Helyzetfeltáró jelentés

Helyzetfeltáró jelentés

„Területi együttműködési program a Kazincbarcikai járásban” ÁROP-1.A.3-2014-2014-0096

Dátum: 2015. 09. 15.

Területi együttműködési program a Kazincbarcikai járásban – Helyzetfeltáró jelentés Tartalomjegyzék Táblázatok jegyzéke ....................................................................................................................................... 2 Ábrák jegyzéke ............................................................................................................................................... 2 1

Előzmények ................................................................................................................................. 3 1.1 1.2

2

Helyzetfeltárás módszertana ..................................................................................................... 5 2.1 2.2 2.3 2.4

3

Projekt célja ...................................................................................................................................... 3 Megvalósítás .................................................................................................................................... 4 Dokumentumelemzés ..................................................................................................................... 5 Nemzetközi jó gyakorlatok gyűjtése, elemzése .......................................................................... 5 Interjú ................................................................................................................................................. 6 Open space konferencia ................................................................................................................. 6

Helyzetelemzés ........................................................................................................................... 7 3.1 Helyi esélyegyenlőségi programok ............................................................................................... 7 3.1.1 Azonosított problémák célcsoportonként ............................................................................. 8 3.1.1.1 Romák és/vagy mélyszegénységben élők ................................................................... 8 3.1.1.2 Gyermekek........................................................................................................................ 9 3.1.1.3 Idősek ..............................................................................................................................11 3.1.1.4 Nők ...................................................................................................................................12 3.1.1.5 Fogyatékkal élők ............................................................................................................12 3.1.2 Azonosított intézkedések célcsoportonként ......................................................................14 3.1.2.1 Romák és/vagy mélyszegénységben élők .................................................................14 3.1.2.2 Gyermekek......................................................................................................................16 3.1.2.3 Idősek ..............................................................................................................................17 3.1.2.4 Nők ...................................................................................................................................18 3.1.2.5 Fogyatékkal élők ............................................................................................................19 3.2 Érintett szervezetek vezetőinek véleményei, javaslatai ...........................................................21 3.2.1 Interjúk .....................................................................................................................................21 3.2.1.1 Helyi Esélyegyenlőségi Programok (HEP) ismertsége, befolyása .........................21 3.2.1.2 Járási együttműködés ...................................................................................................21 3.2.1.3 Munkanélküliség ............................................................................................................23 3.2.1.4 Romák és mélyszegénységben élők ..........................................................................24 3.2.1.5 Gyerekek .........................................................................................................................24 3.2.1.6 Idősek ..............................................................................................................................25 3.2.1.7 Fogyatékkal élők ............................................................................................................26 3.2.2 Open space ............................................................................................................................27 3.2.2.1 Első Szekció – a beszélgetést moderálta: Barna-Lázár Zoltán és Janza Frigyes 27 3.2.2.2 Második Szekció – a beszélgetéseket moderálta: Kovács István Vilmos.............30 3.2.2.3 Harmadik Szekció – a beszélgetéseket moderálta: Varga Péter ...........................33

4

Hazai és nemzetközi helyzet, tapasztalatok .......................................................................... 36 4.1 4.2

Hazai tapasztalatok egy HEP-eket átfogó benchmarking elemzés tükrében.......................36 Hazai és nemzetközi jó gyakorlatok ...........................................................................................38

5

A járási együttműködés kialakítása........................................................................................ 39

6

Mellékletek ................................................................................................................................. 40 1. Mellékelt - Interjú alanyok listája .........................................................................................................40 2. Melléklet – Interjú sablon .....................................................................................................................40 1. oldal

Területi együttműködési program a Kazincbarcikai járásban – Helyzetfeltáró jelentés

Táblázatok jegyzéke 1. táblázat – Romák és/vagy mélyszegénységben élők azonosított problémái ...................................... 9 2. táblázat – Gyermekek azonosított problémái ................................................................................... 10 3. táblázat – Idősek azonosított problémái ........................................................................................... 11 4. táblázat – Nők azonosított problémái ............................................................................................... 12 5. táblázat – Fogyatékkal élők azonosított problémái .......................................................................... 13 6. táblázat – Romák és/vagy mélyszegénységben élők azonosított intézkedései ................................ 15 7. táblázat – Gyermekek azonosított intézkedései ............................................................................... 17 8. táblázat – Idősek azonosított intézkedései ....................................................................................... 18 9. táblázat – Nők azonosított intézkedései ........................................................................................... 19 10. táblázat – Fogyatékkal élők azonosított intézkedései ..................................................................... 20 11. táblázat – Az Open Space konferencia témakörei........................................................................... 27

Ábrák jegyzéke 1. ábra – A helyzetfeltárás folyamata ................................................................................................ 5

2. oldal


1 Előzmények 1.1

Projekt célja

A projekt fő célja a Kazincbarcikai járásközpont vezetésével járási együttműködést segítő programok kialakítása a társult önkormányzatokkal együttműködésben. Ezen túl egy olyan modell jellegű együttműködési program megvalósítása, amelyek célja a járáshoz tartozó települések, és helyi szereplők közötti területi együttműködések felmérése, kialakítása és megerősítése a társadalmi felzárkózást elősegítő és a helyi esélyegyenlőségi programok végrehajtásához kapcsolódóan, amelynek koordinációs tevékenységeit Kazincbarcika járásszékhely látja el. A projekt során, közös fórumokon, kerekasztal-találkozókon, konferencián - szakértők közreműködésével és a helyi civil társadalom véleményének mind szélesebb körű megismerésével és figyelembevételével - kerülnek összehangolásra a helyi esélyegyenlőségi programok. Ezen kívül a projektben részt vevők és a szakmai koordinátorok speciális képzéseken vesznek részt. Az esélyegyenlőség területén kiemelten kerül felmérésre, megtárgyalására, és továbbgondolásra a pályakezdők munkanélkülisége, a nők munkaerő-piaci reintegrációja és a hátrányos helyzetű gyermekek segítése. Mindemellett a helyi esélyegyenlőségi programok összehangolása kiterjed a mélyszegénységben élőket, a fogyatékkal élőket és az időseket érintő problémák megoldására is. A projekt célcsoportjai: -

-

Elsődleges célcsoport: azok a személyek, amelyeket a fejlesztés valamely pontján érintettek. Ennek alapján a közvetlen célcsoport: o Kazincbarcika Város Önkormányzat dolgozói o Projektben részt vevő együttműködési partnerek o projekt megvalósításában részt vevő szakértők Másodlagos célcsoport: o Kazincbarcika Járás településeinek lakossága: a projekt során elkészülő „Járási esélyegyenlőségi program” végrehajtása során közvetve lesznek a pályázat haszonélvezői. ezen belül is kiemelten fontosak a hátrányos helyzetűek például: fogyatékkal élők, romák, nők, gyerekek, munkanélküliek, stb.

A projekt eredményeként létrejönnek az esélyegyenlőségi programok végrehajtásához szükséges szolgáltatási és intézményi együttműködések, megállapodások. Kialakulnak a társadalmi párbeszéd - civil szervezetek, gazdasági szereplők és szakértők bevonásával -, a közösségi tervezés helyi rendszerei. Létrejön a felzárkózással kapcsolatos, kiemelten a Helyi Esélyegyenlőségi Programokban foglalt feladatok járási szintű egyeztetésének párbeszédfóruma, a járási szintű felzárkózási kerekasztal. Végezetül pedig, megalkotásra kerül a Járási Esélyteremtő Programterv. Hosszú távú együttműködés alakul ki a járáshoz tartozó önkormányzatok körében. Közösen hatékonyabb felzárkóztatási, esélyegyenlőségi fejlesztések valósulhatnak meg a 2014-2020 közötti programozási időszakban. Így javulhat a közszolgáltatások megszervezésének hatékonysága, a közszolgáltatások minősége. Hosszabb távú hatásként javul a helyi esélyegyenlőségi programok megvalósulásának valamint a kiemelten kezelt célcsoportok helyzete.

3. oldal

Területi együttműködési program a Kazincbarcikai járásban – Helyzetfeltáró jelentés 1.2

Megvalósítás

A projekt megvalósítása két fázisra bontható:  

Az első fázis a helyzetfeltárás, amelynek eredményeit jelen dokumentum foglalja össze. A második fázis a járási együttműködések megalapozása az érintettek bevonásával, a fenntarthatóság megalapozásával.

Az első fázis módszertanát a következő fejezet tartalmazza. A helyzetfeltárás kapcsán kiemelten fontos, hogy a szakmai helyzetfeltárás mellett létrejöjjenek a helyi kapcsolatok, együttműködések. A helyzetfeltárás lehetőséget ad a személyes kapcsolatok létrehozására. A második fázis a felzárkóztatási kerekasztal működésén alapszik, amelyben a járás esélyegyenlőségben érdekelt szakemberei vesznek részt. A kerekasztal legfontosabb célja, hogy a résztevők közösen tárják fel az együttműködésben rejlő lehetőségeket, erőforrásokat. Az együttműködések kialakításának módját is együtt célszerű kidolgozni és indítsák el azok megvalósítását. A projektben résztevő szakértők végzik el a helyzetfeltárást, valamint a szakmai koordinátorokkal együttműködve segítenek a kerekasztal résztvevőinek az együttműködések kialakításában.

4. oldal


2 Helyzetfeltárás módszertana A helyzetfeltárás célja, hogy kiindulási alapot nyújtson a potenciális együttműködések feltárásában és megalapozásában. Feltárja a szükségleteket és a meglévő erőforrásokat, ahol az erőforrások között nem csak az intézmények, szerveztek kapacitásait értjük, hanem a helyi társadalomban meglévő civil és személyi kapacitásokat is. A helyzetfeltárást az 1. ábrán bemutatott folyamat szerint, öt lépésben végeztük el. Az egyes lépesek egymásra épülnek és a helyi szereplők bevonásával valósítottuk meg. Az egyes lépések tartalmát a következő fejezetek tartalmazzák. 1. ábra – A helyzetfeltárás folyamata Dokumentum elemzés

Interjúk

Open space konferencia

Jó gyakorlatok

Helyzetfeltáró jelentés

2.1

Dokumentumelemzés

A dokumentumelemzés kereteiben a járásban elkészül Helyi Esélyegyenlőségi Programokat (HEP) elemeztük. A járásban minden település elkészítette saját programját. A programok elemzés szempontjából releváns részei az azonosított problémák, valamint a problémák megoldására azonosított intézkedéseket. A problémákat és intézkedéseket célcsoportok és települések szerint elemeztük. Az elemzés kapcsán vizsgáltuk az azonos problémákat és intézkedéseket. A több településen azonos probléma jelzi az együttműködés lehetőségét. Az egyes települések által összeállított megoldások pedig jó gyakorlatként szolgálhatnak.

2.2

Nemzetközi jó gyakorlatok gyűjtése, elemzése

A nemzetközi gyakorlatok gyűjtése a HEP-ben szereplő hat célcsoportban felmerült problémáira irányulnak. A jó gyakorlatokat azonos szempontok szerint elemeztük, a kiválasztásnál a járás tipikus problémáit vettük alapul. A jó gyakorlatokat önállóan ismertetjük.

5. oldal


Interjú

Az interjúkat egységes kérdések alapján készítettük el, amelyet 2. Mellékletben csatolunk. Az interjúalanyok kiválasztásához a projekt szakmai vezetőjének és Kazincbarcika Polgármesterének javaslatait vettük alapul. Az interjúkról emlékeztetőt készítettünk. A fő kiválasztási szempont az esélyegyenlőségi területen betöltött meghatározó szerep. Az interjúk célja:  a települési HEP-ek helyzetének, teljesülésének felmérése;  a járási együttműködés szükségessége és lehetősége;  az egyes célcsoportok helyzetének felmérése a HEP-ek elfogadása előtt és után;  az esélyegyenlőségi terület fő megoldásra váró problémái;  a járási együttműködés esetleges szerepe.

2.4

Open space konferencia

Az open space konferencia a helyzetfeltárási folyamathoz igen fontos inputként szolgál az átfogó kép feltárásához és a minél szélesebb résztvevői kör bevonásához. A módszertan lehetővé teszi, hogy több ember elmondhassa véleményét, javaslatát, valamint a résztvevők egymással is vitatkozhassanak, reagálhassanak egymás véleményére. A kisebb csoportokban feldolgozandó témákat a konferencia résztvevői választják ki. A kiscsoportok között a résztvevők szabadon mozoghatnak, akár az egyes témák feldolgozása közben is. A folyamat végén a résztvevők közösen ismerik meg az egyes kiscsoportok munkáját. A konferencia témakörei az esélyegyenlőség helyzetére és a megoldásokra vonatkozhatnak.

6. oldal


3 Helyzetelemzés 3.1

Helyi esélyegyenlőségi programok

A járásban minden település elkészítette és elfogadta a Helyi Esélyegyenlőségi Programját. A HEP-ek a Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI) által vezetett program keretében készültek el. A program keretében a TKKI egységes módszertant és a sablont készített a HEP-ek készítéséhez, valamint a TKKI mentorai segítették a folyamatot és a TKKI szakemberei véleményezték az elkészült HEP-eket. A HEP módszertan és sablon részletes helyzetelemzést várt el a településektől, ehhez biztosították a KSH és TEiR-ben rendelkezésre álló adatokat. A módszertanban öt célcsoport szerepelt: - Romák és/vagy mélyszegénységben élők - Gyermekek - Idősek - Nők - Fogyatékkal élők A HEP-ekben az elvárásoknak megfelelően a célcsoportok mentén készültek el a helyzetelemzések, valamint a problémák feltárása és az intézkedések kidolgozása. A felmerült problémák többsége azonban komplex, több célcsoportot egyszerre érint. A problémák közül a mélyszegénység mind az öt célcsoportban horizontálisan felmerül. A járásra egyértelműen jellemző a célcsoportba való tartozás halmozódása. Például a mélyszegénységben élő roma nők, vagy lányok, illetve a mélyszegénységben és fogyatékkal élők csoportja, vagy az idős fogyatékkal élők. Az egyes halmozott hátránnyal rendelkező célcsoportok eltérő megoldásokat kívánnak. A települési HEP-ek másik jellemzője, hogy a megoldások többsége helyi, települési szinten tervezi kezelni a problémákat. Azonban a problémák többsége a települések feletti megoldást kívánna, amelyek nem szerepelnek a megoldások között. A HEP-ekben a helyzetelemzések, a problémák azonosítása, valamint az intézkedések nincsenek teljes összhangban. Ennek egyik oka célcsoportok halmozódása, a másik oka a megoldások területi komplexitása. A járási esélyegyenlőségi programok összeállításához javasoljuk a problémák és intézkedések valódi célcsoportok szerinti átgondolását, átstrukturálását. A további fejezetekben az egyes célcsoportokat elemezzük a járási HEP-ek feldolgozásával. Minden felsorolt problémák és intézkedést elemeztünk, a területi komplexitás feltárása érdekében. A feldolgozás az HEP-ekben szereplő csoportok alapján történt.

7. oldal

Területi együttműködési program a Kazincbarcikai járásban – Helyzetfeltáró jelentés 3.1.1

Azonosított problémák célcsoportonként

A következő fejezetekben a Helyi Esélyegyenlőségi Programokban szereplő problémákat elemeztük célcsoportonként. 3.1.1.1 Romák és/vagy mélyszegénységben élők

Mályinka

X

X

X

X

X

X

X

Összesen:

Kurityán

X

Vadna

Berente

X

Tardona

Bánhorváti

X

Rudolftelep

Alsótelekes

X

17 3

X

X

2 X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

14 X

X

X

X

X X

X

X

X

X

4 X

6

Nincs kellő mértékben reprezentálva a roma lakosság, X romáknak szánt források alacsony hatásfokkal érik el a célcsoportot A romák nincsenek bevonva az őket érintő programokba Kissebségre vonatkozó adatok hiánya Lakhatási, táplálkozási körülmények, egészségügyi állapot (12)

Alacska

X

Izsófalva

X

X

Rudabánya

X

Szuhakálló

X

Sajókaza

Sajógalgóc

X

Sajóivánka

Ormosbánya

X

Nagybarca

X

Múcsony

X

Felsőtelekes

Szegregátumokban történő letelepedés Hajléktalanok számának emelkedése, elhelyezkedésének nehézségei Alacsony iskolázottság, a roma népesség 80,2 százaléka legfeljebb 8 általánossal, vagy azzal sem rendelkezik (14) Romákat körülölelő társadalmi előítéletek Szociális létbizonytalanság, kirekesztettség érzése, kilátástalan élethelyzet

Dédestapolcsány

Munkanélküliség (17)

Sajószentpéter

PROBLÉMÁK:

Kazincbarcika

A célcsoporttal kapcsolatban legtöbbet megjelent probléma (17), hogy magas a munkanélküliek aránya a településeken a célcsoportban. A következő legtöbbet megjelent probléma (14), hogy nagyon alacsony az iskolázottság. (12) helyen jelent meg, hogy a lakhatási, táplálkozási körülmények, egészségügyi állapotok nem megfelelőek a célcsoportnál. Társadalmi leszakadás, szegénység (10) helyen jelent meg problémaként. (6)(6) helyen merült fel problémaként a szociális létbizonytalanság, kirekesztettség érzése, kilátástalan élethelyzet, illetve a hátrányos helyzetek generációkon keresztüli átöröklődése. (4) helyen probléma, hogy a mélyszegénységben élők számáról nincs pontos adat. (3)-(3) helyen jelent meg, a gyermekek nem tudnak, vagy nagyon nehezen integrálódnak a társadalomba, illetve a szegregátumokban történő letelepedésre való hajlam.

X

2

X

1

X X

X

Túl sok gyermek

X

X

Társadalmi leszakadás, szegénység (10)

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

4 X

12 5

X X

X

X

10

8. oldal

A gyermekek nem vagy nagyon nehezen integrálódnak a társadalomba. Gondot okoz a roma lakosságnak a hivatalos ügyeiknek intézése Roma nők számára végezhető munka hiánya Nincs egységes intézkedés, a problémák nem állnak össze egységes beavatkozásokká Hátrányos helyzetek generációkon keresztüli átöröklődése Nincs megfelelő információ a roma kultúra szépségéről Hiányoznak a felnőtt lakosság által igénybe vehető sportolási lehetőségek Digitális írástudás hiánya

X

X

Összesen:

Vadna

Tardona

Rudolftelep

Mályinka

Kurityán

Berente

Bánhorváti

Alsótelekes

Alacska

Izsófalva

Rudabánya

Szuhakálló

Sajókaza

Sajóivánka

Sajógalgóc

Ormosbánya

Nagybarca

Felsőtelekes

Dédestapolcsány

Múcsony

Sajószentpéter

PROBLÉMÁK:

Kazincbarcika


X

3 X

X

2 X

1

X

X

X

3 X

X

X

X

X

X

6 X

X

2

X

1 1

X

Nincs megfelelő közlekedés

X

Nincs háziorvos

X

1 1

1. táblázat – Romák és/vagy mélyszegénységben élők azonosított problémái 3.1.1.2 Gyermekek A legtöbb helyen megjelent probléma (10), a kulturált szórakozási lehetőségek hiánya. (8) helyen jelent meg problémaként, hogy az iskolai hiányzások száma magas, alulmotiváltság jellemző a gyermekekre, illetve a HH, HHH-s gyerekek magas száma. (7)-(7)-(7) helyen jelent meg problémaként, hogy rosszak a szociális és lakhatási feltételek a gyermekek körében, magas a veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma, illetve további probléma a csellengő gyermekek bandákban való csoportosulása főleg az esti órákban. (4) helyen jelent meg problémaként a sok gyermekes családok, nehéz családi körülmények.

9. oldal

Szakember hiány Veszélyeztett kiskorú gyermekek száma nő, a rossz anyagi, környezeti, magatartási okok miatt (7) Sokgyerekes családok, nehéz családi körülmények Csellengő gyerekek, bandákban főleg az esti időszakban (7) Sok a HH és a HHH gyermek akiknek a nyári szünidőben nincs biztosítva a meleg étkezése A roma népesség jelentős iskolai, képzettségi hátrányokkal jellemezhető a többségi társadalomhoz képest. Oktatási rendszerünk nem képes megfelelő mértékben csökkenteni a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek családi környezetéből fakadó hátrányait

Összesen:

Vadna

Tardona

X

Rudolftelep

X

Mályinka

Kurityán

Bánhorváti

X

Alsótelekes

X

Berente

X

X

8 X

X

X

X

X

X

X

7 X

X

X

X

2 X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

10

X

3 1

X X

X

X

X

X

X

X

7 X X

X X

X

X

X

X

X

X

4

X

7 X

X

X

3

X

X

2

X

X

Gyakori fertőzőbetegségek Késői óvodakezdés- kevés férőhely

2 1

X X

X

Családon belüli erőszak Nem megfelelő a tájékozottságuk az aktuális továbbtanulási lehetőségekről, munkaerő-piaci helyzetről

Rudabánya

Szuhakálló

Sajókaza

Sajóivánka

Sajógalgóc

Ormosbánya

Nagybarca

Felsőtelekes

Dédestapolcsány

Múcsony

X

Alacska

X

Izsófalva

Iskolai hiányzások magas száma, alulmotiváltság, HH, HHH-s gyerekek magas száma (8) Rossz szociális és lakhatási feltételek a gyermekek körében (7) Alkohol, drogproblémák megjelenése Kulturált szórakozási lehetőségek hiánya (10) Kultúraátadó, közösségi rendezvények hiánya

Sajószentpéter

PROBLÉMÁK:

Kazincbarcika


2 1

X

X

X

X

3

Szülés után visszatérve a szülők nem tudják kire bízni csemetéjüket

X

Rendszeres testmozgás hiánya

X

X

2 1

Nincs felső tagozat

X

Kevés a gyereklétszám

X

Gyermekek elhelyezése szünidőben

X

1 1 X

2

2. táblázat – Gyermekek azonosított problémái

10. oldal


3.1.1.3 Idősek A célcsoporttal kapcsolatban a legtöbbet megjelent problémák, (14)-(14) az időskorúak elmagányosodása, illetve az őket érintő bűncselekmények. (6) helyen jelent meg problémaként, a nemzedékek közötti kapcsolat nehézsége. (4)-(4)-(4)-(4)-(4) településen jelent meg problémaként, az önellátási nehézségek, hogy nincs megfelelő program és szervezet számukra, betegségek, a tevékeny időskor hiánya és a digitális írástudatlanság.

Munkanélküliség számának emelkedése Idős, beteg emberek elhelyezésének nehézségei Idős korúak elmagányosodása (14) Önellátási nehézségek Életkorból adódó hátrányok Időseket érintő bűncselekmények (14) Nem biztonságos számukra a közlekedés Nemzedékek közötti kapcsolat nehézsége (6) Nincs megfelelő program és szervezet A morbiditási statisztikák rangsorában - a daganatok, keringési zavarok, szív- és érrendszeri megbetegedések, ízületi problémák - mellett pszichés problémák leggyakrabban előforduló betegségek.

X

X

Összesen:

Vadna

Tardona

Rudolftelep

Mályinka

Kurityán

Berente

Bánhorváti

Alsótelekes

Alacska

Izsófalva

Rudabánya

Szuhakálló

Sajókaza

Sajóivánka

Sajógalgóc

Ormosbánya

Nagybarca

Felsőtelekes

Dédestapolcsány

Múcsony

Sajószentpéter

PROBLÉMÁK:

Kazincbarcika

3. táblázat – Idősek azonosított problémái

2

X

1 X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

14 4 5

X

X

X

X

X

X

14

X

X

2 X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

6 4

X

X

4

Tevékeny időskor hiánya

X

Digitális írástudás elmaradottsága

X

X

X

X X

X

4 X

11. oldal

4

Területi együttműködési program a Kazincbarcikai járásban – Helyzetfeltáró jelentés 3.1.1.4 Nők A célcsoporttal kapcsolatban a legtöbbet megjelent probléma (14), hogy magas a munkanélküliség a nők körében. (7) helyen jelent meg problémaként a GYED-ről, GYES-ről visszatérő nők munkába állásának nehézségei. (5) helyen fogalmazódott meg problémaként a nők elszigetelődése, háttérbe szorulása. (4) helyen felmerült probléma a gyermekeit egyedül nevelő vagy a sok gyermekes család nehéz anyagi körülményei.

Nőket ért családon belüli erőszak A nőket nagyobb számban érinti a munkanélküliség (14) Egészségügyi problémák és higiénés problémák megléte a roma nők körében Női létből fakadó hátrányok A nők elszigetelődése, háttérbe szorulása

X

X X X

X

X

Korai gyermekvállalása

X

X

7 3

X X

Összesen:

Vadna

Tardona

Rudolftelep

Mályinka

Kurityán

Berente

Bánhorváti

Alsótelekes

X

Alacska

Szuhakálló

X

Izsófalva

Sajókaza

X

Rudabánya

Sajóivánka

Ormosbánya

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

14

X

X

X

X

X

X

X

Nem megfelelő a tájékozottság A gyermekét egyedül nevelő, vagy több gyermeket nevelő család esetében a szegénység kockázata magas. A magányérzet kialakulásával nemcsak az anya mentális állapota lehet rosszabb, családi konfliktusokhoz is vezethet. A jelenleg rendelkezésekre álló számok alapján a rendelkezésre álló óvodai kapacitás nem elegendő a feladatellátás biztosításához Aluliskolázottság

Nagybarca

Felsőtelekes

Dédestapolcsány

Múcsony

X

Sajógalgóc

Gyed-ről, gyes-ről visszatérő nők munkába állásának nehézségei (7)

Sajószentpéter

PROBLÉMÁK:

Kazincbarcika

4. táblázat – Nők azonosított problémái

3 3 X

X

5 1

X X

X

X

X

4 X

X

X

3 X

X

2 X

X

2 1

X

3.1.1.5 Fogyatékkal élők (15) településen fogalmazódott meg problémaként, hogy az akadálymentes környezet aránya nem 100%-os. (11)-(11) településen jelent meg problémaként, a fogyatékkal élők mobilitásának, információhoz jutásának nehézségei és az elszigeteltségük. (6) helyen jelent meg problémaként, a fogyatékkal élők munkanélkülisége.

12. oldal


Fogyatékkal élők nappali elhelyezésének nehézsége Szociális szolgáltatások hiánya

X

Összesen:

Vadna

Tardona

X

Rudolftelep

X

Mályinka

Kurityán

Bánhorváti

Alsótelekes

Alacska

Izsófalva

Rudabánya

Szuhakálló

Sajókaza

Sajóivánka

Sajógalgóc

Ormosbánya

Nagybarca

X

6

X

1

X

A fogyatékkal élők mobilitásának, információhoz jutásának nehézségei (11)

1 X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

11 1

Nem önellátóak A foglalkoztatáshoz jutás és a foglalkoztatásban való megmaradás felkészült támogató személyek hiányában nem valósul meg Információk nem jutnak hozzá a részükre járó pénzbeli vagy természetbeni juttatásokhoz Nincsenek pontos adatok a fogyatékkal élőkről A pszichiátriai problémákkal küszködő, illetve a szenvedélybetegségben szenvedő (alkohol, drog,) emberek száma egyre nő.

X

Önbizalom hiány

X

X

Az elszigeteltség (11)

X

X

X

X

Az akadálymentes környezet aránya nem 100 %-os. (15)

Felsőtelekes

Dédestapolcsány

Múcsony

X

X

Berente

Munkanélküliség

Sajószentpéter

PROBLÉMÁK:

Kazincbarcika

5. táblázat – Fogyatékkal élők azonosított problémái

X

X

2 X

X

X

3 X

X

X

3

X

X

1 3

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X X

X

X

11 15

13. oldal


3.1.2

Azonosított intézkedések célcsoportonként

A következő fejezetekben a Helyi Esélyegyenlőségi Programokban szereplő intézkedéseket elemeztük célcsoportonként. 3.1.2.1 Romák és/vagy mélyszegénységben élők A legtöbb helyen megfogalmazott javaslat (18) a munkahelyek létrehozása volt. (6) helyen javasoltak tájékoztatást, fogadó óra tartást. (5) teleülésen javasolták a tanfolyamok szervezését, felzárkóztató képzés beindítását, szakmai előképző indítását. (4)-(4)-(4) helyen javasolták, az integrációt, üres szociális bérlakások felújítását, az egészségügyi szűrőnapok szervezését, közösségi programok szervezését.

14. oldal


X

Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások bővítése. Felzárkóztatási, fejlesztési programok szervezése. Ösztöndíj alapítása a pályakezdés megkönnyítése érdekében. Az állampolgárok életminőségének folyamatos vizsgálata. Szükséglet alapú szolgáltatások szervezése. Adóság kezelési szolgáltatás bevezetéséi lehetőségének vizsgálata Pályázati források kihasználása egy teljes körű szociális, képzési, foglalkoztatási projekt megvalósításához. Közösségi szociális munka szervezése. Együttműködés erősítése a Dzsaj Bhím Közösséggel.

Kurityán

Mályinka

X

X

X

X

Összesen

Berente X

Vadna

Bánhorváti X

Tardona

Alsótelekes X

Rudolftelep

Alacska X

X

X

4

X

1 X X

X X

X

X

X

X

X

1 6

X X

X

5

X

X

X

3

Alapkompetencia fejlesztésre 7.-8. oszt. elvégzésére irányuló képzések szervezése Az átfogó programokhoz nélkülözhetetlen problémaorientált tervezési és értékelési rendszerek kialakítása. Az intézkedések utókövetését, monitorozását célzó egységes szempont-, illetve mérési rendszer kialakítása. A szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők arányának csökkentése, különös tekintettel a roma népességre

Közösségi programok szervezése

X

1

Tanfolyamok szervezése, felzárkóztató képzés beindítása, szakmai előképző indítása

Egészségügyi szűrőnapok szervezése A sportpálya és kiegészítő helyiségeinek magasabb szintű kihasználása Élelmiszeradományok gyűjtése és eljuttatása a rászorulóknak

X

X

Tájékoztatás, fogadóóra tartás (6)

A szegregátum felszámolása és a település belterületén – településközpontban – újabb szegregátum kialakulásának megakadályozása és a romos épületek megvásárlásának, bontásának támogatásában való részvétel.

X

18

Integráció, üres szociális bérlakások felújítása X Utcai szociális munka fejlesztése, létrehozása, hajléktalanok lakcím bejelentési lehetősége, érdekében létrejövő civil kezdeményezés támogatásában való részvétel „vissza az utcáról!”, „Út a munkába” projektek Felzárkóztató programok, átképzések, 1000 roma nő „projekt” Korai fejlesztés, óvodai felzárkózási programok

X

Izsófalva

X

Rudabánya

X

Szuhakálló

X

Sajókaza

Nagybarca

X

Sajóivánka

Felsőtelekes

X

Sajógalgóc

Dédestapolcsány

X

Ormosbánya

Múcsony

Munkahelyek létrehozása (akár vállalkozók, civil szervezetek bevonásával), közmunkaprogramba való bevonás, szociális foglalkoztatás (szociális szolgáltató központ bevonásával) – (18)

Sajószentpéter

INTÉZKEDÉSEK:

Kazincbarcika

6. táblázat – Romák és/vagy mélyszegénységben élők azonosított intézkedései

X

X

2

X

1 X X

X

X

1 4

X

X

1

X X

X

X

X

X

X

X

X

3 4

X

3

X

X

2

X

X

2

15. oldal

Szakképzettség szerzés elősegítése tanulást támogató programokkal. Oktatások szervezése, Továbbképzésekről való tájékoztatás Tájékoztatás a környéken jelenlévő munkákról Egészségmegőrző programok szervezése, Elérhetőbb szűrőprogramok Képzések bővítése, Informatikai kompetenciafejlesztés Természetbeli juttatások. Pl.: fakitermelés, tojásárusítás Rugalmas munkaidővel rendelkező foglalkoztatási programok Települési „népszámlálás” összeírása Családi önellátó gazdálkodások kialakításának segítése

Összesen

Vadna

Tardona

Rudolftelep

Mályinka

Kurityán

Berente

Bánhorváti

Alsótelekes

Alacska

Izsófalva

Rudabánya

Szuhakálló

Sajókaza

Sajóivánka

Sajógalgóc

Ormosbánya

Nagybarca

Felsőtelekes

Dédestapolcsány

Múcsony

Jelzés a jogalkotók felé. Megfelelő módszer megtalálása, kezdeményezése a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal közösen. A fiatalok pályaválasztásának segítése ifjúsági, információs pont működtetése. Szociális és gyermekjóléti szolgáltatások bővítése, felzárkóztató, fejlesztő programok indítása.

Sajószentpéter

INTÉZKEDÉSEK:

Kazincbarcika


X

1 X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

2

3

X X

X

X

X

X

X

3 3 3 3

X

1 X

1

X X

1 2

X X

1

Busz vásárlása

X

Háziorvosi állás betöltése

X

1 1

3.1.2.2 Gyermekek A gyermek célcsoporttal kapcsolatban (8)-(8) helyen fogalmazták meg a kulturális programok további szélesítését, bővítését, szabadidős programok szervezésé, biztonságos kulturált színterek működtetését. (7) helyen gondolták szükségesnek a csoportos programok szervezését, Klubok létrehozását, szociális, kulturális helyzetük javítását, szélesebb körben történő bevonásukat a település kulturális, közösségi életébe. (5) helyen fogalmazták meg intézkedésnek a közösségi, ifjúsági házak kialakítását, a családok összefogásának erősítését, családi napközi kialakítását. (4) helyen gondolták hasznos intézkedésnek a szakemberekkel konzultációk szervezését.

16. oldal


„Kedvcsináló” programok megvalósítása, az iskola vonzóvá tétele, gyermekvédelmi szakemberek bevonása összhangban civil, illetve önkormányzati szervekkel, egyházakkal adománygyűjtés rászorultaknak Kollégiumi férőhelyek, kihasználtságának javítása Közösségi, ifjúsági házak kialakítása Kulturális programok további szélesítése, bővítése (8)

X

Átképzések, felnőttképzés, tanfolyamok Egészségügyi előadások,, ,tehetséggondozás, Csellengő program,Tanoda program

X

X

X

Összesen

Vadna

Tardona

Rudolftelep

Mályinka

Kurityán

Berente

Bánhorváti

Alsótelekes

Alacska

Izsófalva

Rudabánya

Szuhakálló

X X

X X

X

X

X

X

X

X

8 2

X X X

1 2

X X

1 X

X

2

X

1 X

X

X

X

X

5 1 2

X

Szülői szakmai fórumok Szabadidős programok szervezése, biztonságos, kulturált színterek működtetése. (8) Családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatást nyújtók segítése, családi pótlék természetben nyújtása Iskola utáni korrepetáció, iskolai kereteken belül gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus alkalmazása

Népkonyha működtetése Szociális étkeztetés biztosítása

1 2 5

X

Egészségnapok

Szakemberekkel konzultációk szervezése További integrációs, fejlesztő programok tervezése. Esélyegyenlőség megteremtése, a gyermekek igényeihez igazodó fejlesztés Pályaorientáció, pályaválasztás segítése tájékoztató rendezvényekkel, szakemberek segítségével. Programok szervezése, szakemberek képzése. Szülők tájékoztatása . Csoportos programok szervezése Klubok létrehozása. Szociális, kulturális helyzetük javítása, szélesebb körben történő bevonásuk a település kulturális, közösségi életébe (7)

Sajókaza

Sajóivánka

Sajógalgóc

Ormosbánya

Nagybarca

Felsőtelekes

Dédestapolcsány

1 X X

HH és HHH gyermekek nyilvántartása és étel biztosítása számukra Dada programm az általános iskolában, Rendőrséggel való kapcsolat felvétel, Polgárőrség bevonása a gyermekekkel való foglalkozásba A családok összefogásának erősítése, családi napközi kialakítása (5)

Múcsony

X

Prevenciós előadássorozatok támogatása

HHH gyerekek integrációja az óvodában Szünidőben játszóházak szervezése a Család segítő és Gyermekjóléti Szolgálat dolgozói és önkéntesek bevonásával

Sajószentpéter

INTÉZKEDÉSEK:

Kazincbarcika

7. táblázat – Gyermekek azonosított intézkedései

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

8 X

X

2 X X

X X

X

2 4

X

X

X

X

3 X

X

X

3 X

X

1 X

X

X

X

X

X

7 X

X

2

3.1.2.3 Idősek Az idős célcsoporttal kapcsolatban a legtöbb helyen megfogalmazott javaslat (11) a házi segítségnyújtás, jelzőrendszer, vagyon védelem, védelmi intézkedések. (9) helyen gondolták az aktivitást és függetlenséget megőrző programok, szolgáltatások szervezését, képzések igény szerinti bővítését fontos intézkedésnek. (7) településen javasolták a számítástechnikai ismeretek fejlesztését, fórumok szervezését. (6) településen javasolták a kulturális programok bővítését, az idősek klubjának létrehozását, bővítését.

17. oldal


Továbbképzésekben, átképzésekben való részvétel támogatása

X

Idősek otthonának férőhelybővítése

X

Hatályos jogszabályok előírásai alapján fiatalok bevonása az idősek támogatásába (50 órás szociális munka)

X

Házi segítségnyújtás, Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, Vagyonvédelem, Polgárőrség riaszthatósága / védelmi intézkedések (11) Biztonságosabb könnyebb közlekedés megvalósítása Idősek és szociálisan rászorultak számára helyi önszerveződő civil szervezetek létrehozása, és a már meglévő szervezetek által szervezendő programok számának növelése Kulturális programok Idősek klubjának létrehozása (6) Startmunkaprogram bővítése, kifejezetten ezt a korosztályt érintve

Falugondnoki szolgálat létrehozása

Összesen

Vadna

Tardona

Rudolftelep

Mályinka

Kurityán

Berente

Bánhorváti

Alsótelekes

Alacska

Izsófalva

Rudabánya

1 X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

11 X

X

1

X

X

X

X

X

6 X

1

X

X

X

X

X

X

X

X

X

9

Rendszeres mozgást biztosító szolgáltatások bővítése. Szűrővizsgálatok biztosítása. Prevenciós szemlélet erősítése, az egészségtudatos magatartás fejlesztése

Generációs programok szervezése.

Szuhakálló

1 1

Az aktivitást és a függetlenséget megőrző programok, szolgáltatások szervezése. Képzések igény szerinti bővítése (9)

Helyi média bevonásával nyilvánosság eszközeinek bővítése. Az egészségügyi szűrések népszerűsítése, elérhetővé tétele Számítástechnikai ismeretek fejlesztése, fórumok szervezése (7)

Sajókaza

Sajóivánka

Sajógalgóc

Ormosbánya

Nagybarca

Felsőtelekes

Dédestapolcsány

Múcsony

Sajószentpéter

INTÉZKEDÉSEK:

Kazincbarcika

8. táblázat – Idősek azonosított intézkedései

X

X

2 X X X

1

X

X

X

X X

X

X X

3 X

X X

X

X

X X

7 5 2

3.1.2.4 Nők A női célcsoporttal kapcsolatban a legtöbb helyen megfogalmazott (8) javaslat a felvilágosítás a Munkaügyi Központ által szervezett tanfolyamokról, átképzésekről. (6) helyen javasolták a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmények működtetését. (5) helyen született, azaz intézkedés, hogy a gyermekvállalás miatt a munkaerőpiactól hosszabb időre távol maradó, aktív korú nők kedvezményesen igénybe vehessenek a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő képzéseken. (4)-(4) helyen felmerült intézkedés, a nők közösségi életbe, önkéntes munkába történő bevonása, illetve a nők számának emelése a munkaerőpiacon.

18. oldal


Együttműködés a rendőrséggel Bölcsődei, óvodai ellátás férőhely-bővítés / hosszított nyitva tartás Közmunka program, részmunkaidős foglalkoztatás Szűrővizsgálatok népszerűsítése, Egészségnap A nők közösségi életbe történő bevonása, önkéntes munkába történő bevonása A nők tájékoztatása, tanácsadások tartása számukra az egészségről, szűrésekről Felvilágosító programok már az iskolában, a terhes gondozáson; plakátokkal A gyermekvállalás miatt a munkaerőpiactól hosszabb időre távol maradó aktív korú családtagok által kedvezményesen igénybe vehető, korszerű A munkaerő-piaci igényeknek megfelelő képzések szervezése, a GYES-en, GYED-en lévők munkaerő-piaci re integrációját szolgáló akkreditált programok felkutatása, lebonyolítási lehetőségek keresése. Képzési programok körének szélesítése ismeretek megszerzését célzó speciális képzési programokat kell szervezni. Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások, ellátások során célzott támogatások körének kialakítása. Gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmények működtetése. Pl. Családi Napközi létrehozását kezdeményezni a lakosság körében. Erre a feladatra állami normatíva igényelhető,valamint munkahelyet is teremtünk. Önkormányzat gazdasági helyzetének figyelembevételével az ellátásköltségeinek átvállalása (6) Szabadidős programok szervezése, igény szerinti bővítése. Zöldterületek, közparkok tervszerű felújítása. Játszótér építése pályázati lehetőséggel. A nők számának emelkedése a munkaerőpiacon

X

X

8

X

2

X

X

X X

X

2

X

X

3

X X

Összesen

Vadna

Tardona

Rudolftelep

X

Mályinka

X

Kurityán

Berente

Alsótelekes

Alacska

Izsófalva

X

2 X

X

X

X

4

X

3

X

X

1

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

2

X

X

X

6

4

X

X

5

2 X

START munkaprogramon belül olyan értékteremtő projekt meghatározása, amely főként női munkaerőt igényel Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások, ellátások során kiemelten figyelni erre a célcsoportra. Szabadidős programok szervezése, igény szerinti bővítése. Kismama-klub létrehozása.

Rudabánya

Szuhakálló

X

Sajókaza

X

Bánhorváti

X

Sajóivánka

Ormosbánya

Nagybarca

Felsőtelekes

Dédestapolcsány

Múcsony

X

Sajógalgóc

Felvilágosítás a Munkaügyi Központ által szervezett tanfolyamokról, átképzésekről (8)

Sajószentpéter

INTÉZKEDÉSEK:

Kazincbarcika

9. táblázat – Nők azonosított intézkedései

1

X

1

X

2

3.1.2.5 Fogyatékkal élők A fogyatékkal élő célcsoporttal kapcsolatban (15) helyen javasolták a teljes akadálymentesítést. (7) helyen javasolták a kommunikáció színterének bővítését. (5) helyen merült fel javaslatként fogyatékkal élő lakosság eredményesebb bevonását a települések programjaiba.

19. oldal


A helyi/térségi speciális szakiskola képzési profilját a munkaerő-piaci igényekhez kell igazítani. · Jogszabályi előírás alapján fogyatékkal élő munkavállaló alkalmazása az önkormányzatnál, önkormányzati fenntartású intézményekben. · A jogszabályban megfogalmazottak szerint a fogyatékkal élő munkavállaló beilleszkedését segítő programokban való részvétel.

Összesen

Vadna

Tardona

Rudolftelep

Mályinka

Kurityán

Berente

Bánhorváti

Alsótelekes

Alacska

Izsófalva

Rudabánya

Szuhakálló

Sajókaza

Sajóivánka

Sajógalgóc

Ormosbánya

Nagybarca

Felsőtelekes

Dédestapolcsány

Múcsony

Sajószentpéter

INTÉZKEDÉSEK:

Kazincbarcika

10. táblázat – Fogyatékkal élők azonosított intézkedései

X

1 Fogyatékkal élők nappali ellátására megfelelő foglalkoztató intézmény létrehozásának támogatása, fogyatékosságuknak megfelelően Előzetes egyeztetés alapján szállításban, támogatásban való segítségnyújtás a Támogató Szolgálat segítségével Akadálymentesítés (15) Házi segítségnyújtás, állandó ellátó személyek bevonása Felkészült támogató személyek képzése, megfelelő szakértelmű segítők igénybevétele pl. foglalkoztatási mentor, tanácsadó, rehabilitációs szakmérnök Fogyatékos személyek részére helyi érdekvédelmi szervezet alapítása, kirendeltség formájában is Társadalmi érzékenyítés a fogyatékkal élő emberek kapcsán Ellátásukban részt vevő szervezetek bevonásával elemzések készítése, problémáik feltárása, életminőségüket javító intézkedések bevezetése. Segíteni, hogy a fogyatékkal élők is minél nagyobb számban részt vegyenek az egészségügyi szűrővizsgálatokon A kommunikáció színterének bővítése, elérhetővé tétele. (kapcsolat felvétele vállalkozókkal, alapítványokkal) – (7) Fogyatékkal élő lakosság bevonása a település programjaiba Egészségre nevelő szemléletformáló életmód program beindítása, Falugondnoki szolgáltatás biztosítása Adatbázis létrehozása a fogyatékkal élőkről

X

1 X X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

2 15 1

X

1 X

1 X

X

X

2

X

2 X

X

2 X

X

X

X

X

X

X

7 X

X

X

X

X

5

X

1 X

1

20. oldal


Érintett szervezetek vezetőinek véleményei, javaslatai

3.2.1

Interjúk

3.2.1.1 Helyi Esélyegyenlőségi Programok (HEP) ismertsége, befolyása A HEP-ek tartalmát általában ismerték az interjú-alanyok, azonban legtöbben csupán a saját településük programját olvasták – annak is csak a releváns részét, járási szinten pedig nem tájékozódtak. Sajnos óvatosan fogalmaznak mindenhol és nem a valós problémák kerülnek szóba és várnak megoldásra. Ezen kívül, a hely sajátosságok nem lettek mindenhol maximálisan figyelembe véve (például Kazincbarcikán külső szakértő írta a HEP-et). Az általános vélemény a HEP-ek hasznosságáról az volt, hogy egyes esélyegyenlőségi szempontokat a döntéshozatalnál a HEP-től függetlenül is figyelembe veszik a döntéshozók, hiszen a járás lakosságának az esélyegyenlőségi célcsoportok 80-90%-t kiteszik, így gyakorlatilag minden döntésnél figyelembe kell venni az ő érdekeiket is. Ezen kívül a javasolt intézkedésekről úgy vélekednek, hogy a megvalósításuk nagyon apró lépésekben lehetséges a jelenlegi kapacitásokkal és ennek eredményei még nem egyértelműen tapasztalhatóak. Némely területen úgy vélik, hogy főképp jogszabályi / törvény-módosításokra lenne szükség, ezért hasznos lenne, ha az alulról jövő javaslattételi kezdeményezéseket jobban figyelembe vennék (pl. segélyezési jogszabály). Az akadálymentesítés mértékével és módszereivel általánosságban vannak fenntartások, nem tartják feltétlenül szükségesnek és indokoltnak minden esetben. 3.2.1.2 Járási együttműködés Már jelenleg is létezik járási együttműködés bizonyos területeken, azonban a szereplők egymás közti kommunikációja hiányos, inkább szakmaiak - nem átfogó jellegűek a partnerségek. Ráadásul sokkal több probléma van ebben a megyében, mint máshol, ezért térség-specifikus módon kellene az erőforrásokat átcsoportosítani. Intézményi együttműködés jelenleg is van, például a családsegítő és gyermek jólléti szolgálatok járási székhely központúak lettek, illetve például a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, amelyet jelenleg is járási együttműködés keretén belül végzik. A szociális hálózat fejlesztésében mindenképp indokolt fokozottabban együttműködni. A szociális étkeztetés területén vannak jó kezdeményezések. Van a környéken több hasznos szervezet: pl. Izsófalván – alkohol betegek részére egy külön részleg, vagy Sajókazán egy mentális problémákkal küzdők otthona. Az idősek egyre nagyobb célcsoporttá válnak. Szükség van az érzékenyítésre, hogy a társadalmi szereplők jobban magukénak érezzék az esélyegyenlőséget. A szociális intézmények vonatkozásában meghatározó szerepe van a kazincbarcikai Szociális Szolgáltató Központnak, melynek feladatai:  Egyszeri étkezést, meleg ebédet biztosít azoknak a szociálisan rászorultaknak, akik ezt önmaguknak nem tudják előállítani.  Házi segítségnyújtás keretében gondozza-ápolja azokat az idős vagy beteg embereket, akik intézményi ellátásra még nem szorulnak.  A családok támogatását, a gyermek védelmét segíti a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat tevékenysége (2 telephely: Kazincbarcika – Herbolyai városrész, Berente)

21. oldal

Területi együttműködési program a Kazincbarcikai járásban – Helyzetfeltáró jelentés  Kazincbarcikán két bölcsődében a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközi ellátását, szakszerű gondozását, és nevelését biztosítja.  Tartós bentlakásos elhelyezést, ápolást-gondozást biztosít, az emelt szintű szolgáltatást, ill. az átlagos színvonalú szolgáltatást nyújtó Idősek otthona, melyben az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes idős betegeket gondozzák, akiket házi segítségnyújtás keretében már nem lehet ápolni-gondozni. Kazincbarcikai illetékességi területen 2 telephely:  Az átlagot jóval meghaladó minőségű elhelyezést biztosít határozatlan időre, olyan önálló, kétszemélyes lakrésszel, amely lakószoba, minikonyha és fürdőszoba helyiséget foglal magába. Épülete korszerűen kialakított és berendezése teljes mértékben felszerelt. Férőhelyek száma: 48 fő  Tartós bentlakással átlagos színvonalon teljes körű ápolást, gondozást biztosít határozatlan időre. Férőhelyek száma: 16 fő. Ezen kívül az Időskorúak Gondozóháza 19 fő részére biztosít ideiglenes jelleggel (max: 1 év) adekvát gondozást időskorúak vagy 18. életévüket betöltött egészségkárosodottak részére.  A Fogyatékos Személyek Nappali Ellátása a Szociális Szolgáltató Központ telephelyén működő részleg: a szolgáltatást igénybe veheti minden olyan fogyatékkal élő személy, aki már betöltötte a harmadik életévét és önkiszolgálásra részben képes vagy önellátására nem képes, továbbá rendkívül indokolt esetben olyan fogyatékos személyek részére is biztosítható, akire nézve szülője vagy más hozzátartozója gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül. (Az ellátás térítési díjmentes!)  Éjjeli menedékhely és Nappali Melegedő:  az emberi léthez szükséges elemi feltételeket (szállás, tisztálkodás, étkezés, orvosi ellátás, szociális-mentális segítségnyújtás) biztosítja egy éjszakára azoknak a hajléktalanoknak Kazincbarcikán, akiknek az ellátása más módon nem megoldott.  járási szinten melegedésre, tisztálkodásra, étkezésre biztosít lehetőséget az éjszakai alváson kívül mindazon szolgáltatásokkal együtt, melyet az Éjjeli Menedékhely biztosít. Családsegítés, gyermekjólét, házi segítségnyújtás a járásban – Sajókazán: Az intézmény működési területét 7 település jelenti: 

Sajókaza



Sajóivánka



Sajógalgóc



Vadna



Szuhakálló



Dédestapolcsány



Mályinka települések közigazgatási területe.

Idősek klubja, szociális étkeztetési tevékenységet Sajókaza település közigazgatási területén végeznek.

22. oldal

Területi együttműködési program a Kazincbarcikai járásban – Helyzetfeltáró jelentés Többen említették az interjúk során, hogy a Jelzőrendszer, amely a gyermekvédelmi szolgálat munkáját segíti, nagyon jól működik és elengedhetetlen. Az oktatás és az óvodák, bölcsődék esetében pozitívak a vélemények a fejlődést illetően. A HH, HHH gyermekek arányos elosztása sokat javított a szegregált intézmények elkerülése érdekében. Segítségükre van a városi iskola busz is, így a szegregátumokból a távoli iskolákba is el tudják szállítani a gyermekeket. Megemlítendő, hogy az egyházak szerepe és hatékonysága kulcsfontosságú lehet a helyi együttműködések létrehozásakor és nem is szabad figyelmen kívül hagyni az eddigi eredményeiket és lehetőségeiket. Modell-értékű lehet például a szalézi rend szerepvállalása a térségben: a kazincbarcikai egyházközség 1982-ben lett önálló plébánia, 1993-tól pedig az egyházmegyék átrendezése következtében a Kazincbarcikai Esperesi Kerület Központja. 1996-tól kezdve Bánhorváti és Dédestapolcsány, majd Berente, Sajógalgóc és Sajókaza egyházközségeit is a kazincbarcikai plébánia látja el. Különösen jelentős missziós tevékenysége a magyar szalézi rend számára, hogy modern missziós központ modelljévé kívánta tenni Kazincbarcikát. A szaléziak jelenléte Kazincbarcikán 2011-ben vált dominánssá, amikor Ternyák Csaba egri érsek úgy döntött, hogy a rendnek felajánlja a helyi plébániát is. 2011 augusztusától Kazincbarcikán a szerzetesi közösség két középiskolában és az Avilai Szent Teréz plébánián munkálkodik. A Szalézi Társaság apostoli célja: az ifjúság oktatása és nevelése iskolákban, szakiskolákban és különféle ifjúsági intézményekben. A szalézi nevelés módszere az úgynevezett "megelőző módszer", ezért is fontos a velük való együttműködés kialakítása, hiszen így is tevékenyen részt vesznek az esélyegyenlőségi problémák leküzdésében helyi szinten, különösen a gyermekek és a mélyszegénységben élők célcsoport esetén. A kazincbarcikai kórház leépítése az esélyegyenlőségi elvekkel ellentétes hatásokat, folyamatokat generál. A közbiztonság tekintetében megfelelőnek tartják a feladatellátás szintjét – rendőrség 2 településen működik: Kazincbarcika Városi Rendőrkapitányság és Sajókazai Rendőrőrs, ezeken kívül több településen is van polgárőrség, akikkel jó együttműködések születtek. A gyámügy és a munkaügyi központ szintén járási szinten működik a Járási Hivatal keretein belül. A járási szervek integrációjával a szakmai önállóságok megszűntek, ami az esélyegyenlőség szempontjából sem jó. A szervezeti felépítés változása, a centralizáció nem járul hozzá az esélyegyenlőség javulásához. A szakmai munka ugyan egységesebb, de az ügyfelek egy-egy településen nem azonos feltételekkel vehetik igénybe a szolgáltatásokat Megállapítható, hogy a járásközpont városban és a kisebb településeken mások a prioritások, ezért a hatékony megoldások megtalálása érdekében fokozottabb együttműködésre van szükség. Az általános vélekedés az általunk interjúzottak között az volt, hogy elsősorban a foglalkoztatás területén szükséges, valamint az egészségügy, a szociális biztonság, a lakhatás (és a szegregációk) területén a feltárt problémák komplex kezelése érdekében a járási szintű együttműködés. Ennek az együttműködésnek több formája is elképzelhető. Mindenképpen szükséges egy koordinációs tevékenység, mely segíti az együttműködést, a kommunikációs és egyéb kapacitásokkal rendelkezik (anyagi és nem anyagi). 3.2.1.3 Munkanélküliség Nagymértékű a térségben a munkanélküliség, a térségben több gyár és bánya is bezárt a rendszerváltás előtt és után is. A BorsodChem (a járás legnagyobb foglalkoztatója) is a korábbi 7 ezer fő helyett kb. 2 ezer főt foglalkoztat, a bányák bezártak. A képzettebb réteg elvándorolt, ún. „negatív lakosságcsere” zajlott le a járásban.

23. oldal

Területi együttműködési program a Kazincbarcikai járásban – Helyzetfeltáró jelentés A Munkaügyi Központ Foglalkoztatási Osztályként integrálódott a járási hivatal szervezetébe. Mindig is feladatuk, volt a 90-es évek elejétől hátrányos helyzetűekkel foglalkozni kellett. Szakképzett munkatanácsadókkal rendelkeznek, van pszichológiai szakszolgálat Miskolcon, de kérésre kimennek, ha az szükséges. Az Unió is biztosít lehetőségeket, amit a Munkaügyi Központ koordinál. Nagy létszámmal dolgoznak, 34 fővel. A projektek nagy része a HH-s és a HHH-s emberek segítésén, helyzetbe hozásán dolgozik, illetve próbálnak segíteni. Kizárólag a HH, alacsony iskolai végzettségű, roma, gyes-ről, gyed-ről visszatérők, 50 év felettiek, akikkel kiemelten foglalkoznak. Rehabilitációs szakszolgálat - 2 fő- megváltozott munkaképességűek részére ajánlanak álláslehetőséget Edelény és Kazincbarcika térségben. Érdekes, mert fele-fele a munkanélküliek aránya már évek óta. A nők munkába állítása azért nehéz a térségben, mert ipari terület. A női munkahelyek, varrodák, textil ipar leállt. A közmunka programban több a nő, mint a férfi. A városban a kvalifikáltabb munkaerő el tud helyezkedni. 3.2.1.4 Romák és mélyszegénységben élők A roma önkormányzatokkal nincs szakmai együttműködése az önkormányzatnak, a közmunka szervezése a leginkább meghatározó. Nehéz a célcsoporttal megtalálni a közös hangot az önkormányzat részéről. A Kazincbarcikán megalakult szociális szövetkezettel (roma önkormányzat kezelésében) is nehéz a közös munka. Számuk növekszik, betelepülőkkel és belső növekedéssel is, többen vettek szociálpolitikai támogatással olcsó lakást. A dolgozni akaró romák közül sokan már elköltöztek a térségből / külföldön is dolgoznak, de a mobilitás az itt élőkre nem jellemző. Főleg a kisebb településen élők szeretnének helyben dolgozni. A többségnek leginkább így a közmunka jelent megélhetést, melyből bevétellel rendelkeznek. A közmunka azonban nem lehet egy végleges megoldás, így a rendszeres munkavállalás nem épül be az életükbe és ennek eredményeképp a gyerekek nem jó családi háttérrel élnek (főleg Sajókazán, Szuhakálló, Rudabányán jellemző). A roma kisebbségi önkormányzat fő céljai a munkahelyteremtés, mélyszegénységben élők segítése, de nem pénzzel, hanem munkával, az oktatás, és a hagyományőrzés. Legnagyobb problémaként a családok kilakoltatását jelölte meg, ami az interjú alany szerint más módon is megoldható lett volna. Jelen pillanatban kellő támogatottságot élveznek az interjúztatott szereplők véleménye szerint. Külön roma programok voltak, jelenleg is futnak. Külön megállapodást kötöttek velük, a közfoglalkoztatás keretében. Az önkormányzat is kötött velük megállapodást. Az állami szociális- és földmunka programban, a közfoglalkoztatási programban részt vehetnek. A szociális ellátásokra lehetne nagyobb hangsúlyt fektetni. Elsősorban a mélyszegénység ezen belül pedig a hajléktalanság nagyobb kiemelését tartanák helyben fontosnak. A hajléktalanok motiváltabbak lehetnek a munkaerőpiacon, mint a falvakban élő HH emberek. 3.2.1.5 Gyerekek A járásban több oktatási intézmény is működik, leginkább azonban Kazincbarcikára járnak be a környékről. Sajószentpéterre inkább a miskolci járásból járnak be. Az állami fenntartású iskolák a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ kezelésében vannak. A szakmai közösségek összedolgoznak, ez kimagaslóan jól működik a városban. Szakmai konzultációk, esettanulmányok kapcsán megosztják a tapasztalatokat. Pedagógus szakember-hiány alakult ki (főleg matek, fizika tanárok), a hátrányos helyzetű gyerekek miatt, ugyanis a települési pótlék nagyon kevés (bruttó 16 ezer FT).

24. oldal

Területi együttműködési program a Kazincbarcikai járásban – Helyzetfeltáró jelentés Óvodai szinten jól működik, nem szegregálnak. 9 tagóvodából álló az intézmény, 2 vidéki 5 városi. Azonban azt látja, hogy saját magukat szegregálják, pl, Építők úti óvoda. A szülők nem akarják máshova vinni, körzetileg is oda tartoznak, ha messzebbre kellene hordani a gyerekeket, nem vinnék be őket. A térségi együttműködés jobban szükséges a HHH gyerekeknél, akik ingáznak falvak között. A jegyző felé jelenteni kell, ha iskolaköteles a gyermek, de nem találják. Azonban ha nagyobb együttműködés lenne, talán könnyebb lenne a helyzet. Szorosan tartják a kapcsolatot a jelzőrendszerrel, védőnői hálózat, családgondozók. Próbálják betartani a törvényes keretek között a gyermekek intézménybe járatását. Nehéz, hogy gyakran lakcím nélkül rendelkeznek a családok és ingáznak a falvak között, nehéz nyomon követni őket. Mondhatni, hogy a HEP hatására nyíltak meg a bölcsődék a periférián élők számára is, akár úgy is, hogy ha nincs munkahelye, hogy a gyermekek szocializációja minél hamarabb elkezdődhessen. Alapkompetenciákat, értő olvasást, keresett szakmákat kellene fő prioritásba helyezni. Alapvetően a mélyszegénységben élők hozzáállásával van, a probléma, ehhez szakemberek kellenek. Oktatási esélyegyenlőségi szakértő kellene. Tanácsadás, képzés, oktatás, kellene a szülőknek. Pl.: pszichológus, életviteli tanácsadás, háztartási, nevelési tanácsadó. Erősség az arányos elosztás, a városi iskola busz, a pedagógiai asszisztensek számának növekedése az intézményekben. A pedagógusok integrációs tevékenysége. Az iskolákban a 16 óráig tartó foglalkoztatás, melyen a HH, HHH tanulók részvétele kötelező. Egyéb foglalkozás keretén belül szakkörök, differenciált képességfejlesztő foglalkoztatások, felzárkóztatás, tehetség gondozás nagyszámú igénybe vétele. A lemorzsolódás minimálisra való csökkentése. Igen gyakori családlátogatás, folyamatos kapcsolattartás a családokkal. Gyengeségek az alul szocializált családi háttér, a szülők iskolázatlansága, a higiénia, felszerelés hiánya és a romák egymás közötti ellentéteinek a kezelése. Jó példaként említésre került egy olyan integrált oktató intézmény, ahol ugyan külön osztályban, de együtt vannak a Down szindrómás gyerekek az egészséges társaikkal.

3.2.1.6 Idősek Az országosan is jelentkező társadalmi folyamatok a járásban is érzékelhetőek. A lakosságszám csökken, a születések száma csökken és a foglalkoztatási problémák jelentik a legfőbb problémát. A megye és a járás súlyosabb problémákkal küzd, mint az ország többi része. A kisebb településeken az országos átlagot is meghaladó a munkanélküliség. Az elöregedő társadalomban az idős korosztály lakosságban betöltött részaránya fokozatosan növekszik, illetve nő a nagyon idősek aránya. Növekszik az önálló háztartást fenntartó idősek részaránya és ezen belül is az egyszemélyes, főleg egyedülálló, megözvegyült nők vezette háztartás. Az idős emberek többsége ingó és ingatlan vagyonnal, rendszeres nyugdíj jövedelemmel rendelkezik. Egyre több aktív korú munkavállaló vállal külföldön munkát a jobb megélhetés reményében, ennek következménye, hogy sok idős marad egyedül, akikről gyermekeik egyáltalán nem tudnak gondoskodni. Jellemző, hogy az idős emberek ameddig csak el tudják látni magukat, megpróbálnak önállóan élni. Igénylik a mentális gondozást, beszélgetést, a velük való törődést. Felhalmozott szellemi tőkéjük, tenni akarásuk értékes a társadalom, a család részére. 25. oldal

Területi együttműködési program a Kazincbarcikai járásban – Helyzetfeltáró jelentés A járásban több Idősek Otthona is működik, melyekre fokozott igény is van helyben. Ezen kívül a nyugdíjas klub is közkedvelt a környéken (pl. Ormosbánya szolgálhat jó példaként). A kórház leépítése ellene megy az esélyegyenlőségnek. Az egészséghez való esély így sérül, Miskolcra nehéz idős embereknek bemenni. Fő problémáik: elmagányosodás, elszigetelődés, gyakoriak a mozgásszervi, keringési problémák és ki vannak téve a bűncselekmények veszélyeinek. Elidősödő társadalomban élünk, ezért ezzel a problémával is kiemelkedően kellene foglalkozni. Az idősek elszigeteltek, egyedülállóak, ezáltal ki vannak téve a bűnözésnek.

3.2.1.7 Fogyatékkal élők 2013-ban vette át a Szociális Szolgáltató Központ a nappali fogyatékos ellátás intézetét. A városban így ellátásra kerültek a rászoruló fogyatékosok - el tudják őket helyben látni. Akadálymentes minden intézmény. TÁMOP, KEOP, ÉMOP pályázatok keretén belül. Az intézményekben rendkívül jó körülmények vannak. Szakemberek, gyógypedagógusok, gyermek felügyelő, porta szolgálat, még az étkezésnél is tekintettel vannak a betegségekre. LITOPLÁN Kft. egy olyan nyomdaipari cég, amely folyamatosan megváltozott munkaképességű embereket foglakoztat (25). Több olyan munkahely kellene, ahol ők dolgozhatnak. Komolyabb kampányokat kellene indítani. Az átlag vállalkozó nem szívesen foglalkoztat fogyatékkal élőt. A hallás és látás sérültek szervezetei hetente 1-2 nap vannak nyitva. Elindult az akadálymentesítés, de vannak sajnos félresikerült megvalósítások. A civil szervezetek segítségét nem mindig kérik ki. 76 település tartozik a Kazincbarcikai Mozgáskorlátozottak Egyesületéhez, gyakorlatilag az egész járás. A kis településeken élő emberekhez kevés információ jut el. Az egyesületükben 15 fő foglalkozik a fogyatékkal élőkkel, ez nem sok, de nagyon fontos lenne, hogy mindenki tudjon a lehetőségekről. Vannak együttműködések, de nem járási szintűek, hanem kisebb területekre vonatkozóan. A járással is jó lenne együtt működési szerződéseket kötni, jelenleg 8 önkormányzattal van együttműködési szerződése az egyesületnek. Település szinten működik, hisz a járást lefedi az egyesület tevékenysége. Minden kisebb településen vannak csoportok, akik helyben segítenek, illetve a vezetőik bejárnak a kazincbarcikai irodába. Néhány javaslat az együttműködésekhez:  Segítség lenne, ha helyben is lenne számukra egy kis közösségi tér ahol találkozhatnak és intézhetik ügyeiket.  Ha ki lehetne bővíteni az együttműködést, akkor az iskolákban, már a gyerekeket szükséges lenne érzékenyíteni, felvilágosítani ilyen tekintetben a gyerekeket.  A járás területén jó lenne személyautókat működtetni, akik a rászorulókat el tudják vinni igény szerint hivatalos ügyek intézésére, orvosi vizsgálatokra.  Jó lenne, ha nem kellene a legtöbb orvosi vizsgálatért Miskolcra menni, hisz itt van a kazincbarcikai kórház.  Jó lenne megjelölni egy napot, amikor adott számú mozgás sérült bemehet a kórházba, és a szükséges vizsgálatokat egy napon elvégzik. Nem kell hosszú váró listára feliratkozni és külön időpontokban menni minden egyes vizsgálatra.  Az önkormányzati jogszabályokat is szükséges lenne a HEP intézkedéseihez igazítani. Például ha valaki kerekesszékbe kényszerül és 3. emeleti lakása van, akkor automatikusan segíteni abban, hogy egy földszinti lakáshoz jusson.

26. oldal

Területi együttműködési program a Kazincbarcikai járásban – Helyzetfeltáró jelentés 3.2.2

Open space

A Kazincbarcikán megrendezett Open Space módszertanú konferenciára 2015.08.12-én került sor. A Kazincbarcikai Járásban minden település összeállította a Helyi Esélyegyenlőségi Programját, azok végrehajtása azonban a legtöbb témában csak a települések együttműködésével lehetséges. A projekt célja, hogy a Kazincbarcikai Járás önkormányzatainak együttműködését elősegítse az esélyegyenlőségi programokban felvázolt esélyteremtési és a társadalmi esélyegyenlőségi feladatok megvalósítása terén. A konferenciát „open space” módszertannal valósítottuk meg. A konferencia programja Klimon István alpolgármester köszöntőjével indult, aki mindenkit arra kért, hogy a legjobb tudása szerint járjon el, hogy együtt sikerüljön megoldási javaslatokkal szolgálni az esélyegyenlőség tekintetében Kazincbarcikán. Barna-Lázár Zoltán Open Space módszert ismertető előadását követően a résztvevőkkel közösen határoztuk meg a három szekció 3-3 vitatémáját. E módszer szerint az alábbi témaköröket javasolta a hallgatóság.

11. táblázat – Az Open Space konferencia témakörei Első szekció A fogyatékossággal élők biztonsága A fogyatékkal élő fiatalok problémái Megváltozott munkaképességűek ellátása és foglalkoztatása, társadalmi megítélése

Második szekció Integráció vagy szegregáció a cigányság esetében A fiatalok munkalehetőségei A nők munkaerő-piaci helyzete

Harmadik szekció A gyerekek iskola utáni időtöltése A kistelepülésen élők közösségi élete A gyermekfelügyelet megszervezése

Az alábbiakban bemutatjuk, hogy mi hangzott el az egyes szekcióüléseken. Összefoglalóan szerepeltetjük a legfontosabb megállapításokat, majd az ülésen elhangzottak részletes leírása következik. 3.2.2.1 Első Szekció – a beszélgetést moderálta: Barna-Lázár Zoltán és Janza Frigyes 3.2.2.1.1 Első Témakör: A fogyatékossággal élők biztonsága Kulcskérdés: A kirekesztés fontos témakör és kulcskérdés, hogy a fogyatékossággal élőkre és az idősekre kik vigyáznak, a biztonságukra kik ügyelnek. Nincsenek fogyatékossággal élők, csak speciális helyzetben élők, akik nemcsak fogyatékossággal élők lehetnek, hanem bármilyen más helyzetben élő csoport tagjai, akiket kirekesztenek. Pl.: epilepsziások, kövér emberek, túl magas vagy alacsony emberek…stb. Az egyik fő kérdés: „Mit kezdjek vele?” „Hogyan bánjak vele?” A tudáshiány sajnos súlyos probléma. Szükséges lenne megszervezni a fogyatékkal élők nagyobb számban történő látogatását. Kinek feladata ez? A civil szervezeteknek, az önkormányzatnak, magánembereknek, az egészségügynek együtt. A szociális szolgáltató feladata is ez, de nincs elég munkaerejük. Felvetődött, hogy

27. oldal

Területi együttműködési program a Kazincbarcikai járásban – Helyzetfeltáró jelentés lehetne egy olyan iroda, ahová bárki bemehetne, és kapna egy címet, ahol meglátogathatná a rászorultakat, ám ennek a megfelelő működése bizalom kérdése is egyben. Önkéntes diákszolgálat is segíthetne pénzért cserébe, de ezt nem engedik az iskolás gyerekeknek az iskolák. A fogyatékos gyerekek kirekesztettsége és diszkriminációja: a csoport egyik tagja felhozta személyes tapasztalatát és elmondta, hogy a kurityáni otthonban számtalan fogyatékossággal élő van, többnyire romák, akiket nem fogad el a családja, akiknek el kell hagyniuk egy bizonyos kor felett az otthont. Amennyiben a felnőtt intézmény nem fogadja be őket, akkor az utcára kerülhetnek. Az emberek általában kirekesztőek, melyre példát hozott a csoport egyik tagja az epilepsziás ember példájával. A legtöbb fogyatékossággal élő otthonban nagy arányban vannak roma származásúak, ezekben telítettek a helyek és többéves várólisták vannak. A lokális és országos társadalompolitika nincs megfelelő színvonalon az egyik résztvevő szerint. A bezárt iskolák és óvodák épületeit hagyják tönkremenni és nem hasznosítják az épületeket, ahol ki lehetne alakítani ilyen szociális otthonokat. Ahhoz, hogy egy ilyen program elinduljon, az önkormányzatnak kellene elsősorban közbenjárnia, de az egyház is lehet finanszírozó. Nagy összefogásra lenne szükség, mely kapcsán korábban is említett 6 nagy szereplője van a témának: állam, civilek, önkormányzat, vállalkozások, magánemberek, egyház A kulcsszó lehet a csoportok vonatkozásában a félelem -> kinek feladata lenne az érzékenyítő programok kialakítása? A csoport tagjai említették példaként, hogy a járásban a közösségi rendezvényeken szerveznek előadásokat a fogyatékkal élők szereplésével, mely egy hatékony módja ennek. 3.2.2.1.2 Második Témakör: Integráció vagy szegregáció a cigányság esetében A probléma meghatározása: Alap-kérdés: Ki minősül romának? Nem egyértelműen meghatározható. Attól is függ, hogy romának vallja-e magát vagy nem. Elmosódik a határ. A társadalmi együttélés szabályait mindenkinek be kell tartani, a szegénységben élő magyaroknak is. Sok esetben a romákat sérti, ha romának nevezzük őket. De külön kell-e választani a problémát? Van, aki szerint a cigánykérdés csak „műbalhé”, inkább a politikai ellentét-szítás a probléma. Az igaz, hogy más kultúrájuk van, amiből nem hajlandóak kilépni. Az integrálásuk ezért nem igazán lehetséges. • Alacsony iskolai végzettség – nincs igényük a képzésre? Egy kutatási eredmény szerint nem eredendően van bajuk az oktatással, hanem az iskolával való kapcsolatba lépéskor. • „Elhálás” – A 8.osztály körül kiházasodnak és gyerekeket szülnek a lányok és nem térnek vissza az iskolába. • Közbiztonság terén is probléma jelentkezik velük kapcsolatosan, de ez inkább köthető a szegénységhez, mint a romasághoz. (pl. kábel-lopás szegregátum lakók, de nem feltétlenül cigány) • ÁLTALÁNOSÍTÁS - következménye, hogy egyre inkább olyanná válnak, mint amilyennek mondják őket. •

A pozitív és a negatív diszkrimináció!

28. oldal

Területi együttműködési program a Kazincbarcikai járásban – Helyzetfeltáró jelentés A 70-es években az iskolákban nem volt cigánykérdés, pedig akkor is voltak roma gyerekek. Aztán a 3,8 átlag feletti roma gyerekek ösztöndíjat kaptak, ami feszültséget szült. • Rossz kísérletek, értelmetlenül elköltött pénzek – integráció és szegregáció fogalmait újra kell értelmezni. Egy helyi roma véleménye szerint: „Központilag nem lehet őket megváltoztatni, ha ŐK nem akarnak megváltozni”. Jellemző a környék kis településein, hogy arra a kérdésre, hogy „Mik akarnak lenni?”, azt válaszolják 90%-ban, hogy közmunkások. Számukra jelenleg ez az egyetlen pozitív minta? • Kazincbarcika egyedülálló, mintaértékű lehet, mert itt nincs cigánykérdés – ezt hangsúlyozta az intézményvezető, aki 5 iskola vezetője. Sokat tett a város, a pedagógusok, az intézményvezetők ezért. A szegregált iskola felszámolásával egy újabb szegregált iskola jött létre, ami viszont kiürült. – Ezután sikerült arányosan elosztani a roma gyerekeket az 5 intézménybe. 4-5 cigánygyerek egy 30 fős osztályban – a sikeres integrálásra példa. Városi iskolabusz beindítása sikeres volt, enélkül nem lehetett volna a szegregációt elkerülni, gyakorlatilag a házak előtt áll meg A roma kisebbségi önkormányzat változása más szemléletet hozott és nem nehezményezik már az intézkedéseket. A romáknak alapvetően a kasztokkal való vesződéssel van gondjuk (zenész, kézműves, fűnyírós, …). • Rossz életkörülmények és higiéniás, egészségügyi állapotok jellemzőek – ez a legtöbb helyi esélyegyenlőségi programban szerepel. Ennek javítása érdekében fontos: Jelzőrendszer működtetése kiemelkedő jelentőségű! (bölcsőde – óvoda – iskola kapcsolata) -

Gyermekvédelem is kiemelt fontosságú (Barcikán jól működik)

Kisebb településeken – MÁS a helyzet! Gyakran nem hallgatják meg a kis települések problémáit, hogy valójában milyen intézkedésekre lenne szükség helyben. •

Milyen környezetbe szocializálódik?

•

Az analfabéta romák száma növekedett.

Jó képzések nincsenek – OKJ-s tanfolyamok nem túl jók. Nem lesznek képzett szakmunkások általuk. Szuhakállón például nincs megkülönböztetés roma és magyar lakosok között. Mára van pozitív példa is a romák között, mert a munkavállalás mintaértékűvé tehető. Aki akar dolgozni, az tud is. (Hídvégardó például mintaként szolgálhat) Kiemelt feladat megértetni mindegyik célcsoporttal az öngondoskodás szerepét is. Nem tartozhat minden az önkormányzatok feladatai közé, hanem családi, szomszédi, civil összefogásokra is kell számítani. Egymás támogatása minden egyén feladata is. A munkavállalásra munkaerő-közvetítéssel is lehet őket motiválni. A megbeszélt kérdések mind inkább csak a problémák körbejárását mutatják, megoldási javaslatok nem annyira születtek. Abban egyetértenek a résztvevők, hogy a roma gyerekekkel érdemes kiemelten foglalkozni, az integrációval tudnak javítani a helyzetükön. Az oktatással, képzésekkel a sorsukon még könnyebben lehet segíteni. A pozitív diszkrimináció viszont feszültséget eredményez sok esetben.

29. oldal

Területi együttműködési program a Kazincbarcikai járásban – Helyzetfeltáró jelentés 3.2.2.1.3 Harmadik Témakör: A gyermekek iskola utáni időeltöltése A Probléma: a gyermekek nem tudnak mit csinálni a tanítási időt követően Vannak ugyan nyári napközik, de fizetősek és drágák. Több jó kezdeményezés létezik (pl. Tanoda program), de sajnos kevés gyermeket ér el. A csoport tagjai szerint jó lenne kiterjeszteni, forrást is találni ezekhez a projektekhez. További problémát jelentenek a közterületi hasznos időtöltés hiányosságai (streetball, fitness, stb. pályák kellenek). Használni kellene a köztereket. Nagy különbség van a gyermekek között: vannak, akik kallódnak, és vannak, akik nagyon leterheltek. Fő kérdés: hogyan lehet pénz nélkül, vagy kevés pénzből programokat szervezni? A szülői „nemtörődömség” is előfordul, még ha van is anyagi lehetőség, gyakran nem foglalkoznak a gyermekkel, bár sok esetben befizetik valamilyen elfoglaltságra, de valójában nem is tudják, hogy hol van a gyerek. Gyerekekkel probléma: nem is akarnak aktívan tevékenykedni, sok időt fordítanak például a telefonjukra. Gyakran nem gördeszkáznak, nem mozognak, és egymással is a telefonon keresztül kommunikálnak. Megoldás lehet, hogy feladatot (és egyben felelősséget) adunk nekik, és ha valamit elvégeztek, akkor „bulizhatnak”. Infrastruktúra: Kazincbarcikán jól működik, a sport és játszópark tele van, Miskolcról is átjárnak. Szemléletformáló ereje is van, korábban szétverték, most már inkább használják. A kistelepüléseknek ilyen parkra azonban nincs pénzük. Mélyszegénységben élők és romák esetében gyakran probléma, hogy a szülők sem iskolázottak, nem tudják társadalmi szempontból megfelelően nevelni a gyermekeiket. Jól működő programok közé tartozott pl. Tanoda: nagyon jó volt, 2 évig futott, majd nem volt rá forrás. Új pályázat pedig nincs.

3.2.2.2 Második Szekció – a beszélgetéseket moderálta: Kovács István Vilmos 3.2.2.2.1 Első Témakör: A fogyatékkal élő fiatalok problémái Nem fogyatékkal élők, hanem speciális emberek. A fogyatékkal élők helyzetének megítélése végett a leghatékonyabb módszer a személyes találkozás a fogyatékkal élők és az „egészséges” emberek között. Minél több intézmény szükséges a mindenféle korú fogyatékkal élők ellátásának biztosítása érdekében. Fontos az otthoni ellátás is, de mivel az egész embert kíván, ezért biztosítani kell az intézményi ellátást is. Autizmussal élő embereknél jó megoldás a pontos napirend kialakítása. A probléma a szülők, közvetlen ellátók halála esetén jelentkezik. A felnőttek ellátására szakosodott intézményben csak kihalás esetén van hely. A barcikai általános iskolák közül néhány bezár, ezeket át lehetne alapítani a fogyatékosok nappali ellátására vagy bentlakásos ellátására, ehhez szükséges viszont nagy mennyiségű pénz. Jelenleg is van a járás-székhelyen ilyen intézmény, jól működik, pályázatok útján tartja fenn magát. Fő problémák: •

Megélhetés

30. oldal

Területi együttműködési program a Kazincbarcikai járásban – Helyzetfeltáró jelentés •

Lakhatás

•

Ellátottság

A kurityáni iskolában évente kb. 86 fővel üzemel, jó oktatást kapnak a diákok, mindenféle fogyatékkal élő gyereket oktat. Innen 18 éves korukban ki kell költözniük a gyerekeknek. Szeptembertől már barcikaiak is mehetnek az intézetbe. Családokban, falvakban lehet még több gyerek is, nem lehet tudni. Sokan az ellátási lehetőségről sem tudnak. Nem lehet tudni az érintett családok helyzetét. A védőnői hálózatok is nehéz helyzetben vannak, sokszor nem mennek bemenni a roma családokhoz. Gyerekeknél az értelmi fogyatékosság sokszor csak iskolában derül ki. Idei évtől már kötelező óvodába járni, így esély van rá, hogy hamarabb fény derülhet az értelmi fogyatékosságra. A korai felismerés, kezelés biztosítása nagyon fontos lenne. Minden hivatalban, intézményben a legelső az emberség, a humánum. Az ügyintézőket támogatni kellene, képezni kellene. A nevelőszülői rendszer mintájára lehetne olyan embereket keresni, aki segít ellátni a felnőtt fogyatékkal élőket. Esetleg a családi ellátásba is besegíthet. Főállású anyaság bevezetése a fogyatékkal élő felnőtteknél is. A problémának nincs gazda intézménye. A családoknak maguknak kell menedzselni a problémát a lehetséges intézmények, ellátások, különböző lehetőségek területén. Szükség lenne egy ügynökségre, amelyiknek feladata a lehetőségek ismerete, a különböző utak bemutatása. Nincsenek itt az érintettek, így nehéz az ő helyzetükről vitatkozni. A célcsoport saját, belső erőtartalékainak a mozgósítása is szükséges. Második Témakör: A fiatalok munkalehetőségei A Problémák: • ELVÁNDORLÁS helyi szinten a legnagyobb probléma – a diplomások elmentek, alacsony végzettségűek maradtak. A képzett munkaerő „kívülről” jön, nincs a helyi állásokra helyi ember. • A kisebb településeken is ez a jellemző (pl. Sajókazán) - nincs elhelyezkedési lehetőség, elmennek inkább az emberek. A munkakörülmények, bérek is rendkívül alacsonyak, még azoknak is, akiknek van végzettsége. Ez probléma a települések életében (pl. háziorvos betöltése esetén is) • A szakképzés minősége nem megfelelő (így csak a munkaügyi központhoz kerülnek a fiatalok) •

Hiányszakmák vannak: kertépítés, szakács, stb.

Nincs fizetőképes kereslet, alacsonyak itt a bérek és így elmennek máshová. •

Az átképzések csak statisztikailag alátámasztottak

•

A felnőttképzésnek gyakorlatinak kell lennie

• A képzés is „biznisz” lett, csak pénzszerzésbe ment át a tanfolyam-szervezés (pl. különböző típusú targoncázások). •

Ami jellemző helyben:

végzettek – alkalmi munkát keresnek (pl.: gyümölcs-szedés, de az kizsákmányolás) 31. oldal

Területi együttműködési program a Kazincbarcikai járásban – Helyzetfeltáró jelentés fekete-munka (a feketemunka visszaüt előbb-utóbb) CÉL mi legyen ezen a területen? •

Olyan képzések legyenek, hogy helyben a közösség és az egyén is jól járjon.

• A fiatalok információ-ellátását is biztosítani kellene, pályatanácsadással – nincs olyan szakember aki ezt ellátná megfelelően. SZAKÉRTELEM hiányzik hozzá (kereslet / egyének alkalmasságát) A szabadidő-eltöltéshez is kellene szakember a kis településeken (a falugondnokság mintájára). • AKTIVITÁS megteremtése - tétlenség veszélyes, a sport pl. jó lehetőség a közösségfejlesztésre. • A kis településen (pl. Sajóivánkán) felelősséggel meg lehet oldani, hogy mindenki dolgozzon •

A saját vállalkozás ösztönzése jó-e? van-e rá kezdeményezés?

A vállalkozáshoz kell a munkatapasztalat, a jártasság, élettapasztalat. A fiataloknak ezt nem biztos, hogy ajánlanák ezért. • A „tanoncok” foglalkoztatása már nem divat, pedig működhetne a jó szakemberek képzéséhez. Ahol van gyakorlat cégeknél, ott sokszor munkát is kapnak. Probléma viszont, hogy így a saját konkurenciáját termelik ki. • A nonprofit tevékenységek is haszonnal járnak - a közösségi aktivitás kapcsolati tőkét is eredményez. • A szakképző intézményekkel kellene a kapcsolatot felvenni az önkormányzatoknak, hogy a hiányszakmákat pótolni tudják. Harmadik Témakör: A kistelepülésen élők közösségi élete Probléma: A településen élők nem közelednek eléggé egymáshoz, nincsenek kapcsolatban, nincs olyan közösségi tér, ahol az embereket összehoznák. Ez a közösségi tér hiányából is adódik, a tér hasznos kihasználtsága hiányzik. Közös a probléma, de közös a hely. A rendezvényeken gyakran ugyanazok az emberek vesznek rész, de új résztvevők bevonása is cél lenne. Az anyagi helyzettel összefügghet-e a közösségi programok iránti passzivitás? Vannak olyan programok, melyek minősége szorosan összefügg az anyagi helyzettel, de bőven vannak olyanok is, ahol a lakosság hozzáállása a döntő. Vannak lelkes önkéntesek, akik szerveznek ilyen rendezvényeket, de hosszú távon az önkéntesség nem elég. Ötletként elhangzott, hogy lehetne egy közösségi kultúrfelelős vagy falugondnok, aki felméri a helyi igényeket, és segít összekovácsolni az embereket (ez elsősorban a Kazincbarcika környéki kisebb települések vonatkozásában került szóba). Felvetődött, hogy a közösségi portál, mint csatorna, nagyon hasznos lehet. Emellett érdekeltté lehet a lakosokat tenni, pl.: olyan kiállításokat szervezni, ahol általuk birtokolt tárgyakat ki lehet állítani. Lusták és kényelmesek vagyunk, amik meggátolják bizonyos rendezvények sikerességét.

32. oldal

Területi együttműködési program a Kazincbarcikai járásban – Helyzetfeltáró jelentés Változó az érdeklődés, sokszor kérdés, hogy egy rétegrendezvény kerüljön megrendezésre vagy a tömegnek szóljon. A civileket, az egyesületek bevonva érdemes a rendezvényeket tervezni, hiszen születnek jó ötletek. TV-ben és közösségi oldalakon is meghirdetve ezeket. Egy járási program esetében hogyan lehetne összekapcsolni a településeket? Ki kinek és mit tud adni? A Kazincbarcikaiak kijárhatnának a környező kistelepülésekre az oktatással összefüggően pl.: sütögetésre, programszervezésre vagy napközis tábor kapcsán (pl.: falubusz igénybevételével a környező településekről), ám ha fizetőssé válik, akkor jóval kevesebben jönnek el.

3.2.2.3 Harmadik Szekció – a beszélgetéseket moderálta: Varga Péter 3.2.2.3.1 Első Témakör: Megváltozott munkaképességűek ellátása és foglalkoztatása, társadalmi megítélése A megváltozott munkaképességűeket hogyan lehet a gyermekfelügyelet során hasznosítani? Ilyen állapotban nehéz kijutni a mélyszegénységből, pl.: egy epilepsziás, akinek a gyógyszerköltségei 100 ezer forintot közelítenek meg. Van, hogy az epilepsziás tünetmentes éveken keresztül, a betegségnek fokozatai vannak, ám sajnos a nyilvántartás nem tesz különbséget a fokozatok között. Az epilepsziás, ha 5 évig nem kap rohamot, akkor gyógyult lesz, de a kórtörténetében benne marad a betegség. Számos betegség kapcsán merülhet fel a megváltozott munkaképesség. Az egészségügyben kellene a megoldást keresni a résztvevők szerint ezen betegségek kapcsán, hogy különbséget tegyenek abban, kinek milyen súlyos betegsége van. A munkáltatókat hogyan lehet érzékenyíteni a fogyatékossággal élők foglalkoztatása tekintetében? pl.: volt egy olyan vállalkozás, ahol a családanya kezdett egy ilyen vállalkozásba annak érdekében, hogy a fiát foglalkoztatni tudja. A támogatások ellenére sem érzékelik a helyzet javulását a foglalkoztatás tekintetében. 2012-ben mikor megváltozott ez a rokkantsági rendszer (leszázalékolás, rokkantság), rengeteg bányász bére lecsökkent a térségben, így sokan a mélyszegénységbe süllyednek. Bizonyos munkák során hatékonyabb lenne a fogyatékkal élők foglalkoztatása pl.: sokkal jobban odafigyelhet a munkára a kompenzáció révén.

3.2.2.3.2 Második Témakör: A nők munkaerő-piaci helyzete A probléma meghatározása: •

Helyi sajátosságok:

könnyűipari munkahelyek (varroda, bányák) megszűntek, de nem nyugdíjasok még ezek a munka nélkül maradt emberek, -

mobilitás nem megoldás a nőknek (gyereknevelés mellett,stb)

munkáltatóknak fontos szempont, hogy a gyerek miatt mennyi munka esik ki, helyettesítési probléma miatt így a nők hátrányban vannak •

A válások aránya nagyon magas, az egyedülálló anyák helyzete így még nehezebb.

Ezen kívül a családfők külföldi munkavállalása is probléma, ráadásul általában ez váláshoz is vezet.

33. oldal

Területi együttműködési program a Kazincbarcikai járásban – Helyzetfeltáró jelentés • A női regisztrált munkanélküliek száma kevesebb – ez ellentmondás, inkább csak statisztika (ahogy a válások száma is torzulhat a segélyezési politika miatt). • A gyerekvállalással a munkahelyüket kockáztatják a nők, illetve utána nem olyan a megítélésük. Tény, hogy nem biztos, hogy ugyanazt a minőséget / mennyiséget el tudják látni. Szemléletformálásra lenne szükség – a munkáltató, a gyermek-felügyeleti rendszer, jogszabályi változás tekintetében is. • Lehet, hogy az egész napos felügyelet helyett a munkaidő-kedvezmény lenne a jó megoldás? Ne az óvoda nevelje a gyerekeket, hanem az anyák tudjanak több időt szakítani a gyerekekre. Nem az a megoldás, hogy minél többet legyenek nyitva az óvodák. • Az intézményekben nincs elég kapacitás – ugyanannyi a munka - kevesebb létszámmal. Létszámstop van, nehéz elosztani a munkaerőt. Az óvodákban jelenleg is van ügyelet, de nincs elég személyi kapacitás. •

Felülről eredő problémák is érzékelhetőek.

• Társadalmi szemléletváltozásra van szükség a beidegződések leküzdésére – a férfiaknak is szerepet kellene vállalni a gyereknevelésben. • Munkahelyeknek is gyerekbaráttá kellene válni, pl. ahol műszakok vannak – ott is figyelembe kellene venni a családi státuszt. KINEK kellene tenni a szemléletformálásért? Mindenki / Senki? •

Az idősek bevonása a gyermekfelügyeletbe az is egy jó kezdeményezés lehet.

• Rugalmasság a munkaadó részéről nagy segítség. A törzsmunkaidő (9-15) azonban nem mindenhol megoldható. • A részmunkaidővel kapcsolatosan rosszak a tapasztalatok – 4 órába veszik fel és 8 órányi munkát kell ellátni, a jövedelem-kiesés miatt nem éri meg. Ezért az az általános vélemény, hogy ez a típusú foglalkoztatás a gyakorlatban nem jól működik. • Távmunka-végzési lehetőség biztosítása (laptop, mobilinternet, szerverhozzáférés) átmeneti jelleggel rugalmasságot tud nyújtani (nehézségei: informatikai biztonságadatvédelmi problémák). Azonban ez plusz munkát, pluszköltséget jelent munkaadói oldalról, ezért nem szívesen használják. • Munkaidő-keret bevezetése is jó megoldás lehet. Kazincbarcikán például a közmunkánál is szeretnék bevezetni (H-P helyett akár hétvégi, esti munkavégzés). Ez azonban nem mindenhol megoldható, főleg ahol ügyfélfogadás van. • A multi-cégeknél vannak direkt rugalmas idejű munkakörök, ahol x hónapig foglalkoztatnak ebben a munkakörben 1-1 kollégát - átmeneti megoldást jelenthet az anyáknak. • Jó példaként említették közösségteremtésre a HOLDAM- egyesületet, ahol a gyes, gyed alatti aktívan tartásra törekednek (Miskolcon) – civil szervezet bevonásával modellként is elterjedhetne. Önkéntesekkel működtetik, az önkormányzat ingyen biztosít helyet számukra, így pénzbe nem kerül. Említésre került még a GINOP pályázati kiírása, amely a rugalmas foglalkoztatás elterjesztését célozza a vállalkozásoknál. Sokan problémásnak tartják a megvalósítási feltételeket, főleg a fenntartás okoz problémát a cégeknek.

34. oldal

Területi együttműködési program a Kazincbarcikai járásban – Helyzetfeltáró jelentés 3.2.2.3.3 Harmadik Témakör: A gyermekfelügyelet megszervezése Nehéz dolog, ha nincs családi háttér, pl.: ha mindkét szülő dolgozik, ami nemcsak nyáron, hanem az iskolaidőben is nehéz, hiszen max. 4-5 óráig lehetnek bent a gyerekek ezekben az intézményekben. Alternatíva lehetne a csökkentett munkaképességűek alkalmazása a gyerekfelügyelet során. További megoldási lehetőség, ha pl.: idősek vigyáznának a gyerekre, de fontos a bizalmi tényező. A nagyszülő egy tipikus megoldási lehetőség. Régen jól működött a rugalmas munkarendszer az egyik résztvevő szerint, hazamehetett korábban, mehetett később, mert munkaidő-keret volt. Az óvodák és bölcsődék már 6 órától és fél 7-től nyitva vannak. Az új törvény szerint kötelező ott lenni a napköziben bizonyos ideig (4-ig ott kell lenni). Ezt követően viszont nincs további foglalkoztatás az iskolában és óvodában. Az iskolák többnyire nem érdekeltek abban, hogy valami iskola utáni foglalkozást hozzanak létre a gyerekeknek. Az iskolák nem kapnak támogatást és erre pedagógust sem kapnak, pl.: ha van egy alapítvány a finanszírozásra, az lehetőség lehet. A napközi otthonosból azonban nem engedik a gyereket az iskolai szakkörökre, nem túl rugalmasak ebből a szempontból. A nyári szünetben pedig a táborok jelentenek lehetőséget, mely kapcsán létrehoztak egyet Kazincbarcikán, amit a szülők indítottak el, viszont a táborok alapvetően meglehetősen drágák. Megváltozott munkaképességűekkel működhet a gyerekfelügyelet? Mennyire lehet ez egy életképes modell? Lenne-e erre fizetőképes kereslet? A szabályozási rendszer gátolhatja ezt meg. Volt egy kezdeményezés arra, hogy kismamák lássák el a gyerekfelügyeletet, de a szabályozási követelmények ezt nem tették lehetővé, így sajnos nem sikerült. Emellett a befektetni szükséges tőke is sokszor akadálya ennek, hiszen adózni kell. Helyi kezdeményezés Vándortábor jelleggel lehetne egy ilyen gyerektábort szervezni, amihez partnerek is kellenek, és a járásban lehetne ismeretterjesztő programokat szervezni, ám kellene egy kinevezett felelős erre a feladatra. Kazincbarcika testvérvárosai kapcsán lehetne utaztatni a gyerekeket. A szocializmusban megvoltak erre a lehetőségek, ám sajnos nem aktívak ezekkel a városokkal a kapcsolatok.

35. oldal


4 Hazai és nemzetközi helyzet, tapasztalatok 4.1

Hazai tapasztalatok egy HEP-eket átfogó benchmarking elemzés tükrében

Az elemzés a Kazincbarcikai járás (22 település) Helyi Esélyegyenlőségi Programjaiban beazonosított problémákat és fejlesztési lehetőségeket veti össze az Esztergomi járás Helyi Esélyegyenlőségi Programjaiban (24 település) beazonosított problémákkal és fejlesztési lehetőségekkel. Célcsoportonként kerülnek összehasonlításra mind a beazonosított problémák, mind a fejlesztési lehetőségek. Azért választottunk egy nyugati megyében lévő járást, hogy a keleti és nyugati megyék közötti alapvető különbséget és problémáinak eltérő szintjét tudjuk bemutatni. A járások rövid ismertetése A Kazincbarcikai járás területe 341,72 km², népessége 65 828 fő, népsűrűsége 193 fő/km². Huszonkettő település tartozik hozzá. Három város (Kazincbarcika, Rudabánya és Sajószentpéter) és 19 község tartozik hozzá. Az Esztergomi járás területe 537,26 km², népessége 92 902 fő, népsűrűsége pedig 173 fő/km². Huszonnégy település tartozik hozzá, közülük öt város (Esztergom, Dorog, Lábatlan, Nyergesújfalu és Tát), egy nagyközség (Tokod) és 18 község. Beazonosított problémák gyakoriságának összehasonlítása Romák és/vagy mélyszegénységben élők leggyakoribb beazonosított problémája a Kazincbarcikai járásban a munkanélküliség, ez a települések 77%-nál jelentkezik. Az Esztergomi járásban csak a települések 25%-nál. A következő legtöbbet megjelent probléma 64%-al a Kazincbarcikai járásban, az alacsony iskolázottság. Az Esztergomi járásban ez az adat csupán 9%. 55%-al jelentkeznek a nem megfelelő lakhatási, táplálkozási körülmények és az egészségügyi állapot a Kazincbarcikai járásban. Az Esztergomi járásban ez az adat 37%. A Kazincbarcikai járás 45%-nál beazonosított probléma a társadalmi leszakadás, szegénység, az Esztergomi járásban a települések 33%-nál jelentkezik beazonosított problémaként. Gyermekek legtöbb helyen megjelent beazonosított problémája a Kazincbarcikai járásban 45%-al a kulturált szórakozási lehetőségek hiánya. Az Esztergomi járás településeinek 25%nál jelentkezik ez a probléma. A Kazincbarcikai járás 36%-nál került beazonosításra a gyermekek alulmotiváltsága, iskolai hiányzások magas száma, ez az adat az Esztergomi járásban 30%. 32%-a a Kazincbarcikai járás településeinek azonosította be, hogy magas a veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma, rosszak a szociális és lakhatási feltételek, ez az adat az Esztergomi járásban 25%. Idősek leggyakoribb beazonosított problémája Kazincbarcikai járásban az őket érintő bűncselekmények, a települések 64%-nál azonosították be problémaként. Az Esztergomi járásban ez az adat 38%. 64%-nál merült fel problémaként továbbá a Kazincbarcikai járásban az idősek elmagányosodása, az Esztergomi járásban a települések 21%-nál. 27%a a Kazincbarcikai járás településeinek azonosította a nemzedékek közötti kapcsolat nehézségét, az Esztergomi járás 25%-ával szemben. A nők legtöbb településen azonosított problémája a Kazincbarcikai járásban 64%-al a munkanélküliség, az Esztergomi járás településeinek 44%-a azonosította ugyanezt a problémát. 32%-a, a Kazincbarcikai járás településeinek azonosította a GYED-ről, GYES-ről visszatérő nők munkába állásának nehézségeit, az Esztergomi járásban ez az adat 17%. A Kazincbarcikai járás településeinek 23%-a azonosította a nők elszigetelődését, háttérbe szorulását. Esztergomi járásnál ez az adat 4%.

36. oldal

Területi együttműködési program a Kazincbarcikai járásban – Helyzetfeltáró jelentés Fogyatékkal élők leggyakoribb beazonosított problémája Kazincbarcikai járásban (68%), hogy az akadálymentes környezet aránya nem 100%-os. Esztergomi járásban 54% ez az adat. A Kazincbarcikai járás településeinek 50%-nál probléma a fogyatékkal élők mobilitásának, információhoz jutásának nehézségei és az elszigeteltségük. Az Esztergomi járás településeinek 30%-a, azonosította ezt a problémát. Intézkedési lehetőségek és gyakoriságuk összehasonlítása a két járásban Romák és/vagy mélyszegénységben élőkért a Kazincbarcikai járásban a leggyakoribb intézkedési lehetőség a munkahelyteremtés (82%), az Esztergomi járásban 30%. Az Esztergomi járás legtöbb településen előforduló intézkedési lehetősége az egészséges életre való nevelés, szűrővizsgálatok 50%-al. A Kazincbarcikai járásban ez az adat 20%. Kazincbarcikai járásban a második leggyakoribb intézkedési lehetőségként a tájékoztatást, fogadóóra tartást jelölték meg (27%). Az Esztergomi járás települései a felnőttképzések szervezését és a közfoglalkoztatás folytatását emelték ki 30-30%-al. Gyermekekért meghatározott leggyakoribb intézkedési lehetőség a Kazincbarcikai járásban a kulturált programok rendezése, szervezése 36%-al. Ez az adat az Esztergomi járásban 30%. 32%-a a településeknek a Kazincbarcikai járásban fogalmazta meg intézkedési lehetőségként a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmények bővítését, Esztergomi járásban (30%). 13%-a az Esztergomi járás településeinek jelölte meg a szakemberekkel való konzultációt, mint intézkedési lehetőséget, a Kazincbarcikai járásban (18%). Idősekért megfogalmazott leggyakoribb intézkedési lehetőség a Kazincbarcikai járásban 50%-al, a házi segítségnyújtás, jelzőrendszer, vagyon védelem, védelmi intézkedések. Az Esztergomi járásban 38%. 41%-a a Kazincbarcikai járás településeinek határozta meg intézkedési lehetőségként az aktivitást és függetlenséget megőrző programok, szolgáltatások képzések szervezését, az Esztergomi járásban ez az adat 42%. A Kazincbarcikai járás településinek 32% hozta meg intézkedési lehetőségként a számítástechnikai ismeretek fejlesztését, fórumok szervezését, Esztergomi járásban 13%. A női célcsoporttal kapcsolatban a legtöbb helyen megfogalmazott (36%) javaslat a felvilágosítás a Munkaügyi Központ által szervezett tanfolyamokról, átképzésekről. Az Esztergomi járásban a pontos helyzetkép és statisztika készítése 46%-al a leggyakoribb. A Kazincbarcikai járás településinek 27%-a javasolta a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmények működtetését. Ez Esztergomi járásban ez az adat 30%. A fogyatékkal élő célcsoporttal kapcsolatban a Kazincbarcikai járás településeinek 68%-a javasolta a teljes akadálymentesítést. Ez az adat az Esztergomi járásban 67%. A Kazincbarcikai járás településinek 32%-a fogalmazta meg intézkedési lehetőségként a kommunikáció színterének bővítését, 23%-a, a fogyatékkal élő lakosság eredményesebb bevonását a települések programjaiba. Az Esztergomi járás településeinek 46%-a javasolta intézkedési lehetőségként a pontos helyzetkép és statisztika elkészítését és 21%-a, a község honlapjának akadálymentesítését.

37. oldal


4.2

Hazai és nemzetközi jó gyakorlatok

A jó gyakorlatok bemutatására külön dokumentumként egy kézikönyvet készítettünk azzal a céllal, hogy az esélyegyenlőség, a helyi közösségfejlesztés területén már működő jó gyakorlatokat azonosítsuk, és egy párat közreadjunk belőlük, ösztönözve ezzel a jó gyakorlatok fejlesztésének és közreadásának kultúráját. Hisszük, hogy amennyiben a jó gyakorlatok beépülnek, és a helyi viszonyokra sikerül adaptálni őket pozitívan hatnak a helyi közösségek életére, az esélyegyenlőségre és formálják a helyi szereplők attitűdjét is. Így az élő jó gyakorlatokat alkalmazó szereplők eredményesebbé és hatékonyabbá tehetik működésüket. A kézikönyv hasznos lehet minden olyan a helyi ügyek iránt érdeklődő szakembernek, aki szeretné saját tapasztalatait egységes szerkezetben, áttekinthetően közreadni azért, hogy mások is használhassák azt. Ezen kívül a kazincbarcikai járáson belül a településeken kinevezett koordinátorok segítségével a projekt keretében a helyi modell értékű kezdeményezéseket, jó példákat is össze kívánjuk gyűjteni, amely a későbbiekben egymás számára megosztható guide-ként is funkcionálhat. Ajánljuk továbbá a döntéshozóknak, hogy lássák milyen gazdag tárháza és tudása van adott területen a helyi szereplőknek, és támogassák a helyi kezdeményezéseket.

38. oldal


5 A járási együttműködés kialakítása A járási esélyegyenlőségi helyzet javítása érdekében kulcsfontosságú a járási együttműködés kialakítása, fejlesztése. Ennek érdekében két nagy csoport témakört is szükséges áttekinteni. Az első csoport célja a járási együttműködés létrehozását és fejlesztését célozza meg. A HEP-ek feldolgozásából, az interjúk és open space konferencia eredményeiből egyértelmű, a résztvevők is igénylik a járási szintű együttműködés kialakítását az esélyegyenlőségi problémák kezelése érdekében. Az együttműködés fejlesztése elsősorban nem intézmény, vagy szervezeti egység létrehozását jelenti, hanem az érintettek rendszeres, szervezett kommunikációját és a meglévő információk megosztását. A helyzetfelmérés mindegyik célcsoportban megállapította, hogy az érintett szereplőknek nincs alkalmuk rendszeres és szervezett formában megosztani tapasztalataikat, jó megoldásaikat, kudarcaikat. Valamint nincs lehetőség az érintettek számára a célcsoportokra vonatkozó meglévő információk megismerésére. Jelenleg a munkához szükséges információk megszerzése jelentős erőforrásokat köt le. A második csoport konkrét akciókat tartalmaz, amely az esélyegyenlőség fejlesztését támogatják. A konkrét esélyegyenlőségi akciókra vonatkozó javaslatok megfogalmazása a projekt keretében kialakítandó együttműködések és a kerekasztal megbeszélések folyamán felmerülő lehetőségek későbbi gyakorlatba történő átültetését kívánják elősegíteni. Ezen konkrét javaslatok a Járási Esélyegyenlőségi Programban kerülnek megfogalmazásra.

Járási együttműködés létrehozása A JEP-ben kerüljön meghatározásra egy rendszeres fórum kialakításának és fenntartásának részletei (hányszor, hol, stb.), mely a projektben megkezdett kezdeményezéseket folytatja. A szakmai koordinátorok segítségével az érintettek adatbázisa, meghívása, program összeállítása gördülékenyen tud folytatódni. Az együttműködés megalapozásához szükséges a rendszereses személyes kommunikáció lehetőségének biztosítása. A személyes kommunikáció lehetőséget ad a helyzet és problémák közös feldolgozására, közös megoldások kidolgozására, valamint a párhuzamos fejlesztések elkerülésére. Fontos, hogy a kommunikáció irányított, de kötetlen formában történhessen. A rendezvények célja, hogy a lehető legtöbb érintett közösen, kötetlen, kreatív formában tudja megvitatni az esélyegyenlőséghez kötődő témát. Tudásmegosztással, kreativitással és a közös gondolkodást felhasználva reális megoldásokat dolgozzon ki a problémák kezelésére. A résztvevői kör nyitott, az adott témakörhöz egyedileg is bővíthető, a meghívottak érdeklődés esetén csatlakozhatnak a résztvevői adatbázishoz. Az egyes témákat önként jelentkezők készítik elő, illetve a rendezvényeket is a résztvevők / témafelelősök / koordinátorok moderálják. Az együttműködésekben részt vevők köre folyamatosan bővíthető. Tartalmilag is érdemes széleskörű együttműködéseket kialakítani a hatékonyabb eredmények elérése érdekében – például komplex szemléletformáló akciókra, vagy a közösségi élet szervezése (sportesemények) olyan hosszútávon hatást kiváltó feladatok, amelyekre minden résztvevő önkormányzatnak időt és energiát szükséges szentelnie.

39. oldal


6 Mellékletek 1. Mellékelt - Interjú alanyok listája 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Név Farkas István Horváthné Geleta Mária István Zsolt Seres Ottó Szabóné Zsupolyó Ágnes Tomkóné Kiss Mária dr. Ágonás Lajos Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnes Székelyné Varga Mária Tóth Zoltán

Intézmény/szervezet Kazincbarcikai Roma Kisebbségi Önkormányzat Kazincbarcikai Összevont Óvodák

Pozíció Elnök

Dátum 2015.08.03.

Intézményvezető

2015.07.30.

Kazincbarcikai Szoc.Szolg.Központ Munkaügyi Hivatal Polgármesteri Hivatal

Igazgató Intézményvezető Szakreferens

2015.08.05. 2015.07.30. 2015.08.03.

Kazincbarcikai Mozgáskorlátozottak Egyesülete Járási Hivatal Pollack Mihály Ált. Iskola

Elnök

2015.07.30.

Vezető-helyettes Igazgató

2015.08.05. 2015.08.12.

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Litoplán Kft

Vezető Ügyvezető

2015.08.05. 2015.08.05.

2. Melléklet – Interjú sablon Interjú emlékeztető Időpont: Helyszín: Tárgy: Jelenlévők: Készítette: HEP-ek helyzete Mennyire ismerik a tartalmát? Mennyire ért egyet vele? Bevezetés sikeressége, elindult-e valami? Eredményezett-e változást? Sikerkritériumok, célok Erősségek, gyengeségek (mennyire adottak tények, számok, vizsgálati eredmények arról, hogy mi az igazán baj, és miben van változtatási lehetőség) (mi a legnagyobb probléma) Motiváló tényezők Gátló tényezők Milyen az esélyegyenlőségi célcsoportokkal foglalkozó szervezetek vannak helyben? Melyik szerepe meghatározó (méret, erőforrás, szakértelem, beágyazottság szempontjából)? Milyen az esélyegyenlőségi célcsoportokkal foglalkozó szervezetek jelennek meg időszakosan? Melyik szerepe meghatározó (méret, erőforrás, szakértelem, beágyazottság szempontjából)?

40. oldal

Területi együttműködési program a Kazincbarcikai járásban – Helyzetfeltáró jelentés Járási együttműködés szükségessége Szükségesnek látja-e a térségi együttműködést? Milyen tevékenységekkel, szakértelemmel segíthető az együttműködés? Milyen területeken segíthet az együttműködés? Kik lehetnek a szereplői? Célok, sikerkritériumok? Kockázatok? Mely szervezetek/személyek, akiknek mindenképpen helyük van az együttműködésben, melyek azok, amelyekkel óvatosan kell bánni… Az egyes célcsoportok helyzete hogyan alakult a HEP-ek elfogadása előtt és után? Mélyszegénységben élők Romák Gyermekek Nők Idősek Fogyatékkal élők Fő megoldásra váró problémák? (a pályázatban azonosított problémák alapján) A járási együttműködés esetleges szerepe az alábbi célcsoportok esetében külön-külön és általában? Romák és/vagy mélyszegénységben élők 1. A mélyszegénységben élők rossz egészségügyi állapotok, kevés elérhető szűrővizsgálat 2. Magas munkanélküliség aránya a településen 3. Lakhatási problémák a mélyszegénységben élők körében. Veszélyeztetett lakáskörülmények 4. Nagyarányú a munkanélküliség a romák körében 5. Szegregátumban élő roma lakosság hátrányos helyzete 6. Kevés a szociális bérlakosok száma 7. Felnőtt képzés hiánya 8. Esélyegyenlőség információ hiánya a településen 9. Magas a 8 osztályos általános iskolánál magasabb végzettségűek körében a munkanélküliség 10. Szegregátumban élők között magas a munkanélküliek aránya Gyermekek 1. Magas a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek száma 2. A gyermekek kikapcsolódásához szükséges játszóterek elavultak, szegényesek 3. A mélyszegénységben élő gyermekek számáról nincs pontos és hiteles felmérés

41. oldal

Területi együttműködési program a Kazincbarcikai járásban – Helyzetfeltáró jelentés 4. Magas a veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma Idősek 1. Magas az egyedül élő idős emberek száma, akik igényelnék a hétvégi gondozást és programokat 2. Az időskorúak naivitása miatt az elmúlt években nőtt az ellenük elkövetett bűncselekmények száma 3. Az idősek szállítása nem megoldott, szegényes a városi szociális intézmények eszközállománya 4. Magas az időskorúak száma a településen, s nagy részük egyedül éli nyugdíjas életét. 5. Alacsony az időskorúak informatikai jártassága Nők 1. Női szereplők hiánya a közéletben 2. A nők és azon belül a kisgyermekes édesanyák munkahelyi védelme nem megoldott 3. A felgyorsult világban a női szerep gyors változásokon ment keresztül 4. Magas a munkanélküliség a pályakezdő nők körében 5. Családon belüli erőszak Fogyatékkal élők 1. Nem biztosított a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés 2. Korai fogyatékkal élők fejlesztésének hiánya, szakemberek hiánya 3. Szociális érzékenység hiánya a táradalomban 4. Fogyatékkal élők munkalehetőségei korlátozottak 5. A fogyatékkal élők információbázisának hiánya a településen, valamint az érdekképviseletek kommunikációjának hiánya 6. A városi honlap nem akadálymentes

42. oldal

Helyzetfeltáró jelentés

Recommend Documents