Helyzetkép - Románia

Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel TÁMOP-2.2.4.-08/1-2009-0012

Helyzetkép - Románia 2. Modulrendszerű, kompetencia alapú képzés

Helyzetkép – Románia ; Milyen jogszabályi keretei vannak a szakmai képzés folytatásának? A munkavállalók szakmai képzését egyaránt szabályozza a Munkatörvénykönyv és a 430sz./09.02.2000Hivataos Közlönyben megjelent 129/2000 sz. Kormányrendelet.

Romániában a szakképzést nemzeti prioritásként kezelik, jelen rendelet értelmében felnőttnek tekinthető minden legalább 15. életévét betöltő személy, ettől az életkortól kezdve lehet munkaviszonyt megállapítani. A felnőtt személyeknek a szakképzéshez való hozzáférést illetően egyenlő jogaik vannak korra, nemre, fajra, etnikai, politikai vagy vallási hovatartozásra való tekintet nélkül. Korlátlan felelősségű társaságok, cégek, nemzeti vállalatok, a központi vagy helyi közigazgatás felügyelete alatt álló független igazgatások és egyéb egységek, az állami költségvetési és költségvetésen kívüli alapokból finanszírozott egységek és intézmények, a továbbiakban munkáltatók, minden intézkedést meg kell tegyenek annak érdekében, hogy a munkavállalók a szakmai képzéshez rendszeresen hozzáférhessenek. A munkaadónak és munkavállalónak jogai és kötelezettségei arra az időszakra, amelyben a munkavállalók szakmai képzésen vesznek részt, kollektív munkaszerződésben vagy adott esetben egyéni munkaszerződésben vannak leszögezve. A munkahelyet kereső személyek részt vehetnek a törvény kínálta lehetőségek közül azokon a szakképzési programokon, amelyeket a Nemzeti Foglalkoztatási Ügynökség szervez. ; Hogyan kerül meghatározásra a szakmai képzések köre, amelyekben államilag elismert képzettség szerezhető? A nemzeti oktatási rendszer és szakmai képzések fejlesztése hatékony válasz a jövő gazdasági kihívásaira.Társadalmi szakkifejezéssel élve, egy hatékony szakmai és műszaki oktatási rendszer alapvető funkciója, hogy a társadalomnak alkalmas, rugalmas és mobil munkaerőt szolgáltasson, amely képes bebizonyítani az igényelt kompetenciákat a munkaerőpiacon, helyi és országos szinten a tehnológiák fejlesztési állapotához igazodva, melyek képesek, hogy bizonyos mértékben a tehnológiai fejlődést előre jelezzék. Ahhoz hogy egy piacgazdaságban versenyképessé váljon és maradjon, a munkaerőnek alkalmazkodó képességeket kell kifejlesztenie, azért hogy elérje azokat a felkészítő szabványokat, amelyek lehetővé teszik, hogy megfeleljen nemcsak a jelen szükségleteinek, amelyek állandó változási folyamatnak vannak kitéve, hanem egy ismereteken alapuló társadalom fejlődésének. Egy modern szakmai oktatási rendszer valamint az infrastruktúra is az állandó szakmai képzésért és a lehetőségek létrehozása a pálya ívelésében két követelmény biztosítását feltételezi, amit csak együtt lehet értelmezni: Az oktatási kínálat terve a jelenlegi és jövőbeni munkaerő személyes szükségleteinek függvényében, előrevetítve ugyanakkor a munkapiac szükségleteit. Egy olyan tanterv érvényesítése, amely szakmai kompetencia elsajátítását kínálja és amely nemcsak a modern tehnológiákra támaszkodik, hanem ezen tehnológiák használatának szükséges ismereteire, a munkaerőminőség fenntartása érdekében a gazdasági változások által előírt munkaügyi szabványokhoz igazodva. Románia integrációja az Európai Únióba feltételezi egy olyan szakmai és tehnikai oktatási rendszer kialakítását, amely megfeleljen az oktatási kínálat alkalmazkodási igényeinek a tehnológiai fejlődésnél.

Ezáltal a 01.08.01. Phare Program szakmai és tehnikai oktatás reformja keretén belül, az ország 7 régiója számára (Észak-Kelet, Észak-Nyugat, Nyugat, Dél-Nyugat, DélHavasalfőld, Központ, Dél-Kelet) kidolgozásra került a Regionális Cselekvési Terv. (PRAI/RCsT). A PRAI fő célkitűzése a szakmai és műszaki oktatás szükségleteinek megfelelő stratégiai terv létrehozása hosszúttávon a gazdasági és társadalmi fejlődés igényeinek függvényében. A PRAI/RCsT alapján a tanfelügyelőségek Szociális Partnerség Helyi Fejlesztési Bizottságainak hozzájárulásával szakmai képzésben kifejlesztették a Szakmai és Müszaki Fejlődés Helyi Cselekvési Terveit (PLAI/SzCMFHCsT). Ezek az oktatási kínálat tervezési okmányai, amelyek alapján megvalósul az iskolai hálózat optimizálódása. Ezeknek a dokumentumoknak évi frissítése és egy intézmények közötti partnerség kialakítása biztosítani fogja a szakmai és műszaki oktatás alkalmazkodását a munkaeőpiac sajátos egy ismereteken alapuló gazdaság új igényeihez. A kialakult irányzatok elemzése során a régiókon és gazdasági területeken belüli iskoláztatási számjegy fejlődésében a 2010-es év perspektívájában megfigyelhető azon területek hatékonyságának növekedése, amelyek a tehnológiák hangsúlyosabb fejlesztését feltételezik (például építkezés vagy szolgáltatások ágazatában) és azoknak a csökkenését, ahol a tehnológiai fejlesztés lassú folyamatban megy végbe (például a mezőgazdaság).

; Változott-e az elmúlt időszakmai a szakmai képzések száma, listája (jegyzéke), és ha igen , akkor mi indokolta a változást? Egy gazdasági változásokra receptív szakmai és műszaki oktatás ajánlatainak állandó jelleggel kell alkalmazkodnia a munkaerőpiac keresleteihez. A gazdasági dinamizmus és a szakmai képzés koordinálásának szükségessége, figyelembe véve a munkaerőpiac igényeit, a tanulmányok abszolválásának pillanatában érvényesítették egy stratégia kifejlesztését hosszú távon (például 2010-ben). Ahhoz hogy ezeknek a valós igényeknek megfeleljen, a szakmai és műszaki oktatási rendszer megszervezésében Romániában jelentős változások mentek végbe. Amennyiben a kötelező oktatás időtartama 10 évre növekedett, a műszaki oktatás be lett vezetve a kötelező oktatásba. Jelenleg a műszaki oktatás IX. osztálytól kezdve úgy van megszervezve, hogy két képzési útvonalat kínál: Szakmai kőzépiskola által - 3 profil számára: Szolgáltatások, Műszaki és Természeti Erőforrások; Művészeti és Kézművességi Iskola (SAM)- 16 alapvető felkészítési területen. A szakmai felkészítés struktúrája elágazó jellegű és abból indul ki, hogy egy széles skálájú alapvető felkészítést adjon, amelynek során a tanulók alapvető képzést kapnak a különböző működési területek tehnológiáinak megfeleően..A szakmai felkészülés során, az utolsó évben a tanulók megismerkednek a felkészítési területükön létező fejlettebb tehnológiákkal (főleg a gazdasági egységeknél végbemenő gyakorlati felkészülés során), azért hogy integrálódni tudjanak az aktív életbe. A szakmai képzés 3 képzési szinten megy végbe, az 1-es szinttől kezdve, amelyen hangsúlyt helyeznek a kulcsfontosságú készségek megszerzésére, mint: kommunikáció és számolás, a számítógép használata és az adatok feldolgozása, csoportmunka, problémamegoldás, idegennyelvismeret egészen a 3.szintig, amely a műszaki kompetenciák mellett olyan szervezési, tervezési, irányítási, kompetenciákat képez ki, amelyek egy

tehnikusnak minden tevékenységi területen szükségesek. Mindkét felkészítési időszakban, a középiskolai tanulmányok befejezése után a tanulók nemcsak érettségi diplomát kaphatnak, hanem szakképzettségi bizonyítványt is. A szakmai felkészítés struktúrája tartalmazza a következő oktatási intézményeket: Tehnológiai Középiskola, 4 éves időtartammal, 3. szintű képzést ajánlva (tehnikus) azon képzési címekkel, amelyek nem igényelnek hosszú időtartamú gyakorlati felkészítést a szakmai képzések elsajátításában

1.1.1.1 SAM (IX – X osztályokkal) + kiegészítési év (XI. osztály) + a tehnológiai középiskola felső ciklusa (XII-XIII osztály), ez az útirány, a képesítések szintjén közvetítő igazolásokat ajánlja fel: SAM - 1-es szintű képzés Kiegészítési év- 2-es szintű képzés A szakmai középiskola felső ciklusa-3. szintű képzés A képzések szerkezetében a Szakmai Felkészítések Normáiból indultak ki az egyetem előtti oktatásban szolgáltatott valamennyi képzés esetében..Ezek kidolgozásának alapján az azonosított képességek állnak, amelyeket szükséges felmutatni egy végzős tanulónak, aki egy képzést akar megszerezni. A szociális partnereknek nagy szerepük volt nemcsak a kidolgozás folyamatában, de különösen a Szabványok érvényesítési folyamatában.

; Mi szabályozza a szakmai képzések belső tartalmát, illetve a szakmai vizsga követelményeket? Az OMECT –ben 5172sz./29.08.2008 be van mutatva a szervezés és lebonyolítás módszertana a következő vizsgák esetében: • A szakmai kompetenciákat minősítő vizsga az 1. szintű szakmai minősítési bizonyítvány megszerzéséért a 84/1995 sz. Tanügyi Törvény 34. és 35. cikkelyeinek értelmében, másodközlésben az utólagos módosításokkal és kiegészítésekkel; • A szakmai kompetenciákat minősítő vizsga a 2.szintű szakmai minősítési bizonyítvány megszerzéséért, a 84/1995 sz. Tanügyi Törvény 36. cikkelyének értelmében, másodközlésben az utólagos módosításokkal és kiegészítésekkel; • A szakmai kompetenciákat minősítő vizsga a 3.szintű szakmai minősítési bizonyítvány megszerzéséért, a 84/1995 sz. Tanügyi Törvény 26. cikkelyének értelmében, másodközlésben az utólagos módosításokkal és kiegészítésekkel; • A posztliceális iskolák és a mesteriskolák abszolváló vizsgája a 84/1995 sz. Tanügyi Törvény 53.cikkelyének értelmében, másodközlésben az utólagos módosításokkal és kiegészítésekkel, a továbbiakban a szakmai ismereteket tanusító vizsgák néven szerepelnek. Az 1. szintű szakmai ismereteket tanusító vizsgán a szakmai ismereteket tanusító bizonyítvány megszerzéséért azok a tanulók jogosultak beiratkozni, akik elvégezték és sikeresen befejezték a SAM Művészeti és Kézművességi Iskolát, vagy az inasiskolát. A 2. szintű szakmai ismereteket tanusító vizsgán a szakmai ismereteket tanusító bizonyítvány megszerzéséért azok a tanulók jogosultak beiratkozni, akik elvégezték és sikeresen befejezték a kiegészítő évet vagy a szakiskolát. A 3.szintű szakmai ismereteket tanusító vizsgán a szakmai ismereteket tanusító bizonyítvány megszerzéséért azok a tanulók jogosultak beiratkozni, akik a folyó évben vagy az előbbi években végzettek, akik elvégezték a XII. osztályt, nappali tagozaton (direkt

útvonal), illetve a XIII. osztályt nappali tagozaton (szakmai felkészítés haladó útvonal), a szaklíceumok esti és csökkentett látogatású kurzusait. A szakmai ismereteket tanusító vizsgára a posztliceális végzettek számára azok a tanulók jogosultak beiratkozni, akik befejezték tanulmányaikat abban az iskolai évben, amelyben az abszolváló vizsgát teszik valamint az előző évfolyamok tanulói, akiknek a posztliceális oktatás utolsó évének tanulmányi helyzete le van zárva és átmenőnek vannak minősítve. A közoktatásból illetve akkreditált vagy elismert magániskolából jövő pályázók a szakmai minősítést igazoló vizsgán két alkalommal jelentkezhetnek bármelyik viszgaszesszióban díjmentesen, kivéve a jelen módszertanban előírt eseteket. A posztliceális oktatás végzőseinek szakmai minősítést igazoló vizsgára való beiratkozása a következőképpen történik: a)A közoktatásból érkező pályázók két alkalommal jelentkezhetnek abszolváló vizsgán díjmentesen.Az ezt követő beiratkozások az abszolváló vizsgára feltételezik egy díj kifizetését. b)A pályázók beiratkozása, akik befejezték a magán posztliceális oktatást,vagy a kérvényezők által finanszírozott állami posztliceális oktatást, fizikai vagy jogi személyek, szerződéses alapon azzal az oktatási intézménnyel, amely az oktatást biztosította, feltételezi egy vizsgadíj kifizetését. (2)A vizsgadíjat a vizsgát szervező oktatási egység állapítja meg, kivételt képeznek a törvény által szabályozott esetek. A vizsgaquantum megállapításakor beleszámítják az egy jelöltre eső összes vizsgaköltségeket. A szakmai képzéseket tanusító vizsga grafikonja, minden képesítési szinten minden iskolai évben az Oktatási, Kutatási és Ifjúsági Miniszter Rendelete által van jóváhagyva. A művészeti és kézművességi iskola végzősei a művészeti és kézművességi iskola abszolváló bizonyítványát kapják, személyes portofóliót az állandó tanulásra és, kérésre az anyakönyvi kivonatot. A jelölteknek, akik a szakmai minősítést tanusító vizsgát letették, kiállítják a 2. szintű szakmai minősítési bizonyítványt.

A szakközépiskolák felső ciklusa végzősei számára kiállítják a szakközépiskola bizonyítványát, a személyes portofóliót az állandó tanulásra és, kérésre az anyakönyvi kivonatot. A jelölteknek, akik a szakmai minősítést tanusító vizsgát letették, kiállítják a 3. szintű szakmai minősítési bizonyítványt. A posztlicális oktatásban részesült végzősöknek, posztliceális iskolák és szakiskolák végzőseinek, akik nem tették le a szakmai minősítést tanusító vizsgát, szakközépiskolák felső ciklusa végzőseinek, kérésre kiállítják az abszolváló bizonyítványt és az anyakönyvi kivonatot. A szakmai minősítést tanusító vizsgaletétel után a jelölteknek kiállítják a szakmai kompetencia bizonyítványt. A szakképesítési és abszolváló bizonyítványokat a Munkaügyi és Szociális Szolidaritás Minisztériuma nyomtatja ki, amelyek tartalmazzák a Munkaügyi és Szociális Szolidaritás Minisztériuma és az Oktatási és Kutatási Minisztérium fejlécét és tanulmányi akta rendszerrel bírnak. A szakképesítési vagy nemzeti elismerésű abszolváló bizonyítványok típus-nyomtatványok, speciális papírra vannak nyomtatva, biztonsági elemeik vannak, a mellékletek mintái alapján. A bizonyítványokhoz mellékletként egy úgynevezett "bizonyítvány leíró kiegészítés"-t, csatolnak, amely pontosítja a szerzett szakmai kompetenciákat, a szabványmellékletben előrelátott minta szerint.A szakmai képzési és abszolváló bizonyítvány valamint ezek

mellékleteinek nyomdaköltségét az állami költségvetés viseli, a Munkaügyi és Szociális Szolidaritás Minisztériuma költségvetésén keresztül. ; A szakmai képzések belső tartalmának meghatározását megelőzte-e valamilyen vizsgálat (pl. munkakör-elemzés), amely megalapozta a szükséges ismereteket, kompetenciákat? A szakmai kompetencia a munkahelyen kért tevékenység elvégzéséhez szükséges képességet jelenti.A szakmai képzés különböző felkészítési szinteken kerül megszervezésre szakmák, foglalkozások, mesterségek és specialitások szintjén, figyelembe véve a munkaadók igényeit, a felnőttek alapkompetenciáit, az általuk elfoglalt munkahelyek követelményeit, a promoválási lehetőségeket vagy a munkába való állítást, valamint a munkaerőpiac követelményeit és a felnőttek igényeit.A szakmai képzés keretében működik az átutalási hitelrendszer.Ezek összesítése alapján igazolni lehet az új szakmai ismeretek megszerzését. Az azonosított kompetenciák minden minősítésre 3 kategóriában vannak rendszerezve: •

Kulcskompetenciák-közösek az összes képzésnél, mindhárom képesítési szinten.Néhány ezek közül a kompetenciák közül egyes általános műveltségi tantárgyak révén valósul meg, és a legtöbbje a speciális modulok közvetítésével van lefedve. "A számítógép használata és az információ feldolgozása" kompetenciaegység egyike a legfontosabb alapvető ismereteknek, amely az információs és kommunikációs tehnológia órán valósul meg és ugyanakkor az ECDL bizonyítvány megszerzésének alapja. A legtöbb kulcsfontosságú készség beépül a speciális modulokba, más típusú készségek mellett. • •

Általános tehnikai kompetenciák - közösek minden szakképesítésnél, amelyek egy felkészítési területhez tartoznak Speciális tehnikai kompetenciák- minden szakképesítésnél specifikusak A szakmai felkészítési szabványok a curriculum kidolgozásának alapjánál álltak, amely moduláris szerkezetű, ezáltal biztosítja az összes kompetenciatípus integrációját, amely leírja az illető képesítést. A szakmai és tehnikai oktatás tanterveinek és a felkészítő programoknak elkészítésében nagy jelentőséget adnak a tehnológiáknak, ezek teszik ki a legnagyobb részt a tanulók felkészítésében. A kulcskompetenciák európai keretű elemzéséből az élethosszig tartó tanulás számára és más lényeges dokumentumok elemzéséből úgy véljük, hogy a következő nyolc kulcskompetencia kell hogy képezze az iskoláztatás céljait: 1.Kommunikációs készség anyanyelven és két nemzetközi nyelven; 2.Alapvető kompetenciák a matematika, tudományok és tehnológia terén; 3.Digitális kompetenciák( információ tehnológiájának használata a problémák megismerésére és megoldására ); 4.Axiológiai vagy hasznosítási kompetenciák (a szociális életben való aktív és felelős részvételért szükségesek); 5.Kompetenciák a magánélet irányításáért és a karrier fejlődéséért; 6.Üzleti kompetenciák; 7.Kulturális kifejezések kompetenciái; 8.Élethosszig tartó tanulás kompetenciái;

A kulcskompetenciák rendszerének elvállalása magával hozza a maximális koherencia bevezetését az oktatási rendszerbe.A curriculum ezekből a kompetenciákból származik, a tankönyveket ezen kompetenciákat támogató képességeik függvényében értékelik, a tanárok tanítását is úgy értékelik-milyen mértékben fejlesztik ki ezeket, és a tanulóknál – attól függően, hogy milyen mértékben szerezték meg az említett kompetenciákat sajátos szinten mindegyik tanulási ciklusban, mindegyik tantárgyban és interdiszciplináris projekteken.

; A szakmai képzések során mennyire lehet figyelembe venni az előző tanulmányok során már tanult elemeket, mennyire tekinthető modulrendszerűnek a képzési struktúra? A "Matematika és tudományok" tanulmányi témakör támogatja a tanulók szakmai képzését, miközben biztosítja a szakmai kompetenciák tudományos adatait, úgy amint ez kiderül az óraszámleosztás elemzéséből és ezeknek részesedéséből a teljes felkészítési órákon évente a"Matematika és tudományok" és "Tehnológiák" tanulmányi témakörben. Egy másik jellegzetessége a tanulók felkészítésének a szakmai és műszaki oktatásban a gyakorlati képzés véghezvitele gazdasági ügynököknél, amely azért fontos, mert a tanulók hozzáférhetnek a modern és performens gazdasági tehnológiákhoz . Az információs tehnológia nem csupán egy képességi egység tartalmát képezi a tanulók felkészítésében, hanem felkészítési eszköz is azáltal, hogy a tanárok a leckék szervezésében felhasználják a különböző oktatási szoftereket. Így jelentkezett annak szükségessége, hogy a tanárok képzéseken vegyenek részt a számítógéptudomány és a tehnológia terén, képzések amelyek hangsúlyt fektettek az új információs tehnológia használatára az új tananyag kidolgozásában, a leckék megszervezésében az osztályban és a tanulókkal való új munkamódszerek kidolgozásában. ; Az országos, központi programok milyen mértékben szabályozzák a képzés programját, mekkora az iskolák szabadsága ezen a téren? A Szakmai Felkészítés Szabványaiba belefoglalt kompetenciák megvalósításában, amelyek a gyakorlati képzés alapját képezik, ajánlott a rendszeres kapcsolattartás az állami gazdasági kereskedőkkel vagy a magánvállalatokkal (korlátolt felelősségű társaságok, független igazgatások), kereskedelmi kamarákkal, pénzügyi ügyintézéssel, bankokkal úgy, hogy látogatási órákat szerveznek, projekteket valósítanak meg különböző témákkal a bemutatott tartalmaknak megfelelően, amiért a tanulóknak dokumentálódni kell a gazdasági kereskedőknél, vagy más együttműködési módok a gazdasági kereskedővel, amelyeket a tanár hasznosnak ítél. A gyakorlati órák megtartása a pénzügyi számvitel egységeiben történik, amelyek számítógépekkel, speciális szoftvert-tel és pénzügyi-számviteli dokumentumokkal vannak ellátva, az érvényben levő törvényeknek, jogszabályoknak megfelelően. Ahhoz hogy végzősők szakmai integrációja a munkaerőpiacon valamint az állandó szakmai képzés biztosítva legyen, szükséges a rugalmasság és alkalmazkodás az azonosított tipusú kompetenciáknál a jelenben és különösen a jövőben, egy olyan munkaeőpiacon, amely gyorsan változik és illeszkedik gazdasági fejlődés követelményeihez.

Különös figyelmet kell fordítani az értékelésnek, és az értékelési teszteknek, kérdőíveknek, projekteknek, portofólióknak meg kell egyeznie a Szakmai Felkészítés Szabványaiban foglaltakkal. A tanulók értékelése a vállalat sajátos tevékenységeinek fejlődése felé és a tanulók személyiségének fejlődése felé irányítják. A vállalatokban teremtődnek meg amennyire csak lehetséges, a valósághoz legközelebb álló összeköttetések az egyének között a tevékenységek folyamán, valamint a tanulók motivációja is. Az értékelés a tevékenységek folyamán valósul meg különböző értékelési próbákon : írásbeli, gyakorlati, a kompetencia sajátosságának függvényében. A teljesítmény regisztrálása egy megfigyelési lapon történik amelyet a tanár és a meghatalmazott tölt ki a vizsga során. Az írásbeli vizsgák bizonyítékainak tekintik: az értékelési teszteket, kérdőíveket, projekteket, portofóliókat. A tanulók gyakorlati képzése a gazdasági kereskedőkkel együttműködve úgy lett kidolgozva, hogy a középiskola befejezésekor a végzősök jó szakmai felkészülésre tegyenek szert a gazdaság területén, tekintetbe véve a munkaadók igényeit a munkaerőpiacon. A specializált kompetenciák hozzájárulnak a tanulók szakmai képzéséhez, felajánlva azt a lehetőséget, hogy a gyakorlati képzés moduljainak elvégzése után a tanulók ismerjék és használják a gazdasági tevékenység sajátos módszereit és eszközeit. A speciális kompetenciák a Szakmai Képzés Szabványaiban előrelátott kulcskompetenciákkal vannak kiegészítve, amely szakmai kommunikációs jártasságokat képez idegen nyelven is, azért hogy a fizetőeszközöket használni tudják az import-export kapcsolatokban, a számítógép használatában, a számviteli dokumentumok kiegészítésében, az érvényben levő jogszabályoknak, törvényeknek megfelelően. ; Milyen jogszabályok, előírások szabályozzák a szakmai képzést lezáró vizsgát? A felnőttek részt vehetnek szakmai képzési programokon törvényes feltételek között, korra, nemre, fajra való tekintet nélkül, etnikai, politikai vagy vallási hovatartozás megkülönböztetése nélkül, azzal a feltétellel, hogy meglegyen az a kor, amelynél munkaviszonyt tudjanak megállapítani. A felnőttek szakmai képzését szabályozza a 129/2000 sz.Rendelet másodközlésben a Hivatalos Közlönyben, Első rész, 711sz./2002.09.30, valamint a Metodológiai szabályok alkalmazásaiban. Ennek a rendeletnek értelmében, az összes munkaadók kötelessége, (korlátolt felelősségű társaságok, állami egységek, közjogú vagy magánjogú) hogy minden intézkedést megtegyenek azért, hogy az alkalmazottak hozzáférhessenek a szakmai képzés programjaihoz. Azok a személyek, akik munkahelykeresésben vannak, részt vehetnek ugyancsak ilyen programokon, melyeket a Nemzeti Foglalkoztatási Ügynökség szervez és más jóváhagyott szolgáltatók.Ezek a programok engedélyezhetik a szakmai felkészítés aktualizálását vagy továbbképzését az alapfokú képzésből, valamint a képesítés megváltoztatását az új gazdasági feltételek miatt, vagy a képzést egy bizonyos korlátotozott tevékenységben, amely része egy szélesebb körű foglalkozásnak. A felnőtt szakképzés magába foglalja a szakmai alapképzést és a folyamatos szakképzést, amely szervezésében más mint a nemzeti oktatási rendszerben sajátosaké. Az alapképzés biztosítja a szükséges felkészülést a minimális szakmai kompetenciák elsajátítása érdekében, amelyek az álláskeresésben szükségesek. A folyamatos szakmai képzés az

alapképzés után történik és biztosítja a felnőtteknek vagy a már elsajátított szakmai kopmpetenciák fejlődését, vagy az új kompetenciák elsajátítását.. ; Mennyire alkalmas a szakmai vizsga az egyes munkakörben szükséges ismeretek, kompetenciák mérésére a gyakorlatban? A piacgazdaság követelményeihez való alkalmazkodás feltételezi azoknak a kompetenciáknak az elsajátítását, amelyek a tanulók körében magas szakmai színvonalat, kezdeményezést, betekintést, jártasságot fejlesztenek ki egy dinamikus és versenyképes gazdasági környezetben. A gyakorlati képzés minősítése tehnikai tárgykörben együttműködve történik a gazdasági kereskedőkkel és nyomon követi a jövőbeni végzősöknek egyes jártasságát, amelyek a következőkhöz kapcsolódnak: • • • • • •

A piaci lehetőségek azonosítása Munkafolyamat szimulálása egy társaságban Közvetlen kapcsolat kialakítása elmélet és gyakorlat között A különböző tantárgyak ismeretének és tanulmányi moduloknak gyakorlati végrehajtása Egy hatékony képzés végrehajtása a piaci követelményeknek megfelelően A legjobb szofteri tehnikák meghatározása, amelyek sajátos jellegűek a gazdasági kereskedő tevékenységének végrehajtásáért A sajátos tevékenységek mellett, a tanulók fontos kulcskompetenciákat fejlesztenek ki maguknak a munkahelyen való jövőbeni tevékenységekért: kommunikációs kompetencia, sajátos szofterek használata, minőségjavítás tehnikáinak állandó alkalmazása a munkahelyen. ; Egyéb – a szempontrendszeren kívüli - információk a témával kapcsolatban: ; Az adott témára vonatkozó SWOT analízis ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

-A jó gyakorlatok jelentésének szerkezete korlátlan lehetőségeket teremt az aktív folyamatok megvalósításában, közös kapcsolatok megállapításában a társaság és az oktatási egység tagjai között. -A tevékenység folyamán véglegesítődnek és fejlődnek azok az alapvető kompetenciák, amelyek egy társaságban való munkában szükségesek. -Az oktatás szervezése a gazdasági

-Az információáramlás néhány kudarca az oktatási intézmények és a partnerintézmény között -Az aktív lakosság létszámának csökkenése -A felsőoktatással rendelkező munkavállalók alacsony százaléka -Az elfoglalási lehetőségek hiánya különösen falvakon -A pénzügyi ösztönzők hiánya munkanélküliek számára egy munkahely elfoglalásáért

kereskedőkkel való együttműködés formájában, akik a munkájukat egy adott piacon végzik, amely alá van rendelve az érvényes jogszabályoknak az országban és külföldön, meghatározza milyen mértékben, hogyan? hol? és mikor? vannak alkalmazva az elsajátított ismeretek a gyakorlati felkészítés eljárása során. - A középiskola felső ciklusának elvégzése után, a végzősök posztliceális iskolában, felsőoktatásban folytathatják tanulmányaikat, vagy szakmai felkészítésüknek megfelelően munkavállalóként lehetnek alkalmazva a munkapiacon. - -A gyakorlati felkészítés folyamán forrásként oktatási anyagok használhatók:számítógép internetkapcsolattal,nyomtató, desktop,projektor, fénymásoló,gazdasági folyóiratok, hivatalos közlöny, pénzügyi dokumentumok.

-Az oktatási rendszer elégtelen harmonizálása a munkaerőpiac igényeivel és a társadalom jövőbeni fejődésével szemben -Elégtelen feltételek a hátrányos helyzetű csoportok integrációjában -A szociális szolgáltatások és a szociális megkönnyítések rendszerének egyenletlen és elégtelen képessége -A jelenlegi tanterv az összes érintett szereplőktől úgy van érzékelve (tanulók, tanárok, szülők) mint túlzsúfolt, és alacsony fontosságú a felnőtt életében és a munkapiacon -Az információkínálat elsőbbséget élvez a kompetenciák fejlesztésével szemben a problémák megoldása érdekében -A tantervfejlesztés jelen pillanatban új referenciakeretet igényel Ennek a keretnek az első alapelve a kulcskompetenciákra való összpontosítás, vagyis sajátos ismeretek, készségek és hozzáállások kombinációja abban az összefüggésben, amelyre minden egyénnek szüksége van személyes beteljesülésében és fejlődésében, aktív állampolgársága számára, a szociális felvételben és a munkaerőpiacon való alkalmazásban. -Az irányított karrier nemfolytatása az egyetem előtti oktatásban. -Hiányzik a tanulás és a folyamatos képzés kultúrája és nincs egy integrált és következetes vélemény az oktatás és szakmai képzés összes formáiról, amelyet egy egyén élete folyamán felmutathat. -Nincsenek intézményi mechanizmusaink, amelyek igazolják és érvényesítik az informális és nem-

formális környezetben megvalósult tanulást, annak ellenére hogy ezeknek a mechanizmusoknak a felépítése határozottan az EU napirendjén szerepel. -Nem léteznek konkrét ösztönzők az egyén vagy a munkaadó számára, amelyek az élethosszig tartó tanulásban való részvételt motiválják, jóllehet az állam annál többet nyer, minél több a képzett munkavállaló. LEHETŐSÉGEK

VESZÉLYEK

-A jövőben, a gazdasági partnerekkel vató kapcsolatok jellemzője egy tanulóközpontú gyakorlati képzés által kell megvalósuljon, és állandóan nyomon kell kövessük hogy a tevékenységeik a tanulók tanulási tapasztalatára hassanak. A tevékenységek és helyzetek teljesítményei amelyek a jó gyakorlat folyamán adódnak olyan bizonyítékok, amelyek igazolják azt a színvonalat, amelyen az iskolai egység tevékenységét folytatja, de úgy is mint partner. -A jövőben szeretnénk kibővíteni kapcsolatainkat a gazdasági kereskedőkkel, pénzügyi intézményekkel és bankokkal a megyénkben. Célunk az Oktatási Kutatási és Ifjúsági Minisztérium egyik stratégiájának kidolgozása a minőségjavítást és az oktatási rendszerek hatékonyságát valamint a szakmai képzést illetően, megkönnyíteni mindenki számára a hozzáférhetőséget az oktatási és szakmai képzés rendszereihez, nyitott oktatási rendszerek és nyitott szakmai oktatás; -Műszaki-informatikai felszereltség az

A didaktikai személyzet, a kisegítő didaktikai személyzet és a nem didaktikai személyzet vándorlása más, jobban fizetett területekre; Néhány kudarc, diszfunkcionalitás a jogszabályok módosításának befogadásában, az oktatási folyamat kedvezményezettjei által (tanulók, szülők); -Növekvő népesség 0-4 korhatár között.Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint 82.000 ilyen korú gyermek létezik, jóllehet az iskoláztatás kapacitása az óvodai oktatásban 25.000 gyermek. -Az oktatási rendszer problémáinak alábecslése. -A kereslet és a kínálat közötti eltérések növekedése. -Új szociális problémák megjelenése és körvonalazódása. -Magas munkanélküliség a középiskolák és kollégiumok diplomásainak körében. -A képzett munkaerő kivándorlása külföldre. -Egy folyamatos oktatás törvényének nem kidolgozása Romániában. A törvénynek áldoznia kell a folyamatos oktatást mint az országos oktatási rendszer prioritása és meg kell

általános iskolákban, a gyermekpalotákban és gyermekklubokban, az Informatizált Oktatási Rendszer keretén belül-SEI; -A Világbank által finanszírozott programok létezése; -Rendelkezésre álló felsőoktatási intézmények a tanárok folyamatos képzéséért; -Együttműködés a Rendőrséggel, a Közegészség Főigazgatóságával, a Munkaügyi Központtal,a helyi Tanáccsal,a Prefektúrával, a központi és helyi mass-media-val; -Szakmai fejlesztési programok és projektek létezése; -Önértékelési kísérleti iskolai egységek létezése az oktatást és szakmai képzést nyújtók számára a VET PHARE program keretén belül; -Az oktatási rendszer fejlesztése; - A munkaerőpiacon szükséges készségfejlesztés felé orientált képzési programok; - Vállalkozástan fejlesztése; - A munkaerőpiacon a férfi és női munkaerő egyenlő szociális bevetését összeállító programok; - -Más országokkal való együttműködés az oktatás és képzés ágazataiban; - Az oktatási rendszer új felépítése, amely az egyetem előtti oktatás szintjeit a képzések európai keretrendszerével kompatibilizálja, és a felsőoktatás átszervezése a bolognai folyamat keretében; - A tananyagfejlesztés jelenleg új referenciakeretet szükségeltet; - -Ennek a keretnek az első alapelve a kulcskompetenciák központosítása, vagyis sajátos ismeretek, jártasságok hozzáállások

határoznia azokat a mechanizmusokat, amelyek által a tanulás a non-és informális összefüggésekben igazolódik és érvényesül.

kombinációja abban az összefüggésben, amelyre minden egyénnek szüksége van a személyes beteljesülésében, aktív állampolgárként a szociális felvételben, a mukaerőpiacon való alkalmazásban; - -az iskola ösztönzi és vezeti a tanulók aktív részvételét a közösségi életben bevonja őket a közösségi programokba, önkéntes tevékenységekbe, támogató csoportokba, szociális támogatásba, civil szervezetekkel (ONG) való partnerkapcsolatba; Média-kampány kezdeményezése a folyamatos tanulásban való részvétel ösztönzésére és egy életre szóló tanulási kultúra kialakítására. Az állam köteles azonnal kiszélesíteni a programot legalább 70%-os társfinanszírozással (az EU által elismert százalék mint állami segély kutatási-fejlesztési tevékenységekre)a privát –és közmédia oktatási adásainak bevonásával

Dokumentációs forrásanyag

- Oktatási Törvény nr. 84/1995, másodközlés, későbbi módosításokkal, kiegészítésekkel - Törvény nr.53/2003, Munkatörvénykönyv,későbbi módosításokkal, kiegészítésekkel - Kormányrendelet nr. 129/2000/08.31.2000, megjelent a Hivatalos Közlönyben nr. 430/ 09.02.2000 - OMECT nr.5175/ 01.09.2008 - OMECT nr.5172/29.08.2008 - www.edu.ro