HELYZETKÉP - MAGYARORSZÁG

Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel TÁMOP-2.2.4.-08/1-2009-0012

HELYZETKÉP - MAGYARORSZÁG 7. A tanulók menedzselése

Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

A kiadvány az „INTER-STUDIUM - Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel” című, TÁMOP-2.2.4.-08/12009-0012 számú projekt keretében készült.

A projekt az Európai Unió támogatásával, a Társadalmi Megújulás Operatív Program társfinanszírozásával valósul meg

Szerkesztette:

Veresné dr. Somosi Mariann

Közreműködött:

Dr. Szabóné Tóth Monika Górász András Baráti Tibor

- 2010 -

Helyzetkép – Magyarország ; Az alapfokú képzési szakaszban milyen lehetőségük van a tanulóknak megismerni a különböző szakmákat, pályákat. A pályaválasztás nem egyszeri aktus, hanem a korai gyermekkor élményeiben gyökerező, és a serdülőkorban kibontakozó, éveken át tartó folyamat. Magyarországon a szakmaválasztás helyett legtöbbször iskolaválasztás, szakmai képzés választása történik. Az általános iskolákban pályaválasztási felelősök illetve az osztályfőnökök szervezik a pályaorientációt. Általában a továbbtanulás és a pályaválasztás 13-14 éves korban válik időszerűvé, tehát a kamaszkorban, az alapfokú képzés 7.- 8. évében. Ekkor a továbbtanulás és a pályaválasztás iskolai előkészítése a pedagógusok számára állandó, aktuális feladattá válik. A serdülőknek ebben az időben még azt kell eldöntenie, hogy gimnáziumba, szakközépiskolába vagy szakiskolába menjenek. Ám ennél nagyobb a tét, a továbbtanulásra választott iskolatípus, a későbbi szakmatanulás, a pályaválasztás lehetőségét is meghatározhatja. Az iskolában az osztályfőnök, a pályaválasztási felelős és a tantestület egésze által végzett pedagógiai jellegű pályaválasztási tanácsadás elősegítheti a megfelelő döntést. A különböző pályák megismertetése, a tanulók önismeretre nevelése, a szülőkkel való rendszeres kapcsolat mind a helyes döntés előkészítését szolgálja. Ehhez az általános iskolában szükség van: 1.

A pályaismeret kialakítására (pálya-felvilágosítással).

2.

A helyes önismeret kialakítására.

3.

A helyes pályaválasztási elhatározás kialakítására.

A helyes döntés rendelkezésére:

meghozatalához

több

segítség

áll

a

fiatalok

–

Pályaválasztási szaktanácsadás: azok számára akik, nem tudják eldönteni, hogy merre induljanak, nem alakult ki elhatározás, érdeklődés egyetlen pálya vagy szakma iránt sem.

–

Pályaválasztási kiállítások, börzék, ahol elsősorban iskolák, oktatási intézmények mutatkoznak be.

–

Pedagógiai intézetek, tájékoztatók.

–

A középiskolák által szervezett nyílt napok.

–

Napjainkra az egyik legfontosabb az internet, ahol nagyon sok pályaválasztást segítő honlap található.

munkaügyi

központok

által

kiadott

A legfontosabbak közül néhány példaként: www.npk.hu Nemzeti Pályainformációs Központ www.kepezdmagad.hu középiskolák, szakmák, intézmények, képzések www.palyanet.hu a Kontakt Alapítvány honlapja (pályaorientáció) www.mot.hu Magyar Oktatási Tájékoztató (iskolák keresése) www.nszi.hu Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (szakképzési adatbázis) http://internet.afsz.hu/ Állami foglalkoztatási szolgálat ; Milyen a kapcsolat a képzési rendszer egyes szereplői között (alapfokú oktatás - középfokú oktatás – felsőoktatás) a következő fokra való beiskolázás tekintetében. A képzési rendszer három szereplője között nincs rendszeres kapcsolat. Kialakult rendszer nincs. Kölcsönös tájékoztatás, információ csere létezik. A miskolci és Miskolc vonzás körzetébe tartozó általános iskolák az őszi hónapokban rendszeresen tartanak összevont szülői értekezleteket, pályaválasztási találkozókat, ahová meghívják a középiskolák képviselőit. Ezeken a rendezvényeken bemutathatják a középiskolák saját képzéseiket, nevelési, oktatási elveiket. A szülők, tanulók, osztályfőnökök kérdezhetnek, tájékozódhatnak. A középiskolák szintén az őszi hónapokban, nyílt napokat tartanak, ahol az érdeklődő, továbbtanulás előtt álló tanulók, szülők látogatnak el a középiskolákba. A helyszínen tekinthetik meg az adott középiskolát, az osztálytermeket, órákat látogathatnak meg. Körülnézhetnek a tanműhelyekben, laboratóriumokban, számítógéptermekben. A középiskolák részt vesznek városi, megyei és regionális pályaválasztási kiállításokon. Miskolcon minden év októberében, rendezik a „Szabad a pálya” elnevezésű pályaválasztási kiállítást. A felsoroltakon kívül plakátok, szórólapok, újsághirdetések, és egyéb multimédiás lehetőségek felhasználásával népszerűsítik az iskolákat, az egyes szakképesítéseket. A médiák felhasználása leginkább a nem önkormányzati fenntartású, magán, egyesületi, alapítványi középiskolákra jellemző. A felsőoktatás és a középfokú oktatás közötti kapcsolatokra is érvényesek a fentebb leírtak. Az egyetemek, főiskolák szintén megjelennek a pályaválasztási rendezvényeken, kiállításokon. Nyílt napok keretében mutatják be képzéseiket, oktatási tevékenységüket. Egyes karok kimennek a középiskolákba tájékoztatókat tartani. A Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium hagyományosan részt vesz a „Szabad a pálya” rendezvényen. Nyílt napot december közepén szoktunk tartani. Ilyenkor az általános tájékoztató után bemutatjuk szakmacsoportonként a szakmai képzés helyszíneit, a tanműhelyeket, szaktantermeket, számítógéptermeket, rajztermeket, a fotó műtermet, stb.).

; Ha létezik olyan támogatási rendszer, pályázat, amely javítja a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő tanulók esélyeit a szakmai képzés megszerzésére, akkor írja le annak főbb jellemzőit. Az Európai Uniónak és hazánknak is kiemelt oktatáspolitikai célja és feladata a hátrányos helyzetű, vagy fogyatékkal élő tanulók szakmai tanulásának támogatása. Ezen belül az általános iskola elvégzése után a középfokú szakképzésbe való orientálás, a szakképzés folyamatának végigkísérése és sikeres befejezése, valamint elhelyezkedésüknek, önálló életkezdésüknek segítése. Országos pályázati kiírások jelentek és jelennek meg, a HEFOP (Humánerőforrás Fejlesztés Operatív Program) és TÁMOP (Társadalmi Megújulás Operatív Program) rendszeren belül. Találkozhatunk a regionális munkaügyi központok, önkormányzatok, alapítványok, egyesületek, non-profit szervezetek és egyházak által meghirdetett pályázatokkal. Nagyon sok célkitűzés fogalmazódik meg a programokban, attól függően, hogy a pályázat kiket jelöl meg célcsoportként. A támogatottak köre lehet HHH-s (halmozottan hátrányos helyzetű) általános iskolai diák, vagy éppen olyan, aki már szakképző iskolában tanul. Célcsoport lehet lemorzsolódott, hátrányos helyzetű fiatalok köre, akiket a pályázat eszközeivel és segítségével szeretnének visszaintegrálni az iskolai szakképzésbe. Egyes pályázatok már az óvodapedagógusok felkészítését jelölik meg célfeladatként a hátrányos helyzetű gyerekek támogatására. Általában jellemző ezen pályázatokra, támogatási rendszerekre egyfajta párhuzamosság. Egyrészt a diákokra, másrészt a diákokat oktató – nevelő pedagógusokra terjeszti ki a célcsoportot. A speciális nevelést – oktatást igénylő diákok csak speciálisan felkészült pedagógusokkal nevelhetők eredményesen. Néhány kiragadott megoldásra váró feladat a sok közül: –

Társadalmi és munkaerő-piaci beilleszkedés segítése.

–

Szocializáció korrekciója.

–

Esélyegyenlőségük növelése.

–

Felzárkóztatásuk és iskolai eredményességük javítása.

–

Az érintett tanulók megtartása az iskolarendszerben, támogatásuk tanulmányaik befejezésére.

–

Pályaválasztáshoz, továbbtanuláshoz, elképzelésekhez segítség nyújtása.

a

reális,

illetve

megvalósítható

A felsorolás korántsem teljes, de álljon itt egy másik lista, amely – szintén nem teljes körűen – a konkrét tanulói célcsoportokat tartalmazza: –

A sajátos nevelési igényű tanulók.

–

Beszéd és nyelvi nehézségekkel küzdők.

–

Érzékszervi fogyatékosok (hallás, látás).

–

Testi mozgás korlátozottak, mozgásfogyatékosok.

–

Értelmi fogyatékos.

–

Autista.

–

Halmozottan sérült.

–

Tanulásban tartósan, súlyosan akadályozott.

–

Szociálisan hátrányos helyzetű.

Egyszerű megérteni, hogy ezt a sokféle problémát csak egyéni fejlesztési tervek kidolgozásával és alkalmazásával lehet kezelni. A támogatási rendszerek kiemelten fontosnak tartják a speciális, helyi, csak az adott iskolai adottságokra és tanulókra vonatkozó programok kidolgozását. Például egyéni alapokra épülő differenciálás, kulturális hátrányokból adódó felzárkóztatás, beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység, szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek, egyéni fejlődési napló vezetése a folyamatos ellenőrzés, értékelés érdekében, a tanuló pályaválasztásának elősegítése, a továbbtanulásra való ösztönzés, stb. A pályázati célok megvalósítását elősegíti, hogy sok esetben a pénzügyi támogatás 100%-os, tehát a pályázóknak nem kell önrésszel rendelkezniük. Ez a tény minden pályázó számára jelentős, ösztönző motiváció. A pályázatok eredményei a létrejött infrastrukturális fejlesztésen kívül általában az alábbiak szerint mérhetők: –

A mentortanárok munkája alapján csökken a hiányzások, iskolai bukások, évismétlések és lemorzsolódások száma.

–

A preventív program és a pályaválasztási tevékenység hatására a tanulók továbbtanulnak középfokú szakképző intézményekben, és szakmai bizonyítványt szereznek.

–

Bővül a pedagógusok szakmai eszköztára.

–

A megszerzett ismeretek társadalmi célok megvalósításán keresztül hasznosulnak.

; Milyen tevékenységek, szolgáltatások vannak a szakmai képzést végző iskolákban, amelyek elősegítik a tanulók továbbtanulását, elhelyezkedését? A szakmai képzést végző középfokú oktatási intézmények továbbtanulást, elhelyezkedést segítő kötelező tevékenységei és szolgáltatásai eléggé behatároltak, törvényi, illetve jogszabályi szinten nem rendezettek. A szakképző iskolákat ketté kell választanunk. A szakközépiskolákban 912. évfolyamon valódi szakképzés, szakmai gyakorlat nem történik. Csak szakmai alapok és szakmai orientáció tantárgyakat tanulnak a diákok elméleti órákon. Jó esetben ez heti 3 órát jelent és az iskolai tanműhelyben valósul meg, ahol valóban csak a szakma alapműveleteit bemutató oktatás történik. A sikeres érettségit követően a két szakképző évfolyam elvégzése után kapnak szakmai bizonyítványt a diákok. Szakiskolában a 9-10. évfolyam hasonló a szakközépiskolai képzéshez. Az általános műveltséget fejlesztő oktatás mellett szakmai orientáció elméleti tantárgyakat tanulnak, és gyakorlati alapképzésben vesznek részt (lehetőség szerint tanműhelyi keretek között). A 11-12. vagy 11-13. évfolyamon történik a szakmai elméleti képzés és a szakmai gyakorlat. Elsősorban a szakmai elméletet tanító pedagógusoknak, valamint a szakoktatóknak köszönhető (ezen belül a külső gyakorlati helyek szakoktatóit, szakembereit is értjük) a szakmában való megtartás, a szakmai vizsga utáni elhelyezkedés orientálása. Személyes szakmai kapcsolataik révén igyekeznek egy-egy átlagból kimagasló diák elhelyezkedését segíteni. Természetesen a diákok elhelyezkedésének lehetőségét elősegítik még az alábbiak is: –

Gazdálkodó szervezetek megkeresik az iskolában a cég szempontjából potenciális szakmát tanuló diákokat (tájékoztatás, szakmai bemutató a cégnél üzemlátogatás keretében, munkalehetőség felajánlása a bizonyítvány megszerzése után, a tanulószerződéssel már a cégnél gyakorlaton levő tanulókkal megállapodás, a későbbi foglalkoztatásra, bérkiegészítés vagy egyéb juttatások, támogatások felajánlása, stb.).

–

Személyes, tradicionális, családi kapcsolatok alapján irányítható elhelyezkedési elképzelések és megvalósítási lehetőségek.

–

Állásbörzék.

–

Pályaválasztási kiállítások.

A továbbtanulást iskolai keretek között elsősorban az osztályfőnök, szaktanár és szakoktató, esetleg a vállalati gyakorlati oktató, tanműhelyvezető tudja ösztönözni és helyes útra terelni.

Abban az esetben, ha az iskolai és munkahelyi ösztönzés találkozik a diák és a szülők elképzelésével, felsőoktatási tájékoztatókon, egyetemi – főiskolai nyílt napokon tájékozódhatnak a különböző lehetőségekről. A szakiskolai bizonyítvány megszerzése előtt álló diákokat természetesen előbb az érettségi megszerzésére kell biztatni a felsőfokú oktatásba történő jelentkezés előtt. A hivatalos intézményi lehetőségek eléggé szűkek. Inkább a szakképzés rendszerében való megtartás és a hátrányos helyzetű diákok segítése, támogatása a feladata a mentor és ifjúságvédelmi felelős kollégáknak. Az elvi támogatás mellett a pénzügyi támogatás pályázatokon keresztül valósul meg. A szakmai bizonyítvány megszerzése utáni elhelyezkedést, pályakezdést szolgálják azok a tananyag részét alkotó képzések, tréningek, amelyek a személyiség és a kommunikációs készség fejlesztésével és álláskeresési technikák, valamint vállalkozási alapismeretek oktatásával kapcsolatos ismereteket adnak át a diákoknak. Ez a tudásanyag javítja a munkaerőpiacra kerülők munkavállalási esélyét, segítik tájékozódásukat a munka világában. ; Törvényi kötelezettség-e a pályakövetés. Írja le a lényegét. (Ha nincs, akkor megfogalmaztak-e ilyen jellegű igényt a gazdaság szereplői vagy az oktatási intézmények.) Mind a középiskolákban, mind a felsőoktatásban a pályakövetés rendszerét törvénybe foglalták már, bár csak az elmúlt időszakban történtek ennek a megvalósítására komolyabb lépések. Az 1057/2005 (V. 31) kormányhatározat tartalmazza a szakképzésfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, amelyek kidolgozása a Szociális és Munkaügyi Minisztérium és az Oktatási és Kulturális Minisztérium felügyelete alatt történt meg. A kormányhatározat előírta a pályakövetési rendszer bevezetését is, melynek jogszabályi hátterét a közoktatásról szóló 1993. LXXIX számú törvény módosítására megalkotott, 2007 szeptemberében életbe lépő 2007. évi LXXXVII. törvény teremtette meg. A törvény a szakképzés szereplőinek adatszolgáltatási kötelezettségeivel egészült ki, amely több jogszabályban is megjelenik: 12. § (6) „A tanuló kötelessége, hogy a szakmai vizsgája sikeres befejezését követően - feltéve, hogy nem létesített foglalkoztatási jogviszonyt - három éven belül - jogszabályban meghatározottak szerint - a pályakövetési rendszernek az iskolában megszerzett szakképesítése hasznosulásával kapcsolatban adatot szolgáltasson.”

42. § (6) A szakiskola és a szakközépiskola - jogszabályban meghatározottak szerint - adatot szolgáltat a pályakövetési rendszernek, továbbá a honlapján - egyedi azonosításra alkalmatlan módon - nyilvánosságra hozza a szakképzési évfolyamon tanulmányaikat befejezők munkaerőpiaci helyzetével kapcsolatos, a pályakövetési rendszerben keletkezett adatokat, információkat. 40. § (4) E törvény alapján a közoktatási intézményben a 2. számú mellékletben meghatározott adatokat kell nyilvántartani és kezelni. 132. § (1) A 2007. évi LXXXVII. törvény 1. §-ával megállapított Kt. 12. §-ának (6) bekezdése alapján első ízben azoknak a tanulóknak kell adatot szolgáltatni, akik a 2008/2009. tanévben teljesítik a szakmai vizsga követelményeit. 94. § (3) bekezdése hatalmazza fel a Kormányt a rendeletalkotásra. Az előterjesztés a Kormány részére a pályakövetési rendszer működtetéséről 2009 májusában megtörtént, de a végrehajtási kormányrendelet még nem készült el, így az iskolák nem tudnak eleget tenni a törvényi szabályozásnak. A statisztikai adatnyilvántartás és szolgáltatás a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 28. §-ában is megjelenik. Külföldön a felsőoktatásban már évtizedek óta jól működik a pályakövetési rendszer. Magyarországon viszont csak 2008 óta folyik a rendszer kidolgozása, pedig a felsőoktatási törvény már 2005-ben kötelezővé tette. A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 34. § (6) bekezdése alapján „A felsőoktatási intézmények - önkéntes adatszolgáltatás alapján ellátják a pályakövetés feladatait, amelynek keretében figyelemmel kísérik azoknak a munkaerő-piaci helyzetét, akik náluk szereztek bizonyítványt, oklevelet.” A törvény lényege, hogy az egyetemeknek, főiskoláknak nyomon kell követni végzett hallgatóik pályafutását, amelyet napjainkban mindenki más módszerrel old meg. ; Ha van kialakult országos rendszere, módszertana a pályakövetésnek akkor írja le a lényegét, a működésével kapcsolatos tapasztalatokat. A pályakövetési rendszer az első szakmai végzettséget szerzett fiatalok pályakövetésére szolgál. Ez megszerezhető középszinten (szakiskolákban, szakközépiskolákban), felsőfokon (felsőoktatási intézményekben, vagy olyan szakközépiskolában, amely felsőoktatási intézménnyel felsőfokú szakképzésre vonatkozó megállapodást kötött, illetve akkreditált

képzőintézményekben). A közoktatási törvény előírja, hogy a végzetteknek 3 éven keresztül kell adatokat szolgáltatnia. Az adatszolgáltatás a tanulókra, intézményekre és a gyakorlati helyekre vonatkoznak. Az adatok beszerzése a vizsgaszervező intézmények feladata. Az intézményeknek a szakmai vizsgákon kell tájékoztatni a tanulókat a sikeres vizsga befejezését követően, hogy milyen módon kell adatot szolgáltatnia a pályakövetési rendszer részére. A tanulók adatközlése kiterjed egyrészt a munkaerő-piaci helyzetükre, azaz, hogy munkába álltak-e, vagy jelenleg nem rendelkeznek munkahellyel, esetleg a továbbtanulást választotta, vagy egyéb körülmények között él. Másrészt a tanulói elégedettséget tükrözi, azaz, hogy a megszerzett kompetenciáival mennyire elégedett a fiatal, mennyire tudja hasznosítani elméleti és gyakorlati tudását. A pályakövetési rendszer fontos alappillére a munkaadók elvárásainak vizsgálata is, hogy a munkáltatóknak milyen igényei vannak a pályakezdőkkel kapcsolatban, illetve milyen mértékben elégedettek a végzettek tudásával? A pályakövetési rendszer működtetéséért a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet a felelős, aki összegyűjti és feldolgozza a pályakövetési rendszerben szolgáltatott adatokat, és évente jelentést készít a megszerzett képzettségek hasznosulásáról. 2008 óta folyik a Diplomások Pályakövetési Rendszerének (DPR) kidolgozása, amely két részből áll. Egyrészt az Educatio Kht. Központi kutatásai az egyetemi és főiskolai hallgatók pályaválasztási motivációiról, illetve az egyes képzési területek munkaerő-piaci helyzetéről, másrészt egy egységes módszertan kidolgozása az intézmények számára. A DPR tehát olyan módszerek, technikák és gyakorlatok összessége, melyek közvetlen visszajelzést adnak intézményi és ágazati szinten a képzések hatékonyságáról és biztosítják ezek nyilvánosságát. A DPR működtetése több lehetőséget nyújthat az intézmények számára: –

Hozzájárulhatnak az intézmények versenyképességének növeléséhez

–

Emelkedhet a hallgatói szolgáltatások színvonala

–

Az élethosszig tartó tanulás keretében emelkedhet a képzéseken résztvevő hallgatók száma

–

Versenyképes képzési kínálat állítható össze

–

A kapcsolattartáson keresztül szponzori és adományozási forrásokat vonhatnak be az intézmények működésébe

Az intézmények által beszolgáltatott adatok fontos mutatók lehetnek. Visszaigazolást adhatnak az intézmények eredményességéről, hatékonyságáról és megkönnyíthetik a pályaválasztást, munkaerő-piaci elhelyezkedést.

; Hogyan hasznosulnak a pályakövetés eredményei országos, regionális (megyei), helyi szinten. Napjainkban a pályakövetés rendszere nem működik még hatékonyan, ezért nehéz nyomon követni, hogy a gyakorlatban milyen esélyei vannak a végzett tanulóknak. Jelen pillanatban hiányzik a szervezett, rendszeres adatgyűjtés arról, hogy mi történik a képzést eredményesen befejezőkkel a szakmai vizsga után. Arról sincsenek adatok, hogy miként tudják hasznosítani szakmai és személyes kompetenciáikat, és ezek közül melyekre van szükségük a munkavégzés során, illetve melyek hiányoznak a sikeres életpálya megkezdésekor. Nem megoldott a szakképző intézmények megbízható tájékoztatása sem, ami alapján eredményesebben igazíthatnák képzési kínálatukat a tényleges elvárásokhoz. Ezek az információk lényegesek azok számára is, akik részt kívánnak venni a képzésekben, ezért is elengedhetetlen egy jól működő pályakövetési rendszer a képzési programok és a képző intézmények közötti megalapozott választáshoz. Hasznosítható adatbázis még nincs a nyilvánosság számára. Néhány intézmény próbálja figyelemmel kísérni diákjai pályafutását, de a visszajelzések csak néhány százalékot tesznek ki. A felsőoktatásban már egy lépéssel előrébb járnak. A felsőoktatási törvény szerint 2006 szeptemberétől kötelező a pályakövetés, amelyet eddig különböző módszerekkel oldottak meg az intézmények. Közel 30 hazai felsőoktatási intézményben indulhat el 2010 elejétől a diplomás pályakövető rendszer kialakítása, amihez az Oktatási és Kulturális Minisztérium háttérintézményeként működő Educatio Nonprofit Kft. egy központi program segítségével nyújt szakmai támogatást Megalkották a pályakövetés módszertanát összefoglaló Diplomás Pályakövetés Kézikönyvet. A Kézikönyv a felsőoktatási intézményeknek nyújt segítséget pályázataik megvalósításához. ; Kialakult-e visszacsatolás a pályakövetés eredményei alapján a beiskolázásban (az iskolák, illetve a jelentkezők részéről)? Kt. 132.§ A közoktatási törvény egységesen szabályozza az iskolai rendszerű szakképzésre vonatkozó pályakövetést. A Közoktatási Törvény 132. § (1) bekezdése szerint a Kt. 12. §-ának (6) bekezdése alapján a sikeres szakmai vizsgát tett tanulóknak adatot kell szolgáltatniuk, első ízben azoknak kell, akik a 2008/2009. tanévben teljesítik a szakmai vizsga követelményeit. Gyakorlatilag egy tanév múlt el, így még nem állnak rendelkezésre adatok arról, hogy tanulóink hogyan tesznek eleget a törvényben leírtaknak. Néhány középiskola honlapján már olvashatók adatok, hogy a tanulmányok befejezése után mi történt a tanulókkal.

A törvény nem rendelkezik egyértelműen, hogyan kell megvalósítani az előírásokat, így a középiskolák várják a pontosabb végrehajtási utasítást, illetve figyelik az ezen a területen ”úttörők” munkájának eredményeit. Sok helyen a pályakövetés egyelőre az osztályfőnökök által működtetett informális csatornákon keresztül valósul meg, ezért az eredmény nem pontos. Valószínűleg a tanulók sem tudnak róla, hogy az adatszolgáltatás törvény által előírt kötelességük. Ezen is javítani szükséges a jövőben. A Piacorientált Szakképzés Fiataloknak Világbanki Program keretében 2002-ben volt egy próbálkozás a pályakövetés bevezetésére a programban részt vevő iskolák számára. Sajnos a programban kifejlesztett több mint 100 modulrendszerű szakképesítés bevezetésére nem került sor, mert nem készültek el a szakmai és vizsgakövetelmények. ; Egyéb – a szempontrendszeren kívüli - információk a témával kapcsolatban: A közelmúltban létrejött egy országos kezdeményezés, amelynek célja, hogy a munkáltatók oldaláról felmérje a cégek szakképzett munkaerő igényeit, megvizsgálja a fiatal munkások munkaerő-piaci helyzetét, és ezen területen a szakértők véleményeit összegyűjtse. A projekt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) segítségével, a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok (RFKB) vezetésével működik. ”Alvállalkozóként” a megyei Kereskedelmi és Iparkamarák, valamint az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) delegálási joggal rendelkező munkáltatói és munkavállalói joggal rendelkezők vesznek részt ebben a munkában. Fontos, hogy a munkaerő-piaci szereplők mindannyian aktívan részt vegyenek az iskolarendszerű szakképzés koordinációjában, és az ehhez szükséges felkészülési feladatok megvalósításában. A pályakezdők munkába állásának elősegítésére minél szélesebb körű társadalmi partnerséget kell létrehozni. A munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek feladata, hogy mozgósítsák a gazdaság szereplőit a munkaerő-piaci igények feltárására, képzési igényeik megfogalmazására, a regionális bizottságok által hozott – a szakképzés szerkezetével összefüggő – döntések gyakorlati képzési feltételeinek megteremtésében való részvételre, az iskola és a gazdálkodó szervezetek együttműködésének jobb kialakítására. Az iskolarendszerű szakképzés regionális képzési és beiskolázási szerkezetének optimális kialakítása érdekében a munkáltatói, munkavállalói és kamarai szervezetek a partnerség elvének figyelembevételével elkezdik kiépíteni azt az országos és regionális együttműködési hálózatot, amely a jogszabályok által meghatározott feladatok ellátására alkalmassá teszik őket.

A projekt megvalósításából várható eredmények, lehetőségek: –

A szakképzés beiskolázási és képzési szerkezetének kialakítása regionális szintre tevődik át.

–

A partnerek együttműködése során összehangolt új, kooperációs kultúra alakul ki, amely hatékonyabban tudja befolyásolni a keresetvezérelt szakképzési szerkezet kialakulását.

–

A fiatal pályakezdő szakmunkások elhelyezkedési mutatói érzékelhetően javulnak, a hiányszakmákban nő a beiskolázottak aránya, a divatszakmákban mérséklődik a túlképzés.

–

Az állami és önkormányzati szakképzési ráfordítások hatékonysága, illetve megtérülése javul.

; Az adott témára vonatkozó SWOT analízis ERŐSSÉGEK –

Versenyképes képzési kínálat.

–

Kialakult beiskolázási rendszer.

–

Jól működő pályakövetési rendszerből látszik az iskola hatékonysága.

–

Tapasztalat a pályázatírásban, készítésben.

–

Sokféle pályázat ad lehetőséget a hátrányos vagy fogyatékos tanulók segítésére.

GYENGESÉGEK –

A pályakövetési rendszer adatszolgáltatási módja nincs rendeletben szabályozva.

–

A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók csak szülői és a családi háttér támogatásával korrigálhatók.

–

A beiskolázott tanulók jelentős része hátrányos helyzetű térségből érkezik (Abaúj, Borsod).

LEHETŐSÉGEK

VESZÉLYEK

–

Jó beiskolázási tevékenységgel tartható a tanulói létszám.

–

Csökken a tanulólétszám, a demográfiai hullámvölgy miatt.

–

Jó menedzseléssel javulhat a jobb, motiváltabb tanulók aránya.

–

–

Emelkedhet a tanulók számára nyújtott szolgáltatások színvonala.

A magán, alapítványi iskolák is „elszippantják” az érdeklődő tanulókat.

–

Kevés adatlap érkezhet vissza (felmérésekre alapozva).

–

A pályakövetési kapcsolatrendszeren keresztül újabb forrásokat vonhatunk be a fejlesztésekbe (szponzorálás, adományozás, támogatás).

–

Intézményen belüli minőségbiztosítási rendszer továbbfejlesztése.

A tanulók menedzselésének jelenlegi helyzete PÁLYAORIENTÁCIÓ Á L T A L Á N O S

I S K O L A I

K É P Z É S

pályaismeret kialakítás eltérő színvonalú megvalósulása; helyes önismeret kialakítására való korlátozott törekvés; tájékoztatási, kapcsolattartási problémák; középiskolák bemutatkozó f órumain való részvétel (nyílt nap); – üzem, intézménylátogatás alkalomszerű megvalósítása; – lehetőség biztosítása a középiskolák bemutatkozására (szülői értekezlet, osztályf őnöki óra); – erőf orrás korlátozás a tevékenységeknél – – – –

PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT – pályaválasztás szempontjából bizonytalan diákok irányítása, vizsgálata.

BEISKOLÁZÁS – pályaválasztási szaktanácsadás lehetőség biztosított; – kommunikációs probléma az intézmények közötti együttműködésben; – erőf orrás korlátozottság a tevékenységeknél; – módszertani sokf éleség; – tudatos reklámtevékenység; – hírnév javítás

K Ö Z É P F O K Ú

TANULÓK KÉPZŐ INTÉZMÉNYEN BELÜLI MENEDZSELÉSE – korlátozott kiterjedtségű megvalósulás (mentorálás); – inf ormatikai háttér támogatás hiánya (adatbázis); – együttműködési lehetőségek jobb kihasználásának; igénye (munkaerő piac, f elsőoktatás …); – módszertani támogatás kibővítésének kívánalma; tehetséggondozás f ejlesztése.

K É P Z É S

PÁLYAKÖVETÉS – törvényi kötelezettség írja elő; – személyiségi jogok kezelésének megoldatlansága; – eseti megvalósulás.

F E L S Ő O K T A T Á S

S Z A K M A I

T O V Á B B K É P Z É S

VÉGZETT TANULÓ BEISKOLÁZÁS – nincs f olyamatos kapcsolat az intézmények között – pályaorientációs együttműködés hiánya

ELÉGEDETTSÉG MÉRÉS ∗ alacsony részvételi hajlandóság ∗ következtetése k levonására alkalmatlan minta

MUNKAERŐ PIACI IGÉNYEK MEGFOGALMAZÁSA – visszacsatolás hiánya, késedelme

MUNKAERŐPIAC ELÉGEDETTSÉG MÉRÉS ∗ korlátozottan megvalósuló

Tanulók menedzselése

törvényi szabályozás munkaerőpiac szakmai irányítás f elsőoktatás akkreditált képző intézmények

A tanulók menedzselési rendszere követelményeinek a meghatározása

A tanulók menedzselési rendszere célhierarchiájának összeállítása

A tanulók menedzselési rendszere f eladatstruktúrájának meghatározása

A tanulók menedzselési rendszere koncepciójának elkészítése

Megvitatás, korrekciók végrehajtása

A kialakítandó tanulói menedzselési rendszer egyes elemeinek gyakorlati megvalósítása

Tartalomjegyzék 1.

A

tanulói

menedzselési

rendszer

követelménystruktúrájának

meghatározása. 2.

Nemzetközi és hazai gyakorlat megismerése, benchmarking tevékenység (különös tekintettel a konzorciumi partnerekre).

3.

Célhierarchia összeállítása és rövid bemutatása.

4.

A pályamenedzselési rendszer főbb területeinek és feladatstruktúrájának kimunkálása.

5.

A pályamenedzselési rendszer koncepciójának összeállítása: –

beiskolázás

–

képző intézményen belüli menedzselés

–

pályakövetés

–

adatbázis kialakítása

–

szervezeti feltételek, erőforrások áttekintése

–

kommunikációs terv összeállítása

–

módszertani elemek kidolgozása

– 6.

ƒ

motivációs kérdőív

ƒ

pályakövetési kérdőív

ƒ

munkaerő piaci elégedettségmérés

ƒ

társadalmi hatás vizsgálat

karrier iroda kialakításának felülvizsgálata

„Jó gyakorlatok” bevezetése.