Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel TÁMOP-2.2.4.-08/1-2009-0012
HELYZETKÉP - MAGYARORSZÁG 4. A tananyagfejlesztés módszertana
Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium
A kiadvány az „INTER-STUDIUM - Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel” című, TÁMOP-2.2.4.-08/1-2009-0012 számú projekt keretében készült.
A projekt az Európai Unió támogatásával, a Társadalmi Megújulás Operatív Program társfinanszírozásával valósul meg
Szerkesztette:
Kiss Gábor
Közreműködött:
Kovácsné Szeppelfeld Erzsébet Lakatos Zsolt Major Monika
- 2010 -
Helyzetkép – Magyarország ; Milyen színvonalúak és mennyire korszerűek az oktatás (a közismereti és kiemelten a szakmai képzés) tankönyvei (hagyományos tananyagok)? A tankönyvpiac a rendszerváltást követően (1989) jelentős változáson ment át Magyarországon. A korábbi központi rendszert, melyben az állami vállalatként működő tankönyvkiadó egyfajta végrehajtó szervként tevékenykedett, felváltotta egy modern, kissé szabályozatlan piac. A rendszerváltás a piacosodáson kívül tartalmi változást is hozott magával, hiszen az „átideologizált” könyveket teljes mértékben át kellett írni1 . Sorra jelentek meg a kisebb kiadók, melyek aztán a szervezetekbe tömörültek. A tankönyvpiac szakmailag felkészült és tőkeerős új szereplőinek 1992-re sikerült elérniük, hogy könyveiket tankönyvvé minősítsék. Magyarországon a tankönyvvé minősítés egyben állami támogatást is jelent, gyakorlatilag csak az tankönyv versenyképes, amelyik ezt a minősítést megszerzi. A versenyhelyzetből következően a könyvek szakmai színvonala jelentősen javult. A közoktatási törvény 1996-os módosítása úgy rendelkezett, hogy a tanár a helyi tanterv alapján a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével választja meg a tankönyveket. Jelenleg a tankönyvválasztás kulcsszereplői a pedagógusok és a szakmai munkaközösségek. Az iskolák gyakran praktikus okok miatt (pl. ingyenes tankönyv biztosítása könyvtári állományból) sokszor tantárgyanként egy-egy kiadó tankönyvsorozata mellett hosszabb időre elköteleződnek. A szakmai szempontok mellet a döntést sok esetben a marketing tevékenység is erősen befolyásolja. Az általános iskolai képzésben leggyakrabban használt könyvek a kiadók megoszlásában. Nemzeti Tankönyvkiadó
Apáczai
Műszaki
Mozaik
Egyéb
Alsó tagozat
20%
72%
1%
2%
5%
Felső tagozat
77%
12%
3%
5%
3%
Az adatsor azt mutatja be, hogy az egyes kiadók könyveit az alsó, illetve felső tagozatban hány százalékban használják az iskolák. A felmérés alapján elmondható, hogy az általános iskolás tankönyvpiacot jelenleg két
1
Új Pedagógiai szemle: 2001/01 - Müller András: A tankönyvpiac alakulásának főbb tendenciái
nagy kiadó uralja, amelyek között felosztódni látszik a piac alsó és felső tagozat szerint 2 . A szakmai képzés tankönyvellátásában sajnos a mai napig igen komoly hiányosságok vannak. Amíg például matematika tantárgy egy adott évfolyamának tankönyvéből több tízezer is eladható évente, addig egy szakmai tankönyv esetében lehet, hogy csak 200-300 példányra van igény egy tanévben. Ez a kis példányszám a profit érdekelt cégeknek általában nem jelent megfelelő piacot. ; A tananyagfejlesztés mennyire igazodik a központi követelményekhez, mennyire követi azokat időben? A szakmai képzéseket tartalmazó Országos Képzési Jegyzék (OKJ) alapvető átalakítására 2006-ban került sor, amikor a képzések modulrendszerűvé váltak. Akkor lehetett volna szakmai képzéseket érintő modernizációs program igazán sikeres, ha az új modulrendszerű képzés elindításának időpontjában már rendelkezésre állnak azok a szakmai tankönyvek, amelyek tartalma, stílusa megfelel az új rendszernek. Ez igen kevés kivétellel sajnos nem valósult meg. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet honlapján megtalálható, hogy az egyes modulokhoz a „hagyományos” tankönyvek melyik fejezeti használhatók. Ez nyílván hosszú távra nem lehet megoldás, hogy a képzésben résztvevőknek egy tananyagegység (modul) elsajátításához adott esetben négy-öt tankönyvet kell megvásárolniuk, amit 20-30%-ban tudnak használni. Az iskolarendszerben és a felnőttképzésben jelentős problémát okoz, hogy a képzésben résztvevők naprakész információkat tartalmazó tananyagokat kapjanak. Ez a helyzet azt eredményezi, hogy gyakran az oktatók végzik a „tananyagfejlesztést”, a pedagógusok állítják össze a hiánypótló tananyagrész összefoglalókat, vázlatokat, ábragyűjtemények. Ezeknek a tanulást támogató anyagoknak a sokszorosítása nem oldható meg költséghatékonyan, jó minőségben a képzőintézményekben. A képzés jellegétől és a képzésben résztvevők informatikai ismereteitől függően egyre gyakrabban alkalmazott megoldás, hogy a tanárok elektronikus formában adják át az elkészült anyagokat a résztvevőknek, vagy elhelyezik azokat a képző intézmény honlapján. ; Milyen a tananyagfejlesztés helyzete a szakmai képzés és felnőttképzés területén? A témakör tárgyalásához szükség van a tananyag definíciójára. A tananyag az oktatás és a tanulás kiválasztott, elrendezett tudásanyaga, amely tankönyvekben és egyéb taneszközökben jelenik meg.
2
TÁRKI 2000 májusában készített felmérése
A modern tanítási-tanulási folyamatban értelmezve a tananyag: ¾ A képzési folyamat teljes és egységes tartalma. ¾ A képzőtől (iskolától) származó tervezett hatások összessége, amely célzottan a kimeneti követelményeknek megfelelő kompetenciák elérését szolgálják. ¾ Tanulói tevékenységek, cselekvések, illetve az ezeket leíró tanulói tevékenységformák. A tananyagok csoportosíthatók különböző szempontok szerint: Információhordozó szerint: ¾ Papír alapú ¾ Elektronikus (Online/Offline) Tanulói aktivitás szerint: ¾ Közlő, leíró ¾ Interaktív, munkáltató Az önállóság mértéke szerint: ¾ Tanórai keretekben használható ¾ Önálló tanulásra alkalmas Az fentiekben megfogalmazott definíció szerint tananyagfejlesztési tevékenységként értelmezhetjük a képzési programok kidolgozását, a hagyományos tankönyvek és kiegészítőinek létrehozását és természetesen az elektronikus tananyagfejlesztést is. Képzési programok fejlesztése A képzés tartalmi tervezésének alapja a képzés céljának, a megszerzendő kompetenciáknak és a módszereknek a meghatározása. A szakmai képzések kompetencia-alapúvá válásával alapvető követelmény lett, hogy a képzésnek azokat a szakmai és személyes kompetenciákat kell fejleszteni, amire az adott munkakörben szükség van. Ennek megfelelően a képzések tartalmának megtervezése ma már általában munkakörelemzésre épül 3 . Az elemzés meghatározza, hogy milyen ismeretekkel, képességekkel, készségekkel, jártasságokkal kell rendelkeznie a szakembereknek. A képzési programban az ehhez vezető utat kell megtervezni. Az akkreditált felnőttképzésben a programok leírására jogszabályban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kerülnek kidolgozásra. A képzőintézmények a helyi sajátosságoknak, igényeknek megfelelően dolgozzák ki részletes helyi programjukat 4 .
3
A témával a módszertani összefoglalók 2. fejezete, a „Modulrendszerű, kompetencia alapú képzés” foglalkozik részletesen. 4 A témával a módszertani összefoglalók 3. fejezete, a „Pedagógiai program és helyi tanterv” foglalkozik részletesen.
Ezen a területen a legfontosabb cél a szemléletformálás, a pedagógusok felkészítése a kompetencia-alapú képzési program fejlesztésének módszerére.
Tankönyv, tanulási útmutató és azok kiegészítői A tananyagfejlesztés területén az elektronikus tananyagok divatja, térhódítása mellett a különböző képzések napjainkban is igénylik (igényelnék) a hagyományos tankönyveket is. A tankönyvek, tanulási útmutatók fejlesztése több formában és különböző finanszírozással folyik Magyarországon: ¾ A profitorientált tankönyvkiadók nagyon megalapozott üzleti elemzések alapján döntenek egy új tankönyv vagy sorozat megjelentetéséről. Egy új szakmai tankönyv kiadásakor nem feltétlenül kerül sor tananyagfejlesztésre, mert sok esetben külföldön már megjelent műveket adnak ki magyar fordításban. ¾ Az egyes szakmai területekre specializálódott kiadók alapkoncepciója – megítélésünk szerint nagyon helyesen – az, hogy olyan szakmai könyvet kell megírni, forgalmazni, amelyek egyaránt használhatók az oktatásban tankönyvként és szüksége lehet rájuk egy gyakorlatban dolgozó szakembernek is. Erre az egyik legjobb példa az autószereléshez, autóelektronikához kapcsolódó, a legkorszerűbb ismereteket tárgyaló szakmai könyvek kiadása, amelyeket egyaránt nagy haszonnal forgatnak szakképzésben résztvevő tanulók és a napi szerviz gyakorlatban dolgozó szerelők is. ¾ A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet koordinálásában jelenleg zajlik több szakmacsoport szakmai tankönyveinek megírása, amelyeknek a megjelenése a következő évben várható. Sajnos itt el kell azt mondani, hogy két-három évfolyam is úgy tesz szakmai vizsgát, hogy nem állt rendelkezésre tankönyv tanulmányai során. ¾ A Térségi Integrált Szakképző Központok finanszírozásában, több helyszínen, decentralizáltan folyik több szakmai képzésben tananyagfejlesztés, amely során elsősorban tanulási útmutatókat fejlesztenek ki a szakemberek. Elektronikus tananyagok fejlesztése Az elmúlt évtizedben a tananyagfejlesztéssel kapcsolatos kutatások, munkák középpontjában az elektronikus tananyagok fejlesztése állt. 10-15 évvel ezelőtt, ha elektronikus tananyagról beszéltünk, az általában egy tankönyv tananyagának feldolgozását jelentette power point-os formátumban szerény multimédiás elemekkel kiegészítve. Mára a hazai fejlesztések is igazodnak a nemzetközi szabványokhoz, lehetővé teszik az egyéni tanulási utak kialakítását, az önellenőrzést, és igen erős a multimédiás támogatottságuk.
Az elektronikus tananyagoknak két jellemző formájával találkozhatunk: ¾ Internet alapú elektronikus tananyagok. Ezek közül kiemelhető az Sulinet Digitális Tudásbázis 5 , amely első sorban az általános,- és középiskolai tantárgyakat (művéltségi területeket) dolgozza fel, de tartalmaz anyagokat néhány szakmacsoportos orientációhoz is. ¾ A CD-n vagy DVD-n forgalmazott elektronikus tananyagok, amelyek igen különböző szakmai színvonalon jelennek meg egyre több területen: o Szakmai képzések o Informatikai képzések o Nyelvi képzések o Adott munkakörben szükséges továbbképzések ; Milyen pályázati lehetőségek kapcsolódtak a tananyagfejlesztéshez az elmúlt időszakban? ¾ 2004-ben Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet az Európai Unió támogatásával megvalósuló pályázat 6 keretében elindított egy projektet, amelynek egyik kiemelt célja az elektronikus tananyagfejlesztés volt. A pályázat keretében kialakított honlapról letölthetők o tanár-továbbképzési anyagok, o nyelvi képzéshez készült anyagok, o több szakmai képzés szakmai és vizsgakövetelményei, o a szakmát bemutató rövid motivációs filmek, o módszertani útmutató - tanári kézikönyv az e-learning tananyagok felhasználásához, o bemeneti kompetenciákat mérő tesztek, o előzetes tudást mérő tesztek, o tanulási útmutatók. ¾ Szintén a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet pályázataként 7 indult 2008-ban "A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése" projekt. A kilenc alprojekt keretében új eljárásokat, módszereket, rendszerek kerülnek kidolgozásra az alábbi területeken: o képzési kereslet növelése, o pályakövetés rendszere, o minőségbiztosítás, o vizsgarendszer fejlesztése, o tananyagfejlesztés, o mérés-értékelés, 5
Sulinet Digitális Tudásbázis elérhető a http://sdt.sulinet.hu címen Humán Erőforrás Fejlesztés Operatív Program 3.5.1 – „Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása”
6
7
Társadalmi Megújulás Operatív Program 2.2.1-08/1-2008-0002
o szakmai tanárok, oktatók, szakoktatók szakmai ismereteinek fejlesztése, o idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése, o munkahelyi gyakorlati képzés ösztönzése. ¾ Az országos nagy pályázatokon kívül sok projekt keretében zajlik tananyagfejlesztés. Többek között a Térségi Integrált Szakképző Központok kialakítását támogató programok is tartalmaznak ilyen elemeket. Ezek esetében általánosságban is megállapítható, hogy az egyes programok között nincs koordináció, sok esetben párhuzamosságok alakulnak ki. Nincs minden pályázó felkészülve módszertanilag és/vagy informatikailag, így nem mindig jönnek létre a nemzetközi szabványnak megfelelő tananyagok. ; Milyen országos digitális tudásbázisok léteznek? ¾ Az elmúlt időszakban az egyik legjelentősebb fejlesztés a Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT) létrehozása volt az. A tananyagkezelő rendszer keretében az alábbi tantárgyak, műveltségi és szakmai területek kerültek feldolgozásra:
9 A Nemzeti Alaptanterv szerint az alábbi műveltségi területek: o Magyar nyelv és irodalom o Élő idegen nyelv o Matematika o Ember és társadalom o Ember a természetben o Földünk és környezetünk o Művészetek o Informatika o Életvitel és gyakorlati ismeretek o Testnevelés és sport 9 Az Országos Képzési Jegyzékben szakmacsoport
(OKJ)
meghatározott
18
Az SDT komplett tankönyvek digitalizált (az informatika minden lehetséges eszközével, interaktív feladatokkal, szimulációkkal, tesztekkel támogatott) változatát, egy vagy több tanórát felölelő foglalkozásokat, otthoni elsajátításra készült anyagokat, valamint a mai magyar lehetőségeknek legjobban megfelelő 5-15 perces elektronikus blokkokat kínál a hagyományos tanítást kiegészítésére. ¾ A szakmai, - és felnőttképzés tartalmi megújítását szolgáló országos pályázati programok keretében létrehozott tananyagok is egységes, minőségi követelménynek megfelelően kerülnek kidolgozásra. A Moodle keretrendszerbe szervezett anyagok megfelelnek a nemzetközi sztenderdeknek, szabványoknak. Jelenleg még 10% alatt van az államilag elismert szakképesítések feldolgozottsága. A keretrendszerben a képzésben résztvevők kurzusokat vehetnek föl, azon belül tananyagokat sajátíthatnak el, önellenőrzéssel
tesztelhetik előzetes ismereteiket és tanulási folyamat végén elért tudásukat. ; A projektben érintett intézmény milyen tananyag fejlesztési projektben vesz részt jelenleg, vagy vett részt az utóbbi néhány évben? A Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium az elmúlt években több tananyagfejlesztést is tartalmazó projektben is részt vett. Dátum
Projekt
Tananyagok
1998-2001 Világbanki program „A” komponens
elektronikai, informatikai tanulási útmutatók és modulfüzetek
1998-2002 HU9705-0203-0011 pályázat projekt
informatikai és közgazdasági jegyzet sorozat
2002-2004 Informatikai kompetenciák fejlesztése az e-társadalom munkaerő-piaci igényeihez HU0008-02-01-0063 pályázat (a Miskolci Egyetemmel közös)
kisvállalati rendszergazda képzés modulrendszerű jegyzetsorozata az alapismeretektől a hálózati operációs rendszerekig
2003-2004 „Vállalkozói készségek fejlesztése a szakképzésben” HU0105-03-01-0020 pályázati program 2003-2005 „A fogyatékkal élő emberek munkaerőpiacra jutásának elősegítése” Phare HU 0105-02 pályázati program (a Borsod Megyei Kórházzal közös) 2005-2007 „Gyerekeink itthon legyenek otthon – Diákvállalkozások oktatók, hallgatók, tanulók összefogásával” ROP-3.3.1-05/1-2005-08-0004/31 számú, című projekt. (a Miskolci Egyetemmel közös)
gazdasági ismeretek
fogyatékkal élő emberek részére kifejlesztett informatikai, egészségügyi, távmunka jegyzet sorozat vállalkozási ismeretek
; Egyéb – a szempontrendszeren kívüli - információk a témával kapcsolatban: -
; Az adott témára vonatkozó SWOT analízis ERŐSSÉGEK
GYENGESÉGEK
− A tankönyvfejlesztésben kialakult szakértelem, hagyományok. − Pályázati projektek a tananyagfejlesztés támogatására. − Központi források és programok az informatikai háttér és internet hozzáférés támogatására.
− Sokszor szétforgácsolt, párhuzamosan futó programok a fejlesztésekben. − Az oktatók informatikai felkészültsége sok esetben nem megfelelő. − Nagyon különböző színvonalú anyagok, nincs egységes követelményrendszer a minőséggel kapcsolatban.
LEHETŐSÉGEK
VESZÉLYEK
− Az internethez hozzáférők számának további növekedése. − Az internetes technológiák további fejlődése. − Az informatikai társadalomba született fiatalok számára természetes közeg az internet és multimédia. − További pályázati projektek a tananyagfejlesztés támogatására. − Nemzetközi tapasztalatok, szabványok átvétele.
− Az oktatók egy része elutasítja az új technológiákat. − Az informatikai eszközök és ismeretek hiányában az elektronikus tananyagok sokaknak nem hozzáférhetők, így nem növeli az esélyegyenlőséget, hanem csökkenti azt. − A kutatások bebizonyították, hogy a tiszta e-learning rendszerek nem alkalmazhatók minden képzésnél eredményesen.
