HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

NESZMÉLY község Településrendezési tervét megalapozó

HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

Felelős tervező: Laky Ildikó, ügyvezető igazgató, Terra Studio Kft. Szakértők: Földi Zsuzsa Ph.D. projektmenedzser, tervező Guzmics István, tervező – Diverzum Térprojekt Bt.

2007. július 6.

Tartalom

1. Helyzetértékelés ..................................................................................................................... 3 1.1 A település elhelyezkedése, elérhetősége......................................................................... 3 1.2. A település rövid története .............................................................................................. 5 1.3 A település térségi kapcsolatai ......................................................................................... 5 1.4 A település demográfiai viszonyai ................................................................................... 7 1.5 Gazdaság .......................................................................................................................... 9 1.5.1 Neszmély község tágabb gazdasági környezete........................................................ 9 1.5.2 Foglalkoztatottsági helyzet Neszmélyen................................................................. 10 1.5.3 A helyi gazdaság szerkezete.................................................................................... 11 1.5.4 Turizmus.................................................................................................................. 13 1.6 Településmarketing ........................................................................................................ 17 1.7 Intézményi ellátottság és szolgáltatások ........................................................................ 18 1.7.1 Oktatás..................................................................................................................... 18 1.7.2 Kulturális intézmények – civil szervezetek............................................................. 19 1.7.3 Egészségügyi ellátás................................................................................................ 19 1.7.4 Szociális ellátás ....................................................................................................... 20 1.8 Települési infrastruktúra ................................................................................................ 21 1.9 A környezet állapota – természeti és művi értékvédelem .............................................. 22 2. Koncepció............................................................................................................................. 24 2.1 SWOT analízis ............................................................................................................... 24 2.2 A fejlesztési program horizontális elvei......................................................................... 25 2.3 Jövőkép – Célrendszer ................................................................................................... 27 2.4 Cél-prioritás mátrix ........................................................................................................ 29 2.5 Koncepció – a prioritások részletezése .......................................................................... 30 2.5.1. I. Prioritás: A helyi gazdasági potenciál fejlesztése a helyi foglalkoztatás bővítése .......................................................................................................................................... 30 2.5.2. II. Prioritás: Az intézményi és környezeti infrastruktúra fejlesztése ..................... 32 2.5.3. III. Prioritás: Partnerségi kapcsolatok továbbfejlesztése........................................ 34

2

1. HELYZETÉRTÉKELÉS 1.1 A település elhelyezkedése, elérhetősége Neszmély Komárom-Esztergom megye északi részén található település. Északról a szlovák-magyar államhatárt képező Duna, délről a Gerecse hegység lejtői határolják. A községet nyugati szomszédjával Dunaalmással 1977-ben egyesítették. A két település 1991ig Almásneszmély néven létezett. 1991-ben a két településrész önállósodott és önálló településekként szerepel a korábbi neveken. A település Budapesttől az M1-es autópályán, Tatán keresztül északra tartva, avagy a 10.sz főúton keleti irányból közelíthető meg. Vasúton az Esztergom-Komárom-i vonalon érhető el. A település a fővárostól légvonalban mintegy 60 km, Pozsonytól 80 km és Bécstől 150 km távolságra található. A M1-es autópályához való közelség jó elérhetőséget biztosít mindhárom főváros felől. Neszmély földrajzi helyzetének legfontosabb jellemzője a Duna jelenléte. Természeti táji adottságain túl, a folyó szimbolikus európai települések és régiók közötti kapocs jellege is életre kel az elválasztó, határfolyó funkció gyengülésével. Az elérhetőségi térkép tanúsága szerint Neszmélyből Budapest és a Közép-Dunántúli régió központja, Székesfehérvár másfél órán belül elérhető, amely turisztikai szempontból kedvezőnek mondható. Más térségi központok szintén jó elérhetőségi helyzetben vannak, Tatabánya és Komárom fél órán belül, Esztergom mintegy 45-50 percen belül érhető el a településről. A Tatai kistérség belső kohéziója szempontjából kedvező tényként állapítható meg, hogy a kistérségi központ Tata elérési ideje kevesebb, mint 20 perc a kistérség minden településéről így Neszmélyről is. Az elérhetőség szempontjából fontos megjegyezni, hogy a Duna két oldalán lévő, sokszor egymástól csak néhány kilométerre lévő települések esetében az elérhetőség 30 perc körüli értéke is kedvezőtlennek mondható, a térségben nem működik kompátkelő. Ez a tény a mindennapi gazdasági-társadalmi és turisztikai kapcsolatok egyik jelentős akadályozója.

3

Neszmély elérhetősége Gönc Gönc Gönc Gönc Gönc Gönc Sátoralj Sátoralj Sátoraljaúj aúj aúj aújhely hely hely hely Sátoralj Sátoralj Sátoralj aúj aúj hely hely Encs Encs Encs Encs Encs Encs

Edelény Edelény Edelény Edelény Edelény Edelény

100 km

Szikszó Szikszó Szikszó Szikszó Szikszó Szikszó

Kazincbarcika Kazincbarcika Kazincbarcika Ózd Ózd Ózd Ózd Ózd Ózd

50 km Szécsény Szécsény Szécsény Balassagyarmat Balassagyarmat Balassagyarmat Szécsény

25 km Komárom Komárom Komárom Komárom Komáro Komárom m Sopron Sopron Sopron Sopron Sopron Sopron

Csorna Csorna Csorna Csorna Csorna Csorna

Győr Győr Győr Győr Győr Győr

Tata Tata Tata Tata Tata Tata Tatabánya Tatabánya Tatabánya

Tét Tét Tét Tét Tét Tét

Kisbér Kisbér Kisbér Kisbér Kisbér Kisbér

Pápa Pápa Pápa Pápa Pápa Pápa Várpalota Várpalota Várpalota Várpalota Várpalota Várpalota

Székesfehérv Székesfehérv Székesfehérvár ár ár ár Székesfehérv Székesfehérv Székesfehérv ár ár

Vasv Vasv Vasvár ár ár ár Vasv Vasv Vasv ár ár

Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém Veszprém

Sümeg Sümeg Sümeg Sümeg Sümeg Sümeg

Balatonfüred Balatonfüred Balatonfüred Balatonfüred Balatonfüred Balatonfüred

Zalaszentgrót Zalaszentgrót Zalaszentgrót Zalaszentgrót Zalaszentgrót Zalaszentgrót

Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg Zalaegerszeg

Keszthely Keszthely Keszthely Keszthely Keszthely Keszthely

Tapolca Tapolca Tapolca Tapolca Tapolca Tapolca

NNN NN N O O O OO NNNN NN O ON T O TT TO OO T OO TTTTT OO A AT TT AA TT AAAA LLL LL LAAAAA LL AL AA LLLL BA AAAA B B BB B BB B BAAAAA BB B BB

Szeghalom Szeghalom Szeghalom Szeghalom Szeghalom

Mezőtúr Mezőtúr Mezőtúr Mezőtúr Mezőtúr Mezőtúr

Dunaúj Dunaúj Dunaújv vv vv város áros áros áros Dunaúj Dunaúj Dunaúj áros áros

Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kecskemét Kecskemét

Kunszentmárton Kunszentmárton Kunszentmárton Kunszentmárton Kunszentmárton Kunszentmárton

Szarv Szarv Szarvas as as

Sárbogárd Sárbogárd Sárbogárd Sárbogárd Sárbogárd Sárbogárd

Békés Békés Békés Békés Békés Békés

Tab Tab Tab Tab Tab Tab Tamási Tamási Tamási Tamási Tamási Tamási

Szentes Szentes Szentes Szentes Szentes Szentes

Kiskőrös Kiskőrös Kiskőrös Kiskőrös Kiskőrös Kiskőrös Kalocsa Kalocsa Kalocsa Kalocsa Kalocsa Kalocsa

Letenye Letenye Letenye Letenye Letenye Letenye

Dombóv Dombóv Dombóv ár ár Dombóv Dombóv Dombóvár ár ár ár

Kaposv Kaposv Kaposvár ár ár ár Kaposv Kaposv Kaposv ár ár Csurgó Csurgó Csurgó Csurgó Csurgó Csurgó

Kiskunmaj Kiskunmaj Kiskunmajsa sa sa sa Kiskunmaj Kiskunmaj Kiskunmaj sa sa

Kistelek Kistelek Kistelek Kistelek Kistelek Kistelek

Pécs Pécs Pécs Pécs Pécs Szentlőrinc Szentlőrinc Szentlőrinc Szentlőrinc Szentlőrinc Szentlőrinc

Jánoshalma Jánoshalma Jánoshalma Jánoshalma Jánoshalma Jánoshalma

Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged Szeged

Makó Makó Makó Makó Makó Makó

Mórahalom Mórahalom Mórahalom Mórahalom Mórahalom

Baj aa Baj Baja aa a Baj Baj Baj Bácsalmás Bácsalmás Bácsalmás Bácsalmás Bácsalmás

Mohács Mohács Mohács Mohács Mohács

Szigetv ár Szigetv Szigetvár ár ár Szigetv Szigetv ár Szigetv ár

Sellye Sellye Sellye Sellye Sellye Sellye

Pécsv Pécsv Pécsv árad árad Pécsv árad Pécsv Pécsvárad árad árad

Gyula Gyula Gyula Gyula Gyula Gyula

Hódmezőv Hódmezőv Hódmezőv ásárhely ásárhely Hódmezőv Hódmezőv Hódmezővásárhely ásárhely ásárhely ásárhely

Sásd Sásd Sásd Sásd Sásd Sásd Nagyatád Nagyatád Nagyatád Nagyatád Nagyatád Nagyatád

Orosháza Orosháza Orosháza Orosháza Orosháza

Mezőkov ácsháza Mezőkov Mezőkovácsháza ácsháza ácsháza Mezőkov Mezőkov ácsháza Mezőkov ácsháza

Kiskunhalas Kiskunhalas Kiskunhalas Kiskunhalas Kiskunhalas

Szekszárd Szekszárd Szekszárd Szekszárd Szekszárd Szekszárd Bonyhád Bonyhád Bonyhád

Komló Komló Komló Komló Komló Komló

Sarkad Sarkad Sarkad Sarkad Sarkad

Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba Békéscsaba

Csongrád Csongrád Csongrád Csongrád Csongrád Csongrád

Paks Paks Paks Paks Paks Paks

Marcali Marcali Marcali Marcali Marcali Marcali

Barcs Barcs Barcs Barcs Barcs

Berettyóúj Berettyóúj Berettyóújfalu falu falu falu Berettyóúj Berettyóúj Berettyóúj falu falu Törökszentmiklós Törökszentmiklós Törökszentmiklós Törökszentmiklós Törökszentmiklós Törökszentmiklós

Kiskunfélegyháza Kiskunfélegyháza Kiskunfélegyháza Kiskunfélegyháza Kiskunfélegyháza Kiskunfélegyháza

Lengyeltóti Lengyeltóti Lengyeltóti Lengyeltóti Lengyeltóti Lengyeltóti

Nagykanizsa Nagykanizsa Nagykanizsa Nagykanizsa Nagykanizsa Nagykanizsa

Cegléd Cegléd Cegléd Cegléd Cegléd Cegléd

Kunszentmiklós Kunszentmiklós Kunszentmiklós Kunszentmiklós Kunszentmiklós Kunszentmiklós Enying Enying Enying Enying Enying Enying

Balatonföldv Balatonföldv Balatonföldv ár ár Balatonföldv Balatonföldv Balatonföldvár ár ár ár

Fonyód Fonyód Fonyód Fonyód Fonyód Fonyód

Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti Lenti

Karcag Karcag Karcag Karcag Karcag Karcag Szolnok Szolnok Szolnok Szolnok Szolnok Szolnok

Adony Adony Adony Adony Adony Adony

Aba Aba Aba Aba Aba Aba

Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok Siófok

Létav Létav Létavértes értes értes értes Létav Létav Létav értes értes Püspökladány Püspökladány Püspökladány Püspökladány Püspökladány Püspökladány

Monor Monor Monor Monor Monor Monor

Dabas Dabas Dabas Dabas Dabas Dabas

Balatonalmádi Balatonalmádi Balatonalmádi Balatonalmádi Balatonalmádi Balatonalmádi

Szentgotthárd Szentgotthárd Szentgotthárd Szentgotthárd Szentgotthárd Szentgotthárd

Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen

Jászberény Jászberény Jászberény Jászberény Jászberény Jászberény Nagykáta Nagykáta Nagykáta Nagykáta Nagykáta Nagykáta

Ráckev Ráckev Ráckeve ee ee e Ráckev Ráckev Ráckev

Gárdony Gárdony Gárdony Gárdony Gárdony Gárdony

Aj Aj Ajka ka ka ka Aj Aj Aj ka ka

Haj Haj Hajdúhadház dúhadház dúhadház dúhadház Haj Haj Haj dúhadház dúhadház Balmazúj Balmazúj Balmazújvvváros áros áros Haj Haj Hajdúszoboszló dúszoboszló dúszoboszló dúszoboszló Haj Haj Haj dúszoboszló dúszoboszló

Ercsi Ercsi Ercsi Ercsi Ercsi Ercsi Zirc Zirc Zirc Zirc Zirc Zirc

Csenger Csenger Csenger Csenger Csenger Csenger Nyírbátor Nyírbátor Nyírbátor Nyírbátor Nyírbátor Nyírbátor

Haj Haj Hajdúböszörmény dúböszörmény dúböszörmény dúböszörmény Haj Haj Haj dúböszörmény dúböszörmény

Tiszafüred Tiszafüred Tiszafüred Tiszafüred Tiszafüred Tiszafüred

Hev Hev Heves es es

Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllő

Gyál Gyál Gyál Gyál Gyál Gyál

Celldömölk Celldömölk Celldömölk Celldömölk Celldömölk Celldömölk

Fehérgyarmat Fehérgyarmat Fehérgyarmat Fehérgyarmat Fehérgyarmat Fehérgyarmat

Mátészalka Mátészalka Mátészalka Mátészalka Mátészalka Mátészalka

Nagykálló Nagykálló Nagykálló Nagykálló Nagykálló Nagykálló

Polgár Polgár Polgár Polgár Polgár Polgár

Füzesabony Füzesabony Füzesabony Füzesabony Füzesabony Füzesabony

Hatv Hatv Hatvan an an an Hatv Hatv Hatv an an

Aszód Aszód Aszód

Mór Mór Mór Mór Mór Mór

Sárv Sárv Sárvár ár ár ár Sárv Sárv Sárv ár ár

Körmend Körmend Körmend Körmend Körmend Körmend

Veresegyháza Veresegyháza Veresegyháza Veresegyháza Veresegyháza Veresegyháza

Nyíregyháza Nyíregyháza Nyíregyháza Nyíregyháza Nyíregyháza Nyíregyháza

Tiszav Tiszav Tiszav asv asv ári ári Tiszav Tiszav Tiszavasv asv asv asvári ári ári ári

Mezőköv Mezőköv Mezőköv esd esd Mezőköv Mezőköv Mezőkövesd esd esd esd

Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest

Csepreg Csepreg Csepreg Csepreg Csepreg Csepreg

Szombathely Szombathely Szombathely Szombathely Szombathely Szombathely

Őriszentpéter Őriszentpéter Őriszentpéter Őriszentpéter Őriszentpéter Őriszentpéter

Budaörs Budaörs Budaörs Budaörs Budaörs Budaörs

Bicske Bicske Bicske Bicske Bicske Bicske

Oroszlány Oroszlány Oroszlány Oroszlány Oroszlány Oroszlány

Mezőcsát Mezőcsát Mezőcsát Mezőcsát Mezőcsát Mezőcsát

Gyöngyös Gyöngyös Gyöngyös Gyöngyös Gyöngyös Gyöngyös

Dunakeszi Dunakeszi Dunakeszi Dunakeszi Dunakeszi Dunakeszi

v örösv örösv ár ár vv vv vörösv örösv örösv örösvár ár ár ár

Baktalórántháza Baktalórántháza Baktalórántháza Baktalórántháza Baktalórántháza Baktalórántháza

Tiszaúj Tiszaúj Tiszaújv vv vv város áros áros áros Tiszaúj Tiszaúj Tiszaúj áros áros Eger Eger Eger Eger Eger Eger

Vá Vá Vá Vá Vá Vác cc cc c

Esztergom Esztergom Esztergom Esztergom Esztergom Esztergom

Szentendre Szentendre Szentendre Szentendre Szentendre Szentendre Dorog Dorog Dorog Dorog Dorog Dorog PilisPilisPilisPilisPilisPilis-

Vásárosnamény Vásárosnamény Vásárosnamény Vásárosnamény Vásárosnamény Vásárosnamény

Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc

Péterv Péterv Pétervására ására ására Bátonyterenye Bátonyterenye Bátonyterenye Bátonyterenye Bátonyterenye Bátonyterenye

Kisv Kisv Kisv árda árda Kisv Kisv Kisvárda árda árda árda

Ibrány Ibrány Ibrány Ibrány Ibrány Ibrány

Tokaj Tokaj Tokaj Tokaj Tokaj Tokaj

Bélapátfalv Bélapátfalv Bélapátfalva aa aa a Bélapátfalv Bélapátfalv Bélapátfalv

Pásztó Pásztó Pásztó Pásztó Pásztó Pásztó

NESZMÉLY

Pannonhalma Pannonhalma Pannonhalma Pannonhalma Pannonhalma Pannonhalma

Kapuv Kapuv Kapuvár ár ár ár Kapuv Kapuv Kapuv ár ár

Kőszeg Kőszeg Kőszeg Kőszeg Kőszeg Kőszeg

Rétság Rétság Rétság gg Rétság Rétsá Rétsá

Szob Szob Szob Szob Szob Szob

Mosonmagyaróv Mosonmagyaróv Mosonmagyaróv ár ár Mosonmagyaróv Mosonmagyaróv Mosonmagyaróvár ár ár ár

Salgótarj Salgótarj Salgótarján án án án Salgótarj Salgótarj Salgótarj án án

Cigánd Cigánd Cigánd Cigánd Cigánd Cigánd

Sárospatak Sárospatak Sárospatak Sárospatak Sárospatak Sárospatak Szerencs Szerencs Szerencs

Siklós Siklós Siklós Siklós Siklós Siklós

Szerkesztette: Diverzum-Térprojekt Bt. 2007

JELMAGYARÁZAT Elérési idő (perc)

Neszmély (1) 30 alatt (22) 30 - 60 (93) 60 - 90 (221) 90 - 120 (283) 120 - 180 (1076) 180 - 240 (1023) 4 óra fölött (433)

1.2. A település rövid története A település története a vaskorig nyúlik vissza, jelentőségét a római korban Duna Parton épülő limes adta. A település első okleveles említése 1235 körülre tehető. A település évszázadokon át a Komáromi Várbirtok részét képezte. Jelentős történelmi személyiségek köthetők a településhez: Habsburg Albert 1439-ben a település közelében lelte halálát, míg Mátyás király nevéhez a helyi révész megleckéztetése fűződik, II. Ulászló különféle kiváltságokat adományozott Neszmély lakosainak. A török támadások miatt a település elnéptelenedett és egy rövidebb megszakítással egészen a 17-18. század közepéig lakatlanul állt. A település újbóli benépesülése után elsősorban református lakosság lakta a falut, majd a német betelepítéseknek köszönhetően katolikus vallás is újra meghonosodott Neszmélyen. A település harmadik felekezete a baptista a 19. század végén gyökeresedett meg és jelenleg is él. A 19. század közepén a település egyházi tulajdonba került (Klosterneuburgi Szent Ágostonkanonokrend). A település további fejlődését nagyban meghatározta a 1888-ban ide érkező vasút. Neszmély vasútállomást és árvízvédelmi töltést is kapott egyben. A település iparát a 1922-től újból működő téglagyár (Hacker-féle téglagyár) jelentette, ez volt évtizedekig Neszmély egyetlen komoly iparvállalata. A század második felében a szocialista ipartelepítés elkerülte a falut több, a Duna partján található településsel ellentétben. Ez kedvezően hatott a település táji és környezeti adottságaira és állapotára. A település 1991-es önállósodását követően jelentős térségi kapcsolatokat épített ki és maga is jelentős – főként a település turisztikai vonzerejét erősítő – fejlesztéseket hajtott végre.

1.3 A település térségi kapcsolatai Tatai Többcélú Kistérségi Társulás A Tatai Többcélú Kistérségi Társulás a Tatai statisztikai kistérség településeiből alakult melyeknek tagjai: Baj, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Kocs, Naszály, Neszmély, Szomoród, Tardos, Tata, és Vértestolna. A társulás központja Tata. A települések kohézióját erősíti az a tény, hogy földrajzilag összekapcsolódó Győr-Tatai teraszvidéken, Almás-Táti-Duna-völgyben, Igmánd-Kisbéri medencében és a Gerecse hegységben helyezkednek el. A társulás tevékenysége a szociális információs szolgáltatásra, étkeztetésre, házi segítségnyújtásra, családsegítésre, támogató szolgáltatásra, nappali ellátásra (fogyatékosok, idősek, hajléktalanok) terjed ki. Neszmély a felsorolt ellátási kötelezettségeit a Társuláson keresztül látja el.

A település földrajzi elhelyezkedése – határfolyó menti fekvés – kapcsán felmerül a határon átnyúló települési és térségi kapcsolatok építésének fontossága. A szándék és a fogadókész partnerekkel történő kapcsolatépítés két „intézményesült” kapcsolati és szervezi háló kiépítéséhez vezetett: ezek a Duna Eurorégió és a Vág-Duna-Ipoly Eurorégió. Duna Eurorégió A Duna Eurorégió 2003-ban alakult meg Neszmély irányításával és Neszmély központtal. A határon átnyúló régió tagjai a magyar részről Tatai kistérség települései és szlovák részről a Hídverő Társulás, Nyitra megye Révkomáromi járásának települései. A Duna Eurórégió deklarált célja, hogy támogassa a területén működő szervezetek együttműködését, erősítse a térség gazdasági és kulturális kohézióját. Feladatok között szerepel a lakosság, vállalkozások és a térség iránt érdeklődők tájékoztatása a fejlesztésekről és tervekről és az Európai Unióval kapcsolatos térségi szervező feladatok ellátása. PHARE CBC támogatással készült el a „Duna Eurorégió Idegenforgalmi Programja”, mely tartalmazza a távlati elképzeléseket és azok megvalósíthatóságát. A Duna Eurorégió három fő fejlesztési projektje köthető Neszmélyhez, amelyek az Európa Falu, Kikötők és az Erdei iskola. Vág-Duna-Ipoly Eurorégió A Vág-Duna-Ipoly Eurorégió Alapító okiratát 1999. július 3-án a Komárom-Esztergom megyei Neszmélyen a Duna szlovák-magyar határvonalán úszó Táncsics hajó fedélzetén írták alá, Komárom-Esztergom és Pest megye közgyűlési elnökei, valamint Nyitra kerület elöljárója. Az együttműködés célja a régió vonzóbbá tétele, a gazdaság és az idegenforgalom összehangolt fejlesztése, oktatási, tudományos és innovációs bázisok közötti kapcsolat fejlesztése, területfejlesztés és területrendezés összehangolása. Az együttműködés kiterjed a természet-, környezet-, és vízvédelem, a katasztrófák elhárítására, a közlekedésfejlesztés összehangolására, a szociális együttműködésre, a közös kulturális örökség ápolására, az EU - Közösségi finanszírozási programokban történő eredményes részvételre. A Vág-Duna-Ipoly Eurorégió 23 999 km2-nyi területén mintegy 2 846 976 fő él. Az eurorégiót a magyarországi megyék közül Komárom-Esztergom, Pest, Veszprém és Fejér megyék, Szlovákia területéről pedig a Magyarországgal határos Nyitra megye alkotják. A Vág-Duna-Ipoly Eurorégiót irányító fejlesztési kht. központja eredetileg Tatabányán volt, 2006-tól azonban a központ Neszmélyre került ezzel is erősödött a település eurórégiós jelentősége. Az Eurorégió nemrégiben nyerte el annak lehetőségét, hogy az Europe Direct hálózat megyei egysége itt működhessen. Europe Direct Európai Információs Pont Hálózat Komárom-Esztergom Megyei Információs Egység jelenleg a település önkormányzatának

6

épületében található. A legközelebbi ilyen információs központok Székesfehérváron, Veszprémben, Győrben és Budapesten működnek. Az elsősorban megyeszékhelyeket érintő országos hálózatban Neszmély az egyetlen nem városi település. A központ jelenléte és működtetése tovább növeli a település eurorégió-s tevékenységével megalapozott nemzetközi (határon átnyúló) jelentőségét. A VDI jelentősebb programjai: Európai Polgárképző Akadémia, Visegrádi Országok Eurorégióinak Konzultatív Tanácsa.

1.4 A település demográfiai viszonyai Neszmély község népesedési tendenciái – hasonlóan az országos tendenciákhoz – kedvezőtlenül alakultak az önállósodása óta eltelt időben. A község népessége 2006 végén 1424 fő volt. A lakónépesség 1993 és 2006 között 7%-kal csökkent 1500 főről a jelenlegi 1424 főre. A területi összehasonlításokat a KSH adatai alapján végezzük: a KSH adatai szerint Neszmélyen 2005-ben a 1992-es év lakónépességének (1488 fő) 94%-a élt. A csökkenés mértéke kedvezőtlenebb az országos (97%-os) értéknél. Ellentétben a település tendenciáival a megye és a megye községeinek össznépessége is mérsékelten növekedett ugyanezen időintervallumban (és 100,5% 100,05%-os értékekkel). Neszmély önállósodása előtt Almásneszmély össznépessége 2776 fő volt (1991). Amíg az eltelt 14 évben Neszmély népessége csökkent, a volt társtelepülés Dunaalmás lakossága 1494-ről 1683 főre növekedett (ez 112%-os növekedést jelentett). 1520 1500 1480

népesség (fő)

1460 1440 1420 1400 1380 Neszmély 1360

Neszmély (KSH)

1340 1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

év

1. ábra A lakónépesség alakulása Neszmély községben 1993-2006 év között. Forrás: Neszmély község Polgármesteri Hivatala, 2007. és KSH Komárom-Esztergom Megye Statisztikai Évkönyve 1993-2005.

7

Neszmélyen a természetes szaporodás értéke (azaz a születések és halálozások számának különbsége) 1000 lakosra vonatkoztatva -9,2 fő volt 2005-ben. Ebben az esetben tehát természetes fogyásról beszélhetünk. Ugyanebben az évben mind a megye községeire (-4,5 fő/1000 lakos) mind pedig az egész megyére (-3,6 fő/1000 lakos) vonatkozó értékek szintén negatívak, de a település értékénél jóval kedvezőbbek voltak. Az elmúlt öt év viszonylatában a természetes fogyás fajlagos értéke átlagban kétszerese volt Neszmély esetében a szintén negatív községi átlagnak (2. ábra).

4

Neszmély

természetes szaporodés (szaporodás/ezer lakos/év)

megye községei együtt 2

Komárom -Esztergom megye

0

-2

-4

-6

-8

-10

-12 2000

2001

2002

2003

2004

2005

év

2. ábra Természetes szaporodás értéke 2000 és 2005 között Neszmélyen, a megye községeiben és Komárom-Esztergom megyében, Forrás: KSH Komárom-Esztergom Megye Statisztikai Évkönyve 2000-2005.

Neszmélyen a vándorlási különbözet évente változó, nem figyelhető meg benne tendencia. 2000-től 2002-ig pozitív volt. Ezt követően pozitív és negatív értékek váltották egymást évente 2005-ig, amikor 0-hoz közelítő negatív érték volt a jellemző (-2 fő). Ilyen népesedési folyamatok mellett – tekintetbe véve a kritikus 2000 fő alatti népességgel rendelkező települések várható funkcióvesztésével járó elvándorlási hullám hatásait – beavatkozás nélkül a település népessége várhatóan 15-20 év alatt 1000 fő alá csökken. A népesség korösszetétele a 2001-es népszámlálási adatok szerint fiatalos volt. Az öregedési index értéke ekkor nem érte el az 1-et (0,89) azaz a 65 éven túli népesség arányában elmaradt a 14 év alattitól, ugyanakkor a megye összes községe és a megye egészének összértékéhez (0,81) képest a tendencia valamivel kedvezőtlenebb volt.

8

Összességében elmondható, hogy Neszmély település lakónépessége másfél évtizede folyamatosan csökkenő, amely elsősorban a megyei értékeket messze meghaladó természetes fogyás jelentős mértékének tudható be. A vándorlási egyenleg évente változó, értéke a természetes szaporodás negatív értékeiből eredő veszteséget nem képes pótolni. A település lakosságának korösszetétele egyensúlyi, ugyanakkor öregedő tendenciát mutat.

1.5 Gazdaság 1.5.1 Neszmély község tágabb gazdasági környezete 1 A település a 1990-es éveket megelőzően a tatabányai gazdasági térszerkezeti egység részét képezte, amely nem nagy területű de rendkívül sűrű textúrájú, magas népsűrűségű, erősen iparosodott térszerkezeti egységet alkotott. Ennek a térszerkezeti egységnek az északi határát a Duna völgye jelentette, amely mint ipari vízforrás, és mint szállítási útvonal rendkívüli előnyöket jelentett a korabeli ipartelepítésekhez. A Duna-völgy középső, Komárom és Nyergesújfalu közötti szakaszát az ipar szinte minden ágazata érintette, elsősorban nyersanyag és munkaerő igényes, valamint nagy vízigényű ágazatok. A lakosság körében az országos átlagnál magasabb volt az iparban foglalkoztatottal aránya és a területen gyakorlatilag egészen a 80-as évek végéig a szocialista iparszerkezet dominanciája érvényesült. A legjelentősebb ipari központ Almásfüzitő volt. Az itt lévő finomító részét képezte az 1950es évektől indult kőolajipari és szénvegyészeti konglomerátumnak, amely többnyire a Duna mentén és annak közelében koncentrálódott (Szőny, Almásfüzitő, Dorogi szénmedence). Itt volt megtalálható a magyarországi alumínium-vertikum egyik fontos eleme, az 1950-es években kiépített, majd folyamatosan bővített timföldgyár. A vegyiparhoz kapcsolódóan Nyergesújfalun, a Magyar Viskoza gyárban a viszonylag képzetlen női munkaerő foglalkoztatását is szolgálta a „Danulon” szintetikus műszál gyártása. Lábatlan településen a Gerecse mészkövére épülő cementgyártás és a Duna vízére települt cellulóz és papírgyártás üzemei működtek, míg Süttőn építési és dekorációs célokra is használható mészkő kitermelése folyt Piszke-Süttő Tardosbányán. Az egyetlen komolyabb élelmiszeripari jellegű vállalat a nem közvetlen a Duna partján található de jelenleg az Eurorégió fontos partnerei között számon tartott Ács, ahol a Kisalföldi termésterületének földrajzi hátterében cukorrépa került feldolgozásra. Neszmély (akkoriban almásneszmély) aktívkorú, dolgozó népessége már ezekben az évtizedekben is – a helyi ipar híján ezekre a jelentős ipari létesítményekbe járt dolgozni. Az 1990-es évek átalakulási folyamata több okból is érzékenyebben érintette a terület foglalkoztatási lehetőségeit. Az elavult technológiával készülő, alacsony hozzáadott értékkel bíró, valós versenyben piacképtelen termékek gyártása röviddel a rendszerváltás és a keleti piacok összeomlása után megszűnt. A munkanélküliségi értékek esetenként másfélszeresen 1

A Duna Eurorégió Idegenforgalmi Programja (2004)

9

haladták meg az országos átlagot és csak a 1996-os évet követően kezdtek felzárkózni a környező megyék javuló értékeihez. A gazdasági szerkezetváltás több éves késéssel indult meg. A gazdaságszerkezet átalakulásával párhuzamosan a megyén belül megfigyelhető, hogy a lakosság jövedelemszintje területileg erősen differenciálódik. A folyamat nyertesei a megye kereskedelmi és szolgáltató funkcióval már korábban is rendelkező városai (Esztergom, Komárom) a középmezőnybe a budapesti agglomerációhoz közeli települések tartoznak, míg a vesztesek csoportját a korábban jelentős kitermelőiparral, illetve hagyományos tömegtermékeket

előállító

üzemekkel

rendelkező

iparvárosok

(egyebek

mellett

Nyergesújfalu), valamint számos ipari és agrárfalu alkotja a megye nyugati és középső részén. Ennek oka a vállalatok utóéletében rejlik. A volt szocialista iparvállalatok jelentős környezetkárosító hatással bírtak a Duna völgyben ennek felszámolása folyamatban van, ugyanakkor a kedvező közlekedésföldrajzi helyzet ellenére nem kezdődött el az a folyamat, amely a technológia intenzív ágazatok megtelepedését eredményezné a Komárom – Nyergesújfalu ipari tengely mentén. A Duna mindezidáig nem nyerte vissza korábbi jelentőségét a teherszállításban. Meglévő, korábban ipari termékek be- és kihajózásával foglalkozó kikötői keresik funkciójukat, amely a Duna völgy ezen szakaszának táj rehabilitációját követően az idegenforgalom lehet. Ennek megfelelően a tágabb térségben azok a települések válhatnak a gazdasági folyamtok nyerteseivé, akik felismerték az alacsony iparosodottság és ezáltal az alacsony környezetszennyezési szintben rejlő előnyöket. Neszmély és környező települések ebbe a csoportba tartoznak, ugyanakkor – mint azt alább látni fogjuk – jelentősebb fejlesztések szükségesek ahhoz, hogy ezek az adottságok valós versenyképességben is jelentkező előnnyé formálódjanak.

1.5.2 Foglalkoztatottsági helyzet Neszmélyen Neszmély település lakosságából 2007. februárjában 982 fő volt munkaképes korú 2 , ebből 51 fő volt munkanélküliként nyilvántartva, ami a munkaképes korúak 5,19 %-a (relatív mutató). A megyei értékekhez képest a relatív mutató kedvezőtlenebb foglalkoztatási helyzetet mutat, a megye relatív mutatója ugyanerre az időszakra 4,32% volt. A munkanélküliség tendenciája az elmúlt 7 évben egyre kedvezőtlenebb. Az országos és megyei tendenciákat követve Neszmélyen is növekedet a munkanélküliségi relatív mutató értéke, ugyanakkor a növekedés intenzitását mutató lineáris trendvonal tanúsága szerint a növekedési ütem a település esetében nagyobb volt, mint a megye esetében (3. ábra).

2

Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint (www.afsz.hu)

10

10 munkanélküliségi relatív mutató (%)

9 8 R2 = 0,6563

7 6

R2 = 0,5072

5 4 3 Neszmély

2

Komárom-Esztergom megye Lineáris (Neszmély)

1

Lineáris (Komárom-Esztergom megye)

0 2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

év

3. ábra A munkanélküliség alakulása Neszmélyen és Komárom-Esztergom megyében 2000 és 2007 között (januári hónapok) (A lineáris trendvonal meredekségét az R-érték jelzi) Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat (www.afsz.hu)

Az utolsó ingázással kapcsolatos jelentősebb felmérés a 2001-es népszámláláshoz köthető: ekkor a településen helyben 258 foglalkoztatott volt, melynek valamivel több mint fele helyi lakosként volt regisztrálva. A település munkaképes korú lakosságának cca. 8-10% a dolgozott helyben 2007 elején, a többi ingázott elsősorban Tatára és a fent említett Duna menti iparvállalatok valamelyikébe. Munkanélküliek jövedelempótló támogatásában az elmúlt 14 évben átlagosan négy fő részesült. A szélsőségek 7 és 2 fő között mozognak. 2006-ban ez a támogatási forma összességében 4 főt érintett.

1.5.3 A helyi gazdaság szerkezete Egy több évtizeden keresztül működő helyi nyersanyagra települő téglagyáron kívül jelentősebb ipari tevékenység sohasem volt a községben – ellentétben az attól keletre és nyugatra húzódó ipari övezet településitől (Almásfüzitő, Süttő, Lábatlan, Nyergesújfalu stb.). Ezeken a településeken az országos jelentőségű ipari tevékenység jelentős tájsebeket hagyott hátra, illetve maguk az azóta bezárásra, illetve átalakításra került ipari létesítmények is kedvezőtlenül hatnak azok vonzerejére. Neszmély az elmúlt 14 esztendőben nem vált a nagyobb helyigénnyel bíró és esetenként komoly környezeti terhelést jelentő külföldi és hazai ipari ill. szolgáltató befektetések

11

célpontjává. Erre sem közlekedésföldrajzi helyzete, sem helyi erőforrásai nem adtak okot és ezzel párhuzamosan a helyi szándék sem ezt a fejlődési vonalat támogatta. A település önkormányzata önállósodása óta mindig is természeti értékeire és környezeti adottságaira

alapozott

elsősorban

turisztikai,

rekreációs

valamint

mezőgazdasági

(szőlőtermelés – Ászár-Neszmélyi Borvidék) tevékenységet szorgalmazta. A korábban hátránynak tekintett alul-iparosodottság mára Neszmély legnagyobb előnyévé lépett elő, ugyanakkor ahhoz, hogy a településen élőknek az adottságokra alapozott gazdasági tevékenységek fő vagy kiegészítő megélhetési forrást jelentsenek komoly fejlesztésekre van szükség. A településen 2005-ben összesen 133 vállalkozás működött ebből 13 kft. (10%) 20 bt. (15%), a többi (75%) egyéni vállalkozásként volt bejegyezve. A megye községeinek esetében ez az aránya 15% – 16% és 69%. Látható, hogy a megye községeiben nagyobb arányt képviselnek a tőkeerősebb, nagyobb alkalmazotti létszámmal rendelkező kft-k. Neszmély esetében túlnyomóan egyéni vállalkozók működnek, ami a helyi gazdaság versenyképességét alacsonyabb hatékonysággal támasztja alá. A helyi vállalkozások száma 2000 óta közel 150 %-kal növekedett, a megye községei esetén ez a növekedési ráta csupán 122 % volt. Neszmélyen a vállalkozói aktivitás alakulása tehát összehasonlítva a megye nem városi településeivel kedvezőbb volt az elmúlt öt-hat évben. Az ezer lakosra jutó vállalkozások száma 2001-ben azonos volt Neszmélyen és a megye községeiben (62 vállalkozás/1000 fő). 2005-ben a Neszmély esetében ez az érték 94,5 vállalkozás/1000 fő volt. A megye községei esetében szintén növekedés volt megfigyelhető, ugyanakkor ennek mértéke Neszmélyhez képest visszafogottabb volt: 81 vállalkozás/1000 fő. Neszmély hosszú ideig leginkább boráról volt ismert. A település a már említett ÁszárNeszmélyi Borvidékhez tartozik. A legjobban termű dűlők a Meleges-hegyen vannak és érdekes módon nem a déli, hanem az északi oldalon találhatók. Az itt termő borokat a rajnai borokhoz szokták hasonlítani. A nagyobb pincészetek mellett a domb oldalában löszfalba vájva helyezkednek el a turisztikai látványosságként sem utolsó lyukpincék. Neszmély legnagyobb foglalkoztatója, egyben legismertebb (nemzetközi szinten is elismert) vállalkozása a Hilltop Neszmély Zrt. Borászata. Az 1991-ben megalakult borászat 100% magyar tulajdonban van. A borászat a településtől délre, a hegyoldalban található, a Meleges-hegyen. A foglalkoztatottak összlétszáma cca. 150 fő tesz ki (ennek csak kis százaléka helyi lakos). A borászat jelentős elsősorban Angliába irányuló exporttal rendelkezik – hazai piaci részesedésük is növekvőben van. A bortermelési palackozási tevékenység mellett turisztikai jellegű tevékenység is zajlik: szálloda, étterem működik a komplexumban (Hilltop Neszmély Borhotel és Étterem). Mindemellett komplex borturisztikai programokat is szerveznek, pl. borismereti tanfolyam,

12

szüreti program, új bor ünnepe stb. A borászat az önkormányzat legjelentősebb helyi adó fizetője. A település további jelentősebb foglalkoztatója a holland tulajdonban lévő Éden kemping, amely a településtől keletre, annak külterületén található a Duna parton. A településen továbbá működik egy, virágkertészet, kőfaragó üzem és egy pékség. A községben két háztartás foglakozik falusi szálláshelykiadással, ennek megfelelően a falusi szállásadás még nem képvisel az átlagosnál kiemelkedőbb fontosságú kiegészítő jövedelemforrást. Neszmély „hagyományos” iparterületei a település keleti részén a 10-es út mentén találhatóak. A településhez közelebb eső iparterület egybeesik a korábbi legnagyobb helyi foglalkozató, a téglagyár területével. A terület főúthoz közelebb eső részén továbbra is gazdasági tevékenység folyik. A főúttól távolabb eső területen az ipari hasznosítás továbbra is támogatott, ugyanakkor jelentős rekultivációs tevékenységet igényel annak újbóli használatba vétele.

1.5.4 Turizmus Adottságok – eddigi fejlesztések Neszmély, ugyan számos elsősorban természeti és egyéb kultúr-turisztikai vonzerőkkel rendelkezik,

adottságaiban

elsősorban

szűkebb

és

tágabb

környezetével

együtt

értelmezhető. Általában

elmondható,

hogy

Neszmély

térségének

turisztikai

adottságai

rendkívül

kedvezőek. Ennek legfontosabb összetevői a Duna, a Gerecse, a megmaradt hagyományos településrészek – köztük is elsősorban a Gerecse lejtőin húzódó pincesorok –, valamint római-, bronz- és középkori archeológiai emlékek. Neszmély mellett folyó Duna önmagában vonzerőt jelent a természetszeretők, horgászok és vízi sportokat kedvelők vagy a vonzó természeti környezetben kikapcsolódni vágyók számára. A szigetcsoportokkal tarkított folyó vonzó horgászhely és gazdag vízimadár világa van. Neszmély ez eddigiekben sokat tett turisztikai potenciáljának kihasználása érdekében. Elkészültek azok a megalapozó tanulmányok, amelyek feltétlenül szükségesek a fejlesztésekhez elengedhetetlen források megszerzéséhez. Neszmélyen a már megtörtént és a tervezett fejlesztések is a Duna parthoz kapcsolódnak elsősorban, ugyanakkor a település turisztikai jelegű fejlesztéseinek mindenkori célja, hogy sokoldalú – helyi adottságokhoz köthető – programlehetőségeket kínáljon az ide látogatóknak: ebbe beletartoznak a Duna, mint különféle szabadidő eltöltési lehetőséget kínáló természeti vonzerő és mint határfolyó, a helyi borkultúra (kapcsolódva a helyi gasztronómiához) által kínált programlehetőségek, kerékpárútvonalak valamint a Gerecse által kínált túraútvonalak.

13

A Neszmélyen a turisztikai vonzerőfejlesztés egy egységes, partnerségre alapozott program keretében zajlik, amelyben az elemek önállóan is képesek működni, ugyanakkor igazi vonzerőt majdan minden elem kiépülése után, együttesen lesznek képesek produkálni. A Neszmélyen megvalósult (Duna parthoz kötött) turisztikai vonzerők: ƒ

Szent Korona kikötő: A Duna fő ágában nemzetközi turistahajók kikötésére alkalmas kikötőhely, amely továbbfejlesztést igényel, de jelenlegi állapotában is fogadóképes és ténylegesen fogad is turista és rendezvényhajókat.

ƒ

Hajóskanzen: A szigetek védelmében a Duna parton található engedéllyel rendelkező működő kikötő. A hajóskanzenben a magyar folyami hajózás 150 éves történetének relikviái találhatóak – jelenleg négy hajó látogatható: Zoltán gőzös, Sopron motoros, Debrecen tengerjáró, Neszmély gőzös. Az utóbbi hajó fedélzetén szálláshely kialakítás történt (ez ad helyet az Erdei Iskolának is)

ƒ

kemencesor, vízimalom színpad és rendezvénytér: A település fontosabb, nagyobb tömeget megmozgató rendezvényeinek helyszíne a folyóparton (árterület), ami turistacsoportok fogadására is alkalmas (folklór programok, rétes stb. sütés)

Tervezett turisztikai vonzerők: ƒ

Európa Falu: A Duna Eurorégió kiemelt turisztikai jellegű projektje együttműködésben a szlovákiai Búcs településsel. Az Európa Falu keretében Neszmélyen 13 európai ország nemzeti (vidéki) épület kerül megvalósításra. Célja: egyedi turisztikai vonzerő kialakítása, vendéglátó és turisztikai információs bázis

kialakítása,

szálláshely

kapacitás

fejlesztése,

kiegészítő

turisztikai

szolgáltatások fejlesztése; európai együttműködés fejlesztése, az európai vidéki kultúra hagyományainak megőrzése és ápolása. A projekt tartalma: szálláshely és vendéglátási funkciók, ismeretterjesztési funkciók, turisztikai kiszolgáló funkciók, valamint nemzet-specifikus egyedi funkciók. ƒ

Jacht kikötő: A Dunán közlekedő yacht és kishajó forgalmat „megfogó” kikötési lehetőség, a nyílt folyóvízszakaszhoz kapcsolódóan.

ƒ

A tervezett Faluházban: konferencia turizmus kiszolgáló infrastruktúrája: konferencia és workshop-ok megtartására alkalmas infrastruktúra

A település a megvalósult turisztikai vonzerőkhöz kapcsolódóan minden évben számos jelentősebb programlehetőséget is kínál májustól egészen novemberig. A programkínálatban az alábbiak szerepelnek: ƒ

Falunap (május) Elsősorban a település és a környék lakosságát vonzó kulturális rendezvénysorozat, turista szezonnyitó rendezvénynek is tekinthető.

ƒ

Hídverő Napok (június-július): Duna Eurorégió szervezésében kerül megrendezésre és célja, hogy a turizmus eszközeivel erősítse az Eurorégió településeinek együttműködését és híd szerepet töltsön be a visegrádi országok eurorégiói között. A

14

borászati és gasztronómiai programok mellett hajózási programot is kínál. A program része a „csillagmécsesek éjszakája a Dunán”. ƒ

Öt kenyér, két hal Ünnep (augusztus): A nemzeti ünnephez kötődő rendezvény, amelyhez a hagyományos programok mellett a kemencékben sütött kenyerek ajándékozása kapcsolódik.

ƒ

Hajózási

Emléknap

(október):

A

hajóskanzenben

megrendezésre

kerülő

programsorozat. Keretében hajózástörténeti kiállítás, hajós ételek készítése és egyéb hajózáshoz kapcsolódó programok vonzzák a látogatókat. ƒ

Márton Napi Vigasságok (november)

Az évenként megrendezésre kerülő programok mellett a község kész és felkészült arra, hogy a Szent Korona kikötőben alkalmanként megálló – Európa Rendezvényirodán keresztül szervezett – nemzetközi turistahajók utasai számára tartalmas programot kínáljon Duna parton kialakított fogadóhelyén. Az alkalmanként 4-5 órás programban szerepel borkóstolás, rétessütés, folklór műsor és egyéb igény szerinti programok. A hajóskanzenben található négy kiállított, muzeális érékű hajó nem csak látnivalót, de programlehetőségeket is kínál. A Neszmély gőzösön iskoláscsoportok elszállásolására nyílik lehetőség, amely nyári táborok, erdei iskolák programjaihoz kínál alkalmas bázist. A Sopron motoros pedig alkalmas sétahajózások megtételére a Dunán. Turistaforgalom a statisztikai adatok tükrében Komárom-Esztergom megyében négy statisztikailag nyilvántartott üdülőkörzet van: ƒ

Dunakanyar kiemelt üdülőkörzet (a megyéből hét településsel),

ƒ

Velencei-tó – Vértes üdülőkörzet (a megyéből 3 településsel),

ƒ

Budapest-környék üdülőkörzet (a megyéből 4 településsel),

ƒ

Gerecse üdülőkörzet (a megyéből 11 településsel).

Neszmély a Gerecse üdülőkörzet részét képezi. A Gerecse üdülőkörzet vendégforgalmát tekintve a megye legfontosabb üdülőkörzete 3 , a 4. ábra tanúsága szerint az összes vizsgált mutató alapján a legkiemelkedőbb eredményt produkálja a megyén belül. A négy megyét érintő üdülőkörzetből ez az egyetlen, amely nem nyúlik át más megyék területére. Neszmély fogadóképessége (szálláshelyek száma) 2000 és 2005 között 131%-kal növekedett, azaz 344-ről 451 szállásférőhelyre emelkedett. A turisztikai forgalom egy 1990es években gyökerező emelkedés után 2001 után csökkenni kezdett. 2003 jelentette a mélypontot, amikor a vendégforgalom majd felére esett vissza 2001-hez képest (5. ábra). A visszaesés az egész Gerecse üdülőkörzet is érintette, ha nem is ekkora mértékben és országosan is általános tendencia volt.

3

Települési elsősorban a Duna partján, illetve a Gerecse hegységben találhatók. Neszmély mellett ide tartozik még Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Kecskéd, Kisbét, Komárom, Nyergesújfalu, Tarján Tata, Tatabánya és Tát is.

15

2448

100%

13605

1556

12391

90% 80% 70% 60% Neszmély

50%

%

Gerecse üdülőkörzet (Neszmély nélkül)

40%

Budapest környék üdülőkörzet Velencei-tó -Vértes üdülőkörzet

30%

Dunakanyar kiemelt üdülőkörzet

20% 10% 0% összes vendég összes külföldi összes (131 412) vendég (37 627) vendégéjszaka (406 628)

összes külföldi vendégéjszaka (115 971)

adattípus

4. ábra Komárom-Esztergom megye üdülőkörzetei és Neszmély részesedése a különféle turisztikai forgalmi adatokon belül. Forrás: KSH Komárom-Esztergom Megyei Statisztikai Évkönyv, 2005.

Neszmélyen 2003-at követően kedvező fordulat állt be és a vendégforgalom több mint kétszeresére növekedett két év alatt. Másik örvendetes tendencia, hogy mind az összes vendégszámon, mind az összes vendégéjszakákon belül a külföldi látogatók aránya jóval magasabb volt 2005-ben (63% és 91%), mint a korábbi csúcsot jelentő 2001-es évben (59% és 75%).

16000

férőhelyek (hely)

14000

összes vendég (fő)

12000

összes külöföldi vendég (fő)

10000 összes vendégéjszaka (éjszaka)

8000

összes külföldi vendégéjszaka (éjszaka)

6000 4000 2000 0 2000

2001

2002

2003

2004

2005

év

5. ábra Neszmély idegenforgalmi adatai 2000-2005. Forrás: KSH Komárom-Esztergom Megyei Statisztikai Évkönyv, 2005.

16

Összességében elmondható, hogy Neszmélyen a természet adottságok, az eddigiekben végrehajtott turisztikai vonatkozású magán és önkormányzati fejlesztések, a település statisztikai adatokkal alátámasztott turisztikai forgalma és nem kevésbé a konkrét programokkal, megvalósíthatósági tanulmányokkal és építészeti tervekkel alátámasztott helyi törekvések alapját képezik annak, hogy a település szűkebb és tágabb környezetének egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen.

1.6 Településmarketing A településmarketing célja és feladata összetett legfőképpen a település ismertségének erősítése és ezáltal vonzerejének növelése. A településmarketing mindenképpen többet jelent a turisztikai népszerűsítő tevékenységnél, hiszen céljában és eszközeiben is szerteágazóbb:

a

látogatók

vonzásán

kívül

célozhat

befektetővonzást,

illetve

népességvonzást is. Neszmély településen a turisztikai célú marketing tevékenység egyre erősebb és sokoldalúbb. A település rendelkezik honlappal, amelyen megismerhetők a település vonzerői és a turisztikai szolgáltatások (www.neszmely.hu). A település honlapja elérhető egyebek mellett az Európahajó Rendezvényiroda honlapjáról is. A Duna Eurórégió Turisztikai programozási folyamatának egyik eredménye a területről készült turisztikai kiadvány, ami a már meglévő és tervezett turisztikai vonzerőkre vívja fel a figyelmet. A kiadvány nyomatatott illetve CD formában, valamint a települési honlapon is hozzáférhető. A településen ugyanakkor erősítésre vár az un. belső önkormányzati marketing, ami a programozási célok és eszközök helyi lakossággal történő részletes megismertetését jelenti. Korában létezett rendszeresen megjelenő helyi hírújság, ami mára alkalmi kiadvánnyá módosult. Lényeges, hogy a település lakossága értse és elfogadja, hogy mi és miért történik a településen, hiszen ezzel a település vezetése elvi és gyakorlati támogatottságot szerez a tervek megvalósulásához. A település népességvonzást célzó marketing tevékenysége – annak ellenére, hogy Neszmély egyik fő célja jelenleg a lakónépesség hosszabb távú növelése – jelenleg minimális. Aktuálisan (2007. május) folyamatban van egy stratégia kidolgozása a település népességvonzó képességét erősítő marketing tevékenység következetes, eredményes lefolytatására.

17

1.7 Intézményi ellátottság és szolgáltatások A települések népességmegtartó és -vonzó képességének egyik alapfeltételét az általa biztosított közszolgáltatások színvonala jelenti. Neszmély számára kulcsfontosságú, hogy a közeljövőben milyen jellegű és színvonalú közszolgáltatásokat képes nyújtani lakossága számára.

1.7.1 Oktatás A településen egy Napközi Otthonos Óvoda található. Az óvoda intézménye a Fő út 205 sz. alatt van. Az intézménynek 50 fő ellátására van engedélye. 2007. évben 39 fő vette igénybe az intézményi szolgáltatásokat. Az óvoda kihasználtsága 78%-os. Az óvodának helyet adó épület 52 éves, állapota jónak mondható, jelentősebb felújítást nem igényel. Az épület óvodai funkcióra épült. Funkcionálisan megfelel a vonatkozó törvény szabta elvárásoknak. Jelentősebb népességnövekedés esetén bővítése szükséges. Szükség esetén a jelenlegi intézményi terület elégséges. Az általános iskolai alapfokú oktatási tevékenységet a Launai Miklós Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Szakképző Iskola végzi. Az iskola két telephelyen működik: az egyik az iskolaépület, ami a Petőfi S. utca 10.sz alatt található, a másik a művelődéi ház, ami a Fő út 154 sz. alatt van. Az oktatási intézmény alaptevékenységei: alapfokú oktatás, általános középfokú oktatás, szakmai középfokú oktatás, felnőtt- és egyéb oktatás. Az iskolában jelenleg 20 tanterem van (nemrégiben bővült 4 tanteremmel). Alapfokú oktatás: Általános iskolai oktatásban (1-8 osztály) jelenleg 93 fő vesz részt, míg alapfokú művészeti oktatásban ennél nagyobb számú, 60 tanuló részesül. A művészeti oktatás vonzáskörzete kiterjed a szomszédos településekre is. Az utóbbi alapfokú oktatási forma három művészeti ágban történi: zeneművészet, táncművészet, képző és iparművészet. A művészeti oktatás a művelődési ház épületében zajlik. A művészeti oktatásban részt vevő gyerekek rendszeresen szerepet vállalnak a település kulturális turisztikai programjainak lebonyolításában. Középfokú oktatás: A középfokú képzés szakközép és szakiskolai szakmai tartalma illeszkedik a településen és közvetlen környezetében várhatóan egyre jellemzőbbé váló tevékenységek (vendéglátás, turizmus, bortermelés) által igényelt szakismereti struktúrához.

18

Az iskola szakközépiskolai képzésben vincellér, a szakiskolai képzésben mezőgazdaság, élelmiszeripar, közlekedés vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportokban, szőlő és gyümölcstermelés, pék, borász, hajóépítő, szakács, és vendéglátó eladó szakirányok beindítására rendelkezik engedéllyel. A középfokú oktatás jelenleg még nem jelenti a fő tevékenységet, ugyanakkor a gazdasági szerkezet folyamatos átalakulásával és a turizmus és vendéglátás háttérfeltételeinek és ezzel jelentőségének növekedésével a szakképzés jelentősége is erősödni fog. Az iskola két telephelyét jelentő épületek állapota: Az iskola 1991-ben épült és erre a funkcióra lett tervezve. Az épület állapota jónak mondható. Jelentősebb felújítások 1999-ben, 2000-ben, 2002-ben és 2003-ban zajlottak. Jelenleg felújítást igényel. A művelődési ház 47 éves. Jelenlegi állapota alapján felújításra szorul.

1.7.2 Kulturális intézmények – civil szervezetek Neszmély kulturális élete nem – a funkciójában jelenleg egyébként sem működő – művelődési házhoz, hanem a község turisztikai vonzerejének is tekintett rendezvényeihez kötődik (ezeket a turisztikai alfejezetben tárgyaljuk). A település művelődési házában oktatási

tevékenység

folyik,

hagyományos

kulturális

otthon

jellegű

tevékenységet

(rendezvényszervezés) nem folytat. A település könyvtára egyben iskolai könyvtár is és az iskola épületében működik. Jelenleg cca. 10 652 kötettel rendelkezik. A település lakossága mozi előadásokat Tatán, míg színházi előadásokat Tatabányán ér el a legközelebb. Neszmélyen három jelentősebb civil szervezet működik. Az Őszike Társaskör, a ProNeszmély Alapítvány és a Jót s jól Alapítvány. Tevékenységük nem kötött ingatlanhoz: a településen nincs civil ház funkcióval rendelkező ingatlan. A tervek szintjén már szerepelő új Faluház ilyen jellegű tevékenységek folytatására is alkalmassá tehető.

1.7.3 Egészségügyi ellátás Neszmélyen az orvosi ellátás a Semmelweis tér 2. szám alatti épületben található rendelőben zajlik, napi rendszerességgel. Itt működik a település felnőtt háziorvosa és itt található a fogorvosi rendelő is. A településen nincs gyermekorvos, ezt az ellátási formát a lakosok Tata településen veszik igénybe. A védőnői szolgálat Neszmélyen, az orvosi rendelőben található. A szakorvosi szolgáltatások a kistérségi központban, Tatán állnak a helyiek rendelkezésére. A háziorvosi ügyelet a többcélú kistérségi társuláson belül került megszervezésre Tata központtal.

19

Neszmélyen egy magángyógyszertár működik (a Gyógyforrás Gyógyszertár), amely az orvosi rendelő mellett található. Az orvosi rendelő 1976-ban épült, és erre a funkcióra lett tervezve. Az épület állapota jó. Jelentősebb felújítások 2005-től 2006-ig zajlottak. Jelenleg felújítást nem igényel.

1.7.4 Szociális ellátás Szociális és egészségügyi ellátás: Neszmélyen a szociális ellátás elemei: ƒ

rendszeres szociális segély

ƒ

ápolási díj

ƒ

időskorúak járadéka

ƒ

lakásfenntartási támogatás

ƒ

temetési segély

ƒ

köztemetés

ƒ

átmeneti segély

ƒ

közgyógyellátás

ƒ

közlekedési támogatás

Szolgáltatások: ƒ

szociális étkeztetés

ƒ

házi segítségnyújtás

ƒ

családsegítő szolgálat (a Tatai Többcélú Kistérségi Társulással kötött megállapodás alapján)

ƒ

idősek klubja

A településen nincs külön erre a célra épített és használt komplexum, az önkormányzat szociális jellegű kötelező feladatellátásának irányítása a polgármesteri hivatalból történik. A tervezett multifunkcionális Faluház a célrendszerben meghatározott növekvő népességszám mellett a megnövekedő igényeknek is eleget tevő speciális helyiség(ek)et képes majd biztosítani. Idősek otthona jelenleg nem működik a településen. Ilyen jellegű ellátást legközelebb Süttőn és Tatán lehet igénybe venni a lakosságnak. A település demográfiai folyamatai (egyre kedvezőtlenebb öregedési index, negatív természetes szaporodás (fogyás)) hosszabb távon szükségessé teszik egy idősek ellátásáról gondoskodó intézmény létrehozását, illetve kistérségi keretek közötti működtetését.

20

1.8 Települési infrastruktúra Neszmélyen az önállósodás óta eltelt 15 esztendőben nem növekedett meg jelentősen a lakásállomány (ami itt lakóépület állományt is jelent a családi házas beépítés miatt). Az 1992 és 2005 évi lakásszám közötti különbség csupán 5, ezalatt 561-ról 566-ra növekedet a lakásállomány. Ez nem azt jelent, hogy csupán ennyi épült az adott időszakban: a megszűnt és épített lakások (lakóépületek) száma majdhogynem egyensúlyban volt. 600

500

400

lakás (db) 300

lakásállomány gázvezeték hálózatba bekötött lakások csatornahálózatra csatlakozott lakások

200

100

0 1992

1995

2000

2001

2002

2003

2004

2005

év

6. ábra A lakásállomány és összetételének alakulása Neszmélyen 1992 és 2005 között Forrás: KSH: Komárom-Esztergom Megyei Statisztikai Évkönyvek 1992-2005.

A lakásállomány minőségi összetételének vizsgálatakor látható a fejlődési tendencia. Vezetékes gázellátás 1998 óta létezik a településen. A csatlakozó háztartások száma folyamatosan növekszik, 2005-ben a háztartások 50%-ban volt vezetékes gázellátás (6.ábra). A szennyvízcsatorna 1999-ben épült ki. Neszmély és Dunaalmás települések közösen építették ki a keletkező kommunális szennyvíz elvezetését szolgáló csatornahálózatot, valamint Dunaalmáson került elhelyezésre egy biológiai fokozatú szennyvíztisztító. 2000-ben a háztartások 57% csatlakozott a csatornahálózatra, míg 2005-ben ez az érték már 82%-os volt.

21

Neszmély közműollója 4 6% (2005), ami kifejezetten jónak mondható tekintetbe véve, hogy a megye községei esetében ez az érték 26%, míg a megye teljes településállományára vonatkozóan 19%. A település csapadékvíz elvezető rendszere minimálisan kiépített, komolyabb fejlesztést igényel. A település a Duna mentén található, tehát kiemelkedő fontosságú az árvízvédelem. A levonuló árhullámok a vasúti pályához kötött védvonalon – mértékadó árvízszintnek megfelelő magasságú védvonal – túli területeket kevésbé veszélyeztetik, ugyanakkor a parti – jelenleg turisztikai fejlesztési területnek tekintett – területet annál inkább. A főmeder morfológiai változásai a medermélyülés irányába mozdultak el a kis és középvizek szintje folyamatosan csökken, a nagyvizek maximumai pedig nem növekednek. A település belső úthálóztat változó állapotú. A főútvonal útburkolata kielégítő állapotban van, ugyanakkor rendkívüli átmenő forgalom miatt jelentős terhelésnek van kitéve. A belső mellékúthálózat egyes szakaszain rendkívül keskeny, kétirányú forgalom lebonyolítására nem, vagy alig alkalmas, burkolata néhány szakaszon felújításra szorul. Neszmélyen a burkolt utak aránya a teljes belső úthálózat hosszához viszonyítva: ….%. A településen a potenciális turisztikai vonzerőket feltáró utak kiépítettsége és burkolatának állapota egyes esetekben nem megfelelő, aminek következtében ezen turisztikai vonzerők megközelíthetősége nehézkesebb, különösen a csapadékosabb időjárási viszonyokat követően.

1.9 A környezet állapota – természeti és művi értékvédelem A település a Gerecse északi lábánál Duna parton fekszik. A környezeti elemek sajátosságait ez a két tényező nagyban befolyásolja. Talajviszonyaira jellemző a hegylábfelszíneket jelző durva törmelékes talaj felőli átmenet a parti egyre finomabb szemcséjű folyami üledékek felé. A parti zónában a mélyben a Duna teraszt alkotó homokos kavics található. Neszmélyen a talajminőséget komolyan veszélyeztető tevékenység nem zajlik. A település két jelentősebb vízfolyás határolja: a Duna és a folyó Neszmély-Mocsi mellékága, melyet a félsziget és a Felső sziget közti 710 méter hosszú 106,30 mbf koronaszintű vezetőmű választ el a főmedertől. A Duna vízminősége Neszmélynél az dunaalmási vízmérce mintavételi hely adatai alapján jellemezhető: a Duna vize a mérési adatok szerint oxigén és tápanyag háztartás, szerves és

4

A közműolló a közüzemi vízhálózatba kötött lakások összes lakáson belüli arányának, illetve a közüzemi szennyvízcsatornába hálózatba kötött lakások arányának százalékban kifejezett különbsége.

22

szervetlen mikro-szennyezők tekintetében III. mikrobiológiai paraméterek alapján V. egyéb paramétereit tekintve IV: osztályba tartozott 2000-ben. A vízpart és a szárazföld találkozásánál rendkívül fajgazdag változatos élővilág alakult ki. A természetes növénytakaró a magasabb területeken tölgy-kőris-szil ligeterdő, ártéri rét; a folyóparton bokorfüzes, fűz-nyár liget, az alacsony ártereken pedig nedves mocsárrét és nádas. A vadregényes ártéri terület az ökoturizmushoz kapcsolódó fejlesztések alapját jelenti. A gazdaságszerkezet átalakulás pozitív hatással van a környezet állapotára. A jelentős szennyezést kibocsátó Duna mentén található iparvállalatok megszűntetése és átalakítása csökkentette a környezeti terhelést a Duna völgyében. Ez a tendencia a jövőben a szigorodú EU-s környezeti elvárások kapcsán várhatóan javulni fog. A Neszmély környezeti értékei a Duna-Ipoly Nemzeti Park illetőségébe tartoznak. Neszmély építészei értékekben gazdag. Neszmély eredetileg egyutcás település volt és ezt a szerkezetet földrajzi adottságai (vízpart és meredek lejtők közötti elhelyezkedés) miatt sokáig meg is őrizte. A hegyoldal felé történő terjeszkedés nem lakáscélú (hétvégi ház, üdülőtelek) építkezésekkel kezdődött, a 20. század második felében. Belterületen – a domborzati viszonyokhoz igazodva – a fő úttal párhozamos utcák jöttek létre. Míg a lejtőkön külterületként jelenleg rendezetlen telekmegosztással (szalagtelkek) rekreációs funkciójú épületek találhatók. A település fő útja mentén még megtalálhatók a hagyományos stílusú, de viszonylag rossz állapotú parasztházak. Az új típusú emelt alapos több szintes lakóépületek elsősorban a település foghíjtelkein, illetve a külterülettel érintkező kevés számú építési telken koncentrálódnak. A helyi védettséget élvező épületek száma rendkívül magas. Tekintetbe véve ezek állapotát javasolt ezen „lista” szakértőkkel történő áttekintése és a védendő értékek újragondolása.

23

2. KONCEPCIÓ 2.1 SWOT analízis Erősségek A település a Duna-part találkozásánál helyezkedik el

Gyengeségek Gerecse A település népessége csökkenő tendenciát mutat

és

Jó állapotú, vonzó vízparti természeti környezet, A fejletlen helyi gazdaság – alacsony a KKV-k tagolt vízparti zóna jellemzi aránya A település közelsége)

elérhetősége

jó

(M1

Gyenge a helyi foglalkoztatottság – jelentős autópálya arányú az ingázás

Jelentős turisztikai vonatkozású infrastrukturális Jelenleg nem engedélyezett a Dunán keresztül fejlesztések zajlottak le történő közvetlen határátlépés Sokoldalú a potenciális turisztikai programkínálat A településen forgalmas út halad keresztül, erős a tranzitforgalom Szennyező hatású ipari tevékenység és ipari Hiányos, és megújítandó a belső úthálózat örökség hiánya A bortermeléshez nélkülözhetetlen domborzati és klimatikus adottságok

kitűnő

A település híján van vonzó építési telkeknek

Két jelentősebb és több kisebb környezeti sebhely Sikeresen működő, nemzetközi hírű borászati van a településen vállalkozás Borászati és gasztronómiai hagyományok Kevéssé hatékony településmarketing Középfokú szakképzést (is) biztosító intézmény léte

Elégtelen mikro-térségi és kistérségi összefogás

Jó felkészültségű helyi szakemberek A települése két eurorégiós szervezetnek is a központja és itt található a megyei Europe Direct Európai Információs Pont is

Lehetőségek

Veszélyek A

A Dunán nemzetközi turistahajók közlekednek A 10-es út elkerülő szakaszának megépítését

A Schengeni határ bevezetésével a magyar-

klimatikus

változások

miatt

szélsőségessé válhat a Duna vízjárása A

több térségi település is szorgalmazza

globális

Hilltop

Neszmély

Borászat

izolálódik

a

településtől

szlovák határ átlépése lehetségessé válik a Duna Csökken a külföldi turisták Magyarország iránti bármely pontján 2008-tól

érdeklődése

Neszmély eurorégiós tagsága jobb pályázati A romló életszínvonallal a belföldi turista forgalom esélyeket jelent a település számára is

csökken

24

2.2 A fejlesztési program horizontális elvei 1. Gazdasági versenyképesség és foglakoztatás elősegítése – Lisszaboni elvek Neszmély gazdaságának versenyképessége elsősorban annak környezeti értékeire alapozott turisztikai vonzerejének növelésére alapozva képzelhető el. Fontos, hogy Neszmély helyi gazdasága egy komolyabb befektetésekkel megalapozott minőségorientált

fenntartható

pályára

álljon

és

bizonyos

fokú

sokoldalúságot

megteremtve hazai és nemzetközi szinten is fokozza versenyképességét. A településen a foglalkoztatás elsődleges kérdése, hogy a helyi foglalkoztatás mennyiben szorul továbbra is háttérbe, avagy sikerül-e minél több helyi vállalkozót úgy bevonni a helyi gazdaság vérkeringésébe, hogy azok minél több helyi munkaerőt kössenek le. 2. Partnerség A partnerség és hálózatépítés a települések, azok lakossága, az érintett intézmények valamint gazdasági szervezetek és hatóságok kapcsolatainak létrehozását és azok élénkítését jelenti. A programban foglalt közép- és hosszú távú településfejlesztésre vonatkozó elképzelések megvalósítása az érintettek összehangolt önkéntes és felelős részvételével zajlik. Neszmély esetében a partnerség kulcsfontosságú eleme a település hosszútávú fejlődésének. Mindazok az elsősorban turisztikai vonatkozású fejlesztések, amelyeket terveiben szerepeltet a település csak települési régiós és szervezeti partnerein keresztül képes igazán érvényesülni. A fő partnerségi „irány” mindenképpen a két eurorégió, mindemellett a kis- és mikrotérségi kapcsolatok felélénkítése legalább ugyanilyen fontossággal szerepel. 3. Működési, pénzügyi és környezeti fenntarthatóság – Göteborgi elvek A tervezési dokumentumban feltűntetett intézkedések és tevékenységek projektekben megjelenő

megvalósításának

feltétele,

alapfeltételeinek

megfeleljenek.

tevékenységeket

és

tanulmányokkal

és

projekteket

Ennek

hogy

a

érdekében

fejlesztési

hatásvizsgálatokkal

azok

az

tervekkel, kell

komplex

fenntarthatóság

egyes

intézkedéseket,

illetve

megvalósíthatósági

alátámasztani.

A

fejlesztések

fenntarthatósági szempontjai közül a környezeti aspektus komoly jelentőséget képvisel Neszmély településen és annak közvetlen és tágabb környezetében is. A természeti környezet olyan fejleszthető adottsága a településnek, amely potenciálisan hozzájárul a hely gazdaság fenntartható fejlesztéséhez. Amíg az egészséges életfeltételek biztosítása, azaz az élhető környezet kialakítása és fenntartása

elsősorban

konkrét

településfejlesztési

25

programok

megvalósításával

biztosítható, addig a környezet és természetvédelmi szempontok érvényesülése horizontális programelem. A mindenkori vezetők felelőssége, hogy a meghozott döntések, a támogatott beruházások, kiadott engedélyek kapcsán mérlegeljék azok természeti és települési környezetre gyakorolt hatásait, vagy akár az általuk irányított szervezet működésében érvényesítsék ezeket az elveket. 4. Esélyegyenlőség A programalkotás fontos tervezési kérdése, hogy a stratégiában megvalósításra javasolt tevékenységek végrehajtása miként járul hozzá a különféle társadalmi csoportok érdekeinek érvényre juttatásához, a megvalósuló létesítmények, szolgáltatások, lehetőségek hozzáférhetőségének biztosításához. Alapkérdés, hogy a település minden lakosa egyforma eséllyel érje el a különböző szolgáltatásokat, tehát kortól, nemtől, egészségi állapottól függetlenül részesüljön azokból, elősegítve ezzel a hátrányos helyzetű csoportok (pl. roma népesség, fogyatékkal élők) integrációját másrészt pedig, hogy a különböző szolgáltatások elérése fizikailag is biztosított legyen mindenki számára bármely részén él a településnek. 5. Helyi demokrácia erősítése A helyi demokrácia erősödése a döntéshozatalban és a döntésvégrehajtásban is feltételezi a lehető legszélesebb körű társadalmi részvételt. Ismert, hogy jelenleg Magyarországon a társadalmi részvétel intenzitása messze elmarad a lehetőségektől és nagyrészt

az

tevékenységében

erősebb, nyilvánul

országos meg.

hálózattal Az

elmúlt

rendelkező 15

civil

esztendőben

szerveződések a

civil

szféra

professzionalizálódásának vagyunk tanúi országos szinten, ugyanakkor ezen folyamat látványos erősítésére van szükség a kisebb közösségek esetében. A civil szféra által végzett közösségfejlesztés erősíti az állampolgárok terület és településfejlesztésben betöltött lehetséges szerepének megerősödését.

26

2.3 Jövőkép – Célrendszer Jövőkép: Neszmély növekvő népességszámú, határon átnyúló jelentőséggel bíró, dinamikus település, amely vonzó természeti környezetéből és a magas színvonalú települési és turisztikai infrastruktúrájából és szolgáltatásaiból eredően kiemelt lakóhelyi és turisztikai célpont, valamint ideális vállalkozói környezet.

Stratégiai célok: Neszmély hosszútávon váljon vonzó lakóhellyé és produkáljon folyamatos népességnövekedést

Erősödjenek meg a helyi vállalkozások a helyi adottságok kihasználásával

Rész célok:

A települési infrastruktúra legyen teljes körűen kiépített és magas színvonalú

Az intézményrendszer legyen harmóniában a növekvő lakosságszámmal és a lakosság összetételéből eredő jellemzőivel

Vonzó építési telkek álljanak rendelkezésre

A fejlesztések ne zavarják meg a környezet állapotának hosszú távú fenntarthatóságát

A település gazdasága legyen sokoldalú

A turisztikai adottságok közül minél több váljon vonzerőt jelentő termékké

Bővüljön és váljon sokoldalúvá a szolgáltatások köre

A település fokozottan illeszkedjen be a térség gazdasági és kulturális vérkeringésébe

Neszmély település hosszútávú jövőképe és fejlesztésének stratégiai céljai: Neszmély növekvő népességszámú, határon átnyúló jelentőséggel bíró, dinamikus település, amely vonzó természeti környezetéből és a magas színvonalú települési és turisztikai infrastruktúrájából és szolgáltatásaiból eredően kiemelt lakóhelyi és turisztikai célpont, valamint ideális vállalkozói környezet. A jövőkép teljesülése szempontjából két kiemelt stratégiai cél fogalmazható meg, az egyik a település népességmegtartó és népességvonzó képességének javítása a másik pedig a helyi gazdasági potenciál jobb kihasználása, ami elsősorban a turisztikai jellegű és annak hátterét biztosító tevékenységek fejlesztésén keresztül nyilvánul meg. Gyakorlatilag a második cél az első alá rendelhető, hiszen a helyi gazdaság erősítése a helyi vállalkozók prosperálása közvetve hozzájárul a település vonzerejének erősödéséhez. Neszmélyt a városból történő népesség kiáramlás – dezurbanizáció v. szuburbanizáció – folyamata nem érintette érzékelhetően az elmúlt másfél évtizedben. A település lakosságának lassú, de folyamatos csökkenése – a hatályos törvények szerint – veszélyezteti azon intézmények fenntartását, amelyek nélkülözhetetlenek a település napi működése szempontjából. A település közép ill. hosszútávú fejlesztési célja, hogy lakónépessége 2000 fő fölé emelkedjen. Ez a létszámnövekedés a nyári időszakban megvalósul azaz a településen a lakosság mellet kb. 5-600 fő tartózkodik huzamosabb ideig a hétvégi házakban. A település lakosságát ellátó intézményeknek tehát valójában az állandó népességnél jóval több emberről kell gondoskodnia. Cél, hogy a település állandó lakossága 1000-1500 fővel növekedjék az elkövetkező 15-20 évben. Ennek alátámasztására olyan részcéloknak kell teljesülniük, amelyek a település vonzó lakhellyé válását támogatja. Az életfeltételek javítása a helyi intézményi (alap és emeltszintű intézményi szolgáltatások), infrastrukturális fejlesztések (csatorna és belső úthálózat) valamint a vonzó építési területek kialakítása. A település népességvonzó képességével egyenrangú stratégiai cél a helyi gazdaság fejlesztése, a településen élők és vállalkozásaik prosperitása érdekében. A település legfőbb gazdasági vonatkozású adottsága elsősorban turisztikai jellegű fejlesztéseket igazol. Ugyanakkor cél a település lakosságának több lábon állása, emiatt fontos a kisebb helyi termelő vállalkozások életképességének segítése. Cél, hogy a település fő adottságát jelentő természeti környezetet fenntartható módon hasznosítsa a település elsősorban turisztikai és rekreációs vonzerők fejlesztésével. Cél és a fejlesztések egyik eszköze is egyben, hogy Neszmély és lakosainak kapcsolati hálója tovább bővüljön hazai és nemzetközi, illetve egyéni és közösségi szinten.

2.4 Cél-prioritás mátrix Stratégiai cél: Részcélok:

Prioritások: 1. A helyi gazdasági potenciál fejlesztése a helyi foglalkoztatás bővítése 2. Az intézményi és környezeti infrastruktúra fejlesztése

3. Partnerségi kapcsolatok továbbfejlesztése

Neszmély hosszútávon váljon vonzó lakóhellyé és produkáljon folyamatos népességnövekedést A települési infrastruktúra legyen teljes körűen kiépített és magas színvonalú

Erősödjenek meg a helyi vállalkozások a helyi adottságok kihasználásával

Az Vonzó építési A fejlesztések ne A település intézményrendsz telkek álljanak zavarják meg a gazdasága legyen er legyen rendelkezésre környezet sokoldalú harmóniában a állapotának növekvő hosszú távú lakosságszámm fenntarthatóságát al és a lakosság összetételéből eredő jellemzőivel

A turisztikai adottságok közül minél több váljon vonzerőt jelentő termékké

Bővüljön és váljon sokoldalúvá a települési szolgáltatások köre

A település fokozottan illeszkedjen be a térség gazdasági és kulturális vérkeringésébe

2.5 Koncepció – a prioritások részletezése 2.5.1. I. Prioritás: A helyi gazdasági potenciál fejlesztése a helyi foglalkoztatás bővítése A napjainkat jellemző települések közötti verseny tétje, hogy melyik település képes minél erősebb helyi potenciálra alapozott gazdasági hátteret teremteni és ezzel együtt minél erősebb népességmegtartó és vonzó képességet produkálni. Neszmély

hagyományosan

sohasem

volt

ipari

jellegű

központ,

helyi

gazdasági

potenciáljának fejlesztése nem valamilyen természeti erőforrás feldolgozásán és termékké fejlesztésén alapult (ez alól kivétel az inkább helyi, mint országos jelentőségű téglagyár, amelynek újjáélesztése nem aktuális). Mára a helyi gazdaság megerősítésének alapjává a természeti értékek értékszemléletű és fenntartható fejlesztése került, amelynek sokoldalú értelmezése közül kettő vált igazán aktuálissá Neszmély esetében a turizmus, valamint a helyi adottságokra települt szőlőtermelés és borászat. Neszmély település elsődleges fejlesztési iránya – az eddigiekben már programozási dokumentumokkal kellően alátámasztott – turizmus. A település számos – turisztikai termékké csak részlegesen fejlesztett – adottsággal bír. Az adottságok felmérése a fent említett programozási dokumentumokban megtörtént: a feltáró tevékenység tanúsága szerint a település elsősorban a vízi-, öko-, horgász-, bor- és gasztronómiai kultúr-, kerékpáros és bakancsos turizmus terén rendelkezik az átlagosnál jobb adottságokkal. Fontos, hogy a fejlesztések hálózatba szervezve (térségi, eurorégiós stb.) és ne izoláltan bonyolódjanak illetve, hogy színvonalukban a lehető legmagasabb szintet képviseljék. Ez a két tényező biztosítja, hogy kihasználtságuk és ezáltal a helyi gazdaság prosperálásához történő hozzájárulásuk maximális legyen. A tervek magas színvonalon történő megvalósítása jelentős költségigényű, de azért kiemelten fontos, mert Neszmély célja nem csupán a hazai, de a nemzetközi turisztikai térképre történő felkerülés is és az ott megszerzett pozíció megerősítse. A település kiemelt, magas szinten előkészítet turisztikai programeleme a neszmélyi Duna part fejlesztése, amely olyan komponensekből áll, mint a kikötőfejlesztés, kempingfejlesztés (szálláshelyfejlesztés), a speciális komplex (kulturális, bor és gasztronómiai stb.) turisztikai csemegét kínáló Európa Falu, valamint a hajóskanzen és az exluzív, magas igényeket is kielégítő jacht kikötő. Fontos emellett, hogy a hajón vagy egyéb módon ide érkező látogató részesüljön a település és környéke egyéb adottságából fejlesztett turisztikai termékekből is: a helyi kultúra (népművészet), bor és gasztronómia bemutatása nem objektumhoz kötött,

hanem tartalmi fejlesztés, de igazán ezek jelentik az emlékezetes élményelemeket és a tartalmas időtöltés kulcsát. A település turisztikai fejlesztése terveit részleteiben egyrészt a Duna Eurorégió Idegenforgalmi Programja (2004) és a Neszmély Európa Falu megvalósíthatósági tanulmánya (2005) tartalmazza. A helyi gazdaság fejlesztését, a helyi vállalkozások fejlesztése jelenti. Neszmély azáltal, hogy megteremeti a település vonzerejét erősítő turisztikai vonzerőket keresletet generál a legkülönfélébb szolgáltatások és kézműipari termékek iránt. A turisztikai fejlesztések számos olyan helyi vállalkozók által ellátható feladat megszervezését is igényli, amelynek színvonalas produkálása további turisztikai forgalmat generál. Lényeges, hogy a látogatók ellátásába minél több helyi vállalkozás kapcsolódjon be (élelmezés, szállásadás, javító szolgáltatások stb.). Itt fontos megemlíteni a helyi szakemberképzés lehetőségének fokozottabb kihasználásának jelentőségét, amit egy erőteljesebb marketing tevékenységgel és munkahelyekkel lehet igazán vonzóvá tenni a fiatalok számára. A település gazdaságának több lábon állását segíti, ha a település területet biztosít kisebb, jelentős környezeti terhelést nem produkáló helyi termelő vállalkozások számára. A termelő KKV-k jelenléte hozzájárul a helyi foglalkoztatás erősítéséhez és csökkenti a település lakosságának függőségét a környező településeken lévő jelentős számú ingázót vonzó cégektől. Neszmély rövid és középtávú céljainak megvalósulásához kiemelten fontos, hogy adottságait és fejlesztéseit hogyan, milyen hatékonysággal képes a helyi lakosság és a külvilág felé közvetíteni. Az eddig elsősorban turizmusra koncentráló településmarketing tevékenységnek sokoldalúbbá kell válnia mind céljaiban, mind pedig eszközeiben: olyan adottságokat is hangsúlyoznia kell, amelyet a település állandó népességének növekedését eredményezi, illetve amely a helyi, illetve környékbeli vállalkozások helyi iparterülten történő letelepedését szorgalmazza.

Mindezen

marketing

tevékenység

mögött

fejlesztési

programmal

alátámasztott konkrét beavatkozási terveknek kell állnia, amelyeket a célcsoportokra szabott eszközökkel kell közvetíteni. Javasolt intézkedések – beavatkozási területek: 1.1 Turisztikai adottságok termékké fejlesztése – projektszinten értelmezhető feladatok és azok előkészítettsége: Európa Falu – Megvalósíthatósági tanulmány (2005) kapcsolódó fejlesztések: személyhajó kikötő, folyami jacht kikötő, tutajkikötő, Szent Ilona kikötő és hajóskanzen, Duna menti kerékpárút, Csónakház

31

1.2 A helyi termelő vállalkozások megerősítése – projektszinten értelmezhető feladatok és azok előkészítettsége: A helyi ipari hasznosítású terület bővítése és bővítés esetén annak rekultiválása 1.3 A gazdaság háttérszolgáltatásainak megteremtése helyi vállalkozások bevonásával – projektszinten értelmezhető feladatok és azok előkészítettsége: Vállalkozói csoportok szervezése a turisztikai háttér-szolgáltatások csoportos ellátásra 1.4 Település marketing kétirányú erősítése (lakóhely és turizmus) – projektszinten értelmezhető feladatok és azok előkészítettsége: Lakónépesség vonzó marketing akció szervezése Célcsoport orientált marketing akciók folytatása a turizmus terén

2.5.2. II. Prioritás: Az intézményi és környezeti infrastruktúra fejlesztése Neszmély települések közötti versenyképességének erősítése és vonzerejének növelése nagyban múlik a klasszikus települési infrastruktúra állapotától. Ez elsősorban azoknak az infrastrukturális elemeknek fejlesztését jelenti, amelyek a településen élő lakosság életminőségének hosszútávú javulását eredményezi: ide tartoznak a vezetékes víz, csatorna, gáz hálózat kiépítettsége, valamint a belső úthálózat mennyiségi és minőségi jellemzői. Neszmélyen ezen infrastrukturális elemek közül a belső úthálózat minőségének javítása a legfontosabb feladat: ez egyrészt az utak járhatóságát elősegítő szélesítést, másrészt a burkolat javítását jelenti. A javasolt fejlesztési területek a belterülethez kapcsolódnak. A fejlesztések egyik fontos feltétele az ezekhez vezető gyűjtőutak (Vasút utca, Gőte sor, Szentmiklósi út) megfelelő minőségű kiépítése. A települések lakosságának életminőségét talán még inkább befolyásoló tényező a településen elérhető intézményi szolgáltatások infrastrukturális és tartalmi jellemzői. Neszmélyen minden, a település jelenlegi lakosságszáma mellett elvárt intézményi ellátási forma biztosított, az oktatás terén a település túl is lépett a kötelezően ellátandó feladatok körén. A település ellátási hátterét biztosító épület infrastruktúra is kielégítő minőségű kivéve a kultúrház és a polgármesteri hivatal épületét, amelyek felújításra, illetve kiváltásra szorulnak. Bizonyos ellátási formák és szervezetek (civil szerveződések) jelenleg nem rendelkeznek megfelelő épület infrastruktúrával. A településen szükség mutatkozik egy olyan Közösségi Épületre (Faluházra) amely multifunkcionális és amelyben a településen jelenleg épület infrastruktúrával nem rendelkező

32

vagy helygondokkal küzdő feladatok helyezhetők el. Ilyenek a szociális ellátás, kulturális szolgáltatások, civil ház, informatikai központ (teleház), és polgármesteri hivatal. A tervi fázisban már létező komplexum a turizmust is szolgálná, hiszen a tervek szerint konferencia (előadó) terem is található benne, amely a konferenciaturizmus háttér feltételeinek megteremtéséhez járul hozzá. Az új épületkomplexum létrehozása mellett mindenképpen figyelmet kell fordítani a település építészeti örökségéhez tartozó kultúrotthon épületének megújítására is, amely továbbiakban is a zenei oktatás-nevelésnek adna otthont. A település intézményeinek fizikai továbbfejlesztése (bővítése) abban az esetben volna aktuális, ha a lakónépesség jelentősebb mértékben (kétszeresen) növekedne meg az elkövetkező évtizedekben. Amennyiben ellenkező tendenciák érvényesülnének – azaz tovább folytatódik a népességcsökkenés – egyes intézményi szolgáltatások központi finanszírozása veszélybe kerül és épületek megüresedésével kell számolni. A lakónépesség jelentősebb növekedésének további alapfeltétele, hogy a megfelelő nagyságú és közművesített építési telkek álljanak rendelkezésre nagyobb számban. A település jelenlegi belterületén ilyen vonzó építési terület kialítására nincs lehetőség. Neszmély déli hegyoldalba kapaszkodó területén (külterület) jelenleg üdülőtelkek találhatók. A külterület egyes részeinek belterületbe vonásával és szigorú telekhatár átalakítással vonzó dunai panorámás építési telek alakíthatók ki. A telkek kellő figyelmemmel végzett marketing tevékenységgel hatékonyan értékesíthetők és ezzel közép és hosszabb távon jelentősebb népességnövekedés valósítható meg. Javasolt intézkedések – beavatkozási területek 2.1 A települési vonalas infrastruktúra fejlesztése – projektszinten értelmezhető feladatok és azok előkészítettsége: A település belső úthálózatának fejlesztése (szélesség és burkolat) 2.2 A település intézményi hátterének lakossági igényekhez történő minőségi erősítése – projektszinten értelmezhető feladatok és azok előkészítettsége: Európa Falu Közösségi Épületének létrehozása (Faluház) A kultúrház épületének rekonstrukciója 2.3 Települési környezet fokozott védelme – projektszinten értelmezhető feladatok és azok előkészítettsége: Iskolai környezetvédő akciók

33

2.4 Vonzó építési területek kialakítása – projektszinten értelmezhető feladatok és azok előkészítettsége: Belterületbe vonás, telek kialakítás

2.5.3. III. Prioritás: Partnerségi kapcsolatok továbbfejlesztése A jelenleg 1500 fős népességet el nem érő Neszmély fejlesztéseinek jelentős részét csak úgy képes végrehajtani, ha hálózatokban és kapcsoltrendszerekben gondolkodva, azokat valamilyen tágabb térségi fejlesztési koncepció részévé teszi. Ez elsősorban azokra a nagy horderejű fejlesztésekre vonatkozik, amelyek ezek nélkül a kapcsolati hátterek nélkül – eurorégiók, nemzetközi testvérvárosi kapcsolatok, vállalkozói partnerkapcsolatok, kistérség – sem megvalósításukban sem pedig működtetésüket tekintve nem volnának életképesek. A turisztikai fejlesztések lényege, hogy azok a települések, amelyek önmagukban nem rendelkeznek a látogatókat több napra lekötő programlehetőségekkel összefogjanak és egy egységes koncepció mentén, lehetőség szerint közös menedzsment irányításával egységes arculattal lépjenek fel a kínálati palettára. Neszmély számára ilyen közeget jelent a Duna Eurorégió,

amely

már

megfogalmazta

idegenforgalmi

elképzeléseit

és

pályázatok

formájában minden lehetséges fórumon megjelenik. A partnerkapcsolatok fenntartása a turizmusban is – mint majd minden területen – a vállalkozói szférával is elengedhetetlen. A település legfőbb nemzetközi hatással is bíró partnere az Európa Rendezvényiroda. Lényeges, hogy bizonyos adottságok csak úgy használhatók ki, ha az adott tevékenységi területen a település megfelelően kiépített kapcsolatrendszerrel bír. Erre Neszmélynek szüksége van, pl. a nagyobb turistahajók megállítása céljából. Helyben lényeges, hogy olyan partnerek támogassák a település törekvéseit, amelyek nemzetközi hírűek, ennek megfelelően javasolt a meglévő kapcsolatok élénkítése, pl. a Hilltop Neszmély Borászattal is. Javasolt intézkedések – beavatkozási területek 3.1 A település kapcsolatinak erősítése térségi és eurórégiós szinten 3.2 A település kapcsolatainak erősítése kulcsfontosságú vállalkozásokkal (Hilltop Neszmély Borászat, Európa rendezvényiroda)

34