Helyzetkép 2014. június - július
Gazdasági növekedés Az első félévről eddig rendelkezésre álló adatok némileg kedvezőtlenebb helyzetet tükröznek a prognózisokban megfogalmazottnál annak ellenére, hogy a legtöbb intézet tavasszal már valamelyest lefelé korrigálta a múlt év őszén feltételezett idei növekedési dinamikát. A világpolitikában megjelent, illetve felerősödött regionális konfliktusok több térségben már az első félévben is éreztették hatásukat, és komoly kockázatot jelentenek az év további időszakában is a globális gazdaság és az érintett térségek növekedésére. Az Európai Unió 28 tagországában a bruttó hazai termék a második negyedévben – szezonálisan kiigazított adatok szerint – 0,2%-kal nőtt az előző negyedévhez, és 1,2%-kal a múlt év azonos időszakához képest. A tavalyi második negyedévben 0,4%-kal emelkedett a GDP az előző negyedévhez, és 0,1%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az eurózóna gazdasága stagnált az előző negyedévhez, és 0,7%-kal bővült a múlt év azonos időszakához képest. Az egy évvel korábbi adatok negyedéves összehasonlításban 0,4%-os bővülést, míg éves egybevetésben 0,6%-os visszaesést jeleztek. Az eurózóna gazdaságának bővülésére természetesen hatással van a német gazdaság vártnál gyengébb teljesítménye: Németország bruttó hazai terméke a második negyedévben valamelyest, 0,2%-kal elmaradt az előző negyedévitől, és 1,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Egy évvel ezelőtt a két azonos index 0,8%, illetve 2,3% volt. Az eurózóna második legnagyobb gazdasága, a francia gyakorlatilag stagnált: a GDP nem változott az előző negyedévhez, és mindössze 0,1%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az Európai Unió harmadik gazdasága, a brit két éve dinamikusan fejlődik: a második negyedévben a GDP 0,8%-kal emelkedett az előző negyedévhez, és 3,1%-kal a múlt év azonos időszakához képest. Érzékelhetően bővült a svéd gazdaság: a bruttó hazai termék 0,2%-kal nőtt az előző negyedévhez, és 1,9%-kal az egy évvel azelőttihez viszonyítva. A másik két észak-európai tagország gazdasága stagnál. Finnországban 0,2%-kal emelkedett a GDP az előző negyedévhez képest, de 0,1%-kal csökkent a múlt év azonos időszakához viszonyítva, míg Dániában 0,3%-kal visszaesett a bruttó hazai termék az előző negyedévhez, és nem változott a tavalyi második negyedévhez képest.
2
A nyugat-európai országok közül – az Egyesült Királyság mellett – feltehetően Írország gazdasága fejlődik az átlagosnál nagyobb dinamikával: az első negyedévben a bruttó hazai termék 2,7%-kal emelkedett az előző negyedévhez, és – az alacsony bázishoz képest – 5,1%kal az egy évvel korábbihoz képest. A második negyedévi adatok ugyanakkor nem ismertek, mert az ír statisztikai szolgálat a többi országnál később közli a negyedéves indexeket. Ugyanez a helyzet Luxemburggal is: a legutóbbi negyedév adatai csak később kerülnek nyilvánosságra, az első negyedévben azonban a GDP 0,8%-kal bővült negyedéves, és 3,8%kal éves összehasonlításban. A térség többi országában a gazdaság bővülése nem haladta meg az 1%-ot. Belgiumban 0,1%-kal nőtt a bruttó hazai termék az első negyedévhez, és 1%-kal a tavalyi második negyedévhez képest. A holland GDP 0,5%-kal emelkedett az előző negyedévhez, és 0,9%-kal az egy évvel korábbihoz viszonyítva, míg az osztrák gazdaság 0,2%-kal, illetve 0,9%-kal bővült e két relációban. A dél-európai országok kilábalóban vannak a recesszióból. Olaszország – az Európai Unió negyedik legnagyobb gazdasága – még recesszióban van, de annak mértéke csökken: a második negyedévben mindkét relációban 0,2%-kal esett vissza a GDP. A spanyol gazdaság már bővült: 0,6%-kal az előző negyedévhez, és 1,2%-kal az egy évvel korábbihoz képest. Máltát nem érintette a recesszió: a bruttó hazai termék a korábbi időszakokhoz hasonlóan dinamikusan emelkedett: az előző negyedévhez képest 1,3%-kal, az előző év azonos időszakához képest pedig 2,7%-kal. Portugáliában is emelkedett a GDP: a fenti két relációban 0,6%-kal, illetve 0,8%-kal. Görögország láthatóan túljutott a mélyponton: a gazdaság a stagnáláshoz közelítő állapotot jelezve 0,2%-kal zsugorodott az előző év azonos időszakához képest; egy évvel korábban még 4%-os volt a visszaesés mértéke. Cipruson csak nagyon lassan oldódik a krízis: a bruttó hazai termék 0,3%-kal visszaesett az előző negyedévhez, és 2,5%-kal az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A 2003 után csatlakozott országok gazdasága az Európai Unió átlagánál továbbra is gyorsabban bővül; az egyetlen ország, ahol visszaesést mutatnak az adatok, a múlt évben csatlakozott Horvátország: a második negyedévben a GDP 0,8%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A balti országok változatlanul dinamikusan fejlődnek. Lettországban 1%-kal emelkedett a bruttó hazai termék az előző negyedévhez, és 3,5%-kal a múlt év azonos időszakához képest. Litvánia gazdasága 0,8%-kal bővült az előző negyedévhez, és 3,1%-kal az egy évvel azelőttihez viszonyítva, míg Észtországban 0,5%-kal, illetve 2,5%-kal nőtt a GDP a két relációban. Dinamikusan nőtt a lengyel GDP: 0,6%-kal az előző negyedévhez, és 3,3%-kal a múlt év második negyedévéhez képest; Lengyelországban nem okozott recessziót a 2008-as globális válság, és az utóbbi években némileg még gyorsult is a növekedés üteme. A legutóbbi adatok szerint Csehország és Szlovénia túljutott a válságon. Szlovénia gazdasága – az alacsony bázishoz viszonyítva – 1%-kal bővült az első negyedévhez, és 2,8%-kal az egy évvel korábbihoz képest, míg Csehországban a bruttó hazai termék nem változott az előző negyedévhez, és – az alacsony bázishoz képest – 2,7%-kal emelkedett a múlt év azonos időszakához viszonyítva. Gyorsult a szlovák gazdaság bővülésének üteme is: az első negyedévhez képest 0,6%-kal, míg az egy évvel azelőttihez viszonyítva 2,4%-kal emelkedett a GDP. Bulgáriában némileg lassult a fejlődés üteme: 0,5%-kal nőtt a GDP az előző negyedévhez, és 1,6%-kal a tavalyi második negyedévhez képest. Romániában megtorpant a
3
növekedés: 1%-kal visszaesett a bruttó hazai termék az előző negyedévhez, és 1,5%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az Európai Unión kívüli fejlett gazdaságok közül az Amerikai Egyesült Államokban a félelmek ellenére nem csökkent a dinamika: a GDP érzékelhetően, 1%-kal nőtt az előző negyedévhez, és 2,5%-kal a múlt év azonos időszakához képest. Az államháztartási kiigazítás és az adóemelés hatására megtorpant – az eddig is szerény dinamikával bővülő – Japán gazdaság: az előző negyedévhez képest 1,7%-kal csökkent a bruttó hazai termék, az egy évvel korábbihoz viszonyítva pedig stagnált. A korábbi évekhez képest gyorsult a norvég gazdaság bővülésének üteme: 0,9%-kal, illetve 1,8%-kal nőtt a GDP a két relációban. Új-Zéland bruttó hazai terméke a második negyedévben 3,9%-kal, Ausztráliáé 3,1%-kal, Kanadáé 2,5%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. A kínai gazdaság változatlanul gyorsan bővül: a bruttó hazai termék a második negyedévben 7,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az indiai gazdaságban 5,9%-ra emelkedett a bővülés üteme. Indonéziában 5,1%-kal, Koreában 3,5%-kal, Mexikóban 2,7%-kal, Törökországban 2,5%-kal, Izraelben 2,2%-kal, Chilében 2,1%-kal, Dél-Afrikában 1,1%-kal emelkedett, míg Brazíliában 0,8%-kal visszaesett a GDP. A magyar gazdaság a második negyedévben a vártnál gyorsabban bővült. A bruttó hazai termék – szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján – 0,8%-kal nőtt az előző negyedévhez képest. A múlt év azonos időszakához viszonyítva – a kiigazítatlan, illetve a naptárhatás kiszűrésével számított adatok szerint egyaránt – 3,9%-kal, az Eurostat által alkalmazott, tehát nemzetközi összehasonlításra alkalmas – szezonálisan és naptárhatással korrigált – adatok alapján 3,7%-kal emelkedett a GDP. Az első félévben a gazdaság teljesítménye az előbbi módszerrel számolva 3,7%-kal, a nemzetközileg összehasonlítható adatok alapján pedig 3,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az elmúlt évek gyenge gazdasági teljesítményét követően dinamikusan bővül a magyar gazdaság. Természetesen csupán az alacsony bázishoz képest, mivel a megelőző három évben összesen 1%-kal nőtt a bruttó hazai termék. A második negyedévben az előző év azonos időszakához mért növekedés a legmagasabb az Európai Unióban, és az előző negyedévhez viszonyított bővülési ütem is a három legdinamikusabb között van. Mivel a növekedés – az uniós projektek felgyorsításának köszönhetően – a múlt év közepén élénkült meg, ezért a második félévben már kevésbé érződik majd a bázishatás, így a következő időszakban csökkenő ütemre számíthatunk. Az első félévi adatok alapján az idei évben a GDP emelkedése elérheti a 3%-ot. Ez a kedvező helyzet tehát átmeneti tényezők együttes hatására jött létre: az uniós projektek mellett jelentős a választási gazdaságpolitika fogyasztást növelő hatása, az európai konjunktúra talaján az export – főként a járműipari kivitel – felgyorsulása. Ugyanakkor a kormányzati politika anomáliái miatt ez a növekedési ütem nem fenntartható, és a jövő évben a bővülés dinamikája várhatóan a felére csökken. Ennek oka a gazdaságpolitika kiszámíthatóságának teljes hiánya, a konfrontatív, sőt egyre agresszívabb kormányzati magatartás, a permanens szabadságharc szinte minden autonóm gazdasági szereplővel szemben a hazai gazdaságban és az Európai Unióban folytatott politikában egyaránt. Az utóbbi idők egyik új – korántsem örvendetes – fejleménye a jegybank új
4
szerepkörének kibontakozása, amely szerint a fiskális politika meghatározó szereplőjévé válik. Ennek következményei szinte beláthatatlanok a gazdaságpolitikára.
Foglalkoztatottság, keresetek
Az első félévben érzékelhetően, valóságosan is nőtt a foglalkoztatottak száma, a bővülő gazdaságban nőtt a munkaerőigény. Ezt tükrözi, hogy a versenyszférában érdemben bővült a foglalkoztatottság. Ennek ellenére a hazai versenyszférában foglalkoztatottak száma még így sem éri el a 2008. évi gazdasági válság előtti szintet. A munkaerő-felvételben kimutatott létszámban szerepel a külföldön dolgozó mintegy 300 ezer fő egyharmada, és 200 ezer közmunkás is. A számbavétel módszere következtében a külföldön dolgozók magas száma torzítja a munkanélküliségi rátát is, mivel a KSH a külföldön dolgozókat hazai lakosnak tekinti, és a lakónépességhez viszonyítja az aktív munkanélküliek számát, amely így a tényleges arányszámnál kisebbet mutat. Választási év lévén érzékelhetően nőtt a reálkereset, az utóbbi hónapokban azonban fokozatosan mérséklődő dinamikával. A KSH mintavételes lakossági adatfelvétele szerint a május és július közötti három hónap átlagában a foglalkoztatottak száma 4 127 ezer fő volt, 164 ezer fővel, 4,1%-kal több, mint egy évvel korábban. A trimeszter középső hónapjában, júniusban a közfoglalkoztatottak száma 153 600 fő volt, a munkaerő-felvétel módszertana alapján pedig a második negyedévben 94 200 fő külföldön dolgozót is hazai foglalkoztatottnak mutatott ki a KSH. A foglalkoztatottak így meghatározott létszámával számolva a 15-64 éves népesség foglalkoztatási rátája 61,8% volt, 3,1 százalékponttal magasabb, mint a múlt év azonos időszakában. Az aktív munkanélküliek száma a május és július közötti három hónap átlagában 354 ezer fő volt, 92 ezer fővel, 20,6%-kal kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában. A passzív munkanélküliek száma a második negyedévben 90 800 fő volt. A munkanélküliségi ráta a megfigyelt trimeszterben 7,9% volt, 2,2 százalékponttal kisebb az egy évvel korábbinál. A 25 éven aluliak körében rendkívül magas, 21%-os volt a munkanélküliség, 1 százalékponttal magasabb az egy hónappal korábbinál, és számottevően, 6,8 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel azelőttinél. A legjobb munkavállalási korúnak tekintett 25-54 évesek munkanélküliségi rátája 7% volt, 2 százalékponttal kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában. Továbbra is súlyos gond a tartós munkanélküliség. Az álláskeresők csaknem fele, 49,5%-a egy évnél hosszabb ideje nem talál munkát. Az álláskeresés átlagos időtartama meghaladta a másfél évet: a május és július közötti három hónap átlagában 18,7 hónap volt, szemben az egy évvel azelőtti 18 hónappal. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a regisztrált álláskeresők száma július végén 414 200 fő volt, 24 400 fővel, 5,6%-kal kevesebb, mint egy hónappal, és jelentősen, 83 ezer fővel, 16,7%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Júliusban a foglalkoztatók 73 700 új álláshelyet jelentettek be, 6,7%-kal kevesebbet, mint egy hónappal, és másfélszer annyit,
5
51,7%-kal többet, mint egy évvel korábban. Az új munkahelyek csaknem négyötöde, 78,9%-a ezúttal is közfoglalkoztatásra irányult, a foglalkoztatók mindössze 15 500 piaci munkahelyet hirdettek meg. A regisztrált munkanélküliek 16,5%-a, 68 200 fő 25 éven aluli fiatal volt, négyötödük, 82,8%uk az első munkahely megtalálásában reménykedett. A munkanélküliek egynegyede, 25,4%-a az 50 éven felüli korosztályba tartozott. A regisztrált álláskeresők teljes körében a szakképzettséggel nem rendelkezők aránya 51,1%-ot tett ki. Július hónapban a munkanélküliek mindössze egynyolcada, 12,5%-a, 51 800 fő volt jogosult álláskeresési támogatásra. A lényegesen kisebb összegű szociális segélyben a munkanélküliek kevesebb mint egyharmada, 31,9%-a részesült, a regisztrált munkanélküliek több mint fele, 55,6%-a – az Európai Unióban egyedülálló módon – teljesen ellátatlanul maradt. Továbbra is a jelentős területi problémák sűrűsödnek foglalkoztatottságban. Két régióban különösen nehéz a helyzet: Észak-Magyarországon 18,2%, Észak-Alföldön pedig 16,3% volt júliusban a munkanélküliségi arány. Öt megyében a munkanélküliségi ráta meghaladta az országos átlag másfélszeresét, ebből három megyében a kétszeresét is. A legmagasabb munkanélküliségi rátát, 21,1%-ot Nógrád megyében mérték; a munkanélküliek száma 16 300 fő volt, 5,8%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 20,1%-os munkanélküliségi arányt, és 52 300 álláskeresőt regisztráltak, 5,9%-kal kevesebbet, mint a múlt év júliusában. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében jelentősen, 12,8%-kal csökkent egy év alatt a munkanélküliek száma, amely még így is eléri a 45 ezer főt; a megyei munkanélküliségi arány a hetedik hónapban 19,4% volt. Júliusban további két megyében is magas munkanélküliségi arányt rögzített a statisztika: Hajdú-Bihar megyében 15,6%-ot, Somogy megyében pedig 14,8%-ot. A közfoglalkoztatottak száma júniusban 153 600 fő volt, másfélszer annyi, 55,5%-kal több, mint egy hónappal, és 1,2%-kal több, mint egy évvel korábban. Az előző hónaphoz viszonyított index mutatja azt a megingást, amely a közfoglalkoztatásban az országgyűlési választásokat követően bekövetkezett. A kormány eredetileg csak áprilisig tervezte a magas közmunkás létszám finanszírozását, de a kibontakozott politikai botrány hatására meghosszabbította a költségvetési támogatást legalább az önkormányzati választásig. A teljes munkaidőben foglalkoztatott közmunkások átlagos bruttó keresete az első félévben 78 100 forint volt, amely a minimálbér alig háromnegyede, 76,9%-a. Az intézményi munkaügyi statisztika adatai szerint az első félévben a legalább ötfős vállalkozásoknál, a költségvetési szerveknél és a jelentősebb nonprofit szervezeteknél – a közfoglalkoztatottakat is beleszámítva – 2 803 ezer fő állt alkalmazásban, 5,5%-kal több, mint egy évvel korábban. A közfoglalkoztatottakat figyelmen kívül hagyva az alkalmazottak létszáma 2,6%-kal haladta meg az egy évvel, és 2%-kal a két évvel korábbit. A költségvetési intézményeknél – a közfoglalkoztatottak nélkül – 692 ezer fő állt alkalmazásban, 4,2%-kal több, mint az előző év azonos időszakában. Az igazgatásban és a védelemben 2,2%-kal emelkedett a létszám az egy évvel korábbihoz, és 4,1%-kal a két évvel azelőttihez képest. Az oktatásban 2,1%-kal magasabb volt a létszám, mint egy évvel azelőtt, de 3,8%-kal elmaradt a két évvel korábbitól. Az egészségügyben és a szociális ellátásban 11,2%-kal nőtt a
6
közalkalmazotti jogviszonyban dolgozók száma, miután a kormány szinte a teljes intézményhálózatot államosította. A nemzetgazdaságban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete az első félévben 235 ezer forint volt, 3%-kal magasabb, mint a múlt év azonos időszakában. A versenyszférában 250 800 forint volt az átlagkereset, 4,8%-kal több az egy évvel korábbinál. A költségvetési intézményekben – a közfoglalkoztatottak bérét figyelmen kívül hagyva – 235 800 forint volt a keresetek átlaga, 7,6%-kal magasabb, mint egy évvel azelőtt. A költségvetési intézményeknél a teljes munkaidőben foglalkoztatottak közül 219 ezer fő a nettó keresetének csökkenése miatt átlagosan 9 900 forint – a keresetbe nem tartozó – kompenzációt kapott a kedvezőtlen adó- és járulékváltozások részbeni ellentételezésére. A nemzetgazdaságban a nettó átlagkereset az első félévben 153 900 forint volt, 3%-kal több az egy évvel korábbinál. Az első félévben a fogyasztói árak 0,1%-kal mérséklődtek, így a reálkereset 3,1%-kal emelkedett. A versenyszférában a fizikai dolgozók nettó keresete 111 900 forint volt, 4,5%-kal több, mint az előző év azonos időszakában. A versenyszféra szellemi dolgozóinak nettó keresete 248 ezer forint volt, 5,5%-kal több az egy évvel azelőttinél. A költségvetési intézményekben dolgozók nettó átlagkeresete – a közfoglalkoztatottak bérét figyelmen kívül hagyva – 154 500 forint volt, 7,6%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. A fizikai dolgozók bére 80 700 forint, míg a szellemi dolgozóké 164 800 forint volt. A közszférában az idei jelentős béremelések ellenére a keresetek vásárlóértéke alatta maradt a négy évvel ezelőttinek, és érzékelhetően elmaradt a versenyszférában dolgozók bérétől: a fizikai dolgozóké 27,9%-kal, a szellemi dolgozóké 33,5%-kal.
Áralakulás
A világpiaci árak alakulásával összhangban a termelői árak az első félévben csökkentek, igaz, az utóbbi hónapokban bizonyos termékeknél megfordulni látszik a tendencia. A kedvező termésnek köszönhetően a mezőgazdasági árak is mérséklődtek. A fejlett országokban gyakorlatilag nem mutatható ki infláció. A hazai fogyasztói árak stagnálása a nemzetközi hatásokkal szinkronban van; átmenetileg jelentős szerepet játszik a háztartási energia és a közüzemi szolgáltatások hatósági árának radikális csökkentése. A kormány a gazdasági folyamatokba történő beavatkozást részben választási célokból, de főként a tulajdonviszonyok erőszakos átalakítása érdekében alkalmazza. Az ipari termelői árak júniusban 0,8%-kal emelkedtek az előző hónaphoz, és 0,6%-kal csökkentek az egy évvel korábbihoz képest. Az első félévben 0,9%-kal mérséklődtek az ipari termelői árak. A júniusi árak a textiliparban 4,2%-kal, a gyógyszeriparban és a nyomdaiparban 3,9%-kal haladták meg az egy évvel azelőttit, míg az elektronikai iparban 7,3%-kal, a villamosenergia-iparban 7%-kal, a vízkezelésben 5,7%-kal csökkentek ugyanebben az időszakban. A feldolgozóipari árak júniusban 1%-kal emelkedtek az előző
7
hónaphoz, és 0,5%-kal az egy évvel korábbihoz képest, az első félévben pedig gyakorlatilag stagnáltak, 0,1%-kal haladták meg a múlt év azonos időszaki szintet. Az ipari export értékesítési árai júniusban 1,2%-kal emelkedtek az előző hónaphoz, és 0,4%kal az egy évvel korábbihoz képest; az első félévben 0,1%-kal nőttek a kiviteli árak. A júniusi árak a nyomdaiparban 7,7%-kal, a vegyiparban és a textiliparban 4,6%-kal meghaladták az egy évvel korábbiakat, az elektronikai iparban 8,1%-kal, a kőolaj-feldolgozásban 1,1%-kal mérséklődtek ugyanebben az időszakban. Az ipar belföldi értékesítési árai júniusban 0,3 nőttek az előző hónaphoz, és 2,3%-kal csökkentek az egy évvel azelőttihez viszonyítva. Az első félévben a belföldi értékesítési árak 2,1%-kal elmaradtak az egy évvel korábbiaktól. Júniusban ebben a relációban az építőanyag-ipari árak 3,2%-kal, a vegyipariak 2%-kal, a textilipariak 1,9%-kal emelkedtek, a villamosenergia-ipariak 7,8%-kal, a vízkezelésben érvényesítettek 5,7%-kal visszaestek. A feldolgozóipar belföldi értékesítési árai júniusban 0,6%-kal emelkedtek az egy hónappal 1%-kal az egy évvel azelőttiekhez képest; az első félévben 0,5%-kal nőttek az árak. Az építőipari termelői árak a második negyedévben 0,5%-kal emelkedtek az előző negyedévhez, és 2,3%-kal a múlt év azonos időszakához képest. Az épületek építésénél érvényesített árak 3%-kal, az egyéb építményeknél kialakult árak 2,7%-kal haladták meg az egy évvel korábbi árszintet. A mezőgazdasági termelői árak júniusban 9,8%-kal mérséklődtek az egy évvel korábbiakhoz képest. A növényi és kertészeti termékek ára – a múlt évi kiemelkedő hozamok következtében – jelentősen, 15,8%-kal csökkent. A gabonafélék felvásárlási ára – a magas bázishoz képest – 15,9%-kal visszaesett. Az ipari növények termelői ára 15,7%-kal, ezen belül az olajos növényeké 17,4%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A zöldségek termelői ára 2%-kal emelkedett, a gyümölcsöké jelentősen, 29,8%-kal, a burgonyáé pedig – a magas bázishoz képest – 45,4%-kal mérséklődött. Az élőállatok és állati termékek termelői ára júniusban 1,9%-kal nőtt az egy évvel azelőttihez képest. A vágóállatok felvásárlási ára 0,7%-kal csökkent; ezen belül a vágómarháé – a rendkívül alacsony bázishoz képest – 1%-kal, a vágósertésé 6,2%-kal emelkedett, a vágóbaromfié 6,2%-kal mérséklődött. Az állati termékek felvásárlási ára 7,8%-kal, ezen belül a tejé 8,7%-kal, a tojásé 0,9%-kal nőtt. A második negyedévben a mezőgazdasági termelés ráfordítási árai 4,4%-kal csökkentek, ezen belül a folyó termelő-felhasználás árszintje 5,1%-kal mérséklődött, míg a mezőgazdasági beruházásoké 1,2%-kal emelkedett. A takarmányárak – a magas bázishoz képest – 14,9%-kal, a műtrágyaárak 6,9%-kal csökkentek. A mezőgazdaságban felhasznált energia ára 2,8%-kal alatta maradt az egy évvel korábbinak. Az állatgyógyászati készítmények ára 1,2%-kal, a növényvédő szereké kismértékben, 0,5%-kal emelkedett. A mezőgazdasági termelői árak és a ráfordítások árszintjének változását összehasonlító agrárolló a második negyedévben 7,7%kal nyílt, azaz a mezőgazdaság termelői árai nagyobb mértékben csökkentek, mint a ráfordításoké.
8
A fogyasztói árak júliusban 0,2%-kal emelkedtek az előző hónaphoz, és 0,1%-kal az egy évvel korábbihoz képest. Az év első hét hónapjában stagnáltak a fogyasztói árak. Az előző hónaphoz viszonyítva az élelmiszerárak 0,6%-kal mérséklődtek, mivel az idényáras élelmiszerek jelentősen, 5,1%-kal olcsóbbá váltak. A szolgáltatások 0,9%-kal drágultak, főként az üdülési szolgáltatások számottevő, 5,3%-os áremelkedése következtében. Az üzemanyagok ára egy hónap alatt 1,8%-kal nőtt. Az egy évvel korábbihoz képest az élelmiszerek ára némileg, 0,4%-kal csökkent. Néhány alapvető élelmiszer ára jelentősen mérséklődött: a cukoré 18,5%-kal, a liszté 14%-kal, az olajé 12,4%-kal. Az idényáras élelmiszerekért 10,1%-kal kevesebbet kellett fizetni. Ugyanebben az időszakban a vaj 8,5%-kal, a tej 7,9%-kal, a sajt 7%-kal, a sertéshús 2,8%-kal drágult. A szeszes italok és a dohányáruk ára – az állami beavatkozás következtében, azaz a jövedéki adó és a dohánytermékek kiskereskedelmi árrésének irreális mértékű megemelése miatt – 7,3%-kal, ezen belül a dohánytermékeké 18,9%-kal nőtt. A háztartási energia ára 12%-kal csökkent, az üzemanyagoké 1,4%-kal emelkedett. A szolgáltatások 1,8%-kal drágultak, ezen belül a víz- és csatornadíj 10%-kal, a helyi közösségi közlekedésé 6,9%-kal csökkent. A ruházati termékek ára 1%-kal, a tartós fogyasztási cikkeké 0,4%-kal mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest. A pénzügyi szolgáltatások árszintje – a múlt évi igen jelentős, 36%-os emelkedést követően – az első hét hónapban újabb 14%-kal nőtt. A nyugdíjas fogyasztói kosárral számított árszint júliusban 0,2%-kal emelkedett az előző hónaphoz, és 0,4%-kal az egy évvel korábbihoz képest. Az év hetedik hónapjában a – hatósági árak, nyers élelmiszerek és üzemanyagok figyelmen kívül hagyásával számított – maginfláció viszonylag magas, 2,6% volt, amely az infláció későbbi visszatérésére utal.
Jövedelem és fogyasztás
A KSH március óta alkalmazott módszertanával számított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene júniusban 0,4%-kal csökkent az egy hónappal, és 4,1%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Az első félévben – naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 6,1%-kal nőtt az eladások volumene. Az élelmiszerek forgalma az első félévben 7,8%-kal, ezen belül júniusban 6,2%-kal emelkedett. Az élelmiszeren kívüli termékek forgalma az első félévben 4,7%-kal, ezen belül júniusban 1,1%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, míg a külön kimutatott üzemanyag forgalom az első félévben 4,9%-kal bővült. Júniusban a ruházati termékek forgalma 18,6%-kal, a használtcikkeké 9%-kal, az iparcikkeké 5,2%-kal, a gyógyszereké és illatszereké 2,1%-kal nőtt, a bútoroké és műszaki cikkeké 5,7%kal, a könyveké és számítástechnikai cikkeké 8,5%-kal csökkent a múlt év azonos időszakához képest. A KSH a módszertani változások miatt a fenti adatokat nem tartja összehasonlíthatónak, így közli a korábbi mintavételes eljárással megállapított mutatókat is. Az így meghatározott index szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene júniusban 1,6%-
9
kal, az első félévben 3,8%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. E módszerrel számolva az élelmiszerforgalom az első félévben 2,6%-kal emelkedett. Az MNB adatai szerint a lakosság bruttó pénzügyi vagyona az első félév végén 35 477 milliárd forintot tett ki, 6,9%-kal többet az egy évvel korábbinál. A tartozások levonásával számított nettó pénzügyi vagyon 26 391 milliárd forint volt, 10,9%-kal több, mint a múlt év azonos napján. A lakosság birtokában az első félév végén 2 800 milliárd forint készpénzállomány volt, jelentősen, 18%-kal több, mint egy évvel korábban. Ezen belül a forintban tartott készpénz mennyiség ennél is nagyobb arányban, több mint egyötödével, 21%-kal haladta meg a 2013. június végit. A kormányzat bankok ellen folytatott szabadságharca, a tranzakciós illeték és a pénzügyi szolgáltatások árának drasztikus emelkedése a gazdaság fehéredését nehezítő készpénzforgalom és lakossági készpénzállomány növekedést eredményeznek. A lakosság birtokában az első félév végén 13 827 milliárd forint értékű részvény és egyéb tulajdonosi részesedés volt, 11,3%-kal több, mint egy évvel korábban. E vagyonelemek döntő részét, 72,8%-át kitevő részvények állománya 6,1%-kal, a 27,2%-ot kitevő befektetési jegyeké több mint egynegyedével, 28%-kal gyarapodott. A biztosítástechnikai tartalékok 3 366 milliárd forintos állománya 8,5%-kal, ezen belül a tartalékok felét, 51%-át kitevő életbiztosítási díjtartalék 7,8%-kal, a nyugdíjpénztári díjtartalék 11,4%-kal, azaz reálértékben is jelentősen gyarapodott. A háztartások összes tartozása az első félév végén 9 086 milliárd forint volt, 3,1%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. A devizahitelek állománya egy év alatt 6,5%-kal, a forinthiteleké mindössze 0,3%-kal csökkent. A hosszú futamidejű hitelek állománya a múlt év közepéhez képest 3,9%-kal, a rövid lejáratúaké 0,7%-kal mérséklődött. A félév végén a lakossági hitelállomány 82%-át a hosszú futamidejű kötelezettségek tették ki. A hitelintézetek az első félév végéig 115 ezer lakás kényszerértékesítését tartották elkerülhetetlennek. A lakosság betétállománya júliusban 55 milliárd forinttal csökkent, és a hónap végén 6 639 milliárd forintot tett ki. A forintbetétek volumene 48 milliárd forinttal mérséklődött, a devizabetéteké tranzakciók eredményeként 16 milliárd forinttal csökkent, míg árfolyamváltozás következtében 9 milliárd forinttal nőtt. A lakosság birtokában július végén 2 211 milliárd forint értékű állampapír állomány volt, 23,6%-kal több, mint az év elején. A lakosság hitelállománya júliusban 10 milliárd forinttal mérséklődött, és a hónap végén 6 804 milliárd forintot tett ki. A forinthitelek volumene 9 milliárd forinttal emelkedett, a devizahiteleké tranzakciók eredményeként 34 milliárd forinttal csökkent, míg árfolyamváltozás következtében 15 milliárd forinttal nőtt. A lakossági devizahitelek állománya július végén 3 645 milliárd forint volt, a teljes lakossági hitelállomány 53,6%-a.
10
Államháztartás, külgazdasági egyensúly
A külkereskedelmi forgalom a múlt év közepe óta dinamikusan bővül. Júniusban a kivitel volumene 9,5%-kal, a behozatalé 9,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az első félévben az export 8,2%-kal, az import 8,5%-kal emelkedett. A külkereskedelmi mérleg aktívuma 1 010 milliárd forintot, illetve 3,3 milliárd eurót tett ki, 8,4%-kal többet, mint a múlt év azonos időszakában. Az első félévben az export forintban mért árszínvonala 0,1%-kal emelkedett, míg az importé 0,3%-kal csökkent, így a cserearány 0,4%-kal javult. A forint árfolyama az euróhoz képest 3,7%-kal gyengült, az amerikai dollárhoz viszonyítva 0,7%-kal erősödött. A külkereskedelmi forgalom mintegy felét kitevő árufőcsoport, a gépek és szállítóeszközök kivitele és behozatala az első félévben 9%-kal nőtt; a legnagyobb súlyt képviselő árucsoport, a közúti járművek exportja gyakorlatilag másfélszeresére nőtt a gépjárműipari nagyberuházások lezárulása, és a személygépjárművek iránt megnőtt kereslet következtében; a gyártás felfutásával párhuzamosan az alkatrészek és részegységek importja több mint 30%kal haladta meg az egy évvel korábbit. A feldolgozott termékek kivitele 6,8%-kal, a behozatala 10,3%-kal emelkedett az első félévben. Az energiahordozók importjának volumene 4,6%-kal nőtt, amelyben a készletek feltöltése játszott szerepet. Az élelmiszerexport volumene 8,4%-kal, az importé pedig 8,1%-kal bővült. Az első félévben a külkereskedelmi forgalomban az export 79%-át, az import 75%-át az Európai Unió tagállamaival bonyolítottuk le. Az Európai Unióba irányuló kivitel 10,3%-kal, ezen belül a 15 tradicionális tagállamba történő 12,6%-kal, az új tagállamokba irányuló lényegesen szerényebb dinamikával, 4,6%-kal emelkedett. Az Európai Unióból érkező import 14,1%-kal, ezen belül a régi tagállamokból érkező 12,7%-kal, az új tagállamokból érkező pedig igen jelentősen, 17,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Az Európai Unión kívüli országokba irányuló kivitel mindössze 0,8%-kal nőtt, míg a behozatal jelentősen, 4,5%-kal visszaesett. Az MNB közzétette a pénzügyi számlák második negyedévi előzetes adatait. Az államháztartás nettó finanszírozási igénye a második negyedévben meglehetősen magas, 302 milliárd forint volt, ami a GDP 4%-a. A júniussal zárult egy évben a nettó finanszírozási szükséglet 918 milliárd forintot tett ki, amely a bruttó hazai termék 3,1%-a. Az első félév végén az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 25 432 milliárd forint volt, amely a GDP 85,1%-a. Az adósságot a második negyedévben a nettó hitelfelvétel 434 milliárd forinttal, a forint gyengülése pedig 65 milliárd forinttal növelte. Négy évvel korábban, 2010 közepén az államadósság a bruttó hazai termék 83,9%-a volt. Az MNB a jelentés közzétételével ismét korrigálta a múlt év végi bruttó államadósság mértékét. Az eredeti közlés szerint a december végi adósság a GDP 79%-a volt; ezt felfelé módosította az első negyedév végén 79,2%-ra, ezúttal pedig 79,4%-ra. Ez arra vezethető vissza, hogy – az utóbbi 3 évben kialakult gyakorlatnak megfelelően – a KSH lefelé
11
módosította a korábban közölt a bruttó hazai termék adatot. Az idei államháztartási folyamatok ismeretében az év végi adósságállomány várhatóan meghaladja az egy évvel korábbit. Ennek elkerülésére a kormány nyilvánvalóan minden lehetséges intézkedést megtesz, és kreatív lépések bevetésével az előző év véginél feltétlenül valamivel kisebb államadósságot mutat ki. A valóságos folyamatok egyértelműen a bruttó államadósság érzékelhető emelkedését tükrözik, és ezen a folyamaton az sem segített, hogy a kormány a GDP 11%-át kitevő magánnyugdíjpénztári vagyont erőszakkal államosította. Az államháztartás – önkormányzatok nélküli – pénzforgalmi szemléletű konszolidált hiánya július végén 851 milliárd forint volt, az egész éves előirányzat 86,5%-a. Az év első hét hónapjában a központi alrendszernek 9 204 milliárd forint bevétele – a törvényi előirányzat 57,6%-a – és 10 056 milliárd forint kiadása – az egész éves előirányzat 59,3%-a – volt. A központi költségvetés deficitje az első félévben 1 031 milliárd forintot tett ki, amely meghaladja az egész éves hiánycélt, annak 107,3%-a. A gazdálkodó szervezetek az első hét hónapban 641 milliárd forint adót fizettek, egynegyedével, 25,5%-kal többet, mint egy évvel korábban. A társasági adóbefizetések 37,2%-kal nőttek, mert az idén magasabb a cégek adóelőleg fizetési kötelezettsége, és a hitelintézeteknek márciusban egyszeri hozzájárulást kellett teljesíteniük. Egyéb központosított bevételek címén 190 milliárd forint bevétele származott a kincstárnak, a tavaly júliusban bevezetett elektronikus útdíj, valamint a hulladéklerakási járulék és különféle bírságok beszedése következtében csaknem kétszerannyi, 90,5%-kal több, mint a múlt év azonos időszakában. Fogyasztási adókból az első hét hónapban 2 352 milliárd forint bevétel keletkezett, 9,5%-kal több, mint egy évvel korábban. Az általános forgalmi adóból 6,6%-kal többet fizettek be az adóalanyok. A jövedéki adóbevételek 2,2%-kal emelkedtek; ezen belül az üzemanyag forgalomból 9%-kal, a szeszes italokéból 11,8%-kal több, míg a dohánytermékekéből 9,4%kal kevesebb bevétel származott, utóbbi az illegális forgalom markáns bővülésének következménye. 161 milliárd forint tranzakciós illetéket fizettek be a kötelezettek, csaknem kétszer annyit, 97,3%-kal többet, mint egy évvel korábban, a tavaly augusztusi illetékkulcs emelés és a készpénzfelvételt sújtó adó felső határának az eltörlése következtében. A lakosság az első hét hónapban 1 022 milliárd forint adót fizetett, 6,2%-kal többet, mint a múlt év azonos időszakában. Ezen belül a személyi jövedelemadó befizetések valamivel kisebb mértékben, 5,7%-kal nőttek. A társadalombiztosítási alapok bevétele az első hét hónapban 2 947 milliárd forintot tett ki, 2,7%-kal többet az egy évvel korábbinál. Szociális hozzájárulási adó és járulékok jogcímen 8,9%-kal magasabb bevétele származott az alapoknak a költségvetési támogatás jelentős, 14,7%-os csökkenése mellett. A költségvetési szervek kiadásai az első hét hónapban 2 297 milliárd forintot tettek ki, 9,7%kal többet, mint a múlt év azonos időszakában, és július végéig elérték az éves előirányzat 71,2%-át, azaz másfél hónapnyi felülköltést mutatnak az adatok. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai számottevően, 30,1%-kal meghaladták az egy évvel azelőttit; e jogcím tartalmazza egyes kormányzati presztízsberuházások, az egyházi intézmények, és a hittanoktatás többletfinanszírozását is. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós
12
kiadásai csupán 15,7%-kal nőttek, amely jelzi, hogy a projektek megvalósításának kívánatos felgyorsítása a kormányzati kommunikációban sikeresebb, mint a valóságban. Szociális és családtámogatásokra az első hét hónapban 403 milliárd forintot fizettek ki a költségvetésből, 10,5%-kal kevesebbet, mint egy évvel azelőtt. A foglalkoztatási alap terhére 16,3%-kal több kiadás teljesült; a közmunkaprogramra igen jelentősen, 42,6%-kal többet, álláskeresési támogatásra 8,4%-kal kevesebbet költöttek az egy évvel korábbinál. A nyugdíjalap kiadásai 3,1%-kal, az egészségbiztosítási alap kiadásai 7%-kal nőttek. A költségvetési szervek tartozásállománya július végén 113,8 milliárd forintot tett ki, 14,5%kal többet, mint egy hónappal, és 21,7%-kal többet, mint egy évvel korábban. A tartozások csaknem háromnegyedét, 74,2%-át az Emberi Erőforrások Minisztériumának intézményei – főként kórházak és felsőoktatási intézmények – halmozták fel, amely az elégtelen költségvetési finanszírozás következménye. A Miniszterelnökség a tartozások 13,5%-át halmozta fel. Az adósság több mint négyötöde, 84,9%-a szállítói tartozás, jelentős részben kis- és középvállalatok, amelyek ezáltal kényszerhitelezői az államháztartásnak. A költségvetési intézmények 9 milliárd forinttal tartoznak a közműszolgáltatóknak. Az intézményi gazdálkodás zavarait tükrözi, hogy július végén a költségvetési szervezetek több mint felének, 53,3%-ának volt lejárt határidejű tartozása. E tartozások egyötöde, 19,9%-a 30 napnál régebben fennálló, de 60 napos késedelmet nem meghaladó adósság volt. A költségvetési szervek tartozásállományának közel felénél, 47,5%-ánál a késedelem a 60 napot is meghaladta. Az államháztartásban a választási év tovább növelte a bizonytalanságot. A rögtönzések még a korábbi években tapasztalhatóknál is elterjedtebbé váltak a központi kormányzatban, és különösen a középirányító szerveknél. A kórházakat irányító GYEMSZI és az államosított iskolákat egyetlen intézménybe összefogó KLIK olyan módon képtelen ellátni a saját feladatát, hogy az az egészségügyi és a közoktatási intézmények napi tevékenységét is veszélyezteti. A csaknem rekord összegű tartozásállomány döntő része a felsőoktatási intézmények mellett ezeket a szervezeteket sújtja; a helyzet kialakulásában az alulfinanszírozottság és az irányítói tehetetlenség egymást erősítő tényezők. A kormány által nyáron végrehajtott 100 milliárdos megszorítás láthatóan nem elegendő a 3% alatti hiánycél eléréséhez. A kormány csapdahelyzetben van, mert az önkormányzati választásig nyilvánvalóan nem hoz újabb megszorító intézkedést. Még a nyáron benyújtott költségvetési törvénymódosítást sem fogadta el az országgyűlés, miközben minél később lépnek, annál nagyobbat kell vágni a kiadásokon. Várhatóan október közepét követően 100-150 milliárdos zárolást hajt majd végre a kormány a hiány év végi kézben tarthatósága érdekében. Eközben ahhoz, hogy az egészségügyi intézmények működőképessége legalább a minimálisan elfogadható szinten fennmaradjon, többletforrásokra van szükség, miként a fővárosi közösségi közlekedés életben tartásához is elkerülhetetlen a kormányzati beavatkozás. Összességében a kormánynak több ponton is érzékeny döntéseket kell hoznia. Valószínűleg nem marad fenn a közfoglalkoztatás jelenlegi szintje, és tovább faragják a szociális kiadásokat is. A félév végén az államadósság rekordszintet ért el, és normál körülmények között nem is várható, hogy az év végén kimutatható legyen az adósságszint kormány által kultikus célnak
13
tekintett folyamatos csökkenése. Ezért nyilvánvalóan a múlt években alkalmazottaknál is kreatívabb intézkedésekre lesz szükség, hogy legalább a hazai kommunikációban a látszat fenntartható legyen. Ezt segíti, hogy olyan törvénymódosítást fogadott el az országgyűlés, mely szerint a devizaadósságot nem az aktuális árfolyamon, hanem az előző év végén érvényes árfolyamon kell elszámolni. Ezt a sajátos elvet a nemzetközi adatszolgáltatásban természetesen nem lehet alkalmazni, így lesz egy „hazai” és egy „nemzetközi” /valós/ adósságráta.
Beruházás
A beruházási tevékenység az utóbbi években a gazdasági fejlődés egyik akadályozója volt. A nemzetgazdaságban a felhalmozási szint olyan alacsony, amely még az állóalapok szinten tartását is alig teszi lehetővé. Az utóbbi három évben a beruházási ráta a bruttó hazai termék 16-18%-a között volt, és az idei fellendülés értékelésénél figyelembe kell venni, hogy az uniós támogatások felhasználási ütemének jelentős bővülése ellenére sem éri el a felhalmozási arány a 20%-ot. Azaz még az idei kiugrónak tűnő teljesítménnyel is jelentősen elmaradunk a környező országok valóságos bővülésének szintjétől, vagyis a magyar gazdaság fejlődése a jelenlegi gazdaságpolitikával nem fenntartható. A beruházások bővülése a többéves visszaesést követően a múlt év második negyedévében kezdődött, és az idei első negyedévben érte el a csúcsát, amikor – a rendkívül alacsony bázishoz képest – 22,6%-kal nőtt a volumene az egy évvel korábbihoz képest. A második negyedévben a beruházások növekedési dinamikája megtartotta ezt a magas szintet: a volumen 21,2%-kal nőtt a tavalyi év azonos időszakához mérve, de – szezonálisan kiigazított adatok szerint – némileg, 0,2%-kal csökkent az előző negyedévhez viszonyítva. A feldolgozóipari beruházások dinamikusan, 33,3%-kal nőttek a második negyedévben a járműipari fejlesztések, illetve a járműgyártáshoz beszállító ágazatok, így a gumiipar és a műanyagipar fejlesztéseinek köszönhetően. Élénkült a beruházási tevékenység a számítógépgyártásban és az élelmiszeriparban is. Az uniós támogatások eredményeképpen számottevően, 36,6%-kal emelkedett a mezőgazdasági, és 28,5%-kal az építőipari beruházások volumene. Az uniós projektek koncentrált végrehajtásának köszönhetően, főként az út- és vasútfejlesztések következtében 36,1%-kal nőtt a beruházások volumene a szállításban, az uniós környezetvédelmi nagyprojektek nyomán 25,8%-kal a vízellátásban, és a stadionépítések következtében 31,9%-kal a művészet, szórakoztatás, szabadidő ágazatban. Néhány egészségügyi létesítmény felépítésének köszönhetően – a rendkívül alacsony bázishoz viszonyítva – jelentősen, 30,2%-kal bővült a beruházások volumene az egészségügyi és szociális ellátásban. Szerényebb ütemben, 9,2%-kal bővült a beruházások volumene az infokommunikációban, az alacsony bázishoz képest 8,2%-kal nőtt az energetikában, 8%-kal a kereskedelemben, míg stagnált, 0,2%-kal csökkent az ingatlanügyletekben, és 2,3%-kal a turizmusban. Jelentősen,
14
10,4%-kal visszaesett a volumen a pénzügyi szolgáltatás ágazatban, és drasztikusan, 37,5%kal az oktatásban.
Ipar, építőipar
Az előző két év stagnálását követően a múlt év szeptembere óta dinamikusan, az utóbb megfigyelt 3 hónapban kétszámjegyű mértékben bővül az ipar kibocsátása. A termelés volumene júniusban – szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok szerint – 1,8%-kal nőtt az előző hónaphoz, és 11,3%-kal az egy évvel korábbihoz képest. Az első félévben 9,4%kal emelkedett az ipar kibocsátása. Az ipar szárnyalását változatlanul a járműgyártás alapozza meg, melynek termelése az első félévben 26,4%-kal bővült. A textil- és bőripar termelésének volumene 19%-kal nőtt, szintén a járműipari kereslethez kapcsolódó export felfutásával. A vegyipar kibocsátása 12%-kal, az élelmiszeriparé 7,4%-kal emelkedett. A számítógépek és elektronikai termékek gyártása az első félévben 1,2%-kal csökkent, ezen belül a júniusi termelés 1,4%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. A feldolgozóipari termelés volumene júniusban 12,9%-kal, az első félévben 11,1%-kal bővült. Az ipari export júniusban 15,1%-kal, az első félévben 12,2%-kal emelkedett. A járműgyártás kivitele júniusban 24,4%-kal, a villamosenergia-iparé 33,9%-kal, a textiliparé 20,2%-kal a gépgyártásé 14,3%-kal nőtt, a gyógyszeriparé 1,9%-kal mérséklődött. A feldolgozóipari export júniusban 14,6%-kal, az első félévben 11,9%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az ipar belföldi értékesítése – az alacsony bázishoz képest – júniusban 8,4%-kal, az első félévben mindössze 1%-kal emelkedett. A járműgyártás belföldi értékesítése júniusban 44,4%-kal, a kőolaj-feldolgozásé – a rendkívül alacsony bázishoz viszonyítva – 31,3%-kal, a fémfeldolgozásé 18,2%-kal nőtt, a számítógépek és elektronikai berendezések gyártásáé 9,7%-kal, a villamos berendezések gyártásáé 12,9%-kal, a gépgyártásé 17,6%-kal visszaesett. A feldolgozóipar belföldi értékesítése júniusban 11%-kal, az első félévben 6,9%-kal haladta meg az egy évvel azelőttit. Az egyes vállalatcsoportok kibocsátását vizsgálva a 250 főnél többet foglalkoztató – a termelés 70%-át adó – nagyvállalatok termelése az első félévben 11,7%-kal nőtt. A közepes méretű vállalkozások termelése ennél jóval szerényebb mértékben, 4,9%-kal bővült. Mindkét vállalatcsoportban nőtt az export és a belföldi értékesítés egyaránt. A termelés mintegy egytizedét adó, 50 főnél kevesebb, de legalább 5 főt alkalmazó – főként a hazai piacra termelő – kisvállalkozások kibocsátása 3,4%-kal emelkedett ugyan, az értékesítésük azonban mindkét relációban visszaesett. Az első félévben minden régióban és minden megyében nőtt az ipari termelés volumene /igaz, Jász-Nagykun-Szolnok megyében mindössze 0,1%-kal/. A termelés dinamikus bővülésében az Audi és a Mercedes gyár kapacitásának jelentős kiszélesítése tükröződik: Győr-Moson-Sopron megyében 26,1%-kal, Bács-Kiskun megyében 16,7%-kal emelkedett a kibocsátás volumene. Ennek megfelelően két régióban volt kétszámjegyű az ipari termelés növekedése: Nyugat-Dunántúlon 20%-os, míg a Dél-Alföldön 15%-os.
15
A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál az egy főre jutó termelés az első félévben 7,2%-kal bővült a foglalkoztatottak létszámának 2,3%-os növekedése mellett. A textiliparban 19%-kal, a számítógépgyártásban 17%-kal, a legnagyobb súlyú alágban, a járműiparban 15%kal nőtt, míg az energiaiparban 12%-kal visszaesett a termelékenység. A jelentős súllyal rendelkező feldolgozóipari ágazatok új rendeléseinek volumene júniusban 18%-kal emelkedett; az új exportrendeléseké 19%-kal, a belföldi rendeléseké – az alacsony bázishoz képest – 12%-kal. Az ipar teljes rendelésállománya az első félév végén 20,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az építőipari termelés volumene júniusban – szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok szerint – 7,5%-kal csökkent az előző hónaphoz, és 9,8%-kal nőtt az egy évvel azelőttihez képest. Az első félévben számottevően, 22,8%-kal bővült a termelés volumene, ennek ellenére még nem érte el a 2008. évi válságot megelőző szintet. Az épületek építése a korábbi hónapokhoz képest jelentős lassulással, csupán 2,4%-kal, az egyéb építményeké – az uniós finanszírozású kiemelt út- és vasútépítési, valamint közműfejlesztési projektek következtében – 18%-kal emelkedett. Az építőipari vállalkozások új szerződéseinek volumene júniusban 14,3%-kal elmaradt az egy évvel azelőttitől; az épületek építésére irányulóké – az ipari nagyberuházások lezárultával – számottevően, 30,5%-kal, az egyéb építményeket célzóké 2,5%-kal visszaesett. Az építőipari vállalkozások teljes szerződésállománya az új megrendelések csökkenése ellenére a félév végén 57,3%-kal magasabb volt az egy évvel azelőttinél; az épületek építésére irányulóké 9%-kal, az egyéb építményeket célzóké 84,2%-kal.
Mezőgazdaság
A KSH ez évi vetésterületi jelentése szerint az ország területének 79%-a termőterület, míg 21%-át a művelés alól kivették. A termőterület csaknem háromnegyede, 73%-a mezőgazdasági terület, 26%-a erdő, míg 1%-a nádas, illetve halastó. Május végén az ország területének 47%-a volt szántóterület, melynek kétharmadán, 2,9 millió hektáron gabonát vetettek. A búza vetésterülete a múlt évit 2,5%-kal, az előző öt év átlagát 4,5%-kal meghaladta. A kukorica vetésterülete a múlt évinél 2,2%-kal kisebb volt, és megegyezett az előző öt év átlagával. Burgonyát a tavalyinál 5,1%-kal nagyobb, de az ötéves átlagnál 4%-kal kisebb, cukorrépát a múlt évinél 13,4%-kal, az előző öt évhez képest pedig 3,3%-kal kisebb területen vetettek. A mezőgazdasági termékek felvásárlása az első félévben – az alacsony bázishoz képest – 13,3%-kal emelkedett. A növénytermesztési és kertészeti termékek felvásárlása – a rendkívül alacsony bázishoz viszonyítva – 37,2%-kal nőtt. Gabonafélékből 28,4%-kal, zöldségfélékből 21,4%-kal, gyümölcsökből 7,4%-kal emelkedett a felvásárolt mennyiség. Az élőállatok és állati termékek felvásárlása az első öt hónapban 4,7%-kal haladta meg az egy évvel korábbit; a vágóállatoké 6,4%-kal, míg az állati termékeké mindössze 0,1%-kal nőtt.
16
Turizmus
Az idei évben számottevően élénkült a turistaforgalom. A második negyedévben külföldiek 10,8 millió alkalommal látogattak Magyarországra, ez 2,4%-kal több az egy évvel korábbinál. A látogatások háromnegyede, 74,1%-a mindössze egy napos volt; ezek száma 1,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, míg a több napos látogatásoké 5,2%-kal nőtt. A turisztikai célú utak száma 6,3%-kal, ezen belül a többnapos utaké 4,6%-kal nőtt. A több napra érkezők 86%-a turisztikai céllal érkezett. Bizonyos jelzés az ország nemzetközi gazdasági kapcsolatainak helyzetére, hogy a többnapos utak körében üzleti céllal 13%-kal kevesebben érkeztek, mint a múlt év azonos időszakában. A külföldi látogatók a második negyedévben 27,1 millió napot töltöttek hazánkban, 1,1%-kal többet, mint egy évvel korábban. A több napra érkezők átlagos tartózkodási ideje 6,7 nap volt, 0,3 nappal kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában. A külföldi látogatók a második negyedévben 372 milliárd forintot költöttek Magyarországon, folyó áron 8,9%-kal többet az egy évvel korábbinál. Magyarországi lakosok a második negyedévben 4,2 millió alkalommal utaztak külföldre, 5,7%-kal többször, mint egy évvel azelőtt. Az utazások több mint fele, 57%-a turisztikai célú volt; ezen utazások száma 11%-kal nőtt. A külföldre látogató magyarok a második negyedévben 151 milliárd forintot költöttek, folyó áron 13%-kal többet, mint a múlt év azonos időszakában. A külföldön elköltött forintok jelentős növekedésében a hazai fizetőeszköz 3,4%-os gyengülésének is szerepe volt. Az utasforgalomból származó bevételi többlet 221 milliárd forint, illetve 722 millió euró volt, a forintban számolt egyenleg folyó áron 6,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A kereskedelmi szálláshelyeken az első félévben 4 042 ezer vendég 9 755 ezer éjszakát töltött el; a vendégek száma 8%-kal, a vendégéjszakáké ennél valamivel kisebb mértékben, 6,8%-kal emelkedett, azaz az átlagos tartózkodási idő némileg csökkent. A külföldi vendégforgalom 3,4%-kal, míg a belföldi – az alacsony bázishoz viszonyítva – jelentősen, 10,9%-kal bővült. A legtöbb, 876 ezer vendégéjszakát német turisták töltötték nálunk, igaz a német vendégforgalom 0,5%-kal csökkent. Orosz vendégek 396 ezer éjszakát töltöttek magyar szálláshelyeken, jelentősen, 11,7%-kal többet, mint a múlt év azonos időszakában. Osztrák vendégek 352 ezer éjszakát töltöttek hazai szálláshelyeken, némileg, 0,8%-kal kevesebbet, mint a tavalyi első félévben. A szállodák átlagos foglaltsága az első félévben 46,8% volt, 1,9 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál; az ötcsillagos hoteleké 62,3%, a gyógyszállóké 57%, a négycsillagos hoteleké pedig 55.9% volt. A kereskedelmi szálláshelyek bruttó árbevétele az első félévben 142,6 milliárd forintot tett ki, 10,6%-kal többet, mint a múlt év azonos időszakában.
17
Népmozgalom
Az első félévben 43 100 gyermek született, 3,1%-kal több, mint egy évvel korábban. A születési arányszám 8,8‰ volt, 0,3 ezrelékponttal magasabb, mint a múlt év azonos időszakában. A születések száma Észak-Alföldön 7,4%-kal, Észak-Magyarországon 6%-kal emelkedett, Dél-Alföldön 0,2%-kal mérséklődött, míg a többi régióban kissé nőtt. A félév végéig 15 900 házasságot kötöttek, amely a rendkívül alacsony bázist 7,8%-kal meghaladta. A házasságkötési arányszám 3,3‰ volt, ugyan 0,3 ezrelékponttal magasabb az egy évvel korábbinál, de így is rendkívül alacsony. Az első félévben 63 ezer halálesetet anyakönyveztek, 3%-kal kevesebbet, mint a bázisidőszakban. A halálozási arányszám 12,9‰ volt, 0,3 ezrelékponttal alacsonyabb, mint a múlt év azonos időszakában. A halálozások száma Észak-Alföldön 2,4%-kal, Dél-Dunántúlon jelentősen, 6,3%-kal emelkedett, míg a többi régióban csökkent. A csecsemőhalálozási arányszám ebben az időszakban 4,6‰ volt, jelentősen, 0,6 ezrelékponttal csökkent egy év alatt. A természetes fogyás az első félévben 18 800 fő volt, 14%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban.
Bűnügyi helyzet
A második negyedévben folytatódott a közlekedésbiztonság egy éve tapasztalható markáns romlása. A második negyedévben 5 500 személy sérült meg, és 142 személy vesztette életét. A személysérüléses balesetek száma 4,1%-kal nőtt. A balesetek 72%-a lakott területen belül történt. A balesetek 58%-át személygépkocsik, 9,5%-át tehergépjárművek, 14%-át kerékpárosok, míg 4,7%-át gyalogosok okozták. Az összes baleset 10%-ában szerepet játszott az alkohol. Ittas személygépkocsi-vezetők 16%-kal több balesetet idéztek elő az egy évvel korábbinál. Az első félévben – legalábbis a KSH jelentése szerint – 156 100 bűncselekményt regisztráltak a bűnüldöző szervek, 10,8%-kal, ezen belül a fővárosban 19,1%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A súlyosabb megítélésű bűntettek száma 9%-kal csökkent, míg Budapesten 4,9%-kal emelkedett, az enyhébb megítélésű vétségeké 11,8%-kal, a fővárosban egészen kivételes mértékben, 32,8%-kal mérséklődött. A közölt adatok szerint az első félévben a bűnelkövetők száma 0,3%-kal csökkent. A bűncselekmények megoszlásáról az utóbbi években kialakult gyakorlatnak megfelelően ezúttal sem hoztak nyilvánosságra egyetlen adatot sem.
18
Budapest, 2014. szeptember 5. Dr. Katona Tamás
Az adatok forrása: KSH, MNB, NGM, BM, NFSZ, ÁKK, MÁK, Eurostat. Megjegyzés: A statisztikai adtagyűjtési rendszerben az évközi adatok kisebb része a tárgyhót követő hónapban rendelkezésre áll, ilyen a fogyasztói ár, az államháztartási adatok; a statisztikai információk többsége a tárgyhót követő második hónapban kerül nyilvánosságra. Bizonyos adatok negyedéves gyakorisággal készülnek, és általában a tárgyidőszakot követő második hónapban állnak rendelkezésre, ilyen a bruttó hazai termék és a beruházások, de a folyó fizetési mérleg adatait csak a 90. napon lehet megismerni. Ezért az elemzés a készítést megelőző két hónap, illetve az előző negyedév rendelkezésre álló adatait vizsgálja.
