HELYZETKÉP - ROMÁNIA

Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel TÁMOP-2.2.4.-08/1-2009-0012

HELYZETKÉP - ROMÁNIA 8. A képzés minőségbiztosítása

Helyzetkép – Románia ; Milyen jogszabályi, fenntartói, szakmai felügyeleti előírások szabályozzák, írják elő az oktatási intézmények számára az oktatás minőségével kapcsolatos feladatokat? A közösség számára nyújtott oktatási szolgáltatások minőségének javítása érdekében hazánkban 4 évvel ezelött alakult egy ügynökség, amely az ARACIP nevet viseli. Ez a középfokú oktatás értékelésével és akkreditációjával, valamint más, folyamatos szakmai képzést végző, szervezetek elbírálásával foglalkozik. Az ARACIP a Tanügyminisztérium által koordinált, jogi személyiséggel és saját költségvetéssel rendelkező intézmény. Az ARACIP feladata, hogy az oktatást biztosító intézmények kapacitását értékelje, hogy megfeleljen a kedvezményezettek várakozásainak és a minőségi előírásoknak. Az intézmény stratégiai javaslatokat tehet a minisztériumnak a minőség javitása érdekében. Az ARACIP működését egy kormányrendelet (KR) – 1258/2005 – szabályozza. Egyébként az oktatás minőségére a következő jogszabályok vonatkoznak: A minőségbiztosítási törvény (87/2006) Oktatási standardok (KR 21/ 2007) Intézményi értékelési módszertan (KR 22 /2007) Az ARACIP szakemberek kiválasztásának és képzésének módszertana (a 5336 / 2006 –os miniszteri rendelet melléklete) ¾ Az ARACIP szakemberek szakmai etikai kódja (a 5337 / 2006 –os miniszteri rendelet melléklete ) ¾ Az ARACIP szakemberek képzésének programja (a 5338 / 2006 –os miniszteri rendelet melléklete) ¾ 4889 / 2006 – os Rendelet, mely a szakmai és műszaki oktatás minőségi eszközeinek általánositására vonatkozik ¾ ¾ ¾ ¾

A 2006 – ban jóváhagyott 87 – es törvény jogi hátteret biztositott egy nemzeti minőségbiztositási rendszer kialakításhoz, úgy rendszeri szinten, mint iskolai szinten. A törvény értelmében az ARACIP kidolgozta a szabványokat, iránymutatásokat és minőségbiztositási módszereket a két alrendszerre vonatkozólag. A szakmai és műszaki oktatásban, ahol egy összetettebb minőségi rendszert akalmaznak, a Phare TVET programok támogatásával és a Tanügyminisztérium koordinálásával kidolgozták a CNAC– t (Nemzeti Minőségbiztosítási Keret). A CNAC javaslatai ahhoz, hogy a román a szakmai és műszaki oktatás aktuális és releváns képzést biztositson, hogy javitsa a munkaerő képzettségi szintjét és hogy támogassa az egész életen át tartó oktatási programokat a következők: ¾ Igazodás a legjobb gyakorlathoz

gyakorlatokhoz

–

különösen

az

európai

¾ Holisztikus megközelítés – egységes rendszeren belül egy sajátos területre vonatkozólag ¾ Azonosítható kedvezményezettek – különös tekintettel a diákokra és munkadókra ¾ Átláthatóság – követelmény lesz minden, a rendszerben résztvevő, intézmény és hivatal számára ¾ Folyamatos fejlesztés – a belső és külső értékelés valamint az önértékelés eredményei alapján ¾ Értékelés és külső ellenőrzés – az önértékelés folyamatának támogatása és érvényességének biztositása ¾ Eredményesség és hatékonyság – a bürokratizálódás megelőzése A szakmai és műszaki oktatás minőségbiztositási folyamatának fejlesztésekor két európai Oktatási Minőségbiztositási Keretet vettek figyelembe: ¾ A közös európai Minőségbiztositási Keretet a szakmai oktatásra vonatkozólag ¾ Szabványok és Irányelvek a Minőségbiztosításra az európai Felsőoktatási rendszerben Ami az Oktatási standardokat illeti, ezek meghatározzák azt a minimális szintet, melyeket az oktatási intézményeknek el kell érniük az intézmény létrehozásakor (az ideiglenes működési engedély megszerzéséhez szükséges standardokról van szó), valamint a működésük során. Az ’’európai kiválósági modell’’- re és egy minden érintett (tanulók, tanárok, szülök, munkáltatók) által elfogadott koncepcióra alapuló oktatási standardok olyan nemzeti szabványok, melyek egyaránt vonatkoznak az állami és magán középfokú oktatásra. Összhangban a minőségbiztosítási törvénnyel az egyes iskolák létrehozták a Minőségbiztosítási Bizottságot (röviditve CEAC), amely: ¾ összehangolja a minőségbiztosítási eljárásokat és tevékenységeket, ¾ elkészíti az éves belső értékelő jelentést az oktatás minőségről az adott egységben, jelentés, mely nyilvánosságra kerül (kifüggesztik vagy megjelentetik) ¾ javaslatokat fogalmaz meg az oktatás minőségnek javítására ; Milyen területekre terjed ki az oktatási intézményekre vonatkozó minőségirányítási rendszer? A törvényben meghatározott szempontok a következők:

területek

és

minőségbiztosítási

I. A rendelkezésre álló infrastruktúra belső szervezéséből eredő intézményi kapacitás – az erre vonatkozó kritériumok : ƒ intézményi, adminisztrativ és vezetői struktúrák ƒ anyagi források ƒ humán erőforrások

II. Oktatási hatékonyság, amely olyan források mozgósitását jelenti, melyek az elvárt tanulmányi eredmények elérését segiti – az erre vonatkozó kritériumok: ƒ tanulmányi programok tartalma, ƒ tanulmányi eredmények, ƒ módszertani vagy tudományos kutatás, az esettől függően, ƒ a szervezet pénzügyi tevékenysége. III.

Minőségirányításra vonatkozó kritériumok: minőségbiztosítási stratégiák és eljárások, eljárások a programok és tevékenységek rendszeres felülvizsgálatára és figyelemmel kisérésére ƒ átlátható és objektiv eljárások a tanulmányi eredmények értékelésére ƒ a tanári kar minőségi értékelését végző eljárások ƒ tanulmányi erőforrások hozzáférhetősége ƒ rendszeresen frissitett adatbázis a belső minőségbiztositásra vonatkozóan ƒ közérdekü információk átláthatósága a tanulmányi programokra vonatkozóan valamint a kinált képesitésekre, oklevelekre, bizonyitványra vonatkozóan ƒ az oktatás minőségbiztositási stuktúráinak működése ƒ ƒ

; Van-e a fenntartóknak szakmai felügyeletet szerveknek minőségirányítási rendszerük?

ellátó

Az oktatás eredményeinek tervezését és tényleges megvalósitását az iskolák, a szülők, a tanfelügyelőség és a helyi hatóságok végzik. Az utobbiak rendszeresen résztvesznek a beiskolázási terv és a műszaki iskolák által biztositott képesitések megállapitásánál. Továbbá minden Igazgatótanácsnak, melynek döntő szerepe van szervezési és adminisztrációs szemponból, tagja egy képviselő a helyi hatóságok és egy a gazdasági partner részéről. Sőt a helyi hatóságok képviselője tagja a CEAC – nak is. A szakképzés szempontjából, főleg a fiatalok esetében, szoros együttműködés van az iskolák és a közösségek között úgy az oktatásba történt befektetések mint a források hatékony felhasználásának területén. A közösségi beruházások ( pl. egyes egyéni kezdeményezések a tanulók gyakorlatoztatására ) az érvényben levő jogszabályok szerint történik. Igy az oktatási termékek és szolgáltatások az iskola és a közösség partnersége alapján dolgozzák ki. ; Milyen területekre terjed ki a fenntartókra, szakmai felügyeletet ellátó szervekre vonatkozó minőségirányítási rendszer? Összhangban van-e az oktatási intézményekre vonatkozó rendszerekkel? A társadalmi és gazdasági feltételek idézték elő a műszaki oktatás által létrehozott partneri és konzultáló struktúrákat.

Az iskola fejlesztési tervét évente aktualizálják az ország régióinak humán erőforrásainak fejlődésének megfelelően. A nevelést biztositó szervezeteknek, melyek a szakmai és műszaki oktatáshoz tartoznak, a fejlesztési terve a helyi és regionális tanügyi munkaterven alapszik. Ez előirja : ƒ Minőségi oktatást és alap szakképzést a gazdasági fejlődés érdekében ƒ A felsőfokú oktatást a tudásalapú társadalom támogatására ƒ Versenyképes humán tőkét az oktatában és a kutatásban Ami az egész életen át tartó tanulást és a munkaerő piac közötti viszonyt illeti, a hangsúly a következőkön van: ƒ Átmenet az iskola és a munkahely között ƒ A fiatalok motiválása, hogy ne lépjenek ki az oktatási rendszerből a képesités megszerzése elött ƒ ’’ Második esély ’’ tipusú oktatás ƒ Az állandó szakmai továbbképzéseken való részvételek növelése Emlitésre méltó még, hogy a Tanügyminisztérium az intézményein és egységein keresztül, szerződéses alapon, segiti azokat, akik a felnöttek számára átképző programokat szerveznek. ; Milyen minőségirányítási rendszerek váltak gyakorlattá az oktatási rendszerben (ISO 9001, TQM, egyéb)? Az oktatás minőségének biztositásáért a hazai CNAC összhangban van az EFQM-el ( Minősébiztositási Európai Alapitvány ) és az ISO-val. EFQM elvek, melyek megalapozták a kapcsolatot 1. eredményekre való irányulás – az eredmények azok, amelyek legjobban meghatározzák a minőséget és a kiválóságot. A rendszerbeli folyamatok minősége az elért eredmények minőségéből következik 2. Ügyfélre való irányulás – a kiválóság akkor érhető el, ha a termék/szolgáltatás maradandó értéket hoz létre az ügyfélnek 3. Szándékok és célok állandósága és irányitása 4. Tényeken és folyamatokon alapuló menedzselés – a kiválóság elérhető, ha megértjük a kölcsönhatást a szervezeti rendszerek és folyamatok között, melyek tényeken és információkon alapuló határozatokat eredményeznek. 5. Emberek bevonása – a kiválóság a szervezet tagjainak maximális hozzájárulását jelenti a szakmai fejlődés terén. 6. Tanulás, innováció és folyamatos fejlesztés – a ’’ status quo ’’ leküzdését és a változás megvalósitását a tanulást használva az új lehetőségek létrehozásához. 7. Partnerkapcsolatok bővitése 8. A szervezet társadalmi felelőssége – a kiválóság eléréséhez túl kell lépni a szigorú normativ kereteken, hogy eleget tudjunk tenni minden érdekelt fél érdekeinek.

Vállalt ISO elvek 1. Ügyfélre való irányulás – minden szervezet függ az ügyfelektől és mint ilyen meg kell értenie a jelenlegi és jövőbeni igényeit, teljesiteni kell kéréseit és meghaladni várakozásait. 2. Vezetés ( ’’ leadership ’’ ) – vezetők azok, akik biztositják a célok egységességét és a szervezetek fejlődési irányát. Ők meg kell teremtsék és fenn kell tartsák a megfelelő belső környezetet, ahhoz hogy megvalósuljanak a célkitűzések. 3. Emberek bevonása – olyan embereké, akik a szervezet különböző szintjén dolgoznak ( tanárok, igazgatók, tanfelügyelők, de tanulók és szülők is ) és meghatározó szerepük van, valamint az ő hozzájárulásától függ, hogyan hasznositják a kompetenciákat a szervezet javára 4. Eljárásjogi megközelités – a kivánt eredményt csak úgy lehet elérni, ha a tevékenységeket és az erőforrásokat egységesen kezelik 5. Szisztematikus menedzselés – a folyamatok azonositása, megértése és irányitása szisztematikus szempontból 6. A szervezeti teljesitmény javitása állandó cél kell legyen 7. A döntéshozatal tényszerű megközelitése – az eredményes döntések a rendelkezésre álló információk és adatok elemzésén alapszik 8. Kölcsönösen előnyös kapcsolatok a szolgáltatók és a kedvezményezettek között – a szervezet és szolgáltatói különösen függnek egymástól s a kölcsönös előny erősiti az értékek teremtésének kapacitását

; Hogyan valósul meg a tanulói teljesítménymérés (hozzáadott pedagógiai érték mérése) a minőségbiztosítás keretében, vagy hogyan történik annak értékelése, ha nincs formális minőségirányítási rendszere? Romániában az iskolák által használt belső értékelési eszközöket az állam irja elő. Ezek a minőségbiztositási rendszer bevezetésével jelentek meg és évente javitó módositásokat szenvedtek. Mind a belső (önértékelés ) és a külső értékelés során ( az ARACIP vagy más, a Tanügyminisztérium által elismert, ügynökség által végzett ) alkalmazzák az oktatás hazai előirásait különösen a teljesitménymutatókat. Az előmenetel kifejezetten a teljesitménymutatókhoz kapcsolódik. Önértékelést folyamatosan végeznek ( a tanárok, módszertani bizottságok és a CEAC ) a tanév illetve a tervezési ciklus végén ( egy iskola fejlesztési tervét általában 3-5 évre készitik ). Külső értékelést az akkreditált iskolákban végeznek legalább 3 évente. Az iskolai teljesitmények nyomkövetése az oktatásra vonatkozó nemzeti mutatók segitségvel történik. Ezek mindenki ( tanárok, tanulók,

szülők ) által ismert kritériumok és az igy kapott adatokat rendszeresen összegyűjtik.

; Működik-e országos mérés-értékelési rendszer? Ha igen akkor milyen kompetenciákat, milyen gyakorisággal, melyik évfolyamban mér? A tanulók teljesitményének mérése az elért eredményeket hivatott rögziteni. Az oktatásba történő intergráció szerint az értékelés lehet prediktiv (kezdeti), formativ (folyamatos, időszakos) és szummativ ( végleges, összesitő ). Prediktiv értékelést az évi oktatási tevékenység kezdetén alkalmazzák ahhoz, hogy megismerjék a diákok képességeit és kognitiv szintjtét. Az igy kapott információk segitenek kiválasztani a megfelelő tanitási módszereket és meghatározni az elmélyités fokát. Prediktiv értékelést alkalmaznak új osztály alakulásakor egy ciklus elején ( ötödik és kilencedik évfolyamon ). A formativ értékelés magába foglalja a rendszeres ellenőrzést az oktatási tevékenység során, rendszerint egy tanulmányi egység befejezésekor. A tanár a diák teljesitményét követi egy leckén belül, a spontán részvételt a gyakorlati tevékenységekben, logikus okfejtését, stb. Ez az értékelés ritmikus, gyakoriságát a tanár határozza meg az általa javasolt célkitűzések szerint. Ezek az adatok elősegitik az oktatási folyamat javitását a tanulók szintjéhez való alkalmazkodással. Szummativ értékeléseket egy hosszú tanulási időszak ( félév, tanév ) végére terveznek és az egész tananyag ellenőrzésében konkretizálódik. Az elért eredményeket a célkitűzésekkel vetik össze ( a tantárgy általános kompetenciájival ). Országos középiskolai ( liceumi ) szinten egy tanév folyamán 3 értékelés létezik ( helyi, megyei, országos ) az alaptantárgyakból (matematika, román nyelv és irodalom ) és két értékelés egy-egy ciklus végén, azaz a VIII-ik osztály és a XII-ik osztály után. A gimnáziumot végző tanulók értékelése sok változáson ment át az utobbi években, éspedig : a képességvizsgától a nemzeti tesztelésen át az egységes dolgozatokig. Ezen utobbiakra kapott jegyek határozzák meg, milyen iskolában szeretne a diák továbbtanulni. Az egységes dolgozat egy szummativ értékelés matematikából, román nyelv és irodalomból és egy választott tantárgyból ( földrajz vagy történelem ). A középiskola érettségi vizsgával fejeződik be, mely 2009 szeptemberében tartalmi és szerkezeti változásokat szenvedett. Egyik figyelemre méltó változás az, hogy lemondtak a műszaki tantárgyak irásbeli kiértékeléséről. A műszaki középiskolát végzőknek azonban van esélyük, hogy szakmai képességeiket megmérettessék az utolsó tanév kompetencia vizsgáin. Sikeres vizsga esetén 3-as szintü szakmai bizonyitványt kapnak a tanulók. A szakmai kompetenciák értékelésének módját a folyamatos képzés rendszerében a Tanügyminisztérium és a Munkaügyi, Családügyi és Esélyegyenlőségi Minisztérium határozza meg a foglalkoztatási

standardokkal összhangban. A felnöttkori oktatás valamint az oktatási rendszer támogatásának érdekében , a minisztérium jóváhagyásával, olyan nyilt vagy távoktatást alkalmazó intézmények / iskolahálozatok jöhetnek létre, melyek a modern kommunikációs és információs tehnológiát használják. Az ilyen tipusú oktatási rendszerek költségeit a kedvezményezettek és az érintett intézmények fedezik.

; Hogyan valósul meg a vezetők és pedagógusok teljesítményének minősítése a minőségbiztosítás keretében vagy hogyan történik annak értékelése, ha nincs formális minőségirányítási rendszere? A vezetők teljesitményének értékelése a minisztérium által előirt, de a megyei tanfelügyelőség által ’’ testre szabott ’’ , szempontok alapján évente történik. A szempontok figyelembe veszik az iskolák méretét és komplexitását valamint a minőségbiztositás által előirt teljesitménymutatók megvalósitását. A mutatók megvalósitásának a szintjét egy részletes pontrendszerrel egyeztetik minden működési területen ( pl. a gazdasági terv végrehajtásának koordinálása vagy az iskolai dokumentumok helyes felhasználása ). A tanárok (ön)értékelésére vonatkozóan el kell mondani, hogy elvileg azonos, évi tevékenységet értékelő, módszer létezik, mely egy pontrendszert minősitésre vált át. De a területek különböznek a vezetők (ön)értékelési lapjától – pontosabban ezek a tanterv tervezésére és végrehajtására, az oktatás értékelésére, a szakmai fejlődésre, a tudományos és módszertani tevékenységre és nem utolsó sorban az iskola fejlesztéshez való hozzájárulásra vonatkozik. Bár a területek azonosak minden iskola számára, az iskoláknak lehetőségük van a szempontok részletezésére anélkül, hogy megváltoztassák az adott terület összpontszámát. Egy tanév során a tanárok értékelése óralátogatásokkal és speciális ellenőrzésekkel is történhet. Ezen értékelések eredményei hozzájárulnak a tanár éves minősitésének megállapitásához, melynek alapján értékeli az iskola vezetősége és a módszertani bizottság a tanár tevékenységét. ; Milyen szervezeti keretek között, a pedagógusok milyen mértékű részvételével működnek az iskola minőségének fejlesztését támogató folyamatok? Milyen forrása van a tevékenység finanszírozásának? A CNAC hét minőségi elvre alapul. Ezek átfogják a minőség azon területeit, melyeket az oktatási intzményeknek figyelembe kell venniük : ƒ Minőségirányitás ƒ Irányitási felelősségek ƒ Erőforrás – gazdálkodás ƒ A tanulási programok tervezése, fejlesztése és felülvizsgálata

ƒ Oktatás, gyakorlati képzés és tanulás ƒ A tanulás értékelése ƒ A minőség értékelése és javitása A minőségi elveket referenciaként használja valamennyi a minőségbiztositási folyamatban érintett egyén ( tanárok, tanulók, szülők ). Ebben a tekintetben a CEAC kidolgozza és koordinálja a minőségbiztositási eljárásokat / tevékenységeket és értékelési javaslatokat dolgoz ki az oktatás szinvonalának javitására. Együttműködik az ARACIP-el vagy hasonló intézményekkel az országból vagy külföldről (a törvényeknek megfelelően ) továbbá évente egy belső értékelési jelentést készit az oktatás minőségére vonatkozólag az adott iskolában, melyeknek alapján az igazgató jelentést állit össze az iskolában levő oktatás minőségéről és helyzetéről. El kell mondani, hogz a CEAC olyan pedagógusokból áll, akik különleges eredményeket értek el tanári tevkenységük során. Ezért a tevékenységükért az oktatókat megjutalmazhatják a helyi hatóságok, a szülők és a diákok képviselői. Mindazonáltal a minőségellenőrzési tevékenységek tervezésének és végrehajtásának feladata a CEAC-ra hárul, de más , az iskolából kinevezett, személyek, csoportok és bizottságok is résztvehetnek, ha egyértelmű felelőséggel vannak felruházva.

; A pedagógusok mennyire azonosulnak az iskola minőségének fejlesztését támogató folyamatokkal, mennyire aktívan vesznek részt a tevékenységekben? Ami a minőségi fejlődést illeti, minden alkalmazottat arra ösztönöznek, hogy figyelemmel kisérje és értékelje a saját teljesitményét és hogy azonositsa azokat a területeket, amelyeken javitani kell. Ily módon például a tanárok megerősitik a társadalmi és szakmai elismerésüket, élvezik a diákok és szülők bizalmát és magasabb béreket érhetnek el. A minőségi oktatás megvalósitásának egyik fontos szempontja a tanárképzésre valamint a szakosodásokon és továbbkpzéseken nyert tapasztalatok iskolai tevékenységben való felhasználására vonatkozik. Továbbá kiemelkedő a személyzet érdeklődése az önellátás/ ellátás javitása iránt az oktató-, és segédeszközök terén. Bár nem beszélhetünk minden tanár mozgósitásáról, mégis több a kezdeményezés mint az igény a választható (opcionális) kurzusok kidolgozásakor, ami ezen programok minőségét igazolja. Emlitésre méltó még a tanárok tudományos tevékenysége, mely kiadványokban, helyi és nemzetközi konferenciákon való részvételekben valamint különböző projektekben való közreműködésben tükröződik. Ezek mind hozzájárulnak az iskola fejlődéséhez és tekintélyének növeléséhez. Sajnos,nem minden tanár vesz részt lelkesedéssel ezekben a tevékenységekben, igy azok akik dolgoznak leggyakrabban túl vannak terhelve. Mindebből az következik, hogy a minőséget nagyjából az egész tantestület felvállalja, de vannak még olyan mentalitások, amelyek gátolják ezt a folyamatot.

; Egyéb – a szempontrendszeren kívüli - információk a témával kapcsolatban: A CEAC fő jellemzője a műszaki oktatásban a tanuló – központú oktatási tevékenység. Ehhez feltétlenül szükségesek a modern tanitási – tanulási módszerek használata, az iskolák információs tehnológiával való ellátása, a tanárok és a vezetők ( menedzserek ) továbbképzése. Általánosságban a folyamathoz kapcsolódó következtetéseket a következő SWOT analizis tartalmazza. A minőség bevezetése az iskolákba eleinte párhuzamosan történt az eszközök és a módszerek fejlesztésével az összes oktatási intézményben, nem csak a műszaki jellegű iskolákban.

; Az adott témára vonatkozó SWOT analízis

ERŐSSÉGEK ƒ új szakterületek / képesitések csak a régiók társadalmigadasági elemzése után jönnek létre ƒ a CEAC szerepének fontossága az iskolai minőségbiztositásban ƒ az iskolák anyagi bázisának javitása ƒ a tanulók és tanárok egészségügyi és biztonsági helyetének figyelemmel kisérése ƒ az oktatási ajánlatok (kinálatok) különböző módszerekkel való továbbitása ƒ az iskola és a közösség közötti eggyüttműködés fontossága ƒ az inkluziv oktatásnak szentelt figyelem ƒ a tanulók, szülők, helyi hatóságok bevonása az iskolai döntéshozatalba LEHETŐSÉGEK ƒ az európai oktatási standardokhoz való igazodás ƒ az európai finanszirozási alapok

GYENGESÉGEK ƒ nincs rendszeres és módszeres kűlső értékelése az oktatási intézményeknek ƒ az önértékelésre és a minőségpolitikára vonatkozó ismeretek hiánya ƒ a tanárok szerény részvétele ebben a folyamatban ƒ a minőségbiztositási folyamat tervezésében és ellenőrzésében levő hiányosságok ƒ a saját iskolai tevékenységünk minőségének túlbecsülése ƒ a Tanügyminisztérium és az ARACIP közötti kommunikáció hiánya idő és energiapazarlást idéz elő a különböző jelentések összeállitásakor

VESZÉLYEK ƒ az oktatást szervező és ellenőrző jogi keret gyakori modosulása ƒ gazdasági válság

megléte a nemzetközi projetek támogatására

ƒ a friss végzősök ’’ jobban fizető’’ pályák felé való irányulása