hétfő

2011.11.11.28. hétfő

Mesterházy: mielőbb le kell váltani Matolcsyt MSZP: holokauszttagadást követett el egy jobbikos képviselő Simon Gábor: az MSZP elszámolt az állampárti vagyonnal, amelyből a Fidesz is kapott MSZP: a kormány gazdaságpolitikája és meghatározó szereplői csődöt mondtak Aggódnak az európai szocialisták a véleménynyilvánítás szabadságáért - MSZPhozzászólás Az Alkotmánybírósághoz fordul az MSZP az egészségügyi ingatlanok államosítása miatt MSZP: a kormány zsákutcába viszi a szakképzést II. kerületi választás - MSZP: nincs alternatívája a demokratikus pártok összefogásának MSZP: a nyugdíjasok már nem hisznek Orbánnak II. kerületi választás - MSZP: csak Lévai Katalin növelte szavazatainak számát Választójog - MSZP: aránytalan, kispártellenes szisztémát javasol a Fidesz OGY - Krónika (napirend előtt: hitelminősítés, nyugdíj, időközi választás) OGY - Krónika (interpellációk) OGY - Krónika (interpellációk, azonnali kérdések) MSZP: nem az államosítás, hanem új választás kiírása a megoldás Esztergom problémáira

Harangozó Tamás interpellációja Pintér Sándorhoz Lomtárba Orbánnal - Mesterházy Attila írása e héten Ha a matolcsyzmus marad, az ország megy Progresszív baloldal a fiatalok és a nők egyenlő esélyeiért A Moody’s leminősítése a kormányt is minősíti

A Magyar Szocialista Párt minden médiaszereplése megtekinthető az alábbi honlapon:

http://mszp.hu/calendar

Mesterházy: mielőbb le kell váltani Matolcsyt Budapest, 2011. november 26., szombat (MTI) - Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter mielőbbi leváltását sürgette Mesterházy Attila az MSZP választmányának szombati ülése előtt újságíróknak nyilatkozva. Minél előbb "le kell vágni Orbán Viktor jobbkezét" - fogalmazott a szocialista pártelnökfrakcióvezető, arra utalva, hogy a kormányfő korábban a jobbkezének nevezte Matolcsy Györgyöt. Mesterházy Attila ezt azzal indokolta, hogy a gazdasági miniszter pénteki sajtótájékoztatóján elhangzottaknak - Matolcsy György szerint a gazdaság fundamentumai nem indokolják Magyarország leminősítését - "semmi köze a valósághoz". Magyarország nagyon nagy bajban van, ezt mutatja, hogy az ország csődkockázatát jelző CDS-felár csúcsot ért el, és a kormány "sokkal nagyobb gazdasági káoszba vezette az országot, mint amekkora 2008-2009-ben volt" - jelentette ki. Az MSZP-elnök kedvező jelként értékelte, hogy a kabinet tárgyalásokat kezd a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) egy új típusú együttműködésről. Ugyanakkor úgy ítéli meg, hogy a kabinetnek minél előbb meg kell állapodnia az IMF-fel, de ehhez hiteles politikusok kellenek. Orbán Viktor és Matolcsy György pedig nem ilyen - mondta. Arra, hogy a Fidesz visszautasította a miniszterelnök bizalmatlansági indítvánnyal történő leváltását sürgető pénteki felvetését, Mesterházy Attila úgy reagált: ettől kezdve a Fidesz-frakció is felelős mindazért, ami történik. Szavai szerint az MSZP már bebizonyította, hogy lehetséges a ciklus közben miniszterelnököt váltani és tovább kormányozni, a fideszes képviselők azonban ehelyett egy "hűbérúr alattvalóiként" viselkednek. Az MSZP-választmány zárt ülésen egyébként Petschnig Mária Zita közgazdász tart előadást az ország gazdasági helyzetéről. Az ülés sajtónyilvános megkezdésekor az Erik, a viking című Monty Python-film egyik, Atlantisz elsüllyedéséről szóló jelenetének levetítésével illusztrálták a hazai állapotokat, mondván, hogy a filmbeli atlantisziakhoz hasonlóan a kormány sem akar tudomást venni a baj nagyságáról. Simon Gábor választmányi elnök bevezetőjében emellett polgári engedetlenségi mozgalom elindítását ajánlotta arra az esetre, ha a Fővárosi Közgyűlés kormánypárti többsége más jobbikos javaslatok után azt a kezdeményezést is elfogadja, hogy Horthy Miklósról nevezzék el a Bartók Béla utat. Ha kiteszik ezt a táblát, "mi szereljük le" javasolta. Lévai Katalin, a vasárnapi II. kerületi időközi választás MSZP-s jelöltje arról beszélt: két célja volt az indulással, az egyik: határozott üzenetet küldeni a kormánynak arról, hogy elfogadhatatlan a politikája, a másik, hogy a politikai diskurzus megkerülhetetlen témája legyen a demokratikus ellenzéki erők összefogásának szükségessége. Véleménye szerint e célokat elérték.

MSZP: holokauszttagadást követett el egy jobbikos képviselő Budapest, 2011. november 26., szombat (MTI) - Nyílt holokauszttagadásként értékeli Steiner Pál (MSZP) a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás múlt csütörtöki parlamenti felszólalását, és azt sürgeti, hogy a legfőbb ügyész indítson büntetőeljárást miatta. Az MSZP-s képviselő szombati budapesti sajtótájékoztatóján idézte az ülés jegyzőkönyvét, amely szerint a jobbikos politikus a költségvetés részletes vitájában azt kifogásolta, hogy a kiadási tételek között szerepel a párizsi békeszerződésből fakadó 1,7 milliárd forintos fizetési kötelezettség, amely szavai szerint "zsidó honfitársaink részére kerül kifizetésre". Gaudi-Nagy Tamás a felszólalását így folytatta: "Én nem tudok arról, hogy zsidó honfitársainkkal háborúban álltunk volna a második világháborúban, arról sem tudok, hogy Izraellel háborúban álltunk volna, hiszen Izrael akkor nem is létezett." Steiner Pál szerint a jobbikos képviselő azzal, hogy a holokauszttúlélőknek nemzetközi szerződés alapján járó összeggel kapcsolatban így nyilatkozott, holokauszttagadást, azaz bűncselekményt követett el. Kifogásolta továbbá, hogy az ülést vezető elnök - a jegyzőkönyv szerint az ugyancsak jobbikos Balczó Zoltán - nem utasította rendre GaudiNagy Tamást. A szocialista politikus arra szólította fel Polt Péter legfőbb ügyészt, hogy - mivel a kijelentés nagy nyilvánosság előtt hangzott el - hivatalból indítson büntetőeljárást az általa egyébként meg nem nevezett jobbikos képviselő ellen. Hozzátette azonban: biztos benne, hogy "ez a nagyszájú hőzöngő a mentelmi joga mögé fog bújni". Kérdésre válaszolva arra is kitért, hogy ha szükséges, beadvánnyal fordul Polt Péterhez az ügyben, de az eljárás megindítására enélkül is lehetősége van a legfőbb ügyésznek. Steiner Pál bírálta a kormánypártokat, amiért szerinte hallgatólagosan tudomásul veszik a hasonló megnyilatkozásokat. Kövér László házelnököt arra szólította fel, hogy "kioktató eljárásait terjessze ki a szóban forgó újnáci képviselőre, és teremtse meg a felelősségre vonás feltételeit", a kormányt pedig arra, hogy határolódjon el a jobbikos képviselő szavaitól, és tegyen meg mindent azért, hogy "Magyarország újra civilizált közélettel rendelkezzen". Steiner Pál ezzel kapcsolatban emlékeztetett: az MSZP korábban már javasolta, hogy a Ház szankcionálja a rasszista, idegengyűlölő vagy antiszemita kijelentéseket hangoztató képviselőket.

Simon Gábor: az MSZP elszámolt az állampárti vagyonnal, amelyből a Fidesz is kapott Budapest, 2011. november 26., szombat (MTI) - Az MSZP a rendszerváltás után elszámolt a jogelődjétől örökölt vagyonnal, és az állampárt vagyonából a többi párthoz hasonlóan a Fidesz is részesült - hangsúlyozta Simon Gábor, a szocialisták választmányi elnöke a testület szombati ülése után tartott sajtótájékoztatón; a politikus arról is beszámolt, hogy gazdasági válságkezelő program kidolgozására kérték fel a párt elnökségét. Simon Gábor bűnbaktörvénynek nevezte az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseihez kapcsolódó jogszabály tervezetét, amelynek preambulumában Lázár János, a Fidesz és Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője deklarálná, hogy az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként, "a törvénytelenül felhalmozott vagyon örököseként", valamint a régi és az új pártot összefűző személyi folytonosság okán osztozik mindabban a felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető. A szocialista politikus ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a javaslattal a FideszKDNP kiírta magát a rendszerváltó erők közül, és a békés átmenet letéteményeseit akarja "elpusztítani". A rendszerváltás azért lehetett békés, mert tárgyalásos úton ment végbe, a kormányoldal pedig most ettől akar elhatárolódni - mondta. Az MSZP választmányi elnöke szerint az indítvány - amely a 2012. január 1-jétől hatályos alaptörvény részét képezné - a társadalom kettéosztását szolgálja, a kollektív bűnösség elvét akarja érvényesíteni, ráadásul "a fiúkat büntetné az apák hibáiért". Végső soron azonban a figyelemelterelés a célja a kormány gazdaságpolitikai hibáiról - tette hozzá. Azzal kapcsolatban, hogy a dokumentum a törvénytelenül felhalmozott MSZMP-vagyon örököseként határozza meg az MSZP-t, Simon Gábor kifejtette: az állampárti vagyont 1989 után felosztották, a rendszerváltó erők - köztük a Fidesz is - így jutottak székházhoz, és az MSZP elszámolt örökségével. A választmányi elnök elmondta, hogy a szombati tanácskozás kiemelt témája a magyar gazdaság állapota volt. Beszámolója szerint a választmányi tagok egyetértettek abban, hogy a kormánynak gazdaságpolitikai fordulatot végrehajtva mielőbb meg kell állapodnia a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ugyanakkor szükségesnek tartják megnevezni azokat, akik az elmúlt másfél év hibáiért, így a növekvő jövedelemkülönbségekért is felelősek. Az MSZP választmánya emellett arra kérte fel a párt elnökségét, hogy kezdjen hozzá egy olyan válságkezelő program kidolgozásához, amelynek alapjai néhány héten belül nyilvánosságra hozhatók.

MSZP: a kormány gazdaságpolitikája és meghatározó szereplői csődöt mondtak Budapest, 2011. november 26., szombat (MTI) - Az MSZP szerint a kormány gazdaságpolitikája és meghatározó szereplői csődöt mondtak, Magyarország településeit, alrendszereit veszélyeztetik döntéseikkel, veszélybe sodorják az ország jövőjét, ezért "itt az idő távozni". Horváth Csaba, a Fővárosi Közgyűlés MSZP-frakciójának vezetője az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében emlékeztet, hogy Budapestet is leminősítette a Moody's hitelminősítő intézet, amely csütörtökön befektetésre nem ajánlott kategóriába sorolta az országot. A frakcióvezető szerint a hitelminősítő egyértelművé teszi, hogy az utóbbi döntés az ország leminősítésének következménye. Maga az intézet is elismeri, hogy Budapest pénzügyi pozíciói önmagukban tarthatóak lennének, a város minősítését továbbra is alátámasztják a jelentős működési eredmények, amelyek a válság éveiben is megmaradtak, továbbá adósságszolgálata önmagában hosszú távon is menedzselhető, készpénzállománya pedig bizalomra adna okot. Horváth Csaba szerint mindezt azonban zárójelbe teszi a kormányzati gazdaságpolitika, amely a főváros iránti bizalmat is nagymértékben rombolja. A megoldás Budapestnek így ugyanaz, mint Magyarországnak: hiteles kormány, fenntartható gazdaságpolitika, a hiteltelenné vált, bizalmatlanságot okozó szereplők cseréje - fogalmazott az MSZP-s politikus.

Aggódnak az európai szocialisták a véleménynyilvánítás szabadságáért - MSZP-hozzászólás Kárpáti János, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 2011. november 26., szombat (MTI) - Aggodalmuknak adtak hangot az Európai Szocialisták Pártja szombati brüsszeli tanácskozásának résztvevői a véleménynyilvánítás szabadságának európai helyzete miatt. Maarc Gruber, a Nemzetközi Újságíró Szövetség európai igazgatója nagyon korlátozó jellegűnek minősítette a magyar médiatörvényt. Bíráló kijelentések hangzottak el más európai országok, így Olaszország, Bulgária, illetve Románia vonatkozásában is. A műhelybeszélgetésen Bárány Balázs, az MSZP választmányának tagja azt mondta, hogy a kormány nagyon keményen korlátozta a sajtó szabadságát Magyarországon. Szerinte a magyar társadalom kezdetben nem vette különösebben komolyan ezt a veszélyt, most pedig, "talán már késő van". "Magyarország bajban van, segítségre szorul" - jelentette ki az MSZP-s politikus. Hozzátette: az EU értékalapú társadalmakat tömörít, és az olyan értékeket, mint például

a média és a sajtó szabadsága, deklarálja is, ám annak megsértőit nem tudja szankcionálni. Bárány Balázs hozzászólásában kitért a véleménynyilvánítás szabadságának tágabb, a sajtón túlmutató kérdéseire is. Szóvá tette, hogy a magyar származású hollywoodi producer, Andy Vajna lett a Nemzeti Filmalap vezetője, akinek ahhoz is joga van, hogy a magyar állam által támogatott, már elkészült filmek utolsó vágását elvégezze. "Szerintünk ez nem más, mint maga a cenzúra" - jelentette ki. A műhelybeszélgetés résztvevői - köztük az európai intézményekhez akkreditált újságírók – felvetették, hogy a médiatulajdonlás koncentrációja is fenyegeti a szólásszabadságot.

Az Alkotmánybírósághoz fordul az MSZP az egészségügyi ingatlanok államosítása miatt Budapest, 2011. november 27., vasárnap (MTI) - Az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul az MSZP az egészségügyi intézmények államosítása miatt - mondta Horváth Csaba, a fővárosi MSZP frakcióvezetője vasárnapi sajtótájékoztatóján. A szocialista politikus közölte, hogy január 1-től veszi át az állam az önkormányzatoktól az egészségügyi intézmények működtetését; a 100 milliárd forintos ingatlanvagyont ellentételezés nélkül vennék át - tette hozzá. Az MSZP ennek megakadályozásáért el szeretné érni, hogy az Ab állapítsa meg: az államosításról szóló törvény sérti az önkormányzatok szabad önrendelkezési jogát, az egyéni szabadságot és az önkormányzatiságot. A köztársasági elnöktől pedig azt kérik, hogy ne írja alá a törvényt, hanem küldjék vissza az Országgyűlésnek - fűzte hozzá. Az MSZP azt szeretné elérni, hogy "a fidesz új diktatúráját építő rendelkezés" ne valósuljon meg - mondta a frakcióvezető. Az ország, majd a főváros leminősítéséről elmondta, hogy az máris súlyos veszteséget okozott a városnak. "Ezért saját kézbe kell venni a főváros védelmét, mert Tarlós István nem képes erre" - fogalmazott. Kérdésre válaszolva elismerte, hogy nem Tarlós István vezetése alatt keletkezett a főváros adóssága, de a válság az ő kormányzása alatt teljesedett ki. A mintegy 165 milliárd forintos budapesti adósságállomány 30 milliárd forinttal növekedett másfél év alatt - mondta.

MSZP: a kormány zsákutcába viszi a szakképzést Budapest, 2011. november 27., vasárnap (MTI) - Az MSZP szerint a kormány zsákutcába viszi a szakképzést, mert több milliárd forintot kivonnak a rendszerből, a törvénytervezet számos eleme pedig illúzió. Sós Tamás, az Országgyűlés oktatási bizottságának tagja vasárnapi sajtótájékoztatóján azt mondta, 25 milliárd forintot vonnak ki a munkaerőpiaci alapból, ezt a pénzt a szakképzésre fordították volna. Szerinte a XXI. században egy versenyképes gazdaságban nem az olcsó, hanem a minőségi szakképzés irányába kellene elmozdulni. A politikus hangsúlyozta: hibás a törvénytervezet alapvetése, mert abból indul ki, hogy egy szakma megszerzése legyen a célja a szakképzésnek, de az feleljen meg a munkaadói elvárásoknak is. A MSZP ezzel szemben úgy gondolja: a szakma megszerzésén túl fontos szerepe van annak is, hogy szükséges alapokat biztosítsanak az általános ismeretekhez is, mivel csak ennek birtokában tudnak a tanulók újabb szakmákat elsajátítani, érettségit szerezni. Sós Tamás hozzátette: a törvénytervezet, amelynek hétfőn lesz a részletes vitája a parlamentben, a 70-es évek nagyüzemi szakmunkásképzéséből indult ki, de ezek a gyárak mára megszűntek, és inkább vállalkozni tudó szakemberekre van szükség. Ehhez nyelveket, informatikai tudást, és vállalkozási ismereteket kell elsajátítaniuk - mondta. Közölte azt is: 10-15 iskolát integrálnak egy Térségi Integrált Szakképző Központba (TISZK), de ez a lépés életszerűtlen, és olyan "képzőkonszerneket" alakítanak ezzel ki, ahol a diákkal a tanárok nem tudnak közvetlenül foglalkozni. Centralizálják a döntéshozatalt is, Budapesten határozzák majd meg, hogy egy vidéki városban mikor, milyen szakképzést indítanak, és a fővárosban határozzák meg a létszámot is. A szocialista politikus közölte, korainak tartják a törvény 2012-es bevezetését, ezért azt kérik, hogy csak 2013-tól léptessék életbe, mert szerintük több ponton kellene még pontosítani a szakképzési törvényjavaslatot.

II. kerületi választás - MSZP: nincs alternatívája a demokratikus pártok összefogásának Budapest, 2011. november 27., vasárnap (MTI) - Tisztes eredményként értékelte a II. kerületi időközi parlamenti képviselő-választáson szerzett második helyét Lévai Katalin. Az MSZP jelöltje szerint a voksolás egyértelműen azt bizonyítja, hogy nincs alternatívája a demokratikus pártok összefogásának. Lévai Katalin, az MTI-nek nyilatkozva megköszönte választói szavazatait és gratulált a győztes Láng Zsoltnak, a Fidesz-KDNP jelöltjének. A szocialista színekben indult politikus szerint a két héttel korábbinál mintegy 6 százalékponttal jobb választási szereplésével azt bizonyította, hogy van értelme az "Orbánon túli világ" összefogásának. Lévai Katalin ugyanakkor sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Karácsony Gergely, az LMP

jelöltje nem lépett vissza a javára az első fordulót követően, hiszen szerinte ebben az esetben a jelenleginél szorosabb eredménnyel végződhetett volna a voksolás. Az ellenzéki jelölt külön köszönetet mondott annak a szerinte mintegy 400, az első fordulóban LMP-re szavazó választónak, akik most már őt támogatták. Láng Zsolt, a Fidesz-KDNP jelöltje nyerte meg a II. kerületben vasárnap tartott időközi országgyűlési képviselő-választást a helyi választási iroda adatai szerint. A főváros 2-es számú választókerületében a kormánypárti jelölt egyedül több szavazatot kapott, mint a másik négy jelölt összesen. Láng Zsolt a szavazatok mintegy 58,45 százalékát szerezte meg. Második helyen, 30,55 százalékkal az MSZP jelöltje, Lévai Katalin végzett, a harmadik pedig az LMP színeiben indult Karácsony Gergely lett 6,45 százalékkal. Negyedik lett a Jobbik színeiben Bodor Zoltán 3,75 százalékkal, míg ötödik Kovácsics Ádám, a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség (korábban MDF) jelöltje 0,79 százalékkal. A szavazáson este 7 óráig a választópolgárok 34,16 százaléka jelent meg. A két héttel korábbi első fordulóban ekkor 39,02 százalékot mértek. Az egyéni választókerületet most megnyerő Láng Zsolt jelenleg listás képviselő az Országgyűlésben, így a Fidesz dönthet majd arról a hivatalos eredmény ismeretében, hogy a pártlistáról ki kapja meg a "felszabaduló" mandátumot. Az időközi választást azért kellett kiírni, mert az Országgyűlés az egyéni választókerületben mandátumot szerző fideszes Balsai Istvánt alkotmánybíróvá választotta, a két tisztség pedig összeférhetetlen.

MSZP: a nyugdíjasok már nem hisznek Orbánnak Budapest, 2011. november 28., hétfő (MTI) - Az MSZP szerint a nyugdíjasok már nem hisznek a miniszterelnöknek, így annak a nekik írt levelében megfogalmazott ígéretének sem, hogy a kormány garantálja ellátásuk értékállóságát és azt is, hogy rezsiköltségeik nem emelkedhetnek a nyugdíjaknál nagyobb mértékben. Korózs Lajos, a szocialisták elnökségi tagja hétfőn sajtótájékoztatón azt is mondta, hogy az újból munkát vállaló rokkantnyugdíjasok kevesebb jövedelmet kapnak majd, mint a jelenlegi ellátásuk. Az MSZP-s politikus elmondta: egy év alatt több mint 10 százalékkal nőtt a csatornadíj, 9 százalékkal a távfűtés, 8-cal a vezetékes gáz ára, a legtöbb alapvető élelmiszer pedig jelentős mértékben drágult, a cukor 44, a liszt 33, az étolaj 21, a kenyér 12 százalékkal. Mindez - tette hozzá - az időseket sújtja a leginkább. Korózs Lajos kitért arra, hogy a parlament hétfőn dönt a korhatár előtti nyugdíjak megszüntetéséről, így az 57 éven aluli szolgálati nyugdíjasok a nyugdíjemelés mértékével növelt, de a 16 százalékos személyi jövedelemadóval csökkentett összegű ellátást kapnak csak január 1-jétől. Szólt a rokkantnyugdíjak tervezett átalakításáról is, kiemelve, hogy az állam nagyjából 220 ezer ember munkaképességét vizsgálja felül. Azok, akiket munkaképesnek ítélnek, jelentős jövedelemcsökkenéssel számolhatnak: az átlagosan 65 ezer forintos rokkantnyugdíj helyett a közfoglalkoztatási bér felét - 28.500 forintot - vehetik kézhez magyarázta, hozzátéve, hogy ha közmunkát kapnak, akkor is csak az 57 ezer forintos

közfoglalkoztatási bérre lesznek jogosultak. Korózs Lajos a változásokat úgy értékelte, hogy a kormány mintha büntetni akarná azokat, akik együttműködnek. Példaként hozta, hogy az eddig átlagosan 73 ezer forintos rehabilitációs járadékban részesülők ezután csak 57 ezer forintos rehabilitációs ellátást kaphatnak, amelyből még járulékot is vonnak majd. Az MSZP számítása szerint az így elérhető megtakarítás mindössze 19 milliárd forint, ami a töredéke a kormány által a Széll Kálmán-tervben előirányzott 93 milliárdnak.

II. kerületi választás - MSZP: csak Lévai Katalin növelte szavazatainak számát Budapest, 2011. november 28., hétfő (MTI) – Az MSZP komoly jelzésnek tartja, hogy a II. kerületi időközi országgyűlési képviselő-választás második fordulójában a részvétel csökkenése mellett egyedül a pártja által támogatott jelölt tudta növelni szavazatainak számát. Molnár Zsolt, országgyűlési képviselő, az MSZP II. kerületi elnöke hétfői, MTI-hez eljuttatott közleményében köszönetet mondott a szavazóknak, akik álláspontja szerint támogatták, hogy elinduljon a változás. A politikus ezzel párhuzamosan gratulált Lévai Katalinnak, aki szavai szerint „nagyon nehéz időben vállalta az indulást és együtt bebizonyítottuk, hogy nem alaptalanul” A kerületi szocialista pártelnök gratulált a Fidesz-KDNP jelöltjének győzelméhez is, ugyanakkor komoly jelzésnek és „reményt keltő ténynek” nevezte, hogy a második fordulóban egyedül az MSZP növelte szavazatainak számát. „Az MSZP-re adott voksok növekedtek 427 választóval, így külön köszönjük mindenkinek, aki az első fordulóban még nem vett részt vagy más pártra adta támogatását, de tegnap a baloldalt választotta” – fogalmazott Molnár Zsolt, aki szerint látszik az is, hogy „a demokratikus erők összefogásában még jelentős tartalékok rejlenek”. Az MSZP-s politikus az LMP szereplése kapcsán világos jelzésnek véli, hogy Magyarország azt várja a demokrata ellenzéktől: „teremtsen esélyt a Fidesz leváltására, egy jobb ország megteremtésére”. A II. kerület egy részében vasárnap tartottak időközi országgyűlési képviselő-választást, mert a választókörzet korábbi egyéni képviselőjét, Balsai Istvánt alkotmánybíróvá választották. Ez a poszt összeférhetetlen a képviselői munkával, így le kellett mondania parlamenti mandátumáról. A választás első fordulóját november 13-án tartották, ez a 39,03 százalékos részvétel miatt érvénytelen lett. (Az érvényességhez legalább a választásra jogosultak felének szavaznia kellett volna). A vasárnapi, második fordulóban már nem volt ilyen küszöb, 34,16 százalékos részvétel mellett nem jogerősen a Fidesz-KDNP jelöltje győzött. Láng Zsolt (Fidesz-KDNP) az első fordulóban 10031 szavazatot kapott, ez 52,60 százalékot jelent; a második fordulóban pedig 9637-en szavaztak rá, vagyis a választáson részt vevő voksolók 58,45 százaléka támogatta.

Az MSZP által támogatott Lévai Katalin az első fordulóban 4612 szavazatot kapott, ami akkor 24,19 százalékot jelentett; a második fordulóban 5038-an szavaztak rá, vagyis a jogosultak 30,55 százaléka voksolt mellette. Az LMP-s Karácsony Gergely november közepén 2965 szavazatot kapott, ami 15,55 százalékot jelentett; két héttel később viszont jelentősen, 1064-re csökkent a rá szavazók száma, amivel az összes voks 6,45 százalékát szerezte meg. A Jobbik jelöltje, Bodor Zoltán az első fordulóban 1245 szavazatot szerzett, ami 6,53 százaléknak felelt meg, a második fordulóban azonban az ő szavazatainak száma is csaknem felére csökkent, 619-et kapott, ami 3,75 százaléka az összes szavazatnak. Kovácsics Ádám, a JESZ jelöltje két héttel ezelőtt 216 voksot kapott, ami 1,13 százalék, most vasárnap pedig 131-en szavaztak rá, ezzel 0,79 százalékos eredményt ért el.

Választójog - MSZP: aránytalan, kispártellenes szisztémát javasol a Fidesz Budapest, 2011. november 28., hétfő (MTI) - Az MSZP szerint a Fidesz aránytalan, az állampolgári akaratot nem tükröző, kispártellenes választási rendszert javasol, amely megnehezítené a közös ellenzéki jelöltek indítását. Mesterházy Attila, a szocialisták elnök-frakcióvezetője hétfőn sajtótájékoztatón azt mondta: elfogadhatatlannak tartják a kormánypártok választásitörvény-javaslatát. Véleménye szerint a kormányoldal azzal, hogy eltörölné a részvételi küszöböt, az apátiára játszik. Példátlannak nevezte, hogy a fideszes javaslat a győztes egyéni jelöltek után is töredékszavazatokat biztosítana, és azt is, hogy a határon túliak nemcsak bizonyos számú mandátum, hanem az összes listás képviselői hely sorsára befolyással lehetnek. Bírálta az egyéni választókerületi határok megváltoztatását, amely szerint a fideszes jelölteket hozná kedvezőbb helyzetbe az előző választások tapasztalatai alapján. Ugyancsak kritizálta, hogy az egyfordulós rendszerben már a relatív többség megszerzésével győzni lehetne. Emellett közölte, hogy az MSZP szerdán Nyírbátorban folytatja részországgyűlési sorozatát, a tanácskozáson a frakció többsége részt vesz majd, annak témája pedig a szocialisták Kelet-Magyarország-prorgramja lesz. Mesterházy Attila sürgette továbbá, hogy a kormány vonja vissza a jövő évi költségvetés tervezetét, és a jelenleg 1,5 százalékos növekedési prognózis leszállításával készítsen helyette újat. Molnár Zsolt szervezési igazgató a sajtótájékoztatón a vasárnapi II. kerületi időközi választás eredményéről szólva kiemelte: az MSZP - Lévai Katalin 30 százalék feletti eredményével - bizonyította, hogy váltópárt, és szerinte világossá vált az is, hogy a demokratikus ellenzéki erőknek együtt kell működniük. Sajnálatos, hogy az LMP ebben nem volt partner, de "a választók visszaléptették Karácsony Gergelyt", az ökopárt jelöltjét, aki szavazóinak kétharmadát elvesztette a második fordulóra - tette hozzá, megjegyezve: az első fordulóhoz képest csak a szocialista Lévai Katalin tudta növelni szavazatainak számát. Véleménye szerint a

választás üzenete, hogy a demokratikus ellenzék 2014-ben összefogva képes lesz a kormányváltásra.

OGY - Krónika (napirend előtt: hitelminősítés, nyugdíj, időközi választás) Budapest, 2011. november 28., hétfő (MTI) - Az ország gazdasági helyzetéről, a miniszterelnök nyugdíjasokhoz írt leveléről, és a Budapest II. kerületi időközi választás eredményéről szóltak a napirend előtti felszólalások az Országgyűlés hétfői ülésén. MSZP: Orbán Viktornak inkább lemondólevelet kellene írnia A szocialista Lukács Zoltán a miniszterelnök nyugdíjasokhoz írt levelét bírálta, amelyben Orbán Viktor garantálta a nyugdíjak értékállóságát. A politikus szerint azonban ez eddig sem valósult meg, példaként hozta azokat az áremeléseket, amelyek leginkább az idősebbeket sújtják. A többi közt azt kifogásolta, hogy a levél kiküldésének 170 millió forintos költségét a nyugdíjkassza állta, és azt is, hogy a korrekció megállapításakor nem a nyugdíjas fogyasztói kosárral számoltak. Úgy vélte: a miniszterelnöknek és a nemzetgazdasági miniszternek inkább lemondólevelet kellene küldenie a nyugdíjasoknak. Nem kerülhetők meg a strukturális átalakítások - hangsúlyozta válaszában Soltész Miklós államtitkár. Hozzátette: az idősek minden évben megkapják a nekik járó nyugdíjkorrekciót, még az előző kormány által szabályozott elvek alapján. Beszámolt arról is, hogy januárban 4,2 százalékos emelésre számíthatnak az idősek, amelynél a novemberi emelés mértékét is figyelembe veszi a nyugdíjkassza. Kifogásolta, hogy a szocialista kormány a távozása előtt számos képviselőjének tette lehetővé a korhatár előtti nyugdíjba vonulást.

OGY - Krónika (interpellációk) Az önkormányzati vagyon sorsáról, a katasztrófavédelemről és az eváról is kérdeztek a képviselők hétfőn, a parlamentben az interpellációk során. MSZP: mi lesz az önkormányzati kórházak sorsa Kovács Tibor (MSZP) arra utalt, hogy a parlament múlt héten döntött a korábban önkormányzati tulajdonban lévő egészségügyi intézmények állami tulajdonba vételéről. A politikus azt akarta megtudni, hogy a kormány mit szeretne tenni ezekkel az intézményekkel. Megjegyezte azt is, hogy az elfogadott módosító indítványokból kiderül, kirúgják az intézmények vezetői tisztségviselőit is, miközben csak a dolgozók egy részét veszik át. A

képviselő egyúttal arra is kíváncsi volt, hogy hány kórházat akarnak jövőre bezárni illetve, hogy mitől lesz az új rendszer költséghatékonyabb. Szócska Miklós államtitkár azt felelte, most folynak és március végére fejeződnek be az arról szóló egyeztetések, hogy milyen típusú ellátásra van szükség ahhoz, hogy a lakossági szükségletekhez igazodó rendszer jöjjön létre. Hangsúlyozta, hogy a helyi döntéshozók bevonásával zajló konzultációk lezárása után minden kérdésre választ tudnak adni. Annyit viszont leszögezett, hogy nem a kórházak bezárásáról, hanem funkcióváltásról van szó. Kovács Tibor a választ nem fogadta el, de a parlament 212 igen szavazattal, 87 nem ellenében megtette azt. A NIBEK-et bírálta az MSZP Harangozó Tamás (MSZP) a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ (NIBEK) tervezett felállítását úgy értékelte, hogy a kormányzat a XXI. századi technológiákat kihasználva akar egy új "Nagy Testvért" létrehozni. Hozzátette, hogy az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságának ülésén egy fideszes képviselő azt mondta, "a kor technikai eszközeivel hasonlóan működött a BM III./III.-as főcsoportfőnöksége is, azonban most legalább mindez törvényes keretek között lesz szabályozva". A képviselő azt kérdezte, hogy valóban a III./III. világának kiépítése-e a cél. Kontrát Károly belügyi államtitkár válaszként azt mondta, talán nem véletlen, hogy az MSZMP jogutódjának a titkosszolgálatokról még ma is a III./III.-as ügyosztály jut eszébe. Hangsúlyozta, hogy törvényjavaslat általános vitája még el sem kezdődött. Hozzátette, hogy a NIBEK nem végezhet titkos információgyűjtést, jogszerű működését pedig az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának ellenőrzési joga is garantálja. A politikus nem fogadta el a választ, a Ház viszont megtette azt 195 igennel és 96 nemmel. MSZP: mi alapján tartották meg az evát? Lampert Mónika (MSZP) azt akarta megtudni, hogy mit tartalmaz az a hatástanulmány, amely alapján a kormányzati oldal az eva megtartásáról döntött. Egyúttal arra is kíváncsi volt, hogy azt miért nem lehet nyilvánosságra hozni. Cséfalvay Zoltán államtitkár azt mondta, a frakcióval folytatott egyeztetések során a kormányzat elfogadta azt az álláspontot, hogy nem lehet egyik pillanatról a másikra megszüntetni egy széles körűen elterjedt adózási módot. Hozzátette, a nemzetgazdasági tárca fenntartja azt az álláspontját, hogy az eva nem ösztönzi kellően a beruházásokat és nem kedvez a foglalkoztatásnak sem. A választ a parlament fogadta el 201 igenel és 96 nemmel.

OGY - Krónika (interpellációk, azonnali kérdések)

Budapest, 2011. november 28., hétfő (MTI) - A vasutasok utazási kedvezményeiről és a Leader-program jövőjéről szóló interpellációkkal, majd azt követően az azonnali kérdésekkel folytatódott az Országgyűlés hétfői ülése. MSZP: miért kell emelni a környezetvédelmi termékdíjat? Szabó Imre (MSZP) az első azonnali kérdésben azt kérdezte a kormánytól: ha "a gazdasági szabadságharc elbukott, akkor miért van szükséges az újabb sarcok kivetésére"? Miért kell az új termékdíj-törvény, ami 12 milliárdos emelést jelent, és ami 500 százalékkal emelik a rádiótelefonok utáni díjat? Az ellenzéki politikus szerint nyilvánvaló, hogy a gyártók és kereskedők a fogyasztókra fogják átterhelni a díjemeléseket, miközben ez egyáltalán nem szolgál környezetvédelmi célokat, hanem pusztán pénzbeszedés. Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszában hangsúlyozta: Magyarország uniós irányelveknek megfelelően készítette és módosítja a termékdíjról szóló törvényt, amelynek célja a hulladékgazdálkodási kiadások és bevételek felmérése és a két tétel egyensúlyba helyezése.

MSZP: nem az államosítás, hanem új választás kiírása a megoldás Esztergom problémáira Budapest, 2011. november 28., hétfő (MTI) - Az MSZP szerint nem egyes városi intézmények államosítása, hanem a képviselő-testület feloszlatása és új önkormányzati választás kiírása jelenthet megoldást Esztergom problémáira. Lukács Zoltán frakcióvezető-helyettes, a szocialisták Komárom-Esztergom megyei elnöke hétfőn sajtótájékoztatón elmondta: véleményük szerint az esztergomi képviselőtestület működése alkotmánysértő, ezért a kormánynak kezdeményeznie kellene a feloszlatását, az Országgyűlésnek pedig meg kellene szavaznia az indítványt. Hozzátette, az MSZP erre vonatkozó beadványt fog előterjeszteni.

Az MSZP-s képviselő szerint a kormánytöbbség mára felismerte, hogy a város működése lehetetlenné vált, erre azonban rossz választ adott, amikor a képviselő-testület feloszlatása helyett néhány intézmény államosítását javasolta. Kiemelte, hogy a pénteken Czunyiné Bertalan Judit, Navracsics Tibor és Szabó Erika által benyújtott törvényjavaslatot hétfőn új változatban terjesztették be fideszes képviselők, és annak indoklásából már kimaradt, hogy az esztergomi képviselő-testület működése törvénysértő és alkotmányellenes. Ez azért fontos különbség, mert e megfogalmazás alapján a városi képviselő-testületet fel kellene oszlatni - tette hozzá. Megjegyezte, kimaradt végül a tervezetből az is, hogy az állam átvállalja Esztergom adósságának azon részét, amely az átadott intézményekhez kapcsolódik. Lukács Zoltán úgy értékelt, hogy a fideszes többség Esztergomot 2010 előtt adósságcsapdába taszította és tönkretette, most pedig megakadályozza a város a normális működés helyreállítását célzó, Tétényi Éva független polgármester által javasolt intézkedéseket. Szerinte így világossá vált, hogy a jelenlegi képviselő-testülettel ezt a feladatot nem lehet végrehajtani, és új választásra van szükség. Esztergom ügye előzőleg a pártelnök Mesterházy Attila sajtótájékoztatóján is szóba került. Újságírói kérdésre válaszolva ő azt mondta: a fideszes képviselőknek le kellene mondaniuk mandátumukról, illetve fel kellene oszlatniuk a testületet ahelyett, hogy tovább akadályozzák a város normális működtetését. Szavai szerint egy új választáson az esztergomiak eldönthetnék, hogy a Meggyes Tamás korábbi fideszes polgármester által képviselt "anarchikus, káoszteremtő" politikával értenek egyet, vagy azzal a megközelítéssel, amit Tétényi Éva és a mögötte állók vallanak.

Harangozó Tamás interpellációja Pintér Sándorhoz Budapest, 2011. november 26., szombat (OS) - A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat 90. § és 115. § (2) bekezdése alapján dr. Pintér Sándor belügyminiszterhez "Valóban a III/III. világát kívánják törvénnyel újjáéleszteni?" címmel az alábbi interpellációt intézem: Tisztelt Miniszter Úr! Egy Ön neve alatt benyújtott törvényjavaslat Nemzeti Információs és Bűnügyi Központ néven egy olyan új mindenekfelett álló titkosszolgálatot hoz létre, amely lényegében minden más titkosszolgálatot utasíthat, és szinte korlátlanul hozzáférhet minden hatósági nyilvántartáshoz. A Honvédelmi és rendészeti bizottság ülésén egy fideszes képviselőtársunk kifejtette, hogy a kor technikai eszközeivel hasonlóan működött a BM III/III. főcsoportfőnöksége is, azonban most legalább mindez törvényes keretek között lesz szabályozva.

Kérdezem tisztelt Miniszter Urat, hogy valóban a III/III. világának kiépítése a cél? Mi a garancia arra, hogy az új titkosszolgálati szerv célhoz kötötten, valóban csak a feltétlenül szükséges esetekben és mértékben fogja gyűjteni, kezelni az állampolgárok adatait? Mi erre a törvényjavaslat áttanulmányozása után semmi garanciát nem látunk. Minden jel arra utal, hogy Önök a XXI. századi technológiákat kihasználva valóban a mindenkit szemmel tartó Nagy Testvért kívánják megteremteni. Ha jól értjük, akkor az új szerv, közvetlen adatkapcsolaton keresztül, vagyis saját irodáiból néhány gombnyomással korlátlanul hozzá fog férni nemcsak a rendészeti és a titkosszolgálati szervek összes adatbázisához, hanem szinte valamennyi állami hatóság, így például az adóhatóság, a személyi-adat és lakcímnyilvántartást kezelő szerv, a közlekedési hatóság által kezelt valamennyi adathoz, valamint a légi utasok személyes adataihoz is. Egyszerűbben fogalmazva: néhány gombnyomás eredményeként a Nagy Testvér látni fogja, hogy személy szerint Harangozó Tamás hol lakik; mikor, hova utazott; milyen autója van, azzal mikor, hol járt; mekkora és honnan származik a jövedelme; milyen aktákat vezet róla a titkosszolgálat; milyen válaszokat ad az olyan jellegű a nyilvánvalóan politikai értékítéletet rögzítő kérdőívekre, mint például a szociális konzultáció volt, és még hosszan folytathatnánk a sort. Tehát kérdezem tisztelt Miniszter Urat, hogy a bűnözés elleni harc hatékonyságára hivatkozva valóban a III/III. világát kívánják e törvénnyel újjáéleszteni? Dr. Harangozó Tamás országgyűlési képviselő

Lomtárba Orbánnal - Mesterházy Attila írása e héten Budapest, 2011. november 27., vasárnap (OS) - A demokráciát és a gazdaságot is romba dönti a kormányfő. A választási törvény manipulatív, kizárólag a Fidesznek kedvez, miután arcátlanul átszabják a választókerületeket és szégyentelenül "kompenzálják" a győztes jelölteket. E törvény elfogadása lesz a záróakkordja annak az egyéves "országátalakításnak", amely a nyugdíjvagyon elrablásával és a botrányos médiatörvénnyel kezdődött. Matolcsy György fantazmagóriáinak csődjét minden korábbinál erőteljesebben jelzi a bóvli kategóriába minősítés. Menetel Orbánisztán a diktatúra és a gazdasági összeomlás felé, ha ugyan ott nem vagyunk már. Érdemes azonban a dolgok mögé nézni. A Fidesz-úthenger kormányosai félnek. Félnek, mert képtelenek kormányozni Magyarországot. Félnek a választóktól, mert a Fideszben tisztában vannak azzal: a kormányzásra való alkalmatlanságuk ma már majd" mindenki előtt világos. A Fidesz levonta mindebből a következtetést - és ez a következtetés pontosan jellemzi a kormánypártot. Valahogy úgy

szól, hogy ha megutáltak a választók, akkor olyan választási törvényt kell alkotnod, amely a lehető legkevésbé teszi lehetővé a választói vélemény érvényre jutását. El kell mondanunk a választóinknak és a legszélesebb demokratikus közvéleménynek, hogy jobb híján a saját fegyverével fogjuk legyőzni a Fideszt. Ha van erős demokratikus ellenzéki erőcsoport, akkor ez a választási törvény a Fidesz kétharmados legyőzését is lehetővé teszi. Erre kell törekednünk. Nem szabad elkeseredni, folytatni és fokozni kell minden olyan erőfeszítést, amely a demokratikus ellenzék hitelességének és akcióképességének javítására irányul. Az MSZP-nek ebben különösen nagy a felelőssége. Alapvetően a szocialistákon múlik, hogy a Fidesz legyőzésére módja nyílik-e a nyolcvan százaléknyi elégedetlennek. Elsősorban nekünk kell politikai alternatívát, programot, szervezetet építenünk - nyitottan mindenre és mindenkire, aki ebben a munkában részt kíván venni. Nem fogunk megijedni a Fidesztől. Akkor sem ijedünk meg, amikor a Fidesz-politikusok kéretlenül a történelem ítélőszékére kapaszkodnak fel. Teszik ezt akkor, amikor a kormánypárt gazdaságpolitikája megbukott és az elmúlt két évtized legnehezebb éve vár az emberekre. Az ilyen helyzetekben a Fidesz rendre szimbolikus hadviselésbe fog, amelynek célpontja leggyakrabban a Szocialista Párt. Igazából büszkék is lehetünk arra, hogy ismét célkeresztbe kerültünk: mikor az önjelölt fideszes bírák ránk böknek, akkor legfontosabb politikai ellenfelükre mutatnak. Igen, mi vagyunk azok, büszkén vállaljuk. Miként én személy szerint büszkén vállalom, hogy bár még éppen lehettem volna, nem voltam KISZ-tag, s még a szüleim sem voltak az MSZMP tagjai. Nem mondhatja el ezt magáról több kormánytag. S például KISZ-tagsággal büszkélkedhet Orbán Viktor miniszterelnök, valamint az országgyűlés elnöke is, a Fidesz kedvenc MSZMP-vezetőiről nem is szólva. Hosszasan sorolhatnánk a sort! Ha a Fidesz megint a háborút választja a társadalmi béke helyett, akkor a választók ennek megfelelően mondanak majd ítéletet a Fidesz tevékenységről is. Kezdve a székházüggyel, eljutva egészen a mostani kormányzás idején végrehajtott gazdaságpolitikai rombolásig, Magyarország bóvlivá minősítéséig, az arra adott botrányos, önmagában is kockázatnövelő semmitmondó kormányzati "válaszig", s mindenekelőtt a demokrácia felszámolására tett elszánt kísérletig. Nekünk, de a választópolgároknak sem a Fidesz fogja megmondani, milyen szerepet játsszunk a történelemben. A magyar baloldal eddig is vállalta történelmi és politikai felelősségét. Elutasítjuk a diktatórikus rezsimeket és az olyan diktatórikus kísérletet, amilyen például Orbán Viktoré. Az MSZP tevőleges és alkotó szerepet játszott a demokratikus rendszerváltásban 1989-1990-ben. A választópolgárok hat választáson juttatták a parlamentbe a Magyar Szocialista Pártot, háromszor győztesen. Ennél erősebb legitimációra nincs szükségünk. Nem ijedünk tehát meg, mert látjuk, hogy ócska és rosszindulatú figyelemelterelésről van szó. Nap mint nap látjuk a kétségbeesés, a kapkodás jeleit a kormányoldalon, amit a maguk undok módján próbálnak palástolni. Rettegő politikusokra utal egy ilyen javaslat, olyanokra, akik nem volnának restek az országot is magukkal rántani a szakadékba, ha ezzel még egy perc hatalmat nyerhetnek. Tudjuk, ki ennek a forrása és első számú irányítója. Ki kell szabadítanunk Magyarországot Orbán Viktor markából. Hagyni kell, hogy a miniszterelnök oda kerüljön, ahova való: a történelem lomtárába.

Ha a matolcsyzmus marad, az ország megy Budapest, 2011. november 28., hétfő (OS) - Csütörtökön Magyarország, pénteken a

Magyar Fejlesztési Bank, szombaton pedig Budapest adósosztályzatát döntötte bóvli besorolásba a kormány felelőtlen és dilettáns gazdaságpolitikája. A vasárnapot valahogy megúsztuk, de ha a bukott matolcsysta gazdaságpolitika marad, az ország egész biztosan menni kényszerül - a görög lejtőn, a csődöt jelentő európai államok süllyesztőjébe. Magyarország tizenöt (!) év után bukta el a befektetésre ajánlott minősítését. Ha más nem, legalább ez a tény felnyithatná Orbán Viktor szemét. De nem. A miniszterelnök kitart jobbkezének elmebeteg gazdaságpolitikája, többek közt a 268 forintos euróárfolyamra és másfél százalékos gazdasági növekedésre "alapozott" 2012-es évi költségvetés mellett. Vagyis a gazdaságpolitika Orbán Viktor "matolcsysta" felfogásában továbbra is csak játék és mese, amelyben a jobbkezét ide-oda rángató miniszterelnök mindig mellé fog, aztán bezzeg mérgesen morog. De az IMF árnyékában hol a játéktér? A borús hétfői hírek, a gyatra hazai szállítási teljesítmények is jelzik: gazdaságunkat a külpiacok tartják életben. Így az újabb dominódőlés már csak fájdalmas megszorító intézkedésekkel, például a holnapra várható radikális alapkamat-emeléssel kerülhető el. (A monetáris tanács kényszerlépése miatt a még mindig közel másfél millió bajba jutott devizahiteles mellett most már a forinthitelesek is remeghetnek!) Az MSZP szerint az egyedüli megoldást az azonnali és radikális gazdaságpolitikai fordulat, a jövő évi költségvetés valós számokra történő újraírása, a vállalkozások és a hitelezők hitelképességét visszaállító fejlesztéspolitika, a jogállam helyreállítása, s végül, de nem utolsó sorban pedig az ország iránti bizalmat eljátszók közéletből való távozása jelenti. Mert ha a matolcsysta gazdaságpolitika művelői maradnak, az ország egész biztosan menni kényszerül. Méghozzá a görög lejtőn, a csődöt jelentő európai államok süllyesztőjébe. Tukacs István, országgyűlési képviselő

Progresszív baloldal a fiatalok és a nők egyenlő esélyeiért A hétvégén Progresszív Konvenciót tartott az Európai Szocialisták Pártja (ESZP), amelynek keretében közel kétezer kutató, civil szakember és politikus vett részt Brüsszelben a gazdasági válság kezeléséről, a fiatalok munkanélküliségének problémájáról, az európai nyugdíjrendszer jövőjéről, a demokrácia általános helyzetéről és további témákról rendezett előadásokon és műhelybeszélgetéseken. Az egész Európára kiterjedő, nyitott ötletbörze fontos szerepet játszik az ESZP jövő évi kongresszusán elfogadásra kerülő programjának kidolgozásában. A Konvenció keretei között az ESZP Nőszervezete (PES Women), a CEE Network for Gender Issues és az Európai Progresszív Tanulmányok Alapítványa a nők politikai szerepvállalásáról rendezett kerekasztal-beszélgetést, amelyen az új gazdasági és társadalmi kihívásokhoz való alkalmazkodás szemszögéből vizsgálták meg a kérdést. Megnyitójában dr. Gurmai Zita, a PES Women elnöke elmondta: az elmúlt évek lendületes fejlődése ellenére a nőket érő diszkrimináció továbbra is valós probléma a munkaerőpiacon. A legnagyobb problémát azonban jelenleg az elért eredményeket komolyan veszélyeztető jobboldali törekvések jelentik. “Megálljt kell parancsolnunk az esélyegyenlőséget aláásó, konzervatív szellemű visszalépéseknek” – hangsúlyozta az európai parlamenti képviselő, hozzátéve, hogy ehhez mindenekelőtt a nők politikai részvételének ösztönzésére van szükség. “Csak úgy garantálhatjuk az esélyegyenlőségi szemlélet érvényesülését, ha a döntéshozatalban is a népességen belüli arányukban képviseli magát mindkét nem” – tette hozzá. A nőkhöz hasonlóan a fiataloknak is halmozottan hátrányos helyzettel kell szembesülniük a munkaerőpiacon: jól jelzi ezt, hogy a fiatalok körében a legtöbb tagállamban magasabbak a munkanélküliségi mutatók az átlagnál. Az Európai Szocialisták Pártja ezért a konvención kiemelten foglalkozott a fiatalok foglalkoztatottsági helyzetével is. A témának szentelt munkacsoport-ülésen Gurmai Zita felhívta rá a figyelmet: az ESZP az egyetlen olyan európai szintű politikai párt, amely mindkét társadalmi csoport problémáira valós válaszokat kínál programjában. A Konvenciót megelőzően a visszavonulását bejelentő Poul Nyrup Rasmussen helyére megbízott elnökké választották az egykori bolgár miniszterelnököt, Szergej Sztanisevet. Gurmai Zita a leköszönő és a megválasztott elnökökkel folytatott szombati megbeszélésén megköszönte Poul Nyrup Rasmussen munkáját, akinek esélyegyenlőség iránti elkötelezettségét példaként állította Szergej Sztanisev elé.

A Moody’s leminősítése a kormányt is minősíti Törvénymódosítás sürgősséggel, kormánypárti támogatással Pál Béla országgyűlési képviselő sajtótájékoztatója 2011. november 25. A meghívó egy önkormányzatok érdekében történő törvénymódosításra hívta a sajtó képviselőit, amely a királyszentistvániak javaslatára fogalmazódott meg, de felelős politikus nem kerülheti meg azt a tényt, hogy a Moody’s hitelminősítő intézet a bóvli, a befektetésre nem ajánlott kategóriába sorolta Magyarországot. A jövő évi adótörvényekben a jobboldali kormány az ellenzék és a társadalom többsége véleményének figyelmen kívül hagyásával egyre nehezebb helyzetbe hozza a kiskeresetűeket. A fideszes többség ahelyett, hogy enyhítene a magyar kis és középvállalkozások terhén, növeli azt. A jövő évi adóbevalláshoz már nem söralátét kell, hanem lassan asztalterítő. Nemcsak nemzetközi hatások okozzák azt a tényt, hogy csillagászati magasságokba szökött a benzin ára, hogy elképesztő mértékben romlott a forint árfolyama. Mindezek olyan mértékben megnövelik a családok, a magyar emberek, a kis- és közepes vállalkozások terheit, hogy az szinte elviselhetetlen. Jövőre 30%-ról 37%-ra emelkedik az EVA, 25%-ról 27%-ra nő az ÁFA, ami begyűrűzik szinte minden termék árába. Bevezetésre kerül a baleseti adó és a nyugdíjjárulékot is adóvá alakítják át. Miközben a 16%-os egykulcsos jövedelemadó továbbra is fönnmarad, a kormány a csökkenő bérek pótlásának felelősségét a munkáltatókra hárítja. Kommunikációra persze van pénz, van stadionok építésére több milliárd Ft, ellenben kevesebb pénz jut egészségügyre, oktatásra vagy éppen a szociálisan hátrányos helyzetű emberek megsegítésére. A visszamenőleges törvénykezés, az energia-, a távközlési szektorra, a kereskedelemre és a bankokra kivetett különadó, valamint az, hogy a kormány hozzányúlt a magán megtakarításokhoz is, hozzájárult ahhoz, hogy a Moody’s befektetésre alkalmatlannak ítélte Magyarországot. Nem ajánlja, hogy befektessenek egy olyan országban, ahol irreális és kiszámíthatatlan a gazdaságpolitika, ahol a kormányzó erők a kétharmados többségüket arra használják fel, hogy a Fidesz politikai teljhatalmát hosszú távon biztosítani képes erőtér jöjjön létre. Az MSZP felszólítja a kormányt, hogy térjen vissza a demokratikus alapokon nyugvó kormányzáshoz, vegye figyelembe az ellenzék, a civil szervezetek, az érdekképviseletek véleményét. Felszólítjuk, hogy hívjon össze haladéktalanul nemzeti gazdasági kerekasztalt, amelynek résztvevői a parlamenti pártokon kívül az érdekvédők szervezetei, a civil szervezetek, és Magyarország jelentős gazdasági szakemberei. Kiutat kell találni abból a válságból, amelyet kétségtelenül jelentős részben - a gazdaság törvényszerűségeivel messzemenően szembemenő és az emberek érdekeit figyelmen kívül hagyó gazdaságpolitikájával - a kormány okozott. Az országgyűlési képviselő feladata az is, hogy felkaroljon minden olyan kezdeményezést, amellyel segítséget tud nyújtani a helyben felmerülő problémák megoldására.

Királyszentistván területén a lakosság tiltakozik az ellen, hogy a játszótértől és a kultúrparktól mindössze hetven méteres távolságra egy hamvasztót építsen egy vállalkozás. A község felnőtt lakóinak 90 %-a aláírásgyűjtő íveken is kifejezte tiltakozását, de forgalomlassító akciókkal, különféle tüntetésekkel is tiltakoztak. Már több illetékes szervhez, több minisztériumhoz, országgyűlési képviselőhöz is fordultak, de nem kaptak választ. Kőszegi Ilona polgármester asszony levelében fordult hozzám ebben az ügyben, és arra kért, hogy a hiányzó szabályozást törvénymódosítással korrigáljuk, úgy hogy a jövőben ne lehessen az önkormányzat engedélye nélkül hamvasztót építeni játszótér vagy éppen kultúrpark közelében. Ezt a törvénymódosítást elkészítettem, sürgősséggel benyújtottuk november 22-én az országgyűlésnek, mert szeretnénk, ha 2012. január 1től életbe lépne. A sürgősségi kezdeményezéshez több mint 50 országgyűlési képviselő támogató aláírása kellett. A kezdeményezést aláírták más ellenzéki frakciók is. Megkerestem Szedlák Attila és Navracsics Tibort képviselő urakat is, akiktől azt kértem támogassák ezt a törvényjavaslatot. Mindketten támogatásukról biztosítottak, tehát bízom abban, hogy rövidesen a parlament elé kerül az a módosítás, amely a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény 37-es §-át módosítja olyan módon, hogy hamvasztó üzemi építményt létesíteni a településrendezési tervnek megfelelően az illetékes települési, a fővárosban természetesen kerületi önkormányzat hozzájárulásával és engedélyezett telephellyel lehet. A javaslatnak része az is, hogy hamvasztó üzemi építmény nem létesíthető óvoda, bölcsőde, iskola, játszótér, valamint kultúr- és szabadidő park valamint lakóingatlan 1000 méteres körzetében. Remélem lesz akadálya annak, hogy a parlament nagy többséggel elfogadja a jogszabálymódosítást.