Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel TÁMOP-2.2.4.-08/1-2009-0012
HELYZETKÉP - SZLOVÁKIA 7. A tanulók menedzselése
Helyzetkép – Szlovákia ; Az alapfokú képzési szakaszban milyen lehetőségük van a tanulóknak megismerni a különböző szakmákat, pályákat? A tanulók menedzselésének hagyománya még a csehszlovák oktatási rendszer hagyományaiban gyökerezik, amikor bizonyos profilú szakmák (bányász, katona, gépész) felé nagyobb figyelmet fordítottak. Ezek akkor már az általános iskolai tankönyvekben képi anyagban is megjelentek. Olvasmányok, honismereti feldolgozások, konverzációs idegen nyelvi anyag, matematikai feladatok terén. Ez lényegében ma is működik, de egy szélesebb skálán, és azzal a céllal, hogy a kisdiákok minél tágabb ismeretekkel rendelkezzenek az élet különböző területeiről. A szakmák megismertetése egyrészt az iskola feladatkörébe tartozik, s ezen belül a nevelési tanácsadó kötelességei között szerepel: ő végzi a pályaorientációt, ajánlásokat tesz, szakmai javaslatokat közvetít, pályaorientációs intézményekkel, középiskolákkal tart kapcsolatot, közvetíti a jelentkezési feltételeket, az egyes szakok iránti érdeklődés frekvenciáját, szakpszichológiai kivizsgálások közvetítését oldja meg. Sajnos ennek anyagi háttere nem eléggé megoldott. A nevelési tanácsadó egy vagy max 3 óra kedvezményt kap a (22 alapóraszámból) illetve ha jut, akkor személyi pótlékot is, de ezt nem írják elő kötelezően. A pályaorientáció a nyolcadik évfolyamban konkrét továbbtanulási érdeklődés felmérésével, az egyes szakmák bemutatásával, iskolák látogatásával vagy azok „termékbemutatójával” kezdődik. A kilencedik évfolyamban az ősz folyamán már vannak visszajelzések az oktatásügyi statisztikai központból, mely az előzetes érdeklődéseket is könyveli, majd februárig kell véglegesen eldönteni a választott iskolát. Előtte a szülőkkel közös szülői értekezleteken vagy egyéni meghallgatások keretében, középiskolai nyitott napokon való részvétellel lehet tovább szélesíteni a skálát. Május folyamán véglegesíteni kell a középiskolák létszámát, kötelező érvényűen kell bejelölni a választott iskolát (több helyre is be lehet adni első vagy második pozícióban). A változtatáshoz a fogadó iskola hozzájárulása szükséges. Három típusú oktatási intézményt különböztetnek meg: . Gimnáziumi (4 éves) . Szakközépiskolai (4 éves) erre épülhet 3 éves felsőfokú szakképzés . Szakmunkásképző(3 év ill. plusz két éves továbbképzésben szakközépiskolai érettségit nyerhet)
; Milyen a kapcsolat a képzési rendszer egyes szereplői között (alapfokú oktatás középfokú oktatás – felsőoktatás) a következő fokra való beiskolázás tekintetében? Az alapfokú kötelező iskolai képzés és a középfokú között oktatásügyi intézményes rendszer működik a pályaválasztás, az elhelyezkedés, a felvételi feltételek, a jelentkezési arányok feltérképezésére (statisztikai hivatal, járási pszichológiai és pedagógia tanácsadó). A középiskolák maguk is szerveznek PR tevékenységet, „termékbemutató” népszerűsítő kiszállásokat, nyitott napokat, érdeklődést felkeltő egyéb rendezvényeket, amivel – főleg a csökkenő diáklétszámok miatta – vagy a nagyobb válogatási lehetőséget, vagy a létszámok megtartását szándékoznak elérni. Az egyetemek és főiskolák szintén a középiskolai nevelési tanácsadókon keresztül, a megyei pedagógiai és pszichológiai tanácsadó központok közbeiktatásával vagy közvetlenül az iskolák megszólításával, honlapok, prospektusok, „termékbemutatók”, „vásárok” szervezésével hirdetik magukat. Előkészítő tanfolyamok szervezésével, nyitott napokkal már beléptetik az iskola területére a diákokat. Szlovákiában nincs hivatalosan minisztériumi adatbázis illetve visszajelzés abban a tekintetben, hogy melyik középiskolából hányan, hol nyertek felvétel. Mivel egy diákot több helyre is fel lehet venni, csak a beíratkozásnál derül ki, hogy hova jutott. A középiskolák számára nincs visszajelzés, csak osztályfőnökök, egyéni számolásokból saccolják a valós adatokat. A jelentkezési határidők a művészeti jellegű főiskolákra egyetemekre decemberig, a legtöbb helyre február végéig, de a műszaki irányzatok április sőt május végéig várják a jelentkezési lapokat.
; Ha létezik olyan támogatási rendszer, pályázat, amely javítja a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő tanuló esélyét a szakmai képzés megszerzésére akkor írja le annak főbb jellemzőit.
A hátrányos helyzetű tanulókkal alapfoktól kezdve törvényekkel meghatározott módon bánnak. A beiskolázáskor, ha kiderül, hogy speciális foglalkozást, ellátást igényel a tanuló, a pszichológus vagy egyéb szakember bevonásával, szülői hozzájárulással (vagy annak kérésére) vagy speciális alapiskolába kerül a tanuló, kiscsoportos speciális képzettségű pedagógusok irányítása mellett, vagy pedig integrálódik a szokványos osztályban, ahol számára külön tanulóprogramot kell készíteni illetve meghatározott, hogy a számonkérés is milyen módon zajlik. Egy ilyen tanuló jelenléte miatt csökkenthető az osztály előírt kötelező maximális létszáma, azáltal, hogy ő 2 szer vagy 3 szor számítható. Hiányosság, hogy a speciális tanmenet elkészítéséért a tanárok anyagi megbecsülése nincs megoldva, tehát ettől a megoldástól inkább elzárkóznak, mert csak „gondot” jelent számukra. Viszont ahol több hátrányos szociális helyzetű (főleg roma környezetből érkező) tanuló van egy osztályban, ott pedagógusi kisegítőt, asszisztens lehet alkalmazni. A beiskolázás segítését szolgálja ilyen környezetben, hogy a hátrányos csoportok részére (főleg, akik nem jártak óvodába) úgynevezett nulladik évfolyamot nyitnak korrekciós, felzárkóztató céllal. Van lehetőség kisegítő iskolákból is szakmai képzésre továbblépni, illetve a fogyatékkal élők számára is nyílnak segítő csoportok, ez még egy kialakulatlan rendszer, az állami intézményrendszer ezen a téren eléggé sérült, míg az alapítványi, pályázati, uniós támogatottságúak még csak estlegesek. A fogyatékos tanulók esetében lehetőség nyílik például érettségi írásbelinél is felmentést kapni pl. a helyesírás értékelése vagy az írásbeli alól, illetve időtöbbletet kaphat a feleletre, a fogyatékosság kategóriái szerint.
; Milyen tevékenységek, szolgáltatások vannak a szakmai képzést végző iskolákban, amelyek elősegítik a tanulók továbbtanulását, elhelyezkedést? A szakiskolákban elsősorban a nevelési tanácsadó végzi a pályaorientációt, a pedagógiai és pszichológiai tanácsadó intézmények, a szülők, az osztályfőnökök és a szaktanárok bevonásával. Ezért a tevékenységért a nevelési tanácsadó tanár 1 ill. max 3. óra kedvezményt kaphat az iskola diáklétszámától ill. osztályszámától függően a heti 22 órás kötelezettségből levonva. Anyagi juttatás az iskola anyagi helyzetétől vagy jóindulatától függően adható, de nem kötelező. A szakképzésben a szakmai gyakorlatok, az üzemlátogatások kötelező jellege visszaszorult, és már az iskola profilja határozza meg, hogy ilyen módon miként motiválják a diákokat. Szakmai gyakorlat két évfolyamban is van, de a piacorientált rendszerben már az állami iskolák számára nem kötelező lehetővé tenni a diákok ilyen befogadását, ezért egyéni ismeretségek útján szereznek maguknak helyet a szakmai gyakorlatra. A főiskolák felé a szokványos pályaorientációs program szerint úgy járulhatnak még hozzá, hogy szakpszichológusi orientációs, képességi, érdeklődési teszteket végeznek. Ez a szolgáltatás a tanácsadó intézmények részéről ingyenek a diákok számára. Egyébként a személyes, személyiségzavaros, nehéz élethelyzeti problémákat is hasonló módon ingyenesen látják el.
; Törvényi kötelezettség-e a pályakövetés. Írja le a lényegét. (Ha nincs, akkor megfogalmaztak-e ilyen jellegű igény a gazdaság szereplői vagy az oktatási intézmények.) Szlovákiában az iskolát bevégzett tanulóról nincs további visszajelzés. Ezt önszorgalomból megteszik a középiskolák az alapiskolák felé (a jó kapcsolat, bizalmi helyzet megtartása érdekében), főleg a jó eredményekről, olykor a megjelenő típushibákról is tájékoztatják a”küldő” felet, ám nincs törvény által előírt kötelezettség. A középiskolák sem kapnak semmilyen hivatalos visszajelzést az iskolát elvégzett diákjaikról. Ezért magánúton, saját szakállukra mérik ilyen jellegű eredményeiket. Osztályfőnökök az évfolyamtalálkozók után, a végzett diákok klubja, honlapja révén. Annak ellenére, hogy az egyetemre bejutók már számítógépes feldolgozásban szerepelnek, a középiskolák még mindig nem láthatják saját magukat ebben a rendszerben, mert nem kapnak hivatalos statisztikai lefejtéseket.
; Az adott témára vonatkozó SWOT analízis ERŐSSÉGEK - egyéni foglalkozások - a szülők, családok bevonása - személyes érintettség - az iskolák dicsőséglistája, érettségi találkozók, végzettek klubjai - a fiatalok felkarolása
GYENGESÉGEK - hiányos tájékoztatás, visszajelzés a küldő iskolák felé - nincs törvény által megszabott visszajelzés, pályakövetés - nincs összehasonlítható mérési eredmény - különböző rendszerek egymást semlegesítő hatása
LEHETŐSÉGEK
VESZÉLYEK - az egyes iskolák továbbtanulóinak szubjektív megítélése (ki, hogyan, milyen eredménnyel tanul tovább) - eltorzult vagy torzított eredmények felmutatása alapján téves megítélések kialakulása
- az informatikai hálózaton a nyomonkövetés megoldása - a pályaorientáció internetes bővülése és törvényes kötelezettségének megteremtése
