Helyzetkép 2012. május - június
Gazdasági növekedés
A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának kivetítése más térségekre. Az IMF kiadta az idei és jövő évi prognózisának második frissítését. Ez az előrejelzés ugyan alig változtat a számszerű prognózison, – lényegében néhány ponton valamelyest csökkenti az idei és némileg a jövő évi GDP növekedési ütemet – de kiemeli és a korábbinál erőteljesebbnek mutatja be a lefelé mutató kockázatokat, különös tekintettel az eurózóna sokasodó és tovagyűrűző problémáira. A világgazdaság egészére idén 3,5%-os, a jövő évre 3,9%-os növekedést vár az IMF, ez mindössze 0,1, illetve 0,2 százalékponttal kisebb a korábbi prognózisnál. A fejlett országok bruttó hazai terméke az idén 1,4%-kal, míg jövőre 1,9%-kal emelkedik a most készített frissítés szerint; az áprilisi előrejelzés az idei évre ugyanez volt, míg a jövő évi minimálisan, 0,2 százalékponttal magasabb. Az egyes fejlett gazdaságok növekedési kilátásait eltérően ítéli meg a Nemzetközi Valutaalap szakértői jelentése. Az Amerikai Egyesült Államokban az idei és a jövő évre számottevő, 2%-os, illetve 2,3%-os növekedést várnak, Japánban – a múlt év 0,7%-osi visszaesést követően - 2,4%-os, illetve 1,5%-os GDP bővülést, Kanadában pedig 2,1%-os, míg a jövő évre 2,2%-os növekedést. Az IMF szakértői az Európai Unióban erre az évre stagnálást, a jövő évre 1%-os növekedést valószínűsítenek, ugyanakkor ezen belül az eurózónában ebben az évben 0,3%-os visszaesést, jövőre 0,7%-os bővülést várnak. Az idei kedvezőtlen európai gazdasági kilátásokon belül a magyar export szempontjából kedvező, hogy a német GDP 2012. évi növekedését 1%-ra, jövőre 1,4%-ra prognosztizálja az IMF. /Az idei német növekedést áprilisban még 0,6%-kal tartalmazta a jelentés./ Az Európai Unió másik két meghatározó gazdasága csak szerény mértékben fejlődik: Franciaország bruttó hazai terméke a prognózis szerint idén 0,3%-kal,
2
jövőre 0,8%-kal, Nagy-Britanniáé ez évben 0,2%-kal, 2013-ban ugyanakkor már érezhető mértékben, 1,4%-kal emelkedik. A válsággal terhelt két dél-európai, jelentős méretű gazdaság recesszióba süllyedt: a hipotézis szerint Olaszországban az idén 1,9%-kal, és még jövőre is 0,3%-kal, míg Spanyolországban ez évben 1,5%-kal, a következő évben 0,6%-kal zsugorodik a gazdaság. Az eurózónán kívüli fejlett gazdaságok kilátásainak megítélése sokkal kedvezőbb: a G7 országait nem számítva az ez évi növekedés 2,4%-ot, míg a jövő évben 3,4%-ot érhet el. A kelet-közép-európai országokra ez évben 1,9%-os, a jövő évre 2,8%-os GDP növekedést valószínűsítenek. Az IMF prognózisa szerint a fejlődő országok általános gazdasági növekedése továbbra is jelentős: ez évben eléri az 5,6%-ot, jövőre az 5,9%-ot. Ezen belül az ázsiai fejlődő gazdaságok ez évi növekedése várhatóan 7,1%-os, a következő évben pedig 7,5%-os lesz. Kína bruttó hazai termékének emelkedéséből ugyan 0,2 százalékpontot, 2013-ra pedig 0,3 százalékpontot visszavett a szakértői becslés, de ez évre így is grandiózusnak számító 8%-ot, 2013-ra 8,5%-ot jelez a prognózis. India esetében jelentősebben, 0,7 százalékponttal csökkentették a várható értéket mindkét évre, de még így is erőteljesen, ez évben 6,1%-kal, jövőre 6,5%-kal bővülhet a gazdaság teljesítménye. Oroszországban ez évben várhatóan 4%kal, míg jövőre 3,9%-kal emelkedik a GDP. Az Európai Unió gazdasági kilátásai akár a fejlett világhoz, akár az egész világgazdasághoz viszonyítjuk, nem minősíthetők kedvezőnek. Az eurózóna egyes országainak fiskális problémái, az euró válsága rányomja bélyegét az egész integráció lehetőségeire. Az Európai Unióban az ipari termelés volumene az év eleje óta minden hónapban kisebb volt az egy évvel korábbinál. Az áprilisi ipari kibocsátás 2%-kal, a májusi 2,3%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Az eurózónában még nagyobb volt a visszaesés: az áprilisi termelés 2,4%-kal, a májusi itt is nagyobb mértékben, 2,8%-kal volt kisebb az egy évvel korábbinál. Az építőipari termelés az egész Unióban áprilisban 5,8%-kal, májusban 6,9%-kal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest. Az eurózónában az építőipari kibocsátásban is jelentősebb, 6,3%-os, illetve 8,4%-os volt a csökkenés. A termelés zuhanásának következtében magas szinten stagnál a munkanélküliség: az áprilisi és májusi munkanélküliségi ráta egyaránt 10,4%, az eurózónában 11,2% volt. A kiskereskedelmi forgalom az Európai Unió egészében áprilisban 2,4%-kal, májusban 0,3%-kal, az eurózónában áprilisban 3,4%-kal, míg májusban 1,7%-kal szűkült. A prognózisok a második félévben már némi növekedést várnak az Európai Unióban, míg a második negyedévben még várhatóan az első negyedévinél kedvezőtlenebb adatokkal számolnak. A kritikus környezet ellenére nem jelenthető ki, hogy a magyar gazdaság kilátásai csupán ezért tűnnek reménytelennek. Az európai országok gazdasági helyzetében jelentős eltérések vannak, s számunkra fontos piacokon mutatkozik felvevőképesség a Magyarországról származó importra. Így a német ipari termelés gyakorlatilag stagnált: az első negyedév mindhárom hónapjában növekedett, majd ezt követően áprilisban 0,7%-kal, míg májusban 0,2%-kal csökkent a kibocsátás. Az osztrák ipar termelése az első negyedévben bővült, áprilisban 0,2%-kal szűkült. A német építőipari termelés áprilisban stagnált, májusban 2,2%-kal nőtt; az osztrák építőipar kibocsátása áprilisban 1,3%-kal meghaladta az egy évvel korábbi szintet. Lényegesen kedvezőbb e két országban a foglalkoztatás helyzete is:
3
Németországban a munkanélküliségi ráta májusban 5,5%, júniusban 5,4% volt, azaz az eurózóna átlagának kevesebb mint a fele; Ausztriában ennél is kisebb, 4,2%, illetve 4,5% volt a mutató értéke. /Összehasonlításul: a magyar munkanélküliségi ráta az Eurostat által használt szezonálisan kiigazított mutató szerint májusban 10,9%, júniusban 11%, azaz az uniós átlagot meghaladó volt./ Németországban áprilisban 0,8%-kal, májusban 2,3%-kal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene; Ausztriában áprilisban 2,9%-kal csökkent, míg májusban 3,1%-kal nőtt a forgalom. A főbb piacainkon kínálkozó export lehetőségek kihasználásához a gazdasági szervezetek számára elfogadható, legalább látszólag stabil környezet, működő banki hitelezés szükséges, amely a magyar gazdaságban egyre kevésbé áll rendelkezésre, így nincs esély a javulásra. A szokásos konjunktúra vizsgálatok szinte egyöntetűen növekvő pesszimizmust jeleznek a gazdasági szervezetek /és a lakosság/ körében. Amíg az európai országok a másodi félévben növekedésre számítanak, a magyar gazdaságban további visszaesés, éves szinten a GDP jelentős, 1-1,5%-os csökkenése várható, amelynél nagyobb zuhanást csak Görögországban és Portugáliában valószínűsítenek. Az exportlehetőségek szerény növekedésénél is nagyobb probléma jelenleg a belső kereslet drasztikus csökkenése. A dilettáns kormányzati gazdaságpolitika olyan kiszámíthatatlan környezetet teremtett, amelyben menekül a szellemi és a működőtőke, zuhan a reálkereset és a lakossági fogyasztás. Ahol a belső kereslet ilyen mértékben csökken, ott a gazdasági teljesítmény szükségszerűen érzékelhetően szűkül; ezért csak részben vezethető vissza a magyar gazdaság zsugorodása a nemzetközi környezetre, ennek okai jelentős részben a belső gazdasági és jogi környezetben keresendők.
Foglalkoztatottság, keresetek
Egyre kritikusabbá válik a munkaerőhelyzet. Igaz, közgazdaságilag ez törvényszerű következménye a gazdasági recessziónak, de a kormányzat dilettáns intézkedései gyakorlatilag még növelik is a bajt. Így a rokkantnyugdíjak felülvizsgálatával növelik a munkaerő-kínálatot, emellett a közszférában újabb jelentős elbocsátási hullám indult el, amely néhány hónap múlva már éreztetni fogja hatását a munkaerőpiacon. A versenyszférában folyamatosan csökken a foglalkoztatottak száma. Egyetlen csekély pozitívum: a kormány mintha felismerte volna eddigi foglalkoztatási politikájának tarthatatlanságát, mert legújabban már a munkahelyek megvédéséről, azaz a meglévők megőrzéséről és nem újak gyors ütemű létrehozásáról szól a kommunikáció. A második negyedévben a KSH mintavételes lakossági munkaerő-felvétele szerint a foglalkoztatottak száma 3 876 ezer fő volt, 67 ezer fővel, 1,8%-kal több, mint egy évvel korábban. A növekedés kétharmadát a közfoglalkoztatottak számának bővülése adta. A 15-64 éves korosztály foglalkoztatási rátája 57,2% volt, 1,4 százalékponttal magasabb az egy évvel előttinél.
4
Az aktív munkanélküliek száma a második negyedévben 472 ezer fő volt, 12 ezer fővel, 2,5%-kal több, mint a múlt év azonos időszakában. /A passzív munkanélküliek száma közel 130 ezer fő./ A munkanélküliségi ráta ebben a negyedévben is rendkívül magas, 10,9% volt, valamelyest, 0,1 százalékponttal több az egy évvel korábban mért értéknél. A legjobb munkavállalási korúnak tekintett 25-54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 10% volt, 0,1 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Változatlanul nagyon magas, 27,9% – a munkaerőpiacon csak kis számban jelen lévő – 15-24 éves korúak munkanélküliségi rátája, ami igen jelentősen, 3,6 százalékponttal meghaladja az egy évvel korábbi értéket. Folyamatosan emelkedik a hosszabb ideje kritikus méretű tartós munkanélküliség; az álláskeresők csaknem fele, 46,8%-a legalább egy éve reménytelenül keresett munkát. Az álláskeresés átlagos időtartama másfél évnél is hosszabb, 18,3 hónap volt a megfigyelt időszakban. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartásában június végén 524 ezer munkanélküli szerepelt, 10 200 fővel, 1,9%-kal kevesebb, mint egy hónappal és 29 ezerrel, 5,2%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A regisztrált munkanélküliek számának csökkenése a szezonálisan szokásosnál jóval kisebb, valamint az előző év azonos időszakához viszonyított létszám kevésbé csökkent, mint amennyivel a közmunkában foglalkoztatottak száma nőtt, azaz a versenyszférában visszaesett a foglalkoztatottak száma. A további kedvezőtlen kilátásokra utal, hogy júniusban 15,7%-kal csökkent a nem támogatott munkahelyek száma az egy évvel korábbihoz képest. Június végén a nyilvántartott munkanélküliek a gazdaságilag aktív népesség 11,8%-át tették ki. A kormányzati szándék megvalósulásaként folyamatosan átrendeződik a munkanélküliek ellátása. Júniusban a regisztrált álláskeresők kevesebb, mint egytizede, mindössze 9,7%-a, 50 900 fő részesült álláskeresési támogatásban, 8 900 fővel, 14,8%-kal kevesebb, mint májusban, és 92 100 fővel, 64,4%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A sokkal kisebb összegű szociális ellátásban a munkanélküliek alig több mint egyharmada, 36,9%-a, 193 500 fő részesült június hónapban, 4 400 fővel, 2,2%-kal kevesebb, mint egy hónappal korábban, illetve 18 800 fővel, 10,8%-kal több, mint a múlt év ugyanezen hónapjában. A munkahellyel nem rendelkezők több mint fele, 53,4%-a – az Európai Unióban egyedülálló módon – semmilyen ellátásban nem részesült. Az ellátatlanul maradt munkanélküliek száma egy hónap alatt 3 ezer fővel, 1,1%-kal, egy év alatt igen nagymértékben, 44 300 fővel, 18,8%-kal nőtt. Májusban 105 ezer fő vett részt közfoglalkoztatásban, 41,1%-kal több, mint egy évvel korábban, de gyakorlatilag fele annak a létszámnak, amelyet a kormány ez évre tervezett. Kedvező változás, hogy a közmunkások négyötöde teljes munkaidőben dolgozott, ugyanakkor a bérük szégyenteljesen csökkent. A 8 órában foglalkoztatottak átlagos bruttó keresete májusban 73 ezer forint volt, a múlt évinek 88,3%-a, a hivatalos minimálbérnek alig több mint háromnegyede, 77,7%-a. A nyári időszakhoz képest igen magas munkanélküliséget továbbra is nagyon jelentős területi különbségek kísérik. A két legnehezebb helyzetben lévő régióban júniusban változatlanul minden ötödik aktív korú munka nélkül volt: Észak-Magyarországon 20,2%, míg Észak-
5
Alföldön 19,5% volt a munkanélküliségi ráta. A legmagasabb munkanélküliség a hatodik hónapban is Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 22,9%-os rátával. A megyében június végén 54 300 fő volt munka nélkül, 700 fővel, 1,3%-kal kevesebb, mint egy hónappal és 3 300 fővel, 5,8%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Csaknem ugyanilyen nehéz volt a helyzet Észak-Magyarország két megyéjében: Nógrád megyében 22,2% volt a munkanélküliségi ráta; 18 200 munkanélküli szerepelt június végén a regisztrációban, 200 fővel, 1,3%-kal kevesebb, mint májusban és 3 300 fővel, 4,5%-kal kevesebb, mint a múlt év júniusában. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is hasonló, 22,1% volt a munkanélküliségi ráta, ahol június végén 64 200 fő szerepelt a munkanélküliek nyilvántartásában, 1 100 fővel, 1,6%-kal kevesebb, min egy hónappal és 1 400 fővel, 2,2%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az intézményi munkaügyi statisztika adatai szerint az év első öt hónapjában a legalább ötfős vállalkozásoknál, a költségvetési szerveknél és a megfigyelési körbe tartozó nonprofit szervezeteknél a közfoglalkoztatottakat is beleszámítva 2 649 ezer fő állt alkalmazásban, 18 200 fővel, 0,7%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ezen belül az alkalmazottak májusi létszáma 1,1%-os csökkenést mutat az előző májusihoz képest. A kedvezőtlen tendenciát jelzi, hogy a versenyszférában a teljes munkaidőben dolgozók száma az első öt hónap átlagában 2,5%-kal, ezen belül májusban 3,1%-kal csökkent az egy évvel korábbi létszámhoz viszonyítva. A költségvetési intézményeknél az első öt hónapban 664 ezer fő állt alkalmazásban, 2,4%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ezen belül a közigazgatás és védelem területén 1 200 fővel, 0,5%-kal nőtt a létszám, míg az oktatásban 9 200 fővel, 3,9%kal, az egészségügyben és szociális ellátásban 3 100 fővel, 2,2%-kal kevesebb közalkalmazott dolgozott. A nemzetgazdaságban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete az első öt hónap átlagában 220 700 forint volt, 4,4%-kal több, mint a múlt év azonos időszakában. A versenyszférában 231 800 forint volt az átlagos kereset, 7%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. A költségvetési intézményeknél – noha ott jóval magasabb a diplomával rendelkezők aránya – 208 400 forint volt az átlagkereset, mindössze 2,6%-kal több a múlt évinél. A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazottak 57%-a a nettó keresetének csökkenése következtében – a keresetbe nem tartozó – átlagosan 10 400 forint kompenzációt kapott az adó- és járulékváltozások részbeni ellentételezéseként. A nemzetgazdaságban a nettó átlagkereset az első öt hónap átlagában 142 700 forint volt, csupán 1,7%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. Mivel az év első öt hónapjában 5,6%-kal emelkedtek a fogyasztói árak, a reálkereset jelentősen, 3,7%-kal csökkent. A versenyszférában a fizikai dolgozók nettó átlagkeresete 103 100 forint volt, nominálértékben 3,5%-kal emelkedett, reálértékben 2%-kal csökkent. A versenyszféra szellemi dolgozóinak nettó átlagkeresete az első öt hónap átlagában 222 500 forint volt, nominálértékben 3,7%-kal több, reálértékben 1,8%-kal kevesebb, mint a bázisidőszakban. A költségvetési intézményeknél a nettó átlagkereset 135 200 forint volt, nominálértékben igen szerény mértékben, 0,9%-kal magasabb, mint az előző év azonos időszakában, reálértékben igen jelentősen, 4,5%-kal alacsonyabb annál. Ezen belül a legkevesebbet a közigazgatásban és a védelemben dolgozók veszítettek, ott ugyanis a kereseteknek legalább a nominálértéke
6
emelkedett 2,7%-kal, így a reálkereset éppen ugyanennyivel, 2,7%-kal csökkent. A pedagógusok nominális keresete 1,1%-kal, reálkeresete drasztikusan, 6,3%-kal csökkent; hasonlóan zuhant az egészségügyi dolgozók keresete is: névleges illetményük 1%-kal, vásárlóértéken 6,2%-kal.
Áralakulás
Az árak alakulásában az utóbbi hónapokban nem következett be a várt kedvező fordulat. A fogyasztói árak júniusban – az előző havi csökkenő dinamikát követően – ismét gyorsabban emelkedtek, főként az adóemelések hatása következtében. Ugyanez az oka a termelői árak dinamikus emelkedésének; különösen gyorsan nőtt a vágóállatok termelői ára, és jelentős az ipari árak emelkedése is. Az ipari termelői árak májusban – viszonylag jelentősen, – 0,8%-kal nőttek az áprilisihoz képest és 7,8%-kal az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az ipari termelői árak az év első öt hónapjában 7,1%-kal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. A legjelentősebb áremelkedés a kőolaj-feldolgozásban volt, ahol 25,3%-kal nőtt az árszint, a vegyiparban 14,3%, a gyógyszergyártásban 11,4% volt az emelkedés mértéke. Az ipari export forintban mért értékesítési árai májusban 0,9%-kal nőttek az egy hónappal korábbihoz és 8,1%-kal az egy évvel azelőttihez képest. A hazai fizetőeszköz májusban az előző hónaphoz viszonyítva az euróhoz képest 0,7%-kal erősödött, míg az amerikai dollárhoz viszonyítva 2,1%-kal gyengült. Az egy évvel korábbihoz képest mindkét valutához viszonyítva gyengült a forint: az euróhoz képest 10%-kal, míg a dollárhoz képest jelentősen, 23,4%-kal. Az ipar belföldi értékesítési árai májusban 0,6%-kal emelkedtek az előző hónaphoz és 7,4%-kal az előző májushoz viszonyítva. Az első öt hónapban ugyancsak 7,4%kal emelkedtek a belföldi értékesítési árak. A feldolgozóipar belföldi értékesítési árai májusban 0,1%-kal csökkentek az előző hónaphoz képest és 6,8%-kal emelkedtek az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az öt havi áremelkedés a korábbi időszak áremelkedési üteme következtében még az ipari átlagnál is magasabb, 7,8% volt. A mezőgazdasági termelői árak májusban – az előző hónapok árcsökkenését követően, a magas bázishoz képest – 1,8%-kal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növényi termékek termelői ára 1,7%-kal tovább mérséklődött, míg az élő állatok és állati termékek termelői ára jelentősen, 10%-kal emelkedett. A gabonafélék termelői ára májusban 5,5%-kal csökkent, az ipari növényeké 7,1%-kal nőtt. A zöldségfélék ára viszonylag jelentősen, 12,5%-kal emelkedett, a burgonyáé – a nagyon magas bázishoz képest – 30%-kal csökkent; a gyümölcsök ára 5%-kal mérséklődött az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A vágósertés termelői ára kiemelkedően, 19,1%-kal, a vágómarháé 8,6%-kal, a vágóbaromfié pedig 6,4%-kal nőtt. Az állati termékek termelői ára 6,6%-kal emelkedett; ezen belül a tej ára 1,6%-kal csökkent, a tojásé ugyanakkor rendkívüli mértékben, 53,7%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
7
A fogyasztói árak júniusban 0,1%-kal nőttek az előző hónaphoz képest és 5,6%-kal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Az élelmiszerek ára egy hónap alatt 0,1%-kal, az üzemanyagok ára – a korábbi igen jelentős emelkedést követően – 1,5%-kal csökkent. Az élelmiszerek ára az egy évvel korábbihoz képest is az átlagos inflációnál kisebb mértékben, 5%-kal nőtt. Ezen belül ugyanakkor a tojás ára 39,6%-kal, a sertészsiradéké 29,4%-kal, a csokoládéé, a kakaóé 20,5%-kal, a kávéé 13,8%-kal, a sertéshúsé 10,5%-kal emelkedett. A fontosabb élelmiszerek közül a liszt ára 14,5%-kal, a cukoré 6,8%-kal csökkent. A jövedéki adók drasztikus emelése következtében 13,8%-kal drágultak a szeszes italok és dohányáruk. A gyógyszerek ára 3,6%-kal nőtt egy év alatt. Az üzemanyagok ára a júniusi csökkenés ellenére az előző év azonos hónapjához képest 13,9%-kal emelkedett. A miniszterelnök ígérete ellenére az átlagot meghaladóan, 6,7%-kal nőtt a háztartási energia ára; ezen belül a palackos gáz 12,1%-kal, a távfűtés 10,5%-kal került többe az egy évvel azelőttihez viszonyítva. A szolgáltatások ára 4%-kal nőtt; ezen belül a szemétszállítás 7%-kal, a csatornadíj 5,4%-kal emelkedett. A ruházati termékek ára csak kisebb mértékben, 2,3%-kal nőtt, a tartós fogyasztási cikkeké pedig 1%-kal csökkent. A nyugdíjas fogyasztói kosárral számított infláció júniusban 0,1%-kal nőtt az előző hónaphoz és 5,5%-kal az egy évvel korábbihoz képest. Változatlanul magas, 4,9% volt júniusban – a nyers élelmiszerek és üzemanyagok figyelmen kívül hagyásával számított – maginfláció, amely a fogyasztói árak emelkedésének magas dinamikáját vetíti előre az év további időszakára is. Az év első felében – a júniusi értékkel megegyezően – 5,6%-kal nőtt az infláció.
Jövedelem és fogyasztás
A kiskereskedelmi forgalom májusban 0,1%-kal csökkent az előző havihoz és jelentősen, 2,5%-kal az egy évvel korábbihoz képest. Az év első öt hónapjában a kiskereskedelmi forgalom volumene 1%-kal csökkent. Az élelmiszerek eladása májusban 0,3%-kal elmaradt az egy évvel korábbi szinttől, az első öt hónapban ugyanakkor 0,6%-kal nőtt. A bútorok és műszaki cikkek forgalma májusban 12,2%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest; 6,3%-kal csökkent az iparcikkek és 3,1%-kal a ruházati termékek, 2,7%-kal a gyógyszerek értékesítése. Az üzemanyagok forgalma májusban 3,4%-kal maradt el az egy évvel korábbitól, míg a gépjárművek és járműalkatrészek forgalma – a rendkívül alacsony bázishoz képest – 2,1%-kal emelkedett. A lakosság betétállománya június hónapban 17 milliárd forinttal csökkent, és a hó végén 7 539 milliárd forintot tett ki. A forintbetétek volumene 14 milliárddal emelkedett, míg a devizabetéteké a tranzakciók következtében 15 milliárd forinttal nőtt, a forint árfolyamának változása miatt pedig 46 milliárddal csökkent. A hónap utolsó napján a lakossági devizabetétek összesen 987 milliárd forintot képviseltek.
8
A lakosság hitelállománya júniusban 223 milliárd forinttal csökkent és a hó végén 7 503 milliárd forintot tett ki. A forinthitelek állománya gyakorlatilag változatlan maradt, mindössze 4,3 milliárd forinttal szűkült, míg a devizahiteleké az árfolyamváltozás következtében 192 milliárd forinttal, tranzakciók eredményeként pedig 27 milliárd forinttal csökkent. Június végén a lakosság devizahitelei 4 301 milliárd forintot képviseltek, a lakossági hitelállomány 57,3%-át.
Államháztartás, külgazdasági egyensúly
A külkereskedelmi forgalom volumene az előző két hónapban regisztrált megtorpanást követően viszonylag szerény mértékben ismét nőtt, de messze elmaradt a korábbi évek dinamikájától. Az export volumene májusban 4,4%-kal, az importé 2,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Az év első öt hónapjában a kivitel volumene 1,5%-kal, a behozatalé 0,5%-kal emelkedett. A külkereskedelmi mérleg aktívuma az első öt hónapban 832 milliárd forintot, illetve 2 827 millió eurót tett ki, 44 milliárd forinttal, illetve 425 millió euróval kevesebbet, mint a múlt év azonos időszakában. Az év eddig megfigyelt időszakában az export árszínvonala 7,1%-kal, míg az importé 9,6%-kal emelkedett, így a cserearány 2,3%-kal romlott. A forint árfolyama ebben az időszakban az euróhoz képest 9,6%-kal, a dollárhoz képest pedig 17,1%-kal, tehát jelentősen gyengült. A külkereskedelmi forgalom szerény növekedésének oka a magyar exportban meghatározó súllyal rendelkező termékcsoport, a gépek és szállítóeszközök exportjának visszaesése. A termékcsoport kivitele december óta minden hónapban csökkent, majd májusban stagnált, azaz 0,2%-kal nőtt. Az év első öt hónapjában a gépexport 4,3%-kal szűkült. A gépek behozatala májusban 3,7%-kal bővült, az első öt hónap egészében ugyanakkor 2,3%-kal csökkent. A feldolgozott termékek kivitelének volumene az első öt hónapban dinamikusan, 8,6%-kal, a behozatalé 4,7%-kal emelkedett, főként a gyógyszerexport kétszámjegyű bővülésének köszönhetően. Jelentősen, 7,3%-kal nőtt az élelmiszerexport, főként a gabona és a gabonakészítmények szintén kétszámjegyű emelkedésének következtében. Az élelmiszerimport ugyanebben az időszakban 1,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az Európai Unióba irányuló export az első öt hónapban mindössze 1%-kal bővült; ezen belül a 15 régi tagállamba tartó kivitel 0,9%-kal csökkent, míg a 12 új tagállamba irányuló export volumene 6,3%-kal emelkedett. Az import is elsősorban az új tagállamokból érkezett nagyobb volumenben: míg a 27 tagállamból érkező összes import 3%-kal nőtt, addig a 15 tagállamból érkező csupán 1%-kal, az új tagállamokból pedig 9%-kal nőtt a behozatal. A korábbi évekhez képest jelentősen lassult az egyéb országokba irányuló export; volumene 3%-kal nőtt, az ebből a relációból érkező import pedig jelentősen, 5%-kal visszaesett. Az államháztartás – önkormányzatok nélküli – pénzforgalmi szemléletű, konszolidált hiánya június végén 518 milliárd forint volt, az éves előirányzat 89,8%-a. Az év hatodik hónapjában a költségvetésben 174 milliárd forint hiány keletkezett. A központi alrendszer bevétele az első
9
félévben 6 779 milliárd forint volt, az éves előirányzat 47,3%-a, míg ugyanebben a féléves időszakban 7 297 milliárd forint kiadás teljesült, az egész éves előirányzat 48,9%-a. A gazdálkodó szervezetek az első félévben 423 milliárd forintot fizettek be az államkincstárba, lényegesen, 10,1%-kal kevesebbet az egy évvel korábbinál. Jelentős elmaradás van az egyszerűsített vállalkozói adóból, melyből az éves előirányzatnak csupán 17,1%-a érkezett be a költségvetésbe június végéig. A pénzügyi szervezetek különadójából több mint 80 milliárd forinttal kevesebbet fizettek be a bankok a tavalyinál, mivel a kedvezményes árfolyamon lehetővé tett végtörlesztésből adódó veszteség 30%-át a pénzintézetek leírhatták a banki különadóból. Igaz ennek az összegnek az erejéig a pénzügyi szervezetek kötelezően állampapírt vásároltak, ezzel könnyítve az államadósság folyamatos finanszírozását, illetve ezzel kompenzálják részlegesen a nyugdíjpénztárak kényszerűen kieső állampapír keresletét. Jelentősen, 22,6%-kal nőtt a fogyasztási adókból származó befizetések összege az általános forgalmi adó és a jövedéki adó év eleji nagyarányú növelése következtében. A személyi jövedelemadó befizetésből 7,2%-kal nagyobb összeg érkezett a kincstárba, mint a bázisidőszakban, amely az adójóváírás kivezetését figyelembe véve elmaradást jelez. Az illetékbevételek 30,7%-kal nőttek, amely annak köszönhető, hogy a megyei önkormányzatok ez évtől nem részesülnek e bevételi forrásból, ez a hányad is a központi alrendszert gazdagítja. A költségvetési szervek 1 366 milliárd forint kiadást teljesítettek az első félévben, 14,9%-kal többet az egy évvel korábbinál, ezzel 6,6%-kal túllépve az időarányos kifizetést. Ezzel szemben jelentős megtakarítást ért el a kormány a jövedelempótló és szociális kiadásoknál, mely célra 33 milliárd forintot, a múlt évi hasonló kifizetés kevesebb mint felét, 44,7%-át költötték. A másik terület, ahol lényegesen kevesebbet költött a kormány, a munkanélkülieknek szánt ellátások: az 59 milliárd forintos féléves kiadás az egy évvel korábbinak alig több mint fele, 54,4%-a volt. Valamelyes megtakarítás keletkezett a családtámogatásoknál is: a június végéig e célra elköltött 223 milliárd forint nominálértékben 1,7%-kal, reálértékben 6,9%-kal kevesebb a bázisidőszakinál. Kritikus az egészségügyi ellátás forrásoldala; gyógyító megelőző ellátásokra az első félévben 378 milliárd forintot, nominálértékben 1,6%-kal többet, reálértékben ugyanakkor 3,8%-kal kevesebbet fordított a kormány az egészségbiztosítási alapból. Az állami egészségügyi intézmények tartozásállománya a félév végén elérte a 28 milliárd forintot, és az orvosok és egészségügyi szakdolgozók béremelésére ez évben 32 milliárd forintra van szükség. A gyógyszertámogatások drasztikus csökkentése alapján az első félévben 161 milliárd forintot költöttek e célra, 28 milliárd forinttal, 14,8%-kal kevesebbet az egy évvel korábbinál. A költségvetési törvény ugyanakkor ez évre 99 milliárd forintos megtakarítást írt elő, amely – a már most is érzékelhető hatalmas feszültségek, a gyógyszerárak radikális emelkedése, a gyógyszerkínálat megdöbbentő szűkülése ellenére – nyilvánvalóan nem teljesíthető. Az államháztartás valós helyzetét nehéz megítélni transzparens költségvetési politika hiányában. A rendelkezésre álló adatok részben hiányosak, részben bizonyos kormányzati intézkedések a valós folyamatok leplezését szolgálják. A féléves költségvetési jelentésből nem állapítható meg az elmaradt, de esedékessé vált kifizetések mértéke. Az államháztartási törvény szerint a költségvetési szervek nem halmozhatnak fel adósságot, illetve a
10
tartozásállományukról havonta jelentést adnak a kincstárnak. A költségvetési szervek 8%-a eleve nem küldött féléves jelentést; a jogszabályt betartó szervek több mint felének, 58,7%ának volt június végén valamilyen tartozása, csaknem egytizedének, 9,5%-ának minősített, tehát 60 napon túli, illetve a szervezet költségvetésének 3,5%-át elérő vagy 50 milliót meghaladó adóssága. A közszféra ismert tartozásállománya elérte az 55 milliárd forintot, és az intézményi gazdálkodás jelentős feszültségeire utal, hogy ez az állomány dinamikusan nő. Ennél az adósságnál feltehetően sokkal nagyobb összeget tesz ki az a rejtett költségvetési tartozás, ami abból származik, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium, illetve az egyes fejezetek egyszerűen nem nyitnak meg a költségvetési törvényben meghatározott előirányzatokat, illetve nem fizetnek ki a törvényben meghatározott kötelezettségekből adódó támogatásokat. Így nagyon sok költségvetési intézmény, civil szervezet és gazdálkodó egység igen nehéz helyzetbe került, valamint egyes társalmi és közfeladatok ellátása veszélyeztetté vált, különösen a közoktatásban, a szociális ellátásban, a kultúrában. A rendelkezésre álló – kétségtelenül hézagos – információkból az a következtetés adódik, hogy az idei költségvetési gazdálkodásban – figyelembe véve a tavaszi parlamenti ülésszak végén elfogadott 100 milliárdos költségvetési lazítást is – mintegy 200 milliárdos feszültség rejlik, azaz a még meglévő tartalékok törlése mellett ez az összeg szükséges az államháztartási hiány 3% alatti szintjének tartásához. Ehhez a kormány rendelkezésére áll ugyan a költségvetésen kívül mintegy 60 milliárd forint, amely a magán-nyugdíjpénztárakból ez évben visszalépett tagok vagyonát képezi, és jelenleg feltehetően a nyugdíjreform és adósságcsökkentő alapban található. /Az alapban május végén már csupán 591 milliárd forint értékű eszköz volt, amely azonban az európai nemzeti számlarendszer szerint az államháztartási hiány csökkentésére nem vehető igénybe, ugyanakkor az adósság finanszírozására – az eszközök likviditásának megfelelően – felhasználható./ A hiányzó összeg fennmaradó része, mintegy 140 milliárd forint tehát a bevételek – adók vagy más rendkívüli kötelezettségek – növelésével vagy a kiadások csökkentésével, például egyes előirányzatok törlésével teremthető elő. Ez utóbbi intézkedések a mai helyzetben szükségszerűen a közszolgáltatások további durva szűkítésével, a gazdasági viszonyok ellehetetlenítésével, a munkanélküliség magas szintjével, a reálkeresetek, a reáljövedelem, a lakossági fogyasztás az eddig feltételezettnél is jelentősebb csökkenésével járnak. Az ideinél sokkal nagyobb gondok várhatók a jövő évi költségvetés végrehajtásából. A kormány minden jogszabályi előírás felrúgásával keresztülerőltette a parlamenten a 2013. évi költségvetés fejezeti főszámainak elfogadását. A múlt évi zárszámadási törvény elkészítése előtt, az idei gazdasági folyamatok elemzése nélkül összetákolt költségvetés gyakorlatilag légvárakra épül. Az utolsó pillanatban hozzáillesztett munkahelyvédelmi akcióprogram 300 milliárd forintos forrásigénye például irreális bevételi előirányzatokra támaszkodik. Összességében 600 milliárd forintos fedezetlen kiadás van a törvényben, így feltehetően az ősz folyamán teljesen átdolgozzák a költségvetést; ennek elmaradása esetén a jövő évi államháztartási hiány meghaladja a GDP 4%-át. Természetesen nem zárható ki, hogy a kormány tudatosan készített ilyen realitású költségvetést, s újabb innovatív intézkedésekkel növeli a költségvetési bevételeket. Ha a miniszterelnök ebben gondolkodik, akkor – ha ez még egyáltalán értelmezhető – tovább fokozza a gazdaságpolitika kiszámíthatatlanságát, végképp
11
leáll a magyar gazdaságban a hitelezés, tovább zuhannak a beruházások és komoly veszélybe kerül az államháztartás finanszírozhatósága.
Lakásépítés
Az idei első félévben tovább zuhant a lakásépítés. Az év első hat hónapjában mindössze 4 500 új lakás épült, 20,1%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A lakásépítések további mélyrepülését vetíti előre, hogy június végéig mindössze 4 900 építési engedélyt adtak ki a hatóságok, 16,8%-kal kevesebbet, mint a múlt év azonos időszakában. A legnagyobb visszaesés Budapesten következett be, ahol – a tavalyi jelentős csökkenést követően – 53,1%kal esett a kiadott használatbavételi engedélyek száma, és 21,2%-kal kevesebb építési engedélyt adtak ki az első félévben, mint egy évvel korábban. Ennek következtében lényegesen csökkent Közép-Magyarország szerepe a lakásépítésben. Amíg a múlt évben még itt épült az új lakások több mint fele, addig ez évben 41%-ra csökkent a régiós koncentráció. A felépült lakások száma a megyei jogú városokban 34%-kal nőtt, a többi városban 13%-kal, a községekben 29%-kal csökkent. Átrendeződött az építtetők köre. A lakások csaknem kétharmadát, 65%-át az idei első félévben természetes személyek építették a tavalyi 58%-kal szemben. Vállalkozások építették az év első felében átadott lakások 32%-át, míg egy évvel korábban még 40% volt ez az arány. A fővárosban is megfordult a trend: a múlt év első felében még vállalkozások építették a lakások több mint háromnegyedét, 77%-át, az idei hasonló időszakban a lakások több mint felét, 53%-át magánszemélyek építették. Az első félévben elkészült lakások alapterülete 104 m2 volt, 4 m2-rel több, mint a bázisidőszakban; ezáltal a 100 m2-nél nagyobb lakások aránya 41%-ról 43%-ra emelkedett.
Ipar, építőipar
Az ipari termelés volumene májusban 0,4%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A munkanaphatással korrigált adat szerint a termelés 1,9%-kal nőtt az előző májushoz és – munkanaphatástól és szezonálisan kiigazított index szerint – 3,2%-kal emelkedett az előző hónaphoz képest. Az ipari termelés az első öt hónapban 0,7%-kal esett vissza. Az ipari kibocsátás szűkülésében új elem, hogy a feldolgozóipar termelése gyakorlatilag stagnált, az előző két hónapban bekövetkezett csökkenést követően májusban mindössze 0,8%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A másik korábbi húzóágazat, a gyógyszergyártás kibocsátása is stagnált: az előző kéthavi esést követően májusban 1,1%-kal nőtt a termelés. A járműgyártás – a Mercedes gyár belépésének köszönhetően – ugyanakkor
12
dinamikusan bővült, májusban 10%-kal nőtt a termelés volumene. A számítógépgyártás 14%kal, a villamos berendezések gyártása 7,3%-kal visszaesett májusban az egy évvel korábbihoz képest. Jelentősen, 11,7%-kal bővítette kibocsátását az élelmiszeripar. Az ipari export májusban 1,7%-kal, az első öt hónapban mindössze 0,1%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Májusban a járműgyártás kivitele jelentősen, 11,6%-kal emelkedett, míg a számítógépek és elektronikai termékeké 4,8%-kal csökkent. Az ipar belföldi értékesítése az első öt hónapban 1,9%-kal, ezen belül májusban 3,3%-kal visszaesett. A feldolgozóipar belföldi értékesítése májusban szerény mértékben, 0,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál az egy főre jutó termelés az első öt hónapban 1%-kal nőtt, jelentősnek minősíthető, 1,7%-os létszámcsökkenés mellett. A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok új rendeléseinek állománya májusban 4,1%-kal visszaesett az egy évvel korábbihoz viszonyítva; ezen belül az új exportrendelések 4,3%-kal, míg a belföldi rendelések 3%-kal csökkentek. A kedvezőtlen változások ellenére a korábbi időszakban keletkezett rendelések következtében május végén az ipar teljes rendelésállománya 24,6%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Az építőipari termelés májusban igen jelentősen, 15,2%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól és a szezonálisan kiigazított adatok szerint 4%-kal esett vissza az előző hónaphoz képest. Az első öt hónapban az építőipar kibocsátása 10,8%-kal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az épületek építése az első öt hónapban 17,2%-kal, az egyéb építményeké 4,5%kal szűkült. Az új rendelések állománya májusban – az igen alacsony bázishoz képest – jelentősen, 29,1%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az épületek építésére kötött szerződések volumene 6,9%-kal, az egyéb építmények létrehozását célzóké kiugró mértékben, 45,2%-kal nőtt. A jelentős növekedés kommunális beruházásoknak és vasútfelújításoknak köszönhető. Az építőipar nehéz helyzetét tükrözi, hogy az új szerződések jelentős bővülése ellenére május végén az ágazat teljes szerződésállománya mindössze 2,9%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, és ezen belül az épületek építésére irányuló állomány 16,6%-kal kisebb, míg az egyéb építményeket célzóké 15,1%-kal nagyobb volt annál.
Mezőgazdaság
A mezőgazdasági termékek felvásárlása az első öt hónapban – az alacsony bázishoz képest – 13,5%-kal nőtt. A növénytermesztési és kertészeti termékek felvásárlása jelentősen, 29,9%kal, ezen belül a gabonaféléké kiemelkedő dinamikával, 36,8%-kal, a zöldségféléké 16,2%kal, a gyümölcsféléké 27,1%-kal emelkedett. Az élő állatok és állati termékek felvásárlása a megfigyelt időszakban 8,9%-kal, ezen belül a vágóállatoké 8,1%-kal, az állati termékeké 11%-kal nőtt. A júniusi állatszámlálás adatai az állatállomány további csökkenését, a tenyésztési körülmények nehezülését, az állattenyésztés mélyülő válságát tükrözik. A szarvasmarhák
13
száma június 1-jén 733 ezer volt, 41 ezerrel, 5,9%-kal több, mint egy évvel korábban. Ezzel a növekedéssel az állomány megközelítette a 2003. évi szintet; a tenyésztés több év utáni emelkedésében szerepe van a támogatási rendszer változásának és a felvásárlási ár növekedésének. A 335 ezres tehénállomány egy év alatt 8 ezerrel, 2,4%-kal gyarapodott. A sertésállomány tovább csökkent; a júniusi 2 913 ezres állomány 229 ezerrel, 7,3%-kal, a 205 ezres anyakoca állomány 15 ezerrel, 6,8%-kal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A sertésállomány először csökkent 3 millió alá; a II. világháború óta még soha nem volt ilyen alacsony. A tenyésztés visszaszorulásában szerepe van a sertéshús-import növekedésének; és annak, hogy nőnek a takarmányárak. Igaz, ez utóbbit valamelyest ellensúlyozta, hogy a vágósertés felvásárlási ára az idei első öt hónapban 23%-kal nőtt. Ugyanakkor a sertést tartó gazdasági szervezetek száma egy év alatt 6%-kal, az egyéni gazdaságoké 12%-kal csökkent. A baromfiállomány az előző évhez hasonlóan, de gyorsuló ütemben csökkent a tavaly júniusi állatszámlálás óta. A 34,7 milliós tyúkállomány 3,3 millióval, 8,6%-kal csökkent az előző évi 3,8%-os fogyást követően. A 10,3 milliós tojóállomány 500 ezerrel, 4,7%-kal lett kevesebb egy év alatt. A két állatszámlálás közötti időszakban az egyéni gazdaságokban kétszer annyival csökkent a tyúkok száma, mint a gazdasági szervezetekben. A 3,3 milliós lúdállomány 200 ezerrel, 6,3%-kal, a 4,5 milliós kacsaállomány 800 ezerrel, 14,6%-kal, a 3,2 milliós pulykaállomány 70 ezerrel, 2,2%-kal csökkent egy esztendő alatt. Az 1,2 milliós juhállomány 20 ezerrel, 1,6%-kal, míg a 800 ezres anyajuh állomány 10 ezerrel, 1,3%-kal gyarapodott a 2011. júniusi állatszámlálás óta. A május 31-i eszmei időpont szerinti vetésterületi jelentés alapján az ország területének 79%a volt mezőgazdasági termőterület. A terület csaknem háromnegyede, 73%-a szűkebb értelemben vett mezőgazdasági terület, több mint egynegyede, 26%-a erdő, míg 1%-a nádas, illetve halastó. Május végén az ország területének csaknem fele, 46%-a, 4,3 millió hektár volt szántóterület; ebből 136 ezer hektár, 3,2% volt vetetlen. A vetett terület valamivel több mint kétharmadán, 68%-án, 2 830 ezer hektáron gabonaféléket termeltek, 4,8%-kal nagyobb területen az előző évinél, de valamelyest, 0,4%-kal elmaradva az előző öt év átlagától. Ezen belül a legnagyobb területen 1 064 ezer hektáron búzát vetettek, amely 76 ezer hektárral, 7,7%-kal nagyobb a tavalyinál, de 26 ezer hektárral, 2,4%-kal kisebb az előző öt év átlagánál. A másik domináns gabonanövény, a kukorica vetésterülete 1 280 ezer hektár, 1,9%-kal haladja meg az előző évit, és 5,1%-kal az előző öt év átlagát. A burgonya vetésterülete 25 ezer hektár, 3 ezer hektárral, 15,6%-kal nagyobb az előző évinél, és 8,4%-kal több az előző öt év átlagánál. A cukorrépa vetésterülete 18 ezer hektár, a tavalyinál 15,8%-kal nagyobb, de az előző öt év átlagánál 7,5%-kal kisebb.
Idegenforgalom
Ellentétes irányú folyamatok mennek végbe ez évben az idegenforgalomban. A még a főszezont megelőző időszakból rendelkezésre álló adatok szerint nőtt a külföldi és csökkent a belföldi kereslet a szálláshelyeken. Az év első öt hónapjában 2 645 ezer vendég fordult meg a
14
kereskedelmi szálláshelyeken, 2,6%-kal több, mint az előző esztendőben és 4,6%-kal több éjszakát töltöttek el a látogatásuk során. A külföldi vendégek száma ebben az időszakban 8,5%-kal, ezen belül a szállodákban 9,1%-kal nőtt, míg az általuk eltöltött éjszakáké 9,7%kal, a szállodákban 10,9%-kal emelkedett. A belföldi vendégek száma ugyanakkor 2,8%-kal, az eltöltött éjszakáké 1,1%-kal csökkent. Budapesten 7,1%-kal nőtt a vendégforgalom a belföldi vendégek számának csökkenése mellett. A szállodák szobakihasználtsága 48%-os volt, ezen belül az ötcsillagosoké 71%-os, a négycsillagosoké 56%-os. A szálláshelyek árbevétele az első öt hónapban szállásdíjakból 50 milliárd forint, vendéglátásból 22 milliárd forint volt, az árindex 4,4%, amely az általános inflációt nem érte el. Az ágazatban tevékenykedő vállalkozások májusban 29 ezer főt foglalkoztattak, 2,3%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban.
Népmozgalom
Az év első öt hónapjában 36 400 gyermek született, 5,8%-kal több, mint egy évvel korábban, de 4,1%-kal kevesebb, mint két évvel azelőtt ugyanebben az időszakban. A születési arányszám rendkívül alacsony, 8,8‰ volt, 0,5 ezrelékponttal magasabb, mint egy évvel és 0,4 ezrelékponttal alacsonyabb, mint két évvel korábban. Az első öt hónapban 10 100 házasságot kötöttek, 5,8%-kal kevesebbet, mint a múlt év azonos időszakában. A házasságkötési arányszám 2,4‰ volt, 0,2 ezrelékponttal alacsonyabb az előző évinél. Az első öt hónapban 56 900 halálesetet regisztráltak, némileg, 0,6%-kal többet, mint a bázisidőszakban. A halálozási arányszám 13,8‰ volt, 0,1 ezrelékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. A csecsemőhalálozási arányszám ebben az időszakban 5,5‰ volt, 0,3 ezrelékponttal kisebb a múlt év azonos időszakában mértnél. A természetes fogyás május végéig 20 500 főt tett ki; a természetes fogyás arányszáma 10‰ volt, 0,4 ezrelékponttal alacsonyabb a bázisidőszakinál. Az ország népessége május utolsó napján – a nemzetközi vándorlási nyereséget is számításba véve – 9 942 ezer volt.
Bűnügyi helyzet
Az év első öt hónapjában 171 100 bűncselekményt regisztráltak az illetékes hatóságok, 10,2%-kal többet, mint az előző év azonos időszakában. Ezen belül a súlyosabb megítélésű bűntettek száma ennél is nagyobb mértékben, 12,7%-kal, Budapesten igen jelentősen, 18,8%kal, míg az enyhébb megítélésű vétségek száma 8,8%-kal emelkedett. A bűnözés jelentős növekedésén belül a személy elleni erőszakos bűncselekmények száma kiemelkedően, 16,8%-kal emelkedett a vizsgált időszakban. A sértett természetes személyek száma 13,9%kal ezen belül a fiatalkorú sértetteké 40,8%-kal nőtt. A rendőrség felderítési tevékenységének
15
problematikus voltára utal, hogy a dinamikusan növekvő bűnözés ellenére szerény mértékben, mindössze 1,6%-kal emelkedett az ismertté vált bűnelkövetők száma, sőt a fővárosban 4,5%-kal kevesebb bűnelkövetőt derítettek fel, mint egy évvel korábban. A bűnözés terjedésére, a közbiztonság érzékelhető romlására a fenti adatok is rávilágítanak. Ugyanakkor a bűnügyi helyzet érdemi elemzésére szolgáló adatokat a belügyi szervek és az ügyészség – a jogszabályok durva megsértésével – továbbra sem hozzák nyilvánosságra.
Budapest, 2012. augusztus 13.
Dr. Katona Tamás
Az adatok forrása: KSH, MNB, NGM, BM, NFSZ, ÁKK, PSZÁF, MÁK, Eurostat. Megjegyzés: A statisztikai adtagyűjtési rendszerben az évközi adatok kisebb része a tárgyhót követő hónapban rendelkezésre áll, ilyen a fogyasztói ár, az államháztartási adatok; a statisztikai információk többsége a tárgyhót követő második hónapban kerül nyilvánosságra. Bizonyos adatok negyedéves gyakorisággal készülnek és általában a tárgyidőszakot követő második hónapban állnak rendelkezésre, ilyen a bruttó hazai termék és a beruházások, de a folyó fizetési mérleg adatait csak a 90. napon lehet megismerni. Ezért az elemzés a készítést megelőző két hónap, illetve az előző negyedév rendelkezésre álló adatait vizsgálja.
