1
BÉKÉS
2
3
Helyzetelemzés........................................................................................................................... 6 Mit mutatnak a számok? ........................................................................................................ 6 Békés a számok tükrében ....................................................................................................... 7 A Békésen élő mintavételbe került személyek jellemzői ....................................................... 8 Mit gondol miért nehéz munkát találni napjainkban? ............................................................ 8 Mennyire elégedett jelenlegi helyzetével? ............................................................................. 9 Problémái megoldásában kihez fordulna segítségért?............................................................ 9 Ismeri-e az önkormányzat által nyújtott szociális szolgáltatásokat? .................................... 10 Honnan szerez információt elsősorban a szociális támogatási formákról? .......................... 10 Igényelt-e már valamilyen szociális támogatást vagy ellátást? ............................................ 11 Ha Ön munkát keres vagy keresne, hogyan teszi ezt? Hol keres? ....................................... 11 Ön szerint a többi ember hogyan tudna hozzájárulni a rászorulók szociális segítéséhez? .. 12 Amennyiben jelenlegi helyzete rosszabbodna, kit vagy mit tartana felelősnek a kialakult helyzetért? ............................................................................................................................ 12 Ön szerint hogyan tudna leginkább segíteni saját helyzetén, életminőségén az ember? ..... 13 Ha Ön régóta munkanélküli vagy volt már tartósan, mit gondol, mi akadályozza abban, hogy munkát vállaljon? ........................................................................................................ 14 Fejlesztési javaslatok ................................................................................................................ 15
4
Ezen helyzetelemzés és fejlesztési javaslat, terv a TÁMOP 1.4.3-10/2-2F-2011-0004 pályázat lezárásaként jött létre. A szervezetünknek a projektben vállalt feladata volt, a térségben lévő 12 településen lévő vállalkozók és a bevont célcsoport tagok együttműködésének, foglalkoztatási
lehetőségeinek,
véleményeknek
felmérése.
A
projektmunkatársakkal
feltérképeztük 12 település lehetőségeit, az ott élő lakosság véleményére és az ott lévő vállalkozók és önkormányzati vezetőktől származó információkra építve. Az itt felmért kutatási adatok alapján vállalásunk egy-egy településenkénti helyzetbemutatással, tervvel segíti a település vezetőségét a hatékony foglalkoztatás kiépítésében. A projekt megvalósítása két szakmai szervezet, a Mécses Szolgáló Közösség Egyesülete és a Szent Lázár Alapítvány közös együttműködésében ment végbe, „Viharsarok kincsét kinccsé tesszük” néven.
Békés Békés város a Kettős-Körös bal partján fekszik, kitűnő turisztikai adottságokkal rendelkező alföldi kisváros. A vízi, a kerékpáros és a lovastúrák kedvelői, a horgászat megszállottjai és a vadászok, a gyógyulni és pihenni vágyók egyaránt megtalálják a számukra megfelelő elfoglaltságot. A Békés-tarhosi Zenei Napok többhetes programot nyújt a zene és a társművészetek kedvelőinek. A Madzagfalvi Napok szeptemberi hagyományápoló, szórakoztató 3 napja térségi rendezvényként várja vendégeit. A város infrastruktúrája teljesen kiépült, a kijelölt ipari területek készen várják a befektetőket. Szakképzett munkaerőben nincs hiány: a városban folyó ipari és mezőgazdasági szakképzés felkészült az igények kielégítésére. Az önkormányzat a maga sajátos eszközeivel segíti a vállalkozásokat, a munkahelyteremtő beruházásokat. A város egyben a legnagyobb munkáltató is, közel 1000 főt foglalkoztat. Békés gesztora a 3407-es számú Békési Kistérségnek, melynek tagjai Bélmegyer, Csárdaszállás, Gyomaendrőd, Hunya, Kamut, Köröstarcsa, Mezőberény, Murony, Tarhos. A város alapító tagja a Körösök Völgye Natúrpark Egyesületnek. Tagként részt vesz a Közép-békési Önkormányzati Társulás tevékenységében is.1
1
Forrás: http://www.bekesvaros.hu/menu_hu.php?l0=10&l1=10&site=field&id=25
5
Helyzetelemzés A foglalkoztatási kérdőívezés kapcsán a bevont 12 település polgármesteri hivatalait, az illetékes szakembereit, a vállalkozóit és a foglalkoztatásban jártas civil szervezeteit kerestük meg, hogy szakszerű válaszokat kapjunk
A közfoglalkoztatás egy jól összehasonlítható adat. A közfoglalkoztatásban lévők száma hónapról hónapra változik, a táblázatban szereplő adatok az interjú időpontjában voltak helytállóak, akkor is lehet, hogy kerekített számokban kaptunk választ. Ezeket a számokat összevetettük az adott település lélekszámával, és megkaptunk egy mutatót: minden x-edik ember közmunkából él azon a helyen. Például Muronyban 50 közmunkás van, a település lélekszáma 1300 fő, ebből adódik, hogy minden 26-odik ember közmunkából tartja fenn magát és családját. Természetesen minél alacsonyabb ez a szám, annál magasabb a közmunkások aránya a településen, míg minél magasabb, annál kevesebben kénytelenek ezt a megélhetési formát választani, mint például Gyulán vagy Békéscsabán. Település
Közmunkások
Település
Arányszám, minden
száma
lélekszáma
hányadik ember él közmunkából?
Murony
50
1300
26
Békés
700
19763
28
Csárdaszállás
38
456
12
Doboz
140
3800
27
Gyula
368
31679
86
Körösladány
188
4800
25
Köröstarcsa
70
2640
38
Mezőberény
500
11000
22
Szeghalom
400
9700
24
Békéscsaba
1535
61046
39
Gyomaendrőd
600
13674
22
Kamut
54
1102
20
6
A táblázat adataiból is (még ha azok néhol kerekített értékek is) kitűnik, hogy Gyulán és Békéscsabán élnek a legkevesebben közmunkából. Gyula város közfoglalkoztatási szintje hasonlít a Dunántúli települések szintjéhez. Oka, hogy itt több a nagyobb gyár, vállalkozás, munkavállalási lehetőség, nagyobb a képzettebb és munkavállalás szempontjából motiváltabb emberek száma. Míg az egészen kicsi, hátrányos helyzetű településeken, ahol nincs munkavállalási lehetőség és az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató, ott élnek a legtöbben közmunkából, mint például Csárdaszálláson, a bevont legkisebb település, ahol minden 12-edik embernek ez a megélhetési forrása. Majd a lakosság 10 %-a, ami családokra vetítve, 4 tagú átlagos család létszámmal számolva, a lakósság 40 %-nak a közmunka program nyújt megélhetési forrást. Békés város átlagos helyet foglal el a sorban, minden 28 embernek megélhetési formája a közmunka. Ez a szám a lakosság 3, 5 %-a, családokra vetítve a település lakóinak körülbelül 14 %-a él a közmunkából.
A lakossági lekérdezésünk reprezentatív felmérés volt. A felmérésbe bekerülő lakosokat véletlenszerű mintavétellel választottuk ki – települési lélekszám arányosításával – települési koordinátorok által lekérdezett kérdőíves kutatási formában, személyesen. A kutatás kiterjedt a projektben vállalt 12 településre. A mintavétel a lakosság 16-65 éves, aktív korú népessége körében történt 1200 kérdőív lekérdezésével. Első lépésként a reprezentatív mintavétel hátterének kidolgozása történt, a véletlenszerű mintavétel előkészítése. Meghatároztuk, hogy a településeken a lakosságszámhoz arányosítva pontosan hány kérdőívet kell kitöltetni az 1200-ból. Ezek után minden település közigazgatási térképét kinyomtattuk A3-as méretben, és felosztottuk annyi lekérdezési egységre, ahány kérdőív lekérdezésére volt szükség adott településen ügyelve arra, hogy lehetőleg azonos számú lakás/ház legyen minden lekérdezési egységben. Megvizsgáltuk, hogy átlagosan egy-egy lekérdezési egységben mennyi házszám található, és az így kapott számból random számgenerátorral megkaptuk, hogy hányadik háznál/lakásnál kezdik a lekérdezést a biztosok. Megegyeztünk, hogy minden esetben a térképen berajzolt lekérdezési egység jobb alsó sarkából indulnak, az óra járásával ellenkező irányba. Amennyiben a kisorsolt számú háznál nem járnak sikerrel, az azt követő első és második háznál próbálkoznak. Ha ott is sikertelen a kérdőív kitöltése, a kérdőívet ki kell ejteni. Ezen módszer segítségével lehetőségünk volt a véletlenszerű mintavételre és
7
ténylegesen elértük azt a réteget, akit megcéloztunk kutatásunkkal. A kérdőív kérdéseit úgy állítottuk össze, hogy a lehető legtöbb féle szempontból választ kapjunk a lakosság szemszögéből fontos foglalkoztatást akadályozó vagy segítő gondokra.
Férfi Nő
45, 4% 54, 5%
8 általánosnál kevesebb 8 általános Szakmunkás (szakiskola, OKJ-s tanfolyam érettségi nélkül) Szakközépiskola, gimnázium érettségi (középfok) Szakközépiskola (gimnázium érettségi + OKJ bizonyítvány Felsőfokú (főiskola, egyetem, tudományos fokozat)
0, 8% 16, 9% 33% 27, 6% 9, 8% 1, 6%
A válaszadók kicsivel magasabb százaléka nő, mint férfi. A település lakóinak nagyobb százaléka szakmunkás végzettséggel rendelkezik, legkevesebben 8 általánosnál alacsonyabb végzettséggel rendelkeznek. Leszázalékolt Nincs leszázalékolva Nem válaszolt
6, 2% 82, 8% 0, 9%
Jelenleg munkaviszonyban áll Nem áll munkaviszonyban Nem válaszolt
45, 4% 51, 3% 3, 6%
A településen élők kiemelkedően magas aránya nem leszázalékolt. A válaszadók kicsivel nagyobb aránya nem áll jelenleg munkaviszonyban.
Nemek közötti különbségek Életkor Iskolai végzettség Szakmai gyakorlat hiánya Akadályozottság (anyagi, egészségügyi) Kiskorú gyermek nevelése Idős, beteg hozzátartozó gondozása Megváltozott munkaképességű
2, 2% 10, 7% 5, 9% 7, 8% 2, 2% 5, 2% 1, 4% 2, 9% 8
(leszázalékolt) Kevés a munkahely a térségben Alacsony hajlandóság az ingázásra Nincs megfelelő tömegközlekedés Kevés felnőttképzési lehetőség Túlképzettség Motiválatlanság Egyedülálló szülő Egyéb Nem tudja/nem válaszolt
36, 4% 1, 8% 0, 03% 1, 4% 4, 4% 3, 7% 2, 2% 9, 2% 1, 4%
A válaszadók túl nyomó többségben úgy gondolják, hogy a kevés munkahely miatt nehéz munkát találni. Érdemes megfigyelni, hogy bár túlnyomóan érettségi nélküliek vagy maximum érettségizettek a válaszadók, az iskolai végzettség hiánya csak 5, 9%-ban lehet oka a munkanélküliségnek.
A válaszadók nagyobb százaléka közepesen elégedett a jelenlegi helyzetével, és nagyobb azok aránya, akik inkább elégedettek, mint az egyáltalán nem elégedettek száma.
Család Barát Szomszéd Civil szervezet Egyház Munkahely
61, 6% 15, 5% 3, 9% 0, 6% 1, 2% 1, 2% 9
Humán segítő intézmény (pl. családsegítő szolgálat, amely nem civil) Önkormányzat Pénzintézet Média Egyéb Nem tudja/Nem válaszolt
3, 2% 3, 8% 7, 1% 1, 2%
A válaszadók több mint fele számára a CSALÁD érték, hisz a család megtartó erejében és a családjához fordulna, ha segítségre lenne szüksége. Nagyon kis százalékban jelenik meg az önkormányzat, civil szervezet. Az emberek elsősorban a személyes kapcsolataikban bíznak, ha segítségre van szükségük.
10
A válaszadók nagyobb arányban csak részben tudnak az önkormányzat által nyújtott szociális szolgáltatásokról, és alig valamivel magasabb azok száma, akik ismerik a lehetőségeket, mint azoknak, akik nem ismerik. Második táblázatból ismét kiderül, hogy elsősorban a családi, személyes kapcsolataik a legerősebbek, onnan szerzik az információikat. Az önkormányzat csak a harmadik legnagyobb százalékban jelenik meg, a „nem tudja” válaszok is magasabb arányban vannak.
Lakásfenntartási támogatás (lakbér vagy albérleti díj céljára, gázszámlára) Egyéb célra adósságcsökkentési támogatás Lakhatással kapcsolatos egyéb támogatás Rendszeres pénzbeli támogatások Pénzügyi támogatás rendkívüli esetben Nem igényeltem még szociális támogatást, ellátást Egyéb Nem tudja/nem válaszolt
15% 1, 8% 2, 8% 7, 5% 3, 7% 65% 8, 4% 4, 7%
A válaszadók több mint fele még nem igényelt szociális támogatást, akik igényeltek, azok leginkább lakásfenntartási támogatást vagy rendszeres pénzbeli támogatást igényeltek.
Családtagok/ismerősök Korábbi munkatársak Munkaügyi központ, kirendeltség Munkaerő-közvetítő iroda Internet Újsághirdetés Fejvadászcég Civil szervezetek Szociális intézmények Egyéb Nem tudja/nem válaszolt
18% 10, 8% 15, 8% 2, 7% 18% 11, 7% 1, 8% 0, 4% 4, 5% 15, 8%
11
Elsősorban személyes kapcsolatokon keresztül keresnek munkát vagy interneten. Ez azért érdekes, mert más területeken nem ugrik ki különösen az internet használat fontossága. Nagyon alacsony arányú a különböző közvetítő szervezetek megjelenése.
A válaszadók majdnem fele a természetbeni segítséget találja a legfontosabbnak.
Szociális ellátórendszer Társadalom egésze Politikai rendszer Önkormányzat Származás, neveltetés Otthoni viszonyok, családi helyzet Munkáltató Egészségügyi ellátórendszer Foglalkoztatási rendszer Pénzintézetek Az egyén maga Egyéb Nem tudja/nem válaszolt
3% 7, 8% 39, 7% 3% 1, 8% 5, 4% 4, 2% 3% 6% 15, 6% 7, 8% 2, 4%
Legmagasabb százalékban a politikai rendszert okolják, de a következő az egyén saját maga. Mindenképpen fontos ezt megemlíteni, hiszen a politikai rendszer felé való alapvető bizalmatlanság okozhatja azt, hogy más kérdésekben nem fordulnak semmilyen segítségért az állami intézményekhez. Senki szerint nem okozhatja helyzetének romlását az otthoni 12
viszonyok, ez a válasz alátámasztja azt, hogy családtagjaik felé túlnyomó bizalommal fordulnak az emberek.
Saját háztáji gazdálkodás Feketemunka Új szakma tanulása Fejlesztő foglalkozásokon való részvétel (konfliktuskezelés, kommunikáció fejlesztése) Átképzés használható szakmákra Érettségi vagy felsőfokú oklevél megszerzése Társas kapcsolatok erősítése Káros szenvedélyektől való mentesség Saját fizikai környezetem rendben tartása Pénzbeli és természetbeni juttatások ismerete, igénylése (önkormányzat, családsegítő) Önkéntes munkavégzés („bedolgozni magam egy munkahelyre”) Tevékenység csere (segítek másoknak, ők is segítenek nekem) Szűrővizsgálatokon való rendszeres megjelenés Mentális állapotom megőrzése, lelki problémáim esetén szakmai segítséget kérek Rendszeres sportolás, testmozgás Rendszeres olvasás Istenben való hit, hitközösséghez való csatlakozás Önképzés Egyéb Nem tudja/nem válaszolt
9, 5% 3, 3% 4, 7% 2, 2%
5, 2% 2, 4% 5, 2% 8, 3% 3, 8% 3, 3%
1, 8% 2, 7% 8, 5% 4, 7% 10, 1% 7, 2% 7% 5, 6% 2, 9% 0, 6%
Ezek a válaszok elaprózott arányban jelennek meg, de ennél a kérdésnél többet is megjelölhettek válaszként. A válaszadók valamiért úgy gondolják, hogy leginkább a rendszeres testmozgás, sportolás segítene az emberek életminőségén. Ezt követően a saját háztáji gazdálkodás, szűrővizsgálatokon való rendszeres megjelenés, káros szenvedélyektől való mentesség jelenik meg. Legalacsonyabb százalékban a fejlesztő foglalkozásokon való részvétel és az önkéntesség jellemző.
13
Távoli, tömegközlekedéssel nem elérhető munkahely Nincs tömegközlekedés Van tömegközlekedés, de nem megfelelő időben Nincs akadálymentesített közlekedési lehetőség Kevés a munkahely a térségben Nemi megkülönböztetés Életkor Iskolai végzettség Szakmai gyakorlat hiánya Félelem attól, hogy úgysem felelne meg Tartós betegség Kiskorú gyermek nevelése Egyedülálló szülő Idős, beteg hozzátartozó gondozása Túlképzettség Motiválatlanság Alacsony hajlandóság az ingázásra Megváltozott munkaképesség (leszázalékolt) Kevés átképzési lehetőség Pénzügyi gondok (nem tud bérletet venni, albérletet fizetni) Egyéb Nem tudja/nem válaszolt
0, 9% 17, 9% 2, 4% 8, 2% 5, 8% 2, 9% 0, 9% 1, 9% 5, 8% 3, 3% 1, 4% 0, 9% 1, 4% 0, 4% 1, 9% 1, 9% 5, 3% 4, 8% 31%
Legmagasabb százalékban nem tudják az emberek miért nehéz munkát találniuk, illetve a kevés munkahelyet jelölték meg második legjellemzőbb okként. A közlekedés, mint akadályozó tényező szinte egyáltalán nem jelenik meg. Összességében elmondható, hogy az emberek nem látnak a munkahelyek alacsony számán túl egyéb okot, ami nagymértékben hátráltatná a munkavállalást.
14
Fejlesztési javaslatok Munkahelyteremtő beruházások támogatása, elsősorban kis, családi vállalkozásoké; Új befektetők, foglalkoztatók számára vonzó környezet kialakítása; Infrastruktúra fejlesztése; A vállalkozások foglalkoztatási szerepének erősítésében legfontosabb eszköz a kedvező
szabályozási
feltételek
biztosítása,
ami
elejét
veszi
a
„fekete”
foglalkoztatásnak; Ki kellene jobban használni Békés megye természeti adottságait: a kiváló adottságú termőföldet; Jobban ki kellene használni a turizmus, az idegenforgalom előnyeit, családi vállalkozások keretében vonzó programokat biztosító tevékenységeket támogatni; Ingyenes, kedvezményes sportolási lehetőség: kedvezményes uszodabérlet, nyitott sportpályák, tornatermek. Sportnapok szervezése; Ingyenes szűrővizsgálatok, egészségnapok szervezése; a lakosság életminőségének, életlehetőségeink segítése Ingyenes, információs zöld vonal fenntartása, ahol akár anonim módon is nyújtanak tájékoztatást a szociális szolgáltatásokról; Személyes támogatásra épülő közvetítőiroda működtetése, ahol az egyéneknek nemcsak a munkakeresésben, hanem némileg életvezetésben is segítséget nyújtanak a szakemberek; Képzések
szervezése,
ami
segíthet
a
háztáji
gazdálkodás
sikerességében,
kiterjesztésében; Kedvezményes vetőmaghoz, takarmányhoz való hozzájutási lehetőség biztosítása; Legális gazdasági forma együttműködésének elősegítése; Kedvezményes, rendszeres, biztos helyi vásárok, piacok szervezése, ahol az emberek értékesíthetik saját termékeit, de az asztalbérlet kedvezményes áron elérhető; A hátrányos helyzetű térségekben elő személyek területi mobilitásának elősegítése érdekében ösztönző rendszer kialakítása. Építeni a programokban, a segítő tevékenységekben a családokra, a családok szerepére és a családok helyzetét kell megerősíteni, mert a településen a felmérés szerint a lakosság nagyobb része abban bízik, ott keres segítséget és megoldást. 15
