Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel TÁMOP-2.2.4.-08/1-2009-0012
HELYZETKÉP - SZLOVÁKIA 6. Az oktatási intézmények szerepe felnőttképzésben
Helyzetkép – Szlovákia A.
Működik – e szabályozott keretek között felnőttoktatás, amelynek célja az alapfokú iskolai végzettség vagy az érettségi megszerzése?
Szlovákiában a kötelező iskolalátogatás 10 éves, a gyermekek 6 éves korától tart, feltéve, ha iskolaérett. Iskolai érettség alatt a gyermek pszichikai, fizikai és szociális képességeit értjük, amelyek lehetővé teszik az oktató-nevelő programban való részvételét. A kötelező iskolalátogatást általában az alapiskolák és középiskolák biztosítják. Amennyiben a felnőttoktatás keretén belül szeretné valaki pótolni alapiskolai képzettségét, ezt az alapiskolák individuális tanterv keretén belül biztosíthatják. A kérelmező kérvényt nyújt be az iskolába, ennek megfelelően az iskola igazgatója biztosítja az oktatást egyéni úton. Szlovákiában azonban nem jellemző ez az eljárás, illetve nagyon ritka az effajta igény. Az érettségi középiskolában szerezhető meg. Szlovákiában a következő típusú középiskolákat ismerjük: 1. Gimnázium Küldetése az egyetemre való felkészítés. Továbbá felkészítik a diákokat néhány közigazgatási, kulturális és további tevékenységre is. Általános képzettséget biztosít. 2. Szakközépiskola Elsőrendű küldetése, hogy középfokú szakképzést biztosítson a tanulóknak, s felkészítse őket a különböző területeken esedékes munkavégzésre, valamint a felsőoktatásban való részvételre, illetőleg az élethosszig tartó továbbképzésre. A szakközépiskolák szakembereket képeznek a különböző iparágak, valamint a közigazgatás és az élet egyéb területei számára. Ugyancsak ők biztosítják az érdeklődők számára az érettségi utáni szakképzést. Az 1989-es változás után szükség volt a szakképzés tartalmi szabályozásának megújulására, hiszen egyre nagyobb szerepet kaptak a munkaerőpiaci viszonyok. A gazdasági és társadalmi változásokkal együtt új szakokat kellett bevezetni. Felerősödött a nyelvtudás és az informatikai ismeretek szerepe, új tantárgyak jelentek meg az oktatásban (marketing, vállalkozástan stb.), megnőtt a szakmai gyakorlat hordereje. 3. Konzervatórium A konzervatórium a szakközépiskola olyan specifikus típusa, mely ének, zene, tánc és drámaművészet szakokon készíti fel a tanulókat a munkavégzésre vagy a továbbtanulásra. A tanulmányok itt ún. abszolutóriummal fejeződnek be, és általában hat évig tartanak. Tánc szakon nyolc esztendőn át tart a képzés.
4. Speciális szakiskola Különleges oktatási és nevelési módszerek segítségével igyekszik műveltséget biztosítani a valamilyen módon hátrányos helyzetű vagy fogyatékos tanulóknak, a nehezen kezelhető gyerekeknek, vagy a kórházakban elhelyezett beteg tanulóknak, s ezáltal felkészíti őket a társadalmi integrációra. Léteznek speciális közép- és gyakorlatorientált iskolák és szakképző intézetek. Ugyanakkor a hátrányos helyzetű tanulók a hagyományos iskolában is részt vehetnek az oktató-nevelő folyamatban, s hozhatnak létre számukra speciális osztályokat is. Ezek tanulmányi programja csak részben tér el a szokványos iskolák tanterveitől, ezért az itt megszerzett végzettség és képesítés is egyenértékű a klasszikus alap- és középiskolai végzettséggel. A mentálisan sérült tanulók esetében csak a kevésbé igényes szakterületeken folyik képzés, számukra általában a gyakorlatra irányuló szakmai felkészítést biztosítanak. A képzés lényege, hogy a tanulók önellátóakká váljanak, képesek legyenek egyszerű házi munkák elvégzésére, alkalmasak legyenek a családi életre. Ez a képzés egy, két vagy három évig tart, és elvégzéséről bizonyítványt kapnak a tanulók. A felnőttoktatás keretén belül ezek az iskolák biztosíthatják az érettségi vizsgákat. A kérelmező kérvényt nyújt be az iskola igazgatójának, aki biztosítja számára az individuális oktatás feltételeit. Több iskola elzárkózik ettől a szolgáltatástól, ugyanis anyagi keretet erre az állam nem biztosít. Amennyiben nagyobb igény mutatkozik bizonyos szakérettségi iránt, szervezett érettségi képzést bármely oktató intézmény indítványozhat a fent nevezett középiskolák együttműködésével. Ennek anyagi kereteit a J pontban tárgyaljuk. B.
Működik – e szabályozott keretek között szakmai képzést, továbbképzést célzó felnőttoktatás?
Az élethosszig való tanulással Szlovákiában az 568/2009 sz. törvény foglalkozik. Az élethosszig tartó tanulást, mint az oktatás és nevelés alapvető elvét két részre bontjuk: a.) iskolai képzésre b.) továbbképzésre (felnőttoktatásra), mely az iskolában szerzett végzettségre épül. A felnőttoktatás az alap-, közép- és felsőfokú iskolai képzés mellett a Szlovák Köztársaság oktatási rendszerének szerves része. A felnőttképzés továbbképző (felnőttképzési) intézményekben folyik és az iskolai végzettségre kapcsolódik. Részleges, vagy teljés képzettséget (kvalifikációt) biztosít, illetve kiegészíti, felújítja, bővíti, vagy mélyíti az iskolában szerzett kvalifikációt,
valamint kielégíti a tanulni vágyók érdeklődési köreit. A továbbképzés sikeres befejezése nem biztosít iskolai végzettséget. A továbbképzés fajtái: •
Szakképzés – akkreditált képzési program szerint folyik, amely valamely szaktevékenység elvégzéséhez nyújt megfelelő kvalifikációt, illetve kiegészíti, felújítja, vagy bővíti azt.
•
Rekvalifikációs képzés - akkreditált képzési program szerint folyik, amely részleges, vagy teljes kvalifikációt – szakképzettséget – biztosít egy, vagy több szaktevékenység elvégzésére, mely más hivatásban hasznosítható, mint amelyben az adott személy iskolai végzettséget szerzett.
•
Kontinuális képzés – olyan képzési programok keretén belül, amelyekben a résztvevő kiegészíti, felújítja, bővíti, vagy mélyíti kvalifikációját, melyet az iskolában, illetve rekvalifikációs képzéssel szerzett. Ide tartoznak pl. a pedagógus-továbbképzések.
•
Érdeklődési körön belüli képzés, szeniorok képzése, más képzések – melyek keretén belül a résztvevő saját érdeklődési körét bővíti, személyiségét fejleszti.
Az iskolai képzés a formális képzés, a továbbképzéseket a nem formális képzés kategóriába soroljuk. C.
Milyen jogszabályi keretei vannak a felnőttképzés folytatásának?
Felnőttképzést háromféle intézmény folytathat. •
Iskola - gimnázium, szakközépiskola, konzervatórium, speciális szakiskola, művészeti alapiskola, nyelviskola és főiskola, melyek az iskolai képzésen kívül felnőttképzési programokat is nyújtanak – ezek akkreditált intézmények.
•
Jogi személy - akinek tevékenységi körébe tartozik az oktatás és az azzal összefüggő tevékenységek.
•
Természetes személy - vállalkozók, akinek tevékenységi körébe tartozik az oktatás és az azzal összefüggő tevékenységek.
Szlovákiában a felnőttképzés rendszere alakulóban van, egyelőre ellenőrizhetetlen keretek között folyik, megoldatlan. Különböző statisztikák szerint 2500 – 3000 felnőttképző intézmény van Szlovákiában. A szakképzés magába foglalja a szakképző iskolai hálózat mellett a felnőttképzést és az átképzési programokat, tanfolyamokat. Szlovákia EU csatlakozásával komoly pályázati támogatásokra nyílt lehetőség. Ugyanakkor az
intézmények felkészületlensége és az együttműködések hiánya miatt a számukra hozzáférhető források is sokszor kiaknázatlanok. A helyi önkormányzatok, mint az iskolák fenntartói, forráshiánnyal küszködnek és felkészületlenek, sok esetben még „nem tudnak mit kezdeni” ezen intézmények fejlesztésével, ugyanakkor a szakképzési intézmények fejlesztésével egyetlen szakmai szervezet sem foglalkozik. A szakképzés folyamatának szakmai irányítása és tartalmának meghatározása kizárólag a Szlovák Köztársaság Oktatási Minisztériumának hatáskörébe tartozik, ahol a kérdéses területet a jelenlegi szervezeti keretek közt a közoktatásért felelős szekció részeként működő szakképzési főosztály felügyeli. Az utasítások és rendelkezések az államigazgatás központi szervétől az iskolafenntartókon, értelemszerűen elsősorban a megyei önkormányzatokon keresztül jutnak el az egyes intézményekbe. A döntések a minisztériumban születnek, de a határozatok meghozatalához szükséges elemzéseket, koncepciókat és egyéb információkat a tárca háttérintézménye, az Országos Szakképzési Intézet (Štátny inštitút odborného vzdelávania) szolgáltatja. Itt készült el a szlovákiai középiskolai szakképzés sztenderdje (Štandard stredoškolského odborného vzdelávania a výchovy v Slovenskej republike) is, melyet a minisztérium 2002-ben fogadott el, s ez a dokumentum az oktatási keretprogramok kidolgozásának alapja. Az anyag részletesen taglalja a kulcskompetenciák kérdését, illetve a célkövetelményeket az ISCED - rendszer egyes szintjein és a különböző szakirányokon, valamint a szakképzés általános és szakmai összetevőit és lehetséges irányait. A szakképző intézmények nem szakadhatnak el a gazdasági élet gyakorlatától, nem lehetnek függetlenek a munkaerőpiactól, hiszen csakis az igények figyelembevételével végezhetnek hatékony és racionális munkát. Erről a körülményről nem feledkezhet meg a szakképzést irányító tárca sem. Ezért az oktatási minisztérium illetékes főosztálya is rendszeres egyeztető találkozókat tart a Szlovák Kereskedelmi és Ipari Kamara, valamint különböző munkáltatók szervezeteinek képviselőivel, illetve a szociális partnerekkel, s ezeken megvitatják az aktuális fejlesztési és szervezési kérdéseket, valamint számos közös feladatot fogalmaznak meg. Az ilyen jellegű találkozók jegyzőkönyveiből és emlékeztetőiből arra a következtetésre juthatunk, hogy a piac szempontjából rugalmasabb tartalmi szabályozásra volna szükség, az alapképzés időbeli kitolásával és az élethosszig tartó tanulással lehetne versenyképesebbé tenni az iskolák végzőseit.
D.
Hogyan változott az aránya a felnőttképzésben a szakmai képzésnek az összes képzéshez viszonyítva az elmúlt 10 évben?
A szakmai képzések aránya a többi képzéshez viszonyítva az elmúlt 7 évben, százalékban: Az oktatási tevékenység fajtája %-ban
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
szakmai képzés (kvalifikációs, kiegészítő, stb)
53,77
59,07
53,46
60,77
57,56
54,63
kiegészítő pedagógiai képzés a pedagógusok szakmai továbbképzése specializációs innovációs pedagógusképzés specializációs kvalifikációs pedagógusképzés továbbképzések érdeklődéshez igazodó képzések más képzések nem megadott adatok
0,84 0,35 3,93 0,27 7,27 11,9 20,28 1,39
0,76 1,02 6,74 0,28 6,35 11 14,57 0,2
0,6 0,4 1,94 1,08 6,98 10,87 24,67 0
0,75 2,78 2,41 1,27 2,58 9,9 19,13 0,41
0,53 5,46 2,76 1,3 2,29 13,44 15,91 0,74
1,63 2,9 1,46 0,7 5,58 15,07 17,23 0,79
64,12 4,91 ? ? ? ? 18,01 12,2 ?
Forrás: UIPS A kérdőjellel jelzett adatok nem állnak rendelkezésre, illetve a 2008-as adatoknál a második sor összesítve jelenti a 2-5. kategória adatait.
A szakmai képzések alakulása 66
64,12
%-ban kifejezve
64
2002
60,77
62
2003
59,07
60
2004
57,56
58 56
53,77
54
54,63
53,46
2005 2006 2007
52
2008
50 48 2002 - 2008
Oktatatási tevékenység
g. .. gu s ec ok ia s. liz .. ác sp ió ec s ia in liz ... ác ió s to kv vá al b ér ... bk de ép kl zé őd se és k he z ig m ... ás ne k m ép zé m eg se ad k ot ta d. ..
gó
sp
ítő
pe da
a
sz eg é
ki
sz ak
m ai
ké p
zé s
pe da
(.. .
%-ban kifejezve
70 60 50 40 30 20 10 0
Kategóriák
2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
E.
Melyek a felnőttképzést folytató intézményekkel szemben támasztott speciális (akkreditációs) követelmények?
A továbbképzést biztosító intézmények fajtáiról már szóltunk, ezeken belül az első kategóriába soroltuk az akkreditált intézményeket (gimnázium, szakközépiskola, konzervatórium, speciális szakiskola, művészeti alapiskola, nyelviskola és főiskola). Mondhatjuk azonban, hogy Szlovákiában a továbbképző intézményekkel szemben nincsenek különleges akkreditációs követelmények – ami magát az intézményt illeti. Az iskolai – államilag besorolt akkreditált intézményeken kívül lényegében bárki – jogi személy, természetes személy (vállalkozó) folytathat képzést, amennyiben tevékenységi körében szerepel az oktatás. Ezt a jogosultságot aránylag könnyű megszerezni, akár egy nonprofit szervezet, polgári társulás, nem befektetési alap bejegyzésével. Maga a bejegyzés a megyei hatóság kompetenciájába tartozik, cca. 3 hónap a lefutási ideje. Említsük most meg követelményeket:
a
továbbképző
intézményekkel
szemben
támasztott
Az az oktatási intézmény, amely továbbképzést (felnőttképzést) folytat, köteles a folyó év február 15-ig beszámolni az Oktatási Minisztériumnak a képzés feltételeiről. Ez annyit jelent, hogy írásban számol be az oktatók létszámáról, az oktatás finanszírozásáról, a résztvevők végzettségéről és korosztályáról, valamint arról, hogy hányan végezték be sikeres vizsgával a tanfolyamot. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy ennek az elvárásnak az intézmények jelentős %-a nem tesz eleget, a továbbképzések ellenőrizhetetlenek, rendszertelenek. Szlovákiában nem alakult ki még a továbbképzést igénylő piac. Arról, hogy milyen tendenciát mutat ez a jövőben, az L. pontban tárgyaljuk. A képzések, melyeket ezek az intézmények folytatnak, lehetnek akkreditált, vagy akkreditáció nélküli képzések. Az az intézmény, amely akkreditált képzést folytat: • • • • •
F.
Olyan feltételek mellett folytatja a képzést, amelyeket az akkreditációs programjában feltüntetett és amelyre jogosultságot kapott Pontos dokumentációt vezet a képzésről Jelzi az oktatási minisztériumnak a bejegyzési hely, telephely, név illetve bármilyen intézményi adat változását, ezt 30 napon a bekövetkezett változás után köteles megtenni Az akkreditált képzésben bekövetkezett változásokat - a program nevének megváltoztatása, a szakfelelős (garans) személy változása, lektorok változása – beterjeszti az oktatási minisztériumnak 10 munkanappal a képzés kezdése előtt bejelentési kötelezettsége van az oktatási minisztérium felé a képzés kezdetéről és helyéről. Melyek a felnőttképzési programokkal szemben támasztott speciális (akkreditációs) követelmények?
A képzések, mint már említettük lehetnek akkreditált, vagy akkreditáció nélküli képzések. Az képzés akkreditációja az a folyamat, mellyel az állam ellenőrzi az intézet jogosultságát a képzés megvalósítására az 568/2009 sz. törvény által megadott feltételek alapján. Az akkreditált képzéssel szemben támasztott követelmények, feltételek: • • • • • •
Az akkreditációról az Oktatási Minisztérium tanácsadó szerve, a továbbképzési programokat bíráló Akkreditációs Bizottság dönt. Az akkreditációt előterjesztő intézmény köteles benyújtani a tevékenységi köréről szóló okiratot, melyben szerepelnie kell az oktatásnak, illetve az oktatással közvetlenül összefüggő tevékenységnek Előterjeszti a szakfelelős (garans) szakképzettségéről és lektori képzettségéről szóló okiratot Előterjeszti a lektorok szakképzettségéről és lektori képzettségéről szóló okiratot Előterjeszti az oktatás eszközeinek biztosításáról szóló, valamit műszaki és helyi feltételeiről szóló okmányokat Előterjeszti az oktatási program teljes tartalmi kidolgozását
A szakfelelőssel (garanssal) szemben támasztott követelmények: •
• •
Első, vagy másodfokú főiskolai végzettséggel rendelkezik (Bc., Mgr.) az akkreditációra előterjesztett program szakján belül, legkevesebb 2 év gyakorlata van az illető szakon belül, valamint legkevesebb 2 év lektori gyakorlattal rendelkezik, vagy érettségi vizsgával rendelkezik az akkreditációra előterjesztett program szakján belül, legkevesebb 4 év gyakorlata van az illető szakon belül, valamint legkevesebb 3 év lektori gyakorlattal rendelkezik, vagy szakmunkás bizonyítványa van az akkreditációra előterjesztett program szakján belül, legkevesebb 5 év gyakorlata van az illető szakon belül, valamint legkevesebb 5 év lektori gyakorlattal rendelkezik.
A lektorral (oktatóval) szemben támasztott követelmények: •
• • •
Első, vagy másodfokú főiskolai végzettséggel rendelkezik (Bc., Mgr.) az akkreditációra előterjesztett program szakján belül, legkevesebb 2 év gyakorlata van az illető szakon belül, valamint lektori gyakorlattal rendelkezik, vagy Első, vagy másodfokú főiskolai végzettséggel rendelkezik (Bc., Mgr.), legkevesebb 4 év gyakorlata van az illető szakon belül, valamint lektori gyakorlattal rendelkezik, vagy Érettségi vizsgával rendelkezik az akkreditációra előterjesztett program szakján belül, legkevesebb 2 év gyakorlata van az illető szakon belül, valamint lektori gyakorlattal rendelkezik, vagy Érettségi vizsgával rendelkezik, legkevesebb 6 év gyakorlata van az illető szakon belül, valamint lektori gyakorlattal rendelkezik, vagy
• •
Mesterlevele van az akkreditációra előterjesztett program szakján belül, legkevesebb 4 év gyakorlata van az illető szakon belül, valamint lektori gyakorlattal rendelkezik. Elvégezte az adott akkreditált képzést, 10 év gyakorlattal rendelkezik az adott szakon belül és lektori gyakorlattal rendelkezik
A szakképzettségről a bizonyítvány hiteles másolatát kell benyújtani, a szakmában eltöltött időről a munkaadó ad igazolást. A lektori tevékenységről az az oktató intézmény ad ki igazolást, amelyben a lektor oktatói gyakorlatot folytat (folytatott). G.
A felnőttképzés során mennyire és hogyan lehet figyelembe venni az előzetes tanulmányok során már tanult elemeket?
Az előzetes tanulmányok figyelembe vétele a felnőttképzési programtól függ. Az akkreditáció előterjesztésénél az oktatási program megkezdésének feltételeiben szerepelnie kell a belépő tudásnak a B pontban szereplő továbbképzés fajtájától függően. Ezeket a feltételeket az oktatási intézmény határozza meg. H.
Kiegészül-e a felnőttképzés speciális szolgáltatási elemekkel (pl. képzési tanácsadás, előzetes tudásszint mérés)
Törvényi keretek között nincs meghatározva az előzetes tudásszint felmérése, ezt maga a továbbképző intézmény alkalmazhatja, határozza meg. Az oktatóprogram megkezdésének feltételei az akkreditációban, illetve akkreditáció nélküli képzésnél a program belépő feltételei között szerepelnek. Továbbképzési tanácsadással a 382/2007 sz. törvény foglalkozik. Tanácsadási szervezetek az Oktatásügyi Minisztérium, valamint a Munka-, Szociális és Családügyi Minisztérium (Ministerstvo práce, sociálnych vecí a rodiny) egyes részlegei foglalkoznak. A tanácsadás jelenlegi helyzetében nem fedi kellőképpen a lakosság néhány szegmensét: a dolgozó populációt, kisiparosokat, vállalkozókat,nem bejegyzett munkanélkülieket, a produktív kor után lévő lakosságot, marginális csoportokat. A tanácsadás szervei közé tartozik az iskolai tanácsadás is: • •
•
A Gyermek- és Patopszichológia Kutatóintézet – ezzel tanulmányunkban nem foglalkozunk Az Országos Szakképzési Intézet (Štátny inštitút odborného vzdelávania) és ennek kutatási, karrier-tanácsadás és stratégiai részlege, mely a piac igényeit és az új kvalifikációs igényeket figyeli, karrierkövetést folytat az iskolavégzettek piaci elhelyezkedéséről illetve a munkanélküliségről, analizálja ennek okait és figyeli ezeknek fejlődési folyamatait, melyeknek alapján intézkedéseket javasol a szakiskolákban végzett diákok könnyebb piaci elhelyezkedésének biztosítására. Az Országos Pedagógiai Intézet (Štátny pedagogický inštitút), mely szakmai és módszertani segítséget nyújt a speciálpedagógiai tanácsadást nyújtó intézeteknek
• •
Az Iskolaügyi Információs és Prognosztikai Intézet (Ústav informácií a prognóz školstva), amely feldolgozza az iskolai kereteken belül és azon kívül folyó tanulási lehetőségeket Módszertani Központok, melyek szaktanácsokat és módszertani tanácsokat szolgáltatnak pedagógusoknak
A foglalkoztatottságot érintő tanácsadó szervek lehetnek: • •
I.
Munkaügyi Hivatalok Jogi, illetve természetes személyek, amelyek, ill. akik munkaközvetítéssel foglalkoznak, illetve szaktanácsadást szolgáltatnak és aktív tevékenységet folytatnak a munkapiacon belül A felnőtteknek szerveződő szakmai képzések esetében mennyire lehet figyelembe venni a megrendelő (munkáltató) speciális igényeit?
A felnőtteknek szerveződő szakmai képzésekben a megrendelő, illetve munkáltató igényeit a lehetőségekhez mérten rugalmasan lehet figyelembe bevenni. Amennyiben ez akkreditált képzést igényel, a képzés – amelyben ezeket az igényeket figyelembe veszik - jóváhagyása cca. 3 – 4 hónap. J.
Milyen a finanszírozása a felnőttképzésnek (normatív támogatás, pályázat)
A továbbképzéseket a következő forrásokból lehet finanszírozni: • • • •
a résztvevők befizetéseiből a munkáltató anyagi fedezetéből az állami költségvetés célirányos támogatásából a Nemzeti Munkahivatal költségvetéséből, amennyiben munkanélküliek átképzéséről van szó • községek költségvetéséből • alapítványok, illetve más jogi és természetes személyek anyagi eszközeiből • más eszközökből: • Európai Strukturális Alap • Európai Szociális Alap • Más EU - s programok • az adó 2%-ának felhasználása • cégek, szponzorok támogatása, • volt diákok támogatása • Alapító – fenntartó felé benyújtott pályázatok, • Visegrádi Alap • Magyarországi Közalapítványok A finanszírozás forrása az utóbbi 7 évben: A finanszírozás forrása %- ban a továbbképzés résztvevői
2002 43,06
2003 38,01
2004 39,3
2005 35,09
2006 25,46
2007 38,7
2008 28,97
munkáltató állami költségvetésből való támogatás Munkahivatalok községi finanszírozás alapítványi pénzek (jogi és fizikai személyek) EU alapokból más forrás
13,34 23,84 10,07 0,28
14,02 23,49 7,66 0,37
13,34 36,36 7,07 0,16
22,04 21,34 9,15 2,11
23,83 23,82 4 2,33
18,44 25,88 2,65 3,02
25,93 14,68 4,41 1,7
1,51 0 7,91
1,5 0 14,96
0,46 0
0,23 0 10,03
0,78 14,61 5,17
1,36 7,95 1,99
0,97 21,56 1,77
Fin. forrása %-ban
Forrás: UIPS
50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0
Finanszírozás
2002 2003
ól k) tó ás ok ás kb at ye al l ta z l t o g á o é o k ír va ap m s hi em un sz al tá ré m sz ka U an ó i l s n n E a i a é u f ik M lv pz gi fiz bő ké sé s s z b é é b t kö gi vá ve (jo to ég k a s t e z öt én ik ip y ll am á án ítv ap l a ői ev ztv
ás m
s rrá fo
2004 2005 2006 2007 2008
Forrás
K.
A képzésre jelentkezők milyen támogatást vehetnek igénybe?
A képzésre jelentkezők igénybe vehetik a J. pontban említett forrásokat, illetve egyéni pályázatokat. L.
Milyen tendencia várható a következő években a felnőttképzés szakmai összetételében és volumenében?
Az új, pedagógusok továbbképzéséről szóló 317/2009 sz. törvény új dimenziókat hoz a felnőttképzésbe. A törvény szabályozza a pedagógusok jogállását, jutalmazását, kialakítja a pedagógus életpálya modellt és a pedagógusok szakmai fejlődésének szabályait és kereteit. Ez utóbbinak fontos eleme a pedagógusok továbbképzése (a törvényben és a kapcsolódó jogszabályokban a kontinuális képzés keretén belül szerepel. Ez óriási teret nyit a felnőttképzési piacon, mivel megszülethet a mostanáig gyéren létező felnőttképzési piac. M.
Az adott témára vonatkozó SWOT analízis
Erősségek:
• • • • • • • •
továbbképzési intézmények magas száma (kb. 2500 -3000, az iskolákkal együtt) szakképzett lektorok és képzés-menedzserek továbbképzések iránti fokozatosan növekvő igény (leginkább az idegen nyelvek, intézményvezetés, számítástechnika, szakképzés területén) az alkalmazottak folyamatos szakmai továbbképzése iránt megnőtt munkáltatói igény az OM Akkreditációs Bizottságának tevékenysége a főiskolát végzett szakemberek magas száma a pedagógus pályán az aktív lakosság műveltségi struktúrájának pozitív fejlődése Az új pedagógusokról szóló törvény
Gyengeségek: • nem kezeljük országos szükségletként • a jelenlegi finanszírozási rendszer • a munkáltatói és oktatási sztenderdek hiányosságai, a munkaerőpiac elvárásaival szembeni munkáltatói flexibilitás hiánya, a munkaadók alacsony részvétele az oktatás tartalmi részének megalkotásánál • a továbbképzések kínálatában és azok megvalósításának folyamatában a komplex értékelés teljes hiánya,- hiányzik az intézmények certifikálása, a lektorok értékelése, visszacsatolás a képzésen résztvevőktől, illetve a munkáltatóktól • hiányzik a munkáltató azon kötelességét szabályzó jogszabály, amely kötelezné meghatározott – továbbképzésre szánt – pénzösszeg elkülönítését • hiányzik a motivációs háttér megteremtése,- pl. karrier-terv, anyagi plusz (ezt pedagógusok részére az újtörvény megoldotta) • nem létező továbbképzési piac • jogi, szervezeti, és finanszírozási keretek egységének a hiánya Lehetőségek: • A munkanélküliség prevenciója az egyes régiókban • az oktatás, tanulás, képzés új értelmezése • a hagyományos ismeretátadás helyett képességek, készségek, kompetenciák kialakulását és fejlesztését segítő tanulás biztosítása • pedagógus - továbbképzés fontosságának megerősítése • egyensúly megteremtése a minőség – eredményesség - hatékonyság és az érdekek-lehetőségek- ráfordítások oldalak között • a továbbképzések. hagyományos szerepének átértékelése, rendszerének átalakítása Veszélyek: • Az élethosszig tartó képzés és tanácsadás jelenlegi stagnálása • A komplex stratégia hiánya az élethosszig tartó képzésben • A nem formális tanulás nem megfelelő értékelése a munkaadó és a társadalom szemszögéből • Nem megfelelő törvényi háttér a dolgozók és munkaadók motivációjára a továbbképzésekben való részvétele • Az oktatás rugalmatlanság és elszigetelődése a gazdaságtól • A GDP oktatásra fordított nagyon gyér aránya
•
Kevés a képzett karrier-tanácsadó a régiókban – a karrier-tanácsadási hálózat hiánya
2010. január Kidolgozta: Fabó Mária, mérnök - igazgató Szakképző és Felnőttképzési Intézet Komárom, Szlovákia Tel.: 00421-905- 932120 E-mail:
[email protected] Honlap: www.szaki.sk
