Helyi Esélyegyenlőségi Program FÓT Város Önkormányzata
Fót, 2013. június 1
Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) ............................................................................................................... 3 Bevezetés ....................................................................................................................................................... 3 A település bemutatása ................................................................................................................................. 3 Értékeink, küldetésünk .................................................................................................................................. 4 Célok .............................................................................................................................................................. 6 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) ...................................................................... 7 1. Jogszabályi háttér bemutatása ............................................................................................................... 7 2. Stratégiai környezet bemutatása ........................................................................................................... 8 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ................................................... 14 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység.......................................................... 27 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége ........................................................................................................ 37 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége .................................................................................................. 43 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ................................................................................... 48 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása .................................................................................................................................... 55 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága ................................................................................ 56 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) .................................................................... 58 1. A HEP IT részletei .................................................................................................................................. 58 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése ................................................................................. 58 Az intézkedési területek részletes kifejtése.......................................................................................... 59 3. Megvalósítás......................................................................................................................................... 75 A megvalósítás előkészítése ................................................................................................................. 75 A megvalósítás folyamata ..................................................................................................................... 75 Monitoring és visszacsatolás ................................................................................................................ 77 Érvényesülés, módosítás ...................................................................................................................... 79 4. Elfogadás módja és dátuma ................................................................................................................. 80
2
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)
Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Fót Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait,1 valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása A fővárossal határos Fót középkori eredetű település. Első írásos említése 1353-ból származik. Fót lakossága évszázadokon keresztül paraszti életet élt. Különböző földbirtokosok váltották egymást, majd 1808-ban a nagykárolyi Károlyi család vette meg a fóti uradalmat. Elsősorban Gróf Károlyi István játszott meghatározó szerepet Fót életében. Megépíttette Ybl Miklós tervei alapján a híres római katolikus templomot, szintén Ybl Miklóssal alakította ki a kétemeletes klasszicista stílusú kastélyt értékes berendezéssel. A kastély körül 50 hektáros angol kertet alakított ki. Gróf Károlyi István kastélyában és Fáy András borházában találkoztak a kor nagyjai, írók, politikusok, művészek. Károlyi István a fiaival együtt részt vett az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban. A Károlyi család számos iskolát, szociális intézményt alapított Fóton és Újpesten, mindemellett a település gazdasági és kulturális életét is felvirágoztatta. Szociális érzékenységüket bizonyítja, hogy több leánynevelő intézetet, aggok házát, kórházat, tanácsadó irodát hoztak létre. Károlyi Lászlóné külön falut alapított kis családi házakkal az első világháborús hadiözvegyeknek és hadirokkantaknak. A fóti Somlyó domboldalán áll a Fáy présház, amely reformkori emlékhely, Vörösmarty, Deák, Jedlik Ányos, Kossuth és számos művész látogatta. Jelenleg festői panorámájával vonzó vendéglőként funkcionál. A XIX. század második felében a fóti gazdák is megerősödtek, termékeiket fuvarozták a fővárosba és számos vidéki városba. A XX. században a főváros közelségének és az iparosodásnak köszönhetően polgárosodott az életforma, egyre többen jártak Budapestre dolgozni. 1953-ban Fóthoz 1
Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció
3
csatolták a korábban Dunakeszihez tartozó Kisalagot. A lakosság száma a hetvenes évektől ugrásszerűen növekedett, először nagyközség, majd 2004-ben a települést várossá nyilvánították. Jelenleg közel 20 000 fő él Fóton, új lakónegyedek épültek az elmúlt évek során. Öt óvoda, öt általános iskola, két középiskola és zeneiskola is működik a városban. Katolikus, református, evangélikus és baptista gyülekezet jellemzi egyházi életét. A szociális alapellátást az Egyesített Szociális és Egészségügyi Intézmény (ESZEI) végzi, melynek tagintézményei a Gyermekjóléti Szolgálat, a Családsegítő Szolgálat, a Területi Gondozási Központ, valamint a Védőnői Szolgálat. Alapítvány által működik az Oltalom Idősek Átmeneti Otthona. Fóton a Károlyi uradalom területén, a település szívében, de tőle elkülönülve működik a Károlyi István Gyermekközpont – régi nevén, a Fóti Gyermekváros –, amely 1957-ben jött létre az állami gondoskodásba kerülő gyermekek gondozására, nevelésére. Az 1990-es évek elején elkezdődött a lakásotthonos, családias szerkezetű, a gondozottak egyéni szükségleteihez igazodó ellátás feltételeinek és gyakorlatának kialakítása. Az átalakítási folyamatában végső célként egy alapjaiban humanisztikus, család és gyermekközpontú, szükségletorientált gyermekvédelmi szakellátás kialakítása volt a cél. A Gyermekközpont átszervezését követően az alábbi feladatokat látja el: Kísérő Nélküli (menekült, migráns) Kiskorúak Gyermekotthona: 2011.08.31. óta a BÁH bicskei Menekülteket Befogadó Állomásáról a fóti Károlyi István Gyermekközpontban kerültek elhelyezésre a hazánkban menedékkérő, illetve valamely nemzetközi-, vagy honi védelmi státusszal rendelkező kiskorúak, fiatalok és fiatal felnőttek. Különleges gyermekotthoni ellátás: az intézményben élő mozgássérült gyermekek egy része szomatopedagógia-, más része konduktív pedagógiai fejlesztésben részesül, átlagosan 24 gyermeket látnak el. Speciális gyermekotthoni ellátás: az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg, amely 2010-ben került átadásra. A gyermekvédelmi szakellátásban élő súlyos pszichés zavarokkal küzdő, speciális szükségletű gyermekek részére egy korszerű speciális gyermekotthon került kialakításra, részt vállalva ezzel az ezredfordulót követő gyermekvédelmi problémák megoldásában. Az intézmény 32 fő súlyos pszichés zavarral küzdő gyermeket fogad be. Fót környéke teljesen kiépült, bevásárló központok és autópályák övezik a települést. Közlekedése kiváló. Fót Város további fejlődését a kereskedelmi szolgáltatások és a turisztikai vonzerők hatékonyabb kihasználása biztosíthatja. Értékeink, küldetésünk A Helyi Esélyegyenlőségi Program célja, hogy Fót olyan település legyen, ahol érvényesül az elsődleges alapelv, mely szerint minden embert egyenlőnek kell tekinteni. Közvetlen vagy közvetett hátrányos
4
megkülönböztetés Fót városban senkit ne érjen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzete miatt. Továbbá célunk a helyi viszonyokhoz igazodó, a hátrányos helyzetben élő fóti állampolgárokat segítő, támogató feladatok rendszerezése, ütemezése, az eddig jól bevált hagyományok megerősítése, megtartása. Ezen belül: Az összetartó, szolidáris társadalom erősítése, a hátrányos megkülönböztetés megszüntetése, az esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód biztosítása a hátrányos helyzetű csoportok számára. A megfelelő pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz való hozzájutás, valamint az önkormányzat intézményeiben a különböző közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása. A foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi, szociális, igazgatási és területfejlesztési célok összehangolása az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. Az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok lehetőségének kiszűrése. A hátrányos helyzetű egyének és csoportok esélyegyenlőségének előmozdítása a társadalmi folyamatokban, a már eddig jól bevált hagyományok megerősítése, megtartása, valamint szükség esetén új támogató szolgáltatások bevezetése, melyek csökkentik a meglévő hátrányokat, hozzájárulnak a fóti állampolgárok életminőségének javításához. A diszkriminációmentesség és szegregációmentesség biztosításával a társadalmi integráció támogatása. Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő etikai elvek Megkülönböztetés tilalma, egyenlő bánásmód elve: a közszolgáltatások működtetésében meg kell előzni az állampolgárok hátrányos megkülönböztetését. A megkülönböztetés tilalma vonatkozik a lakosok bárminemű faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti diszkriminációjára. Az emberi méltóság tiszteletben tartása: az állampolgárok emberi értékük, méltóságuk, egyediségük alapján tiszteletet érdemelnek, érdekeiket figyelembe véve olyan körülményeket és légkört kell kialakítani, melyek ezeknek az alapvető értékeknek a megőrzését és megerősítését szolgálják. Szolidaritás: a társadalom számára minden állampolgár egyformán értékes, ezért a város minden közösségének és polgárának érdeke a szolidaritás erősítése, mely nagyban elősegítheti a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi integrációját, foglalkoztatási és érvényesülési lehetőségeit. A rászoruló embernek megfelelő hozzáférést kell biztosítani az erőforrásokhoz, szolgáltatásokhoz abból a célból, hogy ő maga is el tudja végezni a rászabott feladatot, meg tudjon birkózni a nehézségekkel.
5
Méltányosság és rugalmas ellátás: a megkülönböztetés tilalma nem old fel minden létező egyenlőtlenséget. Olyan pozitív méltányos és rugalmas intézkedéseket kell kidolgozni, melyek elősegítik az érintettek társadalmi pozíciójának, életminőségének javulását. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Fót Város Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.
6
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)
1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1. A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2. Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása Fót Város Önkormányzatának az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő hatályos rendeletei: 2/2011. (II.14.) Gyermekvédelem helyi rendszere 7/2011. ((III.3.) Az önkormányzati intézményekben igénybevett gyermek- és diákétkeztetési térítési díjak, továbbá az önkormányzati személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjának szabályozásáról 23/2011. (IX.16.) Adósságkezelési szolgáltatásról 34/2011. (XI.25.) Fót Város területén mások javára ellenszolgáltatás nélkül végzett önkéntes tevékenységben való társadalmi részvétel jogi feltételeiről 27/2012. (X.1.) Az ingatlanon belül csatorna-rákötéseknek a szociális rászorultság elvén való támogatása 7
16/2013. ( V.1.) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott ellátások, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások helyi szabályairól 26/2000. (XII.8.) A helyi közművelődésről 2/1996. (I.24.) Lakásépítés és vásárlás helyi támogatásáról
2. Stratégiai környezet bemutatása Fót Város helyi esélyegyenlőségi programjának helyzetelemzése, valamint intézkedési tervei szervesen illeszkednek az európai, a nemzeti, valamint a fóti helyi stratégiai koncepciókhoz, programokhoz. A HEP rendelkezéseit ezen koncepciók és stratégiák elveivel és rendelkezéseivel együtt kell értelmezni és alkalmazni. 2.1. Kapcsolódás az európai koncepcióval EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája A pénzügyi válság globális hatásai rámutattak arra, hogy Európa csak összefogással lábalhat ki ebből a helyzetből. Öt területen – foglalkoztatás, kutatás és innováció, éghajlatváltozás és energia, oktatás, valamint a szegénység elleni küzdelem – tűztek ki megvalósítandó, mérhető uniós célokat. Az Európa 2020 három, egymást kölcsönösen megerősítő prioritást tart szem előtt: – Intelligens növekedés: tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása – Fenntartható növekedés: erőforrás-hatékonyabb, környezet barátibb és versenyképesebb gazdaság – Inkluzív növekedés: magas foglalkoztatás, valamint szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság kialakításának ösztönzése Az esélyegyenlőség szempontjából releváns célkitűzések, melyeket 2020-ra az EU egészének teljesítenie kell, két területen is megjelenik. Az oktatásban az iskolákból kimaradók arányát 10% alá kell csökkenteni. A szegénység/társadalmi kirekesztés ellen ható intézkedések sora pedig azt célozza, hogy 20 millióval csökkenjen a szegénység kockázatának kitett lakosok száma. A fogyatékos személyek teljes körű gazdasági és társadalmi részvétele ugyancsak fontos az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló céljainak teljesüléséhez. Európai fogyatékosságügyi stratégia 2010–2020: megújított elkötelezettség az akadálymentes Európa megvalósítása iránt „E stratégia átfogó célkitűzése az, hogy erősítse a fogyatékossággal élők pozícióját annak érdekében, hogy teljes mértékben élhessenek jogaikkal, és teljes körűen részt vehessenek a társadalomban és az európai gazdaságban, különösen az egységes piac keretében. Az Európai Unióban (EU) minden hatodik ember fogyatékossággal él; a fogyatékosság az enyhétől a súlyosig terjedhet, és mintegy 80 millió embert érint, akik (gyakran) nem tudnak teljes mértékben részt venni a társadalom és a gazdaság életében a környezet és viselkedésbeli akadályok miatt. A fogyatékos személyek esetében a szegénységi ráta 70 %-kal magasabb az 8
átlagnál, ami részben a foglalkoztatáshoz való korlátozott hozzáférésnek tulajdonítható. E stratégia az akadályok megszüntetésére összpontosít. Nyolc fő fellépési területet jelölt ki: akadálymentesítés, részvétel, egyenlőség, foglalkoztatás, oktatás és képzés, szociális védelem, egészség és külső fellépés.” 2.2. Kapcsolódás a nemzeti stratégiai koncepciókkal és programokkal Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia – mélyszegénység, gyermekszegénység, romák - (2011– 2020) A stratégia célja, hogy a szegénység szempontjából meghatározó problématerületek – gyermekszegénység, romák helyzete, hátrányos helyzetű térségek – hosszú távú elképzeléseinek integrálását, kiegészítését, egységes célrendszerben történő kezelését kívánja előmozdítani. Nemzeti Ifjúsági Stratégia 2009-2024 A Kormány feladata, hogy elősegítse a fiatalok társadalmi integrációját. Ennek érdekében alkotja meg a Nemzeti Ifjúsági Stratégiát, amely a tanulás, a munkavállalás, az otthonteremtés és a családalapítás területein egyenlő esélyeket kíván teremteni a fiatalok számára a sikeres felnőtté váláshoz. A Stratégia átfogó célja: az ifjúságban rejlő erőforrások kibontásának és a korosztályok társadalmi integrációjának elősegítése. Horizontális célja: az esélyegyenlőség elősegítése – Ifjúsági csoportok és ifjak kirekesztettségének és kisodródásának megakadályozása. „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia A Legyen Jobb a Gyerekeknek Nemzeti Stratégia szükségességét elsősorban az indokolta, hogy csökkentse a gyermekek és családjaik nélkülözését, javítsa a gyermekek fejlődési esélyeit. A Nemzeti Stratégia másik fontos indoka a szegénységi ciklus megszakításának szükségessége, a gyermekek és a társadalom közös távlati érdeke. 2007. évi XCII. törvény a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény Az egyezmény célja: valamennyi emberi jog és alapvető szabadság teljes és egyenlő gyakorlásának előmozdítása, védelme és biztosítása valamennyi fogyatékossággal élő személy számára, és a velük született méltóság tiszteletben tartásának előmozdítása. Idősügyi Nemzeti Stratégia 2010 - 2034 Célja: olyan szemlélet kialakítása, amellyel biztosítható és növelhető az időskor presztízse és az idős emberek iránti szolidaritás. Az időskorra történő felkészülés és az aktív társadalmi részvétel igényének erősítése. 2.3. Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Esélyegyenlőségi Terv 2008. Szociális szolgáltatás tervezési koncepciója 2013. december 31-ig (496/2011. (XI.16.) sz. KT. határozata 9
Fót Város Önkormányzatának feladat-ellátási, nevelési-oktatási intézményhálózat-működtetési és középtávú fejlesztési (intézkedési) terve 2007—2012 2.4. A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Dunakeszi Kistérség Többcélú Társulása Közoktatási Esélyegyenlőségi Program 2008-2013. A Dunakeszi Kistérség Többcélú Társulás a közigazgatás átszervezése során, a járási hivatalok létrejöttével 2013-ban átalakul. A Program az alábbi szerint mutatja be a Kistérség településeit „A kistérség földrajzi elhelyezkedése: a négy települést felölelő Dunakeszi Kistérség a Közép-Magyarországi Régió területén helyezkedik el. Dunakeszi Kistérség egésze a Budapesti Agglomeráció legkisebb településegyüttese. Dunakeszi a Dunakanyar kapuja. Budapesttől 15 kilométerre a pesti síkságon terül el. Területe 3.106 hektár. Lakóinak száma 33.249 fő, melynek 92,2% magyar nemzetiségű. Dunakeszit és Alagot 1950 elején egyesítették. Dunakeszi mint jellegzetes munkástelepülés 1977. áprilisában lett város. A rendszerváltás gazdasági változása Dunakeszin is éreztette hatását. Az ipari vállalatok egy része átalakult, némelyeket felszámoltak. Dunakeszi 1984 óta lát el körzetközponti feladatokat. A modern, jól felszerelt rendelőintézet a szakrendelőkkel együtt fogadja Göd és Fót lakosságát is. A városi rendőrkapitányság, a városi bíróság, a városi ügyészség, a földhivatali kirendeltség is körzetközponti feladatokat lát el. A településen cigány, lengyel és német nemzetiségi Kisebbségi Önkormányzat alakult (2007. 01. 01. adat).
Fót Pest megye északi részén, az új 2-es és az M3-as út torkolatában, Budapesttől 17 km-re fekvő város. Területe 3.740 hektár. A lakosság száma 17.785 fő, mely az elmúlt 40 évben csaknem megkétszereződött. Fót hagyományosan mezőgazdasági település volt. A rendszerváltás előtti településkategóriák besorolása alapján a településnek nem volt módja számottevő helyi foglalkoztatási bázist létrehozni, mivel a fóti munkaerő a fővárosi igények kielégítésére szolgált. A rendszerváltást követően több iparterület alakult ki és a lezajlott gazdasági folyamatok következtében több korszerű üzem létesült. A településen Kisebbségi Önkormányzat nem alakult (2007. 01. 01. adat).
Göd a Duna bal partján Budapest és Vác között helyezkedik el, a fővárostól 24 km-re. A város közigazgatási határvonalát Sződ, Sződliget, Csomád, Dunakeszi közigazgatási határa és a Duna alkotja. Területe 2.223 hektár. Állandó lakosainak száma 16.719 fő, üdülőnépessége mintegy 4500 fő. A településen élők 90,1%-a magyar nemzetiségűnek vallja magát. Vonzáskörzetéhez tartozó községek: Sződ, Sződliget, Csomád, Horány, Surány. Göd térségi szerepét elsősorban természeti adottságai, jó megközelíthetősége, intézményei és kedvező infrastrukturális adottságai adják. A várost elsősorban az üdülést, turizmust
10
szolgáló létesítményei emelik ki más hasonló települések közül, idegenforgalmi vonzása egész Pest megyére kiterjed. A településen szerb nemzetiségi Kisebbségi Önkormányzat alakult (2007. 01. 01. adat). Mogyoród Budapesttől 18 km-re található az M3-as autópálya mentén, a Cserhát délnyugati nyúlványát képező Gödöllői-dombság mély völgyeinek egyikében. Területe 3.448 hektár. A lakosság száma 5.766 fő, mely az elmúlt években jelentősen emelkedett. A településen 2006-ban cigány nemzetiségi Kisebbségi Önkormányzat alakult, mely 2008. év első negyedévében feloszlott. A település természeti adottságai miatt Mogyoród kiválóan alkalmas kisebb kirándulásokra, sétákra, télen szánkózásra. A táj nemcsak szépségével, hanem karakteres boraival és a környéken egyedi pincesorával is elcsábítja az ide látogatót. Kiemelt jelentőségű program a Forma-1-es Magyar Nagydíj, mely a technikai sportok kedvelőinek százezreit vonzza minden évben a településre.” 2.5. A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása a) A település demográfiai mutatóinak, szociális jellemzőinek, ellátási szükségleteinek bemutatása 2.5.1. számú táblázat - Népességszám alakulása Év 1900 1960 Fő 3 530 9 356
2000 16 276
2.5.2. számú táblázat - A népesség korcsoportok szerinti bontásban Év 0-4 5-9 10-14 15-19 20-34 35-59 1990. 808 921 1334 1217 2587 4584 2010. 932 998 948 1202 3916 7229
2010 18 945
60-79 1628 3211
2012 19 033
80-X 236 459
Összesen 13315 18895
A táblázatokból látható, hogy Fót Város lakosságának a száma folyamatosan emelkedik, hamarosan eléri a 20000 főt. 2.5.3. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén Fő 2007 2008 2009 2010 2011 2012
18193 18552 18949 18945 19033 19156
Változás
102% 102% 100% 100% 101%
11
Az alábbi táblázatból leolvasható, hogy az állandó népesség férfi-nő aránya 65 éves korig kiegyenlített. 65 év felett a nők aránya emelkedik, ami jelzi a férfiak rövidebb életkorát. 2.5.4. számú táblázat - Állandó népesség fő nők 9761 n.a. 1433 325 5076 661 1573
nő 0-2 évesek 0-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
férfiak 9395 n.a. 1491 369 5224 580 1089
% összesen 19156 542 2924 694 10300 1241 2662
2.5.5.. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) lakosok száma (fő) 2001 1755 2881 2008 2338 2959 2009 2425 2970 2010 2525 2896 2011 2567 2874 2012 2662 2924 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
nők 51% n.a. 49% 47% 49% 53% 59%
férfiak 49% n.a. 51% 53% 51% 47% 41%
Öregedési index (%) 60,9% 79,0% 81,6% 87,2% 89,3% 91,0%
Településünkön a lakónépesség száma évek óta növekvő tendenciát mutat. A majd 20 000 főt elérő lakosságban a férfiak és a nők aránya kiegyenlített, a gyermekek száma az országos átlaghoz képest magas, vagyis Fóton fiatalos a népességszerkezet. Fontos azonban megjegyezni, hogy az öregedési index évek óta növekszik, tehát fokozatosan csökken a gyermekszám és növekszik az időskorúak száma a településen. Ez a növekedési arány felhívja a figyelmet ennek a korosztálynak, elsősorban az egyedülálló, alacsony nyugdíjjal rendelkező, rossz egyészségi állapotú időseknek a problémáira. 2.5.6. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
803 683 544 544 n.a.
elvándorlás
egyenleg
511 467 456 482 n.a.
292 216 88 62 n.a.
12
A fenti táblázat adataiból arra lehet következtetni, hogy településünk vonzereje csökkenő tendenciát mutat. Míg 2008-ban 300 körüli volt a településre költözők száma, addig 2011-ben már 100 alatti.
2.5.7. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések halálozások száma száma 2008 194 167 2009 185 169 2010 158 189 2011 178 179 2012 n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
természetes szaporodás (fő) 27 16 -31 -1 n.a.
A természetes szaporodás is a már fent említett öregedő társadalom problémáját vetíti elénk. A vizsgált időszakban a 2010-es év volt a legnegatívabb. Azóta javult a helyzet ezen a téren, de mind az élveszületések, mind a halálozások értéke alacsony, így a természetes fogyás is megfigyelhető.
13
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1. Jövedelmi és vagyoni helyzet „Minden harmadik ember (kb. 3 millióan) ma Magyarországon a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A romák nagy többsége, mintegy 5-600 ezren (összlétszámuk a becslések alapján kb. 750 ezer) ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. Ezért Magyarországon a romák felzárkóztatását megcélzó politikát nem lehet elválasztani a szegénység elleni általános küzdelemtől, a társadalmi és a gazdasági versenyképesség javításától. Az átfogó célok az Európa 2020 stratégia hazai szegénység csökkentési céljaival szinkronban a következők: - A szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők arányának csökkentése, különös tekintettel a roma népességre - A szegénység, szociális kizáródás újratermelődésének megakadályozása - A társadalmi gazdasági javakhoz történő egyenlő esélyű hozzáférés javítása, a társadalmi összetartozás erősítés„ /Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia/ A létminimum értékét hazánkban a KSH teszi közzé minden évben 1991 óta. A létminimum fogalma a háztartásoknak azt a minimum jövedelemszükségletét mutatja meg, amely mellett egy ember szerény körülmények között még biztosítani tudja a folyamatos életvitelt. A létminimum kiszámításának vannak nemzetközileg is elismert módszerei, amelyek közül hazánkban az un. normatív számítást használják. A számítás nem máson alapszik, mint az élelmiszer-fogyasztás aktuális értékének alapulvételén. A KSH a számításaihoz az Országos Élelmezési- és Táplálkozástudományi Intézet által összeállított élelmiszerkosár tartalmának a figyelembe vételével végzi el. Ennek tartalma olyan szintű szükséglet kielégítését jelenti, ami társadalmilag még elfogadható. Tehát a mélyszegénység, az alultápláltság szintje ez alatt van. A létminimum összege minden évben változik. 2013 évre kivetítve 93 ezer Ft 3.2. Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció a) Foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség nyilvántartott álláskeresők száma (fő) (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő 2008 6635 6620 13255 2009 6764 6790 13554 2010 6749 6775 13524 2011 6746 6846 13592 2012 6755 6815 13570 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
fő 143 227 259 256 n.a.
% 2,2% 3,4% 3,8% 3,8% 0,0%
fő 124 236 280 225 n.a.
% 1,9% 3,5% 4,1% 3,3% 0,0%
fő 267 463 539 481 0
% 2,0% 3,4% 4,0% 3,5% 0,0%
14
Településünkön a nyilvántartott álláskeresők száma az országos adathoz képest jóval alacsonyabb, míg 2013. február–áprilisban a munkanélküliségi ráta 11,0%, addig Fóton 3,5% körül mozog. 3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 nyilvántartott álláskeresők száma fő 267 463 539 összesen fő 6 11 9 20 éves és fiatalabb % 2,2% 2,4% 1,7% fő 27 50 44 21-25 év % 10,1% 10,8% 8,2% fő 38 57 68 26-30 év % 14,2% 12,3% 12,6% fő 40 71 94 31-35 év % 15,0% 15,3% 17,4% fő 41 56 74 36-40 év % 15,4% 12,1% 13,7% fő 27 54 74 41-45 év % 10,1% 11,7% 13,7% fő 22 59 72 46-50 év % 8,2% 12,7% 13,4% fő 36 48 53 51-55 év % 13,5% 10,4% 9,8% fő 30 56 48 56-60 év % 11,2% 12,1% 8,9% fő 0 1 3 61 év felett % 0,0% 0,2% 0,6%
2011
2012
481
n.a.
5 1,0% 55 11,4% 49 10,2% 74 15,4% 73 15,2% 78 16,2% 58 12,1% 43 8,9% 44 9,1% 2 0,4%
n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
A nyilvántartott álláskeresők korcsoport szerinti bontásban szignifikáns különbség nem állapítható meg. A fiatalabb korosztály azonban kevésbé jelenik meg, mivel középiskolai tanulmányokat folytat. Az idősebb korosztály (61 év feletti) az alacsonyabb nyugdíjkorhatár, valamint a különböző korkedvezményes nyugdíjazás miatt szintén nem jelenik meg meghatározó módon. 3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen 2008 143 124 267 2009 227 236 463 2010 259 280 539 2011 256 225 481 2012 n.a. n.a. 0 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
nő férfi 57 48 110 113 138 157 121 108 n.a. n.a.
összesen 105 223 295 229 0
Nő 39,9% 48,5% 53,3% 47,3% n.a.
férfi 38,7% 47,9% 56,1% 48,0% n.a.
összesen 39,3% 48,2% 54,7% 47,6% n.a.
15
A táblázat adataiból megállapítható, hogy a nyilvántartott álláskeresők közel 50%-a fél évnél hosszabb ideig munkanélküli. b) Alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága 3.2.4. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15-X éves legalább 15 éves és idősebb általános iskolát lakosság száma összesen végzettek száma év összesen
nő
férfi
összesen
fő fő fő 2001 13356 6877 6479 2011 16159 8265 7894 Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás
fő 12380 n.a.
nő
férfi
fő fő 6343 6037 n.a.
n.a.
általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma Összesen
nő
férfi
fő % fő % fő 976 7,3% 534 7,8% 442 16159 100,0% 8265 100,0% 7894
% 6,8% 100,0%
3.2.5. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint nyilvántartott álláskeresők száma összesen
8 általánosnál alacsonyabb végzettség Fő fő % 2008 267 2 0,7% 2009 463 4 0,9% 2010 539 1 0,2% 2011 481 4 0,8% 2012 n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Év
8 általános fő 58 99 145 127 n.a.
% 21,7% 21,4% 26,9% 26,4% n.a.
8 általánosnál magasabb iskolai végzettség fő % 207 77,5% 360 77,8% 393 72,9% 350 72,8% n.a. n.a.
A fenti táblázatból kitűnik, hogy a nyilvántartott álláskeresők köréből a 8 általánosnál magasabb iskolai végzettségűek aránya 75% körül mozog, a nyolc általános osztályt végzettek aránya 24%-os. 3.2.6. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma Év fő
8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma Fő
%
2009 0 0 0 2010 0 0 0 2011 0 0 0 2012 0 0 0 Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)
16
3.2.7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában középfokú szakiskolai szakközépiskolai felnőttoktatásban felnőttoktatásban felnőttoktatásban résztvevők összesen résztvevők résztvevők Év fő
fő
%
fő
2009 0 0 0 0 2010 0 0 0 0 2011 0 0 0 0 2012 0 0 0 0 Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)
gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők
%
fő
%
0 0 0 0
0 0 0 0
0 0 0 0
A fenti két táblázat arra mutat rá, hogy Fóton nem folyik felnőttoktatás, így az iskolázatlan lakosok kénytelenek a környező településeken igénybe venni ezt a szolgáltatást. c) Közfoglalkoztatás 3.2.8. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Év
Közfoglalkoztatásban résztvevők száma
Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest
Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma
Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest
2010
18
0,1 %
n.a.
n.a.
2011
62
0,4 %
n.a.
n.a.
2012
74
0,5 %
n.a.
n.a.
Forrás: Önkormányzat adatai A közfoglalkoztatottak száma az évek során folyamatosan növekszik, ugyanakkor az aktív korú lakossághoz képest aránya nem meghatározó. Ez arra mutat rá, hogy egyéb munkalehetőségekre is mód nyílik az aktív korú lakosság számára. d) A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl.: közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok) Helyi potenciális munkalehetőség a termelői piac kialakítása, amely elsősorban a mezőgazdaságból élők (őstermelők), illetve vállalkozók megélhetését segítheti elő. A főváros közeleségéből adódóan több lehetőség nyílik munkavállalásra, illetve a környékbeli bevásárló központok is növelik a foglalkoztatottak számát.
17
3.2.9. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – közlekedés vonat járatok átlagos Kerékpár átlagos átlagos utazási úton való utazási idő száma idő megközelí kerékpáron munkana vonattal thetőség pokon
elérhetőség átlagos ideje autóval
autóbusz járatpárok száma munkanapokon
átlagos utazási idő autóbusszal
Legközelebbi centrum
30
96
40
25
45
-
50
Megyeszékhely
30
96
40
25
45
-
50
30
96
40
25
45
-
50
Főváros
Forrás: helyi autóbusz társaság, MÁV, önkormányzat adatai A fóti közlekedés megfelelő. Könnyen, több, különböző tömegközlekedési eszközzel is (pl.: vonat, busz) elérhető a főváros. Részben a tömegközlekedési eszközzel, részben a személygépkocsival könnyen elérhetővé válnak a környékbeli, elsősorban a fővárosi munkahelyek, mely tényező javítja a foglalkoztatottság arányát. e) Fiatalok foglalkoztatottságát és az oktatásból a munkaerő-piacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük 3.2.10. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma Év
nő
férfi
összesen
nő
Férfi
2008 2009 2010 2011
fő 1345 1328 1291 1304
fő 1414 1454 1495 1524
fő 2759 2782 2786 2828
fő 5 8 7 8
% 0,4% 0,6% 0,5% 0,6%
fő 6 9 9 13
% 0,4% 0,6% 0,6% 0,9%
2012
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
összesen fő 11 17 16 21 n. a.
% 0,4% 0,6% 0,6% 0,7% n.a.
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A táblázatból megállapítható, hogy a pályakezdők körében minimális az álláskeresők száma, ennek valószínűsíthető oka részben a külföldi munkavállalás lehetősége, részben pedig a már fent említett alacsony regisztrációs hajlam. A 3.2.6. és a 3.2.7. sz. táblázatokból leolvasható, hogy Fóton felnőttoktatási képzésben résztvevők száma nulla, mivel a településen nem működik felnőttoktatással foglalkozó intézmények. A felsőoktatási intézmények a főváros közelsége miatt könnyen elérhetőek a fóti fiatalok számára. f) Munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl.: felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) 18
Munkaügyi Hivatal: helyi szinten nem működik, Vácon lehet hozzáférni a szolgáltatáshoz Fóton Foglalkoztatási Információs Pont működik a Családsegítő Szolgálat keretein belül (munkavállalási tanácsadás, Internetes álláskeresés i szolgáltatás) g) Mélyszegénységben élők és romák és települési, önkormányzati, saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása Az Önkormányzat által alapított Fóti Közszolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. számos, mélyszegénységben élő munkavállalót alkalmaz közfoglalkoztatottként. h) Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Fót város tekintetében semmilyen hivatalos adat nem áll rendelkezésre arról, hogy a foglalkoztatás területén történt e hátrányos megkülönböztetés. 3.3. Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma 15-64 év közötti lakónépesség év segélyben részesülők fő száma 2008 13255 2009 13554 2010 13524 2011 13592 2012 12261 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
36 48 72 61 14
segélyben részesülők % 0,3% 0,4% 0,5% 0,4% 0,1%
3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma nyilvántartott álláskeresők száma év
álláskeresési járadékra jogosultak
fő
fő
%
2008
267
132
49,4%
2009
463
186
40,2%
2010
539
211
39,1%
2011
481
182
37,8%
2012
433
102
23,6%
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
19
A fenti két táblázatból megállapítható, hogy a nyilvántartott álláskeresők létszámához képest alacsony azoknak a száma, akik valamilyen álláskeresési támogatásban részesülnek. Kérdéses, hogy milyen forrásból fedezik napi megélhetésüket a támogatásból kimaradt vagy nem regisztrált munkanélküliek. 3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma
év
rendszeres szociális segélyben részesülők 15-64 fő évesek %ában
Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás) fő
munkanélküliek %-ában
Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett
Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást
2008
37
0,28
n.a.
n.a.
0
n.a.
2009
11
0,08
27
n.a.
0
n.a.
2010
16
0,12
45
n.a.
0
n.a.
2011
28
0,20
n.a.
n.a.
0
n.a.
2012
28
0,21
n.a.
n.a.
0
n.a.
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
A rendszeres szociális segélyben, valamint a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők száma minimális az aktív korú lakossághoz képest. A rendszeres szociális segély a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére a helyi önkormányzat által nyújtott támogatás. A rendszeres szociális segély alapvető fontosságú jellemzője, hogy a megélhetéshez nyújtott pénzbeli segély mellé szolgáltatásokat is hozzárendel. Ennek elsősorban az a célja, hogy a minimális biztonságot nyújtó segély mellett a munkanélküli igénybe vevők a passzivitásból, az inaktív helyzetből megfelelő szakmai segítséggel tovább tudjanak lépni, és több esélyük legyen a munkaerőpiac valamelyik szegmensébe bekapcsolódni. Ezt a szolgáltatást Fóton a Családsegítő Szolgálat biztosítja a segélyben részesülők számára. 3.4. Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést.
20
a) Bérlakás-állomány 3.4.1. számú táblázat - Lakásállomány
év
összes lakásállomá ny (db)
2008
6119
ebből ebből ebből elégtelen elégtelen szociáli elégtelen egyéb bérlaká lakhatási lakhatási s lakhatási lakáscélra s körülmé körülmények lakásáll körülménye használt nem állomá nyeket et biztosító omány ket biztosító lakáscélú ny (db) biztosító lakások (db) lakások ingatlanok (db) lakások száma száma száma n.a. 51 n.a. n.a. n.a. 65
n.a. 2009 6358 65 2010 6443 n.a. 65 n.a. 2011 6504 65 n.a. n.a. n.a. 2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok
n.a. n.a. n.a.
51 51 51
n.a. n.a. n.a.
n.a. n.a. n.a.
n.a.
51
n.a.
n.a.
b) Szociális lakhatás Megállapítható, hogy alacsony a bérlakások száma az összes lakásállományhoz képest. A rászorulók az Önkormányzattól igényelhetnek szociális lakást, melyek felújításra szorulnak, épp ezért nagyon sok az várakozó a lakásokra. c) Egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Nem áll rendelkezésre adat. d) Lakhatást segítő támogatások 3.4.2. számú táblázat - Támogatásban részesülők év
lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma
adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma
2008
158
0
2009
146
0
2010
193
0
2011
342
0
2012
n.a.
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar Komoly probléma az eladósodás, különösen a hátrányos helyzetű, munkájukat elveszítő vagy alacsony jövedelmű, idős, vagy több gyermekes családoknak, az ilyen helyzetbe jutók számának megállapításához nyújt segítséget ez a táblázat. Ez a réteg veszítheti el a lakását, válhat hajléktalanná leginkább, vagy náluk kapcsolják ki fizetés hiányában a közszolgáltatásokat. 21
e) Eladósodottság Elsősorban a közüzemi díjak (áram, gáz), valamint a lakás hitel tartozások miatt kerülnek az emberek nehéz anyagi helyzetbe. Az eladósodás megelőzése érdekében a Fóti Önkormányzat bevezette az adósságkezelési szolgáltatást, mely hozzájárul a mélyszegénységbe süllyedés megakadályozásához. A településen a Családsegítő Szolgálat klienskörébe tartozó hajléktalanok száma kb. 7-8 fő között mozog. Legtöbbjük azonban nem az utcán tartózkodik, hanem általában egy lakhatásra alkalmatlan helyiségben. Ők nagy veszélynek vannak kitéve, hiszen hajléktalanszállóra nem hajlandók bemenni, ugyanakkor a fűtetlen, gyakran életveszélyes (pl.: omladozó fal, szabálytalanul bekötött kályhacsövek) helyeken könnyen kihűlhetnek vagy szénmonoxid mérgezést kaphatnak. A lakhely elvesztése az egyik legnagyobb krízishelyzetet jelenti egy család vagy személy életében. Számos oka lehet az otthon elvesztésének, pl.: leég a ház, adósságok miatti kilakoltatás, albérletet nem tudja fizetni, szenvedélybetegség. Fóton jelenleg nincsen olyan lehetőség, amely szállást biztosítana a településen élő hajléktalanok számára. Az ügyfelek elhelyezésére a hajléktalanellátó rendszer nyújthatja az egyedüli megoldást. f) Lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés Fótnak három külterülete van: Kurjancs, Öreghegy, Istvánhegy. Ezeken a település részeken számos hiányosság mutatkozik a közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében (pl.: ásott kutak, gázszolgáltatás nem minden külterületi részen elérhető). A közlekedés ezekről a helyekről autóval a legegyszerűbb, de az utak állapota - főleg eső, havazás idején – járhatatlan, mivel szilárd burkolattal nem rendelkeznek. Tömegközlekedés gyalog – akár több kilométer séta után – érhető csak el.
3.5. Telepek, szegregátumok helyzete Települési/kerületi szegregátum: szegregátumnak tekintjük azt a településrészt, ahol az alacsony státuszú lakosság - az aktív korú népességen belül a legfeljebb 8 osztályos iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők - aránya meghaladja az 50%-ot. Fóton szegregált településrészek nem találhatók.
22
3.6. Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az egészségügyről szóló törvény előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, b) a fogorvosi alapellátásról, c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d) a védőnői ellátásról, e) az iskola-egészségügyi ellátásról. a) Az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés 3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek részére év szervezett háziorvosi szolgálatok száma
Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma
házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma
2008
8
6
2
2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar
8 9 9 9
6 7 7 7
2 2 2 2
Megfelelő a település háziorvosi ellátottsága, szakellátás igénybevétele a távolság miatt nehezített. 3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma év
közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma
2008
440
2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar
491 454 482 n.a.
Ez az adat szintén az egészségügyi ellátás egyik fontos mutatója, amely esélyegyenlőségi szempontból jelentős. A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére - egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához - az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások kompenzálását célzó hozzájárulás.
23
3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma ápolási díjban részesítettek év száma 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar
88 95 107 112 n.a.
Nem jelentős az ápolási díjban részesülők száma a településen, ugyanakkor a táblázat adataiból növekedésre lehet következtetni. b) Prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl.: népegészségügyi, koragyermekkori, kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A városban a gyermekorvosok szervezik és bonyolítják le az iskolákban, óvodákban a koragyermekkori kötelező szűréseket. Egyéb népegészségügyi szűrővizsgálatok elvégzéséhez a térségben Dunakeszi, valamint Vác szűrőállomásai vehetők igénybe (pl. tüdőszűrés, mammográfia stb.) c) Fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés Fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés szintén a térségben Vác és Dunakeszi intézményeiben valósul meg. d) Közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Az Önkormányzat által alapított Fóti Közszolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. Által működtetett Központi Konyha maximálisan odafigyel az egészséges táplálkozás szempontjaira. A közétkeztetés alapanyagát jellemzően a Kft. saját kertészete biztosítja. e) Sportprogramokhoz való hozzáférés A településünkön két sportpálya működik, továbbá folyamatban van a Sípos Pál tér sport eszközökkel való felszerelése, amennyiben eredményes lesz az e célra benyújtott pályázat. f) Személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A településen elérhető szociális alapellátások: Fóton a szociális és egészségügyi feladatokat az Egyesített Szociális és Egészségügyi Intézmény látja el, melynek egységei a következők: Területi Gondozási Központ (idősek nappali szociális ellátása, szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás jelzőrendszeres házi segítségnyújtás) Egészségügyi Szolgálat (skola Egészségügy és Ifjúság Egészségügyi Szolgálat, Területi Védőnői Szolgálat, Iskolaorvosi ellátás) Családsegítő Szolgálat (mentálhigiénés tanácsadás, munkanélküliek és rendszeres szociális segélyezettek támogatása, fogyatékkal élők és pszichiátriai betegségben szenvedők tanácsadás, családgondozás, adományközvetítés) 24
Gyermekjóléti Szolgálat (gyermekjóléti alapellátás, veszélyeztetett gyermekek és családjuk gondozása, védelembe vett gyermekek gondozása, mentálhigiénés tanácsadás, pszichológiai tanácsadás, jelzőrendszer működtetése, krízis kezelés, mediáció, kapcsolattartási ügyelet) Egyéb szociális ellátások: utcai szociális munka (hajléktalanok részére), idősek átmeneti otthona g) Hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Fót város tekintetében semmilyen hivatalos adat nem áll rendelkezésre arról, hogy az egészségügyi, valamint szociális szolgáltatások területén történt e hátrányos megkülönböztetés. h) Pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül A helyi szociális tárgyú rendeletben meghatározott kedvezmények vehetők igénybe a fenti célcsoport számára (16/2013. (V.§’.) önkormányzati rendelet). 3.7. Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) Közösségi élet színterei, fórumai Fót város kiemelt kulturális rendezvényei: Magyar Kultúra napja (01.22.) a Himnusz születésnapja alkalmából Tavaszi hadjárat (04.08.): 1848/49-es győztes csaták emlékére huszárbemutató Városi főzőverseny és városi gyermeknap (május utolsó szombatja) Paradicsomfesztivál (augusztus végén) Fóti Szüret és Fröccsfesztivál (szeptember) Mindenki karácsonya (karácsony előtt): jótékony célú városi rendezvény Gyermekjóléti Szolgálat éves jelzőrendszeres tanácskozása. Az Önkormányzat Képviselő-testület nyílt ülései, a közmeghallgatások (évi 2 alkalommal) és lakossági fórumok. Egyházak rendezvények: templomok éjszakája, hangversenyek, kiállítások, jótékony célú programok Civil szervezetek rendezvényei: népművészeti fesztivál, bálok, stb. Helyi médiumok: Fót TV, Fóti Hírnök, fot.hu b) Közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) Elsősorban az Önkormányzat közterület felügyelete, a mezőőrök, a polgárőrség, valamint a helyi rendőrség tagjai szembesülhetnek ezzel a jelenséggel. c) Helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) Esősorban az Önkormányzat, a fenntartásában lévő Családsegítő Szolgálat útján közvetít adományokat pl.: évente több alkalommal érkezik az Élelmiszer Bank felajánlás. A Szolgálat ruhaadományokat, bútort, 25
háztartási eszközöket gyűjt a rászorultak számára. Az Önkormányzat vásárlási utalványokkal, tűzifával segíti a fóti rászorulókat. A helyi egyházak karitatív tevékenységgel segítik a nehéz helyzetben lévő családokat, személyeket élelmiszeradománnyal, bútorral, ruhával. Az önkéntesség egy jó módszer, mellyel az állampolgárok bekapcsolódhatnak a közéletbe és hozzájárulhatnak a változásokhoz. A meglévő egészségügyi, szociális alap és szakosított ellátásoknak egy hatékony, innovatív módszerrel való kiegészítésére szolgál. Az önkéntesnek jelentkezők a képzés és munkatapasztalat által gyakorlati jártasságot szereznek, megtanulják a másokhoz való viszonyulást és alkalmazkodást, ami magabiztosságot és saját képességeik jobb megismerését eredményezi. Az Önkormányzat a 34/2011. (XI.25.) sz. KT. rendeletével megalkotta a Fót Város területén mások javára ellenszolgáltatás nélkül végzett önkéntes tevékenység jogi feltételeit. Intézményét, az Egyesített Szociális és Egészségügyi Intézményt pedig az Emberi Erőforrások Minisztérium Esélyegyenlőségi Főosztálya nyilvántartásba vette, mint önkénteseket foglalkoztató szervezetet. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Fóton jelenleg nem működik kisebbségi önkormányzat, mivel létrehozásához alacsony létszámmal regisztráltatták magukat a Fóton élő romák. Korábban, 2002 és 2006 között működött roma kisebbségi önkormányzat, mely a választások után megszűnt. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Alacsony a regisztrált munkanélküliek aránya
Felnőttoktatási intézmények hiánya
fejlesztési lehetőségek A regisztráció „népszerűsítése” Tájékoztatás, információk elérhetővé tétele a munkanélkülieknek adható támogatásokról Felnőttoktatás település szintű elérhetősége
26
4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) a) Veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma év
védelembe vett 18 év alattiak száma
Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül
veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma
2008
11
n.a.
268
2009
6
n.a.
214
2010
6
n.a.
234
2011
30
n.a.
282
2012
24
n.a.
320
Forrás: TeIR, KSH Tstar A veszélyeztetettség olyan - a gyermek vagy más személy által tanúsított - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. A Gyermekjóléti Szolgálat ebben az esetben alapellátás keretében gondozza a gyermeket, mely tevékenység során a veszélyeztetettség indokait igyekszik megszüntetni. Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a gyámhatóság a gyermeket védelembe veszi. A táblázatból kitűnik, hogy mind a védelembe vett, mind pedig a veszélyeztetett kiskorúak száma növekedett az utóbbi 5 évben. A jogszabályváltozás kapcsán egyre több gyermek került védelembe vételi intézkedés alá, melynek egyik oka az 50 tanóra feletti igazolatlan hiányzás. A kötelező védelembe vétel, egyenes arányban emelte a védelembe vételek számát, valamint a veszélyeztetett kiskorúak számát is. A másik ok lehet az anyagi problémák következtében fellépő létbizonytalanság (pl.: munkahely elvesztése, szenvedélybetegségek,
eladósodás,
lakhely
elvesztése,
stb.),
amely
negatív
hatással
van
a
gyermeknevelésre is.
27
b) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
év
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
2008
281
2009
358
2010
450
2011
464
2012
n.a.
Ebből tartósan Ebből tartósan Kiegészítő Rendkívüli beteg beteg gyermekvédelmi gyermekvédelmi fogyatékos fogyatékos kedvezményben kedvezményben gyermekek gyermekek részesítettek száma részesítettek száma száma száma n.a. n.a. n.a. n.a.
n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok
2
n.a.
369
3
n.a.
479
3
n.a.
813
4
n.a.
390
n.a.
n.a.
n.a.
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult: a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének természetbeni támogatásnak (július, november hónapban) az ingyenes tankönyvnek az igénybevételére A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma fokozatosan növekszik. Ez az adat is a családok elszegényedését mutatja. A rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma rendkívül magas számot mutat a 2009 és a 2010-es években. A gazdasági válság okozta krízis ezen a téren is megmutatkozik. c) Gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezmény Ez a támogatás akkor vehető igénybe, ha a család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe került. 2012-ben 233 család, 427 gyermeke részesült ebben a támogatásban. Emberi Erőforrás Támogatáskezelő Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj Szociális támogatás nappali tagozatú felsőfokú oktatási intézményekben továbbtanulók számára. A támogatás 3 forrásból tevődik össze: helyi önkormányzati, megyei és a felsőoktatási intézmény keretéből. A helyi támogatás összege: 4 000, 3 000 vagy 2 000 Ft havonta, az egy főre eső jövedelem alapján. Támogatottak átlagos száma évi: 40 főt. Szociális továbbtanulási támogatás
28
A szociális továbbtanulási támogatás az Önkormányzat önként vállalt segítségnyújtási formája. A támogatás célja az egyszeri, nagyobb költségekhez való hozzájárulás, egy tanévben egy alkalommal ítélhető oda, egy családban, ugyanazon gyermek részére. 2009-ben 51 főt, 2010-ben 48 főt támogattak. d) Kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya 4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma
év
Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda
Ingyenes étkezésben résztvevők száma iskola 1-8. évfolyam
50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak száma 1-13. évfolyam
2008
262
181
129
181
0
31
2009
264
185
140
185
0
28
2010
282
210
135
210
4
30
2011
295
220
84
220
0
27
2012
304
211
50
211
0
25
Ingyenes Óvodáztatási Nyári tankönyvtámogatásban étkeztetésben ellátásban részesülők részesülők részesülők száma száma száma
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok Az ingyenes étkeztetésben részesülő óvodások száma folyamatosan növekszik, az általános iskolában tanulók ingyenes étkezésben résztvevők száma stagnál. e) Magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Államközi egyezmény alapján Fót közigazgatási területén, a Károlyi István Gyermekközpontban jelenleg 100 körül van a migráns fiatalok száma, akik háborús zónából szöktek meg. Ezek a fiatalok nem rendelkeznek magyar állampolgársággal. 4.2. Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége A településen ilyen jellegű lakókörnyezet nem található. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése a) Védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) 4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma év
védőnői álláshelyek száma
Egy védőnőre jutó gyermekek száma
2008
6
209
2009
6
215
2010
6
212
2011 7 2012 7 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés
170 181
29
A jogszabály szerint egy védőnő maximum 250 gyermeket láthat el. Fóton a 0-6 év közötti gyerekekre jutó védőnői létszám optimális. b) Gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) 4.3.2. számú táblázat – Gyermekorvosi ellátás jellemzői
év
Betöltetlen felnőtt háziorvosi praxis/ok száma
Háziorvos által ellátott személyek száma
2008
0
62306
19241
-
2009
0
67370
19240
-
2010
0
67528
20456
-
2011
0
68154
20020
-
2012
0
n.a.
n.a.
-
Gyermekorvos által Felnőtt házi orvos által ellátott gyerekek száma ellátott gyerekek száma
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés A lakosság létszáma fokozatosan növekszik, a gyermekorvosok által ellátott gyermekek száma is ezáltal növekszik. A közeljövőben várható, hogy új gyermekorvosi praxis válik szükségessé. c) 0-7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatás) ellátási igényeire (pl.: korai fejlesztések, rehabilitációra) vonatkozó adatok A bölcsődei férőhelyekre többszörös a túljelentkezés, ezért Fót Város Önkormányzata pályázati támogatással 80 férőhelyre bővíti a meglévő bölcsődét. A szociális szempontból felvett gyermekek száma a beíratott gyermekek számának az egynegyede. 4.3.3. számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma Szociális szempontból felvett gyerekek száma
Működő összes bölcsődei férőhelyek száma
év
bölcsődék száma
bölcsődébe beírt gyermekek száma
2008
1
30
6
20
2009
1
31
7
20
2010
1
26
6
20
2011
1
29
7
20
2012
1
30
7
20
(munkanélküli szülő, veszélyeztetett gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő)
Forrás: TeIR, KSH Tstar 30
A gyermekek napközbeni ellátásának minősül a bölcsődei és óvodai ellátásban nem részesülő, továbbá az iskolai oktatásban részesülő gyermeknek az iskola nyitvatartási idején kívüli, valamint az iskolai napközit vagy tanulószobai ellátást igénybe nem vevő gyermek családi napköziben történő, nem közoktatási célú ellátása. családi napközi a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást. A fogyatékos gyermekek számára sajátos szükségleteikhez igazodó ellátást kell nyújtani.
A családi napközi - az alapellátáson túli szolgáltatásként - speciális tanácsadással, időszakos gyermekfelügyelettel vagy más gyermeknevelést segítő szolgáltatással segítheti a családokat. A családi napköziben - a saját, napközbeni ellátást máshol igénybe nem vevő gyermeket is beszámítva - legfeljebb öt gyermek gondozható. Ha a családi napköziben egy fogyatékos gyermeket is gondoznak, akkor a gondozható gyermekek száma legfeljebb négy fő. Ha a családi napköziben gondozott valamennyi gyermek fogyatékos, akkor a gondozható gyermekek száma legfeljebb három fő. 4.3.4. számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma
év
családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma
családi napköziben a térítésmentes férőhelyek száma
Családi napköziben gondozott gyermekek száma
2008 2009 2010
0 14 14
0 0 0
0 0 12
0 0
14
2011 11 2012 19 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi
14
A Köznevelési törvény alapján a tankötelezettség kora 5 évről 3 évre csökkent, ezért az óvodai férőhely hiányt a családi napközi intézménye kompenzálhatja. Fóton a Nevelési Tanácsadó látja el a pedagógiai szakszolgáltatást, 2010-ben 17 fővel. Statisztikai adataik: Logopédiai ellátásban részesülő: 291 Logopédiai vizsgálaton résztvevők száma: 201 Fejlesztés és pszichoterápia: 254 Pályaválasztási tanácsadáson részt vett: 13 Iskolaérettségi vizsgálaton részt vett: 85 A Nevelési Tanácsadó kistérségi szinten korai fejlesztést is végez. d) Gyermekjóléti alapellátás Fóton az Egyesített Szociális és Egészségügyi Intézmény tagintézményeként működik. A dolgozók 100%-a szakképzett, diplomával rendelkező családgondozókból áll. A családgondozók túlterheltek, maximum 45 31
gyermeket vagy 25 családot gondozhatnak. A valóságban azonban ennél több gyermeket gondoznak, ez a veszélyeztetett kiskorúak átlagos száma 263 fő/év, jelenleg 4 családgondozó van, tehát az átlagos gondozási létszám 65 gyermek. e) Gyermekvédelem A településen a gyermekvédelem a Gyermekjóléti Szolgálat munkája, valamint a kiterjedt jelzőrendszeri hálózat útján valósul meg. A veszélyeztetettséget észlelő és jelzőrendszert a Gyermekjóléti Szolgálat működteti. A Gyermekjóléti Szolgálat éves szinten 1 jelzőrendszeri tanácskozást köteles tartani, melyre meghívja tagjai (az iskolák, az óvodák gyermekvédelmi felelőseit, a védőnőket, a gyermekorvosokat, a helyi rendőrőrs parancsnokát, a Családsegítő Szolgálat munkatársait, esetleg az aktuális témában jártas előadót). 2012. év végéig a jegyzői gyámhatóság működött a városban, amely főként a védelembe vételt, a családból való kiemelést és ideiglenes hatályú elhelyezést végezte. 2013 évtől a gyámhatósági feladatokat járási szintre emelték. f) Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások A gyermekek helyzete a történelem során sokat változott, bántalmazásukat sokáig természetesnek, a nevelés eszközének tekintették. Az első, a gyermekek életének védelméről szóló törvény óta (Anglia, 1872.) sokat finomodott a jogi szabályozás a fejlett világban, és változtak a nevelési szokások is. 1989. novemberében New Yorkban ratifikálták a „Gyermekek jogairól” szóló ENSZ egyezményt, melyet azóta a fejlett világ államai is saját jogrendjükbe emeltek (hazánk 1991-ben). /A gyermekbántalmazás és elhanyagolás megelőzése, felismerése és kezelése, Dr. Herczog Mária – Dr. Kovács Zsuzsanna/ A gyermekek sokszor a szülők közötti erőszak elszenvedői. Sajnos nem csak a párkapcsolati viták szemtanúi, hanem a fizikai bántalmazás elszenvedői is. Lsd.: 5.5.1. számú táblázat - Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások g) Egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés Jelenleg a település nem rendelkezik elfogadott Sportkoncepcióval. A település évek óta támogatja a fóti szociális hátrányos helyzetű gyermekek nyári táboroztatását. Kistérségi szinten Dunakeszin működik a hét hétig tartó napközbeni felügyeletet, valamint gazdag programot nyújtó tábor, melyhez az Önkormányzat 1 800 000 Ft támogatást ad. A Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat szervezésében immár hatodik alkalommal szervez a fóti hátrányos helyzetű gyermekek részére Nyári Játszóházat. A tábor ideje alatt hetente kb. 25-30 gyermek vesz részt a programokon. h) Gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei), ingyenes tankönyv Az Önkormányzat, valamint a Gyermekjóléti Szolgálat által szervezett táborok idején részesülnek nyári gyermekétkeztetésben a résztvevők gyermekek. Lsd.: 4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma
32
i) Hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor A fenti témában nem rendelkezünk adatokkal. j) Pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek kereten belül A nyári szociális gyermeküdültetésben a szociálisan rászorult általános iskolai tanulók részesülhetnek. 4.4. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyermekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége a) A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, tanulók: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló (Nemzeti Köznevelési tv. 4. §-ának 13. pontja) Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló a mozgásszervi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, az autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdők csoportja (Nkntv. 4. § 25. pont) Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek (Nkntv. 4. § 3. pont). Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló Az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek; /1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról/
33
A fenti táblázat alapján megállapítható, hogy Fóton az óvodába beírt gyermekek 13 %-a, általános iskolában tanulók 18 %-a HH, HHH vagy SNI-s gyermek. 4.4.1. számú táblázat – Hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, SNI gyermekek létszáma 2012-ben Óvódás korú Általános iskolában tanulók Hátrányos helyzetű (HH) gyermekek létszáma 94 254 Halmozottan hátrányos (HHH) helyzetű gyermekek létszáma 21 25 Sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek száma 0 18 b) A közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl.: iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma) 4.4.2. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG
db
Az óvoda telephelyeinek száma
9
Hány településről járnak be a gyermekek
4 849
Óvodai férőhelyek száma
36
Óvodai csoportok száma Az óvoda nyitvatartási ideje: A nyári óvoda-bezárás időtartama: Személyi feltételek
6-tól – 17:30-ig július-augusztus Fő
Hiányzó létszám
80
0
68
0
Gyógypedagógusok létszáma
3
0
Dajka/gondozónő
36 10
Óvodapedagógusok száma Ebből diplomás óvodapedagógusok száma
Kisegítő személyzet Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés
0 0
Előnyös lenne magasabb létszámú gyógypedagógus alkalmazása, tekintve, hogy a pedagógusok jelzései, Nevelési Tanácsadó éves beszámolói alapján következtethetünk arra, hogy a tanulási zavarral küzdő gyermekek száma folyamatosan növekszik.
34
Az óvodai férőhelyek száma folyamatosan nő, alkalmazkodva ezzel a 3-6 éves korosztály létszámának növekedéséhez. Fót Város Önkormányzata 2012-ben pályázatot nyert óvodabővítésre, ezzel pluszban két óvodai csoportot indíthatnak 2013 szeptemberében. 4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai
év
3-6 éves korú gyermekek száma
óvodai gyermekcsoportok száma
óvodai férőhelyek száma
óvodai feladatellátási helyek száma
2008
802
33
815
7
770
0
2009
826
34
847
7
804
0
2010 2011
798 799
34 36
867 942
7 9
837 898
0 0
2012
805
36
942
9
910
0
óvodába beírt gyermekek száma
óvodai gyógypedagógiai csoportok száma
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés Fóton a Fáy András Általános Iskola és Óvodában működik az Sajátos Nevelési Igényű gyermekek számára a gyógypedagógiai oktatás. A tanórák közül a készségfejlesztő órák (pl.: ének-zene, rajz, testnevelés) integráltan folynak. 4.4.4 számú táblázat - Általános iskolák adatai
általános iskolai osztályok száma tanév
általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban
általános iskolai feladatellátási helyek száma
1-4 5-8 1-4 5-8 összesen összesen évfolyamon évfolyamon évfolyamon évfolyamon
db
2010/2011
39
43
82
1
1
2
5
2011/2012
38
41
79
1
1
2
5
2012/2013
40
41
81
1
1
2
5
Forrás: TeIR, KSH Tstar Az alábbi táblázatból kitűnik, hogy az általános iskolások közel 50%-a napközis tanuló. Ez a létszám igen magas, mivel a szülők dolgoznak és nem tudják megoldani a gyerekek napközbeni felügyeletét.
35
4.4.5. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma Általános iskola 1-4 évfolyamon tanulók száma
Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók száma
általános iskolások száma
fő
fő
fő
fő
%
2010/2011
875
874
1749
837
47,9%
2011/2012
838
826
1664
712
42,8%
2012/2013
n.a.
n.a.
0
tanév
napközis tanulók száma
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar
4.4.6. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban
tanév
2010/2011
8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű oktatásban fő
%
193
100
241 100 2012/2013 n.a. 100 Forrás: TeIR, KSH Tstar Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok 2011/2012
c) Hátrányos megkülönbözetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregáció Fót város tekintetében hivatalos adat nem áll rendelkezésre hátrányos megkülönbözetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregáció d) Az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések A fenti tárgyban nem rendelkezünk adattal. e) Pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) A fenti témában nem rendelkezünk adatokkal. 4.5. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása
A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák A veszélyeztetett gyermekek növekvő aránya A város nem rendelkezik krízis esetén igénybe vehető szakellátást nyújtó intézménnyel
fejlesztési lehetőségek Komplex prevenciós program működtetése Ellátási szerződés kötése
36
5. A nők helyzete, esélyegyenlősége 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége a) Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében A nők körében ma már egyértelműen megelőzi a karrierépítés a gyermekvállalási szándékot. Ezt támasztják alá a Központi Statisztikai Hivatal adatai is, mely alapján mind a családalapítás, mind pedig a házasságkötés ideje fokozatosan kitolódik mindkét nem körében, szabaddá téve az utat az önmegvalósítás felé, amit sokan a munkában élnek meg.
2009-ben a szülő nők átlagos életkora 29,5 év volt, az anyák első gyermekeiket pedig közel 28 (27,9) évesen vállalták. Ez utóbbi életkor 5 évvel magasabb az 1990. évinél, és mintegy 6 évvel haladja meg az 1970-es években jellemző 21–22 évet.
37
A szülőképes korú nők között 1990 és 2010 között összességében 64-ről 41%-ra csökkent a házas nők aránya. Jóval nagyobb volt a visszaesés mértéke a gyermekvállalás szempontjából meghatározó 20–35 évesek körében. A házas többségből kisebbség lett. 30 éves életkorig jelenleg több a hajadon, mint a házas, pedig korábban a fordítottja volt a jellemző. A nők munkába állását a gyermeknevelés egyértelműen megnehezíti, hiszen a nők elvárt feladata a gyermekek gondozása. A munkáltató ilyenkor feltételezi, hogy a munkavállalóra nem számíthat, ha beteg lesz a gyermek vagy a gyermekkel kapcsolatos elfoglaltság miatt hiányzik a munkából. 5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Munkavállalási korúak száma
Foglalkoztatottak
Munkanélküliek
év férfiak
nők
2008 6806 6727 2009 5835 6976 2010 7049 6821 2011 7114 6979 2012 n.a. n.a. Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés
Férfiak
Nők
férfiak
nők
6682 5599 6769 6889 n.a.
6584 6749 6562 6723 n.a.
124 236 280 225 n.a.
143 227 259 256 n.a.
A fenti táblázat arra mutat rá, hogy a településen milyen arányban érinti a nőket és a férfiakat a munkanélküliség. A rendelkezésre álló adatok szerint kiegyenlített az arány a nemek között. b) Nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban Nem áll rendelkezésre adat erre vonatkozóan. c) Alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei Az 5.1.1. sz. táblázatban feltüntetett adatok alapján fokozatosan növekszik a munkanélküli nők száma, hasonlóan a férfiakéhoz. Arról nem rendelkezünk adattal, hogy a munkanélküli nők és az alacsony iskolai végzettség aránya hogyan alakul településünkön. d) Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl.: bérkülönbség) Nem áll rendelkezésre adat erre vonatkozóan. 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) A nők munkaerő-piaci esélyeit pozitívan befolyásolja, ha a gyermekek napközbeni ellátása biztosított a településen. Fóton magas a 3 év alatti gyermekek aránya, ezzel szemben kevés a bölcsődei férőhely, illetve egyéb, alternatív elhelyezési lehetőség. Pozitív változás, hogy 2012-ben nyert pályázat alapján az önkormányzati fenntartású bölcsődei férőhelyek száma megháromszorozódik, 80 főre bővül, ugyanakkor a nők munkavállalását nehezíti, hogy nincs lehetőség a településen atipikus (részmunkaidős, rugalmas 38
munkavégzés) foglalkoztatási formában elhelyezkedni. A bölcsőde, óvodák támogatják az anyákat a munkavállalás területén a hosszú nyitvatartási idővel (6-tól 17:30-ig), ugyanakkor a nyári szüneti 2 hónapos leállás miatt nehéz megoldani a gyermekek felügyeletét egy dolgozó anyukának. 5.2.1. számú táblázat - A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások bölcsődei férőhelyek működő családi férőhelyek 3 év alatti férőhelyek száma családi működő napközik száma összesen gyermekek száma napközikben bölcsődék száma száma önkoregyéb a településen mányzati 2008 618 1 20 0 0 0 20 2009 637 1 20 0 1 14 34 2010 603 1 20 0 1 14 34 2011 613 1 20 0 1 11 31 2012 608 1 20 0 2 19 n.a. A családi, magánéletbeli feladatok általában egyoldalúan a nőket terheli. A nők gyakran nemcsak kiskorú gyermekeiket, hanem idős szüleiket, esetenként a nem dolgozó férfiakat is kénytelenek ellátni. A munkahelyen is teljes emberként kell megfelelniük. Ugyanakkor a beteg gyermekkel nekik kell otthon maradniuk, ezért munkakeresési esélyeiket nagymértékben csökkenti, ha gyesről, gyedről térnek vissza a munkahelyükre vagy keresnek állást. A munkáltatók pozitív hozzáállásának kialakítása a gyermeket nevelő anyák foglalkoztatása érdekében szükségszerű lenne. 5.3. Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A védőnői szolgálat nemcsak a kisgyermek egészségi állapotának felügyeletét végzi, hanem feladata a kismama (gyakorlati és lelki) segítése, hogy ezzel támogassa a felügyelete alá tartozó gyermek megfelelő testi és mentális fejlődésének biztosítását. A védőnő kapcsolatban áll a családdal, a kisgyermekellátó intézményekkel és a gyermekorvossal is, így adott településen árnyalt képpel rendelkezik a családok gyermekellátási és nevelési helyzetéről. Szakemberként hatékony segítséget képes nyújtani a családoknak, ez pedig szorosan összefügg a hozzá tartozó gyermekek számától. 5.3.1. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe
védőnők száma
0-3 év közötti gyermekek száma
átlagos gyermekszám védőnőnként
2008
6
618
88
2009 2010 2011 2012
6 6 7 7
637 603 613 608
91 86 87 86
Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés
39
5.3.2. Fóton az egy védőnőre jutó átlag gyermekszám /Itt csak a 0 -5 éves gyerekekről van szó/ 2010 1152 gyermek 1 védőnőre 192 gyermek 2011 1106 gyermek 1 védőnőre 158 gyermek Forrás: Teir A fenti adatok alapján megállapítható, hogy a településen a védőnők leterheltsége átlagos, ugyanis a jogszabály szerint egy védőnő maximum 250 gyereket láthat el. 2011-ben már 7 védőnő dolgozott Fóton, ezért az egy főre jutó gyermekek száma csökkent. A rendelkezésre álló adatok alapján a 6 éves korosztály kimaradt a táblázatból. Az ő létszámuk még emeli az egy védőnőre jutó gyermekek számát. A védőnők számtalan módon segíti az anyákat pl.: családtervezéssel kapcsolatos tanácsadás, anyaságra való felkészülés segítése, lakossági célzott szűrővizsgálatok szervezésében részvétel; várandós anyák gondozása a külön jogszabályban foglaltak szerint; gyermekágyas anyák gondozása keretében segítségnyújtás és tanácsadás az egészségi állapottal, az életmóddal, szoptatással, valamint a családtervezéssel kapcsolatban ; 0-6 éves korú gyermekek gondozása, a családban, a tanácsadóban és a nevelési/oktatási intézményben; óvodában a védőnői feladatok végzése; oktatási intézményben a 6-18 éves korú tanulók ellátása a külön jogszabályban foglaltak szerint; oktatási intézménybe nem járó, otthon gondozott tanköteles korú gyermekek gondozása. 5.4. A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak A családon belüli erőszak esetén alkalmazható legfontosabb rendelkezéseket a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. tv. és a Büntető törvénykönyv tartalmazza. A családon belüli erőszakról nincs önálló tényállás, a párkapcsolati erőszakra jelenleg a Büntető törvénykönyv különböző tényállásai vonatkoznak, ld. testi sértés, zaklatás. A családon belüli erőszak miatt történt rendőrségi feljelentések száma alulmarad a tényleges esetek számától. A rendőrségi riasztások és bírósági eljárások számszerű adatainak összegyűjtése mellett érdemes megnézni, hogy működik-e olyan szervezet, ahová a bántalmazott nők fordulhatnak. Sajnos erről a területről is elmondható, hogy nagy a látencia, a bántalmazott nők nem mernek családvédelmi, valamint rendvédelmi szervekhez fordulni segítségért. A látlelet készítése sem mindig követi a bántalmazás megtörténtét, mivel térítési díj köteles (284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet szabályozza az összeget, 2013ban 3 500 Ft). A családon belüli erőszak témaköre közvetlenül érinti a gyermekvédelem területét. A családon belüli erőszak jelenléte akkor is veszélyeztető körülménynek minősül, ha nem irányul a gyermekre. Az anya brutális bántalmazása, ami a gyermek szeme előtt zajlik, megvalósítja a súlyos veszélyeztetés fogalmát és megalapozhatja a gyermek családból való azonnali kiemelését és ideiglenes hatályú elhelyezését is. A családon belüli erőszak kezelése tehát komplex szemléletet igényel, szorosan együtt kezelve a problémát a gyermekvédelemmel.
40
5.4.1. számú táblázat - A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak tényleges feljelentések rendőrök riasztása év bírósági ítélet családi viszályhoz száma 2008 34 17 n.a. 2009 28 11 n.a. 2010 19 31 n.a. 2011 24 27 n.a. 2012 17 34 n.a. A táblázatból többek között az látható, hogy a tényleges feljelentések száma nincs összefüggésben a rendőrök riasztási számával. Alapvető problémát jelent, hogy a nők félnek feljelenteni a bántalmazót, ennek több oka is lehet pl.: továbbra is együtt élnek a bántalmazóval, a hosszadalmas jogi procedúra, a szégyenérzet, továbbá a család egyben tartási szándéka. A táblázatból az is látszik, hogy a riasztások száma csökkent, ugyanakkor a feljelentések száma növekedett. A nők a jogaik érvényesítése kapcsán továbblépnek azon, hogy bántalmazás esetén csupán a rendőrséget riasszák, nem alkalmi megoldást várnak, hanem teljes körű igazságszolgáltatást. Az utóbbi időben nőtt a Fóti Rendőrőrs létszámállománya, így nőtt a város közbiztonsága is. Ezáltal a rendőrök is nagyobb kapacitással rendelkeznek a tényleges feljelentések ügyeinek kivizsgálására. 5.5.Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl.: anyaotthon, családok átmeneti otthona) 5.5.1. számú táblázat - Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások év
önkormányzati anyaotthon a településen
önkormányzati anyaotthon a település 50 km-es körzetében
Nem önkormányzati (egyházi, alapítványi) anyaotthon a településen
Nem önkormányzati (egyházi, alapítványi) anyaotthon a település 50 km-es körzetében
2008 2009 2010 2011 2012
0 0 0 0 0
n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
0 0 0 0 0
n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
Mivel az anyaotthonok többsége „védett házként” működik, titkos címen - ezáltal védve a bántalmazottat a kegyetlenkedő hozzátartozótól – nehéz lenne megmondani a pontos számukat. A számításba kerülő lehetséges címek sokszor nem Pest megye területén helyezkednek el, tekintve azt a tényt, hogy az elmenekülő anya minél távolabb kell, hogy kerüljön a bántalmazó családtagtól. A családon belüli erőszak esetében kiemelt fontossága van a titkosan kezelt címeknek, az Önkormányzatnak ezért nincs pontos rálátása a szolgáltatások számára.
41
A Gyermekjóléti Szolgálat feladatkörébe tartozik, hogy a krízishelyzetben lévő anyákat, családokat elhelyezze ezekbe az intézményekbe. Az ő adataikat figyelembe véve évi 3-4 alkalommal fordul elő ilyen jellegű krízishelyzet. Fót város anyaotthonnal, valamint családok átmeneti otthonával nem rendelkezik. Ezáltal nincs lehetőség a krízishelyzetbe került családok problémájának megoldására település szinten. 5.6. A nők szerepe a helyi közéletben A táblázatból felismerhető az a jelenség, hogy Fót Város Önkormányzat Képviselő-testületében a nők aránya a férfiakéhoz képest a teljes létszám egyharmadát sem éri el. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy több helyi civil szervezetben (pl.: a Fóti Nagycsaládosok Egyesülete, Otthon Segítünk Alapítvány, Vörösmarty Kulturális Egyesület, illetve a helyi nevelési-, oktatási intézmények civil szervezeteiben) meghatározó a nők szerepe. 5.6.1. számú táblázat - A nők szerepe a helyi közéletben Képviselőtestület tagja év Férfi 2008 12 2009 12 2010 9 2011 9 2012 9 Forrás: Helyi adatgyűjtés
Városi bíróság és ítélőtáblák vezetői
Közgyűlések tagjai
Nő
Férfi
Nő
Férfi
Nő
6 6 2 2 2
-
-
-
-
5.7. A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések A városban intézményes keretek között nem történt a nőket helyi szinten érintő társadalmi problémák felszámolására irányuló hivatalos kezdeményezés. 5.8. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Kisgyermekes gyermekes nők munkavállalási nehézségei Kevés adat áll rendelkezésre a nők munkaerő-piaci programokban való részvételi lehetőségéről
fejlesztési lehetőségek Részmunkaidős álláshelyek biztosítása Információk eljuttatása a képzési és munkaerő-piaci programokról az érintett célcsoport részére
42
6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége Az öregedés definíciója igen eltérő és folytonosan alakuló változatokban jelenik meg. A WHO a 60–74 évest idősödőnek, a 75–90 évest idősnek és a 90 év feletti embert aggnak nevezi. 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői 6.1.1. számú táblázat – 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 2001 2008 2009 2010 2011 2012
1755 2338 2425 2525 2567 2662
Ahogy az a legtöbb európai országban is megfigyelhető, a településünkön is egyre inkább növekszik az idős korosztály létszáma (5 év alatt majd 1000 fővel). Ez a növekedési arány felhívja a figyelmet ennek a korosztálynak, elsősorban az egyedülálló, alacsony nyugdíjjal rendelkező, rossz egyészségi állapotú időseknek a problémáira. 6.1.2. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint év
nyugdíjban, nyugdíjszerű nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma ellátásban részesülő nők száma
2008 2009 2010 2011 2012
1899 1913 1936 1943 n.a.
2667 2646 2596 2669 n.a.
összes nyugdíjas 4566 4559 4532 4612 n.a.
Forrás: TeIR, KSH Tstar A törvényi változás miatt a nyugdíjkorhatár 65 évre kitolódott, a korkedvezmények megszűntek. A fóti lakónépességből a 60 év felettiek száma fokozatosan növekszik (2012-ben 3 903 fő), arányuk adott évben az összlakosság 20%-át meghaladja. A nyugdíjrendszer átalakulása miatt felvetődik problémaként az időskorú nemzedék létbiztonságának kérdése. 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete a) Idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága Munkaerő-piaci szempontból más értelmezést kap az, hogy valakit milyen életkortól tekintünk idősnek, ugyanis a munkaerő-piaci öregedés az életciklus korai periódusában áll be. Az EU definíciójában az idős munkaerő alsó korhatára 55 év (Lisszaboni stratégia, Zöldkönyv). Ezzel ellentétben a magyar piacorientált vállalatok a munkaerő-piaci öregedés korhatárát – a számukra nem vagy kevésbé hasznos életciklust – 45/
43
50 évtől számítják. A társadalomban élő „felfelé” tolódó általános időskép és a munkaerő-piaci idős értelmezése között így nagy, akár 30 éves életkori olló keletkezik. 6.2.1. számú táblázat - Idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága Mutató/dimenzió 2008 2009 2010 Az 55–64 évesek foglalkoztatási rátája, 32,8 34,4 % (országos) 31,4 Nemek szerint férfi 38,5 39,9 39,6 nő 25,7 27,0 30,1 Közép-Magyarországi régióban 39,3 40,7 39,9
2011
35,8 39,8 32,4 41,2
Ami a táblázatból megfigyelhető, hogy az 55 és 64 év közötti korosztály foglalkoztatottsága alacsony, pedig ennek a korosztálynak még több év van hátra a nyugdíj korhatár betöltéséig és addigis valamiből élniük kellene. Nem is beszélve arról, hogy a szolgálati idő és a nyugdíj előtti kereset jelentősen meghatározza a majdani nyugdíjak összegét is. b) Tevékeny időskor (pl.: élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglalkoztatásukat támogató egyéb programok a településen) Az élethosszig tartó tanulással kapcsolatosan nem rendelkezünk adattal. Az idősebb, nyugdíj előtti korosztály nagyobb létszámban jelenik meg a közfoglalkoztatottak körében, mivel ők tartósan munkanélküliek és ez az egyetlen lehetőség a foglalkoztatásukra az önkormányzati intézményekben. c) Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területen 6.2.2. számú táblázat - Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás terén Regisztrált Tartós 55 év feletti regisztrált munkanélküliek munkanélküliek munkanélküliek száma év száma száma fő 267 2008 463 2009 539 2010 481 2011 n.a. 2012 Forrás: Helyi adatgyűjtés, TeIR
fő 30 57 51 46 n.a.
% 11% 12% 9% 10% n.a.
fő 105 223 295 229 n.a.
55 év feletti tartós munkanélküliek száma fő n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
% 0% 0% 0% 0% n.a.
Települési szinten a regisztrált munkanélküliek kb. 10%-a 55 év feletti. Az elmúlt években Magyarországon a különböző módszerekkel végzett vizsgálatok a fiatalabb munkaerő előnyben részesítését mutatták. Egy reprezentatív vizsgálat szerint 2003-ban a vállalatok többségének munkaerő állománya 45 év alatti volt, és a cégek egyötöde csak akkor vett fel 45 éven felüli munkavállalót, ha nem talált fiatalabbat (Adler 2004). Egy 2004-es másik felmérésben a vállalatok munkaerő állományának kétharmada 45 év alatti volt, és csak 44
nagyon kevesen foglalkoztattak 55 év felettieket (Széman 2005). 2005-ben nyíltan tetten érhető volt a diszkrimináció. 3000 álláshirdetés 8 százalékában – a törvénnyel ellentétben – a munkaadók csak 40 éves korig kerestek munkaerőt (Széman–Kucsera 2006). 2003-2007 között több mélyinterjús vizsgálat irányult arra, hogy feltárja, hogy a vállalatok humánpolitikai vezetői, menedzserei milyen magatartást tanúsítanak az idősebb munkaerővel szemben. Többségük a 45 év, illetve az 50–55 év felettieket öregnek, rossz egészségi állapotúnak, fizikailag, szellemileg elhasználódottnak, elavult tudással rendelkezőnek tartotta (ugyanakkor a természetes öregedés során nem küldték el az idősebbeket.) (Széman 2003–2007) Az idősebb munkaerő alkalmazása mellett szóló érvek kis arányban, általában a munkaerő megbízhatóságát említve jelentek meg. A „tudás” a vállalatok számára nem egyszerűen iskolai végzettséget, hanem a piaci igényeknek megfelelni képes tudást jelent és ennek hiánya nem kizárólag az egyén „hibája”. A vállalatok által említett „tudáshiány” a munkaerő számára rendelkezésre álló képzéssel is összefügg. Alapvetően nincsenek a piaci igényeknek megfelelő, azokra gyorsan reagáló (a 45, 50 éven felüli munkanélküliekre koncentráló) képzési lehetőségek. Nincs meg az az oktatási struktúra, jogi, finanszírozási háttér, amely lehetővé tenné az idősebb munkaerő tudásának modernizálását. Az iskolajellegű képzés dominál, mely iránt e korosztály érdeklődése csekély. (Széman Zsuzsanna: Ki az idős? – Az öregedés különböző szempontjai, Esély, 2008) 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés a) Az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése Egészségügyi ellátás: A településen csak alap egészségügyi ellátás (háziorvos, nőgyógyászat, 24 órás ügyeleti szolgálat) biztosított a lakosság számára. A szakrendelés a kb. 10 km-re fekvő szomszédos településen, Dunakeszin működik, ahova helyi járat szállítja a fóti lakosokat napi négy alkalommal. 550 Ft a nyugdíjas bérlet (62-65 év közöttiek számára), 65 év felett ingyenes. Kórházi ellátás Vácon van, ahova közvetlen járat napi 3 alkalommal megy, visszafelé azonban a Jávorszky Ödön kórháztól közvetlen járat Fótra nem közlekedik. Szociális szolgáltatás: 6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma év
64 év feletti lakosság száma
2008 2009 2010 2011 2012
fő 2540 2641 2698 2802 2901
nappali ellátásban részesülő időskorúak száma fő 17 17 32 33
% 1% 1% 1% 1% 0%
Forrás: TeIR, KSH Tstar
45
Fóton 1977 óta működik a Területi Gondozási Központ (korábban Öregek Nappali Otthona), mely szociális alapszolgáltatásként napközbeni tartózkodási lehetőséget biztosít az idős személyek számára. Férőhely száma: 33. A Gondozási Központ keretein belül működik a településen a házi segítségnyújtás, valamint a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás is, melyek szintén az idősebb korosztály igényeit kiszolgáló szociális tevékenységek. 6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma év
időskorúak járadékában részesülők száma
2008 2009 2010 2011 2012
2 3 2 2 n.a.
Forrás: TeIR, KSH Tstar Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. Azon személyek, akik a reájuk irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötték jelentős részük öregségi nyugdíjban részesül (lsd.: 6.1.1. táblázat), a fenti táblázatban azok a személyek jelennek meg, akik nem teljesíttették a nyugdíjazásukhoz szükséges feltételeket pl.: kevés szolgálati idővel rendelkeznek. Fóton az időskorúak járadékában részesülők aránya a 0,1 %-ot sem éri el az időskorú lakossághoz képest. b) Kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az időskorúaknak Fóton számos kulturális, közművelődési szolgáltatásra nyílik lehetőségük. A Területi Gondozási Központ nappali könnyed elfoglaltságokról gondoskodik. Pl.: kártyázás, vetélkedők, filmvetítés, stb. A Fóti Közművelődési és Közgyűjteményi Központ keretében működő Nyugdíjas Klub havi rendszerességgel szervez programokat. Pl.: kirándulás, színházi előadás, saját műsorok betanulása rendezvényekre, süteményverseny, bálok stb. A helyi négy történelmi egyház megkülönböztetett figyelmet szentel az időskorúaknak. (Imacsoportok, karitász szolgáltatás, előadások, közös családi rendezvények, stb. c) Idősek informatikai jártassága Adattal nem rendelkezünk ezen a területen. 6.4. Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Egészségnap, hallásvizsgálat, vérnyomásmérés, idősek problémájával kapcsolatos előadások, karitász csoport gondoskodása, egyházi, hitélettel kapcsolatos programok.
46
6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Elmagányosodás érzése az idős korosztálynál
Alacsony foglalkoztatottság 55 év es kor felettiek körében
fejlesztési lehetőségek Magányos idős emberek feltérképezése. „Aktív időskor” program összeállítása (számítógép tanítása, egészségvédelem, látogatás gyermekintézményekben, sportolás, klubélet, kirándulás) Önkéntes középiskolásokkal közös programok (főzés tanítás, kertészkedés, beszélgetés a „régi időkről”) Folyamatos odafigyelés az időskorúakra, kapjanak rendszeresen feladatot Számítástechnikai ismeretek fejlesztése az 55 év es kor felettieknek
47
7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái A fogyatékossággal élők jogairól szóló ENSZ-egyezmény szerint fogyatékossággal élő személy minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, szellemi vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását. Az 1998. évi XXVI. törvény, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szól. E törvény megfogalmazásában fogyatékos személy az, aki érzékszervi - így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. Településünkön adatok hiányában nehéz megbecsülni a fogyatékkal élők számát. A 10 évente történő népszámlálási eredmények csak relatíve mutatnak valós adatokat a ténylegesekhez képest. Azért csak relatíve, mivel a fogyatékosság ú.n. „szenzitív” (érzékeny) kérdés a kérdőívekben, vagyis nem kell kötelezően válaszolni rájuk. 7.1.1. számú táblázat - Magyarország népessége, közülük fogyatékos és ezek aránya (%) Év Népesség Fogyatékosok Részaránya % 1990 10 374 820 368 270 3,55 2001 10 198 315 577 006 5,66 2011 9 937 628 456 638 4,59 7.1.2. számú táblázat - Fogyatékossággal élők száma Pest megyében a lakónépességhez viszonyítva 1990 2001 2011 lakosságszám fogyatékosok lakosságszám fogyatékosok lakosságszám fogyatékosok Férfi 461 895 18 2252 521 996 26 861 596 976 23 842 Nő 487 855 14 390 561 881 26 357 640 585 25 308 Összesen 949 750 32 615 1 083 877 53 218 1 237 561 49 150 Százalékos 100 % 3,4 % 100 % 4,9 % 100 % 3,9 % arányok A fenti táblázatokból az tűnik ki, hogy a 2001. évi népszámlálás adatai szerint 577 ezer fogyatékos ember élt Magyarországon, a népesség 5,7 százaléka. Az 1990. évi népszámláláshoz képest a fogyatékos emberek létszáma és aránya jelentősen emelkedett, míg a 2011-es adatok csökkenést mutatnak. Hasonló a helyzet megyei szinten is, ugyanakkor az országoshoz képest kisebb arányú a fogyatékosok száma. Helyi adatgyűjtés (iskola védőnői szolgálat) alapján a fogyatékos, tartósan beteg kiskorúak száma évek óta 190 fő között mozog.
48
a) Fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága „A minőségi munkahelyek biztosítják a gazdasági függetlenséget, ösztönzik a személyes teljesítményeket, és a legmegfelelőbb védelmet nyújtják a szegénység ellen. A fogyatékos személyek foglalkoztatási rátája azonban mindössze 50 % körül van. Az Unió növekedési céljainak megvalósításához több fogyatékos személynek kell fizetett munkaviszonyba kerülnie a nyitott munkaerőpiacon” /Európai fogyatékosságügyi stratégia 2010–2020/. A fogyatékkal élők önbecsülését jelentős mértékben elősegíti, ha dolgoznak. A fogyatékos emberek társadalomba történő beilleszkedését, más emberek által történő elfogadottságát pedig elősegíti, ha megélhetésüket munkából származó jövedelemből tudják biztosítani. Foglalkoztatottságuk függ a fogyatékosság jellegétől, súlyosságának fokától, illetve az országban jelentkező munkanélküliség mértékétől, arányától, a munkaerő-piac általános helyzetétől. Magyarországon az 1990-es évtizedben jelentősen visszaesett a foglalkoztatottság, és ez a fogyatékos emberek munkaerő-piaci helyzetére is hatással volt. 7.1.3. számú táblázat - A népesség fogyatékosság és gazdasági aktivitás szerint 1990, 2001 (országos) 1990 2001 Gazdasági aktivitás nem Összesen fogyatékos nem fogyatékos Összesen fogyatékos fogyatékos Foglalkoztatott 43,6 16,6 44,6 36,2 9,0 37,8 Munkanélküli 1,1 0,7 1,1 4,1 2,0 4,2 Inaktív kereső 25,6 57,5 24,5 32,4 76,7 29,8 Eltartott 29,7 25,2 29,8 27,3 12,3 28,2 Jelentős különbséget tapasztalhatunk, mind az 1990-es, mind pedig a 2001-es népszámláláskor a fogyatékos és nem fogyatékos emberek között a gazdasági aktivitás tekintetében. Míg az előbbi csoportban a foglalkoztatottak aránya csupán közel 17 százalék volt, addig az utóbbiban meghaladta a 44 százalékot. 10 év elteltével további - 7,6 százalékpontos - csökkenést tapasztalhatunk, míg a nem fogyatékosok esetében a csökkenés „csak” 6,8 százalék volt. Az 1990-es évek társadalompolitikai és gazdasági változásainak másik lényeges következménye volt, hogy megnőtt az inaktívak száma. Az akkori kormányzat meglehetősen széles körben biztosított lehetőséget a korai nyugdíjazásra. Emellett a piacgazdaság térhódításából adódóan az egészségkárosodott munkavállalók közül sokan rokkantsági nyugdíjasok lettek; olyanok is, akiket egészségügyi problémáik nem gátoltak az aktív keresőtevékenységben a létszámleépítések hatására elvesztett munkahelyük helyett nem az átmeneti munkanélküli segélyt, hanem inkább a rokkantsági nyugdíjazás lehetőségét választották. Ennek következtében erőteljesen bővült a rokkantsági nyugdíjban részesülők köre. Ez a tendencia jól látható a fogyatékos emberek gazdasági aktivitás szerinti összetételében, mivel körükben sokkal jobban emelkedett az inaktív keresők aránya (1990-ben: 57,5 2001-ben: 76,7), mint a nem
49
fogyatékos (1990-ben: 24,5 2001-ben: 29,8) személyek között. /Forrás: Dézsi Betti: Tanulmány az Országos Fogyatékosügyi Portálhoz, 2004/ A rokkantsági ellátások két évvel ezelőtti újjászervezésének fő motívuma az volt, hogy minél több egészségkárosult számára teremtődjön meg az értelmes és hasznos munkavégzés lehetősége. A foglalkoztatásukra való hajlandóságot adókedvezménnyel, valamint a bér- és járulékterhek átvállalásával növeli az új rendszer. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását segítő új támogatási formák közül a Rehabilitációs kártya bevezetése - 2012. január 1-jétől - a munkáltatóknak jelentős adókedvezményt biztosít. b) Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Településünkön nincs kimutatható adat erre vonatkozóan. c) Önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok A szociális alapszolgáltatások segítséget jelentenek a fogyatékos személyeknek abban, hogy saját otthonukban, lakókörnyezetükben önálló életvitelt tudjanak fenntartani. A településen elérhető szociális alapellátások: - szociális étkeztetés - házi segítségnyújtás - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás - családsegítés - idősek nappali ellátása - utcai szociális munka Fogyatékosok számára elérhető szolgáltatás Fóton a Mozgáskorlátozottak Dunakeszi-Fót Egyesülete. Az Egyesület nevéből adódóan mozgássérült embereket karolnak fel és segítik mindennapi életüket pl.: élelmiszer csomaggal, ügyintézéssel, információnyújtással. 7.2. Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátásai, kedvezményei A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény az „egészségi állapotot” a következőképpen fogalmazza meg: az egyén fizikai, mentális, szociális jóllétének betegség, illetve sérülés után kialakult vagy veleszületett rendellenesség következtében fennálló tartós vagy végleges kedvezőtlen változásait (a továbbiakban: egészségkárosodás) figyelembe véve meghatározott állapot.
50
7.2.1. számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma megváltozott munkaképességű személyek egészségkárosodott személyek szociális év ellátásaiban részesülők száma ellátásaiban részesülők száma 2008
111
2
2009
100
3
2010
97
3
2011
478
3
2012
n.a.
n.a.
Forrás: TeIR, KSH Tstar Az igénybejelentést követően a rehabilitációs szakigazgatási szerv szakértői bizottsága komplex minősítés keretében (orvosi, foglalkozási, szociális szempontok) alapján vizsgálatot végez és megállapítja az igénylő egészségkárosodásán alapuló egészségi állapotát, illetve rehabilitálhatóságát. A törvény szigorította az ellátások megállapításának szabályait, ilyen feltétel például, hogy a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon át a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítottnak kell lennie a kérelmezőnek. Ellátásra való jogosultságot ezáltal azok nem tudnak elérni, akik évek óta munkanélküliek és az egészségi állapotukban romlás következett be. Ők - ha egyéb feltételeknek megfelelnek - az önkormányzattól rendszeres szociális segélyben részesülhetnek egészségkárosultságuk alapján. Ezen ellátásban részesülők aránya csekély az aktív korú lakossághoz képest. 2011-ben megugrott a településen azon személyek száma, akik megváltozott munkaképességűek, 2012.01.01.-jétől a törvényi változások miatt azonban valószínűleg csökkent a számuk, de sajnos erre adat nem áll rendelkezésre. 7.3. A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés a) A települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége „Az „akadálymentesítés” azt jelenti, hogy a fogyatékos személyek másokkal egyenlő mértékű hozzáféréssel rendelkeznek a fizikai környezet, a közlekedés, az informatikai és kommunikációs technológiák és rendszerek, valamint más létesítmények és szolgáltatások terén. A felsorolt területek mindegyikén továbbra is jelentős akadályok tapasztalhatók. Például az EU-27 átlagát tekintve a nyilvános honlapok mindössze 5 %-a felel meg a webes hozzáférési előírásoknak” /Európai fogyatékosságügyi stratégia 2010–2020/. Mivel a fogyatékos személyek jelentős részének a közlekedés vagy az önálló tájékozódás komoly nehézségekkel jár, alapvető, hogy az intézménnyel kapcsolatos információk lehetőleg anélkül is elérhetőek legyenek, hogy az ügyfélnek személyesen kelljen felkeresni az intézmény telephelyét. Biztosítani kell, hogy a nyújtott szolgáltatásokról, a nyitva tartásról, az ügyfélszolgálat vagy ügyintéző személyéről és
51
elérhetőségeiről az interneten keresztül is tájékozódni lehessen, amihez alapvető az intézmény honlapjának akadálymentessége. Szükséges lenne, hogy jelnyelvet használó siketek és nagyothallók számára könnyen elérhetőek legyenek a fontosabb információk jelnyelvi változatai is ábrák (állóképek és animációk) formájában a hangos és/vagy síkírásos információ mellett. 7.3.1. számú táblázat - Települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége Igen/nem
Lift
Oktatási intézmény ek
Vakvezető sáv
Mozgáskorlátozottak részére mosdó
Rámpa
Hangos tájékoz -tatás
Induk -ciós huro k
Tapin tható informáci ó
Jelnyelv i segítség
Egyéb
alapfok
igen
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
középfok
nem
nem
nem
igen
nem
nem
nem
nem
nem
felsőfok
-
nem
nem
nem
igen
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
igen
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
fekvőbet eg ellátás járó Egészbeteg ségügyi szakellát intézmény ás ek alapellát ás Kulturális, művelődési intézmények Önkormányzati, közigazgatási intézmény Igazságszolgáltatási, rendőrség, ügyészség Szociális ellátást nyújtó intézmények
-
-
A fenti táblázatból az látszik, hogy a település közszolgáltató intézményeinél nem megoldott az akadálymentesség. A legnagyobb hiány a szociális ellátást nyújtó, valamint az önkormányzati és közigazgatási intézményeknél mutatkozik. A Gyermekjóléti és a Családsegítő Szolgálat egy emeletes házban van elhelyezve és nincs megoldva az akadálymentesítés, pedig a két szolgáltatás ügyfélkörében kiemelt arányban jelentkeznek azok az emberek, akik valamilyen fogyatékossággal élnek.
52
b) Közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs
és
kommunikációs
akadálymentesítettség,
lakóépületek,
szolgáltató
épületek
akadálymentesítettsége A településen a legtöbb intézményben – legyen az közszolgáltatást nyújtó, kulturális vagy sporttal foglalkozó – nem megoldott sem az információs/kommunikációs akadálymentesség, sem pedig a fizikai. c) Munkahelyek akadálymentesítettsége Nem jellemző, mivel Fóton nincsenek kimondottan fogyatékos személyeket foglalkoztató munkahelyek. d) Közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége A közlekedésben napi szinten fél-egy óránként közlekedik vonat a fővárosba, ugyanakkor egyik járata sincs akadálymentesítve. Volánbuszon napi 10 járaton lehet akadálymentesen közlekedni. A járdák, parkok akadálymentesítettsége nem megoldott Fóton. e) Fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások A nappali ellátást nyújtó intézmény az ellátást igénybe vevők részére szociális, egészségi, mentális állapotuknak megfelelő napi életritmust biztosító szolgáltatást nyújt. 7.3.2. számú táblázat – Fogyatékosok nappali ellátására kötelezett települések száma, Pest megye Kötelezett település száma
Ebből települések száma, ahol van
100
22
Ebből települések száma, ahol nincs
%
78
22
Pest megyében fogyatékosok nappali ellátására kötelezett 100 település. Ebből 22-ben van ilyen szociális alapszolgáltatás. Fóton a település lakosságszáma alapján kötelező lenne ezt a szolgáltatást bevezetni vagy legalábbis hozzáférhetővé tenni a rászorultak számára. 7.3.3. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma év
önkormányzati fenntartású intézményben
egyházi fenntartású intézményben
civil fenntartású intézményben
2008
0
0
0
2009
0
0
0
2010
0
0
0
2011
0
0
0
2012
0
0
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar;
53
Szakellátás akkor válik szükségessé, ha a fogyatékos személy önálló életvitelét saját otthonában az alapszolgáltatások már nem tudják biztosítani. 7.3.4. táblázat - Fogyatékos személyek rendelkezésére álló helyi szolgáltatások Az adott évben a szolgáltatást igénylő fogyatékos személyek száma 2010 2011 2012 ápolást, gondozást nyújtó 0 0 0 intézmény rehabilitációs intézmény 0 0 0 lakóotthon 0 0 0 támogatott lakhatás 0 0 0 átmeneti ellátást nyújtó 0 0 0 fogyatékosok gondozóháza A fenti táblázatban említett a személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátások a településünkön nem jelennek meg. f) Pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) A pozitív diszkriminációról adattal nem rendelkezünk. 7.4. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Alacsony a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatottsága
1. Az önkormányzat és intézményeinél növelni a fogyatékkal élő munkavállalók számát 2. A fóti vállalkozások megkeresése és tájékoztatása a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő kedvezményekről
Fizikai és információs akadálymentesítettség nem megoldott a közszolgáltatást végző intézményeknél Nem működik a településen fogyatékosok nappali ellátása
1. információs akadálymentesítettség 2. fizikai akadálymentesítettség A szolgáltatás bevezetésének vagy elérhetőségének a biztosítása a településen élő fogyatékosok számára
54
8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása a) A 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) Egyházi szervezetek Fóti Római Katolikus Egyházközség Fót-Központi Református Egyházközség Fót-Kisalagi Református Egyházközség Fóti Evangélikus Egyházközség Fóti Baptista Gyülekezet Görög Katolikus Szórvány Gyülekezet (Fóti közössége) Civil szervezetek Károlyi Clarisse Alapítvány Mozgáskorlátozottak Dunakeszi –Fót Egyesülete Fót Város Fejlődéséért Közalapítvány Fóti Egymást Segítők Egyesülete Fóti Károlyiak Alapítvány Civil Összefogás Fótért Aprófalva Óvodás Lakóiért Alapítvány Óvodásainkért Alapítvány Fóti Értékközvetítő Oktatásért Egyesült Docete Et Educate Alapítvány Fóti Ökumenikus Közművelődési Egyesület Garays Diákokért Alapítvány Fóti Nagycsaládosok Egyesülete Fóti Közhasznú Polgárőrség Emberséggel az Emberért Egyesület b) Önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása Közoktatási Megállapodás a Fóti Ökumenikus Közművelődési Egyesülettel (FÖKE): az intézmény működési támogatása céljából kötött megállapodás. Önkormányzati Együttműködési Megállapodás a Károlyi Clarisse Alapítvány: az Alapítvány által fenntartott Oltalom Idősek Átmeneti Otthonának működésének támogatása céljából kötött megállapodás.
55
Önkormányzati Együttműködési Megállapodás a Fóti Közhasznú Polgárőrség: működési támogatás céljából. Támogatási szerződések az Önkormányzat költségvetési rendelete alapján helyi egyházakkal és pályázó civil szervezetekkel. c) Önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség A 2013. január 1-jétől változott Magyarország közigazgatási rendszere, mely kapcsán jelenleg az alábbiakkal van kapcsolatban Fót Város Önkormányzata: Pest megyei Kormányhivatal Dunakeszi Járási Hivatala a Klebersberg Intézményfenntartó Központ Dunakeszi Járási Tankerülete, mint a fóti volt önkormányzati általános iskolák és a Népművészeti Szakközépiskola és Gimnázium fenntartója Dunakeszi Kistérség Többcélú Társulás Többek között az alábbi feladatokat látja el: utcai szociális munkát, éjszakai orvosi ügyeletet d) A nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége Településünkön nincsen nemzetiségi önkormányzat. e) Civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége Károlyi Clarisse Alapítvány: idősek átmeneti bentlakásos gondozása Az iskolák és óvodák által alapított civil szervezetek tehetséggondozást végeznek és szociális segítséget nyújtanak (pl.: kirándulás költségének fedezése) a rászoruló gyermeke számára. Mozgáskorlátozottak
Dunakeszi-Fót
Egyesület
a fogyatékos
célcsoport megsegítése
érdekében
adományozással, ügyintézéssel, információval Emberséggel az Emberért Egyesület a külterületen mélyszegénységben élők megsegítésével foglalkozó civil szervezet. Egymást Segítők Egyesülete a mélyszegénységben élők megsegítése ruhaadomány, valamint alkalmanként ingyen ételosztással. Fóti Nagycsaládosok Egyesülete a nagycsaládban felnövő gyermekek számára élelmiszert, ruhát, bútort, adományt közvetít. f) For-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában Településünkön nincs kimutatható adat erre vonatkozóan.
9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága a) A helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába
56
A célcsoportokkal kapcsolatban álló szervezetek bevonása a HEP elkészítésébe (pl.: konzultáció, adatkérés és egyeztetés, szakmai javaslataik feldolgozása), továbbá a munkacsoportok vezetőinek a kijelölése a HEP fórumba. b) Az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása Elkészült Fót Város Helyi Esélyegyenlőségi Programja (HEP), amelyet a Türr István Képző és Kutató Intézet mentora koordinált és szakmailag jóváhagyta. Az elkészült anyagot 2013.06.17.-én HEP fórum tagjai szakmailag megvitatják és a Képviselő-testület felé elfogadásra javasolják. Az elfogadott Helyi Esélyegyenlőségi Programot az Önkormányzat hivatalos honlapján közzé teszi, továbbá nyomtatott formában elérhetővé teszi az Fót Közös Önkormányzati Hivatal Ügyfélszolgálati Irodájában. Az a) pontban felsorolt szervezetek a legalább évente egyszer, illetve szükség esetén többször is összehívott HEP fórumon tehetik meg észrevételeiket. A
lakosság
a
végrehajtással
kapcsolatos
visszajelzéseket
az
évenként
kétszer
meghirdetett
Közmeghallgatáson is megteheti.
57
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)
1. A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése
Következtetések Célcsoport problémák beazonosítása rövid megnevezéssel
fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel
Alacsony a regisztrált munkanélküliek aránya A regisztráció „népszerűsítése” Tájékoztatás, információk elérhetővé tétele Romák és/vagy a munkanélkülieknek adható mélyszegénytámogatásokról ségben élők Felnőttoktatási intézmények hiánya Felnőttoktatás település szintű elérhetősége
Gyermekek
Nők
A veszélyeztetett gyermekek növekvő Komplex prevenciós program működtetése aránya A város nem rendelkezik krízis esetén Ellátási szerződés kötése igénybe vehető szakellátást nyújtó intézménnyel Kisgyermekes gyermekes nők munkavállalási Részmunkaidős álláshelyek biztosítása nehézségei Kevés adat áll rendelkezésre a nők munkaerő-piaci programokban való részvételi lehetőségéről
Információk eljuttatása a képzési és munkaerő-piaci programokról az érintett célcsoport részére
Idősek
Magányos idős emberek feltérképezése. „Aktív időskor” program összeállítása Folyamatos odafigyelés az időskorúakra, Elmagányosodás érzése az idős korosztálynál kapjanak rendszeresen feladatot Alacsony foglalkoztatottság 55 év es kor Számítástechnikai ismeretek fejlesztése az felettiek körében 55 év es kor felettieknek
Fogyatékkal élők
Alacsony a megváltozott munkaképességűek 1. Az önkormányzat és intézményeinél foglalkoztatottsága növelni a fogyatékkal élő munkavállalók számát 2. A fóti vállalkozások megkeresése és tájékoztatása a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő kedvezményekről Fizikai és információs akadálymentesítettség 1. információs akadálymentesítettség nem megoldott a közszolgáltatást végző 2. fizikai akadálymentesítettség intézményeknél Nem működik a településen fogyatékosok A szolgáltatás bevezetésének vagy nappali ellátása elérhetőségének a biztosítása a településen élő fogyatékosok számára 58
Az intézkedési területek részletes kifejtése I. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége I/1. Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Résztvevők és felelős Partnerek
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
„ Adj esélyt magadnak” Nem minden munkanélküli regisztráltatja magát a Munkaügyi Hivatalnál. Az aktív korúak száma: 13 500 körül mozog. Ebből nyilvántartott létszám: 400 fő, azaz 3,5%, ami az országos átlaghoz képest jóval alacsonyabb (országos: 11%) Rövid: kapcsolatfelvétel a nem regisztrált munkanélküliekkel Közép: az elért munkanélkülieket hozzásegíteni az Internetes regisztrációs lehetőséghez Hosszú: a látencia feltárása, hogy a nem regisztrált munkanélküliek száma közelítsen a valós létszámhoz
1. Tájékoztató fórum szervezése, amely a 2013.01.01.-jétől életbe lépő Internetes regisztrációs lehetőségről szól. 2. Családsegítő Szolgálat kijelölése a feladat végrehajtására, valamint a szolgáltatás tárgyi feltételeinek megteremtése (pl.: számítógép park fejlesztése) 3. Az ügyfelek egyéni hozzásegítése a regisztráció elindításához egyedi email címek létrehozásával és a szükséges adatok megadásával 4. Monitoring elemzés: az éves beszámolóban szerepeltetni a szolgáltatást ESZEI igazgató (Családsegítő Szolgálat vezetője) Önkormányzat szociális ügyekkel foglalkozó referense és szakmai bizottsága
Munkaügyi Központ 1. – 2013. 09.30. 2. – 2013. 11.30. 3. – 2014. 03.31. A tevékenység folyamatos. A nyilvántartott munkanélküliek száma a családsegítő szolgáltatás segítségével közelíteni fog a valós értékhez Mutató: a Munkaügyi Hivatalnál emelkedni fog a nyilvántartott álláskeresők száma
A Családsegítő Szolgálat folyamatosan és hosszútávon végzi ezt a szolgáltatást
Kockázat: nem regisztrált munkanélküliek motiválatlansága, veszélybe kerülhet a fekete munkából származó „biztos” jövedelem, nehéz elérni ezt a csoportot Csökkentésének eszköze: a regisztrációból származó előnyök (bejelentett, biztos állásokhoz való hozzájutás, a Munkaügyi Hivatal által szervezett képzésekhez való hozzáférés) Humán erőforrás: Családsegítő Szolgálat munkatársai Szükséges erőforrások Pénzügyi erőforrás: Képviselő-testület pénzügyi források biztosítása (pl.: számítógép, plakát) Kockázatok és csökkentésük eszközei
59
I/2. Intézkedés címe:
Tanulni soha sem késő!
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
A településen nem érhető el felnőttoktatási intézmény A településen senki sem tanul felnőtt oktatási intézményben, ugyanakkor a lakosság 24%-a csupán általános iskolai végzettséggel rendelkezik
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Résztvevők és felelős Partnerek
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
Rövid: felnőttoktatással foglalkozó intézmények megjelenése Fóton, ezáltal munkahelyteremtés, oktatási szolgáltatás könnyebb elérése Közép-Hosszú: magasabban képzett lakosság, mely a munkaerő-piaci elvárásoknak jobban megfelel
1. Kapcsolatfelvétel képző intézményekkel, Munkaügyi Hivatallal 2. Az együttműködés kidolgozása: együttműködési megállapodás kötése képző intézmény és Munkaügyi Hivatal között, képző intézmény és önkormányzat között a feltételek tisztázása 3. A szolgáltatás feltételeinek biztosítása a településen 4. A Munkaügyi Hivatal Fótra kihelyez képzéseket és kiközvetíti a regisztrált, alacsony végzettséggel rendelkező munkanélkülieket Fóti Közművelődési és Közgyűjteményi Központ vezetője, Önkormányzat oktatással foglalkozó referense
Munkaügyi Központ, Képző intézmények 1. 2. 3. 4.
– 2013. 11.30. – 2013. 11.30. – 2014. 02.28. – 2014. 05.30.
A Munkaügyi Hivatal nyilvántartása, mely alapján növekedni fog a 8 általánosnál magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők száma Képző intézmények településen tartása a képzések kihelyezésével
Kockázat: megéri-e a képző intézményeknek új településen megjelenni Csökkentésének eszköze: helyi támogatással vonzóvá tenni a települést (pl.: alacsony terem-bérleti díj) Humán erőforrás: önkormányzat és Munkaügyi Hivatal részéről Szükséges erőforrások Pénzügyi források biztosítása: helység biztosítása (bérleti díj – de ez lehet bevétel is)
60
II. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység II/1. Intézkedés címe:
Ne veszítsük el a jövő nemzedékét!
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
A veszélyeztetett gyermekek növekvő aránya Kiinduló érték: 2008-ban 268 gyermek 2012-ben 320 gyermek
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Rövid: a veszélyeztetett gyermekek elérése Közép: komplex prevenciós program szervezése Hosszú: felelős és értékrenddel rendelkező új nemzedék legyen
1. Veszélyeztetett gyermekek elérése a jelzőrendszeri tagok bevonásával 2. Gyermekjóléti Szolgálat kijelölése a feladat végrehajtására, valamint a szolgáltatás tárgyi feltételeinek megteremtése 3. Program kidolgozása társszervezetek bevonásával: önismereti foglalkozások, a fiatalok bevonása értéket teremtő tevékenységekbe, hiányszakmák megismertetése, szülők bevonása a gyermekek érdekében (nevelési módszerek, tanácsadás)
Résztvevők és felelős
ESZEI igazgató (Gyermekjóléti Szolgálat vezetője) Bevont szakemberek: pszichológus stb.
Partnerek
Jelzőrendszer tagjai (iskola, védőnők)
Határidő(k) pontokba szedve
1. – 2013. 09.30. 2. – 2013. 11.30. 3. – 2014. 03.31.
Eredményességi Monitoring: a Gyermekjóléti Szolgálat éves beszámolója mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint Fenntarthatóság: a programba bevont veszélyeztetett gyermekek kikerülnek a fenntarthatósága Gyermekjóléti Szolgálat gondozottai köréből és hosszú távon nem kerülnek vissza Kockázatok Kockázat: motiválatlanság, a gyermekekben mély nyomot hagyó régóta fennálló és csökkentésük problémákon nehéz változtatni eszközei Csökkentésének eszköze: szakszerűen kidolgozott komplex prevenciós program Szükséges erőforrások
Humán erőforrás: Gyermekjóléti Szolgálat Pénzügyi erőforrás: önkormányzati kötlrségvetés
61
II/2. Intézkedés címe:
Biztos menedék
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
A városnak nincs olyan intézménnyel ellátási szerződése, amely krízishelyzet esetén befogadást biztosít anyák és gyermekeik részére
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
Rövid: krízishelyzetbe jutott anyák és gyermekeik azonnali elhelyezése, krízishelyzetek gyors megoldása Közép - Hosszú: hatékony rendszer kiépülése a krízishelyzetbe jutottak megsegítésére
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
1. Krízisszállók, anyaotthonok, egyéb krízis esetén ellátást nyújtó intézmények feltérképezése Pest megyén belül 2. Kapcsolatfelvétel a szóba jöhető civil szervezetek, egyházak képviselőivel, valamint elhelyezést nyújtó intézményekkel 3. Gyermekvédelmi fórum összehívása, cselekvési terv kidolgozása krízis esetére 4. Ellátási szerződés megkötése anyaotthonnal vagy családok átmeneti otthonával
Résztvevők és felelős Partnerek
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
Polgármester, ESZEI igazgató (Gyermekjóléti Szolgálat vezetője) Országos Kríziskezelő és Információs Szolgálat Szociális Bizottság Jelzőrendszer tagjai 1. – 2013. 11.30. 2. – 2014. 02.28. 3. – 2014. 04.30. 4. – 2014. 06.30. Gyermekjóléti Szolgálat éves beszámolója, tájékoztatói az alapellátásról különös tekintettel a gyermekbántalmazások számára A szerződött intézmény éves jelentése az igénybe vett férőhelyekről Pénzügyi forrás biztosítása a kihasználtság figyelembe vételével
Kockázatok és csökkentésük eszközei
Kockázat: ellátási díj magas összege, túl távoli intézménnyel való ellátási szerződés megkötése, látencia miatt (krízishelyzetben lévők nem lépnek) férőhelyek hosszú távú kihasználatlansága. Kockázati tényezők elkerülésére szolgál a szóba jöhető intézmények teljes körű feltérképezése, folyamatos szakmaközi kapcsolattartás a rendőrséggel, krízishelyzetben lévők ösztönzése az ellátás igénybevételére.
Szükséges erőforrások
Humánerőforrás: Gyermekjóléti Szolgálat Pénzügyi erőforrás: önkormányzati költségvetés
62
III. Nők helyzete, esélyegyenlősége III/1. Gyerek nem akadály
Intézkedés címe:
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás rövid-, középhosszútávú időegységekre bontásban
Kisgyermekes nők munkavállalási nehézségei Kiinduló érték: magas a 0-3 éves korú gyermekek száma (600 körül mozog) Ehhez képest alacsony a bölcsődei férőhelyszám (2013-tól 80 férőhely)
Részmunkaidős álláshelyek biztosítása kisgyermekes nők számára és Rövid: Kisgyermekes családanyák problémáinak a feltérképezése és Közép: Munkahelyek ösztönzése kisgyermekes nők alkalmazására Hosszú: Több gyermek vállalásának az ösztönzése
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
1. Kisgyermekes édesanyák számának, valamint a potenciális munkahelyek számának a feltérképezése 2. Munkáltatókkal közösen kidolgozni a részmunkaidős munkavállaló munkaszerződésének a feltételeit 3. Ösztönző rendszer kidolgozása (Pl. adókedvezmény a munkáltatónak) 4. Folyamatos munkahelyteremtés kisgyermekes édesanyák számára
Résztvevők és felelős
ESZEI igazgató (Családsegítő Szolgálat vezetője) Önkormányzat humán referensei
Partnerek
Munkaügyi Központ, munkáltatók (helyi cégek, szervezetek), egyházak, Fóti Nagycsaládosok Egyesülete,
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága
1. 2. 3. 4.
– 2013. 09.30. – 2013.11.30. – 2014. 02.28. – 2014. 06.30. (folyamatos)
Monitoring: népességi statisztika adatai, önkormányzat éves zárszámadása (segélyek, támogatások, adók), Családsegítő Szolgálat éves beszámolója Eredmény: növekszik a gyermekvállalási kedv, csökken a nagy családosok egzisztenciális gondja, kevesebb a segélyeket igénybevevők száma Fenntarthatóság: munkáltatók folyamatos ösztönzése atipikus munkahelyek fenntartására
Kockázatok Kockázat: motiválatlanság, munkáltatók esetleges negatív hozzáállása és csökkentésük Csökkentésének eszköze: szakszerűen kidolgozott ösztönző rendszer eszközei Szükséges erőforrások
Humánerőforrás: Önkormányzat, Munkaügyi Központ, Családsegítő Szolgálat Pénzügyi erőforrás: önkormányzati költségvetésből
63
III/2. Intézkedés címe:
Több esély a foglalkoztatottsághoz
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Kevés adat áll rendelkezésre a nők munkaerő-piaci programokban való részvételi lehetőségéről Kiinduló érték: -
Célok Általános megfogalmazás rövid-, középhosszútávú időegységekre bontásban
Rövid: A munkanélküli nők elérése, munkaerő-piaci információkra való rálátás és Közép: a célcsoport munkaerő-piaci programokban való minél szélesebb körű és részvéte Hosszú: a nők foglalkoztatottságának növelése
1. A munkaerő-piaci programok felmérése Tevékenységek 2. Önkéntesekkel való adatgyűjtés (a beavatkozás 3. A célcsoport tájékoztatása a munkaerő-piaci programokról a helyi médiában, tartalma) pontokba illetve a Családsegítő Szolgálatnál szedve Résztvevők és felelős
ESZEI igazgató (Családsegítő Szolgálat vezetője)
Partnerek
Munkaügyi Központ
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
1. – 2013. 12.31. 2. – 2014.05.31. 3. – 2014. 12.31.
Monitoring: a Munkaügyi Központ Teir rendszeren keresztül közölt statisztikai adatai
A tájékoztató anyagok folyamatos aktualizálása a város hivatalos honlapján Kockázat: motiválatlanság Csökkentésének eszköze: a tájékoztatás folyamatos biztosítása Humánerőforrás: ESZEI munkatársak, Munkaügyi Központ Pénzügyi erőforrás: -
64
IV. Idősek helyzete, esélyegyenlősége IV/1. Intézkedés címe:
Maradj fiatalos!
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Elmagányosodás érzése az idős korosztályban Kiinduló érték: az idősek nappali ellátásának kihasználtsága magas
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Résztvevők és felelős Partnerek
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Tartalmas és hasznos öregkor Rövid: Magányos idős emberek elérése Közép: „Aktív időskor” program összeállítása Hosszú: Az idős emberek is érezzék hasznosnak és megbecsültnek magukat a társadalomban 1. Magányos idős emberek feltérképezése. 2. „Aktív időskor” program összeállítása (számítógép tanítása, egészségvédelem, látogatás gyermekintézményekben, sportolás, klubélet, kirándulás) 3. Önkéntes középiskolásokkal közös programok (főzés tanítás, kertészkedés, beszélgetés a „régi időkről”) 4. Folyamatos odafigyelés az időskorúakra, kapjanak rendszeresen feladatot
ESZEI igazgató (Területi Gondozási Központ vezetője), Fóti Közművelődési és Közgyűjteményi Központ Egyházak, iskolák, óvodák, egészségügyi dolgozók 1. 2. 3. 4.
– 2013. 09.30. – 2013.12.31. – 2014. 01.31. – 2014. 06.30. (folyamatos)
Monitoring: háziorvosok statisztikája, házi gondozók éves beszámolói
Az intézkedés folyamatos fenntartása Kockázat: motiválatlanság, nehéz aktivizálni az idős embert Csökkentésének eszköze: a fiatalok idős emberek iránti felelősségének a tudatosítása Humánerőforrás: Területi Gondozási Központ munkatársai, FKKK munkatársai Pénzügyi erőforrás: önkormányzat, pályázat
65
IV/2. Intézkedés címe:
Maradj talpon!
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Alacsony foglalkoztatottság 55 év es kor felettiek körében Kiinduló érték: települési szinten a regisztrált munkanélküliek kb. 10%-a 55 év feletti
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
Rövid: az 55 év feletti korosztály elérése Közép: a számítástechnikai ismeretek elsajátítása Hosszú: a célcsoport a munkaerő-piacon való elhelyezkedés szempontjából esélyesebbé válnak
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
1. Számítógépes ismerettel nem rendelkezők feltérképezése 2. Számítógépes infrastruktúra biztosítása (könyvtár) 3. A számítógépes tanfolyam biztosítása 4. A későbbi munkakereséshez segítség nyújtása
Résztvevők és felelős
Fóti Közművelődési és Közgyűjteményi Központ vezetője
Partnerek
ESZEI igazgató (Családsegítő Szolgálat), Munkaügyi Hivatal, önkéntesek
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
1. 2. 3. 4.
– 2013. 12.31. – 2014.05.31. – 2014.12.31. – folyamatos
Monitoring: Munkaügyi Központ Teir rendszer statisztikai adatait követve A célcsoport munkaerő-piacon való elhelyezkedésének nagyobb esélye
Kockázat: motiválatlanság, nehéz aktivizálni az embereket Csökkentésének eszköze: aktivizálja a célcsoportot a program Humánerőforrás: ESZEI munkatársai, FKKK munkatársai Pénzügyi erőforrás: költségvetés, pályázat
66
V. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön V/1. Intézkedés címe:
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
Ne ítélj első látásra! Alacsony a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatottsága Országos adat: fogyatékosok foglalkoztatási aránya 17 százalék (1990-ben) nem fogyatékosoké 44 százalék (1990-ben) fogyatékosok foglalkoztatási aránya 9 % (2001) nem fogyatékosoké 38 % (2001) Rövid: a bevonható foglalkoztatók és megváltozott munkaképességűek megtalálása (első körben az önkormányzat és intézményeinél növelni a fogyatékkal élő munkavállalók számát) Közép: megváltozott munkanélküliek és foglalkoztatók „egymásra találása”, Hosszú: csökken a fogyatékosok munkanélküliségi rátája
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
1. A programba bevonható foglalkoztatók felkutatása (felmérés), a foglalkoztatók tájékoztatása (motiválása) a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának előnyeiről 2. Megváltozott munkaképességű munkavállalók felkutatása, tájékoztatása üres álláshelyekről 3. A megváltozott munkaképességű személyek utánkövetése (beilleszkedés segítése az első munkanapok „átvészelése” érdekében)
Résztvevők és felelős
ESZEI igazgató (Családsegítő Szolgálat vezetője), Önkormányzat humán referensei
Partnerek
NRSZH, Munkaügyi Központ, önkéntesek
Határidő(k) pontokba szedve
1. – 2013. 12.31. 2. – 2014. 05.31. 3. – 2014. 10.31.
Eredményességi mutatók és annak A Családsegítő Szolgálat éves beszámolója dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és Az intézkedés folyamatosan fenntartható, mert a bevont foglalkoztatók hosszútávon), tájékoztatása megtörtént valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei
A megváltozott munkaképességűek nem úgy teljesítenek a munkahelyen, mint egészséges társaik A fogyatékos munkavállalók felkészítése a munkavégzésre, a foglalkoztatók toleranciájának növelése
Szükséges erőforrások
Humán erőforrás: NRSZH munkatársai, Családsegítő Szolgálat munkatársai, önkéntesek,
67
V/2. Intézkedés címe:
Akadálytalanul
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Fizikai és információs akadálymentesítettség nem megoldott a közszolgáltatást végző intézményeknél
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
Rövid: információs akadálymentesítettség Közép: a fizikai akadálymentesítettség alapjainak megteremtése Hosszú: a közintézmények fizikai akadálymentesítettségének kialakítása
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
1. Az információs akadálymentesítettség kialakításához segítő szervezetek felkeresése, anyagok begyűjtése, pályázatok felkutatása ebben a témában 2. A közintézmények honlapjának akadálymentesítettsége, közintézményekben a fontosabb információk jelnyelvi változatai is ábrák formájában is kialakított legyen a hangos és/vagy síkírásos információ mellett 3. A fizikai akadálymentesítettség alapjainak megteremtése építész bevonása, tervezés, pénzügyi források feltérképezése 4. A fizikai akadálymentesítettség megvalósítása
Résztvevők és felelős
Fót Város Önkormányzat Képviselő-testületében Polgármester
Partnerek
Akadálymentesítésben jártas szervezetek: Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége, W3C Magyar Iroda, Mozgáskorlátozottak Dunakeszi-Fót Egyesülete
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
1. – 2013. 12.31. 2. – 2014. 05.31. 3. – 2015. 12.31. Az önkormányzat beszámolója az akadálymentesítettség elvégzéséről
A létrehozott fizikai, valamint információs segítségek (pl.: rámpa, akadálymentesített honlap) meghatározott időnkénti átvizsgálása, az információk frissítése az önkormányzaton kijelölt munkatárs(ak) munkakörébe kerüljenek be. Kockázat: a fizikai akadálymentesítettség megvalósítása sok pénzbe kerül Csökkentésük: pályázati úton szerzett erőforrások Humán erőforrás: önkormányzati szakemberek Pénzügyi erőforrás: pályázat, önkormányzati költségvetés
68
V/3. Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban
Jó közösségben lenni
Nem működik a településen fogyatékosok nappali ellátása Kiinduló érték: a nappali ellátást igénybe vevők száma 0 fő Rövid: a fogyatékkal élők helyben is igénybe tudjanak venni nappali ellátást biztosító szolgáltatást Közép: a fogyatékos személyek részére szolgáltatások bővítése Hosszú: az önkormányzat teljesítse ellátási kötelezettségét
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
1. Igényfelmérés 2. A szolgáltatás bevezetéséhez szükséges intézkedési terv kidolgozása (szmsz készítés, működési engedély kérése, pénzügyi háttér biztosítása) vagy civil szervezetek, egyházak megkeresése ellátási szerződés megkötésére 3. A szolgáltatás bevezetése
Résztvevők és felelős
Polgármester, ESZEI igazgató (Családsegítő Szolgálat vezetője)
Partnerek
Fogyatékos személyekkel foglalkozó szervezetek pl.: Lámpás ’92 Közhasznú Alapítvány
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
1. – 2013. 12.31. 2. – 2014. 09.30. 3. – 2014. 12.31.
Mutató: több lesz a nappali ellátást igénybe vevők száma Fenntarthatóság: kötelezően ellátandó feladat, melynek finanszírozására normatíva igényelhető
Kockázat: kevés az igénybevevő Csökkentésük: lehetséges igénybevevők számának felmérése, az igénybevétel ösztönzése Humán erőforrás: ESZEI és önkormányzati munkatársak Pénzügyi erőforrás: önkormányzati költségvetés, normatíva
69
A
Intézkedés sorszáma
Az intézkedés címe, megnevezése
B
A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése
C
Az intézkedéssel elérni kívánt cél
D
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal
E
Az intézkedés tartalma
F
Az intézkedés felelőse
G Az intézk edés megva lósítás ának határi deje
H
I
J
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)
Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai)
Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága
A nyilvántartott munkanélküliek száma a családsegítő szolgáltatás segítségével közelíteni fog a valós értékhez Mutató: a Munkaügyi Hivatalnál emelkedni fog a nyilvántartott álláskeresők száma
Humán erőforrás: Családsegítő Szolgálat munkatársai Pénzügyi erőforrás: Képviselőtestület pénzügyi források biztosítása
A Családsegítő Szolgálat folyamatosan és hosszútávon végzi ezt a szolgáltatást
Magasabban képzett lakosság (növekszik a 8 általánosnál magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők száma)
Humán erőforrás: önkormányzat és Munkaügyi Hivatal részéről Pénzügyi források biztosítása: helység biztosítása (bérleti díj – de ez lehet bevétel is)
Képző intézmények településen tartása a képzések kihelyezésével
I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége
1.
Adj esélyt magadnak
Nem minden munkanélküli regisztráltatja magát a Munkaügyi Hivatalnál. Az aktív korúak száma: 13 500 körül mozog. Ebből nyilvántartott létszám: 400 fő, azaz 3,5%, ami az országos átlaghoz képest jóval alacsonyabb (országos: 11%)
Kapcsolatfelvétel a nem regisztrált munkanélküliekkel Az elért munkanélkülieket hozzásegíteni az Internetes regisztrációs lehetőséghez A látencia feltárása, hogy a nem regisztrált munkanélküliek száma közelítsen a valós létszámhoz
EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Szociális szolgáltatás tervezési koncepciója 2013. december 31-ig (496/2011. (XI.16.) sz. KT. határozata
Tanulni soha sem késő!
A településen nem érhető el felnőttoktatási intézmény A településen senki sem tanul felnőtt oktatási intézményben, ugyanakkor a lakosság 24%-a csupán általános iskolai végzettséggel rendelkezik
Felnőttoktatással foglalkozó intézmények megjelenése Fóton, ezáltal munkahelyteremtés, oktatási szolgáltatás könnyebb elérése Magasabban képzett lakosság, mely a munkaerő-piaci elvárásoknak jobban megfelel
EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Nemzeti Ifjúsági Stratégia 20092024 Helyi Szociális Koncepció
2.
1. Tájékoztató fórum szervezése, amely a 2013.01.01.-jétől életbe lépő Internetes regisztrációs lehetőségről szól. 2. Családsegítő Szolgálat kijelölése a feladat végrehajtására, valamint a szolgáltatás tárgyi feltételeinek megteremtése (pl.: számítógép park fejlesztése) 3. Az ügyfelek egyéni hozzásegítése a regisztráció elindításához egyedi email címek létrehozásával és a szükséges adatok megadásával 4. Monitoring elemzés: az éves beszámolóban szerepeltetni a szolgáltatást Kapcsolatfelvétel képző intézményekkel, Munkaügyi Hivatallal Az együttműködés kidolgozása: együttműködési megállapodás kötése képző intézmény és Munkaügyi Hivatal között, képző intézmény és önkormányzat között a feltételek tisztázása A szolgáltatás feltételeinek biztosítása a településen A Munkaügyi Hivatal Fótra
ESZEI igazgató (Családsegítő Szolgálat vezetője)
Önkormányzat oktatással foglalkozó referense
2014. 03.31 .
2014. 05.30 .
70
kihelyez képzéseket és kiközvetíti a regisztrált, alacsony végzettséggel rendelkező munkanélkülieket II. A gyermekek esélyegyenlősége
1.
Ne veszítsük el a jövő nemzedékét !
A veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, a meglévő veszélyeztetettség megszüntetése érdekében végzett komplex prevenciós program.
2.
Biztos menedék
A városnak nincs olyan intézménnyel ellátási szerződése, amely krízishelyzet esetén befogadást biztosít anyák és gyermekeik részére
Rövid: a veszélyeztetett gyermekek elérése Közép: komplex prevenciós program szervezése Hosszú: felelős és értékrenddel rendelkező új nemzedék legyen
Közoktatási Esélyegyenlőség i Helyzetelemzés és Esélyegyenlőség i Terv 2008. Szociális szolgáltatás tervezési koncepciója 2013. december 31-ig (496/2011. (XI.16.) sz. KT. határozata Helyi Közbiztonsági Koncepció
Krízishelyzetbe jutott anyák és gyermekeik azonnali elhelyezése, krízishelyzetek gyors megoldása Hatékony rendszer kiépülése a krízishelyzetbe jutottak megsegítésére
„Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia – mélyszegénység , gyermekszegény ség, romák (2011–2020) Helyi Szociális koncepció
1. Veszélyeztetett gyermekek elérése a jelzőrendszeri tagok bevonásával 2. Gyermekjóléti Szolgálat kijelölése a feladat végrehajtására, valamint a szolgáltatás tárgyi feltételeinek megteremtése 3. Program kidolgozása társszervezetek bevonásával: önismereti foglalkozások, a fiatalok bevonása értéket teremtő tevékenységekbe, hiányszakmák megismertetése, szülők bevonása a gyermekek érdekében (nevelési módszerek, tanácsadás) Krízisszállók, anyaotthonok, egyéb krízis esetén ellátást nyújtó intézmények feltérképezése Pest megyén belül Kapcsolatfelvétel a szóba jöhető civil szervezetek, egyházak képviselőivel, valamint elhelyezést nyújtó intézményekkel Gyermekvédelmi fórum összehívása, cselekvési terv kidolgozása krízis esetére Ellátási szerződés megkötése anyaotthonnal vagy családok átmeneti otthonával
ESZEI igazgató (Gyermekjóléti Szolgálat vezetője)
Polgármester, ESZEI igazgató (Gyermekjóléti Szolgálat vezetője)
2014. 03.31 .
Gyermekjóléti Szolgálat éves beszámolója alapján a veszélyeztetett gyermekek száma csökken.
Humán erőforrás: Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai Pénzügyi erőforrás:önko rmányzati költségvetés
A programba bevont veszélyeztetett gyermekek kikerülnek a Gyermekjóléti Szolgálat gondozottai köréből és hosszú távon nem kerülnek vissza
2014. 06.30 .
Gyermekjóléti Szolgálat éves beszámolója, tájékoztatói az alapellátásról különös tekintettel a gyermekbántal mazások számára A szerződött intézmény éves jelentése az igénybe vett férőhelyekről
Humánerőforrá s: Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai Pénzügyi erőforrás: önkormányzati költségvetés Dologi erőforrást az intézkedés nem igényel
Pénzügyi forrás biztosítása a kihasználtság figyelembe vételével
III. A nők esélyegyenlősége
71
1.
Gyerek nem akadály
2. Több esély a foglalkoztato ttsághoz
Kisgyermekes nők munkavállalási nehézségei Kiinduló érték: magas a 0-3 éves korú gyermekek száma (600 körül mozog). Ehhez képest alacsony a bölcsődei férőhelyszám (2013-tól 80 férőhely)
Kevés adat áll rendelkezésre a nők munkaerő-piaci programokban való részvételi lehetőségéről Kiinduló érték: -
Kisgyermekes családanyák problémáinak a feltérképezése Munkahelyek ösztönzése kisgyermekes nők alkalmazására Több gyermek vállalásának az ösztönzése Részmunkaidős álláshelyek biztosítása kisgyermekes nők számára
EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Helyi Szociális koncepció
Kisgyermekes édesanyák számának, valamint a potenciális munkahelyek számának a feltérképezése Munkáltatókkal közösen kidolgozni a részmunkaidős munkavállaló munkaszerződésének a feltételeit Ösztönző rendszer kidolgozása (Pl. adókedvezmény a munkáltatónak) Folyamatos munkahelyteremtés kisgyermekes édesanyák számára
A munkanélküli nők elérése, munkaerőpiaci információkra való rálátás A célcsoport munkaerő-piaci programokban való minél szélesebb körű részvéte A nők foglalkoztatottságána k növelése
EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Szociális szolgáltatás tervezési koncepciója 2013. december 31-ig (496/2011. (XI.16.) sz. KT. határozata
A munkaerő-piaci programok felmérése Önkéntesekkel való adatgyűjtés A célcsoport tájékoztatása a munkaerő-piaci programokról a helyi médiában, illetve a Családsegítő Szolgálatnál
ESZEI igazgató (Családsegítő Szolgálat vezetője)
Idősügyi Nemzeti Stratégia 2010 2034 Szociális szolgáltatás tervezési koncepciója 2013. december 31-ig (496/2011. (XI.16.) sz. KT. határozata
Magányos idős emberek feltérképezése. „Aktív időskor” program összeállítása (számítógép tanítása, egészségvédelem, látogatás gyermekintézményekben, sportolás, klubélet, kirándulás) Önkéntes középiskolásokkal közös programok (főzés tanítás, kertészkedés, beszélgetés a „régi időkről”)
ESZEI igazgató (Területi Gondozási Központ vezetője), Fóti Közművelődési és Közgyűjtemén yi Központ
ESZEI igazgató (Családsegítő Szolgálat vezetője)
2016. 06.30 .
Népességi statisztika adatai, önkormányzat éves zárszámadása (segélyek, támogatások, adók), Családsegítő Szolgálat éves beszámolója
Humánerőforrá s: Önkormányzat, Munkaügyi Központ, Családsegítő Szolgálat munkatársai Pénzügyi erőforrás: önkormányzati költségvetés
Munkáltatók folyamatos ösztönzése atipikus munkahelyek fenntartására
2014. 12.31 .
A Munkaügyi Központ Teir rendszeren keresztül közölt statisztikai adatai
Humánerőforrá s: ESZEI munkatársak, Munkaügyi Központ Pénzügyi erőforrás: -
A tájékoztató anyagok folyamatos aktualizálása a város hivatalos honlapján
Monitoring: háziorvosok statisztikája, házi gondozók éves beszámolói
Humánerőforrá s: Területi Gondozási Központ munkatársai, FKKK munkatársai Pénzügyi erőforrás: önkormányzat, pályázat
Maradj fiatalos!
IV. Az idősek esélyegyenlősége
1.
Maradj fiatalos!
Elmagányosodás érzése az idős korosztályban Kiinduló érték: az idősek nappali ellátásának kihasználtsága magas
Magányos idős emberek elérése„Aktív időskor” program összeállítása Az idős emberek is érezzék hasznosnak és megbecsültnek magukat a társadalomban
2014. 06.30 .
72
Folyamatos odafigyelés az időskorúakra, kapjanak rendszeresen feladatot
2.
Maradj talpon!
Alacsony foglalkoztatottság 55 év es kor felettiek körében Kiinduló érték: települési szinten a regisztrált munkanélküliek kb. 10%-a 55 év feletti
EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Szociális szolgáltatás tervezési koncepciója 2013. december 31-ig (496/2011. (XI.16.) sz. KT. határozata
Számítógépes ismerettel nem rendelkezők feltérképezése Számítógépes infrastruktúra biztosítása (könyvtár) A számítógépes tanfolyam biztosítása A későbbi munkakereséshez segítség nyújtása
Fóti Közművelődési és Közgyűjtemén yi Központ vezetője
A programba bevonható foglalkoztatók felkutatása (felmérés), a foglalkoztatók tájékoztatása (motiválása) a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának előnyeiről Megváltozott munkaképességű munkavállalók felkutatása, tájékoztatása üres álláshelyekről A megváltozott munkaképességű személyek utánkövetése (beilleszkedés segítése az első munkanapok „átvészelése” érdekében)
ESZEI igazgató (Családsegítő Szolgálat vezetője), Önkormányzat humán referensei
Az információs akadálymentesítettség kialakításához segítő szervezetek felkeresése, anyagok begyűjtése, pályázatok felkutatása
Fót Város Önkormányzat Képviselőtestületében Polgármester
Munkaügyi Központ Teir rendszer statisztikai adatait követve
Humánerőforrá s: ESZEI munkatársai, FKKK munkatársai Pénzügyi erőforrás: költségvetés, pályázat
A célcsoport munkaerőpiacon való elhelyezkedésé nek nagyobb esélye
2014. 10.31 .
A Családsegítő Szolgálat éves beszámolója
Humán erőforrás: NRSZH munkatársai, Családsegítő Szolgálat munkatársai, önkéntesek
Az intézkedés folyamatosan fenntartható, mert a bevont foglalkoztatók tájékoztatása megtörtént
2015. 12.31 .
Az önkormányzat beszámolója az akadálymentesí tettség elvégzéséről
Önkormányzat saját erőforrása, pályázati erőforrások
A létrehozott fizikai, valamint információs segítségek (pl.: rámpa,
2014. 12.31 .
V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége
Ne ítélj első látásra!
Alacsony a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatottsága Mutató (országos): fogyatékosok foglalkoztatási aránya 17 százalék (1990ben),nem fogyatékosoké 44 százalék (1990-ben) fogyatékosok foglalkoztatási aránya 9 % (2001),nem fogyatékosoké 38 % (2001)
A bevonható foglalkoztatók és megváltozott munkaképességűek megtalálása A megváltozott munkanélküliek és foglalkoztatók „egymásra találása”, Csökken a fogyatékosok munkanélküliségi rátája
Szociális szolgáltatás tervezési koncepciója 496/2011. (XI.16.) sz. KT. határozata Európai fogyatékosságüg yi stratégia 2010–2020: megújított elkötelezettség az akadálymentes Európa megvalósítása iránt 2007. évi XCII. Törvény a Fogyatékosságg al élő személyek jogairól szóló egyezmény
Akadálytalan ul
Fizikai és információs akadálymentesítettség nem megoldott a közszolgáltatást végző intézményeknél
Rövid: információs akadálymentesítettsé g Közép: a fizikai akadálymentesítettsé g alapjainak megteremtése
Szociális szolgáltatás tervezési koncepciója 496/2011. (XI.16.) sz. KT.
1.
2.
73
Hosszú: a közintézmények fizikai akadálymentesítettsé gének kialakítása
3. Jó közösségben lenni
Nem működik a településen fogyatékosok nappali ellátása Kiinduló érték: a nappali ellátást igénybe vevők száma 0 fő
A fogyatékkal élők helyben is igénybe tudjanak venni nappali ellátást biztosító szolgáltatást A fogyatékos személyek részére szolgáltatások bővítése Az önkormányzat teljesítse ellátási kötelezettségét
határozata Európai fogyatékosságüg yi stratégia 2010–2020: megújított elkötelezettség az akadálymentes Európa megvalósítása iránt 2007. évi XCII. Törvény a Fogyatékosságg al élő személyek jogairól szóló egyezmény
Európai fogyatékosságüg yi stratégia 2010–2020: megújított elkötelezettség az akadálymentes Európa megvalósítása iránt 2007. évi XCII. Törvény a Fogyatékosságg al élő személyek jogairól szóló egyezmény
ebben a témában A közintézmények honlapjának akadálymentesítettsége, közintézményekben a fontosabb információk jelnyelvi változatai is ábrák formájában is kialakított legyen a hangos és/vagy síkírásos információ mellett A fizikai akadálymentesítettség alapjainak megteremtése építész bevonása, tervezés, pénzügyi források feltérképezése A fizikai akadálymentesítettség megvalósítása
Igényfelmérés A szolgáltatás bevezetéséhez szükséges intézkedési terv kidolgozása (szmsz készítés, működési engedély kérése, pénzügyi háttér biztosítása) vagy civil szervezetek, egyházak megkeresése ellátási szerződés megkötésére A szolgáltatás bevezetése
akadálymentes ített honlap) meghatározott időnkénti átvizsgálása, az információk frissítése az önkormányzat on kijelölt munkatárs(ak) munkakörébe kerüljenek be.
Polgármester, ESZEI igazgató (Családsegítő Szolgálat vezetője)
2014. 12.31 .
Megnő a nappali ellátást igénybe vevők száma
Humán erőforrás: ESZEI és önkormányzati munkatársak Pénzügyi erőforrás: önkormányzati költségvetés, normatíva
Kötelezően ellátandó feladat, melynek finanszírozásár a normatíva igényelhető
74
3. Megvalósítás
a) A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet.
A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak. b) A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre.
A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése,
dokumentálása,
és
mindezekről a település képviselő-testületének
rendszeres
tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása
- a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.
Romák/ mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
HEP Fórum
Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
tagjai: munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek képviselője
Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
76
c) A HEP Fórum működése A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre. d) Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján. e) Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. f) Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről az esélyegyenlőségi referens, Molnár Krisztina felel.:
77
-
Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása.
-
Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével
-
Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi.
Így Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni
A HEP Fórum vezetőjének: az Egyesített Szociális és Egészségügyi Intézmény Családsegítő Szolgálat vezetője, Dudás Katalin Feladata és felelőssége: -
a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása),
-
a HEP IT végrehajtásának nyomon követése,
-
az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen,
-
a HEP Fórum összehívása és működtetése.
A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői -
felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek.
-
Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában.
-
Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak.
78
-
Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről.
Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.) g) Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.
79
4. Elfogadás módja és dátuma
I. Fót Város Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadalmi vitája megtörtént. Az itt született észrevételeket a megvitatást követően a HEP Intézkedési Tervébe beépítettük. II. Ezt követően Fót Város képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta és a 301/2013.(VI.19.) számú határozatával elfogadta.
Fót, 2013. június 20.
Cselőtei Erzsébet polgármester Aláírás
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve szakmai megvitatása és jóváhagyása céljából 2013. június 17-én 13.30 órakor megtartotta ülését a HEP Fórum. A HEP Fórum tagjai az Intézkedési Terv megvalósításának a fő partnerei. A Fót Város Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjának partnerei ismerik a Helyi Esélyegyenlőségi Programot, és annak megvalósításában tevékenyen részt kívánnak venni. A HEP Fórum jegyzőkönyve tartalmazza az Intézkedési Terv megvalósításában résztvevő partnerek aláírását.
80
