2006. november
HÉZAG NÉLKÜL
2006. november VIII. évfolyam 11. szám
Egyeztettünk… Mottó: Attól még senki sem lett szegényebb, hogy beleadott mindent.
2006. november 16.-án a Mozdonyvezetõk Szakszervezete (MOSZ) és a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete (PVDSz) vezetõ tisztségviselõi egyeztettek. Az egyeztetésen a felek az év végi tárgyalások keretén belüli bér és kollektív szerzõdéskötés lehetõségeit vitatták meg és megállapodtak abban is, hogy az egymás közötti egyeztetéseket az év vége közeledtével folyamatossá teszik, valamint kísérletet tesznek a többi szakszervezet bevonására is. A reprezentatív szakszervezetek közül egyedül a VDSZSZ – a külön felkérés ellenére! – sem csatlakozott ahhoz a szakszervezeti összefogáshoz, amelynek következtében az alábbi levél született meg és lett elküldve a MÁV vezetõinek:
Tisztelt Vezetõ Urak! Az év elsõ harmadában intenzív tárgyalások folytak a 2007. január 1tõl határozatlan idõre szóló Kollektív Szerzõdésrõl valamint egy vállalati foglalkoztatás-, és jövedelempolitikát középtávon (2007-2010) meghatározó megállapodás lehetséges tartalmáról és megkötésének lehetõségérõl.
A tárgyalásokat a parlamenti választások, az új kormány megalakítása majd a kormányprogram kialakítása, a társaság élén esetleg bekövetkezõ vezetõ váltásokra várakozás - részben indokolható módon – megakasztották.
Tisztelt Vezetõ Urak! Lassan fél éve nincsenek érdemi tárgyalások a társaság és benne a vasutasság jövõjét meghatározó tervekrõl, érdemi folyamatokról és a 2007. évrõl. Kollektív Szerzõdésünk december 31én lejár, az ország gazdasági állapotáról, a munkavállalók helyzetét rövidtávon befolyásoló körülmények alakulásáról aggasztó hírek érkeznek.
Nem várhatunk tovább! Az aláíró szervezetek arra szólítjuk fel a MÁV ZRt. felelõs vezetõit, hogy a Vasúti Érdekegyeztetõ Tanács keretében – a szükséges adatok rendelkezésre bocsátása mellett - haladéktalanul (még október hónapban) kezdeményezzenek tárgyalásokat a vasutas munkavállalók 2007. évi foglalkoztatásáról, a jövõ évi béremelésrõl, a munka díjazásával kapcsolatos szabá-
A fenti levelet az aláíró felek továbbították a tulajdonosi jogokat gyakorló szaktárca miniszterének is: Gazd. és Közlekedési Minisztérium Dr Kóka János miniszter részére
szakszervezetek és Ön közötti egyeztetésre, az Ön korábbi kezdeményezésének megfelelõen. Budapest, 2006. október 24.
Tisztelt Miniszter Úr! Szíves tájékoztatásul csatoltan megküldjük a MÁV ZRt. Vezetésének írt levelünket, a bértárgyalások megkezdésérõl. Egyúttal javasoljuk, hogy kerüljön ismét sor a vasutas reprezentatív
Aláírók: Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete Mozdonyvezetõk Szakszervezete Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete Vasutasok Szakszervezete
A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) ezt sem írta alá!
lyok kollektív szerzõdésben történõ rögzítésérõl.
Tisztelt Vezetõ Urak! A vasutasok, tagjaink türelmetlenek! Az érdemi tárgyalások megkezdése önmagában csillapíthatja a feszült várakozást, a biztos jövõkép megnyugtatóan hathat a társaság mûködésére. Amennyiben ezek a tárgyalások nem kezdõdnek idõben, vagy az általunk képviseltek számára elfogadhatatlan eredményre vezetnek, az aláíró szakszervezetek együttesen és határozottan lépnek fel a vasutasok érdekében. Budapest, 2006 október 24. Aláírók: Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete Mozdonyvezetõk Szakszervezete Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete Vasutasok Szakszervezete A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) nem írta alá!
Új vezetõk a MÁV élén A MÁV ZRt. elnöki tisztségét Kamarás Miklós, a vezérigazgatói tisztséget Heinczinger István tölti be – közölte a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) Kommunikációs Fõosztálya. Az így kialakuló új vezetési struktúrában az elnök kiemelt feladata a társaság átalakítása, míg a vezérigazgató a MÁV ZRt. szakmai és operatív irányításáért felelõs. A MÁV ZRt. a saját tõke és a hitelállomány arányának javítására fordítja a 2007. évi költségveté(folytatás a 2. oldalon)
2 (folytatás a 1 oldalról) si tervezetben tõkeemelésre elõirányzott 111,6 milliárd forintot. A GKM számítása szerint a tõkeemelés elsõ ütemére januárban, a második ütemre a kormány döntésétõl, illetve a MÁV üzleti tervétõl függõen kerülne sor. A MÁV szeptember végi adatai szerint a társaság igénybevett hitelállománya 272,4 milliárd forint, ebbõl 153,6 milliárd forint mûködési, 118,8 milliárd forint beruházási hitel. A MÁV hiteleinek mintegy 90 százaléka hosszú lejáratú. A hitelek 80 százalékát állami garanciával vették fel. Októberben 55 milliárd forint összegû hosszú lejáratú forgóeszközpótló hitel felvételérõl írtak alá szerzõdést állami kezesség mellett, továbbá folyamatban van egy 6 milliárd forint összegû folyószámlahitel felvételére irányuló közbeszerzési pályázat. - a szerk -
HÉZAG NÉLKÜL
2006. november
PÉT HÍREK November 17.-én ülésezett a Pályavasúti Érdekegyeztetõ Tanács (PÉT). A munkáltató és a reprezentatív szakszervezetek értékelték az üzletág I-III negyedévi foglalkoztatási céljainak idõarányos teljesítését, valamint a téli forgalom lebonyolításával kapcsolatos hálózati készenlét elveirõl fejtették ki álláspontjukat. Az üzletág szeptember 30.-i záró létszáma (18 053 fõ) 467 fõvel haladta meg a tervezett mértéket (17 586 fõ), melynek elsõdleges oka az elõre eltervezett tevékenység-kihelyezések csúszása. Nem valósult meg a 21-es vonal GYSEV-nek történõ átadása (95 fõ), és csúszik a Záhonyi Területre vonatkozó elképzelések megvalósítása is.
Az elmaradt intézkedések és csúszások eredményezte létszámalakulás és a túlórák számának több, mint 30 százalékos növekedésének eredményeként az üzletágnál idõarányos bértúllépés mutatható ki! A Pályavasúti Üzletág téli „hókészenlétére” az eddigi gyakorlatnak megfelelõen kerül sor. A baleseti készenlét létszámával megegyezõ alapkészenlétet szükség esetén – rendkívüli idõjárás – a munkáltató további munkavállalókkal kiegészítheti. A PVDSz a jogszabályok és az üzletági függelék betartására hívta fel a munkáltató figyelmét. Szentgyörgyi Mihály PML alelnök
AUTONÓMOK 2006 november 10.-én ülésezett az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) Tagszervezeti Tanácsa. A testület a 2007. évre szóló, versenyszférára vonatkozó bérajánlás szempontjait tárgyalta meg és kialakította az országos bértárgyaláson képviselhetõ álláspontot. A tagszervezetek egyetértettek abban, hogy – figyelembe véve a kormányzati megszorító intézkedéseket – nehéz tárgyalások elõtt állunk. A járuléknövelések, a felpörgõ infláció – pusztán a reálkeresetek szinten tartásához is – két számjegyû béremelést indokolnak a munkavállalók körében. Az ASZSZ Tagszervezeti Tanácsa értékelte a korkedvezményes nyugdíj ügyében folytatott tárgyalások eredményeit és meghatározta a további feladatokat.
Egyelõre megmarad a korkedvezményes nyugdíjazás A kormány megszorító intézkedései közül a korkedvezményes nyugdíjazásra vonatkozó szabályok megváltoztatására irányuló elképzelések okozták talán a legnagyobb riadalmat több ezer vasutas munkavállaló körében. Mozdonyvezetõk, egyéb vasúti jármûvezetõk (TVG,UDJ), jegyvizsgálók, kocsirendezõk és tolatásvezetõk részére az egészségre ártalmas munkakörben eltöltött tíz (a nõknek nyolc egészségre ártalmas) év ledolgozása után jár két év korkedvezmény, és minden további öt év egy esztendõnyi többletjogosultságot jelent. Így 35 év munkaviszony korkedvezményre jogosító munkahelyen hét évvel korábbi nyugdíjba menetelt tesz lehetõvé.
A korkedvezményes nyugdíjazás szabályainak és finanszírozásának, a munkakörök jegyzésének megváltoztatása lassan “örökzöld” témája az érdekegyeztetésnek. Ez az a kérdés, amelyben egyforma az érdeke a munkaadóknak és a munkavállalóknak - maradjon a közfinanszírozás -, szemben a kormánnyal. A parttalannak tûnõ vitát a törvényhozók azzal remélték korlátozni, hogy évekkel ezelõtt belefoglalták a tb-törvénybe: a jelenlegi szabályozás 2007-tõl hatályát veszti. Fennállt a veszélye annak, hogy a kormány kivárásra játszik és a korkedvezményes nyugdíjazás egyszerûen kimúlik.
Várhatóan nem ez történik A jövõben a munkáltatók fizetik az egészséget károsító foglalkoztatás költségeit. Közpénzbõl csak 2011-ig fedezik, csökkenõ mértékben a korkedvezményes nyugdíjazás járulékait. A terv szerint a közfinanszírozás helyett megjelenne a “célzott” munkáltatói teherviselés. A változás nem érintené azokat, akik már korkedvezményes munkakörben dolgoznak. Jövõ évtõl azonban a további jogszerzõ idõ feltétele, hogy ezzel szemben járulék álljon. Egyes szakértõi számítások szerint átlagosan 15 százaléknyi többlet-nyugdíjjárulék nyújtana fedezetet a jelenlegi mértékû korkedvezményre. A mértékrõl feltehetõen kemény vita lesz, hiszen a feladat, biztosításmatematikai módszerekkel, annak igazolása, hogy egészségre ártalmas munkahelyen ledolgozott évtizedek mennyivel rövidítik vagy nem rövidítik meg - átlagosan - a nyugdíjban töltött évek számát, és ez felte-
hetõen szakmánként is eltérõ. Az elsõ évben – jövõre – a többletjárulékot még közpénzbõl fedeznék. 2008tól kezdõdõen évi 25 százalékkal mérséklõdne az állami juttatás. A korkedvezményes nyugdíj finanszírozását a központi támogatás csökkenésével párhuzamosan vennék át a munkáltatók. A javaslat négyévnyi átmenettel számol, ez idõ alatt a korkedvezményes munkakörök jegyzéke nem bõvíthetõ. 2011-ig pedig ki kell dolgozni a korkedvezményre jogosító munkakörök jegyzékébe való bekerülés feltételrendszerét, valamint a jegyzékbõl való kikerülés módját. Az engedélyezési eljárás a foglalkozás-egészségügyi hatóság feladata lenne. Az átmenti idõszak alatt is kérhetné a munkáltató, hogy ne kelljen többletjárulékot fizetnie. Ehhez azonban igazolnia kell, hogy megszüntették az egészséget károsító eljárásokat vagy veszélyes munkakörülményeket. A foglalkozás-egészségügyi szervezeten belül létrehozott bizottság dolgozná ki a károsító hatások elbírálási szempontjait, a minõsítés rendjét. Már a közeljövõben elképzelhetõ tehát, hogy azonos munkakörben de más munkáltatóknál dolgozók eltérõ feltételekkel szereznek korkedvezményre jogosultságot. Az új munkaköri jegyzéket 2010 végéig kell kialakítaniuk a szociális partnereknek, amelyrõl azután külön törvény rendelkezne. Az elképzelések szerint ugyanakkor helyi vagy ágazati kollektív szerzõdések alapján a munkáltatók külön szerzõdést is köthetnének a nyugdíjbiztosítóval a korkedvezmény megvásárlására. erobi
2006. november
3
HÉZAG NÉLKÜL
VÉT HÍREK Ez évben igen nehezen kezdõdtek a 2007. évre vonatkozó bértárgyalások a Vasúti Érdekegyeztetõ Tanácsban (VÉT). Pusztán a munkáltató elképzelések megismerése érdekében is nyomást kellett gyakorolni a szakszervezeteknek. A kormány – a munkavállalókat közvetlenül érintõ - megszorító intézkedései szeptember 1-tõl léptek hatályba és októberben már minden vasutas 2,5 százalékkal kevesebb pénzt vitt haza és még csak hír sem volt az ellentételezésekrõl. Az elõzményekhez tartozik, hogy az indokoltan türelmetlen és összefogásra kész (!) szakszervezetek (MOSZ, VSZ, MTSZSZ és természetesen a PVDSz) – lapunk elsõ oldalán idézett levelében – a tárgyalások mielõbbi megkezdése érdekében javaslat megtételére szólították fel a munkáltató vezetõit és a minisztert. A munkáltató kezdetben a felelõsséget elhárította. Alábbiakban idézett, október végi elõterjesztésében azt bizonygatta, hogy nem terheli kötelezettség a kormányzati intézkedések ellentételezésére: „A Konvergencia Program intézkedései közül kiemelendõk a vállalati szférát és lakosságot egyaránt érintõ, a jövedelempolitikára befolyással bíró adó- és járulékalapok kiterjesztése, illetve az adó- és járadékkulcsok emelése. A program hatása 2006-ban viszonylag csekélyebb mértékû lesz, teljes súllyal 2007-ben bontakozik ki.” A program 2006. szeptember 1-jén életbe lépett elemei: Munkavállalókat terhelõ járulékok
Munkáltatót vagy munkavállalót érintõ személyi jövedelemadó Természetbeni juttatásokra vonatkozó adómérték 44%-ról 54%-ra emelkedett.
Kompenzációs megállapodások a MÁV ZRt. és a szakszervezetek között A teljesség és pontosság igényét szem elõtt tartva megvizsgáltuk a szakszervezetek és a MÁV ZRt. által aláírt, a jövedelempolitikát és a 2006. évi bérintézkedéseket érintõ megállapodásokat, hogy milyen szempontok alapján kell a munkáltatónak eljárni a bérezés kérdéskörében. Az alábbiakban két hatályos megállapodásra hivatkozunk: 1. 2003–2006. évekre szóló együttmûködési megállapodás a MÁV Rt. munkavállalóinak foglalkoztatásáról és bérezésérõl „A munkavállalók éves keresetnövelésének mértéke legalább megegyezik az Országos Érdekegyeztetõ Tanács által ajánlott reálbér vagy bruttó átlagbér növelési sáv középértékével. Amennyiben az Országos Érdekegyeztetõ Tanács a reálbér vagy bruttó átlagbér növelésére egy értéket jelöl meg, akkor legalább ezt az értéket kell figyelembe venni. Az Országos Érdekegyeztetõ Tanácsban történõ megegyezés hiányában a reálbér vagy bruttó átlagbér növekedés mértékérõl a felek az éves bérmegállapodásban állapodnak meg. A bérnövekedésre vonatkozó megállapodáskor a felek figyelembe veszik az Európai Unióhoz való csatlakozás igényelte bérfelzárkóztatási elvárásokat, és a versenyszférában kialakult bérnövekedést.
A felek évente bérmegállapodásban rögzítik a béremelés mértékét, és a bérpolitikai intézkedések végrehajtásának módját.” 2. Megállapodás a 2006. évi bérintézkedések végrehajtásáról „A 2006. évi bérfejlesztés mértéke: 5,0+1,5%, mely tartalmazza:
• az Országos Érdekegyeztetõ Tanács – a várható éves infláció alapján, az SZJA törvény változásai, illetve az ÁFA kulcsok csökkenése mellett – prognosztizált bruttó átlagbér növelési ajánlatát (4,5%), • az EU-hoz történõ csatlakozás igényelte bérfelzárkóztatási elvárásokat (0,5%), továbbá a négyéves együttmûködési megállapodásban vállalt teljesítményösztönzési rendszer kompenzációs kimenetének forrását (1,5%).”
KITEKINTÉS a magyarországi vállalatok reakciója a kormányzati intézkedésekre A MÁV ZRt. 2006-ban részt vett abban a jövedelemszint felmérésben, melyet a HAY Group tanácsadó végzett 274 magyarországi vállalat körében. A kutatásban résztvevõ, a magyar bérpiacot leginkább meghatározó vállalatok körében a meghirdetett gazdasági változások hatása a következõ: • A cégek mindössze egyötöde tervezi kompenzálni a nettó bérkiesést, közülük csupán 30% pótolná teljes mértékben, a többiek csak bizonyos mértékben (10-70%) a jövedelemcsökkenést. • A vállalatok többsége csak a következõ béremelés idõpontjára tervezi a kompenzáció beépítését, kisebb hányaduk pedig 2007. január 1-tõl.
ELEMZÉS: A következõkben bemutatjuk a MÁV ZRt.-t jellemzõ bérköltség és az átlagkereset 2006. évi alakulását, valamint a bérszínvonal, az inflációs várakozás és a Konvergencia Program együttes hatásaként jelentkezõ reálbér változást. 1. A 2006. évi (I-XII. havi) bérköltség alakulása A 2006. évi I-VIII. havi várható adatok alapján 2006. év végére a tervezetthez (81.044 millió forint) képest 756 millió forint túllépés várható bérköltségben. 2. Az átlagkereset alakulása, illetve a bérszínvonal változás és a makrogazdasági mutatók együttes hatása (folytatás a 4 oldalon)
4 Míg az OÉT 4-5 %-os bruttó keresetnövekedési ajánlásával szemben az éves bérnövekedés a versenyszférában 7-8 %-os lesz, addig a MÁV ZRt.-nél a MÁV CARGO ZRt. adatai nélkül a teljes munkaidõben foglalkoztatottak bérszínvonala 2006. év végére várhatóan 10,4%-kal emelkedik a 2005. évi értékekhez képest.
HÉZAG NÉLKÜL 2. A 10,4% bérszínvonal növekedés és a makrogazdasági mutatók együttes hatásaként kialakuló változások eredményeként 2005. évhez képest még így is összességben 5,8%-os reálbér növekedés valósul meg. 3. A bérköltség 2006. évi túllépésébõl látható, hogy a MÁV ZRt.-nél nincs fedezet a konvergencia program hatásának kompenzálására.”
A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezetének VÉT ülésen kifejtett véleménye az alábbi elemeket tartalmazta: A 2006. évi tervezettet meghaladó átlagkereset alapvetõ okait a foglalkoztatásban bekövetkezett változásoknak tudjuk be. Ennek meghatározó elemei: • egy fõre jutó túlóra alap+pótlék növekedés, • egy fõre jutó mûszakpótlék növekedés, • egy fõre jutó készenléti díjnövekedés. A reálkereset emelkedést mérséklõ infláció és konvergencia program hatásának eredõjeként 2006-ban így 5,8%-os reálbér növekedést prognosztizálhatunk.
*2,5%-os járuléknövekedés 2006-ra évesítve
4. SZJA 44 % -54 % A MÁV ZRt. munkavállalóira vonatkozóan ennek kihatása elsõsorban a VBKJ elemek nettó értékénél jelentkezne az adóköteles elemek szorzószámainak emelésével. A munkáltató (Humánpolitikai vezérigazgató-helyettes) augusztus 15-én azonban 2006. évre átvállalta az adókulcs 10 %-os emelkedése miatti adóterhet, azaz a MÁV ZRt. 2006. december végéig változatlan feltételekkel mûködteti a VBKJ rendszert.
KÖVETKEZTETÉS: 1. A hivatkozott megállapodások nem tartalmaznak a MÁV ZRt.re, mint munkáltatóra vonatkozó, elõre rögzített kötelezettséget a váratlan kormányzati intézkedések hatását kompenzáló jövedelempolitikai program kidolgozására.
1. A munkáltató elõterjesztése pontosan idézi az aktuális kormányzati intézkedések 2006. szeptember 1. és december 31. közötti idõszakra vonatkozó elemeit, a munkavállalókat érintõ jövedelem elvonásokat. Nem beszél azonban a 2007. január 1-tõl – várhatóan – bekövetkezõ, újabb tehernövekedésrõl. A járuléknövekedések százalékos mértékének rögzítése mellett elhallgatja, hogy mindez a jellemzõ vasúti nettó keresetek vonatkozásában azonnali 3-6.000,-Ft havi kereset csökkenést okoz. Mindez – figyelmen kívül hagyva az áremeléseket – 12-24.000,-Ft jövedelem csökkenést okoz a 2006. év végéig. 2. A MÁV ZRt. és a szakszervezetek közötti megállapodások valóban nem tartalmaznak a jelenlegi helyzetre vonatkozó, normatív kitételt. Pozitív értelmezési lehetõséget jelent azonban a versenyszférára vonatkozó OÉT ajánlás (4-5 %) és a tényleges növekedés (7-8 %) közötti különbség várható mértéke és a bérfelzárkóztatási vállalások teljesítése. Mindezek mellett bizonyos – elsõsorban az alapbér pozíciók javítása tekintetében jelentkezõ – mozgásteret biztosít a novemberi bérekkel együtt kifizetni tervezett 1,5 százalék is. Ebben a vonatkozásban továbbra is mérlegelendõnek tekintjük a tárgyév június 28-án kelt, a teljesítményösztönzõ elõrehozott alapbéresítésére vonatkozó javaslatunkat. 3. Hasznos információnak tekintjük a HAY Group által készített kutatás eredményének közzétételét. Ezzel kapcsolatos hiányérzetünk abban a tekintetben van, hogy éppen a felmérésben résztvevõ MÁV ZRt válaszát nem ismerjük, pedig az elõterjesztés éppen ebben a tárgykörben íródott.
2006. november
4. Az elõterjesztés elemzés fejezete meglehetõsen elnagyolt. Bár a 10 százalék körüli 2006-os átlagkereset növekedést saját elemzéseink is alátámasztják, ebben meghatározó - de általunk adatok híján nem számszerûsíthetõ – tényezõnek a különféle (bázis és tény idõszakban egyaránt bekövetkezõ) szervezeti mozgások okozta létszám változást tekintjük. Ebben a tekintetben fontos és alapvetõ információ lenne a technikai bérszínvonal növekedés számszerûsítése. Az elemzésben okként megjelenõ tényezõk (fajlagos pótléknövekedések) álláspontunk szerint erre vezethetõk vissza, így inkább tekinthetõk következménynek, mint oknak. A társaság összlétszámán belül növekedett ugyanis a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatottak aránya. Ami a vasutas munkavállalók reálpozícióját illeti – már amennyiben a rögzített módon ez egyáltalán számszerûsíthetõ – óvakodni kellene a számszerûsítéstõl. A reálbér index ugyanis a nettó nominális bérindex és az árindex hányadosaként értelmezhetõ. A vasutasok reálkereset növekedésének meghatározásához minimum ismerni kellene a fogyasztásukra jellemzõ éves várható árnövekedés mértékét. Ami pedig a bérköltség terv várható túllépését illeti, annak mértéke akár számítási hibaként is értelmezhetõ. (egy százalék alatti) 5. Az elõterjesztés következtetése, hogy a MÁV ZRt. nem számol azonnali kompenzációval. Erre vonatkozóan azt tekintjük megalapozottnak, hogy erre valóban nem kötelezi elõzetes megállapodás, valamint, hogy a jelenlegi tervekben erre vonatkozóan fedezettel nem rendelkezik. Tény azonban, hogy a munkavállalók – akik ma még kevéssé érzékelik a megszorító intézkedések hatását – elõbb-utóbb elégedetlenek lesznek jövedelmi helyzetük romlásával, ezért a kompenzációra igényt fognak formálni. Ennek realizálására a 2007. január 1-i bérfejlesztés idõpontja látszik alkalmasnak, ezért az erre vonatkozó tárgyalások mielõbbi megkezdése különösen indokolt. Érveink meggyõzõen hatottak… …és a MÁV ZRt – november 14én - megtette elsõ ajánlatát a 2007.évi bérpolitikai intézkedésekre.
2006. november A munkáltató 2007. évre vonatkozó elképzelései: 1. Munkakörök, besorolási rendszer és a munkaerõ-piaci pozíció erõsítése A munkaerõ-piaci pozíció erõsítése és a munkaerõ-szerkezet javítása érdekében: • összetettebb munkakörök kialakítása egy ún. munkakör-racionalizálási program keretében, • a munkaerõ-piaci pótlék bevezetése, • teljesítményösztönzõ juttatási rendszer kiterjesztése egyes kiemelt vagy magasabb kategóriájú munkakörökben. Mindezek támogatására 400 millió forint elkülönítése
5
HÉZAG NÉLKÜL 4. Bérfejlesztés MÉRTÉKE: o 6-8 MMK-ba tartozó munkavállalók esetében: 6,0% o További MMK-kban: 5,5% MÓDJA: o Alanyi jogú bérfejlesztés: 613 MMK-ba tartozó munkavállalóknál 2%, a többi differenciálással. o Csak differenciált bérfejlesztés: a 14 és afeletti MMK-ban 5. Munkaidõ megváltása Annak érdekében, hogy • A MÁV ZRt. a bérek vonatkozásában erõsítse munkaerõ-piaci helyzetét, és
• növelje mûködésének hatékonyságát minden munkaköri csoportra 40 órás munkahét bevezetését javasoljuk. A munkaidõ-növekedés megváltására az alábbi bérfejlesztési mértéket tervezzük: Vontatási utazók: 7,1% Vonatkísérõk: 6,1% Többi munkakör: 5,2% 6.
Béren kívüli juttatások:
• VBKJ éves keretösszegének 6,2%-kal történõ növelése, • az egy fõre jutó éves segélykeret, illetve a kitüntetések, jutalmak keretösszegének emelése 5,5%-kal.
JAVASLATOK ÖSSZEGZÉSE:
2. Alapbéresítés, pótlékok rendezése • A teljesítményösztönzõ juttatásban részesülõ munkavállalói körben egységesen 1,5%-os mértékû alapbéresítés; • Az ösztönzõ hatással nem rendelkezõ pótlékok alapbéresítése o a csoport vezetésével megbízottak számára havi rendszerességgel folyósított fix és %-os csoportvezetõi pótlék alapbéresítéssel történõ megszüntetése; o a 7, 12 és12,5%-os mértékû mûszakpótlékok egységesítése; o Véradási átalány, TVG figyelõi pótlék, és egyéb jutalék címén kifizetett pótlékok felülvizsgálata. Az alapbéresítés az alapbértõl függõ pótlékok figyelembe vételével történik. 3. Bérsávok • Bérsávok minimum és maximum értékei a bértárgyalások végén kerülnek meghatározásra. • Pályakezdõ diplomás minimálbér összege: 5,5%-os emelésnek megfelelõen 180.000 és 190.000 Ft/fõ. • Ösztönözzük a munkaköri elõrelépést azonos MMK-n belül új, összetettebb munkakörök kialakításával, amelyhez az adott bérsávon belül több munkakörtõl függõ bérminimum meghatározására kerülhet sor üzletági megállapodásokban.
*Az alapbéresítés az alapbértõl függõ pótlékok figyelembe vételével történik
A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete a munkáltatói javaslattal kapcsolatos elsõ megállapításait az alábbiak szerint összegezte. • Érzékelhetõ a munkáltató törekvése a bérfelzárkóztatás folytatására, az átlagosnál magasabb béremelésre és ezzel egyetértünk. • Az átlagosnál magasabb béremelés elérését a munkaidõ növelésével látja a munkáltató megvalósíthatónak, ami vadonatúj felvetés. Tény, hogy a 37 órás munkahét vasúti megvalósítása a vasutas érdekvédelem egyedül álló eredménye. Kérdés, hogy a vasutasság mekkora többlet béremelésért lenne hajlandó errõl lemondani. A PVDSz szerint errõl magukat a vasutasokat kell megkérdezni. Szakszervezetünk azonban már az elsõ körben felhívta a figyelmet arra, hogy a 40 órás munkahét visszaállításához - matematikailag – 9,6 százalékos többlet béremelés tartozik. • A tárgyalásokat ki kell terjeszteni a Kollektív Szerzõdésre és különösen a foglalkoztatási feltételekre, mert a munkaidõ növelésre vonatkozó elképzeléseknek munkaerõ-gazdálkodási összefüggései nyilvánvalóak. Szakszervezetünk az ezzel kapcsolatos döntéshozatalra december 7.-re összehívta a közgyûlését. Enzsöl Róbert érdekvédelmi alelnök
6
HÉZAG NÉLKÜL
2006. november
Vasútegészségügy azaz támadás az önálló, elkülönült és egységes vasútegészségügy ellen
hu.morzsák – A házasság a kísérlet arra, hogy megoldjuk a nem létezõ problémákat – A munka az az ár, amit a fizetésedért adsz – Az igazság vak, ráadásul ezt is csak Õ látja – A férfi akkor is hibás, ha a nõ lépi túl a mértéket – A flört a szerelem vízfestménye – A remény a jövõbe vetett bizalom – Lehet, hogy a nõk erénye csupán csak a vérmérsékletük dolga? JFK
Kormányzati elképzelések szerint 2007-tõl összevonnák fekvõbeteg ellátó intézményeit, megszüntetnék a Budai MÁV Kórházat és jelentõs mértékben csökkentenék az aktív ágyak számát. Az átalakítás során a MÁV Kórház gyakorlatilag megszûnne és a Honvéd Kórházzal összevonva egy központi kormányzati egyesített intézmény részeként funkcionálna a jövõben. A koncepció kialakítói elképzeléseikrõl elfelejtettek az ellátottakat és ellátókat egyaránt képviselõ vasutas szakszervezetekkel egyeztetni, véleményüket kikérni. A vasutas szakszervezetek a tájékoztatást nem tekintik elegendõnek ezért az egyeztetésre az alábbiakban közölt levélben szólították fel a miniszterelnököt, az egészségügyi minisztert és a tulajdonosi jogokat gyakorló, közlekedési tárca vezetõjét: Dr. Molnár Lajos miniszter
A hó-nap bölcsessége Ha a sors becsuk elõtted egy ajtót, egész biztos lehetsz abban, hogy nyit helyette egy másikat.
PÉNZÜGYI TANÁCSADÁS! • lakás vásárlás, felújítás, bõvítés, korszerûsítés • lakáscélú állami támogatás a család minden tagjának • lakásbiztosítás • személyi hitel • pénzügyi befektetések
Hogy melyik bankot válaszd?
Nos a tanácsadás ingyenes, mivel nincs közvetítõ és sikerdíj! Segít a „személyi bankárod”, csak hívnod kell:
SZIKLÁSI VINCE 06-30/430-8360
Egészségügyi Minisztérium BUDAPEST Tisztelt Miniszter Úr! Tájékoztatjuk a Tisztelt Miniszter urat arról, hogy a 18961-2/2006-01 00EGH 2006. október 30-án kelt levelét, melyben a vasútegészségügy átalakítására vonatkozó egyeztetésrõl konkrét idõpont megjelölése nélkül tesz említést, 2006. november 8-án megkaptuk. A sajtóból nyert információk alapján tudomásunkra jutott, hogy a Kormány 2006. november 15-én tárgyalja az egészségügy átalakításával összefüggésben a vasútegészségügy fekvõbeteg ellátó intézményeinek összevonását, megszüntetését, illetve az aktív ágyak számának csökkentését. Az általunk elérhetõ információk szerint sajnálatos módon nem került figyelembe vételre: • A vasúti közlekedésrõl szóló 2005. évi CLXXXIII. sz. tv. 68. § /4/ bekezdése; • A 16/1994. sz. KHVM sz. rendelet; • A vasutasság anyagi- és erkölcsi áldozatvállalása az intézmények fennállása óta; • A veszélyes vasútüzem által elõidézett nagyobb arányú megbetegedések gyakorisága.
A 2118/2006./VI.30./kormányhatározat 6 j. pontjában foglalt átalakítással kapcsolatban többször kezdeményeztünk tárgyalásokat. Az egyeztetés helyett kizárólag tájékoztatókra került sor. A tájékoztatókon írásos anyag hiányában érdemi egyeztetés nem történt. Az érintett szakszervezetek konkrét javaslatokkal készülnek az érdemi egyeztetésre. Kérjük, hogy írásos anyag átadása mellett a kormánydöntés elõtt érdemi egyeztetés lehetõségét biztosítani szíveskedjen. Felhívjuk a Tisztelt Miniszter úr figyelmét arra, hogy az érdemi egyeztetés elmaradása esetén nem tudjuk elkerülni a nyilvánossághoz való fordulást, illetve a jogi út igénybevételét. Budapest, 2006. november 13. Tisztelettel: Dr. Várady Zoltán Vasutegészségügyi Dolgozók Szakszervezete Járási Ferenc Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete Gaskó István Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete Simon Dezsõ Vasutasok Szakszervezete Viziné Bercsényi Gizella Liga, VDSZSZ Szövetség MÁV Kórház ÖSZ
A hó-nap vicce Két öreg beszélget: – Te igaz, hogy most fogjátok ünnepelni a 50. házassági évfordulótokat? – Igen! – Hogy sikerült ezt elérni? – Hát úgy, hogy a 25. évfordulóra elvittem az asszonyt az Alpokba egy szép faházba, és közösen eltöltöttünk egy gyönyörû hétvégét. – És most? – És most, megyek érte!
2006. november
7
HÉZAG NÉLKÜL
A „nép ügyvédje”! Lapunk elõzõ számában már ismertettük a „nép ügyvédje” által biztosított jogi segítségnyújtás általános feltételeit. A minél szélesebb körû tájékoztatás, tájékozódás érdekében ebben az újságcikkben a bíróságokon, önkormányzatoknál, valamint az Igazságügyi Minisztériumnál mûködtetett ingyenes ügyfélszolgálatokat, tanácsadásokat mutatjuk be, valamint ezek igénybevételének feltételeirõl adunk tájékoztatást.
Bíróságok: A bírósági ügy iratait a bíróságokon mûködõ ügyfélszolgálati irodák kezelik, melyeket az irodavezetõk vezetnek. Az iroda minden munkanap ügyfélfogadást tart az ügyfelek részére, a bíróság elnöke által meghatározott idõszakban. A ügyfélfogadásról a bíróságokon hozzáférhetõ helyen tájékoztató táblát kell kifüggeszteni. A táblán tájékoztatni kell az ügyfeleket arról, hogy hol és mikor adhatják elõ kérelmeiket, panaszaikat, felvilágosításért mikor, hova fordulhatnak, a beadványt ki, mikor és melyik helyiségben jogosult átvenni, továbbá, hogy a beadvány a bíróságokon levõ gyûjtõszekrényben is elhelyezhetõ. Ha a jogi képviselet nem kötelezõ az adott peres eljárásban, akkor a jogi képviselõ nélkül eljáró fél a kérelmét, beadványát szóban is elõadhatja a bíróságokon a bíróság elnöke által erre a célra meghatározott ügyfélfogadási idõben, minimum hetente egy munkanapon. A kijelölt bíró, bírósági titkár vagy bírósági fogalmazó a kérelmet, beadványt jegyzõkönyvbe foglalja. A jegyzõkönyv az ügy alapos és gyors elintézését elõsegítõ valamennyi adatot tartalmazza. A „nép ügyvédje” a polgári eljárásokban: A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény ide vonatkozó II. fejezet 11-16.§-ai csak 2008. január 1-én lépnek hatályba. Az állam a jogi segítségnyújtás keretében a törvényben meghatározott polgári peres és nemperes (lapunk elõzõ számának 6. oldalán megtalálható ezen nemperes támogatási formák felsorolása) eljárásokban az alperes, a beavatkozó (perbehívott), a kérelmezõ és a kérelmezett fél részére a következõ támogatást nyújtja:
a) teljes vagy részleges költségmentesség; b) teljes vagy részleges költségfeljegyzési jog; c) pártfogó ügyvédi képviselet. A költségmentesség és a költségfeljegyzési jog a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben (a továbbiakban Pp.) meghatározott kedvezményeket jeleni a fél számára. Költségmentesség esetén a per során felmerült költségeket (így a jogi segítõ tevékenységének ellenértékét is) az állam teljes mértékben átvállalja a féltõl. Költségfeljegyzési jog esetén az állam csak megelõlegezi a fél helyett a per során felmerült költségeket és azt a félnek utóbb meg kell térítenie az állam számára. A támogatásban részesíthetõek köre ugyanaz, mint a peren kívüli támogatások esetén (tehát: magyar állampolgár stb.) • Költségmentességre az a fél jogosult, akinek nettó jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimumot, és vagyon nincs; • Költségfeljegyzési jogra az a fél jogosult, akinek a jövedelme nem haladja meg a minimálbér 43%-át, és vagyona nincs; • A pártfogó ügyvédi képviselet joga azt a költségmentességben vagy költségfeljegyzési jogban részesült személyt illeti meg; a) aki jogban járatlansága folytán személyesen eljárva nem lenne képes a perben érdekeit eredményesen képviselni, vagy b) akinek a perében a jogi képviselet kötelezõ. A támogatás engedélyezését a fél a bírósági tárgyalás berekesztéséig, vagy a nemperes eljárás befejezéséig kérheti. A kérelmet a már említett nyomtatványon a megyei (fõvárosi) hivatalhoz kell benyújtani. Amennyiben a fél költségfeljegyzési jogban részesült és a pert elvesztette, akkor a megyei hivatal pervesztesége arányában kötelezi határozatában az elõlegezett költség visszafizetésére, ha bíróság ennek kötelezettségét jogerõs határozatban megállapította. Ha viszont a pert megnyerte, akkor a megyei hivatal a perköltség viselésére köteles ellenfelét kötelezi az elõleg megfizetésére. Büntetõeljárásokban nyújtott támogatások a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény ide vo-
natkozó III. fejezet 17-20.§-ai alapján csak 2008. január 1-én lépnek hatályba. a) személyes költségmentesség a pótmagánvádló részére; b) pártfogó ügyvédi képviselet a sértett, a magánvádló, a magánfél és az egyéb érdekeltek, valamint a pótmagánvádló részére. A kérelmet a büntetéseljárás bármely szakaszában elõ lehet terjeszteni a megyei hivatalnál. A támogatás engedélyezése nem hat vissza a büntetõeljárás megindulására. Egyebekben az eljárás ugyanúgy zajlik, mint a polgári eljárásban.
Önkormányzatok: Az önkormányzatok mellett mûködõ polgármesteri hivatalokban az ügyfelek rendszerint jogi képviselõ nélkül vesznek részt a különbözõ közigazgatási eljárásokban. Ez eleve hátrányos helyzetbe hozza õket, hiszen a közigazgatási anyagi- és eljárásjog bonyolult és szerteágazó, ezért az ügyféltõl nem várható el, hogy tisztában legyen az összes közigazgatási szakterület joganyagával. Ezért a közigazgatási hatóság az ügyfél és az eljárás más résztvevõje számára köteles biztosítani, hogy jogairól és kötelezettségeirõl tudomást szerezzenek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a közigazgatási hatóság tagja (jegyzõ, ügyintézõ) a jogi képviselõ nélkül eljáró ügyfelet tájékoztatja az ügyre irányadó jogszabály rendelkezéseirõl, az õt megilletõ jogokról és az õt terhelõ kötelezettségekrõl, illetve a kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményérõl, továbbá a jogi segítségnyújtás igénybevételének feltételeirõl. A „nép ügyvédje” peren kívüli jogintézményét ebben az esetben is igénybe lehet venni. A hatósági jogi tájékoztatási kötelezettség szempontjából különbséget tesz a közigazgatási törvény az ügyfelek szempontjából attól függõen, hogy van-e jogi képviselõjük vagy nincs. A közigazgatási hatóság az ügyfeleknek és képviselõiknek, valamint más érdekelteknek biztosítja az iratbetekintési jogot, jogszabályban meghatározott esetekben közmeghallgatást tart és döntését az ügyfelekkel közli. A képviselõ-testület évente legalább egyszer, elõre meghirdetett (folytatás a 8 oldalon)
8 (folytatás a 7 oldalról) közmeghallgatást kell, hogy tartson, amelyen a választópolgárok, az állampolgári közösségek és a helyben érdekelt szervezetek képviselõi közérdekû kérdést és javaslatot tehetnek a képviselõ-testületnek. A testület elõtt kifejtett közérdekû javaslatáról a képviselõ-testület általában nem nyomban dönt, hanem annak megvizsgálását kiadja szerveinek.
Igazságügyi Minisztérium: Az Igazságügyi Minisztérium tizenkét vidéki ügyfélszolgálati irodát mûködtet. Az ügyfélszolgálatok heti három, vagy egyszeri hat óra idõtartamban nyújtanak ingyenes jogi tanácsot, illetve felvilágosítást a rászoruló ügyfelek részére. Az állampolgárokat közvetlenül érintõ ügyekben tájékoztatást adnak az eljárásra jogosult szervekrõl, az ügyintézés menetérõl, a jogszabályok tartalmáról. Segítséget nyújtanak továbbá a bonyolult nyelvezetû hatósági határozatok, bírósági ítéletek megértéséhez, a jogorvoslatok benyújtásának mérlegeléséhez, és bármely vitás ügy célszerû elintézéséhez. Az ügyfélszolgálatok tevékenysége azonban nem terjed ki beadványok szerkesztésére és jogi képviselet ellátására. További általános információ az
[email protected] honlapon megtalálható. Az Igazságügyi Minisztérium Antidiszkriminációs Roma ügyfélszolgálati hálózatot is mûködtet. A hálózat célja egy olyan jogsegélyszolgálat kialakítása, ami kifejezetten azokra az ügyekre terjed ki, amelyekben az ügyfelet cigány származása miatt érte jogsérelem. Az e körben eljáró ügyvédi megbízás kiterjed jogi tanácsadásra, antidiszkriminációs ügyben perindításra, bíróság elõtti képviseletre. Az ügyvéd az ügyet saját szakmai meggyõzõdésének megfelelõen látja el, megtéve valamennyi szükséges jogi lépést. Az ügyvéd a szolgáltatást ingyenesen nyújtja, azaz az ügyféltõl semmilyen juttatást nem fogadhat el. A hálózat mûködtetésének és a perindításoknak a költségeit az Igazságügyi Minisztérium vállalja. frandy
2006. november
HÉZAG NÉLKÜL
Hogy miért a
PÖKKÖP? A 2007-es évre tervezett jogszabályváltozások értelmében, bizonyos szolgáltatásokat az önsegélyezõ pénztárak kizárólag a közös, szolidaritási alapból finanszírozhatnak majd. Ez a változás azokat a pénztárakat érinti igazán hátrányosan, ahol az úgynevezett „közös részt”, tehát a szolidaritási alapot megszüntették. A PÖKKÖP viszont nem ilyen! A szolidaritási alap nélkül mûködõ pénztárak tagjai ugyanis kevesebb pénzt tudnak segélyként igényelni, mint amit befizettek tagdíjként, hiszen a befizetésbõl még levonásra kerülnek a mûködési költségek is. A szolidaritási alappal mûködõ pénztáraknál – mint amilyen a PÖKKÖP – a rászorulók a befizetett tagdíjnál lényegesen több pénzt is felvehetnek segélyként szükség esetén. A PÖKKÖP-nél az öngondoskodás évek óta jól mûködik, hiszen nem csak hirdetjük, de biztosítjuk is. A 2006-os évben október végéig közel 175 millió Ft-ot fizettünk ki tagjainknak segélyként, ráadásul 2006. június hónaptól – a korábbi havi egy utalás helyett – a Pénztár két hetente teljesíti a segély kifizetéseket. Örömmel számolhatunk be arról, hogy a PÖKKÖP a szolgáltatásainak számát a jövõben sem tervezi csökkenteni,
sõt további kedvezményeket szeretne bevezetni. Ilyen például a beiskolázási segély esetében a családi pótlék igazolás megküldésének eltörlése, továbbá 2007tõl a pénztárunk tagjai nem csak a gyermek 18. életévéig, hanem egészen 25 éves koráig lennének jogosultak a beiskolázási és gyermek üdülési segély igénylésére. Természetesen ez a segély a PÖKKÖP-nél, továbbra is a „közös részbõl” kerül kifizetésre, így az, az egyéni részt nem terheli. Az egyéni részbõl igényelhetõ lakhatási támogatás és gyógyszer segély esetében tervezzük, hogy az igényléshez csatolt számla vagy csekk dátuma a jelenlegi 4 hónap helyett, egy évre visszamenõleg elfogadható legyen. Érdemes tehát elgondolkodni továbbá a más pénztárból a PÖKKÖP-be történõ átlépésen is, hiszen a tagdíj mértéke 2007. évben sem fog növekedni, valamint további kedvezményeket is tervez a Pénztár bevezetni – természetesen a törvények változásának függvényében – a 2007-es esztendõre! Tehát válassza jövõre is a VBKJ keretbõl a PÖKKÖP-öt, hiszen a felelõs család- és öngondoskodás kizárólag az ÖN ÉRDEKE! Nagy Miklós IT elnök
Változás a PÖKKÖP-nél!
Egy hét Harkányban!
Az átmeneti házasságkötési segélyt a törvényi szabályozásra való hivatkozással a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) határozatban, 2006. június hónaptól megszüntette (Nem értjük miért!- a szerk.) A PÖKKÖP tagjai részérõl olyan tartalmú kérés fogalmazódott meg, hogy az igényelt segélynemekhez, illetve azok összegéhez minél rövidebb idõn belül hozzájuthassanak. A Pénztár felülvizsgálta az eddigi egy hónapos fizetési gyakorlatát és arról határozott, hogy ez év június hónapjától kéthetes idõtartamra rövidíti a segélykifizetéseket. Ez mindig az adott hónap közepe és vége. Egyben és ezúton is felhívjuk a pénztártagok figyelmét a segélynemek benyújtási határidejének – az esemény megtörténtét követõ kettõ hónap – maradéktalan betartására, mert a jelenlegi törvények, és az alapszabály szerint segélyek csak így fizethetõek ki (kivéve a beiskolázási, lakhatási, és a gyógyszersegély). Nagy Miklós
Tájékoztatjuk az érdeklõdõket, hogy festõi környezetben, a gyógyfürdõtõl 5-6 percnyi járásra, egész éves nyitva tartással, kettõ önellátós apartman igényelhetõ. A nagy apartman 6 fõ részére, míg a kis apartman 4 fõ részére biztosít minden igényt kielégítõ kényelmes elhelyezést egész évben.
A szállás díja: 1500 Ft/fõ/éjszaka Érdeklõdni lehet: Walter Jánosnál a 05+21-64-es vasútüzemi telefonszámon hétfõn, szerdán és pénteken 9-11 óra közötti idõszakban. MÁV-Thermit PVDSz alapszervezet
2006. november
9
HÉZAG NÉLKÜL
OLVASÓI LEVELEK 1.
2.
Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete 1142 Budapest Teleki Blanka u. 15-17 Tisztelt PVDSz! Ha azt nem is akarom, hogy ne lógjon ki a nadrágból a hátsó fertály azt viszont igen, hogy ne fázzon. Bevallom megdöbbentem, amikor felhívtak azzal, hogy a pályás fizikai dolgozók is, akik egész évben a szabadban töltik szinte az egész munkaidejüket, jó lenne ha kapnának télre meleg alsót. Ismét egy olyan dolog, hogy pont azok nem kapnak meg valamit, akiknek leginkább szükséges lenne. Pécsett ezt a problémát sikerült orvosolni. A KSZ Helyi Függelékének módosításával 2006. november 01-tõl a fõpályamesteri szakasz minden fizikai dolgozójának jár 2 db. „hosszú pamut alsó nadrág” 24 hónapos viselési idõvel. Természetesen ahhoz, hogy ez a megállapodás megszülessen szükség volt egy a szakmáját szeretõ, a problémát megértõ PVDSz és hát természetesen munkáltatói vezetésre is. Köszönjük!
Tisztelt Cím! Járok a világban, és azon gondolkodom, hogyan lehetne a saját és a családom életét jobbá és (ez a fontos!) biztonságosabbá tenni. Miközben ezen töprengtem a szolgálatom közben (és ez vasútyi!) a kezembe akadt a PVDSz „Nyílt vonalhézag nélkül” címû, elnevezésû, és általunk keresett újságja. Nosza rajta mondom, és olvasom. Elhûlve nézem (miközben azt hittem már kiolvastam!) az utolsó oldalon megjelenõ hirdetést! Biztosítás! Milyen? Élet és baleset! Ja meg az infarktus, stb. Ezt nem hiszem el! Milliós tételek, havi 600-800 Ft-ért, ráadásul mindez napi 20-30 Ft-ért. Ilyen a mesében sincs. Mondom. Tehát nem pénzt, hanem tagságot kérnek! Nem hiszem el! Máshol, más szakszervezetekben a tagdíj a bruttó bér 1%-a és nem is biztosít. Itt viszont „legfeljebb” az alapbér 0,5%-a a szakmai érdekvédelem, és be is biztosítom magunkat! Hát nem röhej? Én mindenesetre a szakszervezetbe és a biztosításba is beléptem!
név és cím a szerkesztõségben
név és cím a szerkesztõségben
Közlemény Mottó: „Abból élünk, amit kapunk, de az éltet minket, amit adunk.”
Az „Alapítvány a Pályavasutasokért” (Budapest, Teleki Blanka u. 15.17., adószám: 18172825-1-42) ezúton értesíti az adományozókat, a személyi jövedelem meghatározott részének (1 %) az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló többször módosított 1996. évi CXXVI. Törvény 6§ (3) bekezdésében elõírtak értelmében a 2004. évi felajánlásból az Alapítvány 2005.évben 400.785.-Ft azaz négyszázezer-hétszáznyolcvanöt forintot kapott, amelyet tisztelettel megköszön. Az Alapítvány a teljes összeget – a rendelkezésre bocsátást követõen – az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került pályavasutasok segélyezésére fordította. A pályavasúti alapítvány támogatását minden munkavállalónak ezúton is köszönjük! Budapest, 2006. október 27. az Alapítvány Kuratóriuma
3. PÖKKÖP 3000 Hatvan Gárdonyi G u. 2. Tisztelt Elnök Úr! Negyedik éve vagyok tagja a PÖKKÖP pénztárnak. Kollégáimmal együtt azért választottam ezt a pénztárat, mert úgy láttam, hogy ennél a pénztárnál a munkatársak a pénztártagokért vannak és nem fordítva, itt a vezetés becsületes emberekbõl áll és amilyen szolgáltatásokat meghirdetnek, azokat teljesítik is! Az idei évben 3 hónapig betegállományba kényszerültem, ezalatt közel 60.000 Ft-ot tudtam igényelni a pénztártól. Az 50 %-os munkaképesség csökkenésem miatt további 120.000 Ft-ot utalt át a pénztár, hogy ezzel is segítse régi és hûséges pénztártagságomat. Ezúton szeretném megköszönni a gyors és korrekt segítséget és további jó egészséget kívánok minden PÖKKÖP munkatársnak! név és cím a szerkesztõégben
MÁV Kft.-k házatáján BSS 2000 Kft MÁV ZRt-tõl tevékenység kihelyezés folytán a BSS 2000 Kft.-hez kikerült villamos felsõvezeték karbantartást végzõ munkavállalókra érvényes MÁV Kollektív Szerzõdés hatálya 2006.december 31.-én lejár. A BSS 2000 Kft. – a tevékenység kihelyezésben érintett Kft-khez képest egyedülálló módon – 2006.november 09.-én szakszervezetünknek átnyújtotta 2007. évi Kollektív Szerzõdés módosítási javaslatát. A PVDSz a tervezetet az érintettek bevonásával szakértõi szinten értékeli, és a kialakított véleményét írásban juttatja el a BSS 2000 Kft. részére. A fentiekbõl látszik, hogy a cégvezetés felelõsséget érez a munkavállalók iránt és törekszik az érin-
tett (VSZ, PVDSz) szakszervezetekkel való korrekt munkakapcsolat fenntartására. Ez mindenesetre bíztatónak látszik! Majd meglátjuk! Káré István TEB referens
MÁV-Thermit Kft A MÁV-Thermit Kft és a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete (PVDSz) helyi alapszervezete megállapodott abban, hogy a munkavállalók 2007. évben 200 000 Ft-t fordíthatnak a Választható Béren Kívüli Javadalmazás (VBKJ) rendszerében, saját magukra. Gratulálunk! - a szerk -
10
2006. november
HÉZAG NÉLKÜL
Ezt is jól 1. MINDEN PÁLYAVASUTAS FIGYELMÉBE! A munkavállalók részérõl szakszervezetünk felé jelzés érkezett arra vonatkozóan, hogy – az állandó zord idõjárásban munkát végzõ – pályás munkavállalók nem kapnak munkaruházati járandóságként téli melegalsót. Ezzel kapcsolatban a PVDSz pécsi területi képviselõje levélben fordult a munkáltatóhoz. ÍME: PVTK Pécs Üzemeltetési Osztály Pail Miklós alosztályvezetõ Tisztelt Alosztályvezetõ Úr! A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete azzal a kéréssel fordul Önhöz, hogy a pályamesteri szakaszok fizikai dolgozói részére a KSZ módosí-
ELINTÉZTÜK!
tásával a munkaruházati járandóságot a téli melegalsóval kibõvíteni szíveskedjék. Kérésünket az alábbi indokok alapján terjesztjük fel: – A régebben védõeszközként raktári készleten tartott vattás nadrágok már nem állnak rendelkezésre (ezekben történõ munkavégzés nagyon nehézkes volt). – A dolgozók jelenleg munkaruházatként téli nadrágot kapnak, amely csak anyagában, némileg tér el a nyáritól. Bélés nincs benne. – A dolgozók munkaidejüket szinte folyamatosan a szabadban töltik. Javaslatunk a KSZ módosításához: Dolgozónként 2 db téli melegalsó a téli nadrág viselési idejével azonosan és annak kiutalásával párhuzamosan. Elõre is köszönjük a segítségét! Pécs 2006-10-13 Puszpán János területi képviselõ
A VÁLASZ: MEGÁLLAPODÁS a KSZ Helyi függelék 2. sz. mellékletének módosítására Mely létrejött a MÁV ZRt. Pályavasúti Üzletág Területi Központ Pécs Üzemeltetési Osztály Pálya és Mérnöki Létesítmények (munkáltató) és a munkavállalók érdekképviseletét ellátó helyi szervezetek (szakszervezetek között) 2006. október hó 27. napján. A hatályos Kollektív Szerzõdés Helyi Függelékét KSZ 3.§ 4. pontja alapján 2006. november 1-tõl az alábbiak szerint módosítják: KSZ Helyi Függelék Munkaruházati Szabályzatba (2. sz. melléklet) fel kell venni az alábbi ellátást: 7421…04 7421…18 7421…19 7629…01 7642 …01 7342…02 7642…03 7642…04 7642…09 7642…10 8359…01
kitérõ lakatos hosszú pamut alsó nadrág 2 db. hídszerkezeti lakatos „ hídvizsgáló lakatos „ általános karbantartó szakm. „ munkavezetõ, elõmunkás „ vonalgondozó (szakmunkás) „ pályamunkás (betanított) „ vasútépítõ-karbantató szakm. „ pályamunkás (szakmunkás) „ vonalgondozó (betanított munkás) „ egyéb vasúti jármûvezetõ (TVG, UGJ) „
24 hó
K.m.f.
2. SZÓLJATOK! A pályavasút pécsi területének bátaszéki biztber szakaszáról a munkavállalók azzal keresték meg a PVDSz-t, hogy a munkáltató egyoldalúan és indokolás nélkül egyoldalúan megszüntette a baleseti készenlétet, ezzel a közben felmerülõ nem kis üzem-
viteli gondokat leszámítva az érintett munkavállalóknak is jelentõs bérkiesést okozva. Szakszervezetünk – komoly szakmai indoklással, érveléssel – az alábbi levélben fordult a munkáltatóhoz:
Pályavasúti Üzletág Dr. Mosóczi László fõigazgató Budapest Andrássy u. 73-75 Tisztelt Fõigazgató Úr! Ezúton tájékoztatom, hogy az Ön által vezetett Pályavasúti Üzletág pécsi Területi Központ bátaszéki biztber szakaszán a területi központ vezetõje 2006. augusztus 01.-tõl a lakáson töltött készenléti rendszert – egyoldalúan – megszüntette. Ebben az ügyben, szakszervezetünk megkeresésére a területi központ vezetõje azt a választ adta, hogy õ szakmai kérdésekben nem tárgyal szakszervezettel. Véleményem szerint ez igazán nem elegáns válasz a felvetésünkre. Itt kívánom megjegyezni, hogy szakszervezetünk eddig sem és a jövõben sem kívánja a munkáltatótól a gazdasági döntések jogosságát elvitatni, azonban jelen esetben nem kerülhetõek meg a szakmai kérdések sem (1. sz. melléklet). Információnk szerint a forgalom biztonságos lebonyolítása érdekében, a készenlétet havonta mindössze 6-7 fõ látja el (házikészenlét). Megítélésünk szerint ez önmagában is elenyészõ összeg a feladat ellátását illetõen. A területi központ vezetõje felvetésünk indoklásaként a csekély hibaszámra hivatkozott. Az 1. sz. mellékletben tételesen felsoroljuk az említett idõszakban felmerült hibákat, és azt is, hogy mindez mit eredményezett, a házikészenlét „szerény” költségeivel szemben. Információnk szerint az intézkedés következtében a baleseti és vonatkésési kockázat jelentõsen növekedett és a munkavállalók „vasútba vetett hite”, valamint a jövedelmük is lényegesen csökkent, és akkor még nem beszéltünk a „civil” társadalom vasútról alkotott képének alakulásáról (sorompók, vonatkésések, stb.). Ez pedig – szerintünk – igazán gazdasági kérdés, és nem pedig szakszervezeti „okoskodás”.
(folytatás a 11. oldalon)
2006. november (folytatás a 10. oldalról) Tisztelt Fõigazgató Úr! Arra kérem Önt, hogy a szakszervezetünk által, a fentiekben jelzett problémát mind szakmailag, mind pedig emberileg felülvizsgáltatni, és annak eredményérõl szakszervezetünket írásban tájékoztatni szíveskedjék! Szíves közremûködését elõre és ezúton is köszönöm! Budapest, 2006. november 2. Tisztelettel: Járási Ferenc elnök
A VÁLASZ: A munkáltató az érintett munkavállalók számára december 01.tõl visszaállította a készenlétet.
Az üzemvitel közvetlenül össze nem függõ tevékenységet ellátó munkavállalók év végi tevékenységi szünetének, a MÁV ZRt. humánpolitikai vezérigazgató-helyettese a Gy.182-191/2006. sz. ügyiratában az alábbiak szerint szabályozta: „Az üzemvitellel közvetlenül össze nem függõ tevékenységet ellátók körében a 2006. december 27. napja és 2005. december 29. napja közötti idõszakra vonatkozóan tevékenységi szünetet kell szervezni oly módon, hogy az ne veszélyeztesse egyes funkcionális tevékenységek (számvitel, pénzügy) zökkenõmentes ellátását. A megjelölt három munkanapot elsõsorban a naptári évben még esedékes és ki nem adott szabadságnapok kiadására / Mt. 134.§ (3) bek. / kell felhasználni. Azon munkavállalók részére, akik már nem rendelkeznek szabadsággal, november és december hónap folyamán biztosítani kell a jelzett munkanapok elõzetes ledolgozásának lehetõségét. Az elõzetes ledolgozás során – amennyiben a KSz 27.§ 1. pontjának második bekezdésében adott felhatalmazás alapján helyi függelékben az egyes munkanapokra a munkaidõ eltérõen oszlik meg – december 29. napjára a hét utolsó munkanapjára meghatározott, míg decem-
HÉZAG NÉLKÜL
Emberek!!! Agyonvertek egy embert!!! 2006. október 15.-én Olaszliszkán meglincseltek egy tanárt. Egy embert! A semmiért! Szögi Lajos három árvát hagyott maga után. Az aljas módon meggyilkolt tanárember magára maradt családjának a kollégái gyûjtést szerveztek/nek. Az adományokat a Tiszavasvári Takarékszövetkezet 6870001610136757 számlaszámra várják. A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete (PVDSz) – szerény anyagi lehetõségeihez mérten – harmincötezer forintot utalt át a szörnyû tragédiát elszenvedett család megsegítésére. Emberek!!! Egy embert agyonvertek!!! Járási Ferenc
ber 27-28. napján a hét többi munkanapjára érvényes munkaidõt kell alapul venni. Helyi függelék eltérõ rendelkezése hiányában viszont munkanaponként a napi teljes munkaidõ (7,4 óra) alapulvételével, összesen legfeljebb 22,2 órát kell elõzetesen ledolgozni. A szolgálati vezetõk a szükséges munkaszervezési intézkedések megtételével kötelesek gondoskodni arról, hogy a munkarend-változás következtében indokolatlan rendkívüli munkavégzés ne merüljön fel. A funkcionális tevékenységet ellátó szervezeti egységek (pénzügy, számvitel) vezetõi a fenti rendelkezéstõl jogosultak eltérni, és a tevékenységi szünettel érintett munkanapokon az irányításuk alá tartozó munkavállalókkal munkát végeztetni. A fenti szabályozás nem érinti a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalók munkaidõkeret-képzésére és munkaidõ-beosztására vonatkozó szabályokat. Az irányításuk alá tartozó szervezeti egységeket szíveskedjenek a fenti rendelkezésrõl tájékoztatni, és a tevékenységi szünet elrendeléséhez szükséges intézkedéseket megtenni.” -a szerk -
11
Fenyegetnek? Fenyegetnek. Mint arról lapunk korábbi számában már beszámoltunk, a MÁV FKG Kft-nél szeptemberben üzemi tanács választás került lebonyolításra. A szabályosan és érvényesen lezajlott választás végeredményét a VDSZSZ nem fogadta el, és bírósághoz fordult azzal, hogy kötelezze új választások megtartására a kft-t és a választási bizottságot. Tudni kell, hogy a VDSZSZ nem került be a kft Üzemi Tanácsába. A Fõvárosi Munkaügyi Bíróság október 26.-ára idézte be a feleket. Ezen a VDSZSZ képviselõje Feledy István újra elõadta, hogy szerinte a Ferencvárosi Építésvezetõség területén a dolgozók nem tudtak szavazni, mivel elõtte lévõ nap még éjszakai mûszakban dolgoztak. A korábban általuk írásban benyújtott anyaggal szemben Feledy most viszont már elismerte, hogy mégiscsak tudtak a dolgozók a választásról. Azzal indokolta a kérelmét (az új választások megtartására), hogy a munkavállalók csak pihenõidejükben tudtak volna elmenni szavazni, és véleménye szerint a szavazatszedõ bizottság sem volt ott, ahol lennie kellett volna. Ezzel szemben a beidézett tanúk közül is csak egy jelent meg a bíróságon, aki viszont úgy nyilatkozott, hogy a szavazatszedõ bizottságnak kellett volna õt megkeresni (!?), és különben Õ is csak azért ment be az építésvezetõség területére mert, más dolga volt. A bírónõ miután a feleket és a tanúkat kimerítõen meghallgatta, döntött. A végzés szerint a Feledy által állított dolgok nem indokolják új választások megtartását, és bizonyítottnak vélte azt, hogy a dolgozók szándékosan nem mentek el szavazni (lehet, hogy valakik mondták nekik?). Ezt követõen a bíróság folyósán a VDSZSZ felháborodott képviselõje – nyilván a további együttmûködés jegyében – távozóban még odaszólt a jelenlevõknek, hogy lehet, hogy most nem nekik lett igazuk, de „ezt még megbánjátok”! Hogy pontosan kinek vagy kiknek kellett volna ettõl a fenyegetéstõl félniük vagy rettegniük, az nem derült ki. Ettõl függetlenül az ott levõk közül senki sem ijedt meg. Mindenesetre a véleményük azonban megvan! kiwi
12
2006. november
HÉZAG NÉLKÜL
Alapítvány a Pályavasutasokért
Mottó: „Aki kapni akar, tanuljon meg adni!” Lao-Ce
A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete (PVDSz) 2000-ben megalapította, az „Alapítvány a Pályavasutasokért” alapítványt. A benyújtott pályázatnak az alábbiakat kell tartalmaznia: – a kérelmezõ adatait – a kérelem rövid indoklását, valamint az indoklást alátámasztó dokumentumokat – a munkáltató kereseti igazolását (házas- illetve élettárs kereset igazolását is!) – az igényelt összeget – a gyermek(ek) születési anyakönyvi kivonatának fénymásolata, vagy iskolalátogatási bizonyítvány
Az alapítvány célja, hogy az – amúgy is nehéz anyagi körülmények között élõ – pályavasúti munkavállalókat a rendkívüli élethelyzetekben támogassa! Az alapítvány támogatásáért elsõsorban PVDSz tagok pályázhatnak. Az alapítvány kuratóriuma három havonként tartott ülésein bírálja el a beérkezett kérelmeket, pályázatokat.
Az alapítvány számlaszáma: OTP Bank Rt 11706016-20803599 Cím: 1142 Bp., Teleki Blanka u. 15-17. – Tel./fax/üz.rögzítõ: 06-1/511-8194; vasútüzemi: tel./fax/üz.rögzítõ: 01+81-94
TÉGED IS ÉRHET BALESET! Széleskörû szolgáltatás rendkívül alacsony díjért! A PVDSz tagok részére! SZOLGÁLTATÁSOK • Életbiztosítás
“A” csomag 600 Ft/hó
“B” csomag 800 Ft/hó
RÁADÁS!
600.000 Ft
1.000.000 Ft
500.000 Ft
1.000.000 Ft
1.000.000 Ft
1.500.000 Ft
20.000 Ft
20.000 Ft
20.000 Ft
20.000 Ft
10.000 Ft
10.000 Ft
2.000 Ft
2.000 Ft
100.000 Ft
100.000 Ft
100.000 Ft
100.000 Ft
Ezen kívül a szakszervezetünk által létrehozott alapítvány a Munka törvénykönyve 166.§-a, valamint a MÁV Rt. Kollektív Szerzõdésének 80.§-ban foglaltak alapján megtéríti a PVDSz-tagok kártérítési kötelezettségét, amennyiben a munkáltató eljárás keretében kártérítési összeget állapít meg és szab ki.
bármely okból bekövetkezõ halál esetén
• Baleseti halál esetén plusz!
• Baleseti rokkantság már 1%-tól 100%-ig arányosan
• Baleseti csonttörés csonttörés, csontrepedés esetén
• Baleseti égés legalább II.fokú, a testfelület min. 5%-ára kiterjedõ égés esetén
• Baleseti múlékony sérülés 28 napot meghaladó baleseti táppénz esetén
• Baleseti kórházi napi térítés legalább 5 nap elérése után - az 1-50 nap között - naponta
• Baleseti mûtét esetén, súlyossági fok szerint, a biztosítási összeg 50-200 %-a
• Kritikus betegségek bekövetkezése
esetén, szívinfarktus, rákos megbetegedés, agyi érkatasztrófa, koszorúér áthidalási mûtét (by-pass), szervátültetés, veseelégtelenség
BELÉPÉSI FELTÉTELEK: - PVDSz tagsági viszony - a tag rendelkezzen lakossági folyószámlával - a belépési korhatár 18 éves kortól 60 éves korig terjed, kivéve aki nyugellátásban–illetve nyugdíjszerû ellátásban–részesül - családtag is beléphet
EGYÉB TUDNIVALÓK: - ez egy csomag, 9 db szolgáltatással - belépés után azonnal indul a biztosítási védelem (kivéve a kritikus betegségeknél, ugyanis ott 3 hónap várakozási idõ)
- a biztosítás kiterjed a munkaidõre, illetve azon kívül a nap 24 órájára, és a világ országaira - a belépés rendkívül egyszerû, hiszen nem kell több helyen is „ügyintézni”, ugyanis a PVDSz mindent elintéz - a kárrendezés is a PVDSz-en keresztül történik - a kifizetett biztosítási összegek teljes mértékben adó és járulékmentesek - a kifizetett biztosítási összegeket saját címre vagy folyószámlára utalja a biztosító - az éves befizetett összegrõl adóigazolást adunk, amely csökkenti a tag adóalapját - folyamatos biztosítási díjfizetés szükséges a biztosítás fenntartása érdekében
BÕVEBB FELVILÁGOSÍTÁST a PVDSz 01+81-94 és a 01+11-69-es telefonszámain lehet kérni és kapni, hétköznap 09 - 13 óra között. A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezetének havi lapja – Kiadja a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete – Felelõs kiadó: Járási Ferenc elnök, – Fõszerkesztõ: Nagy Miklós (tel.: 01+11-69) Tervezõszerkesztõ: Györgyné Pekár Éva, – Szerkesztõség: 1142 Bp. Teleki Blanka u. 15-17. Telefon/fax/üz.rögzítõ: 06-1/511-8194, vasútüzemi tel./fax/üz.rögzítõ: 01+81-94, E-mail:
[email protected], és
[email protected], Internet: www.pvdsz.hu Meg nem rendelt kéziratokat nem õrzünk meg és nem küldünk vissza, az anyagok rövidítésének jogát fenntartjuk! Nyomás: B.V.B. Nyomda Eger, Fadrusz u. 4. Tel.: 36/518-413
