HELYZETÉRTÉKELŐ TANULMÁNY HATÉKONYSÁGNÖVELŐ ÁTVILÁGÍTÁSHOZ

MultiContact 'Exploring possibilities'

Üllő Város Önkormányzata

HELYZETÉRTÉKELŐ TANULMÁNY HATÉKONYSÁGNÖVELŐ ÁTVILÁGÍTÁSHOZ

Készítette:

MultiContact Consulting Kft. 2009. június 15.

1


TARTALOMJEGYZÉK 1.

Vezetői összefoglaló -------------------------------------------------------------------------------------- 4

2.

Munkamódszer --------------------------------------------------------------------------------------------- 4

3. Önkormányzati intézményrendszer, ellátott feladatok, kapcsolatok áttekintése ----------- 6 3.1. ELÁTOTT FELDATOK BEMUTATÁSA INTÉZMÉNYENKÉNT ----------------------------------------------- 10 3.1.1.HIVATAL ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ 10 3.1.2 HUMÁNSZOLGÁLTATÓ KÖZPONT (HSZK) ------------------------------------------------------------------------------ 15 3.1.3 ÜLLŐI VÁROSÜZEMELTETŐ KFT. (Kft.) ---------------------------------------------------------------------------------- 30 3.1.4 EGYÉB INTÉZMÉNYEK, FELADATOK ------------------------------------------------------------------------------------- 31

3.2 INTÉZMÉNYRENDSZER ÖSSZEFOGLALÓ ---------------------------------------------------------------------- 32

4. RÉSZTERÜLETEK --------------------------------------------------------------------------------------------- 36 4.1 Stratégiai menedzsment erősítése ---------------------------------------------------------------------------- 36 4.1.1 Jelenlegi helyzet bemutatása --------------------------------------------------------------------------------------------- 36 4.1.2 Elvárások, dokumentum felépítése ------------------------------------------------------------------------------------- 37 4.1.3 Jogszabályi háttér ------------------------------------------------------------------------------------------------------------ 38

4.2 Hivatali szervezet átalakítása, ügyintézési idő csökkentése ------------------------------------------- 39 4.2.1 Jelenlegi helyzet bemutatása --------------------------------------------------------------------------------------------- 39 4.2.2 Elvárások, dokumentum felépítése ------------------------------------------------------------------------------------- 42 4.2.3 Jogszabályi háttér ------------------------------------------------------------------------------------------------------------ 43

4.3 Ügyfélszolgálati munkaszervezés ------------------------------------------------------------------------------ 50 4.3.1 Jelenlegi helyzet bemutatása --------------------------------------------------------------------------------------------- 50 4.3.2 Elvárások, dokumentum felépítése ------------------------------------------------------------------------------------- 50 4.3.3 Jogszabályi háttér ------------------------------------------------------------------------------------------------------------ 50

4.4 Rendeletalkotás szabályozása ---------------------------------------------------------------------------------- 57 4.4.1 Jelenlegi helyzet bemutatása --------------------------------------------------------------------------------------------- 57 4.4.2 Elvárások, dokumentum felépítése ------------------------------------------------------------------------------------- 58 4.4.3 Jogszabályi háttér ------------------------------------------------------------------------------------------------------------ 58

4.5 A Hivatal belső szervezeti egységei közötti együttműködés ------------------------------------------- 67 4.5.1 Jelenlegi helyzet bemutatása --------------------------------------------------------------------------------------------- 67 4.5.2 Elvárások, dokumentum felépítése ------------------------------------------------------------------------------------- 68 4.5.3 Jogszabályi háttér ------------------------------------------------------------------------------------------------------------ 69

4.6 Hivatalon belüli koordinációs funkció ------------------------------------------------------------------------ 70 4.6.1 Jelenlegi helyzet bemutatása --------------------------------------------------------------------------------------------- 70 4.6.2 Elvárások, dokumentum felépítése ------------------------------------------------------------------------------------- 70 4.6.3 Jogszabályi háttér ------------------------------------------------------------------------------------------------------------ 71

4.7 Önkormányzati intézmények felügyelete (döntési jogosultságok) ----------------------------------- 72 4.7.1 Jelenlegi helyzet bemutatása --------------------------------------------------------------------------------------------- 72 4.7.2 Elvárások, dokumentum felépítése ------------------------------------------------------------------------------------- 72 4.7.3 Jogszabályi háttér ------------------------------------------------------------------------------------------------------------ 73

2


4.8 Intézményekkel való információáramlás -------------------------------------------------------------------- 73 4.8.1 Jelenlegi helyzet bemutatása --------------------------------------------------------------------------------------------- 73 4.8.2 Elvárások, dokumentum felépítése ------------------------------------------------------------------------------------- 74 4.8.2 Jogszabályi háttér ------------------------------------------------------------------------------------------------------------ 74

4.9 Költséghatékony, eredményes működés -------------------------------------------------------------------- 75 4.9.1 Jelenlegi helyzet bemutatása --------------------------------------------------------------------------------------------- 75 4.9.2 Elvárások, dokumentum felépítése ------------------------------------------------------------------------------------- 75 4.9.3 Jogszabályi háttér ------------------------------------------------------------------------------------------------------------ 76

4.10 Teljesítménymutatók-------------------------------------------------------------------------------------------- 77 4.10.1 Jelenlegi helyzet bemutatása ------------------------------------------------------------------------------------------- 77 4.10.2 Elvárások, dokumentum felépítése------------------------------------------------------------------------------------ 78 4.10.3 Jogszabályi háttér ---------------------------------------------------------------------------------------------------------- 78

4.11 Pénzügyi és gazdálkodási felelősségvállalás -------------------------------------------------------------- 81 4.11.1 Jelenlegi helyzet bemutatása ------------------------------------------------------------------------------------------- 81 4.11.2 Elvárások, dokumentum felépítése------------------------------------------------------------------------------------ 82 4.11.3 Jogszabályi háttér ---------------------------------------------------------------------------------------------------------- 82

4.12 Stratégiai tervezés és éves költségvetés összekapcsolása; Költségvetés készítésének és elfogadásának folyamata; Szakpolitikai prioritások és éves költségvetés összekapcsolása.

93

4.12.1 Jelenlegi helyzet bemutatása ------------------------------------------------------------------------------------------- 93 4.12.2 Elvárások, dokumentum felépítése------------------------------------------------------------------------------------ 94 4.12.3 Jogszabályi háttér ---------------------------------------------------------------------------------------------------------- 95

4.13 Közbeszerzési eljárások bonyolítása ------------------------------------------------------------------------ 96 4.13.1 Jelenlegi helyzet bemutatása ------------------------------------------------------------------------------------------- 96 4.13.2 Elvárások, dokumentum felépítése------------------------------------------------------------------------------------ 96 4.13.3 Jogszabályi háttér ---------------------------------------------------------------------------------------------------------- 97

4.14 Lakosság naprakész tájékoztatása --------------------------------------------------------------------------- 98 4.14.1 Jelenlegi helyzet bemutatása ------------------------------------------------------------------------------------------- 98 4.14.2 Elvárások, dokumentum felépítése------------------------------------------------------------------------------------ 98 4.14.3 Jogszabályi háttér ---------------------------------------------------------------------------------------------------------- 99

4.15 Civil és vállalkozói kapcsolatok ------------------------------------------------------------------------------- 99 4.15.1 Jelenlegi helyzet bemutatása ------------------------------------------------------------------------------------------- 99 4.15.2 Elvárások, dokumentum felépítése---------------------------------------------------------------------------------- 101 4.15.3 Jogszabályi háttér -------------------------------------------------------------------------------------------------------- 101

4.16 Partnerek bevonása a döntéshozatalba------------------------------------------------------------------ 102 4.16.1 Jelenlegi helyzet bemutatása ----------------------------------------------------------------------------------------- 102 4.16.2 Elvárások, dokumentum felépítése---------------------------------------------------------------------------------- 102 4.16.3 Jogszabályi háttér -------------------------------------------------------------------------------------------------------- 103

3


1.

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

Üllő Város Önkormányzata („Megbízó”) és a MultiContact Consulting Kft. („Megbízott”) között fennálló szerződésben (továbbiakban „Szerződés”) meghatározott tanácsadói munka fő célja az Önkormányzat szabályzatainak átvilágítsa, szükség esetén módosítsa, valamint a költség-hatékony gazdálkodását elősegítse. Vizsgálatunk fókuszát a következő területek jelentik: I. Polgármesteri hivatal működése („Hivatal”) II. Humánszolgáltató Központ működése („HSZK”) III. Többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság (Üllői Városüzemeltető Kft.) IV. Egyéb területek (étkeztetés, nem szakmai funkciók, megbízási szerződés keretében ellátott feladatok) V. Jelen tanulmány 4. fejezetében részletezett 18 részterület

2.

MUNKAMÓDSZER

Az audit munka 3 szakaszban zajlik: 1. szakasz Helyzetértékelő tanulmány (jelen tanulmány) elkészítése, amely során a Megbízott összegyűjti az önkormányzati intézmények (Polgármesteri Hivatal és intézmények) jelenlegi működésével, valamint az általuk végzett közszolgálati tevékenységgel kapcsolatos információkat - különös tekintettel a Szerződés 1. számú mellékletében rögzített részfeladatokra -, valamint meghatározza a stratégiai változási pontokkal kapcsolatos elvárásokat, a figyelembe veendő jogszabályok körét. 2. szakasz

Akcióterv kidolgozása: A helyzetértékelő tanulmányban nevesített részterületek kapcsán kidolgozásra kerül a létrehozandó dokumentumok, eljárásrendek váza, meghatározásra kerül a dokumentumok, eljárásrendek, változtatási javaslatok gyakorlatba történő átültetésének menete. 3. szakasz Javaslatcsomag, hatékonyságnövelő tanulmány: Az akciótervben nevesített eljárásrendek, dokumentumok részletes kidolgozásra kerülnek. Megteremtésre kerülnek az egyes dokumentumok, eljárásrendek, javasolt változtatások gyakorlatba történő átültetéséhez szükséges feltételek (Képviselőtestületi elfogadás, jegyzői utasítás, stb. formájában). Hatékonyságnövelési tanulmány készül, amely összefoglalja a projekt keretében érintett részterületeken végzett hatékonyságjavító intézkedéseket.

4


+1. szakasz Képzés: 1 alkalommal kommunikációs képzés tartása a Megbízó által felügyelt intézményekkel való rendszeres információáramlás folyamatának korszerűsítése, illetve az intézményektől érkező visszacsatolás beépítése a Hivatal működésébe; valamint 2 alkalommal Projektmenedzsment képzés tartása a projekt szemlélet megerősítése célok megvalósítása tárgyban. Jelen tanulmány a munka 1. szakaszának produktuma. Jelen tanulmány elkészítése a következő vizsgálati módszereken alapul: 1) az Önkormányzat működésével kapcsolatos, az Önkormányzat (Hivatal és intézmények) által jelen tanulmány elkészítéséig rendelkezésünkre bocsátott dokumentumok áttanulmányozása, feldolgozása 2) személyes/telefonos interjúk lefolytatása a Hivatal és az intézmények érintett képviselőivel A Megbízó által rendelkezésre bocsátott információk, dokumentumok kapcsán a hibás adatszolgáltatásból eredő téves következtetésekért felelősséget nem vállalunk. 3) vonatkozó jogszabályi háttér áttekintése.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a jelen tanulmányban foglaltak a munka későbbi szakaszai során birtokunkba kerülő információk eredményeként bővülhetnek, módosulhatnak.

5


3. ÖNKORMÁNYZATI INTÉZMÉNYRENDSZER, ELLÁTOTT FELADATOK, KAPCSOLATOK ÁTTEKINTÉSE CÉL, MÓDSZER Jelen fejezet célja, hogy áttekintő képet adjon az Önkormányzati szervezetekkel, intézményekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról. A kimutatásokat 2008-as bázison végeztük a rendelkezésünkre bocsátott: • 2008-as elfogadott zárszámadás (mellékletekkel) • HSZK-tól kapott pénzügyi és egyéb statisztikai információk • Alapító okiratok • SZMSZ-ek • Társulási megállapodások • Megbízási, feladat-ellátási szerződések • Létszám és egyéb statisztikai adatok alapján. Minden esetben a működéshez kapcsolódó és így rendszeresen felmerülő bevételeket és kiadásokat vesszük figyelembe. FELADATOK, STRUKTÚRA Üllő Város a következő közszolgálati tevékenységeket látja el, illetve gondoskodik azok ellátásáról:

Kötelezően ellátandó feladatok

Önként vállalt feladatok

KOMMUNÁLIS FELADATOK egészséges ivóvízellátás (Ötv.) tűzoltóság támogatása közvilágítás (Ötv.) helyi közutak fenntartása (Ötv.)

közterület-felügyelet, fenntartás helyi közlekedés

közterület

köztemető fenntartása (Ötv.) köztisztaság fenntartás (1997. évi CLIV. Tv.) csatornázás (25/2002 Korm. rend.) hulladékkezelés (2000. évi XLIII. Tv.)

6


HATÓSÁGI FELADATOK építéshatósági feladatok lakcím-ügyek anyakönyvi ügyek gyámhatósági ügyek birtokvédelmi ügyek üzletek működési engedélye hagyatéki ügyek növényvédelmi ügyek szabálysértési ügyek adóhatósági ügyek KÖZOKTATÁS/KÖZMŰVELŐDÉS általános iskolai oktatás és nevelés zeneiskola az óvodai nevelésről pedagógiai szakszolgálat (társulásban ellátott) nyilvános könyvtár (1997. évi CXL. Tv.) EGÉSZSÉGÜGY háziorvosi és házi gyermekorvosi ellátás (1997. járóbetegszakellátás (Üllőn labor + évi CLIV. Tv. 152§) fizikoterápia, a többi Monoron szerződés keretében) a fogorvosi alapellátásról (1997. évi CLIV. Tv. foglalkozás egészségügy 152§) ügyeleti ellátás (1997. évi CLIV. Tv. 152§) védőnői ellátás (1997. évi CLIV. Tv. 152§) iskola-egészségügyi ellátás (1997. évi CLIV. Tv. 152§)

7


SZOCIÁLIS ELLÁTÁS szociális pénzbeli ellátás (1993. évi III. Tv.), a szociális információs szolgáltatás Hivatal Hatósági Osztálya foglalkozik vele (társulásban ellátott) étkeztetés (1993. évi III. Tv.) házi segítségnyújtás (1993. évi III. Tv.) gyermekjóléti szolgálat (1997. évi (társulásban ellátott) XXXI. Tv.) - társulásban ellátott családsegítés (1993. évi III. Tv.) (társulásban adósságkezelési tanácsadás ellátott) (társulásban ellátott) nappali ellátás (1993. évi III. Tv.) (társulásban gyermekek napközbeni ellátása ellátott) (Gyvt. 1997. évi XXXI Tv.) bölcsőde (Gyvt. 1997. évi XXXI Tv.) helyettes szülő (társulásban ellátott) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (társulásban utcai szociális munka ellátott) közösségi ellátás (Maglódi Társulásban is volt kapcsolattartási ügyelet (társulásban kezdeményezés az ellátására)1 ellátott) támogató szolgáltatás (1993. évi III. Tv.) – készenléti szolgálat (társulásban szerződés alapján Mozgáskorlátozottak ellátott) Egyesülete látja el EGYÉB SZOLGÁLTATÁS étkeztetés (vállalkozó látja el) sportcsarnok üzemeltetés közösségi ház (vállalkozó üzemelteti) – 1997. üllői sportegyesület fenntartása évi CXL Tv. 76§ Üllő Város közszolgálati tevékenységét egyrészt saját fenntartásában működő intézményei útján, másrészt társulási fenntartásban működő intézményei útján látja el a 1. számú ábrán összefoglalt struktúrában.

1

Jelen tanulmány készítésekor nem állt rendelkezésünkre pontos információ arra vonatkozóan, hogy a Maglódi Társulással a közösségi ellátásra való tekintettel született megállapodás hatályos-e, ennek felülvizsgálatát javasoljuk a feladatellátás duplikáció elkerülése érdekében.

8


1. számú ábra: önkormányzati intézményrendszer

9


3.1. ELÁTOTT FELDATOK BEMUTATÁSA INTÉZMÉNYENKÉNT Mint az a fenti ábrából látható Üllő Város Képviselő testülete alapvetően 3 intézmény útján látja el feladatait. Ezen intézmények: • Hivatal • Humánszolgáltató Központ • Üllői Városüzemeltetési Kft. • + Egyéb: Társulási fenntartás Feladat-ellátási szerződés keretében (civilekkel, vállalkozókkal kötött szerződések alapján) Az alábbiakban a fenti megbontásban ismertetjük az Üllő Város által ellátott feladatokat és azok jellemzőit. 3.1.1.HIVATAL Struktúra A Polgármesteri Hivatal jelenleg az alábbi szervezeti felépítésben működik. Az ábrán „MT” jelöléssel a Munka Törvénykönyve alapján betöltött munkaköröket jelöljük, a többi pozíciót köztisztviselői jogállásban töltik be a Hivatalnál. A Hivatal szakmai tevékenységét összesen 45 fő munkavállalóval látja el jelenleg, a technikai személyzet száma 4 fő (munkajogi létszámokat figyelembe véve).

10

MultiContact

'Exploring possibilities'

2. számú ábra: A Hivatal szervezeti felépítése

11


Illetékesség 1. Építési hatósági feladatok A 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján a Hivatal csak Üllő település számára nyújtja szolgáltatásait. Mivel a városban az utóbbi években a beruházások száma és ezzel együtt az építéshatósági feladatok száma igencsak megnövekedett, a Hivatalon belül önálló építéshatósági osztály került felállításra. 2. Okmányirodai szolgáltatások A 256/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet alapján Üllő a Vecsési okmányiroda szolgáltatásait veszi igénybe. 3. Gyámügyi és gyermekvédelmi feladatok 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet értelmében a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatokat Üllő tekintetében Vecsés látja el.

Támogató funkciók Informatika Honlap A www.ullo.hu honlap üzemeltetését a Go Visual Szolgáltató Kkt. látja el határozatlan idejű megbízási szerződés keretében. A megbízás magában foglalja a honlap szakszerű működtetését, üzemeltetését, karbantartását, fejlesztését és adminisztrációját az Önkormányzat utasításai alapján. A szerződésben rögzítésre kerül, hogy a vállalkozó milyen e-mail címekről érkező utasításokat kell, hogy végrehajtson, milyen határidőn belül. E szerint a Polgármester, a Jegyző, az Aljegyző és Bogdán Éva jogosultak utasítást adni a vállalkozó felé. A szerződés megfelelő részletezettséggel szabályozza a hatékony működéshez kapcsolódó kérdéseket. Szoftver A Hivatal hálózati szervereinek és operációs rendszereinek szakértői felügyeletét az 5N Számítástechnikai és Kereskedelmi Kft. látja el határozatlan idejű szolgáltatási szerződés keretében. A vállalkozó kötelezettsége a hálózati szerverek és operációs rendszerek zavartalan működésének biztosítása. A vállalkozó távfelügyeletet biztosít elsősorban, illetve a havi megbízási díj 2*4 óra/hó kiszállási díjat tartalmaz, ha ennél többre van szükség, akkor a mindenkori listaár 50%-át számlázzák még ki a Hivatal felé.

12


Hardver A Hivatal 39 hálózatban működő számítógép rendszerének felügyeletét és karbantartását a Computer System Bt. látja el határozatlan idejű megbízási szerződés keretében. A vállalkozó minden 6. hónapban generális karbantartást végez a számítógéppark tekintetében. A havi megbízási díj havi 16 óra szervízdíjat tartalmaz, és nem foglalja magába az anyagköltséget. Amennyiben a szükséges karbantartások időigénye e felett alakul, a vállalkozó 5000 Ft+ÁFA/óra túlmunka díjat számláz ki a Hivatal felé. A Hivatal képviselőjétől kapott információ szerint a Hivatali apparátusból 2 fő (1 fő takarító és 1 fő telefonközpontos) nem rendelkezik számítógéppel, vagyis a 45 főből 43 fő rendelkezik számítógéppel. E szerint 4 olyan számítógép van, amelyre a fenti szerződés nem terjed ki. A fentiek alapján tehát az informatikai feladatok ellátását 3 különböző vállalkozó látja el. A köztük lévő együttműködési kötelezettségre nézve nem találtunk információt. Eszközpark • minden hivatali dolgozóra 1 PC jut, nyomtató elérése is biztosított mindenki számára • a fénymásolók saját tulajdonban vannak, a karbantartást szerződés alapján vállalkozó látja el, a konstrukció felülvizsgálata szükséges • Iktatás: 1 központi gépen végzik az iktatást. Problémát jelent, hogy a kimenő dokumentumok esetében az ügyintéző nem tudja rögzíteni a rendszerben az iratot, mert csak a központi iktatás tud iktatószámot adni, amit telefonon kérnek be. Ez feleslegesen lassítja és bonyolítja az iktatást a Hivatalban. A tanúsítvánnyal rendelkező hálózatos rendszer bevezetése kb. 500 e Ft-ba kerülne. Üllő Város az informatikai biztonság megteremtése háttereként rendelkezik: Adatvédelmi Szabályzattal Katasztrófa Elhárítási Tervvel (a Hivatal képviselőitől kapott információk alapján) , illetve az informatikai biztonsági szabályzat most készül. Közterület fenntartás, karbantartás A közterület-fenntartással, ingatlanhasznosítással/karbantartással és egyéb gazdálkodási tevékenységek végzésével jelenleg a Hivatal Városüzemeltetési Osztálya foglalkozik, nagyrészt közhasznú, közcélú munkások foglalkoztatásával oldják meg a feladatokat. A Hivatal egyrészt egész éves, másrészt 90 napos foglalkoztatás keretében alkalmaz közhasznú/közcélú munkásokat a városüzemeltetéssel kapcsolatos feladatok ellátására. Az önkormányzati intézmények jelezhetik karbantartással kapcsolatos igényeiket a Hivatal felé, amely koordinálja a közcélú/közhasznú munkásokat az intézmények igényeinek kielégítése tekintetében is.

13


2008-ban még a Képviselő testület által létrehozott 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő Üllői Városüzemeltetési Kft. (2225. Üllő, Templom tér 3., adószám: 13980971-2-13) látta el többek között városüzemeltetési feladatokat is. A Kft. üzletágai a következők voltak 2008ban: • Sportcsarnok üzemeltetés • Városüzemeltetés voltak A 2008. évben a Sportcsarnok üzemeltetés üzletág 100,118 Ft-os nyereséggel (11,520,000 Ftos önkormányzati támogatás mellett), a Városüzemeltetés üzletág pedig 1,4 millió Ft-os nyereséggel zárt. A Megbízó képviselőitől kapott információk szerint a Városüzemeltetés üzletág 2009-től kikerült a Kft. működtetése alól, így jelenleg a Sportcsarnok, illetve 2009. szeptemberétől a készülő Sporttelep üzemeltetése lesz a feladatuk. Pályázatok Problémát jelent, hogy a pályázatok figyelése, illetve készítése az intézmények tekintetében jelenleg csak eseti jelleggel működik Üllőn. Véleményünk szerint célszerű lenne az egyes pályázattal érintett intézmények feladatai között nevesíteni a pályázatfigyelési tevékenységet, a Hivatal pedig koordinálhatná a pályázatkészítést, illetve az elnyert támogatások kapcsán megvalósuló pályázati projektek lebonyolítását, akár alvállalkozó bevonásával, ha erre a belső kapacitás nem elegendő.

14


3.1.2 HUMÁNSZOLGÁLTATÓ KÖZPONT (HSZK) HSZK feladtok, struktúrák A HSZK Üllő Város önállóan gazdálkodó csúcsintézménye, amelynek irányítása alá tartozik a következő funkciók ellátása: • szociális ellátás (kivéve a segélyezést): alapszolgáltatási központ, mint tagintézmény gyermekjóléti szolgálat, mint tagintézmény bölcsőde, mint tagintézmény • egészségügyi ellátás központi rendelő, mint tagintézmény • oktatás/nevelés/közművelődés: óvoda, mint tagintézmény nevelési tanácsadó (vagy pedagógiai szakszolgálat), mint tagintézmény általános iskola, mint részben önálló intézmény zeneiskola, mint részben önálló intézmény könyvtár, mint részben önálló intézmény A fenti tevékenységek között vannak olyanok, amelyeket társulási fenntartásban látnak el. A HSZK által ellátott feladatokat az alábbi ábrán mutatjuk be. 3. számú ábra: A HSZK által ellátott feladatok

15


A HSZK a következő feladatokat látja el: KÖZOKTATÁS/KÖZMŰVELŐDÉS általános iskolai oktatás és nevelés zeneiskola az óvodai nevelés pedagógiai szakszolgálat (társulásban ellátott) nyilvános könyvtár (1997. évi CXL. Tv.) EGÉSZSÉGÜGY háziorvosi és házi gyermekorvosi ellátás (1997. járóbetegszakellátás (Üllőn labor + évi CLIV. Tv. 152§) fizikoterápia, a többi Monoron szerződés keretében) a fogorvosi alapellátásról (1997. évi CLIV. Tv. foglalkozás egészségügy 152§) ügyeleti ellátás (1997. évi CLIV. Tv. 152§) védőnői ellátás (1997. évi CLIV. Tv. 152§) iskola-egészségügyi ellátás (1997. évi CLIV. Tv. 152§) SZOCIÁLIS ELLÁTÁS étkeztetés (1993. évi III. Tv.) szociális információs szolgáltatás (társulásban ellátott) házi segítségnyújtás (1993. évi III. Tv.) gyermekjóléti szolgálat (1997. évi (társulásban ellátott) XXXI. Tv.) - társulásban ellátott családsegítés (1993. évi III. Tv.) (társulásban adósságkezelési tanácsadás ellátott) (társulásban ellátott) nappali ellátás (1993. évi III. Tv.) (társulásban gyermekek napközbeni ellátása ellátott) (Gyvt. 1997. évi XXXI Tv.) bölcsőde (Gyvt. 1997. évi XXXI Tv.) helyettes szülő (társulásban ellátott) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (társulásban utcai szociális munka ellátott) közösségi ellátás kapcsolattartási ügyelet (társulásban ellátott) készenléti szolgálat (társulásban ellátott)

16


1. sz. táblázat HSZK által ellátottak, szolgáltatást ténylegesen igénybevevők száma (2008)

Szervezeti egység megnevezése Alapszolgáltatási Központ Gyermekjóléti Szolgálat ebből Bölcsőde Pedagógiai Szakszolgálat Központi rendelő Óvoda Általános iskola Zeneiskola Könyvtár

Ellátotti létszám (2008, statisztikai létszám) 821 422 40 300 13 683 392 764 132 1180*

*beiratkozott könyvtártagok száma

Telephelyek A HSZK (a részben önálló intézmények nélkül) a következő telephelyeken működik: • Alapszolgáltatási Központ, a Gyermekjóléti Szolgálat, a Pedagógiai Szakszolgálat egy épületben működik • Bölcsőde telephely • Központi Rendelő telephely • 4 Óvodai telephely Étkeztetés A Város a különböző típusú étkeztetési szolgáltatásait közbeszerzési eljárás keretében kiválasztott alvállalkozó (P. Dussmann Kft.) útján biztosítja. A vállalkozó a következő intézmények étkezőinek étkeztetését biztosítja: Általános Iskola Óvoda (mind a 4 telephely esetében) Bölcsőde szociális étkeztetés. A vállalkozó saját személyzettel, saját eszközökkel látja el a feladatot az Általános Iskola konyhájában, amelyet bérel az Önkormányzattól. A szerződés 2010. június 30-ig érvényes. 2008-ban mind az étkeztetéssel kapcsolatos költségek, mind az azzal kapcsolatos bevételek az intézményeknél jelentkeztek. 2009-től azonban mind a bevétel, mind a kiadás a Hivatalnál kerül kimutatásra.

17


Szervezeti felépítés Az alábbi ábrán mutatjuk be a HSZK részletes szervezeti felépítését a munkajogi létszámokkal együtt kitérve a részben önálló intézményekre is. 4. számú ábra: A HSZK szervezeti felépítése

Mint azt a fenti ábra is mutatja, az intézmény integráció eredményeképpen egyes funkciók központosításra kerültek, ilyen funkciók: • gazdasági feladatok • takarítás • karbantartás. Ezen felül előnye az összevont struktúrának, hogy az egyes szakmákban dolgozók kapacitásai jobban kihasználhatók. Például a Gyermekjóléti Szolgálatnál alkalmazott pszichológus kolléga iskolapszichológusként is át tud segíteni.

18


Viszony más Önkormányzati intézményekkel • A karbantartási munkákat a HSZK egyrészt saját maga látja el, másrészt azon munkák esetében, amelyeket belső kapacitásból nem tud megoldani, 3 árajánlat bekérése útján kiválasztja a legkedvezőbb ajánlatot adó vállalkozót, akivel szerződést köt (a Városüzemeltető Kft-vel ilyen értelemben a viszony nem szoros). E mellett jelezheti igényét a Hivatal felé, amely közhasznú/közcélú munkások közvetítésével igyekszik a karbantartási munkákat elvégeztetni. • A Hivatallal a viszony szoros, heti, havi rendszerességgel tartanak megbeszéléseket. Feladatok ellátásának finanszírozási forrásai Az alábbiakban HSZK tagintézményenként, illetve HSZK részben önálló intézményenként mutatjuk be az egyes feladatok ellátásához szükséges finanszírozási források megoszlását: saját bevétel normatíva (állami költségvetési hozzájárulás) önkormányzati finanszírozás megbontásban. A kiadások és bevételek alakulását a 2008-as zárszámadás, illetve a Magyar Államkincstár felé lejelentett 2008. évre szóló normatívaigénylés, valamint a tényleges normatíva felhasználásról szóló 2009-ben leadott elszámolás alapján vettük figyelembe.

19


HSZK összesen részben önálló intézmények nélkül (Alapszolgáltatási Központ, Gyermekjóléti Szolgálat és Bölcsőde, Pedagógiai Szakszolgálat, Központi rendelő, Óvoda) A HSZK összes kiadása (a részben önálló intézmények nélkül) 2008-ban összesen 406 millió Ft volt, amely kiadások finanszírozási forrásai a következőképpen oszlanak meg. 5. számú ábra: Finanszírozási források – HSZK összesen 2008

HSZK (alapszolg. kp, gyeremekjóléti, nevelési tanácsadó, központi rendelő, óvoda) forrásszerkezet 2008 (Ft)

41 972 000

Saját bevétel

226 749 543

137 395 457

Normatíva Önki finanszírozás

20


Alapszolgáltatási Központ Tagintézmény Az Alapszolgáltatási Központ összes kiadása 2008-ban összesen 92 millió Ft volt, amely kiadások finanszírozási forrásai a következőképpen oszlanak meg. 6. számú ábra: Finanszírozási források – Alapszolgáltatási Központ 2008

Alapszolgáltatási központ forrásszerkezete 2008 (Ft)

8 937 000

19 932 680

Saját bevétel Normatíva Önki finanszírozás

62 989 320

Az 1 ellátottra jutó fajlagos önkormányzati finanszírozás 2008-ban 76 e Ft/fő volt. Az Alapszolgáltatási Központ a következő szolgáltatásokat nyújtja egyrészt Üllő Város lakossága, másrészt társulásban résztvevő települések számára: Szolgáltatás megnevezése

Üllő Város lakossága részére

Szociális információs szolgáltatás Étkeztetés Házi segítségnyújtás Családsegítés Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Közösségi ellátás Nappali ellátás Adósságkezelési tanácsadás

X

Társulásban résztvevő települések részére X

X X X X

X X X

X X X

X X 21


Gyermekjóléti Szolgálat Tagintézmény Az Gyermekjóléti Szolgálat (Bölcsődével együtt) összes kiadása 2008-ban összesen 52 millió Ft volt, amely kiadások finanszírozási forrásai a következőképpen oszlanak meg. 7. számú ábra: Finanszírozási források – Gyermekjóléti Szolgálat 2008

Gyermekjóléti Szolgálat forrásszerkezete 2008 (Ft)

1 064 000

18 013 680

Saját bevétel Normatíva Önki finanszírozás

32 967 320

Az 1 ellátottra jutó fajlagos önkormányzati finanszírozás 2008-ban 78 e Ft/fő volt. Az Gyermekjóléti Szolgálat a következő szolgáltatásokat nyújtja egyrészt Üllő Város lakossága, másrészt társulásban résztvevő települések számára: Szolgáltatás megnevezése

Üllő Város lakossága részére

Gyermek jóléti Szolgáltatás Gyermekek napközbeni ellátása Bölcsőde Helyettes szülő Utcai szociális munka Kapcsolattartási ügyelet Készenléti Szolgálat

X X X X X X X

Társulásban résztvevő települések részére X

X

X

22


Bölcsőde Tagintézmény A Gyermekjóléti Szolgálaton belül működő Bölcsőde összes kiadása 2008-ban összesen 26 millió Ft volt, amely kiadások finanszírozási forrásai a következőképpen oszlanak meg. 8. számú ábra: Finanszírozási források – Bölcsőde 2008

Bölcsőde forrásszerkezete 2008 (Ft)

1 049 000

Saját bevétel

13 254 800

12 474 200


Az 1 ellátottra jutó fajlagos önkormányzati finanszírozás 2008-ban 331 e Ft/fő volt.

23


Pedagógiai Szakszolgálat Tagintézmény A Pedagógiai Szakszolgálat összes kiadása 2008-ban összesen 23 millió Ft volt, amely kiadások finanszírozási forrásai a következőképpen oszlanak meg. 9. számú ábra: Finanszírozási források – Pedagógiai Szakszolgálat 2008

Pedagógiai Szakszolgálat forrásszerkezete 2008 (Ft)

2 330 000

Saját bevétel

6 460 000 14 153 000


Az 1 ellátottra jutó fajlagos önkormányzati finanszírozás 2008-ban 47 e Ft/fő volt. A Pedagógiai Szakszolgálaton belül Nevelési Tanácsadó működik, amely társulási fenntartásban a következő feladatokat látja el: logopédia fejlesztő pedagógia SNI feltárása, az SNI gyerekek fejlődésének elősegítése

24


Központi Rendelő Tagintézmény A Központi Rendelő összes kiadása 2008-ban összesen 57 millió Ft volt, amely kiadások finanszírozási forrásai a következőképpen oszlanak meg. 10. számú ábra: Finanszírozási források – Központi Rendelő 2008

Központi Rendelő forrásszerkezet 2008 (Ft)

7 403 000

Saját bevétel

14 178 000 35 249 000


*Normatívaként itt a TB-től átvett pénzeszközök szerepelnek

Az 1 ellátottra jutó fajlagos önkormányzati finanszírozás 2008-ban 2,5 e Ft/fő volt. A rendelő intézet a következő szakfeladatokat látja el: egészségügyi kisegítő szolgálat foglalkozás egészségügy védőnői szolgálat iskola egészségügy

25


Napközi Otthonos Óvoda Az Óvoda összes kiadása 2008-ban összesen 180 millió Ft volt, amely kiadások finanszírozási forrásai a következőképpen oszlanak meg. 11. számú ábra: Finanszírozási források – Óvoda 2008

Napközi otthonos óvoda forrásszerkezet 2008 (Ft)

8 060 000

Saját bevétel

79 161 903

Normatíva

92 989 097

Önki finanszírozás

Az 1 ellátottra jutó fajlagos önkormányzati finanszírozás 2008-ban 203 e Ft/fő volt. Ellátotti létszám 2008-ban • 390 fő • maximális létszám: 335 fő (alapító okirat szerint) • vagyis a jelenlegi kihasználtság: 116%

26


Harmónia Zeneiskola részben önállóan működő intézmény Az Óvoda összes kiadása 2008-ban összesen 38 millió Ft volt, amely kiadások finanszírozási forrásai a következőképpen oszlanak meg. 12. számú ábra: Finanszírozási források – Zeneiskola 2008

Harmónia Zeneiskola forrásszerkezete 2008 (Ft)

2 156 000

Saját bevétel

17 121 703

Normatíva

18 898 297


Az 1 ellátottra jutó fajlagos önkormányzati finanszírozás 2008-ban 129 e Ft/fő volt. Ellátotti (tanulói) létszám 2008-ban • 132 fő • maximális létszám: 165 fő (alapító okirat szerint) • vagyis a jelenlegi kihasználtság: 80%

27


Árpád Fejdelem Általános Iskola részben önálló intézmény Az Általános Iskola összes kiadása 2008-ban összesen 323 millió Ft volt, amely kiadások finanszírozási forrásai a következőképpen oszlanak meg. 13. számú ábra: Finanszírozási források – Általános Iskola 2008

Árpád Fejedelem Általános Iskola forrásszerkezete 2008 (Ft)

12 243 000

Saját bevétel

134 573 995

Normatíva

176 683 005


Az 1 ellátottra jutó fajlagos önkormányzati finanszírozás 2008-ban 176 e Ft/fő volt. Ellátotti (tanulói) létszám 2008-ban • 767 fő • maximális férőhely: 950 fő (alapító okirat szerint) • vagyis a jelenlegi kihasználtság: 80%

28


Vargha Gyula Városi Könyvtár részben önálló intézmény A Könyvtár összes kiadása 2008-ban összesen 13 millió Ft volt, amely kiadások finanszírozási forrásai a következőképpen oszlanak meg. 14. számú ábra: Finanszírozási források – Általános Iskola 2008

Vargha Gyula Városi Könyvtár forrásszerkezete 2008 (Ft) 357 000 2 484 297 Saját bevétel Normatíva Önki finanszírozás

10 324 703

*a Város által kapott közművelődési és közgyűjteményi normatívának 1/5-öd része került a Könyvtárnál figyelembevételre tekintve, hogy az általános iskola, a zeneiskola, az óvoda és a közösségi ház is szervez olyan rendezvényeket, amelyekre a normatíva felhasználásra kerülhetett

Az 1 ellátottra jutó fajlagos önkormányzati finanszírozás 2008-ban 8,7 e Ft/fő volt (ha a beiratkozott könyvtári tagok számát vesszük figyelembe).

29


3.1.3 ÜLLŐI VÁROSÜZEMELTETŐ KFT. (Kft.) A 100%-ban önkormányzati tulajdonú Kft. 2007-ben kezdte meg tevékenységét. A Kft. 2008as beszámolója alapján fő tevékenységei: • Sportcsarnok üzemeltetés • Városüzemeltetés voltak. A 2008. évben a Sportcsarnok üzemeltetés üzletág 100,118 Ft-os nyereséggel (11,520,000 Ftos önkormányzati támogatás mellett), a Városüzemeltetés üzletág pedig 1,4 millió Ft-os nyereséggel zárt, amelyet az alábbi táblázat is mutat: 2.

számú táblázat: Városüzemeltető Kft eredménykimutatás 2008

Városüzemeltető Kft Bevételek reklám, bérleti díj támogatás szolgáltatási bevétel egyéb bevétel Kiadás személyi jellegű járulék dologi adó Eredmény

Sportcsarnok Városüzemeltetés Összesen (Ft) (Ft) (Ft) 22 362 921 38 824 140 61 187 061 10 569 588 0 10 569 588 11 520 000 0 11 520 000 0 38 749 492 38 749 492 273 333 74 648 347 981 22 262 803 37 401 963 59 664 766 6 471 866 7 504 838 13 976 704 2 577 524 3 618 210 6 195 734 13 003 513 26 069 015 39 072 528 209 900 209 900 419 800 100 118 1 422 177 1 522 295

Ahhoz, hogy megkapjuk, hogy a tulajdonos Önkormányzatnak mennyibe került 2008-ban a Kft. fenntartása az önkormányzattól költségek ellentételezésére kapott 11,5 millió Ft-os támogatásból le kell vonni az Önkormányzatnak fizetett sportcsarnok bérleti díj összegét, ami 3,8 millió Ft volt 2008-ban. A tényleges önkormányzati finanszírozás összegét az alábbi táblázat mutatja: 3. számú táblázat: Városüzemeltető Kft. nettó önkormányzati finanszírozása 2008

Kft. tényleges önkormányzati finanszírozása (2008-ban) kapott támogatás 11 520 000 bérleti díjként 3 807 000 önkormányzatnak visszafizetett Tényleges támogatás 7 713 000 A Kft. 2008-ban 7 fővel működött: 1 fő szellemi és 6 fő fizikai munkát ellátó kollégával.

30


A Megbízó képviselőitől kapott információk szerint a Városüzemeltetés üzletág 2009-től kikerült a Kft. működtetése alól, így jelenleg a Sportcsarnok, illetve 2009. szeptemberétől a készülő Sporttelep üzemeltetése lesz a feladatuk.

3.1.4 EGYÉB INTÉZMÉNYEK, FELADATOK Művelődési Ház Az Önkormányzat a Művelődési Ház működtetését közművelődési megállapodás keretében vállalkozásnak (Colore 2000 Bt.) adta át (a szerződés 2009. június 30-án lejár). A 1997. évi CXL Tv. 76§ alapján a települési önkormányzat számára kötelezően ellátandó tevékenységek mindegyikére kitér a szerződés, mint a vállalkozó által ellátandó tevékenység, úgymint: az iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok, életminőséget és életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetőségek, népfőiskolák megteremtése, a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása, az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése, az ünnepek kultúrájának gondozása, az ismeretszerző, az amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységének támogatása, a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése, a különböző kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának segítése, a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítása, egyéb művelődést segítő lehetőségek biztosítása. A fentiek ellátásáért az Önkormányzat 2008-ban 8,5 millió Ft-ot fizetett a vállalkozónak. A vállalkozó egyúttal bérbe veszi az Önkormányzattól a művelődési házat, amelyért bérleti díjat fizet (2008-ban 68e Ft/hó értékben). Támogató Szolgálat Az 1993. évi III. Tv. szerint Üllő Város önkormányzata számára kötelezően ellátandó feladatként kerül megjelölésre a támogató szolgálati tevékenységek ellátása. Üllő ezen feladat ellátásával az Üllői Mozgáskorlátozottak Egyesületét bízta meg feladat ellátási szerződés keretében. A szerződés értelmében az Egyesület a feladat ellátásáért igényelhető állami normatívát közvetlenül igényli le a Magyar Állam Kincstártól, egyéb díjazásban nem részesül.

31


Belső ellenőrzés A belső ellenőri feladatok ellátás kétirányú Üllőn: • a társulásban ellátott feladatok tekintetében a társulásáltal megbízott és finanszírozott belső ellenőr végzi a munkát • a települési szintű belső ellenőri feladatokat megbízási szerződés keretében végzi egy vállalkozó. Az utóbbi tekintetében éves belső ellenőrzési terv készül.

3.2 INTÉZMÉNYRENDSZER ÖSSZEFOGLALÓ Feladat - költség Az alábbi táblázat a fentiekben bemutatott intézményekkel és feladatokkal kapcsolatos legfontosabb pénzügyi-gazdasági vonatkozású adatokat foglalja össze. A tábla többek között arra koncentrál, hogy az egyes feladatok ellátása/intézmények fenntartása mekkora, a normatívák és egyéb bevételek által nem fedezett kiadással jár az Önkormányzat számára. Mutatja továbbá az 1 ellátottra jutó fajlagos önkormányzati költséget is. Fontos, hogy a táblázat csak a működési vonatkozású, vagyis rendszeresen felmerülő költségeket, bevételeket tartalmazza. Az ellátotti létszám oszlop a 2008-ban az adott szolgáltatást ténylegesen igénybe vevők számát mutatja. A Könyvtár esetében a beiratkozott lakosok száma került figyelembe vételre. A Hivatal esetében a fajlagos önkormányzati finanszírozás nehezen értelmezhető, ezért ez nem szerepel a táblázatban. 4. számú táblázat: Üllő Önkormányzata által ellátott vizsgált feladatok fontosabb paraméterei 2008-as zárszámadás teljesített működési kiadások, bevételek (Ft) Feladat megnevezése

Saját bevétel Normatíva

Bevétel összesen

Hivatal 1 007 773 000 148 348 104 1 156 121 104 HSZK 27 794 000 151 573 457 179 367 457 Alapszolgáltatási kp 8 937 000 19 932 680 28 869 680 Gyermekjóléti Szolgálat 1 064 000 18 013 680 19 077 680 ebből böcsőde 1 049 000 12 474 200 13 523 200 Pedagógiai szakszolgálat 2 330 000 6 460 000 8 790 000 Központi rendelő 7 403 000 14 178 000 21 581 000 Napközi Otthonos Óvoda 8 060 000 92 989 097 101 049 097 Harmónia Zeneiskola 2 156 000 18 898 297 21 054 297 Árpád Fejedelem Általános 12 243 000 176 683 005 188 926 005 Iskola Vargha Gyula Városi Könyvtár 357 000 2 484 297 2 841 297 Összesen 1 050 323 000 497 987 160 1 548 310 160

Személyi jell kiadás

Dolgoi kiadás

Összesen kiadás

Működési Egyenleg

Önki Ellátotti Fajlagos önki finanszírozás létszám finanszírozás

238 804 000 1 146 518 000 1 385 322 000 312 469 000 93 648 000 406 117 000 65 394 000 26 465 000 91 859 000 42 845 000 9 200 000 52 045 000 20 572 000 6 206 000 26 778 000 18 430 000 4 513 000 22 943 000 36 420 000 20 410 000 56 830 000 144 846 000 35 365 000 180 211 000 33 456 000 4 720 000 38 176 000 275 936 000 47 564 000 323 500 000

-229 200 896 -226 749 543 -62 989 320 -32 967 320 -13 254 800 -14 153 000 -35 249 000 -79 161 903 -17 121 703 -134 573 995

229 200 896 226 749 543 62 989 320 32 967 320 13 254 800 14 153 000 35 249 000 79 161 903 17 121 703 134 573 995

10 655 821 422 40 300 13 683 390 132 764

76 723 78 122 331 370 47 177 2 576 202 979 129 710 176 144

9 738 000 3 428 000 13 166 000 870 403 000 1 295 878 000 2 166 281 000

-10 324 703 -617 970 840

10 324 703 617 970 840

1180

8 750

Az intézményekhez nem rendelhető feladatok és az azokkal kapcsolatos kiadások és bevételek, mint pl. • Művelődési Ház fenntartása • Hatósági, városüzemeltetési, egyéb önkormányzati feladatok a fenti táblázatban a Hivatal soron szerepelnek.

32


Az alábbi ábra azt mutatja, hogy a vizsgált feladatok mennyibe kerülnek Üllő Város Önkormányzatának évente. Ez a táblázat nem tartalmazza a Hivatal összesen kiadását. 15. számú ábra: Önkormányzati finanszírozás feladatonként (2008)

Az egyes intézmények, feladatok működtetéséhez nyújtott önkormányzati finanszírozás 2008-ban (e Ft) 160 000 140 000 120 000 100 000 80 000 134 574

60 000 40 000

79 162 62 989

20 000 0

32 967

35 249 13 255

14 153

17 122

10 325

Megállapítható, hogy a vizsgált feladatok közül az Általános Iskola fenntartása kerül legtöbbe az Önkormányzat számára.

33


Az alábbi ábra azt mutatja, hogy 2008-ban az adott feladat ellátása tekintetében mekkora volt az 1 ellátottra eső önkormányzati finanszírozás. Az ellátotti létszám a 2008-ban ténylegesen ellátásban részesülők, szolgáltatást igénybevevők létszáma alapján került meghatározásra. 16. számú ábra: Fajlagos önkormányzati finanszírozás feladatonként (2008)

1 ellátottra jutó önkormányzati finanszírozás 2008-ban (Ft) 350 000 300 000 250 000 200 000 331 370

150 000

202 979

100 000 50 000

176 144 129 710

76 723

78 122

47 177

2 576

8 750

0

A fentiekből látszik, hogy fajlagosan a Bölcsőde fenntartása kerül a legtöbbe az Önkormányzat számára.

34


Technikai személyzet összefoglalása intézményenként Az alábbiakban a takarítást és karbantartást ellátó személyzet munkajogi, valamint statisztikai létszámait mutatjuk be 2008-ra vonatkozólag. Fontos megjegyezni, hogy a takarító személyzet 50%-a az HSZK Alapszolgáltatási Központ irányítása alá tartozik, amely szervezeti egység egyúttal koordinálja a takarító személyzet igények szerinti mozgatását a HSZK tagintézmények és részben önálló intézmények között. 5. számú táblázat: Technikai személyzeti létszám a vizsgált feladatok tekintetében összesen Technikai munkajogi létszám (fő) HSZK (iskola, könyvtár és zeneisk is) Hivatal Város Összesen

takarítók 18,00 1 19,00

karbantartás 1,00

dajka 20,00

1,00

20,00

Technikai statisztikai létszám (fő) HSZK (iskola, könyvtár és zeneisk is) Hivatal Város Összesen

takarítók 16,50 1 17,50

karbantartás 1,00

dajka 18,75

1,00

18,75

Összesen 39,00 1,00 40,00 Összesen 36,25 1,00 37,25

Az alábbi táblázat a HSZK tagintézmények és részben önálló intézmények alapterületeit tartalmazzák, amelyek takarítással, illetve karbantartással érintettek lehetnek. Ezeket és a takarító, karbantartó személyzet létszámát figyelembe véve, az 1 főre eső takarítandó területek a következőképpen alakulnak: 6. számú táblázat: Takarítandó, karbantartandó terület a HSZK és intézményei kapcsán

HSZK alapterületek (nm) székhely bölcsőde rendelő óvoda

zeneiskola általános iskola könyvtár Összesen Összes személyzet, aki a fentiek rendbentartásával foglalkozik (statisztikai létszám) 1 főre eső takarítandó nm

Épület

Telek

265 216 1099 275 358 369 304 161 4998 256 8301

994 1010 1390 2783 2555 2603 1151 587 19312 567 32952

35,25 235

35,25 935

35


4. RÉSZTERÜLETEK Minden részterület 3 szempont szerint kerül bemutatásra: Jelenlegi helyzet bemutatása (jelen tanulmány írásakor rendelkezésünkre álló információk alapján, amely a munka következő fázisai során felmerülő többletinformációk begyűjtésével módosulhat) A részterülettel, illetve az azt szabályozó dokumentummal kapcsolatos elvárások megfogalmazása A részterülettel kapcsolatosan figyelembe veendő jogszabályi háttér (csak azon magasabb rendű jogszabályok kerülnek itt bemutatásra, amelyek megváltoztatására az önkormányzatnak nincs módja)

4.1 Stratégiai menedzsment erősítése Részterület neve Részterület célja Elkészítendő dokumentum címe Dokumentumot elfogadja

Általános döntési kompetenciák, eljárások korszerűsítése a stratégiai menedzsment erősítése érdekében Szükséges a stratégiai szemléletmód erősítése, a stratégiai tervezés folyamatának, a feladatok, felelősök körének rögzítése Stratégiai tervezés eljárásrend

Képviselő-testület

4.1.1 Jelenlegi helyzet bemutatása A következő stratégiai tervek készültek, készülnek Üllőn: Ciklusprogram (2007-2010-ig) Üllő Város Idegenforgalmi Stratégiája Üllő Város Sport és Ifjúsági Koncepciója Üllő Város Települési Egészség Terve Üllő Város Közbiztonsági Koncepció Integrált Városfejlesztési Stratégia (készül)0 A Képviselő testület SZMSZ-e a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság feladat és hatáskörébe utalja a város fejlesztési programjának, koncepcióinak kidolgozását. Az azok megvalósulásának nyomon-követésére szolgáló módszerek, hatáskörök azonban nem kerültek rögzítésre. A Hivatal képviselőitől származó információk alapján régebben negyedévente fogadott el a stratégiák megvalósulását elősegítő munkatervet a Képviselő testület, ma már azonban ez nem jellemző. 36


Általában elmondható, hogy a stratégia megvalósítását a kiírásra kerülő pályázatok irányítják (vagyis a pályázati lehetőségek mindegyikét igyekeznek kihasználni függetlenül attól, hogy annak megvalósítása illeszkedik-e a stratégiába). Jelenleg a civil, illetve vállalkozói szféra bevonása a stratégiaalkotásba nem jellemző. 4.1.2 Elvárások, dokumentum felépítése Stratégiai tervezés időtáv meghatározása Stratégiai terv minimális tartalmának rögzítése Stratégiai tervezés folyamata Előző stratégiai tervezési időszak értékelése Felelős Határidő Stratégiai tervezéshez szükséges adatgyűjtés elvégzése Felelős Határidő Stratégiai terv koncepció elkészítése Felelős Határidő Koncepció Képviselő-testület általi megvitatása Határidő Stratégiai terv finomítása a Képviselő-testület javaslatainak átvezetése Felelős Határidő Stratégiai terv Képviselő-testület általi elfogadása Határidő Ellenőrzés folyamatának szabályozása Az alábbiakban meghatározunk néhány témakört, mely területeket célszerű, hogy értékelje a program, meghatározva a célokat, elképzeléseket: Munkahelyteremtés, foglalkoztatottság; Helyi gazdaság, befektetésösztönzés; Kommunális feladatok (benne: utak, közművek, közlekedés stb); Lakáshelyzet, bérlakásépítések, panelprogram, lakótelepek környezete; Szociálpolitika, családok támogatása; Oktatás-nevelés; Egészségügy, megváltozott munkaképességűek, fogyatékkal élők; Településfejlesztés, városarculat, nagyberuházások, EU-projektek; Villamosenergia-ellátás, gázszolgáltatás, távfűtés; Közszolgáltatások (szemétszállítás és -ártalmatlanítás, víz és csatorna, tömegközlekedés stb.); 37


Adópolitika, hatósági árak; Kultúra, művészetek, közgyűjtemények; Sport; Civil kapcsolatok, egyházak, kisebbségek; Nemzetközi kapcsolatok, katasztrófavédelem, honvédelem, közbiztonság; Turizmus, idegenforgalom; Önkormányzat, igazgatás, költségvetés; Környezetvédelem.

4.1.3 Jogszabályi háttér 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról 91§ (6) A gazdasági program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra szól. A gazdasági program az önkormányzat(ok) részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével - a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve - az önkormányzat(ok) által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adó politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat, továbbá városok esetében a befektetéstámogatási politika, városüzemeltetési politika célkitűzéseit. 91§ (7) A gazdasági programot a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el, ha az egy választási ciklus idejére szól. Ha a meglévő gazdasági program az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani.

38


4.2 Hivatali szervezet átalakítása, ügyintézési idő csökkentése Részterület neve

Részterület célja

Elkészítendő dokumentum címe Dokumentumot elfogadja

A hivatal szervezetének átalakítása az ügyintézési idő csökkentése, vagy más, az ügyintézés eredményességét segítő mutató javítása érdekében; Minimálisan a törvényi előírásoknak való megfelelés biztosítása az elektronikus információ elérés tekintetében, illetve azon túl az ügyintézési idő csökkentése érdekében Elektronikus információszolgáltatás eljárásrend Elektronikusan letölthető nyomtatványok Jegyzői utasítás

4.2.1 Jelenlegi helyzet bemutatása Okmányiroda a Hivatalban nem működik, az okmányirodai feladatokat Üllő tekintetében Vecsés látja el. A Hivatal alapvetően hatósági, építéshatósági és önkormányzati ügyek tekintetében nyújt szolgáltatásokat a település lakossága számára. A Hatósági Osztály a következő ügytípusokat látja el: szabálysértési eljárások lefolytatása birtokvédelmi ügyintézés beérkezett befizetések könyvelése túlfizetések átvezetése adó- és értékbizonyítvány készítése talajterhelési díjjal kapcsolatos ügyintézés gépjárműadóval építményadóval kapcsolatos ügyintézés csatornaérdekeltségi hátralékok adók módjára történő behajtása iparűzési adóval kapcsolatos ügyintézés szemétszállítási díj hátralék adók módjára történő behajtása hagyatéki ügyintézés lakáscélú kedvezményekhez jegyzői igazolás kiadása, telephely engedélyezési ügyek parlagfű bejelentések, gyommentesítési ügyek anyakönyvezés (születési, házassági, haláleset) állampolgársági ügyek 39


apai elismerő nyilatkozatok felvétele esküvők lebonyolítása névváltozások, módosítások népesség nyilvántartás (lakcímrendezés, nyilvántartásba vétele) választással kapcsolatos ügyek intézése (névjegyzék kezelése, igazolások kiadása) rendszeres szociális segély időskorúak járadéka ügyintézése gyámhatósági eljárások lefolytatása idegen helyről kimutatott tartozás behajtása (szabálysértési bírságok) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás átmeneti segély ápolási díj lakásfenntartási támogatás súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása szemétszállítás díj mentességek megállapítása szociális otthoni beutalás krízis segély ügyintézése közgyógyellátási igazolványok kiadása gyermekintézményi étkezési térítési díjkedvezmények megállapítása rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása hadigondozotti ellátások egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása egészségügyi járulékfizetés alapjának megállapítása eseti gyógyszertámogatás általános ügyintézés (kérelmek, beadványok felvétele, átvétele) lakcímbejelentés ügyintézése temetési segély (köztemetés) ügyintézése közműfejlesztési hozzájárulás visszatérítése helyi utazási támogatás megállapítása hatósági bizonyítvány kiállítása szemeteszsák árusítása marhalevelek kiadása vizitdíj visszafizetés ügyintézése.

40


Az Építéshatósági Osztály többek között a következő ügyeket látja el: építési engedélyek kiadása használatbavételi engedélyeztetés telekalapítási engedélyeztetés fennmaradási engedélyeztetés szakhatósági feladatok (a térségben zajló nagyszámú nagyberuházás, logisztikai bázis beruházás kapcsán) belterületen ivóvízvezeték építése iránti kérelem belterületi közvilágítási kérelmek bontási engedély forgalombahelyezési engedélyeztetés forgalomtechnikai problémák Jegyzői iroda által ellátott ügyek: ebnyilvántartás vezetése magánszálláshelyek nyilvántartásba vétele nevelési-oktatási intézményekbe történő felvétellel, átvétellel felülvizsgálati és törvényességi kérelemre induló II. fokú eljárás szociális-tanulmányi ösztöndíj üzletek működésének engedélyezése

kapcsolatos

Ügyiratszámok alakulása 2008

lakcím-ügyek anyakönyvi ügyek gyámhatósági ügyek birtokvédelmi ügyek üzletek működési engedélye hagyatéki ügyek növényvédelmi ügyek szabálysértési ügyek adóhatósági ügyek segélyezés Összesen Hatósági osztály Építéshatósági feladatok

1139 92 107 26 21 216 64 194 1054 1003 3916 480

A Hivatal képviselőinek tájékoztatása alapján az ügyintézések esetében nem jellemző a határidők be nem tartása, inkább az fordul elő, hogy az ügyintézők egy-egy ügyfelet elfelejtenek értesíteni ügyeik állásáról. A határidők betartása a jogszabályi háttér várható változása okán kiélezettebb helyzetet teremt 2009. második felétől, egyrészt mert az eljárási határidők rövidülése várható, másrészt, mert a módosított Ket. anyagi szankcióval tervezi súlytani a mulasztást elkövető önkormányzatokat. A határidők tartása, valamint a büntetése elkerülése érdekében az önkormányzat az ügyintézők figyelmét felhívja, tervezi, hogy 41


valamilyen módon a teljesítményértékelésnél figyelembe vételre kerül a határidők tartásának szempontja is. A Hivatalban 1 központi gépen végzik az iktatást. Problémát jelent, hogy a kimenő dokumentumok esetében az ügyintéző nem tudja rögzíteni a rendszerben az iratot, mert csak a központi iktatás tud iktatószámot adni, amit telefonon kérnek be. Ez feleslegesen lassítja és bonyolítja az iktatást a Hivatalban. Egy tanúsítvánnyal rendelkező hálózatos rendszer bevezetése csökkentené a hibalehetőséget és az adminisztrációval töltött időt. A Hivatal képviselőitől kapott információk alapján az ügyintézők munkaköri leírásainak pontosítása lenne szükséges, mert jelenleg helyettesítési problémák vannak. (Jelen tanulmány készítésekor a munkaköri leírások nem álltak rendelkezésünkre.) Továbbá az ügyfélszolgálat erősítésére lenne szükség az ügyintézők feladatkörének szélesítésével, annak érdekében, hogy minden ügyintéző minden ügytípushoz kapcsolódóan tájékoztatást tudjon adni az alapinformációkról. Jelenleg a honlapon található ügyleírások, az ügyintézés menetéről szóló tájékoztatás, illetve az elektronikusan elérhető nyomtatványok köre hiányos. 4.2.2 Elvárások, dokumentum felépítése Olyan eljárásrend kerül kidolgozásra, amely egyértelműen rögzíti az elektronikusan is elérhetővé teendő dokumentumok körét, illetve az ezzel kapcsolatos feladatokat és felelősöket, a rendszeres aktualizálás menetét. Elektronikus információszolgáltatási eljárásrend: Ügyintézési tevékenység hatékonyságának növelése o Ügyintézési tevékenységek áttekintése, kritikus ügyfajták rögzítése o Tipikus és nagy számban előforduló ügyintézési folyamatok ismertetése o Folyamatábrák, ügyintézési idővel o Elektronikusan is elérhető dokumentumok körének meghatározása Nyilvánossági, tájékoztatási kötelezettségek teljesítése o Jogszabályi kötelezettségen alapuló nyilvánossági kötelezettségek meghatározása o Közérdeklődésre számot tartó dokumentumok meghatározása o Közérdeklődésre számot tartó adatok meghatározása o Elektronikusan is elérhető adatok, dokumentumok körének meghatározása Dokumentumok elérhetőségének, hozzáférhetővé tételének biztosítása Elektronikus dokumentumok frissítési, aktualizálási terve, határidők, felelősök megjelölése Kapcsolódás a Hivatalos elektronikus információáramlás szabályzathoz

42


4.2.3 Jogszabályi háttér a) A közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 160. § (1) Törvény, kormányrendelet, önkormányzati rendelet eltérő rendelkezése hiányában a hatóság a közigazgatási hatósági ügyeket elektronikus úton is intézi. (2) Ha az ügyfél legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással rendelkezik, a kérelem az ügyfél elektronikus aláírásával ellátva a központi elektronikus szolgáltató rendszeren (a továbbiakban: központi rendszer) keresztül vagy közvetlenül a hatósághoz benyújtható. Az elektronikus hatósági ügyintézés során álnévre kiállított elektronikus aláírás nem alkalmazható. A hatóság az azonosításhoz az aláírás érvényességét, valamint az érintett hitelesítés szolgáltatónál viszontazonosítás jelleggel az aláíró természetes azonosítóit ellenőrizheti, ez azonban nem érinti az eljárás lefolytatásához szükséges jogszabályban meghatározott adatok átadásának kötelezettségét. A hitelesítés szolgáltató elektronikus aláírás közigazgatási felhasználása esetén az ügyintéző hatóság megkeresésére elvégzi a viszontazonosítást, és az adatok egyezését, vagy az eltérés tényét a megkereső hatósággal közli. (3) A természetes személy ügyfél számára az elektronikus hatósági ügyintézés lehetőségét - ha az ügyfélnek legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírása nincs - központi rendszer biztosítja. A központi rendszer működtetéséért a Kormány által kijelölt kormányzati szerv felelős. b) Az elektronikus ügyintézés szabályairól szóló 193/2005. (XI. 22.) Korm. rendelet Az eljárási cselekmények elektronikus úton történő végzésének formái 2. § (1) A hatóság az egyes eljárási cselekmények elektronikus úton történő végzését a Ket. 160. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a következő módon biztosítja: a) olyan ügyintézési felület útján, amely az eljárási cselekmény végzése során feltételezi az ügyfél és hatóság közötti kölcsönös és összefüggő adatcserét és kétirányú kapcsolatot (a továbbiakban: párbeszédre épülő elektronikus ügyintézés); vagy b) olyan csatlakozási felület útján, amelynek használatával a hatóság az ügyféllel fennálló kölcsönös és összefüggő adatcsere vagy kétirányú kapcsolat nélkül küldi és fogadja az eljárási cselekményekhez kapcsolódó egyes elektronikus dokumentumokat (a továbbiakban: nem párbeszédre épülő elektronikus ügyintézés). (2) A természetes személy ügyfél által a központi rendszer útján elektronikus ügyintézést nyújtó hatósághoz intézett beadványait a központi rendszer a biztonságos elektronikus dokumentumkezelő szolgáltatás útján is fogadhatja és továbbítja. 16. § (1) Párbeszédre épülő elektronikus ügyintézési felület esetén biztosítani kell, hogy a hátóság hivatali időn kívül is folyamatosan fogadja az elektronikus beadványokat. 43


(2) Ha nem párbeszédre épülő elektronikus ügyintézési felület esetén a hatóság hivatali időn kívül nem fogad elektronikus beadványokat, az elektronikus visszaigazolást a következő hivatali idő kezdetén kell automatikusan megküldeni. (3) A (2) bekezdés szerinti esetben hivatali időn kívül gondoskodni kell arról, hogy rögzítésre kerüljön az az időpont, amikor a hatóság elektronikus levélcímére küldött beadványokat a hatóság képes lett volna fogadni (a beadványok elérhetővé válása a hatóság elektronikus levélcímén). (4) A (2) bekezdés szerinti esetben a beadvány előterjesztésére irányadó határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a (3) bekezdés szerint rögzített időpont a beadvány előterjesztésére nyitva álló határidőn belül volt. 24. § (1) A hagyományos és elektronikus ügyintézés összekapcsolását biztosító eljárások: a) papíralapú dokumentumról elektronikus másolat - külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő - készítése; b) elektronikus dokumentumról papíralapú másolat - 26. § szerinti - készítése; c) elektronikus adathordozón nem elektronikus úton benyújtott elektronikus dokumentumról elektronikus másolat - 27. § szerinti - készítése. (2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában nem követelhető meg az ügyféltől, hogy ugyanazon beadványát az (1) bekezdésben meghatározott módok közül egyidejűleg több módon küldje meg a hatóságnak. (3) Az elektronikus dokumentum 26. § vagy 27. § rendelkezései szerint készített másolatának joghatása a közigazgatási hatósági eljárás során megegyezik az eredeti elektronikus dokumentuméval. (4) Ha az elektronikus ügyintézés papír alapon vagy elektronikus adathordozón érkezett beadvány elektronikus másolatán alapul, az elektronikus másolatot készítő hatóság köteles más hatóság megkeresésére az elektronikus másolat alapjául szolgáló beadvány eredeti példányához annak az iratkezelés általános szabályai szerinti selejtezéséig hozzáférést biztosítani. 25. § (1) A hatóság akkor is készíthet és tárolhat elektronikus formában valamely iratot, ha azt az ügyfél részére eredetiben papír alapon küldi meg, különösen ha azt az ügyfél kérte vagy jogszabály postai kézbesítést ír elő. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a hatóság az elektronikus formában kiadmányozott iratra feljegyzi, hogy az az ügyfél számára papír alapon lett eredetiben megküldve. c) Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 3. § (1) A 6. § szerinti közzétételi listákon meghatározott adatait saját honlapján - ha törvény másként nem rendelkezik - közzéteszi (2) Az (1) bekezdésben nem szereplő, jogszabályban meghatározott közfeladatot ellátó egyéb szervek a 6. § szerinti elektronikus közzétételi kötelezettségüknek választásuk szerint saját 44


vagy társulásaik által közösen működtetett, illetve a felügyeletüket, szakmai irányításukat vagy működésükkel kapcsolatos koordinációt ellátó szervek által fenntartott, valamint az erre a célra létrehozott központi honlapon való közzététellel is eleget tehetnek. (3) Ha a közoktatási intézmény nem lát el országos vagy térségi feladatot, e törvény szerinti közzétételi kötelezettségének az ágazati jogszabályokban meghatározott információs rendszerhez történő adatszolgáltatás teljesítésével eleget tesz. (4) Az adatokat nem a saját honlapon közzétevő adatfelelős - a 4. § megfelelő alkalmazásával - a közzéteendő adatokat az adatközlőnek továbbítja, amely gondoskodik az adatoknak honlapon való közzétételéről, és arról, hogy egyértelmű legyen, az egyes közzétett közérdekű adat melyik szervtől származik, illetve melyikre vonatkozik. (5) Az adatközlő gondoskodik a honlap adatok közzétételére alkalmas kialakításáról, a folyamatos üzemeltetésről, az esetleges üzemzavar elhárításáról és az adatok frissítéséről. (6) A honlapon közérthető formában tájékoztatást kell adni a közérdekű adatok egyedi igénylésének szabályairól. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell az igénybe vehető jogorvoslati lehetőségek ismertetését is. (7) A honlapon a közzétételi listákon meghatározott közérdekű adatokon kívül elektronikusan közzétehetőek más közérdekű és közérdekből nyilvános adatok is. 4. § (1) A közzétételre kötelezett adatfelelős szerv vezetője gondoskodik a 6. §-ban meghatározott közzétételi listákon szereplő adatok pontos, naprakész és folyamatos közzétételéről, az adatközlőnek való megküldéséről. (2) A megküldött adatok közzétételéért, folyamatos hozzáférhetőségéért, hitelességéért és az adatok frissítéséért az adatközlő felel. (3) Az adatfelelős és az adatközlő belső szabályzatban állapítja meg az (1)-(2) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítésének részletes szabályait. (4) A közzétett adatok - ha e törvény vagy más jogszabály eltérően nem rendelkezik - a közzétételt követő egy évig a honlapról nem távolíthatóak el. A szerv megszűnése esetén a közzététel kötelezettsége a szerv jogutódját terheli. (5) Az e törvény szerinti kötelezettségek megszegése külön jogszabályban meghatározott büntetőjogi és fegyelmi felelősséget keletkeztet. 5. § A 6. §-ban meghatározott közzétételi listákban szereplő adatok közzététele nem érinti az adott szervnek az Avtv. 20. §-ában meghatározott, továbbá a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok közzétételével kapcsolatos más jogszabályban meghatározott kötelezettségeit.6. § (1) A 3. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott szervek (a továbbiakban együtt: közfeladatot ellátó szervek) - tevékenységükhöz kapcsolódóan - az e törvény mellékletében meghatározott adatokat (általános közzétételi lista) közzéteszik. 6. § (1) A 3. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott szervek (a továbbiakban együtt: közfeladatot ellátó szervek) - tevékenységükhöz kapcsolódóan - az e törvény mellékletében meghatározott adatokat (általános közzétételi lista) közzéteszik. (2) Jogszabály egyes 45


ágazatokra, a közfeladatot ellátó szervtípusra vonatkozóan meghatározhat egyéb közzéteendő adatokat (különös közzétételi lista). … (6) A közfeladatot ellátó szerv vezetője a közzétételi listában nem szereplő közérdekű adatokra vonatkozó adatigénylések adatai alapján évente felülvizsgálja az általa a (3) bekezdés szerint kiadott közzétételi listát, és a jelentős arányban vagy mennyiségben felmerült adatigénylések alapján azt kiegészíti. (7) A különös és egyedi közzétételi listák elkészítésére, illetve kiegészítésére az adatvédelmi biztos is javaslatot tehet. (8) A közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2003. évi XXIV. törvényben meghatározott közzétételi kötelezettséget az e törvény szerinti közzétételi kötelezettséggel együtt, a közzététel módjának e törvényben meghatározott feltételei szerint kell teljesíteni. ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA I. Szervezeti, személyzeti adatok Adat A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon- és telefaxszáma, elektronikus levélcíme, honlapja, ügyfélszolgálatának elérhetőségei 2. A közfeladatot ellátó szerv szervezeti felépítése szervezeti egységek megjelölésével, az egyes szervezeti egységek feladatai 3. A közfeladatot ellátó szerv vezetőinek és az egyes szervezeti egységek vezetőinek neve, beosztása, elérhetősége (telefon- és telefaxszáma, elektronikus levélcím) 4. A szervezeten belül illetékes ügyfélkapcsolati vezető neve és az ügyfélfogadási rend 5. Testületi szerv esetén a testület létszáma, összetétele, tagjainak neve, beosztása, elérhetősége 6. A közfeladatot ellátó szerv irányítása, felügyelete vagy ellenőrzése alatt álló, vagy alárendeltségében működő más közfeladatot ellátó szervek megnevezése, és 1. pontban meghatározott adatai 7. A közfeladatot ellátó szerv többségi tulajdonában álló, illetve részvételével működő gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont] neve, székhelye, elérhetősége, tevékenységi köre, képviselőjének neve, a közfeladatot ellátó szerv részesedésének mértéke 8. A közfeladatot ellátó szerv által alapított közalapítványok neve, székhelye, alapító okirata, kezelő szervének tagjai 8/A. A közfeladatot ellátó szerv által alapított költségvetési szerv neve, székhelye, a költségvetési szervet alapító 1.

Frissítés A változásokat követően azonnal

Megőrzés Az előző állapot törlendő

A változásokat követően azonnal

Az előző állapot törlendő



A változásokat követően azonnal A változásokat követően azonnal A változásokat követően azonnal


Az előző állapot 1 évig archívumban tartásával








46


9.

10.

jogszabály megjelölése, illetve az azt alapító határozat, a költségvetési szerv alapító okirata, vezetője, honlapjának elérhetősége A közfeladatot ellátó szerv által alapított lapok neve, a szerkesztőség és kiadó neve és címe, valamint a főszerkesztő neve A közfeladatot ellátó szerv felettes, illetve felügyeleti szervének, ennek hiányában a közfeladatot ellátó szerv felett törvényességi ellenőrzést gyakorló szerv 1. pontban meghatározott adatai





II. Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok 1.

2.

3. 4.

5.

6.

7.

Adat A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok, állami irányítás egyéb jogi eszközei, valamint a szervezeti és működési szabályzat vagy ügyrend hatályos és teljes szövege Az országos illetékességű szervek, valamint a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve esetében a közfeladatot ellátó szerv feladatáról, tevékenységéről szóló tájékoztató magyar és angol nyelven A helyi önkormányzat önként vállalt feladatai

Frissítés A változásokat követően azonnal

Megőrzés Az előző állapot 1 évig archívumban tartásával

Negyedévente


Negyedévente

Államigazgatási, önkormányzati, és egyéb hatósági ügyekben ügycsoportonként (ügytípusonként) és eljárástípusonként a hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése, hatáskör gyakorlásának átruházása esetén a ténylegesen eljáró szerv megnevezése, illetékességi területe, az ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok, eljárási illetékek (igazgatási szolgáltatási díjak) meghatározása, alapvető eljárási szabályok, az eljárást megindító irat benyújtásának módja (helye, ideje), ügyfélfogadás ideje, az ügyek intézését segítő útmutatók, az ügymenetre vonatkozó tájékoztatás és az ügyintézéshez használt letölthető formanyomtatványok A közfeladatot ellátó szerv által nyújtott vagy költségvetéséből finanszírozott közszolgáltatások megnevezése, tartalma, a közszolgáltatások igénybevételének rendje, a közszolgáltatásért fizetendő díj mértéke, az abból adott kedvezmények A közfeladatot ellátó szerv által fenntartott adatbázisok, illetve nyilvántartások jegyzéke, az adatvédelmi nyilvántartásba bejelentendő nyilvántartásoknak az Avtv. 28. §-a szerinti azonosító adatai; a közfeladatot ellátó szerv által - alaptevékenysége keretében - gyűjtött és feldolgozott adatok fajtái, a hozzáférés módja, a másolatkészítés költségei A közfeladatot ellátó szerv nyilvános kiadványainak


Az előző állapot 1 évig archívumban tartásával Az előző állapot törlendő





Negyedévente

Az előző állapot 1 évig

47


8.

9.

10. 11.

12.

13.

14.

15. 16.

17.

18.

címe, témája, a hozzáférés módja, a kiadvány ingyenessége, illetve a költségtérítés mértéke A testületi szerv döntései előkészítésének rendje, az állampolgári közreműködés (véleményezés) módja, eljárási szabályai, a testületi szerv üléseinek helye, ideje, továbbá nyilvánossága, döntései, ülésének jegyzőkönyvei, illetve összefoglalói; a testületi szerv szavazásának adatai, ha ezt jogszabály nem korlátozza Az e törvény alapján közzéteendő jogszabálytervezetek és kapcsolódó dokumentumok; a helyi önkormányzat képviselő-testületének nyilvános ülésére benyújtott előterjesztések a benyújtás időpontjától A közfeladatot ellátó szerv által kiírt pályázatok szakmai leírása, azok eredményei és indokolásuk A közfeladatot ellátó szervnél végzett alaptevékenységgel kapcsolatos vizsgálatok, ellenőrzések nyilvános megállapításai A közfeladatot ellátó szerv feladatellátásának teljesítményére, kapacitásának jellemzésére, hatékonyságának és teljesítményének mérésére szolgáló mutatók és értékük, időbeli változásuk A közérdekű adatok megismerésére irányuló igények intézésének rendje, az illetékes szervezeti egység neve, elérhetősége, s ahol kijelölésre kerül, az adatvédelmi felelős, vagy az információs jogokkal foglalkozó személy neve A közfeladatot ellátó szerv tevékenységére vonatkozó, jogszabályon alapuló statisztikai adatgyűjtés eredményei, időbeli változásuk A közérdekű adatokkal kapcsolatos kötelező statisztikai adatszolgáltatás adott szervre vonatkozó adatai Azon közérdekű adatok hasznosítására irányuló szerződések listája, amelyekben a közfeladatot ellátó szerv az egyik szerződő fél A közfeladatot ellátó szerv kezelésében lévő közérdekű adatok felhasználására, hasznosítására vonatkozó általános szerződési feltételek A közfeladatot ellátó szervre vonatkozó különös és egyedi közzétételi lista

archívumban tartásával A változásokat követően azonnal


E törvény eltérő rendelkezése hiányában a benyújtás időpontját követően azonnal Folyamatosan


A vizsgálatról szóló jelentés megismerését követően haladéktalanul Negyedévente

Az előző állapot 1 évig archívumban tartásával Az előző állapot 1 évig archívumban tartásával Az előző állapot 1 évig archívumban tartásával

Negyedévente


Negyedévente


Negyedévente

Az előző állapot 1 évig archívumban tartásával Az előző állapot 1 évig archívumban tartásával

Negyedévente





III. Gazdálkodási adatok 1.

2.

Adat Frissítés A közfeladatot ellátó szerv éves (elemi) költségvetése, A változásokat követően számviteli törvény szerinti beszámolója; a költségvetés azonnal végrehajtásáról - a külön jogszabályban meghatározott módon és gyakorisággal - készített beszámolók A közfeladatot ellátó szervnél foglalkoztatottak Negyedévente létszámára és személyi juttatásaira vonatkozó összesített adatok, illetve összesítve a vezetők és vezető tisztségviselők illetménye, munkabére, és rendszeres

Megőrzés A külön jogszabályban meghatározott ideig, de legalább 5 évig archívumban tartásával A külön jogszabályban meghatározott ideig, de legalább 1 évig archívumban tartásával

48


3.

4.

5.

6.

juttatásai, valamint költségtérítése, az egyéb alkalmazottaknak nyújtott juttatások fajtája és mértéke összesítve A közfeladatot ellátó szerv költségvetéséből nyújtott, Negyedévente nem normatív, céljellegű, működési és fejlesztési támogatások kedvezményezettjeinek nevére, a támogatás céljára, összegére, továbbá a támogatási program megvalósítási helyére vonatkozó adatok Az államháztartás pénzeszközei felhasználásával, az Negyedévente államháztartáshoz tartozó vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő - a külön jogszabályban meghatározott értékű - árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések megnevezése (típusa), tárgya, a szerződést kötő felek neve, a szerződés értéke, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartama A koncesszióról szóló törvényben meghatározott Negyedévente nyilvános adatok (pályázati kiírások, pályázók adatai, az elbírálásról készített emlékeztetők, pályázat eredménye) A közfeladatot ellátó szerv által nem alapfeladatai ellátására (így különösen társadalmi szervezet támogatására, foglalkoztatottai szakmai és munkavállalói érdek-képviseleti szervei számára, foglalkoztatottjai, ellátottjai oktatási, kulturális, szociális és sporttevékenységet segítő szervezet támogatására, alapítványok által ellátott feladatokkal összefüggő kifizetésre) fordított, ötmillió forintot meghaladó kifizetések

Negyedévente

A külön jogszabályban meghatározott ideig, de legalább 1 évig archívumban tartásával A külön jogszabályban meghatározott ideig, de legalább 1 évig archívumban tartásával

A külön jogszabályban meghatározott ideig, de legalább 1 évig archívumban tartásával A külön jogszabályban meghatározott ideig, de legalább 1 évig archívumban tartásával

49


4.3 Ügyfélszolgálati munkaszervezés Részterület neve Részterület célja

Elkészítendő dokumentum Dokumentumot elfogadja

ügyfélszolgálati tevékenységek ellátásának javítása (pl. munkaszervezés, ügyintézési folyamat átalakítása) okmányirodában és a műszaki irodában folyó ügymenet átvilágítása révén javítani az ügyintézés hatékonyságán és ezáltal az ügyfelek és az alkalmazottak elégedettségén okmányiroda és műszaki iroda eljárásrend Jegyző

4.3.1 Jelenlegi helyzet bemutatása Lásd. 4.2, illetve a 3.1 pontban. 4.3.2 Elvárások, dokumentum felépítése Olyan eljárásrend készítése, mely egyértelműen rögzíti, hogy mely jogszabályok alapján és mely gyakorlati célszerűségi indokok alapján milyen kommunikációs csatornák vannak az adott szervezeti egységben, illetve, hogy ezeket a kommunikációs csatornákat milyen módon lehet közelíteni egymáshoz, vagyis, hogyan lehet az információ útját a lehető legrövidebbre csökkenteni, illetve, hogyan lehet a leggyorsabban eljutni a célkitűzéstől a döntésig, a beadványtól a határozatig. 4.3.3 Jogszabályi háttér

Okmányiroda és Műszaki iroda eljárásrend főbb irányvonalai 1. AZ OKMÁNYIRODA JOGSZABÁLYOK: -

ÉS

ÜGYFÉLSZOLGÁLATI OSZTÁLY

TEVÉKENYSÉGÉRE IRÁNYADÓ

58/1999. (XII.30.) BM rendelet az okmányirodák működésének személyi és technikai feltételeiről; az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény; a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény, külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény; a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV törvény; a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény; 18/1960.(IV.13.) Korm. rendelet a talált dolgok tekintetében követendő eljárásról; 50


-

146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról; 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról; 168/1999. (XI.24.) Korm. rendelet a személyazonosító igazolványok kiadásáról és nyilvántartásáról; 129/2000. (VII. 11.) Korm. rendelet az egyéni vállalkozói igazolványról; 236/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról; 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról; 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet a gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosításáról; 182/2007 (VII. 10) Korm. rendelet a központi elektronikus szolgáltató rendszerről; 54/1999. (XII.25.) BM rendelet a közúti közlekedési nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatás díjáról; 56/1999. (XII.28.) BM rendelet a közúti közlekedési nyilvántartás működéséről és az adatszolgáltatás rendjéről; -35/2000. (XI. 30.) BM rendelet a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról. 2. AZ OKMÁNYIRODÁK MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOSAN FELMERÜLŐ EGYES ÜGYEK • • • • • • • • • • • • • • • • •

Alvázcsere nyilvántartásba vétele Banki, pénzügyi, műszaki korlátozások, záradékok hivatalos bejegyzése és törlése Egyéb műszaki adat változásának nyilvántartásba vétele Egyéni vállalkozói igazolvány Forgalmi engedély pótlása, cseréje Gépjármű forgalomból történő kivonása átmeneti időszakra Gépjármű színváltozás nyilvántartásba vétele Gépjármű tulajdonjog változásának nyilvántartásba vétele Gépjármű tulajdonos adataira vonatkozó változások nyilvántartásba vétele Gépjármű üzembentartói jog bejelentése, változtatása, megszüntetése Gépjármű üzembentartójának adataira vonatkozó változások nyilvántartásba vétele Használt jármű első forgalomba helyezése Hatóság elrendelésére ideiglenesen kivont jármű ismételt forgalomba helyezése Jármű forgalomból történő ideiglenes kivonása (ügyfél kérelmére) Járművek származási-ellenőrzési nyilvántartásba vétele Jármű forgalomból történő ideiglenes kivonása (ügyfél kérelmére) Jármű forgalomból történő végleges kivonása 51


• • • • • • • • • •

Lakcím bejelentése Motorcsere nyilvántartásba vétele Regisztrációs matrica pótlása Rendszám pótlása, cseréje Személyi igazolvány igénylése Tájékoztató a vagyonszerzési illeték mértékéről Törzskönyv pótlása, cseréje Új jármű első forgalomba helyezése Véglegesen kivont jármű ismételt forgalomba helyezése Vezetői engedély - új, pótlás, honosítás, nemzetközi, kategória bejegyzése, csere

Az okmányirodákban intézhető ügyek többsége esetében a polgárok az ország bármely okmányirodáját felkereshetik (pld úti okmányok, személyazonosító igazolvány, vezetői engedély, gépjárműokmányok, parkolási igazolvány). Bizonyos ügytípusok esetében azonban csak a lakóhely (tartózkodási hely), illetve székhely szerint illetékes okmányiroda járhat el (pld. lakcímigazolvány, vállalkozói igazolvány). Utóbbiak esetében az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről szóló 256/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet határozza meg, hogy az adott ügyben melyik okmányirodát kell felkeresni. Az okmányirodát a rendelet által kijelölt, un. körzetközponti feladatokat ellátó települési (fővárosi kerületi) önkormányzat Jegyzője a Polgármesteri hivatal részeként működteti. 3. SZEMÉLYI FELTÉTELEK a. A körzetközponti Jegyző által működtetett okmányirodában a jogszabályok által meghatározott feladatok zökkenőmentes ellátásához, illetve az okmányiroda illetékességi területén ellátandó lakosságszámhoz igazodó létszámú, de legalább három fő - külön jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező köztisztviselőt (a továbbiakban: okmányirodai ügyintéző) kell foglalkoztatni. b. Az okmányirodai ügyintéző számára az okmányirodából elérhető nyilvántartási rendszerekhez történő hozzáférési jogosultságot biztosítani kell. Az okmányirodai ügyintéző természetes személyazonosító adatainak jogosultsági nyilvántartásba vétele érdekében a körzetközponti Jegyző az ügyintézői munkakör betöltésekor - a jogosultsági szint megjelölésével - értesíti a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát (a továbbiakban: Hivatal). Az ügyintézői állományban, illetőleg a jogosultsági szintben bekövetkezett változásokról a körzetközponti Jegyző haladéktalanul értesíti a Hivatalt. 52


4. TECHNIKAI FELTÉTELEK a. Az okmányiroda feladatai ellátásához a Hivatal által rendelkezésére bocsátott, technikai eszközöket alkalmazza. A technikai eszközökön kizárólag a Hivatal által meghatározott alkalmazások működtethetők. b. Az eszközök és alkalmazások üzemeltetését a Hivatal szakmai iránymutatása alapján kell biztosítani. c. A körzetközponti Jegyző köteles biztosítani a Hivatal által rendelkezésére bocsátott bianco okmányok biztonságos tárolását, szükség szerinti igénylését, illetőleg szigorú elszámolási rend szerinti nyilvántartását. d. Az országgyűlési képviselők általános választása, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választása, valamint az országos népszavazás során a szavazás napján és az azt követő napon a választási adatrögzítést végző okmányirodákban a választási adatrögzítési feladatok elsőbbséget élveznek. 5. AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS ÉS ANNAK KIALAKULÁSA: Az ügyfélközpontú közigazgatás, a szolgáltató állam kialakításának egyik legfontosabb eleme az elektronikus ügyintézés, és az ezt támogató rendszerek kiépítése. A felhasználói igény az ún. "egyablakos" ügykezelés megvalósításában fogalmazódott meg, mely szerint az állampolgár vagy a vállalkozás képviselője egyetlen helyen tudja elintézni az ügyét. Az EU definiálta a 20 leginkább keresett közigazgatási szolgáltatást. Ezek közül 5 szolgáltatás a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának hatáskörébe tartozik: - Útlevéligénylés és útlevéllel kapcsolatos egyéb ügyintézés; - Gépjárművezetői engedély ügyintézés; - Járműnyilvántartás ügyintézés, járműigazgatás; - Lakcímváltozás bejelentése - Anyakönyvi ügyekkel kapcsolatos informatikai feladatok A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala 2003-tól indította el az Interneten keresztül történő közigazgatási ügyintézést támogató informatikai fejlesztéseket. Ennek kerete az Internetes Közigazgatási Szolgáltató Rendszer (továbbiakban: XR), amely jelentős lépés volt az okmányirodák és az ügyfelek internetes kapcsolatának megvalósulásához. A gyorsabb, korszerűbb kiszolgálás lehetőségének nyújtásával mind az ügyfél, mind a hatósági eljárás terhein könnyítve, egyszerűsíti az adminisztrációt. A Hivatal, mint szolgáltatásszervező felelős a rendszer működéséért, fejlesztéséért.

53


Az Internetes Közigazgatási Szolgáltató Rendszer az okmányirodai e-ügyintézés kerete és alapja, olyan informatikai-ügyviteli rendszer, amely biztosítja, hogy a felhasználó (ügyfél) és a szolgáltató (közigazgatási szerv) elektronikus úton, interaktív módon kommunikálhasson. E rendszeren keresztül a felhasználó: - otthonról megtudhatja, milyen iratok szükségesek egy ügy intézéséhez és összegyűjtheti azokat; - kiválaszthatja, hogy konkrét ügyét több, illetékes hatóság közül hol kívánja intézni; - elektronikus kérelmet állíthat elő; - időpontot foglalhat ügyindítással vagy anélkül; - bizonyos okmányirodai ügyeket (pl.: vezetői engedély pótlása vagy lakcímigazolvány pótlása), valamint az adatletiltást teljes egészében elektronikusan intézheti. Az internetes felhasználó a Kormányzati Portálon (www.magyarorszag.hu) keresztül érheti el az XR felületét, onnan 2005. április 1-jétől vehetők igénybe az Ügyfélkapu szolgáltatásai. Az ügyfél ezen az egységes ügyfélbeléptető és azonosító rendszeren belépve juthat el a közigazgatási elektronikus szolgáltatásokig, léphet kapcsolatba az elektronikus közigazgatási ügyintézést és szolgáltatást nyújtó szervekkel (okmányiroda, APEH, OEP), valamint a Kormányzati Portál valamennyi szolgáltatása is ezen keresztül érhető el. ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 12/2005. (X. 27.) IHM rendelet az elektronikus ügyintézési eljárásban alkalmazható dokumentumok részletes technikai szabályairól 13/2005. (X. 27.) IHM rendelet a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól 193/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól 195/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet az elektronikus ügyintézést lehetővé tevő informatikai rendszerek biztonságáról, együttműködési képességéről és egységes használatáról IRATKEZELÉS KÖVETELMÉNYEI 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről IRATKEZELŐ SZOFTVER KÖVETELMÉNYEI 24/2006. (IV. 29.) BM–IHM–NKÖM a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható együttes rendelet iratkezelési szoftverekkel szemben támasztott 54


követelményekről LEVÉLTÁRI TEVÉKENYSÉG KÖVETELMÉNYEI 1995. évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről 10/2002. (IV. 13.) NKÖM rendelet a közlevéltárak és a nyilvános magánlevéltárak tevékenységével összefüggő szakmai követelményekről NEMZETI AKKREDITÁLÓ TESTÜLET 2005. évi LXXVIII. törvény a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról ÖNKORMÁNYZATI MINISZTER FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE 132/2008. (V. 14.) Korm. rendelet az önkormányzati miniszter feladat- és hatásköréről TANÚSÍTÓ SZERVEZET KIJELÖLÉSE 182/1997. (X. 17.) Korm. rendelet a műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelöléséről 4/1999. (II. 24.) GM rendelet a műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól 13/2003. (X. 3.) IHM rendelet az egyes hírközlési és informatikai termékek megfelelőségét vizsgáló vagy ellenőrző, illetőleg tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól 16/2006. (IV. 6.) BM rendelet a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverek megfelelőségét tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól 1. ÉPÍTÉSZI IRODA TEVÉKENYSÉGÉRE VONATKOZÓ ÉPÍTÉSI HATÓSÁGI OSZTÁLY MŰKÖDIK) o o o o

FŐBB SZABÁLYOZÁSI ELVEK

(ÜLLŐN

hatáskörök lehatárolása felelősök megnevezése jogorvoslati lehetőségek megjelölése jogszabályhelyek megnevezése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 55


a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet az építésügy, a településfejlesztés és - rendezés körébe tartozó dokumentációk központi nyilvántartásáról szóló 277/2008. (XI. 24.) Korm. rendelet az építésügyi, építésfelügyeleti hatósági döntés-előkészítők, valamint döntéshozók építésügyi vizsgájáról és szakmai továbbképzéséről szóló 161/2008. (VI. 19.) Korm. rendelet az építésfelügyeleti tevékenységről szóló 291/2007. (X. 31.) Korm. rendelet az építésügy körébe tartozó egyes hatósági nyilvántartásokról szóló 255/2007. (X. 4.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól szóló 40/2002. (III. 21). Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet a mérnöki és építész kamarák, valamint az építésfelügyeleti szervek által lefolytatott egyes eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 46/2000. (VII. 21.) FVM rendelet

56


4.4 Rendeletalkotás szabályozása Részterület neve Részterület célja


rendeletalkotási és/vagy egyéb szabályozási folyamatok egyszerűsítése, átalakítása a rendelet és egyéb szabályozás-alkotási folyamatok egyszerűsítése, annak érdekében, hogy a procedúra aktuális állása figyelemmel követhető legyen, valamint, hogy az egyes feladatok felelősökhöz legyenek rendelve. rendelet és szabályzat-alkotási dokumentáció


4.4.1 Jelenlegi helyzet bemutatása A rendeletalkotás Üllőn a Képviselő testület SZMSZ-ében foglaltak alapján zajlik. A rendeletalkotásra két okból van szükség: • felsőbbrendű jogszabályváltozás miatt szükségessé váló helyi rendeletalkotás (az osztályok szintjéről indul, vagy a Közigazgatási Hivatal hívja fel a figyelmet) • a Hivatal részéről induló konkrét problémafelvetés A rendeletalkotás mindig a Hivatal részéről indul, civil csoportok, vállalkozók részéről nem jutnak el az igények a Hivatalhoz. Probléma, hogy a Hivatal az egyes jogszabályok hatását nem tudja felmérni, mert ehhez általában nem állnak rendelkezésére megfelelő információk. Mivel nincs külön jogi osztály a rendeletalkotási feladatra, minden osztály a saját tevékenységét érintő jogszabályi környezetet figyeli és elkészíti a helyi, a felsőbbrendű jogszabályokhoz igazodó módosított jogszabály tervezetet. Jelen tanulmány készítésekor a munkaköri leírások nem álltak rendelkezésünkre, így nem állt módunkban ellenőrizni, hogy az előbbi feladatkör a munkaköri elírásokban rögzítésre került-e. A Hivatal a Közigazgatási Hivataltól kapn értesítést a felsőbbrendű jogszabályváltozásokról, azok átültetése az előbb leírt módon történik meg.

57


4.4.2 Elvárások, dokumentum felépítése Az eljárásrend célja iránymutatás arra vonatkozóan, hogy a képviselő-testületnek és bizottságainak, valamint a hivatal szervezeti egységeinek és adott dolgozóinak milyen feladatai vannak a rendelet-tervezet megalkotása, a rendeletalkotás előkészítés és a rendelet végleges szövegének az elkészítése során, valamint, hogy milyen feladatokat kell a feladat felelőseinek ellátnia a rendelet hatályosulásának vizsgálata érdekében. 4.4.3 Jogszabályi háttér Alkotmány:

42.§ 44/A. § (1) bekezdés d), e), f) pontjai 44/A.§ (2) bekezdés

Jat.:

10. § a) és b) pontjai 42. §

Ötv. .

10. § (1) bekezdés a) pontja 16. § (1) bekezdés 18. § (1) bekezdés 20. § (2) bekezdés 23. § (2) bekezdés 50. § (2) bekezdés 79. § (2) bekezdés b) pont 2. mondata 80. § (2) bekezdés

AB határozat: 22/1990. (X. 16.), 2219/H/1992., 12/1992. (III.25.), 77/1995. (XII. 21.), 17/1998. (V.13.), 1/2001. (I.17.), 948/B/2004 1. AZ ÖNKORMÁNYZATI JOGSZABÁLYALKOTÁS HELYI JOGSZABÁLYI ALAPJAI - Az önkormányzat rendelete jogszabály (Jat. 1. § (1) bekezdés f) pontja - Jogforrási hierarchia alján helyezkedik el, nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal (Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése, Jat. 1. § (2) bekezdése - A rendeletalkotás a képviselő-testület kizárólagos, át nem ruházható hatásköre (Ötv. 10. § (1) bekezdés a) pontja

58


A képviselő-testületnek a szervezeti és működési szabályzatban kell szabályoznia a rendeletalkotási eljárásának szabályait annak mindhárom szakaszára kiterjedően. -

-

-

Rendeletalkotásra vonatkozó szabályok o Rendelet-tervezet tárgyalásának rendje o A rendelet-tervezet elfogadásának szabályai o A rendelet megjelölésének szabályai o Kihirdetés módjának meghatározása (önkormányzat közlönye, ennek hiányában a helyben szokásos mód meghatározása) o Kihirdetés idejére vonatkozó szabályok (pl.: elfogadást követő 8 napon belül) o A kihirdetésen túl a közzétételre vonatkozó további szabályok

-

A rendelet hatályosulásának vizsgálatára vonatkozó szabályok o Az önkormányzati rendeletek nyilvántartásának módja o Hatályosulás vizsgálatának módja o Deregulációs eljárás

2. AZ

A rendelet-tervezet elkészítésére vonatkozó szabályok o Célmeghatározás o A rendelet-tervezet elkészítésére kötelezett személy, szervezet meghatározás o A hatásvizsgálat, az előzetes szükségességi vizsgálat elkészítésének szabályai o Kik kezdeményezhetnek jogalkotási eljárást o A rendelet-tervezet egy vagy több fordulóban történő tárgyalás szabályozása (pl.: egyszerűbb rendeletek egy fordulóban (rendelettervezet), bonyolultabb vagy egyes fajsúlyosabb rendeletek két fordulóban (koncepció, rendelet-tervezet) történő tárgyalása) o Véleményezési, egyeztetési eljárás o Bizottsági tárgyalási rend o A képviselő-testület előterjesztésére vonatkozó szabályok

ÖNKORMÁNYZATI

RENDELETALKOTÁST

ÉRINTŐ

FŐBB

ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI

HATÁROZATOK BEMUTATÁSA

„aktív jogalkotás”

„passzív jogalkotás” („negatív jogalkotás)

Alkotmánybíróság „passzív jogalkotás” hatásköre:

59


Alkotmányos követelmények: Abtv. 13. § (1) bekezdése szabályozó előírás norma jelleggel bír Legfelsőbb Bíróság jogegységi döntései Önkormányzati autonómia

alkotmányos védelem

„Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint az állam akkor nyúlhat az alapjog korlátozásának eszközéhez, ha másik alapvető jog vagy szabadság védelme, vagy érvényesülése, illetve egyéb alkotmányos érdek védelme más módon nem érhető el. Az alapjog korlátozásának alkotmányosságához szükséges, hogy a korlátozás megfeleljen az arányosság követelményeinek, az elérni kívánt cél fontossága és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya megfelelő arányban legyenek egymással. A törvényhozó a korlátozás során köteles az adott cél elérésére alkalmas legenyhébb eszközt alkalmazni” (30/1992. (V.26.) AB határozta, ABH 1992. 167.) Alapjogi teszt: csoportképzés, az eltérő szabályozás alanyi köre kialakításának szükségessége. Az önkormányzati alapjogok közül az önkormányzás egyik legjelentősebb eszköze a rendeletalkotás, amelynek joga a helyi önkormányzatot feladatkörében, a helyi közügyek, a helyi közszolgáltatások körében illeti meg. A jogalkotás – mint a közhatalom gyakorlása – olyan döntés meghozatalát, illetve aktus kibocsátását jelenti, amely a polgárok (és más jogalanyok) egészét vagy meghatározott körét jogi érvénnyel kötelezi, és amelyek érvényesítéséhez állami kényszer vehető igénybe. Helyi jog határai: - 17/1998. (V.13.) AB határozat: Alkotmány 42. §-a, 44/A.§ (2) bekezdése és az Ötv. 16. § (1) bekezdése egybevetett értelmezése és alkalmazása Központi jog határai: A törvényhozó döntési szabadságának az Alkotmány 44/A.§-ában meghatározott önkormányzati alapjogok szabnak korlátot. (56/1996. (XII. 12.) AB határozat, 1/2001. (I.17.) AB határozat) Alkotmány 2. § (1) bekezdése: a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam Jogbiztonság: stabil, kiszámítható és követhető joganyag, kellő idő, megszerzett jogok védelme. (11/1992. (III.5.) AB határozat, 25/1992. (IV.30.) AB határozat, 26/1992. (IV.30.) AB határozat, 28/1992. (IV.30.) AB határozat, 9/1996. (II.23.) AB határozat)

60


Jogalkotás rendje: 34/1991. (VI.15.) AB határozat, 64/1991. (XII.17.) AB határozat, 4/1992. (I.28.) AB határozat, 7/1992. (I.30.) AB határozat, 11/1994. (III.2.) AB határozat, 57/1994. (XI.17.) AB határozat 3. AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELET-ELŐKÉSZÍTÉSI ÉS RENDELETALKOTÁSI ELJÁRÁS a. A rendeletalkotás elhatározása i. Jogalkotói szándék: - reális társadalmi igény, kiérlelt jogpolitikai célkitűzés ii. Előzetes szükségességi vizsgálatok b. Az önkormányzati rendeletalkotás kezdeményezése Az önkormányzati rendeletalkotásra irányuló indítvány a leggyakrabban törvényből helyi képviselő-testületi (képviselői) indítványból jogalkalmazói kezdeményezésből ered. A polgárok, a helyi lakosság ugyancsak indítványozói lehetnek egy-egy önkormányzati rendeletnek (nyilvános képviselő-testületi ülés, közmeghallgatás, falugyűlés, helyi népi kezdeményezés, helyi népszavazás, önkormányzati honlap) – Jat. 19-20. §-ai: állampolgárok, jogalkalmazói szervek, társadalmi szervezetek és érdekvédelmi szervezetek bevonása, anyaggyűjtés (Jat. 18. § (1) bekezdés alkalmazása) c. Az önkormányzati rendelet tervezetének előkészítői - az önkormányzati rendelet tárgya függvényében az előkészítő (közreműködő) személy(ek) vagy szervezet (szervezeti egység) meghatározása: Jegyző, körjegyző hivatal szervezeti egysége képviselő-testület bizottsága külső szervezet d. Az önkormányzati rendelet tervezetének a véleményezése A véleményezés alapvető célja az, hogy megállapítható legyen: alkalmas-e az előterjesztés a megalapozott döntéshozatalhoz tartalmazza-e a tervezet a döntéshez szükséges információkat helyt ad-e a megindokolt eltérő álláspontoknak reális szabályozási alternatívákat vázol-e fel „A jogalkalmazó szerveket, a társadalmi szervezeteket és az érdekképviseleti szerveket be kell vonni az olyan jogszabályok tervezeteinek az előkészítésébe, amelyek az általuk képviselt és védett érdeket, illetőleg társadalmi viszonyokat érintik.” (Jat. 20.§) e. A rendelet-tervezet képviselő-testület elé terjesztése, elfogadása és kihirdetése

61


az önkormányzati rendelet tervezetének szerkezete - rendelet-tervezet száma - a rendelet megjelölése - preambulum és bevezető rész - szükség esetén - általános és részletes rendelkezések

- záró rendelkezések

az írásbeli előterjesztés tartalmazza - rendeletalkotás szükségességét és konkrét indokát - az önkormányzati rendelet által elérni kívánt célt - a tervezett szabályozási megoldások indokait - az önkormányzati rendelet előkészítésében részt vett szervek és személyek megjelölését - az elhangzott fontosabb javaslatokat, a felvetett, de elutasított indítványokat is, az elutasítás indokaival együtt

Az önkormányzati rendeletet a képviselő-testület nyilvános ülésen minősített többséggel (a megválasztott önkormányzati képviselők több mint felének egybehangzó szavazatával) alkotja meg. (Ötv. 15. §) Az önkormányzati rendelet hiteles, végleges szövegét a Jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a Jegyző és a Polgármester írja alá. (Ötv. 16. § (3) bekezdése) Az önkormányzati rendelet a képviselő-testület hivatalos lapjában, illetőleg (ennek hiányában) a helyben szokásos – az SZMSZ-ben meghatározott – módon kell kihirdetni. (Ötv. 16. § (2) bekezdése) a kihirdetésről a Jegyző gondoskodik (Ötv. 16. § (3) bekezdése) o Az önkormányzati rendelet tervezetének szerkesztése, szövegezése i. Az önkormányzati rendelet megjelölése - jogalkotó képviselő-testület megnevezése - képviselő – testület nevének rövidítése - a rendelet kihirdetésének ideje - a rendelet száma - rendelet megnevezése - rendelet címe ii. Preambulum - felhatalmazó rendelkezés - preambulum önkormányzati rendelet esetében ritkán alkalmazandó - a preambulum rövid, ünnepélyes hangvételű utalás a helyi jogalkotás jogpolitikai céljára, az alapul vett fontosabb elvekre, de nem vetíti előre a tételes szabályozás tematikus tartalmát

62


- a preambulumot a jogszabály megjelölését követően, a bevezető rész elé kell felvenni - a preambulumot nem jelöljük címmel, illetve nem rendelkezzük §jelölés alá iii. A bevezető rész - az önkormányzati rendelet bevezető résszel és e nélkül is alkotható - amennyiben a rendelet megalkotására felsőbb utasításra, ajánlásra vagy felhatalmazásra kerül sor, úgy ennek tényét a bevezetőben mindig fel kell tüntetni, pontosan megjelölve az utasítást, felhatalmazást, ajánlást tartalmazó forrást a jogszabály és a felhatalmazást adó jogszabályhely megjelölésével - bevezető rész további tartalma: - értelmező rendelkezések - a rendelet személyi, területi és tárgyi hatálya (ennek hiányában a rendelkező részben) - ha a rendelet másik önkormányzati rendelet módosítására irányul, a módosított önkormányzati rendelet megjelölése (és tételesen fel kell sorolni az esetleges korábbi módosító rendelkezéseket is) A bevezető részt nem jelöljük címmel, illetve nem rendezzük §-jelölés alá. iv. Az önkormányzati rendelet rendelkező része Két rész: - általános rendelkezések - szabályozás általános elvei - alapelvek - személyi, területi és tárgyi hatály (ha a bevezető rész nem határozza meg) - részletes rendelkezések - anyagi jogi szabályok - eljárási szabályok A rendelkező rész tételes rendelkezései tartalmazzák az adott társadalmi viszony(ok)ra vonatkozó szabályokat. A tételes rendelkezésekkel kapcsolatos általános elvárások, követelmények: a magatartási és a technikai normák markánsan elválasztandók egymástól. Ha a fogalommeghatározás technikai jellegű, úgy annak a rendelet mellékletében célszerű helyet találni. el kell kerülni az ugyanazon jogszabályon belüli és más önkormányzati rendeletre való hivatkozást. Ha (az elkerülhetetlen) meghivatkozás többször is ugyanarra a jogszabályra vonatkozik, úgy már az első esetben fel kell tüntetni, hogy a meghivatkozott normát a későbbiek során milyen rövidítéssel említik. 63


a kivételek pontos körét és tartalmát egyértelműen meg kell határozni. ha ugyanaz a fogalom többször is előfordul, úgy már az első előforduláskor meghatározandó, hogy a későbbiek során annak milyen rövidítését alkalmazzák. a parancsok és tilalmak egyértelműen és pontosan megfogalmazandók. A megatartási normák egzakt módon írandók körül. E rendelkezésekből egyértelműen ki kell derülnie annak is, hogy a cselekményekhez milyen természetű (pl. büntetőjogi, polgári jogi, munkajogi, közigazgatási jogi) jogkövetkezmények kapcsolódnak. a szabálysértési tényállásokat tételesen kell meghatározni. Két módja van: - a pontos rendelkezés meghivatkozása, - tételes szabálysértési rendelkezések meghatározása mellékletben kaphatnak helyet a rendelet rendelkező részében jellege, terjedelme vagy más tartalmi vagy formai okból el nem helyezhető, a rendelet végrehajtása szempontjából ugyanakkor mégis mellőzhetetlen dokumentációk. Mellékletbe magatartási szabályok nem vehetők fel. jogszabályi rendelkezést lábjegyzetben elhelyezni nem lehet a rendelkezések megszövegezésénél kiemelt figyelmet kell fordítani az alábbiakra: • a szöveget – független a címzettől – a magyar nyelv helyességére, tisztaságára irányadó szabályok betartásával kell megfogalmazni. A közérthetőség elsőrendű követelmény, amely feltételezi a könnyen olvashatóságot is. Törekedni szükséges a vizuális áttekinthetőségre is. • a konkrét jogi előírásokat absztrakt módon kell megfogalmazni, rövid mondatokban kell tehát szövegezni, kerülendő a bonyolult mondatfűzés. A fontos információk a főmondatban helyezendők el. • példákat a jogi előírások csak akkor tartalmazhatnak, ha azok egyértelműen világossá teszik a szabályozás célját és tartalmát, s mindez más módon nem érhető el. • idegen szavakat vagy kifejezéseket csak abban az esetben szabad használni, ha nincs magyar megfelelőjük, illetőleg közismertek az idegen szavak és kifejezések. Különösen mellőzendők azok a szavak és kifejezések, amelyeknek a tartalmát csak bonyolult körülírással lehet megvilágítani. • a helyi társadalmi viszonyok jogi rendezéséhez nélkülözhetetlen szakkifejezéseket és fogalmakat (műszavak, gazdasági, jogi, pénzügyi orvosi, illetőleg tudományos kifejezések stb.) abban az értelemben kell használni, ahogyan azt a jogszabályok és a „szakma” is használja. Ha azonban az adott szakkifejezéseknek a köznyelvben is van ugyanabban az értelemben használt változata, - amely tartalmilag nem tér el a jogszabályban adott tartalomtól – úgy a köznapi változatot kell használni. • ha az alkalmazandó szó vagy kifejezés jelentése eltér az általánosan ismert értelemtől – s erre a jelentésre a jogi rendezés érdekében szükség van – a kifejezést (szót) meg kell magyarázni úgy, hogy a rendeletben megkívánt jelentése legyen (értelmező rendelkezések) • ugyanarra a fogalomra csak ugyanaz a kifejezés használható. Ugyanarra a 64


•

•

•

•

•

fogalomra rokon szavak vagy kifejezések (szinonimák) használatát nemcsak az adott rendeletben, de a jogágon és a jogrendszeren belül is kerülni szükséges törekedni kell arra, hogy az önkormányzati rendelet a gyűjtőfogalmakat az általános gyakorlatnak megfelelően használja. Ha a helyi jogszabály olyan gyűjtőfogalmat használ, mely a köznyelvben nem honosodott meg, illetőleg az a gyűjtőfogalmat eltérő tartalommal használja – s mindez elkerülhetetlen a jogi szabályozás szempontjából – a normának meg kell határoznia a gyűjtőfogalmat (értelmező rendelkezések) a rendeletben általában egyes számot kell használni. Az egyes számban jelölt intézmény, fogalom stb., valamennyi azonos jellegű fogalomra, intézményre vonatkozik. Többes számot csak akkor indokolt alkalmazni, ha a kifejezés már így honosodott meg. a normában a jelen idő kötelezést, parancsot fejez ki. Ezért mellőzhetőek a „köteles”, „kötelező”, „kell” kifejezések,, és a parancsoló mód. Ha azonban az erőteljesebb hangsúlyozásra feltétlenül szükség van, úgy az említett kifejezések és a parancsoló mód is alkalmazható. kerülendők a különböző „töltelékszavak”. Ilyen például a „tulajdonképpen”, a „nyilvánvalóan”, „értelemszerűen”, „megfelelően”. Közel esik mindehhez az úgynevezett határozatlan jogfogalmak kategóriája (például: „nemzetgazdasági érdek”, „fontos ok”, a „fél méltányolható körülményei”) Ezek ritkítása a cél, az elkerülhetetlen esetekben viszont ezek közelebbi tartalmát legalább példálózással meg kell világítani, illetőleg alkalmazásuk határait ki kell jelölni (értelmező rendelkezések) - egyértelműen kell használni az önkormányzati rendeletben a számjegyeket és azok betűkkel történő kiírását. Egységesnek kell lennie a mértékegységek, pénzösszegek jelzésének is. v. Záró rendelkezések tartalma 1. A hatálybalépés időpontja (kötelező elem) 2. Az esetleges visszahatóhatály 3. Az átmeneti szabályok 4. A korábbi önkormányzati rendeletek hatályon kívül helyezése 5. A korábbi önkormányzati rendeletek módosítása, valamint 6. A jogszabály végrehajtására vonatkozó felhatalmazások 7. mellékletek, függelékek felsorolása, kihirdetési záradék, Polgármesteri és jegyzői aláírás

65


4. AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELET SZERKEZETI FELÉPÍTÉSE Megfelelő tagolás -

elősegíti a norma áttekinthetőségét és közérthetőségét

rész – rész címét nagyobb betűtípussal, csupa nagybetűvel fejezet – csupa nagybetű, kisebb betűtípus alcím – eltérő betűtípus szakasz (§) – folyamatosan, arab számozással, a jogi rendezés önálló mondanivalóját foglalja egységes rendszerbe (a jogszabály alapegysége) bekezdés – (1)-(2)-(3), stb. zárójelben, arab számmal, külön feltételek, kivételek, terjedelem, a szakaszban foglalt mondanivaló miatt pont – ábécé kisbetűivel, illetve arab sorszámmal – francia bekezdések kerülése alpont – ábécé kisbetűivel, vagy arab számmal (ha pontok is vannak, az ábécé kisbetűinek kettőzésével (általában kerülendő) végrehajtási jogszabályok beillesztése – elkülönítve, de hivatkozás az alapjogszabályra, vagy az alapjogszabály megfelelő rendelkezéseire

A szakasz a jogi rendezés önálló mondanivalóját foglalja egységes rendszerbe. Ha a szakaszban foglalt szabály külön feltételeket vagy kivételeket állapít meg, a feltételeket és a kivételeket is lehetőleg ugyanabban a szakaszban vagy közvetlenül azután kell elhelyezni. A szakasz bekezdésre, pontokra, alpontokra tagolható. Pontokra és alpontokra bekezdés is tagolható. Több egymás után következő, összetartozó tárgyköröket rendező szakasz rendelkezéseit közös szakaszcímmel lehet ellátni. Ebben az esetben minden szakasznak cím alá kell tartoznia, azt a megfelelő szakasz előtt kell elhelyezni. Az önkormányzati rendelet a közös szakaszcímeken túl részekre, címekre, fejezetekre is bontható. Folyamatos szakaszszámozás. (a preambulumot és a bevezető részt azonban nem rendezzük szakasz alá, a folyamatos szakasz-számozás a rendelkező résztől a záró rendelkezésig tart. 5. AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELET HATÁLYOSULÁSÁNAK VIZSGÁLATA „A jogalkotó és a jogalkalmazó szerveknek figyelemmel kell kísérniük a jogszabályok alkalmazásának hatását, fel kell tárniuk az érvényre juttatásukat gátló körülményeket, és a tapasztalatokat a jogalkotásban is hasznosítani kell.” (Jat. 44. §)

66


Az önkormányzati rendeletnek meg kell határoznia: végrehajtásra kötelezett szerveket és személyeket a végrehajtásról szóló beszámolók rendjét, formáit és fórumait A rendeletek hatályosulása nem egységes és nem azonos mértékű, nagyban függ a rendelet tartalmától.

4.5 A Hivatal belső szervezeti egységei közötti együttműködés Részterület neve Részterület célja


a hivatal belső szervezeti egységei közötti együttműködés javítása; az osztályok, szervezeti egységek közötti kooperáció, illetve az információ áramlás biztosításának intézményesítése a hatékonyság növelése érdekében kommunikációs eljárásrend

Jegyző

4.5.1 Jelenlegi helyzet bemutatása Top – down információáramlás Vezetői értekezlet A Képviselő testület SZMSZ-e szerint a Hivatal heti rendszerességgel vezetői értekezletet tart a következő tisztségviselők részvételével: • polgármester • alpolgármester • jegyző • aljegyzők • irodavezetők, ahol meghatározásra kerülnek a munkavégzés irányai. A Hivatal képviselőinek elmondása alapján ezek az értekezletek inkább kéthetente, a Képviselő testületi ülések előkészítésének apropóján zajlanak.

67


Egyéb értekezletek A Képviselő testület SZMSZ-e a fenti vezetői értekezleten kívül csak szükség esetére írja elő megbeszélések összehívását. A gyakorlatban szintén csak adhoc jellegű megbeszélések, munkaértekezletek zajlanak a Hivatalban. Annak ellenére, hogy az irodavezetőknek részt kell venniük a Testületi üléseken, sok esetben problémát jelent, hogy az egyes osztályok ügyintézői nem értesülnek a Képviselő testület döntéseiről, még olyan esetben sem, ha az egyébként az ő munkájukat befolyásolja. Egy-egy testületi ülésen általában 10-12 olyan ügy merül fel, ami minden hivatali dolgozóra kihatással lehet. Praktikus lehet a testületi ülések jegyzőkönyvéből közérthető módon kiemelni azt a 1012 pontot, amit azután egy kör e-mail segítségével minden munkavállalóhoz eljuttat pl. a Jegyző. Bottom-up információáramlás A bottom-up, vagyis az ügyintézők szintjéről induló és a vezetőség felé irányuló kommunikáció szintén adhoc módon működik. A Hivatalon belüli információáramlás megoldására nem általános az e-mail használat, ennek elfogadottságát, használatát erősíteni szükséges. Összességében elmondható, hogy a Hivatalban a top-down kommunikáció során megvalósuló koordináció a hangsúlyosabb. A koordinációs funkciók erősítése érdekében szükséges lehet az informális csatornák formálissá tétele, illetve a bottom-up csatornák erősítése. Ennek eszköze lehet egy olyan dokumentum, amelynek a legfontosabb ismérvei a következők: 4.5.2 Elvárások, dokumentum felépítése Olyan eljárásrend készítése, amely egyértelműen rögzíti, hogy mely jogszabályok alapján és mely gyakorlati célszerűségi indokok alapján milyen kommunikációs csatornák vannak az adott szervezeti egységben, illetve, hogy ezeket a kommunikációs csatornákat milyen módon lehet közelíteni egymáshoz, vagyis, hogyan lehet az információ útját a lehető legrövidebbre csökkenteni, illetve, hogy lehet a leggyorsabban eljutni a célkitűzéstől a döntésig, a feladatmeghatározástól annak eredményes megvalósításáig.

68


Kommunikációs eljárásrend főbb irányvonalai Az eljárásrend hatályának meghatározása (mely szervezeti egységekre vonatkozik, hivatkozással pl. SZMSZ-re) Folyamattérkép és folyamatleírás; A kiadmányozási jog gyakorlásának rendje (aláírási folyamatok) A szervezeti egységen belüli és szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, az alkalmazott munkaformák A szervezeti egységre érkező, illetve a szervezeti egységre szignált iratok ügyintézésének, archiválásának rendje A szervezeti egységen belül folyó belső ellenőrzési tevékenység rendje, módszerei, FEUVE működésének biztosítása A szervezeti egységnél vezetett nyilvántartások köre Az iratok szervezeti egységen belüli átadás-átvételének szabályai Szervezeti egységre érkező hivatalos lapok, szakmai folyóiratok Javaslat lehetséges szabályozásra a fentebb meghatározottakon túl a jelenlegi szokások kiegészítésével: • A hivatal egészét érintő kérdésekben folytatott megbeszélésekről, konzultációkról az ügyintézésért felelős személyeknek tájékoztatni kell a Jegyzőt, feljegyzés, emlékeztető vagy jegyzőkönyv készítésével. • Az értekezletekről (amelyek a Jegyző részvétele nélkül zajlanak) emlékeztetőt kell készíteni, amelyet az összehívásért felelős személy készít(tet) el és az értekezlet vezetője ír alá. Az emlékeztetőnek tartalmaznia kell az értekezleten született döntéseket, a végrehajtásért felelős személyek nevét és a végrehajtási határidőket. Az emlékeztető egy példányát a Jegyzőnek meg kell küldeni. • Az apparátusi, meghatározott hivatali részegységet érintő értekezleteken minden munkatárs köteles részt venni. • A szakmai értekezleteken, továbbképzéseken, Jegyzői értekezleteken, tanácskozásokon, munkamegbeszéléseken résztvevő munkatársakat a Jegyző jelöli ki, függetlenül attól, hogy a meghívó kinek a nevére érkezett. 4.5.3 Jogszabályi háttér - a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet

69


4.6 Hivatalon belüli koordinációs funkció Részterület neve Részterület célja


A hivatalon belüli koordinációs funkció színvonalának növelése A vezető beosztású önkormányzati dolgozók mind a stratégiai, mind az operatív szemléletmódot érvényesítsék a koordináció során (legyen biztosított a top down és a bottom up információáramlás is) Koordinációs work-flow Jegyző

4.6.1 Jelenlegi helyzet bemutatása Lásd 4.5.1 pontban bemutatott kommunikációs csatornák, amelyek egyúttal koordinációs funkciót jelentenek. A Hivatalban a stratégia megvalósítása érdekében rögzített éves, féléves, negyedéves lebontású tervek, amelyek segítséget nyújtanának a stratégiai tervek gyakorlatban történő megvalósulásához a feladatok, felelősök és határidők meghatározásával, nem készülnek és ezek készítésének kötelezettségét az SZMSZ sem szabályozza konkrétan. Az SZMSZ-ben annyi kerül rögzítésre, hogy a Képviselő testület negyedévente, az ülés időpontjának meghatározásáról szóló határozatban meghatározhatja az ülések tervezett napirendjét. Ez azonban a gyakorlatban nem jellemző a Hivatal képviselőinek elmondása alapján. A Hivatali rendelkezik FEUVE szabályzattal. 4.6.2 Elvárások, dokumentum felépítése A Stratégiával összhangban készülő Operatív terv lebontása negyedéves Munkatervvé, amelyben rögzítésre kerülnek a feladatok felelősök határidők határidő elmulasztás szankciói A Hivatali munka koordinációjához, illetve a negyedéves Munkaterv teljesüléséhez szükséges kommunikációs csatornák (top-down és bottom-up egyaránt) rögzítése a Hivatal minden szintjén a következőkre kiterjedően: cél (pl. a Munkaterv mely pontjához való hozzájárulás) résztvevők köre rendszeresség 70


feladatok/felelősök megjelölésének rendje számonkérés/visszacsatolás formája dokumentálás formája, kötelező ereje (pl. vezetői utasítás, stb.) dokumentum eljuttatása mely résztvevők részére történjen, milyen formában Ad-hoc munkacsoportok alakításának rendje (olyan feladatok megoldására, amely több Osztály összehangolt munkáját igényli), ennek keretében szükséges meghatározni: a Munkacsoport vezető kijelölésének rendjét a Munkacsoport tagjainak feladatát, felelősségét, illetve ezek dokumentálásának formáját a Munkacsoport beszámolási kötelezettségét 4.6.3 Jogszabályi háttér 217/1998 Korm. rend. az államháztartás működési rendjéről Ellenőrzési nyomvonal 145/B. § (1) A költségvetési szerv vezetője köteles elkészíteni a költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonalát, amely a költségvetési szerv működési folyamatainak szöveges vagy táblázatba foglalt, vagy folyamatábrákkal szemléltetett leírása, amely tartalmazza különösen a felelősségi és információs szinteket és kapcsolatokat, továbbá irányítási és ellenőrzési folyamatokat, lehetővé téve azok nyomon követését és utólagos ellenőrzését. Információ és kommunikáció 145/F. § (1) A költségvetési szerv vezetője köteles olyan rendszereket kialakítani és működtetni, melyek biztosítják, hogy a megfelelő információk a megfelelő időben eljutnak az illetékes szervezethez, szervezeti egységhez, illetve személyhez. (2) Az információs rendszerek keretében a beszámolási rendszereket úgy kell működtetni, hogy az hatékony, megbízható és pontos legyen; a beszámolási szintek, határidők és módok világosan meg legyenek határozva. Monitoring 145/G. § A költségvetési szerv vezetője köteles olyan monitoring rendszert működtetni, mely lehetővé teszi a szervezet tevékenységének, a célok megvalósításának nyomon követését.

71


4.7 Önkormányzati intézmények felügyelete (döntési jogosultságok) Részterület neve Részterület célja Elkészítendő dokumentum címe Dokumentumot elfogadja

Az önkormányzati intézmények felügyeletének átalakítása, a döntési jogosultságok átstrukturálása Önkormányzati intézmények felügyeletének és döntési jogosultságainak hatékonyabbá tétele Önkormányzati intézmények működését és döntési jogosultságait átvilágító tanulmány Képviselő-testület

4.7.1 Jelenlegi helyzet bemutatása Lásd 3. fejezet. 4.7.2 Elvárások, dokumentum felépítése Az önkormányzat intézményeinek felsorolása Az önkormányzati intézmények jelenlegi döntési jogosultságainak vizsgálata A jelenlegi helyzet tapasztalatainak összegzése Lehetséges változtatási szcenáriók kidolgozása a döntési jogosultság tekintetében HSZK Általános Iskola Óvoda Központi Rendelő Zeneiskola Városi Könyvtár Társulásban ellátott feladatok Alternatíva javaslat a döntési jogosultság megváltoztatásához Szükséges módosítások megjelölése Az önkormányzati intézmények működésének vizsgálata Az intézményi költségvetések vizsgálata Az intézményi működési mutatók vizsgálata Lehetséges változtatási szcenáriók kidolgozása a működési hatékonyságnövelés tekintetében HSZK Általános Iskola Óvoda Központi Rendelő Zeneiskola 72


Városi Könyvtár Társulásban ellátott feladatok Alternatíva javaslat a döntési jogosultság megváltoztatásához Szükséges módosítások megjelölése 4.7.3 Jogszabályi háttér - költségvetés tervezésére, elkészítésére és végrehajtására vonatkozó jogszabályok - ágazati jogszabályok, melyek az intézmény fenntartást határozzák meg

4.8 Intézményekkel való információáramlás Részterület neve


Elkészítendő dokumentum címe Dokumentum formája

Az önkormányzat által felügyelt intézményekkel való rendszeres információáramlás folyamatának korszerűsítése, illetve az intézményektől érkező visszacsatolás beépítése a hivatal működésébe; Az e-mail, mint hivatalos kommunikációs csatorna elterjesztése, valamint ügytípusonként a kommunikáció formájának és rendjének meghatározása Hivatalos elektronikus információáramlás szabályzata

Jegyzői utasítás

4.8.1 Jelenlegi helyzet bemutatása A Hivatal és az intézmények, illetve az intézmények közötti kommunikáció e-mailen, személyesen, illetve telefonon egyaránt zajlik. Formalizált kommunikációs eljárásrend nincs. Különösen a költségvetési tervezés kapcsán felmerült hiányosság, hogy az intézmények adatszolgáltatási kötelezettsége 2009. májusáig egyáltalán nem volt rögzítve. Ekkor a közoktatási intézmények vonatkozásában megszületett egy adatszolgáltatási rendelet (Üllő Város Önkormányzata Képviselő testületének 15/2009. számú rendelete). Az adatszolgáltatási kötelezettség szabályozásának kiterjesztése lenne indokolt a hibás adatszolgáltatásból adódó normatíva visszafizetési kötelezettségek és egyéb károk megelőzése érdekében. Üllő olyan speciális helyzetben lévő önkormányzat, ahol a Hivatalnak mindössze 1 csúcsintézménnyel kell tartania a kapcsolatot, hiszen a HSZK alá tartozik valamennyi nem vállalkozó, illetve nem társulás által ellátott önkormányzati feladat. Előfordulhat azonban, hogy a Hivatal a részben önálló intézményekkel közvetlenül kell, hogy kapcsolatba kerüljön. 73


A HSZK működését az Igazgató Tanács irányítja. Az Igazgató Tanács szavazati joggal rendelkező tagjai a következők: • tagóvoda-vezetők • Nevelési Tanácsadó Tagintézmény vezetőhelyettese • Családsegítő Szolgálat Tagintézmény vezetője • Gyermekjóléti Szolgálat Tagintézmény vezetője • Központi Rendelő Intézmény Tagintézmény vezetője • Bölcsőde Tagintézmény vezetője A HSZK felettes szerve a Képviselő testület. 4.8.2 Elvárások, dokumentum felépítése Folyamattérkép és folyamatleírás; Az intézmények által szolgáltatandó adatok körének meghatározása felelősök és határidők hozzárendelésével Az adatszolgáltatás formájának meghatározása Az egyszerű e-mail kommunikáció szabályozása az önkormányzati szervezeti egységek, intézmények közötti információáramlás tekintetében; Az elektronikus aláírás szükségességének esetei; A beérkező e-mailek továbbítása, eszkaláció; E-mailek archiválásának rendje. 4.8.2 Jogszabályi háttér Lásd 4.2.

74


4.9 Költséghatékony, eredményes működés Részterület neve Részterület célja Elkészítendő dokumentum címe Dokumentumot elfogadja

a közintézmények költséghatékonyabb és/vagy eredményesebb működésére irányuló szervezet átalakítási programok kidolgozása Üllő város pénzügyi, gazdasági helyzetének hosszútávú stabilizálása oly módon, hogy a fejlesztések is lehetővé váljanak Hatékonyságnövelő átvilágítási tanulmány, javaslatcsomag


4.9.1 Jelenlegi helyzet bemutatása Az Önkormányzati Intézmények, illetve a Hivatal jelenlegi működésével kapcsolatos legfontosabb információkat jelen tanulmány 3. fejezetében foglaljuk össze. Ezen helyzetfeltárásra, illetve a munka 2., 3. szakasza során bővülő információkra alapozva készül el az a hatékonyságnövelő átvilágítási tanulmány és javaslatcsomag, amely a következőket kell, hogy tartalmazza. 4.9.2 Elvárások, dokumentum felépítése A szervezetfejlesztési projekt lezárásakor a mérhető szempontokkal alátámasztott javaslat operatív eszközökkel biztosítja a célok elérését. Megteremtésre kerülnek az egyes dokumentumok, eljárásrendek, javasolt változtatások gyakorlatba történő átültetéséhez szükséges feltételek (Képviselő-testületi elfogadás, jegyzői utasítás, stb. formájában). Hatékonyságnövelési tanulmány készül, amely összefoglalja a projekt keretében érintett részterületeken végzett hatékonyságjavító intézkedéseket, vagyis az alábbi területekre terjed ki: a.) általános döntési kompetenciák, eljárások korszerűsítése a stratégiai menedzsment erősítése érdekében; b.) a hivatal szervezetének átalakítása az ügyintézési idő csökkentése, vagy más, az ügyintézés eredményességét segítő mutató javítása érdekében; c.) ügyfélszolgálati tevékenységek ellátásának javítása (pl. munkaszervezés, ügyintézési folyamat átalakítása); d.) rendeletalkotási és/vagy egyéb szabályozási folyamatok egyszerűsítése, átalakítása; e.) a hivatal belső szervezeti egységei közötti együttműködés javítása; f.) a hivatalon belüli koordinációs funkció színvonalának növelése; g.) az önkormányzati intézmények felügyeletének átalakítása, a döntési jogosultságok átstrukturálása;

75


h.) az önkormányzat által felügyelt intézményekkel való rendszeres információáramlás folyamatának korszerűsítése, illetve az intézményektől érkező visszacsatolás beépítése a hivatal működésébe; i.) a közintézmények költséghatékonyabb és/vagy eredményesebb működésére irányuló szervezet átalakítási programok; j.) a hivatal működését, illetve a nyújtott közszolgáltatások eredményességét mérő mutatószámok bevezetése; a.) pénzügyi és gazdálkodási felelősségvállalás szabályozása; b.) stratégiai tervezés és éves költségvetés összekapcsolása; c.) tartalmi és eljárási kapcsolat kialakítása az önkormányzati szakpolitikai prioritások és a költségvetés előkészítése és elfogadása között; d.) a költségvetés készítésének és elfogadásának folyamata; f.) közbeszerzési eljárások lebonyolítása; a.) szervezeti megoldások bevezetése a lakosság naprakész és folyamatos tájékoztatásának javítására, a döntések nyilvánossá tételére; b.) a civil és a vállalkozói szférával kialakítható kapcsolatok megszervezésének mechanizmusa; c.) partnerek intézményesített bevonása a döntéshozatalba;

4.9.3 Jogszabályi háttér Áht. (1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról) 87. § (1) A költségvetési szerv jóváhagyott éves költségvetés vagy költségvetési keret alapján, a vonatkozó jogszabályokban meghatározott követelmények és feltételek érvényesítésével működik és gazdálkodik. (2) A költségvetési szervnek működése és gazdálkodása során meg kell felelnie az alábbi követelményeknek is: a) az erőforrások felhasználásához kapcsolódó kiadás (vagy ráfordítás) az adott piaci és jogszabályi körülmények között elérhető legkisebb legyen, a jogszabályban meghatározott, illetve általánosan elvárható minőség mellett (gazdaságosság); b) a nyújtott szolgáltatások és előállított termékek, valamint az ellátott feladat más eredménye értékének (vagy az azokból származó bevételnek) és a felhasznált erőforrásokhoz kapcsolódó kiadásnak (vagy ráfordításnak) a különbsége az adott piaci és jogszabályi körülmények között elérhető legnagyobb legyen (hatékonyság); c) a kitűzött célok - az elfogadott módosításokat, változó körülményeket figyelembe véve megvalósuljanak, a tevékenység tervezett és tényleges hatása közötti különbség a lehető

76


legkisebb mértékű legyen vagy a tényleges hatás legyen kedvezőbb a tervezettnél (eredményesség). 88. § (1) A költségvetési szerv vezetője felelős a) az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban, költségvetésben, vagy költségvetési keretben (az azok részét képező megvalósítási tervben, teljesítménytervben), valamint feladatellátási megállapodásban foglaltaknak, illetve az irányító szerv által közvetlenül meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelő ellátásáért, b) a költségvetési szerv működésében és gazdálkodásában a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség követelményeinek érvényesítéséért, c) a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségvállalások összhangjáért, d) a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott, és a tulajdonában lévő vagyonnal kapcsolatosan a vagyonkezelői, tulajdonosi jogok rendeltetésszerű gyakorlásáért, e) az államháztartási belső kontrollrendszer megszervezéséért és hatékony működtetéséért, továbbá f) a szerv besorolásának megfelelően a szakmai és pénzügyi folyamatos nyomonkövetési (monitoring) rendszerműködtetéséért, a tervezési, a beszámolási, valamint a közérdekű, és közérdekből nyilvános adatok szolgáltatására vonatkozó kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, továbbá a számviteli rendért.

4.10 Teljesítménymutatók Részterület neve Részterület célja Elkészítendő dokumentum címe Dokumentumot elfogadja

A hivatal működését, illetve a nyújtott közszolgáltatások eredményességét mérő mutatószámok bevezetése A közszolgáltatások minőségének javítása Teljesítménymutató rendszer

Jegyző

4.10.1 Jelenlegi helyzet bemutatása Kvantitatív teljesítményértékelési rendszer jelenleg nem működik Üllőn. A teljesítménykövetelményeket a Testület minden évben meghatározza, külön a hatósági és külön az önkormányzati feladatokat ellátó dolgozók részére. A köztisztviselők munkájának értékelése szóbeli megbeszélés keretében történik, amelyről feljegyzés készül. A feljegyzés a munkaköri leírásban szereplő feladatok teljesítésére, illetve nem teljesítésére vonatkozó kvalitatív minősítést tartalmaz.

77


4.10.2 Elvárások, dokumentum felépítése A teljesítménymutató rendszer minimális követelményeinek meghatározása A jelenlegi helyzet vizsgálata Teljesítménymutatók meghatározása 1. osztály 2. osztály stb. Teljesítménymérési módszerek meghatározása Teljesítménymérés időpontja(i) Teljesítménymérésért felelős személy(ek) megjelölése 4.10.3 Jogszabályi háttér a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény a köztisztviselői teljesítményértékelés és jutalmazás szabályairól szóló 301/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a hivatásos és köztisztviselői állományban lévők éves teljesítményértékelési rendszerének bevezetéséről és lebonyolításának rendjéről szóló 8/2002. (BK 4.) BM utasítás a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben szóló 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló 2007. évi LXXXIII. törvény kiemelt kérdésként kezeli a teljesítmény - és versenyelv közszolgálatban történő érvényesítésének fontosságát. A Ktv. a törvényi szabályok keretei között rábízza a közigazgatási szervre, hogy milyen módszert választ az értékelésre és hogyan alakítja ki a módszer alkalmazásához szükséges dokumentációt. Fontos azonban kihangsúlyozni, hogy a teljesítményértékelés dokumentációját a közigazgatási szerveknek úgy kell összeállítaniuk, hogy az teljes mértékben kövesse a törvényben foglalt rendelkezésekre épülő eljárás menetét és igazodjon a praktikum követelményeihez. A közigazgatás területén a teljesítmény mérése nehezen megoldható, ezért csak a körültekintő szabályozás biztosíthatja, hogy a szubjektív megítélés miatt a köztisztviselő ne kerüljön kiszolgáltatott helyzetbe és az elismerés összhangban álljon a teljesítménnyel. 2009. július 1-jétől a központi államigazgatási szervek és területi szerveik vezetői és helyi szerveit vezetők esetében alkalmazási feltétellé válik a versenyvizsga.

78


Az előmeneteli rendszer: Az életpályát megjelenítő ún. előmeneteli rendszer nemcsak az átlagos képességű köztisztviselők előrehaladását szolgálja, hanem az átlagosnál jobb, illetve kiemelkedő szakmai teljesítményt nyújtó szakemberek előrejutását is biztosítja. Több teljesítményösztönző intézkedésre ad lehetőséget, amelyek közül egyik jelentős intézménye az előmenetel gyorsítása. Konkrét jogszabályi előírások példálózó jelleggel: A köztisztviselő munkateljesítményét munkakörének és a közigazgatási szerv kiemelt céljainak figyelembevételével meghatározott teljesítménykövetelmények alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója évente mérlegelési jogkörében eljárva írásban értékeli. A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter ajánlást adhat az alkalmazandó módszerre. A köztisztviselőt előmeneteli pályáján - a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt év kivételével - legalább négyévente és minden magasabb besorolási fokozatba sorolása előtt, vagy a köztisztviselő írásbeli kérelmére, ha az utolsó minősítése óta két év már eltelt - a teljesítményértékeléseket is figyelembe véve - minősíteni kell, feltéve, hogy a minősítési időszakban a köztisztviselő legalább egy évig a minősítő irányítása alatt dolgozott. Az önkormányzati hivatalnál, teljesítményértékeléssel alátámasztott, kimagasló teljesítményt nyújtó köztisztviselőnek az e törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő - az éves költségvetésben megállapított létszám legfeljebb 20%-áig személyi illetményt állapíthat meg - a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke jóváhagyásával - a Jegyző, illetve a főjegyző. A teljesítményértékelésre minden év november 30-ig a célmeghatározások, a féléves áttekintő megbeszélés és az év végi komplex értékelés alapján kerül sor. Az év végi komplex értékelés a köztisztviselő önértékeléséből, a köztisztviselő értékelését végző vezető (a továbbiakban: értékelő vezető) által végzett előértékelésből és négy részértékelésből áll. Teljesítménykövetelmények: A teljesítménykövetelmények azt fejezik ki, hogy a szervezet, illetve a vezető milyen eredményeket vár el a munkakör betöltőjétől. Ha lehetséges, törekedni kell a teljesítménykövetelmények konkrét - lehetőleg számszerű - meghatározására. Azon munkakörök esetében, ahol a teljesítmény nem mérhető számszerűen, a kompetenciák munkavégzés közbeni alkalmazása szolgál a teljesítmény megítélésére.

79


A teljesítmény kompetenciák szerinti értékelése Kompetencia Felkészültség 1. 1./1. A szakmai ismeretek alkalmazásának szintje 1./2. Az idegennyelv-tudás alkalmazásának szinte 1./3. A számítástechnikai ismeretek alkalmazásának szinte Terhelés 2. 2./4. Munkakörülményekhez való alkalmazkodás szinte Kapcsolattartás 3. 3./5. Szóbeli kommunikáció (beszédkészség, beszédértés) 3./6. Meghallgatási képesség 3./7. Írásbeli kommunikáció (szövegértés, fogalmazási készség) 3./8. Szervezeten kívüli kapcsolattartási képesség 3./9. Együttműködési készség 3./10. Konfliktuskezelési készség Felelősség 4. 4./11. Felelősségtudat 4./12. Egyéni megjelenés 4./13. Szabálytudat, fegyelmezettség 4./14. Szervezet iránti lojalitás Feladat- és problémamegoldás 5. 5./15. Az információkezelés és feldolgozás szintje 5./16. A testületismeret alkalmazásának szintje 5./17. Hely- és személyismeret alkalmazásának szintje 5./18. Problémára való a nyitottság 5./19. Kreatív problémamegoldás Személyi tulajdonságok 6. 6./20. Önállóság 6./21. Határozottság, magabiztosság 6./22. Rugalmasság 6./23. Motiváció 6./24. Megbízhatóság, etikus magatartás 6./25. Kezdeményezőkészség 6./26. Igényesség Vezetői és irányítói magatartás 7. 7./27. Tervezőkészség 7./28. Szervezőkészség 7./29. Követelménytámasztás 7./30. Döntési készség

Teljesítményszint -

-

-

-

-

80


7./31.

Kapcsolattartás az irányítására bízott munkatársakkal, beosztottakkal való bánásmód 7./32. Vezetői szerep elfogadtatása 7./33. Munkatársak fejlesztése

4.11 Pénzügyi és gazdálkodási felelősségvállalás Részterület neve Részterület célja


pénzügyi és gazdálkodási felelősségvállalás szabályozása; önkormányzat pénzügyeinek és gazdálkodásának egyértelmű szabályozása, mely alkalmas a felelősségi és döntési jogkörök pontos lehatárolására pénzügyi és gazdálkodási szabályzat


4.11.1 Jelenlegi helyzet bemutatása Gazdálkodási Szabályzat A Hivatal rendelkezik Gazdálkodási Szabályzattal, amely rögzíti a pénzgazdálkodással és az azzal kapcsolatos belső ellenőrzési tevékenységgel kapcsolatos jog- és hatásköröket, felelősségeket: • kötelezettségvállalás és ellenjegyzés • szakmai teljesítés • érvényesítés • utalványozás és ellenjegyzés témakörökben. A Szabályzat 2008. január 1. óta érvényes. ÁSZ Jelentés Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2007. februárjában zárta le többek között a gazdálkodási rendszerre vonatkozó ellenőrzését. Az ellenőrzött időszak 2006. év volt. Az ÁSZ jelentésben szereplő, gazdálkodásra, felelősségvállalás rendjére vonatkozó javaslatokat a Hivatal képviselőitől kapott információk alapján Üllő átvezette eljárásrendjeibe. Költségvetés, zárszámadás A jogszabályi előírásoknak megfelelően, illetve a Képviselő testületi SZMSZ 35§-ában rögzített elvek mentén zajlik. Azonban problémát jelent, hogy az egyes intézmények adatszolgáltatási kötelezettsége nem minden esetben van pontosan rögzítve, egységesítve, ami 81


a költségvetési tervezés során pontatlanságokat eredményez (ami több esetben normatíva visszafizetési kötelezettséggel járt az elmúlt években). A Hivatal normatíva nyilvántartási rendszerének felülvizsgálatát, egységesítését javasoljuk a hatékony munkavégzés és a megalapozott vezetői döntések elősegítése érdekében. 4.11.2 Elvárások, dokumentum felépítése Az eljárásrend célja iránymutatás arra vonatkozóan, hogy a képviselő-testületnek és bizottságainak, valamint a hivatal szervezeti egységeinek és adott dolgozóinak milyen feladatai vannak a pénzügyi, gazdálkodási témájú rendelet-tervezet megalkotása, a rendeletalkotás előkészítés és a rendelet végleges szövegének az elkészítése során, valamint, hogy milyen feladatokat kell a feladat felelőseinek ellátnia a rendelet hatályosulásának és annak felülvizsgálata érdekében. A jogszabályalkotáshoz szükséges intézményekkel történő kapcsolattartás, adatszolgáltatási kötelezettségek rögzítése. Felelősök meghatározása a tervezés a végrehajtás folyamatában, utalványozás és kötelezettségvállalás részletes körülhatározása, felhatalmazások taxatív megahatározása. 4.11.3 Jogszabályi háttér Vagyongazdálkodási rendelet megalkotásához alkalmazandó jogszabályok:

Áht.: az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény Cstv.: a csődeljárásról és a felszámolás eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény Eüftv.: az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény Ét.: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény Htv.: a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény Kbt.: a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény Kkt.: a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény Kövtv.: a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény Lt.: a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény Ltt.: a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény Nektv.: a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény Ötv.: a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény Ptk.: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény Szvt.: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény

82


Vátv.: egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény Vgt.: a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény Ámr.: az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet Vhr.: az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet Az önkormányzati vagyongazdálkodás jogszabályi keretei Az önkormányzati vagyon elsődleges feladata a közszolgáltatások biztosítása, az Ötv.-ben meghatározott kötelező feladatok ellátása. Az Ötv. 78. § (1) bekezdésében foglaltak szerint „A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.” Jogszabály nem írja elő külön vagyongazdálkodási koncepció készítését, ám rendeltetését tekintve a gazdasági program részének tekinthető, amely az Ötv. 91. § (6) bekezdése szerint „az önkormányzat(ok) részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével - a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve - az önkormányzat(ok) által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adó politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat, továbbá városok esetében a befektetéstámogatási politika, városüzemeltetési politika célkitűzéseit.” A Htv. 138. § (1) bekezdés j) pontja szerint a képviselő-testület gazdálkodási feladat- és hatáskörébe tartozik az önkormányzati vagyonnal történő gazdálkodás szabályainak elfogadása, mely ugyan nem írja elő külön vagyonrendelet megalkotását, azonban a kialakult gyakorlat szerint a legtöbb önkormányzat önálló rendeletben szabályozza a vagyonnal kapcsolatos rendelkezéseket. Emellett általában a képviselő-testületek szervezeti és működési szabályzatai szintén utalnak az önkormányzat vagyonára, valamint az SZMSZ mellékletében felsorolják a vagyonrendeletben, illetve más önkormányzati rendeletekben a képviselő-testület szerveire átruházott hatásköröket. A vagyongazdálkodás egyes elemeire vonatkozó önkormányzati rendeleti szintű szabályozást az Ötv. és az Áht. teszi kötelezővé, amelyek mellett a végrehajtási kormányrendeletek szolgálnak iránymutatásul a szakmai tartalomra vonatkozóan. Mindezek mellett behatárolják az önkormányzatok mozgásterét az ágazati törvényekben lefektetett szabályok.

83


Vagyongazdálkodási rendelet szabályozási elemei Főbb felhatalmazó rendelkezések: Általános felhatalmazást az Ötv. 16. § (1) bekezdése ad. Ötv. 79. § (2) bekezdése a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon tekintetében. Áht. 108. § (1)-(2) bekezdései a versenyeztetésre, továbbá az ingyenes átruházásra és a követelésekről történő lemondásra vonatkozóan. Hatály Az Ötv. 78. § (1) bekezdése szerint az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll. A rendelet hatálya kiterjedhet az önkormányzat tulajdonában és/vagy birtokában (használatában, kezelésében stb.) lévő: - ingatlanvagyonra és az ahhoz kapcsolódó, vagyoni értékű jogokra (ingatlanvagyon), - ingó vagyonra és az ahhoz kapcsolódó, vagyoni értékű jogokra (ingó vagyon), - a tagsági jogot vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra (portfólió vagyon), - vagyoni értékű követelésekre és igényekre (várományi vagyon). A vagyongazdálkodási rendelet számtalan más tárgyú önkormányzati rendelethez kapcsolódik, főként az értékesítés, a vagyontárgyak használatba adása tekintetében. Ezért figyelemmel kell lenni arra, hogy mely vagyontárgyakra nem terjed ki a rendelet hatálya, illetve, hogy mely vagyontárgyak hasznosítása esetén feltételhez – más önkormányzati rendelet rendelkezéséhez – kötött a vagyongazdálkodási rendelet előírásainak alkalmazása.

Kapcsolódó rendeletek lehetnek szabályozási tárgykörük szerint: • önkormányzati lakások bérletéről, a lakbérek mértékéről, eladásáról, • nem lakás céljára szolgáló helyiségek feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról, • vásárokról, piacokról, • parkolásról, • közterületek hasznosításáról, igénybevételük rendjéről, • taxiállomások létesítéséről, üzemeltetéséről, • önkormányzati alapok létrehozásáról, • beruházásokról, • zöldterületek és zöldfelületek használatáról.

84


A vagyonrendeletben szabályozható fő tárgykörök: • Vagyon besorolása • Vagyontárgy besorolásának megváltoztatása • Tulajdonosi jogok gyakorlása • Vagyonkezelői jog • Versenyeztetés • Ingyenes átruházás, követelésről történő lemondás • A vagyon értékének meghatározása • Leltár, vagyonkimutatás • Nyilvánosság • Kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó szabályozás Költségvetési és zárszámadási rendeletek megalkotásához alkalmazandó jogszabályok: A helyi önkormányzatok költségvetési és zárszámadási rendeletei megalkotására vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket a következő jogszabályok tartalmazzák: • • • • •

a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.), az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.), az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (Ámr.), a jogszabályszerkesztésről szóló 12/1987. (XII. 29.) IM rendelet, a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény.

1. A költségvetési rendeletek előkészítése és elkészítése: A) A költségvetési rendeletek megalkotásánál a következő határidőket kell betartani: • az Áht. 70. §-a értelmében a Jegyző által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a Polgármester november 30-ig – a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai általános választásának évében legkésőbb december 15-ig – nyújtja be a képviselő-testületnek. • az Áht. 71. § (1) bekezdése értelmében a Jegyző által elkészített költségvetési rendelettervezetet a Polgármester február 15-ig nyújtja be a képviselő-testületnek. • az Ötv. 91. § (1) bekezdése értelmében az önkormányzat meghatározza gazdasági programját és költségvetését. A (7) bekezdés kimondja, hogy a gazdasági programot a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el, ha az egy választási ciklusra szól. Ha a meglévő gazdasági program az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani.

85


B) Az elfogadott költségvetési rendelet egyeztetési anyagai: • az Ámr. 29. § (4) bekezdése alapján: egyeztetési anyag a költségvetési szervek vezetőivel, • a költségvetési-rendelettervezetet tárgyaló bizottsági jegyzőkönyvek, • Ámr. 28. § (7) bekezdése alapján: egyeztetési anyag a települési kisebbségi önkormányzat elnökével (amennyiben működik a településen kisebbségi önkormányzat), • a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 6. § (3) bekezdés a) pontja alapján: szakszervezeti vélemények, • a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kotv.) 102.§ (3) bekezdése alapján a közoktatási intézmény alkalmazotti közösségének, az iskolaszéknek, az iskolai szülői szervezetnek, iskolai diákönkormányzatnak véleménye, • könyvvizsgálói szakvélemény (a könyvvizsgálatra kötelezett önkormányzatok esetében), • az Ötv. 92. § (13) bekezdés a) pontja alapján; a pénzügyi bizottság véleménye, • a költségvetési rendelet mellékletei (tekintettel arra, hogy a melléklet a jogszabály része). C) Költségvetési koncepció megalkotása: A koncepció elfogadása határozattal történik, melyben a testület a költségvetés készítésének további tartalmi és eljárási feladatairól határoz. A Jegyző által elkészített költségvetési koncepciót a Polgármester november 30-ig terjeszti a testület elé. A Polgármester köteles az SZMSZ-ben foglaltak szerint kikérni a bizottságok véleményét, és azt a települési kisebbségi önkormányzatnak a koncepció-tervezetről alkotott véleményével együtt a koncepcióhoz csatolni. Ahol pénzügyi bizottság működik, annak az egész koncepcióról véleményt kell alkotnia. A képviselő-testület a koncepciót megtárgyalja és határozatot hoz a költségvetés készítés további munkálatairól. Nem felel meg az előírásoknak, ha a koncepció csak szövegesen tartalmazza a költségvetés fő céljait, feladatait, számszakilag is be kell mutatni az önkormányzatok várható bevételi-kiadási keretszámait, a tárgyévi költségvetés előzetes mérlegét, valamint az azt megalapozó helyi intézkedéseket.

86


D)

Egyeztetési, véleményeztetési eljárások:

Az önkormányzat a következő egyeztetési eljárások lefolytatására köteles: • Az Ámr. 29. § (4) bekezdése értelmében a Jegyző a költségvetési rendelettervezetet a költségvetési szervek vezetőivel egyezteti, írásban rögzíti és a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint a Polgármester a képviselő-testület bizottságai elé terjeszti. • Az Ámr. 28. § (7) bekezdése szerint a helyi önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetésére a költségvetési törvényből adódó részletes információk megismerése után, a helyi önkormányzat költségvetési rendelettervezetének előkészítése során a helyi önkormányzat által megbízott személy folytatja az egyeztetést a helyi kisebbségi önkormányzat elnökével, ennek keretében az elnök rendelkezésre bocsátja a helyi kisebbségi önkormányzatra vonatkozó adatokat. • Az Ámr. 29. § (9) bekezdése szerint a Polgármester a képviselő-testület elé terjeszti a bizottságok által megtárgyalt, a pénzügyi bizottság által véleményezett, valamint az Ötv. 92/A-92/C. §-ok alapján szükséges könyvvizsgáló írásos jelentését is csatoltan tartalmazó rendelettervezetet. A képviselő-testület ennek alapján megalkotja a költségvetési önkormányzati rendeletet. • A pénzügyi bizottság az Ámr. 29. § (9) bekezdése értelmében az egyeztetett rendelettervezetet véleményezi. • A fenntartó az intézmény költségvetésének meghatározásával, módosításával összefüggő döntése előtt beszerzi az intézmény alkalmazotti közösségének, iskolaszéknek, szülői szervezetnek, a diákönkormányzatnak a véleményét; a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén, illetve a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén és magyarul nevelő és oktató nevelési-oktatási intézmény esetén a települési (területi) kisebbségi önkormányzat véleményét (Kotv. 102. § (3) bekezdés). • A Kjt. 6. § (3) bekezdés a) pontja értelmében a közalkalmazottak illetményelőmenetele fedezetéül szolgáló költségvetést egyeztetni kell az érdekegyeztető fórumban. E)

A költségvetési rendelet tartalmi elemei: 1. címrend (Áht. 67. §) 2. bevételek forrásonként, az önkormányzat és az önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek szerint (Ámr. 29. § (1) bek. a) pont) 3. működési és fenntartási előirányzatok kiemelt előirányzatonként, az önkormányzat és az önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek szerint (Ámr. 29. § (1) bek. b), Áht. 69. §) 4. felújítási előirányzat célonként (Ámr. 29. § (1) bek. c) pont) 5. felhalmozási kiadások feladatonként (Ámr. 29. § (1) bek. d) pont) 87


6. 7. 8. 9. 10.

11. 12. 13. 14. F)

az önkormányzati hivatal költségvetése feladatonként (Ámr. 29. § (1) bek. e) pont) önkormányzati hivatal költségvetésén belül külön tételben az általános és a céltartalék (Ámr. 29. § (1) bek. e) pont, Áht. 73. §) éves létszámkeret: önkormányzatra, valamint önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként (Ámr. 29. § (1) bek. f) pont, Áht. 69. §) többéves kihatású feladatok előirányzatai éves bontásban (Ámr. 29. § (1) bek. g) pont) a működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatok bemutatása tájékoztató jelleggel mérlegszerűen, egymástól elkülönítetten, de – a finanszírozási műveleteket is figyelembe véve – együttesen egyensúlyban (Ámr. 29. § (1) bek. h) pont) elkülönítetten a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési határozata (Ámr. 29. § (1) bek. i) pont, Áht. 65. § (3) bek.) előirányzat-felhasználási ütemterv (Ámr. 29. § (1) bek. j) pont) EU támogatással megvalósuló projektek bevételei, kiadásai (Ámr. 29. § (1) bek. k) pont) a következő két év várható előirányzatai (gördülő tervezés) (Áht. 71. § (3) bek.)

Egyéb kérdések:

1. Vagyonkezelői jog: Amennyiben egy önkormányzat a vagyonkezelői jog intézményét kívánja alkalmazni, rendeletben kell meghatároznia, hogy a tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes, illetve forgalomképes vagyon mely körére – kivéve a tulajdonában lévő lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre – létesít vagyonkezelői jogot. A vagyonkezelői jog létesítéséhez azonban az Áht. 105/A-105/D. §-ában foglalt rendelkezéseket is figyelembe kell venni. Ebből következően az önkormányzatnak a vagyonkezelői jog megszerzésének, gyakorlásának, és a vagyonkezelés ellenőrzésének szabályait rendeletben kell szabályoznia. 2. Átcsoportosítási jog: Az Áht. 74. §-a alapján lehetőség van arra, hogy a testület az átcsoportosítás jogát, beleértve a tartalékkal való rendelkezést is, a bizottságaira és a Polgármesterre átruházza. Ilyen esetben a tényleges előirányzat-módosítást meghatározott körben a bizottságok, illetve a Polgármester gyakorolják, de a költségvetési rendeletet természetesen csak a képviselő-testület módosíthatja utólag. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a jóváhagyott előirányzatok és a létszámkeretek közötti átcsoportosítás jogát a képviselő-testület az általa meghatározott keretek között ruházhatja át a Polgármesterre vagy a bizottságra. A 49/2004. (XII. 1.) AB határozatban foglaltak alapján alkotmányellenes, ha a testület nem határozza meg azokat a kereteket, 88


amelyek között a Polgármester, illetve a bizottság eljárhat. A határozat részletesen kifejti, hogy ha a hatáskör címzettje a kiemelt előirányzatok között minden korlát nélkül, szabad belátása szerint dönthet, az ellentétes az Áht. hivatkozott rendelkezésével. A törvény nem állapít meg részleteket a képviselő-testület által meghatározandó keretek tekintetében, az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az előirányzat-átcsoportosítási jog valamilyen kereteinek meghatározása (pl. a feladatnak, az átcsoportosítás ellenőrizhető indokainak, összeghatárnak megjelölése) eleget tesz az Áht.-ban foglalt követelménynek. 3. Körjegyzőségekre vonatkozó rendelkezések: Az Ámr. 29. § (6) bekezdése szerint a körjegyzőséghez tartozó minden önkormányzatnak önálló költségvetéssel kell rendelkeznie. Az Ámr. 29. § (7) bekezdése szerint a körjegyzőség költségvetéséről az érdekelt önkormányzatok – saját költségvetési rendeletüket tárgyaló képviselő-testületi ülés előtt – együttes testületi ülésen döntenek. 4. Kisebbségi önkormányzatokkal kapcsolatos szabályok: A költségvetés tervezetének összeállítása és a költségvetési rendelet megalkotása során az együttműködésre vonatkozó részletes szabályokat megállapodásban rögzíti a helyi és a települési kisebbségi önkormányzat. • szabályozni kell a megállapodásban az ellenjegyzési jogosultságot, • rögzíteni kell, hogy az adott kisebbségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve az önkormányzati hivatal, • a megállapodásnak tartalmaznia kell az éves költségvetés tervezésének feladatait, • rögzíteni szükséges a költségvetési és zárszámadási határozat benyújtási határidejét, • tartalmaznia kell a megállapodásnak a költségvetésről szóló határozat települési önkormányzat részére történő átadásának határidejét. A települési kisebbségi önkormányzat költségvetését önállóan, költségvetési határozatban állapítja meg. A helyi önkormányzat költségvetési rendeletébe a kisebbségi önkormányzat költségvetése a települési kisebbségi önkormányzat határozata alapján elkülönítetten épül be. A helyi önkormányzat képviselő-testülete a települési kisebbségi önkormányzat költségvetésére vonatkozóan nem rendelkezik döntési jogosultsággal. A kisebbségi önkormányzat költségvetési határozatának kötelező tartalmi elemeit, illetve szerkezetét az Áht. 69. § (2) bekezdése, valamint az Ámr. 29. § (2) bekezdése tartalmazza. 5. Költségvetési rendelet hatályba léptetése: Helytelen a költségvetési rendelet hatályba léptetése tekintetében az a szövegezés, amely szerint a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. A törvényes megoldás a költségvetési év első napjától (január elsejétől) történő visszamenőleges hatályba léptetés. 89


6. Az illetményalap megállapítására vonatkozó felhatalmazása az önkormányzatnak már nincs. 2. A költségvetési rendelet végrehajtása: A rendelet végrehajtási szabályai megalkotása során figyelemmel kell lenni az Áht. 75.§- ára, ennek megfelelően rendelkezni kell a költségvetési többlet felhasználásának, illetve a hiány fedezésének módjáról, a hitelműveletekkel kapcsolatos hatáskörökről. Fontos hangsúlyozni, hogy a Polgármester a helyi önkormányzat gazdálkodásának I. félévi helyzetéről szeptember 15-ig, míg III. negyedéves helyzetéről a költségvetési koncepcióhoz kapcsolódóan, tehát november 30-ig tájékoztatja a képviselő-testületet. A tájékoztató tartalmazza a helyi önkormányzat – beleértve a kisebbségi önkormányzat – költségvetési előirányzatainak időarányos alakulását, a tartalék felhasználását, a hiány (többlet) összegének alakulását, valamint a helyi önkormányzat költségvetése teljesülésének alakulását. 3. A zárszámadási rendeletek: A zárszámadási rendeleteknek a költségvetéssel összehasonlítható módon kell készülniük. Az egyszerűsített tartalmú éves pénzforgalmi jelentést, könyvviteli mérleget, pénzmaradvány- és eredmény kimutatást számos esetben nem terjesztették a testület elé. A zárszámadás elfogadásakor be kell mutatni: a) adósság és hitel állományt b) összevont mérleget és kisebbségi önkormányzat mérlegeit c) vagyonkimutatást, amely megfelelő tagolásban tartalmazza az önkormányzat vagyonát törzsvagyon (forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes), illetve törzsvagyonon kívüli egyéb vagyon bontásban. Tartalmazza továbbá a használatban lévő, illetve használaton kívüli eszközök állományát, érték nélkül nyilvántartott eszközök állományát. d) többéves kihatással járó döntések számszerűsítését e) közvetett támogatásokat (pl. adóelengedéseket, adókedvezményeket) tartalmazó kimutatást.

90


A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (Kt.) A Kt. első részében általánosan szabályozza a költségvetési szervek jogállását, míg második része az Áht.-t módosítja a következő tárgykörökben: • irányító szerv funkciói, • költségvetési szervek gazdálkodása, • a költségvetési szervek gazdálkodó szervezeteire, a gazdálkodó szervezetek általi közfeladat-ellátásra, valamint a közfeladat átadására (költségvetési szerv és gazdálkodó szervezet között) vonatkozó szabályok, • belső pénzügyi ellenőrzés. A 2009. január 1-én hatályba lépett Kt. két költségvetési szervi alaptípust különböztet meg. I. Közhatalmi költségvetési szerv, amely jogszabály által közhatalmi jogosítvánnyal felruházott szerv (jogalkotói, jogszabály-előkészítői, közigazgatási jogalkalmazói, hatósági és törvényességi ellenőrzési stb.). II. Közszolgáltató költségvetési szerv, amely a köz számára nyújt jogszabályban meghatározott, a közfeladat-ellátás körébe tartozó szolgáltatást. Altípusai: II.1. Közintézmény: közoktatási, szakképzési, felnőttképzési, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi, közgyűjteményi, közművelődési, vagy egyéb, a közintézetek tevékenységi körébe nem tartozó szellemi közszolgáltatást nyújt, illetve más költségvetési szerv részére végez gazdasági-pénzügyi-műszaki ellátást („GAMESZ”). II.2. Közintézet: egészségügyi, felsőoktatási, tudományos kutatási, fejlesztési, művészeti, környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi, sportcélú vagy informatikai közszolgáltatást végez. II.3. Vállalkozó közintézet: egészségügyi, felsőoktatási, tudományos kutatási, fejlesztési vagy művészeti közszolgáltatást külön törvényben meghatározott feltételek alapján végzi. A vállalkozó közintézetként történő besorolás feltételeit a Kt. 16. § (1) bekezdés c) pontja, valamint az Áht. 100/J. § (3) bekezdése tartalmazza. (Lényegében a vállalkozó közintézet működése bizonyos mértékben piaci jellegű.) II.4. Közüzem: más költségvetési szerv, illetve a lakosság részére fizikai (technikai) jellegű szolgáltatást, településgazdálkodási, - üzemeltetési, műszaki szolgáltatást végez. Létezhetnek ezenkívül külön kategóriát nem alkotó, „vegyes” jellegű költségvetési szervek, amikor a közhatalmi költségvetési szerv kiegészítő jelleggel közszolgáltatást is végez, amelynek előfeltétele törvényi, kormányrendeleti vagy önkormányzati rendeleti felhatalmazás. Az önkormányzatoknak, mint alapítóknak a következő határidős feladatokat kell elvégezniük:

91


1. 2009. május 15-ig felül kell vizsgálni szervezeti szempontból a közfeladat ellátásának módját, amely nemcsak a költségvetési szervekre, hanem az önkormányzat által vagy költségvetési szerve által alapított, illetve részvételével működő gazdálkodó szervezetekre is kiterjed. Azaz a felülvizsgálat vonatkozik a „kiszervezett” tevékenységet végző cégekre. A Kt. alapján elsődleges a költségvetési szervi forma a közfeladatok ellátása során, ezért amennyiben a meghatározott jogszabályi feltételek nem állnak fenn a gazdálkodói formára nézve (nem állnak fenn valós piaci feltételek, vagy más ok miatt nem indokolt a piaci működés), meg kell történnie a „visszaszervezésnek”. 2. 2009. június 1-ig a felülvizsgálat eredményeként a szerveket be kell sorolni az új kategóriákba, amely az alapító okiratok megfelelő módosítását jelenti. 3. A Kt. hatálybalépésekor már működő, de be nem jegyzett, illetve alapító okirattal nem rendelkező költségvetési szervek esetén szintén 2009. június 1-ig kell a bejegyzést teljesíteni, ennek hiányában a költségvetési szerv 2010. január 1-jén a törvény erejénél fogva megszűnik; jogutódja az alapító önkormányzat. Ettől eltérően a be nem jegyzett Polgármesteri hivatalokra vonatkozóan a határidő 2009. október 1., azzal, hogy e szervekre a megszűnés jogkövetkezménye nem vonatkozik. 4. Az Ámr. szintén január 1-től hatályos módosítása részletesen meghatározza a költségvetési szervek szervezeti és működési szabályzatának tartalmát. A szabályzatoknak az Ámr. szerinti módosítását 2009. szeptember 30-ig kell elvégezni. Az Áht. új, a költségvetési szervek működésének és gazdálkodásának szabályait tartalmazó VII. fejezetét 2010. január 1-től kell alkalmazni, 2009-ben még a régi előírások érvényesek. Pontosító változtatás történt az önkormányzatok költségvetési rendeleteinek tartalmára vonatkozóan, melyet azonban csak a jövő évi költségvetésnél kell alkalmazni. Kiemelendő az Áht. módosítása körében az az új rendelkezés, amely szerint az önkormányzat feladatkörében olyan új feladatot vállalhat, amelynek ellátásához a költségvetésében megfelelő egyszeri és tartós pénzügyi fedezet áll rendelkezésre, illetve a fedezet megteremtéséhez felhatalmazással rendelkezik. Amennyiben e feltételek már nem állnak fenn, meg kell szüntetni az új feladatot. A Kt.-ból eredő feladatok végrehajtása érdekében az 1013/2009. (II. 10.) Korm. határozat alapján 2009. március 16-ig a pénzügyminiszter által összeállított útmutatót kell kiadni az önkormányzatok részére; szintén ezen időpontig az önkormányzati hivatalok számára alapító okirat mintát kell készíteniük a szakminisztereknek. Ezenkívül a Korm. határozat a pénzügy-, az önkormányzati, illetőleg a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladatává teszi képzési programok megszervezését e tárgykörben (szükség szerint a Regionális Államigazgatási Hivatalok bevonásával).

92


4.12 Stratégiai tervezés és éves költségvetés összekapcsolása; Költségvetés készítésének és elfogadásának folyamata; Szakpolitikai prioritások és éves költségvetés összekapcsolása. Részterület neve



stratégiai tervezés és éves költségvetés összekapcsolása) tartalmi és eljárási kapcsolat kialakítása az önkormányzati szakpolitikai prioritások és a költségvetés előkészítése és elfogadása között - a költségvetés készítésének és elfogadásának folyamata - A stratégiai tervezés jelenlegi eljárásrendjének felülvizsgálata és olyan eljárásrend kidolgozása, amely biztosítja a pénzügyi és a szakpolitikai tervek összehangolását, az információáramlást (top down, bottom up megközelítés) - A költségvetési tervezés folyamán a szakpolitika és a pénzügyi munkatársak együttműködésének biztosítása, a jelenlegi eljárásrend felülvizsgálata és módosítása, pontosítása révén - A költségvetési tervezés jelenlegi eljárásrendjének felülvizsgálata és hatékony eljárásrend kidolgozása Felülvizsgált költségvetési tervezési eljárásrend -


4.12.1 Jelenlegi helyzet bemutatása A költségvetési tervezés a jogszabályi előírások alapján, illetve a Képviselő testületi SZMSZ 35§-ában rögzítettek szerint történik. Ennek megfelelően a főbb lépések a következők: Költségvetési koncepció 1. költségvetési koncepció terv készül 2. koncepció tervet véleményezik a szakbizottságok 3. koncepció terv + szakbizottságok véleményét Pénzügyi Bizottság tárgyalja, véleményezi 4. a véleményezett koncepciót a Képviselő testület megtárgyalja és határozatot hoz a költségvetés tervezés további munkálatairól Költségvetési rendeletalkotás (egyfordulós) 1. rendelet tervezet készül, amelyet valamennyi bizottság megtárgyal 2. átdolgozott költségvetési rendelet a könyvvizsgáló írásos véleményével együtt Képviselő testület elé kerül, amely rendeletet alkot. 93


A költségvetési tervezés belső szabályozására alkalmas dokumentum (kinek, meddig és pontosan milyen adatot kell szolgáltatnia), a Hivatal képviselőitől származó információk szerint nem áll rendelkezésre. A fentiekben leírt egyfordulós költségvetési rendelet alkotási szabályzat ellenére a gyakorlatban a költségvetési tervezés a Hivatal képviselőinek elmondása szerint nehézkes, sokfordulós. 4.12.2 Elvárások, dokumentum felépítése Költségvetési tervezést szabályozó jogszabályok/jogszabály-helyek feltérképezése Költségvetési tervezés folyamata Költségvetési tervezéshez szükséges adatgyűjtés elvégzése Felelősök Határidők Költségvetési terv koncepció elkészítése Felelős Határidő Koncepció Képviselő-testület általi megvitatása Határidő Költségvetési terv finomítása a Képviselő-testület javaslatainak átvezetése Felelős Határidő Költségvetési terv Képviselő-testület általi elfogadása Határidő Költségvetési tervezési módszerek ismertetése Bázis alapú tervezés Nulla bázisú tervezés Az optimális költségvetési tervezési módszer kiválasztása költségvetési soronként Ellenőrzés folyamatának szabályozása

94


4.12.3 Jogszabályi háttér Lásd 4.11.

95


4.13 Közbeszerzési eljárások bonyolítása Részterület neve Részterület célja


Közbeszerzési eljárások lebonyolítása; A közbeszerzési eljárások Kbt-konformitásának vizsgálata alapján olyan közbeszerzési szabályzat készítése, amely biztosítja a közbeszerzési szabályok maradéktalan betartását különös tekintettel a 2009. április 1-től, és 2010-től változó törvényi előírásokra. Felülvizsgált közbeszerzési szabályzat

Képviselő-testületi határozat

4.13.1 Jelenlegi helyzet bemutatása 2009. április 1-től hatályos új Kbt-nek megfelelő Közbeszerzési Szabályzat elkészült és Képviselő testület által elfogadásra került. Az intézmények beszerzéseire is kiterjedő egybeszámítási kötelezettséget a Hivatal a Képviselő testületi döntéseken keresztül kíséri figyelemmel. Az egybeszámítási kötelezettség teljesítését szolgáló rendszer felülvizsgálatát javasoljuk első sorban azon beszerzések esetében, amelyek nem igényelnek testületi döntést (pl. egyenként kisebb értékű karbantartási munkák). 4.13.2 Elvárások, dokumentum felépítése Közbeszerzési Szabályzat hatálya Eljárás típusok meghatározása, közbeszerzési értékhatárok A közbeszerzési terv készítése A közbeszerzések előkészítése, becsült érték meghatározása A közbeszerzések műszaki tartalmának előkészítése A Kbt. 6.§ szerinti ellenjegyzési kötelezettség Az Előkészítő és Bíráló Bizottság felállítása, jogköre, felelőssége A Döntéshozó, jogköre, felelőssége Az eljárási cselekmények szabályozása Az eljárás eredményének kihirdetése Közzétételi kötelezettségek teljesítése Az éves statisztikai összegezés készítése Közbeszerzések ellenőrzése, független Hivatalos Közbeszerzési Tanácsadó bevonása Felelősségi és dokumentálási rend 96


Intézményi beszerzések, helyi központosított közbeszerzés szabályai, egybeszámítási kötelezettség teljesítésének rendje 4.13.3 Jogszabályi háttér a) 2003. évi CXXIX. törvény A közbeszerzésekről b) 34/2004. (III. 12.) Korm. rendelet A közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályairól, a hirdetmények ellenőrzésének rendjéről és díjáról, valamint a Közbeszerzési Értesítőben történő közzététel rendjéről és díjáról c) 130/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet A gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök közbeszerzésének részletes és sajátos szabályairól d) 137/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet A tervpályázati eljárások részletes szabályairól e) 162/2004. (V. 21.) Korm. rendelet Az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól f) 224/2004. (VII. 22.) Korm. rendelet A hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről g) 302/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet A védett foglalkoztatók részére fenntartott közbeszerzések részletes szabályairól h) 257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet A közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról i) 2/2006. (I. 13.) IM rendelet A közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények, a bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezések mintáiról j) 1/2004. (I. 9.) FMM rendelet A közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó tájékoztatási kötelezettség eljárási szabályairól és díjazásáról k) 1/2006. (I. 13.) PM rendelet A közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó, adózásra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség teljesítésének eljárási szabályairól és díjazásról

97


4.14 Lakosság naprakész tájékoztatása Részterület neve

Részterület célja Elkészítendő dokumentum címe Dokumentumot elfogadja

Szervezeti megoldások bevezetése a lakosság naprakész és folyamatos tájékoztatásának javítására, a döntések nyilvánossá tételére; A lakosság naprakész tájékoztatása Elektronikus információszolgáltatás

Jegyzői utasítás

4.14.1 Jelenlegi helyzet bemutatása A honlap üzemeltetést alvállalkozó végzi, a szerződésben rögzítésre kerül, hogy mely e-mail címekről érkező utasításokat kell a vállalkozónak végrehajtania. Arra vonatkozólag nincs szabályozás, hogy a Hivatali dolgozóknak milyen kötelezettségeik vannak a honlap tartalmának frissítése érdekében. A vállalkozói szerződésben rögzítésre kerül, hogy a vállalkozó felé jelzett adattartalom változást, a vállalkozónak milyen határidőn belül kell teljesítenie (36 óra, vagy 18 óra). Honlapon megtalálható az ügyfélfogadás rendje, néhány ügytípus esetében az ügyintézési kalauz, testületi ülések jegyzőkönyve, választási információk. Az ügyintézési kalauz és az elektronikusan elérhető nyomtatványok köre hiányos. A honlap mellet a havonta megjelenő Üllői Hírmondó magazinból tájékozódhat még a lakosság, illetve a vállalkozók az aktualitásokról A Monor Telefon Társaság Kábelhálózatán keresztül a „Plusz 29” című magazinműsor szolgál még közérdekű információkkal Üllő Városának fontosabb eseményeivel kapcsolatban 4.14.2 Elvárások, dokumentum felépítése Olyan eljárásrend kidolgozása, amely egyértelműen rögzíti az elektronikusan is elérhetővé teendő dokumentumok körét, illetve az ezzel kapcsolatos feladatokat és felelősöket, a rendszeres aktualizálás menetét, továbbá elektronikus hírlevél rendszer kiépítése.

98


Elektronikus információszolgáltatási eljárásrend: Ügyintézési tevékenység hatékonyságának növelése o Ügyintézési tevékenységek áttekintése, kritikus ügyfajták rögzítése o Tipikus és nagy számban előforduló ügyintézési folyamatok ismertetése o Folyamatábrák, ügyintézési idővel o Elektronikusan is elérhető dokumentumok körének meghatározása Nyilvánossági, tájékoztatási kötelezettségek teljesítése o Jogszabályi kötelezettségen alapuló nyilvánossági kötelezettségek meghatározása o Közérdeklődésre számot tartó dokumentumok meghatározása o Közérdeklődésre számot tartó adatok meghatározása o Elektronikusan is elérhető adatok, dokumentumok körének meghatározása Dokumentumok elérhetőségének, hozzáférhetővé tételének biztosítása Elektronikus dokumentumok frissítési, aktualizálási terve Kapcsolódás a Hivatalos elektronikus információáramlás szabályzathoz 4.14.3 Jogszabályi háttér Lásd 4.2.3.

4.15 Civil és vállalkozói kapcsolatok Részterület neve Részterület célja Elkészítendő dokumentum Dokumentumot elfogadja

A civil és a vállalkozói szférával kialakítható kapcsolatok megszervezésének mechanizmusa A civilek és a vállalkozók bevonása az őket érintő döntéshozatalba Partnerségi eljárásrend Képviselő-testület

4.15.1 Jelenlegi helyzet bemutatása Civil kapcsolatok A Képviselő testületi SZMSZ 7§ (3) bekezdése szerint a Képviselő testület negyedévente meghatározhatja az ülések tervezett napirendjét, amelyre javaslatot tehetnek többek között a társadalmi szervezetek vezetői is. Az SZMSZ 2. számú melléklete szerint a Képviselő testületi ülésekre tanácskozási joggal meg kell hívni: • Ipartestület elnökét • Gazdakör vezetőjét • Mozgáskorlátozottak Egyesülete Elnökét 99


• • • • • • • •

Nagycsaládosok Egyesülete Elnökét Nyugdíjas Klub Vezetőjét Zrínyi Ilona Nyugdíja Klub Vezetőjét Vöröskereszt helyi képviseletének vezetőjét Önkéntes Tűzoltó Egyesület Parancsnokát Sportegyesület Elnökét Katolikus Egyház vezetőjét Református Egyház vezetőjét

Civil Kerekasztal is működik, ahol a Mozgáskorlátozottak Egyesülete aktivitása a meghatározó. Szintén a Mozgáskorlátozottak Egyesülete végzi megbízás keretében az Üllő Város számára kötelezően ellátandó feladatot, a támogató szolgálat működtetését. A településen működő civil szervezetek a következők: • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Együttműködés Üllőért Mozgáskorlátozottak Egyesülete "Szemünk Fénye" Nagycsaládosok Egyesülete Üllői Általános Ipartestület Adorján Endre Önkéntes Tűzoltó Egyesület Öntevékeny Szövetség Üllőért Sportegyesület Szívvirágok Családosok Aktív Közössége Teleház Civil Központ Kht. Üllői Diák Sport Egyesület Üllői Gazdakör Üllői Harmónia Zeneiskola Szülői Egyesülete Üllői Polgári Kör és Városépítő Egylet Vöröskereszt Üllői Szervezete Üllői Polgárőr Egyesület Őszirózsa Nyugdíjas Klub Zrínyi Ilona Nyugdíjas Klub "Életet az éveknek" Üllő 3.sz. Nyugdíjas Klub Ruhaipari Természetjáró Egyesület Mecénás Művészeti Klub Lokálpatrióták a Fejlődő Üllőért Egyesület

A kiemelt, önkormányzati támogatásban részesülő civil szervezetek minden évben beszámolnak a Képviselő testületnek az éves működésükről. A Hivatal képviselőinek elmondása alapján a lakossággal történő interaktív kommunikáció mindenképpen erősítendő lenne, mert jelenleg igényeiket nehezen tudja felmérni a Hivatal, az információk, döntések, tervek nem jutnak el időben és megfelelő mélységben a lakossághoz.

100


Együttműködés az Önkormányzat és a vállalkozói szektor között Az Önkormányzat az általa létrehozott gazdasági társasággal (Üllői Városüzemeltető Kft.) működik a legszorosabban együtt. Az önkormányzat honlapján számos helyi vállalkozó elérhetősége megtalálható tevékenységi kör szerinti megbontásban. Az Üllőn épülő ipari park kapcsán az Önkormányzat szándéka kettős: • az ipari park lakossági elfogadottságának növelése megfelelő tájékoztatáson keresztül (lakosság fogadja el, hogy az ipari parkba települő vállalkozások nagyban hozzájárulnak az önkormányzati bevételek növeléséhez, ami végső soron a lakossági szolgáltatások színvonalát növeli), illetve • a helyi vállalkozók és az ipari park tulajdonosa közötti kapcsolatok erősítése a betelepülés, esetleg új vállalkozások alapításának elősegítése érdekében 4.15.2 Elvárások, dokumentum felépítése Az önkormányzat civil és vállalkozói partnereinek meghatározása A partnerségi körbe tartozó szervezetek funkció/cél szerinti azonosítása A partnerségi körbe tartozó szervezetek működési forma szerinti azonosítása Az önkormányzat és a civil, valamint vállalkozói szféra kapcsolattartásának szabályozása Rendszeresen megtartott egyeztető fórumok Céljuk Ismétlődés gyakorisága Meghívandó résztvevők meghatározása Állandó információáramlás Önkormányzati weblapra/portálra felrakott információk E-mailben kiküldött információk Véleménykérés/egyeztető fórum A civil és vállalkozói szférát érintő ügytípusok meghatározása A partnerek meghívása (tanácskozási joggal) az őket érintő testületi/bizottsági ülésekre

4.15.3 Jogszabályi háttér az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény a területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény 101


a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. Törvény az önkormányzati miniszter feladat- és hatásköréről szóló 132/2008. (V. 14.) Korm. rendelet a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási igénybejelentéséhez kapcsolódó megvalósíthatósági tanulmány tartalmáról és értékelésének rendjéről szóló 104/1998. (V. 22.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet

4.16 Partnerek bevonása a döntéshozatalba Részterület neve Részterület célja Elkészítendő dokumentum Dokumentumot elfogadja

Partnerek intézményesített bevonása a döntéshozatalba Partnerek (lakosság, civilek, vállalkozók) bevonása az őket érintő döntéshozatalba Rendelet-tervezetek előzetes elektronikus véleményeztetését szabályozó dokumentum Képviselő-testület

4.16.1 Jelenlegi helyzet bemutatása Lásd 4.15.1 pontban. Jelenleg a rendeletek előzetes véleményeztetése a partnerek által nem működik Üllőn. A Hivatal részéről meg is fogalmazódott problémaként, hogy a meghozandó jogszabályok hatásait nem tudják felmérni, mert ahhoz nincs elég információjuk. 4.16.2 Elvárások, dokumentum felépítése A véleményeztetésbe bevonandó partnerek meghatározása (ez akár teljesen nyilvános is lehet, vagy témakörönként eltérő) Azon témakörök meghatározása, amelyekkel kapcsolatosan a születendő rendeletek elektronikus véleményeztetését szükséges lefolytatni Annak meghatározása, hogy a rendelettervezet milyen egyeztetettségi stádiumban kerüljön véleményeztetésre (pl. szakbizottsági véleményeztetés előtt, vagy után) Véleményezetési eljárás lépéseinek, határidőinek, felelőseinek meghatározása ki gondoskodik a honlapra történő felkerülésről meddig tart a véleményeztetés a bejövő vélemények feldolgozása, esetleges beépítése a rendeletbe hogy történik, ki végzi

102


Kapcsolódási pontok meghatározása a rendeletalkotási folyamat lépéseihez, összhang megteremtése Partnerek informálása a véleményeztetési eljárásról hogy történik Önkormányzati weblapra/portálra felrakott információk útján E-mailben kiküldött információk útján

4.16.3 Jogszabályi háttér az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény a területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. Törvény az önkormányzati miniszter feladat- és hatásköréről szóló 132/2008. (V. 14.) Korm. rendelet a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási igénybejelentéséhez kapcsolódó megvalósíthatósági tanulmány tartalmáról és értékelésének rendjéről szóló 104/1998. (V. 22.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet

103

HELYZETÉRTÉKELŐ TANULMÁNY HATÉKONYSÁGNÖVELŐ ÁTVILÁGÍTÁSHOZ

Recommend Documents