Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel TÁMOP-2.2.4.-08/1-2009-0012
HELYZETKÉP - ROMÁNIA 6. Az oktatási intézmények szerepe felnőttképzésben
Helyzetkép – Románia ; Működik-e szabályozott keretek között felnőttoktatás, amelynek célja az alapfokú iskolai végzettség vagy az érettségi megszerzése? ’’A felnöttkori tanulás minden olyan folyamatot vagy egyéb hivatalos képzést magába foglal, amely révén a társadalom által felnötteknek tekintett
egyének, fejlesztik
fejleszthetik
müszaki,
szakmai
kézségeit, gazdagitják ismereteiket és képesitésüket,vagy
átcsoportosithatók
ahogy a társadalom vagy az egyéni szükségletek megkövetelik.’’ (Hágai nyilatkozat, az UNESCO elfogadta az 5-ik Nemzetközi Felnöttképzö Konferencián Hamburgban – 1997-ben.) A 2000 augusztus 31-én elfogadott 129 számú Kormányrendelet (KR) a szakmai felnöttképzéssel kapcsolatban a 2002 júniusi 375-ös törvény szerint kimondja : a felnöttképzés tartalmazza az alapképzést és a folyamatos szakmai tovabbképzéseket a nemzeti oktatasrendszer keretei között. A nemzeti oktatási rendszer a „második esély” program keretében lehetőséget
biztosit
életévüket,de tanulmányokat
azon
szociális és
is
személyek
okok
miatt
kiegészithetik
számára nem
akik
fejezték
kötelező
iskolai
betöltötték be
14.
középiskolai
végzettségüket,
valamint első szintű szakmai továbbképzésben vehetnek részt egy bizonyos területen. A „második esély” a Phare program egy része,amely kimondja: Hozzáférés az oktatáshoz hátrányos helyzetű rétegek számára,amit az Oktatási Minisztérium alkalmazott az Európai-Unió anyagi támogatásával. Ez a program a „második esély” folytatása,amelyt az 1999 augusztus 18án a 4231 számú KR fogadott el,módositásokkal és kiegészitésekkel a 2005 október 10-én 5333 számmal elfogadott KR szerint. 2005-2006
kisérleti
tanévben
szerzett
tapasztalatok
alapján
a
program megújult,kibővült,valamint a 2006-2007-es tanév kiértékelési folyamatok során felülvizsgálták,majd kiterjesztették országos szinten. A
„második esély” program fő haszonélvezői Romániában a roma fiatalok. Bár a jogszabály és az oktatás szintjén folyamatosan segitették, az elmúlt években számos olyan intézkedést hoztak,amelyek tanulási lehetőségeket kinálták, beleértve a „második esély” komplex lehetöségeit, kinálatait, mind
amellett,
hogy
még
számos
szegénységi,
szegregációs
és
megkülönböztetési gondokkal küzdenek. Továbbá a nemzeti oktatási rendszer lehetöséget kinál a középiskola és szakmai végzettséggel rendelkező fiatalok számára , hogy részt vehessenek az esti középiskolai képzésben és érettségi vizsgákon, életkortól függetlenül.
; Működik-e szabályozott keretek között szakmai képzést, továbbképzést célzó felnőttképzés? A 2000 augusztus 31-én elfogadott 129-es számú Kormányhatározat, 5 cikkely, 3. bekezdése szerint, a szakmai felnöttképzés kialakitásait a 2002 június 11-én elfogadott Törvényrendelet szabályozza, amely szerint, kezdő,
képesitő,
továbbképző,
szakmai
és
átképző
tanfolyamokat
rendeznek. a)
a kezdő beavató képzés a minimális és szükséges kézségek
elsajatitását tartalmazzák egy tevékenység, szakma folytatására b)
a képesités azon szakmai kompetenciák elsajátitását jelenti,amelyek
szükségesek egy mesterség, szakma gyakorlásához c)
a
továbbképzés
a
szakmai
kompetenciák
felyesztését
jelenti
ugyanazon szak keretében. d)
a szakképesités a szakképzés jellegzetes formája, amely a képzés
fejlesztését célzó ismerete elsajátitását irányozza, korlátozott szakterület lefedésével. e)
A
szakmai
átképzés
azon
kompetenciák
elsajatitását
amelyek külömbözőek és eltérnek a korábban szerzett szakmától.
jelentik
A szakmai felnöttoktatást különböző módon szervezik, tudásszint, képesités,
mesterség,
szakképesités
szerint,
figyelemben
véve
a
mankaadók, munkáltatók igényeit, a munkaerőpiac követelményeit.
; Milyen jogszabályi folytatásának?
keretei
vannak
a
felnőttképzés
A felnőttoktatásra vonatkozó legfontosabb jogszabályokat a 129szamú 2000-ben megjelent Kormányhatározat valamint a 375/2000 számú törvény szabályozza. A módszertani normák alkalmazását az 522 számú/2003 Kormányhatározat irja elő. A
felnőttoktatásban
Társadalmi-Szolidaritási,
részt a
vevők
módszertani
Munkaügyi
és
az
jóváhagyását
a
Oktatási-Kutatási
Miniszteriumok közös 353/5202-2003 számú közös rendelete szabályozza A felnöttképzésben részt vevők módszertani tanulását a TársadalmiSzolidaritási, a Munkaügyi és az Oktatási-Kutatási Miniszteriumok
közös
501/5253-2003 rendelet szabályozza. A 76/2002 számú törvény alkalmazására vonatkozó 174/2002 KR utal az 1089/2002 és 934/2004 KR módositásokkal együtt, amely szabályozza a munkanélküli biztositási rendszert és a foglalkoztatás ösztönzését . Az
engedélyezési
foglalkoztatás
eljárasokra
ösztönzését,
vonatkozó
finanszirozás
intézkedéseket,
szabályait,
valamint
a
azok
végrehajtását és az azt következö módositásokat, útmutatásokkal együtt az 1091/2002 és 937/2004 KR szabályozzák ; Hogyan változott az aránya a felnöttképzésben a szakmai képzésnek az összes képzéshez viszonyitva az elmult 10 évbe (lehetöleg adatok alapján, ha az nem áll rendelkezésre,akkor tendencia)? Mivel csak 2003-ban lépett érvénybe a felnöttképzést szolgáltató jóváhagyási kérelmére és a képzés tanusítására vonatkozó módszertan,
amelyeket a Munkaügyi, Társadalmi-Szolidaritási Szociális és Családügyi, Oktatási Kulturális és Ifjúsági miniszteriumok együttesen jóváhagytak, csak ettöl az évtől kezdve beszélhetünk a felnöttek szakképzéséről. A meglévő statisztikai kimutatások szerint a képzésben részt vevő felnöttek számát
tekintve
Romania
az
utolsó
helyeken
található
európai
viszonylatban, 1.6%-os részvételi aránnyal, jóval 12.5%-os célkitűzés alatt. Az élet során a tanulási programokban való részvétel A
25-64év
közötti
lakósság
képzésekben
részt
számarányának százalékos kimutatása 2000-2006 között.
vevők
; Melyek a felnőttképzést folytató intézményekkel szemben támasztott speciális (akkreditációs) követelmények? A
szakmai
végezhetík,
felnöttképzést
inasképzés
esetén
közjogi fizikai
és
magánjogi
személyek,
személyek
vagy
szakmai
szolgáltatók. A szakmai szolgáltatók a képzés során maradéktalanul betartják
a
szakmai
engedélyezését megalakulhat
képzés
a
Nemzeti,
akár
megyei
szabványait. Felnöttképző
szinten
is.
A
szakmai
Tanácsa A
szolgáltatók
iranyítja,
szakképzést
amely
szolgáltatók
engedélyezési jóváhagyásánál szükséges kriteriumok : -
Képzési menetrend (program)
-
Képzési szolgáltatók tapasztalata, elért eredményei
-
Képzés során felhasznált források bemutatása
Ahhoz,
hogy
a
szakképzést
szolgáltatók
engedélyezésüket
jóváhagyják , bizonyítaniuk kell, hogy megfelelő pedagógiai végzettséggel jól képzett szakemberekkel dolgoznak. ; Melyek a felnőttképzési programokkal szemben támasztott speciális (akkreditációs) követelmények? A szakképzési tanfolyamokat a szolgáltatók szervezik, foglalkozások, mesterségek,
szakmák
szerint,
foglalkozások
osztályozásában
amelyek
található.
A
besorolása szakképző
a
Román
programok
biztosítják a megfelelő ismeretek elsajátitását az országosan elismert szakmai
normák
és
szabványok
szerint,
amelyet
az
Országos
Foglalkoztatási és Képzési Tanács jóváhagy a hatályos szabályozás szerint. Foglalkoztatási szabály az a dokumentum, amely meghatározza az egységek hatáskörét, valamint a képzéshez rendelt tudásszint, és eredmények elérését. Azon szolgáltatók, amelyek a képzés során képzőprogramot szeretnének beinditani, amelyek nem találhatók a foglalkozási szabványokban, lehetőségük van kidolgozni egy programot
és kérni a jóváhagyását a hatályos szabályozás szerint. A képzési programok a következő főbb elemeket tartalmazzák: a)
A
képzési
(kompetenciákban)
program kifejezve,
céljait, amely
szakmai
minden
készségekben
képzésben
részt
vevő
személy elsajátít b)
A képzés időtartamát
c)
A képzési ciklusban résztvevők maximális és minimális létszámát
d)
Az elméleti és szakmai oktatók hatáskörét
; A felnőttképzés során mennyire és hogyan lehet figyelembe venni az előzetes tanulmányok során már tanult elemeket? A jelenlegi törvény nem irja elő , hogy feltétlenül figyelembe kell venni
a
korábban
alapismereteket, kilátásait.
A
szerzett
amelyek
végzettséget.
meghatározzák
munkahelyszervezéshez
az
Mindemellett egyén
szükséges
feltételez
foglalkoztatási
műszaki
ismeretek
részben az oktatási rendszerben, részben a munkahelyi gyakorlatban és a szakképesitések során keletkeztek, amelyek lehetőséget adnak egy szakma
pontos
általába
a
beazonosításához.
munkakörnyezetben
A
és
szociális
kézségek
munkahelyen
elsajátitása
történik.
Ezek
az
interperszonális kézségekre vonatkoznak : viselkedés a munkahelyen, felelőségválalás,
elszámoltathatóság,
együttműködés,
csapatszellem,
kreativitás, minőségi megközelités. A foglalkoztatási lehetőség szoros kapcsolatban van az emberek rugalmassági kapcsolatával, valamit, hogy hogyan tudják kombinálni a különböző tipusú ismereteket és kézségeket, hogy ebből többet tudjanak kovácsolni. ; Kiegészül-e a felnőttképzés speciális szolgáltatási elemekkel (pl. képzési tanácsadás, előzetes tudásszint mérés)? A
felnőttoktatás
Romaniában
nem
szolgáltatásokkal (tanácsadás, előkészités).
egészül
ki
speciális
; A felnőtteknek szerveződő szakmai képzések esetében mennyire lehet figyelembe venni a megrendelő (munkáltató) speciális képzési igényeit? A
felnőttoktatást
különböző
módon
szervezik,
iskolai
végzettség,szakmák, foglalkozások, mesterségek szerint, figyelembe véve a
munkadók
igényeit,
a
felnőttek
alapvető
kézségeit,
a
szakmai
követelményeket, illetve a foglalkoztatás és munkaerőpiac követelményeit és
igényeit.
A
megszerzéséért,
dokumentáció a
szolgaltató
előkészitése kapcsolatot
során
teremt
az
több
engedély potenciális
munkaadóval és együtt határozzák meg a képzés legfontosabb elemeit: céljait,
programot,
a
képzés
tartalmára
kitűzött
célokat,
partnerkapcsolatokat kiépitve a gyakorlati képzés véghezviteléhez. A felsorolt dokumentumok mind a munkaadók képzési követelményeit tartalmazzák.
; Milyen a finanszírozása támogatás, pályázat)?
a
felnőttképzésnek
(normatív
A szakmai felnőttképzést és az eredmények kiérértékelését az alábbi forrásokból fedezik: a)
A munkaadók, saját tőkééből
b)
A munkanélküli biztositási kölcségvetéséből
c)
Szponzorálás, adományok, külső forrásokból
d)
A képzésben részt vevő személyek díjbefizetéséből Válallkozások, cégek, szövetkezeti egységek, állami és egyéb
intézmények a felnöttképzés finanszirozására költött összeget leirhatják a jövedelemi
adóból.
felnöttképzés
Külső
költségét
forrásokból leirhatják
finanszirozott
ezen
intézmények
forrásokból.
Az
a
állami
költségvetésből finanszirozott intézmények segíthetík a felnöttképzést,
erre a célra felhasznált költségeket leirhatják az állami vagy külső forrásokból, ha a költségvetésben megjelenik és elfogadták. A
Nemzeti
kiadásokat
a
Munkaelosztó
munkanéküli
Tanács
a
biztositásokból
felnöttképzésre fedezík
a
fordított
törvényeknek
megfelelően. Szakmai felnőttképzés szopnzorizálásából, adományokból és külső forrásokból is megvalosithatók. A feltételek és eljárások adottak a szolgáltatók
számára,
akik
a
külső
forrásból
származó
segitséget
megkaphatják betartva az erre vonatkozó nemzetközi egyezményeket, együttműködési megállapodásokat, amelynek Románia is részese (például az Európai Strukturális Alapok keretében az ágazati operativ program humánerőforrás-fejlesztés 2010-2013)
; A képzésre jelentkezők milyen támogatást vehetnek igénybe?
Abban a periódusban, amelyben a személy a munkáltó által finanszirozott
képzésben
vett
megállapitott
bérezéshez,
a
részt,
jogosult
munkaprogram
a
munkaszerződésben
megfelelő
betartásával.
Ugyanakkor a munkáltató fedezi az útiköltségeket, amenyiben a képzés más helyiségben történik, a munkahelyhez képest. Azon alkalmazottak, akik a munkaadó kérésére szakmai képzésben vettek részt, legalább 3 hónapon keresztül, a munkaszerződéshez csatolt kiegészitésben
rögzitik
jogaikat,
kötelezettségeiket
a
képzés
utáni
időszakra. Azok a pályazatok amelyeket az Európai Szociális Alap hozott létre, a Humánerőforrás Fejlesztés Programban (2003-2007) megjelenő “képezd
a
társadalmat”
elnevező
programon
keresztül
követi
a
munkanélküliek átképzését és anyagi támogatást nyújt minden végzős számára a bizonyitvány megszerzése után.
; Milyen tendencia várható a következő években felnőttképzés szakmai összetételében és volumenében?
a
A felnőttképzés lehetőséget kell nyújtson a résztvevöknek, hogy minél könnyebben alkalmazkodjanak a munkaerőpiac gyorsan változó követelményeihez.
Ezért
a
szakképzés
minősége,
változatossága,
kinálata, minden szak és műszaki iskola fő célkitűzése kell legyen. A 2010es év fő célja, hogy Európa lakosságának legalább 12.5%-a részt vegyen valamilyen képzésben. Ajánlatos
az
iskolák
számára,
hogy
szakképzés
szolgáltatói
jóváhagyással rendelkezzenek, és minél több pályázatot inditsanak, amelyeket az Európai Strukturális Alap támogat, figyelembe véve, hogy az iskolák csak 15.6%-a rendelkezik ilyen irányú jóváhagyással. Az adott témára vonatkozó SWOT analízis
ERŐSSÉGEK
GYENGESÉGEK
Létezik megfelelő jogszabályozás felnőttképző tanfolyamok műkődéséhez Marginalizálodott,veszélyeztete tt személyek képzése(egyedülálló anyák,hosszú távú munkanélküliek, romák) A munkaadó,érdekelt szervezetek,szakszervezetek,Munkae losztó hivatalokkal való tanácskozás után,olyan döntések meghozatala, amely a szükséges képzésekre vonatkozik A képzésben részt vevő személyek bátoritása,ösztönzése Olyan tanulmányok elemzése, amely külömböző iparágak munkaerő iránti keresletét tartja fel
• A kiterjedt bürőkratikus rendszer megléte különböző hierarhikús szinteken, a jóváhagyások megszerzésénél • Fokozott jóváhagyási díjak(három átlagbér/képzés) • Nincs egységes értékelési rendszer kidolgozva
LEHETŐSÉGEK -
-
-
Egy bizonyos szakágazatból kikerűlt személyek számára egyenlő hozzáférés biztosított bármely átképzéshez. A szaktudás felmérése egységes szabványok alapján akár más városban is lehetséges(nem ahol a képzés folyt). A képzési programok ingyenes(államilag támogatott) helyeket is biztosítanak Átképzési lehetőséget nyújt,hogy könnyebben igazódjanak a munkaerő piacon.
VESZÉLYEK ¾ Az Európai Unióban alkalmazott szociális gazdasági jógszabályozás szerint, bekövetkezett a személyek tömeges vándorlása minősített képzések elvégzése után. ¾ Nagyarányú vagy szak munkahely változások, társadalmiszociális tehetetlenséget válthat ki ¾ Tisztességtelen verseny alakulhat ki az oktatók vagy képzést biztositók között ¾ Nincs egységes kiértékelési rendszer kidolgozva
