopból kiemelt költség, adat 19 957 anyagköltség Dolgozók + anyagjellegű munkabér 2 Munkabérek száma 2 szolgáltatás közterhe 2 132 698 193 678 193678 46 063 103 3 46 263 Dolgozók Munkabér Munkabér 3 239 941 közterhe száma 3 1 465 0 1 160 305 1 7 717 7 717 0 0 0 4 466 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 9 182

7 717

47 223

408

1

0 9 182 381 821 0 381 821 3 041 759 385 621 8 980 394 601 7 077

0 7 717

0 47 223

0 408

0

0 0

0 0

0 0

0 0

759 759 231 990

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

131 026

Hátralék, egyenleg 4 763


439,26 2 920,74 4 262,94 1 018,27 5 281,21 32,25 169,85 98,30 0,00 0,00

8

Nyitó 5 683

Előírás 131 694

Kifizetett

1.)


2.)


3.)


88. táblázat

164

450,03 1 051,72

8

8 8

202,10 0,00 202,10 404,05 0,00 404,05 66,93 16,71 487,69 197,65 685,34 155,77 0,00

HGCS3 projekt


11.3 III. VÁLTOZAT ÁPOLÁSI- GONDOZÁSI SZÜKSÉGLET KÖLTSÉGIGÉNYEINEK VIZSGÁLATA KÜLÖNBÖZŐ SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEKBEN

11.3.1

FELADAT, ELVÉGZETT TEVÉKENYSÉG, TAPASZTALATOK ÖSSZEGZÉSE



1. A vizsgálat elvégzésének lépései, módszerek



2. Tapasztalatok, összegzés, felmerült problémák, megoldások.



3. Kontroll ápolás-gondozási idők kiszámítása, módszerek

Tevékenységlistát készítettünk, külön feltüntetve a tevékenység ápolási, illetve gondozási mivoltát.

165

HGCS3 projekt




Hotel ágynemű csere



katéter behelyezése



levegőztetésre



Ágyneműcsere



Katéter gondozása



felkészítés(foglalkozt



Környezet

agresszív-zavart, vagy fekvő 

tartása

ágyneműcsere





Anus pre gondozás



Ápolási

terv

fogmosás

fejlesztőrehabilitációs!



Decubitus kezelés



Decubitus megelőzés



Mentális áll. Kontroll



Mentális áll.felmérése



első miért nézni



öltöztetés zavart



Sebkötözés



Segítő beszélgetés



Súlymérés



WC használat (Szoba

Etetés előkészítéssel

WC, ágytál) segítség

pépes, lassú

és tisztítás alkalom

Étkezés

előkészítés

segítséggel, 



Csoportfoglalkozáso k



zavart

és

szájápolás)





Tisztálkodás (Borotválás, fésülés,



rendben

komoly

segítség,



Szondatáplálás



Tisztázás alkalom



Vércukorszint mérés



Vérnyomás mérés



Vérvétel



Infúzió bekötés



Infúzió átközés



Beöntés



oxigén th.



tu. fájdalom csill



vizelet vizsgálat



orvosi vizsgálat



EKG

egyéni felügyelet 

étkezés előkészítés,



felügyelet



Fürdetés



fürdetés zavart



Gondozási terv első alkalom



Gondozási

terv

további 

Gyógyszer adagolás, adminisztráció





Gyógyszerbeadás



,

bevétel



Gyógytorna,



fizikoterápia



nyár



levegőztetésre

tartása

készítése 

Környezet

atáson kívül)

rendben

Vizsgálat (vizit) váladékszívás(nem kanülös)

Folyadékpótlás

166

felkészítés( 

foglalkoztatáson kívül) tél



hospitalizálás



kirögzítés,

zavart

betegné 

terápiás céllal



kiültetés

hevederrel

rögzítve 

gondozási adminisztráció



ápolási adminisztráció

HGCS3 projekt




Piros ápolás, mentálhigiénés, illetve orvosi tevékenység



Zöld gondozási tevékenység

A tevékenységekhez definíciókat, algoritmusokat (protokoll) vontunk. Az algoritmusokat, az egységes értelmezés érdekében, szükség szerint rövid, tömör magyarázatokkal egészítettük ki. • A tevékenységekhez, elvégzési időt rendeltünk. (stopper). A tevékenység végzésének kivitelezésével, gyakorlott, a feladatot és a gondozottat egyaránt jól ismerő, legalább átlagos képességű szakszemélyzetet bíztunk meg. • Kontrolláltuk

az

általunk

mért

időket.

A

tevékenységeknél,

általunk mért idők, az előkészítés, illetve az átfedések leszámítása nélkül gyakorlatilag megegyeztek, a korábban elvégzett (négy magyarországi intézmény bevonásával készített) "ápolási idő felmérés" átlagos eredményeivel. Két esetben észleltünk nagyobb eltérést, az egyik a segítő beszélgetés, a másik a katéter gondozása volt. • A segítő beszélgetés definíciója nehézkes, az ellátók rendkívül tágan

értelmezték,

gyakorlatilag

a

szaktevékenység

nélküli

idejükben történő beszélgetésekre használták, így saját maguk előtt is el tudtak számolni a műszakban töltött idejükkel. Ezért a tevékenységet szűkítettük, a definíciót pontosítottuk. • Katéter

gondozás.

A

korábbi

tanulmányban

mért

idő,

gyakorlatilag a katéter behelyezéssel egyezett meg. A katéter gondozás, az-az a napi rutin feladatok a katéteres beteg körül, ennél lényegesen kisebb értéket mutatnak. A tevékenységet két külön egységre bontottuk, és így mértük a továbbiakban az időt.

167

HGCS3 projekt


• A vizsgálat szubjektivitását, az intézmények közötti különbségek adták. A felmérésnél, megítélésem szerint, szükség van egy állandó személyre "kérdező", aki folyamatosan rákérdezésekkel ellenőrzi,

hogy

az

megállapításánál,

a

adott

tevékenységek

tevékenységet

elvégző,

gyakoriságának és

gyakoriságát

megadó kolléga, helyesen értelmezi a definíciót. • Gyakoriság vizsgálat. Megvizsgáltuk, hogy adott tevékenységet, az adott Gondozottra nézve, milyen gyakran végezték el az elmúlt 6 hónapban. Ebből az értékből napi gyakoriságot számoltunk. Tehát egy alkalommal, 10 napon keresztül, napi 1000ml infúziót kapott

Gondozott

kiszereléssel

esetében,

számolva)

az

inf

átkötés

10darab-182,5

0,057darab/Gondozott/die.

Infúzió

bekötés,

branülcsere

4szúrás

182,5

esetében

(1000ml-es

nap

alatt.=

3

naponta

nap

alatt

=0,0219alkalom/Gondozott/die • A

gyakoriság

meghatározásánál,

az

ápolási

és

gondozási

dokumentációkat, illetve a Gondozott ellátását végző személyzet tapasztalatát

vettük

fugyelembe.

(Iratáttekintés,

kikérdezés,

személyes meggyőződés) • Az anyagköltségeknél átlagos beszállítói árakkal kalkuláltunk, a vényköteles termékeknél a beteg által fizetett összeget vettük figyelembe. Külön kalkulációt végeztünk vény köteles termékek esetében teljes árral (2011. március havi patikai árlista) 

A használt eszközök esetében az elhasználódásuk gyakoriságát, illetve vény köteles eszközök esetében a kihordási idejüket vettük alapul.



Amennyiben lehetett, az anyagköltséget tevékenység egységre bontottuk. Amennyiben ez nem volt lehetséges, napi költséget határoztunk meg. (1 darab katéter behelyezése. 1 zsák infúzió 168

HGCS3 projekt


bekötése, 1 alkalom pelenkázás, 1 alkalom folyadékpótlás)(1 napi kerekesszék, bot, járókeret stb.- használat) • Az

eredményeket,

ellátottanként,

excell

táblázatban

dokumentáltuk • Külön meghatároztuk az ápolási, és külön a gondozási időt és költségeket. • Minden Gondozott esetében HGCS adatlapot is kitöltöttünk, így ezen eredmények összevethetők. Tapasztalatok, összegzés. 

Négy, egymástól különböző profilú intézményben vizsgáltuk a gondozottak ápolás-gondozási tevékenységeire szánt időt és költséget.

• 1. intézmény Tiszta profilú demens ellátó intézmény, mintaszám 80 fő (83 gondozott közül, a vizsgálat során intézményben tartózkodók) • 2. intézmény Vegyes profilú, egyik

szárny fennjáró,

inkább

gondozási szükségletekkel bíró idős csoportból áll, másik szárny közepesen súlyos és néhány súlyos demenciával küzdő időből. Mintaszám 15 fő (50 fő közül véletlenszerűen) • 3. intézmény Fennjáró idősek apartman rendszerű ellátása, mely inkább gondozási tevékenységeket foglal magába. Bár hivatalosan van súlyos demencia igazolással bíró 12 ellátott, ennek ápolásgondozási nyomait nem tapasztaltuk, így ez az intézmény tekinthető tiszta profilú gondozási intézménynek. minta 20 fő (37 fő közül véletlenszerűen) • 4. intézmény

Vegyes

profilú,

közepesen

súlyos

és

súlyos

demenciával küzdőket, és közepes, illetve fokozott ápolási igényű 169

HGCS3 projekt


Gondozottakat lát el. ellátotti létszám 70 fő, (minta 25 fő véletlenszerű) Vizsgálat során tapasztalt problémák. 

Ápoló-

Gondozó

személyzet

akkor

is

kitölti

(munkával)

a

munkaidejét, ha nincs nehéz fizikai, vagy szakmai munkát igénylő ellátott,

és

akkor

is,

ha

folyamatos,

koncentrált

szaktevékenységet végez. 

A zömmel fennjáró, nem inkontinens, nem zavart gondozottakkal foglalkozó személyzet, pont annyira érezte magát leterhelve, mind a demens ellátásban dolgozók. (csak ez utóbbi esetben a leterheltségnek szemmel látható jelei is voltak)



Egyetlen helyen sem ismerték el a személyzet tagjai, hogy sűrűn tartanának

szünetet,

vagy

beszélgetnének,

cigiznének

stb.-

munka közben. 

Rendkívül különböző módon értelmezték a tevékenységeket, még abban

az

esetben

is,

ha

ezeknek

pontos

definícióját

megfogalmaztuk és átadtuk. (pl.- abban az intézményben ahol csak fennjáró idősek voltak azt is folyadékpótlásnak tekintették, ha figyelmeztetni kellett a Gondozottat a folyadékbevitelre, a kizárólag súlyos demenciával küzdők ellátása esetén a csőrös pohárból történő fizikai itatást sem tekintették folyadékpótlásnak, kizárólag a fecskendős itatást vagy az infundálást) 

A

kapott

információk

szabályozásban

foglalt

szerint, szakmai

2

intézményben minimumlétszám

a

jogi

szerint

alkalmaztak szakszemélyzetet, 1 intézményben a szakszemélyzet létszáma ezt meghaladta. 

Szinte minden esetben beleszámították a gondozott ellátásába, a felkészülési időt, akkor is, ha azt nem egy, hanem sok gondozott 170

HGCS3 projekt


esetében egyszerre végezték. (pl.- vérnyomásmérés, minden esetben odament, kivette, visszavitte a műszert, pelenkázás, egyenként összeszedte a szükséges eszközöket, majd elpakolta a hulladékokat, étkeztetés, egyenként konyhára megy, elhozza, majd egyenként viszi vissza a szennyes edényt, stb.-) 

Az átfedést mutató tevékenységeket, minden helyen figyelembe vették (pl. mobilizálás kiültetés, öltöztetés, levegőztetés, torna, foglalkozásra

eljuttatás,

folyadékpótlás,

étkezések

közben

történőt külön számították, de az étkezések idejébe is belevették stb.-) 

Gyakran számítottak időt olyan tevékenységekre, amit nem a szakszemélyzet gondozottnál,

végez aki

(hajápolás,

fodrászhoz,

manikűr

pedikűröshöz

pedikűr jár,

olyan

környezet

rendbetétele akkor is, ha ezt a takarító csinálja naponta) 

Orvosi vizsgálat anomáliái (fennjáró intézményben ide számolták azt az időt, amikor a gondozott önállóan elsétált a háziorvosi rendelőbe, demens intézményben viszont nem számolták ide az intézményi orvos vizsgálatait /valószínűleg azért mert az úgy is ott van…/)



A segítő beszélgetést más aspektusban használták (fennjárók ellátása

esetén

a

gondozó

„ráért”

és

napi

30-40

percet

beszélgetett, „csak úgy” a Gondozottal, ami rendkívül fontos feladat, de ebben az esetben az eredményt súlyosan torzíthatja, hiszen demens ellátás esetén erre nem lévén reális idő, „csak” a gondozott verbális megnyugtatását, illetve a hozzátartozók lelki segítését tekintették ide sorolandónak.) 

Azonos gondozott (egyik intézményből áthelyezéssel átkerült a másik intézménybe) megítéltetése rendkívül különböző volt, a tiszta profilú demens ellátó intézmény dolgozói adott gondozottat 171

HGCS3 projekt


jobb állapotúnak értékelték, önellátási képességét hangsúlyozták, míg a fennjáró gondozottakkal foglalkozó intézményben ugyan azon ellátott súlyos gondozási szükségleteiről és az önellátóképesség hiányáról számoltak be. 

"Kérdező"

felügyelete

ápolás-gondozási

nélkül,

számadatokat

minden

intézményben

kaptunk,

a

irreális

definíciók

"laza"

értelmezése miatt. Rákérdezésre, a kapott eredmények, reálissá váltak. Mindezeket figyelembe vétele mellett a tevékenységeket alapjaira bontottuk, és kizárólag az egyértelműen mérhető és használható egységeket tartottuk meg. Tehát: • A tevékenységek egységekre bontása. • Kizárólag

a

szaktevékenységek

idejét

vettük

figyelembe

(a

gondozás is szaktevékenység) • A figyelembe vett idő nem tartalmazza az előkészítést, kizárólag a betegágy mellett, az adott gondozottal eltöltött időegységet. • Egyéni korrekciókra szükség lehet, teret hagytunk a nagy átlagtól jelentősen eltérő eseteknek is. • A

tevékenységekhez,

pontos

algoritmusokat,

rövid

érthető

magyarázatokat írtunk. 

Az így kimaradt idő, bár természetesen fontos, de egyaránt tartalmazhatja a nehéz szakmai munkát, és a nővér-pihenőben zajló

kedélyes

csevegést,

ezért

a

vizsgálat

szempontjából

értelmezhetetlen. (alapvetően a kevésbé intenzív munkát végző intézmények

adatait

fogja

mesterségesen

koncentráltabb munkát végzők adatai felé. 172

közelíteni

a

HGCS3 projekt




Figyelembe vettük, hogy az egy főre fordított idő, nem térhet el az

össz

dolgozói

létszám

alapján

számított

maximális

időértékektől: Tehát, a jogi szabályozás maximális betartása mellett: 100 fős intézmény esetén (3. és 4. intézményre használható) 

24 fő ápoló-gondozó



2 fő mentálhigiénés munkatárs



Heti 4 óra orvos



Figyelembe vétele mellett



90,47 perc/Gondozott/die



Nem vettük figyelembe a szabadságolásokat és a betegségek miatti hiányzásokat, mert a tevékenységet akkor is el kell látni valakinek. (fenti idő azonban nem tartalmazza a pihenőidőt, mosdó illemhely használatot, a közös előkészítéseket, és az egyik helyről a másikra való eljutás idejét!)



Az

ezt,

durván

meghaladó

intézményi

átlagok,

nem

reális

számadatokat tükröznek! 

1. és 2. intézményben az alkalmazotti létszám meghaladta a jogszabályi követelményeket.

1. intézmény esetében, 80 gondozottra 

24,5 fő ápoló



2 ,5 mentálhigiénés munkatárs



Heti 30 óra orvos



Figyelembe vétele mellett:




173

HGCS3 projekt


2.Intézményben 50 gondozottra 

13 fő ápoló



1fő mentálhigiénés munkatárs



Heti 20 óra ovos



Figyelembe vétele mellett:




11.3.2

KÖLTSÉG ELEMZÉS

Költség elemzésünket az Estikék Idősek Otthonán kívül még három környékbeli idősek otthonára is kiterjesztettük, ahol beteg adatfelvételt végeztünk. Mind a négy intézmény közel azonos intézményi térítési díjat kér gondozottaitól 120 – 130 ezer Ft/hó/fő, mind a négy intézmény átlagos szintű ellátást nyújt, és mind a négy intézmény civil fenntartású,

így

bevételeik

a

térítési

díjból.

és

állami

normatív

támogatásból állnak. Mind a négy intézmény 50 – 80 fő közötti létszámú. Így nyugodtan kijelenthetjük, hogy a négy intézmény teljes intézményi költsége/fő ugyancsak közel azonos, függően, hogy demens vagy nem demens ellátottról van szó, 5.800 – 6.100 Ft/nap, között van. Részletes gazdasági adatokba nem kaptunk betekintést, így a másik három intézmény tekintetében nem tudtunk pontos számításokat végezni. De könnyen belátható, hogy a vizsgált négy intézmény között csak az a különbség, hogy költségeik mekkora hányadát használják gondozás – ápolás – szakápolásra, illetve a fennmaradó rész a hotel költség. Ezért az összehasonlíthatóság miatt, az Estikék Idősek Otthona 4.100,- Ft-os hotelköltségével,

valamint

az

itt

kiszámított

munkaerőköltséggel

kalkuláltunk. Így az ápolás-gondozási költségek az ápolás-gondozási

174

HGCS3 projekt


idővel, és anyagfelhasználással állnak arányban, és az is egyértelmű, hogy a ráfordítási igényt a gondozottak állapota határozza meg. Hotelköltség számítása bentlakásos intézményben A

hotelköltségek

számításából

abból

indultunk

ki,

hogy

minden

hotelköltség, ami nem tartozik az gondozás – ápolás - szakápolás közvetlen költségeihez. A számításokat az Estikék Idősek Otthona 2010. évi mérleghez tartozó rovatszám kivonat alapján készítettük. Így a hotelköltségbe tartoznak: a gondozási – ápolási munkákat végző szakszemélyzet (intézményvezető,

kivételével, gazdasági

minden vezető,

egyéb konyha,

munkaerőköltség takarítás,

mosoda,

karbantartás, adminisztráció); az összes élelmezési költség; épület fenntartási és üzemeltetési költségek (bérleti díj, közüzemi díjak, javítás,

karbantartás,

irodaszerek,

bútorok,

állagmegóvás,); kis

értékű

takarító-tisztító-mosószerek, tárgyi

eszközök,

eszközök

amortizációja; bankköltség, könyvelés, épület és eszköz biztosítás, szállítás, beszerzés egyéb költségek. Az éves hotel költségből 79 fő gondozottra (2010. évi átlagos gondozotti létszámunk), és

365 napra

vetítve számítottuk a hotel költség/nap/fő értéket. Fentiek alapján az intézményi hotel költségünk:

118.224.000,-Ft/év 323.900,- Ft/nap 4.100,- Ft/fő/nap

Munkaerő költsége Ápolási - Gondozási munkaerő költség számítása négy munkakörivégzettségi szakdolgozói kategóriára történt:

175

HGCS3 projekt




ápoló – gondozó:

középiskolai

végzettség

nélküli

ápolók,

szociális ápolók, gondozók 

szakápoló:

műszakvezetők

rehabilitációs

foglalkoztatók

rehabilitációs

tevékenység

valamint (e.ü.

mentálhigiénés

szakápolók,

terapeuták,

-

valamint

mentálhigiénés

végzettségűek) 

intézményrészleg vezető:

felsőfokú

végzettséggel

rendelkező vagy iskoláját végző , vezetői munkakörű (diplomás ápoló, pedagógus, jogász) 

orvos:

szakorvosi számlás rezsióradíj

A munkaerő költségek számítása: Vettük a kategóriára jellemző Közalkalmazotti bértábla szerinti átlagos besorolási bért, ez ápoló-gondozók esetén C5 (szakképzett minimálbér 94.000,-),

szakápolók

számítottunk

esetén

E7,

műszakvezetőknek

ezen

kívül

havi 25.000 vezetői pótlékot. Ehhez jön az ágymelletti

pótlék 24.000,- Ft, délutáni pótlék 15+5%, ami a havi fix bér. Intézményrészleg Vezetők esetén havi bruttó 240.000,- Fizetéssel kalkuláltunk. Ehhez jön még a Teljesítmény Értékelési Rendszer szerinti havi mozgó bér kategóriánként 20.000,-;. 25.000,-; ill. 30.000 Ft, és a 13. fizetés egy hónapra eső része. Előzőeket összeadva kapjuk a havi bruttó

bért,

ehhez

hozzáadjuk

a

munkáltatói

adó

és

járulékbefizetéseket, megkapva a havi munkáltatói bérköltséget. Ehhez jön még az átlagos munkába járási költségtérítés, a meleg étkezés költsége, megkapva a rendszeres havi munkaerő költséget. Fenti költségekhez, még a munkaerő egyéb közvetlen éves költségeit adtuk hozzá: munkaruha (2 nadrág, 2 köpeny, 5 póló, 1 papucs), tanulmányi költségek, éves munkaegészségügyi vizsgálat, szakmai

176

HGCS3 projekt


felelősségbiztosítás. Az éves költségből 12-vel osztva a havi költséget, a havi költséget 174-el osztva az óra költséget, és az óra költséget 60-al osztva a perc költséget kaptuk. Gondozó Munkáltatói összes költség/év/fő Munkáltatói összes költség/hó/fő Munkáltatói összes költség/h/fő Munkáltatói összes kts./perc/fő

szakápoló

vezető

orvos

2 839 924

4 006 244

5 126 300

236 660

333 854

427 192

1 360

1 919

2 455

8 000

22,67

31,98

40,92

133,30

89. táblázat

11.3.3

EREDMÉNYEK 37,79

1.Intézmény minta 80 fő

81,96 Érték/Gondozott/die

119,75

Ápolásra fordított idő

perc

1729,81

Gondozásra fordított idő

2038,21

Teljes ráfordított fordított idő

3768,02

Ft

Ápolási költség Gondozási költség Teljes ápolás-gondozási költség Szakdolgozók száma az előíráshoz képest: 133,4 % Dolgozói

létszám

alapján

maximálisan

ráfordítható

idő

120,5

perc/Gondozott/Die Munkahatékonyság 99,3% Mely a szakszemélyzet súlyos leterheltségét jelzi, adott beteganyag és ellátotti létszám mellett. 177

HGCS3 projekt


Hotelköltség + ápolási- gondozási költség = 7868,02 Ft/Die 2. intézmény minta 15 fő Érték/Gondozott/die

24,83

Érték=PercÁpolásra fordított idő

64,35


89,18 perc


1299,33 1640,39

Érték=Forint

2939,72

Ápolási költség Gondozási költség Teljes ápolás-gondozási költség Szakdolgozók száma az előíráshoz képest: 107,7 % Dolgozói

létszám

alapján

maximálisan

ráfordítható

idő

100,5

perc/Gondozott/Die Munkahatékonyság 88,73 % Mely a szakszemélyzet jelentős leterheltségét jelzi, adott beteganyag és ellátotti létszám mellett. Hotelköltség+ápolási- gondozási költség =

178

7039,72 Ft/Die

HGCS3 projekt


3. intézmény minta 20 fő 8,64

Érték/Gondozott/die

38,25 Érték=PercÁpolásra fordított idő

46,895perc


336,257 Teljes ráfordított fordított idő 949,676 Érték=Forint

1285,94 Ft

Ápolási költség Gondozási költség Teljes ápolás- gondozási költség Szakdolgozók száma az előíráshoz képest: 100% Dolgozói

létszám

alapján

maximálisan

ráfordítható

idő

90,47

perc/Gondozott/Die Munkahatékonyság 51,83 % Mely

a

szakszemélyzet

enyhe

leterheltségét,

esetleg

munkaerő

feleslegét jelzi, adott beteganyag és ellátotti létszám mellett. Hotelköltség + ápolási- gondozási költség =

5385,94 Ft/Die

4. intézmény minta 25 fő 17,28

Érték/Gondozott/die Érték=PercÁpolásra fordított idő

60,68


77,96 perc


904,93 1582,51

Érték=Forint

2487,44 Ft

Ápolási költség Gondozási költség 179

HGCS3 projekt


Teljes ápolás-gondozási költség Szakdolgozók száma az előíráshoz képest: 100 % Dolgozói

létszám

alapján

maximálisan

ráfordítható

idő

90,47

perc/Gondozott/Die Munkahatékonyság 86,17% Mely a szakszemélyzet közepesen erős (reális) leterheltségét jelzi, adott beteganyag és ellátotti létszám mellett. Hotelköltség + ápolási- gondozási költség =

6587,44 Ft/Die

Egyéni Gyógyszerköltségeket nem számítottunk, mivel 1. intézmény

minden

gyógyszert,

segédeszközt

és

kötszert

ingyenesen nyújt Gondozottaknak. 2. intézmény

gyógyszerek

egy

részét,

kötszert

ingyenesen,

gyógyszerek egy jelentős részét és segédeszközt térítés ellenében nyújt Gondozottaknak. 3. intézmény minden gyógyszert, kötszert és segédeszközt térítés ellenében nyújt. 4. intézmény

a

ingyenesen,

gyógyszerek

túlnyomó

segédeszközt

térítés

többségét,

kötszert

ellenében

nyújt

Gondozottaknak. Illetve

a

fenti

négy

intézmény

közül,

egyetlen

intézmény

sem

rendelkezett naprakész kimutatással az elmúlt 6 hónap adatai alapján, az egyénekre fordított gyógyszer kiadásaikról, kizárólag intézményi szinten voltak adatok.

180

HGCS3 projekt


Ágynemű rendes cseréje, átlagos szennyeződés során, fennjáró Gondozott esetében. Saját Hotel ágynemű csere tulajdonú ágynemű használata mellett. Végzi: takarító személyzet, vagy gondozó. Erősen szennyezett, szennyezett ágynemű cseréje, fekvő, nem kiültethető, a művelet során mindvégig az ágyban tartózkodó Ágyneműcsere agresszív- Gondozottnál, vagy zavartsága miatt a zavart, vagy fekvő műveletet akadályozó Gondozott esetében. Intézményi textília használata mellett. Végzi: Gondozó Erősen szennyezett, szennyezett ágynemű cseréje, fennjáró, vagy a művelet elvégzése során, nem az ágyban fekvő Gondozott ágyneműcsere esetében. Intézményi textília használata mellett. Végzi: Gondozó Anus pre gondozás

Ápolási terv készítése

Sztómaterápi protokoll szerint Végzi Ápoló Protokoll szerint (minden módosítás, változtatás, külön alkalomnak számít, a felülvizsgálat nem számít külön alkalomnak) Végzi: ápoló,

Protokoll szerint (csak a teljes folyamat számoltuk, nem számít Tisztálkodás (Borotválás, elvégzését ha az eszközök fésülés, fogmosás és tevékenységnek, összekészítésénél igényel segítséget az ellátott) szájápolás) Végzi: Gondozó Fejlesztő, vagy rehabilitációs foglalkozás, ahol a terapeuta, vagy foglalkoztató aktív tevékenységet végez. Vagy intézményi szervezett programok. Nem tartozik ide, a Csoportfoglalkozások Gondozottak kártyázása, dominózása, vagy fejlesztő-rehabilitációs! felügyeletet nem igénylő egyéb szabadidős Figyelem, kritikus tevékenysége, illetve olyan közösségi értelmezéss! tevékenység, mely során az éppen arra járó személyzet „ránéz” a Gondozottakra! Végzi mentálhigiénés vagy terapeuta, vagy foglalkoztató protokoll szerint Decubitus kezelés Végzi ápoló

181

HGCS3 projekt


Decubitus megelőzés

Kritikus értelmezés!

Etetés lassú

előkészítéssel

pépes,

Étkezés előkészítés segítséggel, komoly segítség, egyéni felügyelet

étkezés előkészítés, felügyelet

Fürdetés

Fürdetés zavart

Gondozási terv további

Gyógyszeradagolás, adminisztráció

Protokoll szerint (decu párna, ágymatrac, gyopár p.sor használata egy egységnek számít., megelőző krémezés, solutio használata szintén egy egység, Kizárólag megelőzési céllal végzett mozgatás, mobilizálás alkalmanként egy egység-figyelem, ha levegőztetjük, kiültetjük étkezéshet, foglalkozáshoz, fürdetéshez stb.- az nem mobilizálás!) Végzi ápoló A legnagyobb időigénnyel bíró étkeztetés, etetés, nyelészavarral küzdő, nehezen etethető, vagy compliance hiánya miatt nehezen etethető Gondozott esetében. Azok az esetek ahol félrenyelés kockázata miatt szívó jelenléte szükséges, vagy szívószálac, cumis-üveges, fecskendős etetés, illetve komoly ellenállást kifejtő Gondozott etetése) Végzi Gondozó Az étel elfogyasztásában is segítséget igénylő Gondozott etetése. Együttműködő, vagy részlegesen együttműködő Gondozott esetében. Végzi Gondozó Étel előkészítését, felaprítását, esetleg elfogyasztásnál mérsékelt segítséget igénylő Gondozott. Nem tartozik ide az étel kitálalása, asztal leszedése stb. Végzi Gondozó Protokoll szerint ( a lemosás,például tisztázás után nem számít ide! Kizárólag a kádfürdő, vagy zuhany) Végzi Gondozó Protokoll szerint (ágyfürdő, nem lemosás, hanem protokoll szerinti ágyfürdő! Illetve komoly ellenállást tanúsító Gondozott zuhany vagy kádfürdője) Végzi Gondozó Protokoll szerint Végzi Team Gyógyszerelés személyre bontva, változtatás kivitelezése és a fentiekkel együtt járó adminisztráció. Protokoll szerint Ápoló

182

HGCS3 projekt

Gyógyszerbeadás, bevétel


Protokoll szerint Ápoló

Gyógytorna, fizikoterápia Folyadékpótlás Kritikus értelmezés!

katéter behelyezése Katéter gondozása

mozgásterápia, gyógytorna, fizikoterápia Mozgásterapeuta (gyógytornász, fizikoterapeuta, v. fiz.ter.assz., rechab. tev. terapeuta) Protokoll szerint. Nem tartozik ide, amikor bíztatjuk a gondozottat folyadékbevitelre, vagy viszünk neki inni, vagy kezébe adjuk a poharad, de annak tartalmát önállóan issza meg. gondozó végzi. Csőrős pohárból, kortyonként itatás, szívószálas itatás, fecskendős itatás tartozik ide. protokoll szerint végzi ápoló protokoll szerint

végzi ápoló Nem takarítási célzatú rendrakás. gondozott ágyának, környezetének megigazítása, Környezet rendben tartása gondozott utáni kisebb rendezkedés Végzi Gondozó Agresszív, agitált, állapota miatt ellenálló, nem Környezet rendben tartása együttműködő gondozott körüli fenti teendők. zavart Végzi Gondozó Mentális áll. Kontroll Mentális áll.felmérése (évi) miért kell??? Elég az alkalom és a gyakoriságot kell csak nézni Öltözetés

öltöztetés zavart Sebkötözés

Protokoll szerint Végzi mentálhigiénés team Protokoll Végzi mentálhigiénés team

szerint

(az öltöztetés és az esti vetkőztetés egy alkalomnak számít, minden további folyamat, további egy alkalom) protokoll szerint végzi gondozó Agresszív agitált, nem együttműködő gondozott öltöztetése végzi gondozó protokoll szerint végzi ápoló

183

HGCS3 projekt

Segítő beszélgetés

Rendkívül kritikus értelmezés! Súlymérés


gondozott verbális megnyugtatása. Hozzátartozó verbális megnyugtatása. Nem tartozik ide az élettörténetek megismerése, a családról, hogy létről érdeklődés, tehát ez nem beszélgetés, hanem a pszichés egyensúly nem farmakoterápiás módszerekkel történő helyreállítása. Protokoll szerint végzi gondozó protokoll szerint végzi gondozó

WC használat (Szoba WC, protokoll szerint ágytál) segítség és tisztítás végzi gondozó (napi) protokoll szerint Szondatáplálás végzi ápoló Tisztázás Vércukorszint mérés

protokoll szerint végzi gondozó protokoll szerint végzi ápoló

Vérnyomásmérés

protokoll szerint végzi ápoló

Vérvétel


Infúzió bekötés

protokoll szerint végzi orvos v. diplomás ápoló

Infúzió átközés


Beöntés


oxigén th.


tu. fájdalom csill


vizelet vizsgálat


orvosi vizsgálat

protokoll szerint végzi orvos

EKG


Vizsgálat (vizit) váladékszívás(nem kanülös) levegőztetésre felkészítés(foglalkoztatáson kívül) nyár

protokoll szerint végzi dipl. ápoló+orvos protokoll szerint végzi ápoló Teljes segítséget igénylő, önállóan nem öltöző, közlekedésnél kerekesszéket vagy járókeretet igénylő Gondozott esetében, ruházat kiegészítése, és levegőre kikísérés, csoportos felügyelettel Végzi gondozó

184

HGCS3 projekt


levegőztetésre felkészítés(foglalkoztatáson kívül) tél

hospitalizálás

Teljes segítséget igénylő, önállóan nem öltöző, közlekedésnél kerekesszéket vagy járókeretet igénylő Gondozott esetében ruházat feladása, levegőre kikísérés, visszakísérés és levetkőztetés visszakísérés és levetkőztetés csoportos felügyelettel. Végzi gondozó kórházi ellátást igénylő rosszullét esetében, a gondozott felkészítése a hospitalizálásra protokoll szerint végzi gondozó

kirögzítés, zavart terápiás céllal

betegnél protokoll szerint

gondozási adminisztráció

végzi gondozó mobilizálási céllal történt kiültetés, biztonsági hevederrel rögzített gondozott esetén helyi gyakorlat szerint

ápolási adminisztráció

helyi gyakorlat szerint

kiültetés hevederrel rögzítve

185

HGCS3 projekt


12. DISZKUSSZIÓ Mit szeretnének a kliensek? 

minél

tovább

saját

lakókörnyezetben

élni,

ehhez

megfelelő

szolgáltatásokat igénybe venni (egészségügyi, szociális, lakáskarbantartási, közösségi támogatás) 

önbecsülésüket fenntartani, megőrizni, nem válni kiszolgáltatottá, elkerülni a stigmatizáltságot, és hasznosnak érezni magát a környezetében



biztonságot,

megbecsülést,

egyenlő

hozzáférést

a

szolgáltatásokhoz, tanácsot, támogatást az életvitelben 

az

idős

ember

nem

szeretne

intézményben

élni

(egészségügyi-szociális) sem tartósan, sem átmenetileg, ugyanakkor romló fizikális és pszichés funkciói miatt egyre több segítséget igényel és rákényszerül erre 

önálló

döntési

jogának

tiszteletben

tartása

mellett

választhasson a számára elérhető formák és szolgáltatások közül.

Mit nyújt mindehhez az ellátórendszer? Jelenleg az ellátások széttagoltak, színvonaluk egyenetlen: a hozzáférés nem azonos mértékű az ország területén. Jellemző a párhuzamos, nem összehangolt ellátás; ugyanazt az ápolási tevékenységet ugyanannál a páciensnél – gondozottnál végezheti a körzeti közösségi ápoló, szociális gondozó-ápoló, otthoni szakápoló, átmeneti és tartós bentlakásos szociális

intézmény,

finanszírozási

krónikus

feltételek

és

ápolási

szakmai

osztály elvárások

dolgozója, mellett.

eltérő Mindkét

ellátórendszerben előfordulnak „rendszer-idegenek”, szociális indokból 186

HGCS3 projekt


kórházban fekvők, tartós ápolási szükségletű betegek a szociális intézményekben.

A finanszírozás mindkét ágazatban alultervezett, a

szűkös források feletti huzakodás folyik.. Az az integrált szociális és egészségügyi

ellátórendszer,

melynek

egyértelmű

célja

lenne

a

személyre szabott, otthon-közeli ellátás és a nappali ellátó centrumok létrehozásának szakmai támogatása nem alakult még ki. Melyek a felmérés tapasztalatai? A bentlakásos szociális intézményekben élők adatfelvételi mintáinak elemzéséből látszik, hogy 50% feletti azoknak a száma, akik napi életvitelükben, az étkezés és személyi higiéné területén tevőleges segítségre szorulnak. Ennél alacsonyabb gondozási függőség csak a szenvedélybetegek

és

hajléktalanok

tartós

gondozását

végző

intézményekben van: itt viszont egyértelmű az intézményi ellátás szociális indikációja. A személyközi kapcsolatrendszer működése során, tájékozódásban, helyzetnek megfelelő viselkedésben és kommunikációban az otthonban lakók 35%-nál közepesen vagy ennél súlyosabban vannak zavaraik, amelyek

jelentősen

befolyásolják

a

mindennapi

életvitelük

során

elérhető aktivitási szintjük alakulását. Ez jelentős többletfeladatot, megnövekedett időtényezőt jelent az ott dolgozó szakszemélyzet számára. Az alapápolási feladatokban szintén időigényes tevékenységet jelent az inkontinenciával élők ellátása, amelyben a felmérések alapján 50%ban közepesen, illetve ennél súlyosabban érintettek az otthonban élők! Ennek fontos jelentősége van az intézményi gazdálkodás területén is, a segédeszköz megvásárlásában, a decubitus prevencióban, az idős emberek önellátási, önértékelési problémáiban.

187

HGCS3 projekt


Fontos az együttműködés az egészségügyi ellátórendszerrel ezen a területen is, hiszen a korábbi életévekben megkezdett prevenció késleltetheti

a

súlyosabb

és

nehezen

kezelhető

inkontinencia

kialakulását, ha az idős ember mentálisan alkalmas a preventív tevékenységekben való részvételre. A másik probléma, amely befolyásolja az inkontinencia kialakulását, a személyzeti létszám nem megfelelősége (sajnos bevált gyakorlat, hogy a kevésbé súlyos inkontinens beteget is bepelenkázzák, ill. az állandó katéter viselés sem ritka: nem szakmai, hanem „gazdaságossági” megfontolásokból.) A

hely

és

mozgásszervi

helyzetváltoztatás betegségei,

az

20%-ban

nehezített,

elhasználódás,

kopás,

az

idősek

degeneratív

elváltozások kezelésében nagyon nagy szerepe van a fizioterápiának, gyógytornának, mint azt a felmérés is igazolja, hogy 44%-os a nyújtott segítség. Az időben elkezdett és rendszeresen végzett mozgásterápia nagyban hozzájárul a fizikai és szellemi aktivitás megőrzéséhez, az önellátási

képesség

fenntartásához,

és

a

társas

kapcsolatok

működéséhez. Ez pozitívan befolyásolja az otthonban élők életét, de ehhez szükséges, hogy megfelelő óraszámban, és megfelelő költségek biztosításával

ez

a

tevékenység

a

kiemelten

támogatottak

közé

tartozzon. A mozgással összekapcsolt rehabilitáció jelentősége is kiemelendő, hiszen a stroke, szív-érrendszeri megbetegedések által kialakult, és már nem visszafordítható állapotok esetében is a fizikális készségek javítása megelőzheti a szövődmények kialakulását (decubitus, izomsorvadás, kontraktúrák kialakulása, elhízás). Itt még az ergoterápia, szociális és munkaterápia jelentőségére is fel kell hívni a figyelmet, hiszen ezek

188

HGCS3 projekt


bérköltség megtakarítása, forráshiány miatti elhagyása az idősek életminőségét negatívan befolyásolja. A látás-hallás élettani romlása a kor előrehaladásával törvényszerű, viszont a dependencia mértéke, a közösségi élet és az

egyén

önértékelése szempontjából szintén kiemelt jelentőségű. A közösségi tevékenységben az érzékszervi funkciók romlása miatt részt nem vevők kirekesztődése problémát hordoz magában, mert a funkcióvesztéssel párhuzamosan

szomatizálódó,

medikalizálódó

problémák

kerülnek

előtérbe. Azért, hogy kellő figyelemben részesüljenek a gyengén látók, hallók egyéb más betegségtünetekkel is megpróbálják magukra vonni a figyelmet, hiszen a közösséghez tartozás számukra is fontos dolog. Másik lehetőség,hogya kommunikációs problémák sokasodása miatt vonatkoztatásos tüneteik jelennek meg,esetleg teljesen izolálódnak, annak

minden

negatív

előjelű

hatásával

együtt.

Ezért

ezt

az

állapotváltozást megfelelő súllyal kell kezelni, segédeszköz ellátás területén, közösségi foglalkozások szervezésekor, és időben elkezdett terápiás

segítség

nyújtásával.

Fontos

hangsúlyoznunk,

hogy

az

alkalmazkodási képesség korral járó csökkenése jelentős problémát okoz a segédeszközök használatánál is: így idős korban a látáshallásvesztés

a

többi

funkció

romlásával

együtt

a

dependenciát

exponenciálisan növeli. Életvezetésében segítséget illetve állandó felügyeletet igényel a bentlakásos intézményekben lakókörnyezetben

nyújtott

lakók 72%-a, ez az a populáció, akik a ellátások

jelentős

javulása

esetén

is

intézményre szorulnak. Már az első HGCS elemzéskor

felmerült, hogy vannak és figyelembe

kell venni bizonyos kiemelt szempontokat, amelyek az egyébként alacsony

HGCS

pontszámokat,

189

I-II.

besorolást

önmagukban

HGCS3 projekt


felülírhatnak. Az idősek esetében ilyen lehet az igen magas életkor: a jelenlegi rendszerben ez a 80 év, vagy bizonyos szociális körülmények. Itt kell azt is kiemelnünk, hogy a pszichiátriai és szenvedélybetegek esetében a HGCS besorolás az intézményi ellátást megalapozó tényezők közül csak az egyik. A szenvedélybeteg nem azért van intézményben, mert fizikai gondoskodásra szorul: itt a terápia része az intézményi környezet, ennek megítélése és követése azonban nem a HGCS adatlappal lehetséges. A krónikus pszichiátriai betegek esetében pedig a relapsus, a heveny állapotromlás megelőzését jelentheti a védett, intézményi

környezetben

életvezetési

képesség

élés,

a

terápiakövetés

károsodottságával,

biztosítása.

halmozott

Az

szociális

problémákkal, tönkrement családokkal és anyagi ellehetetlenüléssel találkozunk sok esetben - ezeket a szociális szempontokat, illetve bizonyos súlyos diagnózisokat az un. nagy pszichiátriai kórképek meglétét) az intézményi elhelyezés elbírálásakor illetve fenntartásakor figyelembe kell venni akkor is, ha a beteg remisszióban , aktuálisan kiegyensúlyozottnak látszó állapotban van. A szociális gondoskodásnak – és az egészségügyi ellátásnaklegalapvetőbb és legoptimálisabb elve kell, hogy legyen, hogy a kliens ott kapja meg az ellátást, ahol az minőségileg a legmegfelelőbb, akkor,

amikor

arra

szükségük

van,

és

azoktól,

akik

erre

a

legfelkészültebbek. Bizonyos szakápolási eljárások végzése, finanszírozása, megszervezése jelentős problémát okoz a bentlakásos intézményekben. Ilyen például a krónikus sebkezelés, decubitus ellátás, sztómaterápia, mesterséges táplálás, volumenpótló infúziós terápia alkalmazása, vénás gyógyszer terápiák, tartós fájdalomcsillapítás, kezelések kivitelezése.

190

HGCS3 projekt


A szakápolási teendők elemzése 2009-ben azt a furcsaságot mutatta, hogy a szociális intézményekben nagyobb ennek a tevékenységnek az aránya, mint a kórházi ápolási osztályokon (30,6% / 13,5% versus 32,26%/12,4%) – miközben a kórházakban az egy ápolási napra jutó költség közel kétszeres (10594Ft/5587 Ft) Az otthoni szakápolás az intézményen belül élők ellátására nem hívható be, holott az ott lévőknek ez a hely az otthonuk, és otthoni szakápolási jogosultság éppen úgy megilleti őket, mint másutt élő sorstársaikat. A jelen helyzet az életvitel szerinti megkülönböztetést jelent a beteg számára. Az intézményből járóbeteg rendelésre, kórházba, kezelésekre szállításokat

megszervezni

nem

egyszerű

feladat.

A

betegszállító

szolgálat, mentő időpont beosztása nem veszi figyelembe az idősek vagy fogyatékkal élők szükségleteit, a hosszú várakozási idő miatt, táplálékhiány miatt gyakran kerülnek méltatlanul rossz állapotba azok, akiknek ezt igénybe kell venniük. Megoldásként az otthonok önálló gépkocsi működtetésének lehetősége, elegendő létszám biztosítása (kísérő), illetve a még inkább a szolgáltatások, rendelések „helybe hozása”helyszíni konzíliumok szervezése lehetne a megoldás – mindez azonban a jelenlegi finanszírozással nem oldható meg. A

kórházi

struktúraátalakítás

során

létrejött

krónikus

és

ápolási

osztályok, kevés és nem elegendően felkészült, gyakran átképzett, a tartós gondozásban tapasztalatokkal nem rendelkező személyzettel rendelkeznek Az időskor jellegzetessége, hogy romlik az alkalmazkodó képesség, a térben

és

időben

helyzetváltoztatási

való

tájékozatlanság

korlátozottság

befolyásolja. 191

még

(50-60%), inkább

a

(56%)

hely-

és

negatívan

HGCS3 projekt


Bár a gondoskodás legoptimálisabb az otthon közeli ellátások igénybe vételével, a család részvételével és az ellátórendszer professzionális közreműködésével, vannak és lesznek is olyan állapotok, amikor az intézményi lét nem kerülhető el. Jelen felmérés azt bizonyítja, hogy a bentlakásos intézményekben élők állapota indokolja gondozásukat. fejlesztése. Elengedhetetlen az összefogás és egyeztetés az ágazatok között, mert az szociális és egészségügyi ellátórendszer közös feladata és felelőssége a fentebb vázolt anomáliák kezelése. A felmérés azt bizonyítja, hogy olyan hiányosságokkal kell szembenézni jelenleg szociális gondoskodás során, amely nem méltó sem az ember egyéni igényeihez, sem a társadalom elvárásaihoz.

192

HGCS3 projekt


13. PERSPEKTÍVA 13.1 SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKEMBEREK Az ellátásra szorulók érdekeinek figyelembevételével szükséges a két rendszerben átjárhatóságot biztosítani a szakemberek és az ellátások vonatkozásában. Az egészségügyben, a folyamatban lévő minimum feltételek újraszabályozásában már

nevesítetten helyet kapnak a

szociális munkások, gyógy és szociális foglalkoztatók, ergoterapeuták, mint alkalmazandók a speciális ellátások (krónikus, belgyógyászati, ápolási és rehabilitációs osztályokon) területén. A képzési átjárhatóság területén is megkezdődtek a tárgyalások, de ez még várat magára.

13.2 SZAKÁPOLÁSI FELADATOK FINANSZÍROZÁSA A

szociális

intézményekben

elvégzett

szakápolási

feladatok

finanszírozását meg kell oldani, mert sokkal többe kerül a beteg szállítása, hospitalizációs ártalmainak kezelése, és mentális állapotának romlása a megszokott környezetéből való kimozdítása miatt, mint az otthoni

szakápolási

szolgáltatóval,

szerződés

keretében

történő

szakápolási feladatok elvégeztetése és TB finanszírozása. A szociális intézményekben vannak olyan, egészségügyi végzettségű szakápolók, akik ezen feladatok ellátására képesek és készek. Jelen helyzetben az életvitel helye szerint az intézményben élők a szakápoláshoz való hozzáférés tekintetében hátrányosan megkülönböztetett helyzetben vannak! A

bentlakásos

szociális

intézmények

szigorú

szabályok

mentén

működnek. Az általuk elvégzett szakápolási tevékenységek semmiben nem különböznek az egészségügyi szolgáltatók ugyanazon szakápolási tevékenységeitől. Ezekben az intézményekben többnyire olyan lakók élnek, akiknek az ellátása otthoni körülmények között már nem 193

HGCS3 projekt


lehetséges (mentális vagy fizikai állapotuk miatt), minőségi ellátásuk csak

intézményben,

szakdolgozókkal

oldható

meg.

A

törvényi

szabályozás is előírja az egészségügyi szakemberek alkalmazását, azaz pl. az ápoló ugyanazzal a végzettséggel dolgozhat egészségügyi és szociális

intézményben.

ugyanazon

szakápolási

Tehát

összegezve

tevékenységek

mindkét

elvégzéséhez

ágazatban ugyanolyan

feltételek szükségesek, akkor elvben a díjazás is azonos módon történhet, vagy legalábbis megközelítően. A fentiekből következik, hogy a szociális intézményekben a szakápolási tevékenységek finanszírozását célszerű

lenne

a

járóbeteg

vagy

kórházi

krónikus

ellátások

finanszírozásához terelni. A jelenlegi szabályozások értelmében a szükséges szakápolási feladatok egy részét ugyan az intézmények minden külön díjazás nélkül elvégezték, azonban egy másik része megjelent az egészségügyi intézmények krónikus, ápolási osztályain vagy egyéb szakrendeléseken (pl. gyógytorna, kúraszerű infúziós terápia, stb.). A finanszírozás ilyen irányban történő változtatása esetén a megnövekedő egészségügyi ellátás pénzügyi forrására fedezetet nyújt az igénybe nem vett egészségügyben végzett ellátás. A szociális intézmények TAJ alapú nyilvántartása alapján könnyen szabályozható és kiszűrhető a kettős finanszírozás. 13.2.1

HÁZI SZAKÁPOLÁS

Amennyiben egy bentlakásos szociális intézményben a jogszabály szerinti megfelelő személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak, legyen lehetséges az intézmény lakói számára a kórházi ellátást kiváltó szolgáltatások

helyszíni

biztosítása

a

lakók

számára,

limitáltan

finanszírozott formában. Ehhez nyilvánvalóan korrekt állapotfelmérésre, ellenőrizhető TAJ alapú nyilvántartásra, jelentési kötelezettségre van szükség - ez a HGCS

194

HGCS3 projekt


bevezetésével megvalósul. A jelenlegi rendelkezésre álló kapacitás bővítést igényel – ez azonban a kassza más területein megtakarításként jelentkezhet. Az otthoni szakápolás, mint szolgáltatás célja, hogy a már közvetlen fekvőbeteg ellátást nem igénylő (de a betegségükből eredően még szakápolásra

szoruló)

betegeket,

lakókörnyezetükben

lehessen

rehabilitálni, kiváltva a drágább egészségügyi intézményi ellátásokat. A lehetséges vizitszámok egy átmeneti állapot kezelésére, megoldására adnak lehetőséget; az idős otthonok lakóinak koruktól, és mentális állapotuktól függően a rehabilitációja sokkal lassabb, időigényesebb feladat, az esetek egy részében nem várható az önálló életvitel helyre állítása. Tehát a szakápolási tevékenység gyakran állandósul, pl. ilyen szakápolási tevékenység lehet a szondán át történő táplálás, a tracheális esetekben

kanül, a

állandó

katéter

gyógytorna,

stb.

cseréje,

Ezekre

hólyagöblítés,

az

ellátásokra

bizonyos

nem

nyújt

finanszírozást a jelenlegi szabályozás. A harmadik probléma, hogy az otthoni szakápolás elrendelését a háziorvos vagy a javaslat alapján a intézményi orvos rendelheti el egy alkalommal 14 vizit számra. Van azonban a szakápolások között olyan tevékenység is, amely csak egyszeri, vagy néhány esetben szükséges, ezekre felesleges a 14 vizitszámot

felhasználni

(a

kiírt

vizitszám

adott

időszakon

belül

használható fel, fel nem használása esetén elvész). A fentieket figyelembe szakápolások

véve

látszik,

finanszírozása

hogy az

az

idős

otthoni

problémát vet fel.

195

otthonokban szakápolás

elvégzett

terhére

sok

HGCS3 projekt

13.2.2


FEKVŐBETEG

ELLÁTÁS KRÓNIKUS ELLÁTÁSI FORMA TERHÉRE VÉGZETT

SZAKÁPOLÁSI TEVÉKENYSÉGEK

Ebben az esetben a szociális intézmények az aktuális krónikus napidíj előre

meghatározott

százalékának

megfelelő

finanszírozásban

részesülnének, azokra a napokra, amelyeken ténylegesen elvégezték az adott szakápolási tevékenységet. A százalék nagysága az elvégzett szaktevékenységtől is függne, 10-30% tartományban mozogna. Tehát a szociális

intézményben

elvégzett

szakápolás

napi

díja

az

egészségügyben végzett krónikus napidíjnak maximum 30%-a lehetne. Az itt megjelenő megtakarítás adhatná a szociális intézményekben többletköltségként jelentkező kiadások fedezetét. A long term care ellátások finanszírozási kérdései Tapasztalati tények igazolják, hogy az egyes funkciók csökkenése, képességek hiánya magasabb életkorban az alkalmazkodási képességek csökkent

volta

és

a

halmozott

funkcióromlás

miatt

fokozottan

jelentkezik, a dependencia nem lineárisan növekszik. Az idősödés egy biológiai - pszichológiai-szociális folyamat, amely nem betegség, de magában hordozza a betegségek számának növekedését. A szervezet decompenzációs folyamata szintén nem lineáris, hanem hullámzó lefolyású. Az idősödési folyamat multicausalitása lehetővé teszi a már dependencia

kategóriába

jutó

idősek

ellátásának

sokoldalú

megközelítését. A szociális intézményekben folyó alapápolási, s részben szakápolási feladatok egységesítése lehetővé teszi, hogy azokat a tevékenységek az alacsonyabb költségű és sokoldalúbb szolgáltatást lehetővé tevő helyen koncentrálódjanak. Az ÁSZ vizsgálatai szerint, illetve a HGCS projektek adatai szerint is az időseket ellátó bentlakásos szociális intézményekben és az ápolási osztályokon hasonló szakmai tevékenység folyik. Mind az egészségügyi 196

HGCS3 projekt

mind

a


szociális

ellátórendszerben

differenciált

szolgáltatások

nyújtására kerül sor, különböző súlyosságú és ellátásigényű és HGCS besorolású betegek esetében. Az E – Alap és a szociális kiadások ugyan külön kassza, de összességében, a betegszállítások, a kórházi ágyak magasabb

finanszírozásával

összevetve

valószínűleg

olcsóbb,

és

egyértelműen humánusabb, ha a bentlakásos szociális intézmény ágyán látjuk el az idős ember átmeneti vagy rendszeres szakápolási teendőit Azok után az ellátottak után, akik állapotuk miatt akár krónikus ill. ápolási

osztályon

is

fekhetnének,

kompetenciákkal rendelkező

ám

megfelelő

szakmai

szociális intézményben szakszerű ellátást

kapnak, a megfelelő OEP finanszírozás bizonyos hányada (0,3) legyen hozzáférhető. Javasoljuk egy kismintás modellkísérletben megvizsgálni, hogy egy adott időszakban, pl. 3 hónap alatt a kétféle modell, ill. a jelenlegi helyzetnek megfelelően, szakápolási igény felmerülésekor a kórházi beutalással járó költségek összehasonlító vizsgálatát. A

megfelelő

ellenőrzés

érdekében

működtetni

kell

a

szociális

szolgáltatások körében is a TAJ alapú monitorozási rendszert!

13.3 KÖVESSE AZ ELLÁTOTTAT A FINANSZÍROZÁS A finanszírozási átjárhatóság megkönnyíti, és költséghatékonyabbá teszi az idősek ellátását, hiszen, ha a bentlakásos intézetben megnövekedett ápolási igényeit, szakápolási feladatait, egészen addig, míg a kórházba utalás véglegesen nem kerül előtérbe, finanszírozná a TB, akkor ez az ellátott

szempontjából

gördülékeny,

humánus

és

célszerű

lenne.

Ugyanakkor, amíg eldől, hogy szociális intézménybe kerülésre van-e és mikortól esélye a krónikus osztályon fekvő betegnek, azalatt szociális szolgáltatásokkal bővülne az ellátása a benn fekvőknek, illetve a

197

HGCS3 projekt


szociális ellátási költséget kapná meg az egészségügyi intézmény, akkor mindkét rendszer követné az ellátásra szorulót, és a személy abban az ellátási formában jutna szolgáltatáshoz, amelyre valós igénye van (vegyes finanszírozás). (Ez nem példa nélkül való: a pszichiátriai és szenvedélybetegek ellátásában már létezik) Ennek garanciája a mindkét rendszerben dolgozó orvos, szociális munkás, diplomás ápoló, házi orvos, intézményvezető, akik tényszerűen el tudják dönteni a páciens érdekében leghatékonyabb ellátási forma alkalmazását. Ebben a szakmai felügyeleti rendszer, az ÁNTSZ ápolási szakfelügyelet, a szociális módszertani felügyelet a legjobb partner. Mint az idézett ÁSZ-jelentés javaslatában is már megemlítésre került, a két ágazat párhuzamos szolgáltatásai helyett az együttműködés formáit kell alkalmazni a költséghatékonyság, és a minőségi ellátás figyelembe vételével. Ez a felmérés megerősíti a szakembereket abban, hogy a HGCS hasznosítható a szociális rendszerben, és lehetőséget teremt a két ágazat közötti együttműködés lehetőségeinek feltárásában. Ugyanakkor rávilágít olyan rendszerszintű működtetési -

működési zavarokra,

amelyek az egyén ellátása szempontjából meghatározóak. Geriátriai szemléletű idősellátás Az idősek számának növekedése, az ellátási rendszerek kapacitási keresztmetszetének

beszűkülése

arra

kell,

hogy

késztesse

a

szakembereket és döntéshozókat egyaránt, hogy újratervezzék a szociális

és

egészségügyi

ellátások

rendszerét

a

keresleti

oldal

elvárásait és a szakma szabályait is figyelembe véve. Az idősellátásban a geriátriai szempontok érvényesülése - a korcsoport sajátosságainak figyelembe vétele költséghatékony és színvonalas, egymással szerves kapcsolatban

levő

ellátási

formákat 198

eredményezhet.

Az

idős

HGCS3 projekt


embereknek szükségletei, elvárásai és jogos igényei vannak, amelyeket figyelembe kell venni. A két szakterületen dolgozóknak is hasonló elvárásai vannak, megfelelő szakmai elismertség, munkalehetőség, kompetenciáknak

megfelelő

alkalmazási

feltételek

biztosítása.

Elengedhetetlen az ágazatok közötti együttműködés, az ellátások színvonalának

emelése,

finanszírozási,

szervezeti

és

ennek

lépések

érdekében

a

megtervezése,

megfelelő

jogi,

bevezetése,

és

fenntartása. Fogyatékosok és pszichiátriai betegek bentlakásos intézményi ellátása A HGCS I-IV besorolás szerint a bentlakásos intézményekben gondozott fogyatékosok gondozási függősége hasonló az idősekéhez, illetve magasabb annál. A

HGCS

a

gondozási

függőséget

vizsgálja:

az

adott

állapotot.Természetesen nem mérhető vele az egyes ellátottak egyéni fejlesztéséhez, rehabilitációjához szükséges támogatás mértéke. Ez utóbbi mérésére tett kísérletet a kiegészítő adatlap - ezen adatok elemzése alapján

az adatlap további fejlesztést – összehangolást

igényel. Bizonyos, hogy ezen ellátotti csoportokban sem „léphető át” a modellkísérletek előző fázisa, a modellezés- validálás szakasza. Pszichiátriai

betegek

esetében

magasabb

a

HGCS

II

csoport

előfordulása: ennek heterogenitása nem vitatható, de az intézményi ellátás szükségességének megítélésében óvatosan kell eljárnunk. Magas a non-complience betegek aránya, akiknek folyamatos ezirányú ellenőrzése tudja csak az állapotromlást, relapsust, esetleg aktív pszichiátriai osztályos felvételt megakadályozni.

199

HGCS3 projekt


Az esetek jelentős részében a pszichiátriai betegség szövődik szociális problémával. A kettő kumulatív hatása már képtelenné teheti a beteget az intézeten kívüli életre. Az egyedül élő (vagy elutasító családi környezetben élő) pszichotikus betegek ellátása csak elvétve sikerül. A két állapot (pszichotikus betegség és rossz szociális helyzet) együttesen alkalmatlanná teszik a beteget az önálló életvezetésre. Elhelyezésük esetén tehát igen körültekintően kell eljárni, a pszichiátriai szakvéleményt és a megoldatlan szociális helyzetet komplex módon kezelni. A szenvedélybetegségek ellátása során a felmérés az ellátottak 5,9%-át vizsgálta. A mintában extrém fokban magasabb a férfiak részvétele. Szomorúan tükrözi a felmérés a fiatalabb korosztály magas részvételét: az ellátottak 25%-a 35 éven aluli. A HGCS II-III a beteg 98%-át teszi ki. A problémákból itt is a viselkedés-életvezetés-terápiakövetés emelkednek ki, ez utóbbi jobb, mit a pszichiátriai betegeknél. Az alkoholbetegek intézeti elhelyezése már egy definitív állapotot jelent, melyben szintén nagy hangsúllyal szól közbe a szociális helyzet. Kezelésük

egyértelműbben

küzdőké.

Utóbbiak

kidolgozott,

esetében

a

mint

terápiás

a

drogproblémával

rezsimek,

eljárások

különbözőek, feltehetően mindegyiknek vannak pozitív eredményei. A drog addict betegek gyógyulása nemzetközi adatok szerint leginkább csak úgy lehetséges, hogy tartós intézeti elhelyezésben részesültek, sőt egy jó ideig zárt rendszerben. (Velük és a hozzátartozókkal írásbeli megállapodást kötve). A szenvedélybetegség gyógyulásának egyik legfontosabb mozzanata a szerhasználat megakadályozása, a szöveti éhség lassú megszűnése, 200

HGCS3 projekt


ehhez viszont a hozzáférhetőség teljes akadályozottsága szükséges, ami intézeti elhelyezést kíván. Ez ismét olyan körülmény, amit nem a HGCS hivatott mérni! Javaslatunk ezen ellátotti csoportok esetében, hogy történjen meg a következőkben a rendszeres HGCS alapú gondozási függőség mérés és jelentés egyelőre finanszírozási konzekvenciák nélkül – és egy további vizsgálati fázist követően szükséges újra elemezni az adatokat, az intézményekben élők állapotát és az egyéb szakmai és szociális szempontok mérésének- addíciójának módját.

13.4 DILEMMÁK



Ki végezze a HGCS besorolást?



Vajon rábízható-e ez a feladat a vezető gondozókra, esetleg

egy,

a

gondozási

tervet

elkészítő

intézményi

teamre? 

Milyen gyakran történjen a felmérés, legyen-e lehetőség pl. hirtelen állapotromlás esetén rendkívüli módosításra?



Hogyan történjen a jelentés? (az elektronikus felület jól vizsgázott: az adatok visszakereshetőek, ellenőrizhetőek és utólag nem módosíthatóak.)



Ki, hogyan és milyen gyakran, milyen konzekvenciákkal ellenőriz?

Ezekre a kérdésekre a jogalkotóknak és a gyakorlatnak kell megadni a válaszokat.

201

HGCS3 projekt

13.5 A


HGCS

ALAPÚ

ÁLLAPOTFÜGGŐ

DIFFERENCIÁLT

FINANSZÍROZÁS:

A HGCS ápolási-gondozási szükségletfelmérést alkalmasnak gondoljuk a

szociális

ellátórendszerben

a

kliensek

állapotának

követésére,

időszakos jelentések alapjául szolgálhat. A

felmérés

tapasztalatai

azt

mutatják,

a

szociális

intézmények

munkatársai éppen úgy képesek az adatlapok kitöltésére és a kérdőívek megválaszolására, mint ahogyan az egészségügyben ez már gyakorlat. Bevezetésre

érdemesnek

gondoljuk

az

idősek

bentlakásos

intézményeiben – fokozatosan- a HGCS alapú jelentési és finanszírozási modellt: (ÖNKÖLTSÉG = 1. Bázis normatíva + 2. HGCS I-IV szerint állapotfüggő kiegészítő finanszírozás ( II - III – IV versus III-IV-V ) + 3. jövedelem szerinti kiegészítés ( az alacsony jövedelmi kategóriákban) + 4. kiegészítő OEP támogatás (ha van szakápolási tevékenység is) + 5. térítési díj (amit az ellátott fizet)

202

HGCS3 projekt


HGCS lehetséges szerepe a finanszírozásban Fix normatíva

HGCS I-IV

ÖNKÖLTSÉG

Térítési díj

SZOCIÁLIS KIEGÉSZÍTÉS

OEP

A

fenti

javaslatok

megvalósítása

széles

elsősorban

szemléletváltozást

és

szakmai nem

konszenzussal

pénzügyi

megalapozott

forrásokat,

forrásátcsoportosítást

igényel.

hanem Munkánk

fókuszában a kliens álljon: olyan és annyi gondoskodást kaphasson a szakmai elveknek megfelelően, amit állapota szükségessé tesz – ehhez flexibilis és hatékony szolgáltatási struktúrára van szükség.

A

projekt

eredményeiről,

tapasztalatairól

és

következtetéseiről

részletesen beszámolunk a SZOCIÁLIS KLASZTER honlapján, különféle szakmai fórumokon és folyóiratokban.

203

HGCS3 projekt


A modellkísérlet beszámolója elkészült, de a tapasztalatok összegzése és az adatok részletes elemzése tovább folytatódik.

A

rendelkezésünkre

álló

minta

nagysága

figyelembe

véve

a

Magyarországon a bentlakásos intézményi szociális ellátásban érintett ellátottak létszámát is, egyedi és rendkívül figyelemreméltó.

Köszönet illeti ezért mindazokat az érintetteket; lakókat és intézményi munkatársakat, szakértőinket és minden közreműködőt, akik vállalták a felmérésben való részvétel kényelmetlenségeit, minden fáradságát.

Budapest, 2011.05.

Czibere Károly - dr Egervári Ágnes – Pesti Györgyné – Skultéti József – Sümegi Endre

204

HGCS3 projekt


14. MELLÉKLETEK

1. számú melléklet: A HGCS3 adatlap a segédtáblákkal 2. számú melléklet: Az intézményi (pénzügyi) adatlap 3.

MELLÉKLET:

A MODELLKÍSÉRLET FELADATAINAK IDŐRENDI ÜTEMEZÉSE

4. számú melléklet: A modellkísérletben részt vevő intézmények 5. Projektmenedzsment és szakértők

205

HGCS3 projekt

14.1


1. SZÁMÚ MELLÉKLET: HGCS3 ADATLAP

206

HGCS3 projekt


207

HGCS3 projekt


208

HGCS3 projekt


209

HGCS3 projekt


210

HGCS3 projekt

14.2


2. SZÁMÚ MELLÉKLET: INTÉZMÉNYI ADATLAP


száma: Összesen élelmezési napok száma 2010


AZ INTÉZMÉNY EGÉSZÉRE VONATKOZÓ Megnevezés 1

2

2

BEVÉTELEK

3

Normatív állami támogatás (kincstárral elszámolt!)

4

Fenntartói támogatás, normatíván felül (vagy "alul")

5

Személyi térítési díj

6

Adományok

7

Pályázati (idegen)források

8

Egyéb bevétel

9

Bevételek összesen (3-8- ig)

10

Követelések

11

KÖLTSÉGEK

12

Szakmai (pl.gyógyszer, egysz.haszn.eszk.stb.)

13


14

Közmű díjak

15

Anyagjellegű szolgáltatások

16


17


18 19 20 21 22

1.)

6

munkabér

Dolgozók száma

Munkabér 2

Dolgozók száma 2

Kifizetett

Hátralék

anyag; anyagjellegű

Munkabérek közterhe Bér + közteher (19+20) Fenntartóüzemek karbantartók,) ktsg.

összesen (pl.

25

Szállítási üzem

26

Mosoda

27

Összes segédüzemi (22+23+25+26)

28


33

Hátralék

5

Közvetlen anyagköltség összesen (12-től 17-ig) Szakmai dolgozók munkabére, bérj.kifiz. 1

ebből: nyersanyagktsg:

32

Befolyt

4


24

31

Előírás

3

ÖSSZESEN


30

2010. ÉVI ÁRBEVÉTEL ÉS KÖLTSÉG ADATOK !!!!!

érték e/Ft

anyagok

23

29


élelmezési

költség

Összesen egyéb közvetlen ktsg.(27+28 ) Összesen közvetlen költségek (18+21+29) Üzemi általános költségek Tevékenység önköltsége (30+31) Egyéb adók, befizetések

szűkített ktsgv.i

34

Intézményi általános költség

35

Ellátás teljes (32+33+34)

36

Beruházási kiadások

37

Kiadások (35+36)

38

Kötelezettségek

önköltsége

mindösszesen Előírás


2

Megjegyzés: egyéb tevékenységben dolgozók (1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 2 számú melléklet kiegészítő szabályainak 6-os és 7-es pontja szerint!) munkabére, bérjellegű kifizetése és ezek közterhe adatok a segédüzemek, illetve az általános költségek értékadataiban (3-as oszlopban) szerepelnek, mely adatból kérjük külön is közölni az 5-ös oszlopban a munkabéreket, illetve a tevékenységben dolgozók számát. ( 6 oszlop.)!

211

HGCS3 projekt

14.3


3. SZÁMÚ MELLÉKLET: A MODELLKÍSÉRLET FELADATAINAK IDŐRENDI ÜTEMEZÉSE

(timetable)

212

HGCS3 projekt

ssz.

1.

2.

3.

4.

5.


résztvevők/a végrehajtásért felelős:

A feladat megnevezése

I. A projekt előkészítő szakasza Projektmanagement értekezlet: A projekt indítása, a projekt szakmai és jogszabályi keretei, a fő feladatok időrendje, a pénzügyi dr. Egervári Ágnes keretek korlátainak megvitatása, a szakértők- és a felkérni tervezett Klaszter Elnöksége intézmények véglegesítése, a kérdőívek és adatlapok, valamint ASZA kitöltési útmutatóik korrekciója az 5 csoportban (határidő: 1 hét) Projektmanagement értekezlet: A kérdőívek és adatlapok, valamint kitöltési útmutatóik korrekciója az 5 csoportban, a projekt pénzügyi Projektvezetés kereteinek fixálása, a szakértők- és a felkérni tervezett intézmények ASZA véglegesítése, a független ellenőrök kiválasztása és felkérése., A modellkísérlet feladatait végrehajtó intézmények felkérése írásban az 5 csoportban (írásos visszaigazolás 21 napon belül!). Felkérő levelek kiküldése: 01.20.-ig, intézményi visszaigazolások beérkezései: 02.12.-ig. Az I. szakértői megbeszélés, a felkérés véglegesítése, a szakér-tői feladatok meghatározásai és egyeztetése, szerződé-sek előkészítése és adategyeztetés, a kérdőívek és adatlapok, valamint kitöltési útmutatóik korrekciója az 5 csoportban (határidő: 1-2 hét) A szakértői- és az intézményi lista véglegesítése a NEFMI kapcsolattartóval – hozzájárulás alvállalkozók felkérése és előfinanszírozás kérelmezése ügyében.

213

időpont/helyszín

teljesítés/megjegyzés

2011. január 07. 10.00Biatorbágy, Gizella Otthon

Végrehajtva! Minden érintett részt vett.

2011. január 13. 11.00- Bp., Városháza


Skultéti József

2011.01.14.2011.01.20.

Projektvezetés szakértők ASZA

2011.01.14. 12 óra Városháza


dr. Egervári Ágnes

2011. 01.24.

Végrehajtva! Teljesítve!

Végrehajtva!

HGCS3 projekt


ssz.



időpont/helyszín


6.

Kérelem megírása és elküldése a NEFMI felé – hozzájárulás alvállalkozók (szakértők) felkérésére és előfinanszírozás kérelmezése ügyében.

dr. Egervári Ágnes

2011. 01.27.-ig


Skultéti József

2011.02.12. Felkérő levelek kiküldése: 02.15.-ig, visszaig. beérkezései 02.28.-ig.


int-k, Projektvezetés, Szakértők

2011.01.20.-ig

Projektvezetés szakértők - ASZA

2011.01.28. (02.02.) 12.00Városháza

Projektvezetés ASZA

2011.02.16. 12.00Városháza

7.

8. 9.

Az írásban felkért intézmények vissza-igazolásainak beérke-zése, a hiányzó/kieső intézmények helyett tartalék-intézmények felkérése írásban. Kontrollméréseket végrehajtó intézmény kiválasztása, felkérése és felkészítése az 5 ellátotti csoportban. II. szakértői megbeszélés - a kérdőívek és adatlapok, valamint kitöltési útmutatóik tapasztalatainak megbeszélése az 5 ellátotti csoportban.

Projektmanagement értekezlet: a kérdőívek és adatlapok, valamint kitöltési útmutatóik véglegesítése, döntés a dokumentumok teszteléséről az 5 ellátotti csoportban, az I. vezetői/kapcsolattartói értekezlet előkészítése -. 11. A felkért tartalékintézmények visszaigazolásainak beérkezése, a részt vevő intézmények körének véglegesítése, az I. vezetői/kapcsolattartói értekezlet meghívóinak kiküldése (emilen) Résztvevők: szakértők, intézmények vezetői/kapcsolattartói. Az előkészítő szakasz zárása II. A megvalósítás, az adatgyűjtés szakasza 10.

214

Skultéti József

2011.02.05.-ig

Végrehajtva! Teljesítve! Végrehajtva! Minden érintett részt vett. Végrehajtva! Minden érintett részt vett.


HGCS3 projekt

ssz.



12.

I. vezetői/kapcsolattartói értekezlet – feladatok: külön jkv. szerint

13.

A kutatási dokumentumok (kérdőívek és adat-lapok, valamint kitöltési útmutatóik) adaptációja, változtatási javaslatok értelmezése az 5 ellátotti csoportban. Az adatalapok intézményi tesztvizsgálata, a kontrollmérés tapasztalatainak összegzése, a szükséges változtatások meghatározása és átvezetése.

14.

15.

16.

Projektmanagement értekezlet: Az adatlapok változtatására vonatkozó, beérkezett javaslatok összevetése, a kérdőívek és adatlapok, valamint kitöltési útmutatóik véglegesítése az 5 ellátotti csoportban, a dokumentumok átadása az informatikai partnernek a programszoftver szükséges korrekciója céljából. Kontrollmérések végrehajtása a kiválasztott intézményekben. A tapasztalatok összegzése, az eredmények visszacsatolása és a szükséges korrekciók végrehajtása a dokumentumokban. Projektmanagement értekezlet: A HGCs-szoftver tesztje, bemutatása a projekt-menedzsment tagjai számára, konzultáció, korrekciók végrehajtása

215

résztvevők/a végrehajtásért felelős: Projektvezetés szakértők - ASZA intézmények vezetői Projektvezetés Szakértők, a kontrollmérést végrehajtó intézmények vezetői Projektvezetés ASZA

időpont/helyszín


2011.02.18. 10 óra Föv. Önk. Idősek Otthona XVII. Pesti út 117. I.em.

Végrehajtva! Minden intvez. részt vett.

2011.02.19.2011.03.05. között

2011.02.25. 12 óra Városháza


Végrehajtva! Minden érintett részt vett. Teljesítve!

intézmények, Projektvezetés, Szakértők

2011.02.25.2011.03.05.-ig


Projektvezetés szakértők ASZA

2011.03.10.11.00Városháza


HGCS3 projekt


ssz.


17.

I. szoftverbemutató és informatikai konzultáció az 5 ellátotti csoport intézményei kijelölt szakemberei első csoportja számára. A szoftver gyakorlati bemutatása és oktatása.

18.

20.

21.

II. szoftverbemutató és informatikai konzultáció az 5 ellátotti csoport intézményei kijelölt szakemberei 2. csoportja számára, a helpdesk szolgáltatás indítása. számítógépes szoftver gyakorlati bemutatása/oktatása.

résztvevők/a végrehajtásért felelős: Projektvezetés szakértők ASZA kijelölt szakemberek Projektvezetés szakértők ASZA kijelölt szakemberek

III. szakértői megbeszélés A HGCs3-felmérés és lekérdezés előkészítő Projektvezetés feladatainak végrehajtása a felkért, 5 ellátotti csoport Szakértők intézményeiben, az adatfelvételek tényleges indítása, felmérések és ASZA feltöltések a kérdőívek lekérdezései és értékelései, adatfelvitel és független értékelők adatrögzítés. A HGCs3-felmérés és lekérdezés végrehaj-tása a hajléktalanokat és intézmények a szenvedélybete-geket ellátó intézményekben, a lekérdezett Szakértők kérdőívek folyamatos, számítógépes feltöltése és összegzése, az ASZA értékelés előkészítése. Projektvezetés

216

időpont/helyszín


2011.03. 16. 10.0015.00 - Városháza informatikai oktatókabinet

Végrehajtva! Minden int. részt vett.

2011.03. 17. 10.0015.00 Városháza informatikai oktatókabinet

Végrehajtva! Minden int. részt vett.

2011.03.17.2011.03.21. között

Végrehajtva! Minden szakértő részt vett. Teljesítve!

2011.03.18.2011.03.27.

Végrehajtva! Határidőre teljesítve!

HGCS3 projekt


ssz.



időpont/helyszín


22.

A HGCs3-felmérés és lekérdezés végrehajtása a fogyatékkal élő- és pszichiátriai betegeket ellátó intézményekben, a lekérdezett kérdőívek folyamatos, számítógépes feltöltése és összegzése, az értékelés előkészítése.

intézmények Szakértők ASZA Projektvezetés

2011.03.18.2011.04.03.


HGCs3-felmérés és lekérdezés végrehajtása az idősek otthonaiban, a lekérdezett kérdőívek folyamatos, számítógépes feltöltése és összegzése, az értékelés előkészítése.

intézmények Szakértők ASZA Projektvezetés

2011.03.18.2011.04.10.


A feltöltött adatállomány és a beérkező információk ellenőrzése, szűrése, hibajavítás, a helpdesk szolgáltatás és a fórum működtetése. Írásos (legalább 5 oldal) „intézményi gyorsjelentés” összeállítása és küldése emilen a hajléktalanokat és a szenvedélybetegeket ellátó intézményekben végrehajtott vizsgálat elsődleges tapasztalatairól, a lekérdezési folyamat feladatairól-, a vizsgálati dokumentumok tartalmait érintő észre-vételekről, a vizsgálat eredményeivel alátámasztott változtatási javaslatokról, a HGCs-3 alkalmazhatóságát érintő kérdésekről.

ASZA Projektvezetés

2011.03.16.2011.04.20.


2011.03.31.-ig!!!


23.

24.

25.

A

217

intézmények Projektvezetés Szakértők

HGCS3 projekt


ssz.


26.

Írásos (legalább 5 oldal) „szakértői gyorsjelentés” összeállítása és küldése emilen a hajléktalanokat és a szenvedélybetegeket ellátó intézményekben végrehajtott vizsgálat tapasztalatai alapján az intézményi lekérdezési folyamat feladatainak- és a vizsgálati eszköz validálásáról, az adatállomány érvényességéről, a kutatás szabályainak betartásáról, a vizsgálati dokumentumok tartalmát érintő észre-vételekről, a vizsgálat eredményeivel alátámasztott változtatási javaslatokról, a HGCs-3 alkalmazhatóságát érintő kérdésekről. Írásos (legalább 5 oldal) „intézményi gyorsjelentés” összeállítása és küldése emilen a fogyatékkal élő- és pszichiátriai betegeket ellátó intézményekben végrehajtott vizsgálat elsődleges tapasztalatairól, a lekérdezési folyamat feladatairól, a dokumentumok tartalmát érintő észrevételekről, a vizsgálat eredményeivel alátámasztott változtatási javaslatokról, a HGCs-3 alkalmazhatóságát érintő kérdésekről.

27.

218


időpont/helyszín

Projektvezetés Szakértők

2011.03.31.-ig!!!


2011.04.07.-ig!!!



Teljesítve!

HGCS3 projekt


ssz.


28.

Írásos (legalább 5 oldal) „szakértői gyorsjelentés” összeállítása és küldése emilen a fogyatékkal élő- és pszichiátriai betegeket ellátó intézményekben végrehajtott vizsgálat tapasztalatai alapján az intézményi lekérdezési folyamat feladatainak- és a vizsgálati eszköz validálásáról, az adat-állomány érvényességéről, a kutatás szabályainak betartásáról, a vizsgálati dokumentumok tartalmát érintő észrevételekről, a vizsgálat eredményeivel alátámasztott változtatási javaslatokról, a HGCs-3 alkalmazhatóságát érintő kérdésekről. Írásos (legalább 5 oldal) „intézményi gyorsjelentés” összeállítása és küldése emilen az idősek otthonaiban végrehajtott vizsgálat elsődleges tapasztalatairól, a lekérdezési folyamat feladatairól-, a vizsgálati dokumentumok tartalmát érintő észrevételekről, a vizsgálat eredményeivel alátámasztott változtatási javaslatokról, a HGCs3 alkalmazhatóságát érintő kérdéseiről. Írásos (legalább 5 oldal) „szakértői gyorsjelentés” összeállítása és küldése emilen az idősek otthonaiban végrehajtott vizsgálat tapasztalatai alapján az intézményi lekérdezési folyamat feladatainak- és a vizsgálati eszköz validálásáról, az adatállomány érvényességéről, a kutatás szabályainak betartásáról, a vizsgálati dokumentumok tartalmi összetevőit érintő észrevételekről, a vizsgálat eredményeivel alátámasztott változtatási javaslatokról, a HGCs-3 alkalmazhatóságát érintő kérdésekről.

29.

30.

219


időpont/helyszín


2011.04.07.-ig!!!



Teljesítve!

Teljesítve! 2011.04.12.-ig!!!

Teljesítve! Projektvezetés Szakértők

2011.04.11.-ig!!!

HGCS3 projekt

ssz.



A feltöltött adatállomány és a beérkező információk ellenőrzése, szűrése, hibajavítás, a helpdesk szolg. és a fórum működtetése. 32. A feltöltött adatállomány és a beérkező információk ellenőrzése, szűrése, hibajavítás, a helpdesk szolgáltatás és a fórum működtetése. II. A szakasz zárása III. A projektzárás szakasza 33. Elsődleges elemzés, kérdések és javaslatok, a tapasztalatok összesítése 31.

34.

35. 36.

37.

Az intézményi adatfelvételek értékelése, az eredmények összegzése és értékelése az 5 intézményi csoportban, A kutatás elsődleges elemzésének és hasznosítható tapasztalatainak Megrendelőnek történő átadása- az 5 intézményi csoportban, Az adatfelvételek értékelő anyagainak összeállításai, a pénzügyi modell/ek felépítése, elemzése és alkalmazhatósága. II. vezetői/kapcsolattartói értekezlet – az adatgyűjtés eredményeinek és tapasztalatainak összegzéséről, az adatfelvétel értékelései alapján értékelő anyag összeállítása – az egyes intézmények záróértékelései és összefoglalói. Tájékoztatás a program befejezéséről és sorsáról.

220

résztvevők/a végrehajtásért felelős: ASZA Projektvezetés ASZA Projektvezetés

időpont/helyszín


2011.03.16.2011.04.20.

Teljesítve!

2011.03.16.2011.04.20.

Teljesítve!

Projektvezetés szakértők -ASZA

2011.04.032011.04.12.

Projektvezetés szakértők -ASZA

2011.04.102011.04.25.

Projektvezetés

2011.04.28.-

Teljesítve!


2011.05.15.-ig

Folyamatban!

Projektvezetés Szakértők ASZA független értékelők

2011.07. 04. 10 óra Föv. Önk. Idősek Otthona XVII. Pesti út 117. I.em. előadóterem

Folyamatban!

Teljesítve! Teljesítve!

HGCS3 projekt


ssz.


38.

A projekt tapasztalatainak összefoglalása, a „HGCs finanszírozás” című tanulmány elkészítése és véglegesítése.

39.

40.

41.

„Szélesebb körű” szakmai fórum megszervezése és lebonyolítása Disszemináció – szakmai folyóirat/ok/ban megjelentetés (kívül eshet a projekt időszakán) Tartalékidő

III. A projekt zárása 42. IV. szakértői megbeszélés - a „HGCs3” projekt tapasztalok összegzése, szakértői záró-értekezlet 43. III. vezetői/kapcsolattartói értekezlet - a „HGCs3” projekt tapasztalatainak összegzése, a vezetők záró-értekezlete 44. A projekt végleges beszámolója véglegesítése, a készült dokumentumok és a pénzügyi beszámoló leadása 45. PR bemutató/média-megjelenés 46.

„HGCs3” projektzáró konferencia előkészítése

221


időpont/helyszín


Projektvezetés Szakértők - ASZA

2011.05.10.2011.05.20.

Folyamatban!

Projektvezetés Szakértők - ASZA

2011.05.01.2011.05.30. között

Előkészületben!

Projektvezetés Szakértők informatika

2011.05.15.-

Előkészületben!

Projektvezetés

2011.05.20.-2011.05.25.

Projektvezetés, szakértők -ASZA Projektvezetés, szakértők -ASZA Projektvezetés, szakértők -ASZA Projektvezetés szakértők -ASZA Projektvezetés, szakértők -ASZA

2011.05.20.-05.25. között 2011.05.25.-05.31. között

Előkészületben! Előkészületben!

2011.05.31.-után

Folyamatban!

2011.06.01. után

Előkészületben!

2011. augusztustól

Előkészületben!

HGCS3 projekt

ssz. 47.


A feladat megnevezése „HGCs3” projektzáró konferencia

222


időpont/helyszín


Projektvezetés, szakértők -ASZA

2011.09.01.2011.09.30. között Újvárosháza

Előkészületben!

HGCS3 projekt

14.4

4.


SZÁMÚ MELLÉKLET:

A

MODELLKÍSÉRLETBEN RÉSZT VEVŐ

INTÉZMÉNYEK

A HGCS3 program modellkísérletét végrehajtó tartós bentlakásos intézmények listája – reprezentatív minta1 a reprezentatívitás indikátorai: 

az intézményben élő gondozottak vizsgálati aránya (a szakmai programban vállalt 4 %)



intézményfenntartók megfelelő arányai (Á- állami, E- egyházi; NÁ – nem állami)



az ellátó intézmények paritásos arányai a régiókban.

14.4.1

HAJLÉKTALAN SZEMÉLYEK ELLÁTÁSA:

Hajléktalanok otthonaiban férőhelyek = 468 fh Nem Állami Egyházi állami 143 50 275

Hajléktalanok otthonai - 14 Állami

Egyházi

6

1

Nem állami 7

Hajléktalanok otthonai

1

régiók

Állami

Egyházi

Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Közép-Magyarország Nyugat-Dunántúl

1 2 0 1 1 0 1

0 0 1 0 0 0 0

Nem állami 0 1 0 1 1 3 1

A szociális regiszter (www.afsz.hu) 2010. november 30.-i adatai alapján készült.

223

HGCS3 projekt


a HGCS3 modellkísérletben részt vevő intézmények (1 állami + 1 egyházi + 1 nem állami) intézmény

ssz

intézmény címe:

Győr MJ Város Önkormányzata 9027 Győr, Avar utca 3 Hajléktalanokat Segítő Szolgálat Magyar Máltai Szeretetszolgálat Hajléktalanok Otthona 1098 Egyesület Gondviselés Háza Budapest, Távíró utca 5. Evangélikus Egyház Oltalom 4400 Nyíregyháza, Kassa köz 3. Szeretetszolgálat

1. 2. 3.

fhk

megjegyzés

40

Á- NYD

36

NÁ- KMO

45

E-ÉA

számok és arányok: 

összes ellátott országosan: 468 fő;



vizsgált intézmények férőhelyei/ellátottai 121 fő;



a vizsgált ellátottak száma (intézményenként 20-20 fő) összesen 60 fő; aránya = 12,8 %

14.4.2

SZENVEDÉLYBETEGEK ELLÁTÁSA:

Szenvedélybetegek otthonai - 24

Szenvedélybetegek otthonaiban férőhelyek = 1349 fh

Állami

Egyházi

Nem állami

Állami

Egyházi

Nem állami

22

1

1

1254

21

74

224

HGCS3 projekt


Szenvedélybetegek otthonai régiók

Állami

Egyházi

Nem állami

Ra

Dél-Alföld

4

0

0

1-0-0

Dél-Dunántúl

5

0

0

1-0-0

Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Közép-Magyarország Nyugat-Dunántúl

3 4 2 2 2

0 0 0 1 0

1 0 0 0 0

1-0-0 1-0-0 0-0-0 0-1-0 0-0-0

a HGCS3 modellkísérletben részt vevő intézmények (3 állami + 1 egyházi):

ssz

intézmény

intézmény címe:

fhk

megjegyzés

1.

Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat

Szenvedélybetegek Otthona 6211 Kaskantyú, III. ker. 1

95

Á- DA

2.

Heves Megyei Önkormányzat Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Otthona

3390 Füzesabony, Tábor út 52

65

Á- ÉMO

3.

Somogy Megyei Önkormányzat

Gondviselés Szociális Otthon 7562 Segesd, Kossuth u. 1

100

Á- DD

2465 Ráckeresztúr, Rákóczi út 45.

72

E-KMO

6454 Bácsborsód Dózsa Gy. u. 9.

43

Á-DA

4. 5.

Magyarországi Református Egyház Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió Drogterápiás Otthona Bács-kiskun M. Önk. Őszi Napfény Integrált Szoc. Int.*

* - kontrollcsoport számok és arányok: 





225

HGCS3 projekt




a vizsgált ellátottak száma (intézményenként 20-20 fő)összesen 80 fő; aránya = 5,9 %

14.4.3

PSZICHIÁTRIAI BETEGEK ELLÁTÁSA:

Pszichiátriai betegek otthonai - 74

Pszichiátriai betegek otthonaiban férőhelyek = 8804 fh

Állami

Egyházi

Nem állami

Állami

Egyházi

Nem állami

50

6

18

7363

280

1161

Pszichiátriai betegek otthonai régiók

Állami

Egyházi

Nem állami

Ra

Dél-Alföld

10

2

0

0-1-0

Dél-Dunántúl

7

0

1

1-0-0

Észak-Alföld

8

1

9

1-0-1

Észak-Magyarország

6

0

1

0-0-0

Közép-Dunántúl

8

1

0

0-0-0


2

2

7

0-0-2

Nyugat-Dunántúl

9

0

0

1-0-0

226

HGCS3 projekt


a HGCS3 modellkísérletben részt vevő intézmények (3 állami + 1 egyházi +2 nem állami) ssz

intézmény

intézmény címe:

fhk

megjegyzés

1.

Zala Megyei Önkormányzat Pszichiátriai Betegek Otthona és Rehabilitációs Intézete

8887 Bázakerettye, Virág utca 4.

122

Á-NYD

2.

Hajdúsági Szociális Szolgáltató Nonprofit Kft. Ápolási Otthon

4254 Nyíradony, Vörösmarty utca 26.

150

NÁ- ÉA

3.

Magyarországi Református Egyház Cédrus Református Egyesített Szociális Intézmény

6500 Baja, Pokorny utca 1-3.

100

E- DA

4.

Fejér Megyei Önkormányzat Pszichiátriai Betegek Otthona

8082 Gánt, bányatelep telep -

158

Á-DD

5.

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat "Viktória" ÁpolóGondozó Otthona

4334 Hodász, Tarnai tanya 1.

200

Á-ÉA

6.

Gálfi Béla Gyógyító és Rehabilitációs Közhasznú Nonprofit Kft.

Skizofrén, Alzheimer-Addiktológiai Rehabilitációs és Ápolási Otthon 2013 Pomáz, Mártírok útja 22

65

NÁ-KMO

7.

Fővárosi Önkormányzat* Pszichiátriai Betegek Otthona

Tompa, Szabadföld u 47.

136

Á-DA








a vizsgált ellátottak száma (intézményenként 100 fő alatt 40 fő, 100 fő felett 70-70 fő) - összesen 390 fő; aránya = 4,4 %

227

HGCS3 projekt

14.4.4


FOGYATÉKKAL ÉLŐK ELLÁTÁSA:

Fogyatékkal élők otthonaiban férőhelyek = 15477 fh

Fogyatékkal élők otthonai – 169 Állami

Egyházi

Nem állami

Állami

Egyházi

Nem állami

121

19

29

12623

1455

1399

Fogyatékkal élők otthonai régiók

Állami

Egyházi

Nem állami

ra

Dél-Alföld

22

1

2

1-0-0

Dél-Dunántúl

19

0

3

1-0-0

Észak-Alföld

22

5

11

1-1-2

Észak-Magyarország

14

3

3

2-1-0

Közép-Dunántúl

16

1

1

1-0-0


17

8

8

2-1-0

Nyugat-Dunántúl

11

1

1

1-0-0

228

HGCS3 projekt


a HGCS3 modellkísérletben részt vevő intézmények ( 9 állami + 3 egyházi) intézmény

ssz 1. 2.

Szeged MJ Város Önkormányzat Dr. Waltner Károly Otthon Magyarországi Református Egyház Szivárvány-ház

intézmény címe:

fhk

megjegyzés

6723 Szeged, Agyagos utca 45.

150

Á- DA

5350 Tiszafüred, Temető út 1

165

E-ÉA

3.

Debrecen MJV Önkormányzat Fogyat. Ellátó Intézménye

4000 Debrecen, Böszörményi út 148

158

Á- ÉA

4.

Nógrád Megyei Önkormányzat Dr. Göllesz Viktor Rehabilitációs Intézet és Ápoló Gondozó Otthon

2643 Diósjenő, Kastély kert 0

167

Á- ÉMO

5.

Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona

2463 Tordas, Gesztenyés út 1.

260

Á-KD

7.

Római Kat. Egyházi Szeretetszolgálat Szent Erzsébet Otthon

2633 Ipolytölgyes, Kossuth Lajos utca 32

150

E- KMO

9919 Csákánydoroszló, Fő utca 11.

255

Á- NYD

ÉFO 8713 Kéthely, Magyari u 35

194

Á-DD

1146. Budapest, Hermina út 21.

270

Á-KMO

1022 Budapest, Marczibányi tér 3.

118

Á-KMO

Autista Segítő Központ 3200 Gyöngyös, Barátok tere 2

25

E-ÉMO

3300 Eger, Szalapart út 84

148

Á-ÉMO


320

Á-DA

8. 6. 9. 10. 11. 12. 13.

Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona Budapest Főváros Önkormányzat Vakok Állami Intézete Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány Heves Megyei Önk. Gyermekotth és Fogyatékosok Otthona Bács-kiskun M. Önk. Őszi Napfény Integrált Szoc. Int.*






229

HGCS3 projekt




a vizsgált ellátottak száma (intézményenként 50 fő alatt 10 fő, 100 fő felett 60-60 fő) - összesen 670 fő; aránya = 4,3 %

14.4.5

IDŐSEK ELLÁTÁSA:

Idősek otthonaiban férőhelyek = 55900 fh

Idősek otthonai – 844 Állami

Egyházi

Nem állami

Állami

Egyházi

Nem állami

464

200

180

32960

11169

11771

Idősek otthonai régiók

Állami

Egyházi

Nem állami

Ra

Dél-Alföld (146)

98

28

20

3-1-0-

Dél-Dunántúl (99)

56

16

27

2-0-1

Észak-Alföld (174)

109

46

19

3-2-0

Észak-Magyarország (92)

57

10

25

1-1-1

Közép-Dunántúl (85)

42

18

25

2-0-1

Közép-Magyarország (164)

55

57

52

2-2-2

Nyugat-Dunántúl (84)

47

25

12

1-0-0

230

HGCS3 projekt


a HGCS3 modellkísérletben részt vevő intézmények (14 állami + 6 egyházi +5 nem állami - ebből „új intézmény” 8 állami + 2 egyházi +2 nem állami) intézmény

intézmény címe:

fhk

megjegyzés

1.

Kecskemét MJ Város Önkormányzata Margaréta Otthon

6400 Kecskemét, Nyíri út 77/a.

240

Á – DA -új

2.

Fővárosi Önk.Idősek Otthona

5701 Gyula, Vértanúk útja 1.

420

Á - DA

3.

Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat "Nefelejcs Ház" Időskorúak Otthona

6050 Lajosmizse, Dózsa György utca 2

161

Á – DA - új

4.

Szegedi Őszi Idősotthon

6724 Szeged, Zákány u. 25.

63

E -DA

5.

Liget Időskorúak Otthona

7400 Kaposvár, Vak Bottyán u. 1.

60

Á- DD

6.

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Idősek Otthona

7633 Pécs, Tüzér utca 7

130

Á- DD - új

7191 Hőgyész, Ady E. u. 4.

113

NÁ -DD

4032 Debrecen, Pallagi utca 9

300

Á-ÉA -új

5130 Jászapáti, Juhász Máté utca 4

115

Á-ÉA -új

ssz:

7. 8. 9.

Platán Szociális Alapítvány Idősek Otthona Debrecen MJ Város Önkormányzata Idősek Háza Fehér Akác Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Idősek Otthona

10.

Jászberény Város Idősek Otthona

5055 Jászladány, Kossuth Lajos utca 106

140

Á-ÉA - új

11.

Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat

5100 Jászberény Ferencesek tere 1.

135

E-ÉA

12.

Magyarországi Ref. Egyház

4032 Debrecen, Nagyerdei krt 64

89

E-ÉA -új

13.

Idősek Ápoló-gondozó Otthona

3860 Encs, Ady Endre u. 1.

122

Á- ÉMO

14. 15.

Béthel Református Szeretetotthon Szépkorúak Háza Kht. Székesfehérvár MJ Város Önkormányzata Idősek Otthona Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Árpád-házi Szent Erzsébet Idősek Otthonai Veszprémi Kistérség Többcélú Társulás VKTT Egyesített Szociális Intézménye Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat XXIII. János Szeretetotthon Okos Gizella Ház Magyarországi Református Egyház Schweitzer Albert Szeretetotthon Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona IRMÁK Nonprofit Kht. Idősek Otthona és Intézményei Győri Evangélikus Egyházközség Evangélikus Szeretetház Győr MJ Város Önkormányzata Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény Bács-kiskun M. Önk. Őszi Napfény Integrált Szoc. Int.*

3592 Nemesbikk, Petőfi u. 15. 3526 Miskolc, Eperjesi u. 5.

56 156

E- ÉMO NÁ- ÉMO

8000 Székesfehérvár, Rákóczi út 34

136

Á – KD - új

2400 Dunaújváros, Duna sor 15.

174

Á – KD -új

8200 Veszprém, Völgyikút utca 2

110

NÁ – KD -új

2100 Gödöllő, Dózsa György út 65.

192

Á- KMO

1112 Budapest, Dayka Gábor utca 102104.

109

E- KMO-új

1146 Budapest, Hermina u. 51.

108

E- KMO

1071 Budapest, Dózsa Gy. út 82/b.

79

Á- KMO

2081 Piliscsaba, Béla király utca 96

80

NÁ - KMO

9025 Győr, Péterfy Sándor utca 5

100

E- NYD

9026 Győr, Kálóczy tér 9-11.

135

Á-NYD


233

Á-DA

16. 17.

18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26

* - kontrollcsoport 231

HGCS3 projekt


számok és arányok: 







a vizsgált ellátottak száma (intézményenként 100 fő alatti 6 intézményben 50-50 fő, 100-160 fő között 14 intézményben 80-80 fő, 160 fő feletti 6 intézményben 150 fő) - összesen 2170 fő; aránya = 4,2 %

A javaslat összegzése ellátások típusai

Állami

Egyházi

Nem állami

∑ intk

∑ fhk

∑ vizsg

vizsg. %

Hajléktalanok Otthonai

1

1

1

3

76

60

12,8

Szenvedélybetegek Otthonai

3

1

0

4

375

80

5,9

Pszichiátriai betegek Otthonai

4

1

2

7

921

390

4,4

Fogyatékkal élők Otthonai

9

3

0

12

2380

670

4,3

Idősek Otthonai

15

6

5

26

3735

2170

4,2

összesen

32

12

8

52

7487

3370

Tehát -az előzetes elgondolások szerint-, a HGCS3 modellkísérlet végrehajtása

során 52 intézmény

(ebből

3

hajléktalanokat-,

5

szenvedélybetegeket-, 7 pszichiátriai betegeket-, 12 fogyatékkal élőket és 25 időseket ellátó) kap felkérést, 3370 gondozottja vizsgálatára. A részt

vevő

52

intézményből

32

állami/önkormányzati-,

12

egyházi- és 8 nem állami tartós bentlakásos otthon - amelyek közül korábbi HGCS-programokban részt vett 6 állami-, 4 egyházi és 3 nem állami intézmény. További két intézmény kontrollcsoportként vett részt a kutatásban (összesen 300 fő gondozottját vizsgálva) a Fővárosi Önkormányzat Pszichiátriai Betegek Otthona Tompa, Szabadföld u 47.(PBO: 136 fh 232

HGCS3 projekt


– 70 főt vizsgált), valamint a Bács-kiskun megyei Önkormányzat Őszi Napfény Integrált Szociális Intézménye 6454 Bácsborsód Dózsa Gy. u. 9. (IO: 233 fh – 150 főt-, ÉFO: 320 fh – 60 főt-, szenvedélybeteg: 43 fh- 20 főt vizsgált).

233

HGCS3 projekt


A HGCs-3 projektmanagementje: Bónis Péter – koordinátor, Pesti Györgyné – szakértői koordinátor A „HGCs3” projekt felkért szakértői névsora - szerződéssel 9 fő: A. csúcsszakértők 4 fő): 

dr. Zonda Tamás PhD pszichiáter főorvos



Dankó Dávid - Budapesti Corvinus Egyetem Vezetéstudományi Intézet Kutatásvezető,



prof. dr. Székács Béla,

Semmelweisz Egyetem ,a Magyar

Gerontológiai és Geriátriai Társaság elnöke 

dr. habil Gulácsi László - Budapesti Corvinus Egyetem

B. szakértők (5 fő): 

szenvedélybetegek ellátása: Petrichné Veres Sarolta,



fogyatékkal élők ellátása: Mezeiné Sánta Klára, Pordán Ákos,



idősek ellátása: Csoó Lászlóné,



pszichiátriai betegek ellátása: Marketti Judit

234

HGCS3 FINANSZÍROZÁSI MODELLKÍSÉRLET

Recommend Documents