HEITZMANN KÁROLY ILLUSZTRÁCIÓI JANTSITS GABRIELLA
A X I X . században az orvostudomány nagyarányú fejlődése az orvosi könyvek számának növekedését is eredményezte. Tudós orvosoknak köszönhető, hogy munkájukkal a szakiro dalmat nagymértékben gazdagították. Ezzel együtt fokozódott az illusztrációk iránti igény is. Amíg korábbi századokban általános volt, hogy még a műtéti szakok könyvei is — sebé szet, szülészet, szemészet — ábrák nélkül jelentek meg, ez most lényegesen megváltozott. Az illusztrációk számának növekedését az is elősegítette, hogy egy új sokszorosító technika, a litográfia vált általánossá, amelynek előállítása sokkal egyszerűbb és olcsóbb volt más eljárásoknál. Ekkor már több kőnyomda is működött hazánkban, de még az itthon megjelent könyvekhez is gyakran Bécsben nyomtatták ki a képeket. — A művészek egyéb tevékenységük mellett orvosi ábrákat is rajzoltak, de ezeket műveik között legtöbbször meg sem említették. Nem alakult ki olyan művész gárda, amely csak az orvosi illusztrációkat készítette volna. Ezért szükség szerint az orvosok, vagy medikusok maguk rajzolták az ábrákat, különösen azokat, amelyekhez nem elég csak a művészi tehetség, de speciális tudományos ismeret és közvetlen tapasztalat is nélkülözhetetlen (szövettan, sebészet, pathológia). Több neves orvos-illusztrátor működött e században, mint Thanhoffer Lajos, Arányi La jos, Pólya József, Margó Tivadar stb. Közéjük tartozott Heitzmann Károly is, akit azonban itthon kevéssé ismertek, mert élete nagy részét külföldön töltötte. Heitzmann Károly 1836-ban született Vinkovcén. (Az akkori Magyarország határőrvi dékén, Szerem vármegyében.) A pesti egyetem orvoskarára 1854 október 5-én iratkozott be, amint ez az egyetemi hallgatók katalógusából kitűnik. (1. kép) Ebből tudjuk azt is, hogy milyen tárgyakat hallgatott: az első évfolyamon anatómiát, zoológiát, mineralógiát. A következő évekből már az óraszámot is ismerjük és név szerint a professzorokat: Balassa János a gyakorlati sebészetet, Stockinger Tamás a sebészeti propedeutikát és sebészet tör ténetet, Semmelweis Ignác a szülészetet, Lippai Gáspár a szemészetet, Arányi Lajos az elméleti és gyakorlati patológiát adta elő. (2. kép) Az utolsó éveket már a bécsi egyetemen folytatta, ami akkor nem ütközött akadályba, mert a későbbi professzorok közül Balassa, Bókai, Semmelweis és Lumniczer a pesti egye tem mellett a bécsit is látogatták. 1859-ben szerzett Bécsben orvosi diplomát és előbb Schuh sebészeti, majd Hehra bőrklinikáján lett asszisztens. 1
2
3
1
2
3
Biographisches Lexikon der hervorragenden Àrzte. Berlin, 1931. Bd. I I I . 141—142. Catalogus Dominorum Auditorum Medicináé Anno 1854/55. Catalog der Studirenden der Medicin, 1856/57.
/, ábra
2. ábra
Tudományos érdeklődése hamar megmutatkozott, amiről számos könyve és közleménye tanúskodik. Öt évvel a diploma megszerzése után megjelent első könyve a 2 kötetes sebé szeti kompendium. A szerző visszaemlékezéseiben azt írja, hogy korai munkái csak kompilációk voltak, amelyek a szellemi berozsdásodás kivédésére szolgáltak és csak torna gyakorlatnak tekinthetők. Ezt követte az ugyancsak 2 kötetes anatómiai atlasz, amely Heitzmann Atlas néven vált ismertté, 8 kiadást ért meg 50 000 példányban. Ez már nemcsak tudományos, de anyagi sikert is jelentett számára. Közben egy bécsi kórház prosectúráján szerzett anatómiai-patológiai gyakorlatot és e szakból is adott ki közleményeket. 1873-ban Rokitansky docense lett, s továbbra is tervsze rűen készült fel arra, hogy a patológia professzori állását elnyerhesse. Miután ez a terve meghiúsult, 1874-ben Amerikába távozott, hogy ott tudományos elképzeléseit megvalósít hassa, ami sikerült is. Csak 4 mikroszkópot vitt magával, de nemsokára New York-i házá ban már 14 mikroszkóppal rendezett be laboratóriumot, ahol hallgatóit a tudományos kuta tás módszereire készítette fel. Volt olyan nap, hogy negyvenen is felkeresték laboratóriu mát. Amerikai működése alatt 1000 hallgatója volt, 50 önálló közleményt publikáltak. 4
5
6
7
3. ábra
4. ábra
Compendium der chirurgischen Pathologie und Therapie. Wien, 1864, 1868. Heitzmann, K.: 20 Jahre wissenschaftlicher Thätigkeit in Amerika. Wiener Klinische Wochenschrift. 8, 1895, 561—564. Atlas der descriptiven und topographischen Anatomie. Wien, 1870. Zur Kenntnis der Dünndarmzotten. Wien, 1867. — Untersuchungen über das Protoplasma. Wien, 1873.
Művészi munkájáról azt írja, hogy már Hebra klinikáján kezdte el a bécsi specialitást, az orvosi illusztrálást, egyik ottani tudós elöljárójának példáját követve. Anton Elfingerről (1822—1864) van szó, aki Hebra atlaszához a bőrgyógyászati eseteket bámulatra méltó hűséggel, akvarellel festette meg, s amelyeket ugyanilyen hűséggel sokszorosított. E tudós „ecset"-jeként már akkor számos grafikai munkát készített saját magának, de mások részére is. Nemcsak tehetséges rajzoló volt, de még a sokszorosító technikához is értett, mert leg többször az ábrákat maga rajzolta a kőre, amint ez a jelzetekről leolvasható. Illusztrációi közül csak azokat láthatjuk itt, amelyek magyar szerzők műveiben jelentek meg, néhány orvos közreműködésével. Elsőként Balassa János könyveihez készített litog ráfiákat, valószínűleg azért, mert még a pesti egyetem előadásait hallgatta. — Balassáról feljegyezték, hogy műtéteit előzetes gondos stratégiai terv szerint, bátorsággal és határo zottsággal végezte, nagy technikai tudással és improvizáló készséggel. A műtétekhez váz latot készített. A rendkívüli sebészi képessége méltó társra talált Heitzmann személyében. Művészien megrajzolta a műtét előtti állapotot, a műtét tervét és a műtét eredményét. Ezt láthatjuk könyvében: Új műtéti modorok az orrképlés körül két kóresettel és tizenegy kőre rajzolt táblával. Pest, 1863. Jelzete: Balogh T. vázlata után kőre rajz. Dr. Heitzmann K.— Kő ke Frigy, kőnyomdája Bécsben. (3., 4. kép) Balassa másik könyvében ugyancsak plasztikai sebészeti eseteket ismertet 18 színes l i tográfiával. A képző műtétek. Pesten, 1867. „Az ábrák Elfinger tr. a kőrajzok Elfinger és Heitzmann trk-tól. A színezett nyomat a cs. k. udvari és államnyomdából. (5., 6., 7. kép) A 8
9
5. ábra
Biographisches Lexikon der hervorragenden Arzte. Berlin, 1931. Bd. I I . 397—398. Mester Endre: Balassa János. A magyar orvosi iskola mesterei. Bp. 1969. 37—44.
7. ábra
képek itt ugyanazzal a módszerrel készültek, mint az előzőek, s ezzel szinte iskolát terem tettek. Az ábrázolási mód követőkre talált, mert később megjelent könyvekben is találunk hasonló illusztrációkat.
A legszebb képeit szemészeti könyvben találjuk. Stellwag Károly: A gyakorlati szemé szet tankönyve. (Pest, 1868) magyar kiadásában. A képekről a könyv bevezetésében a kö vetkezőket olvashatjuk: „A színes táblák oly eredeti képek után készíttettek, melyek kivétel nélkül természet után festve, csak igen kis részben lőnek térkímélés szempontjából összeil lesztve. Három színes táblán 6-6 kis ábrán mutatja be a szem kóros elváltozásait. Az l/E: A reczeg és érhártya körülírt sorvadása izzadmányos idegreczelob után, hátsó csap. (8. kép). Mindhárom táblán a jelzet azonos: Festette és kőre rajz. Heitzmann K. tr. Kőke Fri gyes kőnyomdája Bécsben.
8. ábra
Visszaemlékezéseiben azt is olvashatjuk, hogy a hetvenes években arra az elhatározásra jutott, hogy a szövettani kutatás érdekében felhagy az illusztrálással, de amikor mikro szkóphoz ült, azt tapasztalta, hogy a prepártum illusztrálásával sokkal többet lát, mint a kutató, akinek a képet csinálja. Ez a nézete különösen a következő ábrán igazolódik. Lenhossék József könyvéhez 5 kőrajzos táblát készített (ezek egyike a 9. ábra). Az emberi gerinczagy, nyúltagy és Varolhid szervezetének górcsői tájviszonyai. Pest, 1869. Ezen látszik tökéletes szövettani tudása. Jelzete: Természet után rajz. Schulhoff W. — Kőre rajz. Heitzmann Kár. tr. — Kőke Frigy, kőnyomdája Bécsben. A bécsi prosectúrán szerzett anatómiai-pathológiai tudását bizonyítja az a 2 kőrajzos tábla, melyeket Lenhossék József: A férfi medence visszeres torlata (Pest, 1871) c. művé hez készített. Jelzete: Term, után rajz. Barabás E. Kőre Heitzmann K. tr. — Kőke Frigy, kőnyomdája Bécsben. (10., 11. kép).
imiiKiflf
9. aéra
70. ábra
11. ábra
Mindezekből kitűnik, milyen nagy jelentősége van annak, ha az orvos illusztrálni is tud. Nemcsak látja, de tudatosan rajzolja le azt, amit lát. Heitzmann Károly működésével az egyetemes orvostudományt gyarapította, ezekkel az illusztrációkkal pedig a magyar orvosi szakirodalom értékét növelte. GABRIELLA JANTSITS Dr. Univ. 1061 Budapest, Anker köz 1. HUNGARY
SUMMARY Károly Heitzmann, born in 1836, in Vinkovce (Croatia) finished his medical studies at Vienna and worked as an assistant professor under Rokitansky 's supervision. In 1874 he left for the United States, where he settled in New York. He organised there successful private courses for laboratory technics and published more than 50 articles in American medical journals. Based on his anatomical knowledge he began with illustrating his own articles and later he contributed to several important anatomical handbooks and atlases of his Austrian and Hungarian counterparts. The present article gives a short overview only of those illustrations of Heitzmann, which were published in the works of Hungarian authors.
